II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

27.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 53/3

A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. január 28.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

(2008/147/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2002. június 17-i tárgyalási felhatalmazását követően, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról a svájci hatóságokkal folytatott tárgyalások megfelelően befejeződtek.

(2)

A Tanács 2004. október 25-i határozatának megfelelően, figyelemmel annak egy későbbi időpontban való végső megkötésére, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodást 2004. október 26-án az Európai Közösség nevében aláírták.

(3)	A megállapodást most jóvá kell hagyni.

(4)	A megállapodás egy vegyes bizottságot hoz létre, amely meghatározott területeken döntéshozói jogkörökkel rendelkezik, és ezért meg kell határozni, hogy ki képviselje a Közösséget ebben a vegyes bizottságban.

(5)	Szükséges továbbá meghatározni a közösségi álláspont elfogadására vonatkozó eljárást.

(6)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében az Egyesült Királyság és Írország részt vesz e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(7)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, amely jogilag nem kötelezi, és amely rá nem alkalmazandó,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodást valamint a zárokmányt és a vegyes bizottságok együttes üléseiről szóló közös nyilatkozatot a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyja.

A megállapodás, a záróokmány és a közös nyilatkozat szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás 12. cikkében előírt jóváhagyó okiratnak az Európai Közösség nevében történő letétbe helyezésére jogosult személy kijelöléséről, hogy kifejezze a Közösség azon egyetértését, hogy a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el.

3. cikk

A Bizottság képviseli a Közösséget a megállapodás 3. cikkével létrehozott vegyes bizottságban.

4. cikk

(1) A Közösség álláspontját a vegyes bizottságban a megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében a Bizottság képviseli a Tanács által kijelölt különbizottsággal folytatott konzultációt követően.

(2) A vegyes bizottság minden egyéb határozata tekintetében a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el a Közösség álláspontját.

5. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

D.RUPEL

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

a továbbiakban „Szerződő Felek”,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendeletet (1) (a továbbiakban „dublini rendelet”), amely az Európai Közösségek valamelyik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős állam meghatározásáról szóló, 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény helyébe lépett (2) (a továbbiakban „dublini egyezmény”), és az Európai Közösségek Bizottsága elfogadta az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK rendeletet (3) (a továbbiakban „dublini végrehajtási rendelet”),

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendeletet, tekintettel a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős Szerződő Fél meghatározására (4) (a továbbiakban „Eurodac rendelet”) és a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 28-i 407/2002/EK tanácsi rendeletet (5) (a továbbiakban „Eurodac végrehajtási rendelet”),

TEKINTETTEL ARRA, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) (a továbbiakban: „személyes adatvédelmi irányelv”) a Svájci Államszövetségnek ugyanúgy kell alkalmaznia, mint ahogyan az ezen megállapodás alkalmazásában végrehajtott adatfeldolgozás során azt az Európai Unió tagállamai is alkalmazzák,

FIGYELEMBE VÉVE a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetét;

TEKINTETTEL ARRA, hogy a Svájci Államszövetség részvétele a dublini és az Eurodac rendeletben megállapított közösségi vívmányokban (a továbbiakban „Dublin/Eurodac vívmányok”) lehetővé fogja tenni az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megerősítését,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Közösség megállapodást kötött az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályoknak a dublini egyezmény alapján való megállapításáról (7),

MIVEL kívánatos, hogy a Svájci Államszövetség Izlanddal és Norvégiával egyenlő feltétekkel társuljon a „Dublin/Eurodac” vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

MIVEL az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között egy olyan megállapodást megkötése indokolt, amely egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között létrejött megállapodásban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel megegyező jogokról és kötelezettségekről rendelkezik,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a „Dublin/Eurodac” vívmányok végrehajtása, gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése tekintetében szükség van az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megszervezésére,

TEKINTETTEL ARRA, hogy szükséges egy bizottság létrehozása az Izland és Norvégia csatlakozására tekintettel kialakított intézményi modellnek megfelelően annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a Svájci Államszövetség bekapcsolódjon az Európai Közösség tevékenységeibe, valamint hogy lehetővé váljon a részvétele a szóban forgó tevékenységekben,

TEKINTETTEL ARRA, hogy a dublini és az Eurodac rendelet hatálya alá tartozó területeken magvalósuló együttműködés különösen az 1950. november 4-én megkötött, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált módon a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, viszont meg kell teremteni a lehetőséget a Svájci Államszövetség és a Dán Királyság számára, hogy kölcsönösen alkalmazzák e megállapodás alapvető rendelkezéseit az egymáshoz fűződő kapcsolataikban;

MIVEL szükséges gondoskodni arról, hogy azon államok, amelyekkel az Európai Unió a „Dublin/Eurodac vívmányok” végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében társulást hozott létre, e vívmányokat egymáshoz fűződő kapcsolataikban is kölcsönösen alkalmazzák,

TEKINTETTEL ARRA, hogy a „Dublin/Eurodac vívmányok” érvényesülése megkívánja e megállapodás egyidejű alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a „Dublin/Eurodac vívmányok” végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő különböző felek között – egymáshoz fűződő kapcsolataik kölcsönös szabályozása céljából – fennállnak,

FIGYELEMMEL a Svájci Államszövetség csatlakozására a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

TEKINTETTEL a schengeni vívmányok és a „Dublin/Eurodac vívmányok” közötti kapcsolatra,

TEKINTETTEL ARRA, hogy ez a kapcsolat a Dublin-Eurodac vívmányoknak a schengeni vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását igényli,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) Az alábbi jogszabályok rendelkezéseit

—	dublini rendelet,

—	Eurodac rendelet,

—	Eurodac végrehajtási rendeletet és

—	dublini végrehajtási rendelet

a Svájci Államszövetség, továbbiakban: „Svájc”, végrehajtja és alkalmazza az Európai Unió tagállamaival – a továbbiakban: „a tagállamok”– fennálló kapcsolataiban.

(2) A tagállamok Svájc vonatkozásában alkalmazzák az (1) bekezdésben említett rendeleteket.

(3) A 4. cikk sérelme nélkül Svájc elfogadja, végrehajtja és alkalmazza az Európai Közösség azon jogi aktusait és intézkedéseit, amelyek módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben szereplő rendelkezéseket, és az ezen rendelkezések által megállapított eljárások szerint meghozott határozatokat.

(4) Svájc értelemszerűen végrehajtja és alkalmazza az adatvédelmi irányelv rendelkezéseit, ahogyan azokat a mellékletben meghatározott rendelkezések végrehajtása és alkalmazása céljából feldolgozott adatok tekintetében a tagállamokra nézve alkalmazni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az (1) bekezdésben említett rendelkezések tagállamokra való hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azok Svájcra is vonatkoznak.

2. cikk

(1) Az 1. cikk rendelkezéseit módosító vagy azokat kiegészítő jogszabályi rendelkezések kidolgozása során, az Európai Közösségek Bizottsága, a továbbiakban: a Bizottság, nem hivatalos konzultációt tart a svájci szakértőkkel, ugyanúgy ahogyan javaslatai kidolgozása során a tagállamok szakértőivel konzultál.

(2) Amikor a Bizottság az e megállapodás szempontjából lényeges javaslatait az Európai Parlament és a Tanács – a továbbiakban: a Tanács – részére megküldi, azokból Svájcnak is másolatot küld.

A Szerződő Felek egyikének kérelmére előzetes véleménycserére kerülhet sor a 3. cikk szerint létrehozott vegyesttságban.

(3) Az (1) bekezdésben említett jogszabályok elfogadását megelőző szakaszban a Szerződő Felek, a folyamatos tájékoztatási és egyeztetési folyamat jelentős pillanataiban bármelyikük kérésére ismét egyeztetnek a vegyes bizottság keretein belül.

(4) E megállapodással összhangban a Szerződő Felek jóhiszeműen együttműködnek egymással a tájékoztatási és egyeztetési folyamat során annak érdekében, hogy a folyamat végén megkönnyítsék a vegyes bizottság munkáját.

(5) Svájc kormánya képviselőinek joga van az (1) bekezdésben említett ügyekben javaslatokat tenni a vegyes bizottságban.

(6) Az Európai Bizottság a lehető legszélesebb körű részvételt biztosít a svájci szakértők számára – az érintett területnek megfelelően – azon intézkedéstervezetek előkészítő szakaszában, amelyeket azt követően az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokhoz nyújtanak be. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása során ugyanúgy konzultál a svájci szakértőkkel, mint ahogy a tagállamok szakértőivel.

(7) Abban az esetben, amikor a Tanács az érintett bizottság típusára megállapított eljárásnak megfelelően jár el, a Bizottság megküldi a Tanácsnak a svájci szakértők véleményét is.

3. cikk

(1) Létrejön egy vegyes bizottság, amely a Szerződő Felek képviselőiből áll.

(2) A vegyes bizottság saját eljárási szabályait konszenzussal fogadja el.

(3) A vegyes bizottság az elnök kezdeményezésére, vagy bármely tagja kérésére ülésezik.

(4) A vegyes bizottság megfelelő szinten, szükség szerint ülésezik. Feladata, hogy megvizsgálja az 1. cikkben említett rendelkezések végrehajtását és gyakorlati alkalmazását, valamint hogy véleménycserét folytasson az 1. cikkben említett rendelkezéseket módosító vagy azokat kiegészítő jogi aktusok és intézkedések kidolgozására vonatkozóan.

E megállapodáson alapuló valamennyi információcserét úgy kell tekinteni, mint amelyre a vegyes bizottság megbízatásának keretében kerül sor.

(5) A vegyes bizottság elnöki tisztét hathónapos időszakonkénti az Európai Közösség és Svájc képviselője felváltva tölti be.

4. cikk

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, amikor a Tanács az 1. cikk rendelkezéseit módosító vagy azokat kiegészítő jogi aktusokat vagy intézkedéseket fogad el az ezen rendelkezésekben az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések elfogadására megállapított eljárásnak megfelelően az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió és érintett tagállamai, illetve Svájc vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve ha e jogi aktusok vagy intézkedések kifejezetten ettől eltérően rendelkeznek.

(2) A Bizottság haladéktalanul értesíti Svájcot az (1) bekezdésben említett jogi aktusok vagy intézkedések elfogadásáról, amelyek elfogadásáról és belső jogrendjébe történő átültetésükről Svájc nyilatkozik. E határozatokról – a jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását követő harminc napon belül – értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

(3) Amennyiben egy ilyen jogi aktus vagy intézkedés Svájc számára csak az alkotmányos követelmények teljesítését követően válhat kötelezővé, Svájc az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja erről a Bizottságot. Svájc haladéktalanul írásban tájékoztatja a Bizottságot az alkotmányos követelmények teljesítéséről. Amennyiben nem kötelező népszavazást tartani, az értesítést a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően haladéktalanul meg kell tenni. Népszavazás tartása esetén, Svájc két éven belül teheti meg az értesítést, amely határidő a Bizottság értesítésének időpontjában kezdődik. A jogi aktus vagy intézkedés Svájc számára megállapított hatálybalépésének időpontjától, az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló értesítésig, Svájc – amennyiben lehetséges – ideiglenesen alkalmazza az ilyen jogi aktus vagy intézkedés tartalmát.

(4) Amennyiben Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a szóban forgó jogi aktust vagy intézkedést, és ez zavart okoz a Dublin/Eurodac együttműködés megvalósításában, a vegyes bizottság megvizsgálja a kialakult helyzetet. Az Európai Unió és az Európai Közösség meghozhatja a Svájcra vonatkozó arányos és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a Dublin/Eurodac együttműködés megvalósítását.

(5) Az (1) bekezdésben említett jogi aktusok és intézkedések tartalmának Svájc részéről történő elfogadása jogokat és kötelességeket keletkeztet egyrészről Svájc, másrészről az Európai Unió tagállamai között.

(6) Abban az esetben, ha:

a)	Svájc olyan határozatról értesít, amelynek értelmében nem fogadja el a (1) bekezdésben említett olyan jogi aktust vagy intézkedést, amelyre az e megállapodásban megállapított eljárást alkalmazták; vagy ha

b)	Svájc a (2) bekezdésben meghatározott harminc napos időtartamon belül nem tesz értesítést; vagy ha

Svájc a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően vagy népszavazás esetén a (3) bekezdésben megállapított kétéves határidőn belül nem tesz értesítést, vagy ugyanezen pontnak megfelelően az érintett jogi aktus vagy intézkedések hatálybalépésére meghatározott időponttól kezdődően nem ír elő ideiglenes alkalmazást,

e megállapodást fel kell függeszteni.

(7) A vegyes bizottság megvizsgálja a felfüggesztést eredményező kérdéseket, és kilencven napon belül megkísérli orvosolni az elfogadás vagy jóváhagyás elmaradásának okait. A megállapodás érvényesülési fenntarthatósága minden egyéb lehetőségének számbavételét követően, beleértve a jogszabályok egyenértékűségének tudomásul vételét is, a vegyes bizottság egyhangúlag a megállapodás alkalmazásának helyreállításáról határozhat. Amennyiben e megállapodás alkalmazásának felfüggesztése kilencven nap elteltével sem szűnik meg, azt többé nem lehet alkalmazni.

5. cikk

(1) A Szerződő Felek azon célja elérésének érdekében, hogy az 1. cikkben említett rendelkezések alkalmazása és értelmezése a lehető legegységesebb legyen, a vegyes bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Közösségek Bírósága, a továbbiakban: „Bíróság”, ítélkezési gyakorlatának az alakulását, valamint Svájc illetékes bíróságainak az ilyen rendelkezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. E célból egy olyan eljárást hoznak létre, amely biztosítja az ilyen ítélkezési gyakorlat rendszeres kölcsönös továbbítását.

(2) Svájc jogosult, hogy írásbeli beadványokat vagy észrevételeket nyújtson be a Bíróságnak, amennyiben egy tagállam bírósága az 1. cikkben említett bármely rendelkezés értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra terjesztett elő kérdést a Bíróságnak.

6. cikk

(1) Svájc éves jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak arról, hogy közigazgatási hatóságai és bíróságai – az esettől függően – hogyan alkalmazzák és értelmezik az 1. cikkben említett, a Bíróság által értelmezett rendelkezéseket.

(2) Ha a vegyes bizottság – a Bíróság és Svájc bíróságainak ítélkezési gyakorlata közötti jelentős különbség, illetve az érintett tagállamok hatóságai és Svájc hatóságai között az 1. cikkben említett rendelkezések alkalmazása közötti jelentős különbség miatti esetekben – két hónapon belül nem képes biztosítani az egységes alkalmazás vagy értelmezés megőrzését, a 7. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

7. cikk

(1) Az e megállapodás alkalmazásából eredő jogvita esetén, vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott helyzet bekövetkezte esetén, az ügy jogvitaként hivatalosan felkerül a miniszteri szintű vegyes bizottság napirendjére.

(2) A vegyes bizottságnak attól a naptól számított kilencven nap áll rendelkezésére a jogvita rendezésére, amelyen a jogvitát napirendre tűzték.

(3) Amennyiben a vegyes bizottság a (2) bekezdésben megállapított kilencven napon belül nem képes a jogvitát rendezni, további harminc nap áll rendelkezésére a vita végleges rendezésére. Ha a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, e megállapodás a harmincnapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.

8. cikk

(1) A megállapodás alkalmazása során felmerülő, az Eurodac központi egységének felállításához kapcsolódó adminisztratív és működési költségek tekintetében, Svájc az Európai Unión belüli inflációs rátára tekintettel évente kiigazított 11 675 000 EUR 7,286 %-ának megfelelő összeggel járul hozzá az Európai Közösségek éves költségvetéséhez, majd a 2004. költségvetési évvel kezdődően a megfelelő költségvetési hitelek 7,286 %-ának megfelelő hozzájárulást fog befizetni az érintett költségvetési évre vonatkozóan.

A megállapodás alkalmazásával összefüggő egyéb adminisztratív és működési költségek tekintetében, Svájc az Európai Unió költségvetésébe a bruttó hazai termékének a részt vevő államok együttes bruttó hazai termékéhez mért arányának megfelelő éves hozzájárulást fizet be.

(2) Svájc jogosult megkapni a Bizottság által vagy a Tanácson belül a megállapodás vonatkozásában elkészített okmányokat, valamint a vegyes bizottság ülésein az Európai Közösségek intézményeinek valamelyik hivatalos nyelvére történő tolmácsolást kérni.

9. cikk

Svájc nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatósága, valamint az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 286. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott független ellenőrző hatóság feladataik ellátásához szükséges mértékben együttműködnek, amelynek keretében különösen kicserélik a hasznos információkat. A két hatóság közös megállapodásban határozza meg együttműködésének feltételeit.

10. cikk

(1) Ez a megállapodás nem érinti az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodásokat.

(2) Ez a megállapodás nem érinti az Európai Közösség és Svájc között a jövőben megköthető megállapodásokat.

11. cikk

(1) A Dán Királyság kérheti a megállapodásban való részvételét. A Szerződő Felek a Dán Királysággal egyetértésben e megállapodás jegyzőkönyvében megállapítják a részvétel feltételeit.

(2) Svájc kölcsönös jogokat és kötelességeket keletkeztető megállapodást fog kötni az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal a Dublin/Eurodac vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásuk alapján.

12. cikk

(1) Ezt a megállapodást a Szerződő Feleknek meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki letéteményesként jár el.

(2) Ez a megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy a letéteményes értesítette a Szerződő Feleket arról, hogy az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okiratot is letétbe helyezték.

(3) A 2. és 3. cikket, valamint a 4. cikk (2) bekezdése első mondatát ideiglenes jelleggel, e megállapodás aláírásától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

13. cikk

A megállapodás aláírása után, de annak hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok vagy intézkedések vonatkozásában, a 4. cikk (2) bekezdésének utolsó mondatában említett harminc napos időtartam e megállapodás hatálybalépésének napjától veszi kezdetét.

14. cikk

(1) Ezt a megállapodást csak akkor kell alkalmazni, amikor a 11. cikkben említett megállapodásokat egyaránt végrehajtották.

(2) Ezenkívül ezt a megállapodást csak akkor kell alkalmazni, amikor az Európai Unió, az Európai Közösség és Svájc közötti, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodást egyaránt végrehajtották.

15. cikk

(1) Liechtenstein csatlakozhat a megállapodáshoz.

(2) Liechtenstein csatlakozásáról e megállapodás egyik jegyzőkönyve rendelkezik, amely megállapítja egy ilyen csatlakozás összes következményét, beleértve jogok és kötelességek keletkezését Liechtenstein és Svájc, valamint egyrészről Liechtenstein, másrészről az Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben rájuk nézve a schengeni vívmányok rendelkezései kötelezők.

16. cikk

(1) Minden Szerződő Fél a letéteményeshez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondhatja ezt a megállapodást. Ez a nyilatkozat hat hónappal a letétbe helyezését követően lép hatályba.

(2) Ezt a megállapodást akkor lehet megszűntnek tekinteni, ha Svájc felmondja a 11. cikkben említett megállapodások egyikét, vagy a 14. cikk (2) bekezdésében említett megállapodást.

17. cikk

(1) Ez a megállapodás két-két példányban készült, angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, portugál, olasz, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) A máltai nyelvi változatot a Felek levélváltás útján hitelesítik. Ez a szöveg a fenti nyelveken készült szövegekkel megegyezően hiteles.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel látták el.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizend vier.

Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego szóstego października roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

(1) HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

(2) HL C 254., 1997.8.19., 1. o.

(3) HL L 222., 2003.9.5., 3. o.

(4) HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

(5) HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 93., 2001.4.3., 38. o.

ZÁRÓOKMÁNY

A meghatalmazottak elfogadták az ehhez a záróokmányhoz csatolt, következő közös nyilatkozatokat:

1.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a szoros párbeszédről;

2.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi adatvédelmi irányelvről.

A meghatalmazottak tudomásul vették az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös nyilatkozatokat:

1.	Svájc nyilatkozata a 4. cikk (3) bekezdése tekintetében a „Dublin/Eurodac” vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartamról;

2.	Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlását segítő bizottságokról.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizend vier.

Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego szóstego października roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATAI

SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A SZOROS PÁRBESZÉDRŐL

A Szerződő Felek hangsúlyozzák a szoros és termékeny párbeszéd jelentőségét mindazon államok között, amelyek részt vesznek az 1. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok végrehajtásában.

A megállapodás 3. cikkének (1) bekezdése tekintetében, a Bizottság felkéri a tagállamok szakértőit, hogy a vegyesbizottságban cseréljék ki nézeteiket Svájccal a megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekről.

A Szerződő Felek tudomásul vették a tagállamok azon szándékát, miszerint elfogadják az említett felkéréseket, és részt vesznek a Svájccal folytatandó megbeszéléseken a megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekről.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A 95/46/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI ADATVÉDELMI IRÁNYELVRŐL

E megállapodás keretében a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozóan, a Svájci Államszövetség képviselőinek részvétele az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez történő társulási megállapodásához csatolt, az Európai Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlását segítő bizottságokról szóló levélváltásban megállapított rendszer szerint valósul meg.

EGYÉB NYILATKOZATOK

SVÁJC NYILATKOZATA A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE TEKINTETÉBEN A DUBLIN/EURODAC VÍVMÁNYOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ IDŐTARTAMRÓL

Egy jogi aktus vagy intézkedés elfogadására és végrehajtására a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított, legfeljebb kétéves időtartam a következő szakaszokat foglalja magában:

—	előkészítő szakasz,

—	parlamenti eljárás,

—	a népszavazási eljárás időtartama (100 nap, amely a jogszabály hivatalos kihirdetésével kezdődik) és, adott esetben

—	a népszavazás (szervezés és szavazás).

A Szövetségi Tanács haladéktalanul értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az egyes szakaszok lezárulásáról.

A Szövetségi Tanács kötelezettséget vállal a rendelkezésére álló összes eszköz alkalmazására annak érdekében, hogy a fent említett szakaszok a lehető legkorábban befejeződjenek.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOKRÓL

Jelenleg az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságok a Dublin/Eurodac vívmányok végrehajtásának, alkalmazásának és fejlesztésének területén:

—	a 343/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikke által létrehozott bizottság („dublini bizottság”) és

—	a 2725/2000/EK rendelet által létrehozott bizottság(„Eurodac-bizottság”).

KÖZÖS NYILATKOZAT A VEGYESBIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSEIRŐL

Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő küldöttségek,

Az Európai Bizottság küldöttsége, az Izlandi Köztársaság kormányát és a Norvég Királyság kormányát képviselő küldöttségek,

A Svájci Államszövetség Kormányát képviselő küldöttség,

—

arról határozott, hogy megszervezi az egyrészről Izland és Norvégia valamint az Európai Közösség közötti, a valamely tagállamban vagy Izlandon, illetve Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodása keretében, másrészől az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a valamely tagállamban vagy Svájban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodása keretében létrehozott vegyesbizottságok együttes üléseit, függetlenül az ülésezés szintjétől.

—

Meg kell jegyezni, hogy ezen együttes ülésezés az ezen ülések elnöki tisztjére vonatkozó gyakorlati szabályozást kíván, tekintettel arra, hogy az elnöki tisztet a társult államok egyike tölti be, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a valamely tagállamban vagy Svájban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás, valamint az Európai Közösség, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, a valamely tagállamban vagy Izlandon, illetve Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás alapján.

—

Figyelemmel a társult államok azon óhajára, amelynek értelmében az elnöki tiszt betöltését – az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a valamely tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően – szükség szerint átadják egymásnak, és azt alfabetikus sorrendben, felváltva gyakorolják.

27.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 53/19

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. március 22.)

az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló megállapodás megújítására és módosítására irányuló közös megegyezést rögzítő megállapodás levélváltás formájában történő megkötéséről

(2008/148/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 170. cikkére, a 300. cikke (2) bekezdésével és (3) bekezdése első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002–2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) nemzetközi együttműködést ír elő a gyártásra irányuló kutatás területén.

(2)	Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) a nemzetközi együttműködés folytatásáról rendelkezik.

(3)

A Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Egyesült Államok levélváltásban létrejött megállapodást (4) kötöttek az intelligens gyártási rendszerek területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló megállapodás (a továbbiakban: az IMS-megállapodás) megújítására és módosítására irányuló közös megegyezés rögzítéséről. Az IMS-megállapodás 2005 áprilisában vesztette hatályát. Mivel a megállapodás előrelépést jelentett az intelligens gyártási rendszerek területén végzett kutatás fokozásában, a Bizottság felhatalmazást kért az IMS-megállapodás megújítására irányuló tárgyalások folytatására.

(4)	A Tanács 2005 november 29-i határozatában felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Közösség nevében tárgyalásokat folytasson Ausztráliával, Kanadával, az EFTA-tagország Norvégiával és Svájccal, Koreával, Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal az IMS-megállapodás megújításáról és módosításáról.

(5)

A tárgyalási felhatalmazásnak megfelelően tárgyalásokra került sor, melyek eredményei bekerültek az intelligens gyártási rendszerek területén zajló nemzetközi együttműködési tevékenységek szabályai közé, melyek meghatározzák az együttműködés keretét. A szabályokat csatolták az Európai Közösség, Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok között az intelligens gyártási rendszerekkel (IMS) kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységek területén a nemzetközi együttműködésről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodáshoz (a továbbiakban: a levélváltás formájában létrejött megállapodás). Az előző program módosításai az IMS-program irányítására és költségvetési működésére vonatkoznak.

(6)	Az IMS-szabályok előírják, hogy az IMS program irányítását az IMS-ben résztvevők egymást váltva végzik. E feladat ellátása érdekében lehetővé teszik a Közösség számára, hogy az IMS régióközi titkárságot Európában fogadja.

(7)	A levélváltás formájában létrejött megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló megállapodás megújítására és módosítására irányuló közös megegyezést rögzítő, levélváltás formájában létrejött megállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személyt (5).

Kelt Brüsszelben, 2007. március 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. TIEFENSEE

(1) 2006. december 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 232., 2002.8.29., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(3) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(4) HL L 161., 1997.6.18., 2. o. és HL L 151., 2001.6.7., 35. o.

(5) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

MEGÁLLAPODÁS

levélváltás formájában

az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló nemzetközi együttműködésről szóló megállapodás megújításában és módosításában való közös megegyezés rögzítéséről

Tisztelt Uram!

Levelemben az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló, 1997-ben, illetve 2001-ben kötött megállapodásra hivatkozom.

E levél célja, hogy – az e levélhez mellékelt IMS-szabályoknak megfelelően – rögzítse a közös megegyezést, mely a fent említett együttműködési megállapodás megújításával és módosításával kapcsolatban született.

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja az előnyök és hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentőssége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az együttműködési tevékenységek finanszírozása a forrásokhoz való hozzáféréstől függ majd, illetve a részt vevő régiókban alkalmazandó törvényektől és rendeletektől. Minden részt vevő régió saját részvételét finanszírozza, és arányosan – pénzben vagy természetben – hozzájárul az IMS régióközi titkárság költségeihez. A titkárság az IMS-szabályokban foglalt elveknek megfelelően fog működni és eljárni. Az Európai Közösség felkészült a régióközi titkárság soros fogadására, amennyiben a részt vevő régiók közösen így határoznak.

Az együttműködési megállapodás 10 évre szól. A részt vevő régiók közül bárki bármikor visszaléphet, amennyiben szándékát 12 hónappal előtte jelzi a többi résztvevőnek. A résztvevők a program elindítása után 5 évvel felülvizsgálják a programot.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

E levél – a részt vevő régiók hozzájárulásával – jóváhagyja a IMS-szabályokat, és rögzíti az IMS terén folyó együttműködés elveiben való közös megegyezést. Örömmel venném, ha rövid időn belül megerősítő választ küldene a megegyezés jóváhagyásáról.

az Európai Közösség részéről

ANNEX

TERMS OF REFERENCE FOR A SCHEME FOR INTERNATIONAL COOPERATION IN ADVANCED MANUFACTURING FOR INTELLIGENT MANUFACTURING SYSTEMS

TABLE OF CONTENTS

PREAMBLE

PURPOSE

RATIONALE

4.	OPERATING PRINCIPLES

5.	STRUCTURE AND FUNDING

6.	MANAGEMENT STRUCTURE

7.	TRANSITION TO AND COMMENCEMENT OF THE IMS SCHEME

8.	DURATION OF THE IMS SCHEME

9.	ADMISSION OF NEW PARTICIPANTS

10.	FORMATION AND EVALUATION OF PROJECT CONSORTIA AND OTHER COLLABORATIVE INSTRUMENTS

11.	SMALL AND MEDIUM-SIZED ENTERPRISES

12.	DISSEMINATION OF RESULTS

Technical Appendix 1:

Intellectual property rights provisions for research and development projects

Technical Appendix 1.A:

Convention establishing the World Intellectual Property Organisation (Stockholm, 14 July 1967)

Technical Appendix 2:

financial accountability and principles for setting up and executing the IRS budget

Technical Appendix 3:

IMS technical themes

Technical Appendix 4:

Responsibilities of the IMS Inter-Regional Secretariat

Technical Appendix 5:

Responsibilities of the IMS Regional Secretariats

Technical Appendix 6:

Admission of new participants

Technical Appendix 7:

Project consortia formation and evaluation

Technical Appendix 8:

Role Of IMS vis-à-vis small and medium-sised enterprises (SMEs), universities and government research institutes

1. PREAMBLE

This document sets forth the terms of reference for the partners of the intelligent manufacturing systems (IMS) scheme for international cooperation in research and development in intelligent manufacturing systems. These terms of reference are not intended to create obligations under international or domestic law.

2. PURPOSE

The IMS scheme is an international and multilateral cooperation scheme in which Participants work cooperatively to boost industrial competitiveness, solve problems facing manufacturing worldwide, and develop advanced manufacturing technologies and systems to benefit humanity. Its purposes are to:

—	enhance knowledge-based manufacturing in industry to improve the quality of life and citizens and improve the global environment,

—	share manufacturing knowledge and to transfer it to future generations,

—	increase the participation of SMEs in international collaborative activities,

—	adapt educational and training activities to support the knowledge-based manufacturing industries, and

—	contribute to establishing common, global norms and standards.

3. RATIONALE

Manufacturing has been and continues to be an important element in the global economy. It remains a primary generator of wealth and is critical to establishing a sound economic basis for economic growth.

Properly managed international cooperation in research and development in advanced manufacturing can help improve manufacturing operations (1). IMS provides the framework within which cooperative research and development activities can flourish. IMS:

—	provides a structure for global, ‘forward-thinking’ syntheses (e.g. roadmaps, analyses, foresight),

—	fosters the creation of networks to reinforce interaction and collaborative research and development,

—	fosters the development of consortia to undertake collaborative research and development projects (including cooperative work on pre-standardisation topics),

—	provides an intellectual property rights management framework (Technical Appendix 1) for international collaboration and dissemination activities, and

—	disseminates research results broadly.

4. OPERATING PRINCIPLES

IMS collaborative activities proceed on the following bases:

—	contributions to, and benefits from such cooperation, are equitable and balanced,

—	collaborative projects have industrial relevance,

—	collaborative project should include where possible academic participation,

—	collaborative projects are carried out by inter-regional, geographically distributed consortia,

—	collaborative projects can occur throughout the full innovation cycle,

—	IMS project activities under government sponsorship or using government resources should not involve competitive research and development,

—	results of collaborative projects are shared through a process of controlled information diffusion, and

—	there should be protection for an equitable allocation of any intellectual property right created or furnished during cooperation projects.

5. STRUCTURE AND FUNDING

IMS is governed by a management structure that consists of:

—	an International Steering Committee,

—	an Inter-Regional Secretariat, and

—	Regional Secretariats.

5.1. Funding for the management structure

—	Each participant will fund its own participation,

—	Each participant will determine the method by which its own participation will be funded,

—	Each participant will contribute in an equitable manner in funding or in kind to defray the costs of operating the Inter-Regional Secretariat,

—	Each participant will be responsible for supporting its own delegation, and

—	Each Participant will have the right to audit the operations of the management structure.

—	Principles for setting up and executing the IRS budget shall be in accordance with Technical Appendix 2.

5.2. Funding for the Projects

—	Each participant will fund its own participation, and

—	Each participant will determine the method by which its own participation will be funded.

6. MANAGEMENT STRUCTURE

6.1. IMS International Steering Committee

The IMS International Steering Committee will oversee the IMS scheme. Members must be eminent representatives of the participants' industrial, academic, or governmental/public administration sectors who are knowledgeable in manufacturing issues. Members must be willing and able to devote the necessary time and effort involved in guiding the IMS scheme.

6.1.2.

Composition. Two members and one observer from each participant will normally comprise a participant's delegation.

Selection of delegation members is at the discretion of each participant, in accordance with the appropriate laws and provisions of their respective participant governments/public administrations. Designation of alternate delegation members is recommended, but not mandatory.

Each delegation will have a head of delegation who will serve as the chief spokesperson for the delegation. Selection of the head of delegation is at the discretion of each participant, in accordance with the appropriate laws and provisions of their respective participant governments/public administrations.

Each participant's delegation to the meetings of the IMS International Steering Committee may be accompanied by two representatives from its designated Regional Secretariat. Additional attendance is at the discretion of the chair of the IMS International Steering Committee.

6.1.3.

Consensus. The IMS International Steering Committee will reach decisions by consensus of its members.

6.1.4.

Chair. The chair of the IMS International Steering Committee will rotate among the participants and will be decided by the IMS International Steering Committee. The term of each chair will last for 30 months. During the term when a participant chairs, that participant also is responsible for organising the Inter-Regional Secretariat. The participant which is to take the following term will serve as vice chair.

6.1.5.

Responsibilities. The IMS International Steering Committee will determine policies and strategies for undertaking, and for the evolution of, the IMS scheme, including the matter of new participants. It will also:

—	provide overall guidance, set strategic priorities, review, amend, and update Technical Appendices 3, 4, 5, 7, and 8 and additional Technical Appendices within the scope of these terms of reference, and oversee the implementation of IMS,

—	oversee the Inter-Regional Secretariat and approve its budget,

—	provide international promotion for IMS and for manufacturing as a generic discipline,

—	endorse projects as provided in Section 10,

—	set performance metrics of the scheme and provide a regular report in respect of same,

—	ensure activities undertaken under this scheme are done in a manner consistent with the purpose, principles and structure agreed upon by the participants,

—	foster communication among the International IMS Steering Committee, the Inter-Regional Secretariats, and the project consortium members,

—	sponsor and approve new IMS documents, and

—	form interim task forces or committees (e.g., for technical or legal issues), if necessary, to accomplish its work.

6.2. Inter-Regional Secretariat

The participant that chairs the International Steering Committee will be responsible for organising and managing the Inter-Regional Secretariat. The Inter-Regional Secretariat's primary role is to execute the policies and actions as decided by the IMS International Steering Committee. The responsibilities of the IMS Inter-Regional Secretariat are listed in Technical Appendix 4.

6.3. Regional Secretariats

The governments/public administrations and public organisations of the participants will organise and manage their respective Regional Secretariats in a manner they see fit. The responsibilities of the IMS Regional Secretariat are listed in Technical Appendix 5.

7. TRANSITION TO AND COMMENCEMENT OF THE IMS SCHEME

7.1. Transition

It is the intention of the participants that IMS projects endorsed under the original scheme should be considered to be continued to be endorsed by the current ISC and its successor upon commencement of the new IMS scheme. Other IMS activities, including processing of applications to become a participant, shall continue without interruption.

7.2. Commencement

The IMS scheme will commence upon:

—	the ratification of the Terms of Reference for the IMS Scheme by at least three (3) participants. participants under the pre-existing IMS Scheme become new participants under this scheme when they ratify these Terms of Reference;

—	the appointment of the members to the IMS International Steering Committee; and,

—	the designation of the Regional Secretariats.

8. DURATION OF THE IMS SCHEME

participants will review the scheme every five years to determine whether it should be continued, modified or terminated. A participant may withdraw at any time subject to 12 months' notice to other participants.

9. ADMISSION OF NEW PARTICIPANTS

The IMS International Steering Committee can admit new participants. The procedures for admission of new participants are set forth in Technical Appendix 6.

10. FORMATION AND EVALUATION OF PROJECT CONSORTIA AND OTHER COLLABORATIVE INSTRUMENTS

The IMS International Steering Committee shall have the authority to set the procedures for: (i) project consortia and formation, evaluation and review; these procedures are set forth in Technical Appendix 7; and (ii) other collaborative instruments within the scope of these Terms of Reference.

11. SMALL AND MEDIUM-SIZED ENTERPRISES

The participants individually and the IMS International Steering Committee will develop mechanisms to enlist SMEs directly and indirectly in the IMS scheme. A representative list of these mechanisms is in Technical Appendix 8.

12. DISSEMINATION OF RESULTS

Dissemination of information is of the utmost importance and is required in the IMS scheme. However, all information dissemination must comply with the intellectual property rights provisions in Technical Appendix 1. This includes the dissemination of interim and final project technical results.

Information dissemination will occur at the project, regional and inter-regional levels. This dissemination shall be, but not limited to, written reports, international symposia, and publications by members of the academic sector.

Technical Appendix 1

Intellectual property rights provisions for research and development projects

OBJECTIVES

These provisions lay down mandatory requirements as well as recommended principles for PARTNERS which wish to participate in a PROJECT conducted within the Intelligent Manufacturing Systems Scheme (IMS SCHEME). The objectives of these provisions are to provide adequate protection for intellectual property rights used in and generated during joint research and development PROJECTS under the IMS SCHEME while ensuring:

—	that contributions and benefits by PARTICIPANTS, from cooperation in such PROJECTS, are equitable and balanced,

—	that the proper balance is struck between the need for flexibility in PARTNERS' negotiations and the need for uniformity of procedure among PROJECTS and among PARTNERS, and

—	that the results of the research will be shared by the PARTNERS through a process that protects and equitably allocates any intellectual property rights created or furnished during the cooperation.

Article 1

Definitions

1.1.	ACCOUNTING. The sharing of any consideration such as royalties or other license fees by one PARTNER with another PARTNER when the first PARTNER which solely or jointly owns FOREGROUND discloses, licenses or assigns it to a third party.

1.2.

AFFILIATE. Any legal entity directly or indirectly owned or controlled by, or owning or controlling, or under the same ownership or control as, any PARTNER. Common ownership or control through government does not in itself create AFFILIATE status.

Ownership or control shall exist through the direct or indirect:

—	ownership of more than 50 % of the nominal value of the issued equity share capital, or

—	ownership of more than 50 % of the shares entitling the holders to vote for the election of directors or persons performing similar functions, or right by any other means to elect or appoint directors, or persons performing similar functions, who have a majority vote, or,

—	ownership of 50 % of the shares, and the right to control management or operation of the company through contractual provisions.

1.3.	BACKGROUND: All information and INTELLECTUAL PROPERTY RIGHTS except BACKGROUND RIGHTS owned or controlled by a PARTNER or its AFFILIATE and which are not FOREGROUND.

1.4.

BACKGROUND RIGHTS: Patents for inventions and design and utility models, and applications therefor as soon as made public, owned or controlled by a PARTNER or its AFFILIATES, a license for which is necessary for the work in a PROJECT or for the commercial exploitation of FOREGROUND, and which are not FOREGROUND.

1.5.	CONFIDENTIAL INFORMATION: All information which is not made generally available and which is only made available in confidence by law or under written confidentiality agreements.

1.6.	CONSORTIUM: Three or more GROUPS which have agreed to carry out jointly a PROJECT.

1.7.	COOPERATION AGREEMENT: The one or more signed agreements among all PARTNERS in a CONSORTIUM concerning the conduct of the PROJECT.

1.8.	FOREGROUND: All information and INTELLECTUAL PROPERTY RIGHTS first created, conceived, invented or developed in the course of work in a PROJECT.

1.9.	GROUP: All PARTNERS in a given PROJECT from the geographic area of a PART ICIPANT.

1.10.

IMS SCHEME: The Intelligent Manufacturing Systems Scheme.

1.11.

INTELLECTUAL PROPERTY RIGHTS: All rights defined by Article 2(viii) of the Convention Establishing the World Intellectual Property Organisation signed at Stockholm on 14 July 1967 (see Technical Appendix 1.A.), excluding trademarks, service marks and commercial names and designations.

1.12.

NON-PROFIT INSTITUTIONS: Any legal entity, either public or private, established or organised for purposes other than profit-making, which does not itself commercially exploit FOREGROUND.

1.13.

PARTICIPANT: Australia, Canada, the European Union and Norway, Japan, Korea, Switzerland, the United States and any other country or geographic region whose participation in the IMS SCHEME may be approved in the manner determined by the PARTICIPANTS.

1.14.

PARTNER: Any legal or natural person participating as a contracting party to the COOPERATION AGREEMENT for a given PROJECT.

1.15.

PROJECT: Any research and development project carried out by a CONSORTIUM within the IMS SCHEME.

1.16.

SUMMARY INFORMATION: A description of the objectives, status and results of a PROJECT which does not disclose CONFIDENTIAL INFORMATION.

Article 2

Mandatory provisions

Each COOPERATION AGREEMENT must contain substantive terms and conditions that are fully consistent with each of the provisions 2.1 through 2.13 in this Article and the definitions used in each COOPERATION AGREEMENT shall be those specified in Article 1 of this document.

Where a PROJECT or a potential PARTNER or its AFFILIATES is subject to government requirements, whether by law or agreement, and such requirements will affect rights or obligations pursuant to the COOPERATION AGREEMENT, the potential PARTNER shall disclose to the other PARTNERS all such requirements of which it is aware prior to signing the COOPERATION AGREEMENT. PARTNERS must ensure that ownership, use, disclosure and licensing of FOREGROUND will comply with these mandatory provisions if the PROJECT is subject to government requirements.

PARTNERS will, at the outset of a PROJECT, promptly notify one another of their AFFILIATES which will be involved in the performance of the PROJECT, and will notify one another of any changes in the AFFILIATES so involved during the life of the PROJECT. At the time of entering into a COOPERATION AGREEMENT, and immediately after new legal entities have come to meet the AFFILIATE definition, PARTNERS may exclude AFFILIATES from the rights and obligations set forth in these provisions in accordance with the terms of the COOPERATION AGREEMENT.

Written Agreement

2.1.	PARTNERS shall enter into a written COOPERATION AGREEMENT that governs their participation in a PROJECT consistent with this document.

Ownership

2.2.	FOREGROUND shall be owned solely by the PARTNER or jointly by the PARTNERS creating it.

2.3.	A PARTNER which is the sole owner of FOREGROUND may disclose and non-exclusively license that FOREGROUND to third parties without ACCOUNTING to any other PARTNER.

2.4.	A PARTNER which is a joint owner of FOREGROUND may disclose and non-exclusively license that FOREGROUND to third parties without the consent of and without ACCOUNTING to any other PARTNER, unless otherwise agreed in the COOPERATION AGREEMENT.

2.5.

A PARTNER may assign its sole and/or joint ownership interests in its BACKGROUND, BACKGROUND RIGHTS and FOREGROUND to third parties without the consent of and without ACCOUNTING to any other PARTNER.

PARTNERS who assign any of their rights to BACKGROUND RIGHTS or FOREGROUND must make each assignment subject to the COOPERATION AGREEMENT and must require each assignee to agree in writing to be bound to the assignor's obligations under the COOPERATION AGREEMENT in respect of the assigned rights.

Dissemination of information

2.6.	SUMMARY INFORMATION shall be available to all PARTNERS in other PROJECTS and to the committees formed under the IMS SCHEME.

2.7.	The CONSORTIUM will make available at the end of the PROJECT a public report setting out SUMMARY INFORMATION about the PROJECT.

License rights

Foreground

2.8.

Each PARTNER and its AFFILIATES may use FOREGROUND, royalty-free, for research and development and for commercial exploitation. Commercial exploitation includes the rights to use, make, have made, sell and import.

However, in exceptional circumstances,

—	PARTNERS may agree in their COOPERATION AGREEMENT to pay a royalty to PARTNERS which are NON-PROFIT INSTITUTIONS for commercial exploitation of FOREGROUND which is solely owned by such NON-PROFIT INSTITUTIONS; and

—

PARTNERS may agree in their COOPERATION AGREEMENT to pay a royalty to PARTNERS which are NON-PROFIT INSTITUTIONS for commercial exploitation of FOREGROUND which is jointly owned with such NON-PROFIT INSTITUTIONS, provided such royalties are both small and consistent with the principle that contributions and benefits in the IMS SCHEME must be balanced and equitable.

2.9.

A non-owning PARTNER and its AFFILIATES may not disclose or sub-license FOREGROUND to third parties except that each PARTNER or its AFFILIATES may, in the normal course of business:

—	disclose FOREGROUND in confidence solely for the purposes of manufacturing, having manufactured, importing or selling products,

—	sub-license any software forming part of FOREGROUND in object code, or

—	engage itself in the rightful provision of products or services that inherently disclose the FOREGROUND.

Background

2.10.

A PARTNER in a PROJECT may, but is not obligated to, supply or license its BACKGROUND to other PARTNERS.

2.11.

PARTNERS and their AFFILIATES may use another PARTNER'S or its AFFILIATES' BACKGROUND RIGHTS solely for research and development in the PROJECT without additional consideration, including, but not limited to, financial consideration.

2.12.

PARTNERS and their AFFILIATES must grant to other PARTNERS and their AFFILIATES a license of BACKGROUND RIGHTS on normal commercial conditions when such license is necessary for the commercial exploitation of FOREGROUND unless:

—	the owning PARTNER or its AFFILIATE is by reason of law or by contractual obligation existing before signature of the COOPERATION AGREEMENT unable to grant such licenses and such BACKGROUND RIGHTS are specifically identified in the COOPERATION AGREEMENT; or

—	the PARTNERS agree, in exceptional cases, on the exclusion of BACKGROUND RIGHTS specifically identified in the COOPERATION AGREEMENT.

Survival of rights

2.13.

The COOPERATION AGREEMENT shall specify that the rights and obligations of PARTNERS and AFFILIATES concerning FOREGROUND, BACKGROUND and BACKGROUND RIGHTS shall survive the natural expiration of the term of the COOPERATION AGREEMENT.

Article 3

Provisions that need to be addressed in the Cooperation Agreement

PARTNERS shall address each of the following items in their COOPERATION AGREEMENT:

Publication of results

3.1.	PARTNERS shall address the issue of the consent required, if any, from the other PARTNERS for publication of the results from the PROJECT other than SUMMARY INFORMATION.

3.2.	PARTNERS shall address the issue of whether PARTNERS which are NON-PROFIT INSTITUTIONS may, for academic purposes, publish FOREGROUND which they solely own, provided that adequate procedures for protecting FOREGROUND are taken in accordance with Articles 3.3 and 3.4.

Protection of foreground

3.3.

PARTNERS shall identify the steps they will take to seek legal protection of FOREGROUND by means of INTELLECTUAL PROPERTY RIGHTS and upon making an invention shall notify other PARTNERS in the same PROJECT in a timely manner of the protection sought and provide a summary description of the invention.

3.4.

PARTNERS shall address the issue of prompt notification of all other PARTNERS in the same PROJECT and, upon request and on mutually agreed conditions, disclosure of the invention and reasonably cooperate in such protection being undertaken by another PARTNER in the same PROJECT in the event and to the extent that a PARTNER or PARTNERS which own FOREGROUND do not intend to seek such protection.

Confidential information

3.5.	PARTNERS shall identify the measures they will take to ensure that any PARTNER which has received CONFIDENTIAL INFORMATION only uses or discloses this CONFIDENTIAL INFORMATION by itself or its AFFILIATES as far as permitted under the conditions under which it was supplied.

Dispute settlement and applicable laws

3.6.	PARTNERS shall agree in their COOPERATION AGREEMENT on the manner in which disputes will be settled.

3.7.	PARTNERS shall agree in their COOPERATION AGREEMENT on the law which will govern the COOPERATION AGREEMENT

Article 4

Optional provisions

PARTNERS may, but are not required to address each of the following provisions in their COOPERATION AGREEMENT:

—	AFFILIATE PROVISIONS,

—	ANTITRUST/COMPETITION LAW ISSUES,

—	CANCELLATION AND TERMINATION,

—	EMPLOYER/EMPLOYEE RELATIONSHIPS,

—	EXPORT CONTROLS AND COMPLIANCE,

—	FIELD OF THE AGREEMENT,

—	INTENT OF THE PARTIES,

—	LICENSING PARTNERS IN OTHER PROJECTS,

—	LICENSOR'S LIABILITY ARISING FROM LICENSEE'S USE OF LICENSED TECHNOLOGY,

—	LOANED OR ASSIGNED EMPLOYEES AND RESULTING RIGHTS,

—	NEW PARTNERS AND WITHDRAWAL OF PARTNERS FROM PROJECTS,

—	POST COOPERATION AGREEMENT BACKGROUND,

—	PROTECTION, USE AND NON-DISCLOSURE OBLIGATIONS REGARDING CONFIDENTIAL INFORMATION,

—	RESIDUAL INFORMATION,

—	ROYALTY RATES FOR BACKGROUND RIGHT LICENSES,

—	SOFTWARE SOURCE CODE,

—

TAXATION,

—	TERM/DURATION OF AGREEMENT.

There are likely to be other provisions the PARTNERS will need to put into their COOPERATION AGREEMENTS depending on the particular circumstances of their PROJECT. PARTNERS should seek their own expert advice on this and note that no additional terms may conflict with Articles 1 and 2 of these provisions.

Technical Appendix 1.A

Convention establishing the World Intellectual Property Organisation (Stockholm, 14 July 1967)

Article 2(viii) defines Intellectual Property to include:

‘… the rights to literary, artistic and scientific works; performances of performing artists; phonograms, and broadcasts; inventions in all fields of human endeavour; scientific discoveries; industrial designs; trade marks, service marks, and commercial names and designations; protection against unfair competition; and all other rights resulting from intellectual activity in the industrial, scientific, literary or artistic fields.’

Technical Appendix 2

Financial accountability and principles for setting up and executing the IRS budget

ISC and IRS members should avoid conflicts of interest in so far as decisions relating to the IRS budget are concerned.

All revenue and expenditures must be incorporated in a single set of accounts (2) to be approved by the ISC.

The balance between revenue and expenditure must be respected at all times (3).

The budget shall be annual with exceptional carry-overs (4).

There should be no transfers of appropriations between line items of budget expenditure, unless formally approved by the ISC.

All revenues shall constitute a common pool (5).

All expenditures shall be reasonable, justified and in accordance with the principles of sound financial management.

The IRS shall respond to all reasonable requests to report on its financial activities.

Regional contributions shall be based on fair principles, and will be paid in accordance with a defined schedule subject to late fees. Regional contributions will be based on the approved IRS budget and will be structured in different tiers, related directly to the size and level of development of each participant's economy. The Initial participants will be allocated in two tiers as follows:

—	Tier 1: European Union and Norway, Japan, United States,

—	Tier 2: Australia, Canada, Korea, Switzerland.

The maximum amounts for the contributions will be CAD 200 000 or equivalent per annum for Tier 1; and CAD 125 000 or equivalent per annum for Tier 2.

The foregoing principles shall be incorporated in a document on IRS operational guidelines.

Technical Appendix 3

IMS technical themes

In general, any project that addresses the IMS Scheme objectives as set forth in these terms of reference is considered an appropriate topic for an IMS Project. IMS projects might also address one or more of the following technical themes:

Total product life cycle issues

—	Future general models of manufacturing systems. Examples for that theme are the proposals of ‘agile manufacturing’, ‘fractal factory’, ‘bionic manufacturing’, ‘holistic enterprise integration’, etc.

—	Intelligent communication network systems for information processes in manufacturing. To understand the productivity of global distribution and global sourcing, the communication networks and tools and their applications have to be improved.

—

Environment protection, minimum use of energy and materials. Environment, energy and materials questions have reached a complexity that can only be handled via cooperation with a variety of specialists. Due to the fact that the conditions in that field are very different in different regions a common understanding and harmonised views for the response of manufacturing technologies to environment protection are necessary.

—	New ideas and methods for recyclability that are globally accepted should be developed under the IMS umbrella.

Harmonised assessment and economic justification models for new manufacturing systems.

Process issues

To enable the needs for rapid response to changing requirements and to saving human and material resources and to improving working conditions for employees the following themes can be identified.

—	Clean manufacturing processes that can minimise effects on environment. Process emission minimised systems. Process disposal minimised systems.

—	Factory (process) life-cycle pre-assessed systems.

Minimum consumption of energy. Energy efficient processes that can meet manufacturing requirements with minimum consumption of energy. Integrated cycled process for less energy consumption.

—	Modules of energy conservation type. Production management technology of energy conservation type.

—	Technology innovation in manufacturing processes. Methods that can quickly produce different products through ‘Rapid Prototyping Methods’. Manufacturing processes that can flexibly respond to changes in labour conditions, changes of products or materials.

—

Improvement in the flexibility and autonomy of processing modules that compose manufacturing systems. Open distributed systems and their modules that can match both unmanned, man-machine mixed and labour intensive systems, and can metamorphologically architect system components in correspondence with changes of products.

—	Improvement in interaction or harmony among various components and functions of manufacturing. Open infrastructure for manufacturing. Inter-connected information systems such as ‘remote ID’ among respective modules.

Strategy/planning/design tools

Manufacturing takes place in a global economy. How and where raw materials are transformed is a strategic decision. The decision is complicated in terms of what to make and where to make or buy it, in what is becoming a single global economy.

Many of today's manufacturing organisations are designed using vertical and hierarchical structures. The move towards hierarchical structures is and will continue to require major changes in organisations, systems and work practices. We need methodologies and tools to help us to define appropriate manufacturing strategies and to design appropriate organisations and business/work processes.

Methods and tools to support business process re-engineering. Modelling tools to support the analyses and development of manufacturing strategies.

Design support tools to support planning in an extended enterprise or virtual enterprise environment.

Human/organisation/social issues

—

Promotion and development projects for improved image of manufacturing. Manufacturing engineers tend to be at the bottom of the pay scale relevant to other engineers, and the profession as a whole has a lower stature. Therefore ITC considers as projects globally recognised, strong professional societies and educational institutions for the promotion of manufacturing as a discipline. These proposals include the creation of international organisations to promote manufacturing.

—

Improved capability of manufacturing workforce/education, training. Engineering education has often tended to emphasise theory over process. In addition, basic education has not always met the needs of industry, producing graduates with often-inadequate skills. This has led to industries that are poor at turning innovation into successful products. This necessitates a change in priorities and closer ties between industry and educational institutions. As well, changes in system organisation means that training within companies is a continuous process which seeks to update the skills and increase the potential of employees — the crucial elements in any system.

—

Autonomous offshore plants (integration of supplementary business functions in subsidiaries). Offshore plants were originally meant to increase market share and decrease production costs: development of the transplant labour forces were a secondary consideration. However, giving more autonomy to these plants enables them to react more flexibly to changing conditions in the areas where they are based, and is consistent with organisational ideas of decentralisation, empowerment and hierarchy flattening. It also serves to contribute to domestic development in the countries where the plants are located and further the IMS goal of spreading widely basic manufacturing knowledge.

—

Corporate technical memory — keeping, developing, accessing. Often in a manufacturing enterprise knowledge and sources of information are isolated or locked. ‘Organisational learning’ is a strategy for translating such knowledge into a framework or a model that leads to better decision-making and could be an important theme within IMS.

—

Appropriate performance measures for new paradigms. New paradigms of manufacturing must offer superiority in performance from the points of view of costs, quality, delivery and flexibility. The first three are familiar performance criteria used for mass production, while flexibility is a key attribute of new paradigm manufacturing. To increase the acceptance of new paradigms performance evaluation methods should be developed.

Virtual/extended enterprise issues

The extended enterprise is an expression of the market-driven requirement to embrace external resources in the enterprise without owning them. Core business focus is the route to excellence but product/service delivery requires the amalgam of multiple world-class capabilities. Changing markets require a fluctuating mix of resources. The extended enterprises which can be likened to the ultimate customisable, reconfigurable, manufacturing resource is the goal. The operation of the extended enterprise requires take up of communications and database technologies that are near to the current state of the art. However, the main challenge is organisational rather than technological.

Research and development opportunities in this area are:

—	methodologies to determine and support information processes and logistics across the value chain in the extended enterprise,

—	architecture (business, functional and technical) to support engineering cooperation across the value chain, e.g., concurrent engineering across the extended enterprise,

—	methods and approaches to assign cost/liability/risk and reward to elements of the extended enterprise,

—	team working across individual units within the extended enterprise.

Technical Appendix 4

Responsibilities of the IMS Inter-Regional Secretariat

The Inter-Regional Secretariat will have responsibility to:

1.	provide logistics for inter-regional meetings and proposals,

2.	maintain and distribute IMS meeting materials and other documents,

3.	provide logistics for inter-regional publicity at the direction of the International Steering Committee,

4.	educate new and prospective participants,

5.	disseminate information during, and upon the conclusion of, projects,

6.	assist with inter-regional consortia formation,

7.	organise and arrange studies and/or work as requested by the International IMS Steering Committee, and

8.	undertake other appropriate tasks as assigned by the International Steering Committee.

Technical Appendix 5

Responsibilities of the IMS Regional Secretariats

To support the IMS Scheme, the Regional Secretariats will:

1.	provide regional logistics for inter-regional meetings and proposals,

2.	maintain and distribute IMS meeting materials and other documents within respective regions,

3.	provide logistics for regional meetings and promotion,

4.	disseminate information during and upon the conclusion of projects within respective regions,

5.	assist in consortium formation within and across respective regions,

6.	support regional delegations in attending the International IMS Steering Committee meetings,

7.	facilitate regional selections and reviews, and

8.	work with regional infrastructure groups to facilitate the IMS Scheme.

Technical Appendix 6

Admission of new participants

Procedures for admission of new participants to the IMS scheme are as follows:

1.	The admission process begins with a letter of inquiry/interest from a ministerial or senior government/public administration level in the prospective participant, addressed to the chair of the IMS International Steering Committee.

2.	Each IMS head of delegation shall be alerted to the receipt of this letter of inquiry/interest. Each IMS participant is chartered to evaluate the application and respond through its respective head of delegation to the chair of the IMS International Steering Committee.

3.	If all IMS participants accept the application, the chair of the IMS International Steering Committee shall inform, in writing, the applicant that if the applicant can ratify these Terms of Reference, then the IMS scheme will admit the applicant as a full participant.

This process shall be completed as soon as practical, and in no case should take longer than three months after receipt of the letter of inquiry/interest.

Technical Appendix 7

Project consortia formation and evaluation

The Regional Secretariats together with the Inter-Regional Secretariat provide assistance in forming consortia for IMS projects.

A. Basic consortium formation document

Each consortium will prepare a basic document that explains the:

—	IMS technical themes addressed by the project,

—	industrial relevance of the project,

—	project work plans, organisation and structure,

—	basic information, including contact information, of project partners,

—	a consortium cooperation agreement that addresses the intellectual property provisions and other legal requirements for the consortium, and

—	other relevant information to facilitate project endorsement.

B. International coordinating partner

An international coordinating partner must be appointed by each consortium. The appointed international coordinating partner must be an entity with the necessary resources and expertise to lead the project to its completion. International coordinating partner duties include:

—	coordinate consortia formation,

—	coordinate preparation of full proposal and cooperation agreements,

—	act as the primary contact for all communication between the consortium and the International Steering Committee and Inter-Regional Secretariat, and

—	facilitate successful execution of the project.

C. List of interested entities

Within a region, its Regional Secretariat will distribute to all organisations in the industrial, academic and governmental sectors identified as potential project partners the basic document, the domestic funding opportunities, and the domestic agenda for the IMS scheme. The Regional Secretariat will compile a list of interested entities. The list must include the area of interest and the capabilities of each of the interested entities.

D. Exchange of project proposals

Any entity can submit preliminary proposals to its Regional Secretariat for transmittal to, and posting by, the Inter-Regional Secretariat.

Regional Secretariats will distribute these proposals to interested entities within their Regions. Based on the information, potential partners can strive to form international consortia.

E. Evaluation, selection and review of projects

Proposals and projects must be consistent with the purpose and the principles of the scheme, and the intellectual property provisions set forth in Technical Appendix 1.

1. Project selection criteria

—	Industrial relevance

—	Compliance with the technical themes in Appendix 3 as may be amended from time to time by the IMS International Steering Committee

—	Scientific and technical merit

—	Adoption, commercialisation and exploitation potential

—	The IMS International Steering Committee shall assess compliance with the IPR provisions in Technical Appendix 1

—	Value-added.

2. Consortium SELECTION Criteria

—	Inter-Regional DISTRIBUTION OF PARTNERS. Consortium partners must be from at least three participants. Partners from applicant Regions may participate in consortia on a case-by-case basis.

—	Balanced Contributions and Benefits. The consortium partners will show how the contributions to, and the benefits from, participation are equitable and balanced. To this end, partners' contributions to the project should be identified by scale and scope.

—	Inter-regional leadership. The inter-regional consortium must appoint an international coordinating partner for the consortium to carry out the duties described in Section B above.

—	Dissemination of results. The consortium must commit to and submit a plan to disseminate project results, including the lessons learned in forming and managing IMS consortium, and non-proprietary technical results permitted by the IPR provisions.

3. Project endorsement

The project endorsement process consists of three stages. The IMS International Steering Committee and Inter-Regional Secretariat will endeavour to move the entire endorsement process expeditiously.

—

Project abstract evaluation. The consortium must submit an abstract of the planned research. This abstract shall be submitted to the Regional Secretariats for initial regional reviews. Each delegation will make a recommendation to the International IMS Steering Committee. Proposers of unapproved projects will be given feedback as to why they did not receive support.

—

Full proposal evaluation. The consortium must submit a final proposal using a standardised format for detailed evaluation by all regions. The final proposal shall include the formal commitment of each partner to the principles, the structure and the IPR provisions of the IMS scheme, and will include a signed consortium cooperation agreement.

—	Final endorsement. Final endorsement will be made by the IMS International Steering Committee based on the regional recommendations and the submitted proposals.

F. Project review

The IMS International Steering Committee, through the Inter-Regional Secretariat, will monitor and review progress regularly. To facilitate this, each consortium will submit an annual summary report, in a standardised format, to the IMS International Steering Committee.

Any region may review progress of partner(s) from its region at any time as it sees fit.

Technical Appendix 8

Role of IMS vis-à-vis small and medium-sized enterprises (SMEs), universities and government research institutes

All regions should consider activities such as:

A.	Clear and well documented advice on IPR issues.

B.	A ‘road map’ of existing constraints in law or custom in the participants' territories, and their practical implications.

C.	Help desks for answering simple queries.

D.	An electronic partner search facility specifically oriented to SMEs.

E.	An electronic register of ‘expressions of interest’ by SMEs, which are looking for opportunities to join existing or emerging project clusters.

F.	An ongoing ‘case-book’ of IMS experiences with donations from project teams.

G.	Dissemination events specifically geared to various SME sectors.

The list is not exhaustive, and research should continue alongside the evolving scheme, to monitor the participation of SMEs, and to identify further needs.

The items listed above also are useful for encouraging the participating of universities and government research institutes. Harnessing the educational role of universities in dissemination of results of research through to the next generation of practitioners is necessary.

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„Levelemben az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló, 1997-ben, illetve 2001-ben kötött megállapodásra hivatkozom.

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Ausztrália kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Kanada kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Norvégia kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

a Svájci Államszövetség kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

a Koreai Köztársaság kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Japán kormánya részéről

Tisztelt Uram!

Ezúton igazolom vissza …-i levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

A részt vevő régiók együttműködnek az ipari versenyképesség megerősítése érdekében, megoldanak gyártással kapcsolatos világszintű problémákat, továbbá fejlett gyártási technológiákat és rendszereket dolgoznak ki. Ez az együttműködés biztosítani fogja a haszon és a hozzájárulások közötti egyensúlyt, ipari vonatkozású jelentősége lesz, és a közös érdek és egyetértés elvére fog épülni.

Az Európai Közösség és Norvégia fenntartja magának a lehetőséget, hogy egyetlen európai régióként cselekedjen.

Az Európai Közösség részéről:”.

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről

(1) The IMS collaboration scheme was launched in 1995, following the conclusion of a successful Feasibility Study. The duration of the initial IMS collaboration scheme was set at ten years up to 2005. Based on the experience gained in this initial phase, the partners to the IMS scheme decided to expand and improve on the initial phase. The Next-Phase IMS Working Group set up by the parties of IMS and the IMS International Steering Committee recommended that the partners to IMS renew the scheme with a modified framework for international multilateral collaboration in IMS.

(2) Revenue and expenditures need to be in one single budgetary document; which is subject to approval.

(3) Expenditures should not be increased simply to keep revenues and expenditures in balance.

(4) By way of example, an ‘exceptional carry over’ may be made as a provision against negative cashflow from year to year, to preserve operational flexibility.

(5) All contributions shall form a common pool and no members' contribution/revenue can be designated for use with a certain purpose only; concomitantly, no expenditure may be assigned to a particular contribution.

27.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 53/50

A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. január 28.)

az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

(2008/149/IB)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)	Az elnökség 2002. június 17-i tárgyalási felhatalmazását követően, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról a svájci hatóságokkal folytatott tárgyalások a Bizottság segítségével befejeződtek.

(2)

A Tanács 2004/849/EK határozatának (1) megfelelően, és egy későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodást az Európai Közösség nevében 2004. október 26-án aláírták.

(3)	A megállapodást most jóvá kell hagyni.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés IV. címén alapuló schengeni vívmányok továbbfejlesztése tekintetében az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (2) rendelkezései értelemszerűen Svájcra is vonatkoznak.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (3) értelmében ez a határozat az Egyesült Királyság helyzetét nem érinti.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (4) értelmében, ez a határozat Írország helyzetét nem érinti,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodást valamint az ahhoz kapcsolódó záróokmányt, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról szóló, levélváltás formájában megkötött megállapodást, és a vegyes bizottságok együttes üléseiről szóló közös nyilatkozatot a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás, a záróokmány, a levélváltás és a közös nyilatkozat szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Ezt a határozatot az e megállapodás A. és B. mellékletében felsorolt rendelkezések alkalmazási körébe tartozó területekre és azok továbbfejlesztésére is alkalmazni kell, amennyiben erre az Európai Unióról szóló szerződés jogalapot nyújt vagy az 1999/436/EK tanácsi határozat (5) ilyen jogalapot határozott meg.

3. cikk

Az 1999/437/EK határozat 1–4. cikkének rendelkezéseit Svájcnak az Európai Unióról szóló szerződés VI. címén alapuló, a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulására is alkalmazni kell.

4. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás 14. cikkében előírt jóváhagyó okiratnak az Európai Közösség nevében történő letétbe helyezésére jogosult személy kijelölésére, hogy kifejezze a Közösség azon egyetértését, hogy a megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti.

5. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. RUPEL

(1) HL L 368., 2004.12.15., 26. o.

(2) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(3) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(4) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(5) HL L 176., 1999.7.10., 17. o.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

a továbbiakban: a Szerződő Felek,

MIVEL az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió célul tűzte ki az Unió fenntartását és fejlesztését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul;

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok részét képezik azon rendelkezéseknek, amelyek célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség megvalósítása, amely mentes a belső határokon való ellenőrzésektől, és amely magas szintű biztonságot garantáló kompenzációs intézkedésekről rendelkezik;

TEKINTETTEL a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetére;

TEKINTETTEL ARRA, hogy a Svájci Államszövetség részvétele a schengeni vívmányokban és fejlesztésükben lehetővé fogja tenni egyrészről egyes, – a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetéből fakadó – a személyek szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetését, másrészről az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megerősítését a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken;

MIVEL az Európai Unió Tanácsának az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal 1999. május 18-án megkötött megállapodása révén (1), ezek az államok társultak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

MIVEL kívánatos, hogy a Svájci Államszövetség Izlanddal és Norvégiával egyenlő feltétekkel társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

MIVEL az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között egy olyan megállapodás megkötése megfelelő, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről Izland és Norvégia között létrejött megállapodásban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel megegyező jogokról és kötelezettségekről rendelkezik,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a schengeni vívmányok végrehajtása, gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése tekintetében szükség van az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megszervezésére,

MIVEL szükséges egy bizottság létrehozása az Izland és Norvégia csatlakozására tekintettel kialakított intézményi modellnek megfelelően annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a Svájci Államszövetség bekapcsolódjon az Európai Közösség tevékenységeibe, valamint hogy lehetővé váljon a részvétele a szóban forgó tevékenységekben,

MIVEL a schengeni együttműködés különösen az 1950. november 4-én megkötött, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált módon a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, valamint arra, hogy az említett cím alkalmazásában a schengeni vívmányok fejlesztésére irányuló azon határozatok, amelyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, csak a nemzetközi jogon alapuló kötelezettségeket keletkeztethetnek Dánia és a többi tagállam között;

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv alapján meghozott határozatokkal (2) összhangban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága valamint Írország csak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseiben vesznek részt;

MIVEL szükséges gondoskodni arról, hogy azon államok, amelyekkel az Európai Unió a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében társulást hozott létre, e vívmányokat egymás közötti kapcsolataikban is kölcsönösen alkalmazzák;

TEKINTETTEL ARRA, hogy a schengeni vívmányok érvényesülése megkívánja e megállapodás egyidejű alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő különböző felek között – kapcsolataik kölcsönös szabályozása céljából – fennállnak;

FIGYELEMMEL a Svájci Államszövetségnek a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító közösségi vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez valamint az „Eurodac” rendszer létrehozásához történő társulásáról szóló megállapodásra;

TEKINTETTEL a schengeni vívmányok és a közösségi vívmányok között fennálló kapcsolatra;

TEKINTETTEL ARRA, hogy ez a kapcsolat a schengeni vívmányoknak a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító valamint az „Eurodac” rendszert létrehozó közösségi vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását igényli,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) A Svájci Államszövetség – a továbbiakban: Svájc – társul az Európai Közösség és az Európai Unió tevékenységeihez az e megállapodás A. és B. mellékletében említett rendelkezések hatálya alá tartozó területeken és ezek további fejlesztéséhez.

(2) Ez a megállapodás – az itt meghatározott eljárásokkal összhangban – kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt.

2. cikk

(1) Svájc végrehajtja és alkalmazza a schengeni vívmányoknak az Európai Unió tagállamaira – a továbbiakban: tagállamok – vonatkozó, az e megállapodás A. mellékletében felsorolt rendelkezéseit.

(2) Svájc végrehajtja és alkalmazza az Európai Közösség jogi aktusainak az e megállapodás B. mellékletében felsorolt rendelkezéseit, olyan mértékben, amennyiben ezek a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény vonatkozó rendelkezései helyébe léptek, vagy ezeket annak értelmében fogadták el.

(3) Svájc – a 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – elfogadja, végrehajtja és alkalmazza azokat az Európai Unió által megtett – az A. és B. mellékletekben említett rendelkezéseket módosító vagy az azokra támaszkodó – jogi aktusokat és intézkedéseket, amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták.

3. cikk

(1) Létrejön egy Svájc kormányának képviselőiből, az Európai Unió Tanácsának – a továbbiakban: Tanács – tagjaiból, és az Európai Közösségek Bizottsága – a továbbiakban: Bizottság – tagjaiból álló vegyes bizottság.

(2) A vegyes bizottság saját eljárási szabályzatát konszenzussal fogadja el.

(3) A vegyes bizottság az elnök kezdeményezésére, vagy bármely tagja kérésére ülésezik.

(4) A vegyes bizottság – a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében – a körülményektől függően, miniszteri, magas rangú tisztviselői vagy szakértői szinten ülésezik.

(5) A vegyes bizottság elnökségét az alábbiak szerint látják el:

—	szakértői szinten: az Európai Unió képviselője,

—	magas rangú tisztviselői és miniszteri szinten: felváltva, hat-hat hónapos időszakra az Európai Unió képviselője, illetve Svájc kormányának képviselője.

4. cikk

(1) A vegyes bizottság – e megállapodással összhangban – foglalkozik a 2. cikk hatálya alá tartozó összes üggyel és biztosítja, hogy a Svájc által előadott minden ügyet megfelelően figyelembe vesznek.

(2) A miniszteri szintű vegyes bizottságban Svájc képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy:

—	kifejtsék egy bizonyos jogi aktus vagy intézkedés tekintetében észlelt problémákat, vagy válaszoljanak a más küldöttségek által észlelt problémákra,

—	kifejtsék véleményüket az őket érintő rendelkezések kidolgozásáról, illetve azok végrehajtásáról.

(3) A vegyes bizottság miniszteri szintű üléseit a magas rangú tisztviselői szinten ülésező vegyes bizottság készíti elő.

(4) Svájc kormányának képviselője jogosult arra, hogy az 1. cikkben említett ügyekkel kapcsolatban javaslatokat tegyen a vegyes bizottságban. Azok megtárgyalását követően a Bizottság vagy bármely tagállam figyelembe veheti az ilyen javaslatokat az Európai Közösség vagy az Európai Unió jogi aktusának vagy intézkedésének elfogadására vonatkozó javaslat vagy kezdeményezés – az Európai Unió szabályaival összhangban történő – megtétele céljából.

5. cikk

A 4. cikk sérelme nélkül, a vegyes bizottságot tájékoztatni kell az e megállapodást esetlegesen érintő jogi aktusok és intézkedések Tanácson belüli előkészítéséről.

6. cikk

Az e megállapodás hatálya alá tartozó területen új jogszabály tervezetének elkészítése során a Bizottság nem hivatalos úton ugyanúgy konzultál Svájc szakértőivel, mint ahogyan saját javaslatainak kidolgozásakor a tagállamok szakértőivel konzultál.

7. cikk

(1) A 2. cikkben említett ügyekkel kapcsolatos új jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását az Európai Unió illetékes intézményeinek kell fenntartani. A (2) bekezdésre is figyelemmel, az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió és érintett tagállamai, illetve Svájc vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve ha e jogi aktusok vagy intézkedések kifejezetten ettől eltérő módon rendelkeznek. Ezzel összefüggésben, megfelelően figyelembe kell venni a Svájc által a vegyes bizottságban megjelölt azon időt, amely szükséges a saját alkotmányos követelményei teljesítéséhez.

(2)

Az (1) bekezdésben említett olyan jogi aktusok vagy intézkedések elfogadásáról, amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták, a Tanács haladéktalanul értesíti Svájcot. Svájc önállóan dönt azok tartalmának elfogadásáról és belső jogrendjébe történő átültetésükről. E határozatokról – a jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását követő harminc napon belül – értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

Amennyiben egy ilyen jogi aktus vagy intézkedés tartalma Svájc számára csak az alkotmányos követelmények teljesítését követően válhat kötelezővé, Svájc, az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja erről a Tanácsot és a Bizottságot. Svájc haladéktalanul írásban tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az alkotmányos követelmények teljesítéséről. Amennyiben nem kötelező népszavazást tartani, az értesítést a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően haladéktalanul meg kell tenni. Népszavazás tartása esetén, Svájc két éven belül teheti meg az értesítést, amely határidő a Tanács értesítésének időpontjában kezdődik. A jogi aktus vagy intézkedés Svájc számára megállapított hatálybalépésének időpontjától, az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló értesítésig, Svájc – amennyiben lehetséges – ideiglenesen alkalmazza az ilyen jogi aktust vagy intézkedést.

Amennyiben Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a szóban forgó jogi aktust vagy intézkedést, és ez zavart okoz a schengeni együttműködés megvalósításában, a vegyes bizottság megvizsgálja a kialakult helyzetet. Az Európai Unió és az Európai Közösség meghozhatja a Svájcra vonatkozó arányos és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a schengeni együttműködés megvalósítását.

(3) A (2) bekezdésben említett jogi aktusok és intézkedések tartalmának Svájc általi elfogadása jogokat és kötelességeket keletkeztet egyrészről Svájc, másrészről – az adott esettől függően – az Európai Unió, vagy az Európai Közösség, illetve a jogi aktusokkal és intézkedésekkel kötelezett tagállamok között.

(4) Abban az esetben, ha:

a)	Svájc olyan határozatról értesít, amelynek értelmében nem fogadja el a 2. bekezdésben említett olyan jogi aktust vagy intézkedést, amelyre az e megállapodásban megállapított eljárást alkalmazták; vagy

b)	Svájc a (2) bekezdés a) pontjában vagy az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott harminc napos időtartamon belül nem küld értesítést; vagy

Svájc a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően vagy népszavazás esetén a (2) bekezdés b) pontjában megállapított kétéves határidőn belül nem tesz értesítést, vagy ugyanezen pontnak megfelelően az érintett jogi aktus vagy intézkedések hatálybalépésére meghatározott időponttól kezdődően nem ír elő ideiglenes alkalmazást,

e megállapodást Svájc vonatkozásában megszűntnek kell tekinteni, kivéve, ha a vegyes bizottság – a megállapodás fenntartása módjainak gondos vizsgálatát követően, kilencven napon belül másképp határoz. E megállapodás megszüntetése a kilencven napos időtartam lejártától számított három hónap elteltével lép hatályba.

(5)

Amennyiben egy új jogi aktus vagy intézkedés rendelkezései értelmében a tagállamok nem köthetik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 51. cikkében meghatározott feltételekhez a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket vagy a házkutatásra és/vagy bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló határozatok elismerését, Svájc értesítheti a Tanácsot és a Bizottságot a (2) bekezdés a) pontjában említett harminc napos határidőn belül, hogy nem fogadja el és nem ülteti át ezeket a rendelkezések a saját belső jogrendjébe, amennyiben azok a közvetlen adózás területén elkövetett bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozással és büntetőeljárással kapcsolatos házkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresésekre, illetve határozatokra vonatkoznak, amennyiben ezeket Svájcban követték el, mivel ezek a cselekmények a svájci jog szerint nem sújthatók szabadságvesztéssel. Ebben az esetben a megállapodás – a (4) bekezdés rendelkezéseivel ellentétben – nem szűnik meg.

Valamelyik tagja kérésére, a vegyes bizottság legkésőbb a kérést követő két hónapon belül összeül és – figyelembe véve a nemzetközi szinten bekövetkezett fejleményeket – megvitatja az a) pontnak megfelelő értesítés után előállt helyzetet.

Amint a vegyes bizottság egyhangúlag megállapodott, hogy az új jogi aktus vagy intézkedés érintett rendelkezéseit Svájc teljes körűen elfogadja és átülteti, a (2) bekezdés b) pontját valamint a (3) és a (4) bekezdést alkalmazni kell. A (2) bekezdés b) pontjának első mondatában említett tájékoztatást a vegyes bizottság keretében létrehozott megállapodás megkötését követő harminc napon belül kell megtenni.

8. cikk

(1) A Szerződő Felek azon célja elérésének érdekében, hogy a 2. cikkben említett rendelkezések alkalmazása és értelmezése a lehető legegységesebb legyen, a vegyes bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Közösségek Bírósága, a továbbiakban: Bíróság, ítélkezési gyakorlatának az alakulását, valamint Svájc illetékes bíróságainak az ilyen rendelkezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. E célból egy olyan eljárást hoznak létre, amely biztosítja az ilyen ítélkezési gyakorlat rendszeres kölcsönös továbbítását.

(2) Svájc jogosult arra, hogy írásbeli beadványokat vagy észrevételeket nyújtson be a Bíróságnak, amennyiben egy tagállam bírósága a 2. cikkben említett bármely rendelkezés értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra terjesztett elő kérdést a Bíróságnak.

9. cikk

(1) Svájc éves jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak arról, hogy közigazgatási hatóságai és bíróságai – az esettől függően – hogyan alkalmazzák és értelmezik a 2. cikkben említett, a Bíróság által értelmezett rendelkezéseket.

(2) Ha a vegyes bizottság – a Bíróság és Svájc bíróságainak ítélkezési gyakorlata közötti jelentős különbség, illetve az érintett tagállamok hatóságai és Svájc hatóságai között a 2. cikkben említett rendelkezések alkalmazása közötti jelentős különbség esetén – az erről történt értésítést követő két hónapon belül nem képes biztosítani az egységes alkalmazás vagy értelmezés megőrzését, a 10. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

10. cikk

(1) Az e megállapodás alkalmazásából eredő jogvita esetén, vagy a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott helyzet bekövetkezte esetén, az ügy vitatott kérdésként hivatalosan felkerül a miniszteri szintű vegyes bizottság napirendjére.

(2) A vegyes bizottságnak attól a naptól számított kilencven nap áll rendelkezésére a jogvita rendezésére, amelyen a jogvitát napirendre tűzték.

Ha a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, e megállapodás a harmincnapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.

11. cikk

(1) A megállapodás alkalmazása során felmerülő működési költségek tekintetében, Svájc az Európai Unión belüli inflációs rátára tekintettel évente kiigazított 8 100 000 EUR 7,286 %-ának megfelelő összeggel járul hozzá az Európai Közösségek éves költségvetéséhez.

(2) A II. Schengeni Információs Rendszer fejlesztési költségei tekintetében, Svájc az Európai Közösségek költségvetésébe – a részt vevő országok együttes bruttó hazai termékéhez viszonyított bruttó hazai termékének megfelelően, a 2002. költségvetési évtől kezdődően az adott évre vonatkozóan – éves hozzájárulást fizet.

Az e megállapodás hatálybalépését megelőző évekre vonatkozó költségvetési hozzájárulásokat a megállapodás hatálybalépésének időpontjában kell teljesíteni.

(3) Azokban az esetekben, ahol az e megállapodás alkalmazása során felmerült működési költségeket nem az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelik, hanem azokat közvetlenül a részt vevő tagállamokra hárítják, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban járul hozzá e költségekhez.

Azokban az esetekben, ahol a működési költségeket az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelik, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban, az említett költségvetéshez történő évenkénti hozzájárulással osztozik e költségekben.

(4) Svájc jogosult megkapni a Bizottság által vagy a Tanácson belül a megállapodás vonatkozásában elkészített okmányokat, valamint a vegyes bizottság ülésein az Európai Közösségek intézményeinek valamelyik – általa választott – hivatalos nyelvére történő tolmácsolást kérni.

12. cikk

(1) Ez a megállapodás nem érinti az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodásokat, valamint az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről Svájc között létrejött megállapodásokat.

(2) Ez a megállapodás nem érinti az egyrészről Svájc, másrészről egy vagy több tagállam közötti megállapodásokat, amennyiben azok összhangban állnak e megállapodással. Amennyiben ezek a megállapodások nem állnak összhangban ezzel a megállapodással, akkor az utóbbit kell irányadónak tekinteni.

(3) Ez a megállapodás semmilyen tekintetben nem érinti az Európai Közösség által Svájccal a jövőben megkötendő megállapodásokat, és az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Svájc között a jövőben megkötendő megállapodásokat, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján megkötendő megállapodásokat.

13. cikk

(1) Svájc az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alá tartozó 2. cikk rendelkezéseire vonatkozó jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni a Dán Királysággal; e rendelkezések tekintetében ezért alkalmazni kell az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvet.

(2) Svájc kölcsönös jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásuk tekintetében.

14. cikk

(1) Ez a megállapodás egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Tanács Főtitkára letéteményesi minőségben megállapította, hogy a megállapodás felei által vagy nevében a megállapodás megerősítésére vagy jóváhagyására vonatkozó minden formális követelmény teljesült.

(2) Az 1., 3., 4., 5., 6. cikket és a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatát a megállapodás aláírásának időpontjától ideiglenesen alkalmazni kell.

(3) A megállapodás aláírása után, de annak hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok vagy intézkedések vonatkozásában, a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatában említett harminc napos időtartam e megállapodás hatálybalépésének napjától veszi kezdetét.

15. cikk

(1) Az A. és a B. mellékletben említett, valamint a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően már elfogadott rendelkezéseket Svájcra vonatkozóan a Tanács által – az A. és a B. mellékletek rendelkezéseit teljes körűen alkalmazó tagállamok kormányait képviselő tagjai egyhangú eljárásával, a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően – meghatározott időpontban kell alkalmazni, miután a Tanács meggyőződött arról, hogy Svájc eleget tett a vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló előfeltételeknek, és hatékony az ellenőrzés a külső határain.

A Tanácsnak az Írország valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányát képviselő tagjai részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyekben ezek a tagállamok részt vesznek.

A Tanácsnak azon tagállamok kormányait képviselő tagjai, akik a csatlakozási szerződéssel összhangban az A. és a B. mellékletben említett rendelkezések csak egy részét alkalmazzák, részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok rájuk nézve már alkalmazandó rendelkezéseivel kapcsolatos.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtása jogokat és kötelezettségeket keletkeztet egyrészről Svájc, és másrészről, adott esetben, az Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben azok tekintetében ezek a rendelkezések kötelezők.

(3) Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a 13. cikkben említett megállapodásokat szintén végrehajtják.

(4) Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a Svájc és az Európai Közösség közötti, a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételekre és eljárási szabályokra vonatkozó megállapodást szintén végrehajtják.

16. cikk

(1) Liechtenstein csatlakozhat a megállapodáshoz.

(2) Liechtenstein csatlakozásáról e megállapodás egyik jegyzőkönyve rendelkezik, amely megállapítja egy ilyen csatlakozás összes következményét, beleértve jogok és kötelezettségek keletkezését Liechtenstein és Svájc, valamint egyrészről Liechtenstein, másrészről az Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben rájuk nézve a schengeni vívmányok rendelkezései kötelezők.

17. cikk

(1) Ezt a megállapodást Svájc mondhatja fel vagy azt a Tanács tagjainak egyhangú határozatával lehet felmondani. Erről a felmondásról értesíteni kell a letéteményest, és az hat hónappal az értesítést követően válik hatályossá.

(2) Ezt a megállapodást akkor lehet megszűntnek tekinteni, ha Svájc felmondja a 13. cikkben említett megállapodások egyikét, vagy a 15. cikk (4) bekezdésében említett megállapodást.

18. cikk

(1) E megállapodás két-két példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amelyek szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. Ez a szöveg az (1) bekezdésben említett nyelveken készült szövegekkel megegyezően hiteles.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírt meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel látták el.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizend vier.

Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego szóstego października roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā

Europos Sąjungos vardu

az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

På Europeiska unionens vägnar

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

(1) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(2) HL L 131., 2000.6.1., 43. o. és HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

A. MELLÉKLET

(2. cikk (1) bekezdése)

E melléklet 1. része az 1985. évi Schengeni Megállapodásra és az 1985. évi Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én aláírt Schengeni Egyezményre vonatkozik. A 2. rész a csatlakozási okmányokra, a 3. rész pedig a vonatkozó másodlagos schengeni jogi aktusokra vonatkozik.

1. RÉSZ

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, a Benelux Gazdasági Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság között 1985. június 14-én Schengenben aláírt egyezmény rendelkezései.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság által, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezmény összes rendelkezése, kivéve a következőket:

2. cikk (4) bekezdése az áruellenőrzésekről

4. cikk, a poggyászellenőrzés tekintetében

10. cikk (2) bekezdése

19. cikk (2) bekezdése

28–38. cikk és a kapcsolódó fogalommeghatározások

60. cikk

70. cikk

74. cikk

77–91. cikk a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó területeken

120–125. cikk az áruforgalomra vonatkozóan

131–133. cikk

134. cikk

139–142. cikk

a záróokmányban található 2. nyilatkozat

a záróokmányban található 4, 5. és 6. nyilatkozat

a jegyzőkönyv

a közös nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

2. RÉSZ

Az Olasz Köztársasággal (1990. november 27-én Párizsban aláírt), a Spanyol Királysággal és a Portugál Köztársasággal (1991. június 25-én Bonnban aláírt), a Görög Köztársasággal (1992. november 6-án Madridban aláírt), az Osztrák Köztársasággal (1995. április 28-án Brüsszelben aláírt) és a Dán Királysággal, a Finn Köztársasággal és a Svéd Királysággal (1996. december 19-én Luxemburgban aláírt) Csatlakozási Szerződések és a Schengeni Megállapodás és a Schengeni Egyezmény jegyzőkönyveinek rendelkezései, az alábbiak kivételével:

Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyv.

Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között 1985. június 14-én létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok alábbi rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. és 3. Nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

A Spanyol Királyság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyv, és a kísérő nyilatkozatok.

A Spanyol Királyság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat

a III. részben található 3. és 4. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

A Portugál Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

A Portugál Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt megállapodás, amihez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

7. és 8. cikk

a záróokmány I. része

a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat

a III. részben található 2., 3., 4. és 5. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

A Görög Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt, valamint a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

A Görög Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság pedig a Bonnban 1991. június 25-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2., 3. és 4. nyilatkozat

a záróokmány III. részében található 1. és 3. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

Az Osztrák Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én, 1991. június 25-én, illetve 1992. november 6-án aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

10.

Az Osztrák Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án Brüsszelben aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Portugál Köztársaság és a Görög Köztársaság 1990. november 27-én, 1991. június 25-én, illetve 1992. november 6-án csatlakozott, és annak záróokmányának következő rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

11.	A Dán Királyság kormányának, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

12.

A Dán Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezményhez történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

7. és 8. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

13.	A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

14.

A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része, kivéve az Åland-szigetekre vonatkozó nyilatkozatot

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

15.	A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

16.

A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

3. RÉSZ

A. A Végrehajtó Bizottság határozatai:

SCH/Com-ex (93) 10

1993.12.14.

A miniszterek és államtitkárok 1992. június 19-i és 1993. június 30-i, a hatálybalépésről szóló nyilatkozatainak megerősítéséről

SCH/Com-ex (93) 14

1993.12.14.

A kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról

SCH/Com-ex (93) 21

1993.12.14.

Az egységes vízumok meghosszabbításáról

SCH/Com-ex (93) 24

1993.12.14.

Az egységes vízum megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó közös elvekről

SCH/Com-ex (94) 1 Rev. 2

1994.4.26.

A belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló forgalom akadályainak és korlátainak megszüntetését célzó kiigazító intézkedésekről

SCH/Com-ex (94) 15 Rev.

1994.11.21.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében említett, a központi hatóságokkal történő konzultációt szolgáló számítógépes eljárás bevezetéséről

SCH/Com-ex (94) 16 Rev.

1994.11.21.

A közös beléptetési és kiléptetési bélyegzők beszerzéséről

SCH/Com-ex (94) 17 Rev. 4

1994.12.22.

A schengeni rendszer repülőtereken és kisrepülőtereken történő bevezetéséről és alkalmazásáról

SCH/Com-ex (94) 25

1994.12.22.

Az egységes vízumok kiadására vonatkozó statisztikai információk cseréjéről

SCH/Com-ex (94) 28 Rev.

1994.12.22.

A 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról

SCH/Com-ex (94) 29 Rev. 2

1994.12.22.

Az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről

SCH/Com-ex (95) PV 1 Rev.

(8. pont)

A közös vízumpolitikáról

SCH/Com-ex (95) 20 Rev. 2

1995.12.20.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárással kapcsolatos SCH/I (95) 40 Rev. 6 okmány jóváhagyásáról Rev

SCH/Com-ex (95) 21

1995.12.20.

A schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről

SCH/Com-ex (96) 13 Rev.

1996.6.27.

A schengeni vízumoknak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdése a) pontja szerint történő kiadására vonatkozó elvekről

SCH/Com-ex (97) 39 Rev.

1997.12.15.

A schengeni államok közötti visszafogadási megállapodások keretében alkalmazott bizonyítási eszközökre és valószínűsítő körülményekre vonatkozó irányadó elvekről

SCH/Com-ex (98) 1 Rev. 2

1998.4.21.

A munkacsoport tevékenységéről szóló jelentésről

SCH/Com-ex (98) 12

1998.4.21.

A kiadott vízumokra vonatkozó statisztikák helyi szintű cseréjéről

SCH/Com-ex (98) 18 Rev.

1998.6.23.

A schengeni területről történő kitoloncoláshoz szükséges okmányok kiállítása kapcsán problémákat felvető országok vonatkozásában meghozandó intézkedésekről

VISSZAFOGADÁS – VÍZUMOK

SCH/Com-ex (98) 19

1998.6.23.

A monacói tartózkodási engedélyekről

VÍZUMOK – KÜLSŐ HATÁROK – SIS

SCH/Com-ex (98) 21

1998.6.23.

A vízum iránti kérelmet benyújtó személyek útlevelének lebélyegzéséről

VÍZUMOK

SCH/Com-ex (98) 26 def

1998.9.16.

A Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról

SCH/Com-ex (98) 29 Rev.

1998.6.23.

A technikai schengeni vívmányok egészét átfogó záradékról

SCH/Com-ex (98) 35 Rev. 2

1998.9.16.

A Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról

SCH/Com-ex (98) 37 def 2

1998.9.16.

Az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról

SCH/Com-ex (98) 51 Rev. 3

1998.12.16.

A bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről

SCH/Com-ex (98) 52

1998.12.16.

A határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről

SCH/Com-ex (98) 56

1998.12.16.

A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról

SCH/Com-ex (98) 57

1998.12.16.

A meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált nyomtatvány bevezetéséről

SCH/Com-ex (98) 59 Rev.

1998.12.16.

Az okmányszakértők összehangolt igénybevételéről

SCH/Com-ex (99) 1 Rev. 2

1999.4.28.

A kábítószerek terén a schengeni normákról

SCH/Com-ex (99) 5

1999.4.28.

A SIRENE Kézikönyvről

SCH/Com-ex (99) 6

1999.4.28.

A távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról

SCH/Com-ex (99) 7 Rev. 2

1999.4.28.

Kapcsolattartó tisztviselőkről

SCH/Com-ex (99) 8 Rev. 2

1999.4.28.

Az összekötő tisztviselőkről

SCH/Com-ex (99) 10

1999.4.28.

A tiltott fegyverkereskedelemről

SCH/Com-ex (99) 13

1999.4.28.

A Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról

SCH/Com-ex (99) 14

1999.4.28.

A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról

SCH/Com-ex (99) 18

1999.4.28.

A bűncselekmények megelőzésre és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról

B. A Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai:

Nyilatkozat	Tárgy
SCH/Com-ex (96) Decl. 5 1996.4.18.	A „külföldi” fogalmának meghatározásáról
SCH/Com-ex (96) Decl. 6 Rev. 2 1996.6.26.	A kiadatásról
SCH/Com-ex (97) Decl. 13 Rev. 2 1998.4.21.	A kiskorúak jogellenes elviteléről

C. A Központi Csoport következő határozatai:

Határozat

Tárgy

SCH/C (98) 117

1998.10.27.

Az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról

SCH/C (99) 25

1999.3.22.

Az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről

B. MELLÉKLET

(A 2. cikk (2) bekezdése)

Svájc a következő jogi aktusokat a Tanács által a 15. cikkel összhangban megállapított időponttól kezdődően fogja alkalmazni.

Ha erre az időpontra a (*)-gal jelzett jogi aktusokban említett megállapodás vagy jegyzőkönyv nem lépett még hatályba az Európai Unió valamennyi tagállamban az érintett jogi aktus elfogadásának időpontjában, Svájc ezen jogi aktusoknak a rendelkezéseit attól az időponttól kezdődően fogja alkalmazni, amikor a szóban forgó egyezmény vagy jegyzőkönyv valamennyi tagállamban hatályba lép.

—

A Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.) és az 1996. január 12-i 96/129/EK bizottsági ajánlással (HL L 30., 1996.2.8., 47. o.) módosított, a lőfegyverokmányokról szóló, 1993. február 25-i 93/216/EGK bizottsági ajánlás (HL L 93., 1993.4.17., 39. o.),

—

A 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.) módosított, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.); a Bizottság 1996. február 7-i és 2002. június 3-i határozata az egységes vízumforma további technikai követelményeiről (melyet nem hirdettek ki),

—	Az Európai Parlament és az Európai Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.),

—	A Tanács 2000. május 29-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról [az egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott rendelkezések] (HL C 197., 2000.7.12., 1. o.),*

—

A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.),

—	A Tanács 2000. október 17-i 2000/645/EK határozata a Schengeni Végrehajtó Bizottság SCH/Com-ex (94)15 Rev. határozatában foglalt schengeni vívmányok helyesbítéséről (HL L 272., 2000.10.25., 24. o.),

—

A 2001. december 7-i 2414/2001/EK tanácsi rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.) és a 2003. március 6-i 453/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.) módosított, a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.),

—	A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 5a), 6a) és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.),

—	A Tanács 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelete a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról (HL L 150., 2001.6.6., 4. o.),

—

A Tanács 2001. május 28-i 2001/420/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 13. melléklete V. és VI. részének és a Közös Kézikönyv 6a. mellékletének az egyidejűleg rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében történő kiigazításáról (HL L 150., 2001.6.6., 47. o.),

—

A Tanács 2001. május 28-i 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.2., 34. o.) és a Tanács 2004. február 23-i 2004/191/EK határozata a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/140/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.),

—	A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.),

—

A Tanács 2001. október 16-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyvnek az Európai Unióról szóló Szerződés 34. cikkének megfelelően történő létrehozásáról [a jegyzőkönyv 15. cikkében hivatkozott rendelkezés] (HL C 326., 2001.11.21., 1. o.),*

—	A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.),

—	A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.),

—	A Tanács 2001. december 20-i 2002/44/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VII. részének és 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének módosításáról (HL L 20., 2002.1.23., 5. o.),

—

A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.) és a Bizottság 2002. augusztus 12-i határozata az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumának műszaki előírásairól (melyet nem hirdettek ki),

—	A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.),

—	A Tanács 2002. április 25-i 2002/354/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. részének kiigazításáról és 16. mellékletének létrehozásáról (HL L 123., 2002.5.9., 50. o.),

—

A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.) és a Bizottság 2002. augusztus 14-i határozata a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának tekintetében a műszaki előírások megállapításáról (melyet nem hirdettek ki),

—	A Tanács 2002. július 12-i 2002/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. és VIII. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 44. o.),

—	A Tanács 2002. július 12-i 2002/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 48. o.),

—	A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.),

—	A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.),

—	A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.),

—	A Tanács 2003. február 27-i 415/2003/EK rendelete a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról (HL L 64., 2003.3.7., 1. o.),

—

Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak megfelelően az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló 1995. évi egyezmény, illetve az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi egyezmény schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősülő rendelkezéseinek meghatározásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/169/IB tanácsi határozatban (HL L 67., 2003.3.12., 25. o.) említett, az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló 1995. évi egyezmény (HL C 78., 1995.3.30., 2. o.), valamint az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi egyezmény (HL C 313., 1996.10.23., 12. o.) rendelkezései,*

—	A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.),

—	A Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.),

—	A Tanács 2003. április 14-i 694/2003/EK rendelete a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15. o.),

—	A Tanács 2003. június 13-i 2003/454/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének a vízumdíjak tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2003.6.20., 82. o.),

—	A Tanács 2003. július 15-i 1295/2003/EK rendelete a 2004. évi athéni olimpiai vagy paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló vízumok kérelmezésére és kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését szolgáló intézkedésekről (HL L 183., 2003.7.22., 1. o.),

—	A Tanács 2003. július 28-i 2003/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete A. listájának, valamint a Közös Kézikönyv 5. melléklete A. listájának a pakisztáni diplomataútlevelek birtokosaira vonatkozó vízumkötelezettség tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003.8.6., 13. o.),

—

A Tanács 2003. július 28-i 2003/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 3. melléklete I. részének, valamint a Közös Kézikönyv 5a. melléklete I. részének a harmadik országok repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó állampolgárai tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003.8.6., 15. o.),

—	A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.),

—	A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.),

—	A Tanács 2003. december 22-i 2004/14/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás V. része (A kérelmek vizsgálatának alapvető kritériumai) harmadik albekezdésének módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 74. o.),

—	A Tanács 2003. december 22-i 2004/15/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás II. része 1.2. pontjának módosításáról és új mellékletének kidolgozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 76. o.),

—

A Tanács 2003. december 22-i 2004/17/EK határozata az utazási betegségbiztosításnak az egységes beutazóvízum megszerzéséhez szükséges alátámasztó dokumentumok listájára történő felvétele tekintetében a Közös Konzuli Utasítás V. része 1.4. pontjának, illetve a Közös Kézikönyv I. része 4.1.2. pontjának módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 79. o.),

—	A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérettel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.),

—	A kísérettel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvétele tekintetében a Közös Kézikönyv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/466/EK tanácsi határozat helyesbítése (HL L 195., 2004.6.2., 44. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 871/2004/EK rendelete a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok két vagy több tagállam területéről kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légi járatok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.),

—	A Tanács 2004. április 29-i 2004/581/EK határozata a külső határátkelőhelyeken elhelyezett táblákon feltüntetendő jelzések minimumának megállapításáról (HL L 261., 2004.8.6., 119. o.),

—	A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

ZÁRÓOKMÁNY

A meghatalmazottak elfogadták az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös nyilatkozatokat:

1.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a parlamenti konzultációról;

2.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a külkapcsolatokról;

3.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkének (7) bekezdéséről.

A meghatalmazottak tudomásul vették az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös nyilatkozatokat:

1.	Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről;

2.	Svájc nyilatkozata a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartamról;

3.	Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és a kiadatásról szóló európai egyezmény alkalmazásáról;

4.	Az Európai Bizottság nyilatkozata a javaslatok továbbításáról;

5.	Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizend vier.

Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego szóstego października roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā

Europos Sąjungos vardu

az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

På Europeiska unionens vägnar

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATAI

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A PARLAMENTI KONZULTÁCIÓRÓL

Az Európai Unió és Svájc helyénvalónak véli, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyeket az Európai Parlament-Svájc interparlamentáris ülések keretében tárgyalják.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A KÜLKAPCSOLATOKRÓL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösség vállalja a Schengeni együttműködéssel összefüggő területeken vele megállapodást kötött harmadik államok és nemzetközi szervezetek arra való ösztönzését, hogy azok – Svájc ilyen megállapodások megkötésére való jogkörének sérelme nélkül – hasonló megállapodásokat kössenek a Svájci Államszövetséggel.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ 2000. MÁJUS 29-I EGYEZMÉNY 23. CIKKÉNEK (7) BEKEZDÉSÉRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Svájc az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 23. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, egyes egyedi esetek körülményeire való tekintettel megkövetelheti, hogy személyes adatokat – amennyiben az érintett tagállam nem szerezte meg az érintett személy hozzájárulását – a 23. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokra csak Svájc előzetes hozzájárulásával használhat fel olyan eljárások vonatkozásában, amelyek tekintetében Svájc a személyes adatok továbbítását vagy felhasználását ezen egyezmény rendelkezései szerint, illetve az 1. cikkben említett nemzetközi szerződések szerint megtagadhatta vagy korlátozhatta volna.

Ha egy egyedi esetben Svájc megtagadja a hozzájárulását egy tagállam a fenti bekezdés rendelkezései szerinti megkeresése teljesítéséhez, határozatát írásban köteles megindokolni.

EGYÉB NYILATKOZATOK

SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL

Svájc kinyilvánítja, hogy a közvetlen adózás területén elkövetett adózási bűncselekmények, amelyek tekintetében e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a svájci hatóságok eljárást folytatnak, nem jogosítanak fel a büntető eljárásokra hatáskörrel rendelkező bíróságok előtti jogorvoslatra.

SVÁJC NYILATKOZATA A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA TEKINTETÉBEN

a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartamról

Egy jogi aktus vagy intézkedés elfogadására és végrehajtására a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított, legfeljebb kétéves időtartam a következő szakaszokat foglalja magában:

—	előkészítő szakasz,

—	parlamenti eljárás,

—	a népszavazási eljárás időtartama (100 nap, amely a jogszabály hivatalos kihirdetésével kezdődik) és adott esetben,

—	a népszavazás (szervezés és szavazás).

A Szövetségi Tanács haladéktalanul értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az egyes szakaszok lezárulásáról.

A Szövetségi Tanács kötelezettséget vállal a rendelkezésére álló összes eszköz alkalmazására annak érdekében, hogy a fent említett szakaszok a lehető legkorábban befejeződjenek.

SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY ÉS A KIADATÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁRÓL

Svájc kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény, valamint a bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. április 20-i egyezmény ratifikálása alkalmával tett fenntartások és nyilatkozatok alkalmazásától, amennyiben azok nem állnak összhangban e megállapodással.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A JAVASLATOK TOVÁBBÍTÁSÁRÓL

A megállapodást érintő javaslatoknak az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére történő megküldésekor, az Európai Bizottság továbbítja a másolatokat Svájc részére is.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOKRÓL

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikke által létrehozott bizottság mellett az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában – a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében – segítő bizottságok a következők:

—	A vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet 6. cikke által létrehozott bizottság („vízumbizottság”) és

—	A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat 5. cikke és a 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikke által létrehozott bizottság („II. SIS-bizottság”).

MEGÁLLAPODÁS

levélváltás formájában az Európai Unió tanácsa és a Svájci Államszövetség között, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról

Excellenciás Uram!

A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy – a megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében – teljes körűen bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő bizottságok munkájába.

A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség bekapcsolódjék e bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.

Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek e bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról.

—

Az Európai Bizottság – amennyiben az adott kérdés érinti a schengeni vívmányok alkalmazását, és kizárólag e kérdés tekintetében – a lehető legszélesebb körű részvételt biztosítja a Svájci Államszövetség szakértői számára azon intézkedéstervezetek előkészítésében, amelyeket ezt követően az ezen irányelv 31. cikke értelmében létrehozott, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottsághoz kell benyújtani. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása során ugyanúgy konzultál a Svájci Államszövetség szakértőivel, mint ahogy a tagállamok szakértőivel.

—

Az említett 29. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban a Svájci Államszövetség kijelölhet egy felügyelő hatóságot vagy a Svájci Államszövetség által kijelölt hatóságot képviselő olyan személyt, aki megfigyelői minőségben, szavazati jog nélkül vesz részt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport ülésein. E részvételre eseti meghívás alapján kerül sor, kizárólagosan a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó kérdések tekintetében.

Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Excellenciás Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom Excellenciád levelének …-i kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy – a megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében – teljes körűen bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő bizottságok munkájába.

A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség bekapcsolódjék a bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.

Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek e bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról.

—

Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.”

Megtiszteltetés számomra, hogy tájékozatathatom Excellenciádat: a fentiek elfogadhatók a Svájci Szövetségi Tanács számára.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

KÖZÖS NYILATKOZAT A VEGYESBIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSEIRŐL

Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő küldöttségek,

Az Európai Bizottság küldöttsége,

Az Izlandi Köztársaság kormányát és a Norvég Királyság kormányát képviselő küldöttségek,

A Svájci Államszövetség kormányát képviselő küldöttség,

—

arról határoztak, hogy megszervezik az egyrészről Izlandnak és Norvégiának a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásában, másrészől a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásában létrehozott vegyesbizottságok együttes üléseit, függetlenül az ülésezés szintjétől.

—

Megjegyzik, hogy ezen együttes ülésezés az ezen ülések elnöki tisztjére vonatkozó gyakorlati szabályozást kíván, tekintettel arra, hogy az elnöki tisztet a társult államok egyike tölti be, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásával, valamint az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, Izlandnak és Norvégiának a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásával összhangban.

—

Figyelembe veszik a társult államok azon óhaját, amelynek értelmében azok az elnöki tiszt betöltését – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően – szükség szerint átadják egymásnak, és azt alfabetikus sorrendben, felváltva gyakorolják.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 53

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. február 27.

Tartalom		II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		HATÁROZATOK
		Tanács
		2008/146/EK
	*	A Tanács határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről	1
		2008/147/EK
	*	A Tanács határozata (2008. január 28.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről	3
		Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról	5
	*	Tájékoztatás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás hatálybalépéséről	18
		2008/148/EK
	*	A Tanács határozata (2007. március 22.) az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekről szóló megállapodás megújítására és módosítására irányuló közös megegyezést rögzítő megállapodás levélváltás formájában történő megkötéséről	19
		Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló nemzetközi együttműködésről szóló megállapodás megújításában és módosításában való közös megegyezés rögzítéséről	21
	*	Tájékoztatás az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, az EFTA-tagország Norvégia és Svájc, Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az intelligens gyártási rendszerek (IMS) területén a kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló nemzetközi együttműködésről szóló megállapodás megújítására és módosítására irányuló közös megegyezést rögzítő, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépéséről	49

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2008/149/IB
*	A Tanács határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről	50
	Megállapodás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról	52