22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/1

(1)

A Tanács a 130/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó borkősav behozatalára.

(2)

A Bizottsághoz kérelem érkezett a CU Chemie Uetikon GmbH német importőrtől (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében történő részleges időközi felülvizsgálat iránt. A kérelmező állítása szerint az úgynevezett d-borkősav a borkősav más típusaitól egyértelműen különböző termék sajátos kémiai tulajdonságait meghatározó különleges molekulaszerkezete miatt; e tulajdonságokkal az érintett termék egyéb típusai nem rendelkeznek, ezért a d-borkősavat ki kell vonni az említett intézkedések hatálya alól.

(3)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2007. március 17-én vizsgálatot (3) indított az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján. A vizsgálat hatálya azon termék meghatározására irányult, amelyre a hatályban lévő intézkedések vonatkoznak.

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmező importőrt, az exportáló ország hatóságait és az összes ismert érintett felet a felülvizsgálat megindításáról. Kérdőíveket küldtek mindazon közösségi gyártók, importőrök, felhasználók és exportáló gyártók számára, akik együttműködtek a meglévő intézkedések elrendelését eredményező vizsgálatban. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(5)

Két kitöltött kérdőívet küldtek vissza, az egyik fél számára pedig meghallgatást biztosítottak.

(6)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott annak felmérése érdekében, hogy szükséges-e az intézkedések hatályának módosítása, továbbá vizsgálatot folytatott az alábbi cégek telephelyén:

(7)

A vizsgálati időszak a 2006. január 1-jétől2006. december 31-ig tartó időszakot foglalta magában.

(8)

Az érintett termék az eredeti rendelet meghatározása szerint a jelenleg a 2918 12 00 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó borkősav. Az érintett terméket a bortermelés, italok és élelmiszer-ipari adalékanyagok előállítása során, illetve – a folyamatok lassítása céljából – a gipszkészítés és számos egyéb termék esetében használják. A termék a bortermelés során keletkező melléktermékekből – mint a közösségi gyártók esetében – vagy kémiai szintézisen keresztül petrolkémiai vegyületekből – ami valamennyi kínai exportáló gyártóra igaz – nyerhető.

(9)

A borkősav királis molekula, vagyis különböző geometriai alakzatokban létezik. Különösen fontosak az l-(+) és d-(-) típusok (a továbbiakban l-, illetve d-borkősav), melyek molekulái egymás tükörképei. A borkősav e típusait széles körben elfogadott ipari referenciák, például a Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstract Services, CAS) vagy a Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances, EINECS) is megkülönbözteti. Könnyen megkülönböztethetők egymástól olyan vizsgálattal, amely a polarizált fény forgatóképességét vizsgálja. Az l-borkősav esetében a forgatóképesség pozitív irányú, míg a d-borkősav esetében negatív.

(10)

Az intézkedések elrendelését eredményező vizsgálat a természetben is előforduló l-borkősavra irányult. Megállapították, hogy a kínai gyártók által előállított és értékesített termék alapvető tulajdonságai megegyeznek a közösségi gazdasági ágazat által előállított termékével, mellyel versenyben áll a fent említett alkalmazások túlnyomó része esetében.

(11)

A d-borkősav viszont nem fordul elő a természetben, hanem kizárólag vegyi szintézissel állítható elő. A borkősav e típusát nem állítja elő a közösségi gazdasági ágazat, és nem ismerik el a Közösségben élelmiszer-ipari adalékanyagként. A terméket a gyógyszeripar alkalmazza bizonyos segédanyagok előállításához, melyeket gyógyszerek hatóanyagainak előállítására használnak. A végtermék kívánt tulajdonságaitól függően e gyógyszeripari alkalmazásokra felhasználható mind az l-, mind a d-borkősav. A d- és az l-borkősav azonban egy alkalmazáson belül nem cserélhető fel egymással. E következtetéseket megerősítette az a tény, hogy a kérelmező vállalat, amely segédanyagokat gyárt a gyógyszeripar számára, termékei előállításához mind l-, mind d-borkősavat beszerzett és használt, nem pedig csak az egyik (kevésbé drága) borkősavtípust.

(12)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a d-borkősav ára 4-5-szöröse a borkősav egyéb típusa árainak, ami az előállítása során alkalmazott eltérő gyártási folyamat eredménye. A magasabb ár a d-borkősav piacát a fent említett alkalmazásokra korlátozza, melyeknél más, olcsóbb borkősavtípus nem használható fel. Az alkalmazás és költségek különbségei miatt a d-borkősav piacának méretét a borkősav teljes piacának kevesebb mint 1 %-ára becsülik.

(13)

Összefoglalva, a vizsgálat megállapította, hogy a d-borkősav fizikai és kémiai tulajdonságai alapvetően különböznek a közösségi gazdasági ágazat által előállított l-borkősavéitól, vagyis a két típus nem cserélhető fel és nem versenyez egymással a közösségi piacon. A d-borkősav és a vizsgált termék különbségei alapján levonható a következtetés, hogy a d-borkősavat ki kell vonni az intézkedések hatálya alól.

(14)

A fenti következtetések a tiszta d-borkősav tulajdonságain alapulnak, ezért nem vonatkoznak a d-borkősav és más termékek keverékeire.

(15)

Az érdekelt feleket tájékoztatták a fenti következtetésekről.

(16)

A közösségi gazdasági ágazat nem vitatta a vizsgálat megállapításait, de aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az egyik terméktípus kivonása az intézkedések hatálya alól az intézkedések kijátszására adhat lehetőséget.

(17)

A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az érintett árak és mennyiségek különbségei alapján statisztikai adatok segítségével azonnal észlelhető az intézkedések kijátszása. Emellett a d-borkősav könnyen megkülönböztethető az egyéb típusoktól a fent említett optikai vizsgálattal.

(18)

A Bizottság ellenőrizni fogja a d-borkősav, valamint az intézkedések hatálya alá tartozó egyéb típusok behozatalára vonatkozó adatokat. Amennyiben a d-borkősav bármely tagállamba irányuló behozatalának mennyisége és/vagy árai eltérnek a megszokottól, a Bizottság haladéktalanul értesíti a megfelelő vámhatóságokat.

(19)

A fentiek alapján helyénvaló az eredeti rendelet módosítása a termékmeghatározás pontosítása érdekében, illetve azért, hogy a d-borkősavat kivonják az intézkedések hatálya alól.

(20)

Mivel e felülvizsgálat termékkör tisztázására korlátozódik és mivel nem tervezték, hogy e terméktípust az eredeti intézkedések hatálya alá vonják, a terméket importálók bármilyen sérelmének elkerülése érdekében helyénvalónak tűnik, hogy a megállapításokat az eredeti rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazzák, beleértve azt a behozatalt, amelyre a 2005. július 30-a és 2006. január 28-a közötti ideiglenes vám vonatkozik. Ezenkívül, különös tekintettel arra, hogy az eredeti rendelet a közelmúltban lépett hatályba, és figyelembe véve a visszatérítések iránti kérelmek várhatóan alacsony számát, semmilyen nyomós indok nem akadályozza a visszamenőleges hatály alkalmazását.

(21)

Következésképpen az e rendelettel módosított 130/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó áruk esetében a 130/2006/EK rendelet legelső változata 1. cikkének (1) bekezdése alapján kifizetett vagy elkönyvelt, végleges dömpingellenes vámot vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

(22)

A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni.

(23)

Ez a felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor a 130/2006/EK rendelet az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében hatályát veszti,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/4

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/6

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékeket érintő export-visszatérítésekre vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében, valamint a pályázati felhívásra benyújtott pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló, hogy semmilyen visszatérítés ne kerüljön megállapításra a 2008. február 19-én végződő pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/7

(1)

A 2759/75/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A sertéshús piacának jelenlegi helyzetére tekintettel ezért export-visszatérítést kell biztosítani a 2759/75/EGK rendelet 13. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

A 2759/75/EGK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében a 2759/75/EGK rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre vonatkozó visszatérítések mértéke rendeltetési helytől függően eltérő lehet, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyek szabadon mozoghatnak a Közösségen belül, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. E termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) követelményeinek is.

(5)

A Sertéshúspiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/9

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban minden egyes szóban forgó alaptermék 100 kg-jára minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban alkalmazandó termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglakozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/12

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokolás alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni.

(4)

A Közösségben a kettős ellenőrzési rendszerekre, valamint a textil termékek Közösségbe való behozatalakor alkalmazott előzetes és visszamenőleges megfigyelésével kapcsolatos hatályos intézkedésekre figyelemmel, indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása tekintetében kiadott és az e rendeletnek meg nem felelő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdése értelmében a jogosult még 60 napig továbbra is felhasználhatja.

(5)

A Vámkódex Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által megállapított határidőn belül,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/14

(1)

A monenzin-nátrium (Coxidin) adalékot az 1831/2003/EK rendelettel összhangban bizonyos feltételek mellett engedélyezték. Ezen adalék brojlercsirkéknél és pulykáknál történő használatát a 109/2007/EK (2) bizottsági rendelet tíz évre engedélyezte, a forgalomba hozatali engedélyt az engedély jogosultjához kötve.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet lehetővé teszi, hogy az adalék engedélyezését az engedély jogosultjának kérésére és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) véleményét követően módosítsák.

(3)

A monenzin-nátrium (Coxidin) takarmányadalék engedélyének jogosultja kérelmet nyújtott be, amelyben azt javasolta, hogy az engedély feltételeit az adalék minimális tartalmának a pulykáknál történő felhasználás esetében való csökkentése által módosítsák.

(4)

A hatóság 2007. szeptember 18-án elfogadott véleményében (3) azt javasolta, hogy a pulykák esetében az összetett takarmány kilogrammjában található adalék minimális tartalmát 90 mg-ról 60 mg-ra csökkentsék, mivel ez a mennyiség hatékonynak tekinthető a baromfikokcidiózis leküzdéséhez.

(5)

A 109/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/16

(1)

A vajpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. február 5-i 105/2008/EK bizottsági rendelet (2) 41. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett magántárolási támogatás összegét minden évben meg kell határozni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy a támogatást a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának várható alakulása alapján kell megállapítani.

(3)

A tárolási költségek, nevezetesen a szóban forgó termékek betárolásának és kitárolásának költségei tekintetében a hűtőházi tárolás napi költségeit és a tárolás pénzügyi költségeit kell figyelembe venni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

—

15,62 EUR a rögzített tárolási költségekre,

—

0,23 EUR a hűtőházi tárolás költségére, a szerződéses tárolás valamennyi napjára,

—

a szerződéses tárolás időtartama alatt fizetendő napi összeg, amelyet a szerződésben előírt tárolás kezdeti napján érvényben lévő, a vajra vonatkozó intervenciós ár 90 %-a és évi 4,25 %-os kamat alapján számítanak ki.

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/17

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Németország kérelmét a „Salate von der Insel Reichenau”, a „Gurken von der Insel Reichenau”, a „Feldsalat von der Insel Reichenau” és a „Tomaten von der Insel Reichenau” elnevezések bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezéseket be kell jegyezni,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/19

(1)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) és a 386/90/EGK tanácsi rendeletnek a visszatérítésre jogosult mezőgazdasági termékek kivitelekor elvégzett fizikai ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezik az olyan exporttermékek vámvizsgálat során történő fizikai ellenőrzésének és kicserélési ellenőrzésének szabályairól, amelyekre vonatkozóan export-visszatérítést igényelnek. A szerzett tapasztalatok és a tagállamok által a fizikai ellenőrzésekről szóló éves jelentésekben említett problémák fényében, valamint az Európai Számvevőszék ajánlásai alapján megfelelő módosításokra van szükség.

(2)

A vámzárak rögzítése előtt a kiviteli vámhivatal szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a visszatérítésre jogosult áruk megfelelnek-e a dokumentumoknak. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzések célja a vámeljárás keretében végrehajtott általános ellenőrzési intézkedések javítása, és jellegük eltér a 2090/2002/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében leírt kicserélési ellenőrzéstől vagy ugyanezen rendelet 5. cikkében részletezett fizikai ellenőrzéstől. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés a vámhatóság számára megerősíti, hogy a berakodott termékek megfelelnek a dokumentumokban említetteknek. Elméletben a termékeket vagy árukat nem rakodják ki és a csomagolást nem nyitják fel vagy távolítják el. Amennyiben a szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés azt tárja fel, hogy a megfelelőséggel probléma lehet, a vámhatóság úgy dönthet, hogy a 386/90/EGK rendelettel összhangban fizikai ellenőrzést hajt végre. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés minimális, 10 %-os szintje hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek tekinthető. A kiviteli vámhivatal tájékoztatási célból a T5 ellenőrző példányon vagy az azzal egyenértékű dokumentumon jelzi a megfelelőségi ellenőrzés elvégzését.

(3)

A vámhivatalnak a kiviteli nyilatkozatok fizikai vagy kicserélési ellenőrzésre történő kiválasztásakor tájékozódnia kell a szóban forgó export-visszatérítési rátáról. Ezért ezt az információt fel kell tüntetni a kiviteli nyilatkozaton és a T5 ellenőrző példányon vagy az ezzel egyenértékű dokumentumon. Mindazonáltal néhány tagállamban az érintett hivatalok már rendelkeznek ugyanezzel az információval. Ennek következtében az exportőröket mentesíthetik a kötelezettség alól, hogy ezen információt vagy a kiviteli nyilatkozaton, vagy a T5 ellenőrző példányon, illetve az ezzel egyenértékű dokumentumon vagy mindkettőn tüntessék fel.

(4)

Ahhoz, hogy az export-visszatérítési ráta feltüntetésére vonatkozó előírást hatékonyan lehessen alkalmazni, rendelkezéseket kell megállapítani a téves adatszolgáltatás megakadályozásához. Ehhez megfelelő szankciórendszer kidolgozására van szükség. Mindenekelőtt a feltüntetett export-visszatérítési rátának megfelelően kiszámított visszatérítés és a ténylegesen alkalmazandó export-visszatérítés között jelentkező lényeges különbség miatt dönthet a vámhatóság tévesen úgy, hogy nem végzi el a szükséges ellenőrzést. Különösen azokban az esetekben kell a bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek lennie, ha az exportőr olyan mértéket tüntet fel, amely 1 000 EUR-nál kevesebb export-visszatérítést jelent, miközben az alkalmazandó visszatérítés több mint 10 000 EUR.

(5)

Annak érdekében, hogy az ellenőrzés nagyobb mértékben olyan exportárukra összpontosuljon, amelyek esetében viszonylag magas összegű export-visszatérítésről van szó, emelkednek azok a kiválasztásnál alkalmazott, mennyiségben vagy a visszatérítés összegében kifejezett küszöbértékek, amelyek alatt a minimális ellenőrzési mérték kiszámításánál az ellenőrzést általában figyelmen kívül hagyják.

(6)

A lehető legkisebbre kell csökkenteni a vámellenőrzéseknek a vámhatóságok által alkalmazott állandó ellenőrzési módszerek miatti kiszámíthatóságát. Ezért a vámhatóságoknak változó időpontokra kell ütemezniük az exportőr telephelyén történő megjelenést és az ellenőrzés elvégzését. Ezzel párhuzamosan az exportáru berakodás előtti azonosításával az exportőröket hatékonyabban vissza lehet tartani az áru kicserélésétől a kiviteli nyilatkozat benyújtása és a vámhatóság érkezése közötti időszakban. Ennek megfelelően kell kiigazítani a vámhatóságok fizikai ellenőrzésének nyilvántartását.

(7)

Ha egy tagállam a 386/90/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését alkalmazza, akkor lehetővé kell tenni a 2090/2002/EK rendelet 6. cikkében megállapított különös rendelkezések alkalmazását.

(8)

Kicserélési ellenőrzést kell elvégezni minden olyan kivitel esetén, amelynél az eljárás kezdetekor nem hajtottak végre fizikai ellenőrzést. A kicserélési ellenőrzések és a különös kicserélési ellenőrzések összesített számának a Közösség vámterületét elhagyó export reprezentatív részét le kell fednie. Ezért ezen ellenőrzések számának inkább a T5 ellenőrző példányok vagy az ezzel egyenértékű dokumentumok számának bizonyos százalékán kell alapulnia, mint azon napok számán, amelyeken visszatérítésre jogosult termékek hagyják el a Közösség vámterületét.

(9)

Annak eldöntéséhez, hogy kicserélési ellenőrzést vagy különös kicserélési ellenőrzést kell-e végrehajtani, a kilépési vámhivatalnak ellenőriznie kell a vámzárak meglétét és sértetlenségét. A vámzárak ellenőrzésének minimális, 10 %-os szintje hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek tekinthető.

(10)

Ennek megfelelően módosítani kell a 2090/2002/EK rendelet III. mellékletének az éves jelentésekre vonatkozó rendelkezéseit.

(11)

Következésképpen a 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az érintett irányítóbizottságok nem terjesztettek elő véleményt az elnökeik által meghatározott határidőn belül,

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 8. cikk után a rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Az exportőr a kiviteli nyilatkozat 44. rovatában vagy annak elektronikus úton készített megfelelőjében és a T5 ellenőrző példány 106. rovatában vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltünteti az export-visszatérítés euróban kifejezett mértékét termék- vagy áruegységenként az előzetes rögzítés időpontjában az 1291/2000/EK rendeletben meghatározott kiviteli engedélyben vagy igazolásban említetteknek vagy az 1043/2005/EK rendelet (5) III. fejezetében említett visszatérítési bizonyítványnak megfelelően. Ha az export-visszatérítést nem rögzítették előre, ugyanolyan terméket vagy árut érintő korábbi visszatérítésekre vonatkozó, 12 hónapnál nem régebbi adatok használhatók. Ha az exportálandó termék vagy áru nem kerül át egy másik tagállam területére is és ha a nemzeti valuta nem euro, a visszatérítés mértéke nemzeti valutában is megadható.

Az illetékes hatóságok mentesíthetik az exportőröket az első bekezdésben előírt követelmények alól, amennyiben a hatóság olyan rendszert működtet, amely révén az érintett hivatalok megkapják ugyanazt az információt.

Olyan kiviteli nyilatkozat és T5 ellenőrző példány és az ezzel egyenértékű dokumentum esetén, amelynél az export-visszatérítés összege kevesebb mint 1 000 EUR, az exportőr választhat, hogy a XIV. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét tünteti fel.

3.

Az 51. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A 8a. cikk második bekezdésének sérelme nélkül amennyiben megállapítják, hogy az export-visszatérítési rátát a 8a. cikknek megfelelően nem tüntették fel, a ráta nullának tekintendő. Ha a 8a. cikknek megfelelően feltüntetett adatok alapján kiszámított export-visszatérítés összege alacsonyabb, mint az alkalmazandó összeg, a szóban forgó kivitel után járó visszatérítés a tényleges exportált termékekre járó összeg lesz, amelyet csökkenteni kell a következőkkel:

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha az exportőr az illetékes hatóságok számára elfogadhatóan bizonyítja, hogy az adott albekezdésben hivatkozott helyzet vis maior, nyilvánvaló hiba eredménye, vagy adott esetben korábbi kifizetésekre vonatkozó pontos adatokon alapult.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha az 51. cikk (1) bekezdése olyan bírságokra vonatkozik, amelyek az export-visszatérítési jogosultságot meghatározó ugyanazon elemeken alapulnak.”;

4.

A rendelet a XIII. és XIV. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet I. melléklete állapítja meg.

1.

Az 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az exportőr telephelyén elvégzett fizikai ellenőrzés kezdete váltakozó legyen, összevetve a 800/1999/EK rendelet 5. cikke (7) bekezdésének megfelelően megadott, a berakodás kezdetét jelző időponttal.”;

3.

A 6. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 386/90/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállam alkalmazhatja az első albekezdésében előírt szabályokat.”;

4.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az illetékes vámtisztviselő minden egyes elvégzett fizikai ellenőrzésről részletes vizsgálati jelentést készít.

A vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni legalább a következőket:

A jelentéseket a fizikai ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén a kivitel évétől számított három éven keresztül betekintés céljából meg kell őrizni.”;

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

6.

Az I. melléklet (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

7.

A III. melléklet e rendelet II. mellékletével összhangban módosul.

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/27

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban és ugyanezen rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a „Pane di Matera” és a „Tinca Gobba Dorata del Pianalto di Poirino” elnevezés bejegyzése iránt Olaszország által benyújtott kérelmet közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezéseket be kell jegyezni,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/29

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (4) rögzítette a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítő importvámrendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeres ellenőrzéséből következik, hogy egyes termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat módosítani kell, figyelembe véve az eredet szerinti árkülönbségeket. Következésképpen az irányadó árakat közzé kell tenni.

(3)

A lehető legrövidebb határidőn belül végre kell hajtani ezt a módosítást, figyelembe véve a piac helyzetét.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/31

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyvet a 2006. január 23-i 115/2006/EK tanácsi rendelet (1) fogadta el.

(2)

Figyelembe véve a hatályos halászati megállapodás rendkívül jó kihasználtsági fokát, valamint a seychelle-szigeteki hatóságoknak a megállapodás megszilárdítására vonatkozó óhaját, és a közösségi hatóságok azon óhaját, hogy e jegyzőkönyvet összhangba hozzák a többi tonhalhalászati megállapodással, a két fél levélváltás formájában parafálta a hatályos jegyzőkönyvet érintő módosításokat. E módosítások eredményét egy levélváltásban rögzítették, amely a referenciamennyiség növelésére, a partnerségi támogatás bevezetésére, továbbá a hajótulajdonosok és a közösségi költségvetés által fizetendő összegek arányának módosítására vonatkozik.

(3)

Annak érdekében, hogy a hatályos jegyzőkönyvet érintő módosítások 2008. január 18-tól alkalmazhatók legyenek, a levélváltás formájában létrejövő megállapodást – a Tanács általi végleges megkötésre is figyelemmel – alá kell írni.

(4)

E módosítások nem változtatják meg a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának kulcsát,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/37

(1)

A Közösség tárgyalásokat folytatott az Elefántcsontparti Köztársasággal egy halászati partnerségi megállapodásról, amely a halászat tekintetében Elefántcsontpart felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít a közösségi hajóknak.

(2)

A tárgyalások eredményeként a Felek 2007. április 5-én új halászati partnerségi megállapodást parafáltak.

(3)

Az új halászati partnerségi megállapodás hatályon kívül helyezi az egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről az Elefántcsontparti Köztársaság kormánya között az elefántcsontparti part menti halászatról (1) létrejött megállapodást.

(4)

A közösségi hajók által végzett halászati tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében elengedhetetlen az új halászati partnerségi megállapodás mielőbbi alkalmazása. A Felek ezért levélváltás formájában létrejött megállapodást parafáltak az új halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt, parafált jegyzőkönyv 2007. július 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról.

(5)

A Közösségnek érdekében áll a nevezett levélváltás formájában létrejött megállapodás jóváhagyása.

(6)

Meg kell határozni a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának kulcsát,

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/64

(1)

A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)

Heliodoro GALLEGO CUESTA hivatali idejének lejártát követően egy tag helye betöltetlen maradt. Carlos MARTÍN MALLÉN és Vidal SUÁREZ RODRÍGUEZ hivatali idejének lejártát követően két póttag helye betöltetlen maradt,

a)

tagként:

és

b)

póttagként:

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/65

(1)

Egy egyesült királyságbeli állampolgár 2004. június 15-én kelt levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Shetland Islands Council, az Egyesült Királyság Shetland-szigeteki hatósága feltehetően jogellenes állami támogatásnak minősülő támogatást nyújtott a halászati ágazatnak. 2004. augusztus 24-én, 2005. február 4-én, 2005. május 11-én és 2005. december 16-án kelt levelében a Bizottság felszólította az Egyesült Királyságot, hogy szolgáltasson információt e támogatásról. Az Egyesült Királyság a Bizottságnak 2004. december 10-én, 2005. április 6-án, 2005. szeptember 8-án és 2006. január 31-én kelt levelében nyújtott további tájékoztatást.

(2)

A Bizottság 2006. szeptember 13-án kelt levelében tájékoztatta az Egyesült Királyságot a támogatás vonatkozásában az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításával kapcsolatos határozatáról. Az Egyesült Királyság 2006. október 16-án és 2007. február 6-án kelt levelében közölte a támogatással kapcsolatos észrevételeit.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel.

(5)

A Shetland Islands Council két, az 1970-es évek óta hatályban lévő általános támogatási intézkedés – az „Aid to the Fish Catching and Processing Industry” (a halászati és halfeldolgozási ágazat számára nyújtandó támogatás), valamint az „Aid to the Fish Farming Industry” (a haltenyésztési ágazat számára nyújtandó támogatás) – keretében teljesített kifizetéseket a halászati ágazatnak: ezek tulajdonképpen több különféle típusú támogatási rendszerből álltak. E rendszerek egyike az úgynevezett „Fishing Vessel Modernisation Scheme” (halászhajó-korszerűsítési program, a továbbiakban: a program) volt. E legalább az 1980-as évektől 2005. január 14-ig hatályban lévő program keretében támogatás volt nyújtható halászhajók korszerűsítésére olyan jelentősebb fejlesztések tekintetében, mint például a fogások tárolásának javítása, a motor cseréje, vagy a munkakörülmények vagy a legénység biztonságának javítása.

(6)

A támogatást a fejlesztési beruházás összköltségének 10 %-áig, hajónként legfeljebb 40 000 GBP értékben nyújtották. Évente csak egy kérelmet támogattak. A támogatásra nem voltak jogosultak azok a fejlesztési projektek, amelyek költsége meghaladta egy azonos típusú új hajó árának 50 %-át, valamint az öt évnél nem régebbi hajóval kapcsolatos munkálatok. A munkálatoknak meg kellett felelniük a Shetland Seafood Quality Control által meghatározott minden előírt szabványnak.

(7)

Minden kérelmezőnek rendelkeznie kellett a korlátozottan halászható halállományra is kiterjedő halászati engedéllyel („pressure stock licence”) és az alkalmasságát bizonyító más érdemi igazolásokkal, és be kellett lépnie a Shetlands Fishermen’s Association-ba (Shetlandi Halászok Szövetsége).

(8)

A támogatás kedvezményezettjének vállalnia kellett, hogy a támogatás kézhezvételétől számított legalább öt évig a hajót teljes mértékben halászati célra használja, a hajó tulajdonjogát megőrzi és a hajó legénységének teljes munkaidejű foglalkoztatást biztosít. Végül a kedvezményezetteknek éves jelentési kötelezettségük volt annak bizonyítása érdekében, hogy valamennyi feltételnek megfeleltek, és a program rendelkezett a támogatás visszavételéről, amennyiben bármely feltétel nem teljesül.

(9)

A Bizottságnak komoly fenntartásai voltak arra vonatkozóan, hogy a program keretében 2001. július 1. után nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető-e a halászati és az akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatáról szóló 2001. évi iránymutatásokban (4) (a továbbiakban: a 2001. évi iránymutatás) meghatározott követelményekkel és a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet (5) 9. cikkével, különösen azzal a feltétellel, hogy hajók modernizálására csak akkor adható támogatás, ha ez nem érinti sem a tonnatartalomban, sem a teljesítményben mért kapacitást.

(10)

2006. október 16-án és 2007. február 6-án kelt válaszában az Egyesült Királyság további információkat szolgáltatott a program keretében 2001. július 1. után nyújtott egyedi támogatásokról. A 2002 augusztusától 2005 júniusáig terjedő időszakban a hajókorszerűsítésre nyújtott támogatást többek között halkezelő rendszerek, tűzoltó-felszerelések, csörlők vagy fedélzeti daruk beszerzésére, valamint motorcsere céljára ítélték meg. A nyújtott támogatás összege kedvezményezettenként 403 GBP és 7 090 GBP között változott.

(11)

A 2792/1999/EK rendelet 9. cikke azon rendelkezésének való megfelelőség tekintetében, amely értelmében csak akkor adható támogatás, ha a modernizáció nem érinti sem a tonnatartalomban, sem a teljesítményben mért kapacitást, az Egyesült Királyság kijelentette, hogy a támogatás nyújtása által lehetővé tett fejlesztések egyike sem érintette a hajók bruttó tonnatartalmát vagy teljesítményét.

(12)

Ezen túlmenően az Egyesült Királyság által közölt információkból kiderült, hogy a nyújtott támogatás egyszer sem haladta meg a támogatható költségek 40 %-át.

(13)

Az Egyesült Királyság végül fenntartotta, hogy amennyiben a Bizottság nemleges határozatot hoz, nem követelhető a 2003. június 3. előtt nyújtott támogatások visszafizetése, mivel ez ellentétes lenne a jogos elvárások védelmének elvével. Ilyen tekintetben az Egyesült Királyság a halászati kvóták Shetland-szigeteken (Egyesült Királyság) történő megvásárlására nyújtott kölcsönökről szóló, 2003. június 3-i 2003/612/EK bizottsági határozatra (6) és a Shetland Leasing and Property Developments Ltd Shetland-szigeteken (Egyesült Királyság) tett beruházásairól szóló, 2005. december 7-i 2006/226/EK bizottsági határozatra (7) hivatkozva kijelentette, hogy 2003. június 3-ig a Shetland Islands Council joggal tekintette az ilyen támogatás nyújtására használt alapot inkább magánalapnak, mint állami alapnak.

(14)

Először azt kell meghatározni, hogy az intézkedés állami támogatásnak tekinthető-e, és ha igen, az összeegyeztethető-e a közös piaccal. A támogatást korlátozott számú, a halászati ágazatban tevékenykedő társaságnak nyújtották, így az szelektív természetű. A Shetland Islands Council a támogatást állami forrásból nyújtotta. A támogatás kedvezményezettjei mind az Egyesült Királyságon belül, mind más tagállamokban a halászati ágazatban tevékenykedő más társaságokkal közvetlen versenyben működtek. Ennélfogva az intézkedések torzítják vagy torzíthatják a versenyt, és azok az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthetők.

(15)

A halászati ágazatra vonatkozó állami támogatás tekintetében az ilyen állami támogatás abban az esetben tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az összhangban áll a halászati és az akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatáról szóló 2004. évi iránymutatásban (8) (a továbbiakban: a 2004. évi iránymutatás) foglalt feltételekkel. A 2004. évi iránymutatás 5.3. pontja második bekezdésének megfelelően „a 659/1999/EK rendelet 1. cikke f) pontja értelmében a »jogellenes támogatást« azon iránymutatással összhangban kell nevesíteni, amely akkor van hatályban, amikor a támogatást engedélyező hatósági intézkedés életbe lépett.” Ez összhangban áll a jogellenes állami támogatások értékelésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleményben (9) kifejezett általános szabályokkal is. Ezért a támogatást a 2001. és 2004. évi iránymutatásoknak való megfelelősége fényében kell értékelni.

(16)

A meglévő támogatásokra 2001. július 1-jétől alkalmazandó 2001. évi iránymutatás 2.2.3.3. pontjának értelmében a használatban lévő halászhajók korszerűsítését célzó támogatások a közös piaccal akkor összeegyeztethetők, ha megfelelnek a 2792/1999/EK rendeletben előírt vonatkozó követelményeknek.

(17)

A 2792/1999/EK rendelet 6., 7., 9. és 10. cikke, valamint III. melléklete előírja, hogy az állami támogatással megjelenő új kapacitást állami támogatás nélküli kapacitás kivonásával kell kompenzálni, amely legalább megegyező mértékű az érintett szegmensben megjelenő új kapacitással. Amennyiben 2001. december 31-ig nem teljesültek a flottaméretre vonatkozó célkitűzések, a kivont kapacitásnak legalább 30 %-kal kell meghaladnia a bevezetett új kapacitást.

(18)

A támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha az adott tagállam benyújtotta a többéves orientációs program (TOP) alkalmazására vonatkozó információkat, eleget tett a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendeletben (10) foglalt kötelezettségeinek, végrehajtotta a 2792/1999/EK rendelet 6. cikkében foglalt, a flottafelújításra és -modernizálásra vonatkozó állandó rendelkezéseket, és teljesítette a TOP általános célkitűzéseit.

(19)

Ezenkívül hajók modernizálására csak akkor adható támogatás, ha az nem érinti sem a tonnatartalomban, sem a teljesítményben mért kapacitást.

(20)

Végezetül a hajókat fel kell venni a flottanyilvántartásba, és e nyilvántartásba be kell vezetni a hajó jellemzőiben bekövetkező minden változást. A halászeszközök cseréje nem támogatható.

(21)

Mivel a Shetland-szigetek az I. célkitűzés alá tartozó régió, a teljes támogatható költség legfeljebb 40 %-áig nyújtható támogatás.

(22)

A 2369/2002/EK rendelet (11)2003. január 1-jén módosította a 2792/1999/EK rendelet vonatkozó cikkeit és mellékletét. A 2792/1999/EK rendelet meglévő feltételein túlmenően a halászhajók korszerűsítésére nyújtandó támogatást tovább szigorították annyiban, hogy ilyen támogatás csak akkor nyújtható, ha az nem szolgálja a halászeszközök hatékonyságának növelését.

(23)

Azon feltétel tekintetében, amely szerint a támogatás nem érintheti sem a tonnatartalomban, sem a teljesítményben mért kapacitást, a 2369/2002/EK rendelet mentességet vezetett be azzal, hogy engedélyezi az ilyen típusú támogatást abban az esetben, ha az összhangban van a 2371/2002/EK rendelet (12) 11. cikkének (5) bekezdésével, amely a főfedélzetnek a fedélzeti biztonság, a munkakörülmények, a higiénia és a termékminőség javítására irányuló modernizációja esetén megengedi a kapacitásnövelést.

(24)

A halászeszközök cseréjére vonatkozó feltételek tekintetében a 2792/1999/EK rendeletet később a 2004. augusztus 26-án hatályba lépett 1421/2004/EK rendelettel (13) módosították. Az így módosított 2792/1999/EK rendelet értelmében a halászeszközök cseréje támogathatónak minősülhet, ha a hajó helyreállítási terv tárgyát képezi, ezért be kell szüntetnie az adott faj halászatát és eltérő halászeszközzel más fajokra kell halásznia. Ebben az esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy a halászeszköz első cseréje, amennyiben a halászati lehetőségek jelentősen csökkennek a helyreállítási terv miatt, támogatható kiadásnak minősül.

(25)

A 2004. évi iránymutatás 2005. január 1-jétől alkalmazandó minden meglévő programra. A halászhajó-korszerűsítési támogatás tekintetében ez az iránymutatás a 2792/1999/EK rendelet 9. és 10. cikkére, valamint III. mellékletének 1.4. pontjára hivatkozik, ezért továbbra is ugyanazon feltételek alkalmazandók.

(26)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információkból az a következtetés vonható le, hogy a 2002 augusztusától 2005 júniusáig terjedő időszak során 23 támogatást nyújtottak hajó-korszerűsítésre, ebből ötöt motorcserére és egyet a segédmotorral, szivattyúval és tengelykapcsolóval kapcsolatos projektre.

(27)

Az Egyesült Királyság szerint ezeknek a támogatások által lehetővé tett fejlesztéseknek egyike sem érintette a hajók bruttó tonnatartalmát vagy teljesítményét, ezért a támogatások összeegyeztethetők voltak a vonatkozó iránymutatásokban foglalt feltételekkel.

(28)

A hajó-korszerűsítésre (a motorcsere és a segédmotorral, szivattyúval és tengelykapcsolóval kapcsolatos projekt kivételével) nyújtott 17 támogatás tekintetében az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk arra mutatnak, hogy a támogatások megfelelnek az azok nyújtásának időpontjában hatályos iránymutatás feltételeinek.

(29)

A fennmaradó hat támogatás tekintetében azonban a 2792/1999/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint a támogatás „nem érinti sem a tonnatartalomban, sem a teljesítményben mért kapacitást”. A halászhajó motorjának cseréje érinti a hajó teljesítményben mért kapacitását, ezért ilyen célra támogatás nem nyújtható. Ezt Jörgen Holmquist halászati főigazgató 2003. május 5-én kelt levelében (hivatkozási szám: D(2003)37148) meg is erősítette minden tagállamnak. Ezzel összhangban a segédmotorral, szivattyúval és tengelykapcsolóval kapcsolatos projektre nyújtandó támogatás sem engedélyezhető.

(30)

A 2792/1999/EK rendeletnek a (23) preambulumbekezdésben említett módosításai tekintetében e hat korszerűsítési projekt mindegyike a fedélzet alatt történt, ezért nem tekinthető úgy, hogy arra kiterjed a 2371/2002/EK rendelet 11. cikke (5) bekezdésének hatálya.

(31)

Az előző (26)–(30) preambulumbekezdések fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a program keretében a tonnatartalomban vagy a teljesítményben mért kapacitást érintő hat korszerűsítési projektre nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen a 2792/1999/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjával, ezért az összeegyeztethetetlen a 2001. és 2004. évi iránymutatásokkal. A program keretében nyújtott másik támogatás azonban összeegyeztethető ezekkel a feltételekkel.

(32)

A 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére.

(33)

Az Egyesült Királyság felvetette, hogy a Bizottságnak nem kell a támogatás visszatérítését követelnie akkor, ha ez ellentétes lenne a jogos elvárások védelmének elvével, és azt állítja, hogy erre az ügyre ez az elv alkalmazandó.

(34)

A rendszer finanszírozására használt alap ugyanaz, mint a Bizottság által a 2003/612/EK és a 2006/226/EK határozatban hozott, az e határozat (13) preambulumbekezdésében említett elutasító határozatok tárgyát képező támogatásokhoz használt alap. Ezekben az esetekben a Bizottság megítélése szerint ezen alapokat az EK-Szerződés 87. cikkének alkalmazásában állami forrásoknak kellett tekinteni. Ugyanakkor a Bizottság elismerte, hogy a szóban forgó esetekben fennálló egyedi körülmények között a Shetland Islands Council és az érintett szervek több elem kombinációja által a szóban forgó alap magántermészetével kapcsolatos jogos elvárásokat támasztottak, amelyek együttesen kizárják az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatéríttetését.

(35)

Mindamellett úgy vélik, hogy ebben az esetben az e két bizottsági határozatban figyelembe vett elemek nem alkalmazhatók ugyanolyan módon, és nem támasztottak jogos elvárásokat. A Bizottság különösen felhívja a figyelmet az Egyesült Királyság azon fellépéseire és kijelentéseire, amelyek egyértelműen igazolják, hogy az egyes támogatások nyújtásának időpontjában a felelős hatóságok meg voltak győződve arról, hogy a rendszer valójában állami támogatási rendszer és arra az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(36)

E következtetés igazolására a Bizottság megjegyzi, hogy a 2003/612/EK és a 2006/226/EK határozatok tárgyát képező támogatásokkal ellentétben a szóban forgó programot rendes támogatási rendszerként hozták létre, és az közvetlenül a Shetland Islands Council által a halászoknak nyújtandó közvetlen támogatásra vonatkozik. Ezen túlmenően ezen ügy egyedi körülményei egyértelműen arra mutatnak, hogy maguknak az Egyesült Királyság hatóságainak a megítélése szerint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok voltak alkalmazandók, mivel a program keretében tett kifizetéseket folyamatosan belefoglalták az Egyesült Királyság által a Bizottságnak a közösségi kötelezettségekkel összhangban benyújtott éves állami támogatási jelentésekbe. A Bizottság által feltett kérdésekre válaszolva az Egyesült Királyság 2004. december 10-én kelt levelében a következő kijelentést tette: „a rendszerek keretében tett kifizetések áttekintését több éven át a követelményeknek megfelelően belefoglaltuk az állami támogatások éves jegyzékébe és évente megküldtük a Bizottságnak”, 2005. április 6-án kelt levelében pedig kijelentette: „hatóságaim sok éven keresztül jó hiszemben és abban a meggyőződésben jártak el, hogy a rendszerek megfelelnek az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak”.

(37)

Tekintettel e kijelentésekre és az ügy körülményeire, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás visszatéríttetése nem tekinthető a közösségi jog valamely általános elvével ellentétesnek. Ennélfogva a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a program kedvezményezettjeitől történő visszavételére, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendelet (14) hatálya alá tartozó esetek kivételével.

(38)

E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a 659/1999/EK határozat 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a valós verseny helyreállításának biztosítása érdekében – a visszatérítésre kerülő támogatásnak kamatot is magában kell foglalnia. E kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet (15) V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

(39)

A Bizottság megkéri az Egyesült Királyságot a visszatérítési eljárás jelenlegi állásáról szóló mellékelt kérdőív visszajuttatására és a támogatás-visszatérítések által érintett kedvezményezettek listájának összeállítására.

(40)

A IV. szakaszban végzett értékelés fényében a Bizottság úgy találja, hogy az Egyesült Királyság az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését megszegve a halászhajó-korszerűsítési program keretében jogellenesen nyújtott támogatást.

(41)

A Bizottság megítélése szerint az e program keretében nyújtott támogatás a tonnatartalomban vagy a teljesítményben mért kapacitást érintő korszerűsítési projektre nyújtott támogatás kivételével a közös piaccal összeegyeztethető.

a)

az e határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett, a 875/2007/EK rendeletben meghatározott feltételeknek meg nem felelő támogatásban részesült kedvezményezettek listája és a részükre nyújtott támogatás összegei egyénenkénti bontásban;

b)

az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

c)

az e határozat teljesítése érdekében tett és tervezett intézkedések részletes leírása; valamint

d)

olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy elrendelték a támogatásnak a kedvezményezettek általi visszafizetését.

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/71

(1)

Egy egyesült királyságbeli állampolgár 2004. június 15-én kelt levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Shetland Islands Council, az Egyesült Királyság Shetland-szigeteki hatósága jogellenes támogatást nyújtott. A Bizottság 2004. augusztus 24-én, 2005. február 4-én, 2005. május 11-én és 2005. december 16-án kelt levelében felszólította az Egyesült Királyságot, hogy szolgáltasson információt e támogatásról. Az Egyesült Királyság a Bizottságnak 2004. december 10-én, 2005. április 6-án, 2005. szeptember 8-án és 2006. január 31-én kelt levelében nyújtott további tájékoztatást.

(2)

A Bizottság 2006. szeptember 13-án kelt levelében tájékoztatta az Egyesült Királyságot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításával kapcsolatos határozatáról. Az Egyesült Királyság 2006. október 16-án és 2007. január 30-án kelt levelében közölte az üggyel kapcsolatos észrevételeit.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot 2006. november 28-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. Ilyen észrevétel nem érkezett.

(4)

A Shetland Island Council két általános támogatási intézkedés – az „Aid to the Fish Catching and Processing Industry” (a halászati és halfeldolgozási ágazat számára nyújtandó támogatás), valamint az „Aid to the Fish Farming Industry” (a haltenyésztési ágazat számára nyújtandó támogatás) – keretében teljesített kifizetéseket a halászati ágazatnak: ezek tulajdonképpen több különféle típusú támogatási rendszerből álltak, amelyek egyike az úgynevezett „Fish Factory Improvement Scheme” (halfeldolgozó üzemek fejlesztését célzó rendszer) volt.

(5)

A halfeldolgozó üzemek fejlesztését célzó rendszer (a továbbiakban: a rendszer) keretében új feldolgozó gépek és berendezések vásárlására, valamint halfeldolgozó üzemek építésére, fejlesztésére vagy bővítésére nyújthattak támogatást. A gépek vagy épületek javítására azonban nem járt támogatás. Használt berendezések vásárlására csak különleges körülmények esetén, segítségnyújtás gyanánt mérlegelték támogatás nyújtását, és e berendezéseket független mérnöknek kellett átvizsgálnia, vagy igazolnia, hogy az teljes mértékben üzemképes.

(6)

Támogatás a támogatható költségek legfeljebb 20 %-áig volt nyújtható; a támogatás legmagasabb összege az 1 000 000 GBP-nál alacsonyabb árbevételű üzemek esetében 20 000 GBP, az 1 000 000 GBP és 3 000 000 GBP közötti árbevételű üzemek esetében 25 000 GBP, a 3 000 000 GBP feletti árbevétellel rendelkező üzemek esetében pedig 30 000 GBP volt.

(7)

1993. augusztus 13. és 2004. december 15. között a rendszer keretében kifizetéseket teljesítettek a Shetland Fish Products Limited, egy emberi fogyasztásra nem alkalmas halliszt és halolaj gyártásával foglalkozó társaság részére. E társaságnak a következő támogatásokat nyújtották:

(8)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendszer feltételei és a nyújtott támogatások nagyobb része a közös piaccal összeegyeztethető volt, mivel az megfelelt a halászati és akvakultúra-ágazatnak, valamint ezek termékeinek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó feltételek és rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. december 21-i 3699/93/EK tanácsi rendeletnek (4), valamint a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendeletnek (5), amelyek a támogatások nyújtásának időpontjában hatályban voltak.

(9)

A Bizottságnak mindamellett komoly fenntartásai vannak a Shetland Fish Products Limited számára nyújtott támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel e támogatást nem emberi fogyasztás céljára használandó és feldolgozandó halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra nyújtották, ami a 3699/93/EK rendelet és a 2792/1999/EK rendelet alapján nem megengedett.

(10)

2006. október 16-án kelt válaszában az Egyesült Királyság további információkat szolgáltatott a Shetland Fish Products Limitednek nyújtott támogatásokról.

(11)

Megerősítette, hogy az e társaságnak nyújtott támogatás nem tekinthető a 3699/93/EK rendeletben és a 2792/1999/EK rendeletben szereplő feltételeknek megfelelőnek. Az Egyesült Királyság kijelentette, hogy a rendszer kezelői a támogatás engedélyezésének időpontjában nem voltak tudatában annak, hogy e rendeletek kizárják a nem emberi fogyasztás céljára használandó és feldolgozandó halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és forgalmazásának támogatását.

(12)

Az Egyesült Királyság mindamellett rámutatott, hogy az elvégzett beruházások legalább egyike, nevezetesen az 1998. szeptember 3-án nyújtott 1 592 GBP értékű támogatás, környezeti fejlesztéshez kapcsolódott, mivel a társaság egyik épülete burkolatának felújításából álló beruházás célja az épület „szigetelése”, ezáltal pedig a szennyezettlevegő-kibocsátás csökkentése volt. Az Egyesült Királyság szerint e támogatás a 3699/93/EK rendelet III. melléklete 2.0. bekezdésének b) pontjával összeegyeztethetőnek tekinthető.

(13)

Az Egyesült Királyság végül fenntartotta, hogy amennyiben a Bizottság nemleges határozatot hoz, nem követelhető a 2003. június 3. előtt nyújtott támogatások visszafizetése, mivel ez ellentétes lenne a jogos elvárások védelmének elvével. Ilyen tekintetben az Egyesült Királyság a halászati kvóták Shetland-szigeteken (Egyesült Királyság) történő megvásárlására nyújtott kölcsönökről szóló, 2003. június 3-i 2003/612/EK bizottsági határozatra (6) és a Shetland Leasing and Property Developments Ltd Shetland-szigeteken (Egyesült Királyság) tett beruházásairól szóló, 2005. december 7-i 2006/226/EK bizottsági határozatra (7) hivatkozva kijelentette, hogy 2003. június 3-ig a Shetland Islands Council joggal tekintette az ilyen támogatás nyújtására használt alapot inkább magánalapnak, mint állami alapnak.

(14)

Először azt kell meghatározni, hogy az intézkedés állami támogatásnak tekinthető-e, és ha igen, az összeegyeztethető-e a közös piaccal.

(15)

A támogatást egy, a halászati ágazatban tevékenykedő társaságnak nyújtották, így az szelektív természetű. A támogatást a Shetland Islands Council állami forrásokból nyújtotta a Shetland Fish Products Limitednek, amely mind az Egyesült Királyságon belül, mind más tagállamokban közvetlen versenyben áll más, a halászati ágazatban tevékenykedő társaságokkal. Ennélfogva a támogatás torzítja vagy torzíthatja a versenyt, és az az EK-Szerződés 87. cikke értelmében állami támogatásnak tekinthető.

(16)

Az Egyesült Királyság szerint a két általános rendszert már az Egyesült Királyság Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozása előtt is alkalmazták. Mindenesetre múltbeli feljegyzések hiányában az Egyesült Királyság nem tudta bizonyítani, hogy a támogatási intézkedések már az Egyesült Királyság Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozása előtt is léteztek. Ezen túlmenően az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a támogatási rendszerek az évek során változtak, és e változásokról a Bizottságot soha nem értesítették az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével (régebben a 93. cikk (3) bekezdése) összhangban. Következésképpen a támogatási intézkedéseket új támogatásnak kell tekinteni.

(17)

A 659/1999/EK tanácsi rendelet az e rendelet 1. cikke f) pontjának meghatározása szerinti „jogellenes támogatás” – azaz olyan új támogatás, amelyet azt megelőzően vezettek be, hogy a Bizottság következtetésre juthatott volna annak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről – tekintetében nem állapít meg jogvesztő határidőt. Az említett rendelet 15. cikke ugyanakkor kiköti, hogy a Bizottság támogatás-visszatéríttetésre vonatkozó hatásköre tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető, továbbá a jogvesztő határidő azon a napon kezdődik, amikor a jogellenes támogatást a kedvezményezettnek odaítélik, valamint hogy a határidőt fel kell függeszteni, ha a Bizottság bármilyen keresetet nyújt be. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az esetben nem szükséges megvizsgálni a jogvesztő határidő által érintett támogatásokat, azaz azokat, amelyeket a Bizottság által bármely, azokkal kapcsolatban meghozott intézkedésnél több mint tíz évvel korábban ítéltek oda.

(18)

A Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben a jogvesztő határidő felfüggesztésre került az Egyesült Királyság részére 2004. augusztus 24-én elküldött, felvilágosítást kérő levéllel. Ennek megfelelően a jogvesztő határidő azokra a támogatásokra vonatkozik, amelyeket 1994. augusztus 24. előtt ítéltek oda a kedvezményezetteknek. Következésképpen a Bizottság értékelését az 1994. augusztus 24. után hozott határozatokkal nyújtott támogatásokra korlátozza.

(19)

Az állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható, amennyiben megfelel az EK-Szerződésben előírt valamely kivételnek. A halászati ágazatra vonatkozó állami támogatás tekintetében az ilyen állami támogatás abban az esetben tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az összhangban áll a halászati és az akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatáról szóló 2004. évi iránymutatásban (8) (a továbbiakban: a 2004. évi iránymutatás) foglalt feltételekkel. Ezen iránymutatás 5.3. pontja második bekezdésének megfelelően „a 659/1999/EK rendelet 1. cikke f) pontja értelmében a »jogellenes támogatást« azon iránymutatással összhangban kell nevesíteni, amely akkor van hatályban, amikor a támogatást engedélyező hatósági intézkedés életbe lépett.” Ennélfogva a támogatást a halászati és az akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatáról szóló 1997. évi iránymutatással (9) (a továbbiakban: az 1997. évi iránymutatás), valamint a halászati és az akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatáról szóló 2001. évi iránymutatással (10) (a továbbiakban: a 2001. évi iránymutatás) való összeegyeztethetősége alapján kell értékelni.

(20)

Az 1997. és 2001. évi iránymutatások 2.3. pontja értelmében a halászati termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó beruházások támogatása a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet, amennyiben a támogatás nyújtásának feltételei hasonlóak a 3699/93/EK rendeletben és a 2792/1999/EK rendeletben meghatározottakhoz és legalább annyira szigorúak, továbbá amennyiben az állami támogatás – támogatás-egyenértékben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az e rendeletek IV. melléklete által rögzített teljes arányát.

(21)

Mind a 3699/93/EK rendelet 11. cikke és III. mellékletének 2.4. pontja, mind a 2792/1999/EK rendelet 13. cikke és III. mellékletének 2.4. pontja értelmében a támogatható beruházások különösen épületek és létesítmények építéséhez és beszerzéséhez, a kirakodás idejére szükséges új berendezések és létesítmények beszerzéséhez, a halászati és akvakultúra-termékeknek a kirakodás és a végtermék elkészültének időpontja közötti forgalmazásához, valamint a különösen a versenyképesség javítására szánt új technológiák alkalmazásához kapcsolódnak.

(22)

E rendelkezések értelmében nem támogathatók a nem emberi fogyasztás céljára használandó és feldolgozandó halászati és akvakultúra-termékekhez kapcsolódó beruházások, kivéve a kizárólag a halászati és akvakultúra-hulladék kezelésére, feldolgozására és forgalmazására irányuló beruházásokat.

(23)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a Shetland Fish Products Limitednek nyújtott valamennyi támogatás nem emberi fogyasztás céljára használandó és feldolgozandó halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és forgalmazására irányult. A támogatás ennélfogva nem felel meg a (22) preambulumbekezdésben említett rendelkezéseknek, következésképpen az 1997. és 2001. évi iránymutatásokban foglalt feltételeknek sem, ezért az a közös piaccal összeegyeztethetetlen.

(24)

Az Egyesült Királyság azonban kijelentette, hogy az 1998. szeptember 3-án nyújtott 1 592 GBP értékű támogatás környezeti fejlesztésre irányuló beruházáshoz kapcsolódott, amely a 3699/93/EK rendelet III. melléklete 2.0. bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető.

(25)

A 3699/93/EK rendelet III. melléklete 2.0. bekezdésének b) pontja szerint támogathatók a III. címben említett területeken a higiénés vagy az emberi vagy állati egészségügyi feltételek javítását, a termék minőségének javítását vagy a környezetszennyezés csökkentését célzó fizikai beruházások. A III. cím egyik területe a „halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása” (a cím 2.4. pontja). Ennélfogva a feldolgozáshoz és forgalmazáshoz kapcsolódó beruházások támogatása valóban jogszerűnek tekinthető annak ellenére, hogy azt egy nem emberi fogyasztásra szánt termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó társaságnak nyújtották, ha a beruházás célja a környezetszennyezés csökkentése.

(26)

A támogatást a társaság egyik épülete burkolatának felújítására nyújtották, amelynek célja az épület „szigetelése”, ezáltal pedig a szennyezettlevegő-kibocsátás csökkentése volt. A Bizottság megítélése szerint az ilyen támogatás a 3699/93/EK rendelet III. melléklete 2.0. bekezdésének b) pontjával összeegyeztethetőnek tekinthető, így ez az egyedi 1 592 GBP értékű támogatás a közös piaccal összeegyeztethető.

(27)

A 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében amennyiben a jogellenes támogatások esetében elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére.

(28)

Az Egyesült Királyság felvetette, hogy a Bizottságnak nem kell a támogatás visszatérítését követelnie akkor, ha ez ellentétes lenne a jogos elvárások védelmének elvével, és azt állítja, hogy erre az ügyre ez az elv alkalmazandó.

(29)

A rendszer finanszírozására használt alap ugyanaz, mint a Bizottság által a 2003/612/EK és a 2006/226/EK határozatban hozott, a (13) preambulumbekezdésben említett elutasító határozatok tárgyát képező támogatásokhoz használt alap. Ezekben az esetekben a Bizottság megítélése szerint ezen alapokat az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában állami forrásoknak kell tekinteni. Ugyanakkor a Bizottság elismerte, hogy a szóban forgó esetekben fennálló egyedi körülmények között a Shetland-szigetek hatóságai és az érintett szervek több elem kombinációja által a szóban forgó alap magántermészetével kapcsolatos jogos elvárásokat támasztottak, amelyek együttesen kizárták az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatéríttetését.

(30)

A Bizottság mindamellett úgy véli, hogy ebben az esetben a 2003/612/EK és a 2006/226/EK határozatban figyelembe vett elemek nem alkalmazhatók ugyanolyan módon, és nem támasztottak jogos elvárásokat. A Bizottság különösen felhívja a figyelmet az Egyesült Királyság azon fellépéseire és kijelentéseire, amelyek egyértelműen igazolják, hogy az egyes támogatások nyújtásának időpontjában a felelős hatóságok meg voltak győződve arról, hogy a rendszer valójában állami támogatási rendszer és arra az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(31)

E következtetés igazolására a Bizottság megjegyzi, hogy a 2003/612/EK és a 2006/226/EK határozatok tárgyát képező támogatásokkal ellentétben a szóban forgó rendszert rendes támogatási rendszerként hozták létre, és az közvetlenül a Shetland Islands Council által a halászoknak nyújtandó közvetlen támogatásra vonatkozik. Ezen túlmenően ezen ügy egyedi körülményei egyértelműen arra mutatnak, hogy az Egyesült Királyság megítélése szerint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok voltak alkalmazandók, mivel a rendszer keretében tett kifizetéseket folyamatosan belefoglalták az Egyesült Királyság által a Bizottságnak a közösségi kötelezettségekkel összhangban benyújtott éves állami támogatási jelentésekbe. A Bizottság által feltett kérdésekre válaszolva az Egyesült Királyság 2004. december 10-én kelt levelében a következő kijelentést tette: „a rendszerek keretében tett kifizetések áttekintését több éven át a követelményeknek megfelelően belefoglaltuk az állami támogatások éves jegyzékébe és évente megküldtük a Bizottságnak”, 2005. április 6-án kelt levelében pedig kijelentette: „hatóságaim sok éven keresztül jó hiszemben és abban a meggyőződésben jártak el, hogy a rendszerek megfelelnek az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak”.

(32)

Tekintettel e kijelentésekre és az ügy körülményeire, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás visszatéríttetése nem tekinthető a közösségi jog valamely általános elvével ellentétesnek. Ennélfogva a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a rendszer kedvezményezettjétől történő visszavételére, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK rendelet (11) hatálya alá tartozó esetek kivételével.

(33)

E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a 659/1999/EK határozat 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a valós verseny helyreállításának biztosítása érdekében – a visszatérítésre kerülő támogatásnak kamatot is magában kell foglalnia. E kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet (12) V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

(34)

A Bizottság megkéri az Egyesült Királyságot a visszatérítési eljárás jelenlegi állásáról szóló mellékelt kérdőív visszajuttatására.

(35)

A IV. szakaszban végzett értékelés fényében a Bizottság úgy találja, hogy az Egyesült Királyság az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését megszegve a halfeldolgozó üzemek fejlesztését célzó rendszer keretében jogellenesen nyújtott támogatást a Shetland Fish Products Limitednek.

(36)

A Bizottság megítélése szerint e támogatás – az 1997. augusztus 13-án, 1999. január 7-én, 1999. február 25-én, 1999. december 10-én, 2001. január 19-én és 2004. december 15-én, összesen 92 009 GBP értékben nyújtott támogatások tekintetében –nem összeegyeztethető a közös piaccal.

(37)

Az 1998. szeptember 3-án1 592 GBP összegben nyújtott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekintik.

a)

a kedvezményezett által visszafizetendő – a 875/2007/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek meg nem felelő – teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b)

az e határozat teljesítése érdekében tett és tervezett intézkedések részletes leírása; valamint

c)

olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy elrendelték a támogatásnak a kedvezményezett általi visszafizetését.

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/77

I.

A kompressziós gyújtású (dízelüzemű) motorok jóváhagyása a látható szennyező anyagok kibocsátása tekintetében

II.

A gépjárművek jóváhagyása a jóváhagyott típusú dízelmotorok beszerelése tekintetében

III.

A dízelmotorral felszerelt gépjárművek jóváhagyása a motor által kibocsátott látható szennyező anyagok tekintetében

IV.

A dízelmotorok teljesítményének mérése

22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/78

„2.7.

»Tehergépjármű«: olyan N1 kategóriájú gépjármű, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt áruszállítás céljából terveztek és gyártottak.

2.8.

»Kistehergépkocsi«: olyan tehergépjármű, amelynek a vezetőülése a karosszériával egybe van építve.”