I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/1

A TANÁCS 63/2008/EK RENDELETE

(2008. január 21.)

az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Ideiglenes intézkedések

(1)	A Bizottság 2007. július 27-én a 896/2007/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó dihidro-mircenol Közösségbe irányuló behozatalára.

(2)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömping és a kár vizsgálata a 2005. október 1-jétől2006. szeptember 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárelemzés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2003. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(3)

Az ideiglenes rendelet (7) preambulumbekezdésében felsorolt közösségi gyártók címe a következőképpen helyesbítendő:

—	Destilaciones Bordas Chinchurreta S.A., Dos Hermanas (Sevilla), Spanyolország;

—	Sensient Fragrances S.A., Granada, Spanyolország;

—	Takasago International Chemicals (Europe) S.A., Murcia, Spanyolország.

2. Az eljárás további menete

(4)

Az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően valamennyi fél megkapta az ideiglenes rendelet alapjául szolgáló alapvető tényeket és megfontolásokat (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal). Valamennyi fél számára biztosítottak egy időszakot, amelyen belül írásos és szóbeli észrevételeket tehettek a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban.

(5)	Néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Az azt igénylő feleknek szóbeli meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak. A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk feltárását és ellenőrzését.

(6)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek a végleges dömpingellenes vám kivetésére és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésére irányuló javaslat alapjául szolgáltak (a továbbiakban: végső nyilvánosságra hozatal). Az érintett felek számára egy olyan időszakot is biztosítottak, amelyen belül észrevételeket tehettek a nyilvánosságra hozatal után. Ezután került sor a felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételek mérlegelésére, és adott esetben a megállapítások értelemszerű módosítására.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(7)	Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (9)–(12) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat erősítik meg.

C. DÖMPING

1. Rendes érték

(8)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében említett exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság által végrehajtott elemzés nem vett figyelembe egyes fontos, a gyártási költségeket és ennélfogva a rendes érték meghatározását befolyásoló elemeket. Szerinte a rendes értéket saját gyártási költségei alapján kellene meghatározni, nem pedig a másik együttműködő exportáló gyártó által a rendes kereskedelmi forgalomban használt belföldi ár alapján.

(9)

Először is a fent említett, a gyártási költségekre vonatkozó állítások nem bizonyultak indokoltnak. Másodszor az alaprendelet 2. cikke értelmében a szóban forgó exportáló gyártóra érvényes rendes érték megállapításához a Bizottság által használt módszer (lásd az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdését) tekinthető a legmegfelelőbbnek a következő okok miatt: i. a szóban forgó exportáló gyártó a vizsgálati időszakban belföldön nem értékesítette a hasonló terméket, sem ugyanazt az általános termékkategóriát, ii. a termékek teljes mértékben helyettesíthetik egymást, és iii. csak egyetlen további exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. Továbbá ha a rendes értéket nem a másik indiai gyártó áraira alapozták volna, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának megfelelően meg kellett volna határozni az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket, illetve a nyereséget. Összességében a másik indiai gyártó belföldi eladási árainak felhasználása tűnik a legreprezentatívabb alapnak az indiai belföldi piacon érvényesülő értékesítési feltételek visszaadására, és így a rendes érték megállapítására. A kérelmet ezért elutasították.

(10)	A fentiekre tekintettel és a rendes értékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (13)–(17) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

2. Exportár

(11)	Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3. Összehasonlítás

(12)

Az egyik exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság, amikor összehasonlítás céljából az exportárak kiigazítását meghatározta, bizonyos indokolatlan következtetésekre jutott egyes szállítási, kezelési és hitelköltségekre vonatkozó elemekkel kapcsolatban. A Bizottság elfogadta az érvet, és ennek megfelelően felülvizsgálta az adott kiigazításokat.

(13)	Ehhez kapcsolódó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4. Dömpingkülönbözetek

(14)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az egyik fél úgy érvelt, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók számára az együttműködő exportáló gyártók legalacsonyabb CIF-árain alapuló, magasabb dömpingkülönbözetet kellene megállapítani. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a nem együttműködő vállalatok a vizsgálati időszakban magasabb szintű dömpinget folytattak volna, mint az együttműködő cégek. Ellenkezőleg, az Indiából származó behozatalra vonatkozó Eurostat-adatok, valamint az együttműködő exportáló gyártók által jelentett, a Közösségbe irányuló exportmennyiségek és -értékek összehasonlítása azt mutatta, hogy i. a nem együttműködő exportáló gyártók Közösségbe irányuló behozatalának volumene a vizsgálati időszak alatt Indiából származó összes behozatalnak kevesebb mint 20 %-át tette ki (a pontos arány a bizalmas információk védelme miatt nem hozható nyilvánosságra); és ii. a nem együttműködő vállalatok bármelyike által a közösségi piacon felszámított árak szemlátomást magasabbak voltak, mint az együttműködő vállalatok által meghatározott árak. A kérelmet ezért elutasították.

(15)

A végső nyilvánosságra hozatal után ugyanez a fél megismételte fenti állítását a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetére vonatkozóan. Egyetlen olyan új érv nem került elő ebben a tekintetben, amely megváltoztathatta volna a fenti (14) preambulumbekezdésben levont következtetéseket. Az érintett fél csak annyit fűzött hozzá, hogy nem tudta ellenőrizni a Bizottság által lefolytatott vizsgálatban használt behozatali adatokat, mivel azokat az állítások szerint bizalmasan kezelték. A vállalatot tájékoztatták arról, hogy a behozatal volumenét és az átlagos importárat az ideiglenes rendelet (38) és (39) preambulumbekezdése részletesen ismertette, és hogy a forrásul szolgáló statisztikák, vagyis az Eurostat adatai, nyilvánosak. Ennélfogva a vállalatot semmi sem akadályozta abban, hogy a Bizottság következtetéseit ellenőrizze, és megvédje saját jogait. A kérelmet ezért elutasították.

(16)

A fentiek fényében a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Cég	Végleges dömpingkülönbözet
Neeru Enterprises, Rampur	3,1 %
Privi Organics Limited, Mumbai	7,5 %
Az összes többi vállalat	7,5 %

D. KÁR

(17)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az egyik exportáló gyártó kijelentette, hogy azt a közösségi gyártót, amely a vizsgálati időszak alatt jelentős mennyiségű dihidro-mircenolt importált Indiából (lásd az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdését), ki kell zárni a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából, és következésképpen a kárelemzésből, ideértve a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározását is. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó közösségi gyártó fő üzleti tevékenysége nem változott meg, az ma is a gyártás, nem pedig a behozatal. A fent említett Indiából származó behozatalt elsősorban azért végezte, hogy a hasonló termék saját gyártását fenn tudja tartani. Ennélfogva semmi alapja sincs annak, hogy ezt a vállalatot a közösségi gazdasági ágazatból ki kellene zárni. Hozzá kell tenni, hogy még ha a szóban forgó gyártót kizárnák is a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából, a kár megállapításán ez mit sem változtatna. A kérelmet ezért elutasították.

(18)

Ugyanez az exportáló gyártó azzal is érvelt, hogy a közösségi gyártók helyzete általában véve igen jó, 2005-ben és a vizsgálati időszak alatt állítólag különösen sokat javult; valamint hogy a közeljövőben – az exportőr szerint – ez a pozitív tendencia minden valószínűség szerint folytatódni fog. Ezek a következtetések a közösségi gazdasági ágazat termelési és értékesítési mennyiségének, készleteinek és piaci részesedésének az ideiglenes rendelet (45)–(47) preambulumbekezdésében bemutatott alakulásán alapultak. Az érvelést nem lehet elfogadni, mert nem vesz megfelelően tudomást arról a tényről, hogy a dihidro-mircenol eladási árai a Közösségben drasztikusan csökkentek (lásd az ideiglenes rendelet (47)–(49) preambulumbekezdéseit), és hogy a közösségi gazdasági ágazat csak – a beruházások megtérülésének csökkenésében és a pénzkiáramlásban megmutatkozó – súlyos veszteségek árán volt képes növelni termelési és eladási volumenét, és így megőrizni részesedését a bővülő közösségi piacon. A kérelmet ezért elutasították.

(19)

A végső nyilvánosságra hozatal után a fenti (17) preambulumbekezdésben említett exportáló gyártó megismételte állítását, és hozzátette, hogy a Bizottság nem elemezte megfelelően a szóban forgó közösségi gyártó helyzetét, vagyis azét a gyártóét, amely az érintett terméket jelentős mennyiségben importálta. Állítólag különösen a következő kérdéseket nem elemezte kellőképpen a Bizottság: i. az érintett termék teljes közösségi termeléséből az erre az importáló gyártóra eső százalékos arány; ii. az importáló gyártó behozatalban való érdekeltségének jellege; iii. valójában mennyire hosszú távú az érintett importáló gyártó elkötelezettsége a belföldi gyártás iránt a behozatal folytatásával szemben; és iv. a belföldi gyártás és a behozatal egymáshoz viszonyított aránya az érintett importáló gyártónál.

(20)

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a szóban forgó közösségi gyártó helyzetére vonatkozó összes kérdést megfelelően elemezte. Egyes részleteket azonban bizalmas jellegük miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni. Amint az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdéséből és a fenti (17) preambulumbekezdésből is kiviláglik, a következő fő okokból nem lehetett a szóban forgó gyártót kizárni a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából és a közösségi gazdasági ágazatból: i. a behozatalban való érdekeltségének jellege (azaz, hogy az érintett terméket azért importálta, hogy a hasonló termék saját közösségi termelését fenn tudja tartani), és ii. helyzetének csekély kihatása a közösségi gazdasági ágazat általános helyzetére (azaz, hogy esetleges kizárása nem változtatott volna a kár megállapításán). Végezetül magától értetődik, hogy ez a gyártó azzal, hogy támogatta a panaszt és teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során, az Indiából származó dömpingelt behozatal fékezésére törekedett. Ezzel nyilvánvalóvá tette a belföldi gyártás iránti elkötelezettségét a behozatal folytatásával szemben. A fenti (19) preambulumbekezdésben idézett állításokat ezért elutasították.

(21)

Az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdése alapján az egyik exportáló gyártó jelezte, hogy az alákínálást nem az együttműködő exportáló gyártók importáraira, hanem az Indiából származó behozatal átlagos árára kellett volna alapozni. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy tekintettel az együttműködés szintjére ebben a vizsgálatban (több mint 80 %), és mivel az összbehozatalra vonatkozó statisztikák egy ex KN-kódon alapulnak, azaz a dihidro-mircioltól eltérő termékek egy bizonyos mennyiségét is magukban foglalhatják (lásd az ideiglenes rendelet (36) preambulumbekezdését), az átlagos importáron alapuló összehasonlítás sokkal kevésbé lenne pontos, mint az egyes vállalatokra megállapított alákínálási különbözet. A kérelmet ezért elutasították.

(22)	A fentiekre tekintettel és a kárra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (23)–(43) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

(23)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy exportáló gyártó azt állította, hogy az Indiából származó behozatal nem okozott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, mert a vizsgálati időszak alatt árai emelkedtek, piaci részesedése pedig 2,4 százalékponttal csökkent. Ez az érvelés megfeledkezik az Indiából származó dömpingelt behozatal alakulásának és a közösségi piac helyzetének több fontos vonatkozásáról. Amint az ideiglenes rendelet (38)–(42) preambulumbekezdései kimutatták, az érintett terméknek az Indiából származó és a Közösségbe irányuló dömpingelt importja a 2003-as 25 000 kg-ról a vizsgálati időszak végére 760 000 kg-ra nőtt. A behozatal piaci részesedése a 2003-as 0,7 %-ról a vizsgálati időszakban 17,3 %-ra emelkedett. A vizsgálati időszak során bekövetkezett kismértékű részesedéscsökkenés a közösségi piac ebben az időszakban történt hirtelen növekedésének tudható be, nem pedig a behozatal bármiféle csökkenésének. Az Indiából származó dömpingelt behozatal volumene ugyanis a vizsgálati időszak alatt tovább növekedett, noha nem ugyanolyan mértékben, mint a megelőző időszakban. Mindent egybevetve az Indiából származó dömpingelt behozatal jelenléte a figyelembe vett időszak során a közösségi piacon sokkal jelentősebb mértékben nőtt, mint a közösségi fogyasztás. Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy az Indiából származó dömpingelt behozatal árai jelentős mértékben alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak. A dömpingelt, a közösségi ágazat árainak jelentősen alákínált áron történő behozatal időben nyilvánvalóan egybeesett a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásával. A kérelmet ezért elutasították.

(24)

Ugyanez az exportáló gyártó hozzátette továbbá, hogy az elszenvedett kárt a Közösség magának okozta. Azt állította, hogy másképpen nem lehetett volna veszteségeket elkönyvelni növekvő keresettel, emelkedő árakkal és következésképpen magasabb értékesítéssel és forgalommal, valamint termelékenységgel jellemezhető környezetben. Lehetséges magyarázatként az érintett fél a 2003-tól a vizsgálati időszakig átlagosan 24 %-kal emelkedő bérekre utalt.

(25)

Először is azonban, noha a közösségi ágazat eladási ára a közösségi piacon 2005 és a vizsgálati időszak között 2 %-kal emelkedett, mégis több mint 30 %-kal a 2003-as szint alatt maradt, míg a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége csak 22 %-kal nőtt 2003 és a vizsgálati időszak között (lásd az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdését). Ennek eredményeként a közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon folyó értékesítésből származó bevétele jelentősen csökkent: a figyelembe vett időszakban körülbelül 15 %-kal. Másodszor, az átlagos bérköltségek alakulását a foglalkoztatási és termelékenységi trendekkel együtt kell vizsgálni. Amint az ideiglenes rendelet (51) preambulumkezdésében áll, az átlagos munkaerőköltség 24 %-os emelkedése a figyelembe vett időszak alatt többek között a foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változásnak – a szakképzett munkaerő magasabb aránya – volt tulajdonítható. Az adatok azt bizonyítják, hogy a változások következtében megnőtt a termelékenység, ami viszont lehetővé tette az átlagos munkaerőköltség növekedésének kompenzálását. Ennek eredményeként az egy előállított egységre eső összes munkaerőköltség nem változott. A dihidro-mircenol gyártása továbbá nem munkaigényes. Ezért bérek növekedése nem járulhatott hozzá a közösségi gazdasági iparág veszteségeihez. A kérelmet ezért elutasították.

(26)

A végső nyilvánosságra hozatal után ugyanez az exportáló gyártó több új érvet hozott fel az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan. Ezek a következőképpen foglalhatók össze: i. a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt az ágazat magának okozta azzal, hogy a fenti (17) preambulumbekezdésben említett közösségi gyártó az érintett terméket importálta; ii. a kárt az ágazat magának okozta azzal, hogy a közösségi gazdasági ágazat nagyarányú beruházásokat tett új termelési kapacitásokba és e célból hiteleket vett fel különböző pénzintézetektől; iii. a közösségi gazdasági ágazat exporteladásainak alakulását nem elemezték; iv. a kárt az ágazat magának okozta azzal, hogy növelte a termelési kapacitást és további szakképzett munkaerőt vett fel, amivel megnövelte a gyártási költségeket.

(27)

Ezekre az újabb érvekre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy i. az érintett termék egy közösségi gyártó által folytatott behozatala nem befolyásolhatta a közösségi gazdasági ágazat általános helyzetét, mivel ez a behozatal jelentéktelen volt (lásd a fenti (17) és (20) preambulumbekezdéseket). Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy ezt a behozatalt az Indiából származó dömpingelt behozatal nagymértékű beáradása és az ezzel a közösségi gazdasági ágazatnak okozott veszteségek váltották ki, vagyis a jelentős kár akkor már bekövetkezett; ii. a figyelembe vett időszak alatt semmilyen új beruházás nem történt a termelési kapacitás növelése érdekében; éppen ellenkezőleg, a kapacitás változatlan maradt, és a beruházás jelentősen csökkent (lásd az ideiglenes rendelet (45) és (49) preambulumbekezdéseit); iii. a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményét az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdése elemzi, és nem jut arra a következtetésre, hogy az megtörte az ok-okozati összefüggést; és iv. a közösségi gazdasági ágazat nem alkalmazott új munkaerőt. Amint ez az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdéséből kiviláglik, 2003 és a vizsgálati időszak között a foglalkoztatottság 15 %-kal csökkent. A foglalkoztatási szerkezet változásai a szakképzetlen munkaerő elbocsátásából eredtek. A termelési kapacitás tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy egyáltalán nem volt növekedés. A fenti (26) preambulumbekezdésben idézett állításokat ezért elutasították.

(28)	A fentiek figyelembevételével és az okozati összefüggésre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (57)–(43) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

F. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

(29)

Az egyik exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az intézkedések bevezetése jelentősen zavarná a közösségi importőröket és fogyasztókat, és ezzel több ezer munkahelyet sodorna veszélybe, valamint az adóbevételeket is; ezt azonban semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Ezeket az állításokat nem ítélték helytállónak. Sem az importőrök, sem a fogyasztók nem tiltakoztak ugyanis az érdekeikre vonatkozó ideiglenes következtetések ellen (lásd az ideiglenes rendelet (87) és (88) preambulumbekezdéseit), ami arra mutatott, hogy ezeket az érdekelteket a dömpingellenes intézkedések nem érintenék lényeges módon. A kérelmet ezért elutasították. Az exportáló gyártó arról is kapott tájékoztatást, hogy az exportáló gyártókat rendes körülmények között nem tekintik a közösségi érdek vizsgálatában érintett feleknek.

(30)

A végső nyilvánosságra hozatal után az exportáló gyártó megismételte állítását, és hozzátette, hogy jogában áll a dömpingellenes eljárás bármely vonatkozásához észrevételeket fűzni, a közösségi érdeket is beleértve. Semmilyen alátámasztott új érvet nem tudott azonban felhozni ebben a tekintetben, amely módosíthatta volna a fenti (29) preambulumbekezdésben levont következtetéseket. Ami az exportáló gyártók azon jogát illeti, hogy az eljárás bármely vonatkozásához észrevételeket fűzzenek, meg kell jegyezni, hogy ebben valóban nem akadályozza őket semmi. Ezzel együtt az alaprendelet 21. cikke (2) bekezdésével összhangban ezeket a feleket általában nem érinti a közösségi érdekek elemzése, észrevételeiket pedig figyelmen kívül lehet hagyni, különösen, ha azokat nem támasztja alá semmilyen ténybeli bizonyíték.

(31)	A közösségi érdek megállapítására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (77)–(90) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

G. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges mérték

(32)

Emlékeztetni kell arra, hogy egy exportáló gyártó állítása szerint azt a közösségi gyártót, amely jelentős mennyiségű dihidro-mircenolt hozott be Indiából a vizsgálati időszak alatt, ki kellene zárni a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából, és következésképpen a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározását a két további közösségi gyártóra kellene alapozni. Amint a fenti (14) és (15) preambulumbekezdés kifejti, a kérelmet nem ítélték indokoltnak. Erre való tekintettel és a kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (92)–(93) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

2. Az intézkedések formája és szintje

(33)

A fentiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint mindkét érintett exportáló gyártó esetében magasabbnak bizonyult a dömpingkülönbözeteknél.

(34)	Hivatkozással a fenti (14) és (15) preambulumbekezdésekre, a Bizottság helyénvalónak tartotta, hogy minden más vállalatra, amely nem működött együtt a vizsgálat során, az együttműködő gyártókra kivetett legmagasabb vám szintjén vessenek ki vámot.

(35)

A fentiek alapján a végleges vámtételek a következők:

Gyártó	Dömpingellenes vám
Neeru Enterprises, Rampur	3,1 %
Többi vállalat (beleértve a Privi Organics Limited, Mumbait is)	7,5 %

(36)

Azoknak az alapvető tényeknek és megfontolásoknak nyilvánosságra hozatala után, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani, az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Neeru Enterprises az árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy az érintett termék az utóbbi néhány évben jelentős áringadozást mutatott, és ezért nem alkalmas egy rögzített árra vonatkozó kötelezettségvállalásra. Alternatív megközelítésként felmerült az, hogy a minimális importárat a fő nyersanyag – nevezetesen az alfa-pinén – árához kössék. Ez az alternatíva azonban szintén nem valósítható meg a következő okok miatt: i. az érintett termék árának ingadozását nem magyarázza elégséges mértékben az alfa-pinén árának hullámzása; és ii. az alfa-pinén nem olyan alapvető árucikk, amelynek piaci árára vonatkozóan nyilvánosan elérhető statisztikák állnának rendelkezésre. A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben az árra vonatkozó bármely kötelezettségvállalás megvalósíthatatlan és ezért elfogadhatatlan. Az érintett exportőrt ennek megfelelően tájékoztatták, és lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen. Ezek azonban nem változtattak a fenti következtetésen.

(37)

Az ebben a rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt jelen vizsgálat ténymegállapításai alapján határozták meg. Ezért a jelenlegi vizsgálat folyamán e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözi. Ez a vámtétel (az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalat, vagyis az említett meghatározott jogi személy által előállított termékek importjára alkalmazandó. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat által gyártott importált termék, ideértve a kifejezetten említett vállalattal kapcsolatban álló szervezeteket is, nem részesülhet e vámtétel előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(38)

Az ilyen vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazása iránti bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz kell intézni, mellékelve minden lényeges információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a bel- és külföldi értékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például a névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendelet az egyéni vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével módosítható.

3. Az ideiglenes vám beszedése

(39)

A megállapított dömpingkülönbözetek mértékére való tekintettel, valamint a közösségi ágazatnak okozott kár mértékének fényében, az ideiglenes rendelet keretében megállapított ideiglenes dömpingellenes vámok összegét az ezzel a rendelettel véglegesen kivetett vám összegének erejéig véglegesen be kell szedni. Ha a végleges vám alacsonyabb, mint az ideiglenes, akkor a vámtételt újra kell számolni, és a biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámot meghaladó részét el kell engedni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell bevezetni az Indiából származó, az ex 2905 22 90 KN-kód (2905229010 TARIC-kód) alá tartozó legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol behozatalára.

(2) Az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ára esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következőképpen alakulnak:

Gyártó

Dömpingellenes vám

(%)

TARIC kiegészítő kód

Neeru Enterprises,Rampur, India

3,1

A827

Az összes többi vállalat

7,5

A999

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az Indiából származó, az ex 2905 22 90 KN-kód (2905229010 TARIC-kód) alá tartozó legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol behozatalára a 896/2007/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A biztosított összegeknek azt a részét, amely meghaladja a végleges dömpingellenes vám összegét, el kell engedni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. JARC

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 196., 2007.7.28., 3. o.

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/7

A BIZOTTSÁG 64/2008/EK RENDELETE

(2008. január 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. január 25-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	154,9
	MA	48,2
	TN	132,6
	TR	89,0
	ZZ	106,2
0707 00 05	JO	178,8
	TR	125,6
	ZZ	152,2
0709 90 70	MA	90,6
	TR	146,7
	ZZ	118,7
0709 90 80	EG	82,9
0709 90 80	ZZ	82,9
0805 10 20	EG	45,4
	IL	50,4
	MA	64,8
	TN	55,4
	TR	82,3
	ZZ	59,7
0805 20 10	MA	104,5
	TR	93,6
	ZZ	99,1
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	84,0
	IL	70,0
	MA	152,6
	PK	48,1
	TR	81,8
	ZZ	87,3
0805 50 10	BR	72,8
	EG	74,2
	IL	120,2
	TR	123,9
	ZZ	97,8
0808 10 80	CA	87,8
	CL	60,8
	CN	83,6
	MK	35,5
	US	107,2
	ZA	60,7
	ZZ	72,6
0808 20 50	CL	59,3
	CN	99,5
	TR	116,7
	US	112,4
	ZA	85,9
	ZZ	94,8

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/9

A BIZOTTSÁG 65/2008/EK RENDELETE

(2008. január 25.)

a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Európai Közösségbe való behozatalával kapcsolatos, 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2004. október 25-i 2004/859/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás III. pontja rendelkezik a Norvégiából származó egyes áruk behozatalára vonatkozó éves vámkontingensekről. Ezeket a kontingenseket 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozóan meg kell nyitni.

(2)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) megállapítja a vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat. Az e rendelet által megnyitott vámkontingenseket e szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletben fel nem sorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt, Norvégiából származó árukra vonatkozó közösségi vámkontingenseket a 2008. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra és az azt követő évekre meg kell nyitni.

2. cikk

Az 1. cikkben említett közösségi vámkontingenseket a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban a Bizottság kezeli.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 25-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 370., 2004.12.17., 70. o.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Norvégiából származó áruk Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó éves vámkontingensek

Tételszám	KN-kód	Termékmegnevezés	2008. január 1-jétől érvényes éves kontingens	A kontingens keretében alkalmazandó vámtétel
09.0765	ex 1517 10 90	Margarin, a folyékony margarin kivételével, 10 tömegszázalékot nem meghaladó tejzsírtartalommal	2 470 t	Vámmentes
09.0771	ex 2207 10 00 (TARIC-kód: 90)	Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet nem az EK-Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő	164 000 hl	Vámmentes
09.0772	ex 2207 20 00 (TARIC-kód: 90)	Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet nem az EK-Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő	14 340 hl	Vámmentes
09.0774	2403 10	Fogyasztási dohány (elszívásra), bármilyen mennyiségű dohánypótló-tartalommal is	370 t	Vámmentes

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/17

A BIZOTTSÁG 69/2008/EK RENDELETE

(2008. január 25.)

a 327/98/EK rendelettel a 2008. januári alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében történő rizsbehozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)	A 327/98/EK rendelet a rizs és a törmelékrizs behozatalára vámkontingenseket nyitott meg – ugyanezen rendelet IX. melléklete szerint származási országonként és alidőszakonként lebontva –, és rendelkezett kezelésük módjáról.

(2)	A 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában előírt kontingensek esetében az első alidőszakot január hónap képezi.

(3)

A 327/98/EK rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti értesítések alapján megállapítható, hogy a 09.4148 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek esetében az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2008 januárjának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

A fent említett értesítések alapján megállapítható továbbá, hogy a 09.4127 – 09.4128 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 tételszámú kontingens(ek) esetében az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2008 januárjának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak.

(5)

Ezért helyénvaló a 327/98/EK rendelet 5. cikkének első bekezdésével összhangban meghatározni a 09.4127 – 09.4128 – 09.4148 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek vonatkozásában a következő kontingens-alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 327/98/EK rendeletben említett, 09.4148 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensekhez kapcsolódó, 2008 januárjának első tíz munkanapján rizsbehozatalra vonatkozóan benyújtott engedélykérelmek esetében az engedélyek az e rendelet mellékletében meghatározott elosztási együtthatóknak az igényelt mennyiségekre való alkalmazásával kapott mennyiségekre bocsáthatóak ki.

(2) A 327/98/EK rendeletben említett, 09.4127 – 09.4128 – 09.4148 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek keretében a következő kontingens-alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiségeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet. 2008. szeptember 1-jétől az 1785/2003/EK rendeletet felváltja az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o. A legutóbb a 289/2007/EK rendelettel (HL L 78., 2007.3.17., 17. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 37., 1998.2.11., 5. o. A legutóbb az 1538/2007/EK rendelettel (HL L 337., 2007.12.21., 49. o.) módosított és a 60/2008/EK rendelettel (HL L 22., 2008.1.25., 6. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

MELLÉKLET

A 327/98/EK rendelet alkalmazásában a 2008. januári alidőszakra kiosztható mennyiségek és a következő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségek

a) A 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen vagy félig hántolt rizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kontingens:

Származási hely

Tételszám

A 2008. januári alidőszakra megállapított elosztási együttható

A 2008. februári alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség

(kg-ban)

Amerikai Egyesült Államok

09.4127

— (2)

15 136 312

b) A 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen vagy félig hántolt rizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kontingens:

Származás	Tételszám	A 2008. januári alidőszakra megállapított elosztási együttható	A 2008. áprilisi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg-ban)
Thaiföld	09.4128	— (2)	7 246 608
Ausztrália	09.4129	— (3)	1 019 000
Egyéb származási országok	09.4130	— (3)	1 805 000

c) A 1006 20 KN-kód alá tartozó előhántolt rizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt kontingens:

Származás

Tételszám

A 2008. januári alidőszakra megállapított elosztási együttható

A 2008. júliusi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség

(kg-ban)

Az összes ország

09.4148

2,160463 %

d) A 1006 40 KN-kód alá tartozó törmelékrizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt kontingens:

Származás	Tételszám	A 2008. januári alidőszakra megállapított elosztási együttható	A 2008. júliusi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg-ban)
Thaiföld	09.4149	— (2)	30 070 765
Ausztrália	09.4150	— (1)	16 000 000
Guyana	09.4152	— (1)	11 000 000
Amerikai Egyesült Államok	09.4153	— (1)	9 000 000
Egyéb származási országok	09.4154	1,746724 %	6 000 008

e) A 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen vagy félig hántolt rizsre vonatkozó, a 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt kontingens:

Származás	Tételszám	A 2008. januári alidőszakra megállapított elosztási együttható	A 2008. júliusi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg-ban)
Thaiföld	09.4112	1,496205 %	0
Amerikai Egyesült Államok	09.4116	2,627527 %	0
India	09.4117	1,386787 %	0
Pakisztán	09.4118	1,291686 %	0
Egyéb származási országok	09.4119	1,388030 %	0
Az összes ország	09.4166	1,165956 %	17 011 010

(1) Erre az alidőszakra nincs elosztási együttható: a Bizottsághoz egyetlen engedélykérelmet sem továbbítottak.

(2) A kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb vagy a rendelkezésre állóval megegyező mennyiségre vonatkoznak: tehát minden kérelem elfogadható.

(3) Nincs rendelkezésre álló mennyiség erre az alidőszakra.

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/21

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 70/2008/EK HATÁROZATA

(2008. január 15.)

a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. és 135. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A lisszaboni menetrend keretében a Közösség és a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy növelik az Európában üzleti tevékenységet folytató vállalkozások versenyképességét. A páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) szerint a Bizottság és a tagállamok hatékony, eredményes és interoperábilis információs és kommunikációs rendszereket hoznak létre a közigazgatási szervek és a Közösség polgárai közötti információcsere érdekében.

(2)

A 2004/387/EK határozat által előírt páneurópai e-kormányzati tevékenység olyan intézkedések meghozatalát követeli meg, amelyek hatékonyabbá teszik a vámellenőrzések megszervezését, és biztosítják az adatok zökkenőmentes áramlását a vámkezelés hatékonyságának javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, a csalás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem támogatása, a pénzügyi érdekek szolgálata, a szellemi tulajdon és a kulturális örökség védelme, az áruk és a nemzetközi kereskedelem biztonságának növelése, valamint az egészség- és környezetvédelem erősítése érdekében. Ezért kiemelkedően fontos a vámügyi célokat szolgáló információs és kommunikációs technológiák (IKT) szolgáltatása.

(3)

Az egyszerű, papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló bizottsági közleményt követő, az egyszerű, papírmentes vám- és kereskedelmi környezet létrehozásáról szóló 2003. december 5-i tanácsi állásfoglalás (4) felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve dolgozzon ki egy többéves stratégiai tervet egy koherens és interoperábilis elektronikus vámkörnyezet megteremtésére a Közösség számára. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (5) a gyűjtő vámáru-nyilatkozatok benyújtásához és a vámhatóságok közötti elektronikus adatcseréhez adatfeldolgozási technológiák alkalmazását írja elő annak érdekében, hogy a vámellenőrzések automatizált kockázatelemzési rendszereken alapuljanak.

(4)	Ezért meg kell határozni a papírmentes vám- és kereskedelmi környezet létrehozása által elérendő célkitűzéseket, valamint a megvalósítás szerkezetét, eszközeit és a határidőket.

(5)	A Bizottságnak ezt a határozatot a tagállamokkal szorosan együttműködve kell végrehajtania. Ezért pontosan meg kell határozni az érintett felek kötelezettségeit és feladatait, és rendelkezni kell a Bizottság és a tagállamok közötti költségmegosztás módjáról.

(6)

A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 6-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (6) megállapított elvekkel összhangban, és a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program (Fiscalis program 2003–2007) elfogadásáról szóló, 2002. december 3-i 2235/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) figyelembevételével a Bizottság és a tagállamok megosztott felelősséget viselnek a kommunikációs és információcsere-rendszerek közösségi és nemzeti elemeiért.

(7)	E határozat betartásának és a különféle kifejlesztendő rendszerek közötti koherenciának a biztosítása érdekében létre kell hozni egy monitoringmechanizmust.

(8)	A tagállamok és a Bizottság rendszeres jelentésekben nyújt információt e határozat végrehajtásának előrehaladásáról.

(9)

A papírmentes környezet megvalósításához a Bizottság, a vámhatóságok és a gazdasági szereplők szoros együttműködésére van szükség. Ennek az együttműködésnek a megkönnyítése érdekében a Vámpolitikai Csoport biztosítja az e határozat végrehajtásához szükséges tevékenységek koordinálását. E tevékenységek előkészítésének minden fázisában mind nemzeti, mind közösségi szinten konzultációkat kell folytatni a gazdasági szereplőkkel.

(10)	Lehetővé kell tenni, hogy a csatlakozásra való felkészülés érdekében a csatlakozó és a tagjelölt országok részt vegyenek ezekben a tevékenységekben.

(11)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a papírmentes vám- és kereskedelmi környezet létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért – léptéke és hatásai miatt – az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)	Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(13)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen az e határozat 4. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott határidők meghosszabbítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Elektronikus vámrendszerek

A Bizottság és a tagállamok biztonságos, integrált, interoperábilis és hozzáférhető elektronikus vámrendszereket hoznak létre a vámáru-nyilatkozatokban, a vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokban és az igazolásokban található adatok és más vonatkozó információk cseréje érdekében.

A Bizottság és a tagállamok biztosítják az elektronikus vámrendszerek működéséhez szükséges struktúrát és eszközöket.

2. cikk

Célkitűzések

(1) Az 1. cikkben említett elektronikus vámrendszert a következő célkitűzések elérése érdekében kell kialakítani:

a)	a behozatali és kiviteli eljárások megkönnyítése;

b)	a megfelelési és az adminisztrációs költségek csökkentése, valamint a vámkezelés idejének rövidítése;

c)	az áruellenőrzésekre vonatkozó közös megközelítés összehangolása;

d)	valamennyi vám és egyéb teher megfelelő beszedése biztosításának elősegítése;

e)	a nemzetközi ellátási láncra vonatkozó lényeges információk gyors közlésének és fogadásának biztosítása;

f)	az adatok zökkenőmentes áramlásának lehetővé tétele az exportáló és az importáló országok igazgatásai, valamint a vámhatóságok és a gazdasági szereplők között, a rendszerbe bevitt adatok újrafelhasználásának lehetővé tételével.

Az elektronikus vámrendszerek integrációjának és fejlődésének arányban kell állnia az első albekezdésben meghatározott célkitűzésekkel.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott célkitűzéseket legalább a következő eszközök segítségével kell megvalósítani:

a)	összehangolt információcsere nemzetközi szinten elfogadott adatmodellek és üzenetformátumok alapján;

b)	a vámeljárások és a kapcsolódó eljárások átalakítása hatékonyságuk és eredményességük optimalizálása, valamint egyszerűsítésük és a vámjogszabályoknak való megfelelés költségeinek csökkentése érdekében;

c)	széles körű elektronikus vámügyi szolgáltatások nyújtása a gazdasági szereplőknek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági szereplők minden tagállam vámhatóságával ugyanolyan módon lépjenek érintkezésbe.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Közösség elősegíti az elektronikus vámrendszerek harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek vámrendszereivel való interoperabilitását és az elektronikus vámrendszerek hozzáférhetőségét harmadik országok gazdasági szereplői számára annak érdekében, hogy a nemzetközi megállapodásokban előírt esetekben és a megfelelő pénzügyi rendelkezésekre is figyelemmel nemzetközi szintű papírmentes környezetet hozzon létre.

3. cikk

Adatcsere

(1) A Közösség és a tagállamok elektronikus vámrendszerei lehetővé teszik a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállami vámhatóságok és a következők közötti adatcserét:

a)	gazdasági szereplők;

b)	a Bizottság;

c)	az áruk nemzetközi szállításában érintett egyéb igazgatások vagy hivatalos szervek, a továbbiakban: egyéb igazgatások vagy szervek.

(2) Az adatok bármiféle nyilvánosságra hozatala vagy közlése során teljes körűen meg kell felelni a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10).

4. cikk

Rendszerek, szolgáltatások és határidők

(1) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve a hatályos jogszabályokban meghatározott követelményekkel és határidőkkel összhangban a következő elektronikus vámrendszereket helyezik működésbe:

a)	az árutovábbítási rendszerrel interoperábilis behozatali és kiviteli rendszerek, amelyek lehetővé teszik az adatok zökkenőmentes áramlását a Közösségen belül az egyes vámrendszerek között;

az engedélyezett gazdálkodók rendszerével interoperábilis, a gazdasági szereplők azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszer, amely – figyelembe véve a meglévő közösségi vagy nemzeti rendszereket – lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy a Közösségen belüli vámhatóságokkal folytatandó valamennyi ügyletükhöz csak egyszer kelljen nyilvántartásba vetetni magukat;

c)	az engedélyezett gazdálkodók engedélyezési eljárására, ideértve a tájékoztatási és a konzultációs folyamatot, a tanúsítványok kezelésére, és ezen tanúsítványoknak a vámhatóságok által hozzáférhető adatbázisba történő nyilvántartásba vételére vonatkozó rendszer.

(2) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve 2011. február 15-ig létrehozzák és működésbe helyezik azokat a közös vámportálokat, amelyek a gazdasági szereplőket ellátják az összes tagállamban folytatandó vámügyletekhez szükséges információkkal.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve 2013. február 15-ig létrehozza és működésbe helyezi a Bizottság és a tagállamok más, behozatallal és kivitellel kapcsolatos rendszereihez való kapcsolódást lehetővé tévő integrált tarifa-környezetet.

(4) A Bizottság a tagállamokkal a Vámpolitikai Csoportban együttműködve 2011. február 15-ig értékeli a következők közös funkcionális specifikációit:

a)	egységes hozzáférési pontok olyan rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők az elektronikus vámáru-nyilatkozatok benyújtásához egyetlen egységes interfészt használjanak akkor is, ha a vámeljárást egy másik tagállamban hajtják végre;

b)	elektronikus interfészek, amelyek a gazdasági szereplők számára lehetővé teszik, hogy minden vámmal kapcsolatos ügyletüket a letelepedési helyük szerinti tagállam vámhatóságaival intézzék akkor is, ha több tagállam érintett; és

a gazdasági szereplők és a vámhatóságok, a vámhatóságok és a Bizottság, valamint a vámhatóságok és egyéb igazgatások és szervek közötti zökkenőmentes adatáramlást biztosító egyablakos ügyintézési szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy a behozatali és kiviteli vámkezeléshez szükséges valamennyi információt a vámhatósághoz nyújtsanak be még abban az esetben is, ha azokat nem a vámügyi jogszabályok követelik meg.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában említett közös funkcionális specifikációk pozitív értékelésétől számított három éven belül a tagállamok a Bizottsággal együttműködve törekednek arra, hogy létrehozzák és működésbe helyezzék az egységes hozzáférési pontok és az elektronikus interfészek rendszerét.

(6) A tagállamok és a Bizottság törekednek arra, hogy létrehozzák és működésbe helyezzék az egyablakos ügyintézési szolgáltatások rendszerét. Az e területen elért haladást a 12. cikkben említett jelentésekben kell értékelni.

(7) A Közösség és a tagállamok biztosítják az ebben a cikkben említett rendszerek és szolgáltatások megfelelő karbantartását és szükséges fejlesztését.

5. cikk

Alkotóelemek és felelősségmegosztás

(1) Az elektronikus vámrendszerek közösségi és nemzeti elemekből állnak.

(2) Az elektronikus vámrendszerek közösségi elemei különösen a következőket foglalják magukban:

a)	a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok és a közös funkcionális és műszaki rendszerspecifikációk;

b)	a közös termékek és szolgáltatások, beleértve a vámügyekre és a vámmal kapcsolatos információkra vonatkozó szükséges közös referenciarendszereket;

c)	a közös kommunikációs hálózat és közös rendszerinterfész (CCN/CSI) szolgáltatásai a tagállamok részére;

d)	a tagállamok és a Bizottság koordinációs tevékenysége az elektronikus vámrendszereknek a Közösség közös domainjén belüli megvalósítása és működése során;

e)	a Bizottság koordinációs tevékenysége az elektronikus vámrendszereknek a Közösség külső domainjén belüli megvalósítása és működtetése során, a nemzeti követelményeknek való megfelelésre irányuló szolgáltatások kivételével.

(3) Az elektronikus vámrendszerek nemzeti elemei különösen a következőket foglalják magukban:

a)	a nemzeti funkcionális és műszaki rendszerspecifikációk;

b)	a nemzeti rendszerek, az adatbázisokat is beleértve;

c)	hálózati kapcsolatok a vámhatóságok és a gazdasági szereplők, valamint a vámhatóságok és egyéb igazgatások vagy szervek között ugyanazon tagállamon belül;

d)	a tagállam által a rendszer teljes körű kihasználásához szükségesnek ítélt valamennyi szoftver vagy berendezés.

6. cikk

A Bizottság feladatai

A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)	az elektronikus vámrendszerek tekintetében a közösségi elemek létrehozásának, megfelelési tesztjeinek, telepítésének, működésének és támogatásának összehangolása;

b)	az e határozatban előírt rendszereknek és szolgáltatásoknak az e-kormányzáshoz kapcsolódó egyéb vonatkozó projektekkel való közösségi szintű összehangolása;

c)	a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott többéves stratégiai terv keretében ráruházott feladatok teljesítése;

d)	a közösségi és a nemzeti elemek fejlesztésének koordinálása a projektek összehangolt végrehajtása érdekében;

e)	az elektronikus vámügyi szolgáltatások és az egyablakos ügyintézés közösségi szintű összehangolása azok nemzeti szintű előmozdítása és végrehajtása érdekében;

f)	a képzési igények összehangolása.

7. cikk

A tagállamok feladatai

(1) A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)	az elektronikus vámrendszerek tekintetében a tagállami elemek létrehozásának, megfelelési tesztjeinek, telepítésének, működésének és támogatásának összehangolása;

b)	az e határozatban előírt rendszereknek és szolgáltatásoknak az e-kormányzáshoz kapcsolódó egyéb vonatkozó projektekkel való nemzeti szintű összehangolása;

c)	a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott többéves stratégiai terv keretében részükre meghatározott feladatok teljesítése;

d)	a Bizottság rendszeres tájékoztatása azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy érintett hatóságaik vagy a gazdasági szereplők teljes körűen ki tudják használni az elektronikus vámrendszereket;

e)	az elektronikus vámügyi szolgáltatások és az egyablakos ügyintézés nemzeti szintű előmozdítása és megvalósítása;

f)	a vámtisztviselők és egyéb illetékes tisztviselők szükséges képzése.

(2) A tagállamok évente felbecsülik a 4. cikk rendelkezéseinek és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott többéves stratégiai tervnek a teljesítéséhez szükséges emberi, költségvetési és műszaki erőforrásokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(3) Ha fennáll annak a veszélye, hogy egy tagállam tervezett, az elektronikus vámrendszerek létrehozásával vagy működtetésével kapcsolatos intézkedése veszélyeztetheti e rendszerek általános interoperabilitását vagy működését, az adott tagállam az ilyen intézkedés megtétele előtt erről tájékoztatja a Bizottságot.

8. cikk

Stratégia és összehangolás

(1) A Bizottság a tagállamokkal a Vámpolitikai Csoportban együttműködve biztosítja a következőket:

a)	a stratégiák, a szükséges források és a fejlesztési szakaszok meghatározása;

b)	az elektronikus vámra vonatkozó valamennyi tevékenység összehangolása annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokat, beleértve a nemzeti és közösségi szinten már igénybe vett forrásokat is, a legjobb és leghatékonyabb módon használják fel;

c)	a jogi, működési, képzési és információtechnológiai fejlesztési szempontok összehangolása, valamint a vámhatóságok és a gazdasági szereplők tájékoztatása ezen szempontokról;

d)	az összes érintett fél végrehajtással kapcsolatos tevékenységének összehangolása;

e)	a 4. cikkben meghatározott határidők érintett felek általi betartása.

(2) A Bizottság a tagállamokkal a Vámpolitikai Csoportban együttműködve létrehoz és folyamatosan naprakésszé tesz egy többéves stratégiai tervet, amely elosztja a feladatokat a Bizottság és a tagállamok között.

9. cikk

Források

(1) Az elektronikus vámrendszereknek a 4. cikkel összhangban történő létrehozása, működtetése és fejlesztése céljából a Közösség rendelkezésre bocsátja a közösségi elemekhez szükséges emberi, költségvetési és műszaki forrásokat.

(2) Az elektronikus vámrendszereknek a 4. cikkel összhangban történő létrehozása, működtetése és fejlesztése céljából a tagállamok rendelkezésre bocsátják a nemzeti elemekhez szükséges emberi, költségvetési és műszaki forrásokat.

10. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által a 2. cikk (3) bekezdésének keretei között viselendő költségek sérelme nélkül az e határozat végrehajtásához kapcsolódó költségek a Közösség és a tagállamok között az e cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban oszlanak meg.

(2) A 253/2003/EK határozatban megállapított Vám 2007 programmal és bármely azt következő programmal összhangban a Közösség viseli az 5. cikk (2) bekezdésében említett közösségi elemek tervezésének, beszerzésének, felszerelésének, működtetésének és karbantartásának költségeit.

(3) A tagállamok viselik az 5. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti elemek létrehozásának és működtetésének költségeit, beleértve az egyéb igazgatásokkal vagy szervekkel és a gazdasági szereplőkkel összekötő interfészek költségeit is.

(4) A tagállamok együttműködésüket fokozva költségmegosztási modelleket és közös megoldásokat fejlesztenek ki a költségek csökkentése érdekében.

11. cikk

Monitoring

(1) A Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak ellenőrzésére, hogy a közösségi költségvetésből finanszírozott intézkedéseket e határozat rendelkezéseinek megfelelően hajtják-e végre, és hogy az elért eredmények összhangban vannak-e a határozat 2. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célkitűzésekkel.

(2) A Bizottság a tagállamokkal a Vámpolitikai Csoportban együttműködve rendszeresen figyelemmel kíséri a 4. cikk előírásainak teljesítése céljából az egyes tagállamok és a Bizottság által tett előrehaladást annak meghatározása érdekében, hogy teljesültek-e a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célkitűzések, és hogy milyen módon javítható az elektronikus vámrendszerek megvalósításával kapcsolatos tevékenységek eredményessége.

12. cikk

Jelentések

(1) A tagállamok rendszeresen jelentést készítenek a Bizottság számára a 8. cikk (2) bekezdésében említett többéves stratégiai terv alapján számukra meghatározott egyes feladatokkal kapcsolatos előrehaladásukról. A tagállamok e feladatok elvégzéséről tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1-je és december 31-e közötti időtartamára vonatkozó, az előrehaladásról szóló éves jelentést. Ezeket az éves jelentéseket a Bizottság által a Vámpolitikai Csoportban a tagállamokkal együttműködve megállapított formátumban kell elkészíteni.

(3) A (2) bekezdésben említett éves jelentések alapján a Bizottság legkésőbb minden év június 30-ig összefoglaló jelentést készít, amely értékeli a tagállamok és a Bizottság által különösen a 4. cikk előírásainak való megfelelés tekintetében tett előrehaladást és a 4. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott határidők meghosszabbításának esetleges szükségességét, és ezt a jelentést további megfontolás céljából benyújtja az érintett felek és a Vámpolitikai Csoport részére.

(4) Ezen túlmenően a (3) bekezdésben említett összefoglaló jelentés tartalmazza az elvégzett monitoringlátogatások eredményeit. A jelentés minden egyéb ellenőrzés eredményeit is tartalmazza, valamint meghatározhatja a későbbi értékelésekben felhasználandó módszereket és kritériumokat, különösen az elektronikus vámrendszerek interoperabilitása mértékének értékelése és azok működése vonatkozásában.

13. cikk

Konzultáció a gazdasági szereplőkkel

A Bizottság és a tagállamok a 4. cikkben előírt rendszerek és szolgáltatások előkészítésének, kifejlesztésének és telepítésének minden szakaszában rendszeres konzultációkat folytatnak a gazdasági szereplőkkel.

Mind a Bizottság, mind a tagállamok létrehoznak egy olyan konzultációs mechanizmust, amely a gazdasági szereplők reprezentatív alapon kiválasztott csoportjait rendszeresen összehozza.

14. cikk

Csatlakozó vagy tagjelölt országok

A Bizottság a csatlakozó vagy tagjelölt országként elismert országokat tájékoztatja a 4. cikkben előírt rendszerek és szolgáltatások előkészítéséről, kifejlesztéséről és telepítéséről, és lehetővé teszi számukra az ezekben való részvételt.

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

A 4. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott határidők meghosszabbítását a 16. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot a Vámkódexbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. január 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J. LENARČIČ

(1) HL C 318., 2006.12.23., 47. o.

(2) Az Európai Parlament 2006. december 12-i véleménye (HL C 317. E, 2006.12.23., 74. o.), a Tanács 2007. július 23-i közös álláspontja (HL C 242. E, 2007.10.16., 1. o.) és az Európai Parlament 2007. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 144., 2004.4.30., 65. o.

(4) HL C 305., 2003.12.16., 1. o.

(5) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 36., 2003.2.12., 1. o. A 787/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 12. o.) módosított határozat.

(7) HL L 341., 2002.12.17., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(8) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(9) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/30

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2008. január 10.)

az euróra történő jövőbeli átállások megkönnyítését célzó intézkedésekről

(az értesítés a C(2007) 6912. számú dokumentummal történt)

(2008/78/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

Miközben az eurót az első körben bevezető országok esetében az euro nemzeti valutává válása és az eurokészpénz bevezetése közötti átmeneti időszak hosszú volt, a jövőbeli átállásokra vonatkozó nemzeti tervek többsége az euro bevezetésének napjától tervezi az eurobankjegyek és -érmék használatát. Ez a különbség és az eurokészpénz széles körű rendelkezésre állása azt eredményezi, hogy az euro bevezetésére készülő tagállamoknak az 1999 és 2002 között követett stratégiától eltérő stratégiát kell megvalósítaniuk.

(2)

Ezen eltérő körülmények között a gazdasági szereplőknek az euro bevezetésére történő felkészülését megkönnyítő intézkedésekről szóló, 2000. október 11-i bizottsági ajánlás (1) nem ad megfelelő választ a megváltozott helyzet miatt felmerülő kérdésekre. Az új összefüggések figyelembevételéhez és az eurokészpénz 2002-es, 2007-es és 2008-as bevezetése során szerzett tapasztalatok hasznosításához új ajánlást kell elfogadni,

AJÁNLJA:

1. cikk

Az átállás megszervezésének irányítása

(1) A tagállamok alakítsák ki az euro bevezetéséhez szükséges felkészülés megtervezésére, koordinálására és megkönnyítésére alkalmas, célorientált struktúrát.

(2) Az euróra történő átállás megszervezésének összes szempontját tartalmazó nemzeti átállási tervet kell kidolgozniuk, amelyet megtárgyalnak a fő gazdasági szereplők képviselőivel (hitelintézetek, kiskereskedelem, információs és kommunikációtechnológiai vállalatok, árusítóautomata-üzletág, fogyasztóvédelmi szervezetek, kereskedelmi kamarák stb.) és rendszeresen frissítik.

2. cikk

Az állampolgárok felkészülésének megkönnyítése az euro bevezetésére

(1) A nemzeti jogban elő kell írni az árak és egyéb fizetendő, jóváírandó vagy terhelendő pénzösszegek párhuzamos feltüntetését. A kötelező párhuzamos feltüntetést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, miután a Tanács hivatalosan elfogadta a nemzeti valuta és az euro közötti, visszavonhatatlanul rögzített árfolyamot. A tagállamoknak vissza kell tartaniuk a kiskereskedőket attól, hogy az átváltási árfolyam hivatalos elfogadása előtt alkalmazzák a párhuzamos feltüntetést. A tagállamoknak meg kell követelniük a vállalkozásoktól azt is, hogy az átváltási árfolyam rögzítése és az euro bevezetése közötti időszakban külön tüntessék fel az euróval történő fizetés esetén kiszabott bármilyen díjat. A Tanács által elfogadott átváltási árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását meg kell tiltani. A párhuzamos feltüntetés az euro bevezetése után legalább hat hónapig és legfeljebb egy évig marad kötelező. Ezután meg kell szüntetni, hogy az állampolgárok teljes mértékben hozzászokhassanak az új valutához.

(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állampolgárokat megfelelően tájékoztassák az euróra történő átállással kapcsolatos intézkedésekről, az eurobankjegyek és -érmék védelmével kapcsolatos előírásokról és az eurokészpénz biztonsági jellemzőiről, és segíteniük kell az állampolgárokat, hogy elsajátítsák az új értékskálákat. A tagállamoknak ezt a tájékoztatást az euro bevezetése után is folytatniuk kell egy ideig. Egyedi tájékoztató programokat kell szervezni különösen a sebezhető társadalmi rétegek (idősebb állampolgárok, testi, érzékszervi vagy mentális egészségi problémával küzdő emberek stb.) és olyan személyek számára, akik nehezen jutnak hozzá az információhoz (bevándorlók, hajléktalanok, írástudatlan vagy számolni nehezen tudó emberek stb.).

(3) A tagállamok, hitelintézetek és vállalatok szervezzenek képzési programokat, hogy a rendszeres készpénzkezelést végző munkavállalókkal megismertessék az eurót, így biztosítva jobb felismerését, valamint az europénzérmék és -bankjegyek biztonsági jellemzőinek helyes azonosítását és a gyorsabb pénzkezelést. Ismétlődő gyakorlati képzést kell szervezni továbbá csökkent látóképességű személyek számára, hogy fejleszthessék érzékelési memóriájukat az új valuta felismeréséhez.

(4) A közigazgatási hatóságoknak pontos információkkal kell ellátniuk a vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) az átállás menetrendjével, valamint a releváns jogi, adózási és számviteli szabályokkal kapcsolatban. A kereskedelmi szövetségek, euro-infopontok, kereskedelmi kamarák, számviteli szakemberek és üzleti tanácsadók biztosítsák, hogy azok a vállalkozások, amelyekkel kapcsolatban állnak, megtegyék a szükséges előkészületeket és az euro bevezetése után képesek legyenek végrehajtani ügyleteiket az új valutában.

(5) A hitelintézetek tájékoztassák ügyfeleiket az euróra történő átállás gyakorlati következményeiről. Különösen fel kell hívniuk a figyelmüket arra, hogy az euro bevezetésének időpontja után többé nem lesz lehetőségük készpénzmentes fizetéseket eszközölni vagy számlát fenntartani a régi nemzeti valutában.

(6) A vállalkozásoknak növelniük kell munkatársaik tudatosságát az euro bevezetése tekintetében és szervezzenek eseti tréningeket a személyzet azon tagjainak, akik kapcsolatot tartanak a nyilvánossággal.

(7) A tagállamok elsősorban rendszeresen végzett felmérésekkel kísérjék figyelemmel a gazdasági szereplők felkészülését az euróra történő átállásra.

3. cikk

Az eurokészpénz gyors bevezetésének biztosítása

(1) Azért, hogy csökkenjen a ténylegesen átváltandó pénzösszeg, a fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy az átállás előtti hetekben készpénztöbbletüket bankban helyezzék el. Az általában nemzeti valutára történő hivatkozást tartalmazó szerződésekben, amelyeket a Tanács visszavonhatatlanul rögzített átváltási árfolyamról hozott határozata után kötnek meg, inkább eurót kell használni, amennyiben érvényességük az euro bevezetése utáni időszakra is kiterjed.

(2) A hitelintézetek és értékesítési pontok az Európai Központi Bank iránymutatásának (2) megfelelően az átállás előtti hónapokban vegyék igénybe az eurobankjegyek és -érmék előszállításának és továbbszállításának lehetőségét. Az értékesítési pontokra az átállás előtti utolsó hetekben kell továbbszállítani a bankjegyeket és érméket. A kisebb üzletek esetében külön intézkedéseket kell előirányozni, ideértve elsősorban a kiskereskedők számára összeállított, euroérméket tartalmazó érmekészletet. Azért, hogy az értékesítési pontokat ösztönözzék a továbbszállításban történő részvételre, pénzügyi szempontból vonzó, halasztott terhelési feltételeket kell felajánlani számukra. Az állampolgárok számára is biztosítani kell, hogy az átállás előtti három hétben hozzájuthassanak euroérméket tartalmazó kezdőcsomaghoz úgy, hogy minden háztartás legalább egy ilyen érmekészlettel rendelkezzen.

(3) Az euro bevezetésekor a bankjegykiadókat át kell állítani eurobankjegyek kiadására. Azokat a bankjegykiadókat, amelyeket technikai okokból nem lehet időben átállítani, be kell zárni. Az átállás előtti és utáni két hétben a hitelintézeteknél történő készpénzfelvétel és átváltás esetén elsősorban kisebb címletű bankjegyeket kell használni.

(4) Az értékesítési pontokat kötelezni kell arra, hogy az új pénznem bevezetése után kizárólag euróban adjanak vissza, kivéve ha gyakorlati okokból ezt nem tudják megtenni. Eseti intézkedéseket kell tenni készpénzzel történő előzetes ellátásuk megkönnyítéséhez és az értékesítési pontokon a megnövekedett készpénzmennyiséggel összefüggő nehézségek csökkentéséhez.

(5) A bevezetés napján valamennyi kártyás terminált át kell állítani euróra. A fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy az euro bevezetése utáni első napokban gyakrabban vegyék igénybe az elektronikus fizetési módokat.

(6) A hitelintézetek nagyobb fiókjait a kettős pénzforgalom első napjaiban nyitva kell tartani, hogy megkönnyítsék a nemzeti valuta átváltását euróra. Az átállás időszakában továbbá meg kell hosszabbítani a bankok nyitvatartási idejét. A kiskereskedőket külön berendezésekkel kell ellátni, hogy lehetővé váljon a gyorsabb készpénzellátás és elkerülhető legyen a sorban állás.

4. cikk

Visszaélések megakadályozása és az árakkal kapcsolatos kedvezőtlen megítélés kialakulásának elkerülése

(1) A kiskereskedelmi és szolgáltatási ágazattal megállapodást kell kötni arról, hogy az euro bevezetése ne befolyásolja számottevően az árak alakulását. Mindenekelőtt a kiskereskedők ne emeljék áraikat az átállás következtében és próbálják meg minimalizálni az árváltozást, amikor az átváltás után euróban állapítják meg az árakat. Ezeket a megállapodásokat egy, a fogyasztók számára látható és könnyen felismerhető logó elfogadásával és alkalmazásával kézzelfoghatóvá kell tenni. A logót kommunikációs és tájékoztatási kampányokkal kell népszerűsíteni. A fogyasztók szövetségeivel együttműködve szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskereskedők eleget tesznek-e a megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeknek. Nemteljesítés esetén visszatartó erejű intézkedéseket kell előirányozni, amelyek a vállalkozás nevének közzétételétől a legkomolyabb esetekben akár pénzbüntetés kiszabásáig is terjedhetnek.

(2) A tagállamoknak az átváltási árfolyam elfogadását követő hetekben az árak párhuzamos feltüntetési időszakának végéig szorosan és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük az árak alakulását. Az állampolgárokat különösen közvetlenül az átállás előtti és utáni hetekben heti rendszerességgel tájékoztatniuk kell az árak alakulásáról az esetleges negatív megítélés elkerüléséhez.

(3) Az átváltás után a nemzeti valutában végrehajtott fizetési tranzakciókra érvényes banki költségeket kell alkalmazni az euróban lebonyolított ügyletekre.

5. cikk

Záró rendelkezés

A tagállamokat felkérik, hogy támogassák ezen ajánlás végrehajtását.

6. cikk

Címzettek

Ennek az ajánlásnak a Szerződés 122. cikke alapján eltéréssel rendelkező tagállamok a címzettjei, valamint az ezekben a tagállamokban működő hitelintézetek, vállalatok, kereskedelmi szövetségek és fogyasztói szervezetek.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 10-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) 2000/C 303/05 számú ajánlás (HL C 303., 2000.10.24., 6. o.).

(2) Lásd az Európai Központi Bank 2006. július 14-i iránymutatását az euro-készpénzcserére való egyes előkészületekről és az eurobankjegyek és -érmék elő- és továbbszállításáról (EKB/2006/9, HL L 207., 2006.7.28., 39. o.).

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 23

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. január 26.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 63/2008/EK rendelete (2008. január 21.) az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről	1
		A Bizottság 64/2008/EK rendelete (2008. január 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	7
	*	A Bizottság 65/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Európai Közösségbe való behozatalával kapcsolatos, 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról	9
	*	A Bizottság 66/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, egyes Norvégiából származó áruknak az Európai Közösségbe való behozatalára vonatkozó 2008. évi vámkontingens megnyitásáról	11
	*	A Bizottság 67/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló 3199/93/EK rendelet módosításáról	13
		A Bizottság 68/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a cukorágazat egyes termékeire az 1109/2007/EK rendelet által a 2007/2008-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	15
		A Bizottság 69/2008/EK rendelete (2008. január 25.) a 327/98/EK rendelettel a 2008. januári alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében történő rizsbehozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról	17
		AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK Határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről	21

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	21,89	5,36
1701 11 90 (1)	21,89	10,62
1701 12 10 (1)	21,89	5,17
1701 12 90 (1)	21,89	10,16
1701 91 00 (2)	22,77	14,47
1701 99 10 (2)	22,77	9,33
1701 99 90 (2)	22,77	9,33
1702 90 95 (3)	0,23	0,41

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2008/76/EK
*	A Tanács határozata (2008. január 21.) a Nemzetközi Kakaótanácsban a 2001. évi, kakaóról szóló nemzetközi megállapodás hatályának meghosszabbításával kapcsolatban a Közösség által képviselendő álláspontról	27
	Bizottság
	2008/77/EK
*	A Bizottság határozata (2008. január 25.) a Bulgáriában a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására, valamint e vaddisznók klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló 2008. évi tervek jóváhagyásáról (az értesítés a C(2008) 270. számú dokumentummal történt)	28
	AJÁNLÁSOK
	Bizottság
	2008/78/EK
*	A Bizottság ajánlása (2008. január 10.) az euróra történő jövőbeli átállások megkönnyítését célzó intézkedésekről (az értesítés a C(2007) 6912. számú dokumentummal történt)	30