27.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1

(1)

Az uniós polgárok a macskákat és a kutyákat háziállatoknak tekintik, ezért a belőlük készült prém, illetve az ilyen prémet tartalmazó termékek használata nem elfogadható. Léteznek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a Közösségben jelen vannak címkézés nélküli, macska és kutyaprémek és ilyen prémet tartalmazó termékek. Következésképpen a fogyasztókat aggasztja, hogy esetleg macska- vagy kutyaprémet vagy ilyen prémet tartalmazó terméket vásárolnak. Az Európai Parlament a 2003. december 18-án elfogadott nyilatkozatában (3) aggodalmát fejezte ki az ilyen prém és termékek kereskedelmével kapcsolatban, és annak megszüntetését kérte, hogy helyreálljon az uniós fogyasztók és kiskereskedők bizalma. A 2003. november 17-i és 2005. május 30-i ülésein a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szintén hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb szabályokat kell elfogadni a macska- és kutyaprém valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek kereskedelméről.

(2)

Egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet hatálya csak a házimacska és házi kutya fajok prémjeire terjedjen ki. Mivel azonban tudományosan lehetetlen különbséget tenni a házimacska és más, nem házimacska alfajok prémje között, e rendeletben el kell fogadni a macska (felis silvestris) fogalmát, amely szintén magában foglalja a nem házimacska alfajokat is.

(3)

A fogyasztói aggodalmakra válaszul több tagállam fogadott már el jogszabályokat azzal a céllal, hogy megakadályozzák a macska- és kutyaprémek előállítását és forgalmazását.

(4)

A macska- és kutyaprém forgalomba hozatalának vagy más módon történő kereskedelmi hasznosításának megakadályozása céljából a prémek és prémáruk kereskedelmét, behozatalát, előállítását és címkézését szabályozó tagállami rendelkezések között eltérések vannak. Míg néhány tagállam a macska és kutyaprém előállítására teljes tilalmat fogadott el, betiltva az ilyen állatok prémükért történő tartását és leölését, más tagállamok korlátozták a prém és az ilyen prémet tartalmazó termékek előállítását és/vagy behozatalát. A polgárok egyre növekvő tudatossága valószínűleg több tagállamot is arra fog késztetni, hogy nemzeti szinten további korlátozó intézkedéseket fogadjanak el.

(5)

Ennek eredményeként egyes uniós prémkereskedők önkéntes magatartási kódexet vezettek be, amelynek értelmében tartózkodnak a macska- és kutyaprém vagy az ilyen prémet tartalmazó termékek kereskedelmétől. Ez a kódex azonban elégtelennek bizonyult a macska- és kutyaprém behozatalának és értékesítésének megelőzésére, különösen amikor a prémkereskedők olyan prémekkel kereskednek, amelyeken nincs feltüntetve, hogy milyen fajtól származnak és ez nem is ismerhető fel könnyen, vagy ilyen prémet tartalmazó termékeket vásárolnak, és azzal a kockázattal kell szembesülniük, hogy a kérdéses termékekkel egy vagy több tagállamban nem lehet jogszerűen kereskedni, vagy hogy a kereskedelem egy vagy több tagállamban olyan kiegészítő előírások hatálya alá esik, amelyek célja a macska- és kutyaprém felhasználásának megakadályozása.

(6)

A macska- és kutyaprémre vonatkozó tagállami intézkedések közötti különbségek általában akadályozzák a prémkereskedelmet. Ezek az intézkedések gátolják a belső piac zökkenőmentes működését, mivel az eltérő jogi előírások általában akadályozzák a prémelőállítást, és megnehezítik a Közösségbe jogszerűen behozott vagy ott jogszerűen előállított prém szabad mozgását a Közösségen belül. A tagállamok eltérő jogi előírásai többletterhet és -költséget hárítanak a prémkereskedőkre.

(7)

Ezenfelül a közvéleményt megzavarja a jogi követelmények sokfélesége a tagállamokban, amely önmagában is akadályozza a kereskedelmet.

(8)

Az e rendeletben foglalt intézkedéseknek ezért össze kell hangolniuk a tagállami szabályokat a macska- és kutyaprém, illetve az ilyen prémet tartalmazó termékek értékesítésére, értékesítésre való felajánlására és terjesztésére vonatkozó tilalma tekintetében, és ezáltal meg kell akadályozniuk a belső piac zavarait minden hasonló termék vonatkozásában.

(9)

A belső piac jelenlegi megosztottságának megszüntetéséhez szükséges a harmonizáció, amelynek keretében az eltérő tagállami előírások következtében fennálló kereskedelmi akadályok elhárításának legeredményesebb és legarányosabb eszköze annak megtiltása lenne, hogy a Közösségben forgalomba hozzanak, oda behozzanak, illetve onnan kivigyenek macska- vagy kutyaprémet, illetve ilyen prémet tartalmazó termékeket.

(10)

A címkézés előírása nem lenne alkalmas ugyanezen eredmény eléréséhez, mivel ez aránytalanul megterhelné a konfekcióipart, ideértve az olyan kereskedőket is, akik műszőrmére specializálódtak, továbbá aránytalanul költséges lenne azon esetekben, amikor a prém csak igen kis részét alkotja a terméknek.

(11)

A Közösségben nincs hagyománya macskák és kutyák prémükért való tenyésztésének, jóllehet vannak példák arra, hogy macska- vagy kutyaprémből szőrmét készítenek. Ténylegesen úgy tűnik, hogy a Közösségben jelen lévő macska- vagy kutyaprémtermékek döntő többsége harmadik országokból származik. A nagyobb eredményesség érdekében ezért a Közösségen belüli kereskedelmi tilalmat az ugyanezen termékeknek a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó tilalomnak kell kísérnie. Az ilyen behozatali tilalom szintén választ adna a fogyasztók által kifejezett, a macska- vagy kutyaprém Közösségbe történő esetleges behozatalát illető aggályokra is, különösen mivel bizonyos információk szerint ezeket az állatokat embertelen módon tartják és ölik le.

(12)

A kiviteli tilalom azt is biztosítaná, hogy macska- és kutyaprémet és az ilyen prémet tartalmazó termékeket ne állítsanak elő kiviteli célokra a Közösségben.

(13)

Indokolt azonban lehetőséget biztosítani a macska- vagy kutyaprémek és ilyen prémeket tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő bevitelének és az onnan történő kivitelének általános tilalmától való korlátozott eltérésekre is. Ez a helyzet az oktatási vagy preparálási célból behozott és forgalomba hozott macska- vagy kutyaprémek esetében.

(14)

Az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) közegészségügyi és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékek, köztük a macska- és kutyaprém, forgalomba hozatalára, behozatalára és kivitelére. Ezért helyénvaló pontosítani e rendelet hatályát, amelynek kizárólag a macska- és kutyaprém forgalomba hozatalára valamint behozatalára és kivitelére kell vonatkoznia annak valamennyi feldolgozottsági stádiumában, beleértve a nyers prémet is. E rendelet azonban közegészségügyi okok miatt nem érintheti az 1774/2002/EK rendeletben foglalt, a macska- és kutyaprém ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat.

(15)

A macskák vagy kutyák prémükért való felhasználását megtiltó intézkedéseket egységesen kell érvényesíteni a Közösségben. A macska- vagy kutyaprém azonosítására jelenleg használt eljárások azonban (mint például DNS-vizsgálat, mikroszkópos vizsgálat és MALDI-TOF tömegspektrometria) tagállamonként eltérőek. Indokolt az ilyen eljárásokról szóló információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy a tilalom érvényesítésére hivatott szervezetek naprakészen ismerhessék meg az e területet érintő innovációkat, és hogy megvizsgálhassák egy egységes eljárás előírásának lehetőségét.

(16)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni (5).

(17)

A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni, hogy elemzési módszereket dolgozzon ki a prémet adó állatfajok azonosítására, és hogy olyan rendelkezéseket fogadjon el, amelyek kivételesen eltérnek az e rendeletben foglalt tilalmaktól. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására és nem alapvető elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására szolgálnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

(18)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell alkalmazásukat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Különösen, azon tagállamoknak, amelyek macska- és kutyaprém-szállítmányokat foglalnak le ezen rendelet alkalmazását követően, jogszabályokat kell elfogadniuk, amelyek megengedik az ilyen szállítmányok elkobzását és megsemmisítését, és az érintett kereskedők behozatali vagy kiviteli engedélyeinek felfüggesztését vagy visszavonását. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy – ahol erre nemzeti joguk lehetőséget biztosít – alkalmazzanak büntetőjogi szankciókat.

(19)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a macska- és kutyaprém és az ilyen prémet tartalmazó termékek kereskedelmének tilalmát megvalósítani célzó tagállami tilalmak közösségi szintű összehangolásával a belső piac működését akadályozó tényezők elhárítását a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és így az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„macska”: a felis silvestris állatfajba tartozó állat;

2.

„kutya”: a canis lupus familiaris alfajhoz tartozó állat;

3.

„forgalomba hozatal”: a macska- vagy kutyaprém és az ilyen prémet tartalmazó termékek értékesítés céljából történő tartása, beleértve az értékesítésre való felajánlást és a terjesztést;

4.

„behozatal”: szabad forgalomba bocsátás a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (6) 79. cikke értelmében, a nem kereskedelmi jellegű import kivételével a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet (7) 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében;

5.

„kivitel”: kiviteli eljárás, amely lehetővé teszi, hogy közösségi áruk elhagyják a Közösség vámterületét a 2913/92/EGK rendelet 161. cikke értelmében.

27.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/5

(1)

A 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikke előírja, hogy az Európai Parlament jelentést tesz közzé a rendelet alkalmazásáról, adott esetben jelezve a finanszírozási rendszer esetleges módosításait is.

(2)

2006. március 23-i, az európai politikai pártokról szóló állásfoglalásában (3) az Európai Parlament úgy ítélte meg, hogy a 2004/2003/EK rendelet a 2004-ben való hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok tükrében számos ponton jobbításra szorul, és ennek elsőrendű célja e politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok finanszírozásának javítása.

(3)

Meg kell alkotni az európai szintű politikai alapítványok pénzügyi támogatására vonatkozó rendelkezéseket, mivel az európai szintű politikai pártokhoz kapcsolódó európai szintű politikai alapítványok képesek lehetnek az európai szintű politikai pártok céljainak támogatására és alátámasztására különösen azáltal, hogy hozzájárulnak a közérdekű európai politikai kérdésekről és az európai integráció folyamatáról szóló vitához, ideértve katalizátori szerep betöltését is új elképzelések, elemzések és politikai lehetőségek tekintetében. Ezt a pénzügyi támogatást az Európai Unió általános költségvetésének „Parlament” elnevezésű szakaszából nyújtják ugyanúgy, ahogy az európai szintű politikai pártok esetében.

(4)

Továbbra is fontos cél a polgárok lehető legszélesebb körű részvételének biztosítása az Európai Unió demokratikus életében. Ebben az összefüggésben az ifjúsági politikai szervezetek különleges szerepet játszhatnak a fiatalok között az Európai Unió politikai rendszere iránti érdeklődés felkeltésében és az arra vonatkozó konkrét ismeretek átadásában, előmozdítva a fiatalok részvételét az európai szintű demokratikus tevékenységekben.

(5)

Az európai szintű politikai pártok finanszírozásához szükséges feltételek javítása érdekében, egyúttal a megfelelő hosszú távú pénzügyi tervezés biztosítására ösztönözve a pártokat, ki kell igazítani a társfinanszírozási minimumkövetelmény szintjét. Célszerű az európai szintű politikai alapítványok tekintetében ugyanazt a társfinanszírozási követelményt előírni.

(6)

Az európai parlamenti választások európai jellegének erősítése és előmozdítása érdekében egyértelműen meg kell állapítani, hogy az Európai Unió általános költségvetéséből kapott előirányzatokat az európai szintű politikai pártok által az európai parlamenti választások keretében folytatott kampányok finanszírozásához is fel lehet használni, feltéve hogy ez nem jelenti a nemzeti szintű politikai pártok vagy jelöltek közvetlen vagy közvetett finanszírozását. Az európai szintű politikai pártok az európai parlamenti választások keretében különösen annak érdekében tevékenykednek, hogy hangsúlyozzák e választások európai jellegét. A 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz mellékelt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (4) 8. cikkének megfelelően az európai parlamenti választások költségeinek finanszírozását és korlátozását minden tagállamban nemzeti rendelkezések szabályozzák. A nemzeti jog vonatkozik a nemzeti választások és népszavazások költségeire is,

1.

a 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

2.

a 3. cikkben az egyetlen bekezdés (1) bekezdésre változik, és a cikk az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

„(2)   Az európai szintű politikai alapítványnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(3)   E rendelet keretein belül az európai szintű politikai pártok és alapítványok a nemzeti jogszabályokkal összhangban maguk határozzák meg kapcsolatuk részletes szabályait, beleértve a napi irányítás és a vezetési struktúra megfelelő mértékű szétválasztását egyrészt az európai szintű politikai alapítvány, másrészt az azon európai szintű politikai párt között, amelyhez az alapítvány kapcsolódik.”;

3.

a 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

az 5. cikk az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

„(4)   A (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó az európai szintű politikai alapítványokra.

(5)   Ha az európai szintű politikai párt, amelyhez európai szintű politikai alapítvány kapcsolódik, elveszíti ezt a jogállását, az érintett európai szintű politikai alapítványt kizárják az e rendelet alapján biztosított finanszírozásból.

(6)   Ha az Európai Parlament úgy találja, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett feltételek valamelyike már nem teljesül, az érintett európai szintű politikai alapítványt kizárják az e rendelet alapján biztosított finanszírozásból.”;

5.

a 6., 7. és 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A finanszírozáshoz kapcsolódó kötelezettségek

(1)   Az európai szintű politikai párt és az európai szintű politikai alapítvány:

(2)   Az európai szintű politikai párt és az európai szintű politikai alapítvány nem fogad el:

(3)   Az európai szintű politikai párt tagjának minősülő nemzeti politikai pártoktól vagy európai szintű politikai párt természetes személy tagjától származó hozzájárulásokat az európai szintű politikai párt elfogadhat. Az európai szintű politikai párt részére nyújtott, nemzeti politikai pártoktól vagy természetes személyektől származó hozzájárulások nem haladhatják meg az európai szintű politikai párt éves költségvetésének 40 %-át.

(4)   Az európai szintű politikai alapítvány tagjának minősülő nemzeti politikai alapítványoktól, valamint az európai szintű politikai pártoktól származó hozzájárulásokat az európai szintű politikai alapítvány elfogadhat. Ezek a hozzájárulások nem haladhatják meg az európai szintű politikai alapítvány éves költségvetésének 40 %-át, és nem származhatnak olyan forrásokból, amelyeket valamely európai szintű politikai párt e rendelet szerint az Európai Unió általános költségvetéséből kapott.

A bizonyítási teher az adott európai szintű politikai pártot terheli.

7. cikk

Finanszírozási tilalom

(1)   Európai szintű politikai párt részére az Európai Unió általános költségvetéséből vagy más forrásból biztosított finanszírozást nem lehet felhasználni más politikai párt, különösen nemzeti politikai párt vagy jelölt közvetlen vagy közvetett finanszírozására. Ezekre a nemzeti politikai pártokra és jelöltekre továbbra is a nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)   Az európai szintű politikai alapítvány részére az Európai Unió általános költségvetéséből vagy bármely más forrásból biztosított finanszírozást nem lehet felhasználni sem európai, sem nemzeti szintű politikai párt, vagy jelölt, sem nemzeti szintű alapítvány közvetlen vagy közvetett finanszírozására.

8. cikk

A kiadások jellege

A politikai alapítványok finanszírozására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, az Európai Unió általános költségvetéséből e rendelettel összhangban kapott előirányzatokat csak a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett politikai programban meghatározott célokkal közvetlenül kapcsolatos kiadásokra lehet fordítani.

Ilyen kiadások többek között az igazgatási kiadások, valamint a technikai segítségnyújtással, értekezletekkel, kutatással, határokon átnyúló rendezvényekkel, tanulmányokkal, tájékoztatással és kiadványokkal kapcsolatos kiadások.

Az európai szintű politikai pártok kiadásaihoz tartozhatnak továbbá az európai szintű politikai pártok által a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján az európai parlamenti választások keretében folytatott kampányok finanszírozásával kapcsolatos kiadások. A 7. cikkel összhangban, ezen előirányzatok nem fordíthatók a nemzeti politikai pártok vagy jelöltek közvetlen vagy közvetett finanszírozására.

E kiadások nem fordíthatók népszavazási kampányok finanszírozására.

Összhangban azonban az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 8. cikkével, az európai parlamenti választások költségeinek finanszírozását és korlátozását az összes párt és jelölt számára minden tagállamban a nemzeti rendelkezések szabályozzák.”;

6.

a 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az európai szintű politikai pártok és az európai szintű politikai alapítványok finanszírozására szolgáló előirányzatokat az éves költségvetési eljárás alapján határozzák meg, és a költségvetési rendelettel és végrehajtási rendelkezéseivel összhangban hajtják végre.

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg.

(2)   Az ingó és ingatlan vagyon értékelését és értékcsökkenési leírását a költségvetési rendelet 133. cikkében meghatározott, az intézményekre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban hajtják végre.

(3)   Az e rendelet alapján nyújtott finanszírozás ellenőrzését a költségvetési rendelettel és végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell gyakorolni.

Az ellenőrzést külső és független könyvvizsgáló által végrehajtott éves tanúsítás alapján is elvégezik. E tanúsítást az adott pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül megküldik az Európai Parlamentnek.”;

7.

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Átláthatóság

Az Európai Parlament honlapján az erre létrehozott részben együttesen közzéteszi az alábbi dokumentumokat:

8.

a 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Európai Unió általános költségvetését terhelő finanszírozás mértéke nem haladhatja meg az európai szintű politikai párt vagy európai szintű politikai alapítvány támogatható költségeinek 85 %-át. A bizonyítási teher az adott európai szintű politikai pártot terheli.”;

9.

a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Értékelés

Az Európai Parlament 2011. február 15-ig jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról és a finanszírozott tevékenységekről. E jelentésben adott esetben jelzik a finanszírozási rendszer esetleges módosításait is.”

27.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/9

(1)

Az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (1) többek között szabályokat állapított meg arra vonatkozóan, hogy az európai szintű politikai pártok finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik.

(2)

A 2004/2003/EK rendelet 12. cikke előírja, hogy az Európai Parlament jelentést tesz közzé a rendelet alkalmazásáról, adott esetben jelezve a finanszírozási rendszerben megvalósítandó esetleges módosításokat is.

(3)

Az európai parlamenti pártokról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalásában (2) az Európai Parlament úgy ítélte meg, hogy a rendelet – a 2004-es hatálybalépését követően szerzett tapasztalatok fényében – számos ponton fejlesztésre szorul.

(4)

Az európai szintű politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat ki kell igazítani, hogy azok jobban tekintetbe vegyék azon különleges körülményeket, amelyek között a politikai pártok működnek, ideértve a költségvetési kihatásokkal járó, változó politikai kihívásokat és napirendeket, amelyeket a politikai pártok éves költségvetésük és munkaprogramjuk készítésekor nem tudnak előre megjósolni. E célból meg kell teremteni a források átvitelének lehetőségét az adott évről a következő év első negyedére.

(5)

A pártok hosszú távú pénzügyi tervezési lehetőségeinek bővítése érdekében, figyelembe véve az évről évre változó finanszírozási szükségleteket, valamint a pártok arra való ösztönzésének erősítése érdekében, hogy ne kizárólag a közpénzekből történő finanszírozástól függjenek, az európai szintű politikai pártok részére biztosítani kell korlátozott mértékű pénzügyi tartalékok képzésének lehetőségét az EU általános költségvetésén kívüli forrásokból származó saját forrásokból. A fent említett eltérések a nem haszonszerzési célú szabálytól kivételt képeznek, és nem teremtenek precedenst.

(6)

Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (3) ennek megfelelően kell módosítani,