I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/1

A TANÁCS 1447/2007/EK RENDELETE

(2007. december 4.)

bizonyos halászati termékek irányadó árának és közösségi termelői árának a 2008-as halászati évre vonatkozó, a 104/2000/EK rendelet szerinti meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikke (3) bekezdésére és 26. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A 104/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése és 26. cikkének (1) bekezdése az irányadó ár és a közösségi termelői ár rögzítését írja elő minden halászati évre vonatkozóan az egyes halászati termékek piacán alkalmazandó intervenciós árszínvonal meghatározása érdekében.

(2)	A 104/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet I. és II. mellékletében felsorolt termékek és termékcsoportok mindegyikére irányadó árat kell megállapítani.

(3)	Az irányadó árakat halfajonként, az érintett termékek árát illetően jelenleg rendelkezésre álló adatok és a 104/2000/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumok alapján kell emelni, fenntartani vagy csökkenteni a 2008-as halászati évre vonatkozóan.

(4)

A 104/2000/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendelet III. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozóan közösségi termelői árat kell megállapítani. Célszerű a közösségi termelői árat az említett termékek egyikére vonatkozóan megállapítani, majd a Thunnus és Euthynnus nembe tartozó halfajokra alkalmazandó átváltási arányok meghatározásáról szóló, 2006. május 30-i 802/2006/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott átváltási arányok segítségével a többi termékre vonatkozóan is kiszámítani.

(5)	A 2008-as halászati évre vonatkozó közösségi termelői árakat a 104/2000/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének első és második francia bekezdésében, valamint 26. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek alapján ki kell igazítani.

(6)	A kérdés sürgősségére tekintettel helyénvaló megállapodni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek szerepéről szóló melléklete I. részének 3. pontjában meghatározott hathetes határidő alóli mentességben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 104/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett, a 2008. január 1-jétőldecember 31-ig tartó halászati évre vonatkozóan meghatározott irányadó árakat e rendelet I. melléklete tartalmazza.

2. cikk

A 104/2000/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett, a 2008. január 1-jétőldecember 31-ig tartó halászati évre vonatkozóan meghatározott közösségi termelői árakat e rendelet II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb az 1759/2006/EK rendelettel (HL L 335., 2006.12.1., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 144., 2006.5.31., 15. o.

I. MELLÉKLET

Mellékletek

Fajok

A 104/2000/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt termékek

Kereskedelmi kiszerelés

Irányadó ár

(EUR/tonna)

1.	A Clupea harengus fajba tartozó heringek

Hal egészben

277

2.	A Sardina pilchardus fajba tartozó szardíniák

Hal egészben

563

3.	Tüskéscápa (Squalus acanthias)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

1 112

4.	Macskacápafélék (Scyliorhinus spp.)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

725

5.	Vörös álsügér (Sebastes spp.)

Hal egészben

1 176

6.	A Gadus morhua fajba tartozó tőkehalak

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

1 647

7.	Fekete tőkehal (Pollachius virens)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

784

8.	Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

1 038

9.	Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

965

10.	Északi menyhal (Molva spp.)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

1 214

11.	A Scomber scombrus fajba tartozó közönséges makrélák

Hal egészben

326

12.	A Scomber japonicus fajba tartozó közönséges makrélák

Hal egészben

294

13.	Szardella (Engraulis spp.)

Hal egészben

1 294

14.	Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel 2008.1.1-jétől2008.4.30-ig.

1 079

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel 2008.5.1-jétől2008.12.31-ig.

1 499

15.	A Merluccius merluccius fajba tartozó szürke tőkehalak

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

3 638

16.	Nyelvhal (Lepidorhombus spp.)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

2 541

17.	Lepényhal (Limanda limanda)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

863

18.	Érdes lepényhal (Platichthys flesus)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

527

19.	Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga)

Hal egészben

2 165

Hal kibelezve, fejjel

2 391

20.	Közönséges tintahal (Sepia officinalis és Rossia macrosoma)

Egész

1 687

21.	Ördöghal (Lophius spp.)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

2 968

Fej nélkül

6 107

22.	A Crangon crangon fajba tartozó garnélák

Csak vízben főzött

2 425

23.	Norvég garnéla (Pandalus borealis)

Csak vízben főzött

6 506

Frissen vagy hűtve

1 606

24.	Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

Egész

1 801

25.	Norvég homár (Nephrops norvegicus)

Egész

5 497

Csak a farok

4 386

26.	Közönséges nyelvhal (Solea spp.)

Hal egészben vagy kibelezve, fejjel

6 949

II.

1.	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 975

2.	A Merluccius spp. nemzetségbe tartozó szürke tőkehalak

Fagyasztva, egészben, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 214

Fagyasztva, filézve, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 506

3.	Tengeri durbincsfélék (Dentex dentex és Pagellus spp.)

Fagyasztva, tételenként vagy eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 594

4.	Kardhal (Xiphias gladius)

Fagyasztva, egészben, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

4 038

5.	Közönséges tintahal (Sepia officinalis) (Rossia macrosoma) (Sepiola rondeletti)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 916

6.	Polip (Octopus spp.)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

2 119

7.	Valódi kalmárok (Loligo spp.)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

1 168

8.	Nyílkalmár (Ommastrephes sagittatus)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

961

9.	Argentínai rövidszárnyú kalmár (Illex argentinus)

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

869

10.

A Penaeidae családba tartozó garnélák

—	a Parapenaeus longirostris fajba tartozó garnélák

—	a Penaeidae családba tartozó egyéb garnélák

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

4 032

Fagyasztva, eredeti, azonos termékeket tartalmazó csomagolásban

7 819

II. MELLÉKLET

Faj A 104/2000/EK rendelet III. mellékletében felsorolt termékek	Tömeg	Kereskedelmi jelölések	Közösségi termelői ár (EUR/tonna)
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)	darabonként több mint 10 kg	Egész	1 250
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
	darabonként legfeljebb 10 kg	Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
Germon (Thunnus alalunga)	darabonként több mint 10 kg	Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
	darabonként több mint 10 kg	Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
Bonitó (Katsuwonus pelamis)		Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)		Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb
A Thunnus és az Euthynnus nemzetségbe tartozó egyéb fajok		Egész
		Kopoltyúzva és kibelezve
		Egyéb

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/8

A BIZOTTSÁG 1449/2007/EK RENDELETE

(2007. december 7.)

a 2402/96/EK, a 2058/96/EK, a 2375/2002/EK, a 2305/2003/EK, a 950/2006/EK, a 955/2005/EK, a 969/2006/EK, az 1100/2006/EK, az 1918/2006/EK, az 1964/2006/EK, az 1002/2007/EK és az 508/2007/EK rendelettől az édesburgonyára, a maniókakeményítőre, a gabonára, rizsre, cukorra és az olívaolajra vonatkozó vámkontingensek keretében történő 2008. évi behozataliengedély-kérelmezés és -kibocsátás időpontja tekintetében való eltérésről és az 1445/95/EK, az 1518/2003/EK, az 596/2004/EK és a 633/2004/EK rendelettől a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a tojás- és baromfihús-ágazatra vonatkozó 2008. évi kiviteliengedély-kibocsátás időpontja tekintetében való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékében meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a GATT XXIII. cikkének megfelelően Thaifölddel folytatott konzultációk eredményéről szóló, 1996. május 13-i 96/317/EK tanácsi határozatra (2),

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bangladesből származó rizs behozataláról szóló, 1990. november 26-i 3491/90/EGK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére, 11. cikke (4) bekezdésére és 13. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló, 1996. október 28-i 2184/96/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 40. cikke (1) bekezdése e) pontjára,

tekintettel az olívaolaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezéséről és a 827/68/EGK rendelet módosításáról szóló, 2004. április 29-i 865/2004/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (9) és különösen annak 29. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (10) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a tojás piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2771/75/EGK tanácsi rendeletre (11) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a baromfihús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2777/75/EGK tanácsi rendeletre (12) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az édesburgonya és a maniókakeményítő egyes éves vámkontingenseinek megnyitásáról és az azok kezeléséről szóló szabályok meghatározásáról szóló, 1996. december 17-i 2402/96/EK bizottsági rendelet (13) különleges rendelkezéseket ír elő egyrészről az édesburgonyának a 09.4013. és 09.4014. tételszámú vámkontingens keretében történő, másrészről a maniókakeményítőnek a 09.4064. és 09.4065. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(2)

A harmadik országokból származó, a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzára vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló 2002. december 27-i 2375/2002/EK bizottsági rendelet (14), a harmadik országokból származó árpa behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2003. december 29-i 2305/2003/EK bizottsági rendelet (15) és a harmadik országokból származó kukorica behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. június 29-i 969/2006/EK bizottsági rendelet (16) különleges rendelkezéseket ír elő a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzának a 09.4123., 09.4124. és 09.4125. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára, az árpának a 09.4126. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára és a kukoricának a 09.4131. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(3)

Az 1901 10 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasznált, a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs vámkontingensének megnyitásáról és kezelésének meghatározásáról szóló, 1996. október 28-i 2058/96/EK bizottsági rendelet (17), a Bangladesből származó rizs behozatali kontingensének a 3491/90/EGK tanácsi rendelettel összhangban történő megnyitására és kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 22-i 1964/2006/EK bizottsági rendelet (18), az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló 2184/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. augusztus 29-i 1002/2007/EK bizottsági rendelet (19) és az Egyiptomból származó rizsnek a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó vámkontingens megnyitásáról szóló, 2005. június 23-i 955/2005/EK bizottsági rendelet (20) különleges rendelkezéseket ír elő a törmelékrizsnek a 09.4079. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára, a Bangladesből származó rizsnek a 09.4517. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára, a rizsnek a 09.4094. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára és az Egyiptomból származó rizsnek a 09.4097. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(4)

A 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK bizottsági rendelet (21) különleges rendelkezéseket ír elő a 09.4331–09.4351., 09.4315–09.4320., 09.4324–09.4328., 09.4380., 09.4390. tételszámú vámontingensek keretében történő behozatalhoz szükséges engedélyek iráni kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(5)

A 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozóan a legkevésbé fejlett országokból származó, finomításra szánt nyers nádcukor vámkontingenseinek megnyitására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, valamint a legkevésbé fejlett országokból származó, az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára alkalmazandó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. július 17-i 1100/2006/EK bizottsági rendelet (22) különleges rendelkezéseket ír elő a 09.4361. és 09.4362. tételszámú kontingensek keretében történő behozatalhoz szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(6)

A finomítóüzemeknek a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évben történő ellátására szánt nyers nádcukor Bulgáriába és Romániába irányuló behozatalára vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról szóló, 2007. május 7-i 508/2007/EK tanácsi rendelet (23) 2. cikke előírja, hogy a cukornak a 09.4365. és 09.4366. tételszámú vámkontingensek keretében történő behozatalára a 950/2006/EK rendeletben a behozatali engedélyekre megállapított szabályok alkalmazandók.

(7)

A Tunéziából származó olívaolaj vámkontingenseinek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. december 20-i 1918/2006/EK bizottsági rendelet (24) különleges rendelkezéseket ír elő a 09.4032. tételszámú vámkontingens keretében történő olívaolaj-behozatalhoz szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(8)

A 2008. évi munkaszüneti napokra figyelemmel, és a vámkontingensek mennyiségeinek tiszteletben tartása érdekében bizonyos időszakokban helyénvaló eltérni a behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának és ezen engedélyek kibocsátásának időpontja tekintetében a 2402/96/EK, a 2058/96/EK, a 2375/2002/EK, a 2305/2003/EK, a 955/2005/EK, a 950/2006/EK, a 969/2006/EK, az 1100/2006/EK, az 1918/2006/EK, az 1964/2006/EK, az 508/2007 és az 1002/2007/EK rendelettől.

(9)

A marha- és borjúhúságazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról, valamint a 2377/80/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1995. június 26-i 1445/95/EK bizottsági rendelet (25) 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, a kiviteli engedélyek rendszerének a sertéshúságazatban történő végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 28-i 1518/2003/EK bizottsági rendelet (26) 3. cikkének (3) bekezdése, a tojáságazat kiviteliengedély-rendszere végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 596/2004/EK bizottsági rendelet (27) 3. cikkének (3) bekezdése és a baromfihús-ágazatban a kiviteli engedélyek rendszerének végrehajtására szolgáló részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 633/2004/EK bizottsági rendelet (28) 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a kiviteli engedélyeket az engedélykérelmek benyújtásának hetét követő szerdán bocsátják ki, feltéve, hogy a Bizottság ebben az időszakban nem hoz semmilyen különleges intézkedést.

(10)

Tekintettel a 2008. évi ünnepnapokra és az ünnepnapok következményeire az Európai Unió Hivatalos Lapjának megjelenését illetően, a kérelmek beadása és az engedélyek kiállítása közötti időszak túl rövidnek bizonyul a piac megfelelő irányításának biztosításához. Ezért ezt az időszakot meg kell hosszabbítani.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az összes érintett irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Édesburgonya

(1) A 2402/96/EK rendelet 3. cikkétől eltérve sem 2008. január 2. szerda előtt, sem 2008. december 15. hétfő után nem nyújtható be a 09.4013., illetőleg a 09.4014. tételszámú vámkontingens keretében történő édesburgonya-behozatalra vonatkozó engedélykérelem a 2008. évre.

(2) A 09.4014. és a 09.4013. tételszámú vámkontingens keretében az I. mellékletben megjelölt időpontokban kérelmezett, édesburgonyára vonatkozó behozatali engedélyeket a 2402/96/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az ugyanazon I. mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (29) 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

2. cikk

Maniókakeményítő

(1) A 2402/96/EK rendelet 9. cikkétől eltérve sem 2008. január 2. szerda előtt, sem 2008. december 15. hétfő után nem nyújtható be a 09.4064., illetőleg a 09.4065. tételszámú vámkontingens keretében történő maniókakeményítő-behozatalra vonatkozó engedélykérelem a 2008. évre.

(2) A 09.4064. és a 09.4065. tételszámú vámkontingens keretében a II. mellékletben megjelölt időpontokban kérelmezett, maniókakeményítőre vonatkozó behozatali engedélyeket a 2402/96/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az ugyanazon II. mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel

3. cikk

Gabonafélék

(1) A 2375/2002/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg a kiválótól eltérő minőségű búzának a 09.4123., a 09.4124. és a 09.4125. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(2) A 2305/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg az árpának a 09.4126. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(3) A 969/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg a kukoricának a 09.4131. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

4. cikk

Rizs

(1) A 2058/96/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg a törmelékrizsnek a 09.4079. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(2) Az 1964/2006/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg a törmelékrizsnek a 09.4517. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(3) Az 1002/2007/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg az Egyiptomból származó rizsnek a 09.4094. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(4) A 955/2005/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésétől eltérve csak 2008. január 2-án kezdődik meg az Egyiptomból származó rizsnek a 09.4097. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek 2008. évi első benyújtási időszaka. Ilyen kérelmek benyújtására 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

5. cikk

Cukor

(1) A 950/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésétől és az 508/2007/EK rendelet 2. cikkétől eltérve a cukorágazati termékeknek a 09.4331–09.4351., 09.4315–09.4320., 09.4324–09.4328., 09.4365., 09.4366., 09.4380. és 09.4390. tételszámú vámkontingensek keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtására a 2008. évre 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

(2) Az 1100/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésétől eltérve a cukorágazati termékeknek a 09.4361. és 09.4362. tételszámú vámkontingensek keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtására a 2008. évre 2008. december 12-én pénteken, brüsszeli idő szerint 13 órától kezdve nincs lehetőség.

6. cikk

Olívaolaj

Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az olívaolajnak a 09.4032. tételszámú vámkontingens keretében történő behoztalára vonatkozó, 2008. március 17-én hétfőn vagy 18-án kedden kérelmezett engedélyeket 2008. március 28-án pénteken bocsátják ki, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

7. cikk

Visszatérítéses kiviteli engedélyek a marha- és borjúhús-, sertéshús-, tojás- és baromfi-ágazatban

Az e rendelet III. mellékletben megjelölt időszakokban kérelmezett kiviteli engedélyeket az 1445/95/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől, az 1518/2003/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől, az 596/2004/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől és a 633/2004/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki.

Az első bekezdésben előírt eltérés csak akkor alkalmazandó, ha nem került sor egyetlen különleges intézkedésre sem az 1445/95/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében, az 1518/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, az 596/2004/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében és a 633/2004/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említettek közül.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 7-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(2) HL L 122., 1996.5.22., 15. o.

(3) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 337., 1990.12.4., 1. o.

(5) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 292., 1996.11.15., 1. o.

(7) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 161., 2004.4.30., 97. o, helyesbítve: HL L 206., 2004.6.9., 37. o.

(9) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(10) HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(11) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(12) HL L 282., 1975.11.1., 77. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(13) HL L 327., 1996.12.18., 14. o. A legutóbb az 1884/2006/EK rendelettel (HL L 364., 2006.12.20., 44. o.) módosított rendelet.

(14) HL L 358., 2002.12.31., 88. o. A legutóbb a 932/2007/EK rendelettel (HL L 204., 2007.8.4., 3. o.) módosított rendelet.

(15) HL L 342., 2003.12.30., 7. o. A legutóbb a 2022/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 70. o.) módosított rendelet.

(16) HL L 176., 2006.6.30., 44. o. A 2022/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(17) HL L 276., 1996.10.29., 7. o. A legutóbb a 2019/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 48. o.) módosított rendelet.

(18) HL L 408., 2006.12.30., 19. o, helyesbítve: HL L 47., 2007.2.16., 15. o.

(19) HL L 226., 2007.8.30., 15. o.

(20) HL L 164., 2005.6.24., 5. o. A legutóbb a 2019/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(21) HL L 178., 2006.7.1., 1. o. A legutóbb a 371/2007/EK rendelettel (HL L 92., 2007.4.3., 6. o.) módosított rendelet.

(22) HL L 196., 2006.7.18., 3. o.

(23) HL L 122., 2007.5.11., 1. o.

(24) HL L 365., 2006.12.21., 84. o.

(25) HL L 143., 1995.6.27., 35. o. A legutóbb az 586/2007/EK rendelettel (HL L 139., 2007.5.31., 5. o.) módosított rendelet.

(26) HL L 217., 2003.8.29., 35. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel (HL L 321., 2006.11.21., 11. o.) módosított rendelet.

(27) HL L 94., 2004.3.31., 33. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(28) HL L 100., 2004.4.6., 8. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(29) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

I. MELLÉKLET

Az édesburgonyának a 09.4013. és 09.4014. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélyek kibocsátása a 2008. év bizonyos időszakaira

A kérelmek benyújtásának határideje	Az engedélyek kibocsátásának időpontja
2008. március 18., kedd	2008. március 28., péntek
2008. április 29., kedd	2008. május 9., péntek

II. MELLÉKLET

A maniókakeményítőnek a 09.4064. és 09.4065. tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélyek kibocsátása a 2008. év bizonyos időszakaira

A kérelmek benyújtásának határideje	Az engedélyek kibocsátásának időpontja
2008. március 18., kedd	2008. március 28., péntek
2008. április 29., kedd	2008. május 9., péntek

III. MELLÉKLET

A marha- és borjúhús-, sertéshús-, tojás- és baromfi-ágazati, export-visszatérítéses kiviteli engedélyek iránti kérelmek benyújtási időszakai	Az engedélyek kibocsátási időpontjai
2008. március 17–21.	2008. március 27.
2008. május 5–9.	2008. május 15.
2008. július 14–18.	2008. július 24.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/13

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. október 12.)

az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (közlekedési jegyzőkönyv) az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

(2007/799/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Közösség közlekedéspolitikájának egyik célkitűzése nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása az olyan regionális és európai problémák kezelése érdekében, amelyek akadályozzák a közlekedés fenntartható mobilitását és veszélyeztetik a környezetet.

(2)	1991. május 14-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a tagállamokkal való konzultációt követően a Közösség nevében vegyen részt az Alpesi Egyezményről és annak jegyzőkönyveiről folytatott tárgyalásokban.

(3)	A 96/191/EK tanácsi határozattal (1) a Közösség megkötötte az Alpok védelméről szóló egyezményt (Alpesi Egyezmény).

(4)	Az Alpesi Egyezmény 2. cikkének (2) és (3) bekezdésén alapuló, az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet (közlekedési jegyzőkönyv) 2000. május 24–26-án Svájcban az Alpesi Egyezmény állandó bizottságának 16. ülésén fogadták el.

(5)	A közlekedési jegyzőkönyv az elővigyázatosság, a megelőzés és a szennyező fizet elve alapján, valamennyi közlekedési mód tekintetében keretként szolgál az alpesi régióban a fenntartható mobilitás és a környezetvédelem biztosítása számára.

(6)	A közlekedési jegyzőkönyv – annak 24. cikke értelmében – az Alpesi Egyezmény 2000. október 30–31-én Luzernben tartott miniszteri találkozóján, majd ezt követően a letéteményes Osztrák Köztársaságban nyitva állt a Szerződő Felek általi aláírásra.

(7)	A túlsúlyban lévő közösségi hatáskör a Közösség nemzetközi képviselete egységességének elvével együtt a megerősítő vagy jóváhagyó okiratoknak a Közösség és az egyezményben részes tagállamok által lehetőség szerint egy időben történő aláírása és azt követő letétbe helyezése mellett szól.

(8)	Helyénvaló aláírni a Közösség nevében az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet (közlekedési jegyzőkönyv), figyelemmel annak későbbi időpontban való megkötésére is,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács elnöke ezennel felhatalmazást kap, hogy kijelölje azon személyt vagy személyeket, akik jogosultak a későbbi időpontban való megkötésre is figyelemmel az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (közlekedési jegyzőkönyv) a Közösség részéről történő aláírására, és átruházza ezekre a személyekre az e célból szükséges hatásköröket.

Kelt Luxembourgban, 2006. október 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. HUOVINEN

(1) HL L 61., 1996.3.12., 31. o.

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV AZ 1991-ES ALPESI EGYEZMÉNYNEK A KÖZLEKEDÉS TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Közlekedési jegyzőkönyv

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A MONACÓI HERCEGSÉG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

az Alpok védelméről szóló, 1991. november 7-i egyezményből (Alpesi Egyezmény) eredő azon feladatukkal összhangban, hogy átfogó politika keretében biztosítsák az alpesi térség védelmét és fenntartható fejlődését;

megfelelve az Alpesi Egyezmény 2. cikke (2) és (3) bekezdése szerint rájuk háruló általános kötelezettségeknek;

tudatában annak, hogy az alpesi térség olyan területet foglal magában, amelynek ökoszisztémái és tájai különösen érzékenyek, hogy földrajzi és topográfiai viszonyai erősíthetik a szennyező anyag- és zajterhelést, és hogy természeti kincsei és kulturális öröksége egyedülállóak;

tudatában annak, hogy megfelelő intézkedések nélkül a piac megerősödött integrációja, a társadalmi és gazdasági fejlődés, és a szabadidős tevékenységek következtében a közlekedés és az azzal járó környezeti terhelés tovább fog növekedni;

meggyőződve arról, hogy az ott élő népességnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy önmaga határozza meg társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésére irányuló programját, és a meglévő intézményi kereteken belül részt vegyen annak végrehajtásában;

tudatában annak, hogy a közlekedés hatásai nem semlegesek a környezetre nézve, és a közlekedés által kiváltott, a környezetre nézve negatív hatás növekvő ökológiai, egészségügyi és biztonságtechnikai megterhelést és kockázatot teremt, ami közös megközelítést kíván;

tudatában annak, hogy a veszélyes anyagok szállítása során fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség;

tudatában annak, hogy átfogó megfigyelésre, kutatásra, tájékoztatásra és tanácskozásra van szükség a közlekedés, az egészség, a környezet és a gazdasági fejlődés közti összefüggések kimutatására, és a káros hatások csökkentése szükségességének igazolására;

tudatában annak, hogy az alpesi térségben egy a fenntarthatóság elvén alapuló közlekedéspolitika nem csak az ott élő, de az Alpokon kívül eső népességnek is érdeke, és szükséges az Alpok mint élettér, természeti és gazdasági környezet megőrzéséhez;

tudatában annak, hogy egyfelől részben nincsen kellőképpen kihasználva a közlekedési eszközök kapacitása, másfelől nem kap elegendő figyelmet a környezetbarátabb közlekedési rendszerekhez – mint a vasút, a hajózás és a kombinált fuvarozás – szükséges infrastruktúrák, valamint a különböző közlekedési eszközök transznacionális kompatibilitásának és interoperabilitásának fontossága; és hogy ezért szükséges e közlekedési rendszereknek a hálózatoknak az Alpokon belül és kívül történő jelentős megerősítése által való optimalizálása;

tudatában annak, hogy a területrendezési és gazdaságpolitikai téren hozott döntések az Alpokon belül és kívül jelentős hatással vannak az alpesi közlekedés alakulására;

azzal a szándékkal, hogy a forgalom csökkentésével, a közlekedés környezetkímélőbb módon történő lebonyolításával és a meglevő közlekedési rendszerek hatékonyságának és eredményességének növelésével meghatározó módon járuljanak hozzá a fenntartható fejlődéshez és az életminőség javításához;

meggyőződve a gazdasági érdekek, a társadalmi szükségletek és a környezeti követelmények harmonizációjának szükségességéről;

tiszteletben tartva a Szerződő Felek és az Európai Közösség között – különösen a közlekedés terén – megkötött kétoldalú és multilaterális egyezményeket;

meggyőződve arról, hogy bizonyos problémák csak határokon átnyúló együttműködés keretében oldhatók meg és az alpesi térség országai részéről közös intézkedéseket igényelnek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy fenntartható közlekedéspolitikát folytatnak, amely:

az Alpokon belüli és az Alpokon áthaladó forgalom mértékét és veszélyeit az emberek, az állatvilág és a növényzet, valamint azok élettere számára elviselhető mértékűre csökkenti, többek között a forgalom, különösen a teherforgalom vasútra történő átterelésével, elsősorban a megfelelő infrastruktúra biztosítása és a piaci elveknek megfelelő ösztönző intézkedések segítségével;

b)	a Szerződő Feleknek a közlekedés minden módjára kiterjedő összehangolt közlekedéspolitikájával hozzájárul annak az élettérnek és gazdasági környezetnek a fenntartható fejlesztéséhez, amely az alpesi térségben élő lakosság életkörülményeinek alapját képezi;

c)	hozzájárul az alpesi térségnek – az alpesi régió határain túlmutató jelentőségű – szerepét és biológiai sokszínűségét, valamint természeti és kulturális örökségét veszélyeztető hatások csökkentéséhez, és amennyire lehetséges, elkerüléséhez;

gazdaságilag elviselhető mértékű költségek mellett biztosítja az Alpokon belüli és az Alpokon áthaladó forgalmat, a közlekedési rendszerek hatékonyságának növelésével, valamint a leginkább környezetbarát és a természeti erőforrások tekintetében leggazdaságosabb közlekedési módok előmozdítása segítségével;

e)	egyenlő versenyfeltételeket biztosít a különböző közlekedési módok számára.

(2) A Szerződő Felek vállalják, hogy a közlekedési szektort az elővigyázatosság, a megelőzés és a szennyező fizet elvét tiszteletben tartva fejlesztik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

„Alpokon áthaladó forgalom”: olyan közlekedés, amelynek kiindulópontja és úti célja az alpesi térségen kívül van;

„Alpokon belüli forgalom”: olyan közlekedés, amelynek kiindulópontja és/vagy úti célja az alpesi térségen belül van;

„elviselhető negatív hatások és kockázatok”: a környezeti hatástanulmányok és kockázatelemzés során azonosítandó negatív hatások és kockázatok, azzal a céllal, hogy – amennyiben szükséges, megfelelő intézkedések révén – mind a jelentős területi kihatással bíró új építkezéseknél, mind az ilyen jellegű meglévő infrastruktúráknál csökkenjenek a negatív hatások és veszélyek;

„külső költségek”: azok a költségek, amelyeket nem a javak vagy szolgáltatások felhasználója visel. Magukban foglalják – amennyiben az ingyenes – az infrastruktúrák használata, a környezetszennyezés, a zaj, a közlekedéshez kapcsolódó személyi és anyagi károk költségeit;

„nagyarányú új építkezések, a meglévő közlekedési infrastruktúra jelentős átalakításai vagy kiépítései”: olyan infrastrukturális projektek, amelyeket a hatástanulmányokra vonatkozó nemzeti jogalkotásnak vagy a hatályos nemzetközi egyezményeknek megfelelően környezeti hatástanulmánynak kell alávetni;

„nagy forgalmú utak”: minden autópálya és többsávos, kereszteződésmentes vagy forgalmát tekintve hatásában hasonló útvonal;

„környezetminőségi célkitűzések”: olyan célok, amelyek az elérendő környezeti állapotot az ökoszisztémákra gyakorolt hatásait figyelembe véve leírják; szükség esetén aktualizálható, anyagi, földrajzi és időbeli szempontból meghatározott minőségi kritériumokat nyújtanak a természeti és kulturális örökség védelmére vonatkozóan;

„környezetminőségi normák”: konkrét értékelési normák a környezetminőségi célkitűzések elérésére; bizonyos paraméterekre vonatkozóan meghatározzák a célul kitűzött eredményeket, a mérési eljárásokat vagy a keretfeltételeket;

„környezetminőségi mutatók”: olyan mutatók, amelyek lehetővé teszik a környezeti terhelés állapotának mérését vagy értékelését, és alapul szolgálnak az alakulásukkal kapcsolatos előrejelzésekhez;

„az elővigyázatosság elve”: az az elv, amely szerint az egészségre vagy a környezetre gyakorolt súlyos vagy visszafordíthatatlan hatások elkerülésére, kezelésére vagy csökkentésére tett intézkedéseket nem szabad azzal az indoklással későbbre halasztani, hogy a tudományos kutatás még nem mutatott ki egyértelmű oksági viszonyt egyfelől a kérdéses hatások, másfelől azok lehetséges egészség- és környezetkárosító volta között;

„a szennyező fizet elve”: az okozott hatásokért viselt felelősséget beleérve az az elv, amelynek értelmében a környezetszennyezés megelőzésére, kezelésére és csökkentésére és a környezet elfogadható állapotba történő visszaállítására fordított költségek a szennyezőt terhelik. Amennyire ez megoldható, ez utóbbinak kell viselnie a forgalom által az egészségre és a környezetre gyakorolt hatások összes költségét;

„célszerűségi tanulmány”: a nemzeti jogalkotásnak megfelelő, a nagyarányú új építkezések vagy a meglévő közlekedési infrastruktúra jelentős átalakításai vagy kiépítései kapcsán folytatott vizsgálati eljárás, amely a közlekedéspolitikai szükségességet, valamint a forgalmi, ökológiai, gazdasági és szociokulturális hatásokat tárja fel.

3. cikk

Fenntartható közlekedés és mobilitás

(1) A Szerződő Felek a közlekedésnek a fenntarthatóság keretein belül történő fejlesztése érdekében vállalják, hogy összehangolt környezet- és közlekedéspolitikával korlátozzák a közlekedéshez kapcsolódó negatív hatásokat és kockázatokat, figyelembe véve:

a környezeti vonatkozásokat, oly módon, hogy:

aa)	a természeti erőforrások használata olyan szintre csökkenjen, hogy az lehetőség szerint ne haladja meg természeti megújulási képességüket;

bb)	a káros kibocsátások olyan szintre csökkenjenek, amely nincs negatív hatással az érintett környezeti közeg felvevőképességére;

cc)	a környezetbe juttatott anyagok mennyiségét oly mértékben korlátozzák, hogy ne károsodjanak az ökológiai rendszerek és a természetes anyagkörforgás;

a lakosság igényeit annak érdekében, hogy:

aa)	a hatékonyság mellett környezetkímélő, energia- és tértakarékos módon biztosított legyen az emberek, munkahelyek, javak és szolgáltatások hozzáférhetősége és a kielégítő alapellátás;

bb)	ne kerüljön veszélybe az emberek egészsége és csökkenjen a környezeti katasztrófák kockázata, valamint a balesetek száma és súlyossága;

a gazdasági kritériumok fontosságát, ezáltal:

aa)	növelve a közlekedési szektor nyereségességét és internalizálva a külső költségeket;

bb)	optimalizálva a meglévő infrastruktúrák kihasználását;

cc)	biztosítva a munkahelyeket a különböző gazdasági ágazatok versenyképes vállalkozásaiban;

d)	az Alpok különleges topográfiájának megfelelően a zajártalom ellen hozott megerősített intézkedésék szükségességét.

(2) A Szerződő Felek a közlekedés terén hatályos nemzeti és nemzetközi jogszabályokkal összhangban vállalják olyan nemzeti, regionális és helyi célkitűzések, stratégiák és intézkedések kifejlesztését, amelyek:

a)	figyelembe veszik a különböző természeti, gazdasági és szociokulturális adottságokat, valamint a különböző igényeket;

b)	területrendezési és közlekedéstervezési intézkedésekkel összekapcsolt gazdasági eszközök által lehetővé teszik a közlekedésből kifolyóan a környezetet érő negatív hatások csökkentését.

4. cikk

A célok figyelembevétele az egyéb politikákban

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy egyéb politikáikban ugyancsak figyelembe veszik e jegyzőkönyv célkitűzéseit.

(2) A Szerződő Felek vállalják, hogy az egyéb szakpolitikáknak, stratégiáknak és koncepcióknak a közlekedés területére gyakorolt hatásait előzetesen és utólag felülvizsgálják.

5. cikk

A helyhatóságok részvétele a döntéshozatalban

(1) A Szerződő Felek ösztönzik a nemzetközi együttműködést az illetékes intézmények között, hogy megtalálják a határokon átnyúló lehető legjobb és legösszehangoltabb megoldásokat.

(2) Mindegyik Szerződő Fél vállalja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül meghatározza az intézmények és a közvetlenül érintett helyhatóságok közötti egyeztetés és együttműködés leghatékonyabb szintjét a közös felelősségvállalás elősegítése érdekében, nevezetesen hogy kihasználják és fejlesszék a szinergiákat a közlekedéspolitikák, valamint az azokból adódó intézkedések végrehajtásánál.

(3) A közvetlenül érintett helyhatóságoknak hatásköreik tiszteletben tartásával, a meglévő intézményi keretek között részt vesznek e szakpolitikák előkészítésének és megvalósításának minden egyes fázisában.

6. cikk

Megerősített nemzeti szabályozások

A Szerződő Felek az ökológiai szempontból érzékeny alpesi térség védelme érdekében és a hatályos nemzetközi egyezmények sérelme nélkül, meghatározott, különösen természeti területeikhez kapcsolódó helyzeteknek megfelelően vagy közegészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi okokból az e jegyzőkönyvben előírtakon túlmutató intézkedéseket hozhatnak.

II. FEJEZET

EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

A) STRATÉGIÁK, KONCEPCIÓK, PROJEKTEK

7. cikk

Általános közlekedéspolitikai stratégia

(1) A fenntarthatóság érdekében a Szerződő Felek vállalják, hogy előmozdítják a közlekedés ésszerű és biztonságos lebonyolítását, különösen az összehangolt, határokon átnyúló hálózatok segítségével annak érdekében, hogy:

a)	biztosítsák a különböző közlekedési módok és eszközök összehangolását és ösztönözzék az intermodalitást;

b)	optimalizálják az alpesi térségben meglévő közlekedési rendszerek és infrastruktúrák kihasználását, többek között az elektronikus adatátvitel használatával, a külső költségeket és az infrastruktúra költségeit – amennyire lehet – az okozott negatív hatások arányában a felhasználóra terhelve;

c)	térrendezési és strukturális intézkedésekkel ösztönözzék a személyek és termékek szállításának a környezetet leginkább tiszteletben tartó szállítási eszközökre és az intermodális szállítási rendszerekre történő áthelyezését;

d)	feltárják és felhasználják a forgalom csökkentésére nyíló lehetőségeket.

2) A Szerződő Felek vállalják, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető leginkább biztosítsák:

a)	a közlekedési útvonalak védelmét a természeti veszélyekkel szemben;

b)	a személyek és a környezet védelmét a közlekedéshez kötődő negatív hatásoknak különösen kitett területeken;

c)	valamennyi közlekedési mód károsanyag- és zajkibocsátásának fokozatos csökkentését a rendelkezésre álló legjobb technológiák felhasználásával;

d)	a jobb közlekedésbiztonságot.

8. cikk

Értékelési és kormányközi konzultációs eljárás

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy nagyarányú új építkezések, a meglévő közlekedési infrastruktúra jelentős átalakításai vagy kiépítései esetén célszerűségi tanulmányt, környezeti hatásvizsgálatot és kockázatelemzést végeznek, és azok eredményeit e jegyzőkönyv célkitűzéseire tekintettel értékelik.

(2) Az alpesi térség közlekedési infrastruktúrájának tervezését összehangoltan és egyeztetetten kell végezni. A jelentős határokon átnyúló hatású projektek esetében a Szerződő Felek vállalják, hogy legkésőbb a vizsgálatok bemutatása után előzetes konzultációkat folytatnak az érintett Szerződő Felekkel. E rendelkezések nem sértik az egyes Szerződő Felek azon jogát, hogy azokat a közlekedési infrastruktúrák építését kivitelezzék, amelyek e jegyzőkönyv elfogadásáig belső jogrendjüknek megfelelően kerültek elfogadásra, vagy amelyek szükségességét törvény állapította meg.

(3) A Szerződő Felek országaik vállalkozásainak környezetgazdálkodásában a közlekedési komponens fokozott figyelembevételére ösztönöznek.

B) TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Tömegközlekedés

Az alpesi térség települési és gazdasági struktúrájának, valamint pihenő és szabadidős célú lehetőségeinek fenntartható megőrzése és javítása érdekében a Szerződő Felek vállalják, hogy fejlesztik az ügyfél- és környezetbarát tömegközlekedési rendszert.

10. cikk

Vasúti közlekedés és hajózás

(1) A vasút azon különleges képességének kiaknázása érdekében, hogy megfelel a hosszú távú közlekedés szükségleteinek, és a vasúthálózatnak az Alpok turisztikai és gazdasági célú feltárása érdekében történő jobb kihasználása érdekében a Szerződő Felek illetékességük keretei közt támogatják:

a)	a vasúti infrastruktúra javítását nagy, az Alpokon áthaladó vasúti tengelyek kiépítésével és fejlesztésével, az összekötő vonalakat és megfelelő terminálokat is beleértve;

b)	a vasúti vállalatok kiaknázásának optimalizálását és modernizálását, különösen a határokon átnyúló forgalom terén;

c)	a különösen a hosszabb távú teherforgalom vasútra történő átterelését célzó, és a közlekedési infrastruktúrák használatára vonatkozó díjszabás fokozottabb harmonizálására irányuló intézkedéseket;

d)	az intermodális közlekedési rendszereket, valamint a vasúti közlekedés fejlesztését;

e)	a vasút fokozottabb használatát és a hosszú távú személyszállítás, a regionális és a helyi szállítás közötti ügyfélbarát szinergiák megteremtését.

(2) A Szerződő Felek támogatják az átmenő közúti teherforgalom csökkentése érdekében a belvízi hajózási kapacitások fokozott használatára irányuló erőfeszítéseket.

11. cikk

Közúti közlekedés

(1) A Szerződő Felek tartózkodnak attól, hogy új nagy forgalmú utakat építsenek az Alpokon átmenő forgalom számára.

(2) Az Alpokon belüli forgalom számára akkor lehet kivitelezni nagy forgalmú utakra vonatkozó projekteket, ha:

a)	az Alpesi Egyezmény 2. cikke 2. bekezdésének j) pontjában rögzített célkitűzések a környezeti hatásvizsgálat eredménye alapján megfelelő óv- és kiegyenlítő intézkedések segítségével elérhetőek;

b)	a közlekedés igényeit nem lehet sem a meglévő köz- és vasúti kapacitás jobb kihasználásával, sem a vasúti és hajózási infrastruktúrák bővítésével vagy újak építésével, sem az intermodális közlekedés javításával, sem más közlekedésszervezési jellegű intézkedéssel kielégíteni;

c)	a célszerűségi tanulmány kimutatta, hogy a projekt gazdaságos, a kockázatok kezelhetőek, és a környezeti hatásvizsgálat eredménye pozitív;

d)	számításba veszik a területrendezési és fenntartható fejlesztési terveket és/vagy programokat.

(3) Mindazonáltal az alpesi térség földrajzi és településszerkezete alapján – amelyek nem minden esetben teszik lehetővé a tömegközlekedés általi hatékony kiszolgálást – a Szerződő Felek e peremterületeken ugyanúgy elismerik a hatékony egyéni közlekedést kielégítő közlekedési infrastruktúra megteremtésének és fenntartásának szükségességét.

12. cikk

Légi közlekedés

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy a lehetséges mértékben csökkentik a légi közlekedés által okozott, a környezetre nézve negatív hatásokat, a repülőgépek okozta zajt beleértve, anélkül hogy azokat más régiókra terhelnék át. Figyelembe véve e jegyzőkönyv célkitűzéseit, arra törekszenek, hogy korlátozzák vagy szükség esetén megtiltsák a légiközlekedési eszközöknek a repülőtereken kívüli leszállását. A vadon élő állatvilág védelmében a Szerződő Felek megfelelő intézkedéseket hoznak a szabadidős célú nem motorizált repülések térbeli és időbeli korlátozására.

(2) A Szerződő Felek vállalják az Alpok-közeli repülőterekről a különböző alpesi régiókba irányuló tömegközlekedési rendszerek javítását, hogy a környezetre tett negatív hatások növelése nélkül meg tudjanak felelni a közlekedési igényeknek. Ebben az összefüggésben a Szerződő Felek a lehetséges mértékben korlátozzák az alpesi térségben új légikikötők építését és a már meglévő repülőterek jelentős kiépítését.

13. cikk

Turisztikai infrastruktúrák

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy e jegyzőkönyv célkitűzéseinek figyelembevételével felülvizsgálják az új turisztikai infrastruktúráknak a közlekedésre gyakorolt hatásait, és amennyiben szükséges, megelőző és kiegyenlítő intézkedéseket hoznak e jegyzőkönyv és más jegyzőkönyvek célkitűzéseinek elérésére. Ezen esetben a tömegközlekedést kell elsőbbségben részesíteni.

(2) A Szerződő Felek támogatják a csekély forgalmú és forgalommentes övezetek létrehozását és fenntartását, autómentes turisztikai helyszínek kialakítását, valamint a turisták autómentes közlekedését előmozdító intézkedéseket.

14. cikk

Valós költségek

A közlekedésirányítási hatásoknak a különböző közlekedési módok valós költségeinek jobb kiszámítása által történő befolyásolása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak a szennyező fizet elvének alkalmazásában, és támogatják egy olyan számítási rendszer kifejlesztését és alkalmazását, amely lehetővé teszi az infrastrukturális és a külső költségek meghatározását. A cél közlekedésspecifikus díjazási rendszerek bevezetése, amelyek lehetővé teszik a valós költségek igazságos fedezését, és:

a)	a leginkább környezetbarát közlekedési módok és eszközök használatára ösztönöznek;

b)	a közlekedési infrastruktúrák kiegyensúlyozottabb használatához vezetnek;

c)	a közlekedésre kiható strukturális és regionális tervezési intézkedések segítségével az ökológiai és társadalmi-gazdasági költségek csökkentésére alkalmas lehetőségek jobb kihasználására ösztönöznek.

C) NYOMON KÖVETÉS ÉS ELLENŐRZÉS

15. cikk

Kínálat és használat a közlekedési infrastruktúra terén

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy egységes minta alapján referenciadokumentumban rögzítik és rendszeres időközönként aktualizálják a nagy forgalmú közlekedési infrastruktúrák és közlekedési rendszerek állapotáról és fejlődéséről, valamint ezek használatáról, illetve javításáról, valamint a negatív hatások csökkentéséről szóló helyzetjelentést.

(2) A Szerződő Felek e referenciadokumentum alapján felülvizsgálják, milyen mértékben járulnak hozzá a végrehajtó intézkedések az Alpesi Egyezmény és különösen e jegyzőkönyv célkitűzéseinek eléréséhez és továbbfejlesztéséhez.

16. cikk

Környezetminőségi célkitűzések, kritériumok és mutatók

(1) A Szerződő Felek olyan környezetminőségi célkitűzéseket határoznak meg és valósítanak meg, amelyek lehetővé teszik a fenntartható közlekedési eszközök létrehozását.

(2) Egyetértenek az alpesi térség sajátos viszonyaihoz igazított kritériumok és mutatók szükségességében.

(3) E kritériumok és mutatók alkalmazásának célja a közlekedésnek a környezetre és az egészségre gyakorolt negatív hatásai alakulásának mérése.

III. FEJEZET

KOORDINÁCIÓ, KUTATÁS, KÉPZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

17. cikk

Koordináció és tájékoztatás

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy szükség esetén együttes üléseket tartanak annak érdekében, hogy:

a)	értékeljék az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedések hatásait;

b)	a többi szerződő államra kiható fontos közlekedéspolitikai döntések előtt egyeztessenek egymással;

c)	ösztönözzék az információcserét e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében, elsőbbséget adva a meglévő információs rendszerek használatának;

d)	fontos közlekedéspolitikai döntések előtt tájékoztassák egymást, különösen azért, hogy azokat egy összehangolt, határokon átnyúló területrendezési politikába ágyazzák.

18. cikk

Kutatás és megfigyelés

(1) A Szerződő Felek szoros együttműködésben támogatják és összehangolják az alpesi térség tekintetében a közlekedés és a környezet közti kölcsönhatásokra, valamint a sajátos – a környzetbarátabb közlekedési rendszerek gazdaságosságát növelő – technológiák fejlesztésére vonatkozó kutatásokat.

(2) A közös kutatás és megfigyelés eredményeit e jegyzőkönyv megvalósításának felülvizsgálata alkalmával kellően figyelembe kell venni, nevezetesen a fenntartható közlekedésfejlesztés leírását lehetővé tevő módszerek és kritériumok kidolgozásánál.

(3) A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szintű kutatás és rendszeres megfigyelés különböző eredményeit közös állandó megfigyelő és információs rendszerbe foglalják, s azokat a meglévő intézményi keretek között nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

(4) A Szerződő Felek támogatják a fenntartható fejlődés koncepcióinak és technológiáinak megvalósítását lehetővé tevő kísérleti projekteket.

(5) A Szerződő Felek támogatják az intermodális stratégiai környezeti hatásvizsgálatok módszereinek alkalmazhatóságára irányuló vizsgálatokat.

19. cikk

Képzés és tájékoztatás

A Szerződő Felek ösztönzik a közvélemény kezdeti és folyamatos képzését, valamint tájékoztatását e jegyzőkönyv célkitűzéseire, intézkedéseire és végrehajtására vonatkozóan.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

20. cikk

Végrehajtás

A Szerződő Felek vállalják, hogy felügyelik e jegyzőkönyv végrehajtását és a meglévő intézményi kereteken belül meghoznak minden megfelelő intézkedést ennek érdekében.

21. cikk

A szabályoknak való megfelelés ellenőrzése

(1) A Szerződő Felek rendszeresen jelentést tesznek az állandó bizottságnak az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedésekről. A jelentéseknek ismertetniük kell a meghozott intézkedések hatékonyságát is. A jelentés gyakoriságát az alpesi konferencia határozza meg.

(2) Az állandó bizottság megvizsgálja a jelentéseket arra vonatkozóan, hogy a Szerződő Felek eleget tettek-e az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek. Ennek során további információkat kérhet a Szerződő Felektől, vagy más információforrásokat vehet igénybe.

(3) Az állandó bizottság jelentést készít az alpesi konferencia számára az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeknek a Szerződő Felek által történő betartásáról.

(4) E jelentést az alpesi konferencia tudomásul veszi. Amennyiben kötelezettségszegést állapít meg, ajánlásokat fogadhat el.

22. cikk

A rendelkezések hatékonyságának értékelése

(1) A Szerződő Felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a hatékonyságát. Amennyiben a célkitűzések elérése érdekében szükségesnek mutatkozik, a Szerződő Felek előkészítik a jegyzőkönyv megfelelő módosításainak elfogadását.

(2) A rendelkezések értékelésében a meglévő intézményi kereteken belül a helyhatóságok is részt vesznek. A Szerződő Felek kikérhetik az érintett területeken működő nem kormányzati szervezetek véleményét is.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Az Alpesi Egyezmény és e jegyzőkönyv kapcsolata

(1) Ez a jegyzőkönyv az Alpesi Egyezménynek az Egyezmény 2. cikke és további vonatkozó cikkei szerinti jegyzőkönyve.

(2) E jegyzőkönyv Szerződő Felévé kizárólag olyanok válhatnak, akik az Alpesi Egyezménynek is Szerződő Felei. Az Alpesi Egyezmény felmondása egyúttal e jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

(3) Az Alpesi konferencia e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben hozott döntései alkalmával kizárólag e jegyzőkönyv Szerződő Felei vehetnek részt a szavazásban.

24. cikk

Aláírás és megerősítés

(1) Ez a jegyzőkönyv 2000. október 31-én áll nyitva aláírásra az Alpesi Egyezményt aláíró államok és az Európai Közösség tagállamai előtt, 2000. november 6-tól pedig a letéteményes Osztrák Köztársaságban áll nyitva aláírásra.

(2) Ez a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát kifejező valamennyi Szerződő Félre vonatkozólag három hónappal azt követően lép hatályba, hogy három állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát.

(3) Minden olyan aláíró állam tekintetében, amely később fejezi ki a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát, a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. A jegyzőkönyv valamely módosításának hatálybalépését követően a jegyzőkönyv minden újabb Szerződő Fele a módosított formájú jegyzőkönyv szerződő felévé válik.

25. cikk

Értesítések

A letéteményes értesíti valamennyi, a preambulumban említett államot és az Európai Közösséget e jegyzőkönyvvel kapcsolatosan:

a)	minden aláírásról;

b)	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;

c)	minden hatálybalépési időpontról;

d)	a Szerződő Felek vagy aláíró felek által tett bármely nyilatkozatról;

e)	minden valamely Szerződő Fél által tett felmondásról szóló értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

A fentiek hiteléül az alulírott kellően meghatalmazott személyek aláírták ezt a jegyzőkönyvet.

Kelt Luzernben, a kétezredik év október havának harmincegyedik napján, német, francia, olasz és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, amelyekből egy-egy eredeti példányt az Osztrák Állami Levéltárban helyeznek letétbe. A letéteményes minden egyes aláíró államnak eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről

a Francia Köztársaság részéről

az Olasz Köztársaság részéről

a Liechtensteini Hercegség részéről

a Monacói Hercegség részéről

az Osztrák Köztársaság részéről

a Svájci Államszövetség részéről

a Szlovén Köztársaság részéről

az Európai Közösség részéről

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/23

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. június 5.)

az Európai Közösség és a Török Köztársaság között létrejött, a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában történő részvételéről szóló megállapodás aláírásáról

(2007/800/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról szóló, 1993. február 8-i 302/93/EGK tanácsi rendelet (1) 13. cikkének megfelelően a Központ a Közösségen kívüli olyan országok részvétele előtt is nyitva áll, amelyeknek a Központ célkitűzéseivel és munkájával kapcsolatos érdekei azonosak a Közösség és a tagállamok érdekeivel.

(2)	A Közösség nevében a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Török Köztársasággal a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában történő részvételéről szóló megállapodásról.

(3)	A megállapodást, annak megkötésére is figyelemmel, a Közösség nevében alá kell írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Török Köztársaság között létrejött, a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában történő részvételéről szóló megállapodás aláírása a Közösség nevében jóváhagyásra kerül, figyelemmel a megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. STEINBRÜCK

(1) HL L 36., 1993.2.12., 1. o. A legutóbb az 1651/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 30. o.) módosított rendelet.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Török Köztársaság kormánya között, a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjában történő részvételéről

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK, a továbbiakban: a Közösség,

egyrészről,

és a TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Törökország,

másrészről,

a továbbiakban: a Szerződő Felek,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy 1997-ben a luxemburgi Európai Tanács a közösségi programokban és ügynökségekben történő részvételt az előcsatlakozási stratégia felgyorsítását elősegítő módszernek nyilvánította;

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Közösség a 302/93/EGK tanácsi rendelettel (1) (a továbbiakban: a rendelet) létrehozta a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a Központ);

MIVEL a rendelet 13. cikke előírja, hogy a Központ a Közösségen kívüli olyan országok részvétele előtt is nyitva áll, amelyek érdekei azonosak a Közösség és a tagállamok érdekeivel;

MIVEL Törökország osztja a Központnak a rendeletben megállapított céljait és célkitűzéseit, hiszen Törökország végső célja, hogy az Európai Unió tagja legyen;

MIVEL Törökország elfogadja a rendeletben a Központra vonatkozóan megfogalmazott feladatokat, munkamódszereket és kiemelt területeket;

MIVEL Törökországban létezik olyan intézmény, amely a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatához kapcsolható,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Részvétel

Törökország – az e megállapodásban meghatározott feltételek szerint – teljes mértékben részt vesz a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Központjának (a továbbiakban: a Központ) munkájában.

2. cikk

A Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata

(1) Törökország csatlakozik a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatához („Reitox”).

(2) Törökország e megállapodás hatálybalépésétől számított 28 napon belül értesíti a Központot nemzeti információs hálózatának fő elemeiről, ideértve a nemzeti Központot is, és megnevez minden más szakosított központot, amely célszerűen hozzájárulhat a központ munkájához.

3. cikk

Igazgatóság

A Központ igazgatósága meghívja üléseire Törökország képviselőjét. A képviselő korlátozás nélkül vesz részt az üléseken, szavazati joga nincs. Az igazgatóság kivételes esetben, a Közösség és a tagállamai különleges érdekeit érintő kérdésekben, olyan ülést is összehívhat, amelyen csak a tagállamok és az Európai Bizottság képviselői vesznek részt.

Az igazgatóság a Törökország képviselőivel együtt tartott ülésén megállapítja Törökországnak a Központ munkájában történő részvételére vonatkozó részletes szabályokat.

4. cikk

Költségvetés

Az e megállapodás I. mellékletében megállapított és annak szerves részét képező rendelkezésekkel összhangban Törökország pénzügyileg hozzájárul a Központ tevékenységeihez.

5. cikk

Adatvédelem és az adatok titkossága

(1) Amennyiben e megállapodás alapján a Központ természetes személyek azonosítására nem alkalmas személyes adatokat továbbít a török hatóságoknak a közösségi és török jognak megfelelően, az ilyen adatokat csak a megállapított célra és a továbbító hatóság által előírt feltételek szerint lehet felhasználni.

(2) A Központ által a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatban a török hatóságoknak továbbított adatokat az információk terjesztésére és bizalmasságára vonatkozó közösségi és török szabályoknak megfelelően lehet közzétenni. Személyes adatok nem tehetők közzé, sem a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(3) A Törökországban kijelölt szakosított központok nem kötelesek a török jogszabályok értelmében bizalmasnak nyilvánított információkat közölni.

(4) A török hatóságok által történő adattovábbítás esetén a Központra a rendelet 6. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

6. cikk

Jogképesség

A Központ jogi személyiséggel rendelkezik a török jogszabályok alapján, és Törökországban a török jogszabályok alapján a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.

7. cikk

Felelősség

A Központ felelősségére a rendelet 16. cikkében megállapított szabályok irányadók.

8. cikk

Kiváltságok és mentességek

Törökország alkalmazza a Központra az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet, amelyet e megállapodás II. melléklete tartalmaz, és amely e megállapodás szerves részét képezi.

9. cikk

Személyzeti szabályzat

Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérően a teljes állampolgársággal rendelkező török állampolgárokat a Központ ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja.

10. cikk

Hatálybalépés

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.

Ez a megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítik egymást az első albekezdésben említett eljárás befejezéséről.

11. cikk

Érvényesség és megszűnés

(1) E megállapodást határozatlan időre kötötték. Érvényessége Törökország Európai Unióhoz történő csatlakozásakor szűnik meg.

(2) Bármelyik Szerződő Fél felmondhatja e megállapodást a másik Szerződő Fél írásban történő értesítésével. E megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Съставено в Брюксел на тридесети октомври две хиляди и седма година.

Hecho en Bruselas, el treinta de octubre de dos mil siete.

V Bruselu dne třicátého října dva tisíce sedm.

Udfærdiget i Bruxelles, den tredivte oktober to tusind og syv.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten Oktober zweitausendsieben.

Kahe tuhande seitsmenda aasta oktoobrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Οκτωβρίου δύο χιλιάδες επτά.

Done at Brussels on the thiertieth day of October in the year two thousand and seven.

Fait à Bruxelles, le trente octobre deux mille sept.

Fatto a Bruxelles, addì trenta ottobre duemilasette.

Briselē, divtūkstoš septītā gada trīsdesmitajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai septintųjų metų spalio trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-hetedik év október harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tletin-il jum ta' Ottubru tas-sena elfejn u sebgħa.

Gedaan te Brussel, de dertigste oktober tweeduizend zeven.

Sporządzono w Brukseli, dnia trzydziestego października roku dwa tysiące siódmego.

Feito em Bruxelas, em trinta de Outubro de dois mil e sete.

Încħeiat la Bruxelles, treizeci octombrie două mii șapte.

V Bruseli dna tridsiateho októbra dvetisícsedem.

V Bruslju, dne tridesetega oktobra leta dva tisoč sedem.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaseitsemän.

Som skedde i Bryssel den trettionde oktober tjugohundrasju.

Brüksel'de, otuz Ekim ikibinyedi gününde yapilmiștir.

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Avrupa Topluluğu adina

За Република Турция

Por la Republica de Turquia

Za Tureckou republiku

For Republikken Tyrkiet

Für die Republik Türkei

Türgi Vabariigi nimel

Για την Τουρκική Δημοκρατία

For the Republic of Turkey

Pour la République de Turquie

Per la Repubblica di Turchia

Turcijas Republikas vārdā

Turkijos Respublikos vardu

A Torök Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tat-Turkija

Voor de Republiek Turkije

W imieniu Republiki Turcji

Pela República da Turquia

Pentru Republica Turcia

Za Tureckú republiku

Za Republiko Turčijo

Turkin tasavallan puolesta

För Republiken Turkiet

Türkiye Cumhuriyeti adina

(1) HL L 36., 1993.2.12., 1. o. A legutóbb az 1651/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 30. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

TÖRÖKORSZÁG PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSA A KÁBÍTÓSZEREK ÉS A KÁBÍTÓSZER-FÜGGŐSÉG EURÓPAI MEGFIGYELŐKÖZPONTJA MŰKÖDÉSÉHEZ

(1)

A Törökország által az Európai Unió általános költségvetése javára, a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjában (a továbbiakban: a Központ) történő részvétel céljából fizetendő pénzügyi hozzájárulást a tevékenységek Törökországban történő bevezetésének négy éve alatt fokozatosan növelik. Az előírt pénzügyi hozzájárulások összege:

—	a részvétel első évében

100 000 EUR

—	a részvétel második évében

150 000 EUR

—	a részvétel harmadik évében

210 000 EUR

—	a részvétel negyedik évében

271 000 EUR

A részvétel ötödik évétől a Törökország által a Központnak fizetendő éves pénzügyi hozzájárulás összege a részvétel negyedik évére megállapított összeg és a Központnak nyújtott közösségi támogatás növekedési arányának szorzata.

(2)

A Központnak nyújtott hozzájárulása kifizetéséhez Törökország részben közösségi támogatást is felhasználhat; ebben az esetben a közösségi hozzájárulás mértéke a részvétel első évében legfeljebb 75 %, második évében legfeljebb 60 %, majd azt követően legfeljebb 50 % lehet. Külön programozási eljárás függvényében a kért közösségi támogatást külön finanszírozási megállapodás útján utalják át Törökországnak. A hozzájárulás fennmaradó részét Törökország fedezi.

(3)

Törökország hozzájárulását az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet szerint kezelik.

A török képviselőknek és szakértőknek a Központ tevékenységében vagy a Központ munkaprogramjának végrehajtásával kapcsolatos üléseken történő részvételük céljából felmerülő utazási és tartózkodási költségeit a Központ az Európai Unió tagállamaira jelenleg hatályos eljárásokkal megegyező alapon és azoknak megfelelően téríti meg.

(4)	Részvételének első naptári évében Törökország a részvétele napjától az év végéig arányosan számított hozzájárulást fizet. A következő években a hozzájárulás összege megfelel az e megállapodásban foglaltaknak.

II. MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikkének megfelelően ezeket a Közösségeket és az Európai Beruházási Bankot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket ehhez a szerződéshez csatolnak:

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK VAGYONA, INGATLANAI, KÖVETELÉSEI ÉS ÜGYLETEI

1. cikk

A Közösségek helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól. A Közösségek vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk

A Közösségek irattárai sérthetetlenek.

3. cikk

A Közösségek, a Közösségek követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor a Közösségek hivatalos használatra jelentős összegű beszerzéseket hajtanak végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat a Közösségeken belüli versenyt torzító hatással.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

4. cikk

A Közösségek a hivatali használatukra szánt árucikkek tekintetében mentességet élveznek minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett történik.

A Közösségek saját kiadványaik tekintetében szintén mentességet élveznek minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

5. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség bármilyen valutát tarthat, és bármilyen pénznemben lehetnek számlái.

II. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS ÉS LAISSEZ-PASSER

6. cikk

A Közösségek intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik, amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti.

A Közösségek intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

7. cikk

(1) A közösségi intézmények elnökei a közösségi intézmények tagjai és alkalmazottai részére a Tanács által előírt formájú útiokmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok hatóságai érvényes útiokmányként fogadnak el. Ezt az útiokmányt a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki.

A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az útiokmányokat harmadik államok területén is érvényes útiokmányként ismerjék el.

(2) Mindamellett az Európai Szén- és Acélközösség kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 6. cikkének rendelkezéseit az intézmények azon tagjaira és alkalmazottaira, akik e szerződés hatálybalépésekor rendelkeznek az ebben a cikkben említett útiokmánnyal, továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI

8. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

a)	saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők;

b)	a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a)	saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

b)	a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK INTÉZMÉNYEINEK MUNKÁJÁBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMI KÉPVISELŐK

11. cikk

A közösségi intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket a Közösségek tanácsadó szerveinek tagjaira is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TISZTVISELŐI ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAI

12. cikk

Az egyes tagállamok területén a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:

a szerződésnek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak Közösségekkel szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől a Bíróságnak a Közösségek, valamint a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket;

b)	házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá;

c)	a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;

az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben azon ország kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják;

vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban, az ezen állam belső piacán érvényes feltételek mellett szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően.

13. cikk

A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közösségek által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni a Közösségek javára a Tanács által a Bizottság javaslata alapján meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

A Közösségek által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek.

14. cikk

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint a Közösségek tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor a Közösségek azon tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag a Közösség szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – a Közösség szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja a Közösségeknek. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársakra is, amennyiben ez utóbbiak nem végeznek külön kereső tevékenységet, illetve az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti országban található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól, az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

15. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag meghatározza a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak rendszerét.

16. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően meghatározza a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak azon kategóriáit, akikre a 12. cikket, a 13. cikk második bekezdését és a 14. cikket részben vagy egészben alkalmazni kell.

Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

VI. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKHEZ AKKREDITÁLT KÉPVISELETEINEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

17. cikk

Az a tagállam, amelynek területén a Közösségek székhelye található, a harmadik országoknak a Közösségekhez akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag a Közösségek érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Valamennyi közösségi intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes a Közösségek érdekével.

19. cikk

A közösségi intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

20. cikk

A 12–15. és a 18. cikket a Bizottság tagjaira is alkalmazni kell.

21. cikk

A 12–15. és a 18. cikket alkalmazni kell a Bíróság bíráira, a főtanácsnokaira, a hivatalvezetőjére, valamint a segédelőadóira, továbbá az Elsőfokú Bíróság tagjaira és hivatalvezetőjére; ez a rendelkezés a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák és főtanácsnokok bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

22. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet továbbá – a Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül – alkalmazni kell az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira, alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire.

Az Európai Beruházási Bank tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy felszámolása sem keletkeztet semmilyen közteher-fizetési kötelezettséget. Végezetül, a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

23. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

Az Európai Központi Bank tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

A fenti rendelkezéseket az Európai Monetáris Intézetre is alkalmazni kell. Az EMI megszüntetése vagy felszámolása nem keletkeztet semmilyen közteher-fizetési kötelezettséget.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet. Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázhatvanötödik év április havának nyolcadik napján.

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/34

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. december 6.)

a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról

(2007/801/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a 2003-as csatlakozási okmányra és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyeket a nevezett okmány I. melléklete nem említ, csak akkor kell az említett jogi eszköz értelmében valamely új tagállamban alkalmazni, ha a Tanács annak ellenőrzését követően, hogy az új tagállamban a vívmányok alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek, így határoz.

(2)

A Tanács, miután ellenőrizte, hogy a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: az érintett tagállamok) teljesítették a schengeni vívmányok adatvédelmi részének alkalmazásához szükséges feltételeket, úgy határozott, hogy a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseit az érintett tagállamokra 2007. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.

(3)

A Tanács a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 16-i végrehajtó bizottsági határozatban (SCH/Com-ex (98) 26. def.) (2) megállapított, vonatkozó schengeni értékelési eljárásoknak megfelelően most ellenőrizte, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételek a schengeni vívmányok valamennyi más területén – légi határok, szárazföldi határok, rendőrségi együttműködés, a Schengeni Információs Rendszer, tengeri határok és vízumok – is teljesültek az érintett tagállamokban.

(4)	A Tanács 2007. november 8-án arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tagállamok minden említett területen teljesítették a feltételeket.

(5)	Ezáltal lehetségessé vált megállapítani azokat az időpontokat, amelyektől kezdve az érintett tagállamok teljes körűen alkalmazzák a schengeni vívmányokat, nevezetesen amelyektől kezdve az ezekkel a tagállamokkal közös belső határokon meg kell szüntetni a személyek ellenőrzését.

(6)

A legkorábbi ilyen időpontoktól kezdve a Schengeni Információs Rendszer alkalmazására vonatkozó, a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 12-i 2007/471/EK tanácsi határozat (3) által előírt korlátozásokat vissza kell vonni.

(7)

Annak elkerülése érdekében, hogy a schengeni térség kibővítése miatt a térségen belüli utazás a személyek egyes csoportjai számára nehezebbé váljon, fenn kell tartani a 895/2006/EK határozatban (4) az érintett tagállamok egyike által más érintett tagállamok területén való átutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli polgárok tekintetében előírt könnyítést. Ennek következtében az említett határozat egyes rendelkezéseit egy korlátozott, átmeneti időszakra továbbra is alkalmazni kell.

(8)

A 2003-as csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően és a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról szóló, 2004. december 22-i 2004/926/EK tanácsi határozatban (5), különösen annak 1. cikke első bekezdésében előírtak szerint a schengeni vívmányoknak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága általi részleges alkalmazásából következően az érintett tagállamokra a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamokkal való kapcsolatuk során alkalmazandó schengeni vívmányok rendelkezéseinek csak egy része alkalmazandó az érintett tagállamoknak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való kapcsolatára.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK határozat (6) 1. cikkének B., C., D., F. és H. pontjában említett területre vonatkoznak,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) A schengeni vívmányok I. mellékletben említett rendelkezéseit az érintett tagállamokra az egymás közötti és a Belga Királysággal, a Dán Királysággal, a Németországi Szövetségi Köztársasággal, a Görög Köztársasággal, a Spanyol Királysággal, a Francia Köztársasággal, az Olasz Köztársasággal, a Luxemburgi Nagyhercegséggel, a Holland Királysággal, az Osztrák Köztársasággal, a Portugál Köztársasággal, a Finn Köztársasággal és a Svéd Királysággal, valamint az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal fenntartott kapcsolataikban 2007. december 21-től kell alkalmazni.

Amennyiben azok a rendelkezések a személyek belső határokon történő ellenőrzésének eltörlését szabályozzák, azokat a légi határokra 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

Az érintett tagállamok által a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozóan alkalmazott valamennyi korlátozást 2007. december 21-től vissza kell vonni.

(2) A schengeni vívmányok II. mellékletben említett rendelkezései az érintett tagállamokra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való kapcsolatuk során 2007. december 21-től alkalmazandók.

2. cikk

A 2007. december 21. előtt kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok 2008. június 30-ig, illetve érvényességi időtartamuk alatt érvényesek maradnak a többi érintett tagállam területén való átutazásra, amennyiben azok e rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a 895/2006/EK határozattal összhangban átutazás céljából elismerték. Az említett határozatban meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. COSTA

(1) 2007. november 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 138. o.

(3) HL L 179., 2007.7.7., 46. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 895/2006/EK határozata a személyek külső határokon történő, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történő átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről (HL L 167., 2006.6.20., 1. o.).

(5) HL L 395., 2004.12.31., 70. o.

(6) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

I. MELLÉKLET

A schengeni vívmányoknak a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdése szerinti azon rendelkezései, amelyek az érintett tagállamokra a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamokkal, valamint Izlanddal és Norvégiával való kapcsolatuk során alkalmazandóvá válnak

A Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek tekintetében:

A 2. pont c) alpontjában felsorolt egyes jogi aktusok által módosított Schengeni Egyezmény 1. cikke, amennyiben kapcsolódik e bekezdés rendelkezéseihez, 9–12. cikke, 14–25. cikke a 19. cikk (2) bekezdésének kivételével, 40–43. cikke, 126–130. cikke, amennyiben kapcsolódnak e bekezdés rendelkezéseihez.

Egyéb rendelkezések:

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései:

—	az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás: 2. cikk, 3. cikk és az Olasz Köztársaságnak az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás 2. és 3. cikkéről szóló közös nyilatkozat,

—	a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás: 2. cikk és 3. cikk,

—	a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás: 2. cikk, 3. cikk és a záróokmány III. részében szereplő I. nyilatkozat,

—	a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás: 2. cikk,

—	az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás: 2. cikk és 3. cikk,

—	a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás: 2. cikk és 3. cikk,

—	a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás: 2. cikk és 3. cikk,

—	a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás: 2. cikk és 3. cikk.

A Schengeni Egyezmény által létrehozott Végrehajtó Bizottság alábbi határozatai:

—	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata az egységes vízumok meghosszabbításáról (SCH/Com-ex (93) 21);

—	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata az egységes vízum megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó közös elvekről (SCH/Com-ex (93) 24);

—	a Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata az Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében említett központi hatóságokkal történő konzultációt szolgáló számítógépes eljárás bevezetéséről (SCH/Com-ex (94) 15 rev.);

—	a Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az egységes vízumok kiadására vonatkozó statisztikai információk cseréjéről (SCH/Com-ex (94) 25);

—	a Végrehajtó Bizottság 1995. május 5-i határozata a közös vízumpolitikáról. A Végrehajtó Bizottság 1995. április 28-i, brüsszeli ülésének jegyzőkönyvébe foglalt határozat (SCH/Com-ex (95) PV 1 rev.);

—	a Végrehajtó Bizottság 1996. június 27-i határozata a schengeni vízumoknak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint történő kiadására vonatkozó elvekről (SCH/Com-ex (96) 13 rev. 1);

—	a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a schengeni államok közötti visszafogadási megállapodások keretében a bizonyítási eszközökre és valószínűsítő körülményekre irányadó elvekről (SCH/Com-ex (97) 39 rev.);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata kiadott vízumokra vonatkozó statisztikák helyi szintű cseréjéről (SCH/Com-ex (98) 12);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. június 23-i határozata a schengeni területről történő kitoloncoláshoz szükséges okmányok kiállításánál problémát felvető országokra vonatkozó szükséges intézkedésekről (SCH/Com-ex (98) 18 rev.);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. június 23-i határozata a monacói tartózkodási engedélyekről (SCH/Com-ex (98) 19);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. június 23-i határozata a vízum iránti kérelmet benyújtó személyek útlevelének lebélyegzéséről (SCH/Com-ex (98) 21);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. június 23-i határozata a technikai schengeni vívmányok egészét felölelő záradékról (SCH/Com-ex (98) 29 rev.);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52);

—	a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról (SCH/Com-ex (98) 56);

—	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról (SCH/Com-ex (99) 13), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasítás azon rendelkezéseihez, amelyek még nem váltak alkalmazandóvá a 2003-as csatlakozási okmány értelmében;

—	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról (SCH/Com-ex (99) 14).

Az alábbi egyéb jogi aktusok:

—	a Tanács 2000. október 17-i 2000/645/EK határozata a Schengeni Végrehajtó Bizottság SCH/Com-ex (94)15 rev. határozatában foglalt schengeni vívmányok helyesbítéséről (HL L 272., 2000.10.25., 24. o. A 2003/330/EK határozattal [HL L 116., 2003.5.13., 22. o.] módosított határozat);

—	a Tanács 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelete a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról (HL L 150., 2001.6.6., 4. o.);

—

a Tanács 2001. május 28-i 2001/420/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 13. melléklete V. és VI. részének és a Közös Kézikönyv 6a. mellékletének az egyidejűleg rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében történő kiigazításáról (HL L 150., 2001.6.6., 47. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—

a Tanács 2001. május 28-i 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.2., 34. o.) és a Tanács 2004. február 23-i 2004/191/EK határozata a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/40/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.);

—	a Tanács 2001. december 20-i 2002/44/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VII. részének és 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének módosításáról (HL L 20., 2002.1.23., 5. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—	a Tanács 2002. április 25-i 2002/354/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. részének kiigazításáról és 16. mellékletének létrehozásáról (HL L 123., 2002.5.9., 50. o.);

—	a Tanács 2002. július 12-i 2002/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. és VIII. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 44. o.);

—	a Tanács 2002. július 12-i 2002/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 48. o.);

—	a Tanács 2003. február 27-i 415/2003/EK rendelete a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról (HL L 64., 2003.3.7., 1. o.);

—

a Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—	a Tanács 2003. június 13-i 2003/454/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének a vízumdíjak tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2003.6.20., 82. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—

a Tanács 2003. július 28-i 2003/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete A. listájának, valamint a Közös Kézikönyv 5. melléklete A. listájának a pakisztáni diplomata-útlevelek birtokosaira vonatkozó vízumkötelezettség tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003.8.6., 13. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—

a Tanács 2003. július 28-i 2003/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 3. melléklete I. részének, valamint a Közös Kézikönyv 5a. melléklete I. részének a harmadik országok repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó állampolgárai tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003.8.6., 15. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—	a Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.);

—	a Tanács 2003. december 22-i 2004/14/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás V. része (A kérelmek vizsgálatának alapvető kritériumai) harmadik albekezdésének módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 74. o.);

—	a Tanács 2003. december 22-i 2004/15/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás II. része 1.2. pontjának módosításáról és új mellékletének kidolgozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 76. o.);

—

a Tanács 2003. december 22-i 2004/17/EK határozata az utazási betegségbiztosításnak az egységes beutazóvízum megszerzéséhez szükséges alátámasztó dokumentumok listájára történő felvétele tekintetében a Közös Konzuli Utasítás V. része 1.4. pontjának, illetve a Közös Kézikönyv I. része 4.1.2. pontjának módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 79. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—	a Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok két vagy több tagállam területéről kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légi járatok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.);

—	az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 28-i 2005/761/EK ajánlása a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (HL L 289., 2005.11.3., 23. o.);

—	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.) 1. cikkének első mondata és III. címe;

—

a Tanács 2006. június 1-i 2006/440/EK határozata a közös konzuli utasítás 12. mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének a vízumkérelmek feldolgozása eljárási költségeinek megfelelően felszámítandó díjak tekintetében történő módosításáról (HL L 175., 2006.6.29., 77. o.), amennyiben kapcsolódik a Közös Konzuli Utasításhoz;

—	az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 1. o.);

—	a Tanács 2006. október 5-i 2006/684/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete A. listájának az indonéz diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosaira vonatkozó vízumkötelezettség tekintetében történő módosításáról (HL L 280., 2006.10.12., 29. o.);

—	a Tanács 2007. július 16-i 2007/519/EK határozata a schengeni konzultációs hálózat 2. részének módosításáról (technikai előírások) (HL L 192., 2007.7.24., 26. o.).

II. MELLÉKLET

A schengeni vívmányoknak a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdése szerinti azon rendelkezései, amelyek az érintett tagállamokra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való kapcsolatuk során alkalmazandóvá válnak

1.	A Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek tekintetében: a 40. cikk, valamint a 42. és 43. cikk, amennyiben kapcsolódik a 40. cikkhez.

Egyéb rendelkezések:

a)	A Schengeni Egyezmény által létrehozott Végrehajtó Bizottság alábbi határozatai: a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52).

Az alábbi egyéb jogi aktus:

a Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.).

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/45

A TANÁCS 2007/805/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2007. december 6.)

az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére, 18. cikke (5) bekezdésére, valamint 23. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Afrikai Unió (AU) az utóbbi évek során kontinentális stratégiai szereplővé és az Európai Unió (EU) kulcsfontosságú nemzetközi partnerévé vált.

(2)	Az EU számos alkalommal elismerte az AU fontos szerepét és eredményeit, többek között „Az EU és Afrika: a stratégiai partnerség felé” (a továbbiakban: az EU Afrika stratégia), az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén elfogadott EU stratégiában.

(3)

Az Európai Tanács 2006. december 14-én és 15-én kötelezettséget vállalt az EU Afrikával való stratégiai partnerségének megerősítésére, valamint a 2007. évre meghatározott, kiemelt vonatkozó fellépések keretében egy konkrét intézkedésként az Uniónak az AU-beli, addisz-abebai jelenlétének erősítésére.

(4)	Az AU-beli fokozott európai uniós jelenlét biztosításának megfelelő eszközeként az Európai Unió Afrikai Unió melletti, állandó addisz-abebai székhelyű különleges képviselőjének (EUKK) kinevezését határozták meg.

(5)	A főtitkár/főképviselő Koen Vervaeke AU melletti EUKK-nak történő kinevezését ajánlotta.

(6)	Ezen együttes fellépés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül az EUKK hivatalának hosszú távú struktúráját jobban kidolgozzák és egységesítik, az elnökség által a főtitkárral/főképviselővel, az EUKK-val és a Bizottsággal szoros együttműködésben készített jelentés alapján.

(7)	Az EUKK megbízatását olyan helyzetben hajtja végre, amely rosszabbodhat, és veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében meghatározott céljait,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

Kinevezés

Koen Vervaeke-t a 2007. december 6-tól2008. december 31-ig terjedő időszakra EUKK-nak nevezik ki. Az EUKK állandó székhelye: Addisz-Abeba.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az EU azon átfogó politikai célkitűzésein alapul, amelyeket EU Afrika stratégia fogalmazott meg és amelyek a békés, demokratikus és virágzó jövő építésére irányuló afrikai erőfeszítések támogatására irányulnak. E célkitűzések az alábbiakat foglalják magukban:

a)	az Európai Unió AU-val folytatott politikai párbeszédének fokozása és szélesebb körű kapcsolatainak kialakítása;

az EU és az AU közötti partnerség megerősítése az EU Afrika stratégiában meghatározott valamennyi területen, hozzájárulás – az AU-val partnerségben – az EU Afrika stratégia kialakításához és végrehajtásához, az afrikai szerep- és felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása, szorosabb és a többoldalú partnerekkel összehangolt együttműködés az afrikai képviselőkkel a többoldalú fórumokon;

az AU-val való együttműködés és az AU támogatása az intézményfejlesztés előmozdításával és az EU és az AU intézményei közötti kapcsolatok erősítésével, többek között fejlesztési támogatás révén is, az alábbiak előmozdítása érdekében:

—	béke és biztonság: konfliktusok előrejelzése, megelőzése, kezelése, a konfliktusokban való közvetítés és azok megoldása, a béke és a stabilitás előmozdítását szolgáló erőfeszítések támogatása, a konfliktust követő újjáépítések támogatása;

—

emberi jogok és kormányzás: az emberi jogok előmozdítása és védelme; az alapvető szabadságoknak és a jogállamiság tiszteletének előmozdítása; a kormányzás ellenőrzésére és javítására irányuló afrikai erőfeszítések támogatása a politikai párbeszéd és a pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén; a részvételi demokrácia és az elszámoltathatóság erősítésének támogatása; a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása, valamint a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kérdésének kezelésére irányuló erőfeszítések további előmozdítása, a kérdés valamennyi aspektusa tekintetében;

—

fenntartható növekedés, regionális integráció és kereskedelem: a kölcsönös összekapcsolhatóságra irányuló erőfeszítések támogatása, valamint az emberek vízhez, higiéniához, energiához és információtechnológiához való hozzáférésének megkönnyítése; a szilárd, hatékony és harmonizált üzleti jogi keretek létrejöttének előmozdítása; annak támogatása, hogy Afrika a világkereskedelmi rendszer szerves részévé váljon, az afrikai országok támogatása abban, hogy megfeleljenek az európai uniós szabályoknak és előírásoknak; Afrika támogatása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében;

—	az emberi erőforrásba való befektetés: a nemek közötti egyenlőség, az egészségügy, az élelmezésbiztonság és az oktatás területén tett erőfeszítések segítése, csereprogramok, egyetemi hálózatok és kiválósági központok támogatása, a migráció kiváltó okainak kezelése.

Mindezeken túlmenően az EU és Afrika olyan közös stratégiát kíván kialakítani, amely továbbfejleszti és megszilárdítja stratégiai partnerségüket. A közös stratégia végrehajtásában az AU lesz a főszereplő.

3. cikk

Megbízatás

A 2. cikkben említett célkitűzések közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP)/európai biztonság- és védelempolitikával (BVP) kapcsolatos vonatkozásainak elérése érdekében az EUKK megbízatása a következőkre terjed ki:

a)	az EU átfogó befolyásának erősítése az AU-val és annak Bizottságával folytatott, az EU és az AU közötti kapcsolat terén felmerülő, a KKBP/EBVP-vel kapcsolatos kérdések teljes körére kiterjedő addisz-abebai párbeszéd és annak koordinálása során;

b)	megfelelő szintű politikai képviselet biztosítása, tükrözve az EU-nak mint az AU politikai, pénzügyi és intézményi partnerének fontosságát, valamint e partnerség magasabb szintre emelését, amit az AU világszerte egyre növekvő politikai jelentősége tett szükségessé;

c)	amennyiben a Tanács úgy határoz, az uniós álláspontok és politikák képviselete, amikor az AU jelentős szerepet tölt be egy olyan válsághelyzetben, amelyre nem neveztek ki EUKK-t;

d)	segítség abban, hogy az AU-val kapcsolatos uniós politikák és fellépések koherensebbek, összehangoltabbak és koordináltabbak legyenek, valamint hozzájárulás a szélesebb körű partneri csoport közötti összhang, valamint e csoport AU-val való kapcsolatának megerősítéséhez;

e)	valamennyi AU szintű lényeges fejlemény szoros figyelemmel kísérése és azokról jelentés készítése;

f)	szoros kapcsolat fenntartása az AU Bizottságával, más AU szervekkel, szubregionális afrikai szervezetek AU melletti képviseleteivel, valamint az AU tagállamainak AU melletti képviseleteivel;

g)	az AU és a szubregionális afrikai szervezetek közötti kapcsolatok/együttműködés elősegítése, különösen azokon a területeken, ahol az EU támogatást nyújt;

h)	kérésre tanácsadás és segítségnyújtás az AU részére az EU Afrika: stratégiában megjelölt területeken;

i)	tanácsadás és segítségnyújtás az AU részére a válságkezelési képességek kialakításához;

j)	egyértelmű feladatmegosztás alapján történő egyeztetés az AU tagállamaiban/régióiban megbízással rendelkező EUKK-kal és tevékenységeik támogatása; és

szoros kapcsolat fenntartása az AU Addisz-Abebában jelenlévő kulcsfontosságú nemzetközi partnereivel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, de egyúttal a nem állami szereplőkkel is, valamint a velük való koordináció előmozdítása az EU és az AU közötti kapcsolat terén felmerülő, a KKBP/EBVP-vel kapcsolatos kérdések teljes körében.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel – a főtitkár/főképviselő felügyelete és operatív irányítása mellett – a megbízatás végrehajtásáért.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, valamint az elsődleges kapcsolattartó a Tanácson belül. A PBB a megbízatás keretein belül stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2007. december 6-tól2008. május 31-ig terjedő időszakra 1 200 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadások 2007. december 6-tól elszámolhatók. A kiadásokat az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad a Közösség tulajdonában.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadást elszámol a Bizottságnak.

(4) Az EUKK megbízatásához kapcsolódóan 2008. június 1-jétől2008. december 31-ig felmerülő kiadások fedezetének biztosítása egy külön tanácsi aktus keretében történik, amely rendelkezik majd a megfelelő pénzügyi referenciaösszegről.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1) Az EUKK megbízatása és az ahhoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök keretein belül felel csoportjának – az elnökséggel folytatott konzultációt követően, a főtitkár/főképviselő támogatásával, valamint a Bizottsággal való teljes együttműködésben történő – létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt, a meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan tájékoztatja a főtitkárt/főképviselőt, az elnökséget és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2) A tagállamok és az Európai Unió intézményei javaslatot tehetnek olyan alkalmazottak kirendelésére, akik az EUKK-t segítik a munkájában. A tagállamok vagy az EU intézményei által az EUKK mellé kirendelt alkalmazottak javadalmazását az érintett tagállam, illetve az EU érintett intézménye fedezi. A tagállamok által a Tanács Főtitkárságához kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK-hoz. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak az uniós tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3) A kirendelt személyzet minden tagja a küldő állam vagy uniós intézmény közigazgatási fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4) A 14. cikkben említett kezdeti időszak befejezése után az EUKK alkalmazottai elvben egy szakpolitikai, egy békével és biztonsággal foglalkozó, és egy adminisztratív részlegben fognak dolgozni.

7. cikk

Az EUKK és személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az alkalmazottak feladatának elvégzéséhez és a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó féllel/felekkel kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és a Bizottság minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU minősített információk biztonsága

Az EUKK és csoportjának tagjai – különösen az EU minősített információk kezelése során – tiszteletben tartják a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden lényeges információhoz hozzáférjen.

(2) Az elnökség, a Bizottság és/vagy a tagállamok – az adott esettől függően – logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az EU-n kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó EU-s politikának megfelelően – a megbízatásával és a hatásköre alá tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban, a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meghoz minden ésszerű és megvalósítható intézkedést, elsősorban az alábbiakat:

az adott misszióra vonatkozó és a Tanács Főtitkárságának iránymutatásán alapuló biztonsági terv létrehozása, amely magában foglal többek között a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza az állomány biztonságos mozgását a misszió területére és a misszió területén belül, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)	annak biztosítása, hogy az EU-n kívül telepített teljes állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

annak biztosítása, hogy csoportjának az EU-n kívül bevetendő valamennyi tagja – beleértve a szerződéssel alkalmazott helyi személyi állományt is – a misszió területére érkezése előtt vagy érkezésekor a Tanács Főtitkársága által a misszió területére vonatkozóan meghatározott kockázati minősítésnek megfelelő biztonsági képzésben részesüljön;

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint írásbeli jelentések benyújtása a félidős jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében a főtitkár/főképviselő, a Tanács és a Bizottság részére az ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főtitkár/főképviselőnek és a PBB-nek szóban és írásban. Az EUKK szükség szerint a munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres írásbeli jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül terjesztik. Az EUKK a főtitkár/főképviselő és a PBB ajánlására jelentést tehet az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának.

12. cikk

Koordináció

Az EUKK előmozdítja az EU-n belüli átfogó politikai koordinációt. Elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszközt koherens módon alkalmazzanak az EU politikai céljainak megvalósítása érdekében. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az elnökség és a Bizottság, valamint adott esetben a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és a Bizottság küldöttségeit.

Az EUKK helyben szoros kapcsolatot tart fenn az elnökséggel, a Bizottsággal és a tagállami külképviseletek vezetőivel, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK a helyszínen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart.

13. cikk

Felülvizsgálat

Ezen együttes fellépés végrehajtását, valamint az Európai Uniónak az érintett térségben történő egyéb hozzájárulásaival való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2008. szeptember végéig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést nyújt be a főtitkár/főképviselő, a Tanács és a Bizottság számára. Ez a jelentés alapul szolgál a megbízatásnak az illetékes munkacsoportokban és a PBB által történő értékeléséhez. Ezzel összefüggésben a főtitkár/főképviselő megfelelő ajánlásokat tesz a PBB-nek.

14. cikk

Kezdeti felállás és további fejlesztés

(1) Az elnökség 2008. április közepéig a főtitkárral/főképviselővel, az EUKK-val és a Bizottsággal szoros együttműködésben beszámol a Tanácsnak a hivatalnak a megbízatás kezdeti időszakában való létrehozásáról, valamint annak a megbízatási időszak 1. cikkben meghatározott lejártáig való további kiépítéséről és kialakításáról. Ez a jelentés főleg a következő ügyekkel fog foglalkozni:

—	hosszú távú struktúrák és eljárások;

—	a jelentéstételi rendszer;

—	azonos feltételek biztosítása a hasonló feladatokat ellátó személyzet számára.

A jelentést a Tanács megvizsgálja, és határoz a jelentést követő megfelelő intézkedésekről.

(2) Az elnökség a főtitkárral/főképviselővel, az EUKK-val és a Bizottsággal szoros együttműködésben 2008 októberének vége előtt a Tanács részére átfogó jelentést készít a hivatal jövőjéről és szervezeti felépítéséről.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

16. cikk

Kihirdetés

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. COSTA

(1) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/50

A TANÁCS 2007/806/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2007. december 6.)

az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2005/797/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2005. november 14-én egy hároméves időszakra elfogadta az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2005/797/KKBP együttes fellépést (1). Az EUPOL COPPS működési szakasza 2006. január 1-jén kezdődött.

(2)

A Tanács 2007. június 18-án jóváhagyta az uniós polgári válságkezelési műveletek parancsnoklási és irányítási struktúrájára vonatkozó iránymutatásokat; ezek az iránymutatások különösen arról rendelkeznek, hogy a stratégiai szintű parancsnoklást és ellenőrzést valamennyi polgári válságkezelési művelet tervezése és lefolytatása tekintetében egy polgári műveleti parancsnok gyakorolja, a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főtitkár/KKBP-főképviselő átfogó felügyelete alatt; ezek az iránymutatások továbbá arról is rendelkeznek, hogy minden polgári válságkezelési műveletre vonatkozóan a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott polgári tervezési és végrehajtási szolgálat igazgatója lesz a polgári műveleti parancsnok.

(3)	A fent említett parancsnoklási és irányítási struktúra nem érinti a misszióvezetőnek a Bizottsággal szemben a misszió költségvetésének végrehajtása tekintetében fennálló felelősségét.

(4)	A misszióba be kell vonni a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott figyelőszolgálatot.

(5)	A 2005/797/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A 2005/797/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„5.a cikk

Polgári műveleti parancsnok

(1) Az EUPOL COPPS polgári műveleti parancsnoka a polgári tervezési és végrehajtási szolgálat (CPCC) igazgatója lesz.

(2) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – stratégiai szinten parancsnokságot és felügyeletet gyakorol az EUPOL COPPS fölött.

(3) A polgári műveleti parancsnok gondoskodik a Tanács határozatainak, valamint a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtásáról, adott esetben a misszióvezetőknek kiadott stratégiai szintű utasítások révén is.

(4) A teljes kirendelt állomány a küldő állam nemzeti hatóságainak vagy az uniós intézménynek a teljes körű parancsnoksága alatt marad. A nemzeti hatóságok személyi állományuk, csoportjaik és egységeik operatív irányítását a polgári műveleti parancsnokra ruházzák át.

(5) A polgári műveleti parancsnok teljes mértékben felel azért, hogy az EU gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön.

(6) A polgári műveleti parancsnok és az Európai Unió különleges képviselője (EUKK) szükség szerint konzultál egymással.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A misszióvezető

(1) A misszióvezető vállalja a felelősséget a misszióért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését.

(2) A misszió vezetője gyakorolja a polgári műveleti parancsnok által kirendelt, a közreműködő államokból érkező személyi állomány, csoportok és egységek feletti parancsnoklást és ellenőrzést, valamint a misszió rendelkezésére bocsátott eszközöket, forrásokat és információkat is érintő igazgatási és logisztikai feladatkört.

(3) A misszió vezetője – a polgári műveleti parancsnok stratégiai szintű utasításait követve – az EUPOL COPPS hatékony helyszíni tevékenysége érdekében utasításokat ad a misszió teljes személyzetének, koordinálja a műveleteket és ellátja a napi irányítást.

(4) A misszióvezető felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.

(5) A misszióvezető felelős a személyzetet érintő fegyelmi kérdésekben. A személyzet kirendelt tagjait illetően fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóságok vagy uniós intézmény gyakorolhatnak.

(6) A misszióvezető képviseli az EUPOL COPPS-t a műveleti területen, és biztosítja a misszió megfelelő láthatóságát.

(7) Adott esetben a misszióvezető feladata a helyszínen jelen lévő egyéb uniós szereplőkkel való koordináció. Az EUKK – a parancsnoki lánc sérelme nélkül – helyi politikai iránymutatást nyújt a misszió vezetőjének.”

A 8. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A teljes személyzet a misszió érdekében jár el és végzi feladatát. A teljes személyzet tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat (2).

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Parancsnoki lánc

(1) Az EUPOL COPPS – válságkezelési műveletként – egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.

(2) A PBB a Tanács felelősségvállalásával gyakorolja az EUPOL COPPS politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – az EUPOL COPPS stratégiai szintű parancsnoka, s e minőségében utasításokat ad a misszióvezetőnek, valamint tanácsokkal és technikai támogatással látja el.

(4) A polgári műveleti parancsnok a főtitkár/főképviselőn keresztül tesz jelentést a Tanácsnak.

(5) Helyi szinten a misszióvezető gyakorolja a parancsnoklást és az ellenőrzést az EUPOL COPPS felett, és közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak felel.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1) A Tanács felelősségvállalásával a PBB gyakorolja a misszió politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy e célra a Szerződés 25. cikkének megfelelően hozza meg a vonatkozó határozatokat. Ezen felhatalmazás a misszióvezetőnek a főtitkár/főképviselő javaslata alapján történő kinevezésére és az OPLAN módosítására is vonatkozik. Ezen felül magában foglalja a misszióvezető kinevezésére vonatkozó későbbi döntések meghozatalához szükséges hatásköröket is. A misszió céljaival és befejezésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(2) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3) A PBB rendszeresen és igény szerint jelentést kap a polgári műveleti parancsnoktól és a misszióvezetőtől a felelősségi körükbe tartozó kérdésekről.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Biztonság

(1) A polgári műveleti parancsnok – az 5a. és a 10. cikkel összhangban, a Tanács Biztonsági Hivatalával együttműködve – irányítja a biztonsági intézkedések misszióvezető általi tervezését, és biztosítja azoknak az EUPOL COPPS érdekében történő megfelelő és hatékony végrehajtását.

(2) A misszióvezető felel a művelet biztonságáért, valamint a Szerződés V. címe és az azt alátámasztó dokumentumok szerint az Európai Unión kívül operatív jelleggel alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó európai uniós politika alapján a művelet tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért.

(3) A misszióvezető munkáját egy biztonsági tisztviselő (MSO) segíti, aki a misszióvezetőnek tesz jelentést, és aki a Tanács Biztonsági Hivatalával is szoros munkakapcsolatot tart fenn.

(4) Az EUPOL COPPS személyi állománya szolgálatba lépése előtt – az OPLAN-nal összhangban – kötelező biztonsági képzésen vesz részt. Az MSO által szervezett rendszeres helyszíni ismétlő képzéseken is részt vesznek.”

7.	A szöveg a következő cikkel egészül ki: „16.a cikk Figyelőszolgálat Az EUPOL COPPS-ra vonatkozóan be kell vonni a figyelőszolgálatot.”

8.	A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A PBB misszióvezető kinevezésével kapcsolatos határozatait a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában is ki kell hirdetni.”

2. cikk

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. COSTA

(1) HL L 300., 2005.11.17., 65. o.

(2) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.”

8.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/53

A TANÁCS 2007/807/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2007. december 6.)

az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2005. november 25-én elfogadta az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Tanács 2007. június 18-án jóváhagyta az uniós polgári válságkezelési műveletek parancsnoklási és irányítási struktúrájára vonatkozó iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások különösen arról rendelkeznek, hogy a stratégiai szintű parancsnoklást és ellenőrzést valamennyi polgári válságkezelési művelet tervezése és lefolytatása tekintetében egy polgári műveleti parancsnok gyakorolja, a Politikai és Biztonsági Bizottság politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, és a főtitkár/KKBP-főképviselő átfogó felügyelete alatt. Ezek az iránymutatások továbbá arról is rendelkeznek, hogy minden polgári válságkezelési műveletre vonatkozóan a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott polgári tervezési és végrehajtási szolgálat igazgatója lesz a polgári műveleti parancsnok.

(3)	A fent említett parancsnoklási és irányítási struktúra nem érinti a misszióvezetőnek a Bizottsággal szemben a misszió költségvetésének végrehajtása tekintetében fennálló felelősségét.

(4)	A misszióba be kell vonni a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott figyelőszolgálatot.

(5)	A 2005/889/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A 2005/889/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Polgári műveleti parancsnok

(1) Az EU BAM Rafah polgári műveleti parancsnoka a polgári tervezési és végrehajtási szolgálat igazgatója lesz.

(2) A polgári műveleti parancsnok – a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – stratégiai szinten parancsnokságot és felügyeletet gyakorol az EU BAM Rafah fölött.

(5) A polgári műveleti parancsnok teljes mértékben felel azért, hogy az EU gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön.

(6) A polgári műveleti parancsnok és az EU különleges képviselője szükség szerint konzultál egymással.”

Az 5. cikk (2)–(5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A misszióvezető vállalja a felelősséget a misszióért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését.

(3) A misszió vezetője gyakorolja a polgári műveleti parancsnok által kirendelt, a közreműködő államokból érkező személyi állomány, csoportok és egységek feletti parancsnoklást és ellenőrzést, valamint a misszió rendelkezésére bocsátott eszközöket, forrásokat és információkat is érintő igazgatási és logisztikai feladatkört.

(4) A misszió vezetője – a polgári műveleti parancsnok stratégiai szintű utasításait követve – az EU BAM Rafah hatékony helyszíni tevékenysége érdekében utasításokat ad a misszió teljes személyzetének, koordinálja a műveleteket és ellátja a napi irányítást.

(5) A misszióvezető felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.

(6) A misszióvezető felelős a személyzetet érintő fegyelmi kérdésekben. A személyzet kirendelt tagjait illetően fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóságok vagy uniós intézmény gyakorolhatnak.

(7) A misszióvezető képviseli az EU BAM Rafah -t a műveleti területen, és biztosítja a misszió megfelelő láthatóságát.

(8) Adott esetben a misszióvezető feladata a helyszínen jelen lévő egyéb uniós szereplőkkel való koordináció. Az EU különleges képviselője – a parancsnoki lánc sérelme nélkül – helyi politikai iránymutatást nyújt a misszió vezetőjének.”

A 7. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Parancsnoki lánc

(1) Az EU BAM Rafah – válságkezelési műveletként – egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.

(2) A PBB a Tanács felelősségvállalásával gyakorolja az EU BAM Rafah politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – az EU BAM Rafah stratégiai szintű parancsnoka, s e minőségében utasításokat ad a misszióvezetőnek, valamint tanácsokkal és technikai támogatással látja el.

(4) A polgári műveleti parancsnok a főtitkár/főképviselőn keresztül jelentést tesz a Tanácsnak.

(5) Helyi szinten a misszióvezető gyakorolja a parancsnoklást és az ellenőrzést az EU BAM Rafah felett, és közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak felel.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(2) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3) A PBB rendszeresen és igény szerint jelentést kap a polgári műveleti parancsnoktól és a misszióvezetőtől a felelősségi körükbe tartozó kérdésekről.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Biztonság

(1) A polgári műveleti parancsnok – a 4a. és a 9. cikkel összhangban, a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalával (a Tanács Biztonsági Hivatala) együttműködve – irányítja a biztonsági intézkedések misszióvezető általi tervezését, és biztosítja azoknak az EU BAM Rafah érdekében történő megfelelő és hatékony végrehajtását.

(2) A misszióvezető felel a művelet biztonságáért, valamint az Európai Unióról szóló szerződés V. címe és az azt alátámasztó dokumentumok szerint az Európai Unión kívül operatív jelleggel alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó európai uniós politika alapján a művelet tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért.

(3) A misszióvezető munkáját egy vezető beosztású biztonsági tisztviselő (CSO) segíti, aki a misszióvezetőnek tesz jelentést, és a Tanács Biztonsági Hivatalával is szoros munkakapcsolatot tart fenn.

(4) Az EU BAM Rafah személyi állománya szolgálatba lépése előtt – az OPLAN-nal összhangban – kötelező biztonsági képzésen vesz részt. A CSO által szervezett rendszeres helyszíni ismétlő képzéseken is részt vesznek.”

7.	A szöveg a következő cikkel egészül ki: „15a. cikk Figyelőszolgálat Az EU BAM Rafah-ra vonatkozóan be kell vonni a figyelőszolgálatot.”

8.	A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A PBB misszióvezető kinevezésével kapcsolatos határozatait a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában is ki kell hirdetni.”

2. cikk

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. COSTA

(1) HL L 327., 2005.12.14., 28. o.

(2) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 323

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. december 8.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1447/2007/EK rendelete (2007. december 4.) bizonyos halászati termékek irányadó árának és közösségi termelői árának a 2008-as halászati évre vonatkozó, a 104/2000/EK rendelet szerinti meghatározásáról	1
		A Bizottság 1448/2007/EK rendelete (2007. december 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
	*	A Bizottság 1449/2007/EK rendelete (2007. december 7.) a 2402/96/EK, a 2058/96/EK, a 2375/2002/EK, a 2305/2003/EK, a 950/2006/EK, a 955/2005/EK, a 969/2006/EK, az 1100/2006/EK, az 1918/2006/EK, az 1964/2006/EK, az 1002/2007/EK és az 508/2007/EK rendelettől az édesburgonyára, a maniókakeményítőre, a gabonára, rizsre, cukorra és az olívaolajra vonatkozó vámkontingensek keretében történő 2008. évi behozataliengedély-kérelmezés és -kibocsátás időpontja tekintetében való eltérésről és az 1445/95/EK, az 1518/2003/EK, az 596/2004/EK és a 633/2004/EK rendelettől a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a tojás- és baromfihús-ágazatra vonatkozó 2008. évi kiviteliengedély-kibocsátás időpontja tekintetében való eltérésről	8

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2007/805/KKBP együttes fellépése (2007. december 6.) az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselőjének kinevezéséről	45
*	A Tanács 2007/806/KKBP együttes fellépése (2007. december 6.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2005/797/KKBP együttes fellépés módosításáról	50
*	A Tanács 2007/807/KKBP együttes fellépése (2007. december 6.) az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról	53
*	A Tanács 2007/808/KKBP határozata (2007. december 6.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2007/807/KKBP határozat módosításáról	56
*	A Tanács 2007/809/KKBP együttes fellépése (2007. december 6.) az Európai Unió szudáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2007/108/KKBP együttes fellépés módosításáról	57

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	148,5
	MA	70,3
	SY	68,2
	TR	120,8
	ZZ	102,0
0707 00 05	JO	196,3
	MA	52,5
	TR	111,0
	ZZ	119,9
0709 90 70	MA	58,8
	TR	110,8
	ZZ	84,8
0805 10 20	AR	9,2
	AU	19,4
	BR	12,7
	SZ	31,4
	TR	90,5
	ZA	41,4
	ZW	27,6
	ZZ	33,2
0805 20 10	MA	67,9
0805 20 10	ZZ	67,9
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	61,4
	HR	32,2
	IL	66,8
	TR	71,3
	UY	95,3
	ZZ	65,4
0805 50 10	EG	61,6
	TR	100,6
	ZA	65,9
	ZZ	76,0
0808 10 80	AR	87,7
	CA	87,3
	CL	86,0
	CN	87,0
	MK	30,6
	US	99,5
	ZA	82,4
	ZZ	80,1
0808 20 50	AR	71,4
	CN	73,2
	TR	145,7
	ZZ	96,8

Ország	Nemzeti szabályozó hatóság
Belgique/België	Institut belge des services postaux et des télécommunications (IBPT) Belgisch Instituut voor postdiensten en telecommunicatie (BIPT)
България	Комисия за регулиране на съобщенията (КРС)
Bulgaria	Communications Regulation Commission (CRC)
Česká republika	Český telekomunikační úřad (ČTÚ)
Danmark	IT- og Telestyrelsen — National IT and Telecom Agency (NITA)
Deutschland	Bundesnetzagentur für Elektrizität, Gas, Telekommunikation, Post und Eisenbahnen (BNetzA)
Eesti	Sideamet (SIDEAMET)
Ελλάδα	Εθνική Επιτροπή Τηλεπικοινωνιών και Ταχυδρομείων
Elláda	Hellenic Telecommunications and Post Commission (EETT)
España	Comisión del Mercado de las Telecomunicaciones (CMT)
France	Autorité de régulation des communications électroniques et des postes (ARCEP)
Ireland	Commission for Communications Regulation (ComReg)
Italia	Autorità per le garanzie nelle comunicazioni (AGCOM)
Κύπρος	Γραφείο Επιτρόπου Ρυθμίσεως Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών και Ταχυδρομείων (ΓΕΡΗΕΤ)
Kypros	Office of the Commissioner of Electronic Communications and Postal Regulation (OCECPR)
Latvija	Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija (SPRK)
Lietuva	Ryšių reguliavimo tarnyba (RRT)
Luxembourg	Institut luxembourgeois de régulation (ILR)
Magyarország	Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)
Malta	L-Awtorità ta' Malta dwar il-Komunikazzjoni/Malta Communications Authority (MCA)
Nederland	Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA)
Österreich	Rundfunk und Telekom Regulierungs-GmbH (RTR)
Polska	Urząd Komunikacji Elektronicznej (UKE)
Portugal	Autoridade Nacional de Comunicações (Anacom)
România	Autoritatea Națională pentru Reglementare în Comunicații și Tehnologia Informației (ANRCTI)
Slovenija	Agencija za pošto in elektronske komunikacije Republike Slovenije (APEK)
Slovensko	Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky (TÚ SR)
Suomi/Finland	Viestintävirasto/Kommunikationsverket (FICORA)
Sverige	Post- och telestyrelsen (PTS)
United Kingdom	Office of Communications (Ofcom)”

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/799/EK
*	A Tanács határozata (2006. október 12.) az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (közlekedési jegyzőkönyv) az Európai Közösség nevében történő aláírásáról	13
	Jegyzőkönyv az 1991-es Alpesi Egyezménynek a közlekedés területén történő végrehajtásáról – Közlekedési jegyzőkönyv	15
	2007/800/EK
*	A Tanács határozata (2007. június 5.) az Európai Közösség és a Török Köztársaság között létrejött, a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában történő részvételéről szóló megállapodás aláírásáról	23
	Megállapodás az Európai Közösség és a Török Köztársaság kormánya között, a Török Köztársaságnak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjában történő részvételéről	24
	2007/801/EK
*	A Tanács határozata (2007. december 6.) a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról	34
	Bizottság
	2007/802/EK
*	A Bizottság határozata (2007. december 4.) az élelmiszerek besugárzására elismert harmadik országbeli létesítmények listájának elfogadásáról szóló 2002/840/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 5823. számú dokumentummal történt) ( 1 )	40
	2007/803/EK
*	A Bizottság határozata (2007. december 6.) a 2005/731/EK és a 2005/734/EK határozatnak hatályuk meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2007) 5887. számú dokumentummal történt) ( 1 )	42
	2007/804/EK
*	A Bizottság határozata (2007. december 6.) az elektronikus hírközlő hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjának létrehozásáról szóló 2002/627/EK bizottsági határozat módosításáról ( 1 )	43

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból, Magyarországról, Indiából, a Koreai Köztársaságból, Mexikóból, Lengyelországból, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló 1999/572/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/775/EK bizottsági határozathoz (HL L 312., 2007.11.30.)	59