MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. november 19-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	56,2
	MK	46,0
	TR	85,4
	ZZ	62,5
0707 00 05	JO	196,3
	MA	55,2
	TR	90,0
	ZZ	113,8
0709 90 70	MA	56,6
	TR	99,3
	ZZ	78,0
0709 90 80	EG	336,4
	ZZ	336,4
0805 20 10	MA	77,1
	ZZ	77,1
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	HR	40,2
	IL	67,9
	TR	75,7
	UY	98,5
	ZZ	70,6
0805 50 10	AR	71,1
	TR	100,5
	ZA	54,7
	ZZ	75,4
0806 10 10	BR	236,1
	TR	130,6
	US	285,7
	ZZ	217,5
0808 10 80	AR	91,9
	BR	82,0
	CA	88,9
	CL	86,0
	CN	81,2
	MK	31,5
	US	99,2
	ZA	81,5
	ZZ	80,3
0808 20 50	AR	49,0
	CN	52,8
	TR	105,2
	ZZ	69,0

---

(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

A 2. cikk (2) bekezdésében említett fellépések

1.   A polgárok egészségügyi biztonságának javítása

1.1.   A polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben

1.1.1.   A fertőző és nem fertőző betegségekből eredő, valamint fizikai, vegyi vagy biológiai forrásokból – beleértve a szándékos kibocsátást is – származó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelőzésre, információcserére és reagálásra vonatkozó stratégiák és mechanizmusok kidolgozása; a tagállami laboratóriumok közötti magas szintű diagnosztikai együttműködés biztosítását célzó lépések megtétele; a Közösség szempontjából jelentős munkát végző, meglévő laboratóriumok munkájának támogatása; a közösségi referencialaboratóriumok hálózatának létrehozására irányuló munka.

1.1.2.   Megelőzési, védőoltási és immunizálási politikák kidolgozásának támogatása; az immunizációs állapot és a nem kívánatos következmények nyomon követésére szolgáló partnerségi kapcsolatok, hálózatok, eszközök és jelentéstételi rendszerek javítása.

1.1.3.   A kockázatkezelési kapacitás fejlesztése és eljárások kidolgozása; az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos felkészültség és tervezés javítása, többek között az egészségügyi vészhelyzetekre adandó összehangolt uniós és nemzetközi reagálásra való felkészülés révén; kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs, és az ellenintézkedésekre vonatkozó konzultációs eljárások kidolgozása.

1.1.4.   A meglévő reagálási képességek és eszközök összehangolásának és javításának elősegítése, beleértve a vészhelyzetek esetén gyorsan bevethető védőeszközöket, elkülönítő létesítményeket és mozgó laboratóriumokat.

1.1.5.   Az általános készenléti és konkrét egészségügyi vészhelyzeti tervek készítésére, csúcskapacitásuk javítására, azokkal kapcsolatos gyakorlatok és tesztek végrehajtására, értékelésére és felülvizsgálatára, valamint a tagállamok közötti interoperabilitásukra szolgáló stratégiák és eljárások kidolgozása.

1.2.   A polgárok biztonságának javítása

1.2.1.   A tudományos tanácsadás és a kockázatértékelés támogatása és javítása a veszélyek korai azonosításának előmozdítása révén; azok lehetséges hatásának elemzése; a veszélyekkel és az expozícióval kapcsolatos információk cseréje; valamint az integrált és összehangolt megközelítések támogatása.

1.2.2.   Az emberi eredetű szervek és anyagok, a vér és vérszármazékok biztonságának és minőségének javítását segítő fellépések; azok orvosi felhasználásra való rendelkezésre állásának, nyomon követhetőségének és hozzáférhetőségének előmozdítása a Szerződés 152. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett.

1.2.3.   A betegek biztonságának javítására irányuló intézkedések előmozdítása magas minőségű és biztonságos egészségügyi ellátás révén, többek között az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a nozokomiális fertőzések tekintetében.

2.   Az egészség elősegítése

2.1.   Az egészségesebb életmód elősegítése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése

2.1.1.   Az egészségesen eltöltött életévek számának növelésére irányuló kezdeményezések támogatása és az egészséges idősödés előmozdítása; az egészségnek a termelékenységre és a munkaerőpiacon való részvételre gyakorolt hatásának feltárását és elősegítését célzó intézkedések támogatása, a lisszaboni célok eléréséhez való hozzájárulásként; egyéb politikák egészségügyi hatásainak tanulmányozására irányuló intézkedések támogatása.

2.1.2.   A tagállamokon belüli és azok közötti – többek között a nemek közötti egyenlőtlenségekhez kapcsolódó – egészségügyi egyenlőtlenségek okainak meghatározására, azok kezelésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló kezdeményezések támogatása a jóléthez és a kohézióhoz való hozzájárulás érdekében; az egészségügyi beruházások előmozdítása az egyéb közösségi politikákkal és pénzügyi alapokkal együttműködésben; a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti szolidaritás javítása a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos együttműködés, valamint a betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitásának támogatása révén.

2.2.   Az egészségesebb életmód elősegítése, valamint a főbb betegségek és sérülések előfordulásának csökkentése az egészséget befolyásoló tényezők kezelése révén

2.2.1.   Az egészséget befolyásoló tényezők kezelése a fizikai és mentális egészség előmozdítása és javítása érdekében, az egészséges életmódot és a betegségek megelőzését támogató környezet kialakítása révén; fellépés olyan kulcstényezők terén, mint a táplálkozás, testmozgás, a szexuális egészség, valamint az olyan függőséggel kapcsolatos tényezők terén, mint a dohányzás, alkohol, illegális kábítószerek és a nem megfelelően használt gyógyszerkészítmények, olyan kulcstényezőkre összpontosítva, mint az oktatás és a munkahely a teljes életút során.

2.2.2.   A Közösség összes betegségterhe szempontjából különösen jelentős főbb betegségek megelőzésére és a ritka betegségekre irányuló fellépések előmozdítása, a meghatározó tényezőik kezelésén keresztül, amennyiben a közösségi fellépés jelentős hozzáadott értékkel egészítheti ki a nemzeti erőfeszítéseket.

2.2.3.   A tágabb értelemben vett környezeti tényezők – beleértve a beltéri levegő minőségét, a mérgező vegyi anyagoknak való kitettséget, amennyiben ezzel más közösségi kezdeményezés nem foglalkozik – és a társadalmi-gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele.

2.2.4.   A balesetek és sérülések számának csökkentésére irányuló fellépések támogatása.

3.   Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése

3.1.   Az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréje

3.1.1.   Az egészségügyi kérdésekre vonatkozó ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje a program keretei között.

3.1.2.   Az együttműködés támogatása a legjobb gyakorlat tagállamokban történő alkalmazásának előmozdítása céljából, beleértve adott esetben az európai referenciahálózatok támogatását is.

3.2.   Egészségügyi információk gyűjtése, elemzése és terjesztése

3.2.1.   A fenntartható egészségügyi nyomonkövetési rendszer továbbfejlesztése az összehasonlítható adat- és információgyűjtést célzó mechanizmusok, valamint megfelelő mutatók kidolgozásával; a rákbetegségek nyilvántartására – amely többek között a Tanács rákszűrésre vonatkozó 2003. december 2-i ajánlásának (1) végrehajtása során gyűjtött adatokra épül – vonatkozó közösségi kezdeményezések megfelelő koordinálásának és nyomon követésének biztosítása; az egészségügyi állapotra és politikákra vonatkozó adatok gyűjtése; a rendszer statisztikai részének kidolgozása a közösségi statisztikai program igénybevételével.

3.2.2.   Elemzésre és terjesztésre szolgáló mechanizmusok kidolgozása, beleértve a közösségi egészségügyi jelentéseket, az egészségügyi portált és a konferenciákat; információk nyújtása a polgárok, az érdekelt felek és a politikák kidolgozói részére, konzultációs mechanizmusok és részvételi eljárások kidolgozása; a valamennyi adaton és mutatón alapuló, minőségi és mennyiségi elemzést is magában foglaló rendszeres jelentések készítése az Európai Unió egészségügyi helyzetéről.

3.2.3.   Elemzés és technikai segítségnyújtás a program alkalmazási köréhez kapcsolódó politikák vagy jogszabályok kidolgozásához vagy végrehajtásához.

---

(1)  HL L 327., 2003.12.16., 34. o.

A MÁSODIK KÖZÖSSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMRA (2008–2013) VONATKOZÓ HÁROMOLDALÚ NYILATKOZAT

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság:

—	egyetértenek abban, hogy az egészségügy területén a második közösségi cselekvési program (2008–2013) teljes körű végrehajtásához pénzügyi eszközöket kell biztosítani,

—

emlékeztetnek a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (1) 37. cikkére, amely kimondja, hogy a költségvetési hatóság és a Bizottság vállalja, hogy a költségvetéstől legfeljebb 5 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni. Az ilyen eltérésből származó növekedés nem lépheti túl az érintett fejezet meglévő felső határát,

—	biztosítanak arról a szándékukról, hogy alaposan megvizsgálják az egészségügyi programhoz kapcsolódó különleges igényeket és körülményeket az éves költségvetési eljárás során.

---

(1)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

1.	2006. május 24-én a Bizottság kiadott egy javaslatot az egészségügy területén második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról (1). A 7. cikkben a programra szánt referenciaösszeget 365,6 millió EUR-ban jelölték meg a 2007 és 2013 közötti időszakra.

2.

A jogalkotási eljárás késedelme miatt 2007. március 23-án a Bizottság tájékoztatta a költségvetési hatóságot, hogy az új közegészségügyi program megkezdését el kell halasztani a 2008-as költségvetési évre (2). Ennek következtében az új 2008–2013-as közegészségügyi program keretösszegét 321,5 millió EUR-ra kell módosítani.

3.

44,1 millió EUR összeget használnak fel a 2007-es költségvetési évben a jelenlegi közegészségügyi program (3) keretében a közegészségügyi cselekvések maximális folyamatosságának biztosítása érdekében. Ezért a 2007 és 2013 között finanszírozott közegészségügyi cselekvések keretösszege összesen 365,6 millió EUR.

---

(1)  COM(2006) 234.

(2)  COM(2007) 150.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).

MELLÉKLET

ÖKOLÓGIAI KRITÉRIUMOK

A kritériumok célja

A kritériumok célja a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúk gyártásából, működéséből és elhasználódásából származó környezeti hatások korlátozása. A kritériumok közé tartozik:

—	az épületek fűtésének és/vagy hűtésének-fűtésének hatásfoka,

—	az épületek fűtéséből és/vagy hűtéséből-fűtéséből származó környezeti hatások csökkentése,

—	a veszélyes anyagok használatával kapcsolatban a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt kockázatok csökkentése vagy megelőzése,

—	annak biztosítása, hogy a hőszivattyú vásárlója és üzembe helyezője megfelelő tájékoztatást kapjon a hőszivattyúról és hatékony működtetéséről.

A kritériumok úgy vannak megállapítva, hogy elősegítsék a mérsékeltebb környezeti hatással rendelkező hőszivattyúk címkézését.

Értékelési és ellenőrzési követelmények

A hőszivattyúk értékeléséhez és ellenőrzéséhez a kérelmező a hőszivattyúkat „alapmodellekhez” sorolhatja. Az alapmodellekhez tartozó készülékek hőtani jellemzőinek és működésének lényegében azonosnak kell lennie, alapvető alkatrészeiknek, különösen a ventilátoroknak, a kondenzátoroknak, a kompresszoroknak és a motoroknak pedig azonosnak vagy hasonlóaknak kell lenniük.

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények közvetlenül az egyes kritériumok alatt szerepelnek.

Az egyes kritériumokkal kapcsolatban szükség szerint a megjelöltektől eltérő ellenőrzési módszerek és előírások is alkalmazhatók, ha ezek egyenértékűségét a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentumokat, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékokat kell benyújtania, ezek az adott esetnek megfelelően származhatnak a kérelmezőtől és/vagy beszállítójától (beszállítóitól) és/vagy az ő beszállítójától (beszállítóitól) stb.

Az illetékes testületek szükség esetén igazoló dokumentumokat kérhetnek be, illetve független ellenőrzéseket végezhetnek.

Az illetékes testületek számára ajánlott, hogy a kérelmek elbírálása és a kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése során vegyék figyelembe az olyan elismert környezetirányítási rendszerek működtetését, mint például az EMAS vagy az ISO 14001.

(Megjegyzés: ilyen irányítási rendszerek működtetése nem követelmény.)

Továbbá a zajkibocsátást és a hatásfokot vizsgálólaboratóriumnak meg kell felelnie az EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti általános követelményeknek. A laboratóriumnak függetlennek kell lennie, és rendelkeznie kell a vonatkozó vizsgálati eljárások szerinti vizsgálatok elvégzésére szóló akkreditációval. Amennyiben a kérelmező székhelye szerinti országban egyetlen, a vizsgálatra akkreditált laboratórium sem ismert, más laboratóriumok is elfogadhatóak. Ilyen esetekben a laboratóriumnak függetlennek és kellően felkészültnek kell lennie.

Tájékoztatásul:

Fűtési hatásfok (Coefficient of Performance, COP): a termelt hő és a felhasznált villamos energia vagy gáz mennyiségének hányadosa adott kiinduló és végső hőmérséklet mellett.

Hűtési hatékonyság (Energy Efficiency Ratio EER): az elvont hő és a felhasznált villamos energia vagy gáz mennyiségének hányadosa adott kiinduló és végső hőmérséklet mellett.

Az elsődleges energiahányados (prymary Energy Ratio PER) a következő módon számítható ki: COP × 0,40 (vagy COP/2,5) a villamos meghajtású hőszivattyúk esetében és COP × 0,91 (vagy COP/1,1) a gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúk esetében, ahol – az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) megfelelően – 0,40 a jelenlegi átlagos európai villamosenergia-termelési hatásfok a hálózati veszteségeket is figyelembe véve, és 0,91 a jelenlegi átlagos európai gázfelhasználási hatásfok az elosztási veszteségeket is figyelembe véve.

1.   A fűtő üzemmód hatékonysága (COP)

A hőszivattyúegység hatékonyságának a fűtési hatásfok (COP) és az elsődleges energia hányados (PER) tekintetében a következő minimumkövetelményeket kell meghaladnia:

A hőszivattyú típusa hőforrás/hőleadás	Kültéri egység (°C)	Beltéri egység (°C)	Min. COP	Min. COP	Min. PER
			Villamos hőszivattyú	Gázmotoros hőszivattyú
levegő/levegő	Bemeneti száraz hőmérő: 2 Bemeneti nedves hőmérő: 1	Bemeneti száraz hőmérő: 20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15	2,90	1,27	1,16
levegő/víz	Bemeneti száraz hőmérő: 2 Bemeneti nedves hőmérő: 1	Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35	3,10	1,36	1,24
		Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45	2,60	1,14	1,04
sós víz/levegő	Bemeneti hőm.: 0 Kimeneti hőm.: – 3	Bemeneti száraz hőmérő: 20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15	3,40	1,49	1,36
sós víz/víz	Bemeneti hőm.: 0 Kimeneti hőm.: – 3	Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35	4,30	1,89	1,72
		Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45	3,50	1,54	1,40
víz/víz	Bemeneti hőm.: 10 Kimeneti hőm.: 7	Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35	5,10	2,24	2,04
		Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45	4,20	1,85	1,68
víz/levegő	Bemeneti hőm.: 15 Kimeneti hőm.: 12	Bemeneti száraz hőmérő: 20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15	4,70	2,07	1,88
	(vízhurok hőforrás) Bemeneti hőm.: 20 Kimeneti hőm.: 17	Bemeneti száraz hőmérő: 20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15	4,40	1,93	1,76

Értékelés és ellenőrzés: A vizsgálatot az EN 14511:2004 szabványnak megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatot az adott hőszivattyú csúcsteljesítményén kell elvégezni, a táblázatban feltüntetett körülmények között. A megadott értékeket az adott vizsgálatra akkreditált független vizsgálólaboratóriumnak kell ellenőriznie. Az Eurovent minősítési rendszerrel, a DACH minősítési rendszerrel vagy egyéb, az illetékes testület által jóváhagyott rendszerrel minősített hőszivattyúk adott értékeivel kapcsolatban nem kell független laboratóriumnak kiegészítő vizsgálatokat elvégeznie. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a vizsgálati jegyzőkönyveket.

2.   A hűtő üzemmód hatékonysága (EER)

Ha a hőszivattyú üzemmódja megfordítható, és így a készülék hűtésre is képes, a hőszivattyúegység hatékonyságának hűtő üzemmódban a hűtési hatékonyság (EER) tekintetében a következő minimumkövetelményeket kell meghaladnia:

A hőszivattyú típusa	Kültéri egység (°C)	Beltéri egység (°C)	Min. EER	Min. EER	Min. PER
			Villamos hőszivattyú	Gázmotoros hőszivattyú
levegő/levegő	Bemeneti száraz hőmérő: 35 Bemeneti nedves hőmérő: 24	Bemeneti száraz hőmérő: 27 Bemeneti nedves hőmérő: 19	3,20	1,41	1,3
levegő/víz	Bemeneti száraz hőmérő: 35 Bemeneti nedves hőmérő: —	Bemeneti hőmérséklet: 23 Kimeneti hőmérséklet: 18	2,20	0,97	0,9
		Bemeneti hőmérséklet: 12 Kimeneti hőmérséklet: 7	2,20	0,97	0,9
sós víz/levegő	Bemeneti hőm.: 30 Kimeneti hőm.: 35	Bemeneti száraz hőmérő: 27 Bemeneti nedves hőmérő: max. 19	3,30	1,45	1,3
sós víz/víz	Bemeneti hőm.: 30 Kimeneti hőm.: 35	Bemeneti hőmérséklet: 23 Kimeneti hőmérséklet: 18	3,00	1,32	1,2
		Bemeneti hőmérséklet: 12 Kimeneti hőmérséklet: 7	3,00	1,32	1,2
víz/víz	Bemeneti hőm.: 30 Kimeneti hőm.: 35	Bemeneti hőmérséklet: 23 Kimeneti hőmérséklet: 18	3,20	1,41	1,3
		Bemeneti hőmérséklet: 12 Kimeneti hőmérséklet: 7	3,20	1,41	1,3
víz/levegő	Bemeneti hőm.: 30 Kimeneti hőm.: 35	Bemeneti száraz hőmérő: 27 Bemeneti nedves hőmérő: 19	4,40	1,93	1,8

Értékelés és ellenőrzés: A vizsgálatot az EN 14511:2004 szabványnak megfelelően, gázabszorpciós hőszivattyúk esetében az EN 12309-2:2000 szabványnak megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatot az adott hőszivattyú csúcsteljesítményén kell elvégezni, a táblázatban feltüntetett körülmények között. A megadott értékeket az adott vizsgálatra akkreditált független vizsgálólaboratóriumnak kell ellenőriznie. Az Eurovent minősítési rendszerrel, a DACH minősítési rendszerrel vagy egyéb, az illetékes testület által jóváhagyott rendszerrel minősített hőszivattyúk adott értékeivel kapcsolatban nem kell független laboratóriumnak kiegészítő vizsgálatokat elvégeznie. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a vizsgálati jegyzőkönyveket.

3.   Hűtőközeg

A hűtőközeg üvegházhatása (global warming potential, GWP) százéves időszak alatt nem haladhatja meg a 2 000-es értéket. Amennyiben a hűtőközeg üvegházhatása kisebb mint 150, fűtő üzemmódban a fűtési hatásfokra (COP) és az elsődleges energiahányadosra (PER) vonatkozó, e melléklet 1. pontjában rögzített minimumkövetelményeket, hűtő üzemmódban pedig a hűtési hatékonyságra (EER) vonatkozó, e melléklet 2. pontjában rögzített minimumkövetelményeket 15 %-kal csökkenteni kell.

A GWP figyelembe vett értékeit a 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) I. melléklete rögzíti.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemmel együtt be kell nyújtani a termékben alkalmazott hűtőközeg(ek) nevét, az említett rendelet szerinti GWP-értékeikkel együtt. A hűtőközegek GWP-értékét egy kilogramm hűtőközeg és egy kilogramm CO2 száz évre vonatkozó felmelegedési potenciáljának hányadosaként kell kiszámítani.

Fluortartalmú hűtőközegek esetében az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) által elfogadott harmadik értékelő jelentésben szereplő GWP-értékeket kell figyelembe venni (2001-es IPCC GWP-értékek százéves időszakra) (3).

Nem fluortartalmú gázok esetében az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport első értékelésében szereplő, százéves időszakra vonatkozó GWP-értékeket kell figyelembe venni (4).

A kevert hűtőközegek GWP-értékeit a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében előírt képlet alapján kell meghatározni.

4.   Másodlagos hűtőközeg

(Megjegyzés: a termékcsoportban szereplő hőszivattyúk nem minden típusát érinti.)

A másodlagos hűtőközeg – sós víz vagy adalék – nem lehet olyan anyag, mely a veszélyes anyagokról szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv (5) és módosításai értelmében káros a környezetre vagy kockázatot jelent az egészségre.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemmel együtt be kell nyújtani a másodlagos hűtőközeg(ek) nevét.

5.   Zaj

A hangteljesítményszint(ek)et vizsgálni kell, és dB(A)-ban kifejezve fel kell tüntetni az adatlapon.

Értékelés és ellenőrzés: A vizsgálatot az ENV 12102 előszabványnak megfelelően kell elvégezni. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a vizsgálati jegyzőkönyvet.

6.   Nehézfémek és égésgátló anyagok

A hőszivattyúban vagy hőszivattyú-rendszerben nem használható a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 4. cikkében felsorolt kadmium, ólom, higany, hat vegyértékű króm, illetve az égésgátló polibrómozott bifenilek (PBB) vagy polibrómozott difenil-éterek (PBDE), a 2002/95/EK irányelv módosításáról szóló 2005/618/EK bizottsági határozatban (7) meghatározott tűréshatárok figyelembevételével. Az égésgátlókkal kapcsolatos követelményben figyelembe kell venni az említett irányelvnek a deka-BDE vonatkozásában történő későbbi módosításait.

Értékelés és ellenőrzés: A hőszivattyú gyártója által aláírt igazolás.

7.   Az üzembe helyezők képzése

A kérelmezőnek megfelelő képzést kell biztosítania az üzembe helyezők számára azokban a tagállamokban, ahol a terméket forgalmazni kívánják. A képzés során tájékoztatást kell adni a hőszivattyú méretezésével és üzembe helyezésével, valamint a vásárlók számára készült adatlap kitöltésével kapcsolatban.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemhez csatolni kell egy nyilatkozatot, mely tartalmazza az elvégezhető képzések leírását, és megjelöli helyszínüket.

8.   Dokumentáció

A kérelmezőnek átfogó útmutatót kell készítenie a hőszivattyú üzembe helyezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozóan.

Értékelés és ellenőrzés: A karbantartási, üzembe helyezési és üzemeltetési útmutatókat mellékelni kell a hőszivattyúhoz, és meg kell felelniük az EN 378:2000 szabványnak vagy az annak helyébe lépő szabványok követelményeinek.

9.   A pótalkatrészek hozzáférhetősége

A kérelmezőnek a vásárlás időpontjától számított 10 évig biztosítania kell pótalkatrészeket.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelemhez csatolni kell egy nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy a pótalkatrészek 10 évig hozzáférhetőek lesznek, valamint egy magyarázatot, amely kifejti e hozzáférhetőség biztosításának módját.

10.   Adatlap

A kérelmezőnek biztosítania kell, hogy az e melléklethez csatolt kitöltetlen „vásárlói adatlap” az eladás helyén rendelkezésre álljon, így segítségével megfelelő tanácsokat lehessen adni a vásárlóknak a hőszivattyúval kapcsolatban. Az e melléklethez csatolt „üzembehelyezői adatlapot” – kitöltött formában – szintén elérhetővé kell tenni az üzembe helyezők számára.

A kérelmezőnek megfelelő eszközöket, számítógépes programokat és tájékoztatást kell nyújtania annak érdekében, hogy az üzembe helyezést végző szakemberek ki tudják számítani a hőszivattyú teljesítményparamétereit, köztük a szezonális fűtési hatásfokot, a szezonális hűtési hatékonyságot, az elsődleges energiahányadost és az éves szén-dioxid-kibocsátást. Emellett az üzembe helyezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a vásárlói adatlapot a berendezés megvásárlását megelőzően kitöltse.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek csatolnia kell a kitöltött „üzembehelyezői adatlapot”, és ki kell fejtenie, miként kívánja biztosítani, hogy az adatlap az üzembe helyezők számára elérhetővé váljék. Emellett ki kell fejtenie azt is, hogy miként kívánja biztosítani, hogy a vásárlói adatlap a termék eladásának helyszínén hozzáférhető legyen.

11.   Az ökocímkén feltüntetendő információ

Az ökocímke második rovatába az alábbi szöveget kell írni:

A hőszivattyúk között ennek a terméknek

—	jobb az energiahatékonysága, és

—	kisebb a üvegházhatás.

A termék csomagolásán fel kell tüntetni a következő (vagy ezzel megegyező tartalmú) szöveget: „A következő honlapon bővebb információt találhat arra vonatkozóan, hogy miért kapta meg ez a termék a virág jelet: http://europa.eu.int/ecolabel”.

Tanácsok ökocímkével ellátott hőszivattyú vásárlásához

– vásárlói adatlap –

Figyelem! Vásárlás előtt olvassa el!

A hőszivattyú csak akkor működik hatékonyan, ha a rendszer megfelel azon épület és éghajlati övezet fűtési vagy hűtési igényeinek, amelyben üzembe helyezték!

Mindig kérjen tanácsot egy, a termék üzembe helyezésében jártas szakembertől, és vásárlás előtt kérje meg ezen adatlap kitöltésére!

Az EU ökocímkéjét azok a hőszivattyúk kaphatják meg, amelyeknek jobb az energiahatékonysága, és a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorolják.

Ezt az adatlapot az üzembe helyezést végző szakembernek kell kitöltenie annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson és tanácsot adjon az Ön otthona számára legmegfelelőbb hőszivattyúrendszerrel kapcsolatban. Ezáltal biztosítható, hogy Ön élvezhesse a levegőben, talajban vagy vízben tárolt hőt összegyűjtő hőszivattyúk igen jó hatásfokából fakadó előnyöket.

Némelyik rendszer üzemmódja megfordítható, és a hő elvonásán és a közvetlen környezetbe történő kibocsátásán keresztül hűtésre is képes. Némelyik rendszer háztartási célra szolgáló melegvizet is biztosít.

Léteznek olyan hőszivattyúk, melyek a legtöbb elosztórendszerrel – így radiátorokkal, konvektorokkal és padlófűtéssel – együtt használhatók, és az alábbiak szerinti megfelelő óvintézkedések mellett a legtöbb meglévő fűtési rendszerbe utólag beszerelhetőek.

Az épületek hőveszteségének és napsugárzás okozta felmelegedésének csökkentése

Amennyiben az épület 10 évnél régebben épült, a hőszivattyú kiválasztása előtt költséghatékonyság szempontjából előnyösebb lehet először az épület hőszigetelését korszerűsíteni annak érdekében, hogy fűtés esetén a hőveszteség, hűtés esetén a felmelegedés csökkenjen. (Hatékonyabb ugyanis például kisebb teljesítményű hőszivattyút üzemeltetni jól hőszigetelt épületben.) Amennyiben elfogadja az üzembe helyezést végző szakember tanácsait a hőszigetelés korszerűsítésével kapcsolatban, a megvásárolandó hőszivattyú teljesítményét ennek megfelelően kell majd megválasztania.

A hőveszteség, illetve a felmelegedés csökkentésével, valamint a hőszivattyúrendszerek méretezésével és üzembe helyezésével kapcsolatosan további információk a www.kyotoinhome.info oldalon találhatók.

Tanácsok ökocímkével ellátott hőszivattyú üzembe helyezéséhez

– üzembehelyezői adatlap –

Figyelem! Vásárlás előtt olvassa el!

A hőszivattyú hatékony működéséhez szükséges, hogy a fűtési rendszert egy, a termék üzembe helyezésében jártas szakember tervezze meg annak érdekében, hogy a rendszer illeszkedjék az épület és az éghajlati övezet fűtési vagy hűtési igényeihez, üzembe helyezése pedig a gyártó utasításai szerint történjék.

Az EU ökocímkéjét azok a hőszivattyúk kaphatják meg, amelyeknek jobb az energiahatékonysága, és a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorolják.

A hőszivattyúk hatásfoka igen nagy, mivel kizárólag ahhoz használnak energiát, hogy a talajban, a vízben vagy a levegőben rejlő hőt összegyűjtsék. Némelyik rendszer fordított üzemmódban is működik, és a hő lakásból való elvonásán keresztül hűtésre is képes. Az ezen adatlapon szereplő információk segítségével meggyőződhet arról, hogy a hőszivattyú előnyei a gyűjtő- és elosztórendszerekre is átterjednek-e, és ki tudja tölteni a vásárló részére elkészítendő adatlapot a hőszivattyú megválasztásának indoklásával.

1.   A gyártó által nyújtandó minimális tájékoztatás

Gyártó
Modell
Hőgyűjtő
Hőelosztó berendezés
Fűtőteljesítmény (kW)
Hűtőteljesítmény (kW)
Melegvíz-ellátás
Hűtőközeg típusa
Zajkibocsátás (dbA)
Alkatrészek hozzáférhetősége a vásárlás időpontjától kezdve (év)
Fűtési hatásfok
Bemeneti és kimeneti hőmérséklet (°C)
Hűtési hatékonyság
Bemeneti és kimeneti hőmérséklet (°C)

Meglévő fűtőrendszerekhez való utólagos beszerelés esetén a hőszivattyút úgy kell megválasztani, hogy illeszkedjék a meglévő elosztórendszerhez, mely lehet áramoltatott meleg levegő, radiátoros melegvizes rendszer vagy padlófűtés. Mivel a kimeneti hőmérséklet alacsonyabb lehet, mint a korábbi kazán esetében, mindenképpen fel kell mérni, hogy milyen módon csökkenthető a hőveszteség vagy a napsugárzás okozta felmelegedés annak érdekében, hogy megtartható legyen a jelenlegi méretű elosztórendszer.

Fogalommeghatározások

Fűtési hatásfok (Coefficient of performance, COP): a termelt hő és a felhasznált villamos energia hányadosa adott kiinduló és végső hőmérséklet mellett.

Hűtési jóságfok (Energy Efficiency Ratio EER): az elvont hő és a felvett villamos energia hányadosa adott kiinduló és végső hőmérséklet mellett.

Szezonális fűtési hatásfok (SCOP): egy adott helyen lévő hőszivattyú teljes fűtési szezonra számított átlagos fűtési jóságfoka.

Szezonális hűtési hatékonyság (SEER): egy adott helyen lévő hőszivattyú teljes hűtési szezonra számított átlagos hűtési jóságfoka.

Az elsődleges energiahányados (PER) a következő módon számítható ki: COP × 0,40 (vagy COP/2,5) a villamos meghajtású hőszivattyúk esetében és COP × 0,91 (vagy COP/1,1) a gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúk esetében, ahol 0,40 a jelenlegi átlagos európai villamosenergia-termelési hatásfok a hálózati veszteségeket is figyelembe véve, és 0,91 a jelenlegi átlagos európai gázfelhasználási hatásfok az elosztási veszteségeket is figyelembe véve.

A számítások elvégzésének segítésére a gyártónak megfelelő programokat, eszközöket és tájékoztatást kell biztosítania. Az éghajlati adatokat az épület földrajzi elhelyezkedésének megfelelően kell megválasztani.

2.   Az épületek hőveszteségének és felmelegedésének csökkentése

Amennyiben az épület 10 évnél régebben épült, költséghatékonyság szempontjából előnyös lehet a hőszigetelés korszerűsítésével csökkenteni a hőveszteséget, illetve a nyári közvetlen napsugárzás hatására bekövetkező felmelegedést. Ha a vásárló elfogadja az Ön javaslatait, akkor a rendszert a csökkentett hőveszteségre és felmelegedésre kell méretezni.

A hőveszteség, illetve a felmelegedés csökkentésével, valamint a hőszivattyúrendszerek méretezésével és üzembe helyezésével kapcsolatosan további információk a www.kyotoinhome.info oldalon találhatók.

3.   Hőveszteség, a fűtési rendszer méretezése

Az épület hőveszteségét a nemzeti gyakorlat szerint, vagy a hőveszteség kiszámítására vonatkozó európai szabvány (EN 832) alapján működő, megfelelően jóváhagyott számítógépes program segítségével kell kiszámítani. Ezt a hőveszteséget össze kell hasonlítani az építési szabályzatokban előírt hatályos értékekkel. Meglévő épületek esetén a költségek szempontjából általában előnyös, ha a hőszigetelés mértékét előbb közelebb visszük a hatályos értékekhez, és csak azt követően méretezzük a hőszivattyút a csökkentett hőveszteségre.

Szezonális fűtési jóságfok és energiafogyasztás

A számítás során a következőket kell figyelembe venni:

—	Éghajlat (a külső levegő hőmérséklete)

—	Tervezési külső hőmérséklet

—	A talaj hőmérsékletének változása az év során (vízszintes vagy függőleges elrendezésű, talajkollektoros hőszivattyúk esetében)

—	Kívánt belső hőmérséklet

—	Vízzel működő fűtési rendszerek hőmérsékleti szintje

—	Éves energiaigény helyiségek fűtéséhez

—	Éves energiaigény háztartási meleg víz biztosításához (szükség szerint)

Elsődleges energiahányados (PER) és éves CO2-kibocsátás

A számítás során figyelembe kell venni a villamosenergia-termelés, illetve a gázfelhasználás átlagos hatásfokát és a villamosenergia-hálózati, illetve a gázelosztási veszteségeket. A CO2-kibocsátás és a megtakarítás mértékét az elsődleges energiafelhasználás alapján kell kiszámítani.

4.   Napsugárzás okozta felmelegedés, a hűtőrendszer méretezése

Amennyiben a rendszer hűtésre is alkalmas, az épület napsugárzás okozta felmelegedését a nemzeti gyakorlat szerint vagy jóváhagyott számítógépes program segítségével kell kiszámolni. A felmelegedés számított értékét össze kell hasonlítani az építési szabályzatokban előírt jelenlegi értékekkel. Meglévő épületek esetén általában költséghatékony, ha előbb a napsugárzás okozta felmelegedés mértékét csökkentjük, és csak azt követően méretezzük a hőszivattyút a csökkentett felmelegedésre.

Szezonális hűtési hatékonyság és energiafogyasztás

A számítás során a következőket kell figyelembe venni:

—	Éghajlat (a külső levegő hőmérséklete)

—	Tervezési külső hőmérséklet

—	A talaj hőmérsékletének változása az év során (vízszintes vagy függőleges elrendezésű, talajkollektoros hőszivattyúk esetében)

—	Kívánt belső hőmérséklet

—	Vízzel működő fűtési rendszerek hőmérsékleti szintje

—	Éves energiaigény helyiségek hűtéséhez

Elsődleges energiahányados (PER) és éves CO2-kibocsátás

A számítás során figyelembe kell venni a villamosenergia-termelés, illetve a gázfelhasználás átlagos hatásfokát és a villamosenergia-hálózati, illetve a gázelosztási veszteségeket. A CO2-kibocsátás és a megtakarítás mértékét az elsődleges energiafelhasználás alapján kell kiszámítani.

5.   Az üzembe helyezők és a fúrómunkások képzése

A legtöbb tagállamban hozzáférhetők olyan megfelelő képzések, melyekkel az üzembe helyezők megszerezhetik a szükséges akkreditált nemzeti vagy európai képesítést. A gyártóknak vagy saját tanfolyamokat kell indítaniuk annak érdekében, hogy segítsék az üzembe helyezőket a berendezések használatában, vagy a helyi képzési intézményekkel kell együttműködniük, hogy azok az általuk szervezett tanfolyamok keretében adják meg az adott gyártó berendezéseinek használatával kapcsolatos tájékoztatást.

A függőleges fúrt lyukat igénylő talajszondás hőszivattyúkat illetően néhány tagállamban elérhetők a fúrómunkások számára indított képzések.

---

(1)  HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

(2)  HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

(3)  IPCC Third Assessment Climate Change, 2001. – Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport harmadik értékelő jelentése: http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm

(4)  Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T. Houghton, G.J. Jenkins, J.J. Ephraums (ed.) Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990.

(5)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(6)  HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(7)  HL L 214., 2005.8.19., 65. o.

„(2)   Ez az együttes fellépés 2008. március 31-én vagy – amennyiben az NPK/EUKK kinevezése 2008. március 1-jét megelőzően megtörténik – a kinevezés után 30 nappal hatályát veszti.”