I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

14.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/7

A BIZOTTSÁG 1330/2007/EK RENDELETE

(2007. szeptember 24.)

a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2003/42/EK irányelv nemzeti eseményjelentési rendszer kialakítását írja elő annak biztosítására, hogy a repülésbiztonsággal kapcsolatos fontos információkat kizárólag balesetek és váratlan események megelőzése – tehát nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása – céljából jelentsék, gyűjtsék össze, tárolják, védjék és terjesszék.

(2)

Indokolt, hogy ezen irányelv hatálya azon információkra terjedjen ki, amelyeket a tagállamok a 2003/42/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján adnak át egymásnak. A nemzeti adatbázisban tárolt nemzeti eseményekre vonatkozó információknak a repülésbiztonsági információk nyilvánossá tételét szabályozó nemzeti rendelkezések tárgyát indokolt képezniük.

(3)	E rendelet alkalmazásában érdekelt fél az a személy, akinek módjában áll, hogy a 2003/42/EK irányelv alapján összegyűjtött, biztonsággal kapcsolatos információkat célszerűen felhasználva hozzájáruljon a polgári repülésbiztonság javításához.

(4)

A nemzeti kapcsolattartási pontok ismerik legjobban a saját tagállamukban letelepedett érdekelt feleket. Az információ iránti kérelmek minél biztonságosabb és hatékonyabb kezelése érdekében indokolt, hogy a nemzeti kapcsolattartási pontok azokkal a kérésekkel foglalkozzanak, amelyek az adott tagállamban letelepedett érdekelt felektől származnak, a Bizottság pedig azokkal, amelyeket harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek érdekelt felei nyújtanak be.

(5)	A Bizottság a későbbiekben eldöntheti, hogy a 2003/42/EK irányelv 6. cikkével összhangban megbíz-e jogalanyt a megosztott információk és a harmadik országok vagy a nemzetközi szervezetek érdekelt feleitől érkező kérelmek kezelésével.

(6)	A Bizottságnak össze kell állítania a kapcsolattartási pontok jegyzékét, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

(7)	A rendszerrel való visszaélés megelőzése érdekében az információkérést fogadó kapcsolattartási pontnak ellenőriznie kell, hogy a kérelem érdekelt féltől származik-e, és a közlendő információ mennyiségének és részletességének a meghatározása előtt értékelnie kell a kérelmet.

(8)	A nemzeti kapcsolattartási pontoknak a kérelmek érvényesítési és értékelési folyamatához elegendő információt kell beszerezniük. Ezt célszerű olyan formanyomtatvánnyal megvalósítani, amely tartalmazza a kérelmezőre vonatkozó lényeges adatokat és a kérelem célját.

(9)	Célszerű, hogy amennyiben egyes érdekelt feleknek rendszeres információra van szükségük a saját tevékenységeikkel kapcsolatban, az e felek információval való ellátásáról általános döntést lehessen hozni.

(10)	A kérelmezőnek biztosítania kell a rendszer titkosságának védelmét, és a megszerzett információ felhasználását kizárólag a kérésben megjelölt célra kell korlátoznia, annak pedig összhangban kell állnia a 2003/42/EK irányelv célkitűzéseivel.

(11)

Minden kapcsolattartási pontnak meg kell tudnia győződni arról, hogy az általa elutasított kérelmeket nem nyújtják be újra egy másik tagállam hatóságánál. Ezenkívül tudniuk kell követni a többi kapcsolattartási pont legjobb gyakorlatának példáját. Ennek érdekében hozzá kell férniük az információ iránti kérelmek nyilvántartásához és a kérelmek tekintetében elfogadott döntésekhez.

(12)	Modern technológiát kell használni az adatátvitelhez, ugyanakkor biztosítani kell a teljes adatbázis védelmét.

(13)	Annak érdekében, hogy a 2003/42/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint a Bizottság előkészíthesse a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére vonatkozó intézkedéseket, e rendelet a hatálybalépését követő hatodik hónaptól kezdve alkalmazandó.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkével létrehozott repülésbiztonsági bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet azon információknak az érdekelt felekkel való közléséről rendelkezik, amelyeket a tagállamok a 2003/42/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban eseményekről adnak át egymásnak, és amelyeket azért hoznak az említett felek tudomására, hogy ellássák őket a repülésbiztonság növeléséhez szükséges információkkal.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

„érdekelt fél”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, akár nyereségorientált akár nem, vagy bármely olyan hivatalos szerv, akár rendelkezik jogi személyiséggel akár nem, amelynek módja nyílik a polgári repülés biztonságának javítására, ha hozzáférést kap azokhoz az információkhoz, amelyeket a tagállamok a 2003/42/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban eseményekről adnak át egymásnak;

„kapcsolattartási pont”:

az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, információ iránti kérelem esetében azon illetékes hatóság, amelyet az adott tagállam a 2003/42/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt; illetőleg – ha egyazon tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki – a tagállam által ugyanazon rendelkezéssel összhangban kijelölt kapcsolattartási pont;

b)	a 3. cikk (2) bekezdése szerinti, információ iránti kérelem esetében a Bizottság.

(2) A kapcsolattartási pontok jegyzékét a Bizottság közzé fogja tenni.

3. cikk

Információ iránti kérelem

(1) Azok a Közösségben székhellyel rendelkező érdekelt felek, akik természetes személyek, azon tagállam kapcsolattartási pontjához fordulnak információért, amely engedélyüket kiadta, vagy amennyiben nem szükséges engedély, amelyikben a tevékenységüket folytatják. A Közösségben letelepedett más érdekelt felek azon tagállam kapcsolattartási pontjához fordulnak információért, ahol a nyilvántartásba vett irodájuk vagy hivatalos székhelyük található, illetve ilyen iroda vagy székhely hiányában azon tagállaméhoz, ahol fő üzletviteli helyük található.

(2) A Közösségben nem letelepedett érdekelt felek kérelmeiket a Bizottsághoz nyújtják be.

(3) A kérelmeket a kapcsolattartási pont által elismert formanyomtatványon kell benyújtani. E formanyomtatványoknak legalább a II. mellékletben található elemeket tartalmazniuk kell.

4. cikk

Különös kérelmek

Az olyan érdekelt fél, aki egy adott tárgyban jelentést nyújtott be, közvetlenül a jelentést átvevő kapcsolattartási pontnál kérelmezhet a jelentéshez kapcsolódó információkat.

5. cikk

A kérelmező jogosultságának ellenőrzése

(1) A kérelmet fogadó kapcsolattartási pont ellenőrzi, hogy azt érdekelt fél nyújtotta-e be.

(2) Amennyiben egy érdekelt fél nem ahhoz a kapcsolattartási ponthoz nyújtja be kérelmét, amelyik a 3. cikk alapján e kéréssel foglalkozik, fel kell kérni az illetékes kapcsolattartó ponttal való kapcsolatfelvételre.

6. cikk

A kérelem értékelése

(1) A kérelmet fogadó kapcsolattartási pont eseti alapon értékeli, hogy a kérelem megalapozott és teljesíthető-e.

(2) Ha a kapcsolattartási pont elfogadja a kérelmet, meg kell határoznia a rendelkezésre bocsátott információ mennyiségét és részletességét. Ennek a kérelmező céljához feltétlenül szükséges szintre kell korlátozódnia a 2003/42/EK irányelv 8. cikkének sérelme nélkül. A kérelmező saját berendezéséhez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez nem kapcsolódó információk csoportosított vagy nem beazonosítható formában bocsáthatók ki, hacsak a kérelmező nem nyújtott be részletes indoklást.

(3) Az I. melléklet b) pontjában felsorolt érdekelt feleket csak olyan információkkal lehet ellátni, amelyek az adott fél saját berendezéséhez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez tartoznak.

7. cikk

Általános természetű döntések

Az I. melléklet a) pontjába sorolt érdekelt féltől érkező kérelmet fogadó kapcsolattartási pont általános döntést hozhat ezen érdekelt fél tájékoztatásának rendszeresítéséről, feltéve, hogy a kért információ az érdekelt fél saját berendezéséhez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez tartozik.

8. cikk

Információ felhasználása és titoktartás

(1) A kérelmező csak a 2003/42/EK irányelv 1. cikkében megállapított célkitűzésnek megfelelő kérelmezési formanyomtatványon meghatározott célból használhatja fel a megszerzett információt. A kérelmező nem terjeszti a megszerzett információt szolgáltatója írásbeli beleegyezése nélkül.

(2) A kérelmezőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a megszerzett információ megfelelő titokban tartására.

9. cikk

A kérelmek nyilvántartása

Minden kapcsolattartási pont nyilvántartásba veszi a hozzá beérkező összes kérelmet és az általa tett intézkedéseket. Ezt az információt közli a Bizottsággal, valahányszor kérelem érkezik be vagy intézkedés történik.

A Bizottságnak naprakész jegyzéket kell minden kapcsolattartási pont rendelkezésére bocsátania a beérkezett kérelmekről, valamint arról, hogy a különböző kapcsolattartási pontok, illetve maga a Bizottság ezekről hogyan intézkedett.

10. cikk

A terjesztés módja

A kapcsolattartó pontok papíron vagy biztonságos elektronikus kommunikációs eszközön juttatják el az információt az érdekelt félhez.

Biztonsági okokból az érdekelt felek nem kaphatnak közvetlen hozzáférést olyan adatbázisokhoz, amelyek más tagállamtól származó, a 2003/42/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján átadott információt tartalmaznak.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. szeptember 24-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(2) HL L 373., 1991.12.31., 4. o. A legutóbb az 1900/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 377., 2006.12.27., 176. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

ÉRDEKELT FELEK JEGYZÉKE

a) Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján, illetve a 7. cikk szerinti általános döntés alapján juthatnak információhoz

Gyártók: légi jármű, motor, propeller, légijármű-részek és -szerelvények tervezői és gyártói; légiforgalom-irányítási (ATM) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; léginavigációs szolgáltatási (ANS) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; a légikikötők leszállópályáján és környékén használt rendszerek és berendezések tervezői és gyártói

Karbantartás: a légi járművek, motorok, propellerek, légijármű-részek és –szerelvények karbantartásával és felülvizsgálatával; a léginavigációs létesítmények berendezésével, módosításával, karbantartásával, javításával, felülvizsgálatával, járatellenőrzéssel vagy léginavigációs létesítmények vizsgálatával; vagy légikikötők leszállópálya-rendszerének, alkotóelemeinek és berendezésének karbantartásával vagy felülvizsgálatával foglalkozó szervezetek

3.	Üzemeltetők: légitársaságok vagy légijármű-üzemeltetők, légitársaságok és üzemeltetők társulásai; légikikötő-üzemeltetők és társulásaik

4.	Léginavigációs szolgáltatók és ATM-specifikus funkciók szolgáltatói

Légikikötő-szolgáltatások biztosítói: légi járművek földi kiszolgálásáért – beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a szervizelést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, csakúgy mint a mentést, tűzoltást és egyéb vészhelyzeti szolgáltatásokat – felelős szervezetek

6.	Pilótaképző szervezetek

7.	Harmadik országbeli szervezetek: repülési hatóságok és balesetvizsgáló szervek harmadik országokban

8.	Nemzetközi légiközlekedési szervezetek

9.	Kutatás: állami vagy magán-kutatólaboratóriumok; a repülésbiztonsági kutatásokban vagy tanulmányokban részt vevő egyetemek

b) Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 6. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján juthatnak információhoz

1.	Pilóták (személyes alapon)

2.	Légiforgalom-irányítók (személyes alapon) és egyéb, biztonsági feladatokkal megbízott ATM/ANS személyzet

3.	Mérnökök/műszaki szakemberek/légiforgalom-biztonsági elektronikával foglalkozó személyzet/légiforgalom- (vagy légikikötő-) vezetők (személyes alapon)

4.	Biztonsági feladatokkal megbízott személyzet szakmai érdek-képviseleti szervei

II. MELLÉKLET

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

14.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/12

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. október 16.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján az Egyesült Királyság által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/730/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)

1998. szeptember 25-i levelében az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerint hozott intézkedésekről. 1998. november 2-án a Bizottság továbbította ezeket az intézkedéseket a többi tagállamnak, és 1998. november 20-i ülésén átvette a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság észrevételeit. 1998. december 23-i levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy kétségei vannak a bejelentett intézkedések alkalmazási körével kapcsolatban, így nem tudta értékelni, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal. 2000. május 5-i levelében az Egyesült Királyság ezen intézkedések módosításáról értesítette a Bizottságot.

(2)	A Bizottság az említett értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette az Egyesült Királyságban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	Az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg az Egyesült Királyságban.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy az Egyesült Királyság intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, és nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televízión közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

Az Egyesült Királyság intézkedéseiben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, valamint a labdarúgó-világbajnokság és Európa-bajnokság döntőit –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események az Egyesült Királyságban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek (a résztvevők nemzetiségétől függetlenül), nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)	Az FA-kupa döntője széles körben különös visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mint az angol hazai labdarúgás kiemelkedő mérkőzése, és mint igazi nemzeti esemény, amely ezenfelül világhírű is.

(8)	A skót FA-kupa döntője széles körben különös visszhangot kelt Skóciában, mint az (angol) FA kupa döntőjéhez hasonló mérvű esemény.

(9)	A Grand National széles körben visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mint világszerte ismert és közkedvelt, nagy múltú esemény, valamint általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír az ország lakossága számára, az egyesült királysági nemzeti öntudat részét alkotva.

(10)

A Derby széles körben visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mint a lóversenyidény kiemelkedő eseménye és az ország eseménynaptárának része, valamint általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír az ország lakossága számára, mint olyan, merőben brit esemény, amely társadalmi rétegtől függetlenül országszerte érdeklődést vált ki.

(11)

A wimbledoni tenisztorna döntő mérkőzései széles körben visszhangot keltenek az Egyesült Királyságban, mivel olyan tenisztornáról van szó, amely az országban egyedülálló, világhírű és széles körű sajtóvisszhangot kelt. Az esemény az egyesült királysági résztvevők sikereinek is köszönheti, hogy az országban széles körű visszhangot kelt és egyedi kulturális jelentőséggel bír.

(12)

A Rugby League Challenge Cup döntője és a rögbi-világbajnokság széles körben visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mert mindkettő olyan széles körű, általános érdeklődést kiváltó esemény, amely nem csak e sportrendezvények szokásos közönségét vonzza. A Hat Nemzet Rögbibajnokságának (2) azon mérkőzései, amelyeket hazai nemzetek csapatai vívnak, széles körben különös visszhangot keltenek az Egyesült Királyságban, mint az Egyesült Királyság sporteseménynaptárának jelentős eseményei.

(13)

Az Angliában játszott krikett-tesztmérkőzések széles körű visszhangot keltenek az Egyesült Királyságban, mivel az ország nyári sportidényének kiemelkedő eseményei, amelyeken az angol csapat és elsőrangú tengerentúli csapatok is részt vesznek, és amelyek országrésztől és társadalmi rétegtől független népszerűségnek örvendenek. A krikett-világbajnokság mérkőzései (a döntő, az elődöntők és az ország nemzeti csapatainak részvételével zajló mérkőzések) széles körben visszhangot keltenek az Egyesült Királyságban, mivel az egyetlen önálló világbajnokság részét képezik ebben a sportágban, és a versenybe a legmagasabb szinten vonják be az Egyesült Királyság csapatait. Ezenkívül e kriketteseményeknek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van az Egyesült Királyság lakossága számára, mivel multikulturális jellegük elősegíti a társadalmi kohéziót és erősíti az Egyesült Királyságnak a Nemzetközösséggel fennálló kapcsolatait.

(14)	A Nemzetközösségi Játékok széles körben különös visszhangot keltenek az Egyesült Királyságban, mivel e nagy múltú esemény alkalmat ad az Egyesült Királyság versenysportolóinak a magas szintű versenyzésre.

(15)	Az Atlétikai Világbajnokság széles körben különös visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mint kizárólag az atlétikának szentelt kiemelkedő esemény, amelyen az Egyesült Királyság legkiválóbb élsportolói vesznek részt.

(16)	A Ryder Cup széles körben különös visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mint jelentős és egyedülálló nemzetközi esemény, amely a legmagasabb szintű versenybe vonja be az egyesült királysági játékosokat.

(17)	A (brit) nyílt golfbajnokság széles körben különös visszhangot kelt az Egyesült Királyságban, mivel a brit golf kiemelkedő eseménye, és világszerte a golf egyik kiemelkedő és legrégebbi eseménye.

(18)

Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről – köztük azokról is, amelyek teljes egységet alkotnak, nem pedig események sorozatából állnak – ingyenes televízión közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Ha kivételesen nincs így (a krikett-világbajnokság felsorolt mérkőzései esetében), a felsorolás korlátozott (mivel a döntőt, az elődöntőket és az ország nemzeti csapatainak részvételével zajló mérkőzéseket tartalmazza), és csak megfelelő utólagos közvetítést ír elő, és mindenesetre megfelel az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző kritériumok közül kettőnek ((13) preambulumbekezdés).

(19)

Az Egyesült Királyság intézkedései arányosnak tekinthetők, tekintetbe véve, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(20)

A Egyesült Királyság intézkedései összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A lista továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(21)	Az Egyesült Királyság intézkedéseinek arányosságát megerősíti az a tény, hogy a felsorolt események egy része tekintetében csak utólagos közvetítést írnak elő.

(22)

Miután a Bizottság továbbította a többi tagállamnak az Egyesült Királyság intézkedéseit, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2000. július 28-án levelet intézett az Egyesült Királysághoz, amelyben jelezte, hogy a bejelentett intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(23)	Az említett intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (3).

(24)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. Az e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

(25)	A jogbiztonság biztosítása érdekében e határozatot az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedéseknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első közzétételének napjától kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről az Egyesült Királyság 2000. május 5-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2000. november 18-i C 328. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

Az e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. cikk

Ezt a határozatot 2000. november 18-ától kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 16-án.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) Az Egyesült Királyság listáját 2001-ben módosították, az ezen esemény nevének Öt Nemzet Rögbibajnokságáról Hat Nemzet Rögbibajnokságára történő megváltoztatását követően.

(3) HL C 328., 2000.11.18., 2. o.

MELLÉKLET

Az Egyesült Királyság által hozott intézkedések, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a következő kivonatokban szerepelnek:

[Kivonat az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. részéből]

AZ 1996. ÉVI MŰSORSZOLGÁLTATÁSI TÖRVÉNY

55. fejezet

IV. RÉSZ

Nemzeti érdeklődést keltő sport- és egyéb események

Felsorolt események.

(1)	E rész alkalmazásában felsorolt eseménynek az olyan, nemzeti érdeklődést keltő sport- vagy egyéb esemény tekintendő, amely jelenleg szerepel a miniszter által e fejezet alkalmazása céljából összeállított jegyzékben.

(2)

A miniszter az (1) bekezdés szerinti jegyzéket nem állíthatja össze, nem vizsgálhatja felül és nem szüntetheti meg a következők véleményének előzetes kikérése nélkül:

a BBC;

b)	a Welsh Authority;

c)	a bizottság; és

d)	minden jelentős esemény esetében az a személy, akitől az adott esemény televíziós közvetítésének joga megszerezhető;

e bekezdés alkalmazásában jelentős eseménynek az olyan nemzeti érdeklődést keltő sport- vagy egyéb esemény tekintendő, amelyet a miniszter a jegyzékbe való felvételre, illetőleg abból való elhagyásra javasol.

(3)

A miniszter, mihelyt összeállította, illetőleg felülvizsgálta az (1) bekezdésben említett jegyzéket, közzéteszi az alábbiak értesítésére alkalmasnak ítélt módon:

a)	a (2) bekezdésben említett személyek; és

b)	minden olyan személy, aki rendelkezik a bizottság által az 1990. évi törvény I. része alapján kiadott engedéllyel vagy a bizottság által e törvény alapján kiadott, digitális műsorszórásra vonatkozó engedéllyel.

(4)	E szakasz alkalmazásában „nemzeti érdeklődés” az Angliában, Skóciában, Walesben vagy Észak-Írországban keltett érdeklődés.

(5)

Egy jelentős eseménynek az (1) bekezdésben említett jegyzékbe történő felvétele nem érinti a következőket:

a)	azon szerződések érvényessége, amelyek még azelőtt jöttek létre, hogy a miniszter a jegyzék e kiegészítéséről kikérte volna a (2) bekezdésben említettek véleményét; illetőleg

b)	az ilyen szerződés alapján szerzett bármely jog gyakorlása.

(6)	A miniszter által az 1990. évi törvény 182. szakaszának alkalmazása céljából összeállított jegyzéket – mivel a szóban forgó jegyzék hatálybalépése közvetlenül megelőzte e szakaszét – úgy kell tekinteni, mint amelyet e rész alkalmazása céljából állítottak össze.

Szolgáltatási kategóriák.

(1)

E rész alkalmazásában a televíziós műsorszolgáltatások az alábbi két kategóriára oszlanak:

a)	a (2) bekezdésben említett azon szolgáltatások, amelyeknél díjmentes a szolgáltatásban foglalt műsorok vétele;

b)	valamennyi televízióműsor-szolgáltatás, amely jelenleg nem tartozik az a) pontba.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjában említett szolgáltatások a következők:

a)	a Channel 3 regionális és országos szolgáltatásai;

b)	a Channel 4; és

c)	a BBC által nyújtott televíziós műsorszóró szolgáltatások.

(3)	A miniszter határozattal módosíthatja a (2) bekezdést, hogy a szolgáltatások ott szereplő felsorolásából elhagyjon, illetőleg azt kiegészítse.

(4)	A (3) bekezdés szerinti határozatot a parlament bármelyik háza határozatával megsemmisítheti.

[…]

Felsorolt esemény televíziós közvetítésének korlátozása

(1)

A 98. szakasz (1) bekezdése szerinti bármelyik kategóriába tartozó szolgáltatást („első szolgáltatás”) az Egyesült Királyságban vagy annak bármely részében történő vétel céljára nyújtó személyeknek tilos e szolgáltatás keretében a felsorolt események bármelyikét vagy bármely részét élő adásban közvetítenie a bizottság engedélye nélkül, kivéve ha:

a)	egy másik személy, aki az ugyanazon bekezdés szerinti másik kategóriába tartozó szolgáltatást („második szolgáltatás”) nyújt, jogot szerzett az adott esemény egészéről vagy egy részéről szóló élő közvetítésnek a második szolgáltatásba történő belefoglalására; és

b)	az a terület, ahol a második szolgáltatást nyújtják, azonos azzal a területtel, illetőleg magában foglalja annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol az első szolgáltatást nyújtják.

(2)	A bizottság visszavonhat bármely, az (1) bekezdés értelmében általa adott hozzájárulást.

(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése nem érinti a szerződések érvényességét.

(4)	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az első szolgáltatást nyújtó televíziós műsorszolgáltató e szakasz hatálybalépése előtt szerzett jogokat gyakorol.

A bizottság büntetéskiszabási jogköre.

(1)

Amennyiben a bizottság:

a)	arra a megállapításra jut, hogy egy, az 1990. évi törvény I. része alapján kiadott, illetőleg e törvény I. része alapján, digitális műsorszórásra kiadott engedély jogosultja nem tartotta be a 101. szakasz (1) bekezdésében foglaltakat; és

b)	nem jut arra a megállapításra, hogy a szóban forgó személytől bármilyen körülmények között ésszerűtlen volna elvárni a szóban forgó bekezdésben előírtak betartását;

előírhatja, hogy a szóban forgó személy meghatározott időn belül meghatározott pénzbüntetést fizessen a bizottságnak.

(2)

Amennyiben a bizottság arra a megállapításra jut, hogy – a 101. szakasz (1) bekezdése szerinti hozzájárulás kérelmezésével összefüggésben – egy, az 1990. évi törvény I. része alapján kiadott, illetőleg e törvény I. része alapján, digitális műsorszórásra kiadott engedély jogosultja

a)	valamely lényeges körülmény tekintetében hamis információt szolgáltatott a számára; vagy

b)	lényeges információt tartott vissza azzal a szándékkal, hogy a bizottságot félrevezesse;

előírhatja, hogy a szóban forgó személy meghatározott időn belül meghatározott pénzbüntetést fizessen a bizottságnak.

(3)	Az egy adott személyre az (1) vagy a (2) bekezdés szerint kiszabott pénzbüntetés összege nem haladhatja meg a vonatkozó díjnak az előírt együtthatóval megszorzott összegét.

(4)

A (3) bekezdésben

a)	a „vonatkozó díj” a bizottság által meghatározott összeg, amely a pénzbüntetéssel sújtott személy által megfizetett összes díjból azon résznek felel meg, amely a kérdéses esemény televíziós közvetítési jogának megszerzéséhez köthető; és

b)	az „előírt együttható” a miniszter által időről időre rendeletben meghatározott szám.

(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti rendeletet a parlament bármelyik háza határozatával megsemmisítheti.

(6)	Amennyiben a bizottsághoz az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében fizetendő pénzösszeg érkezik, az adott összeg nem tartozik a bizottság bevételeihez, hanem azt a Konszolidációs Alapba fizetik be.

(7)	A bizottság tartozásként behajthat minden olyan összeget, amelynek hozzá történő befizetése az (1) vagy a (2) bekezdés alapján kötelező.

A miniszternek tett jelentés.

(1)

Amennyiben a bizottság:

a)	arra a megállapításra jut, hogy valamely műsorszolgáltató szervezet nem tartotta be a 101. szakasz (1) bekezdésében foglaltakat; és

b)	nem jut arra a megállapításra, hogy a szóban forgó szervezettől bármilyen körülmények között ésszerűtlen volna elvárni a szóban forgó bekezdésben előírtak betartását;

erről jelentést tesz a miniszternek.

(2)

Amennyiben a bizottság arra a megállapításra jut, hogy a 101. szakasz (1) bekezdése szerinti hozzájárulás kérelmezésével összefüggésben egy műsorszolgáltató szervezet

a)	valamely lényeges körülmény tekintetében hamis információt szolgáltatott a számára; vagy

b)	lényeges információt tartott vissza azzal a szándékkal, hogy a bizottságot félrevezesse,

erről jelentést tesz a miniszternek.

(3)	E szakasz alkalmazásában „műsorszolgáltató szervezet” a BBC vagy a Welsh Authority.

Útmutató.

(1)

A bizottság olyan – általa időről időre felülvizsgálható – útmutatót készít, amely:

a)	meghatározza, hogy általában a felsorolt események közvetítése, illetőleg egy adott felsorolt esemény közvetítése mely körülmények fennállásakor tekintendő, illetőleg nem tekintendő élőnek e rész alkalmazásában; és

iránymutatást ad a következőknél általa figyelembe vett szempontokról:

i.	a 101. szakasz (1) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása vagy visszavonása; vagy

ii.	annak megállapítása a 102. szakasz (1) bekezdésének vagy a 103. szakasz (1) bekezdésének alkalmazása céljából, hogy bármilyen körülmények között ésszerűtlen-e elvárni a televíziós műsorszolgáltatótól a 101. szakasz (1) bekezdésében foglaltak betartását.

(2)	Az e rész szerinti hatáskörének gyakorlásánál a bizottság figyelembe veszi az útmutató előírásait.

(3)	Az útmutató elkészítését vagy felülvizsgálatát megelőzően a bizottság kikéri az általa alkalmasnak ítélt személyek véleményét.

(4)

A bizottság, mihelyt elkészítette, illetőleg felülvizsgálta az útmutatót, közzéteszi az alábbiak értesítésére alkalmasnak ítélt módon:

a BBC;

b)	a Welsh Authority;

c)	minden olyan személy, akitől egy felsorolt esemény televíziós közvetítésének joga megszerezhető; valamint

d)	minden olyan személy, aki rendelkezik a bizottság által az 1990. évi törvény I. része alapján kiadott engedéllyel vagy a bizottság által e törvény alapján kiadott, digitális műsorszórásra vonatkozó engedéllyel.

A IV. rész értelmezése és kiegészítő rendelkezések

(1)

E rész alkalmazásában (kivéve, ha a szövegkörnyezet mást indokol):

A „Channel 4” jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében;

a „bizottság” a Független Televíziós Bizottság (Independent Television Commission – ITC);

a „felsorolt esemény” jelentése ugyanaz, mint a 97. szakasz (1) bekezdésében;

az „élő” fogalmát a 104. szakasz szerint elkészített útmutató határozza meg;

az „országos Channel 3 szolgáltatás” és a „regionális Channel 3 szolgáltatás” jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében;

a „televízióműsor-terjesztési szolgáltatás” jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében;

a „televíziós műsorszolgáltató” jelentése ugyanaz, mint a 99. szakasz (2) bekezdésében;

a „televíziós műsorszolgáltatás” jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében.

(2)	Az 1990. évi törvény 182. szakasza (a fizetős műsorként nem közvetíthető egyes események) hatályát veszti.

[Kivonat a 2000. évi televízióműsor-terjesztési rendeletből]

2000. évi 54.

RENDELET

MŰSORSZOLGÁLTATÁS

A 2000. évi televízióműsor-terjesztési rendelet

Készült: 2000. január 14-én.

A Parlament elé került: 2000. január 14-én.

Hatályba lépett: 2000. január 19-én.

mivel a miniszter a kijelölt miniszter (1) az Európai Közösségekről szóló 1972. évi törvény (2) 2. szakaszának (2) bekezdése alkalmazásában a televízióműsor-terjesztéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében;

ennélfogva a miniszter az Európai Közösségekről szóló 1972. évi törvény 2. szakaszának (2) bekezdésében ráruházott hatáskör, valamint az őt erre feljogosító más hatáskörök gyakorlása keretében meghozza a következő rendeletet:

Hivatkozás és hatálybalépés

(1)	E rendeletre a 2000. évi televízióműsor-terjesztési rendeletként kell hivatkozni.

(2)	E rendelet 2000. január 19-én lép hatályba.

[…]

Az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény módosításai

3. Az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény (3) IV. része (nemzeti érdeklődést keltő sport- és egyéb események) az e rendelethez fűzött jegyzéknek megfelelően módosul.

[…]

2000. január 14.

Chris Smith

Kulturális, Médiaügyi és Sportminiszter

JEGYZÉK

3. rendelet

Az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény módosításai: nemzeti érdeklődést keltő sport- és egyéb események

1. A 98. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

Szolgáltatási kategóriák.

(1)

E rész alkalmazásában a televíziós műsorszolgáltatások és az EGT-beli műholdas szolgáltatások az alábbi két kategóriára oszlanak:

a)	azok a televíziós műsorszolgáltatások és EGT-beli műholdas szolgáltatások, amelyek jelenleg megfelelnek a megkívánt feltételeknek; és

b)	bármely más televíziós műsorszolgáltatás és az EGT-beli műholdas szolgáltatás.

(2)

Ebben a szakaszban a „megkívánt feltételek” egy szolgáltatás vonatkozásában a következők:

a)	a nyújtott szolgáltatás vételéért ne szedjenek díjat; és

b)	a szolgáltatás az Egyesült Királyság lakosságának legalább 95 %-a számára fogható legyen.

(3)	A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása céljából figyelmen kívül kell hagyni a vezeték nélküli távírásról szóló 1949. évi törvény 1. szakaszának (7) bekezdésében meghatározott, televíziós engedélyért fizetett díjat.

(4)

A (2) bekezdés b) pontjában szereplő feltételt

a)	akkor kell teljesítettnek tekinteni egy regionális Channel 3 szolgáltatás vonatkozásában, ha az a Channel 3 egésze tekintetében teljesül; és

b)	akkor kell teljesítettnek tekinteni egy regionális Channel 4 szolgáltatás vonatkozásában, ha az együttesen teljesül a Channel 4 és a S4C tekintetében.

(5)	A bizottság időről időre közzéteszi azon televízióműsor-szolgáltatások és EGT-beli műholdas szolgáltatások jegyzékét, amelyekről úgy ítéli meg, hogy teljesítik a megkívánt feltételeket.

(6)

E szakasz alkalmazásában „EGT-beli műholdas szolgáltatás” az olyan szolgáltatás, amelyre igaz, hogy:

a)	televízióműsoroknak a nagyközönség általi vétel céljából történő műholdas továbbításából áll; és

b)	olyan személy nyújtja, aki a 89/552/EGK tanácsi irányelv alkalmazása céljából valamely, az Egyesült Királyságon kívüli EGT-állam joghatósága alá tartozik.

[…]

3. A 101. szakasz (felsorolt esemény televíziós közvetítésének korlátozása) (1) bekezdésében a „személyek” szó első előfordulása helyébe a „televíziós műsorszolgáltatók” szövegrész lép.

[…]

9. A 105. szakasz (1) bekezdésében (a IV. rész értelmezése)

a)	a „bizottság” fogalmának meghatározása után a szöveg a következő szövegrésszel egészül ki: „a »kijelölt esemény« jelentését az Egyesült Királyságon kívüli EGT-államok vonatkozásában a 101A. szakasz határozza meg;”;

b)	az „élő” fogalmának meghatározásában a szöveg a „fogalmát” szó után a következő szövegrésszel egészül ki: „egy felsorolt esemény televíziós közvetítésének vonatkozásában”; és

c)	az „országos Channel 3 szolgáltatás” és a „regionális Channel 3 szolgáltatás” fogalmának meghatározását követően a szöveg a következőkkel egészül ki: „az S4C jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében”.

[Kivonat az ITC sport- és egyéb felsorolt eseményekről szóló, 2000 januárjában felülvizsgált útmutatójából]

Útmutató a sport- és egyéb felsorolt eseményekről

(felülvizsgálva 2000 januárjában)

Előszó

1. A 2000. évi televíziós műsorszolgáltatási rendelettel (a „rendelet”) módosított 1996. évi műsorszolgáltatási törvény (a „törvény”) előírja, hogy az ITC állítson össze útmutatót a nemzeti érdeklődést keltő, a Kulturális, Médiaügyi és Sportminiszter által felsorolt sport- és egyéb események televíziós közvetítésére vonatkozó egyes kérdésekről, és időről időre vizsgálja felül azt. Ezt az útmutatót az ITC a műsorszolgáltatókkal, a sportszervezetekkel, a sportközvetítési jogok birtokosaival, és az egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően készítette el, abból a célból, hogy teljesítse a törvény 104. szakaszában meghatározott ezen szabályozási kötelezettségét. […]

2. A törvény korlátozza a felsorolt események élő televíziós közvetítésének egészével vagy annak egy részével kapcsolatos kizárólagos jogoknak a televíziós műsorszolgáltatók általi megszerzését, és az ilyen közvetítés kizárólagos terjesztését az ITC előzetes hozzájárulása nélkül (lásd a törvény IV. részét). A törvény szerint az ITC pénzbüntetést szabhat ki engedélyeseire, amennyiben a felsorolt események élő közvetítésének terjesztésére vonatkozó korlátozást nem veszik figyelembe, vagy hamis információt szolgáltatnak, illetve ha lényeges információt tartanak vissza. A BBC és az S4C esetében az ITC-nek erről jelentést kell tennie a miniszternél. E hatáskör gyakorlásakor az ITC figyelembe veszi az útmutató rendelkezéseit.

3. A „felsorolt eseményeket” a miniszter állítja össze a törvénnyel összhangban, a jelenleg hatályos jegyzéket az 1. függelék tartalmazza. A miniszter bármikor felvehet a jegyzékbe vagy onnan törölhet egy eseményt, de csak a BBC-vel, a Welsh Authority-val, az ITC-val, és az adott eseményhez kapcsolódó jogok birtokosával folytatott konzultációt követően. 1998 júniusában a miniszter kiterjesztette a jegyzéket a B. csoportba tartozó eseményekre, azzal a kikötéssel, hogy azokat az A. csoportba tartozó eseményektől eltérően kell kezelni. Az A. csoportba azok az események tartoznak, amelyekről nem adható kizárólagos alapon élő közvetítés, kivéve bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az ITC által figyelembe veendő kritériumokat és tárgyköröket a 12–16. pont tartalmazza. A B. csoportba azok az események tartoznak, amelyekről csak akkor adható kizárólagos alapon élő közvetítés, ha megfelelő rendelkezés született az utólagos közvetítésről. Az utólagos közvetítésre vonatkozó minimális követelmények, amelyeket az ITC megfelelő rendelkezésnek ítél, a 17. és 18. pontban szerepelnek.

[…]

Általános rendelkezés és háttér

6. A felsorolt események élő közvetítése tekintetében a törvény két televíziós műsorszolgáltatási kategóriát határoz meg: azon televíziós műsorszolgáltatásokat és EGT-beli műholdas szolgáltatásokat, amelyek jelenleg megfelelnek a megkívánt feltételeknek („az első kategória”) és az összes többi televízióműsor-szolgáltatást és EGT-beli műholdas szolgáltatást („a második kategória”). A megkívánt feltételek a következők: a) a szolgáltatás vételéért ne szedjenek díjat; és b) a szolgáltatás az Egyesült Királyság lakosságának legalább 95 százaléka számára fogható legyen. Azon televíziós műsorszolgáltatásokról és EGT-beli műholdas szolgáltatásokról, amelyek az első kategóriába tartoznak, az ITC időről időre jegyzéket tesz közzé (lásd a 2. függeléket). E követelmények a 2000. évi televízióműsor-terjesztési rendelettel módosított törvényben szerepelnek. Minden olyan szerződésbe, amelyet egy műsorszolgáltató köt valamelyik felsorolt esemény élő televíziós közvetítéséről, bele kell foglalni, hogy a szerződés csak a két kategória egyikébe tartozó szolgáltatásra vonatkozik, vagyis kategóriánként külön szerződést kell kötni. A fenti kategóriák egyikébe tartozó szolgáltatást („első szolgáltatás”) nyújtó szolgáltatónak tilos az A. csoportba tartozó események bármelyikét vagy bármely részét kizárólagos alapon élő adásban közvetítenie a bizottság előzetes engedélye nélkül, hacsak egy olyan szolgáltató, amely a másik kategóriába tartozó szolgáltatást („második szolgáltatás”) nyújt, nem szerezte meg ugyanazon esemény, illetve eseményrész élő közvetítésének jogát. A második szolgáltatás által lefedett területnek azonosnak kell azzal a területtel, vagy magában foglalnia annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol az első szolgáltatást nyújtják. Az első és a második szolgáltatást nyújthatják azonos tulajdonba tartozó engedélyesek, de kategóriánként külön műsorszolgáltatót kell közbeiktatniuk.

7. A korlátozásokat csak azokra a jogokra kell alkalmazni, amelyeket vagy az 1996. évi törvény 101. szakaszának hatálybalépése óta, azaz 1996. október 1-je után szereztek, vagy azóta szereztek, hogy a miniszter megkezdte a jogosultakkal folytatott konzultációt a listának az 1. függelékben bemutatott megváltoztatásáról, azaz 1997. november 25-e után.

8. Egy esemény felvehető a jegyzékbe, ha Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közül bármelyikben „nemzeti” érdeklődést vált ki. A skót FA-kupa döntője például ezen az alapon került a jegyzékbe. A törvény lehetővé teszi, hogy ezeket az eseményeket csak az Egyesült Királyság megfelelő részén sugározzák, vagyis ahol a legnagyobb nézői érdeklődés várható. A 2. függelékben a Channel 3-ról tett említés tehát egyaránt utalhat a Channel 3 egy vagy több regionális szolgáltatására, valamint a Channel 3 egészére.

9. A törvény lehetőséget kíván biztosítani az élő közvetítéshez való hozzáférésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvény nem írja elő, és nem garantálja a felsorolt események élő közvetítését, ideértve a Channel 3, a Channel 4 és a BBC közvetítését is. A törvény továbbá nem tiltja a felsorolt események kizárólagos élő közvetítését ezen vagy egyéb szolgáltatások keretében, feltéve, hogy az ITC meggyőződik meghatározott kritériumok teljesüléséről (lásd a 12–18. pontot).

10. Az ITC által nyújtandó vonatkozó iránymutatást az alábbiak tartalmazzák. Az ITC folyamatosan felülvizsgálja ezt az iránymutatást, és a tapasztalatokra figyelemmel módosíthatja.

Az „élő” fogalmának meghatározása

11. A törvény 104. szakasza értelmében az ITC-nek meg kell határoznia, hogy általában a felsorolt események közvetítése, illetőleg egy adott felsorolt esemény közvetítése mely körülmények fennállásakor tekintendő, illetőleg nem tekintendő élőnek. E kérdésben az ITC arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nézőknek az áll érdekében, ha lehetőség szerint a történés pillanatában tanúi lehetnek az eseménynek. Eszerint tehát a legtöbb sportesemény élő közvetítését – beleértve azokét, amelyekre más időzónában kerül sor – az eseménnyel egyidejű (vagyis vele egyszerre történő) közvetítésként indokolt meghatározni. Ugyanakkor, tekintettel az események eltérő jellegére és terjedelmére, nem adható egységes meghatározás. Az alábbi értelmezés várhatóan elég rugalmasnak fog bizonyulni:

—	az élő közvetítésre vonatkozó korlátozásokat az érintett esemény tartama alatt kell alkalmazni,

—	amennyiben az esemény különálló játszmákból vagy mérkőzésekből áll, a korlátozásokat az adott játszma vagy mérkőzés tartama alatt kell alkalmazni,

—	ha egyazon esemény több napra oszlik, a korlátozásokat minden napra külön kell alkalmazni, ameddig az aznapi rendezvények tartanak,

—

olyan eseménynél, amely meghatározott különálló, időben egymást átfedő részekből áll (pl. az Olimpiai Játékok vagy a FIFA-világbajnokság döntője), és amelyet ezért nem lehet egyidejűleg teljes terjedelemben közvetíteni, a korlátozást minden mérkőzésre, illetve versenyre úgy kell alkalmazni, mintha külön esemény volna.

A kizárólagos közvetítéshez való hozzájárulás megadásánál vagy visszavonásánál figyelembe veendő szempontok

12. A törvény 104. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerint az ITC köteles iránymutatást adni azon szempontokról, amelyeket a következők meghatározásánál figyelembe vesz: megadja-e az egyik kategóriába tartozó szolgáltatást (első szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató számára a hozzájárulást egy adott esemény kizárólagos élő közvetítéséhez, amennyiben a másik kategóriába tartozó szolgáltatást (második szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató nem szerzett ugyanerre jogosultságot, vagy amennyiben a második szolgáltatást olyan területen kívánják nyújtani, amely nem azonos azzal a területtel vagy foglalja magában annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol az első szolgáltatást nyújtják.

13. Annak eldöntésekor, hogy megadja-e hozzájárulását, elegendő, ha az ITC megállapítja, hogy a jogok megszerzésének lehetősége köztudomású volt, és a másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatók egyike sem fejezte ki érdeklődését a jogok megszerzése iránt a jogosultnál, vagy nem tett ajánlatot a jogokra. Az ITC azonban meg kíván győződni arról, hogy a műsorszolgáltatóknak valóban lehetősége volt a jogok méltányos és ésszerű feltételek mellett történő megszerzésére, és álláspontjának elfogadásakor figyelembe veszi a következő kritériumok mindegyikét vagy némelyikét:

—	a jogok megszerzése iránti érdeklődés kifejezésére való felhívást – akár hirdetményben, akár zártkörű pályázat útján történik – nyilvánosan és egyidejűleg kell közölni mindkét kategória műsorszolgáltatóival,

—	a tárgyalások kezdetén a dokumentációban, illetve a kereskedelmi kiadványokban részletesen ismertetni kell a tárgyalási és jogszerzési eljárás összes lényeges vonatkozását, valamint valamennyi lényeges feltételt, beleértve, hogy melyek a hozzáférhető jogok,

—

amennyiben a felsorolt eseményre vonatkozó jogok csomaghoz tartoznak, a csomag nem lehet vonzóbb a két kategória egyikében szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatóknak. Helyénvalóbb azonban, ha a jogokat más – pl. összefoglalókra, késleltetett adásra, egyéb eseményekre vonatkozó – jogoktól függetlenül lehet megszerezni,

—	a jogok megszerzéséhez kapcsolódó feltételeket vagy költségeket (például a termelési költségeket) egyértelműen meg kell határozni, és azok nem részesíthetnek előnyben egy adott kategóriába tartozó szolgáltatást,

—

a jogok árát méltányosan, ésszerűen és a műsorszolgáltatások két kategóriája közötti megkülönböztetéstől mentesen kell megállapítani. Az, hogy mi minősül méltányos árnak, a felkínált jogoktól és e jogok által a műsorszolgáltatók számára képviselt értéktől függ. Széles ártartomány tekinthető elvben méltányosnak, ám egy adott eset megítélésénél az ITC többek között a következőket veszi figyelembe:

—	az adott eseményre vagy hasonló eseményekre alkalmazott korábbi díjak,

—	az esemény élő közvetítésének napszaka,

—	az esemény élő adásához kapcsolódó várható bevétel vagy nézettség (pl. a reklámidő vagy szponzorálás értékesítésének lehetősége, az előfizetésekhez kapcsolódó bevételre való kilátás),

—	az időtartam, amelyre a jogokat kínálják, és

—	a piaci verseny.

14. A valós jogszerzési lehetőségnek az is feltétele, hogy a műsorszolgáltatók erre ésszerű időt kapjanak. Az, hogy mi minősül ésszerű időnek, az egyes események körülményeitől függ, beleértve a tárgyalásoknak és az eseménnyel kapcsolatos műsor elkészítésének és közvetítésének bonyolultságát, valamint az esemény közelségét ahhoz az időponthoz, amikor a jogokat felkínálják. Olyan időtartamot kell kijelölni, amely valós lehetőséget ad valamennyi félnek a tárgyalásra és a megállapodás megkötésére, de amely nem olyan hosszú, hogy a műsorszolgáltatókat megakadályozza vagy korlátozza ezen útmutató teljesítésében.

15. Az ITC hozzájárulására akkor is szükség van, ha a szolgáltatást olyan területen kívánják nyújtani, amely nem azonos azzal a területtel vagy foglalja magában annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol a másik szolgáltatást kívánják nyújtani. Annak mérlegelésekor, hogy megadja-e a hozzájárulást, az ITC figyelembe veszi a különböző területek nézőinek érdekeit, és a különböző műsorszolgáltatók adása által lefedett területet.

16. A hozzájárulást általában a megszerzett jogok teljes időtartamára megadják, annak tudatában, hogy a fizetett ár többek között a jogok időtartamát is tükrözi. Az ITC azonban visszavonja hozzájárulását, ha a kedvezményezett műsorszolgáltató ezt maga kéri, illetőleg ha téves vagy félrevezető adat szolgált a hozzájárulás alapjául. Ezenkívül az ITC mérlegeli hozzájárulásának visszavonását, ha a jogokat vélhetően a törvény szellemével ellentétes céllal szerezték meg hosszabb időtartamra. Annak meghatározásakor, hogy mi minősül hosszabb időtartamnak, az ITC figyelembe veszi az adott esemény és a hasonló események precedenseit, beleértve azokat az időtartamokat, amelyekre nem egyesült királyságbeli műsorszolgáltatónak ítéltek oda tengerentúli adáshoz való jogokat.

17. Az 1. függelék B. pontjába sorolt események tekintetében az ITC akkor adja hozzájárulását egy adott eseménynek az egyik kategóriába tartozó szolgáltatást (első szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató általi kizárólagos élő közvetítésére, ha megfelelő intézkedés történt a másik kategóriába tartozó szolgáltatást (második szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató általi utólagos közvetítésről. Az ITC által megfelelőnek ítélt minimum az, ha a második szolgáltatás olyan szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés adására szerez jogot, amely az adott esemény (illetőleg az esemény egy adott napi szakasza) tervezett időtartamának legalább 10 %-ára, egy óra vagy annál hosszabb időtartamú eseménynél azonban legalább harminc percre – mindig a hosszabbik időtartamra – kiterjed. A fentiek alkalmazásában, amennyiben egy esemény különböző részeire egyidejűleg kerül sor, az esemény tervezett időtartama azt az időtartamot jelenti, amely az esemény aznapi első részének tervezett kezdete és utolsó részének tervezett vége között telik el. A második szolgáltatásnak szerkesztői ellenőrzéssel kell rendelkeznie a szerkesztett összefoglaló vagy a késleltetett közvetítés tartalma és ütemezése felett, azzal az esetleges megszorítással, hogy a második szolgáltatás nem kezdheti meg a szerkesztett összefoglaló vagy a késleltetett közvetítés sugárzását, amíg az eseménynek (vagy az esemény adott napi szakaszának) tervezett befejezése után nem telt el bizonyos időtartam. A maximálisan megállapítható időtartamok a következők:

Az esemény terv szerint befejeződik	Maximális késleltetés
Éjfél és 8 óra között	Szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés legkésőbb 10 órai kezdettel.
8 óra és 20 óra 30 perc között	Legfeljebb 2 óra.
20 óra 30 perc és 22 óra között	Szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés legkésőbb 22 óra 30 perces kezdettel.
22 óra és éjfél között	Legfeljebb 30 perc.

18. Ezenkívül az eseményről szóló élő rádiós közvetítés jogát országos lefedettségű rádióállomásnak, vagy olyan szervezetnek kell megszereznie, amely országos (vagy közel országos) hálózatot alkotó rádióállomásnak nyújt sportközvetítési szolgáltatásokat.

19. Előfordulhat, hogy a második szolgáltatás nem képes vagy nem hajlandó megfelelő utólagos közvetítésre, sőt egyáltalán semmilyen utólagos közvetítésre. Ez esetben az ITC mérlegelni fogja, hogy utólagos közvetítés hiányában is hozzájárul-e a kizárólagos élő közvetítéshez, és a 12–16. pontban meghatározott vagy azokhoz hasonló kritériumokat kell alkalmazni.

Szankciók alkalmazását kizáró körülmények

20. A 104. szakasz azt is előírja az ITC-nek, hogy adjon iránymutatást azon szempontokról, amelyek figyelembevételével meghatározza, hogy valamely televízióműsor-szolgáltatótól ésszerűtlen-e elvárni a felsorolt eseményekről szóló élő közvetítés sugárzására vonatkozó korlátozások betartását, tehát hogy indokolt-e szankciókat alkalmazni a korlátozások megszegése esetén. Mivel a jogok felkínálására, értékesítésére és megszerzésére általában hosszú megvalósítási idő áll rendelkezésre, az ITC álláspontja szerint kevés olyan körülmény van, amely ésszerűvé tenné, hogy egy műsorszolgáltató az ITC hozzájárulása nélkül kizárólagos élő közvetítést adjon. Azon műsorszolgáltatónak, amely egy felsorolt eseményt az ITC hozzájárulása nélkül és a 101. szakasz (1) bekezdésével ellentétesen közvetít, meg kell győznie a ITC-t, hogy a jogok hozzáférhetővé válása és az esemény bekövetkezése közötti idő rövidsége akadályozta meg a szóban forgó hozzájárulás megszerzésében, vagy hogy a feltételeket teljesíteni vélte, de ez a vélelem téves információkon alapult. Az utóbbi esetben azonban az ITC-t arról is meg kell győzni, hogy a műsorszolgáltató minden ésszerű lépéssel igyekezett arról megbizonyosodni, hogy egy, a másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató megszerezte a jogokat.

Eljárások a hozzájárulás kérelmezésére

21. Az ITC-nek egy felsorolt esemény kizárólagos élő közvetítéséhez való hozzájárulását írásban kell kérelmezni az ITC titkárságán, és ahhoz csatolni kell a kérelem teljes körű indoklását, és a megfelelő alátámasztó információkat. A kérelmeket jóval az esemény előtt (lehetőség szerint legalább három hónappal korábban) be kell nyújtani, hogy az ITC-nek elég ideje legyen mérlegelni a hozzájárulás megadását. A kérelem elbírálásának első lépéseként az ITC általában nyilvános felhívást tesz közzé, amelyben felhívja a kérelmezőéhez képest másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatókat vagy a jogosultakat és egyéb érdekelt feleket a kérelemmel kapcsolatos észrevételek megtételére. A válaszoktól és az ITC-nek az üggyel kapcsolatos vizsgálataitól függően a kérelmezőt felkérhetik, hogy további információkat nyújtson be írásban, vagy jelenjen meg az ITC munkatársaival tartandó értekezleten.

22. A műsorszolgáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy a törvény szerint az ITC hozzájárulása akkor is szükséges a B. csoportba tartozó események kizárólagos élő közvetítéséhez, ha a 17–18. pontban foglalt minimális követelmények teljesülnek. Ugyanakkor ebben az esetben a hozzájárulást automatikusan megadják.

23. Az ITC a lehető leggyorsabban válaszol a kérelmekre. Az ITC közzéteszi határozatait és azok indoklását, de ennek során tekintettel van a feleknek a bizalmasság védelméhez fűződő jogos érdekeire.

[…]

2000. január

1. FÜGGELÉK

Az Egyesült Királyság felsorolt sporteseményei

A. csoport

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (Skóciában)

A Grand National

A Derby

A wimbledoni tenisztorna döntőmérkőzései

A labdarúgó-Európa-bajnokság döntő szakasza

A Rugby League Challenge Cup döntője (*)

A rögbi-világbajnokság döntője (*)

B. csoport

Az Angliában játszott krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna mérkőzései a döntőmérkőzések kivételével

A rögbi-világbajnokság döntő szakaszának egyéb mérkőzései (*)

Az Öt Nemzet Rögbibajnokságának azon mérkőzései, amelyeken hazai nemzet csapata is részt vesz (4) (*)

A Nemzetközösségi Játékok (*)

Az atlétikai világbajnokság (*)

A krikett-világbajnokság – a döntő, az elődöntők és a hazai nemzetek csapatait érintő mérkőzések (*)

A Ryder Cup (*)

A nyílt golfbajnokság (*)

Megjegyzés:

A korlátozásokat az 1996. október 1. után szerzett jogokra kell alkalmazni, kivéve a csillaggal jelölt eseményeket, amelyeknél a vonatkozó időpont 1997. november 25. (5).

2. FÜGGELÉK

A televíziózásról szóló 2000. évi rendelet szerinti megkívánt feltételeknek megfelelő szolgáltatások jegyzéke

CHANNEL 3 (ITV)

CHANNEL 4

BBC 1

BBC 2

[A miniszter írásbeli válasza Hugh Bayley képviselő parlamenti kérdésére, 1997. november 25.]

Kultúra, média és sport

Sportműsorok sugárzása

Mr Bayley: Kérdezi a Kulturális, Médiaügyi és Sportminisztert, hogy milyen előrelépést tett az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része szerinti sporteseményjegyzék felülvizsgálatában, és hogy fog-e erről nyilatkozatot tenni.

Mr Chris Smith: Kikértem az érdekelt felek véleményét arról, hogy mely elvek szerint célszerű a jegyzéket összeállítani, és a mai napon közzéteszem azon kritériumokat, amelyek reményeim szerint átláthatóbbá fogják tenni a folyamatot. Kijelöltem továbbá egy olyan tanácsadó csoportot, amelynek tagjai jól ismerik a sporttal, műsorszolgáltatással és állami politikával kapcsolatos vonatkozó kérdéseket. A csoport tagjai:

Lord Gordon of Strathblane (elnök)

Mr Alastair Burt

Mr Jack Charlton

Mr Steve Cram

Kate Hoey, parlamenti képviselő

Mr Michael Parkinson

Mr Clive Sherling

Prof. David Wallace

Felkértem ezt a csoportot, hogy e közzétett kritériumok alapján foglaljon állást a következő kérdésekben:

a)	indokolt-e egyes eseményeket vagy eseményrészeket elhagyni a jegyzékből; valamint

b)	indokolt-e más jelentősebb sporteseményeket felvenni a jegyzékbe.

A jegyzék felülvizsgálatának kezdeti lépéseként – az 1996. évi törvénynek megfelelően – hivatalos konzultáció indult a jegyzékben már szereplő események és számos más jelentősebb sportesemény jogtulajdonosaival. A tőlük beérkezett észrevételeket a tanácsadó csoport elé fogjuk tárni.

A következő események jogtulajdonosaival kell konzultálni:

A jegyzékben már szereplő események:

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (csak Skóciában szerepel a jegyzékben)

Az Angliát érintő krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna (jelenleg csak a döntők hétvégéje szerepel a listán)

A Grand National

A Derby

Más jelentősebb sportesemények:

A krikett-világbajnokság

A rögbi-világbajnokság

A labdarúgó-Európa-bajnokság

A Nemzetközösségi Játékok

Az atlétikai világbajnokság

A Brit Nagydíj

Az Öt Nemzet Rögbibajnoksága

A nyílt golfbajnokság

A Ryder Cup

A csoport kérheti, hogy más eseményekre is terjesszék ki a felülvizsgálatot, és konzultáljanak ezen események jogtulajdonosaival.

A csoport haladéktalanul megkezdi munkáját, és arra számítok, hogy javaslatairól húsvét előtt tájékoztat engem. Azután határozni fogok a jegyzék esetleges módosításairól.

[Kivonat a Kulturális, Médiaügyi és Sportminiszter 1997. november 25-i közleményéből]

[…]

3. A felülvizsgálatot végző csoportnak az alábbi kritériumok alapján kell állást foglalnia:

Iránymutatás jelentősebb sporteseményeknek a jegyzékbe való felvételéhez

Annak mérlegelésekor, hogy egy eseményt felvegyenek-e a jegyzékbe, a miniszternek konzultálnia kell a műsorszolgáltatási szabályozóhatóságokkal és a kérdéses jogok tulajdonosaival. A következő iránymutatás meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket a miniszter figyelembe vesz annak eldöntésekor, hogy egy eseményt felvegyen-e a jegyzékbe.

Ahhoz, hogy egy esemény alkalmas legyen a jegyzékbe való felvételre, meg kell felelnie a következő fő kritériumnak:

—	az esemény széles körben különös visszhangot kelt, nem pedig csupán az adott sport szokásos közönségének fontos; olyan esemény, amely összefogja a nemzetet, és amelynek napját az egész ország számon tartja.

Az ilyen esemény várhatóan az egyik vagy mindkét alábbi kategóriába tartozik:

—	kiemelkedő nemzeti vagy nemzetközi sporteseményről van szó,

—	a nemzeti csapat vagy az adott sportág nemzeti képviselőinek részvételével zajlik.

A fenti fő kritériumot teljesítő eseményeknél valószínű, de nem szükségszerű a jegyzékbe való felvétel. Az esemény még nagyobb eséllyel fog szerepelni a jegyzékben, ha jellemzői erre kifejezetten érdemessé teszik, így például:

—	vélhetően jelentős televíziós nézettségnek örvend,

—	hagyományosan ingyenes szolgáltatás keretében élőben közvetítik.

Annak mérlegelése során, hogy egy ilyen eseményt felvegyen a jegyzékbe, a miniszter figyelembe vesz más olyan tényezőket is, amelyek az érintett sportágban, a műsorszolgáltatói ágazatban és a nézőknél várhatóan jelentkező költségeket és hasznokat érintik, mint például:

—	célszerű-e teljes terjedelmű élő közvetítést kínálni egy általános csatornán, a hosszan tartó események – például az egész idényen át tartó, sok mérkőzésből álló bajnokságok – ugyanis általában nem szerepelnek teljes egészükben a jegyzékben,

—	a jegyzékbe való felvételnek a sport bevételeit vagy lehetséges bevételeit csökkentő hatása, továbbá a részvétel növelésére, a teljesítményszint javítására, illetőleg biztonságos létesítmények kialakítására fordított bevételeknek e csökkenésből eredő alakulása,

—	a jegyzékbe való felvétel hatása a műsorszolgáltatói piacra, beleértve a sportműsorterjesztésbe történő jövőbeni befektetéseket, a verseny szintjét és a közszolgálati műsorszolgáltatók helyzetét,

—	intézkedtek-e arról, hogy az adott eseményhez valamennyi néző hozzáfér összefoglalók, késleltetett közvetítés és/vagy rádiós közvetítés révén.

A miniszter ezen egyéb tényezők együttes figyelembevételével mérlegeli az események felvételét a jegyzékbe. Külön-külön egyik tényező sem vonja maga után a jegyzékbe való felvételt, és egy esemény kizárásához nem elegendő, ha egyetlen kritériumot nem teljesít.

4. Ez a nyilatkozat a miniszter írásbeli válasza Hugh Bayley képviselő (City of York) parlamenti kérdésére.

[A miniszter írásbeli válasza Gareth R. Thomas képviselő parlamenti kérdésére, 1998. június 25.]

Kultúra, média és sport

Felsorolt sportesemények

Mr Gareth R. Thomas: Kéri a kulturális, médiaügyi és sportminisztert, hogy tegyen nyilatkozatot az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része értelmében a jelentősebb eseményekről összeállított jegyzék felülvizsgálatának eredményéről.

Mr Chris Smith: A jegyzék felülvizsgálata befejeződött. A felülvizsgálatot az általam a múlt évben közzétett kritériumok fényében végeztem el. Széles körű konzultációt folytattam a kritériumokról és a jegyzék tartalmáról, és alaposan megfontoltam a hozzám beérkezett számos előterjesztést. Elfogadtam a Lord Gordon of Strathblane vezette tanácsadó csoport által készített jelentés általános elveit.

Azonnali hatállyal felülvizsgálom az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része szerinti eseményjegyzéket.

Az alábbi eseményeket továbbra is szerepeltetem a jegyzékben, ezek élő közvetítését az ingyenes földi műsorszolgáltatók számára elérhetővé kell tenni (az 1996. évi törvényben meghatározott A. kategóriában):

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (Skóciában)

A Grand National

A Derby

A wimbledoni tenisztorna döntőmérkőzései

A következő eseményeket ugyanezen az alapon felveszem a jegyzékbe:

A labdarúgó-Európa-bajnokság döntő szakasza

A Rugby League Challenge Cup döntője

A rögbi-világbajnokság döntője

A tanácsadó csoport javaslatainak alapos megfontolása után arra jutottam, hogy a labdarúgó-világbajnokság és -Európa-bajnokság egyes selejtező mérkőzései teljesítik a listára való felvétellel kapcsolatos kritériumokat. Úgy vélem, fontos, hogy e versenyek döntő fontosságú mérkőzései valamennyi néző számára elérhetővé váljanak, ezért szándékomban áll európai szintű rendelkezéseket kieszközölni e versenyek döntő mérkőzéseinek ingyenes élő közvetítésének védelmében.

További eseményeket is felveszek a jegyzékbe, különböző megfontolások alapján. Ezen események tekintetében azt javasoltam az ITC-nek, hogy (az 1996. évi törvény értelmében) B. kategóriába tartozó műsorszolgáltató adhasson róluk kizárólagos élő közvetítést, feltéve hogy kielégítő intézkedés történt egy A. kategóriába tartozó műsorszolgáltató általi utólagos közvetítésről. Felkértem az ITC-t, hogy fontolja meg az ilyen utólagos közvetítésekre vonatkozó – a késleltetett teljes közvetítést, az összefoglalókat és az élő rádiós közvetítést ötvöző – minimális követelményeket.

E megfontolás alapján a következő eseményeket veszem fel a jegyzékbe:

Az Angliában játszott krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna mérkőzései a döntők kivételével

A rögbi-világbajnokság döntő szakaszának egyéb mérkőzései

Az Öt Nemzet Rögbibajnokságának azon mérkőzései, amelyeken hazai nemzet csapata is részt vesz

A Nemzetközösségi Játékok

Az atlétikai világbajnokság

A krikett-világbajnokság – a döntő, az elődöntők és a hazai nemzetek csapatait érintő mérkőzések

A Ryder Cup

A nyílt golfbajnokság.

(1) S.I. 1997/1174.

(2) 1972 c. 68; az Európai Közösségekről szóló törvény 1. szakasza (2) bekezdésének az Európai Gazdasági Térségről szóló 1993. évi törvénnyel (c.SI) történő módosításának értelmében rendeleteket az Európai Közösségekről szóló törvény 2. szakaszának (2) bekezdése szerint lehet hozni az Egyesült Királyság azon kötelezettségeinek teljesítésére, amelyeket az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-án Portóban aláírt megállapodás (Cm 2073), és az e megállapodást kiigazító, 1993. március 17-én Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv (Cm 2183) keletkeztet, vagy amelyek ezekből erednek.

(3) 1996 c. 55.

(4) E melléklet az ITC útmutatójának azon kivonatát tartalmazza, amelyet az Egyesült Királyság 2000. május 5-én eljuttatott a Bizottsághoz. Az Egyesült Királyság jegyzéke azonban 2001-ben módosult, ezen esemény nevének Hat Nemzet Rögbibajnokságára történő változása következtében.

(5) A név Hat Nemzet Rögbibajnokságára történő változását követően a vonatkozó időpont 2001. január 24.

14.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/34

A TANÁCS 2007/734/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

(2007. november 13.)

az Üzbegisztánnal szembeni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács a 2005. májusi andizsáni események során az üzbég biztonsági erők által alkalmazott túlzott, aránytalan és válogatás nélküli erőszakra reagálva 2005. november 14-én elfogadta az Üzbegisztánnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2005/792/KKBP közös álláspontot (1). A Tanács 2006/787/KKBP közös álláspont (2) megújított egyes korlátozó intézkedéseket. A Tanács 2007. május 14-én elfogadta az Üzbegisztánnal szembeni egyes korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2007/338/KKBP közös álláspontot (3), amely néhány személy tekintetében hat hónappal meghosszabbította a belépésre vonatkozó korlátozásokat.

(2)

A Tanács 2007. október 15-én felhívta az üzbég hatóságokat, hogy az emberi jogok területén tegyenek további előrelépéseket. A Tanács felszólította Üzbegisztánt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal, valamint a jogállamisággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek és különösen arra, hogy az érintett nemzetközi szervezeteknek tegye lehetővé, hogy akadálytalanul érintkezésbe léphessenek a fogvatartottakkal; felszólította továbbá, hogy az ENSZ Üzbegisztánnal foglalkozó különleges jelentéstevőjével folytasson hatékony együttműködést; biztosítsa Üzbegisztánban valamennyi nem kormányzati szervezet, köztük a Human Rights Watch emberjogi szervezet zavartalan működését; engedje szabadon a fogva tartott emberi jogi aktivistákat és szüntesse be zaklatásukat; tanúsítson pozitív hozzáállást az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban az EU–Üzbegisztán együttműködési bizottság közelgő ülésén, valamint folytassa az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés és a rendőrségi törvény reformját. Az említett célok megvalósítása terén elért eredmények értékelésének alapját a misszióvezetők jelentése adja, amely a közelgő elnöki választásokat is értékeli majd.

(3)

A Tanács helyénvalónak ítéli a fegyverembargó, valamint az Andizsánban alkalmazott válogatás nélküli és aránytalan erőszakért, továbbá a független vizsgálat akadályozásáért közvetlenül felelős személyek belépésére vonatkozó korlátozások 12 hónapos időtartamra való megújítását. Az üzbég hatóságoknak az emberi jogi helyzet javítását célzó pozitív lépésekre való ösztönözése céljából, továbbá tekintettel az üzbég hatóságok által tett kötelezettségvállalásokra, a belépésre vonatkozó korlátozások hat hónapig nem alkalmazandók. Ezen időszak vége előtt a Tanács felülvizsgálja, hogy az üzbég hatóságok elértek-e eredményeket a (2) preambulumbekezdésben említett célkitűzések megvalósítása terén.

(4)	Egyes intézkedések végrehajtásához szükséges a Közösség fellépése,

ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:

1. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt közlekedő vízi vagy légi járművek révén – származási helytől függetlenül – Üzbegisztánba fegyvereket, és bármely kapcsolódó felszerelést, ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket, illetve a fent említettek pótalkatrészeit, értékesíteni, szállítani, továbbadni vagy exportálni.

(2) Tilos az I. mellékletben felsorolt, belső elnyomás céljára alkalmas felszereléseket Üzbegisztánba értékesíteni, szállítani, továbbadni vagy exportálni.

(3) Tilos:

közvetve vagy közvetlenül bármely üzbegisztáni természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szervezet részére vagy Üzbegisztánban való használat céljára olyan technikai segítségnyújtást, közvetítői szolgáltatást és egyéb szolgáltatást nyújtani, amely katonai tevékenységekhez, vagy fegyverek és bárminemű kapcsolódó felszerelés rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához – ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és ezek tartalék alkatészeit –, valamint a belső elnyomás céljára alkalmas felszerelésekhez kapcsolódik.

ii.

a katonai tevékenységgel vagy a belső elnyomás céljaira felhasználható felszerelésekkel kapcsolatos finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás, beleértve különösen a fegyverek, valamint ezekkel kapcsolatos felszerelés bármilyen értékesítésére, szállítására, továbbadására vagy kivitelére, illetve kapcsolódó technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatás és egyéb szolgáltatás nyújtására vonatkozó pénzügyi támogatás, kölcsönök és exporthitel-biztosítás nyújtása, közvetve vagy közvetlenül bármely üzbegisztáni természetes vagy jogi személy, testület vagy szerv részére, illetve Üzbegisztánban történő felhasználás céljából.

2. cikk

(1) Az 1. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

i.	a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokat szolgáló, vagy az ENSZ, az EU és a Közösség intézményépítő programjaira, vagy az EU és az ENSZ válságkezelési műveleteire szánt, halált nem okozó katonai felszerelések értékesítésére, szállítására, továbbadására vagy kivitelére;

ii.	az 1. cikkben említett fegyverek és felszerelések szállítására, továbbadására vagy kivitelére azon Üzbegisztánban lévő erők számára, melyek a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőhöz (ISAF) és a „Tartós Szabadság Művelet”-hez (OEF) járulnak hozzá;

iii.	a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokra szolgáló, belső elnyomás céljára alkalmas felszerelések értékesítésére, szállítására, továbbadására vagy kivitelére;

iv.	azon nem harci járművek értékesítésére, szállítására, továbbadására vagy kivitelére, amelyeknek ballisztikai védelemre irányuló gyártása vagy erre irányuló anyagokkal történő felszerelése kizárólag az EU és tagállamai személyzete védelmi céljait szolgálja Üzbegisztánban;

v.	az i., ii., iii. és iv. pontban említett felszerelésekkel kapcsolatos finanszírozás, pénzügyi támogatás vagy technikai segítség nyújtására,

feltéve, hogy az ilyen kivitelt és segítségnyújtást az érintett illetékes hatóság előzetesen jóváhagyta.

(2) A 1. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az olyan védőruházatra, ideértve a golyóálló mellényeket és a katonai sisakokat, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete, az EU, a Közösség vagy a tagállamok alkalmazottai, a média képviselői, valamint a humanitárius és a fejlesztési szervezetek munkatársai és kísérő személyzete kizárólag személyes használatukra, átmeneti jelleggel vittek be Üzbegisztán területére.

3. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket azon egyének területükre történő lépésének, illetve területükön történő átutazásának megakadályozására, akik közvetlenül felelősek az Andizsánban alkalmazott válogatás nélküli és aránytalan erőszakért, valamint a független vizsgálat akadályozásáért, a II. mellékletben szereplő lista szerint.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amelyekben egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen, amennyiben a tagállam:

i.	egy nemzetközi kormányközi szervezetnek helyt adó ország;

ii.	egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak égisze alatt összehívott nemzetközi konferenciának helyt adó ország; vagy

iii.	többoldalú, kiváltságokat és mentességeket megállapító megállapodás részese; vagy

iv.	az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929-ben létrejött lateráni egyezmény részese.

(4) A (3) bekezdést alkalmazni kell azokra az esetekre is, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad helyet.

(5) A Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden olyan esetről, ahol egy tagállam a (3) és (4) bekezdés értelmében mentességet nyújt.

(6) A tagállamok mentességet nyújthatnak az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alól, amennyiben az utazást sürgető humanitárius szükség, vagy kormányközi találkozókon való részvétel indokolja, ideértve az Európai Unió által támogatott, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság Üzbegisztánban való közvetlen előmozdítása érdekében folyó politikai párbeszédnek helyet adó találkozókat.

(7) A (6) bekezdésben említett mentességet megadni kívánó tagállamok kötelesek a Tanácsot írásban értesíteni. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a Tanács egy vagy több tagja az ellen – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel a javasolt mentesség megadása mellett dönthet.

(8) Amikor a (3), (4), (6) és (7) bekezdésnek megfelelően egy tagállam a II. mellékletben felsorolt személyeknek engedélyezi a területére való belépést vagy a területén történő átutazást, az engedély az abban megjelölt célra és az érintett személyekre korlátozódik.

4. cikk

A 3. cikkben említett intézkedések alkalmazását 2008. május 13-ig fel kell függeszteni. Ezen időpont előtt a Tanács felülvizsgálja az üzbég helyzetet, és értékeli az üzbég hatóságok által az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása terén elért előrehaladást.

5. cikk

Ezt a közös álláspontot egy 12 hónapos időtartamra kell alkalmazni. A közös álláspontot folyamatosan felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács megítélése szerint a közös álláspont céljait nem sikerült megvalósítani, úgy azt megfelelően meg kell hosszabbítani, vagy módosítani kell.

6. cikk

Ez a közös álláspont az elfogadásának napján lép hatályba.

7. cikk

Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL L 299., 2005.11.16., 72. o.

(2) HL L 318., 2006.11.17., 43. o.

(3) HL L 128., 2007.5.16., 50. o.

I. MELLÉKLET

A belső elnyomás céljaira felhasználható felszerelések jegyzéke

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, belső elnyomásra felhasználható felszerelések

1. Lőfegyverek, lőszerek és ezek tartozékai az alábbiak szerint:

1.1.	az EU közös katonai listájának ML1. és ML2. pontjában nem szabályozott lőfegyverek;

1.2.	kifejezetten az 1.1. pontban felsorolt lőfegyverek számára tervezett lőszerek és ezek különleges kialakítású alkatrészei;

1.3.	az EU közös katonai listája által nem szabályozott fegyver-távcsövek.

2. Az EU közös katonai listája által nem szabályozott bombák és gránátok.

3. A következő járművek (1):

3.1.	tömegoszlatás céljára tervezett vagy arra átalakított, vízágyúval felszerelt járművek;

3.2.	elektromos vagy elektromossá átalakított, támadás visszaszorítására alkalmas különleges kialakítású járművek;

3.3.	kifejezetten utcai akadályok eltávolítására tervezett vagy arra átalakított járművek, beleértve a ballisztikai védelemmel ellátott építőipari berendezéseket;

3.4.	kifejezetten a fogvatartottak és/vagy őrizetben lévők szállítására vagy átszállítására tervezett járművek;

3.5.	kifejezetten mobil kordonok telepítésére tervezett járművek (2);

3.6.	A 3.1.–3.5. pontokban meghatározott, kifejezetten tömegoszlatási célokra tervezett járművek alkatrészei.

4. Az alábbi robbanóanyagok és kapcsolódó felszerelések:

4.1.

elektronikus vagy nem elektronikus eszközökkel robbanások kiváltására kifejlesztett berendezések és készülékek, ideértve a gyújtószerkezeteket, a detonátorokat, az indítókat, a detonációs zsinórokat, és ezek különleges kialakítású tartozékai; a nem robbanások előidézésére szolgáló egyéb berendezések és készülékek robbanás útján történő működésbe hozásához és működtetéséhez szükséges, kifejezetten kereskedelmi célra kifejlesztett eszközök (pl. gépjárművek légzsákjainak töltőberendezései, tűzoltó készülékek túlfeszültség-levezető eszközei) kivételével;

4.2.	az EU közös katonai listája által nem szabályozott betörésre alkalmas robbanótöltetek;

4.3.

az EU közös katonai listája által nem szabályozott egyéb robbanóanyagok és kapcsolódó anyagok:

amatol;

b)	nitrocellulóz (12,5 %-nál nagyobb nitrogéntartalommal);

c)	nitroglikol;

d)	pentaeritritol tetranitrát (PETN);

e)	pikril klorid;

f)	2, 4, 6-trinitrotoluol (TNT).

5. Az EU közös katonai listájának ML 13. pontjában nem szabályozott alábbi védőfelszerelések (3):

5.1.	ballisztikai és/vagy szálfegyverek elleni védelmet nyújtó golyóálló mellények;

5.2.	ballisztikai és/vagy repeszek elleni védelmet nyújtó biztonsági sisakok, tömegoszlatásnál használatos sisakok és védőpajzsok, valamint ballisztikai védőpajzsok.

6. Az EU közös katonai listájának ML 14. pontjában szabályozottaktól eltérő, lőfegyverek használatának elsajátítására szolgáló szimulátorok és a kifejezetten azokhoz tervezetett szoftverek.

7. Olyan éjjellátó eszközök, termográfiai berendezések és képerősítő csövek, amelyeket az EU közös katonai listája nem szabályoz.

8. Szögesdrót.

9. 10 cm-t meghaladó pengehosszúságú katonai kések, harci kések és szuronyok.

10. Kifejezetten az e jegyzékben meghatározott eszközök céljára tervezett gyártóberendezések.

11. Kifejezetten az e jegyzékben meghatározott eszközök kifejlesztésére, gyártására vagy használatára szolgáló egyedi technológiák.

(1) Ez a pont nem szabályozza a kifejezetten a tűzharc céljaira tervezett járműveket.

(2) A 3.5 pont használatában a „járművek” közé tartoznak a pótkocsik is.

(3) Ez a pont nem szabályozza a következőket:

—	a kifejezetten sporttevékenységre tervezett felszerelések;

—	a kifejezetten a munkahelyi biztonsági előírásoknak való megfelelésre tervezett felszerelések.

II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett személyek jegyzéke

1.	Vezetéknév, utónév: Almatov, Zakirjan Neme: férfi Titulus, funkció: volt belügyminiszter Cím: Taskent, Üzbegisztán Születési idő: 1949. október 10. Születési hely: Taskent, Üzbegisztán Útlevél vagy szem. ig. sz.: DA 0002600 sz. útlevél (diplomata-útlevél) Állampolgárság: üzbég

Vezetéknév, utónév: Mullajonov, Tokhir Okhunovich

Felvett név: a vezetéknév alternatív helyesírása: Mullajanov

Neme: férfi

Titulus, funkció: volt első belügyminiszter-helyettes

Cím: Taskent, Üzbegisztán

Születési idő: 1950. október 10.

Születési hely: Fergana, Üzbegisztán

Útlevél vagy szem. ig. sz.: DA 0003586 sz. útlevél (diplomata-útlevél), érvényes 2009.11.5.-ig

Állampolgárság: üzbég

3.	Vezetéknév, utónév: Mirzaev, Ruslan Neme: férfi Titulus, funkció: védelmi miniszter, a Nemzetbiztonsági Tanács volt állami tanácsadója

4.	Vezetéknév, utónév: Ergashev, Pavel Islamovich Neme: férfi Titulus, funkció: ezredes, a „Center” katonai brigád parancsnoka

5.	Vezetéknév, utónév: Mamo, Vladimir Adolfovich Neme: férfi Titulus, funkció: vezérőrnagy, a védelmi minisztérium különleges egységének parancsnokhelyettese

6.	Vezetéknév, utónév: Pak, Gregori Neme: férfi Titulus, funkció: ezredes, a belügyminisztérium gyorsreagálású egységének (7332 sz. egység) parancsnoka

7.	Vezetéknév, utónév: Tadzhiev, Valeri Neme: férfi Titulus, funkció: ezredes, a belügyminisztérium különleges egysége önálló különítményének (7351 sz. egység) parancsnoka

Vezetéknév, utónév: Inoyatov, Rustam Raulovich

Neme: férfi

Titulus, funkció: az SNB (Nemzetbiztonsági Szolgálat) vezetője

Cím: Taskent, Üzbegisztán

Születési idő: 1944. június 22.

Születési hely: Serabad, Üzbegisztán

Útlevél vagy szem. ig. sz.: DA 0003171 sz. útlevél (diplomata-útlevél); továbbá a 0001892 sz. diplomata-útlevél (2004.9.15.-ig volt érvényes)

Állampolgárság: üzbég

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 295

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. november 14.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 1327/2007/EK rendelete (2007. november 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1328/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES VI, VII és VIII övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott, nagyszemű vörösdurbincsra irányuló halászat tilalmáról	3
	*	A Bizottság 1329/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott norvégmenyhal-halászat tilalmáról	5
	*	A Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról ( 1 )	7

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2007/732/KKBP együttes fellépése (2007. november 13.) az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2007/106/KKBP együttes fellépés módosításáról	30
*	A Tanács 2007/733/KKBP együttes fellépése (2007. november 13.) az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) felállításáról szóló 2007/369/KKBP együttes fellépés módosításáról	31
*	A Tanács 2007/734/KKBP közös álláspontja (2007. november 13.) az Üzbegisztánnal szembeni korlátozó intézkedésekről	34

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	62,7
	MK	18,4
	TR	80,3
	ZZ	53,8
0707 00 05	JO	196,3
	MA	67,7
	TR	114,7
	ZZ	126,2
0709 90 70	MA	66,6
	TR	95,8
	ZZ	81,2
0805 20 10	MA	93,8
0805 20 10	ZZ	93,8
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	HR	39,6
	IL	69,0
	TR	77,0
	UY	99,1
	ZZ	71,2
0805 50 10	AR	65,5
	TR	99,4
	ZA	62,0
	ZZ	75,6
0806 10 10	BR	237,9
	TR	136,0
	US	267,2
	ZZ	213,7
0808 10 80	AR	80,9
	CA	95,9
	CL	33,5
	MK	31,5
	US	101,7
	ZA	85,8
	ZZ	71,6
0808 20 50	AR	49,4
	CN	56,0
	TR	129,4
	ZZ	78,3

Szám	67
Tagállam	Spanyolország
Állomány	SBR/678-
Faj	Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)
Övezet	Az ICES VI, VII és VIII övezet közösségi vizei, valamint a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága alá nem tartozó vizei
Időpont	2007.10.19.

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2007/730/EK
*	A Bizottság határozata (2007. október 16.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján az Egyesült Királyság által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről ( 1 )	12
	2007/731/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 13.) az Egyesült Királyságban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 5549. számú dokumentummal történt) ( 1 )	28

Szám	70
Tagállam	Franciaország
Állomány	USK/567EI.
Faj	Norvég menyhal (Brosme brosme)
Övezet	Az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizei
Időpont	2007.10.14.

ISO országkód	Tagállam	A terület		Alkalmazás határideje: 4. cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont
		Kód (ha van)	Megnevezés
UK	EGYESÜLT KIRÁLYSÁG	SUFFOLK 00162	Védőkörzet: Suffolk grófság azon részeit magába foglaló terület, amelyek a TM 06178 76666 (1) koordinátájú pont köré vont 3 kilométeres sugarú körben találhatók.	2007.12.21.
		SUFFOLK 00162 NORFOLK 00154	Megfigyelési körzet: Suffolk és Norfolk grófság azon részeit magába foglaló terület, amelyek a TM 06178 76666 (1) koordinátájú pont köré vont 10 kilométeres sugarú körben találhatók.