27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/1

(1)

A Bizottság a piac szerkezeti egyensúlyának megőrzése érdekében úgy határozhat, hogy cukrot von ki a piacról. Abban az esetben, ha megelőző kivonásról határoznak a 318/2006/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikkének (5) bekezdésében előírt kötelezettség alkalmazási körét korlátozni kell annak elkerülése érdekében, hogy a cukoripari vállalkozások az egész kvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre – beleértve a kivonási küszöbértéken túl termelt mennyiségeket is – kötelesek legyenek a minimálárat fizetni.

(2)

A 318/2006/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság legkésőbb 2010. február végéig határoz a tagállami és régiónkénti kvóták lineáris csökkentéséről a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelettel (2) létrehozott szerkezetátalakítási rendszer lejártát követően e kvóták fenntartható kiigazítása céljából.

Az említett szerkezetátalakítási rendszerben való fokozott részvétel ösztönzése érdekében helyénvalónak tűnik a kvótáról a szerkezetátalakítási rendszer keretében történő tagállamonkénti összes lemondás figyelembevételével csökkenteni, valamint a vállalkozások egyéni szerkezetátalakítási erőfeszítéseinek megfelelően vállalkozásonként módosítani a 318/2006/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett százalékot.

(3)

A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók nem tartoznak a 320/2006/EK rendelet hatálya alá. Következésképpen ezeket a régiókat ki kell zárni abból a végleges kvótacsökkentésből, amellyel a Bizottság a szerkezetátalakítási rendszer lejártát követően jogosult a kvótákat kiigazítani.

(4)

A 320/2006/EK rendelet 4a. cikke rendelkezik arról, hogy a kvótán belüli cukortermelésre szánt cukorrépa vagy cukornád termelője a szerkezetátalakítási támogatás iránt közvetlen kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy nem szállít cukrot azon vállalkozásnak, amellyel az előző gazdasági évben szállítási szerződést kötött. Az ilyen kérelmek elfogadásának eredményeként a tagállamoknak csökkenteniük kell az érintett vállalkozások kvótáját a 318/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett 10 %-os határon belül. Ezzel összefüggésben módosítani kell az említett cikket, hogy ténylegesen csökkenteni lehessen a vállalkozásoknak elosztott kvótákat.

(5)

Az állami intervenció alá vont cukorral való hatékony gazdálkodás – a hosszú tárulási időtartam és ezáltal a minőségromlás kockázatának elkerülése érdekében – azt jelenti, hogy amint azt piaci trendek lehetővé teszik, a cukrot újra kell értékesíteni. Helyénvalónak tűnik lehetővé tenni az ipari cukor újraértékesítését.

(6)

A 318/2006/EK rendelet 19. cikke rendelkezik a cukor piacról történő kivonásának lehetőségéről, ha a piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten való megőrzése ezt szükségessé teszi. Ezen intézkedés alkalmazása jelenleg valamennyi tagállam esetében közös és valamennyi kvótán belüli termelőre alkalmazandó százalékon alapul. A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen lineáris alkalmazás ellentétes hatást válthat ki, mivel a termelőket arra ösztönzi, hogy a szerződésben foglalt szükségleteik felett termeljenek a visszavont mennyiségek esetleges kötelező tárolásának megelőzése céljából.

Ezért helyénvalónak tűnik a kivonásról szóló eszközt oly módon kiigazítani, hogy a lineáris százalékot az egyes vállalkozások számára elosztott kvótára vonatkozó együttható alkalmazásával meghatározandó olyan küszöbértékkel helyettesítik, amely felett a kvótán belül termelt mennyiségeket ki kell vonni. Így a vállalkozások el tudják kerülni a kivonás következményeit azzal, hogy a termelésüket úgy igazítják ki, hogy az ne lépje túl a küszöbértéket.

(7)

Úgy tűnik, hogy a kivonási célkitűzés jobban elérhető, ha a kivonási együttható az előző gazdasági év márciusának közepéig előzetesen rögzíthető, mivel így a cukorrépa-termelők számára lehetővé válik, hogy vetésüket az előre jelzett piaci mérleghez igazítsák. A 320/2006/EK rendelet lehetőséget nyújt a kvótákról szerkezetátalakítási támogatás ellenében való, két lépésben történő lemondásra. Azok a mennyiségek, amelyekről a második lépésben lehet lemondani, nem vehetők figyelembe a 2008/2009. gazdasági év tekintetében történő megelőző kivonás együtthatójának megállapításánál, mivel a vonatkozó számok csak 2008. március 16.– azaz az együttható megállapításának határideje – után válnak ismertté. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az említett együtthatót a jelenleg még meglévő kvótákra kell alkalmazni.

(8)

A termelés aktualizált piaci adatainak figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a megelőző kivonás márciusban rögzített együtthatójának kiigazítási lehetőségéről, amennyiben az érintett gazdasági év tekintetében ez szükséges.

(9)

A 318/2006/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nem ipari cukorként vagy izoglükózként értékesített kivont mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Ez a szabály azt jelentheti, hogy a 2008/2009. és a 2009/2010. gazdasági évben a szerkezetátalakítási rendszerben rész venni kívánó vállalkozások nem élvezhetik teljes egészében e rendszer előnyeit. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a cukorágazat szerkezetátalakításának akadályozása, szükségesnek tűnik a vállalkozás kérésére a 2007/2008. gazdasági évben a kivonás alól vagy a 2008/2009. gazdasági évben a lehetséges kivonás alól mentességet adni azon vállalkozások számára, amelyek az érintett kivonás gazdasági évében sikeresen kérelmezték a 320/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó szerkezetátalakítási támogatást, és amelyek ennek következtében az egész kvótájukról lemondanak a következő gazdasági évben.

(10)

A szerkezetátalakítási rendszerben való fokozott részvétel ösztönzése céljából helyénvalónak tűnik az együtthatónak a szerkezetátalakítási rendszer keretében történő tagállamonkénti teljes kvótalemondással arányos növeléséről rendelkezni.

(11)

Behozatali engedélyeket az egyes preferenciális megállapodások keretében csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára lehet kiállítani a 318/2006/EK rendelet 29. cikkében említett szokásos ellátási szükséglet mértékéig. Ezen előjog a kivonás alkalmazásával kapcsolatban nem csökkenthető, figyelembe véve azt, hogy a finomítóknak a cukortermelőkkel ellentétben nincs lehetőségük a termelés kivonási küszöbértékhez való igazítására.

(12)

A 318/2006/EK rendelet 6. cikke a szakmaközi megállapodásokra alkalmazandó szabályokat határozza meg. Az adott cikk (6) bekezdésével összhangban a szakmán belüli megállapodások eltérhetnek néhány ilyen szabálytól. Rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy azon cukoripari vállalkozások, amelyek a vetést megelőzően nem kötöttek kvótájuknak megfelelő mennyiségre szerződést, mentesüljenek azon kötelezettség alól, hogy a cukorrá feldolgozott valamennyi cukorrépa után minimumárat fizessenek, ahogyan ez a 318/2006/EK rendelet hatálybalépéséig fennállt.

(13)

A 318/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése rendelkezik az adott rendelet III. mellékletében meghatározott nemzeti és regionális kvóták különböző mechanizmusok alkalmazásából eredő éves kiigazításáról, amelyen keresztül az egyes vállalkozásoknak elosztott kvóták csökkennek vagy nőnek. A 318/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése hivatkozik az adott rendelet 14. és 19. cikkére is, amelyek a többletcukor átvitelére és a cukorkivonásra vonatkoznak. Azonban e cikkek alkalmazása nem eredményezi a kvóta növelését vagy csökkenését. A kérdéses hivatkozást ezért el kell hagyni.

(14)

A 318/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

E rendeletben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 2006/2007. gazdasági év folyamán a 320/2006/EK rendelettel létrehozott szerkezetátalakítási rendszer keretében már lemondtak az inulinszirup termelésének teljes kvótájáról,

1.

a 6. cikk (5) és (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvótacukorrépa minimálárán a cukorra vonatkozó – adott esetben a megelőző kivonás tekintetében a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított együtthatóval kiigazított – kvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvótacukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6)   A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3), (4) és (5) bekezdéstől.”;

2.

a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Kvótakezelés

(1)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e rendelet III. mellékletében meghatározott kvótákat a 2008/2009. gazdasági évre vonatkozóan 2008. április 30-ig, a 2009/2010. és a 2010/2011. gazdasági évre vonatkozóan pedig 2009, illetve 2010 februárjának végéig kell kiigazítani. A kiigazítások e rendelet 8. és 9. cikkének, e cikk (2) bekezdésének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásából következnek.

(2)   Figyelembe véve a 320/2006/EK rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010 februárjának végéig – az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – határoz arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor- és izoglükózkvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, az említett százalékértéket az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, e rendelet VIII. mellékletének alkalmazásával állapítják meg. Az említett tagállamok a területükön lévő, kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás tekintetében e rendelet IX. mellékletének megfelelően kiigazítják a százalékértéket.

E bekezdés első és a második albekezdését nem kell alkalmazni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.”;

3.

a 11. cikk a következőképpen módosul:

4.

a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

5.

a 18. cikk (3) bekezdésének a) pontja a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„vagy

6.

a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A cukor kivonása

(1)   Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen megőrizni, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság úgy határozhat, hogy adott gazdasági évre vonatkozóan a piacról kivonja a kvótacukor vagy kvótaizoglükóz azon mennyiségét, amely meghaladja az ezen cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket.

(2)   E cikk (1) bekezdésében említett kivonási küszöbértéket a kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás esetében úgy kell kiszámítani, hogy annak kvótáját megszorozzák a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a várható piaci tendenciák alapján – legkésőbb az előző gazdasági év március 16-ig – megállapítandó együtthatóval. A 2008/2009. gazdasági évre vonatkozóan az említett együtthatót a 320/2006/EK rendelettel összhangban legkésőbb 2008. március 15-ig engedélyezett lemondásokat követően meglévő kvótára kell alkalmazni.

A Bizottság az aktualizált piaci trendek alapján, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az adott gazdasági év október 31-ig úgy határozhat, hogy vagy kiigazítja, vagy – amennyiben az ezen bekezdés első albekezdésének megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést – megállapítja az együtthatót.

(3)   Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladóan a kvótán belül termelt cukrot. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét:

(4)   Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a kivont cukor egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható legyen.

(5)   Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első kvótatermeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az ezen cikk (3) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, az 5. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik a közösségi piacon, a cukorrépa-termelőknek a folyó gazdasági év minimálárát kell fizetni.”;

7.

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„19.a cikk

Cukorkivonás a 2007/2008., 2008/2009. és 2009/2010. gazdasági évben

(1)   E rendelet 19. cikke (2) bekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a 2007/2008., a 2008/2009. és a 2009/2010. évre vonatkozóan az együtthatót az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, e rendelet X. mellékletének alkalmazásával állapítják meg.

(2)   E rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett együtthatókat a vállalkozás saját kérésére nem kell alkalmazni azokra a vállalkozásokra, amelyek a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban a következő gazdasági évtől kezdődően lemondanak a nekik juttatott teljes kvótáról. Az erre vonatkozó kérelmet a kivonás által érintett gazdasági év vége előtt kell benyújtani.”;

8.

a 29. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A finomításra szánt cukor gazdasági évenkénti, fehér cukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 2 324 735 tonna.”;

9.

az V. melléklet VI. pontjában a 10. cikk (3) bekezdésére történő hivatkozás helyébe a 10. cikk (2) bekezdésére történő hivatkozás lép;

10.

a rendelet ezen rendelet mellékletének szövegével, mint VIII. és IX. és X. melléklettel egészül ki.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/8

(1)

A 320/2006/EK tanácsi rendeletet (1) azzal a céllal fogadták el, hogy lehetőséget teremtsen a kevésbé versenyképes cukortermelők számára a kvótán belüli termelésük feladására. Azonban a kvótáról az említett rendelet alapján való lemondás nem érte el az eredetileg elvárt mértéket.

(2)

A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban legkésőbb 2010. február végéig a szerkezetátalakítási rendszer eredményeit figyelembe véve lineárisan csökkenteni kell a kvótán belüli tagállami és régiónkénti termelést annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. Egy ilyen lineáris csökkentés hátrányosan érintheti a legversenyképesebb vállalkozásokat, és gyengítheti az egész ágazatot. Ennek elkerülése érdekében szükségesnek tűnik a szerkezetátalakítási rendszer továbbfejlesztése, hogy a rendszer keretében növekedjen a kvótáról való lemondás aránya.

(3)

Úgy tűnik, a cukoripari vállalkozásokat a szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmek benyújtásától elbátortalanította az a tény, hogy az általuk szerezhető szerkezetátalakítási támogatás összege bizonytalan, mivel a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdése alapján növelik a cukorrépa-, cukornád- vagy cikóriatermelőknek és a gépipari beszállítóknak fenntartott támogatás minimális százalékát. E bizonytalanság megszüntetése céljából a termelőknek és a gépipari beszállítóknak fenntartott támogatás összegét a cukoripari vállalkozásoknak nyújtandó támogatás 10 %-ában kell rögzíteni, és az érintett termelőknek a 2008/2009. gazdasági évre kiegészítő támogatást kell nyújtani. Bizonyos esetekben a szerkezetátalakítási folyamat hosszabb felkészülési időszakot igényel. Ilyen esetekben, amennyiben valamely vállalkozás úgy dönt, hogy a 2009/2010. gazdasági évtől kezdődően szerkezetátalakítási támogatást kérelmez – valamint annak érdekében, hogy a termelőket ilyen esetekben ne érje hátrány – a termelőknek szintén meg kell adni a kiegészítő támogatást a 2009/2010. gazdasági évre, feltéve, hogy a vállalkozás 2008. január 31-ig benyújtotta a kérelmét.

(4)

Annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási rendszerben a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évben részt vevő vállalkozások és termelők ne legyenek hátrányban, az e gazdasági évekre nyújtott és a 2008/2009. gazdasági évre nyújtandó támogatások összege közötti különbséget számukra visszamenőlegesen ki kell fizetni.

(5)

A szerkezetátalakítási programban való részvétel további ösztönzése céljából helyénvalónak tűnik, hogy a 320/2006/EK rendelet 11. cikkével összhangban fizetendő ideiglenes szerkezetátalakítási összeg egy része alól a 2007/2008. gazdasági évre mentességet adjanak azon vállalkozásoknak, amelyek a 2008/2009. gazdasági évre lemondanak kvótájuknak legalább a 2007/2008-ban a vállalkozásokra alkalmazott kivonási százaléknak megfelelő százalékáról. A mentesítendő összegnek meg kell felelnie e kivonási százaléknak.

(6)

Emellett indokolt egy olyan kétszakaszos kérelmezési eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2008. január 31-ig úgy határoznak, hogy kvótájuknak legalább az említett kivonási százaléknak megfelelő részéről lemondanak, 2008. március 31-ig újabb kérelmet nyújthassanak be, amelynek keretében az akkor ismert piaci helyzetre figyelemmel újra lemondhatnak kvótájuk egy további részéről vagy egészéről.

(7)

Úgy tűnik, a szerkezetátalakítási rendszer jobban működne, ha a termelők saját kezdeményezésre feladhatnák a kvótán belüli cukor feldolgozására szánt cukorrépa- vagy cukornádtermelésüket. E célból a termelőknek a 2008/2009. gazdasági évben biztosítani kell a lehetőséget, hogy közvetlenül kérelmezzék a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében említett támogatást, feltéve, hogy nem szállítanak cukorrépát vagy nádcukrot azon vállalkozásoknak, amelyekkel az előző gazdasági évben szállítási szerződést kötöttek. Ennek következtében a tagállamoknak csökkenteniük kell az érintett cukoripari vállalkozások számára rendelkezésre álló kvótát. Bizonyos esetekben célszerűbb lehet, ha ezt a lehetőséget nem a vállalkozások szintjén, hanem tagállami szinten alkalmazzák.

(8)

A termelők támogatási kérelmeivel érintett cukoripari vállalkozások gazdasági életképessége veszélyeztetésének elkerülése érdekében a kvótacsökkentést az egyes vállalkozásoknak elosztott kvóta 10 %-ára kell korlátozni, amely megfelel azon kvótaszázaléknak, amelyet a tagállamok minden gazdasági évben a 318/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban újra eloszthatnak.

(9)

Amennyiben a cukoripari vállalkozás kvótája a termelők támogatásai kérelmeinek folytán csökken, az adott vállalkozás számára a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján szerkezetátalakítási támogatást kell nyújtani. Ennek következtében a megadott támogatás összege az adott rendelet 3. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett összegnek felel meg. Ezen összegeket azonban lefelé kerekítve ki kell igazítani, ha a vállalkozás nem hoz a kvótán belüli termelés csökkentésével érintett munkaerőre nézve kedvező intézkedéseket.

(10)

A termelők támogatásai kérelmeivel érintett cukoripari vállalkozás az érintett gazdasági évet megelőző január 31-éig fenntartja a jogot, hogy kérelmet nyújtson be a 320/2006/EK rendelet 3. és 4. cikkében előírt szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve, hogy olyan mértékű kvótáról lemond, amely legalább akkora kvótacsökkentésnek felel meg, mint amelyet a termelők által benyújtott támogatási kérelmek eredményeztek volna. Ebben az esetben a cukoripari vállalkozások támogatás iránti kérelmei helyettesítik a termelők kérelmeit.

(11)

A 320/2006/EK rendelet 6. cikke a diverzifikációs támogatásról rendelkezik. Nyilvánvalóvá vált, hogy az említett cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének értelmét pontosítani kell. Egyértelművé kell tenni, hogy az említett cikkel összhangban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (3) 1. és 3. tengelyében előirányzott intézkedések tekintetében kifizetendő támogatást az említett rendelet mellékletében meghatározott támogatási összegeknek és arányoknak megfelelően kell korlátozni.

(12)

A 320/2006/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése előírja a szerkezetátalakítási alap keretében nyújtandó támogatás kifizetésének időpontjait. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos feltételek esetén a kifizetések előbbre hozatala tovább ösztönözheti az alapból történő lehívásokat. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az alapban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök figyelembevételével ilyen intézkedésről határozhasson.

(13)

A 320/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

E rendeletben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 2006/2007. gazdasági év folyamán a szerkezetátalakítási rendszer keretében már lemondtak az inulinszirup termelésének teljes kvótájáról. Így már nem szükséges erre a termékre vagy ennek nyersanyagára, vagyis a cikóriára vonatkozóan rendelkezni,

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 4. cikk az (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A vállalkozások 2008. március 31-ig szerkezetátalakítási támogatás iránti kiegészítő kérelmet nyújthatnak be, hogy a 2008/2009. gazdasági évtől kezdve lemondjanak a számukra kiosztott kvóta egy részéről vagy egészéről, amennyiben:

Azok a vállalkozások azonban, amelyek olyan tagállamban találhatók, ahol az első albekezdés második francia bekezdésében meghatározott időpontban megállapított kivont százalék nulla, igénybe vehetik az említett albekezdés szerinti lehetőséget, függetlenül attól, hogy korábban a termelő által vagy általuk sor került-e kérelem benyújtására.

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Szerkezetátalakítási támogatás termelők általi kérelmezése

(1)   A 2008/2009. gazdasági évre a kvótán belüli cukorfeldolgozásra szánt cukorrépa vagy cukornád termelője az érintett tagállamnak közvetlen kérelmet nyújthat be a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében előírt támogatás iránt, arra vonatkozó kötelezettségvállalás kíséretében, hogy a továbbiakban nem szállít bizonyos mennyiségű kvótán belüli cukorrépát vagy cukornádat annak a vállalkozásnak, amellyel az előző gazdasági évben szállítási szerződést kötött.

Az első albekezdéstől eltérve, szakmán belüli megállapodás keretében úgy lehet határozni, hogy csak azok a termelők jogosultak az első albekezdésben említettek szerinti kérelmet benyújtani, amelyek az előző gazdasági évben ugyanazzal az egy vállalkozással kötöttek szállítási szerződést, amennyiben:

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelmeket 2007. november 30-ig be kell nyújtani. A kérelmeket 2007. október 30-tól lehet benyújtani.

(3)   Az érintett tagállam jegyzéket készít az (1) bekezdésben említett kérelmekről azok benyújtásának időrendi sorrendjében, és a (2) bekezdésében említett benyújtási határidőt követő tíz munkanapon belül közli a Bizottsággal és az érintett vállalkozásokkal a kapott kérelmek által érintett teljes kvótamennyiséget.

(4)   Az érintett tagállam 2008. március 15-ig – a (3) bekezdésben említett időrendi sorrend alapján, valamint az 5. cikk (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében előírt ellenőrzést követően – az egyes vállalkozásoknak kiosztott cukorkvóta legfeljebb 10 %-áig elfogadja a termelők kérelmeit, és az érintett vállalkozás cukorkvótáját a 318/2006/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban arányosan csökkenti. Az e rendelet (1) bekezdése második albekezdésében említett esetben azonban az érintett tagállam, azonos feltételekkel, a számára a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított fennmaradó cukorkvóta legfeljebb 10 %-áig elfogadja a termelők kérelmeit.

Abban az esetben, ha az első albekezdésben említettek szerinti bármelyik 10 %-ot elérték, az érintett tagállam a benyújtás időrendi sorrendjének megfelelően elutasítja az e határérték feletti kérelmeket.

Az érintett vállalkozás a 4. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett szociális tervet készít és hajt végre.

(5)   A kérelmek tagállam általi, a (4) bekezdéssel összhangban történő elfogadásának eredményeként megítélendő szerkezetátalakítási támogatás összege a következő:

(6)   Az e rendelet (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni, amennyiben a vállalkozásnak a 4. cikkel összhangban benyújtott kérelmét a 2008/2009. gazdasági évtől kezdődően elfogadták, és abban a vállalkozás a termelők kérelmei által érintett kvótánál nagyobb kvótamennyiségről mondott le. Ugyanez vonatkozik bármely olyan esetre, ha a vállalkozás kérelmét a 2008/2009. gazdasági évtől kezdődően elfogadták, és abban kvótájának több mint 10 %-áról mondott le.”

4.

Az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a 4. cikk (1a) bekezdésének megfelelően szerkezetátalakítási támogatás iránti kiegészítő kérelem benyújtására került sor, a tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében előírt ellenőrzést követően 2008. április végéig határoznak az ezen kérelmekhez kapcsolódó támogatás megítéléséről.”

5.

A 6. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet (1) bekezdésében említett támogatás nem haladhatja meg az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított támogatási összegeket és arányokat.”

6.

A 10. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság úgy határozhat, hogy a 6., 7., 8., és 9. cikkben említett támogatások kifizetését elhalasztja addig, amíg a szükséges pénzügyi forrásokat befizetik a szerkezetátalakítási alapba, vagy – amennyiben a szükséges pénzügyi források az említett alapban rendelkezésre állnak – előrehozza a támogatások kifizetését.”

7.

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   A 2008/2009. gazdasági évben azok a vállalkozások, amelyeket a 290/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) vagy (2) bekezdésével 2007. március 16-án meghatározott kivont százalék alkalmazása érintett, és amelyek kvótájuknak legalább e kivont százalékkal megegyező részéről lemondanak, mentesülnek a 2007/2008. gazdasági évre fizetendő ideiglenes szerkezetátalakítási összeg egy része alól.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett feltételek teljesülnek, az ideiglenes szerkezetátalakítási összeg csökkentését úgy számítják ki, hogy az említett összeget megszorozzák a 290/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének vagy 1. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott kivont százalékkal.”

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/13

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/15

(1)

A 318/2006/EK tanácsi rendelet 19. cikkében említett százaléknak a 2007/2008. gazdasági évre történő meghatározásáról szóló, 2007. március 16-i 290/2007/EK bizottsági rendelet (2) a szóban forgó gazdasági év vonatkozásában a kivonható százalékot 13,5 %-ban határozta meg.

(2)

A 290/2007/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése módosította a cukorfinomító ágazatnak a 318/2006/EK rendelet 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett szokásos ellátási szükségletét azáltal, hogy arra a kivonható százalékkal azonos mértékű csökkentést alkalmazott, összhangban a 290/2007/EK rendelet elfogadásának időpontjában hatályos változat szerinti 318/2006/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével. Az 1260/2007/EK tanácsi rendelettel (3) módosított 318/2006/EK rendelet 19. cikkének rendelkezéseivel összhangban az említett szükségletek nem módosíthatók a kvóta szerinti cukor- vagy izoglükóz-termelést érintő kivonással. Az említett szükségletek csökkentésétől ezért helyénvaló eltekinteni.

(3)

A 290/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/16

(1)

A 320/2006/EK rendelet 1261/2007/EK tanácsi rendelettel (2) bevezetett módosításait követően a 968/2006/EK bizottsági rendeletet (3) hozzá kell igazítani e módosításokhoz, valamint pontosítani kell az abban használt egyes kifejezéseket.

(2)

A 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdése a termelőknek és a gépipari beszállítóknak nyújtandó szerkezetátalakítási támogatás mértékét 10 %-ban határozza meg. Ezért a korábbiakkal ellentétben többé nem kell határozatokat hozni a támogatás százalékos mértékéről, továbbá a tagállamok illetékes hatóságainak is kevesebb időre van szükségük egyrészről a termelőknek, másrészről a gépipari beszállítóknak nyújtandó támogatás százalékos arányának meghatározására. Így a vállalkozások és a termelők közötti konzultációra a 968/2006/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében és 6. cikkének (1) bekezdésében előírt időszak lerövidíthető.

(3)

A 320/2006/EK rendelet 3. cikke (6) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a cukorrépa- és cukornádtermelők számára a tagállamok határozzák meg a termények beszállítására vonatkozó referencia-időszakot. Amennyiben a termelők élnek azzal a jogukkal, hogy a 320/2006/EK rendelet 4a. cikke alapján szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmet nyújtsanak be, az említett cikk (1) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy ezt a 2008/2009. gazdasági évet megelőző gazdasági évben, azaz a 2007/2008-as gazdasági évben kell megtenniük. Az egyértelműség érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok ilyen esetben a 2007/2008. gazdasági évet határozzák meg benyújtási időszakként.

(4)

A 320/2006/EK rendelet 4a. cikke a cukorrépa- és cukornádtermelők számára bevezeti azt a lehetőséget, hogy saját kezdeményezésre szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmet nyújtsanak be. Az ilyen termelői kérelmekkel érintett vállalkozásoknak az említett cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban szociális tervet kell benyújtaniuk. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a benyújtási határidőket és a szociális tervek tartalmi elemeit.

(5)

Meg kell határozni továbbá az ilyen termelők kérelmeire alkalmazandó kérelmezési eljárás részleteit, különös tekintettel a kérelem tartalmi elemeire és a címekre, ahová a kérelmeket be kell nyújtani, a kérelemtovábbítás további módjainak megállapítását azonban a tagállamokra kell bízni. Ezenkívül pontosítani kell azokat az eseteket, amikor a termelőnként egynél több kérelem benyújtása az adott termelő támogatási jogosultságának elvesztését vonja maga után.

(6)

A benyújtott termelői kérelmek száma és az ilyen kérelmekkel érintett vállalkozások számára rendelkezésre álló kvóta mennyisége arra fogja késztetni e vállalkozásokat, hogy eldöntsék, benyújtanak-e kérelmet a 320/2006/EK rendelet 4. cikke értelmében. Ezen túlmenően a tagállamoknak a termelői kérelmek beérkezését követően gyorsan intézkedniük kell a kérelmekkel összefüggő határozatok meghozatalában. Fontos, hogy a benyújtott kérelmek körüli helyzet ne változzon, ezért elő kell írni, hogy a termelői kérelmeket benyújtásuk után már ne lehessen visszavonni.

(7)

Ezenkívül meg kell határozni azt a további eljárást, amelyet a tagállamoknak a termelői kérelmekkel érintett vállalkozások és a Bizottság tájékoztatása céljából, valamint az e kérelmek elfogadására vonatkozó határozatok tekintetében kell alkalmazniuk.

(8)

A termelők és a vállalkozások részéről benyújtott kérelmek időrendi sorrend szerinti jegyzékének megállapítása érdekében a termelői kérelmek benyújtásának időpontját az utolsó termelői kérelem benyújtásának időpontjaként kell meghatározni minden olyan vállalkozás esetében, amely nem nyújtott be a 320/2006/EK rendelet 4. cikke szerint támogatható kérelmet.

(9)

Szabályokat kell megállapítani a 320/2006/EK rendelet 4a. cikkének (3) bekezdésében említett termelői kérelmek időrendi sorrend szerint jegyzékének létrehozására olyan esetre vonatkozóan, amikor ilyen kérelmeket egyidejűleg nyújtanak be, és amikor az e kérelmekben szereplő cukormennyiség meghaladja az említett cikk (4) bekezdésében előírt küszöböt.

(10)

A 320/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) és (1a) bekezdése rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a kvótalemondásra irányuló, szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmet a vállalkozások a 2008/2009. gazdasági évtől kezdődően két szakaszban nyújtsák be, vagyis az első kérelmet 2008. január 31-éig, a másodikat pedig 2008. március 31-éig. Az 1261/2007/EK rendeletnek a fenti lehetőséget bevezető (6) preambulumbekezdése egy kétszakaszos kérelmezési eljárás létrehozását említi. Ezért helyénvaló rendelkezni arról, hogy a vállalkozások kvótalemondásra irányuló, szerkezetátalakítási támogatás iránti eredeti kérelmei a kiegészítő kérelmek fényében felülvizsgálhatók legyenek oly módon, hogy az érintett gyár vagy gyárak részére kiegészítő kvótákat ítélnek oda, illetve a 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti eredeti kérelmeket a 3. cikk (1) bekezdésének sorrendben a) vagy b) pontja szerinti kérelmekként vizsgálják felül. Mivel a kiegészítő kérelmek hatással vannak a betartandó kötelezettségekre, ki kell dolgozni egy felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet, amely figyelembe veszi a lemondandó kvóta nagyobb mennyiségét, valamint a vonatkozó 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez kapcsolódó kötelezettségeket, és azt csatolni kell a kiegészítő kérelemhez.

(11)

A 968/2006/EK rendelet 13. cikke előírja azokat a határidőket, amikorra a Bizottságnak meg kell határoznia az egyes tagállamok részére a szerkezetátalakítási alapból nyújtandó összegeket. Az e rendelettel bevezetendő különféle kérelmezési eljárások miatt a Bizottság számára hosszabb időkeretet kell előírni ezen összegek meghatározására.

(12)

A 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (8) bekezdése egyes esetekre vonatkozóan visszamenőleges kifizetések odaítéléséről rendelkezik. Szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ilyen összefüggésben milyen eljárást kell alkalmazni, továbbá különösen az ilyen kifizetések mértékének és teljesítésük határidejének meghatározására.

(13)

A 320/2006/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése az ideiglenes szerkezetátalakítási összeg csökkentéséről rendelkezik olyan esetekre vonatkozóan, amikor a vállalkozások lemondanak kvótájuk bizonyos százalékáról, amely nem lehet alacsonyabb a 290/2007/EK rendeletben megállapított százalékos kivonási mértéknél. Az említett cikk (5) bekezdése előírja, hogy a szerkezetátalakítási összeget két részletben kell kifizetni. Figyelembe véve, hogy az összeg csökkentésének kiszámításához szükséges adatok az első részlet kifizetésére előírt határidőre még nem fognak rendelkezésre állni, rendelkezni kell arról, hogy a csökkentést a vállalkozások által teljesítendő kifizetés második részletébe kell beszámítani.

(14)

A 968/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   E rendelet alkalmazásában:

2.

A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Hacsak nem sikerül korábban megállapodásra jutni, a konzultáció legalább két ülésből áll és a felhívás kiküldésének napjától számítva legfeljebb 20 napig tart.

Az első albekezdéstől eltérve, a szerkezetátalakítási támogatás iránt a 320/2006/EK rendelet 4. cikkének (1a) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmek esetében a konzultáció legfeljebb 10 napig tart és legalább egy ülésből áll.”

3.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A 320/2006/EK rendelet 4a. cikkének (4) bekezdésében említett szociális tervet legkésőbb 2008. január 31-ig kell benyújtani. A szociális terv ismerteti a termelői kérelmekkel kiváltott kvótacsökkenésnek a munkaerőre kifejtett hatását, valamint meghatározza a munkaerő helyzetének előmozdítására tervezett intézkedéseket és azok költségvonzatát.”

5.

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A szerkezetátalakítási támogatás termelők általi kérelmezése

(1)   Valamennyi termelői kérelem tartalmazza legalább az alábbiakat:

(2)   A szerkezetátalakítási támogatás iránti termelői kérelmek egyenként egy termékre (cukorrépa/cukornád), illetve egy vállalkozásra vonatkoznak. Amennyiben a termelő szállítási jogai egynél több termékre és/vagy egynél több vállalkozásra vonatkoznak, termékenként és/vagy vállalkozásonként csak egy kérelmet nyújthat be.

(3)   A termelői kérelem a benyújtást követően – a 10. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel – nem vonható vissza.”

6.

Az 8. cikk (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(6)   Az átvételi elismervény kibocsátásáról a tagállam illetékes hatósága a kibocsátástól számított két munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot az I. mellékletben szereplő táblázatminta felhasználásával. Adott esetben minden egyes érintett termékre és gazdasági évre külön-külön táblázatot kell használni.”

7.

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A szerkezetátalakítási támogatás iránti termelői kérelem átvétele

(1)   A termelői kérelmet az érintett vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához a II. mellékletben a szóban forgó tagállam tekintetében feltüntetett címre vagy – adott esetben – az érintett tagállam illetékes hatósága által e célból közölt bármilyen más címre, illetve bármilyen egyéb továbbítási eszköz segítségével kell benyújtani. Minden egyes termelői kérelmet csak egy címre kell elküldeni, és a kérelemnek tartalmaznia kell a 7a. cikk (1) bekezdésében említett elemeket.

Abban az esetben, ha valamely termelő ugyanarra a termékre és ugyanarra a vállalkozásra vonatkozóan egynél több kérelmet nyújt be, illetve ugyanazt a kérelmet egynél több címre küldi be, kérelme(i) nem támogatható(k).

(2)   A termelői kérelmeknek 2007. október 30-án 0 óra 00 perc és 2007. november 30-án 24 óra 00 perc között kell beérkezniük az illetékes hatósághoz. A rendeltetési hely szerinti helyi időt kell alapul venni. A 2007. október 30. előtt és a 2007. november 30. után beérkezett kérelmeket nem veszik figyelembe.

(3)   A 320/2006/EK rendelet 4a. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából a tagállamok a termelői kérelmekkel érintett kvóta kiszámítása érdekében ideiglenes számítási módszert dolgoznak ki. A termelői kérelmek részletei és különösen a kérelmezők személyazonossága egyetlen harmadik fél számára sem fedhető fel.

A 320/2006/EK rendelet 4a. cikkének (3) bekezdésében előírt közlések a lemondandó szállítási jogok összes mennyiségét tartalmazzák, amelyre kérelmet nyújtottak be.”

8.

Az 9. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

10.

A rendelet a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A szerkezetátalakítási támogatásra irányuló kiegészítő kérelmekkel összefüggő különleges körülmények

(1)   Amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a kiegészítő kvótáról való lemondás céljából szerkezetátalakítási támogatásra irányuló kiegészítő kérelmet nyújt be egy olyan gyár, amely számára az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően a szóban forgó rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján már megítéltek szerkezetátalakítási támogatást, az említett kérelemhez csatolandó szerkezetátalakítási tervnek a lemondandó teljes kvótán kell alapulnia, valamint az első kérelemmel összefüggésben benyújtott, és az említett rendelet 5. cikke alapján elfogadott szerkezetátalakítási terv helyébe kell lépnie.

Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a szerkezetátalakítási támogatásra irányuló eredeti és kiegészítő kérelmet a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nyújtják be.

(2)   Amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a kiegészítő kvótáról való lemondás céljából – a szerkezetátalakítási támogatásnak az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti odaítélésére tekintettel – szerkezetátalakítási támogatásra irányuló kiegészítő kérelmet nyújt be egy olyan gyár, amely számára az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően a szóban forgó rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján már megítéltek szerkezetátalakítási támogatást, a korábbi kérelem figyelembe vehető a támogatásnak az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti odaítélése céljából, feltéve, hogy az említett kérelemhez csatolandó szerkezetátalakítási terv a lemondandó teljes kvótán alapul, valamint az első kérelemmel összefüggésben benyújtott, és az említett rendelet 5. cikke alapján elfogadott szerkezetátalakítási terv helyébe lép.

Ez a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján benyújtott, szerkezetátalakítási támogatásra irányuló eredeti kérelmekre is vonatkozik, ha a szerkezetátalakítási támogatás iránti kiegészítő kérelmet az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján nyújtják be.”

11.

A 13. cikk (1) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság a 2008/2009. gazdasági évre 2008. május 31-ig, a 2009/2010. gazdasági évre 2009. március 31-ig meghatározza az egyes tagállamoknak a szerkezetátalakítási alapból a következőkre kiosztott összegeket:”.

12.

Az V. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A TÁMOGATÁSOK ÉS AZ IDEIGLENES SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE”.

13.

A 16. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben azonban a tagállam illetékes hatósága szerint a 22. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek bármely részlet kifizetése előtt teljesültek, a kifizetésnek nem feltétele biztosíték nyújtása.”

14.

A rendelet a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A 2006/2007-ben és 2007/2008-ban szerkezetátalakításon átesett vállalkozásoknak és termelőknek szánt visszamenőleges szerkezetátalakítási támogatás kifizetése

(1)   A 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (8) bekezdésében előírt visszamenőleges kifizetések olyan összegekre vonatkoznak, amelyek a vállalkozásoknak és termelőknek a 2006/2007. és a 2007/2008. gazdasági évben nyújtott támogatás és az azon támogatás közötti pozitív különbözetet képezik, amelyet a 2008/2009. gazdasági évre vonatkozó feltételek mellett nyújtottak volna.

Az első albekezdés alkalmazása céljából a tagállamok legkésőbb 2007. november 30-ig értesítik a Bizottságot azokról a százalékos arányokról, amelyeket a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdése alapján a termelők és a beszállítók részére megállapítottak a 2006/2007. és a 2007/2008. gazdasági évre elfogadott valamennyi szerkezetátalakítási kérelem tekintetében.

A Bizottság tagállamonként határozza meg az összegeket, amelyek ezután visszamenőlegesen odaítélhetők.

(2)   A visszamenőleges kifizetéseket 2008 júniusában kell teljesíteni.

A 16. cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.”

15.

A 22. cikk (1) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 16. cikk (1) bekezdésében, a 16a. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (2) bekezdésében említett biztosítékok feloldására a következő feltételek teljesülése esetén kerülhet sor:”.

16.

Az V. fejezet a következő 22a. cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Ideiglenes szerkezetátalakítási összeg

A 320/2006/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében említett ideiglenes szerkezetátalakítási összeg csökkentését be kell számítani ezen összeg második részletébe, amelyet az érintett vállalkozásoknak a szóban forgó cikk (5) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésével összhangban 2008. október 31-ig kell kifizetniük.”

17.

A 968/2006/EK rendelet mellékletének számozása I. mellékletre változik.

18.

A rendelet szövege egy új II. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét az e rendelet melléklete tartalmazza.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/25

(1)

Az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (a továbbiakban: ELSZH) belül megnövekedett légiforgalom szükségessé tette a légiforgalmi irányítási kapacitások kibővítését. Ez működési fejlesztéseket – mint például a légtérszektorok újrafelosztása – tett szükségessé, amihez viszont további VHF-csatornakiosztás vált szükségessé.

(2)

Mivel nehézségek mutatkoznak a légiforgalmi rádiókommunikációs mozgószolgálat 117,975–137 MHz-es sávján belüli VHF-csatornakiosztásra vonatkozó igények kielégítését illetően – és minthogy a felosztott spektrum kibővítésének, illetve a frekvencia-újrahasznosítás növelésének lehetőségei korlátozottak –, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) úgy határozott, hogy a csatornatávolságot 25 kHz-ről 8,33 kHz-re csökkenti.

(3)

Az 1994-ben, illetve 1995-ben hozott ICAO-határozatokat követően 1999 októberében az ICAO EUR régión belül a 245-ös repülési szint (a továbbiakban: FL) felett bevezetésre került a 8,33 kHz-es csatornatávolság. Eredetileg hét állam írta elő a 8,33 kHz-es csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékekre vonatkozó felszerelési kötelezettséget, majd ehhez 2002 októberében további 23 állam csatlakozott.

(4)

A VHF-csatornakiosztásra vonatkozó igények előre jelzett növekedésével párhuzamosan az ICAO 2002-ben határozatot hozott a 8,33 kHz-es csatornatávolság FL 245 alatti alkalmazásáról, amelynek lebonyolításával az Eurocontrolt (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért) bízta meg. Ezt követően az Eurocontrol állandó bizottsága következő lépésként azt javasolta, hogy 2007. március 15-től az ICAO EUR régióban FL 195 felett is alkalmazzák a 8,33 kHz-es csatornatávolságot.

(5)

A forgalomnövekedés várhatóan a következő években is folytatódik majd, ami további igényeket fog támasztani több VHF-csatorna kiosztására. A 8,33 kHz-es csatornatávolság FL 195 fölé történő alkalmazását ezért csupán az első lépésnek kell tekinteni, amelynek további lehetséges kiterjesztését megfelelő működési, biztonsági és gazdasági hatásvizsgálat alapján kellő időben végzett értékelésnek kell megelőznie.

(6)

Az Eurocontrol az 549/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megbízást kapott, hogy dolgozza ki a csökkentett, 8,33 kHz-es csatornatávolságú levegő-föld beszédüzemű kommunikáció összehangolt bevezetésére vonatkozó követelményeket. Ez a rendelet a megbízás eredményeként 2006. október 12-én kiadott jelentésen alapul.

(7)

Az átjárhatóság biztosítása érdekében a 8,33 kHz-es beszédkommunikációt biztosító földi és a légi rendszereknek közös minimális teljesítményi követelményeknek kell eleget tenniük.

(8)

Az átjárhatóság és a zökkenőmentes működés megvalósításához elengedhetetlen, hogy bizonyos eljárásokat az egységes európai égbolt légterében egységesen alkalmazzanak.

(9)

Fel kell tüntetni a légiforgalmi irányító egységek közötti forgalomban feldolgozott és átadott repülési tervekben az arra vonatkozó információt, hogy a légi jármű fel van-e szerelve 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel.

(10)

E rendelet hatálya nem terjed ki az 549/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett katonai műveletekre és kiképzésre.

(11)

A tagállamok az egységes európai égbolttal (3) kapcsolatos katonai kérdésekre vonatkozó általános nyilatkozatban kijelentették, hogy – figyelembe véve a nemzeti katonai követelményeket – együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó elvet a légtér valamennyi felhasználója minden tagállamban teljes mértékben és egységesen alkalmazza. Ezért a csökkentett, 8,33 kHz-es csatornatávolságú levegő-föld beszédüzemű kommunikációt a légtér valamennyi felhasználójának alkalmaznia kell.

(12)

Az általános légi forgalom keretében közlekedő, 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel fel nem szerelt állami légi járművek kezelése a légiforgalmi irányítás munkaterhének növekedését eredményezheti, és káros hatással lehet az ELSZH kapacitási, illetve biztonsági színvonalára. Az ilyen hatások minimalizálása érdekében az állami légi járatokat a lehető legnagyobb arányban fel kell szerelni 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel.

(13)

Az e rendelet hatálya alá tartozó légtérben az állami teherszállító légi járművek jelentik az általános légi forgalom keretében közlekedő állami légi járművek legnagyobb kategóriáját. Ennek megfelelően elsődleges célként biztosítani kell, hogy ezen állami légi járművek 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel rendelkeznek.

(14)

A tagállamok számára egyes műszaki vagy pénzügyi megszorítások akadályt jelenthetnek bizonyos típusú állami légi járművek 8,33 kHz-es csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékekkel történő felszerelésében. Ezekről az esetekről tájékoztatni kell a Bizottságot.

(15)

A biztonsági szint fenntartása érdekében a léginavigációs szolgáltatók tervet készítenek a 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékekkel való felszerelésre nem alkalmas állami légi járművek kezeléséről.

(16)

A műveletek már meglévő biztonsági szintjének fenntartása, illetve javítása érdekében a tagállamokat kötelezni kell annak biztosítására, hogy az érintett felek veszélyazonosítási, kockázatértékelési és -mérsékelési eljárásokat magában foglaló biztonságértékelést végezzenek. Ezen eljárásoknak az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerekre történő harmonizált alkalmazása érdekében speciális biztonsági követelményeket kell meghatározni valamennyi átjárhatósági és teljesítményi követelményre vonatkozóan.

(17)

Az 552/2004/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak le kell írniuk azokat a speciális megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékeléséhez, illetve a rendszerellenőrzéshez használnak.

(18)

Az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerelemek piaci érettségének köszönhetően megfelelőségük, illetve alkalmazhatóságuk a belső gyártásellenőrzés révén kielégítően értékelhető azon eljárások segítségével, amelyek a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, valamint a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozat (4) mellékletének A. modulján alapulnak.

(19)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések megfelelnek az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésével létrehozott egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményének,

1.

„8,33 kHz-es csatornatávolság”: az egymás melletti csatornák 8,33 kHz-es beosztással követik egymást;

2.

„csatorna”: a beszédüzemű kommunikációs berendezések hangolásával összefüggésben használt számjelölés, amely lehetővé teszi az alkalmazandó rádiókommunikációs frekvencia és csatornatávolság egyértelmű azonosítását;

3.

„légiforgalmi irányítóegység” (a továbbiakban: ATC-egység): értelemszerűen körzeti irányítószolgálat, bevezető irányítóegység vagy repülőtéri irányítótorony;

4.

„körzeti irányító központ” (a továbbiakban: ACC): az illetékessége alá tartozó irányítói körzetek ellenőrzött repülései számára légiforgalmi irányítószolgálat nyújtása céljából létesített egység;

5.

„látvarepülési szabályok szerinti járat”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944-es Chicagói Egyezmény 2. mellékletében (7) meghatározott látvarepülési szabályok szerint közlekedő bármely légi járat;

6.

„VHF-csatornakiosztás”: meghatározott VHF-frekvencia hozzárendelése valamely légiforgalmi szolgálathoz beszédüzemű kommunikációs berendezések üzemeltetése céljából;

7.

„ofszet (eltolt) vivőfrekvencia-rendszer”: olyan helyzetekben alkalmazott rendszer, amikor a rádióhullámú adás(-vétel) lefedettsége nem biztosítható egyetlen adó-vevő készülékpár segítségével, és amikor az interferenciaproblémák csökkentése érdekében a jeleket a fő vivőfrekvenciához viszonyított eltolással állítják elő;

8.

„kijelölt működési tartomány”: az a légtérrész, amelyben valamely meghatározott szolgáltatást frekvenciavédelem mellett nyújtanak;

9.

„üzemeltető”: olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légiközlekedési műveletben;

10.

„munkahely”: az a berendezés és műszaki felszerelés, amelynél a légiforgalmi szolgálat személyzete a munkakörébe tartozó feladatokat ellátja;

11.

„rádiótelefonálás”: a rádiókommunikáció olyan formája, amelynek célja elsősorban a beszédközléssel történő információcsere;

12.

„koordinációs egyezmény”: két egymás melletti ATC-egység közötti egyezmény azok légiforgalmi irányítással kapcsolatos felelősségének koordinálásáról;

13.

„integrált előzetes repülési tervet feldolgozó rendszer” (a továbbiakban: IFPS): olyan, az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózathoz tartozó rendszer, amelyen keresztül egy, a repülési tervek fogadásával, érvényesítésével és szétosztásával foglalkozó központi repüléstervezés-feldolgozó és -szétosztó szolgáltatást biztosítanak az e rendelet hatálya alá tartozó légtérben;

14.

„állami légi jármű”: a haderők, a vámszervek és a rendőrség által használt légi járművek;

15.

„állami teherszállító légi jármű”: merevszárnyú állami légi jármű, amelyet személy-, illetve árufuvarozásra terveztek.

a)

az ATC-egységek továbbítják egymásnak a 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel való felszereltségre vonatkozó információt;

b)

a 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel való felszereltségre vonatkozó információ a megfelelő munkahelyen rendelkezésre áll;

c)

a légiforgalmi irányító személyzet számára lehetővé kell tenni a 8,33 kHz csatornatávolsággal ellátott rádiókészülékkel való felszereltségre vonatkozó információ módosítását.

a)

2010. december 31-ig megvalósuló forgalomból történő kivonás; vagy

b)

közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok miatt.

a)

kényszerítő műszaki vagy pénzügyi korlátozások;

b)

2010. december 31-ig megvalósuló forgalomból történő kivonás; vagy

c)

közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok miatt.

a)

kidolgozzák és gondozzák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b)

biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek, valamint hogy frissítésüket és terjesztésüket megfelelő minőségmenedzsment és dokumentációkonfiguráció-menedzsment jellemezze;

c)

biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban vannak e rendelettel.

a)

kidolgozza és gondozza a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b)

biztosítja, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek, valamint hogy frissítésüket és terjesztésüket megfelelő minőségmenedzsment és dokumentációkonfiguráció-menedzsment jellemezze;

c)

biztosítja, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban vannak e rendelettel.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/37

(1)

A 2000/75/EK irányelv megállapítja a kéknyelv-betegség elleni Közösségen belüli védekezéshez szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és a betegségre fogékony állatfajok körzetelhagyásának tilalmát. A tilalom alóli mentességről a Bizottság határozhat az említett irányelvben előírt eljárással összhangban.

(2)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelő körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat (3) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk.

(3)

A 2005/393/EK határozat elfogadását követően a kéknyelv-betegség közösségi helyzete jelentősen megváltozott, a betegséggel szembeni védekezéssel kapcsolatban új tapasztalatok születtek, különösen a kéknyelv-betegség új szerotípusainak a közelmúltban bekövetkezett előretörését követően (a 8. szerotípus megjelenése olyan közösségi területen, ahonnan azelőtt egyszer sem jelentették előfordulását, és amelyet nem tekintettek a kéknyelv-betegség szempontjából veszélyeztetett területnek, valamint a vírus 1. szerotípusának előfordulása).

(4)

A tapasztalatok alapján a kéknyelv-betegség elleni védekezés fenntarthatóbb stratégiájának kialakítása érdekében helyénvaló a kéknyelv-betegségre fogékony állatok – a vadon élő állatok kivételével – szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó szabályok közösségi szintű harmonizálásának javítása, mivel e szabályok alapvetően fontosak a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony haszonállatok biztonságos kereskedelméhez. A közösségi jogszabályok egységessége és átláthatósága érdekében indokolt a 2005/393/EK határozatot hatályon kívül helyezni, és e rendelettel felváltani.

(5)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos új körülmények hatására a Bizottság tudományos szaktanácsadást és támogatást kért az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (EFSA), amely 2007-ben két tudományos jelentést és két tudományos szakvéleményt adott ki a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban.

(6)

A 2000/75/EK irányelv értelmében a védő- és megfigyelési körzetek határainak kijelölésénél figyelembe kell venni a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban álló földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványtani tényezőket és az ellenőrzési szabályozást. E tényezők figyelembevételéhez meg kell határozni a kéknyelv-betegség közösségi megfigyelésének és ellenőrzésének minimális harmonizált követelményeire vonatkozó szabályokat.

(7)

A megfigyelés és az információcsere a kéknyelv-betegség elleni védekező intézkedések kockázati alapú megközelítésének kulcsfontosságú eleme. Ennek érdekében a 2000/75/EK irányelv 2. cikkében már szereplő fogalommeghatározások mellett helyénvaló a kéknyelv-betegség előfordulásának fogalommeghatározását is megadni a kéknyelv-betegség kitörésével kapcsolatos alapvetően fontos közös paraméterek kialakítása céljából.

(8)

Emellett a korlátozás alá vont körzeteknek a 2005/393/EK határozatban alkalmazott fogalma megfelelőnek bizonyult, különösen abban az esetben, ha a kéknyelv-betegség vírusa a fertőzött területen két egymást követő évszakban is kimutatható volt. Gyakorlati okokból és a közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló rendelkezni a korlátozás alá vont körzetek – melyek a tagállamok által a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből állnak – fogalmának meghatározásáról.

(9)

A szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet meghatározása, melynek esetében a megfigyelések nem jelzik a kéknyelv-betegség átadásának lehetőségét vagy kórokozó-átvivők lehetőségét, alapvető eszköz a kéknyelv-betegség kitörésének fenntartható kezelésére, amely lehetővé teszi az állatok biztonságos szállítását. Ennek céljából helyénvaló rendelkezni a szezonálisan kórokózóátvivő-mentes időszak fogalommeghatározására használandó harmonizált kritériumokról.

(10)

A kéknyelv-betegség kitörését a 82/894/EGK irányelv 3. cikkével összhangban be kell jelenteni, az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló, 2005. március 1-jei 2005/176/EK bizottsági határozatban (4) meghatározott kódolt formákat és bejelentési kódokat használva. A kéknyelv-betegség jelenlegi járványügyi fejlődését tekintve a bejelentési kötelezettség hatályát ideiglenesen módosítani kell az elsődleges kitörések bejelentési kötelezettségének pontosabb meghatározásával.

(11)

Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kéknyelv-betegség eredetéről és előfordulásáról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye (5) szerint rendkívül lényeges, hogy megfelelő megfigyelési programok álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a kéknyelv-betegség előfordulása a lehető legkorábbi szakaszban kimutatható legyen. A megfigyelési programoknak klinikai, szerológiai és rovartani elemeket is kell tartalmazniuk, melyeknek valamennyi tagállamban zökkenőmentesen kell működniük.

(12)

A közösségi szintű integrált fellépés azért szükséges, hogy elemezhetők legyenek a kéknyelv-betegség ellenőrzési és megfigyelési programján keresztül kapott járványügyi információk, beleértve a kéknyelv-betegség, valamint a kórokozó-átvivők regionális és globális terjedését.

(13)

Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi irányelv (6) közösségi pénzügyi hozzájárulást ír elő a kéknyelv-betegség felszámolására, az ellene való védekezésre és ellenőrzésére.

(14)

A kéknyelv-betegségre vonatkozó járványügyi információk gyűjtésére és elemzésére szolgáló rendszer létrehozására Olaszország számára nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2007. május 25-i 2007/367/EK bizottsági határozat (7) a 90/424/EGK határozat szerint létrehozta a tagállamok kéknyelv-betegségre vonatkozó felügyeleti adatainak gyűjtésére, tárolására és elemzésére szolgáló webalapú rendszert, a BlueTongue NETwork alkalmazást (BlueTongue NETwork application – BT-Net rendszer). A rendszer teljes körű alkalmazása alapvetően fontos a betegség elleni védekezéshez szükséges legmegfelelőbb intézkedések elrendeléséhez, hatékonyságuk ellenőrzéséhez és a betegségre fogékony fajokhoz tartozó állatok biztonságos szállításának lehetővé tételéhez. A tagállamok és a Bizottság között a kéknyelv-betegség ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló meglévő programokra vonatkozó információk hatékonyabb és eredményesebb megosztása érdekében az információcseréket a BT-Net rendszeren keresztül kell lebonyolítani.

(15)

A védő- és megfigyelési körzetek kialakítását a tagállamok végzik, kivéve abban az esetben, ha szükségesnek tűnik a 2000/75/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a védő- és megfigyelési körzetek közösségi szintű kijelölése. Az egyértelműség érdekében azonban a tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot védő- és megfigyelési körzeteikről, illetve az azokat érintő változásokról. Ha egy tagállam nem szándékozik valamely járványügyileg releváns földrajzi területet korlátozás alá vont körzetként fenntartani, a Bizottságnak előzetesen be kell nyújtania az idevágó információkat annak alátámasztására, hogy a kéknyelv-betegség vírusa nem terjed az érintett területen.

(16)

A betegségre fogékony állatok, spermájuk, petesejtjeik és embrióik a korlátozás alá vont körzetből történő szállítására vonatkozó körzetelhagyási tilalom alóli mentesség abban az esetben engedélyezhető, ha kockázatelemzést végeztek, amelyben figyelembe vették a kéknyelv-betegség felügyeleti programján keresztül összegyűjtött adatokat, a BT-Net rendszeren keresztül a tagállamok és a Bizottság között megvalósult információcserét, az állatok rendeltetési helyét, valamint megbizonyosodtak az állatok biztonságát garantáló bizonyos egészségügyi követelmények betartásáról. Az azonnali levágásra szánt állatok szállítása bizonyos feltételek mellett szintén mentesül a körzetelhagyási tilalom alól. Figyelembe véve az azonnali levágásra szánt állatok szállításának alacsony kockázatát, valamint bizonyos kockázatcsökkentő tényezőket, helyénvaló különleges feltételekről rendelkezni, melyek a lehető legkisebbre csökkentik a vírus terjedésének lehetőségét azáltal, hogy a korlátozás alá vont körzetben található gazdaságból származó állatok a kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhídra történő szállítását ellenőrzött továbbítással végzik.

(17)

Az állatok ugyanazon korlátozás alá vont körzeten belüli szállítása, amelyben a kéknyelv-betegség vírusának ugyanazon szerotípusa vagy szerotípusai fordulnak elő, nem jelent további állat-egészségügyi kockázatot, ezért bizonyos feltételek mellett az illetékes hatóság engedélyezheti azt.

(18)

Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye (8) szerint a védőoltás vagy természetes immunvédelem által immunitással rendelkező állatok szállítása a származási helyen előforduló vírusterjedéstől vagy a rendeltetési helyen előforduló kórokozó-átvivők aktivitásától függetlenül biztonságosnak tekinthető. Ezért rendelkezni kell azokról a feltételekről, amelyeknek a korlátozás alá vont körzetből történő elszállítást megelőzően az immunitással rendelkező állatok vonatkozásában teljesülniük kell.

(19)

A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (9), a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv (10), a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (11), valamint a harmadik országokba való kivitelre szánt egyes élő állatok és termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 1993. július 2-i 93/444/EGK bizottsági határozat (12) előírja, hogy az állatokat szállításuk során egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Ha a korlátozás alá vont körzetből származó, a betegségre fogékony állatfajokhoz tartozó állatok szállítására alkalmazandó mentességet a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra alkalmazzák, a bizonyítványban szerepelnie kell az e rendeletre történő hivatkozásnak.

(20)

Az EFSA kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló jelentésével összhangban helyénvaló meghatározni a betegségre fogékony állatokat a korlátozás alá vont körzetből elszállító, illetve korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területen keresztül szállító járműveknek a berakodás helyén történő, engedélyezett rovarirtó szerekkel való kezelésére vonatkozó feltételeket. Ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól. A fertőzött gazdaságok állatainak, épületeinek és azok környezetének engedélyezett rovarirtó szerekkel történő kezelése azonban csak meghatározott eljárást követve végezhető el, eseti alapon elvégzett olyan kockázatelemzés pozitív eredménye alapján, amely figyelembe veszi a földrajzi, járványügyi, ökológiai, környezeti, rovartani adatokat és a költség/haszon elemzést.

(21)

A 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben és a 93/444/EGK határozatban előírt egészségügyi bizonyítványokban, amelyek a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra vonatkoznak, szerepelnie kell az e rendelettel összhangban, rovarirtó szerekkel elvégzett bármilyen kezelésre történő hivatkozásnak.

(22)

A kereskedelem szükségtelen zavarainak elkerülése érdekében fenntartható stratégiát kell meghatározni a kéknyelv-betegség vírusával szembeni védekezésre, lehetővé téve a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony állatok biztonságos kereskedelmét.

(23)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

„kéknyelv-betegség előfordulása”: olyan állat esetében, amelyre teljesülnek az alábbi követelmények:

Emellett járványügyi adatoknak kell jeleznie, hogy a klinikai tüneteket vagy a laboratóriumi vizsgálatok kéknyelv-betegségre utaló eredményeit az állattartó gazdaságban való vírusterjedés okozza, nem pedig a korlátozás alá vont körzetből érkező beoltott vagy szeropozitív állatok;

b)

„kéknyelv-betegség kitörése”: a betegség kitörése a 82/894/EGK irányelv 2. cikke c) pontjának meghatározása szerint;

c)

„a kéknyelv-betegség elsődleges kitörése”: a 82/894/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint meghatározott kitörés, figyelembe véve, hogy az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése alkalmazásában a kéknyelv-betegség előfordulása elsődleges kitörés a következő esetekben:

d)

„korlátozás alá vont körzet”: olyan körzet, amely a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből áll;

e)

„szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet”: valamely tagállam járványügyileg releváns földrajzi területe, amelyben az év egy időszakában a megfigyelés szerint nem fordul elő a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség továbbadása, vagy amelyben a felnőtt Culicoides nemhez tartozó rovarok feltehetően nem terjesztik a kéknyelv-betegséget,

f)

„átszállítás”: az állatok szállítása a következő esetekben:

a)

a kéknyelv-betegség ellenőrzési programjai a korlátozás alá vont körzetekben (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési program);

b)

a kéknyelv-betegség megfigyelési programjai a korlátozás alá vont körzeteken kívül (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó megfigyelési program).

a)

havi jelentés, amelyet legkésőbb egy hónappal a jelentési hónap végét követően nyújtanak be, és amely legalább a következőket tartalmazza:

b)

minden évben legkésőbb július 31-ig benyújtandó időközi jelentés, amely az év első hat hónapjára vonatkozik, és amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

c)

a legkésőbb a következő év április 30-áig benyújtandó éves jelentés, amely a b) pont i. és ii. alpontjában említett, az előző évre vonatkozó információkat tartalmazza.

a)

az állatokra vonatkozóan teljesülnek a III. mellékletben meghatározott feltételek; vagy

b)

az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez; vagy

c)

az állatokat azonnali levágásra szánják.

a)

az e rendelet III. mellékletében meghatározott feltételek; vagy

b)

az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez.

a)

a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napon belül a származási gazdaságban nem regisztrálták kéknyelv-betegség előfordulását;

b)

az állatokat hatósági ellenőrzés mellett, közvetlenül a vágóhídra szállítják, és a rendeltetés szerinti vágóhídon az érkezést követő 24 órán belül levágják;

c)

a szállítás helye szerinti illetékes hatóság legalább 48 órával a berakodás előtt értesíti az állatok tervezett szállításáról a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot.

a)

a korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területeken keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzet elhagyása előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;

b)

a korlátozás alá vont körzeten kívüli területről korlátozás alá vont körzeten keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzetbe történő belépés előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;

c)

ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/53

(1)

A sertéshús tekintetében intervenciós intézkedések tehetők, ha a Közösség reprezentatív piacain a hasított sertések átlagára kevesebb, és valószínűleg kevesebb is marad, mint az alapár 103 %-a.

(2)

A piaci árak e szint alá estek, és ez a helyzet az adott szezonális és ciklikus tendenciák alapján várhatóan fennmarad.

(3)

Ezért intervenciós intézkedéseket kell hozni. Ezen intézkedések – a sertéshús magánraktározási támogatása nyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3444/90/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban – magánraktározási támogatás nyújtására korlátozódhatnak.

(4)

A sertéshús magánraktározási támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1975. október 29-i 2763/75/EGK tanácsi rendelet (3) 3. cikke szerint a Bizottság úgy határozhat, hogy a raktározási időtartamot lerövidíti, illetőleg meghosszabbítja. A meghatározott tárolási időtartamokra vonatkozó támogatási összegeken kívül rögzíteni kell azokat az összegeket is, amelyeket abban az esetben kell hozzáadni vagy levonni, ha a Bizottság ilyen határozatot fogad el.

(5)

A szerződések megkötésére vonatkozó adminisztratív és ellenőrzési munka megkönnyítése érdekében rögzíteni kell a minimális mennyiségeket.

(6)

A biztosítékot olyan szinten kell rögzíteni, amely garantálja, hogy a tárolást végzők teljesítik szerződéses kötelezettségeiket.

(7)

A Sertéshúspiaci Irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

a)

10 tonna a kicsontozott termékek esetében;

b)

15 tonna más termékek esetében.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/55

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2007. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/57

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2007. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/59

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2007. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/61

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 1785/2003/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 1785/2003/EK rendelet 14. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/63

(1)

A határozat címzettjei a következők: Aalberts Industries NV, Aquatis France SAS, Simplex Armaturen + Fittings GmbH & Co. KG, VSH Italia S.r.l., Yorkshire Fittings Limited, Advanced Fluid Connections plc, IBP Limited, International Building Products France SA, International Building Products GmbH, Delta plc, Aldway Nine Limited, Delta Engineering Holdings Limited, Druryway Samba Limited, Flowflex Holdings Ltd, Flowflex Components Ltd, IMI plc, IMI Kynoch Ltd, Mueller Industries Inc, Mueller Europe Ltd, WTC Holding Company Inc, Pegler Ltd, Tomkins plc, FRA.BO S.p.A., Supergrif SL, SANHA Kaimer GmbH & Co. KG, Kaimer GmbH & Co. Holdings KG, Sanha Italia srl, Viega GmbH & Co. KG, Legris Industries SA és a Comap SA.

(2)

A fenti 30 jogalany (amelyek 11 vállalkozáshoz tartoznak, néhány jogalany pedig anyavállalatként tartozik felelősséggel) azáltal, hogy 1988. december 31. és 2004. április 1. között az EGT-n belüli szerelvényiparban egyetlen, folyamatosan fennálló jogsértésében vett részt, megsértette az EK-Szerződés 81. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét. Nem minden vállalkozás vett részt a jogsértésben annak teljes időtartama alatt.

(3)

A jogsértés főbb jellemzői közé az alábbiak tartoznak: az árak versenytársak közötti megbeszélése; árakra, engedményekre és visszatérítésekre vonatkozó megállapodások kötése, végrehajtása és ellenőrzése; végrehajtási mechanizmusokra vonatkozó megállapodások; a piacok és ügyfelek egymás közötti felosztása; a piacra vonatkozó és kereskedelmi és/vagy a társaság szempontjából fontos bizalmas információk cseréje; valamint rendszeres találkozókon való részvétel és egyéb kapcsolatok fenntartása a fenti korlátozásokat illető megállapodás és az EGT-n belüli végrehajtás felügyelete érdekében.

(4)

Az érintett termékek a rézszerelvények, ideértve a rézötvözetből (például a vörös-, a sárgaréz- és egyéb rézalapú ötvözetek) készült szerelvényeket is. A szerelvények vízvezeték, fűtés, csatornázás és egyéb célból víz, levegő, gáz, stb. szállítására használt csöveket kötnek össze. Különböző szerelvénytípusok léteznek: végidomok, forrasztógyűrűs, kompressziós, sajtoló- és tolóillesztésűek. E határozat valamennyi típusra vonatkozik.

(5)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a kartell az egész EGT-re kiterjedt. 2003-ban az EGT területén a mintegy 960 millió darab rézből és rézötvözetből készült szerelvény piaci értéke megközelítőleg 525 millió EUR-t képviselt.

(6)

2001 januárjában a Mueller Industries Inc. nevű vállalkozás a szerelvényiparban (és a rézcsövek piacán tevékenykedő egyéb, kapcsolódó iparágakban) létrejött kartellről értesítette a Bizottságot, és kifejezte szándékát, hogy az 1996-os engedékenységi közlemény értelmében együttműködne a Bizottsággal. A Mueller olyan bizonyítékokat bocsátott a Bizottság rendelkezésére, amelyek vizsgálatok lefolytatását tették lehetővé.

(7)

2001. március 22-én és 23-án a Bizottság mind a rézcsövek, mind a szerelvények tekintetében végrehajtotta az első, bejelentés nélküli vizsgálatokat. Ezt követően 2001 áprilisában úgy határozott, hogy az ügyeket szétválasztják a következőkre: rézből készült vízvezetékcsövek (38.069), ipari csövek (38.240) és szerelvények (38.121). A Bizottság ezután 2001. április 24-én és 25-én további, bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat folytatott a Delta csoport telephelyein. Ez utóbbi vizsgálatok csak a szerelvényekre vonatkoztak. A rézcsőágazat vonatkozásában a Bizottság két, bírságot kiszabó határozatot fogadott el: egyet az ipari csövekkel kapcsolatos ügyben (2003), egyet pedig a rézből készült vízvezetékcsövek ügyben (2004).

(8)

2003 szeptemberében, a vizsgálatokat és a tájékoztatást kérő levelek elküldését követően, az IMI csoport az engedékenységi közlemény értelmében kérelmezte a bírság csökkentését. Az IMI csoport engedékenység iránti kérelmét a Delta csoport (2004. márciusi) és a Frabo (2004. júliusi) kérelme követte. Az engedékenység iránti utolsó kérelmet 2005 májusában az Oystertec/Advanced Fluid Connections plc nyújtotta be.

(9)

A kifogásközlés címzettje 30, 11 vállalkozáshoz és egy vállalkozástársuláshoz tartozó vállalkozás volt. A Flowflex, a Comap és a Supergrif kivételével mindegyik fél élt a meghallgatáshoz való jogával és részt vett a 2006. január 25–26-án megtartott szóbeli meghallgatáson.

(10)

Noha léteznek arra utaló jelek, hogy az Egyesült Királyságban működő szerelvénygyártók közötti első versenyellenes kapcsolatok már 1988. előtt létrejöttek, a Bizottság birtokában lévő bizonyítékok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a jogsértés kezdő időpontja 1988 decembere volt. A Bizottság ennek alapján úgy ítélte, hogy az Egyesült Királyságban működő szerelvénygyártók közötti, összejátszásra irányuló megállapodások az Egyesült Királyságban 1988. december 31-én kezdődtek. Mivel a kapcsolatok 1991 januárját megelőzően lazák és puhatolózó jellegűek voltak, a szerelvénygyártók páneurópai szintű magatartását illetően a Bizottság a versenyszabályok betartásának értékelését az 1991. január 31-ével kezdődő időszakra korlátozta. Ekkor tartották ugyanis az első „Super-EFMA” találkozót, ahol a versenytársak ármegállapodásokat kötöttek, tehát a páneurópai megállapodások – mint szervezett, strukturált rendszer – ekkortól tekinthetők bizonyítottnak.

(11)

A Bizottság aktáiban fellelhető további bizonyítékok azt is alátámasztják, hogy a fenti jogsértés folytatódott a 2001. márciusi és április bizottsági vizsgálatok után is – a Comap, IBP/Oystertec (Advanced Fluid Connections) és a Fraboa esetében 2004 áprilisáig, valamint a Delta esetében kissé rövidebb ideig. Az Aalberts a vizsgálatokat követően 2003 júniusa és 2004 áprilisa között vett részt a jogsértésben. Ez az első olyan kartellügy, amely egyes részt vevő vállalatok esetében a vizsgálatok után még 3 évig folytatódott.

(12)

A szerelvényekre vonatkozó versenyellenes megállapodások általános szerkezete azt mutatja, hogy e megállapodások egyetlen jogsértésnek tekinthetők, amely során a versenytársak megbeszélték az árakat; árakra, engedményekre és visszatérítésekre vonatkozó megállapodásokat kötöttek, hajtottak végre és ellenőriztek; végrehajtási mechanizmusokban állapodtak meg; felosztották egymás között a piacokat és ügyfeleket; valamint kicserélték a piacra vonatkozó, kereskedelmi szempontból fontos és bizalmas információkat.

(13)

A jogsértés súlyosságát, a piacra gyakorolt hatását és földrajzi kiterjedését tekintve nagyon súlyosnak minősül.

(14)

Mivel az egyes vállalkozások között jelentős eltérések mutatkoztak a kartellesített iparban bonyolított forgalmuk szerinti súlyozást illetően, a Bizottság az egyes vállalkozásokhoz rendelt súlyozás megállapítására differenciált (csoportos) elbánást alkalmazott: e megközelítés azon az alapon kíván különbséget tenni, hogy a súlyozás szerint az egyes vállalkozások mennyiben ártottak a versenynek.

(15)

Viszonylagos jelentőségük szerint a vállalkozásokat hat kategóriába sorolták. A vállalkozásoknak a jogsértésben játszott viszonylagos jelentőségét a Bizottság annak figyelembevételével határozza meg, hogy a kérdéses termék esetében az adott vállalkozás milyen piaci részesedést mondhatott magáénak. Az Aalberts és az Advanced Fluid Connections kivételével, amelyeknél a 2003-as évet vették a differenciálás alapjául, a jogsértésben részt vevő egyes vállalkozások súlyát az EGT-termékpiacon az összes vállalkozáshoz viszonyított 2000. évi részesedésük alapján állapították meg. A Bizottság azért választotta a 2000-es évet, mert ez volt a jogsértés utolsó olyan éve, amikor – az említett két vállalkozás kivételével – e határozat címzettjei közül minden vállalkozás aktívan részt vett a kartellben.

(16)

Ennek értelmében a Viegener és az Aalberts az első kategóriába került. A második kategóriában található az IMI és a Delta, a harmadikban az Advanced Fluid Connections, a negyedikben a Legris Industries, az ötödikben a Sanha Kaimer, a Flowflex, a Frabo és a Mueller, a hatodikban pedig a Pegler.

(17)

Annak érdekében, hogy a bírság összegét olyan szinten szabják meg, hogy kellő elrettentő hatást gyakoroljon, a Bizottság a Tomkins/Pegler-re kiszabott bírság esetében megfelelőnek találta szorzótényező alkalmazását. A határozatot közvetlenül megelőző pénzügyi évben, azaz 2005-ben a Pegler anyavállalata, a Tomkins teljes forgalma 4,65 millió EUR-t tett ki.

(18)

Ennek megfelelően – és a korábbi határozatokkal összhangban – a Bizottság helyénvalónak tartotta a Tomkins esetében kiszabott bírság felszorzását.

(19)

Az egyes jogalanyok jogsértésének időtartama alapján egyedi szorzótényezőket is alkalmaztak.

(20)

A határozat megállapította, hogy az Oystertec/Advanced Fluid Connections, a Comap, a Frabo – és kisebb mértékben a Delta – nem vetett véget a jogsértésnek közvetlenül a vizsgálatok után. E vállalkozások a vizsgálatok lefolytatását követően is részt vettek a jogsértésben. Az Aalberts esetében megállapítást nyert, hogy a vizsgálatokat követően 2003 júniusa és 2004 áprilisa között vett részt a jogsértésben. Ez a magatartás a versenyszabályok figyelmen kívül hagyásának kirívó megnyilvánulása. Amikor a Bizottság kartellügyben folytat vizsgálatot, hivatalosan felhívja az érintett vállalkozások figyelmét, hogy a versenyszabályok megszegése állhat fenn. Az esetek túlnyomó többségében az a tapasztalat, hogy a vizsgálat a vállalkozásokat arra ösztönzi, hogy haladék nélkül véget vessenek a jogsértésnek, s ezáltal – mialatt a Bizottságnak az ügyben hozott határozatra várnak – azonnal kedvezőbb feltételeket biztosítsanak a fogyasztóknak. A vizsgálatoknak ilyen értelemben az is szerepe, hogy az érintett vállalkozásokat elrettentsék a jogsértés folytatásától. A vizsgálatokat követő időszakban tehát a vállalkozásoknak haladéktalanul véget kellene vetniük a jogsértő magatartásnak. E vállalkozások azonban figyelmen kívül hagyták a vizsgálatokat, és néhányan közülük még 3 év múlva is folytatták a jogsértést.