1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/3

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint az ex 1007 (a vetésre szánt hibridek kivételével) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám egyenlő az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra vonatkozó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a cikk (2) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, 1001 90 91, ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), 1002 00, 1005 10 90, 1005 90 00 és 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2007. szeptember 1-től az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/6

(1)

Az 1282/2006/EK bizottsági rendelet (2) III. fejezetének 2. szakasza előírja, hogy a többoldalú kereskedelmi tárgyalások során kötött megállapodások alapján megnyitott kontingensek keretében az Amerikai Egyesült Államokba (USA) exportált sajtra kiadott kiviteli engedélyek egy olyan sajátos eljárás szerint bocsáthatók ki, amely lehetőséget ad előnyben részesített importőrök kijelölésére az USA-ban.

(2)

A szóban forgó eljárást meg kell nyitni a 2008. évi kivitelre vonatkozóan, és meg kell állapítani az arra vonatkozó kiegészítő szabályokat.

(3)

A behozatalok kezelése szempontjából az USA illetékes hatóságai különbséget tesznek az Európai Közösség részére az Uruguayi Forduló keretében odaítélt kiegészítő kontingens és a Tokiói Forduló eredményeképpen létrejött kontingensek között. A kiviteli engedélyeket az említett termékek érintett egyesült államokbeli kontingensbe való besorolhatóságának figyelembevételével kell kiosztani az Amerikai Egyesült Államok harmonizált tarifajegyzékében (Harmonised Tariff Schedule of the United States of America) leírtak alapján.

(4)

Annak érdekében, hogy a szerény érdeklődésre számot tartó kontingensek keretében a maximális mennyiség kerüljön kivitelre, engedélyezni kell a teljes kontingensmennyiségre vonatkozó kérelmeket is.

(5)

Annak érdekében, hogy a Bulgáriában és Romániában tevékenykedő gazdasági szereplők is csatlakozhassanak a Közösségben alkalmazott rendszerhez, az említett tagállamokban benyújtott, kiviteli engedélyekre irányuló kérelmek esetében a 2008-as kontingensévre vonatkozóan átmeneti intézkedések bevezetésére van szükség.

(6)

Az átmeneti szabályozást kell alkalmazni a korábbi exportkritériumra és a leányvállalatokkal kapcsolatos kritériumra.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

a kérelmezők felsorolása;

b)

az egyes kérelmezők által kérelmezett mennyiségek a Kombinált Nómenklatúra szerinti termékkód, valamint az Amerikai Egyesült Államok 2007. évi harmonizált tarifajegyzékével összhangban lévő termékkódok szerinti bontásban;

c)

a kérelmező által kijelölt importőr neve és címe.

a)

dokumentumokkal bizonyítja azon tagállam illetékes hatósága előtt, amelyben a kérelmet benyújtotta, hogy legalább három éve Romániában vagy Bulgáriában van letelepedve, és a kérelem benyújtását megelőző három naptári év legalább egyikében exportált 0406 KN-kód alá tartozó termékeket az Amerikai Egyesült Államokba;

b)

írásban kötelezettséget vállal azon tagállam illetékes hatósága előtt, amelyben a kérelmet benyújtotta, hogy megindítja az amerikai egyesült államokbeli leányvállalat alapítására irányuló eljárást.

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/12

(1)

Az ügy a 139/2004/EK tanácsi rendelet („Az összefonódás-ellenőrzési rendelet”) 4. cikke alapján arra a tervezett összefonódásra vonatkozik, amely szerint a Vivendi S.A. csoporthoz (a továbbiakban: Vivendi, Franciaország) tartozó Universal Music Group Inc. vállalat (a továbbiakban: Universal, USA) a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében részesedés és eszközök vásárlása útján irányítást szerez a BMG Music Publishing Group (a továbbiakban: BMG, Németország) vállalkozás egésze felett, amely jelenleg a Bertelsmann csoport részét képezi.

(2)

A Universal a Vivendi nemzetközi médiavállalkozás leányvállalata. Világviszonylatban tevékenysége magában foglalja a zeneműkiadást és a zenei hangfelvételek készítését. A Universal a Universal Music Publishing Group-on (UMPG) keresztül végzi zeneműkiadói tevékenységét.

(3)

A BMG a Bertelsmann csoport (Bertelsmann) része, amely egy nemzetközi médiavállalkozás. A BMG magában foglalja a Bertelsmann világviszonylatban folytatott zeneműkiadói tevékenységét.

(4)

A piaci vizsgálat felfedte, hogy az online jogok piacán Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban, csakúgy, mint az EGT szintjén széles körben az összefonódás komoly aggályokat kelt, mivel az egyoldalúság hatásai miatt jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt. A felek által bejelentett kötelezettségvállalások azonban képesek a versenyt érintő aggodalmak eloszlatására.

(5)

A zeneműkiadás a szerzők (a továbbiakban a „szerzők” kifejezés vonatkozik mind a lírai költőkre (szövegírók), mind a zeneszerzőkre) szellemi tulajdonjogainak hasznosítása. A szerzők általában műveik szerzői jogait (a „kiadói jogokat”) a zeneműkiadókra ruházzák át, és ez utóbbiaktól előlegeket, valamint a műveik kereskedelmi hasznosításából származó szabadalmi díjból jogdíjat kapnak.

(6)

A zeneműkiadók a szerzőktől kapott jogokat oly módon hasznosítják, hogy a további felhasználók részére engedélyeket adnak ki. A felhasználók jogdíjat fizetnek e zeneművek használatáért. A jogok adott típusaitól függően az engedélyeket a jogok felhasználói vagy közvetlenül a kiadótól, vagy jogkezelő szervezeteken keresztül kapják meg.

(7)

A megfelelő termékpiacok meghatározására irányuló piaci vizsgálat megerősítette, hogy a zeneműkiadói jogok hasznosítását illetően meg kell különböztetni a jogok különböző kategóriáit, vagyis a gyártási, az előadói, a szinkron-, a nyomtatási és az online jogokat. A jogok ezen kategóriái a zene felhasználásának különböző formáira vonatkoznak, például a gyártási jogok a CD-felvételek készítéséhez szükségesek; az előadói jogok megszerzése akkor szükséges, ha a zenét a rádióban vagy bárokban adják elő; a szinkron jogok akkor szükségesek, ha a zenét filmekben használják; a nyomtatási jogok lehetővé teszik a felhasználó részére a kotta előállítását; az online jogok pedig ahhoz szükségesek, hogy a zenét az interneten vagy mobiltelefonon keresztül lehessen eladni. E jogi kategóriák így különálló piacokat alkotnak.

(8)

A szerzők részére biztosított zeneműkiadói szolgáltatások tekintetében a piaci vizsgálat megerősítette, hogy nem kell további megkülönböztetéseket tenni, mivel a szerzők általában nem használnak különböző kiadókat a különböző jogi kategóriák esetében.

(9)

A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a szerzők részére biztosított zeneműkiadói szolgáltatások földrajzi hatóköre, valamint a gyártási, az előadói, a szinkron-, a nyomtatási és az online jogok felhasználásának piacai a jelek szerint nemzeti jellegűek. Valószínű, hogy a jövőben kialakul az online jogok EGT-léptékű piaca. Valamennyi érintett termékpiac pontos földrajzi hatóköre nyitva maradhat, mivel az elemzés következtetései ugyanazok, függetlenül a piacok földrajzi dimenziójától.

(10)

A bejelentett összefonódás a szerzőknek kínált zeneműkiadói szolgáltatások piacát érinti, valamint az előadói, a gyártási, a szinkron-, a nyomtatási és az online jogok hasznosítását az EGT számos országában, csakúgy, mint az EGT szintjén. A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy az összefonódás nem vezet a versennyel kapcsolatos aggályokhoz, kivéve az online jogokkal kapcsolatosan.

(11)

A szerzőknek nyújtott zeneműkiadói szolgáltatások piacain a piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a szerzőknek továbbra is elegendő számú alternatívájuk lesz az összefonódással létrejött vállalattal szemben. Ezért az összefonódás nem ad okot versennyel kapcsolatos aggodalmakra a szerzőknek nyújtott zeneműkiadói szolgáltatások egyik érintett piacán sem.

(12)

A szerzők részére biztosított zeneműkiadói szolgáltatások hasznosítása tekintetében a piaci vizsgálat azt mutatta, hogy az összefonódás nem valószínű, hogy versennyel kapcsolatos aggodalmakra ad okot a gyártási, előadói, szinkron-, nyomtatási és online jogok piacán. Azokon a piacokon, ahol a jogkezelő szervezetek uralkodó szerepet játszanak (gyártási és előadói jogok), az összefonódásnak nem lesz jelentős hatása, mivel a jogkezelését végző szervezetek hozzák az árképzési döntéseket és adnak engedélyeket a felhasználóknak megkülönböztetéstől mentes módon. Azokon a piacokon, amelyeken a kiadók a jogkezelő szervezetek bevonása nélkül érvényesítik jogaikat (szinkron és nyomtatási jogok), a piaci vizsgálat megerősítette, hogy az ügyfeleknek az összefonódást követően továbbra is elegendő alternatíva áll majd rendelkezésére az egyesüléssel létrejött vállalattal szemben. Ezért nem valószínű, hogy a Universal az összeolvadást követően képes lenne az előadói, gyártási, szinkron- és nyomtatási jogok árának növelésére.

(13)

Az online jogok piacán a kiadók nemrégiben elkezdték visszavonni az angol-amerikai repertoárokra vonatkozó jogaikat a hagyományos jogkezelő szervezetektől. Elkezdték az egyes kiadók ügynökeiként tevékenykedő jogkezelő szervezetekre átruházni jogaikat – ezt a lehetőséget egy 2005-ben kiadott bizottsági ajánlás erősítette meg.

(14)

A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a visszavonást követően az árképzés hatásköre a jogkezelő szervezetektől átkerül a kiadókhoz. Ebben az új környezetben a Universal az összefonódás után képes lesz zeneszámai nagy százalékát ellenőrizni vagy a szerzők műveinek (teljesen vagy részben a tulajdonában lévő) szerzői jogain, vagy az egyes felvételekkel kapcsolatos jogain keresztül. Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban, csakúgy mint az EGT szintjén széles körben a Universal a világslágereknek akár az 50 %-át is ellenőrzése alatt tartaná, és ezáltal minden online és mobiltelefonos zenei szolgáltatás „kötelező” termékévé válna, így az összefonódás jelentős mértékben csökkentené e szolgáltatások lehetőségét a Universal megkerülésére.

(15)

Ezért a Bizottság aggodalmait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az összefonódás lehetőséget és ösztönzést adna a Universal-nek arra, hogy növelje az angol-amerikai repertoár online jogainak árait.

(16)

Ily módon arra lehet következtetni, hogy a tervezett összefonódás bejelentett formájában valószínűleg jelentős módon akadályozná a hatékony versenyt az online jogok piacán Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban, csakúgy, mint az EGT szintjén széles körben.

(17)

A Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében a Universal kötelezte magát számos fontos, angol-amerikai szerzői jogokat és szerzőkkel kötött szerződéseket tartalmazó katalógus elidegenítésére. Ezek a katalógusok magukban foglalják a Zomba UK, a 19 Music, a 19 Songs, a BBC Music Publishing és a Rondor UK EGT-t érintő tevékenységeit, valamint a Zomba US katalógusra vonatkozó EGT-engedélyt. E katalógusok több nagysikerű zenedarabot és számos sikeres szerzőt tartalmaznak, mint például The Kaiser Chiefs, Justin Timberlake és R. Kelly. Bár az aggodalmak csak az online jogokra vonatkoznak, megvalósíthatósági okok miatt a kötelezettségvállalásoknak valamennyi szerzői jogra vonatkozniuk kell (vagyis a gyártási, előadói, szinkron- és nyomtatási jogokra is).

(18)

A felek két alkalommal válaszoltak két piaci vizsgálat eredményeire, és jelentős mértékben javították az aggályok orvoslását célzó intézkedéscsomagot. A végül javasolt katalógusok minőségének fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalások eloszlatják a versennyel kapcsolatos aggályokat.

(19)

Ennélfogva a felek által vállalt kötelezettségek alapján megállapítható, hogy a bejelentett összefonódás nem vezet közös piacon vagy annak jelentős részén zajló verseny jelentős mértékű akadályozásához az online jogok piacán. A bejelentett összefonódás tehát az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás 57. cikke alapján összeegyeztethetőnek minősült a közös piaccal.

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/15

(1)

A Vegyes Bizottság a megállapodás 2. jegyzőkönyvének végrehajtásához a szerződő felek számára hazai referenciaárakat állapított meg.

(2)

Azon nyersanyagokat illetően, amelyekre árkompenzációs intézkedéseket alkalmaznak, a tényleges árak a szerződő felek belföldi piacain megváltoztak.

(3)

A Vegyes Bizottság 2006 végén állapította meg az összes nyersanyagra vonatkozó hazai referenciaárakat. A hazai referenciaárakat rendszeresen – legalább évente egyszer – felül kell vizsgálni.

(4)

A gabonapiac 2006 végére nagyon változékonnyá vált, ezért májusra felülvizsgálatot rendeltek el.

(5)

A gabonaárak felülvizsgálata lényegesen eltérő számadatokat állapított meg, ezért szükséges a 2. jegyzőkönyv III. és IVb. táblázatában felsorolt referenciaárakat és összegeket ennek megfelelően naprakésszé tenni,

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/18

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról, valamint az 1896/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2032/2003/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. A lista tartalmazza a guazatin-triacetátot.

(2)

A 2032/2003/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a guazatin-triacetát értékelése a 98/8/EK irányelv V. melléklete szerinti 8. terméktípusban: faanyagvédő szerként történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

Az Egyesült Királyságot jelölték referens tagállamnak, mely a Bizottságnak 2006. szeptember 22-én nyújtotta be az illetékes hatóság jelentését és a kapcsolódó ajánlást a 2032/2003/EK rendelet 10. cikkének (5) és (7) bekezdésével összhangban.

(4)

Az illetékes hatóság jelentését a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálták. A 2032/2003/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2007. március 16-i ülésén értékelő jelentésben foglalta össze.

(5)

A kezelt felületről történő kioldódásra, a guazatin Daphnia magna szaporodására gyakorolt hatásaira, valamint a vízülepítő rendszerekben és a talajban történő lebomlás sebességére vonatkozó adatok hiánya miatt a guazatin-triacetát nem vehető fel a 98/8/EK irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe 8. terméktípusként. Emellett az Egyesült Királyság illetékes hatósága környezetvédelmi kockázatfelmérést hajtott végre a lehető legrosszabb eset feltételezése mellett, mely a környezet szempontjából elfogadhatatlan kockázatokat tárt fel.

(6)

A guazatin-triacetátra vonatkozó vizsgálatok során nem merült fel olyan megoldatlan kérdés vagy aggály, amelyet az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságában (EKKTB) kellene tovább vizsgálni.

(7)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottsága véleményével,

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/20

(1)

A 2005/94/EK irányelv megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó megelőző intézkedéseket, valamint a baromfi vagy más fogságban tartott madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket.

(2)

A 2005/94/EK irányelv meghatározza a baromfi és más fogságban élő madarak – mint például az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak – madárinfluenza elleni megelőző védőoltásának bevezetésére vonatkozó szabályokat, és előírja, hogy a Bizottság dolgozza ki ezek alkalmazásának részletes szabályait. Ez az irányelv azt is előírja, hogy a tagállamoknak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz a baromfira vagy más fogságban tartott madarakra vonatkozó megelőző védőoltási terveiket.

(3)

A tagállami állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében az A influenzavírus H5N1 altípusa által okozott magas patogenitású madárinfluenza elterjedésének megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről és a 2005/744/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 6-i 2006/474/EK bizottsági határozat (3) meghatározza az A influenzavírus H5N1 altípusa által okozott magas patogenitású madárinfluenzának a vadon élő madarakról az állatkertben fogva tartott madarakra való átterjedésének csökkentésére vonatkozó szabályokat. Szintén lefekteti az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak madárinfluenza elleni védőoltásának szabályait, és előírja, hogy a tagállamoknak milyen részletes szabályok szerint kell benyújtaniuk védőoltási terveiket a Bizottsághoz.

(4)

Ilyen megelőző védőoltás céljára csak az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban engedélyezett vakcinák alkalmazhatók.

(5)

A vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelv (6) meghatározza a hatálya alá tartozó állatkertek fogalmát. A közösségi jogszabályok összhangja érdekében e határozat alkalmazásában ezt a fogalommeghatározást kell figyelembe venni.

(6)

A 2006/474/EK határozat értelmében a Bizottság 17, a tagállamok által benyújtott tervet hagyott jóvá az állatkertben tartott madarak madárinfluenza elleni megelőző védőoltására. A védőoltási terveket 14 tagállam hajtotta végre. Közel 45 000 vakcinázott madár esetében mellékhatásokat általában nem figyeltek meg, és a legtöbb madárfaj jelentős immunválaszt adott a használt vakcinák két alkalommal történő beadását követően.

(7)

Ezenfelül a legutóbbi védőoltási program tapasztalatai és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének az állatkertben tartott madarak a madárinfluenza H5 és H7 altípusa elleni megelőző védőoltásáról szóló, 2007. február 1-jei és a házi baromfi és fogva tartott madarak védőoltásáról szóló, 2007. május 11-i véleménye kimutatja, hogy indokolt a megelőző védőoltás alkalmazási körét kiterjeszteni valamennyi H5 és H7 altípusú magas patogenitású madárinfluenzára, így figyelembe véve azt a kockázatot, hogy a vonuló vadmadárfajok olyan területekről érkeznek, ahol a baromfiállományban olyan járványkitörés vagy a vadmadarak körében olyan madárinfluenza esetek fordulnak elő az adott vagy a szomszédos tagállam vagy harmadik ország területén, amelyek veszélyeztetik az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak egészségi állapotát.

(8)

Továbbá a megelőző védőoltási tervek jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó adminisztratív követelményeket is módosítani kell, ám azok továbbra sem veszélyeztethetik a járványvédelmet. Ennek megfelelően ebben a határozatban az adminisztratív terhek csökkentésének követelményeit is figyelembe kell venni.

(9)

Indokolt továbbá annak mérlegelése, hogy bizonyos, a 2006/474/EK határozat értelmében jóváhagyott megelőző védőoltási terveket e határozat céljára is alkalmazni lehessen. Ennek megfelelően ezeket a terveket e határozat III. mellékletében fel kell sorolni.

(10)

A 2006/474/EK határozat elfogadása óta annak követelményeivel összhangban bizonyos tagállamok megelőző védőoltási terveket nyújtottak be jóváhagyásra. Ezeket a tagállamokat tájékoztatták a jelen határozatban megfogalmazott követelményekről. Ezeket a terveket, mivel e határozat követelményeinek is megfelelnek, jóvá kell hagyni, és a III. mellékletben fel kell sorolni.

(11)

Az egyértelműség kedvéért helyénvaló a 2006/474/EK határozatot hatályon kívül helyezni, és azt ezzel a határozattal felváltani.

(12)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a magas patogenitású madárinfluenza vírus vadon élő madarakról, baromfiállományban vagy más fogva tartott madarak körében történő járványkitörés esetén az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében való elterjedésének megelőzése érdekében történő alkalmazására;

b)

melyek az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban fogva tartott madarak megelőző védőoltására vonatkoznak.

a)

a 2005/94/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásai;

b)

az 1999/22/EK irányelv 2. cikkének az állatkertekre vonatkozó fogalommeghatározásai;

c)

a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok fogalommeghatározása.

a)

a jóváhagyott megelőző védőoltási tervekben tervezett változtatások;

b)

az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban fogva tartott madarak megelőző védőoltásának befejezési dátuma.

1.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/27

1.

A 16. cikk első bekezdésének második mondatában