2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/1

A TANÁCS 856/2007/EK RENDELETE

(2007. július 16.)

a Kínai Népköztársaságból származó ferromolibdén behozatalára a 215/2002/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám felfüggesztésének meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

(1)	A 215/2002/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, a 7202 70 00 KN-kód alá tartozó ferromolibdén (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára. A dömpingellenes vám mértéke 22,5 %.

(2)	A Bizottság a 2006/714/EK határozattal (3) kilenc hónapra felfüggesztette a Kínából származó érintett termék behozatalára a 215/2002/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(3)

A 215/2002/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám felfüggesztéséről szóló határozat megfelelt az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak, miszerint a dömpingellenes intézkedések a Közösség érdekében felfüggeszthetőek, ha a piaci viszonyok átmenetileg olyan mértékben megváltoznak, hogy a felfüggesztés eredményeként további kár nem valószínűsíthető, és ha a közösségi ipar lehetőséget kapott észrevételei megtételére és ezeket az észrevételeket figyelembe is vették.

(4)

A Bizottság a 2006/714/EK határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a piaci viszonyokban bekövetkezett átmeneti változás, és mindenekelőtt az érintett termék közösségi piacon megfigyelhető magas, messze az eredeti vizsgálatban megállapított, kárhoz vezető mérték feletti árszintje, valamint az érintett termék kereslet-kínálati viszonyában fennálló egyenlőtlenség miatt nem valószínű, hogy a felfüggesztés eredményeként a Kínából származó érintett termék behozatala ismét kárt okoz.

(5)

A 2006/714/EK határozatban a Bizottság vállalta, hogy nyomon követi az érintett termék behozatalának és árainak alakulását, és a felfüggesztést hatályon kívül helyezi, ha az érintett termék Kínából ismételten fokozott mennyiségben és dömpingelt áron érkezik, és ezáltal kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

(6)

2006. október 31-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) hivatalból teljes időközi felülvizsgálatot indított, mivel a birtokában lévő bizonyítékok arra utaltak, hogy a meglévő intézkedések alapjául szolgáló körülmények olyan mértékben megváltoztak, hogy megkérdőjelezik a meglévő intézkedések helyénvalóságát, továbbá egyes változások tartósnak tűntek.

B. INDOKOK

(7)	Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy a dömpingellenes intézkedések a Közösség érdekében kilenc hónapos időtartamra felfüggeszthetőek, de a felfüggesztés újabb, egy évet meg nem haladó időre meg is hosszabbítható, ha a Tanács a Bizottság javaslatára így határoz.

(8)	Az intézkedés felfüggesztése óta a 2006/714/EK határozat (5)–(10) preambulumbekezdésében ismertetett helyzet az érintett termék behozatala és árai tekintetében nem változott. Csak jelentéktelen mennyiségű Kínából származó származású ferromolibdén behozatalára került sor az EK-ba.

(9)	A hivatalból indított teljes időközi felülvizsgálat tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálatnak a megindítástól számított 15 hónapon belül, azaz 2008. január 31-ig le kell zárulnia.

C. KÖVETKEZTETÉS

(10)

Tekintettel arra, hogy a közösségi piac helyzete a dömpingellenes vám 2006. októberi felfüggesztését követően nem változott, és mivel az időközi felülvizsgálat még nem zárult le, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatályos intézkedések felfüggesztésének meghosszabbítása az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően helyénvaló. A befelé irányuló kereskedelem előzetes kiszámíthatóságának általános elve alapján, és a jelenleg folyamatban lévő időközi felülvizsgálat eredményeinek megelőlegezéseként a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos intézkedések felfüggesztését 2008. január 31-ig, vagyis az időközi felülvizsgálat lezárásának végső határidejéig meg kell hosszabbítani. Arra utaló jel nem merült fel, hogy a felfüggesztés meghosszabbítása a közösségi érdekkel ellentétben állna.

(11)

Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottság tájékoztatta a közösségi ipart arról a szándékáról, hogy meghosszabbítja a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. A közösségi ipar lehetőséget kapott észrevételei benyújtására, ezek azonban nem változtatták meg azt a megállapítást, hogy a helyzet a 2006/714/EK határozatban foglaltakhoz képest nem változott.

(12)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érintett termékre kivetett dömpingellenes vám felfüggesztésének meghosszabbításával szemben támasztott valamennyi feltétel teljesül. Ebből következően a 215/2002/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vám felfüggesztését 2008. január 31-ig meg kell hosszabbítani.

(13)

A Bizottság nyomon fogja követni az érintett termék behozatalának és árainak alakulását. Amennyiben bármikor is előállna az a helyzet, hogy az érintett termék Kínából ismételten fokozott mennyiségben és dömpingelt áron érkezik, és ebből következően a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okoz, a Bizottság e felfüggesztés visszavonását, és ezáltal a dömpingellenes vám újrabevezetését fogja javasolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó, a 7202 70 00 KN-kód alá tartozó ferromolibdén behozatalára a 215/2002/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám felfüggesztését 2008. január 31-ig meg kell hosszabbítani.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. SILVA

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 35., 2002.2.6., 1. o.

(3) HL L 293., 2006.10.24., 15. o.

(4) HL C 262., 2006.10.31., 28. o.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/3

A BIZOTTSÁG 857/2007/EK RENDELETE

(2007. július 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 20-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. július 20-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	52,4
	TR	106,7
	ZZ	79,6
0707 00 05	MK	68,1
	TR	145,6
	ZZ	106,9
0709 90 70	TR	87,6
0709 90 70	ZZ	87,6
0805 50 10	AR	55,2
	UY	55,7
	ZA	61,2
	ZZ	57,4
0808 10 80	AR	89,3
	BR	89,3
	CA	101,7
	CL	85,0
	CN	87,0
	NZ	99,5
	US	105,3
	UY	36,3
	ZA	97,9
	ZZ	87,9
0808 20 50	AR	70,7
	CL	82,3
	NZ	99,2
	TR	138,6
	ZA	112,3
	ZZ	100,6
0809 10 00	TR	174,3
0809 10 00	ZZ	174,3
0809 20 95	CA	324,1
	TR	287,4
	US	354,3
	ZZ	321,9
0809 30 10 , 0809 30 90	TR	163,9
0809 30 10 , 0809 30 90	ZZ	163,9
0809 40 05	IL	135,2
0809 40 05	ZZ	135,2

(1) Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/5

A BIZOTTSÁG 858/2007/EK RENDELETE

(2007. július 20.)

a 2007. szeptember 1-jétől november 30-ig tartó alidőszakban történő fokhagyma-behozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 341/2007/EK bizottsági rendelet (3) a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingenseket nyit meg és rendelkezik e vámkontingensek kezeléséről, valamint bevezet egy rendszert a behozatali engedélyek és a származási bizonyítványok tekintetében.

(2)

Azon mennyiségek, amelyekre a 341/2007/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján a hagyományos vagy az új importőrök 2007 júliusának első öt munkanapján „A” engedélykérelmeket nyújtottak be, meghaladják a Kínából, valamint a Kínától és Argentínától eltérő valamennyi harmadik országból származó termékekre rendelkezésre álló mennyiségeket.

(3)	Ezért az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban meg kell határozni, hogy milyen mértékben lehet helyt adni a Bizottsághoz a 341/2007/EK rendelet 12. cikkével összhangban 2007. július 15-ig elküldött „A” engedélykérelmeknek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 341/2007/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján a 2007 júliusának első öt munkanapján benyújtott és a Bizottsághoz 2007. július 15-ig elküldött „A” engedélykérelmeknek a kérelmezett mennyiségek e rendelet mellékletében meghatározott százaléka alapján kell helyt adni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 20-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o. A 289/2007/EK rendelettel (HL L 78., 2007.3.17., 17. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 90., 2007.3.30., 12. o.

MELLÉKLET

Származás

Tételszám

Engedélyezési együttható

Argentína

—	Hagyományos importőrök

09.4104

—	Új importőrök

09.4099

Kína

—	Hagyományos importőrök

09.4105

25,646149 %

—	Új importőrök

09.4100

0,575177 %

Egyéb harmadik országok

—	Hagyományos importőrök

09.4106

100 %

—	Új importőrök

09.4102

62,084331 %

„X”

Ilyen származású termékre nem áll rendelkezésre vámkontingens a kérdéses alidőszakban.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/7

A BIZOTTSÁG 859/2007/EK RENDELETE

(2007. július 20.)

az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 82. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni tálibokat illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1)	A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2007. július 9-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága arról határozott, hogy módosítja azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, melyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. Az I. mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 881/2002/EK rendelet I. melléklete az ennek a rendeletnek a mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 20-án.

a Bizottság részéről

Eneko LANDÁBURU

külkapcsolatokért felelős főigazgató

(1) HL L 139., 2002.5.29, 9. o. A legutóbb a 844/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 186., 2007.7.18., 24. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

(1)

A „Természetes személyek” pontban az „Agha, Abdul Rahman (a Katonai Bíróság főbírája)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Abdul Rahman Agha. Rangja: Maulavi. Tisztsége: A tálib rezsim Katonai Bíróságának főbírája. Születési ideje: 1958 körül. Születési helye: Arghandab körzet, Kandahar tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(2)

A „Természetes személyek” pontban az „Agha, Saed M. Azim, Maulavi (Útlevél és Vízum Osztály)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Sayed Mohammad Azim Agha. (másképpen a) Sayed Mohammad Azim Agha, b) Agha Saheb) Rangja: Maulavi. Tisztsége: a tálib rezsim Útlevél és Vízum Osztályának tisztviselője. Születési ideje: 1966 körül. Születési helye: Kandahar tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(3)

A „Természetes személyek” pontban a „Hamidullah, Mullah, az Ariana afgán repülőtársaság vezetője” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Hamidullah Akhund. Rangja: Mullah. Tisztsége: Az Ariana afgán légitársaság vezetője a tálib rezsim alatt. Születési ideje: 1968 körül. Születési helye: Kandahar tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(4)

A „Természetes személyek” pontban a „Mohammad Hassan. Egyházi és vallási titulusai: (a) Mullah, (b) Hadji. Születési ideje: valószínűleg 1958. Születési helye: Kandahar, Afganisztán. Állampolgársága: afgán. Egyéb információ: (a) Minisztertanácsa elnökének első helyettese (tálib rezsim), (b) a szovjetek elleni dzsihádban résztvevő hét fő frakció közül a Malwhavi Khaalis frakció, (c) Pakisztánban elvégezte a quettai teológiai főiskolát, d) Omár mullah közeli munkatársa” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Mohammad Hassan Akhund. Rangja: a) Mullah, b) Hadji. Tisztsége: a) a tálib rezsim alatt a Minisztertanács elnökének első helyettese, b) a tálib rezsim külügyminisztere Wakil Ahmad Mutawakil előtt, c) Kandahar kormányzója a tálib rezsim alatt. Születési ideje: 1958 körül. Születési helye: Kandahar, Afganisztán. Állampolgársága: afgán. Egyéb információ: a) a szovjetek elleni dzsihádban részt vevő hét fő frakció közül a Malwhavi Khaalis frakció tagja, b) Pakisztánban elvégezte a quettai teológiai főiskolát, c) Omár mullah közeli munkatársa.”

(5)

A „Természetes személyek” pontban az „Anwari, Mohammad Tahre, Mullah (Adminisztratív Ügyek)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Muhammad Taher Anwari (másképpen a) Mohammad Taher Anwari, b) Haji Mudir). Rangja: Mullah. Tisztsége: a tálib rezsim adminisztratív igazgatója, b) a Tálibán pénzügyminisztere. Születési ideje: 1961 körül. Születési helye: Zurmat körzet, Paktia tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(6)

A „Természetes személyek” pontban a „Faiz, Maulavi (Informatikai Osztály, Külügyminisztérium)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Faiz. Rangja: Maulavi. Tisztsége: a Tájékoztatási Osztály vezetője, a tálib rezsim külügyminisztériuma. Születési ideje: 1969 körül. Születési helye: Ghazni tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(7)

A „Természetes személyek” pontban a „Hanif, Qari Din Mohammad (tervezési miniszter)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Din Mohammad Hanif (másképpen Qari Din Mohammad). Rangja: Qari. Tisztsége: a) a tálib rezsim tervezési minisztere, b) a tálib rezsim felsőoktatási minisztere. Születési ideje: 1955 körül. Születési helye: Badakhshan tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(8)

A „Természetes személyek” pontban a „Hottak, Abdul Rahman Ahmad, Maulavi (informatikai és kulturális miniszterhelyettes (kulturális ügyek))” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Abdul Rahman Ahmad Hottak (másképpen Hottak Sahib). Rangja: Maulavi. Tisztsége: a tálib rezsim tájékoztatási és kulturális miniszterhelyettese (kulturális ügyek). Születési ideje: 1957 körül. Születési helye: Ghazni tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(9)

A „Természetes személyek” pontban a „Jalal, Noor, Maulavi ((közigazgatási) belügyminiszterhelyettes)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Noor Jalal (másképpen Nur Jalal). Rangja: Maulavi. Tisztsége: a tálib rezsim (közigazgatási) belügyminiszterhelyettese. Születési ideje: 1960 körül. Születési helye: Kunar tartomány, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(10)

A „Természetes személyek” pontban a „Motasem, Abdul Wasay Aghajan, Mullah (pénzügyminiszter)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Abdul Wasay Agha Jan Motasem (másképpen Mutasim Aga Jan). Rangja: Mullah. Tisztsége: a tálib rezsim pénzügyminisztere. Születési ideje: 1968 körül. Születési helye: Kandahar város, Afganisztán. Állampolgársága: afgán.”

(11)	A „Természetes személyek” pontban a „Naim, Mohammad, Mullah (polgári légiforgalmi miniszterhelyettes)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Mohammad Naim (másképpen Mullah Naeem). Rangja: Mullah. Tisztsége: a tálib rezsim polgári légiforgalmi miniszterhelyettese. Állampolgársága: afgán.”

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/10

A BIZOTTSÁG 860/2007/EK RENDELETE

(2007. július 20.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,

mivel:

(1)	A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 710/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 20-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 2011/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 179., 2006.7.1., 36. o.

(4) HL L 163., 2007.6.23., 3. o.

MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2007. július 21-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	22,10	5,25
1701 11 90 (1)	22,10	10,48
1701 12 10 (1)	22,10	5,06
1701 12 90 (1)	22,10	10,05
1701 91 00 (2)	23,43	14,01
1701 99 10 (2)	23,43	9,00
1701 99 90 (2)	23,43	9,00
1702 90 99 (3)	0,23	0,41

(1) A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2) A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3) 1 %-os szacharóztartalom esetén.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/12

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. július 10.)

az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról

(2007/513/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) 2. cikkének e) pontja előírja, hogy az Európai Atomenergia-közösség („a Közösség”) megfelelő felügyelet révén köteles biztosítani, hogy a nukleáris anyagokat kizárólag az előírt célokra használják fel.

(2)	A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt („CPPNM”) 1979-ban fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. 2006. június 27-ig az egyezményben 118 állam és a Közösség vesz részt félként. Valamennyi tagállam részes fele az egyezménynek.

(3)	A CPPNM 20. cikkével összhangban a Nemzetközi Atomenergiaügynökség („NAÜ”) égisze alatt 2005. július 4-ével kezdődően módosító konferenciát tartottak. A Bizottság a Közösség nevében 2005. július 8-án aláírta a CPPNM módosítását tartalmazó záróokmányt.

(4)

Az Európai Közösségek Bírósága („a Bíróság”) (1) egy korábbi határozata értelmében a tagállamok részvétele az egyezményben csak azzal a feltétellel összeegyeztethető az Euratom-Szerződés rendelkezéseivel, ha a Közösség mint olyan saját hatáskörében és joghatósága tekintetében, az államokkal megegyező módon lehet részes fele az egyezménynek, továbbá az egyezményben vállalt egyes kötelezettségek csak úgy teljesíthetők a Közösség vonatkozásában, ha mind a tárgyalás és az elfogadás, mind pedig a vállalt kötelezettségek teljesítése során a Közösség és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással.

(5)

A Bíróság megerősítette, hogy az Euratom-Szerződés 2. cikkének e) pontja azt a feladatot ruházza a Közösségre, hogy megfelelő felügyelettel biztosítsa, hogy a nukleáris anyagokat kizárólag az előírt célokra használják fel, anélkül, hogy megkülönböztetné az ilyen felhasználások természetét és azokat a körülményeket, amelyek mellett ezek létrejöhetnek, és végül, hogy maga a „biztosítékok” kifejezés – amelyet a Szerződés a VII. fejezet rendelkezéseinek jellemzésére használ – szélesebb alkalmazási körrel rendelkezik, mint a nukleáris anyagok felhasználója által bejelentett rendeltetésre vonatkozó eltérő rendeltetés egyszerű behelyettesítése. Következésképpen, a Bíróság véleménye szerint az a fizikai védelemre vonatkozó intézkedéseket is magában foglal (2). A Bíróság 1/78. sz. határozatában azt is kimondta, hogy a büntetőeljárások kezdeményezésével és a kiadatással kapcsolatos rendelkezések a tagállamok joghatósága alá tartozó kérdésekhez kapcsolódnak (3).

(6)	Az egyezmény részes felévé váló Közösségnek – a CPPNM 18. cikke (4) bekezdésének értelmében – nyilatkoznia kell a letéteményes felé arról, hogy az egyezmény mely cikkei nem alkalmazandók rá. Az említett nyilatkozat csatolták e határozathoz.

(7)

A CPPNM 7. cikke valamennyi részes fél számára előírja egyes bűncselekményeknek az azok súlyosságát figyelembe vevő, megfelelő szankciókkal való büntetendőségét. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy ez a rendelkezés a felekre hagyja az elfogadandó szankciók jellegének, típusának és mértékének megválasztását. Nem írja elő különösen azt sem, hogy a részes felek a benne leírt magatartásokat büntetőjogi szankciókkal sújtsák. Következésképpen a 7. cikk legalább bizonyos mértékben alkalmazandó a Közösségre.

(8)	Ezért jóvá kell hagyni a Közösségnek a módosított CPPNM-hez történő csatlakozását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács jóváhagyja az Európai Atomenergia-közösségnek a 2005. július 8-án aláírt záróokmánnyal módosított, a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményhez történő csatlakozását.

A módosított egyezmény szövegeit és a Közösségnek az egyezmény 18. cikkének (4) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatát csatolták e határozathoz.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) 1978. november 14-i, 1/78. sz. határozat, EBHT 1978., 2151. o., különösen a határozat rendelkező részének 1. pontja és a 34. pont.

(2) 21. pont.

(3) 31. pont.

Az Európai Atomenergia-közösség nyilatkozata a CPPNM 18. cikkének (4) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése alapján

Az Európai Atomenergia-közösségnek jelenleg a következő államok a tagjai: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

A Közösség kijelenti, hogy rá nézve nem alkalmazandó a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény 8–13. cikke, valamint a 14. cikk (2) és (3) bekezdése.

A CPPNM 17. cikke (3) bekezdésével összhangban a Közösség azt is kijelenti, hogy mivel a Nemzetközi Bíróság előtt folyó ügyekben csak államok lehetnek felek, a Közösséget kizárólag a 17. cikk (2) bekezdésében foglalt választottbírósági eljárás kötelezi.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/15

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. július 10.)

az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak kinevezéséről

(2007/514/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikke második és harmadik albekezdésére,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökségnek a legutóbb 1995. január 1-jén a 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozattal (1) módosított alapszabálya X. cikkére (2),

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak kinevezéséről szóló, 2005. július 12-i tanácsi határozatra (3),

tekintettel a Bizottság véleményére,

mivel:

(1)	Az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak megbízatása 2007. március 28-án lejárt.

(2)	A tagállamok kormányai által benyújtott jelölések figyelembevételével ki kell nevezni a bizottság tagjait a 2007. március 29-től2009. március 28-ig terjedő időszakra,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak a Tanács a következő személyeket nevezi ki:

Belgium (3 tag)	Théo VAN RENTERGEM Gérard PAULUS Jean VAN VLIET
Cseh Köztársaság (3 tag)	Miroslav ŠEDINA Zdeněk HUBÁČEK Vladimír HLAVINKA
Dánia (2 tag) (4)	Casper LEIHOLT
Németország (6 tag)	Walter SANDTNER Thomas LEHLE Joachim OHNEMUS Kurt SCHREIBER Klaus TÄGDER Gerhard HOTTENROTT
Észtország (1 tag)	Merle LUST
Görögország (3 tag)	Konstantinos POTIRIADIS Ioannis G. KOLLAS Anastasia SAVVIDOU
Spanyolország (5 tag)	Rafael MÁRQUEZ OSORIO José Manuel REDONDO Maria Jesús ONEGA Germán GARCÍA-CALDERÓN Eduardo GONZÁLEZ
Franciaország (6 tag)	Thierry ARNOLD Louis-François DURRET Marie-Claire GUYADER Caroline JORANT Jeanne MARCUCCI Jean-Luc SALANAVE
Írország (1 tag)	Patrick Terence SHERIDAN
Olaszország (6 tag)	Ugo BOLLETTINI Raffaele DI SAPIA Angelo PAPA Roberto RANIERI Giuseppe SEDDA Paolo VENDITTI
Ciprus (1 tag)	Panicos DEMETRIADES
Lettország (1 tag)	Andrejs SALMIŅŠ
Litvánia (1 tag)	Donaldas JASULAITIS
Magyarország (3 tag)	HORVÁTH Kristóf NAGY Attila SZÉLNÉ Ágnes Bajor
Hollandia (3 tag)	Jan WIEMAN Huub RAKHORST Marlies HOEDEMAKERS
Ausztria (2 tag)	Andres MOLIN Christine GÖSTL
Lengyelország (5 tag) (5)	Grzegorz KRZYSZTOSZEK Elżbieta WRÓBLEWSKA Jacek Tadeusz KANIEWSKI
Portugália (3 tag) (6)	José Joaquim GONÇALVES MARQUES Luís José RODRIGUES DA COSTA
Szlovénia (1 tag)	Ivo NOVAK
Szlovákia (2 tag)	Marián NANIAŠ Eduard ĎURČEK
Finnország (2 tag)	Riku Eino Juhani HUTTUNEN Tuula Inkeri PURRA
Svédország (3 tag)	Sven-Olov ERICSON Ali ETEMAD Sven NORDLÖF
Egyesült Királyság (6 tag)	Megan PRESTON David POWELL Mark ELLIOTT John LUKE Martin OLIVA Louise ROBSON
Románia (4 tag)	Dragos Paul POPESCU Razvan Eugen NICOLESCU Tudor LAVRIC Elena POPESCU
Bulgária (2 tag)	Mitko YANKOV Katerina KOSTADINOVA

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL 27., 1958.12.6., 534/58. o.

(2) HL L 1., 1995.1.1., 1. o.

(3) HL C 178., 2005.7.20., 1. o.

(4) Egy tagsági hely jelenleg betöltetlen marad.

(5) Két tagsági hely jelenleg betöltetlen marad.

(6) Egy tagsági hely jelenleg betöltetlen marad.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/18

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. március 21.)

a Németország által a Bavaria Film GmbH javára nyújtott állami támogatásról – C 51/03 (ex NN 57/03) számú ügy

(az értesítés a C(2007) 1170. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/515/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

azt követően, hogy az érintett feleket felkérte észrevételeik megtételére (1), valamint az észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság a Bavaria Film GmbH (a továbbiakban: BAV) részére nyújtott állítólagos állami támogatás ügyében benyújtott panaszokat követően 2003. július 23-án megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Németország 2003. október 20-án állást foglalt; a versenytársaktól és az egyéb érdekeltektől nem érkeztek észrevételek. 2005. május 3-án a Bizottság információkat kért, amelyeket Németország a 2005. július 1-jén kelt levelében adott meg. Egy 2005. október 12-én tartott megbeszélés nyomán Németország 2006. november 9-én és 21-én további információkat szolgáltatott.

2. AZ EREDETI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

2.1. Bevezetés

(2)	1999-ben a BAV egyik ingatlanán megkezdődött egy, a legmodernebb berendezésekkel felszerelt filmstúdió (a továbbiakban: stúdió) építése. Ezen az ingatlanon található a BAV központja, a Filmstadt Geiselgasteig, Bajorország tartományban. A BAV magánjogi filmgyártó vállalkozás (2).

2.2. A befektető – a BFH mint különleges célú köztes társaság

(3)	A fentiekben megjelölt befektetés egy különleges célú köztes társaságon, a Bayerische Filmhallen GmbH-n (a továbbiakban: BFH) keresztül valósult meg.

(4)

A BFH alaptőkéje 50 000 EUR-t tesz ki, ebből az LfA Förderbank Bayern (a továbbiakban: LfA) 49 %-os üzletrésszel, Lothar Wedel magánszemély (3) vagyonkezelőként 21 %-os üzletrésszel, és a BAV 30 %-os üzletrésszel rendelkezik. A BAV üzletrészének névértéke így 15 000 EUR-t tesz ki. Az LfA és a BAV részesedését a BHV alapításakor nyújtott hozzájárulásaik értéke alapján állapították meg.

2.3. A finanszírozás feltételei

(5)	A törzstőkén kívül az LfA 3,8 millió EUR összegű támogatást nyújtott a BFH-nak, valamint egy (később támogatássá alakítandó) 3,1 millió EUR összegű áthidaló finanszírozási hitelt (4). Az összesen 6,9 millió EUR-s összeget az új stúdió összes építési költségeinek finanszírozására szánták.

(6)	A 15 000 EUR összegű törzstőke rendelkezésre bocsátása mellett a BAV 25 évre ingyenes használati jogot biztosított a BFH részére a stúdiónak helyt adó telekre. A 25 év elteltével az új BFH-épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül.

(7)

A telephelyet a BAV üzemelteti a BFH részére. Az ügyviteli szerződés alapján a stúdió bérbeadásából származó bevétellel az első három évben, 1999 októberétől 2002 októberéig az alábbi módon számoltak el:

a)	A BAV évi 300 000 DEM (153 000 EUR) összegű bérletidíj-bevételt garantált a BFH-nak.

b)	A bérletidíj-bevétel 300 000 DEM [153 000 EUR] és az 500 000 DEM [256 000 EUR] közé eső részét a BAV a javítási, karbantartási, biztosítási és marketing költségek fedezésére visszatartotta.

Az 500 000 DEM fölötti bevételeket felosztották a BAV és a BFH között (5).

Az 1. táblázat az új stúdió bérbeadásából származó tényleges bevételeket, valamint ezek felosztását mutatja az első három évben.

1. táblázat

Bevételek és kifizetések 1999–2002 között

(EUR)

1999 októberétől

2000

2001

2002 szeptemberéig

Bérletidíj-bevételek

61 000

333 000

250 000

174 000

A BFH részére garantált bérleti díj

38 000

153 000

115 000

Fennmaradó összeg, ebből:

23 000

180 000

97 000

59 000

—	átalány-ellentételezés a BAV-nak

23 000

103 000

97 000

59 000

—	a BAV és a BFH között felosztott többlet

77 000 ebből:

—	BFH: 39 000

—	BAV: 38 000

BFH összesen

38 000

192 000

153 000

115 000

BAV összesen

23 000

141 000

97 000

59 000

Ebből közvetlenül felmerült javítási és karbantartási költségek, víz, áram és fűtés stb. (*1)

7 000

53 000

66 000

52 000

(8)

Az ügyviteli szerződés úgy rendelkezik, hogy a BFH-nak biztosított hároméves bevezető időszak után, azaz a negyedik év kezdetével, 2002 októberében az új stúdió bérbeadásából származó bevételeket, a javítási, karbantartási, biztosítási és marketingköltségek levonásával az üzletrésztulajdonosok között a BFH-ban való részesedésük arányában felosztják (6).

Az 2. táblázat az új stúdió bérbeadásából származó tényleges bevételeket és ezek felosztását mutatja 2002 és 2005 között.

2. táblázat

Bevételek és kifizetések 2002–2005 között

(EUR)
	2002 októberétől	2003	2004	2005
Bevételek	31 000	252 000	258 000	181 000
Javítási és karbantartási költségek (a BAV-nál ténylegesen felmerült költségek)	10 000	18 000	42 000	31 000
Átalánybiztosíték (BAV)	3 000	13 000	13 000	13 000
Marketingátalány (BAV)	12 000	48 000	48 000	48 000
A költségek levonása után a fennmaradó bevételt az alábbiak szerint osztották fel:
A fennmaradó bevétel 70 %-a (BFH)	4 000	121 000	109 000	62 000
A fennmaradó bevétel 30 %-a (BAV)	2 000	52 000	46 000	27 000
BAV összesen	17 000	113 000	107 000	85 000

3. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(9)

A Bizottság az eljárás megindításakor azt az álláspontot képviselte, hogy a feltételekre tekintettel, amelyek mellett az egyes résztvevők befektettek a BFH-ba, az LfA befektetése az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül, és kétségeit fejezte ki a finanszírozás közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottság különösen azt vonta kétségbe, hogy az LfA részesedése a BFH-ban a piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elvével összeegyeztethető, mivel a BAV és az LfA nem azonos feltételek mellett fektettek be a BFH-ba. A BFH üzletrészeinek készpénzért való megvásárlása és egy 6,9 millió EUR-s készpénzbefektetés ellenértékeként az LfA a BFH törzstőkéjének 70 %-át kitevő üzletrészt szerzett, míg a BAV 15 000 EUR és a telek 25 évre szóló használati joga ellenértékeként, amelyet hozzávetőlegesen 3 millió EUR értékűre becsültek, 30 %-os üzletrészt szerzett.

(10)	Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy érvelt, hogy az LfA állami bank, és az általa állami forrásokból finanszírozott befektetés a közös piaccal nem összeegyeztethető támogatást jelenthet, amelynek kedvezményezettje a BAV.

4. NÉMETORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(11)

Németország lényegében azt az álláspontot képviselte, hogy nem áll fenn támogatás, mivel infrastrukturális befektetésről van szó, és egy meghatározott vállalkozásnak sem származik ebből előnye. Amennyiben mégis támogatásról lenne szó, úgy Németország álláspontja szerint ez az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt, úgynevezett kulturális kivétel hatálya alá esik.

(12)

A stúdiót filmgyártás céljára adják bérbe. Németország tájékoztatása szerint a stúdió bérbeadása során valamennyi bérlőre, így a BAV-ra és leányvállalataira is azonos feltételek vonatkoznak. A felek ezt is rögzítették az ügyviteli szerződésben, amely a létesítmény BAV általi kezelését és a stúdió hasznosítását szabályozza. Ennek alapján a BAV Németország álláspontja szerint nem részesül kedvezőbb elbánásban.

(13)	Németország benyújtott egy listát a stúdióban készített filmekről, amelyből kiderül, hogy ezen filmek több, mint kétharmadát olyan vállalkozások készítették, amelyek semmilyen viszonyban nem állnak a BAV-val (7).

(14)

Annak igazolására, hogy sem a BAV, sem a telephely más használója sem részesül kedvezőbb elbánásban, Németország 2005-ben benyújtott egy listát 25, többek között Németországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban található (748 m2 és 4 225 m2 közötti alapterületű) filmstúdió bérleti díjaival. A bérleti díjak 0,27 EUR/m2 (Olaszország) és 4,34 EUR/m2 (Egyesült Királyság) között mozogtak. 2005-ben az új, 3 060 m2 területű BFH-stúdió bérleti díja 1,02 EUR/m2 volt. Ezt az árat fizette a stúdió valamennyi használója, így a BAV is.

5. FEJLEMÉNYEK AZ ELJÁRÁS SORÁN

(15)

Az eljárás megindítása után Németország a támogatás gyanújának eloszlatása és a folyamat átláthatóbbá tétele érdekében az alábbi módosítást (a továbbiakban: új megközelítés) javasolta:

Az LfA a BFH kizárólagos tulajdonosa lesz. Névértéken, azaz összesen 15 000 EUR-ért átveszi a BAV 30 %-ot kitevő üzletrészét. Itt meg kell jegyezni, hogy a BFH társasági szerződésében rögzítésre került, hogy az üzletrészeket a többi tag részére névértéken (az eredeti értéken) értékesítik. Az LfA átveszi a maradék 21 %-ot kitevő üzletrészeket is (8);

A BAV lemond az eredeti üzletrészének megfelelő, 30 %-os nyereségrészesedésről, és ekkortól kezdve csak az új stúdió üzemeltetéséért felelős. A BAV a tényleges költségeknek megfelelő ügyviteli költségeket évente kiszámlázza a BFH-nak. 2006-ra e költségeket 106 405 EUR-ra becsülték, ezt független szakértő vizsgálja.

3. táblázat

Ügyviteli költségek 2006-ban

(EUR)
Költségtípus	Magyarázat	Költségek 2006-ban
Telekkel és épülettel összefüggő szolgáltatások: takarítás, hólapátolás, utak szórása, zöldterületek; karbantartási és javítási munkák, szemétszállítás stb.	A számlázás alapja a 6 %-os telek- és épületrészesedés. Az összehasonlítható ajánlatok ugyanilyen összeget tettek ki.	21 539,29
Kereskedelmi irányítás, pl. számlázás, szerződések elkészítése	Heti 2 óra, 40 EUR	4 160
Ingatlankezelés	Heti 1 óra, 40 EUR	2 080
Tűzoltók, biztonsági szolgáltatások, riasztórendszer, tűzvédelmi berendezések ellenőrzése	A BAV-ot jogszabály kötelezi saját tűzoltóság létrehozására. Ennek költségei évi 1 millió EUR-t tesznek ki.	50 906,13
Marketing, forgalmazás, szolgáltatások; beleértve a titkársági szolgáltatásokat, ügyfélszerzést, marketinget, költségvetés-számítást, projektkövetést, gyártásfelügyeletet stb.	A részleg összköltsége: 175 000 EUR. Titkárság: havi 200 EUR; forgalmazás-koordináció: havi 100 EUR; marketing-koordináció: havi 100 EUR; marketingtevékenységek: havi 400 EUR; ügyfélszolgálat törzsvásárlók részére: havi 200 EUR; új ügyfelek szerzése Németországban: havi 200 EUR; új ügyfelek szerzése nemzetközi területen: havi 100 EUR; költségvetés-számítás: havi 100 EUR; gyártásfelügyelet: havi 200 EUR; projektkövetés: havi 150 EUR; panaszkezelés: havi 200 EUR; versenytársak elemzése: havi 100 EUR	25 800
Sajtó: sajtóközlemények, lapkivágatok; intra- és internet stb.	Heti 2 óra, 40 EUR	960
Könyvelés	Heti 2 óra, 40 EUR	960
		106 405,42

A BFH vállalja, hogy a telek használatáért a piaci árnak megfelelő ellenértéket fizet. Ez a használati díj a piaci gyakorlatnak megfelelően a telek értékének 5 %-át teszi ki, amelyet egy független szakértő 2006 januárjában 3 670 000 EUR-ra becsült. A használati díjat ennek következtében évi 183 500 EUR plusz áfa összegben állapították meg. Az árat a fogyasztói árindexhez kötik. A BFH azonban nem fogja havonta fizetni a használati díjat, hanem azt tartozásként felhalmozza. Ennek során az alapkamat plusz 4 % mértékű kamatot alkalmaznak.

2024-ben egy független szakértő felbecsüli az új stúdió piaci értékét; az új stúdió vagyonának átvételéért a BAV a vagyon piaci értékének megfelelő árat fizet a BFH részére, amelybe beszámítható a tartozásként felhalmozott használati díj a kamatokkal együtt. Ha a stúdió értéke meghaladja a felhalmozódott bérletidíj-követelést, úgy a BAV a különbözetet megfizeti a BFH-nak (LfA-nak).

6. ÉRTÉKELÉS

(16)	A vizsgálandó eredeti intézkedés az LfA új stúdióba való 6,9 millió EUR összegű befektetése és a BFH-ban fennálló részesedése volt.

(17)

Mint azt az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtették, e folyamat esetében az alábbi okokból lehet szó az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, a BAV-nak nyújtott állami támogatásról:

a)	Az LfA állami bank, cselekedetei és döntései az államnak tudhatók be (Bajorország); így állami források felhasználására került sor.

Az LfA befektetése gazdasági előnyhöz juttathatta a BAV-ot, mégpedig az üzemeltetési költségek esetleges túlkompenzálása, a BFH üzletrészeinek az LfA-val szemben indokolatlanul előnyös feltételekkel történő megszerzése, a stúdió tulajdonának feltételekhez nem kötött megszerzése 25 év elteltével, valamint a stúdió kedvező feltételek és költségek melletti rendelkezésre állása révén, amelyhez a BAV a rendes piaci feltételek mellett valószínűleg nem jutott volna hozzá.

c)	Mivel az előnyben kizárólag a BAV-ot részesítették, versenytársait nem, az LfA befektetése torzíthatta a piaci versenyt.

d)	Mivel a BAV nemzetközi piacokon is versenyben áll más vállalkozásokkal, az új stúdió üzemeltetése hatással lehetett a tagállamok közti kereskedelemre is.

6.1. Támogatás fennállása – az új megközelítés hatása

6.1.1. A jövőre nézve

(18)	Németország az új megközelítés alkalmazásához szükséges valamennyi változtatást előkészítette, eltávolította valamennyi korábbi és jövőbeli elemet, amely állami támogatásnak minősülhet, és kötelezte magát a megközelítés alkalmazására a Bizottság határozatának elfogadását követően.

(19)

Az LfA 15 000 EUR-s áron megveszi a BAV-tól a BFH 30 %-os üzletrészét. Ezt az árat a BFH társasági szerződésében határozták meg, és pontosan megfelel annak az árnak, amit eredetileg a Bavaria fizetett az üzletrészekért. A BFH üzletrészeinek értékesítéséért a BAV nem részesül olyan előnyben, amely állami támogatásnak minősülhet. Az LfA az üzletrészek 100 %-ával fog rendelkezni, és következésképpen a BFH bevételeinek 100 %-a fogja megilletni.

(20)

A jövőben a BAV a „tényleges költségeknek” megfelelő ügyviteli költségeket évente kiszámlázza a BFH-nak. A Németország által 2006 novemberében benyújtott adatok szerint az éves költségek 2006-ban 106 405 EUR-t tesznek ki. A ténylegesen felmerült költségeket évente számítják ki és számlázzák, és ezeket egy független szakértő felülvizsgálja. Biztosítják, hogy a BAV-nak csak a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért fizetnek, így a túlkompenzáció kizárt. Így a BAV az üzemeltetésért nem részesül olyan, túlfizetés formájában megnyilvánuló előnyben, amely támogatásnak lenne tekintendő.

(21)

2024-ig a BFH a piacon szokásos mértékű bérleti díjat fizet a BAV-nak a telek használatáért. Ennek mértéke a telek független szakértő által becsült értékének 5 %-át teszi ki (9). Ez az összeg a szokásos piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díjnak tekinthető, mivel ingatlantulajdona után megfelelő hozamot biztosít a BAV-nak. A BFH azonban nem fogja havonta készpénzben kiegyenlíteni a használati díjat, hanem azt a kamatokkal együtt tartozásként felhalmozza (10). Biztosítják, hogy a BAV-nak csak a telek használatáért fizetnek, így a túlkompenzáció kizárt.

(22)

2024-ben, a 25 év elteltével egy független szakértő felbecsüli az új stúdió piaci értékét; a BAV ezen értéken szerezheti meg az új stúdiót a BFH-tól, és a felhalmozott bérletidíj-követelést a kamatokkal együtt beszámíthatja ebbe az összegbe. Ha az épület piaci értéke 2024-ben meghaladja a felhalmozódott követelést, úgy a BAV megtéríti a különbözetet. Következésképpen kizárt, hogy a BAV a stúdió megszerzésekor bármilyen előnyben részesül (11). Így megállapítható, hogy az új megközelítés garantálja, hogy a BAV a jövőben nem tesz szert semmilyen, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előnyre az új stúdió üzemeltetéséből, következésképpen a jövőre nézve kizárt az esetleges állami támogatás a BAV javára. A BAV lemond 30 %-ot kitevő üzletrészéről, és az új stúdió üzemeltetésének tényleges költségeit és az épület használatának díját fogja kiszámlázni a BFH-nak. Ezenkívül a BAV-nak 25 év elteltével egy a piaci viszonyoknak megfelelő árat kell fizetnie a telephely megszerzéséért. Eredetileg úgy tervezték, hogy 25 év elteltével az új BFH épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül.

6.1.2. A múltban – Az intézkedésnek az új megközelítés alkalmazása előtt már bekövetkezett hatásai

(23)

Az 1. és 2. táblázat tájékoztatást nyújt a BAV részére 1999 és 2005 között történt kifizetésekről. E kifizetések két csoportba sorolhatók: az ügyvitel ellentételezése és a BAV megállapodás szerinti részesedése a bevételből. Ezek a következőképpen foglalhatók össze:

4. táblázat

A BAV részére történt kifizetések – Ellentételezés és nyereség

(EUR)

1999 októberétől

2000

2001

2002

2003

2004

2005

A.	Bevételek összesen

61 000

333 000

250 000

205 000

252 000

258 000

181 000

B.	A BFH részére garantált kifizetések

38 000

153 000

115 000

C.	(a BFH-nak fizetett) üzemeltetési költségek

23 000

103 000

97 000

84 000

79 000

103 000

92 000

D.	Karbantartás, víz, áram, fűtés stb.

7 000

53 000

66 000

62 000

18 000

42 000

31 000

E.	Biztonság, marketing, általános költségek és üzemeltetés

16 000

50 000

31 000

22 000

61 000

F = A – B – C Nyereségek

77 000

6 000

173 000

155 000

89 000

G.	A BFH nyeresége

39 000

4 200

121 100

108 500

62 300

H.	A BAV nyeresége

38 000

1 800

51 900

46 500

26 700

Kifizetések a BAV-nak összesen: I = C+ H

23 000

141 000

97 000

85 800

130 900

149 500

118 700

(24)

Azon kifizetések, amelyekben a BAV a telephely üzemeltetéséért részesült (lásd a 4. táblázat C sorát, illetve a részletes adatokat a D és E sorban), részben a tényleges kiadásokat, részben az ügyviteli szerződésben előzetesen rögzített átalánydíjakat tükrözik. Ezen kifizetések még a 2000-es és 2004-es „csúcsévekben” is, amikor a BAV részére teljesített kifizetések elérték a 103 000 EUR-t, következetesen alatta maradtak a részletes költségtervezésben megjelöltnek, amely 2006-ra több mint 106 405 EUR-s összeget irányoz elő (lásd a 3. táblázatot), és nem biztosítottak tisztességtelen előnyt a BAV részére.

(25)	A BAV részesedése a bevételből az ingyenes telekhasználatot volt hivatott ellensúlyozni. Ezen kifizetések a telek bérbe adásának piaci értéke alatt vannak, amely jelenleg évi 183 500 EUR-t tesz ki (lásd (15) pont).

(26)

A 4. táblázatból (I. sor) látható, hogy még a BAV összes (az üzemeltetésből és a nyereségekből származó) bevételének összeszámolásakor is az összes kifizetés összege, amelyben a BAV 1999 és 2005 között részesült, a telek használatának becsült piaci értéke alatt van (amely jelenleg eléri az évi 183 500 EUR-t). Ennek oka az eredeti tervben található, amely szerint 25 év elteltével az új BFH-épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül, ami „további”előnyt jelentett volna a BAV részére. Az új megközelítés alapján azonban a BAV a stúdiót a szokásos piaci áron szerzi meg. Mindebből következik, hogy a BAV-nak az 1999 és 2005 közötti években nem származott az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett előnye az intézkedésből.

(27)	Következésképpen megállapítható, hogy a BAV az új stúdió eddigi üzemeltetésével összefüggésben nem részesült állami támogatásban.

6.2. Esetleges támogatások a stúdió használatával összefüggésben

(28)	A BAV esetleges, a stúdió üzemeltetésével összefüggő túlfizetése mellett (lásd fent a 4. táblázatot) a BAV megkülönböztetett elbánásban is részesülhetett a stúdió használata során.

(29)

A Németország által szolgáltatott adatok szerint a legtöbb filmet olyan vállalkozások készítették, amelyek semmilyen viszonyban nem álltak a BAV-val (12). Németország megerősítette, hogy a BAV nem élvez előjogokat a stúdióhoz való hozzáférés tekintetében. Ezenkívül valamennyi filmgyártó a BAV-val azonos feltételek mellett és azonos áron vehette és veheti jelenleg is igénybe a stúdiót. A Bizottságot biztosították, hogy a BAV-ot ugyanúgy kezelik, mint összes versenytársát, és nem részesült és jelenleg sem részesül megkülönböztetett elbánásban, így a stúdió használata során nem származott, és nem is fog származni az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett előnye az intézkedésből.

6.3. Az új megközelítés összeegyeztethetősége a piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elvével

(30)

A piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elve vonatkozásában, amelyre az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkoznak, meg kell jegyezni, hogy ott arról a tényről volt szó, hogy az LfA és a BAV nem azonos feltételek mellett fektettek be a BFH-ba, és ezt a BAV-nak nyújtott támogatásnak tekintették. Az új megközelítés ezt a problémát úgy oldja meg, hogy az LfA a BFH kizárólagos tulajdonosa lesz. Az új megközelítésben tervezettek alapján a BFH – amely a stúdió valamennyi használójának azonos, piaci árakat számláz – bevételei 100 %-ban az LfA-t illetik és a BFH által fizetett osztalék teljes összege az LfA-t illeti. Végezetül, az LfA 2024-ben a stúdió értékesítéséért a szokásos piaci árat fogja kapni. Ezért prima facie abból kell kiindulni, hogy az LfA befektetése a BFH-ba a piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elvével összhangban áll.

7. KÖVETKEZTETÉSEK

(31)	A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedés az új megközelítés szerinti formájában nem biztosít előnyt a BAV-nak és így nem minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak a BAV javára,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az LfA Förderbank Bayern befektetése a Bayerische Filmhallen GmbH-ba a Németország által bemutatott, módosított formában nem minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak a Bavaria Film GmbH javára.

2. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 21-én.

A Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 249., 2003.10.17., 2. o.

(2) Az 1919-ben alapított stúdióból jött létre a Bavaria Film, amely jelenleg több mint 30 leányvállalattal és közös vállalattal rendelkezik Németországban, Ausztriában, Olaszországban, és a Cseh Köztársaságban. A Bavaria csoport világszerte az audiovizuális ipar valamennyi ágazatában tevékenykedik. A BAV alaptőkéjének több, mint 50 %-a a regionális közszolgálati műsorterjesztők tulajdonában áll.

(3) Az eredeti tervek szerint az LfA 70 %-os üzletrésszel rendelkezett volna. Jogi okokból azonban (a hitelviszonyokról szóló törvény szerinti, nagy összegű hitelekre megállapított felső határ átlépése) átruháztak Lothar Wedel ügyvédre 21 %-ot kitevő üzletrészt.

(4) Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapításaival ellentétben a 3,1 millió eurós összeget csak részben változtatták támogatássá. Az eljárás Bizottság általi megindítása miatt a kölcsön utolsó, 1,345 millió euró összegű részletét nem változtatták támogatássá, hanem meghosszabbították a kölcsön és kamatai futamidejét.

(5) Ezen hozzávetőlegesen 50 %-os, a 30 %-os, illetve 70 %-os tényleges részesedéstől eltérő megosztás hátterében az a felismerés áll, hogy a BAV által nyújtott infrastrukturális szolgáltatások és tevékenységek (beleértve a telek díjmentes használatát) messze meghaladják az ellenszolgáltatásként a bérletidíj-bevételből biztosított részesedést (azaz maximum 103 000 eurót).

(*1) Az ezen felül felmerült közvetett igazgatási költségeket, mint a biztonság és a közös költségek (marketing, ügyfélszerzés stb.), nem vették számításba.

(6) Az ezen felül felmerült közvetett igazgatási költségeket, mint a biztonság és a közös költségek (marketing, ügyfélszerzés stb.), nem vették számításba.

(7) Az 1999 és 2005 között a stúdióban készített 14 filmből kettőt a BAV és további kettőt az Odeon Film AG, illetve az Odeon Pictures GmbH készített. Ezen filmgyártások időpontjában (2000-ben) a BAV 32,75 % és 38,4 % közötti részesedéssel rendelkezett az Odeon Fim AG-ben, amely az Odeon Pictures GmbH üzletrészeinek 100 %-ával rendelkezett.

(8) Az LfA ezen kívül névértéken, azaz 10 500 euróért átveszi Lothar Wedel üzletrészét.

(9) A telek értékét 3 670 000 euróra becsülik. Az éves bérleti díj 183 000 eurót tesz ki, így biztosított a szokásos piaci viszonyoknak megfelelő 5 %-os névleges hozam.

(10) A BAV a piaci viszonyoknak megfelelő szokásos kamatot számít fel. Ennek mértéke az alapkamat plusz 4 %, ami megfelel annak a kamatnak, amely egy, a BFH-hoz hasonló vállalkozásnak nyújtott kölcsön esetén elvárható lenne.

(11) Mivel a használati díj felhalmozódik, így Németország álláspontja szerint kizárható, hogy a BFH csődbe menjen és a BAV a fizetésképtelenségi eljárás során előnyre tegyen szert abból, hogy a stúdió az ő telkén található.

(12) Lásd a 7. lábjegyzetet.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/25

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 19.)

a brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2007) 3440. számú dokumentummal történt)

(2007/516/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1)

A 90/424/EGK határozat eljárásokat állapít meg a konkrét állat-egészségügyi intézkedésekhez – köztük műszaki és tudományos intézkedésekhez – való közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályozására. Előírja, hogy a Közösség tegye meg a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok kidolgozásához vagy állat-egészségügyi képzés és oktatás kidolgozásához szükséges műszaki és tudományos intézkedéseket, illetve segítse a tagállamokat ilyen intézkedések megtételében.

(2)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által az állatról emberre terjedő betegségek, ezek kórokozóinak és az ilyen kórokozók antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének a Közösségben 2005-ben tapasztalható tendenciáiról és forrásairól készített jelentés (2) szerint 22 tagállamban összesen 194 695 humán campylobacteriosisos eset vált ismertté. A brojlerhús tekinthető a fertőzés leggyakoribb forrásának. A beszámolók szerint a pozitív minták aránya a brojlerhúsnál eléri a 66,4 %-ot. A brojlerállományokban a beszámolók szerint a pozitív minták aránya 0,2 és 86 % között van.

(3)	Az EFSA-jelentés szerint továbbá a 22 tagállamban összesen 168 929 humán szalmonellózisos eset vált ismertté 2005-ben. A friss baromfihús jellemző fertőzöttségi aránya 4 és 10 % között mozog, ami az összes vizsgált élelmiszer körében a legnagyobb arány.

(4)

Az EFSA jelentése arra is kitért, hogy az állatokból és élelmiszerekből izolált Campylobacter és Salmonella viszonylag nagy része ellenálló az emberi betegségek kezelésére általánosan használt antibiotikumokkal szemben. Ez különösen érvényes a baromfiból izolált Campylobacter fluorkinolonokkal szembeni ellenálló képességére; a beszámolók szerint az izolátumok 94 %-a ellenálló volt a ciprofloxacinnal szemben. Az ilyen ellenállóképes baktériumok által okozott, élelmiszerből származó fertőzések különösen veszélyesek az ember számára, mivel az orvosi kezelés gyakran hatástalan marad.

(5)

A Gallus gallus brojlerállományban a Salmonella spp. előfordulására vonatkozó, a tagállamokban végrehajtandó alapfelmérésnek a Közösség részéről történő pénzügyi hozzájárulásáról szóló, 2005. szeptember 1-jei 2005/636/EK bizottsági határozatnak (3) megfelelően összehasonlítható információkat gyűjtöttek a Salmonella előfordulási gyakoriságáról az ilyen állományokban. Nagyon nehéz azonban a brojlerhúsban található Salmonella és a brojlerállományokban és a brojlerhúsban található Campylobacter előfordulási gyakoriságának összehasonlítása a különböző tagállamok között, mivel nincs harmonizált megfigyelési rendszer.

(6)

A zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikke szerint koordinált megfigyelési programok hozhatók létre, különösen ha erre konkrét igény merül fel, a kockázatok felmérése, valamint a zoonózisra és a zoonózis-kórokozókra vonatkozó alapértékek meghatározása céljából, a tagállamok szintjén.

(7)

Tudományos szakértők az EFSA-val együttműködve elkészítették a brojlerállományokban előforduló Campylobacter harmonizált megfigyeléséhez szükséges alapfelmérés műszaki specifikációit. Az összes tagállamban képzést szerveztek 2006-ban a laboratóriumi személyzet számára az ilyen állományokban előforduló Campylobacter kimutatási módszereiről és 2007-re tervbe van véve oktatás a tetemekben előforduló Campylobacter számlálásos meghatározásának módszeréről.

(8)	Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport 2006. október 16-i és 17-i ülésén elfogadta az Európai Unióban a brojlerhúsban előforduló Salmonella és Campylobacter összehangolt megfigyelési programjához javasolt műszaki specifikációkról szóló jelentést (5).

(9)

A munkacsoport 2007. február 20-án elfogadott egy olyan jelentést (6) is, amely javaslatot tartalmazott a szárnyasokban (Gallus gallus), a pulykában és a sertésben előforduló Salmonella, illetve a brojlerekben előforduló Campylobacter jejuni és C. coli baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének harmonizált megfigyelési rendszerére. A jelentésben ajánlásokat tesznek egy harmonizált megfigyelési rendszerre és az érzékenységi vizsgálatok harmonizált módszertanára vonatkozóan.

(10)

A 2003/99/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és II. mellékletének B. része értelmében részletes szabályokat kell megállapítani a baromfiban előforduló Campylobacter jejuni és Campylobacter coli antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének megfigyelési programjára. E szabályok megalkotásához adatgyűjtés szükséges. Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálatainak ezért szerepelnie kell a felmérésben ezen adatgyűjtés céljából.

(11)

Figyelembe véve a Salmonella és Campylobacter által okozott emberi megbetegedések nagy számát, a brojlerek és a brojlerhús mint fertőzésforrások fontosságát és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kifejlődésének egyre növekvő problémáját, a tagállamokban összehasonlítható adatokat kell gyűjteni a brojlerekben és a brojlerhúsban előforduló Campylobacter és a brojlerhúsban előforduló Salmonella előfordulási gyakoriságáról, hogy mérlegelni lehessen közösségi szintű szabályozó intézkedések szükségességét, megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit.

(12)

A felmérés célja a közösségi állat-egészségügyi jogalkotáshoz szükséges műszaki információk biztosítása, ideértve a baromfinál a zoonózis elleni védekezési programokban alkalmazott antibiotikumok használatáról szóló információkat is. Tekintve a tagállamokban a brojlerekben és a brojlerhúsban a Salmonella és a Campylobacter előfordulási gyakoriságáról és a brojlerállományokban előforduló Campylobacter antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességről szóló összehasonlítható adatok gyűjtésének fontosságát, a felmérés konkrét igényeinek kielégítéséhez közösségi pénzügyi hozzájárulást célszerű nyújtani. A laboratóriumi vizsgálatok során felmerülő összes költséget indokolt megtéríteni, egy adott összeghatárig. Az összes többi felmerülő költség – mint például mintavétel, utazás, adminisztráció – esetében közösségi pénzügyi hozzájárulás nem indokolt.

(13)	Közösségi pénzügyi hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a felmérés a közösségi jognak megfelelően történik és hogy teljesülnek egyes további feltételek is.

(14)	Közösségi pénzügyi hozzájárulás olyan mértékben adható, ahogy az adott tevékenységet ténylegesen elvégzik, és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok az e határozatban előírt határidőn belül benyújtják az összes szükséges információt.

(15)

Az igazgatási hatékonyság érdekében a közösségi pénzügyi hozzájárulás igényléséhez bemutatott összes kiadást euróban kell megadni. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (7) összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyamnak az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamnak kell lennie, amely hónapban a tagállam benyújtotta a kérelmet.

(16)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

E határozat szabályokat állapít meg a tagállamokban végrehajtandó, az alábbiakat vizsgáló felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásra:

a)	Campylobacter spp. brojlerállományokban és a baktérium antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége; és

b)	Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlertetemekben.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)	„állomány”: az ugyanazon a telephelyen vagy ugyanabban az istállóban tartott, azonos egészségi állapotú, és epidemiológiailag egy egységet képező összes baromfi (mint például brojler); nagyüzemi baromfitenyésztés esetében az állomány az ugyanazon légtérben tartott összes baromfit jelenti;

b)	„vágási tétel”: az ugyanabban az állományban felnevelt brojlerekből álló, a vágóhídra egy napon küldött szállítmány;

c)	„illetékes hatóság”: a tagállamnak a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikke alapján kijelölt hatósága vagy hatóságai.

3. cikk

A felmérés tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók

A tagállamok felmérést végeznek, hogy meghatározzák a zoonózisok és az I. melléklet szerint véletlenszerűen kiválasztott vágóhidakon vett mintákban található zoonózis-kórokozók előfordulási gyakoriságát, az alábbiak szerint:

a)	Campylobacter spp. brojlerállományokban, és a baktérium antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége;

b)	Campylobacter spp. brojlertetemekben;

c)	Salmonella spp. brojlertetemekben,

a Közösség egészében. A felmérés csak azokra a brojlerekre terjed ki, amelyeket egynapos koruktól az adott tagállamban neveltek.

4. cikk

Mintavétel és elemzés

(1) A mintavételt az illetékes hatóság végzi, vagy az ő felügyelete alatt végzik, az I. mellékletben megadott műszaki specifikációk szerint.

(2) A minták és izolátumok elemzését, az elemzés céljától függően, a Salmonella spp., a Campylobacter spp., illetve az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálatára kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok végzik.

(3) Az illetékes hatóság azonban kijelölhet más olyan laboratóriumot is a minták és izolátumok elemzésére, amely részt vesz a Salmonella spp., a Campylobacter spp. és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség hatósági ellenőrzésében.

Ilyen esetben a nemzeti referencialaboratórium támogatást és oktatást nyújt a kijelölt laboratóriumoknak, és rendszeres körvizsgálatok szervezésével biztosítja, hogy betartsák a minőség-ellenőrzési szabályokat.

Az e cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint kijelölt, a vizsgálatokat végző laboratóriumoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a)	igazolt gyakorlattal rendelkeznek a vizsgálatokhoz szükséges módszerek használatában;

b)	rendelkeznek az EN/ISO 17025 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel;

c)	az illetékes nemzeti referencialaboratórium felügyelete alatt működnek.

5. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetési feltételei

(1) A mintavétel és elemzés költségeihez a közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetése a tagállamok számára a II. mellékletben a társfinanszírozásra megállapított felső összértékig történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett közösségi pénzügyi hozzájárulás akkor fizethető ki a tagállamnak, ha a felmérést a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek – beleértve a versenyjogi és közbeszerzési szabályokat is – megfelelően hajtja végre, valamint teljesíti a következő feltételeket:

a)	a felmérés végrehajtásához szükséges törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések legkésőbb 2007. december 31-ig hatályba lépnek;

b)	a tagállam legkésőbb 2008. május 31-ig benyújt a Bizottsághoz egy, az I. melléklet E. részének 1. pontjában felsorolt információkat tartalmazó és a felmérés első három hónapját lefedő helyzetjelentést;

a tagállam legkésőbb 2009. február 28-ig benyújt a Bizottsághoz egy zárójelentést a felmérés végrehajtásáról, amely tartalmazza az I. melléklet E. részének 1. és 2. pontjában felsorolt összes információt, a tagállamnál a mintavételek és elemzések kapcsán felmerült költségek igazolásával együtt, valamint a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak során elért eredményeket; a felmerült költségekre vonatkozó igazolásnak legalább a III. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia;

d)	a felmérés eredményes végrehajtása.

(3) Ha a (2) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés benyújtása nem történik meg 2009. február 28-ig, akkor a kifizetendő pénzügyi hozzájárulás arányosan csökken a következőképpen: a teljes összeg 25 %-ával 2009. március 30-ig, 50 %-ával 2009. április 30-ig és 100 %-ával 2009. május 30-ig.

6. cikk

A megtérítendő összegek felső határa

A felmérésbe tartozó mintavételek és elemzések költségeinek megtérítéseként a tagállamok számára fizetendő közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a következő felső határértékeket:

a)	20 EUR a Campylobacter és a Salmonella spp. minden kimutatási vizsgálatáért,

b)	30 EUR a Campylobacter spp.-izolátumok minden megerősítő vizsgálatáért, kitenyésztéséért (speciáció) és számlálásos vizsgálatáért, valamint a Salmonella spp.-izolátumok szerotipizálásáért,

c)	30 EUR a brojlerállományokból származó Campylobacter-izolátumok antibiotikumos vizsgálatáért.

7. cikk

Az adatok összegyűjtése, értékelés és jelentés

(1) A 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóság gyűjti össze és értékeli az ezen irányelv 4. cikke szerint a Salmonella és a Campylobacter előfordulási gyakoriságára vonatkozóan elvégzett mintavételek és elemzések eredményeit, és az összes szükséges adatot és ezeknek a tagállam által elkészített értékelését egy jelentésben legkésőbb 2009. február 28-ig beadja a Bizottsághoz. Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességre vonatkozó eredményekről a jelentés 2009. május vége előtt adandó be, a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerinti éves jelentés keretében.

(2) A Bizottság a felmérés végrehajtása során kapott eredményeket a nemzeti összesített adatokkal és ezeknek a tagállamok által elkészített értékelésével együtt továbbítja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz vizsgálat céljából.

A tagállamok által szolgáltatott adatokat a tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül tilos a felmérésen kívül más célra használni.

(3) A nemzeti szinten összesített adatokat és eredményeket a titkosságot biztosító formában nyilvánosságra hozzák.

8. cikk

A kiadásokra alkalmazandó átváltási árfolyam

Ha a tagállamnál a kiadás nem euróban merül fel, akkor az érintett tagállam átváltja azt euróra, az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamon, amely hónapban a tagállam benyújtja a kérelmet.

9. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 2006/965/EK határozattal (HL L 397., 2006.12.30., 22. o.) módosított határozat.

(2) The EFSA Journal (2006) 94.

(3) HL L 228., 2005.9.3., 14. o.

(4) HL L 325., 2003.12.12., 31. o. A legutóbb 2006/104/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

(5) The EFSA Journal (2007) 96., 1–46. o.

(6) The EFSA Journal (2006) 403., 1–62. o.

(7) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 325., 2003.12.12., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK

A. RÉSZ

Mintavételi rendszer

Elkerülendő az életkori hatásokat, a mintákat a vágóhídon, vágási tételekből kell venni.

Mivel közismert, hogy a Campylobacter spp. előfordulási gyakorisága az évszaktól függően jelentősen változik, indokolt rétegezés alkalmazása. Ennek keretében egy tizenkét hónapos időszakot fel kell osztani 12 egy hónapos időszakra. Ezen időszakok mindegyikében a teljes minta 1/12-ed részével egyenlő mennyiségű mintát kell venni.

A mintavételnek továbbá véletlenszerű kiválasztáson kell alapulnia, mind a vágóhidak, mind az egyes hónapokon belüli mintavételi nap, mind a kiválasztott mintavételi napon a mintát adó tételeket illetően. A véletlenítési rendszernek kifejezetten garantálnia kell, hogy a vágási tételek kiválasztása a különböző tartási módokon (hagyományos, szabad tartás, biotartás) hizlalt állományok létszámával arányosan történjen. Ki kell zárni továbbá, hogy a Salmonella spp. vagy a Campylobacter spp. helyzetének vágáskori ismerete torzíthassa a véletlenítést. Az illetékes hatóság felelőssége a véletlenítési rendszer kidolgozása és helyes alkalmazásának biztosítása. Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport az Európai Unióban a brojlerhúsban előforduló Salmonella és Campylobacter koordinált megfigyelési programjára javasolt műszaki specifikációkról szóló jelentése tartalmaz példát a véletlenítési eljárásra. A véletlenítési rendszert részletes ismertetni kell a Bizottsággal.

B. RÉSZ

A minta mennyisége

1. Az elsődleges minta mennyisége

Az elsődleges minta mennyisége határozza meg a vizsgálandó vágási tételek számát.

Legalább 384 vágási tételből kell mintát venni. Figyelembe véve, hogy a minták egy része várhatóan nem ad reakciót, a megadottnál kb. 10 %-kal több mintát kell venni.

A b) ponttól eltérően Észtországban, Lettországban és Luxemburgban a következő számú vágási tételből (1) kell mintát venni:

i.	Észtországban legalább 96 vágási tétel;

ii.	Lettországban legalább 120 vágási tétel;

iii.	Luxemburgban legalább 12 vágási tétel.

2. A másodlagos minta mennyisége

A másodlagos minta mennyisége határozza meg a vizsgálandó vágási tételből történő mintavételhez szükséges brojlercsirkék számát. Ennek 10 db csirkének kell lennie a vakbélben előforduló Campylobacter kimutatási vizsgálatához és 1 db csirkének a Campylobacter és a Salmonella tetemekben történő kimutatásához. Ezeknek a vakbélmintáknak és tetemmintáknak ugyanabból a vágási tételből kell származniuk.

C. RÉSZ

Minták begyűjtése, kezelése és elemzése brojlerállományokban előforduló Campylobacter spp. kimutatásának és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálata céljából

1. Begyűjtés és szállítás

A Campylobacter-baktériumok viszonylag sérülékeny organizmusok, amelyek gyorsan elpusztulnak a gazdazsigereken kívül. Ügyelni kell ezért arra, hogy a mintavétel megfelelően, az elemzés pedig gyorsan történjen. Kerülni kell a szélsőséges hőmérsékleteket és a szállításnak a lehető leggyorsabbnak kell lennie.

A begyűjtendő mintának sértetlen vakbélnek kell lennie. A vakbélmintákat kizsigereléskor kell venni.

Csak a szabványos mintavételi eljárásokban jártas személyzet végezheti a minták begyűjtését. A mintavétel során a legfontosabb a vakbéltartalomból származó külső szennyezés lehető legkisebbre csökkentése. Ez a legjobban úgy érhető el, hogy kézzel óvatosan kihúzzák a vakbelet a belek csatlakozásánál. Egyedenként egy sértetlen vakbelet kell kivenni, és a mintavételt végzőnek ellenőriznie kell, hogy a vakbél tele van-e, ellenkező esetben el kell vetnie. Az egyedeket lehetőleg véletlenszerűen kell kiválasztani a teljes tételből (kihagyva a vágási tétel elejét) úgy, hogy a mintavétel ne egymás után következő egyedektől történjen. A begyűjtött 10 vakbél egy steril szállítózacskóba/csomagba gyűjthető össze.

A mintáról rendelkezésre álló összes lényeges információt fel kell jegyezni az illetékes hatóság által készített mintavételi űrlapra, ezek alapján lehet később elkészíteni a jelentést az E. részben leírt előírásoknak megfelelően. Az egyes mintákra és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság gondoskodik az egyedi számozási rendszer kialakításáról és használatáról. A vágási tétel azonosítóját kell használni a tetemminta azonosítójaként is.

A vakbélmintákat sértetlen vakbélként kell a laboratóriumba szállítani 24 órán belül (azaz expressz küldeményként vagy futárszolgálattal) és ott azonnal el kell végezni az elemzéseket. Ahol ez nem lehetséges, ott a mintákat hűtve kell tartani legalább a laboratóriumba történő szállításig, és az elemzéseket a mintavételtől számított legfeljebb 72–80 órán belül el kell végezni. A laboratóriumban azokat a mintákat, amelyek elemzését nem lehetett elvégezni az érkezés napján, hűtve kell tárolni az elemzésig.

A laboratóriumban a vakbelek tartalmát steril módon ki kell venni és össze kell keverni egy összetett minta előállítása céljából.

2. Diagnosztikai módszerek

2.1. Tenyésztés

Szelektív táptalajon történő közvetlen tenyésztés jó becslést ad a Campylobacter előfordulási gyakoriságára. A minta közvetlen tenyésztését a Campylobacter számára kedvező szelektív táptalajon (például módosított CCDA (vérmentes szelektív táptalaj Campylobacterhez), Karmali vagy Preston agar) kell végezni.

A lemezeket 41,5 ± 1 °C hőmérsékleten kell inkubálni mikroaerob atmoszférában legalább 48 ± 2 órán keresztül. A szaporodás 24 óra múltán mutatható ki.

A mikroaerob atmoszféra előállítható kereskedelemben kapható mikroaerob inkubátorokkal (gázkeverék: 10 % CO2 és 6 % O2). Ilyen inkubátorok híján mikroaerob tenyésztőrendszerek használhatók, mint például gázlombikok. A kereskedelemben kaphatók megfelelő mikroaerob atmoszféra előállítására alkalmas kompakt gázrendszerek is.

A tenyésztett minták minden egyes tételére megfelelő pozitív és negatív kontrollokat kell alkalmazni.

2.2. A Campylobacter genus megerősítő vizsgálata és kitenyésztése

A Campylobacter-organizmusok izolálását és megerősítő vizsgálatát az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírtak szerint kell elvégezni. Tételenként legalább egy Campylobacter-izolátumot kell kitenyészteni az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírt fenotipizálási módszerekkel vagy pedig a szakirodalomban leírt molekuláris módszerekkel, mint például polimerázlánc-reakciós (PCR) eljárásokkal. Az alkalmazott módszert fel kell tüntetni. A kitenyésztett izolátum használandó a későbbi antibiotikumos vizsgálatokhoz.

Ha a laboratóriumnak nincs nagy tapasztalata a kitenyésztés terén, akkor a 2.4. pontban leírtak szerint tárolnia kell az izolátumot a szükséges kiegészítő oktatás befejeződéséig, vagy pedig el kell küldenie egy nagyobb tapasztalattal rendelkező laboratóriumnak a Campylobacter tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriummal való konzultáció után.

2.3. Minőség-ellenőrzés

Minőségbiztosítási célokból a Campylobacter spp.-izolátumok egy részét (de legfeljebb nyolcat) el kell küldeni a Campylobacter tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak megerősítő vizsgálat és kitenyésztés céljából.

Ezeknek az izolátumoknak egy részét akár egy tételként, akár negyedévenként el kell küldeni e laboratóriumba. Ha izolátumokat kell szállítani laboratóriumok között, akkor megfelelő körülményeket kell biztosítani (például aktívszenes tamponok).

2.4. Tárolás

Pozitív mintánként legalább egy izolátumot kell tárolni a nemzeti referencialaboratóriumokban a nemzeti referencialaboratóriumok tenyészetgyűjteményére vonatkozó szokásos módszerek szerint, oly módon, ami biztosítja a törzsek életképességét legalább két évig.

2.5. Antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelési vizsgálataihoz a Campylobacter-izolátumokból tagállamonként 170-et kell felhasználni. Egy vágási tételből származó Campylobacter-fajonként csak egy izolátumot kell felhasználni a megfigyelési vizsgálatokban.

Azokban a tagállamokban, ahol egy adott évben az előírt mintamennyiségnél kevesebb izolátum áll rendelkezésre, ott az összes ilyen izolátumot fel kell használni az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelési vizsgálataihoz.

Azokban a tagállamokban, amelyekben több izolátum áll rendelkezésre, a vizsgálatsorozathoz vagy fel kell használni az összes izolátumot, vagy pedig véletlenszerűen ki kell választani a legalább az előírt mintamennyiségnek megfelelő reprezentatív izolátumot.

A tagállamoknak legalább az 1. táblázatban felsorolt antibiotikumokat kell vizsgálniuk a Campylobacter érzékenységének meghatározásához, a megadott küszöbértékekkel és megfelelő koncentrációtartományokkal.

1. táblázat

	Antibiotikum	Küszöbérték (mg/l) R >
Campylobacter jejuni	Eritromicin	4
	Ciprofloxacin	1
	Tetraciklin	2
	Sztreptomicin	2
	Gentamicin	1
Campylobacter coli	Eritromicin	16
	Ciprofloxacin	1
	Tetraciklin	2
	Sztreptomicin	4
	Gentamicin	2

A hígításos módszereket a Klinikai és Laboratóriumi Minősítő Intézet (Clinical and Laboratory Standards Institute, CLSI) M31-A3 útmutatójában – „Eljárási szabványok állatokból izolált baktériumok antibiotikumokkal szembeni érzékenységének korongdiffúziós és hígításos vizsgálatához” (Performance Standards for Antimicrobial Disk and Dilution Susceptibility Tests for Bacteria Isolated from Animals), harmadik kiadás – és M100-S16 útmutatójában – „Eljárási szabványok antibiotikumokkal szembeni érzékenység vizsgálatához” (Performance Standards for Antimicrobial Susceptibility testing), tizenhatodik nemzetközi kiegészítés – leírt módszerek szerint kell alkalmazni.

D. RÉSZ

Minták begyűjtése, kezelése és elemzése Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlertetemekben való kimutatása céljából

1. Begyűjtés és szállítás

Vágási tételenként egy teljes tetemet kell begyűjteni közvetlenül a hűtés után, de a további feldolgozás (mint például fagyasztás, darabolás vagy csomagolás) előtt. Néhány vágóhídnál ez jelentheti azt, hogy a mintákat az előhűtés után kell venni, ha ez az utolsó lépés a további feldolgozás előtt.

A begyűjtött mintát külön steril műanyag zsákba kell tenni, elkerülendő a keresztfertőzést, és a mintát el kell küldeni annak a laboratóriumnak, ahol a bőrből mintát vesznek.

A tetemek begyűjtése során el kell kerülni a más tetemekkel vagy vakbélmintákkal való keresztfertőzést. Ezért minden szakaszban óvintézkedéseket kell tenni, hogy a mintavétel, szállítás és tárolás során alkalmazott eszközöket ne fertőzhessék meg a felmérés keretében vizsgálandó kórokozók.

A mintáról rendelkezésre álló összes lényeges információt fel kell jegyezni az illetékes hatóság által készített mintavételi űrlapra, hogy teljesüljenek az E. részben leírt adatrögzítési előírások.

Az egyes mintákra és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság gondoskodik az egyedi számozási rendszer kialakításáról és használatáról. A vágási tétel azonosítóját kell használni a vakbélminták azonosítójaként is.

A mintákat +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni, és a szállítás során óvni kell külső fertőzéstől.

Ideális esetben minden mintának meg kell érkeznie a laboratóriumba a mintavételtől számított 24 órán belül. Kivételes esetekben (például hosszú utaztatás, hétvégék és hivatalos munkaszüneti napok) ez az idő meghosszabbodhat 80 órára.

Ha a Campylobacter és a Salmonella kimutatását nem ugyanaz a laboratórium végzi, akkor elsőként a Campylobacter vizsgálatát végző laboratóriumnak kell megkapnia a mintákat.

2. A minták kezelése a laboratóriumban és az elemzési módszerek

2.1. A minták átvétele

A minták beérkezésekor a laboratórium ellenőrzi a mintavételt végzők által rögzített információkat, és kitölti a mintavételi űrlap vonatkozó részeit.

A laboratóriumban a mintákat +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten tartják, és a laboratóriumi mintakezelési eljárásnak a minták laboratóriumba történő beérkezése után lehetőség szerint azonnal, de mindenképpen a mintavételtől számított 72–80 órán belül meg kell kezdődnie.

2.2. A minta előkészítése

A vizsgálat előtt az összes beérkezett mintát meg kell vizsgálni, hogy a szállítócsomagolás sértetlen-e.

A minták kezelése során minden szakaszban feltétlenül el kell kerülni a minták, illetve a környezet közötti keresztfertőzést.

Egyszer használatos kesztyűt viselve ki kell venni a csirkét a mintaszállító zacskóból, ügyelve arra, hogy a csirke külső felülete ne szennyeződjön.

Steril műszerrel és steril eljárással el kell távolítani a nyaki bőrt (ha van) a tetem egyik oldalán lévő bőrrel együtt, de zsír nélkül, és ebből kell készíteni egy 27 grammos vizsgálati mintát, amit be kell helyezni egy Stomacher (vagy Pulsifier) homogenizálóba.

2.3. Törzsszuszpenzió

A 27 grammos mintát hagyni kell felmelegedni szobahőmérsékletre, majd át kell vinni 9 térfogatnyi (243 ml) pufferolt peptonvízbe (BPW). A keveréket kb. 1 percig kell homogenizálni Stomacher vagy Pulsifier homogenizálóban (27 g szükséges ahhoz, hogy egy mintából párhuzamosan el lehessen végezni a Salmonella spp. és a Campylobacter spp. elemzéseit). Kerülni kell a habzást, a levegőnek a Stomacher zacskóból való lehetőleg maradéktalan eltávolításával.

A törzsszuszpenzió felhasználása a következő:

a)	10 ml-t (kb. 1 g) át kell vinni 90 ml dúsító táptalajra a Campylobacter spp. kimutatásához;

b)	10 ml-t (kb. 1 g) át kell vinni üres steril kémcsőbe; 1 ml-t kell felhasználni a Campylobacter spp. szelektív lemezen történő számlálásához.

A törzsszuszpenzió fennmaradó részét (250 ml – kb. 25 g) a Salmonella spp. kimutatására kell felhasználni.

2.4. A Salmonella spp. kimutatási és azonosítási módszerei

2.4.1. A Salmonella spp. kimutatása

A Salmonella spp. kimutatása az „Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer a Salmonella spp. kimutatására” című ISO 6579-2002(E) szabvány szerinti módszerrel történik.

2.4.2. A Salmonella spp. szerotipizálása

Minden pozitív mintából Kaufmann–White-módszerrel legalább egy izolátumot kell tipizálnia a szalmonella tekintetében nemzeti referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak.

Minőségbiztosítási célokból a nem tipizálható izolátumok egy részét (de legfeljebb 16-ot) el kell küldeni a Salmonella tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a laboratóriumnak.

2.4.3. A Salmonella spp. fágtipizálása

Az S. enteritidis és az S. typhimurium esetében ajánlott, hogy minden pozitív mintából legalább egy izolátumon megtörténjen a fágtipizálás a Health Protection Agency (HPA) (Colindale, London) által leírt módszerrel.

2.5. A Campylobacter spp. kimutatási, azonosítási és mennyiségi meghatározási módszerei

2.5.1. A Campylobacter spp. kimutatása

Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a laboratóriumnak. Ha izolátumokat kell szállítani laboratóriumok között, akkor megfelelő körülményeket kell biztosítani (például aktívszenes tamponok).

2.5.2. A Campylobacter spp. mennyiségi meghatározása

A Campylobacter spp. mennyiségi meghatározását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Campylobacter spp. kimutatásának és megszámlálásának horizontális módszere. 2. rész: Telepszámlálási technikák” című ISO/TS 10272-2:2006 szabvány szerint kell végezni. 10 ml törzs-szuszpenzióból 0,1 ml-t és annak további hígításait kell megvizsgálni úgy, hogy a számlálást el lehessen végezni 106 CFU/g értékig. Ezenkívül a hígítatlan törzsszuszpenzióból 1 ml-t meg kell vizsgálni a 10 CFU/g számlálási határérték meghatározásához. Minden lemezes meghatározást duplikálva kell elvégezni.

Ahhoz, hogy az adatokat össze lehessen hasonlítani és meg lehessen ítélni (a későbbi kockázatértékeléshez), becsléssel meg kell állapítani minden laboratóriumra a mennyiségi meghatározási módszer mérési bizonytalanságát.

A mérési bizonytalanság becsléséhez az ISO/TS 19036:2006 műszaki specifikáció használandó azzal az eltéréssel, hogy a mérési bizonytalanság becsléséhez a törzsszuszpenzióból származó párhuzamos hígításokat kell felhasználni.

A mérési bizonytalanság a reprodukálhatóság laboratóriumon belüli szórásából vezethető le. A mérési bizonytalanság becsléséről májustól szeptemberig kell adatokat gyűjteni, hogy legyenek pozitív minták. Összesen 12 pozitív mintát kell megvizsgálni a törzsszuszpenzió 10 ml-éből készített duplikált és párhuzamos hígításokban. A mérési bizonytalanság becslésére kapott nyers adatokat a felmérés végrehajtása átfogó leírásának (lásd E. rész) részeként külön kell megadni.

3. Az izolátumok tárolása

Ajánlott az izolátumokból egy reprezentatív sorozatot megőrizni például azért, hogy később el lehessen végezni az antibiotikumokkal szembeni érzékenység vizsgálatát. Pozitív mintánként egy izolátumot kell megőrizni. Erre a célra lehetőleg a mennyiségi elemzésnél használt Campylobacter-izolátumot kell felhasználni. Az izolátumokat a nemzeti referencialaboratóriumokban kell tárolni a nemzeti referencialaboratóriumok tenyészetgyűjteményére vonatkozó szokásos módszerek szerint, oly módon, ami biztosítja a törzsek életképességét legalább két évig.

E. RÉSZ

Jelentések

A jelentéseknek legalább az alábbi információkat kell tartalmazniuk:

A felmérés végrehajtásának átfogó leírása:

—	vágóhidak: összes vágóhíd országonként, és azoknak a száma, ahol mintát vettek,

—	az elsődleges minta tényleges mennyisége,

—	a rétegezési és véletlenítési eljárások leírása,

—	a minőség-ellenőrzés leírása, amely tartalmazza a Campylobacter mennyiségi meghatározását illetően a mérési bizonytalanság becslésének (laboratóriumonként 12 érték) ismertetését,

—	összesített eredmények.

Az előfordulási gyakoriságra vonatkozó konkrét adatok:

A tagállamok a vizsgálat eredményeit nyers adatok formájában juttatják el a Bizottsághoz, a Bizottság által biztosított adatszótár és adatgyűjtő űrlapok segítségével.

Legalább a következő információkat kell megadni:

—	a vágóhíd neve/kódja,

—	a vágási tétel azonosítója,

—	a vágási tétel származási gazdaságának (mezőgazdasági üzem) neve/kódja,

—	a gazdaság mérete, ha ismert,

—	az állomány Salmonella elleni vakcinázási helyzete, ha ismert,

—	a brojlerek életkora a mintavételkor (vágáskor),

—	információ arról, hogy az állományból ez az első, vagy pedig egy későbbi vágási tétel volt-e (ritkítás előtt vagy sem),

—	tartás típusa (hagyományos, szabad tartás, biotartás),

—	ugyanabban az állományban a korábbi Salmonella- és Campylobacter-vizsgálatok eredményei,

—	a mintavétel időpontja,

—	az adott vágóhídon évente levágott szárnyasok száma,

—	az alkalmazott hűtési módszer típusa (levegő, bemerítéses, permetezéses),

—	szállítási jegyzőkönyv részletes adatai (előírás szerinti: igen/nem),

—	a laboratóriumba érkezés időpontja,

—	a vizsgálat időpontja,

—	a laboratórium azonosítása,

—	a minta típusa,

—	az alkalmazott tenyésztési módszerek és különösen a szelektív táptalaj(ok) leírása,

—	Campylobacter-izolátum: a kitenyésztéshez alkalmazott módszer,

—	Campylobacter: a bakteriológiai vizsgálat eredménye, a vakbélmintából történt kitenyésztéssel együtt,

—	Campylobacter: a bakteriológiai vizsgálat eredménye, a tetemmintából történt kitenyésztéssel és mennyiségi meghatározással együtt,

—	Salmonella: a bakteriológiai vizsgálat és a szerotipizálás eredménye,

—	a mintavétel és az elemzés között eltelt idő (12 órás időszakonként).

A vakbélmintákból származó Campylobacter-izolátumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálatára vonatkozó konkrét információk:

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelésének eredményeit a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének megfelelően a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség tendenciáiról és forrásairól szóló éves jelentésben kell értékelni és megadni.

Figyelembe véve a 2003/99/EGK irányelv IV. mellékletében szereplő rendelkezéseket is, a következő információkat kell megadni:

—	az izolátumok származása, például alapfelmérés, ellenőrzési program, passzív felügyelet,

—	az érzékenység vizsgálatához használt izolátumok száma Campylobacter-fajonként,

—	az ellenállóképesnek talált izolátumok száma antibiotikumonként és Campylobacter-fajonként, és

—	a teljes mértékben érzékeny izolátumok száma és az 1. táblázatban felsoroltak közül 1, 2, 3, 4 és 4-nél több antibiotikummal szemben ellenálló izolátumok száma.

(1) Becslés: gazdaságok száma (4 Észtországban, 5 Lettországban) × 2 állomány gazdaságonként × 2 vágási tétel állományonként × 6 alkalom évenként. Luxemburgban brojlereket csak 3 kisebb állományból vágnak. Az ezekből származó 1-1 vágási tételből kell mintát venni negyedévenként.

II. MELLÉKLET

A tagállamoknak nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulás felső határa

(EUR)
Tagállam	A mintavételek és elemzések összes társfinanszírozásának felső határa
Belgium – BE	58 092
Bulgária – BG	58 092
Cseh Köztársaság – CZ	58 092
Dánia – DK	58 092
Németország – DE	58 092
Észtország – EE	14 688
Írország – IE	58 092
Görögország – EL	58 092
Spanyolország – ES	58 092
Franciaország – FR	58 092
Olaszország – IT	58 092
Ciprus – CY	58 092
Lettország – LV	18 360
Litvánia – LT	58 092
Luxemburg – LU	1 836
Magyarország – HU	58 092
Málta – MT	58 092
Hollandia – NL	58 092
Ausztria – AT	58 092
Lengyelország – PL	58 092
Portugália – PT	58 092
Románia – RO	58 092
Szlovénia – SI	58 092
Szlovákia – SK	58 092
Finnország – FI	58 092
Svédország – SE	58 092
Egyesült Királyság – UK	58 092
Összesen:	1 429 092

III. MELLÉKLET

A brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felmérés végrehajtásáról szóló igazolt pénzügyi jelentés

Tárgyidőszak: … -tól/-től … -ig

A felmérés során felmerült és közösségi pénzügyi hozzájárulással támogatható költségekről szóló kimutatás

A közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma:

…

Az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek	Vizsgálatok száma	A tárgyidőszak során felmerült összes vizsgálati költség (nemzeti pénznemben kifejezve)
A Campylobacter spp. bakteriológiai kimutatása
A Salmonella spp. bakteriológiai kimutatása
A Campylobacter spp. megerősítő vizsgálata
A Campylobacter-izolátumok kitenyésztése
A Campylobacter-izolátumok számlálásos meghatározása
A Salmonella-izolátumok szerotipizálása
A Campylobacter-izolátumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálata

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazoljuk, hogy

—	a fenti költségek valósak és az e határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

—	a költségeket igazoló összes dokumentum pénzügyi ellenőrzés céljára rendelkezésre áll,

—	ehhez a programhoz más közösségi hozzájárulást nem igényeltünk.

Dátum: …

Pénzügyi felelős: …

Aláírás: …

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/38

A TANÁCS 2007/517/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2007. július 16.)

az egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport (NPM/EUKK előkészítő csoport) létrehozásáról szóló 2006/623/KKBP együttes fellépés módosításáról és kiterjesztéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. szeptember 15-én elfogadta a 2006/623/KKBP együttes fellépést (1), amely 2007. július 31-én hatályát veszti.

(2)

A 2007. március 26-án kelt Koszovó jogállására vonatkozó átfogó rendezési javaslat figyelembevételével, mely egy koszovói Nemzetközi Polgári Képviselőről rendelkezik, aki egyben Európai Uniós Különleges Képviselő is lesz, és akit az európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló Nemzetközi Polgári Hivatal (NPH) támogat Koszovóban, a NPM/EUKK előkészítő csoportot át kell nevezni NPH/EUKK előkészítő csoporttá.

(3)

Az NPM/EUKK előkészítő csoport megbízatását módosítani kell és meg kell hosszabbítani 2007. november 30-ig, vagy – amennyiben egy ilyen új ENSZ BT-határozat elfogadására 2007. november 1-je előtt sor kerül – az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244 sz. határozata helyébe lépő és egy nemzetközi polgári képviselő kinevezését jóváhagyó új ENSZ BT-határozat elfogadását követő 30. napig.

(4)	A 2006/623/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően meg kell hosszabbítani és módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A 2006/623/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

1.	A „nemzetközi polgári misszió”, az „NPM”, valamint az „NPM/EUKK előkészítő csoport” kifejezések alatt a „Nemzetközi Polgári Hivatalt”, az „NPH-t” és az „NPH/EUKK előkészítő csoportot” kell érteni.

a 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„5.	a koszovói hatóságokkal, az UNMIK-kel és más fontos nemzetközi partnerekkel együttműködésben részt vesz az UNMIK hatáskörátadásának tervezésében és a jogállásrendezés végrehajtásának előkészítésében.”

3.	A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Jonas Jonssont az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetőjévé nevezik ki.”

4.	A 9. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az NPH/EUKK előkészítő csoporttal kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2007. augusztus 1. és 2007. november 30. között 1 875 000 EUR.”

A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez az együttes fellépés – amennyiben egy ilyen új ENSZ BT-határozat elfogadására 2007. november 1-je előtt sor kerül – az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244 sz. határozata helyébe lépő és egy nemzetközi polgári képviselő kinevezését jóváhagyó új ENSZ BT-határozat elfogadását követő 30. napon hatályát veszti.”

2. cikk

Ez az együttes fellépés elfogadásának napján lép hatályba.

Az 1. cikk 3. pontját 2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. SILVA

(1) HL L 253., 2006.9.16., 29. o. A 2007/203/KKBP együttes fellépéssel (HL L 90., 2007.3.30., 94. o.) meghosszabbított együttes fellépés.

2007.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/s3

AZ OLVASÓHOZ

A legutóbbi bővítésből adódó helyzet következtében, a Hivatalos Lap bizonyos 2006. december 27-i, 29-i és 30-i számai egyszerűsített módon jelentek meg az EU akkori hivatalos nyelvein.

Döntés született a Hivatalos Lap említett számaiban szereplő jogi aktusok helyesbítésként történő újbóli megjelentetéséről a Hivatalos Lap hagyományos keretei között.

Ennek megfelelően a Hivatalos Lapnak azok a számai, amelyek a helyesbítéseket tartalmazzák, a bővítés előtti hivatalos nyelveken jelentek meg. A jogi aktusoknak az új tagállamok nyelveire történő fordításai az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában látnak napvilágot, amely az intézmények és az Európai Központi Bank által 2007. január 1-jét megelőzően elfogadott szövegeket tartalmazza.

Az alábbi lista a 2006. december 27-én, 29-én és 30-án publikált HL-számokat és az azokhoz tartozó helyesbítéseket foglalja magában.

2006. december 27-i HL	Javított HL (2007)
L 370.	L 30.
L 371.	L 45.
L 373.	L 121.
L 375.	L 70.

2006. december 29-i HL	Javított HL (2007)
L 387.	L 34.

2006. december 30-i HL	Javított HL (2007)
L 396.	L 136.
L 400.	L 54.
L 405.	L 29.
L 407.	L 44.
L 408.	L 47.
L 409.	L 36.
L 410.	L 40.
L 411.	L 27.
L 413.	L 50.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 190

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. július 21.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 856/2007/EK rendelete (2007. július 16.) a Kínai Népköztársaságból származó ferromolibdén behozatalára a 215/2002/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám felfüggesztésének meghosszabbításáról	1
		A Bizottság 857/2007/EK rendelete (2007. július 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	3
		A Bizottság 858/2007/EK rendelete (2007. július 20.) a 2007. szeptember 1-jétőlnovember 30-ig tartó alidőszakban történő fokhagyma-behozatalra vonatkozó engedélyek kibocsátásáról	5
	*	A Bizottság 859/2007/EK rendelete (2007. július 20.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 82. alkalommal történő módosításáról	7
		A Bizottság 860/2007/EK rendelete (2007. július 20.) a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	10

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2007/517/KKBP együttes fellépése (2007. július 16.) az egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport (NPM/EUKK előkészítő csoport) létrehozásáról szóló 2006/623/KKBP együttes fellépés módosításáról és kiterjesztéséről	38

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/513/Euratom
*	A Tanács határozata (2007. július 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról	12
	Az Európai Atomenergia-közösség nyilatkozata a CPPNM 18. cikkének (4) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése alapján	14
	2007/514/Euratom
*	A Tanács határozata (2007. július 10.) az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak kinevezéséről	15
	Bizottság
	2007/515/EK
*	A Bizottság határozata (2007. március 21.) a Németország által a Bavaria Film GmbH javára nyújtott állami támogatásról – C 51/03 (ex NN 57/03) számú ügy (az értesítés a C(2007) 1170. számú dokumentummal történt) ( 1 )	18
	2007/516/EK
*	A Bizottság határozata (2007. július 19.) a brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2007) 3440. számú dokumentummal történt)	25