I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

14.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

A TANÁCS 824/2007/EK RENDELETE

(2007. július 10.)

az egyes halászati termékekre vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek 2007 és 2009 közötti időszakra való megnyitásáról és kezeléséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 26. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Közösség egyes halászati termékekkel való ellátása jelenleg a harmadik országokból történő behozataltól függ. A Közösségnek érdekében áll, hogy részben vagy teljesen felfüggessze az e termékekre vonatkozó vámok kivetését a megfelelő mértékű közösségi vámkontingenseken belül. Annak érdekében, hogy a Közösségen belül ne romoljanak ezen termékek fejlődési kilátásai, valamint hogy biztosítható legyen a felhasználói iparágak megfelelő ellátása, e vámkontingenseket meg kell nyitni a különböző termékek közösségi piaci érzékenységének megfelelő, különböző vámok alkalmazásával.

(2)	E kontingensekhez valamennyi közösségi importőr számára állandó jelleggel egyenlő hozzáférést kell biztosítani, továbbá a kontingensekre előírt vámtételeket a kontingensek kimerítéséig megszakítás nélkül kell alkalmazni az érintett termékek valamennyi tagállamba történő importjára.

(3)

A kontingensek közös kezelésének hatékonysága érdekében engedélyezni kell a tagállamok részére, hogy a tényleges importjuknak megfelelő, szükséges mennyiségeket levonhassák a kontingens terhére. Mivel a kezelésnek ez a módszere szoros együttműködést kíván meg a tagállamok és a Bizottság között, különösen a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy nyomon követhesse a kontingensek kimerítésének mértékét, és erről megfelelően tájékoztatnia kell a tagállamokat.

(4)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (1) rendelkezik a vámkontingens kezelési rendszerről, amely a szabad forgalombabocsátási nyilatkozatok elfogadása időpontjának időrendi sorrendjét követi. Az e rendelettel megnyitott vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok kezelik a fenti rendszerrel összhangban.

(5)

A 2004 és 2006 közötti időszakra egyes halászati termékekre vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2004. február 24-i 379/2004/EK tanácsi rendelet (2)2006. december 31-én hatályát vesztette. A 2007. január 1-je és az e rendelet hatálybalépésének dátuma közötti időszakban nem állt rendelkezésre autonóm vámkontingens. Ezenkívül – tekintettel arra, hogy a tarifális vámkedvezményben való részesüléshez az e rendelettel megnyitott valamennyi kontingensnek eleget kell tennie a végfelhasználási feltételeknek – e rendelet visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása nem lehetséges. Ezért a korábbi kontingensrendszerrel való bizonyos folytonosság biztosítása érdekében újabb rendszer létrehozásáról kellene rendelkezni, amely lehetővé teszi a 2007. január 1-je és az e rendelet hatálybalépésének dátuma közötti időszakban szabad forgalomba bocsátott halászati termékekre vonatkozó behozatali vám csökkentésének engedélyezését. Ez az új rendszer figyelembe kellene, hogy vegye a végfelhasználási feltételeket és az egyedi kontingensek keretében rendelkezésre álló mennyiséget.

(6)

A kérdés sürgősségére tekintettel helyénvaló megállapodni az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. részének 3. pontjában meghatározott hathetes időtartam alóli mentességről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A mellékletben felsorolt termékekre kivetett behozatali vámokat fel kell függeszteni a vámkontingenseken belül a mellékletben jelzett időszakokra és mennyiségekre, a megadott vámtételek mellett.

(2) A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (3) 29. cikkével összhangban a mellékletben felsorolt termékek importjára csak akkor terjednek ki az (1) bekezdésben említett kontingensek, ha a nyilatkozatban szereplő vámérték legalább azonos a rögzített vagy rögzítendő referenciaárral.

2. cikk

Az 1. cikkben említett vámkontingenseket a Bizottság kezeli a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban.

3. cikk

A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek az e rendeletben foglaltak teljesítése érdekében.

4. cikk

(1) A 2007. január 1-je és 2007. július 17. közötti időszakban szabad forgalomba bocsátott, a mellékletben felsorolt vámkontingensek egyikének termékkörébe tartozó halászati termékekre vonatkozó vámok a nyilatkozattevő kérelmére csökkenthetők a rögzített vámtételeknek megfelelően.

(2) A kérelmet legkésőbb 2007. augusztus 14-ig kell benyújtani az adott termék szabad forgalomba bocsátásáért felelős vámhivatalnak, az érintett kontingens megjelölésével. A kérelemhez mellékelni kell az összes vonatkozó iratot, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a behozott termék a kontingens alá tartozik és a mellékletben rögzített, az érintett vámkontingensre vonatkozó végfelhasználási feltételeknek megfelelően használták vagy használják fel.

(3) Ez a cikk csak akkor alkalmazható, ha azt a vonatkozó vámkontingens egyenlege a megfelelően indokolt kérelem elfogadásának időpontjában lehetővé teszi. A 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 64., 2004.3.2., 7. o. Az 1723/2006/EK rendelettel (HL L 324., 2006.11.23., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb az 1759/2006/EK rendelettel (HL L 335., 2006.12.1., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Tételszám	KN-kód	TARIC-kód	Árumegnevezés	Kontingens éves mennyisége (tonnában)	Vám-tételek	Kontingensidőszak
09.2759	ex 0302 50 10	20	Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus), a máj és az ikra kivételével, frissen, hűtve vagy fagyasztva, feldolgozás céljára (1) (2)	80 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0302 50 90	10
	ex 0303 52 10	10
	ex 0303 52 30	10
	ex 0303 52 90	10
09.2765	ex 0305 62 00	20 25 29	Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus), valamint a Boreogadus saida fajba tartozó halak sózva vagy sós lében tartósítva, de nem szárítva és nem füstölve, feldolgozás céljára (1) (2)	10 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0305 69 10	10
09.2761	ex 0304 29 91	10	Kék grenadír (Macruronus spp.), fagyasztott filé és egyéb húsok, feldolgozás céljára (1) (2)	20 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0304 29 99	41 81
	ex 0304 99 99	60 81
09.2760	ex 0303 78 11	10	Szürke tőkehal (Merluccius spp. kivéve Merluccius merluccius, Urophycis spp.) és tengeri angolna (Genypterus blacodes), fagyasztva, feldolgozás céljára (1) (2)	15 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0303 78 12	10
	ex 0303 78 13	10
	ex 0303 78 19	11 81
	ex 0303 78 90	10
	ex 0303 79 93	10
09.2766	ex 0304 29 99	71	Déli kék tőkehal (Micromesistius australis), fagyasztott filé és egyéb húsok, feldolgozás céljára (1) (2)	2 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0304 99 99	91
09.2770	ex 0305 63 00	10	Ajóka (Engraulis anchoita), sózva vagy sós lében tartósítva, de nem szárítva és nem füstölve, feldolgozás céljára (1) (2)	10 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
09.2788	ex 0302 40 00	10	Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii), darabonként 100 g-nál nagyobb tömegű, vagy félbevágva 80 g-nál nagyobb tömegű, a máj és az ikra kivételével, feldolgozás céljára (1) (2)	20 000	0 %	2007.10.1.–2007.12.31.
	ex 0303 51 00	10				2008.10.1.–2008.12.31.
	ex 0304 19 97	10				2009.10.1.–2009.12.31.
	ex 0304 99 23	10
09.2792	ex 1604 12 99	10	Hering, fűszerezve és/vagy ecetben vagy sós lében pácolva, tartósítva, legalább 70 kg nettó szárazsúlyú hordóban, feldolgozás céljára (1) (2)	10 000	6 %	2007.1.1.–2009.12.31.
09.2790	ex 1604 14 16	20	Tonhal és skipjack filéként ismert loin (törzsrész), feldolgozásra (1) (2)	8 000	6 %	2007.1.1.–2007.12.31.
		30		9 000	6 %	2008.1.1.–2008.12.31.
		95		10 000	6 %	2009.1.1.–2009.12.31.
09.2762	ex 0306 11 10	10	Languszta és egyéb tengeri rák (Palinurus spp., Panulirus spp., Jasus spp.), fagyasztva, feldolgozás céljára (1) (2) (3)	1 500	6 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0306 11 90	10
09.2794	ex 1605 20 10	50	Garnélarák és a Pandalus borealis fajba tartozó fűrészes garnélarák, főzve és tisztítva, feldolgozás céljára (1) (2) (4)	20 000	6 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 1605 20 99	45
09.2785	ex 0307 49 59	10	Tintahal (Ommastrephes spp. – az Ommastrephes sagittatus kivételével –, Nototodarus spp., Sepioteuthis spp.) és Illex spp., fagyasztva, bőrével és úszóival, feldolgozás céljára (1) (2)	45 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0307 99 11	10
09.2786	ex 0307 49 59	20	Tintahal (Ommastrephes spp. – a Ommastrephes sagittatus kivételével –, Nototodarus spp., Sepioteuthis spp.) és Illex spp., fagyasztva, bőrével és úszóival, feldolgozás céljára (1) (2)	1 500	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0307 99 11	20
09.2772	ex 0304 99 10	10	Halpaszta (surimi) fagyasztva, feldolgozás céljára (1) (2)	55 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
09.2774	ex 0304 29 58	10	Szürke tőkehal (Merluccius productus), fagyasztott filé, feldolgozás céljára (1) (2)	15 000	4 %	2007.1.1.–2009.12.31.
09.2776	ex 0304 29 21	10	Tőkehal (Gadus morhua, Gadus macrocephalus), fagyasztott filé és egyéb húsok, feldolgozás céljára (1) (2)	20 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0304 29 29	20
	ex 0304 99 31	10
	ex 0304 99 33	10
09.2778	ex 0304 29 99	65	Nyelvhal (Limanda aspera, Lepidopsetta bilineata, Pleuronectes quadrituberculatus), fagyasztott filé és egyéb húsok, feldolgozás céljára (1) (2)	5 000	0 %	2007.1.1.–2009.12.31.
	ex 0304 99 99	65

(1) A jelen alszám alá történő besorolás a vonatkozó közösségi rendelkezésekben meghatározott feltételek teljesülése mellett jöhet létre (lásd a 2454/93/EGK rendelet 291–300. cikkét).

(2) Ez a kontingens olyan termékekre vonatkozik, amelyeken valamely műveletet szándékoznak elvégezni, kivéve, ha ez kizárólag a következők közül egy vagy több műveletet jelent:

—	tisztítás, kizsigerelés, a farok és a fej eltávolítása,

—	darabolás (kivéve kockára vágás, filézés, szeletelés vagy fagyasztott tömbök felvágása, vagy a fagyasztott, védőpapírral elválasztott filétömbök szeletélése),

—	mintavétel, válogatás,

—

címkézés,

—	csomagolás,

—

hűtés,

—	fagyasztás,

—	mélyfagyasztás,

—	kiolvasztás, szétválasztás.

A kontingens nem vonatkozik továbbá azon termékekre, amelyeken olyan kezelést (vagy műveleteket) szándékoznak elvégezni, amely(ek) kontingensre való jogosultságot biztosít(anak), amennyiben az ilyen kezelést (műveleteket) kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari szinten végzik el. A vámtételek csökkentése csak az emberi fogyasztásra szánt halakra vonatkozik.

(3) A 0306111010 és 0306119010 KN-kódok alá tartozó termékek azonban a kontingens alá tartozhatnak, amennyiben az alábbi műveletek egyikét vagy mindkettőt végzik el rajtuk:

—	fagyasztott homár szétválasztása,

—	fagyasztott homár hőkezelése a káros anyagok elpusztítása céljából.

(4) A 1605201050 és 1605209945 KN-kódok alá tartozó termékek azonban a kontingens alá tartozhatnak, amennyiben az alábbi műveletet végzik el rajtuk:

—

Garnélarák és fűrészes garnélarák csomagológázzal való kezelése a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 2006/52/EK irányelvvel (HL L 204., 2006.7.26., 10. o.) módosított irányelv) meghatározottak szerint.

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA

A Bizottság és a Tanács újólag kijelenti, hogy a dermesztés (glazing) gyakorlata a termék fagyasztásához kapcsolódik, és ezért nem képezhet a (b) lábjegyzet értelmében kontingensjogosultságot eredményező feldolgozási műveletet.

14.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/17

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/36/EK IRÁNYELVE

(2007. július 11.)

az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A Bizottság „A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás javítása – terv az előrelépéshez” című, 2003. május 21-i, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményében rámutatott arra, hogy új célzott kezdeményezésekre van szükség a tőzsdén jegyzett társaságokban a részvényesi jogok erősítése céljából, és a határokon átnyúló szavazáshoz kapcsolódó problémákat sürgősen meg kell oldani.

(2)

Az Európai Parlament a 2004. április 21-i állásfoglalásában (3) támogatásáról biztosította a Bizottságot a részvényesi jogok erősítésére vonatkozó törekvéseiben: különösen az átláthatósági szabályok, a képviselő útján történő szavazati jog, a közgyűlésen elektronikus úton való részvétel lehetőségének kiterjesztése, valamint a szavazati jog határokon átnyúló gyakorlásának biztosítása révén.

(3)

A szavazati jogot biztosító részvények tulajdonosainak lehetővé kell tenni e joguk gyakorlását, mivel az a részvények vásárlásakor a fizetendő árban kifejezést nyer. Ezenfelül a részvényesek általi tényleges ellenőrzés a hatékony és eredményes vállalatirányítás előfeltétele, ezért azt meg kell könnyíteni, és ösztönözni kell. Ezért a tagállamok jogszabályait e célból összehangoló intézkedések elfogadására van szükség. Fel kell számolni azon akadályokat, így a szavazati jog gyakorlásának a részvények közgyűlés előtt meghatározott időre történő zárolásától való függővé tételét, amelyek visszatartják a részvényeseket a szavazástól. Mindazonáltal ez az irányelv nem érinti a kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott befektetési jegyekre vagy az ilyen vállalkozásokban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyekre vonatkozó meglévő közösségi jogszabályokat.

(4)

A meglévő közösségi jogszabályok nem elegendőek e cél eléréséhez. Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) azon információkra összpontosít, amelyeket a kibocsátónak a piac számára nyilvánossá kell tennie, ennek megfelelően nem foglalkozik magával a részvényesi szavazási eljárással. Ezenfelül a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) kötelezi a kibocsátókat egyes, a közgyűlés szempontjából lényeges információk és dokumentumok közzétételére a székhelyük szerinti tagállamban. Ennélfogva egyes minimumszabályokat kell bevezetni a befektetők védelme, valamint a szavazati jogot biztosító részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogok zavartalan és hatékony gyakorlásának elősegítése céljából. A szavazati jogtól eltérő jogok tekintetében a tagállamoknak lehetősége van e minimumszabályok alkalmazását a szavazati jogot nem biztosító részvényekre is kiterjeszteni, amennyiben az említett minimumszabályok e részvényekre még nem vonatkoznak.

(5)

A tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek jelentős hányada olyan részvényesek tulajdonában van, akik nem abban a tagállamban honosak, ahol a társaság létesítő okirat szerinti székhelye található. A nem honos részvényeseknek lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan könnyen gyakorolhassák a közgyűléshez kapcsolódó jogaikat, mint azon részvényesek, akik a társaság létesítő okirat szerinti székhelye tagállamában honosak. Ez megköveteli azon akadályok megszüntetését, amelyek gátolják a nem honos részvényesek hozzáférését a közgyűlésre vonatkozó lényeges információkhoz és a szavazati jogok gyakorlását a közgyűlésen való személyes megjelenés nélkül. Ezen akadályok megszüntetése azon honos részvényesek számára is előnyös, akik nem tudnak vagy nem vesznek részt a közgyűlésen.

(6)

A részvényeseknek lakóhelyüktől függetlenül lehetővé kell tenni a közgyűlésen vagy azt megelőzően, a tájékozott szavazást. Valamennyi részvényes számára elegendő időt kell biztosítani a közgyűlésen előterjesztendő dokumentumok tanulmányozására, és annak eldöntésére, hogyan szavaznak. Ezért kellő időben értesítést kell küldeni a közgyűlésről, és a részvényesek rendelkezésére kell bocsátani a közgyűlés részére előterjesztendő valamennyi információt. Ki kell használni a modern technológia által nyújtott lehetőségeket, amelyek segítségével az információk azonnal hozzáférhetővé tehetők. Ez az irányelv abból indul ki, hogy a tőzsdén jegyzett valamennyi társaság rendelkezik már internetes honlappal.

(7)

A részvényeseknek elvben lehetővé kell tenni, hogy felvetessenek új pontokat a közgyűlés napirendjére, és a napirendi pontokhoz kapcsolódóan határozattervezeteket terjesszenek elő. A Közösségben jelenleg alkalmazott különböző időkeretek és részletes szabályok sérelme nélkül, e jogok gyakorlására két alapvető szabálynak kell vonatkoznia, nevezetesen hogy az e jogok gyakorlásához megkövetelt küszöbérték nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének 5 %-át, és hogy valamennyi részvényesnek minden esetben időben kézhez kell kapnia a végleges napirendet ahhoz, hogy felkészülhessen az egyes napirendi pontok megvitatására és az azokhoz kapcsolódó szavazásra.

(8)	Elvben minden részvényesnek lehetővé kell tenni, hogy a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan kérdéseket tegyen fel és azokra választ kapjon, ugyanakkor a kérdések feltevésének és megválaszolásának módjára és időpontjára vonatkozó szabályok megállapítását a tagállamokra kell bízni.

(9)

Jogi akadályok nem gátolhatják a társaságokat abban, hogy részvényeseiknek felajánlják a részvételt a közgyűlésen bármely elektronikus eszközzel. A személyes megjelenés nélküli – akár levélben, akár elektronikus úton történő – szavazás a közgyűlésen nem sújtható más korlátozással, mint amely a személyazonosság igazolásához és az elektronikus kommunikáció biztonságos voltához szükséges. Ez azonban nem korlátozhatja a tagállamokat, hogy szabályokat fogadjanak el a célból, hogy a szavazás eredménye minden esetben a részvényesek szándékát tükrözze, beleértve az olyan helyzetek kezelésére irányuló szabályokat is, amikor azt követően merülnek fel új körülmények, vagy azt követően derül azokra fény, hogy a részvényes levélben vagy elektronikus úton már leadta szavazatát.

(10)

A megfelelő vállalatirányítás megköveteli, hogy a képviselő útján történő szavazási eljárás zökkenőmentes és hatékony legyen. Ezért fel kell számolni azokat a meglévő korlátozásokat és akadályokat, amelyek a képviselő útján történő szavazást nehézkessé és költségessé teszik. A megfelelő vállalatirányításhoz azonban megfelelő biztosítékok is szükségesek a képviselő útján történő szavazással való esetleges visszaéléssel szemben. A képviselő ezért köteles betartani a részvényestől esetlegesen kapott utasításokat, a tagállamoknak pedig lehetővé kell tenni olyan megfelelő rendelkezések meghozatalát, amelyek biztosítják, hogy a képviselő kizárólag a részvényes érdekében járjon el, az esetleges érdekellentétet kiváltó okoktól függetlenül. Az esetleges visszaélések elleni rendelkezéseket különösen olyan szabályok alkothatják, amelyeket a tagállamok az aktívan meghatalmazásokat gyűjtő vagy meghatározott jelentős számú meghatalmazásnál ténylegesen többet felhalmozó személyek tevékenységének szabályozására fogadtak el, különösen a megbízhatóság és az átláthatóság megfelelő szintjének biztosítása érdekében. Ezen irányelv értelmében a részvényesek korlátlanul jogosultak arra, hogy az említett személyeket meghatalmazzák a közgyűlésen nevükben történő részvételre és szavazásra. Ez az irányelv nem érinti azonban azon szabályokat vagy szankciókat, amelyeket a tagállamok e személyekre vonatkozóan írhatnak elő, amennyiben a szavazásra az összegyűjtött meghatalmazások csalárd felhasználásával került sor. Ezenfelül ezen irányelv nem kötelezi a társaságokat annak ellenőrzésére, hogy a képviselők az őket kijelölő részvényesek szavazási utasításai szerint járnak-e el.

(11)

Pénzügyi közvetítők közreműködése esetén az utasításokon alapuló szavazás hatékonysága nagymértékben függ a közvetítői lánc hatékonyságától, mivel a befektetők gyakran nem tudják gyakorolni a részvényeikkel járó szavazati jogukat a lánchoz tartozó valamennyi közvetítő együttműködése nélkül, akiknek esetleg nem fűződik gazdasági érdeke a részvényekhez. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a befektetők határon átnyúló helyzetekben is gyakorolhassák a szavazati jogukat, fontos, hogy a közvetítők megkönnyítsék a szavazati jog gyakorlását. A Bizottságnak egy ajánlás keretében további figyelmet kellene szentelnie e kérdésnek a célból, hogy hatékony szavazási szolgáltatások álljanak a befektetők rendelkezésére, és hogy a szavazati jogok gyakorlása összhangban álljon az e befektetőktől kapott utasításokkal.

(12)	Bár a közgyűlés előtt elektronikus úton vagy levélben leadott szavazatoknak az ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testülettel, illetve a nyilvánossággal való közlésének időzítése a vállalatirányítás fontos kérdése, ennek meghatározása a tagállamokra bízható.

(13)	A szavazati eredményeket olyan módszerekkel kell megállapítani, amelyek tükrözik a részvényesek által kifejezett szavazási szándékot, és azokat a közgyűlést követően átlátható módon közzé kell tenni azokat legalább a társaság internetes honlapján keresztül.

(14)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen lehetővé tenni a részvényeseknek, hogy a Közösségen belül ténylegesen gyakorolhassák jogaikat, a tagállamok nem tudják a meglévő közösségi jogszabályok alapján kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedések léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (6) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ezen irányelv követelményeket állapít meg a szavazati jogot megtestesítő részvényekhez kapcsolódó egyes részvényesi jogok gyakorlására azon társaságok közgyűlésével kapcsolatban, amelyek valamely tagállamban rendelkeznek létesítő okirat szerinti székhellyel, és amelyek részvényeit bevezették a valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacra.

(2) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdések szabályozására az a tagállam illetékes, amelyben a társaság a létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik, és az „alkalmazandó jogra” való hivatkozások alatt e tagállam joga értendő.

(3) A tagállamok a következő társasági formákat mentesíthetik ezen irányelv alkalmazása alól:

a)	az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (7) 1. cikke (2) bekezdése szerinti kollektív befektetési vállalkozások;

olyan vállalkozások, amelyeknek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke kollektív befektetése, amelyek a kockázatmegosztás elve alapján működnek, és amelyek a befektetéseik tárgyaként szolgáló értékpapírok egyik kibocsátójában sem kívánnak jogi vagy irányítási ellenőrzést szerezni, feltéve, hogy e kollektív befektetési vállalkozásokat a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezték és felügyelik, valamint hogy a 85/611/EGK irányelvben foglaltakkal egyenértékű tevékenységet ellátó letétkezelővel rendelkeznek;

c)	szövetkezetek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szabályozott piac”: a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott piac;

b)	„részvényes”: olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet az alkalmazandó jog részvényesként ismer el;

c)	„képviselet”: a részvényes általi meghatalmazás egy természetes vagy jogi személy részére, hogy a részvényes egyes jogait vagy összes jogát annak nevében a közgyűlésen gyakorolja.

3. cikk

További nemzeti intézkedések

Ez az irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy további kötelezettségeket írjanak elő a társaságok számára, vagy egyéb módon további intézkedéseket tegyenek az ezen irányelvben említett jogok részvényesek általi gyakorlásának megkönnyítése érdekében.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

4. cikk

A részvényesekkel szembeni egyenlő bánásmód

A társaság egyenlő bánásmódot biztosít minden olyan részvényesnek, akik a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jogok gyakorlása tekintetében azonos helyzetben vannak.

5. cikk

Tájékoztatás a közgyűlés előtt

(1) A nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 9. cikke (4) bekezdésének és 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a társaság az e cikk (2) bekezdésében meghatározott valamelyik módon, legkésőbb a közgyűlés napját megelőző huszonegyedik napon kiküldje a közgyűlési meghívót.

A tagállamok előírhatják, hogy amennyiben a társaság felkínálja a részvényeseknek az összes részvényes számára hozzáférhető elektronikus úton való szavazás lehetőségét, akkor a közgyűlés határozhat úgy, hogy a társaság a közgyűlési meghívót – az éves közgyűlés kivételével – az e cikk (2) bekezdésében meghatározott valamelyik módon, legkésőbb a közgyűlés napját megelőző tizennegyedik napon köteles kiküldeni. Ezt a határozatot a részvényekhez, illetve a képviselt alaptőkéhez kapcsolódó szavazatok legalább kétharmados többségével kell meghozni, legfeljebb a soron következő éves közgyűlésig tartó időtartamra.

A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az első és második albekezdésben említett minimális időszakokat a közgyűlés első összehívásakor felmerült határozatképtelenség következtében kiküldött második vagy azt követő közgyűlési meghívó esetében, feltéve, hogy az e cikkben foglaltak teljesültek az első összehíváskor, és a napirendre nem került fel újabb napirendi pont, valamint legalább tíz nap eltelt a végleges összehívás és a közgyűlés időpontja között.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott illetékes tagállam által megállapított további értesítési és közzétételi követelmények sérelme nélkül a társaság oly módon köteles kiküldeni az e cikk (1) bekezdésében említett meghívót, hogy biztosítsa az ahhoz való gyors, megkülönböztetésmentes hozzáférést. A tagállamnak olyan médiumok használatát kell előírnia a társaság számára, amelyek ésszerűen igénybe vehetők az információk hatékony terjesztésére a Közösség egész területén. A tagállam nem írhatja elő kizárólag olyan médiumok használatának kötelezettségét, amelyek üzemeltetői saját területén letelepedettek.

A tagállamnak nem kell alkalmaznia az első albekezdést azon társaságokra, amelyek a hatályos részvénykönyvből meg tudják állapítani részvényeseik nevét és címét, feltéve, hogy a társaság minden egyes nyilvántartott részvényesének köteles megküldeni a meghívót.

A társaság egyik esetben sem számíthat fel külön költséget a meghívó előírt módon történő kiküldéséért.

(3) Az (1) bekezdésben említett meghívóban legalább:

a)	pontosan fel kell tüntetni a közgyűlés időpontját és helyszínét, valamint a közgyűlés javasolt napirendjét;

szerepelnie kell azon eljárások pontos és egyértelmű leírásának, amelyeket a részvényesnek be kell tartania a közgyűlésen való részvétel és szavazás érdekében. Ez magában foglalja az alábbiakkal kapcsolatos információkat:

a 6. cikk értelmében fennálló részvényesi jogok – amennyiben e jogok a meghívó kiküldését követően gyakorolhatók –, valamint a 9. cikk értelmében fennálló részvényesi jogok és az e jogok gyakorlására nyitva álló határidők; a meghívó szorítkozhat kizárólag a jogok gyakorlására nyitva álló határidők megjelölésére, feltéve, hogy említést tesz arról, hogy az e jogokkal kapcsolatos részletes tájékoztatás hozzáférhető a társaság internetes honlapján;

ii.	a képviselő útján történő szavazásra vonatkozó eljárás, különösen a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványok és azon eszközök, amelyek révén a társaság kész elfogadni a képviselő kijelöléséről szóló elektronikus értesítéseket; valamint

iii.	adott esetben a szavazatok levélben vagy elektronikus úton történő leadására vonatkozó eljárások;

c)	adott esetben meg kell jelölni a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott fordulónapot és tájékoztatást kell adni arról, hogy kizárólag azoknak áll jogában a közgyűlésen részt venni és szavazni, akik abban az időpontban részvényesek;

d)	meg kell jelölni, hogy hol és hogyan érhető el a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett dokumentumok és határozattervezetek teljes, eredeti terjedelmű szövege;

e)	fel kell tüntetni azon internetes honlap címét, amelyen a (4) bekezdésben említett információk hozzáférhetőek lesznek.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a közgyűlés napját megelőző legfeljebb huszonegyedik napon kezdődő időszakban folyamatosan és a közgyűlés napjával bezárólag a társaság internetes honlapján a részvényesek számára hozzáférhetővé tegye legalább a következő információkat:

a)	az (1) bekezdésben említett meghívó;

b)	a részvények és szavazati jogok teljes száma az összehívás időpontjában (beleértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket, amennyiben a társaság alaptőkéje két vagy több részvényosztályra oszlik);

c)	a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok;

határozattervezet vagy – amennyiben nem tettek javaslatot határozat elfogadására – az alkalmazandó jog által kijelölendő, társaságon belüli illetékes testület észrevétele a közgyűlés javasolt napirendjének egyes pontjaira vonatkozóan; ezenfelül a részvényesek által előterjesztett határozattervezeteket a társaság általi kézhezvételt követően a lehető leghamarabb fel kell tenni az internetes honlapra;

e)	adott esetben a képviselő útján történő szavazáshoz és a levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványok, kivéve, ha azokat a nyomtatványokat közvetlenül megküldik valamennyi részvényesnek.

Amennyiben az e) pontban említett nyomtatványok technikai okokból nem tehetők hozzáférhetővé az interneten, a társaságnak meg kell jelölnie az internetes honlapján, hogy azok papíron hogyan szerezhetők be. Ebben az esetben a társaság köteles megküldeni a nyomtatványokat postai szolgáltatás útján és térítésmentesen az azt kérő valamennyi részvényes részére.

Amennyiben a 2004/25/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének, 11. cikke (4) bekezdésének értelmében, vagy e cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a közgyűlési meghívót a közgyűlést megelőző huszonegyedik napot követően küldik ki, az e bekezdésben meghatározott időtartam ennek megfelelően lerövidül.

6. cikk

A közgyűlés napirendjének bővítéséhez és határozattervezet előterjesztéséhez való jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a részvényeseknek egyénileg vagy közösen:

a)	jogukban álljon pontokat felvetetni a közgyűlés napirendjére, feltéve, hogy valamennyi ilyen napirendi ponthoz csatolják az indokolást vagy a közgyűlésen elfogadandó határozattervezetet; és

b)	jogukban álljon a közgyűlés napirendjén szereplő vagy az arra felveendő napirendi pontokkal kapcsolatban határozattervezetet előterjeszteni.

A tagállamok előírhatják, hogy az a) pontban említett jog csak az éves közgyűléssel kapcsolatban legyen gyakorolható, feltéve, hogy a részvényeseknek joga van egyénileg vagy közösen olyan közgyűlést összehívni vagy a társasággal összehívatni, amely nem éves közgyűlés, és amelynek napirendje tartalmazza legalább az ezen részvényesek által kérelmezett valamennyi napirendi pontot.

A tagállamok előírhatják, hogy e jogokat írásban kell gyakorolni (postai szolgáltatás útján vagy elektronikus úton továbbítva).

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott jogok bármelyikének az a feltétele, hogy a szóban forgó részvényesnek vagy részvényeseknek a társaságban meghatározott minimális részesedéssel kell rendelkeznie, akkor ez a részesedés nem haladhatja meg az alaptőke 5 %-át.

(3) Minden tagállam meghatároz a közgyűlést vagy az összehívást megelőző bizonyos számú napból álló időtartamot, amely során a részvényesek gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontjában említett jogot. Ugyanilyen módon minden tagállam meghatározhat egy határidőt az (1) bekezdés b) pontjában említett jog gyakorlása tekintetében is.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett jog gyakorlása a közgyűlés részvényesekkel már közölt napirendjének módosításával jár, a társaság a felülvizsgált napirendet tegye hozzáférhetővé az előző napirenddel azonos módon, a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti megfelelő fordulónapot megelőzően, vagy ha nincs megfelelő fordulónap, akkor a közgyűlést megelőzően kellő időben ahhoz, hogy a többi részvényes képviselőt jelölhessen ki vagy adott esetben levélben szavazzon.

7. cikk

A közgyűlésen való részvételre és szavazásra vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy

a)	a részvényesek közgyűlésen való részvételi és részvényeikhez kapcsolódó szavazati jogát ne lehessen olyan követelményhez kötni, hogy részvényeiket a közgyűlést megelőzően egy másik természetes vagy jogi személynél letétbe helyezzék vagy arra átruházzák, vagy névre szólóvá alakítsák; és

b)	a részvényeseknek a részvényeik – (2) bekezdésben meghatározott – fordulónap és az érintett közgyűlés közötti időszakban történő eladásával vagy azok más módon történő átruházásával kapcsolatos jogaira ne vonatkozzon az egyébként meglévőtől eltérő korlátozás.

(2) A tagállamok előírják, hogy a részvényesek közgyűlésen való részvételi és részvényeikhez kapcsolódó szavazati jogát az adott részvényesnek a közgyűlést megelőző, meghatározott időpontban (a „fordulónapon”) tulajdonában lévő részvények vonatkozásában kell megállapítani.

A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az első albekezdést azon társaságokra, amelyek a hatályos részvénykönyvből a közgyűlés napján meg tudják állapítani részvényeseik nevét és címét.

(3) Az egyes tagállamok biztosítják, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon. A tagállamok azonban eltérő fordulónapokat állapíthatnak meg a bemutatóra szóló részvényeket kibocsátott társaságok számára és a névre szóló részvényeket kibocsátott társaságok számára, feltéve, hogy egységes fordulónap vonatkozik a mindkét típusú részvényt kibocsátott társaságokra. A fordulónap legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. E rendelkezés és az 5. cikk (1) bekezdésének végrehajtásakor az egyes tagállamok biztosítják, hogy legalább nyolc nap teljen el a közgyűlés összehívásának lehető legkésőbbi időpontja és a fordulónap között. A napok számának kiszámításához nem kell figyelembe venni ezt a két napot. Az 5. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésében foglalt esetekben azonban a tagállam előírhatja, hogy legalább hat nap teljen el a második vagy azt követő közgyűlés meghívója kiküldésének lehető legkésőbbi időpontja és a fordulónap között. A napok számának kiszámításához nem kell figyelembe venni ezt a két napot.

(4) A részvényesi minőség bizonyítására csak olyan követelmények írhatók elő, amelyek a részvényes személyazonosságának igazolásához szükségesek, és csak e cél elérésével arányos mértékben.

8. cikk

Részvétel a közgyűlésen elektronikus úton

(1) A tagállamok megengedik a társaságoknak, hogy felajánlják részvényeseiknek a közgyűlésen való bármely elektronikus részvétel lehetőségét, nevezetesen a következő részvételi formák mindegyikét vagy ezek egyikét:

a)	a közgyűlés valós idejű közvetítése;

b)	valós idejű, kétirányú kapcsolattartás, amelynek révén a részvényesek távolról is hozzászólhatnak a közgyűléshez;

c)	a közgyűlés előtt vagy annak során a szavazatok leadására alkalmazott mechanizmus, amely révén nincs szükség a közgyűlésen személyesen jelen lévő képviselő kijelölésére.

(2) A részvényesek közgyűlésen való részvételét lehetővé tevő elektronikus eszközök használata kizárólag olyan követelményeknek és korlátozásoknak vethető alá, amelyek a részvényesek személyazonosságának igazolásához és az elektronikus kommunikáció biztonságosságának garantálásához szükségesek, és csak e cél elérésével arányos mértékben.

E rendelkezés nem érinti azon jogszabályokat, amelyeket a tagállamok a társaságon belüli döntéshozatali folyamat tekintetében az elektronikus úton való bármely részvételi forma bevezetésére vagy végrehajtására vonatkozóan elfogadtak vagy elfogadhatnak.

9. cikk

A kérdésfeltevés joga

(1) A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatban minden részvényesnek jogában áll kérdéseket feltenni. A társaságnak meg kell válaszolnia a részvényesek által feltett kérdéseket.

(2) A kérdésfeltevés joga és a válaszadás kötelezettsége azon rendelkezések körébe tartozik, amelyeket a tagállamok a részvényesek azonosításának, a közgyűlések rendes lefolyásának és előkészítésének, valamint a bizalmas információk és a társaságok üzleti érdekei védelmének biztosítása érdekében hoznak, vagy amelyek ilyen célú meghozatalát lehetővé teszik a társaságok számára. A tagállamok megengedhetik a társaságnak, hogy az azonos tartalmú kérdésekre egyetlen átfogó választ adjon.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy válasz megadottnak minősül akkor, ha a kérdéses információ a társaság internetes honlapján kérdés-felelet formában hozzáférhető.

10. cikk

Képviselő útján történő szavazás

(1) Minden részvényesnek jogában áll bármely más természetes vagy jogi személyt képviselőnek kijelölni abból a célból, hogy a nevében részt vegyen és szavazzon a közgyűlésen. A képviselő ugyanazon felszólalási és kérdésfeltevési jogokkal rendelkezik a közgyűlésen, mint amelyekkel az általa képviselt részvényes rendelkezne.

A tagállamok a képviselő jogképességére vonatkozó előíráson kívül hatályon kívül helyeznek minden olyan jogszabályt, amely korlátozza vagy a társaságok számára lehetővé teszi, hogy korlátozzák valamely személy képviselőként történő kijelölhetőségét.

(2) A tagállamok a képviselő kijelölését korlátozhatják egyetlen közgyűlésre vagy olyan közgyűlésekre, amelyek megtartására meghatározott időn belül kerül sor.

A 13. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok korlátozhatják a részvényesek által bármely közgyűlés vonatkozásában képviselőként kijelölhető személyek számát. Azonban ha a részvényes egynél több értékpapírszámlán vezetett társasági részvénnyel rendelkezik, ez a korlátozás nem akadályozhatja meg a részvényest abban, hogy az egyes értékpapírszámlákon vezetett részvények tekintetében bármely közgyűlésre külön képviselőt jelöljön ki. Ez nem érinti az alkalmazandó jog által előírt szabályokat, amelyek tiltják az ugyanazon részvényeshez tartozó részvények tekintetében az eltérő szavazatok leadását.

(3) A tagállamok – az (1) és (2) bekezdésben kifejezetten megengedett korlátozásoktól eltekintve – nem korlátozhatják, illetve nem tehetik lehetővé a társaságok számára, hogy korlátozzák a részvényesi jogok képviselő általi gyakorlását egyéb célból, mint a képviselő és azon részvényes közötti esetleges érdekellentétek kezelése, akinek érdekei szerint a képviselő eljárni köteles, és e tekintetben a tagállamok nem írhatnak elő a következőktől eltérő követelményeket:

a)	a tagállamok előírhatják, hogy a képviselő közöljön meghatározott tényeket, amelyek lényegesnek bizonyulhatnak a részvényesek számára azon kockázat felmérésében, hogy a képviselő a részvényesétől eltérő érdeket képviselhet;

b)	a tagállamok korlátozhatják vagy kizárhatják a részvényesi jogok képviselő általi gyakorlását, amennyiben a képviselő nem rendelkezik szavazási utasítással minden egyes határozatra vonatkozóan, amelyről a részvényes nevében szavaznia kell;

c)	a tagállamok korlátozhatják vagy kizárhatják a meghatalmazás átruházását más személyre, ez azonban nem akadályozza meg a jogi személy képviselőt abban, hogy a meghatalmazását az ügyviteli vagy az igazgatási testületének tagja vagy az egyik alkalmazottja útján gyakorolhassa.

Az e bekezdés értelmében vett érdekellentét különösen azokban az esetekben merülhet fel, amikor a képviselő:

i.	a társaság ellenőrzést gyakorló részvényese vagy egy ilyen részvényes által ellenőrzött más jogalany;

ii.	a társaság vagy az i. pontban említett ellenőrző részvényes vagy ellenőrzött jogalany ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja;

iii.	a társaság vagy az i. alpontban említett ellenőrző részvényes vagy ellenőrzött jogalany alkalmazottja vagy könyvvizsgálója;

iv.	az i–iii. alpontban említett természetes személyek valamelyikével rokoni kapcsolatban áll.

(4) A képviselőnek a kijelölő részvényes utasításai szerint kell szavaznia.

A tagállamok előírhatják, hogy a képviselők egy meghatározott minimális időszakra nyilvántartást vezessenek a szavazási utasításokról, és kérésre igazolják, hogy ezen utasítások szerint jártak el.

(5) A képviselő – az így képviselt részvényesek számára vonatkozó korlátozás nélkül – több részvényes képviseletében is eljárhat. Amennyiben a képviselő több részvényes képviseletében jár el, az alkalmazandó jognak meg kell engednie, hogy az egyes részvényesek nevében eltérően szavazhasson.

11. cikk

A képviselő kijelölésére és a kijelölésről szóló értesítésre vonatkozó alaki követelmények

(1) A tagállamok megengedik a részvényeseknek a képviselő elektronikus úton történő kijelölését. A tagállamok megengedik a társaságoknak azt is, hogy a kijelölésről szóló értesítést elektronikus úton fogadják, és biztosítják, hogy valamennyi társaság legalább egy hatékony elektronikus értesítési módot kínáljon fel a részvényeseinek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a képviselők kijelölése és a kijelölésről a társaság értesítése kizárólag írásban történhessen. Ezen alapvető alaki követelményen túl a képviselő kijelölése, a társaságnak a kijelölésről való értesítése, valamint az esetleges szavazási utasítások részvényes általi megadása a képviselő részére kizárólag olyan formai követelményeknek vethető alá, amelyek a részvényes és a képviselő személyazonossága megállapításának vagy a szavazási utasítások tartalma ellenőrzési lehetőségének biztosításához szükségesek, és kizárólag e cél elérésével arányos mértékben.

(3) E cikk rendelkezései értelemszerűen a képviselő kijelölésének visszavonására is alkalmazandók.

12. cikk

Levélben történő szavazás

A tagállamok megengedik a társaságoknak, hogy azok felajánlják részvényeseiknek a közgyűlést megelőzően a levélben történő szavazás lehetőségét. A levélben történő szavazást csak olyan követelményeknek és korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a részvényes személyazonosságának igazolásához szükségesek, és kizárólag e cél elérésével arányos mértékben.

13. cikk

A hatékony szavazati joggyakorlás egyes akadályainak megszüntetése

(1) Ezt a cikket akkor kell alkalmazni, ha valamely természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet az alkalmazandó jog részvényesként ismer el, üzleti tevékenység során egy másik természetes vagy jogi személy (az „ügyfél”) nevében jár el.

(2) Amennyiben az alkalmazandó jog közzétételi követelményeket ír elő az (1) bekezdésben említett részvényes szavazati joggyakorlásának előfeltételeként, ezek a követelmények nem írhatnak elő többet egy olyan lista elkészítésénél, amelyben közlik a társasággal az egyes ügyfelek személyazonosságát és a nevükben történő szavazásra jogosító részvények számát.

(3) Amennyiben az alkalmazandó jog alaki követelményeket ír elő az (1) bekezdésben említett részvényes szavazati joggyakorlása vagy a szavazási utasítások tekintetében, akkor az ilyen alaki követelmények nem haladhatják meg az ügyfél személyazonossága megállapításának vagy a szavazási utasítások tartalma ellenőrzési lehetőségének biztosításához szükséges mértéket, és e célok elérésével arányosaknak kell lenniük.

(4) Az (1) bekezdésben említett részvényesnek meg kell engedni, hogy az egyes részvényekhez kapcsolódóan eltérően szavazzon.

(5) Amennyiben az alkalmazandó jog a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban korlátozza a részvényesek által képviselőként kijelölhető személyek számát, ez a korlátozás nem akadályozhatja meg az e cikk (1) bekezdésében említett részvényest abban, hogy meghatalmazást adjon ügyfelei bármelyikének vagy bármely, ügyfele által megnevezett harmadik személynek.

14. cikk

A szavazás eredménye

(1) A társaság minden határozat esetében megállapítja legalább azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke-részesedést, az érvényesen leadott szavazatok teljes számát, valamint az egyes határozatok mellett és ellen leadott szavazatok számát, és adott esetben a tartózkodások számát.

A tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, vagy megengedhetik a társaságoknak, hogy úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben egyetlen részvényes sem kéri a szavazás eredményéről szóló teljes kimutatást, elegendő a szavazás eredményét csak olyan mértékben megállapítani, amely annak biztosításához szükséges, hogy az előírt többséget minden egyes határozat esetén elérték.

(2) A társaság a közgyűlést követő, az alkalmazandó jog által meghatározandó és tizenöt napnál nem hosszabb időtartamon belül közzéteszi internetes honlapján a szavazások (1) bekezdéssel összhangban megállapított eredményét.

(3) E cikk nem érinti azon jogszabályokat, amelyeket a tagállamok valamely határozat érvényességéhez megkívánt alaki követelményekre vagy a szavazás eredményével kapcsolatos esetleges későbbi jogvitára vonatkozóan fogadtak vagy fogadnak el.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. augusztus 3-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

Az első bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyekben 2006. július 1-jén olyan nemzeti rendelkezések voltak hatályban, amelyek a képviselő kijelölését korlátozták vagy tiltották a 10. cikk (3) bekezdése második albekezdésének ii. pontja esetén, hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e korlátozások és tilalmak tekintetében legkésőbb 2012. augusztus 3-ig megfeleljenek a 10. cikk (3) bekezdésének.

A tagállamok a 6. cikk (3) bekezdésében és a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott napok számáról, valamint azok minden későbbi változásáról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, amely ezt a tájékoztatást közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amikor a tagállamok elfogadják az első bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

17. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. július 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES

(1) HL C 318., 2006.12.23., 42. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. február 15-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. június 12-i határozata.

(3) HL C 104. E, 2004.4.30., 714. o.

(4) HL L 184., 2001.7.6., 1. o. A legutóbb a 2005/1/EK irányelvvel (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

(6) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(7) HL L 375., 1985.12.31., 3. o.

(8) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(9) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

14.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/25

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/38/EK IRÁNYELVE

(2007. július 11.)

a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Számos baleset következik be nehéz tehergépjárművek azon vezetői miatt, akik nincsenek tudatában annak, hogy saját járművükhöz nagyon közel vagy amellett egyéb úthasználók is tartózkodnak. E balesetek gyakran a kereszteződésekben, csomópontokban vagy körforgalmakban történő irányváltáshoz kapcsolódnak, amikor a vezetők a – járműveiket közvetlen körbevevő területen kialakuló – holttérben lévő úthasználókat nem veszik észre. A becslések szerint évente körülbelül 400 ember hal meg Európában ilyen okok miatt; a legtöbbjük veszélyeztetett úthasználó, kerékpáros, motorkerékpáros, illetve gyalogos.

(2)

A Bizottság a 2001. szeptember 12-i, „Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyvében célul tűzte ki, hogy 2010-ig az EU-ban a felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programjában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja a közvetett látást biztosító, és így a holttér csökkentését szolgáló eszközöknek a már forgalomban lévő nehéz tehergépjárművekre történő utólagos felszerelésével kapcsolatos kérdést, és így hozzájáruljon a halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentéséhez.

(3)

A CARS 21 magas szintű csoport „A versenyképes gépjárműipari szabályozási rendszer a XXI. század számára” című végleges jelentésbe foglalt, tíz évre szóló végleges menetrendjében a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában átfogó megközelítést javasolt, amely új biztonsági előírások kötelező bevezetését foglalja magában, így a nehéz tehergépjárművek holtterének csökkentését szolgáló tükrökét.

(4)	A közvetett látást biztosító eszközök, mint például a nagy látószögű és a közelre látó visszapillantó tükrök, kamerák, monitorok vagy az egyéb, típusjóváhagyásban részesült közvetett látást biztosító rendszerek bővítik a vezető látóterét és fokozzák a jármű biztonságát.

(5)

A közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2003. november 10-i európai parlamenti és tanácsi 2003/97/EK irányelv (3) a halálos áldozatok számának jelentős csökkentését teszi lehetővé, azonban csak az újonnan nyilvántartásba vett járművekre vonatkozik.

(6)	A már forgalomban lévő járművekre ezért nem vonatkoznak a 2003/97/EK irányelvben megállapított kötelezettségek. 2023-ig azonban feltehetően nem cserélnek le minden ilyen járművet.

(7)	Az ilyen járművek által okozott, és a veszélyeztetett úthasználókat érintő halálos és súlyos kimenetelű közúti balesetek csökkentése érdekében helyénvaló, hogy az érintett járműveket addig is utólagosan közvetett látást biztosító továbbfejlesztett eszközökkel szereljék fel.

(8)	A már forgalomban lévő járműveket fel kell szerelni az oldalirányú holtteret csökkentő és a 2003/97/EK irányelv technikai követelményeinek megfelelő tükrökkel. Ez a legtöbb érintett jármű esetében technikailag kivitelezhető.

(9)

Mindazonáltal helyénvaló és arányos mentességet és eltéréseket biztosítani azon járművek esetében, amelyek hátralévő élettartama rövid, amelyek felszerelt oldalsó tükre a 2003/97/EK irányelvben meghatározottnál csak csekély mértékben fed le kisebb látóteret, valamint azon járművek esetében, amelyeknél gazdaságilag nem kivitelezhető az említett irányelvnek megfelelő tükrökkel való felszerelés.

(10)

Az ezen irányelv által megállapított szabályok és eljárások nem vonatkoznak azon N2 és N3 kategóriába tartozó járművekre, amelyek nyilvántartásba vételére és/vagy típusjóváhagyására és/vagy üzembe helyezésére 2000. január 1-je előtt került sor, és amelyeket főként történeti érdekességük miatt üzemeltetnek.

(11)

Azon tehergépkocsik tekintetében, amelyek műszaki és/vagy gazdasági okokból nem képesek teljes egészében megfelelni ezen irányelv rendelkezéseinek, az illetékes hatóságoknak alternatív megoldásokat kell figyelembe venniük és jóváhagyniuk. Ilyen esetekben a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal a megengedett és jóváhagyott műszaki megoldások listáját, a Bizottságnak pedig ezeket hozzáférhetővé kell tennie minden tagállam számára.

(12)	Annak érdekében, hogy a piac eleget tudjon tenni a tükrök iránt rövid idő alatt megnövekedő keresletnek, átmeneti időszakot kell meghatározni.

(13)	Azon nehéz tehergépjárművek, amelyeket a 2003/97/EK irányelv átültetési időpontjai előtt utólagosan szereltek fel olyan közvetett látást biztosító, az említett irányelvben előírt látóteret túlnyomórészt lefedő eszközökkel, mentességet élveznek ezen irányelv előírásai alól.

(14)

Az utólagos felszerelést olyan megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek felhívják a figyelmet a nehéz tehergépjárműveknél kialakuló holttér veszélyeire, beleértve a veszélyeztetett úthasználók számára szóló, illetve a közvetett látást biztosító eszközök helyes beállítására és használatára vonatkozó tájékoztató felhívásokat.

(15)

Az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó és a közvetett látást szolgáló továbbfejlesztett eszközökkel fel nem szerelt járműtípusok – mint például a könnyű tehergépjárművek vagy buszok – gyakran résztvevői a holttér következtében előidézett baleseteknek. Ezért a közúti közlekedés biztonságának javítása és előmozdítása érdekében szükséges az aktív és passzív biztonsági követelményekre vonatkozó közösségi jogszabályok folyamatos felülvizsgálata.

(16)

Egy átfogóbb elemzés és a holttér következtében előidézett balesetek csökkentésére vonatkozó jövőbeni stratégia érdekében a Bizottságnak a közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis létrehozásáról szóló, 1993. november 30-i 93/704/EK tanácsi határozat (4) és más idevágó közösségi jogi aktusok, mint például a 2003 és 2007 közötti közösségi statisztikai programról szóló, 2002. december 16-i 2367/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) keretében idevágó adatokat kell gyűjtenie a tagállamoktól, és el kell végeznie az ilyen adatok megfelelő feldolgozását.

(17)

A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. december 20-i 96/96/EK tanácsi irányelv (6) előírja, hogy legalább éves rendszerességgel időszakos műszaki vizsgálatot kell végezni az áruszállításra használt olyan gépjárműveken, amelyek megengedett legnagyobb tömege a 3,5 tonnát meghaladja. A műszaki vizsgálatokon való megfeleléshez a nehéz tehergépjárműveket fel kell szerelni többek között az ezen irányelv követelményeinek megfelelő visszapillantó tükrökkel. A tagállamok kölcsönösen elismerik a területükön nyilvántartott járművekre kiállított bizonyítványokat, hogy a járművek a tagállamok útjain szabadon mozoghassanak.

(18)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a Közösségben már forgalomban lévő járművek utólagos felszerelését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető rendelkezéseik közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv követelményeket állapít meg a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (8) II. melléklete A.2. pontjában említett, a Közösségben nyilvántartott N2 és N3 kategóriájú járművek közvetett látást segítő rendszerrel való utólagos felszerelése tekintetében.

2. cikk

(1) Ezen irányelv azon N2 és N3 kategóriájú járművekre alkalmazandó, amelyek nem rendelkeznek a 2003/97/EK irányelv szerinti típusjóváhagyással vagy jóváhagyással.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	a 2000. január 1-je előtt nyilvántartásba vett N2 és N3 kategóriájú járművek;

azon N2 kategóriájú, legfeljebb 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömegű járművek, amelyeknél nem lehetséges az V. osztályba tartozó tükrök felszerelése az alábbi követelményeknek megfelelően:

i.	a műszakilag megengedett legnagyobb össztömegig terhelt jármű visszapillantó tükrének egyetlen alkatrésze sem lehet közelebb a talajhoz 2 m-nél (+ 10 cm-es eltérés engedélyezett), függetlenül a beállítási helyzettől; és

ii.	a tükör a vezető helyzetéből teljes mértékben látható;

azok az N2 és N3 kategóriájú járművek, amelyekre a 2003/97/EK irányelv átültetésének időpontjait megelőzően hatályba lépett nemzeti intézkedések vonatkoznak, és a közvetett látást biztosító olyan egyéb eszközök utasoldali beépítését írják elő, amelyekkel a látótér az irányelv szerinti IV. osztályba és V. osztályba tartozó visszapillantó tükrök talajszinten mért teljes látóterének legalább 95 %-át lefedi.

3. cikk

(1) A tagállamok 2007. augusztus 6-tól kezdve, legkésőbb 2009. március 31-ig előírják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi jármű fel legyen szerelve az utasoldalon a 2003/97/EK irányelv szerinti IV. osztályba és V. osztályba tartozó visszapillantó tükrökre vonatkozó követelményeknek megfelelő nagy látószögű és közelre látó visszapillantó tükrökkel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ezen irányelv előírásai teljesítésének minősül, ha a járművek az utasoldalon olyan nagy látószögű és közelre látó visszapillantó tükrökkel vannak felszerelve, amelyek összesen lefedett látótere a 2003/97/EK irányelv szerinti IV. osztályba tartozó visszapillantó tükrök talajszinten mért teljes látóterének legalább 95 %-át, és az V. osztályba tartozóak talajszinten mért teljes látóterének legalább 85 %-át lefedik.

(3) A 2. cikkben említett azon járművekre, amelyek a rendelkezésre álló, gazdaságilag kivitelezhető műszaki megoldások hiányában nem szereltek fel az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő tükröket, felszerelhetők kiegészítő tükrökkel és/vagy közvetett látást biztosító egyéb berendezésekkel, feltéve, hogy azok összes lefedett látótere a 2003/97/EK irányelv értelmében a IV. osztályba tartozó visszapillantó tükrök esetén a talajszinten mért teljes látótér legalább 95 %-át, és az V. osztályba tartozó tükrök esetén a talajszinten mért látótér 85 %-át lefedi.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal az e cikknek megfelelő műszaki megoldások listáját. A Bizottság a bejelentett információkat honlapján vagy más alkalmas eszköz útján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi valamennyi tagállam számára.

4. cikk

(1) A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelést a tagállam által a 96/96/EK irányelv 3. cikkének megfelelően kiadott igazolás alapján kell megállapítani.

(2) A Bizottság a 96/96/EK irányelv 8. cikkében és a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságok – saját hatáskörükön belül nyújtott – segítségével megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv 3. cikkében említett berendezéseket beszereljék és megvizsgálják megfelelőség és közúti alkalmasság szerint ezen irányelv követelményeinek megfelelően. Ezeket az intézkedéseket legkésőbb 2008. augusztus 6-ig kell meghozni.

5. cikk

2011. augusztus 6-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, valamint – a közúti közlekedésbiztonság javítása céljából – egy tanulmányt a holttér által előidézett balesetekről, az összes járműre és felmerült költségre kiterjedően. Egy átfogóbb költség-haszon elemzés alapján a Bizottság jelentéséhez adott esetben a meglévő jogszabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatot csatolnak.

6. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2008. augusztus 6-ig megfeleljenek. A tagállamok továbbá haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. július 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES

(1) 2007. március 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2007. május 10-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. június 25-i határozata.

(3) HL L 25., 2004.1.29., 1. o. A legutóbb a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 329., 1993.12.30., 63. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított határozat.

(5) HL L 358., 2002.12.31., 1. o. A 787/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 12. o.) módosított határozat.

(6) HL L 46., 1997.2.17., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(7) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(8) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2007/37/EK irányelvvel (HL L 161., 2007.6.22., 60. o.) módosított irányelv.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

14.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/29

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 13.)

a Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2007) 3327. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/496/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 63. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. június 14-i 2006/415/EK bizottsági határozat (4) bizonyos alkalmazandó védekezési intézkedéseket határoz meg annak megakadályozása érdekében, hogy a madárinfluenza a Közösség még nem fertőzött területeire baromfi, valamint az abból származó termékek mozgása révén átterjedjen.

(2)

A H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza-járványnak a Cseh Köztársaságban történő kitörését követően a Bizottság 2007. június 21-én elfogadta a Cseh Köztársaságban a baromfiaknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról szóló, 2007. június 21-i 2007/434/EK határozatot (5).

(3)

Az ezt követő napokban a Bizottság elfogadta a Közösségben a baromfiaknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról szóló, 2007. június 29-i 2007/454/EK határozatot (6), amellyel jóváhagyta a Cseh Köztársaság „A” és „B” területét és ezek fenntartási időtartamát.

(4)

A H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza Németországban történő járványkitörését követően a Bizottság elfogadta a Németországban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról szóló, 2007. július 9-i 2007/483/EK határozatott (7).

(5)

A Bizottság Németországgal együttműködve megvizsgálta ezen intézkedéseket és megállapítja, hogy a Németország illetékes hatóságai által létrehozott „A” és „B” területek határai megfelelő távolságra vannak a járványkitörés tényleges helyszínétől. Németország „A” és „B” területének kijelölését ezért a Bizottság elfogadja, és meghatározható ezek fenntartásának időtartama.

(6)

Szükség van a 2007/434/EK és a 2007/483/EK határozatban előírt ideiglenes védekezési intézkedések jóváhagyására. Emellett a magas patogenitású madárinfluenza-járványnak a Cseh Köztársaság területén baromfiban történő kitörését követő járványügyi helyzet megköveteli a korlátozás alá eső területeknek és az intézkedések időtartamának módosítását.

(7)

Emellett Magyarország és az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot, hogy 2007. március 12-vel a H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza-járványnak területükön történő kitörésével kapcsolatos valamennyi ellenőrző intézkedést megszüntette, és ezért a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban az „A” és „B” területekkel kapcsolatban meghozott intézkedésekre többé nincs szükség.

(8)	A 2006/415/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/415/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 13-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(4) HL L 164., 2006.6.16., 51. o. A legutóbb a 2007/483/EK határozattal (HL L 180., 2007.7.10., 43. o.) módosított határozat.

(5) HL L 161., 2007.6.22., 70. o.

(6) HL L 172., 2007.6.30., 87. o.

(7) HL L 180., 2007.7.10., 43. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A. rész

A 4. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott »A« terület:

ISO-országkód	Tagállam	»A« terület		Alkalmazás határideje, cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont
ISO-országkód	Tagállam	Kód (ha van)	Megnevezés
CZ	Cseh Köztársaság			2007.7.31.
	Védőkörzet		BOHUŇOVICE CEREKVICE NAD LOUČNOU ČESKÉ HEŘMANICE CHOCEŇ (részben) DŽBÁNOV HORKY HRUŠOVÁ (részben) KOSOŘÍN TISOVÁ VRAČOVICE-ORLOV (részben) VYSOKÉ MÝTO ZÁLŠÍ
	Megfigyelési körzet		BĚSTOVICE BOHUŇOVICE BOROVNICE BOŠÍN BRANDÝS NAD ORLICÍ BUČINA CEREKVICE NAD LOUČNOU ČESKÉ HEŘMANICE CHOCEŇ CHOTOVICE (részben) DOBŘÍKOV DOLNÍ ÚJEZD DŽBÁNOV HORKY HRÁDEK HRUŠOVÁ JAVORNÍK JEHNĚDÍ KOLDÍN KOSTELECKÉ HORKY LEŠTINA (részben) LHOTY U PODŠTEJNA LIBECINA LITOMYŠL (részben) MAKOV MORAŠICE MOSTEK NASAVRKY NĚMČICE (részben) NOVÁ SÍDLA NOVÉ HRADY ORLICKÉ PODHŮŘÍ OSÍK OUCMANICE PLCHOVICE PODLESÍ PODLESÍ (részben) PŘÍLUKA PUSTINA ŘEPNÍKY ŘETOVÁ ŘETŮVKA (részben) ŘÍDKÝ SEČ SEDLIŠTĚ SKOŘENICE SLATINA SLOUPNICE SRUBY SUCHÁ LHOTA SUDISLAV NAD ORLICÍ SUDSLAVA SVATÝ JIŘÍ TISOVÁ TRŽEK TÝNIŠTKO ÚJEZD U CHOCNĚ ÚJEZDEC ÚSTÍ NAD ORLICÍ VELKÁ SKROVNICE VIDLATÁ SEČ VLČKOV (részben) VODĚRADY VRACLAV VRAČOVICE-ORLOV VYSOKÉ MÝTO ZÁDOLÍ ZÁLŠÍ ZÁMRSK ZÁŘECKÁ LHOTA
DE	Németország		A következő települések:	2007.8.6.
			ALLENDORF ARNSGEREUTH BAD BLANKENBURG BECHSTEDT CURSDORF DEESBACH DÖSCHNITZ GRÄFENTHAL LICHTE LICHTENHAIN MARKTGÖLITZ MELLENBACH-GLASBACH MEURA OBERHAIN OBERWEISSBACH PIESAU PROBSTZELLA REICHMANNSDORF ROHRBACH SAALFELD SAALFELDER HÖHE SCHMIEDEFELD SCHWARZBURG SITZENDORF UNTERWEISSBACH WITTGENDORF

B. rész

A 4. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott »B« terület:

ISO-országkód

Tagállam

»B« terület

Alkalmazás határideje,

cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont

Kód

(ha van)

Megnevezés

Cseh Köztársaság

00053

PARDUBICKÝ KRAJ:

OKRES

Chrudim, Pardubice

Svitavy

Ústí nad Orlicí

2007.7.31.

00052

KRÁLOVÉHRADECKÝ KRAJ:

OKRES

Hradec Králové

Rychnov nad Kněžnou

Németország

DRÖBISCHAU

KAULSDORF

KÖNIGSEE

LEUTENBERG

MEUSELBACH-SCHWARZMÜHLE

ROTTENBACH

RUDOLSTADT

2007.8.6.”

14.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2007. július 3.)

a beszerzési szabályok meghatározásáról

(EKB/2007/5)

(2007/497/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 11.6. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozatra (1) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) elkötelezett a költségtakarékosság alapelve mellett, valamint az áruk, szolgáltatások és építések beszerzésére fordított pénzért a legjobb minőséget várja el.

(2)

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltattásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) („beszerzési irányelv”) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) („költségvetési rendelet”) nem vonatkozik az EKB-ra.

(3)	Az EKB tiszteletben tartja a beszerzési irányelvben és a költségvetési rendeletben meghatározott beszerzési alapelveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szerződés”: az EKB és egy vagy több szállító által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások kivitelezése, áruk szállítása vagy szolgáltatások nyújtása;

„építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya vagy az építési beruházások kivitelezése, vagy ezek megtervezése és kivitelezése. Az „építés” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

„árubeszerzésre irányuló szerződés”: a b) pontban említett szerződéstől eltérő beszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül. Azt a szerződést, amelynek tárgya áruk szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembehelyezési műveletekre is kiterjed, „árubeszerzésre irányuló szerződés”-nek kell tekinteni;

„szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló szerződésektől eltérő szerződés, amelynek tárgya szolgáltatások nyújtása. Azt a szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és szolgáltatásnyújtást is magában foglal, „szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások becsült értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét. Azt a szerződést, amelynek tárgya valamely szolgáltatás, amely az építési beruházáshoz kapcsolódó tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek kell tekinteni;

e)	„keretmegállapodás”: az EKB és egy vagy több szállító között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

„szállító”: bármely természetes vagy jogi személy vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre kérelmet benyújtó szállító megnevezése „részvételre jelentkező”. Az ajánlatot benyújtó szállító megnevezése „ajánlattevő”;

g)	„nyílt eljárás”: olyan pályázati eljárás, amelyben az érdekelt szállítók ajánlatot tehetnek;

h)	„meghívásos eljárás”: olyan eljárás, amelyben bármely szállító kérelmezheti részvételét, de csak az EKB által meghívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot;

i)	„tárgyalásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során az EKB a saját maga által kiválasztott szállítókkal konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit;

j)	„versenypárbeszéd”: olyan eljárás, amelynek során bármely szállító kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az EKB párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzanak ki;

„dinamikus beszerzési rendszer”: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az EKB által meghatározott követelményeknek. A rendszer működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan szállító számára nyitott, amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő tájékoztató ajánlatát;

„elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását;

m)	„ajánlati felhívás”: a részvételre jelentkezőknek vagy a szállítóknak küldött felhívás, amely az ajánlat benyújtására vonatkozik, és amely tartalmazza az eljárás leírását, az EKB követelményeit, valamint a szerződés feltételeit;

n)	„írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

o)	„nap”: naptári napot jelent.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1) Az EKB saját belátása és e határozat szabályai szerint árubeszerzési, szolgáltatásnyújtási és építési beruházási szerződésekre vonatkozó pályázatot ír ki.

(2) E határozattal összhangban az EKB a saját, illetve egy vagy több nemzeti bank (NKB) és/vagy közösségi intézmény és testület és/vagy nemzetközi szervezet számára együttes beszerzési eljárást is folytathat. Ezekben az esetekben az EKB az ajánlattételi dokumentációban feltünteti a pályázati eljárásban részt vevő ajánlatkérő szerveket és a tervezett szerződéses kapcsolat szerkezetét.

(3) E határozat nem alkalmazható a következő szerződésekre:

a)	az NKB-k által az EKB-nak nyújtott szolgáltatások és áruszállítások, amelyeket az eurorendszer/KBER tekintetében fennálló közérdekű feladataik teljesítéseként végeznek;

b)	az NKB-k vagy közösségi intézmények és testületek vagy olyan nemzetközi szervezetek által szervezett beszerzési eljárások, amelyekben az EKB részt vesz, amennyiben az ezekre a beszerzési eljárásokra irányadó szabályok összhangban állnak a beszerzési jog általános alapelveivel;

c)	olyan megállapodások, amelyeket az EKB más közösségi intézményekkel vagy testületekkel köt közérdekű feladatai teljesítése során;

d)	a bankjegyek árubeszerzése, amelyre az eurobankjegyek beszerzéséről szóló, 2004. szeptember 16-i EKB/2004/18 iránymutatás (4) az irányadó;

e)	az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, vétele, eladása vagy átruházása és e műveletekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások;

f)	a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

g)	az EKB és alkalmazottai között, az EKB alkalmazási feltételeivel összhangban megkötött munkaszerződések;

h)	választottbírói és békéltetési szolgáltatások; valamint

i)	kutatási és fejlesztési szolgáltatások, kivéve, ha a szolgáltatásokból származó haszon kizárólag az EKB-nál jelentkezik a szolgáltatásnak a saját számára való felhasználása során, és a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az EKB fizeti meg.

3. cikk

Általános alapelvek

Minden beszerzési eljárást az átláthatóság és nyilvánosság, egyenlő hozzáférés és egyenlő elbánás, valamint a megkülönböztetés tilalma és a tisztességes verseny általános alapelveivel összhangban kell lefolytatni.

4. cikk

Értékhatárok

(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke eléri a (3) bekezdésben megállapított értékhatárt, a II. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően versenyeztetni kell.

(2) Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke a megállapított értékhatárt nem éri el, a III. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően versenyeztetni kell.

(3) A következő értékhatárok alkalmazandók:

a)	211 000 EUR árubeszerzési és szolgáltatásnyújtási szerződések esetében;

b)	5 300 000 EUR építési beruházási szerződések esetében.

5. cikk

A szerződés becsült értékének kiszámítása

(1) Egy szerződés értékének kiszámítása az EKB által becsült, héa nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. A számításnak tartalmaznia kell minden járulékos költséget, különösen az opciós költségekkel, a hitelekkel, kamatokkal, jutalékokkal, utazási és szállásköltségekkel, szerződések megújításával, a jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek kifizetett pénzdíjakkal vagy részükre teljesített kifizetésekkel kapcsolatos költségeket.

(2) A becslésnek akkor kell érvényesnek lennie, amikor az EKB a vonatkozó beszerzési eljárásról dönt.

(3) Egy beszerzést sem lehet részekre bontani az e határozatban megállapított eljárások mellőzésének szándékával.

(4) Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni az építési beruházások kivitelezésével járó összköltséget, amely magában foglalja az EKB által a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, az építési beruházások kivitelezéséhez szükséges áruk értékét. Az összköltség tartalmazza az építés koncepciójával és tervezésével kapcsolatos költségeket is, ha ezek részei az építési beruházásra irányuló szerződésnek.

(5) A folyamatos szolgáltatásnyújtásra és áruszállításra irányuló beszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a)	határozott időtartamú szerződések esetén: a teljes időszakra vonatkozó összérték;

b)	határozatlan időtartamú szerződések esetén: a havi érték 48-szorosa.

(6) Az egymást követő, azonos típusú áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásokra irányuló szerződések esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása az előző 12 hónapban odaítélt, egymást követő szerződések tényleges összértéke alapján történik. A becslést lehetőség szerint ki kell igazítani az első szerződést követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével.

(7) Amennyiben a szerződés több részből tevődik össze, vagy ha több odaítélendő szerződés szorosan összekapcsolódik és a tárgyukat ugyanazok a feladatok képezik, minden egyes rész vagy minden egyedi szerződés összértékét kell figyelembe venni. Ha az összérték eléri a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárt, az e határozat II. fejezetében meghatározott eljárások vonatkoznak az összes részre és szerződésre. Az EKB mindazonáltal alkalmazhatja a 29. cikkben vagy adott esetben a 31. cikkben meghatározott eljárást az olyan részek/egyedi szerződések tekintetében, amelyeknek az áruszállítási és szolgáltatásnyújtási szerződések esetében a héa nélküli becsült értéke nem éri el a 80 000 EUR-t, illetve amelyeknek az építési beruházásokra vonatkozó szerződések esetében a héa nélküli becsült értéke nem éri el az 1 millió EUR-t, amennyiben a kivételben részesülő részek becsült összértéke nem haladja meg valamennyi rész becsült összértékének 20 %-át.

(8) A keretszerződések értékét a keretmegállapodás teljes időtartama alatt előirányzott összes szerződés héa nélküli becsült értékének maximuma alapján kell kiszámítani.

6. cikk

Kivételek

(1) A következő esetekben az EKB közvetlenül odaítélheti a szerződést a szállítónak vagy eltérhet a meghatározott eljárási szabályoktól:

a)	ha kötelező okok miatt a szerződést csak egy adott szállítónak lehet odaítélni. Az okok lehetnek műszaki, művészi vagy jogi természetűek, de nem lehetnek gazdasági természetűek;

b)	ha az EKB által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a beszerzési eljárások határideje nem tartható be;

c)	ha az EKB titkosnak nyilvánította a szerződéseket, vagy ha a szerződés teljesítését az EKB biztonsági szabályai szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve ha az EKB alapvető érdekeinek védelme ezt igényli;

d)	olyan árubeszerzés esetén, amikor az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében.

(2) A szerződés értékétől függetlenül az EKB a 29. cikkel összhangban írhat ki pályázatot, ha a szerződés fő tárgya a következő szolgáltatások egyike:

a)	szállodai és éttermi szolgáltatások;

b)	jogi szolgáltatások;

c)	munkaerő-közvetítési szolgáltatások;

d)	nyomozói és biztonsági szolgáltatások;

e)	oktatási és szakképzési szolgáltatások;

f)	rekreációs, kulturális és sporttevékenységek.

7. cikk

Időtartam és meghosszabbítások

(1) A szerződés időtartama főszabály szerint nem haladhatja meg a négy évet az alaposan indokolt esetek kivételével.

(2) Ha a szerződést határozott időre kötik, annak időtartamát a következő feltételekkel lehet meghosszabbítani:

a)	a hirdetmény vagy a III. fejezetben közölt eljárások esetén az ajánlattételi felhívás lehetővé tette a meghosszabbítást; és

b)	a lehetséges meghosszabbítások kellően indokoltak; és

c)	a lehetséges meghosszabbításokat figyelembe vették a szerződés értékének e határozat 5. cikkében foglaltak szerinti kiszámításakor.

A meghosszabbítások összideje nem haladhatja meg az első szerződés időtartamát.

(3) Egyéb esetben a határozott idejű szerződés időtartama csak a 6. cikkben meghatározott feltételek szerint hosszabbítható meg.

8. cikk

Kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás és építési beruházás

(1) Az EKB kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást kérhet attól a vállalkozótól, akinek az eredeti szerződést odaítélte, amennyiben:

a)	az ajánlattételi dokumentáció opcióként tartalmazta a kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást; és

b)	a kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást figyelembe vették a szerződés értékének e határozat 5. cikkében foglaltak szerinti kiszámításakor.

(2) Ezenkívül az EKB olyan kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást rendelhet az eredeti vállalkozótól, amelyek előre nem látható körülmények miatt válnak szükségessé a szerződés teljesítéséhez, amennyiben:

a)	a kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás műszaki vagy gazdasági szempontból nem választható külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket; vagy

b)	az áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválasztható, feltétlenül szükséges a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás összértéke mindazonáltal főszabályként nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át.

(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kiegészítő áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződéseket csak ezen határozat 4. és 6. cikkével összhangban lehet odaítélni.

II. FEJEZET

BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

1. SZAKASZ

Eljárástípusok

9. cikk

Áttekintés

(1) Az EKB nyílt eljárással azokat a szerződéseket ítéli oda, amelyeknek becsült értéke meghaladja a fent meghatározott értékhatárt. Indokolt esetekben az EKB meghívásos eljárást, tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet folytathat az alábbiakban meghatározott feltételek mellett.

(2) Az EKB keretmegállapodásokat vagy dinamikus beszerzési rendszereket is létrehozhat, illetve szerződéseket ítélhet oda az alábbiakban a 15. és a 16. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások elektronikus árveréssel egészülhetnek ki az alábbi 17. cikkben leírtak szerint.

(4) Az EKB tervpályázatokat is lefolytathat. A tervpályázatokra vonatkozó eljárást a pályázati kiírásban kell meghatározni, és annak meg kell felelnie a tervpályázatokra vonatkozó általános alapelveknek.

10. cikk

Beszerzési lehetőségek közzététele

(1) Ha az EKB-nak szándékában áll pályázati eljárást folytatni e II. fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban, az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EKB honlapján jelentet meg hirdetményt. Adott esetben az EKB más megfelelő médiában is megjelentethet hirdetéseket. A bejelentéseknek a honlapon és/vagy más médiában való közzététele nem előzheti meg a hirdetmény megjelenését a Hivatalos Lapban. Amennyiben eltérések tapasztalhatók a hirdetés különböző változatai között, a Hivatalos Lapban megjelent változat minősül hitelesnek, és az elsőbbséget élvez a többi változattal szemben.

(2) Az EKB közzétehet egy előzetes tájékoztató hirdetményt is, amelyben szerepel a költségvetési évben odaítélendő szerződések becsült összértéke a szolgáltatások vagy termékcsoportok szerinti elosztásban, valamint az építési beruházások legfontosabb jellemzői. Ilyen esetben a 18. cikk (4) bekezdésével összhangban a jelentkezések és ajánlatok benyújtására rövidített határidők vonatkozhatnak minden, a hirdetményben szereplő beszerzés esetében.

11. cikk

Nyílt eljárás

(1) A hirdetmény közzététele után minden érdekelt szállító kérheti az ajánlati felhívás kézbesítését, ha ahhoz elektronikus formában nem lehet hozzáférni. Az EKB a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül bocsátja rendelkezésre az ajánlati felhívást, amennyiben azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2) Az érdekelt ajánlattevők az EKB által megállapított határidőn belül nyújtják be az ajánlatukat, amely tartalmazza az EKB által kért összes dokumentációt.

(3) Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel a hirdetményben/ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

12. cikk

Meghívásos eljárás

(1) Az EKB meghívásos eljárást alkalmazhat, amennyiben

a)	az EKB elvárásait olyan részletesen meg lehet határozni, hogy az ajánlatok összehasonlíthatók egymással, és a szerződés az ajánlattevőkkel való további tárgyalás nélkül odaítélhető; és

b)	adminisztratív okok vagy a beszerzés jellege miatt az ajánlatok száma korlátozandó.

(2) A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek a meghívásos eljárásban való részvételre. Jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül nyújtják be, és rendelkezésre bocsátják az EKB által előírt dokumentációt.

(3) Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a részvételi jelentkezéseket. Az EKB legkevesebb öt, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel az ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő, elegendő számú részvételre jelentkező van. Az ajánlattételre való felhívást írásban és az ajánlat benyújtására meghívott minden részvételre jelentkezőnek egyszerre küldik el.

(4) A meghívott ajánlattevők az EKB által megállapított határidőn belül nyújtják be az ajánlatukat, amely tartalmazza az EKB által előírt összes dokumentációt.

(5) Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

13. cikk

Tárgyalásos eljárás

(1) Az EKB tárgyalásos eljárást folytathat a következő kivételes esetekben:

a)	amikor az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellege, illetve az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó meghatározását; vagy

b)	ahol a szolgáltatások jellege miatt a feltételek nem állapíthatók meg kellő pontossággal ahhoz, hogy a szerződést a nyílt vagy a meghívásos eljárás szabályainak megfelelően a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával lehessen odaítélni.

(2) Az EKB akkor is tárgyalásos eljárást alkalmazhat, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás, illetve versenypárbeszéd keretében nem nyújtottak be elfogadható ajánlatot, amennyiben a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen. Az EKB megteheti, hogy nem tesz közzé új hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja az összes olyan ajánlattevőt, amely részt vett az előző eljárásban, megfelelt a kiválasztási szempontoknak, és az ajánlattételi eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be. Az EKB a 29. cikkel összhangban hirdetmény közzététele nélkül tárgyalásos eljárást indíthat abban az esetben is, ha nem érkeztek be ajánlatok, vagy ha az ajánlatok nem feleltek meg az ajánlattételi eljárás formai követelményeinek.

(3) A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók kérelmet adhatnak be a tárgyalásos eljárásban való részvételre. A kérelmüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(4) Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a részvételi jelentkezéseket. Az EKB legkevesebb három, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel az ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő elegendő számú részvételre jelentkező van. Az ajánlattételre való felhívást írásban és az ajánlat benyújtására felhívott minden részvételre jelentkezőnek egyszerre küldik el.

(5) Az ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat folytathat az ajánlattevőkkel annak érdekében, hogy az ajánlatuk megfeleljen az EKB követelményeinek. Az EKB tárgyalásokat indíthat:

a)	a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel. Ha a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel folytatott tárgyalások kudarcba fulladnak, az EKB tárgyalni kezdhet a következő helyezettel; vagy

egyidejűleg az összes olyan ajánlattevővel, amely az EKB műszaki és kereskedelmi követelményeinek alapvetően eleget tevő ajánlatot nyújtott be. Ebben az esetben a tárgyalásra meghívott ajánlattevők számát egymást követő szakaszokban lehet csökkenteni a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazásával.

A tárgyalások megkezdése előtt az EKB minden ajánlattevőt értesít a tárgyalások menetéről.

(6) A tárgyalások kiterjedhetnek az ajánlattevők műszaki és kereskedelmi ajánlataira, valamint a szerződés feltételeire, amennyiben a pályázati eljárás célja nem változott meg lényegesen. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra is, hogy módosított ajánlatot nyújtsanak be. A tárgyalások során az EKB a tárgyalásra meghívott minden ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

(7) A tárgyalások befejezése után az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

14. cikk

Versenypárbeszéd

(1) Az EKB versenypárbeszédet folytathat különösen összetett szerződések esetében, amikor nem lehetséges az EKB követelményeit olyan módon meghatározni, hogy a szerződést nyílt vagy meghívásos eljárással lehetne odaítélni.

(2) A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók kérelmet adhatnak be a versenypárbeszédben való részvételre. A kérelmüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(3) Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a kérelmeket. Az EKB legalább három jogosult részvételre jelentkezőt meghív a párbeszédben való részvételre, és rendelkezésükre bocsátja az EKB igényeit meghatározó javaslati kérelmet. A párbeszéd célja az EKB igényeit leginkább kielégítő megoldás megtalálása és meghatározása. Az EKB a szerződés valamennyi részletét megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

(4) A párbeszéd során az EKB biztosítja, hogy valamennyi részvételre jelentkező egyenlő elbánásban részesül. Az EKB továbbá a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező írásos beleegyezése nélkül nem közli a többi részvételre jelentkezővel.

(5) Az EKB addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak). Az EKB egymást követő szakaszokban folytathatja le a párbeszédet – amennyiben ez a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban szerepelt –, hogy csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban szereplő odaítélési szempontok alkalmazásával választja ki a megfontolásra érdemes megoldásokat.

(6) A versenypárbeszéd lezárásának bejelentését követően az EKB felkéri a párbeszédben részt vevő jelentkezőket arra, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat.

(7) Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli a beérkezett ajánlatokat. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra, hogy pontosítsák az ajánlat bizonyos elemeit vagy erősítsék meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásaikat, amennyiben ez nem módosítja az ajánlat lényeges elemeit, torzítja a versenyt vagy okoz diszkriminációt. Az értékelés befejezése után az EKB a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítéli oda a szerződést.

15. cikk

Keretmegállapodások

(1) Az EKB azokban az esetekben alkalmazhat keretmegállapodást, amikor rendszeresen köt hasonló áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződéseket anélkül, hogy lehetséges lenne meghatározni a szállítás pontos határidejét és/vagy a részletes követelményeket.

(2) Keretmegállapodásnak minősülő szerződés megkötése céljából az EKB a fent említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban a keretmegállapodás odaítélésig. Ha az EKB-nak több szállítóval áll szándékában keretmegállapodást kötni, legalább három megállapodást kell megkötnie, amennyiben elegendő számú szállító felel meg a kiválasztási és odaítélési szempontoknak. A hirdetménynek tartalmaznia kell az odaítélendő keretmegállapodások szempontjait és számát.

A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az ebben a cikkben meghatározott eljárások szerint kell odaítélni.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen szállítóval kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni. Amennyiben szükséges, az EKB írásban kérheti a szállítót az eredeti ajánlatának kiegészítésére. Az ilyen kiegészítő ajánlatok nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket.

(4) Amennyiben a keretmegállapodások megkötésére több szállítóval kerül sor, a szerződéseket a következőképpen lehet odaítélni:

a)	a keretmegállapodásokban szereplő feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül; vagy

b)	ha nem kerültek megállapításra ilyen feltételek, az EKB újból megnyithatja a versenyt a keretmegállapodásban részt vevő szállítók között.

Ez utóbbi esetben az EKB a következő eljárás szerint ítélheti oda a szerződést:

—	az EKB írásban felhívja a szállítókat az ajánlatuk benyújtására az ajánlattételi felhívásban meghatározott határidőn belül. Az ajánlattételi felhívás meghatározza a szerződés odaítélésének szempontjait is, és

—	a szállítóknak az EKB által megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk az ajánlataikat, és

—	az EKB a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amely az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

16. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) Az EKB a gyakran használt árukhoz, szolgáltatásokhoz és építésekhez dinamikus beszerzési rendszereken keresztül juthat hozzá. Ha ez a cikk erről másképp nem rendelkezik, az eljárás a nyílt beszerzési eljárások szabályait követi.

(2) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az EKB:

a)	egy hirdetményben közli, hogy dinamikus beszerzési eljárást alkalmaz és hivatkozik arra az internetcímre, ahol az ajánlattételi feltételek megtalálhatók; és

b)	a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosít az ajánlattételi feltételekhez és minden kiegészítő irathoz; és

az ajánlattételi feltételekben feltünteti egyebek mellett a kiválasztási és odaítélési kritériumokat, az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel, valamint a műszaki csatlakozás szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3) A rendszer érvényességi ideje alatt bármely olyan szállító számára nyitott, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak, és benyújtotta az ajánlattételi feltételeknek megfelelő tájékoztató ajánlatát. Az ajánlattevők bármikor kijavíthatják a tájékoztató ajánlatunkat, amennyiben az továbbra is összhangban marad az ajánlattételi feltételekkel. Az ajánlattevők terhére díjat nem számolnak fel.

(4) A tájékoztató ajánlatok beérkezése után az EKB ésszerű időn belül ellenőrzi az ajánlattevők jogosultságát és a kiválasztás szempontjainak való megfelelését. Ellenőrzi azt is, hogy a tájékoztató ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi feltételeknek. Az EKB az ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről vagy elutasításáról.

(5) Külön ajánlati felhívás tárgyát képezi minden olyan szerződés, amelynek értéke meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat. E felhívás kibocsátása előtt az EKB egyszerűsített hirdetményt tesz közzé a Hivatalos Lapban, amelyben az összes érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy az egyszerűsített hirdetmény elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be tájékoztató ajánlatát. Az EKB addig nem folytathatja a versenyeztetést, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett tájékoztató ajánlat értékelését be nem fejezte.

(6) Az értékelés befejezése után az EKB minden, a rendszerbe felvett ajánlattevőt felkér ajánlata ésszerű időn belüli benyújtására. Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. E szempontokat adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítani is lehet.

(7) Amennyiben egy szerződés értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, az EKB a 29. cikkben meghatározott eljárás alapján hívhat meg öt vagy három, a rendszerbe felvételt nyert ajánlattevőt.

(8) A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt eseteket.

17. cikk

Elektronikus árverések

(1) A versenypárbeszéd kivételével az EKB a fentiekben meghatározott ajánlattételi eljárásokat elektronikus árveréssel egészítheti ki, amennyiben a feltételek pontosan meghatározhatók.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

a)	vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda; vagy

b)	az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(2) Ha az EKB-nak szándékában áll elektronikus árverés lefolytatása, ezt fel kell tüntetnie a hirdetményben. Az ajánlati felhívás továbbá többek között a következőket foglalja magában:

a)	azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, amennyiben ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)	a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c)	az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)	az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)	az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)	a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(3) Az elektronikus árverés csak az ajánlatok beérkezése és első értékelése után kezdődik meg. Az elfogadható ajánlatot benyújtó összes ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg felhívják arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(4) Ha a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő tekintetében a teljes körű értékelés eredményét is csatolni kell. A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(5) Az EKB az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval lát el, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az EKB egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, amennyiben ennek lehetősége szerepel a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát; azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedhető fel az ajánlattevők kiléte.

(6) Az EKB az árverésen való részvételi felhívásban feltüntetett határidő leteltével berekeszti az elektronikus árverést. A határidő lehet egy adott dátum és időpont vagy egy olyan időtartam, amely az utolsó, új árakat vagy értékeket tartalmazó ajánlat benyújtásával fejeződik be. Az EKB-nak a felhívásban meg kell határoznia a szakaszokban lefolytatott árverések ütemtervét.

(7) Az elektronikus árverés lezárása után az EKB az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda a szerződést.

18. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásának napjától számított 52 nap.

(3) Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetében:

a)	a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap; és

b)	az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

(4) Amennyiben az EKB a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, és ezt legalább 52 nappal a hirdetmény feladása előtt elküldte, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen sem lehet 22 napnál rövidebb.

(5) Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala által előírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető.

(6) Az ajánlatok beérkezésének határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az EKB elektronikus úton korlátlan és közvetlen hozzáférést biztosít az ajánlattételi felhíváshoz a hirdetmény közzétételének időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés hozzáadható az (5) bekezdésben említett csökkentéshez.

(7) Ha a nyílt eljárás során az ajánlattételi felhívás rendelkezésre bocsátását időben kérték, de az hat napon belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy az ajánlattételi felhíváshoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi szállító számára elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat elkészítéséhez.

(8) Meghívásos eljárás és tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az EKB gyorsított eljárást alkalmazhat. Ilyen esetben a következő minimális határidők alkalmazandók:

a)	a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított 15 nap, illetve 10 nap, ha a hirdetményt az adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton küldték; és

b)	az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint az ajánlati felhívás kézbesítésétől számított 10 nap.

(9) A lejárati idő előtt az EKB meghosszabbíthatja a hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meghatározott határidőket, amennyiben megváltoztatja az ajánlattételi dokumentációt, illetve más kellően indokolt esetben.

2. SZAKASZ

Az eljárás menete

19. cikk

A részvételre jelentkezőkkel és ajánlattevőkkel való kommunikáció

(1) Az ajánlattételi eljárás során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők csak az EKB által kijelölt egy vagy több kapcsolattartóval kommunikálhatnak. Az EKB a hirdetményben és/vagy az ajánlati felhívásban megnevezi a használható kommunikációs eszközöket. A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és megkülönbözetéstől menteseknek kell lenniük.

(2) A részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek írásban, a hirdetményben/ajánlati felhívásban meghatározott követelményekkel összhangban kell benyújtaniuk a jelentkezéseiket/ajánlataikat.

(3) Az elektronikus beszerzés általános követelményeivel összhangban – amint azokat a beszerzési irányelv 42. cikke a X. mellékletre tekintettel meghatározza – az EKB elektronikus ajánlati eljárásokat alkalmazhat. Ebben az esetben a hirdetményben különösen a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által betartandó formai követelmények, illetve az elektronikus platformhoz való hozzáférés módja szerepel. Az EKB meghatározhatja, hogy csak elektronikus jelentkezéseket/ajánlatokat fogad el.

(4) A részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők a hirdetménnyel, ajánlati felhívással vagy kiegészítő iratokkal kapcsolatos kérdéseiket benyújthatják írásban az EKB-nak a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételekkel összhangban. Ezekre a kérdésekre az EKB ésszerű határidőn belül válaszol, és a válaszait – a kérdező névtelenségének megőrzésével – minden részvételre jelentkezővel/ajánlattevővel közli, amennyiben ezek mindannyiuk számára relevánsak.

(5) Az EKB biztosítja, hogy a részvételre jelentkezők és ajánlattevők által közölt információt a titoktartás alapelvével összhangban kezeli és tárolja. Amennyiben személyes adatok közlésére kerül sor, azokat az adatvédelemről szóló Európai Parlament és oi Tanács 45/2001/EK rendelettel (5) összhangban kezelik.

20. cikk

Kiegészítő iratok és tisztázás iránti kérések

A jelentkezések vagy ajánlatok felbontása után az EKB felkérheti a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket arra, hogy egészítsék ki a benyújtott dokumentációt vagy tisztázzanak bizonyos pontokat. Az ilyen felkérések nem torzíthatják a részvételre jelentkezők/ajánlattevők közötti tisztességes versenyt, nem vezethetnek egyenlőtlen elbánáshoz, valamint a jelentkezési vagy ajánlattételi feltételek módosulásához.

21. cikk

Az ajánlattételi dokumentáció kiigazítása

(1) Ha a jelentkezések vagy az ajánlatok benyújtásának határideje előtt az EKB felfedezi, hogy a hirdetmény, az ajánlati felhívás vagy a kiegészítő iratok szövegében tévedés, pontatlanság, kihagyás vagy bármilyen más hiba található, kijavítja a hibát, és erről megfelelő módon tájékoztat minden részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt.

(2) Ha a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők úgy vélik, hogy az EKB-nak a hirdetményben, az ajánlati felhívásban vagy a kiegészítő iratokban meghatározott követelményei hiányosak, nem konzisztensek vagy jogellenesek, észrevételeiket írásban közlik az EKB-val. A részvételre jelentkezők/ajánlattevők észrevételeiket indokolatlan késedelem nélkül közlik a szabálytalanság felfedezését vagy azt követően, hogy arról tudomást szerezhettek. Ezt követően az EKB a kérésnek megfelelően elvégezheti a javítást, vagy kiegészítheti a követelményeket, illetve indokolás mellett elutasíthatja a kérést. Az EKB követelményeivel szembeni olyan ellenvetéseket később nem lehet felvetni, amelyeket az EKB-val indokolatlan késedelemmel közöltek.

22. cikk

Ajánlati felhívás

(1) Főszabály szerint az ajánlati felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a közzétett hirdetményre való hivatkozás;

b)	az ajánlattétel formális követelményei, különös tekintettel az ajánlatok beérkezésének határidejére, a címre, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, az ajánlattétel nyelvére vagy nyelveire, az ajánlat elkészítésének formai követelményeire, valamint az ajánlat érvényességi idejére; és

c)	kiegészítő építési beruházásokra, szolgáltatásnyújtásokra és áruszállításokra vonatkozó opciók, valamint a lehetséges megújítások és meghosszabbítások száma; és

d)	az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok listája; és

e)	a szerződés odaítélése szempontjainak relatív súlyozása vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendje, amennyiben a hirdetmény ezt az információt nem tartalmazza.

(2) Az ajánlati felhívás az alábbiakat tartalmazza:

a)	az EKB követelményeit meghatározó részletes dokumentáció vagy versenypárbeszéd esetén az EKB igényeit meghatározó ajánlattételi felhívás; és

b)	a szerződéstervezet, az EKB általános feltételei vagy a szerződés legfontosabb jellemzőit meghatározó dokumentum; és

c)	bármilyen más dokumentáció, amelyet az EKB megfelelőnek tart.

Ha ezeket a dokumentumokat elektronikus formában bocsátják rendelkezésre, az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy hogyan férhetnek hozzá ezekhez az ajánlattevők.

3. SZAKASZ

Értékelés

23. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az EKB a 26. cikkben megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli az ajánlatokat, miután

—	ellenőrizte az ajánlatok formális követelményeit, és

—	ellenőrizte az ajánlattevők jogosultságát a 24. cikk alapján, és

—	értékelte a 25. cikkben megállapított kiválasztási szempontok teljesülését.

(2) Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az odaítélési szempontoknak.

(3) A részvételi jelentkezéseket és az ajánlatokat nem lehet a benyújtásra vonatkozó határidő előtt felbontani. A részvételi jelentkezések és az ajánlatok felbontásánál legalább két alkalmazottnak jelen kell lennie, és a felbontásról jegyzőkönyv készül. Eltérő előírás hiányában a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők nem lehetnek jelen a felbontásnál.

(4) Az értékelési folyamatról és annak eredményéről értékelési jelentést kell készíteni.

24. cikk

A részvételre jelentkezők/ajánlattevők jogosultsága

(1) A következő bekezdések vonatkozásában az EU-ban letelepedett vagy az EU-ban tevékenykedő bármely természetes vagy jogi személy jogosult az ajánlattételi eljárásban való részvételre. Az ajánlattételi eljárások egyenlő feltételek mellett állnak nyitva minden olyan harmadik országban letelepedett vagy ott tevékenykedő természetes és jogi személye számára, amely ratifikálta a Kereskedelmi Világszervezet Beszerzési Megállapodását vagy az EU-val a beszerzés területén kétoldalú megállapodást kötött, az adott megállapodásban megállapított feltételek mellett. Egyéb harmadik országok szállítói az EKB mérlegelése szerint vehetnek részt az eljárásban.

(2) Szállítók ideiglenes csoportjai a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott módon vehetnek részt az ajánlattételi eljárásokban. Az EKB kérheti az ideiglenes csoportoktól egy adott jogi forma felvételét, amennyiben elnyerik a szerződést és ez a forma szükséges a szerződés megfelelő teljesítéséhez.

(3) Az EKB kizárja az ajánlattételi eljárásban való részvételből azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akiket csalás, korrupció, pénzmosás, bűnszervezetben való részvétel vagy a Közösség, az EKB vagy az NKB-k pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb illegális tevékenységben való részvétel miatt jogerős ítéletben elítéltek.

(4) Az EKB bármikor kizárja a részvételből a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amennyiben azok:

csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a nemzeti jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezések szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b)	szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítélet hatálya alatt állnak;

c)	súlyos kötelességszegést követtek el;

d)	nem teljesítették társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e)	egy másik ajánlattételi eljárás tekintetében a szerződéses kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt a bíróság vagy a törvényszék súlyos szerződésszegést állapított meg velük szemben;

f)	a vezető tisztségviselőik, alkalmazottaik vagy megbízottjaik összeférhetetlennek minősülnek;

g)	az EKB által kért információ nyújtása során hamis nyilatkozatot tettek;

h)	a verseny korlátozása céljából kapcsolatba lépnek más részvételre jelentkezőkkel vagy ajánlattevőkkel.

(5) A részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek igazolniuk kell, hogy a fenti kizáró feltételek nem vonatkoznak rájuk, és/vagy be kell mutatniuk a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban megnevezett igazolásokat. Ha az eljárás során ilyen körülmény merül fel, az érintett jelentkezőnek/ajánlattevőnek indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell erről az EKB-t.

25. cikk

Kiválasztási feltételek

(1) Az EKB a hirdetményben megállapítja azokat a kiválasztási szempontokat, amelyek alapján értékeli, hogy a részvételre jelentkezők/ajánlattevők képesek-e a szerződés teljesítésére. A kiválasztási szempontok a részvételre jelentkezők/ajánlattevők gazdasági, pénzügyi, műszaki vagy szakmai teljesítményeire vonatkoznak.

(2) Az EKB meghatározhat olyan minimális teljesítményszinteket, amelyek alatt nem választhatja ki a részvételre jelentkezőket/ajánlattevőket. A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

(3) Az EKB továbbá kérheti a részvételre jelentkezőktől/ajánlattevőktől annak bizonyítását, hogy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően engedéllyel rendelkeznek a szerződés teljesítéséhez, amint ezt a cégjegyzékbe vagy szakmai nyilvántartásba való bejegyzés, eskü alatt tett nyilatkozat vagy igazolás, valamely szervezetben való tagság, kifejezett meghatalmazás vagy a héa-nyilvántartásba való bejegyzés bizonyítja.

(4) Az EKB a hirdetményben megnevezi azokat a dokumentumokat, amelyeket a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek be kell nyújtaniuk pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai teljesítményük igazolására. A kért iratok csak a szerződés tárgyára vonatkozhatnak, és figyelembe kell venni a szállítók jogos érdekét különösen a műszaki és üzleti titkok védelmére vonatkozóan.

(5) Amennyiben az EKB által jogosnak ítélt bizonyos kivételes ok miatt a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő nem tudja bemutatni a kért dokumentumokat, a teljesítményét bármely más, az EKB által megfelelőnek tartott módon bizonyíthatja.

(6) Egy szállító szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb jogalanyok teljesítményére is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ilyen esetben igazolja az EKB számára, hogy rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások. Ugyanilyen feltételek mellett a szállítók ideiglenes csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak teljesítményére.

26. cikk

Odaítélési szempontok

(1) Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó vagy a legalacsonyabb árat ajánló pályázónak fogja odaítélni a szerződést.

(2) Ha az odaítélés a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban, illetve versenypárbeszéd esetén az ajánlattételi felhívásban az EKB a következőket határozza meg:

az ajánlat értékelésekor alkalmazott minőségi szempontok. Az ilyen szempontoknak a kérdéses szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, és ilyen lehet például a minőség, a műszaki érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő; és

b)	a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempontok relatív súlyozása. Ezek a súlyozások kifejezhetők egy skálán a megfelelő maximális terjedelem megadása mellett.

Amennyiben az EKB véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

27. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

(1) Az EKB visszautasíthatja azokat az ajánlatokat, amelyek kirívóan alacsonyak a felajánlott áruk, szolgáltatások és építések viszonylatában.

(2) Az ilyen ajánlatok visszautasítása előtt az EKB írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit. A jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)	a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága; vagy

b)	a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek; vagy

c)	az ajánlat eredetisége; vagy

d)	az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés.

A kapott magyarázatokat és bizonyítékokat figyelembe véve az EKB ellenőrzi az ilyen alkotóelemeket.

(3) Ha az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az EKB az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az EKB által megállapított megfelelő határidőn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen, az állami támogatásokról szóló közösségi szabályokban meghatározott eljárásoknak és határozatoknak megfelelően szerezte.

28. cikk

A kiválasztási és odaítélési döntésről szóló értesítések

(1) Az EKB a lehető leghamarabb írásban értesíti a döntéséről azon részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyeknek a részvételre jelentkezését vagy pályázatát elutasította.

(2) Az EKB általi értesítés legalább 15 nappal a szerződés aláírása előtt történik.

(3) A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik az EKB-t, hogy indokolja meg a jelentkezésük vagy az ajánlatuk elutasítását. Azok a sikertelen ajánlattevők, akiknek az ajánlata elfogadható volt, megtudhatják a sikeres ajánlattevő nevét, valamint ajánlatának legfontosabb jellemzőit és viszonylagos előnyeit.

(4) Az EKB azonban dönthet egyes információk közlésének mellőzése mellett, amennyiben ezek sértenék a szállítók jogszerű üzleti érdekeit, akadályoznák a jogérvényesítést, illetve a közérdekkel egyéb módon ellentétesek lennének.

(5) Ezenkívül az EKB a Hivatalos Lapban közzéteszi a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetményt. A hirdetményt a szerződés aláírását követő 48 napon belül el kell küldeni.

III. FEJEZET

AZ ÉRTÉKHATÁRON ALULI BESZERZÉSEK

29. cikk

Hirdetmény megjelenése nélküli eljárás

(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek a becsült értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt szolgáltatásnyújtási szerződéseket a következő eljárás szerint kell odaítélni.

(2) Ha a szerződés értéke áruszállítás és szolgáltatásnyújtás esetén legalább 50 000 EUR, illetve építési beruházások esetén legalább 500 000 EUR, az EKB – amennyiben lehetséges – legalább öt megfelelő szállítót kér fel ajánlat benyújtására az EKB által meghatározott határidőn belül.

Ha a szerződés értéke ezen értékhatárok alatt van, de legalább 10 000 EUR, az EKB – amennyiben lehetséges – legalább három megfelelő szállítót kér fel ajánlat benyújtására.

Mindkét esetben az EKB a szállítók rendelkezésére bocsátja az ajánlattételi felhívást, amely meghatározza az EKB követelményeit és a szerződés odaítélésének szempontjait. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi a szerződés összetettségét és a szerződés elkészítéséhez szükséges időt.

(3) Az EKB a versenytárgyalási eljárásban való részvételre azon szállítók közül választ, akik felvételt nyertek a dinamikus beszerzési rendszerbe, vagy ilyen rendszer hiányában a regisztrált szállítók listáján szerepelnek, illetve ilyen lista hiányában megfelelő piacelemzés alapján választ. A megfelelő szállítók előzetes kiválasztása az EKB kizárólagos mérlegelése alapján történik. A regisztrált szállítók listája minden olyan érdekelt szállító számára hozzáférhető, amely a listán szereplő áruszállítással, szolgáltatásnyújtással és építési beruházással foglalkozik. Az EKB megfelelő eszközökkel rendszeresen tájékoztatást ad az e listákra való regisztrálás lehetőségéről.

(4) Az EKB hirdetményt is jelentethet meg a honlapján vagy más megfelelő médiában. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást minden olyan szállítónak el kell küldeni, amely jelezte részvételi szándékát az EKB által meghatározott időn belül.

(5) A beérkezett ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott szempontok szerint kell értékelni. Az írásos ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat kezdhet az ajánlattevőkkel, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlati felhívás tartalmazta. A tárgyalásokat vagy az ajánlattevők rangsorolása szerint egymást követő tárgyalásokként vagy az összes ajánlattevővel történő párhuzamos tárgyalásokként folytathatják le.

(6) Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az ajánlattételi felhívásban meghatározott szempontoknak.

(7) Az eljárást a 3. cikkben meghatározott általános alapelvekkel összhangban kell lefolytatni. A 19., 20., 21., 24. és 27. cikket megfelelően kell alkalmazni.

30. cikk

Az ajánlattevők értesítése és a vállalkozók listája

(1) Az odaítélésről szóló döntést követően az EKB ésszerű időn belül írásban értesíti az ajánlattevőket az ajánlattételi eljárás eredményéről.

(2) Az ajánlattevők az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik az EKB-t, hogy indokolja meg az ajánlatuk elutasítását. A 28. cikk (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3) Az EKB évente megjelenteti az 50 000 EUR-nál nagyobb értékű olyan szerződések listáját, amelyeket a 29. cikkel összhangban ítélt oda, vagy amelyek esetén kivételt alkalmazott a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban. A lista tartalmazza azon vállalkozók nevét, akik szerződéseket nyertek el, valamint a szerződések tárgyát és értékét.

31. cikk

Közvetlen odaítélés

Az EKB egyetlen ajánlat alapján is odaítélhet szerződéseket, ha a szerződés héa nélküli becsült értéke 10 000 EUR-nál kevesebb, vagy ha a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban kivételt alkalmazott.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az ajánlattételi eljárások törlése

(1) Az EKB a szerződés aláírása előtt bármikor törölhet egy ajánlattételi eljárást anélkül, hogy a jelentkezők vagy az ajánlattevők bármilyen ellentételezésre jogot formálhatnának.

(2) Az EKB törlésre irányuló döntése tekintetbe veszi a 3. cikkben meghatározott általános alapelveket.

(3) Az EKB-nak megindokolja a döntést és azt a jelentkezők vagy az ajánlattevők tudomására hozza.

33. cikk

Fellebbezési eljárás

(1) A II. fejezetben meghatározott beszerzési eljárások során a részvételre jelentkezők/ajánlattevők írásban vitathatják az EKB jelentkezésüket vagy ajánlatukat elutasító döntését, a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott információ kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetve az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül, amennyiben nem kértek ilyen információt. A fellebbezésnek tartalmaznia kell valamennyi kiegészítő információt és indokolt kifogást.

(2) A fellebbezést az EKB Beszerzési Ellenőrzési Testületének („BET”) kell címezni. Ha a BET úgy véli, hogy a fellebbező jelentkezésének vagy ajánlatának elutasítására vonatkozó döntés megsérti e határozatot vagy a beszerzési jogszabályok általános alapelveit, elrendeli az ajánlattételi eljárás egészének vagy egyes részeinek megismétlését, vagy végleges döntést hoz. Egyéb esetben a fellebbezést el kell utasítani. A BET a határozatáról írásban értesíti a fellebbezőt a fellebbezés kézbesítésétől számított egy hónapon belül. A határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

(3) A fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya. Adott esetben a BET felfüggesztheti az ajánlattételi eljárást vagy a szerződés odaítélését.

34. cikk

Alkalmazandó jog

Az Európai Közösségek Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak az EKB és egy szállító között, e határozat vagy egy adott beszerzési eljárás során felmerült jogviták. Ha helye van fellebbezésnek a 33. cikknek megfelelően, a fellebbezőnek meg kell várnia az EKB fellebbezésről szóló határozatát, mielőtt az ügyet a Bíróság elé terjesztené. A Szerződésben meghatározott határidő a fellebbezésről szóló határozat kézhezvételétől indul.

35. cikk

Hatálybalépés

(1) E határozat 2007. augusztus 1-jén lép hatályba, valamint hatályon kívül helyezi és felváltja az EKB beszerzéseiről szóló, 2006. június 27-i 05/2006 adminisztratív körrendeletet.

(2) Az e határozat hatálybalépése előtt megkezdett ajánlattételi eljárásokat a 05/2006 adminisztratív körrendelettel összhangban kell befejezni. E rendelkezés alkalmazásában egy ajánlattételi eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a hirdetményt elküldték a Hivatalos Lapnak, illetve az olyan esetekben, amikor nincs szükség ilyen hirdetményre, azon a napon, amelyen az EKB egy vagy több szállítót felkér az ajánlat benyújtására.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2007. július 3-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 80., 2004.3.18., 33. o.

(2) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2005.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 320., 2004.10.21., 21. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 184

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. július 14.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 824/2007/EK rendelete (2007. július 10.) az egyes halászati termékekre vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek 2007 és 2009 közötti időszakra való megnyitásáról és kezeléséről ( 1 )	1
		A Bizottság és a Tanács nyilatkozata	5
		A Bizottság 825/2007/EK rendelete (2007. július 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
		A Bizottság 826/2007/EK rendelete (2007. július 13.) az 1898/2005/EK rendelet II. címével megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 35. egyedi pályázati eljárássról	8
		A Bizottság 827/2007/EK rendelete (2007. július 13.) a gabonaágazatban 2007. július 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	9
	*	A Bizottság 828/2007/EK rendelete (2007. július 13.) egyes takarmány-adalékanyagok végleges és ideiglenes engedélyezéséről ( 1 )	12
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban	17
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/38/EK irányelve (2007. július 11.) a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről	25

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	48,1
	TR	83,4
	XS	23,6
	ZZ	51,7
0707 00 05	TR	114,3
0707 00 05	ZZ	114,3
0709 90 70	TR	88,7
0709 90 70	ZZ	88,7
0805 50 10	AR	52,7
	UY	55,7
	ZA	57,0
	ZZ	55,1
0808 10 80	AR	87,5
	BR	83,0
	CL	88,0
	CN	100,8
	NZ	102,2
	US	108,3
	UY	60,7
	ZA	87,8
	ZZ	89,8
0808 20 50	AR	82,8
	CL	86,0
	NZ	144,9
	ZA	119,4
	ZZ	108,3
0809 10 00	TR	192,1
0809 10 00	ZZ	192,1
0809 20 95	TR	294,0
	US	359,1
	ZZ	326,6
0809 30 10, 0809 30 90	TR	152,4
0809 30 10, 0809 30 90	ZZ	152,4
0809 40 05	IL	128,3
0809 40 05	ZZ	128,3

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	0,00
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	13,96
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	13,96
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	0,00

EK-sorszám	Adalékanyag	Kémiai képlet, leírás	Állatfaj vagy -kategória	Maximális életkor	Legkisebb megengedhető tartalom	Legnagyobb megengedhető tartalom	Egyéb rendelkezések	Az engedélyezési időszak vége
					mg/kg a teljes értékű takarmányban
Színezőanyagok, beleértve a pigmenteket
E 161y	Asztaxantinban gazdag Phaffia rhodozyma (ATCC SD-5340)	A Phaffia rhodozyma (ATCC SD-5340) élesztő koncentrált biomasszája, inaktív állapotban, legalább 10,0 gramm asztaxantint tartalmaz adalékanyag-kilogrammonként.	Lazac	—	—	100	A legnagyobb megengedhető tartalom asztaxantinként kifejezve. Alkalmazása csak hat hónapos kortól megengedett. A kantaxantinnal előállított adalékanyag-keverék csak abban az esetben megengedett, ha a teljes asztaxantin- és kantaxantin-koncentráció nem haladja meg a 100 mg/kg-ot a teljes értékű takarmányban.	2011. augusztus 3.
			Pisztráng		—	100

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2007/496/EK
*	A Bizottság határozata (2007. július 13.) a Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 3327. számú dokumentummal történt) ( 1 )	29
	Európai Központi Bank
	2007/497/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2007. július 3.) a beszerzési szabályok meghatározásáról (EKB/2007/5)	34

2006. december 27-i HL	Javított HL (2007)
L 370.	L 30.
L 371.	L 45.
L 373.	L 121.
L 375.	L 70.

2006. december 30-i HL	Javított HL (2007)
L 396.	L 136.
L 400.	L 54.
L 405.	L 29.
L 407.	L 44.
L 408.	L 47.
L 409.	L 36.
L 410.	L 40.
L 411.	L 27.
L 413.	L 50.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg