I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/5

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Olaszország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/475/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	1999. május 10-i levelében Olaszország értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján 1999. március 9-én hozott intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette az Olaszországban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	Az Olaszország által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy az Olaszország intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

Az olasz intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságnak és -Európa-bajnokságnak az olasz nemzeti válogatott által vívott mérkőzéseit, valamint e bajnokságok döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Olaszországban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében. Ezenkívül általánosan elismert, egyedi kulturális jelentőségük van az olasz lakosság számára, mivel jelentősen hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös megértéshez, és mivel az olasz társadalom egészében és a nemzeti öntudatban fontos szerepet játszik a sport, hiszen az olasz élsportolóknak alkalmat ad arra, hogy a legfontosabb nemzetközi versenyeken sikereket érjenek el.

(7)

A többi felsorolt labdarúgó esemény széles körben különös visszhangot kelt Olaszországban, és általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír az olasz lakosság számára, mivel a labdarúgás az olasz társadalom egészében és a nemzeti öntudatban fontos szerepet játszik, hiszen az olasz csapatok így nemzetközi figyelemre számot tartó, magas színvonalú mérkőzéseken érhetnek el sikereket.

(8)	A Giro d'Italia kerékpárverseny széles körben különös visszhangot kelt Olaszországban, és a nemzeti önazonosság megerősítőjeként általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír, nemcsak mert fontos magas színvonalú sportesemény, hanem mert alkalmat ad Olaszország népszerűsítésére.

(9)	A Forma–1-es Olasz Nagydíj azért kelt Olaszországban széles körben különös visszhangot és bír általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel, mert a Forma–1 versenyeken rendkívül sikeresek az olasz versenyautók.

(10)	A San Remó-i olasz zenei fesztivál Olaszországban széles körben különös visszhangot kelt, és az olasz kulturális öntudat részeként általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír, mivel az olasz kulturális hagyományokba illeszkedő „népi kulturális” esemény.

(11)	Az olasz intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(12)

Az olasz intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(13)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot az olasz intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 1999. július 5-én levelet intézett Olaszországhoz, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(14)	1999. szeptember 7-én a Bizottság értesítést kapott az olasz intézkedések módosításáról. A módosítás nem változtatott az események jegyzékén.

(15)	Az olasz intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (2). A későbbiekben a közzététel kiigazítását is közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (3).

(16)

Az Elsőfokú Bíróságnak az T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy az Olaszország által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. Az e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Olaszország 1999. május 10-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 1999. szeptember 30-i C 277. számában tettek közzé (kiigazítás az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2001. július 26-i C 208. számában), összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

Az e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 277., 1999.9.30., 3. o.

(3) HL C 208., 2001.7.26., 27. o.

MELLÉKLET

Közzététel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése szerint

Az Olaszország által hozott intézkedéseket, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, az olasz hírközlési hatóság által 1999. március 9-én elfogadott és 1999. július 28-i 172/1999. határozatával módosított 8/1999. határozat következő részei fogalmazzák meg:

„1. cikk

1. E határozat tárgya a különös társadalmi fontosságúnak tekintendő események televíziós közvetítése.

2. Azok a sportesemények és más események minősülnek »különös társadalmi fontosságú eseménynek«, amelyek a következő négy kritérium közül legalább kettőnek megfelelnek:

a)	az esemény és annak kimenetele Olaszországban kiemelt és széles körű érdeklődésnek örvend, az ilyen események szokásos televíziós közönségénél szélesebb kör érdeklődését felkeltve;

b)	az esemény a nagyközönség széles körű elismerését élvezi, sajátos kulturális jelentéssel bír, és megerősíti az olasz kulturális öntudatot;

c)	az esemény olyan nemzetközi bajnokságnak ad helyt, amelyen az ország valamely csapata részt vesz egy adott sportágban;

d)	az eseményről hagyományosan ingyenes közvetítést szoktak adni Olaszországban, magas nézettség mellett.

2. cikk

1. A hírközlési hatóság a következő jegyzéket állította össze azokról a különös társadalmi fontosságúnak tekintendő eseményekről, amelyeknek kizárólagos, kódolt formában való közvetítését megtiltja az olasz joghatóság alatt álló televíziós műsorszolgáltatóknak, hogy ezáltal az olasz közönség túlnyomó többsége (több mint 90 százaléka) ingyenes televíziós közvetítést kaphasson róluk, anélkül hogy külön műszaki felszerelésre kellene költenie:

a)	a nyári és a téli olimpiai játékok;

b)	a labdarúgó-világbajnokság döntője és minden olyan mérkőzése, amelyet az olasz nemzeti válogatott vív;

c)	a labdarúgó-Európa-bajnokság döntője és minden olyan mérkőzése, amelyet az olasz nemzeti válogatott vív;

d)	a hivatalos bajnokságok összes olyan külföldi és hazai mérkőzése, amelyet az olasz nemzeti válogatott vív;

e)	a Bajnokok Ligája és az UEFA-kupa minden olyan döntője és elődöntője, amelyet egy olasz csapat vív;

f)	A Giro d'Italia olasz kerékpárverseny;

g)	a Forma–1-es Olasz Nagydíj;

h)	a San Remó-i olasz zenei fesztivál.

2. Az 1. bekezdés fenti b) és c) pontjában említett eseményekről teljes élő közvetítést kell adni. A többi esemény tekintetében a televíziós műsorszolgáltatók szabadon döntenek a kódolatlan műsorközvetítés részleteiről.”

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/8

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Németország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/476/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	1999. április 28-i levelében Németország értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette a Németországban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	A Németország által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy a Németország intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A német intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-Európa-bajnokságnak és -világbajnokságnak a német nemzeti válogatott által vívott összes mérkőzését, valamint e bajnokságok nyitó mérkőzéseit, elődöntőit és döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Németországban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)

A többi felsorolt esemény esetében – beleértve a német labdarúgó-szövetség kupájának elődöntőit és döntőjét, a német nemzeti labdarúgó-csapat hazai és külföldi mérkőzéseit, valamint az európai labdarúgó-bajnokságok (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa) összes olyan döntőjét, amelyet német egyesület csapata vív – a még a nem szakmai sajtóban is megnyilvánuló fokozott figyelem tanúskodik a Németországban széles körben keltett különös visszhangról.

(8)

A felsorolt eseményeknek általánosan elismert, egyedi kulturális jelentősége van a német lakosság számára, mivel jelentősen hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös megértéshez, és mivel a német társadalom egészében és a nemzeti öntudatban fontos szerepet játszik a sport, hiszen a német élsportolóknak alkalmat ad arra, hogy a legfontosabb nemzetközi versenyeken sikereket érjenek el.

(9)	A német intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(10)

A német intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(11)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot a német intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 1999. július 2-án levelet intézett Németországhoz, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(12)

A német intézkedések 2000. április 1-jén hatályba léptek. A végleges intézkedések annyiban különböznek az 1999-ben bejelentettektől, hogy a jegyzékből elhagyták az egyik eseményt, nevezetesen a Kupagyőztesek Európa-kupáját, mivel az 1998/1999-es bajnokság megtartása után a sporteseményt megszüntették.

(13)	Az intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (2).

(14)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy a Németország által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. A Németország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Németország 1999. április 28-án értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2000. szeptember 29-i C 277. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

A Németország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 277., 2000.9.29., 4. o.

MELLÉKLET

A Németország által hozott intézkedéseket, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a hírközlésről szóló negyedik tartományközi szerződés 5a. cikkének alább idézett részei fogalmazzák meg:

„5a. cikk

Fontos események közvetítése

(1) A Németországi Szövetségi Köztársaságban a kiemelt társadalmi fontosságú események (fontos események) csak akkor közvetíthetők kódolt formában, díjfizetés ellenében, ha az esemény közvetítője vagy egy harmadik személy megfelelő feltételekkel biztosítja, hogy ezzel egy időben vagy – ha több esemény egyidejűsége miatt ez nem lehetséges – kevéssel azután egy ingyenes és széles körben hozzáférhető televíziós csatorna is közvetítse az eseményt. Ha az érdekelt felek a megfelelő feltételek tekintetében nem jutnak egyezségre, az esemény előtt ésszerű idővel választottbírósági eljárást kell kezdeményezniük a Polgári eljárási törvénykönyv 1025. és azt követő szakaszai értelmében. Ha a felek a választottbírósági eljárás tekintetében nem tudnak megállapodni, ennek indokait a televíziós műsorszolgáltató vagy a harmadik fél köteles feltárni; ekkor úgy kell tekinteni, hogy az 1. bekezdés szerinti közvetítés nem valósítható meg megfelelő feltételekkel. A műsor csak akkor tekinthető széles körben hozzáférhetőnek, ha legalább a lakosság kétharmada által fogható.

(2) E rendelkezések alkalmazásában a következők számítanak »fontos eseménynek«:

1.	a nyári és a téli olimpiai játékok;

2.	a labdarúgó-Európa-bajnokságnak és -világbajnokságnak a német labdarúgócsapat által vívott összes mérkőzése, valamint – a német csapat részvételétől függetlenül – e bajnokságok elődöntője és döntője;

3.	a német labdarúgó-szövetség kupájának elődöntője és döntője;

4.	a német nemzeti labdarúgócsapat hazai és külföldi mérkőzései;

5.	az európai labdarúgó-bajnokságok (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa) összes olyan döntője, amelyet német egyesület csapata vív.

Több részeseményből álló fontos esemény esetében minden részeseményt fontos eseménynek kell tekinteni. A fenti jegyzékbe új eseményt felvenni, illetőleg abból eseményt elhagyni csak az összes tartomány megállapodásával lehet.”

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/11

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Ausztria által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/477/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2001. március 12-i levelében Ausztria értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette az Ausztriában uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	Az Ausztria által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Ausztriában.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy az Ausztria intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

Az osztrák intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságnak és -Európa-bajnokságnak az osztrák nemzeti válogatott által vívott mérkőzéseit, valamint e (férfi) bajnokságok nyitó mérkőzéseit, elődöntőit és döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Ausztriában széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)	Az osztrák labdarúgó-bajnokság döntője széles körben különös visszhangot kelt Ausztriában, mivel a labdarúgás a legnépszerűbb sport a szóban forgó tagállamban.

(8)

A Nemzetközi Síszövetség által rendezett alpesisí-világbajnokság és északi sívilágbajnokság széles körben különös visszhangot kelt Ausztriában, mivel a szóban forgó tagállamban a síelés nagyon népszerű sport, és szerepel az iskolai testnevelés általános tantervében. Az említett eseményeknek ezenkívül azért van egyedi kulturális jelentősége az osztrák kulturális önazonosság erősítésében, mert az osztrák versenyzők sikeresek ezeken a versenyeken, és mert a síturizmus fontos tényező Ausztriában.

(9)	A Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye az osztrák kulturális önazonosság egyik alapköve, így egyedi kulturális jelentőséggel bír, tekintettel e kulturális esemény rendkívüli minőségére, valamint arra, hogy világszerte igen jelentős hallgatóságnak örvend.

(10)

A Bécsi Operabál széles körben különös visszhangot keltő „népi kulturális” esemény, amely egyben a báli szezon egészének jelképeként különösen fontos szerepet tölt be az osztrák kulturális hagyományokban. Az esemény azért is bír egyedi kulturális jelentőséggel Ausztria számára, mert rendszerint világhírű operaénekesek is részt vesznek a bálon, amely így világszerte jelentősen hozzájárul a bécsi Állami Operaház hírnevéhez.

(11)	Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(12)

Az osztrák intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(13)

Az osztrák intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(14)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot az osztrák intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2001. május 31-én levelet intézett Ausztriához, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(15)	Az osztrák intézkedések 2001. október 1-én hatályba léptek.

(16)	Az osztrák intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (2).

(17)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy az Ausztria által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. Az Ausztria által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Ausztria 2001. március 12-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. január 19-i C 16. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

Az Ausztria által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 16., 2002.1.19., 8. o.

MELLÉKLET

Az Ausztria által hozott intézkedéseket, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a Bundesgesetzblatt (Szövetségi Közlöny) I. 85/2001., illetve II. 305/2001. számából vett alábbi szövegrészek fogalmazzák meg:

„85. Szövetségi törvény a kizárólagos televíziós közvetítési jogok gyakorlásáról (kizárólagos televíziós jogokról szóló törvény [Fernseh-Exclusivrechtegesetz – FERG])

A Nationalrat (Országgyűlés) a következő törvényt alkotja:

I. cikk

1. §

(1)	Ezt a törvényt – az 5. § kivételével – csak azokra a televíziós műsorszolgáltatókra kell alkalmazni, amelyek az osztrák műsorszolgáltatási törvény (Österreichischer Rundfunkgesetz – ORF-Gesetz) (Szövetségi Közlöny [BGBl.] 379/184.) vagy a magántelevízió-törvény (Privatfernsehgesetz) (BGBl. I. 84/2001.) hatálya alá esnek.
(2)	A 3. § nem alkalmazandó az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett televíziós műsorszolgáltatási jogokra, kivéve ha az őket megalapozó szerződéseket már e törvény hatálybalépése után hosszabbították meg.

2. § E törvény alkalmazásában »jelentős társadalmi fontosságú eseményen« kizárólag az e törvény 4. §-a értelmében hozott rendeletben említett események értendők.

3. §

(1)	Az alábbi 4. § értelmében hozott rendeletben említett események valamelyikének kizárólagos közvetítési jogát megszerző televíziós műsorszolgáltatónak biztosítania kell az esemény közvetítését – a rendeletben előírtaknak (teljes vagy kivonatos, élő vagy utólagos közvetítés) megfelelően – egy olyan televíziós csatornán, amelyhez Ausztriában szabadon hozzáfér a televízió-előfizetők és az előfizetésidíj-fizetés alól mentesülők legalább 70 százaléka. E bekezdés alkalmazásában a közvetítés akkor tekintendő »utólagosnak«, ha az esemény kezdete és a közvetítés kezdete között több mint huszonnégy óra telik el.
(2)	E törvény alkalmazásában »szabadon hozzáférhető televíziós csatornán« olyan csatorna értendő, amelyet a nézők kiegészítő vagy rendszeres díj ellenében rendelkezésükre bocsátott dekódoló műszaki berendezés nélkül is foghatnak. Ezen albekezdés alkalmazásában nem minősül »kiegészítő díjnak« az előfizetési díj (az előfizetésidíj-törvény [Rundfunkgebührengesetz – RGG] 2. §-a), a műsordíj (az RFG 20. §-a), a kábelhálózati csatlakozási díj és az adott kábelszolgáltatónak fizetendő alapdíj.
(3)	Az (1) albekezdésben említett kötelezettség teljesülését vélelmezni kell, ha bizonyítást nyer, hogy a televíziós műsorszolgáltató a rendes piaci viszonyok között elvárható összes ésszerű erőfeszítést megtette azért, hogy az (1) albekezdésben említett esemény fogható legyen szabadon hozzáférhető csatornákon. Az említett követelmények meghatározása tekintetében egyezségre törekvő televíziós műsorszolgáltatók a Szövetségi Hírközlési Testület (Bundeskommunikationssenat) elé terjeszthetik az ügyet. Ez utóbbi testület az összes érintett felet bevonja az egyezségért tett erőfeszítésekbe, és írásos jegyzőkönyvet készít a tárgyalásokról és azok kimeneteléről.
(4)	Egyezség hiányában a Szövetségi Hírközlési Testület – az érdekelt televíziós műsorszolgáltatók egyikének kérésére – határozatot hoz arról, hogy a szóban forgó műsorszolgáltató megfelelően teljesítette-e az (1)–(3) albekezdés szerinti kötelezettségeit. Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató nem teljesítette megfelelően e kötelezettségeit, a műsorszolgáltató helyett a Szövetségi Hírközlési Testület állapítja meg, hogy mi értendő a (3) albekezdés szerinti »rendes piaci viszonyokon«. A Szövetségi Hírközlési Testület meghatározza különösen a megfelelő piaci árat, amelyen a közvetítési jogok átruházhatók.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem megfelelően teljesítő televíziós műsorszolgáltatóval szemben polgári jogi kártérítési igény érvényesíthető. Az igényelhető kártérítés a bevételkiesésre is kiterjed.
(6)	Kártérítési eljárás csak a (4) albekezdés szerinti határozat meghozatala után indítható. A (7) albekezdés sérelme nélkül az egyezség jogerős és kötelező érvényű a (4) albekezdés szerinti eljárásban részt vevő döntéshozókra és felekre nézve.
(7)	Ha a (6) albekezdés szerint indított eljárás során a bíróság az egyezséget jogellenesnek ítéli meg, az eljárást fel kell függesztenie, és a közigazgatási felsőbírósághoz (Verwaltungsgerichtshof – VwGH) a határozat jogellenességének megerősítése iránti keresetet kell benyújtania a Szövetségi Alkotmány (B-VG) 131. §-ának (2) albekezdése szerint. A VwGH döntéshozatala után a bíróság tovább folytatja az eljárást, és a VwGH jogi döntésére figyelemmel bírálja el a jogvitát.

4. §

(1)

A Szövetségi Kormány rendelet útján meghatározza a 2. § szerinti azon eseményeket, amelyeknek Ausztriában jelentős társadalmi fontossága van. A rendeletbe csak olyan események vehetők fel, amelyek az alábbi kritériumok közül legalább kettőnek megfelelnek:

1.	az esemény – különösen a tömegtájékoztatás hatására – már eddig is széles körű figyelemben részesült Ausztriában;

2.	az eseményben kifejezésre jut Ausztria kulturális, művészi vagy társadalmi önazonossága;

3.	az esemény a rajta részt vevő osztrák élsportolók miatt különös nemzeti jelentőséggel bír, illetőleg nemzetközi jelentősége miatt Ausztriában a nézők széles körű figyelmének örvend;

4.	az eseményről már adtak korábban szabadon hozzáférhető televíziós közvetítést.

(2)

A rendeletben meg kell határozni, hogy az esemény szabadon hozzáférhető televíziós közvetítése élő adásban vagy utólag történjék-e, és hogy az esemény egészére vagy csak egyes részeire terjedjen-e ki. Az esemény élő adásban, teljes terjedelemben való közvetítésétől csak akkor szabad eltekinteni, ha ezt objektív indokok (pl. időeltolódás, ugyanazon esemény különböző részeinek egyidejű megrendezése) teszik szükségessé vagy ésszerűvé.

(3)

A rendelet kibocsátása vagy módosítása előtt ki kell kérni a televíziós műsorszolgáltatók, a jogtulajdonosok, az üzleti szféra, a fogyasztók, az alkalmazottak, a szellemi élet és a sport irányadó képviselőinek véleményét. A rendelettervezetet közzé kell tenni az Amtsblatt zur Wiener Zeitungban, azzal a felhívással, hogy az elkövetkezendő nyolchetes időszakban mindenki megteheti észrevételeit. Ennek elteltével a tervezetet az Európai Bizottság elé kell terjeszteni. A rendelet csak abban az esetben bocsátható ki, ha az Európai Bizottság elé terjesztésétől számítva három hónapon belül annak kibocsátása ellen az Európai Bizottság nem emel semmilyen kifogást.

[…]

6. § A televíziós műsorszolgáltatók jogi felügyelete e szövetségi törvény rendelkezései tekintetében a Szövetségi Hírközlési Testület feladata (a KommAustria-törvény [KOG] 11. §-a, BGBl. I., 32/2001.).

7. §

(1)

Bárki, aki megszegi:

1.	1. a 3. § (1) albekezdés szerinti kötelezettségeit; vagy […] közigazgatási szabálysértést követel el, ezért őt a Szövetségi Hírközlési Testület 36 000 eurótól 58 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(2)

Az (1) albekezdés szerinti eljárás során a Szövetségi Hírközlési Testület nyilvános szóbeli meghallgatást szervez.

(3)

A Szövetségi Hírközlési Testület az 1991. évi általános közigazgatási eljárási törvényt (Allgemeine Verwaltungsverfahrensgesetz 1991, BGBl. 51.), valamint – az (1) albekezdésben említett esetekben – az 1991. évi közigazgatási büntetőtörvényt (Verwaltungsstrafgesetz 1991, BGBl.) 52. alkalmazza.

(4)

Ha egy televíziós műsorszolgáltató ismételten súlyosan megszegi ezt a törvényt (a magántelevízió-törvény 2. §-ának (1) albekezdése, BGBl. I., 84/2001.), a Szövetségi Hírközlési Testület a magántelevízió-törvény 63. §-a szerint eljárást indít az engedély visszavonása, illetőleg a kábeltelevíziós műsorterjesztés megtiltása érdekében.

[…]

9. §

(1)

E törvény végrehajtásáért a 4. § (1) és (2) albekezdése, valamint (3) albekezdésének utolsó mondata tekintetében a Szövetségi Kormány, a 3. § (5)–(7) albekezdése tekintetében az igazságügyi miniszter, a többi rendelkezés tekintetében pedig a szövetségi kancellár felel.

(2)

A 4. § (3) albekezdésének első és második mondatában előírt követelményektől el lehet térni az e törvény hatálybalépése utáni első határozat meghozatalakor, feltéve, hogy a 97/36/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti bejelentési eljárás előkészítése során már konzultáltak az érintett felekkel, és a kibocsátandó rendelet tartalmát e konzultáció keretében megfelelően ismertették.

10. § E törvény 1–4., 6–9. és 11. §-ának rendelkezései a 97/36/EK irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelvet (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.) ültetik át.

[…]

11. § Ez a törvény 2001. augusztus 1-jén lép hatályba.

KLESTIL

SCHÜSSEL”

„305. Rendelet a jelentős társadalmi fontosságú eseményekről

A Szövetségi Kormány a kizárólagos televíziós közvetítési jogok gyakorlásáról szóló szövetségi törvény (Fernseh-Exclusivrechtegesetz — FERG, BGBl. I., 85/2001.) 4 §-ának (1) albekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

Az alábbiak minősülnek jelentős társadalmi fontosságú eseménynek:

1.	a nyári és a téli olimpiai játékok;

2.	a FIFA (férfi) labdarúgó-világkupa mérkőzései az osztrák nemzeti csapat részvétele esetén, továbbá a (férfi) labdarúgó-világkupa nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője;

3.	a (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzései az osztrák nemzeti csapat részvétele esetén, továbbá a (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője;

4.	az osztrák labdarúgó-bajnokság döntője;

5.	a Nemzetközi Síszövetség (FIS) alpesisí-világbajnoksága;

6.	az északisí-világbajnokság;

7.	a Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye;

8.	a Bécsi Operabál.

(1)	Az 1. -ban felsorolt események közvetítésének kizárólagos jogát megszerző televíziós műsorszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó események teljes terjedelmű élő közvetítése szabadon hozzáférhető televíziós adásba kerüljön.

(2)

Az 1. 1., 5., 6. és 8. pontjában megnevezett eseményekről utólagos vagy részleges közvetítés is adható, ha:

1.	a szóban forgó eseménnyel részben egy időben rendeznek meg az 1. -ban említett események közül egyet vagy többet; vagy

2.	az esemény tartama miatt már korábban is mellőzték a teljes terjedelmű közvetítést.

3.	Ez a rendelet 2001. október 1-jén lép hatályba.

SCHÜSSEL – RIESS-PASSER – FERRERO-WALDNER – GEHRER – GRASSER – STRASSER – BÖHMDORFER – MOLTERER – HAUPT – FORSTINGER – BARTENSTEIN.”

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/17

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Írország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/478/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2002. november 7-i levelében Írország értesítette a Bizottságot a 89/552/EK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette az Írországban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	Az Írország által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Írországban.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy az Írország intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

Az ír intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságnak és -Európa-bajnokságnak az ír nemzeti válogatott által vívott összes mérkőzését, valamint e bajnokságok nyitó mérkőzéseit, elődöntőit és döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Írországban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében. Ezenkívül a labdarúgó-világbajnokságon és -Európa-bajnokságon az ír csapat által vívott mérkőzések általánosan elismert, egyedi kulturális jelentőséggel bírnak az ír kulturális önazonosság erősítésében. Ezek a mérkőzések a társadalom egészét összefogják, ily módon tehát hozzájárulnak az ír nemzeti öntudat és önérzet kialakításához.

(7)	A labdarúgó-Európa-bajnokságon és a FIFA-világbajnokságon az ír csapat által játszott hazai és külföldi selejtező mérkőzések a sportesemények szokásos közönségénél jóval szélesebb körben különös visszhangot keltenek Írországban.

(8)	A gael futball és hurling kifejezetten ír sportágak. Ezért az összír megyeközi felnőtt labdarúgó-bajnokság, illetve hurling-bajnokság döntője Írország lakossága számára egyedi kulturális jelentőséggel bír a nemzeti kulturális öntudat erősítésében.

(9)

Írország egész területén szervezett keretek között rögbiznek. Ezért a Hat Nemzetek Bajnoksága rögbibajnokságon és a rögbi-világbajnokság döntő fordulójában az ír csapat által vívott mérkőzések széles körben különös visszhangot keltenek az ír lakosságban. A rögbi-világbajnokság döntő fordulójának az ír csapat által vívott mérkőzései az ír nemzeti csapat részvételét jelentik egy fontos nemzetközi versenyen, ily módon tehát szerepet játszanak az ír nemzeti öntudatban.

(10)

A felsorolt írországi lóversenyek és lovassport-események által széles körben keltett különös visszhang annak tudható be, hogy a lovas iparág országszerte nagy befolyással van a vidéki településekre. Írország legfontosabb lóversenyei az Irish Grand National és az Irish Derby. Tekintettel a lóversenysport meghatározó szerepére az idegenforgalomban és Írország nemzetközi hírnevében, az említett események az ír lakosság számára általánosan elismert, egyedi kulturális jelentőséggel bírnak a nemzeti kulturális önazonosság erősítésében. A Dublin Horse Show keretében megrendezett nemzetek kupája szintén egyedi kulturális jelentőséggel bír, mivel népszerűsíti az ír díjugrató versenyszámot, és a díjugratás legerősebb csapatait vonzza a helyszínre.

(11)	Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely Írországban nagy nézettségnek örvend.

(12)	Az ír intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(13)

Az ír intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(14)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot az ír intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2003. február 10-én levelet intézett Írországhoz, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(15)	Az ír intézkedéseket 2003. március 13-án elfogadták.

(16)	Az említett intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (2).

(17)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy az Írország által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. Az Írország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Írország 2002. november 7-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2003. április 26-i C 100. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

Az Írország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 100., 2003.4.26., 12. o.

MELLÉKLET

Az Írország által hozott intézkedések, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a következők:

„1999. ÉVI 28. TÖRVÉNY

A fontos események televíziós közvetítéséről (broadcasting (major events television coverage) act)

Tartalomjegyzék

Szakaszok

1.	Fogalommeghatározások

2.	A fontos események kijelölése

3.	Konzultáció

4.	A műsorszolgáltató kötelezettségei a kijelölt események tekintetében

5.	A műsorszolgáltató kötelezettségei a tagállami események tekintetében

6.	Polgári kereset benyújtása

7.	Ésszerű piaci árak

Rövid cím

Hivatkozott jogi aktusok:

1972. évi 27. törvény az Európai Közösségekről (European Communities Act, 1972, No 27).

1993. évi 25. törvény az Európai Közösségekről szóló törvény módosításáról (European Communities (Amendment) Act, 1993, No 25).

1999. Évi törvény a fontos események televíziós közvetítéséről (broadcasting (major events television coverage) act, 1999)

Törvény a kiemelt társadalmi fontosságú események televíziós közvetítéséről, az 1997. június 30-i 97/36/EK tanácsi rendelettel módosított 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi rendelet 3a. cikkének alkalmazásáról, valamint egyéb kapcsolódó kérdésekről. (1999. november 13-án) az oireachtas (országgyűlés)) a következőképpen rendelkezik:

(1)

E törvény alkalmazásában:

»műsorszolgáltató«: jelentése ugyanaz, mint a tanácsi irányelvben;

»tanácsi irányelv«: az 1989. október 3-i 89/552/EK tanácsi irányelv (1), a 1997. június 30-i 97/36/EK tanácsi irányelvvel (2) módosítva;

»EGT-megállapodás«: jelentése ugyanaz, mint az 1993. évi European Communities (Amendment) Act-ben;

»esemény«: az Európai Unióban, annak valamelyik tagállamában, illetőleg Írország területén vagy annak jelentős részén a közönség érdeklődésére számot tartó olyan esemény, amelyet az esemény műsorszolgáltatási jogainak értékesítésére feljogosított rendezvényszervező szervez;

»ingyenes televíziós műsorszolgáltatás«: olyan televíziós műsorszolgáltatás, amelynek vételéért a szolgáltatásnyújtó nem számít fel díjat;

»tagállam«: az Európai Közösségek bármelyik tagállama (az 1972. évi European Communities Act értelmében), illetőleg bármely olyan állam, amely részes fele az EGT-megállapodásnak;

»a miniszter«: a művészetek, a kulturális örökség, a Gaeltacht (ír ajkú területek) és a szigetek minisztériuma;

»közel teljes lefedettséggel történő közvetítés«:

a)	az ország lakosságának legalább 95 százaléka által fogható ingyenes televíziós műsorszolgáltatás, illetőleg

b)	ha bármikor háromnál kevesebb az a) bekezdés szerinti lefedettség teljesítésére képes műsorszolgáltatók száma: az ország lakosságának legalább 90 százaléka által fogható ingyenes televíziós műsorszolgáltatás;

»alkalmas műsorszolgáltató«: a (2) alszakasz értelmében alkalmasnak minősülő műsorszolgáltató;

»televíziós műsorszolgáltatás«: jelentése ugyanaz, mint a tanácsi irányelvben.

(2)

A következő műsorszolgáltatók minősülnek alkalmas műsorszolgáltatónak:

a)	2001. december 31-ig: minden olyan műsorszolgáltató, amely az ország lakosságának legalább 85 százaléka által hozzáférhető ingyenes televíziós közvetítést ad egy meghatározott eseményről;

b)	2002. január 1-jétől kezdve: minden olyan műsorszolgáltató, amely közel teljes lefedettséggel ad közvetítést egy meghatározott eseményről.

(3)	Ha két vagy több műsorszolgáltató szerződést vagy megállapodást köt egy meghatározott esemény közel teljes lefedettséggel történő közvetítésének biztosítására, ezen esemény tekintetében a (2) alszakasz alkalmazása céljából egyetlen műsorszolgáltatónak minősülnek.

(4)

A műsorszolgáltatók a miniszterhez fordulhatnak azon viták rendezése céljából, amelyek az országban tevékenykedő műsorszolgáltatók ingyenes televíziós műsorának a (2) alszakasz szerinti lefedettségével, illetőleg a „közel teljes lefedettséggel történő közvetítés” (1) alszakasz szerinti meghatározásával kapcsolatosak.

(5)	A (4) alszakasz szerinti vitarendezés előtt a miniszter kikérheti mindazon technikai szakértők vagy egyéb személyek véleményét, akiknél ezt célszerűnek látja.

(6)

E törvény alkalmazásában:

a)	a hivatkozások – ha a szövegkörnyezet másra nem utal – a rendelkezéseknek mindig arra a változatára vonatkoznak, amely már tartalmazza a későbbi rendelkezésekkel vagy azok értelmében történt módosításokat és kiterjesztéseket, beleértve az e törvényben foglaltakat is;

b)	a szakaszokra történő hivatkozások e törvény szakaszaira értendők, hacsak nincs külön jelölve, hogy egy másik jogszabályra vonatkoznak; valamint

c)	az alszakaszokra, bekezdésekre vagy albekezdésekre történő hivatkozások a hivatkozást tartalmazó szövegrész alszakaszaira, bekezdéseire, illetőleg albekezdéseire értendők, hacsak nincs külön jelölve, hogy egy másik szövegrészre vonatkoznak.

(1)

A miniszter rendelet útján:

a)	kijelöli, hogy mely események minősülnek olyan, kiemelt társadalmi fontosságú eseményeknek, amelyeknél a közérdek megköveteli, hogy alkalmas műsorszolgáltató kezébe kerüljön az ingyenes televíziós közvetítés joga, valamint

az a) bekezdés értelmében kijelölt események mindegyikénél meghatározza, hogy az ingyenes televíziós közvetítés:

i.	egyenes adásban vagy felvételről, illetőleg mind egyenes adásban, mind felvételről, valamint

ii.	teljes terjedelemben vagy kivonatosan, illetőleg mind teljes terjedelemben, mind kivonatosan történjék-e.

(2)

Az (1) alszakasz a) bekezdése szerinti kijelölésnél a miniszter minden körülményt figyelembe vesz, különös tekintettel az alábbi kritériumokra:

a)	az esemény által Írországban keltett széles körű különös visszhang mértéke;

b)	az esemény általánosan elismert egyedi kulturális jelentőségének mértéke Írország lakosságának körében.

(3)

A (2) alszakaszban meghatározott kritériumok teljesülésének mértékét a miniszter az alábbi tényezők figyelembevételével határozza meg:

a)	az esemény résztvevői között szerepel-e az ír nemzeti csapat vagy más ír csapat, illetőleg ír személy;

b)	az esemény vagy a hozzá hasonló események televíziós közvetítésére vonatkozó korábbi gyakorlat vagy tapasztalat.

(4)

Az (1) alszakasz b) bekezdése szerinti meghatározásnál a miniszter az alábbiakat veszi tekintetbe:

a)	az esemény jellege;

b)	az eseménynek helyt adó ország időzónája;

c)	a műsorszolgáltatás gyakorlati szempontjai.

(5)	A miniszter rendelettel hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja az e szakasz alapján hozott rendeleteket.

(6)	A miniszter konzultál az idegenforgalmi, sport- és szabadidős miniszterrel, mielőtt e szakasz alapján rendeletet hoz, hatályon kívül helyez vagy módosít.

(7)	Rendeletnek e szakasz alapján történő elfogadására, hatályon kívül helyezésére vagy módosítására irányuló javaslat esetén a rendelettervezetet az Oireachtas mindkét háza elé kell terjeszteni, és a rendelet csak azután hozható meg, hogy a tervezetet mindkét ház határozatban jóváhagyta.

(1)

Mielőtt a 2. szakasz alapján rendeletet hoz, a miniszter köteles:

a)	ésszerű erőfeszítéseket tenni, hogy konzultáljon az esemény szervezőivel és minden olyan műsorszolgáltatóval, amely a tanácsi irányelv alkalmazása céljából az ország joghatósága alá tartozik,

b)	legalább egy országos terjesztésű napilapban értesítést közzétenni arról az eseményről, amelyet az említett szakasz alapján ki kíván jelölni, valamint

c)	a nyilvánosságot felszólítani a tervezett kijelöléssel kapcsolatos észrevételek megtételére.

(2)	A 2. szakasz alapján történő rendelethozatalnak nem akadálya, ha nem állapítható meg az esemény szervezőjének kiléte, illetőleg ha a szervező vagy az ír joghatóság alá tartozó műsorszolgáltató válasz nélkül hagyja a miniszter konzultációs törekvéseit.

(1)

Ha egy kijelölt esemény közvetítésének kizárólagos jogát olyan műsorszolgáltató szerzi meg, amely az ország joghatósága alá tartozik, de amely nem minősül alkalmas műsorszolgáltatónak, ez a műsorszolgáltató csak abban az esetben közvetítheti az eseményt, ha azt – a 2. szakasz szerinti rendelettel összhangban, kérésre és ésszerű piaci ár megfizetése ellenében – hozzáférhetővé tették egy alkalmas műsorszolgáltató számára.

(2)	Ha egy alkalmas műsorszolgáltató (e szakasz alapján vagy közvetlenül) megszerzi egy kijelölt esemény közvetítésének jogát, köteles az eseményt közel teljes lefedettséggel, ingyenes televíziós műsorszolgáltatás keretében, a 2. szakasz szerinti rendelettel összhangban közvetíteni.

(3)	E szakasz alkalmazásában »kijelölt esemény« az olyan esemény, amelyet a 2. szakasz szerinti rendelettel kijelöltek.

5. Ha egy eseményt valamelyik tagállam kiemelt társadalmi fontosságúnak minősített, és az Európai Bizottság – a tanácsi irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban – közzétette a szóban forgó tagállam intézkedéseit, a szóban forgó eseményre vonatkozó kizárólagos jogokkal rendelkező, Írország joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók egyike sem gyakorolhatja kizárólagos jogait oly módon, hogy az említett tagállamban a közönség jelentős részét megfossza annak lehetőségétől, hogy az eseményt a meghozott intézkedésekkel összhangban figyelemmel kísérje.

(1)

Ha egy műsorszolgáltató (a továbbiakban: sértett műsorszolgáltató) úgy véli, hogy egy vagy több másik műsorszolgáltató (a továbbiakban: másik műsorszolgáltató) olyan cselekményt hajtott vagy hajt végre, illetőleg készül végrehajtani, amely a 4. vagy az 5. szakasz értelmében tiltott tevékenységnek vagy magatartásnak minősül, a sértett műsorszolgáltató a High Court-nál az alábbiakra irányuló eljárást indíthat a másik műsorszolgáltató ellen:

a)	a másik műsorszolgáltatót a 4., illetőleg az 5. szakasz szerinti tiltott tevékenység vagy magatartás folytatásában vagy annak kísérletében megakadályozó döntés;

b)	az eseményre vonatkozó kizárólagos jogoknak a másik műsorszolgáltató általi megszerzését megalapozó szerződés semmissé nyilvánítása;

c)	a másik műsorszolgáltató által fizetendő kártérítés;

d)	arra való felszólítás, hogy a szóban forgó esemény televíziós közvetítésének jogát ésszerű piaci áron ajánlják fel megvételre a sértett műsorszolgáltatónak.

(2)	Az (1) alszakasz szerinti döntés iránt keresetben lehet folyamodni a High Court-hoz; a bíróság az ügy elbírálása során belátása szerint hozhat átmeneti vagy ideiglenes döntéseket.

(1)

A 4. szakasz (1) alszakaszának alkalmazása céljából, ha a műsorszolgáltatók nem tudnak megállapodni az események televíziós közvetítése tekintetében alkalmazandó ésszerű piaci árban, a műsorszolgáltatók bármelyike az adott eseményre alkalmazandó ésszerű piaci ár megállapítása céljából ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordulhat a High Court-hoz.

(2)	Az (1) alszakasz szerinti döntés a High Court belátása szerint következményes vagy kiegészítő elemeket is tartalmazhat.

8. E törvényre a Broadcasting (Major Events Television Coverage) Act, 1999 cím alapján lehet hivatkozni.

Jogi aktusok (Statutory Instruments)

2003. évi 99. sz. jogi aktus (S.I.)

Rendelet a fontos események televíziós közvetítéséről szóló 1999. évi törvénynek a fontos események kijelölése tekintetében történő alkalmazásáról (Broadcasting (Major Events Television Coverage) Act 1999 (Designation of Major Events) Order).

2003.

Alulírott Dermot Ahern, a hírközlési és tengeri ügyekért, valamint a természeti erőforrásokért felelős miniszter, a Broadcasting (Major Events Television Coverage) Act 1999 (1999/28.) 2. szakaszának (1) alszakasza értelmében, továbbá a Broadcasting (Transfer of Departmental Administration and Ministerial Functions) Order 2002 (2002/302.) – módosította a Marine and Natural Resources (Alteration of Name of Department and Title of Minister) Order 2002 (2002/307.) – értelmében kapott felhatalmazás alapján, az említett szakasz (6) alszakasza – módosította a Tourism, Sport and Recreation (Alteration of Name of Department, Title of Minister) Order 2002 (2002/307.) – értelmében a művészeti, sport- és idegenforgalmi miniszterrel folytatott konzultációt követően a következő rendeletet bocsátom ki, amelynek tervezete – az említett szakasz (7) alszakaszával összhangban – előzőleg az Oireachtas mindkét háza elé került, és általuk határozatban jóváhagyatott.

1.	E rendeletre a Broadcasting (Major Events Television Coverage) Act 1999 (Designation of Major Events) Order 2003 cím alapján lehet hivatkozni.

2.	A rendelethez csatolt jegyzékben felsorolt események olyan, kiemelt társadalmi fontosságú eseményeknek minősülnek, amelyeknél a közérdek megköveteli, hogy alkalmas műsorszolgáltató kezébe kerüljön az ingyenes televíziós közvetítés joga.

3.	A Hat Nemzetek rögbi-világbajnokságon az ír csapat által vívott összes mérkőzés külön-külön olyan, kiemelt társadalmi fontosságú eseménynek minősül, amelynél a közérdek megköveteli, hogy alkalmas műsorszolgáltató kezébe kerüljön az ingyenes televíziós közvetítés joga.

JEGYZÉK

2. rendelet

Nyári olimpia

Az összírországi megyeközi felnőtt labdarúgó- és hurling-bajnokság döntője

Az labdarúgó-Európa-bajnokságon és a FIFA-világbajnokságon az ír csapat által vívott hazai és külföldi selejtező mérkőzések

A labdarúgó-Európa-bajnokság és a FIFA-világbajnokság döntő szakaszának az ír csapat által játszott mérkőzései

A labdarúgó-Európa-bajnokság és a FIFA-világbajnokság döntő szakaszának nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője

A rögbi-világbajnokság döntő szakaszának az ír csapat által vívott mérkőzései

Az Irish Grand National és az Irish Derby lóverseny

A Dublin Horse Show keretében megrendezett nemzetek kupája

Hivatalos pecsétemmel elláttam,

2003. március 13.

DERMOT AHERN

a hírközlési és tengeri ügyekért, valamint a természeti erőforrásokért felelős miniszter.”

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/24

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Belgium által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/479/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2003. december 10-i levelében Belgium értesítette a Bizottságot a 89/552/EK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette a Belgiumban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	A Belgium által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Belgiumban.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy a Belgium intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A belga intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, valamint a labdarúgó-világbajnokság és -Európa-bajnokság döntő szakaszát –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Belgiumban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)	Mivel a belga (férfi) labdarúgó-bajnokság döntőjét a két legjobb belga egyesület csapata vívja, és a mérkőzés végén díjat osztanak ki (a kupát), az esemény a sportesemények szokásos közönségénél sokkal szélesebb körben népszerű, így Belgiumban széles körben különös visszhangot kelt.

(8)	Az említett labdarúgó-események, amelyeken nemzeti csapatok vesznek részt, széles körben különös visszhangot keltenek Belgiumban, mivel a belga csapatoknak alkalmat adnak a belga labdarúgás nemzetközi hírének növelésére.

(9)	A Bajnokok Ligájának és az UEFA-kupának döntője és elődöntője széles körben különös visszhangot kelt Belgiumban, mivel a labdarúgás népszerű Belgiumban, és mivel e magas rangú mérkőzéseket a sportesemények szokásos közönségén túlmenően a nagyközönség is figyelemmel kíséri.

(10)

Az országúti kerékpározás népszerű sport Belgiumban. A világ legjelentősebb kerékpáros eseményének számító francia (férfi) kerékpárverseny, a Tour de France egy részének Belgium ad otthont. A belga országúti (férfi) kerékpárverseny széles körben különös visszhangot kelt Belgiumban, mivel a kerékpáros versenysport idényzáró eseménye, amelyet figyelemmel kísér a nagyközönség és a belga tömegtájékoztatás. A többi felsorolt kerékpáros esemény széles körben különös visszhangot kelt Belgiumban, tekintettel a belga résztvevők szokásos nemzetközi szintű sikereire. A felsorolásban szereplő, Belgiumban rendezett nemzetközi kerékpáros események az ország népszerűsítésére is alkalmat adnak.

(11)

Az Aranyliga keretében zajló Ivo Van Damme emlékverseny széles körben különös visszhangot kelt Belgiumban, mivel olyan magas rangú nemzetközi atlétikai eseményről van szó, amelyet egy jeles belga atléta emlékére rendeznek, és amely ötvözi a sportot és a zenét, így a nagyközönség körében igen népszerű.

(12)	Az atlétikai világbajnokság belga versenyzők részvételével zajló felsorolt részei széles körben különös visszhangot keltenek Belgiumban, mivel a belga atlétáknak alkalmat adnak a nemzetközi szintű versenyzésre.

(13)	A Forma–1-es Belga Nagydíj széles körben különös visszhangot kelt, mivel növeli a nemzeti büszkeségként kiemelten számon tartott, kirívó szépségű belga versenypálya hírét.

(14)	A felsorolásban szereplő, az ország játékosai, illetőleg csapatai által vívott teniszmérkőzések széles körben különös visszhangot keltenek Belgiumban, tekintettel a belga teniszjátékosok nemzetközi sikereire.

(15)

Az Erzsébet királyné zenei verseny döntőjének egyedi kulturális jelentősége van a belga kulturális önazonosság erősítésében, tekintettel Erzsébet királyné és hitvese, Albert belga király jelentős szerepére Belgium történelmében, valamint a kulturális esemény rendkívül magas színvonalára és világszintű jelentőségére.

(16)

Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről – köztük azokról is, amelyek teljes egységet alkotnak, nem pedig események sorozatából állnak – ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Abban a kivételes esetben (labdarúgó-Európa-bajnokság döntő szakasza), ha nem áll rendelkezésre külön nézettségi adat, az eseményt azért is indokolt ide sorolni, mert általánosan elismert, egyedi kulturális jelentősége van a belga lakosság számára, mivel jelentősen hozzájárul a népek közötti kölcsönös megértéshez, és mivel a belga társadalom egészében és a nemzeti öntudatban fontos szerepet játszik a sport, hiszen a belga élsportolóknak alkalmat ad arra, hogy sikereket érjenek el ezen a fontos nemzetközi versenyen.

(17)	A belga intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(18)

A belga intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(19)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot a belga intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2004. április 7-én levelet intézett Belgiumhoz, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(20)	A belga intézkedéseket a flamand közösség 2004. május 28-án, a francia közösség pedig 2004. június 8-án fogadta el.

(21)	A belga intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (2).

(22)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy a Belgium által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. A Belgium által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Belgium 2003. december 10-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2005. június 29-i C 158. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

A Belgium által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 158., 2005.6.29., 13. o.

MELLÉKLET

A Belgium által hozott intézkedéseket, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a flamand, illetőleg a francia közösség által elfogadott és a Moniteur Belge-ben (Belgisch Staatsblad) közzétett aktusok alább idézett részei fogalmazzák meg:

—	a francia közösség esetében: a műsorszolgáltatásról szóló 2003. február 27-i rendelet (décret) (MB 137., 2003.4.17.) és a 2004. június 8-i rendelet (arrêté) (MB 318., 2004.9.6.);

—	a flamand közösség esetében: az 1995. január 25-i rendelet (DVG 38., 1995.1.25.) és a 2004. május 28-i rendelet (BS 295., 2004.8.19.).

A Belgium számára kiemelten fontos események egységes szerkezetbe foglalt jegyzéke megtalálható a francia közösség és a flamand közösség között 2003. november 28-án létrejött megállapodásban.

FRANCIA KÖZÖSSÉG

„1. Rendelet a műsorszolgáltatásról

[…]

4. cikk 1. §

Az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács (Conseil Supérieur de l'Audiovisuel – CSA) véleményének kikérése után a kormány határozhat a francia közösség közönsége szempontjából kiemelt jelentőségű események jegyzékéről. Ezen események vonatkozásában a televíziós műsorszolgáltatóknak és az RTBF-nek (Radio et Télévision Belge Francophone – francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió) tilos oly módon kizárólagos jogokat gyakorolnia, hogy ezzel a szóban forgó közösség közönségének jelentős részét megfossza az események szabad hozzáférésű televíziós közvetítéséhez való hozzáféréstől.

A kormány meghatározza, hogy az eseményeket egyenesben vagy felvételről, teljes terjedelemben vagy kivonatosan kell-e közvetíteni.

4. cikk 2. §

Egy esemény akkor tekintendő a francia közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek, ha a következő kritériumok közül legalább kettőnek megfelel:

1.	az esemény különös népszerűségnek örvend a francia közösség nézőközönségénél, nemcsak az ilyen eseményeket egyébként figyelemmel kísérők körében, hanem általában;

2.	az esemény a francia közösség körében általánosan elismert kulturális jelentőséggel bír, és a szóban forgó közösség kulturális önazonosságának részét képezi;

3.	a szóban forgó eseményen, amelyre egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy esemény keretében kerül sor, belga személy vagy csapat is részt vesz;

4.	hagyomány, hogy a francia közösség szabadon hozzáférhető televíziós közvetítést kap az eseményről, és az széles körű nézettségnek örvend.

A CSA véleményének kikérése után a kormány meghatározza a fent említett események hozzáférhetővé tételének módját.

4. cikk 3. §

A televíziós műsorszolgáltatás akkor minősül »szabad hozzáférésűnek«, ha a műsor francia nyelvű, továbbá ha a francia nyelvű régióban és a kétnyelvű Brüsszel Főváros régióban a televíziós vevőberendezéssel rendelkező háztartások legalább 90 %-a által fogható. A műsor vételének nem lehet előfeltétele, hogy – a műszaki költségektől eltekintve – a kábelszolgáltatási alapcsomag előfizetési díján kívül más díjat is befizessenek.

4. cikk 4. §

Az RTBF és minden televíziós műsorszolgáltató tartózkodik az 1997. július 30. után szerzett esetleges kizárólagos jogainak oly módon történő gyakorlásától, amely az Európai Unió valamely tagállamában a közönség jelentős részét megfosztaná az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben felsorolt kiemelt jelentőségű események szabad hozzáférésű televíziós közvetítés útján történő figyelemmel kísérésének lehetőségétől.

Az említettek ezenkívül kötelesek teljesíteni a szóban forgó jegyzékek közzétételekor arra vonatkozóan megállapított külön feltételeket, hogy a hozzáférést egyenes adásban vagy felvételről, teljes terjedelemben vagy kivonatosan kell-e biztosítani.

2. Rendelet a kiemelt fontosságú események kijelöléséről és a hozzáférhetővé tételük módjáról

1. cikk

Az e rendeletben megállapított megkötésekkel a francia közösség közönsége a szóban forgó eseményekhez egyenes adásban vagy felvételről, teljes terjedelemben vagy kivonatosan férhet hozzá, e rendelet mellékletének megfelelően.

2. cikk

Ha a francia közösség illetékességi körében egy televíziós műsorszolgáltató olyan kizárólagos közvetítési jogot kíván gyakorolni, amely kiemelt jelentőségű eseményre vonatkozik, szabadon hozzáférhető televíziós közvetítést kell adnia róla e rendelet mellékletének megfelelően.

3. cikk

Az esemény egyenes adásban, teljes terjedelemben történő közvetítésének kizárólagos jogával rendelkező televíziós műsorszolgáltató azonban a következő esetekben későbbre halaszthatja a szabadon hozzáférhető televíziós adásban történő közvetítést:

—	az esemény belga idő szerint éjfél és reggel 8 óra között zajlik;

—	az esemény időben egybeesik a műsorszolgáltató által rendszerint sugárzott általános hírműsorral;

—	az esemény több, egyidejűleg zajló rendezvényből áll.

4. cikk

E rendeletből semmilyen műsorszolgáltatási kötelezettség nem következik az RTBF-re és a francia közösség televíziós műsorszolgáltatóira nézve.

5. cikk

E rendelet végrehajtásáért az audiovizuális ügyekkel megbízott miniszter felel.

Brüsszel, 2004. június 8.

A francia közösség kormánya részéről:

Az audiovizuális ügyekkel megbízott miniszter,

O. CHASTEL

3. A rendelet melléklete

A kiemelt jelentőségű események jegyzéke és a közönség hozzájuk való szabad hozzáférésének módja:

nyári és téli olimpiai játékok, egyenes adásban és kivonatosan;

a belga (férfi) labdarúgó-bajnokság döntője, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a belga férfi labdarúgócsapat által vívott összes mérkőzés, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a (férfi) labdarúgó-világbajnokság döntő szakasza, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság döntő fordulója, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a Bajnokok Ligájának belga egyesületei által vívott mérkőzései, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

az UEFA-kupa belga egyesületek által vívott mérkőzései, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

Tour de France kerékpárverseny, hivatásos férfiversenyzők, egyenes adásban és kivonatosan;

Liège–Bastogne–Liège kerékpárverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

Amstel Gold Race kerékpárverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

Flandriai kerékpáros körverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

Paris–Roubaix kerékpárverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

Milano–San Remo kerékpárverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

belga országúti kerékpár-bajnokság, hivatásos (férfi), egyenes adásban és kivonatosan;

országúti kerékpár-világbajnokság, hivatásos (férfi), egyenes adásban és kivonatosan;

Ivo Van Damme emlékverseny, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

Forma–1-es Belga Nagydíj, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a következő Grand Slam-tenisztornák: a Roland Garros és a wimbledoni tenisztorna összes, belga játékos által vívott negyeddöntője, elődöntője és döntője, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

a Davis-kupának és a Fed-kupának a belga csapat által vívott összes negyeddöntője, elődöntője és döntője, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

az Erzsébet királyné zenei verseny döntője, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

La Flèche wallonne kerékpárverseny, egyenes adásban és kivonatosan;

atlétikai világbajnokság, ha belga atléta is részt vesz, egyenes adásban és teljes terjedelemben;

A 2004. június 8-i rendelet mellékleteként jóváhagyva.

Az audiovizuális ügyekkel megbízott miniszter,

O. CHASTEL”

FLAMAND KÖZÖSSÉG

„1. Az 1995. január 25-i rendelet

76. cikk 1. §

A flamand kormány jegyzéket állít össze a kiemelt jelentőségűnek minősülő eseményekről, amelyekről tehát tilos oly módon kizárólagos közvetítést adni, hogy ezáltal a flamand közösség közönségének jelentős része ne nézhesse az események egyenes adásban vagy felvételről történő közvetítését.

A flamand kormány határoz arról, hogy az események teljes vagy részleges élő közvetítéssel, illetőleg – ha objektív közérdek teszi szükségessé vagy indokolttá – teljes vagy részleges utólagos közvetítéssel kerüljenek-e adásba.

76. cikk 2. §

A flamand közösség kezében lévő, illetőleg az általa elismert televíziós műsorszolgáltatók kizárólagos jogaikat nem gyakorolhatják oly módon, hogy az Európai Közösség egy másik tagállamában a közönség jelentős részét megfosszák annak lehetőségétől, hogy a szóban forgó tagállam által kijelölt eseményeket díjmentesen nézhesse, egyenes adásban, teljes terjedelemben vagy kivonatosan, illetőleg – ha objektív közérdek teszi szükségessé vagy indokolttá – felvételről, teljes terjedelemben vagy kivonatosan, a tagállam által előírtak szerint.

2. A flamand kormány rendelete a kiemelt társadalmi jelentőségű események jegyzékének megállapításáról […]

Mivel egy esemény akkor tekinthető kiemelt társadalmi jelentőségűnek, ha a következő kritériumok közül kettőt teljesít:

1.	az esemény nagy aktualitással bír, és jelentős közérdeklődésnek örvend;

2.	az eseményre egy jelentős nemzetközi verseny vagy olyan verseny keretében kerül sor, amelyen a nemzeti csapat, egy belga egyesület csapata, illetőleg egy vagy több belga atléta is részt vesz;

3.	az esemény fontos sportághoz kapcsolódik, és a flamand közösség jelentős kulturális értéket tulajdonít neki;

4.	hagyomány, hogy az eseményről szabad hozzáférésű televíziós közvetítést adnak, amelynek nézettsége saját kategóriájában magasnak számít.

[…]

1. cikk 1. §

A következő események minősülnek kiemelt társadalmi jelentőségű eseményeknek:

1.	Nyári olimpiai játékok.

2.	Labdarúgás (férfi): a nemzeti csapat által vívott összes mérkőzés, valamint a világbajnokság és az Európa-bajnokság döntő fordulójának összes mérkőzése.

Bajnokok Ligája és UEFA-kupa:

—	azok a mérkőzések, amelyeken részt vesz egy belga egyesület csapata;

—	elődöntők és döntők.

4.	A belga (férfi) labdarúgó-bajnokság döntője.

Kerékpár:

Tour de France – hivatásos kerékpárversenyzők (férfiak): az összes szakasz;

a világbajnokság következő futamai: Milano–San Remo, Flandriai körverseny, Paris–Roubaix, Liège–Bastogne–Liège, Amstel Gold Race, Paris–Tours és Lombardiai körverseny;

a hivatásos (férfi) kerékpárversenyzők belga bajnoksága és világbajnoksága.

6.	Kerékpáros terepverseny: a hivatásos (férfi) kerékpárversenyzők belga bajnoksága és világbajnoksága.

Tenisz:

Grand Slam-tornák: a negyeddöntőtől kezdve minden belga résztvevős mérkőzés, továbbá minden (egyéni) döntő;

Davis-kupa és Fed-kupa: a belga csapatok által vívott negyeddöntők, elődöntők és döntők.

8.	Forma–1-es Belga Nagydíj.

9.	Atlétika: a Van Damme emlékverseny.

10.	Az Erzsébet királyné zenei verseny.

1. cikk 2. §

A 2., 3., 4., 6., 7., 8., 9. és a 10. pontban megjelölt eseményeket egyenes adásban, teljes terjedelemben kell közvetíteni.

Az 1. és az 5. pontban említett eseményeket egyenes adásban, kivonatosan kell közvetíteni.

2. cikk

Az 1. cikk 1. §-ában említett események kizárólagos joga nem gyakorolható oly módon, hogy az akadályozza a lakosság jelentős részét abban, hogy szabad hozzáférésű televízión figyelemmel kísérhesse ezeket az eseményeket.

Akkor tekinthető úgy, hogy a flamand közösség lakosságának széles köre szabad hozzáférésű televízión követni tud egy kiemelt társadalmi jelentőségű eseményt, ha azt holland nyelven sugárzó televízióállomás közvetíti, és a lakosságnak legalább 90%-a fogni tudja anélkül, hogy – a televíziós műsorterjesztés előfizetési díján kívül – további díjat kellene fizetnie.

3. cikk 1. §

Azok a televízióállomások, amelye nem teljesítik a 2. cikk követelményeit, és amelyek a holland nyelvű régióban és Brüsszel Főváros kétnyelvű régióban kizárólagos közvetítési jogokra tesznek szert az 1. cikk 1. §-ában említett eseményekre, e jogaikat kizárólag akkor gyakorolhatják, ha szerződésekkel igazolni tudják, hogy a lakosság széles körének módja nyílik arra, hogy az 1. cikk 2. §-ának és a 2. cikknek megfelelően szabad hozzáférésű televíziós adásban figyelemmel kísérje a szóban forgó eseményeket.

3. cikk 2. §

A kizárólagos közvetítési joggal rendelkező televízióállomások – ésszerű piaci áron és a televízióállomásokkal egyetértésben megállapított határidőn belül – alhasznosítási engedélyeket adhatnak ki a 2. cikk rendelkezéseit teljesítő televízióállomásoknak.

3. cikk 3. §

Ha egyetlen televízióállomás sem kíván ilyen feltételekkel alhasznosítási engedélyt szerezni, az érintett televízióállomás – a 2. cikktől és a 3. cikk 1. §-ától eltérve – gyakorolhatja az általa megszerzett közvetítési jogokat.

4. cikk

E rendelet végrehajtásáért a médiapolitikában illetékes flamand miniszter felel.

Brüsszel, 2004. május 28.

A flamand kormány miniszterelnöke,

B. SOMERS

A flamand lakásügyi, média- és sportminiszter,

M. KEULEN”

A Belgium számára kiemelten fontos események egységes szerkezetbe foglalt jegyzéke

1.	Nyári olimpiai játékok flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

2.	A belga (férfi) labdarúgó-bajnokság döntője flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

3.	A belga férfi labdarúgócsapat által vívott összes mérkőzés flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

4.	A (férfi) labdarúgó-világbajnokság döntő szakasza flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

5.	A (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság döntő fordulója flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

6.	Bajnokok Ligája, a belga egyesületek által vívott mérkőzések flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

7.	UEFA-kupa: a belga egyesületek által vívott mérkőzések flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

8.	Tour de France kerékpárverseny, férfi, hivatásos flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

9.	Liège–Bastogne–Liège kerékpárverseny flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

10.	Amstel Gold Race kerékpárverseny flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

11.	Flandriai körverseny flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

12.	Paris–Roubaix kerékpárverseny flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

13.	Milano–San Remo kerékpárverseny flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

14.	Belga országúti kerékpár-bajnokság, hivatásos (férfi) flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

15.	Országúti kerékpár-világbajnokság, hivatásos (férfi) flamand közösség: egyenes adásban és kivonatosan francia közösség: egyenes adásban és kivonatosan

16.	Ivo Van Damme emlékverseny flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

17.	Forma–1-es Belga Nagydíj flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

18.	A következő Grand Slam-tenisztornák: a Roland Garros és wimbledoni tenisztorna összes, belga játékos által vívott negyeddöntője, elődöntője és döntője flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

19.	A Davis-kupának és a Fed-kupának a belga csapat által vívott összes negyeddöntője, elődöntője és döntője flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

20.	Az Erzsébet királyné zenei verseny döntője flamand közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben francia közösség: egyenes adásban és teljes terjedelemben

Csak a francia jegyzékbe felvett események

1.	La Flèche wallonne kerékpárverseny (egyenes adásban és kivonatosan).

2.	Téli olimpiai játékok (egyenes adásban és kivonatosan).

3.	Atlétikai világbajnokság, ha belga atléta is részt vesz, egyenes adásban és teljes terjedelemben.

Csak a flamand jegyzékbe felvett események

1.	Bajnokok Ligája: döntők és elődöntők, egyenes adásban és teljes terjedelemben.

2.	UEFA-kupa: döntők és elődöntők, egyenes adásban és teljes terjedelemben.

3.	Paris–Tours kerékpárverseny és Lombardiai kerékpáros körverseny: egyenes adásban és kivonatosan.

4.	Belga terepkerékpár-bajnokság és terepkerékpár-világbajnokság, férfi, hivatásos: egyenes adásban és teljes terjedelemben.

5.	A következő Grand Slam-tenisztornák: az Australian Open és a US Open összes, belga játékos által vívott negyeddöntője, elődöntője és döntője, egyenes adásban és teljes terjedelemben.

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/33

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Franciaország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/480/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2003. december 30-i levelében Franciaország értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette a Franciaországban uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	A Franciaország által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Franciaországban.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy a Franciaország intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A francia intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét, valamint a labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőit és döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Franciaországban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)

A többi felsorolt labdarúgó-esemény – beleértve a francia nemzeti válogatott által a FIFA rendezésében vívott hivatalos mérkőzéseket, az UEFA-kupa döntőjét, ha azt olyan francia egyesület csapata vívja, amely játszik valamelyik francia bajnokságban, valamint a francia labdarúgókupának és a Bajnokok Ligájának a döntőjét – széles körben különös visszhangot kelt Franciaországban, mivel az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport.

(8)

A rögbi fontos sport, amely komoly nézettségnek örvend, különösen Franciaország délnyugati részében, ily módon tehát az ország jelentős hányadában. Ezért Franciaországban széles körben különös visszhangot kelt a francia rögbibajnokság döntője, a rögbi Európa-bajnokság döntője, ha azt olyan francia egyesület csapata vívja, amely játszik valamelyik francia bajnokságon, a Hat Nemzet Bajnoksága, valamint a rögbi-világbajnokság elődöntője és döntője.

(9)	A felsorolt teniszrendezvények széles körben különös visszhangot keltenek Franciaországban, mivel e tagállamban a tenisz a legnépszerűbb egyéni sport.

(10)	A Forma–1-es Francia Nagydíj széles körben különös visszhangot kelt Franciaországban, tekintettel a rendezvény fontosságára a francia versenyautó-ipar szempontjából.

(11)

A Tour de France (férfi) kerékpárverseny széles körben különös visszhangot kelt, és egyedi kulturális jelentőséggel bír a francia lakosság kulturális önazonosságának erősítésében, mivel a világon ez a legjelentősebb kerékpáros rendezvény. Az esemény a kerékpározás franciaországi népszerűségének jele, és nagy hatással van az idegenforgalomra, mivel alkalom az ország hírnevének növelésére.

(12)	A Paris–Roubaix kerékpárverseny széles körben különös visszhangot kelt Franciaországban, mivel a francia kulturális örökség része.

(13)	A felsorolt kosárlabda-rendezvényeknek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a francia lakosság számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében, mivel a kosárlabda a társadalmi összetartás fontos tényezője Franciaországban.

(14)	A felsorolt kézilabda-rendezvények olyan alkalmak, amikor a francia nemzeti csapat nemzetközi versenyen vesz részt, ezért kiemelt kulturális jelentőséggel bírnak a francia lakosság számára.

(15)	Az atlétikai világbajnokságnak általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a francia lakosság számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében, különös tekintettel a francia résztvevők szokásos sikereire.

(16)	Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(17)	A francia intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(18)

A francia intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(19)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot a francia intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2004. április 7-én levelet intézett Franciaországhoz, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(20)	Franciaország az intézkedéseket 2004. december 22-én elfogadta.

(21)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy a Franciaország által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. A Franciaország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Franciaország 2003. december 30-án értesítette a Bizottságot, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

A Franciaország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A Franciaország által hozott intézkedések, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdésének értelmében közzé kell tenni, a következők:

„2004-1392. rendelet (2004. december 22.) a kommunikációs szabadságról szóló, 1986. szeptember 30-i 86-1067. törvény 20-2. cikkének alkalmazásáról

A miniszterelnök,

a kulturális és kommunikációs miniszter jelentése alapján,

tekintettel az 1997. június 30-i 97/36/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre és különösen annak 3a. cikkére,

tekintettel az 1998. szeptember 9-én az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott jegyzőkönyvvel módosított, a határok nélküli televíziózásról szóló – aláírásra 1989. május 5-én és az egyezmény részes felei általi elfogadásra 1998. október 1-jén megnyitott – egyezményre és különösen annak 9a. cikkére, az egyezmény jóváhagyásának engedélyezéséről szóló, 1994. június 28-i 94-542. és a 2001. december 20-i 2001-1210. törvénnyel, valamint a kihirdetéséről szóló, 1995. április 14-i 95-438. és 2002. április 30-i 2002-739. rendelettel együtt,

tekintettel az 1992. május 2-án Portóban aláírt, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és az 1993. március 17-én Brüsszelben aláírt, a megállapodás kiigazításától szóló jegyzőkönyvre és különösen annak X. mellékletére, a megállapodás megerősítésének engedélyezéséről szóló, 1993. december 2-i 93-1274. törvénnyel, valamint a kihirdetéséről szóló, 1994. február 1-jei 94-43. rendelettel együtt,

tekintettel a kommunikációs szabadságról szóló, 1986. szeptember 30-i 86-1067. módosított törvényre és különösen annak 20-2. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság 2004. április 7-i levelére a 97/36/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének végrehajtására vonatkozó, Franciaország által bejelentett intézkedéstervezetről,

az államtanáccsal (belügyi részleg) folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN RENDELKEZETT:

1. cikk – Ez a rendelet meghatározza, hogy a televíziós műsorszolgáltatók milyen feltételek szerint kötelesek biztosítani a kiemelt fontosságú események kizárólagos közvetítését, azzal a céllal, hogy szabad hozzáférésű televíziós közvetítésük megtekintése ne váljék lehetetlenné a közönség jelentős hányada számára.

I. cím

Kiemelt fontosságú események Franciaország területén történő közvetítésére alkalmazandó előírások

2. cikk – E cím alkalmazásában:

a)	»szabad hozzáférésű televíziós műsorszolgáltató«: minden olyan televíziós műsorszolgáltató, amelynek finanszírozásához nem szednek díjat a nézőktől, és amelynek műsora a kontinentális Franciaország háztartásainak legalább 85 %-ában vehető;

b)	»korlátozott hozzáférésű televíziós műsorszolgáltató«: minden olyan televíziós műsorszolgáltató, amely nem felel meg az előző albekezdésben meghatározott két feltételnek.

3. cikk – A fent említett 1986. szeptember 30-i 86-1067. törvény 20-2. cikkében szereplő események a következők:

1.	nyári és téli olimpiai játékok;

2.	a francia nemzeti válogatott által vívott olyan hivatalos mérkőzések, amelyek szerepelnek a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) mérkőzésrendjében;

3.	a labdarúgó-világbajnokság nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője;

4.	a labdarúgó Európa-bajnokság elődöntői és döntője;

5.	az UEFA-kupa döntője, ha azt olyan francia egyesület csapata vívja, amely játszik valamelyik francia bajnokságon;

6.	a labdarúgó Bajnokok Ligájának döntője;

7.	a francia labdarúgókupa döntője;

8.	a Hat Nemzet Bajnoksága rögbibajnokság;

9.	a rögbi-világbajnokság elődöntői és döntője;

10.	a francia rögbibajnokság döntője;

11.	a rögbi Európa-bajnokság döntője, ha azt olyan francia egyesület csapata vívja, amely játszik valamelyik francia bajnokságon;

12.	a Roland Garros tenisztorna férfi és női egyéni döntői;

13.	a Davis-kupa és a Fed-kupa elődöntői és döntője, ha a francia teniszcsapat játszik;

14.	a Forma–1-es Francia Nagydíj;

15.	a Tour de France férfi kerékpárverseny;

16.	a Paris–Roubaix kerékpárverseny;

17.	a kosárlabda Európa-bajnokság férfi és női döntője, ha a francia nemzeti csapat játszik;

18.	a kosárlabda-világbajnokság férfi és női döntője, ha a francia nemzeti csapat játszik;

19.	a kézilabda Európa-bajnokság férfi és női döntője, ha a francia nemzeti csapat játszik;

20.	a kézilabda-világbajnokság férfi és női döntője, ha a francia nemzeti csapat játszik;

21.	az atlétikai világbajnokság.

4. cikk – Ha egy televíziós műsorszolgáltató 1997. augusztus 23. után kizárólagos közvetítési jogot szerzett az előző cikkben említett, kiemelt fontosságú események bármelyikére, e jogának Franciaország területén történő gyakorlása nem lehet akadálya annak, hogy az eseményt szabad hozzáférésű televízió közvetítse, ennek pedig egyenes adásban és teljes terjedelemben kell megtörténnie, kivéve a következő esetekben:

1.	a 3. cikk 15. pontjában említett esemény közvetítése a döntő pillanatokra korlátozódhat, az eseménynél bevett közvetítési szokásokkal összhangban;

2.	a 3. cikk 1. és 21. pontjában említett események közvetítése a sportágak és a részt vevő országok sokféleségének kivonatos bemutatására korlátozódhat, és felvételről is történhet, ha több részeseményre egyszerre kerül sor;

3.	a francia idő szerint éjfél és reggel 6 óra között zajló kiemelt fontosságú események felvételről is közvetíthetők, feltéve azonban, hogy a franciaországi közvetítés még reggel 10 óra előtt megkezdődik.

Annak ténye, hogy egy kiemelt fontosságú eseményt olyan, korlátozott hozzáférésű műsorszolgáltató közvetít, amely nézőitől díjat szed, és amelynek vételi feltételei megfelelnek e rendelet 2. cikke a) pontjának, továbbá hogy ezt egyenes adásban és teljes terjedelemben, a fenti rendelkezésekre is tekintettel, hozzáférési feltételek támasztása nélkül teszi, még nem akadálya annak, hogy az eseményt szabad hozzáférésű műsorszolgáltató is közvetítse.

5. cikk – Annak érdekében, hogy egy kiemelt fontosságú eseményt szabad hozzáférésű televíziós műsorszolgáltató közvetíthessen, méghozzá a 4. cikkben előírt feltételek szerint, az esemény teljes vagy részleges kizárólagos közvetítési jogával rendelkező, de a feltételek teljesítésére képtelen televíziós műsorszolgáltató köteles – az esemény előtt ésszerű időben, a szabad hozzáférésű televíziós műsorszolgáltatók értesítésére alkalmas módon – vételre felajánlani az eseménynek a 4. cikkben előírt feltételek szerinti közvetítésére való jogot. Az ajánlatot tisztességes, ésszerű és hátrányos megkülönböztetéstől mentes üzleti feltételekkel kell megtenni.

Ha az ajánlatra egyetlen televíziós műsorszolgáltatótól sem érkezik válasz, vagy ha az ajánlat üzleti feltételei nem tisztességesek, ésszerűek és hátrányos megkülönböztetéstől mentesek, a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező televíziós műsorszolgáltató a 4. cikkben előírt feltételek teljesítése nélkül is élhet e jogával.

II. cím

Kiemelt fontosságú események más európai államok területén történő közvetítésére alkalmazandó előírások

6. cikk – E cím rendelkezéseit a Franciaország joghatósága alá tartozó olyan televíziós műsorszolgáltatókra kell alkalmazni, amelyek az Európai Unió egyik tagállamának, az Európai Gazdasági Térség egyik tagországának vagy a határok nélküli televíziózásról szóló európai egyezmény egyik részes államának területén adnak közvetítést olyan eseményről, amelyet az adott állam kiemelt társadalmi fontosságúnak nyilvánított az 1989. október 3-i 89/552/EGK irányelv értelmében, és amelynek kizárólagos közvetítési jogát a szóban forgó műsorszolgáltató 1997. augusztus 23. után szerezte meg.

7. cikk – A Franciaország joghatósága alá tartozó televíziós műsorszolgáltatók a 6. cikkben említett államok területén kizárólag oly módon élhetnek a szóban forgó államok által kiemelt fontosságúnak nyilvánított eseményekre vonatkozó közvetítési jogaikkal, hogy az említett 1989. október 3-i irányelv szerinti szabad hozzáférésű – egyenes adásban vagy felvételről történő – televíziós közvetítésük megtekintése ne váljék lehetetlenné a közönség jelentős hányada számára.

8. cikk – Ha Franciaország joghatósága alá tartozó televíziós műsorszolgáltató közvetít kiemelt fontosságú eseményt a 6. cikkben említett államok egyikének területén, köteles teljesíteni a tagállam által előírt feltételeket, amelyek az eseménynek a televíziós műsorszolgáltató általi közvetítésére vonatkoznak.

III. cím

Záró rendelkezések

9. cikk – Az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács (Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) – valamely televíziós műsorszolgáltató megkeresésére vagy saját kezdeményezésből – véleményt adhat ki e rendelet rendelkezéseinek alkalmazási feltételeiről.

10. cikk – A kiemelt fontosságú események jegyzékéről, valamint a tengerentúli megyékre, továbbá Saint Pierre és Miquelon, Mayotte, Új-Kaledónia, Francia Polinézia és Wallis és Futuna területére vonatkozó televíziós közvetítési feltételekről – figyelembe véve különösen e közösségek mindegyikének sajátosságait és a tengerentúli műsorszolgáltatás műszaki jellemzőit – egy későbbi államtanácsi rendelet fog rendelkezni.

11. cikk – E rendeletet közzé kell tenni a Francia Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Journal officiel de la République française); végrehajtásáért – hatáskörének megfelelően – a kulturális és hírközlési miniszter, illetőleg a tengerentúli ügyek minisztere felel.

Kelt Párizsban, 2004. december 22-én.

a miniszterelnök

Jean-Pierre RAFFARIN

a kulturális és hírközlési miniszter

Renaud DONNEDIEU DE VABRES

a tengerentúli ügyek minisztere

Brigitte GIRARDIN.’

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/38

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Finnország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/481/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2006. szeptember 22-én kelt és a Bizottsághoz 2006. október 2-án beérkezett levelében Finnország értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette a finnországi médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	A Finnország által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Finnországban.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy a Finnország intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A finn intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokság nyitó mérkőzését, negyeddöntőit, elődöntőit, döntőjét és a finn csapat által vívott mérkőzéseit –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Finnországban széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)

A Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) által szervezett férfi jégkorong-világbajnokság széles körben különös visszhangot kelt, hiszen a jégkorongozás bevett a finn lakosság körében, és általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a finn csapat nagy sikereket szokott elérni ezen a nemzetközi versenyen. Sajátos szervezése miatt a jégkorong-világbajnokságot egyetlen eseménynek kell tekinteni, amelynek során a többi ország csapata által vívott mérkőzések befolyásolják a finn csapat szükségszerű vagy lehetséges ellenfeleinek helyezését és a végeredményt.

(8)

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezett északisí-világbajnokság (sífutás, síugrás és északi összetett verseny) Finnországban széles körben különös visszhangot kelt, és a kulturális önazonosság erősítésében általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a finn lakosság számára, mivel az északi sí Finnországban nemzeti sportnak számít.

(9)

A jegyzékben szereplő atlétikai versenyek – vagyis a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett atlétikai világbajnokság és az Európai Atlétikai Szövetség által szervezett atlétikai Európa-bajnokság – a kulturális önazonosság erősítésében általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a finn lakosság számára, mivel azok a finn élsportolók, amelyekkel Finnország számos egyéni versenyszámban képviselteti magát, saját sportágukban a világ élmezőnyéhez tartoznak.

(10)	Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(11)	A finn intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(12)

A finn intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(13)	A finn intézkedések arányosságát növeli, hogy nincs visszamenőleges hatályuk, tehát nem érintik a felsorolt eseményekre vonatkozóan még az intézkedések hatálybalépése előtt szerzett közvetítési jogok gyakorlását.

(14)	A Bizottság értesítette a többi tagállamot a Finnország által bejelentett intézkedésekről, és a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke szerint létrehozott bizottság 2006. november 15-i ülésén beszámolt az ellenőrzés eredményeiről. A bizottság kedvező véleményt fogadott el az említett ülésen.

(15)	A finn intézkedéseket 2007. február 22-én elfogadták, és az intézkedések 2007. március 1-jén hatályba léptek,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Finnország 2006. szeptember 22-én értesítette a Bizottságot, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

A Finnország által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A Finnország által hozott intézkedések, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a következők:

„KORMÁNYRENDELET

a kiemelt társadalmi fontosságú események televíziós közvetítéséről

Elfogadva Helsinkiben, 2007. február 22-én.

A közlekedési és hírközlési minisztérium előterjesztésére hozott kormányhatározattal összhangban a kormány a következőképpen rendelkezik, a 394/2003 törvénnyel módosított, a televíziós és rádiós műsorszolgáltatásról szóló, 1998. október 9-i 744/1998 törvény 20. cikkének (3) bekezdése értelmében:

1. cikk

A társadalom számára fontos események

Finnországban a következő események minősülnek fontosnak a társadalom számára a televíziós és rádiós műsorszolgáltatásról szóló 744/1998 törvény 20. cikkének (3) bekezdése értelmében:

1.	a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári és téli olimpiai játékok;

2.	a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) által szervezett labdarúgó-világbajnokság nyitómérkőzése, negyeddöntői, elődöntői és döntője, valamint minden olyan mérkőzése, amelyet a finn csapat vív;

3.	az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) által szervezett labdarúgó-Európa-bajnokság nyitómérkőzése, negyeddöntői, elődöntői és döntője, valamint minden olyan mérkőzése, amelyet a finn csapat vív;

4.	a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) által szervezett férfi jégkorong-világbajnokság;

5.	a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezet északisí-világbajnokság;

6.	a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett atlétikai világbajnokság;

7.	az Európai Atlétikai Szövetség által szervezett atlétikai Európa-bajnokság.

A fenti első bekezdésben említettek közül teljes terjedelemben, egyenes adásban kell közvetíteni a labdarúgó-világbajnokság nyitómérkőzését, negyeddöntőit, elődöntőit, döntőjét és minden olyan mérkőzését, amelyet a finn csapat vív, a labdarúgó-Európa-bajnokság nyitómérkőzését, negyeddöntőit, elődöntőit, döntőjét és minden olyan mérkőzését, amelyet a finn csapat vív, továbbá a férfi jégkorong-világbajnokság döntőjét és minden olyan mérkőzését, amelyet a finn csapat vív.

Az első bekezdésben említett többi esemény teljes terjedelemben vagy kivonatosan, illetőleg egyenes adásban vagy felvételről egyaránt közvetíthető.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. március 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet nem alkalmazandó a hatálybalépése előtt megszerzett kizárólagos jogokra.

Helsinki, 2007. február 22-én.

Susanna HUOVINEN

közlekedési és hírközlési miniszter

Ismo KOSONEN

ügyosztályvezető”

10.7.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 180/43

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 9.)

a Németországban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2007) 3413. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/483/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. június 14-i 2006/415/EK bizottsági határozat (3) bizonyos védekezési intézkedéseket határoz meg e betegség elterjedésének megakadályozása érdekében, ideértve az esetleges vagy a megbizonyosodott járványkitörést követő az „A” és „B” területek létrehozását is.

(2)	Németország a területén a háztáji baromfiban történő H5N1 madárinfluenza-járvány kitörését jelentette a Bizottságnak, és a 2006/415/EK határozatnak megfelelően megtette a megfelelő intézkedéseket, ideértve a határozat 4. cikkében említett „A” és „B” területek létrehozását is.

(3)

A Bizottság Németországgal együttműködve megvizsgálta ezen intézkedéseket és megállapítja, hogy a Németország illetékes hatóságai által létrehozott „A” és „B” területek határai megfelelő távolságra vannak a járványkitörés tényleges helyszínétől. Németország „A” és „B” területének kijelölését ezért a Bizottság elfogadja és meghatározható ezek fenntartásának időtartama.

(4)	Ezért a 2006/415/EK határozatot a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedéseket az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak következő ülésén felül kell vizsgálnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/415/EK határozat melléklete az e határozat mellékletében található szövegnek megfelelően módosul.

2. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 9-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv; helyesbített változat: HL L 195., 2004.6.2., 12. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 164., 2006.6.16., 51. o. A legutóbb a 2007/454/EK határozattal (HL L 172., 2007.6.30., 87. o.) módosított határozat.

MELLÉKLET

A 2006/415/EK határozat melléklete a következőképpen módosul:

Az A. rész a következő szöveggel egészül ki:

ISO-országkód	Tagállam	„A” terület		Alkalmazás határideje 4. cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont
ISO-országkód	Tagállam	Kód (ha van)	Megnevezés
DE	NÉMETORSZÁG			2007.8.6.
			ALLENDORF ARNSGEREUTH BAD BLANKENBURG BECHSTEDT CURSDORF DEESBACH DÖSCHNITZ GRÄFENTHAL LICHTE LICHTENHAIN MARKTGÖLITZ MELLENBACH-GLASBACH MEURA OBERHAIN OBERWEISSBACH PIESAU PROBSTZELLA REICHMANNSDORF ROHRBACH SAALFELD SAALFELDER HÖHE SCHMIEDEFELD SCHWARZBURG SITZENDORF UNTERWEISSBACH WITTGENDORF

A B. rész a következő szöveggel egészül ki:

ISO-országkód

Tagállam

„B” terület

Alkalmazás határideje 4. cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont

Kód (ha van)

Megnevezés

NÉMETORSZÁG

DRÖBISCHAU

KAULSDORF

KÖNIGSEE

LEUTENBERG

MEUSELBACH-SCHWARZMÜHLE

ROTTENBACH

RUDOLSTADT

2007.8.6.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 180

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. július 10.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 803/2007/EK rendelete (2007. július 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 804/2007/EK rendelete (2007. július 9.) a Lengyelország lobogója alatt közlekedő hajók számára a Balti-tengeren (25–32 alkörzet, közösségi vizek) a tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	3

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	36,7
	MK	48,1
	TR	90,9
	XS	23,6
	ZZ	49,8
0707 00 05	JO	151,2
	TR	113,1
	ZZ	132,2
0709 90 70	IL	42,1
	TR	93,7
	ZZ	67,9
0805 50 10	AR	65,9
	UY	62,2
	ZA	58,7
	ZZ	62,3
0808 10 80	AR	87,8
	BR	83,3
	CL	98,1
	CN	98,6
	NZ	102,3
	US	116,7
	UY	98,6
	ZA	90,0
	ZZ	96,9
0808 20 50	AR	76,9
	CL	86,0
	CN	59,8
	NZ	99,0
	ZA	104,2
	ZZ	85,2
0809 10 00	TR	200,2
0809 10 00	ZZ	200,2
0809 20 95	TR	273,6
	US	430,7
	ZZ	352,2
0809 30 10, 0809 30 90	US	120,3
0809 30 10, 0809 30 90	ZZ	120,3
0809 40 05	IL	150,7
0809 40 05	ZZ	150,7

2006. december 27-i HL	Javított HL (2007)
L 370.	L 30.
L 371.	L 45.
L 373.	L 121.
L 375.	L 70.

2006. december 29-i HL	Javított HL (2007)
L 387.	L 34.

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2007/475/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Olaszország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	5
	2007/476/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Németország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	8
	2007/477/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Ausztria által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	11
	2007/478/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Írország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	17
	2007/479/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Belgium által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	24
	2007/480/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Franciaország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	33
	2007/481/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Finnország által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről	38
	2007/482/EK
*	A Bizottság határozata (2007. július 9.) a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról (az értesítés a C(2007) 3291. számú dokumentummal történt) ( 1 )	42
	2007/483/EK
*	A Bizottság határozata (2007. július 9.) a Németországban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 3413. számú dokumentummal történt) ( 1 )	43

2006. december 30-i HL	Javított HL (2007)
L 396.	L 136.
L 400.	L 54.
L 405.	L 29.
L 407.	L 44.
L 408.	L 47.
L 409.	L 36.
L 410.	L 40.
L 411.	L 27.
L 413.	L 50.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg