I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

27.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/8

A BIZOTTSÁG 727/2007/EK RENDELETE

(2007. június 26.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és IX. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6a. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 999/2001/EK rendelet meghatározza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának megfigyelésére vonatkozó szabályokat, valamint a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának megállapítását követő betegségfelszámolási intézkedésekre vonatkozó szabályokat.

(2)

2005 októberében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) véleményt fogadott el a kiskérődzőknél előforduló atipikus TSE besorolásáról. Az EFSA véleményében arra a következtetésre jutott, hogy lehetséges az atipikus surlókór meghatározása, és biztosítja a surlókór előfordulásainak besorolására alkalmazható elemeket. Az EFSA emellett ellenőrzési programok – beleértve a vizsgálatokat és a mintavételre vonatkozó rendelkezéseket – alkalmazását javasolja annak érdekében, hogy kimutatható legyen a kiskérődzőknél előforduló TSE valamennyi formája.

(3)	Helyénvalónak tűnik ezért a kiskérődzőknél előforduló TSE, surlókór, klasszikus surlókór és atipikus surlókór fogalommeghatározásának bevezetése.

(4)

Ha a jelenlegi szabályok – vagyis a 999/2001/EK rendelet III. melléklete – értelmében az emberi fogyasztás céljából levágott állaton végzett gyorsteszt eredménye pozitív, akkor a pozitívnak bizonyult vágott testen kívül legalább a következőket meg kell semmisíteni: a pozitívnak bizonyult vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vágott testet közvetlenül követő két vágott testet is.

(5)

Ugyanazon vágási soron a gyorsteszten pozitívnak bizonyult vágott test mellett elhelyezkedő három vágott test teljes megsemmisítése a kockázat szempontjából nem indokolt. Ezeket a vágott testeket csak akkor kell megsemmisíteni, ha a referencia-módszerekkel végzett vizsgálat keretében a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű.

(6)

A 214/2005/EK (2) és az 1041/2006/EK (3) bizottsági rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet a juh- és kecskefélékre vonatkozóan megerősített megfigyelő programokat ír elő, miután 2005-ben szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmát (BSE) mutatták ki egy kecskében, és három szokatlan TSE-megbetegedés fordult elő, melyek során a BSE-t nem lehetett kizárni. Ezeket a megfigyelő programokat felül kell vizsgálni a két éven át végzett fokozott vizsgálatok eredményeinek tükrében, melyek nem mutatták ki a BSE további előfordulását juh-és kecskefélékben. A programok eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a felülvizsgált megfigyelési követelményeket 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

(7)	A juh- és kecskefélékre vonatkozó megfigyelési programokat az új tudományos adatok tükrében értékelni kell és felül kell vizsgálni.

(8)

Tekintettel a juh- és kecskefélék fokozottabb megfigyelésére, a TSE-vel fertőzött állományokkal szemben jelenleg alkalmazott selejtezési és újratelepítési eljárások aránytalan intézkedésnek tűnnek. Emellett számos nehézség – különösen a fertőzött állományok újratelepítése tekintetében – hátráltatja az intézkedések eredményes végrehajtását az állományban előforduló TSE kimutatását követően.

(9)

2007. március 8-án az EFSA véleményt fogadott el a juh- és kecskefélékben előforduló TSE kockázatával kapcsolatos egyes szempontokról. Az EFSA a véleményben úgy véli, hogy nincs bizonyíték járványtani vagy molekuláris kapcsolatra a klasszikus és/vagy atipikus surlókór, valamint az emberben előforduló TSE között, és a BSE kórokozója a TSE egyetlen azonosított zoonózis-kórokozója. Emellett a Hatóság úgy véli, hogy a jelenlegi megkülönböztető vizsgálatok, melyek alkalmazását a közösségi jogszabályok a surlókór és a BSE elhatárolásához írnak elő, megbízható módon különbséget tesznek a BSE és a klasszikus, illetve atipikus surlókór között.

(10)

Emellett a következő tényezők igazolják, hogy a TSE felszámolására irányuló intézkedéseket újra kell értékelni: nincs arra vonatkozó tudományos bizonyíték, hogy a surlókór átterjedhet emberekre, a BSE előfordulása kizárható a kiskérődzőkben előforduló TSE esetében, az a tény, hogy kimutatták az állományon belül korlátozottan fertőző, azonban a BSE-vel szemben rezisztensnek gondolt genotípusú juhokban is előforduló, atipikus TSE előfordulását, valamint a klasszikus surlókór kimutatása.

(11)	A juh-és kecsketenyésztés ágazatának szerkezete a Közösségen belül mindenütt más és más, ezért a tagállamoknak lehetőséget kell adni alternatív szakpolitikák alkalmazására, amennyiben harmonizált szabályokat állapítanak meg.

(12)

A Bizottság 2005. július 15-én elfogadott TSE-ütemtervében az egyik stratégiai célkitűzésként a kiskérődzőkre vonatkozó betegségfelszámolási intézkedések felülvizsgálata szerepel, mely figyelembe veszi a rendelkezésre álló új diagnosztikai eszközöket, ugyanakkor pedig biztosítja a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének megőrzését is.

(13)

2006. július 13-án az EFSA véleményt fogadott el a juhok TSE-rezisztenciájának kialakítását célzó tenyésztési programokról. Az EFSA véleményében megfogalmazott következtetés szerint a tenyésztési programok fokozzák a juhállományok ellenállóképességét, tehát hozzájárulnak a fokozott állat-egészségügyi és fogyasztóvédelemhez. Az EFSA emellett ajánlásokat adott ki a prionfehérje-genotípus meghatározására.

(14)	A 999/2001/EK rendelet 6a. cikke előírja, hogy a tagállamok tenyésztési programokat vezethetnek be, hogy kecskepopulációjukban TSE-rezisztens egyedeket választhassanak ki. Az említett tenyésztési programokhoz harmonizált minimumkövetelmények bevezetésére van szükség.

(15)	A 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

A juhfélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programok létrehozatala minimumkövetelményeinek meghatározásáról szóló, 2003. február 13-i 2003/100/EK bizottsági határozat (4) elavult, mivel az abban foglalt rendelkezéseket ezentúl e rendelet rendelkezései váltják fel. A jogi egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az említett határozatot indokolt hatályon kívül helyezni.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet I., III. VII. és X. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2003/100/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet melléklete 2. pontjának b) alpontját 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 26-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1923/2006/EK rendelettel (HL L 404., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 37., 2005.2.10., 9. o.

(3) HL L 187., 2006.7.8., 10. o.

(4) HL L 41., 2003.2.14., 41. o.

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet I., III., VII. és X. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet 2. pontja helyébe a következő lép:

„2.

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat is alkalmazni kell:

a)	»a BSE honi előfordulása«: a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye;

b)	»elválasztott zsírszövet«: a vágási és a darabolási folyamat során a test belső és külső részeiről eltávolított zsír, elsősorban a szarvasmarhafélék szívéről, csepleszéről és veséiről származó friss zsír, továbbá a daraboló helyiségekből származó zsír;

»kohort«: a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja mind:

i.	azokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül; valamint

ii.	azokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során;

d)	»jelző eset«: az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést kimutatták;

e)	»kiskérődzőknél előforduló TSE«: rendellenes PrP-fehérje előfordulását megerősítő vizsgálatot követően juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

f)	»surlókór«: juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom, amelynél a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében (1) foglalt kritériumok alapján a BSE diagnózisát kizárták;

g)	»klasszikus surlókór«: a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókór klasszikus surlókórként kimutatott előfordulása;

h)	»atipikus surlókór«: a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókórnak a klasszikus surlókórtól elkülöníthető, kimutatott előfordulása.

A III. mellékletben az A. fejezet a következőképpen módosul:

Az I. részben a 6.4–6.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.4.

A gyorsteszt során pozitív vagy nem egyértelmű eredményt mutató állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve – ártalmatlanítják az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően, a B. fejezet III. pontjában előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagok kivételével.

6.5.

Ha az emberi fogyasztás céljából levágott állaton végzett gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor a 6.4. ponttal összhangban legalább a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet közvetlenül követő két vágott testet meg kell semmisíteni. Ettől eltérve a tagállamok határozhatnak az említett vágott testek megsemmisítése mellett, amennyiben a gyorsteszt eredménye a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában említett megerősítő vizsgálatok során pozitívnak bizonyul vagy nem egyértelmű.”

A II. rész helyébe a következő szöveg lép:

„II. JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK MEGFIGYELÉSE

1. Általános tudnivalók

A juh- és kecskefélék megfigyelését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

a)	A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó anyajuh- és pároztatott jerkepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

Ha egy tagállam számára nehézséget jelent az a) és b) pontban megadott minimális mintanagyságra előírt számú egészséges levágott juh- vagy kecskeféle egyed összegyűjtése, a minimális mintanagyság legfeljebb 50 %-át 1:1 arányban 18 hónaposnál idősebb, elhullott kecskefélékkel helyettesítheti, a 3. pontban meghatározott minimális mintanagyságon túlmenően. A tagállam emellett minimális mintanagyságának legfeljebb 10 %-át 1:1 arányban felcserélheti olyan 18 hónapnál idősebb juh- vagy kecskefélékre, amelyeket betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le.

3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és az A., illetve B. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:

—	betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le, vagy

—	emberi fogyasztás céljából vágtak le.

A. táblázat

A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációja	Az elhullott juhfélék minimális mintanagysága (2)
> 750 000	10 000
100 000–750 000	1 500
40 000–100 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig

B. táblázat

A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációja	Az elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (3)
> 750 000	10 000
250 000–750 000	1 500
40 000–250 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig

4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok

Az állatoknak idősebbnek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.

Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.

A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést. A tagállamoknak törekedni kell arra, hogy megfigyelési programjaik elérjék, hogy lehetőség szerint a következő mintavételi években valamennyi, több mint 100 állattal rendelkező, hivatalosan bejegyzett gazdaságban, melyben a TSE előfordulását mutatták ki, TSE-vizsgálatot végezzenek.

A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzottan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.

A tagállamok azonban dönthetnek az olyan, kis állatállománnyal rendelkező, félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.

5. A fertőzött állományok megfigyelése

A 18 hónapnál idősebb vagy a kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, és a VII. melléklet 2.3.b) pontjának i. vagy ii. alpontjával vagy 5.a. pontjával összhangban megsemmisítési céllal leölt állatok vizsgálata egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján történik, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

A 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, az állományban vagy nyájban megsemmisítési céllal leölt állatok száma	Minimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebb	Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
80	68
90	73
100	78
120	86
140	92
160	97
180	101
200	105
250	112
300	117
350	121
400	124
450	127
500 vagy több	150

6. Egyéb állatok megfigyelése

A 2., a 3. és a 4. pontban felsorolt megfigyelési programokon kívül a tagállamok önkéntes alapon ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következő esetekben:

—	tejtermelésre használt állatok,

—	olyan országokból származó állatok, ahol a TSE előfordul,

—	esetlegesen fertőzött takarmányt fogyasztott állatok,

—	TSE-fertőzött anyaállattól született vagy származó állatok.

7. A juh- és kecskefélék vizsgálatát követő intézkedések

7.1.

Ha az emberi fogyasztás céljából levágott juh- vagy kecskefélét a 2. ponttal összhangban TSE-vizsgálat céljából kiválasztottak, a vágott test addig nem kapja meg a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. fejezetének I. szakaszában előírt állat-egészségügyi jelölést, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.2.

A tagállamok eltérhetnek a 7.1. ponttól, ha a vágóhídon az illetékes hatóság által jóváhagyott olyan rendszer működik, amely biztosítja az állat valamennyi testrészének a nyomon követését és azt, hogy az állat-egészségügyi jelölést hordozó, megvizsgált állati testrészek egyike sem hagyja el a vágóhidat addig, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.3.

A megvizsgált állat valamennyi testrésze, ideértve annak bőrét is, mindaddig hatósági ellenőrzés alatt marad, amíg a gyorsteszt negatív eredményt nem szolgáltat, kivéve az olyan állati melléktermékeket, amelyeket az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy e) pontja alapján közvetlenül ártalmatlanítanak.

7.4.

Az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal együtt megőrzendő anyagminta kivételével a gyorsteszt alapján fertőzöttnek bizonyult állat valamennyi testrészét, ideértve annak bőrét is, az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy e) pontja alapján közvetlenül ártalmatlanítani kell.

8. A genotípus meghatározása

8.1.

A 136., 154. és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív juh esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan juhok esetében, melyek genotípusaiban a 136. kodonon alanin, a 154. kodonon arginin, a 171. kodonon pedig arginin van kódolva mindkét allélen. Ha a pozitív TSE atipikus surlókór, meg kell határozni a 141. kodon prionfehérje-genotípusát.

8.2.

A 8.1. ponttal összhangban meghatározott genotípusú állatok mellett a 136., 141., 154. és 171. kodon prionfehérje-genotípusát is meg kell határozni a juhfélék minimális mintájában. Azon tagállamok esetében, ahol a juhpopuláció több mint 750 000 felnőtt egyedet foglal magában, ez a minimális minta legalább 600 egyedből áll. A többi tagállam esetében ez a minimális minta legalább 100 egyedből áll. A szövetmintákat emberi fogyasztásra levágott állatokból, a gazdaság területén elhullott vagy élő állatokból lehet választani. A mintavételnek a teljes juhpopulációra nézve reprezentatívnak kell lennie.”

A VII. melléklet helyébe a következő lép:

„VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK FELSZÁMOLÁSA

A. FEJEZET

A TSE előfordulásának megerősítését követő intézkedések

A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell a következőket:

a szarvasmarhafélék esetében:

—	az abban a gazdaságban tartott összes többi kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

—	ha a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak utódait a betegség klinikai kitörését megelőző két éven belül, vagy azt követően,

—	az abban a kohortban lévő összes állatot, amelyben a betegséget megállapították,

—	a betegség lehetséges eredetét,

—	az abban a gazdaságban tartott egyéb állatokat, amelyben a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban tartott egyéb állatokat, amelyek a TSE kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba;

juh- és kecskefélék esetében:

—	az abban a gazdaságban tartott összes többi, juh- és kecskefélén kívüli kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

—	amennyiben megállapíthatók, a szülőállatokat, továbbá nőivarú állatok esetében annak az állatnak, amelyben a betegséget megállapították, valamennyi embrióját, petesejtjét és utolsó utódát,

—	a gazdaságban, ahol az állatban a betegséget megállapították, a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül tartott összes többi juh- és kecskefélét,

—	a betegség feltehető eredetét és a többi gazdaságot, amelyben vannak olyan állatok, embriók és petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba.

A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések tartalmazzák legalább az alábbiakat:

2.1.

A BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor az 1. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölését és teljes megsemmisítését; a tagállam azonban úgy dönthet, hogy:

—	nem öli le és semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

—

felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy pusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

2.2.

Ha juhok surlókórjának gyanúja merül fel egy juh- vagy kecskefélénél az egyik tagállam valamely gazdaságban, az összes többi juh- vagy kecskefélét hatóságilag szállítási tilalom alá kell helyezni, amíg a vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak. Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a surlókór gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a surlókórral megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat, vagy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

2.3.

Ha a juh- vagy kecskefélében megerősítik a TSE előfordulását:

ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint végzett körvizsgálat során, az 1. pont b) alpontjának másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölése és teljes körű megsemmisítése által;

ha az illetékes hatóság döntése alapján a BSE a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint kizárható:

vagy

i.	az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak; vagy

ii.

az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

—	ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

—	tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

—	legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

—	ha az illetékes hatóság úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak.

A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;

vagy

iii.

a tagállam azonban úgy dönthet, hogy nem öli le és semmisíti meg az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatokat, amennyiben nehéz ismert genotípusú helyettesítő juhféléket beszerezni, vagy ahol az ARR allél gyakorisága a tenyészeten vagy a gazdaságon belül alacsony, illetve ahol az említett állatokat a beltenyészet elkerülése céljából vagy az összes járványügyi tényező ésszerű megfontolása alapján szükségesnek tekintik. A gazdaságra a 4. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak.

c)	A b) pontban meghatározott intézkedésektől eltérve és kizárólag akkor, ha a gazdaságban kimutatott TSE-előfordulás atipikus surlókór, a tagállam határozhat az 5. pontban ismertetett intézkedések alkalmazása mellett.

A tagállamok a következőképpen határozhatnak:

i.	a b) pont i. alpontjában említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett azok emberi fogyasztás céljából történő levágása;

ii.	a b) pont ii. alpontjában említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett azok emberi fogyasztás céljából történő levágása;

feltéve, hogy:

—	az állatokat az érintett tagállam területén vágják le,

—	minden 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, emberi fogyasztás céljából levágott állatot meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek szerint.

e)	A b) pont i. és iii. alpontjaival összhangban leölt és megsemmisített, illetve emberi fogyasztás céljából levágott juhfélék prionfehérje-genotípusát legfeljebb 50 egyed erejéig meg kell vizsgálni.

2.4.

Ha a fertőzött állat más gazdaságból származik, a tagállam az eset előzményei alapján eldöntheti, hogy alkalmaz-e betegségfelszámolási intézkedéseket a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett, vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok eldönthetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását csak egy állományra korlátozzák, az összes járványügyi tényező indokolt megfontolása alapján; ha egynél több állományt tartanak egy gazdaságban, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézkedések alkalmazását csak arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy az állományt egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

A 2.3. a) és b) pontok i–ii. alpontjaiban említett intézkedéseknek valamely gazdaságban történő alkalmazását követően:

3.1.

A gazdaság(ok)ba kizárólag a következő állatok kerülhetnek:

a)	ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

b)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli juhok;

kecskefélék, feltéve, ha:

i.	nincsenek az a) és b) pont szerintiektől eltérő genotípusú juhfélék tenyésztés céljából a gazdaságban;

ii.	az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének alapos takarítása és fertőtlenítése.

3.2.

Csak az alábbi magzati juh termékek használhatók a gazdaság(ok)ban:

a)	ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

3.3.

A gazdaságból származó állatok szállítása a következő feltételek mellett lehetséges:

a)	az ARR/ARR juhoknak a gazdaságból történő szállítása semmilyen korlátozás hatálya alá nem tartozik;

a csak egy ARR allélt hordozó juhoknak a gazdaságból vágásra történő szállítása csak közvetlenül emberi fogyasztásra vagy megsemmisítés céljából lehetséges; azonban

—	az egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező anyajuhok szállíthatók más gazdaságokba, melyek a 2.3.b) pont i. vagy ii. alpontja vagy a 4. pont szerinti intézkedések végrehajtását követően korlátozás alá esnek,

—

ha az illetékes hatóság úgy határoz, bárányok és kecskegidák kizárólag vágás előtti hízlalás céljából elszállíthatók más gazdaságokba; a célgazdaságban nem tartózkodhat semmilyen más juh- vagy kecskeféle, csak amelyeket a vágás előtt hizlalnak, és nem küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba, kivéve közvetlenül vágás céljából;

a kecskefélék szállítása lehetséges, amennyiben a gazdaság fokozott TSE-megfigyelés alatt áll, beleértve az összes olyan kecskeféle vizsgálatát, amelyek 18 hónapnál idősebbek és:

i.	emberi fogyasztás céljából levágják termékeny élettartamuk végén; vagy

ii.	amelyek elpusztultak vagy amelyeket leöltek a gazdaságban, és amelyek megfelelnek a III. melléklet A. fejezete II. 3. pontjában említett feltételeknek;

d)	ha a tagállam úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskegidák elszállíthatók a gazdaságból közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából.

3.4.

A 3.1., 3.2. és 3.3. pontban említett korlátozásokat a következő időponttól további két éven keresztül kell alkalmazni a gazdaságra:

a)	a gazdaságban lévő valamennyi juhfélének az ARR/ARR-státus elérési időpontja; vagy

b)	azon utolsó időpont, amikor bármilyen juh- vagy kecskefélét tartottak a gazdaságban; vagy

c)	az időpont, amikortól a 3.3. pont c) alpontjában meghatározott TSE-megfigyelés megvalósult; vagy

az a dátum, amikor a gazdaságban az összes tenyészkos ARR/ARR genotípusú, és az összes tenyész-anyajuh legalább egy ARR alléllal rendelkezik és nincs VRQ allélja, feltéve, hogy a kétéves időszak során negatív eredménnyel jártak a TSE-vizsgálatok a következő 18 hónaposnál idősebb állatok esetében:

—	a produktív élettartamuk végén emberi fogyasztás céljából levágott állatok éves mintája a III. melléklet A. fejezete II. 5. pontjában található táblázatban jelzett minta nagyság szerint, valamint

—	a III. melléklet A. fejezete II. 3. pontjában említett összes juhféle, amely a gazdaság területén pusztult el vagy ott lett leölve.

Miután a gazdaság alkalmazni kezdte a 2.3.b) pont iii. alpontjában ismertetett intézkedéseket, és a TSE utolsó előfordulásának kimutatását követő két tenyésztési év időtartamára:

a)	a gazdaságban tartózkodó valamennyi juh- és kecskefélét azonosítani kell;

a gazdaságban lévő valamennyi juh- és kecskeféle csak az érintett tagállam területén mozgatható emberi fogyasztás céljából történő levágásra vagy megsemmisítés céljából; minden, 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel összhangban;

c)	az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy embriókat és petesejteket nem szállítanak el a gazdaságból;

d)	a gazdaságban kizárólag az ARR/ARR genotípusú kosok spermáját és a legalább egy ARR alléllel rendelkező, VRQ alléllel nem rendelkező embriókat használhatják fel;

e)	minden, 18 hónaposnál idősebb juh-és kecskefélét, amely a gazdaság területén pusztult el, vagy ott lett leölve, TSE szempontjából meg kell vizsgálni;

f)	a gazdaságba csak ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok, és olyan gazdaságból származó nőivarú juhok kerülhetnek, amelyekben nem mutatták ki a TSE előfordulását, illetve olyan állományból származnak, melyek megfelelnek a 3.4. pontban meghatározott feltételeknek;

g)	a gazdaságba csak olyan gazdaságból származó kecskefélék kerülhetnek, amelyekben nem mutatták ki a TSE előfordulását, illetve olyan állományból származnak, melyek megfelelnek a 3.4. pontban meghatározott feltételeknek;

h)	a gazdaságban lévő minden juh- és kecskefélére közös legeltetési korlátozások vonatkoznak, melyeket az illetékes hatóság határoz meg, az összes járványügyi tényező ésszerű megfontolása alapján;

a b) ponttól eltérve, ha az illetékes hatóság úgy határoz, a bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hízlalás céljából – elszállíthatók ugyanazon tagállam más gazdaságába; feltéve, hogy a célgazdaságban kizárólag a vágás előtt hizlalt juh- vagy kecskeféle tartózkodik, és kizárólag vágás céljából küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba.

A 2.3. pont c) alpontjában előírt eltérés alkalmazását követően a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

a)	vagy az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. A tagállamok határozhatnak a leölt és megsemmisített juhfélék prionfehérje-genotípusának meghatározása mellett;

vagy, a TSE utolsó előfordulásának kimutatását követő két tenyésztési év időtartamára, legalább a következő intézkedéseket:

i.	a gazdaságban tartózkodó valamennyi juh- és kecskefélét azonosítani kell;

ii.	a gazdaságnak két évig fokozott TSE-megfigyelés alatt kell állnia, beleértve az összes 18 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskeféle vizsgálatát, valamint minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely a gazdaság területén pusztult el, vagy ott lett leölve,

iii.	az illetékes hatóság biztosítja, hogy élő juh- és kecskeféléket, embriót és petesejtet nem szállítanak el a gazdaságból más tagállamba vagy harmadik országokba.

A 2.3.b) pont iii. alpontjában előírt intézkedéseket vagy a 2.3. pont c) és d) alpontjaiban előírt eltéréseket alkalmazó tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot azoknak a körülményeknek és feltételeknek a listájáról, amelyeket az eltérések engedélyezésekor alkalmaznak. Ha a TSE további előfordulásait mutatják ki azokban az állományokban, melyekre az eltéréseket alkalmazzák, az említett eltérések megadásának feltételeit felül kell vizsgálni.

B. FEJEZET

A juhok esetében alkalmazott, TSE-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei összhangban a 6a. cikkel

1. RÉSZ

Általános követelmények

1.	A tenyésztési program a nagy genetikai értékű állományokra helyezi a hangsúlyt.

Adatbankot hoznak létre, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állat azonosítása, fajtája és száma;

b)	a tenyésztési programban mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása;

c)	a genotipizálási vizsgálatok eredményei.

3.	Egységes igazolási rendszert kell létrehozni, amelyben minden, tenyésztési programban mintavételre kerülő állat genotípusát egyedi azonosító száma alapján igazolják.

4.	Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszert alakítanak ki, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzik.

5.	A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek genotipizálása a program által jóváhagyott laboratóriumokban történik.

6.	A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára genetikai bankok létrehozásához olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból, amelyek a tenyésztési program eredményeképpen valószínűleg megritkulnak.

Minden egyes fajta esetén tenyésztési programot hoznak létre, figyelembe véve a következőket:

a)	a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;

b)	a fajta ritkasága;

c)	a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.

2. RÉSZ

A résztvevő állományokra vonatkozó különös szabályok

1.	A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése a juhállományon belül, valamint azon allélek előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re fertőzésre való hajlam kialakulásához.

A résztvevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

a)	az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;

b)	minden tenyésztésbe vétel előtt, az állományban levő, tenyésztésre szánt kosok esetén genotipizálást kell végezni;

c)	bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, le kell vágni vagy ivartalanítani kell a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

d)	azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

e)	az állományban a programban igazoltakon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.

3.	A tagállamok határozhatnak úgy, hogy eltérnek a 2. pont c) és d) alpontjaiban meghatározott követelményektől a fajták és termelési jellemzők védelme érdekében.

4.	A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3. pont szerint megengedett eltérésekről és az alkalmazott feltételekről.

3. RÉSZ

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek

A keretfeltételek elismerik azon juhállományok TSE-rezisztenciáját, amelyek a 6a. cikkben meghatározott tenyésztési programban való részvétel eredménye alapján megfelelnek a programban meghatározott feltételeknek.

Ezen elismerést legalább a következő két szinten lehet megadni:

a)	az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;

b)	a II. szintű állományok azon állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy további szintű elismeréseket adnak a nemzeti igények figyelembevétele érdekében.

A TSE-rezisztens állományokban tartott juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:

a)	a gazdaságban, illetve a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;

b)	az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a III. melléklettel összhangban.

4. RÉSZ

A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések

A juhpopuláció TSE-rezisztenciája kiválasztására irányuló nemzeti tenyésztési programokat bevezető tagállamok értesítik a Bizottságot a programok követelményeiről, és évente jelentést tesznek az elért haladásról. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.”

A X. melléklet C. fejezete a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. Mintavétel

A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi minta begyűjtése a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) »A diagnosztikai tesztek és állati vakcinák kézikönyve« (a továbbiakban: kézikönyv) legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. Emellett, vagy az OIE módszereinek és vizsgálati terveinek hiányában, és hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel. Az illetékes hatóság feladata a megfelelő szövetek összegyűjtése a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa a kiskérődzőkben előforduló valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását, valamint a begyűjtött szövetminták legalább felének megőrzése friss, de nem fagyasztott állapotban, amíg a gyorsteszt vagy megerősítő vizsgálat eredménye negatívnak nem bizonyul. Ha az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, a fennmaradó szöveteket a közösségi referencialaboratórium iránymutatásaival összhangban kell feldolgozni.

A szövetmintákat megfelelően meg kell jelölni a mintában szereplő állat azonosítása érdekében.”

A 3.2. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) TSE-megfigyelés

A juh- és kecskefélékből származó, a II. melléklet A. fejezetének II. része (Juh- és kecskefélék megfigyelése) rendelkezései értelmében a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintákat gyorsteszttel kell megvizsgálni a megfelelő módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával, a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását.

Ha a gyorsteszt eredménye nem egyértelmű vagy pozitív, a mintában szereplő szöveteket azonnal egy hatósági laboratóriumba kell küldeni, hogy az a) pontban említett immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel összhangban további megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni.

Ha a megerősítő vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-vel fertőzöttnek kell tekinteni.”

c)	A 3.2.c) pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép: „Az ugyanazon gazdaság fertőzött állományában kimutatott pozitív TSE-minták további vizsgálatát a jelző esetet követő minden egyes évben legalább a kimutatott első két TSE-előforduláson el kell végezni.”

(1) http://www.defra.gov.uk/corporate/vla/science/science-tse-rl-confirm.htm”

(2) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juhpopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

(3) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

27.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/21

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE

(2007. június 20.)

a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A gyakorlati végrehajtásról szóló tagállami jelentések elkészítését – amely jelentések alapján a Bizottság rendszeres időközönként jelentéseket ad ki a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról – a következő irányelvek írják elő: a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (3), valamint az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, nevezetesen: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv (4), a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelv (5), a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv (6), az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv (7), a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1990. május 29-i 90/270/EGK tanácsi irányelv (8), az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelv (9), a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (10), a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv (11), az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv (12), az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv (13), a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1993. november 23-i 93/103/EK tanácsi irányelv (14), a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (15), a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1999. december 16-i 1999/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16), a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17), a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18), a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19), és a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. április 5-i 2006/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20).

(2)

Végrehajtási jelentést ír elő a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló, 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelv (21), a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv (22), valamint a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelv (23) is.

(3)	A 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelvek jelentéskészítésre vonatkozó rendelkezései mind a jelentéstételi időszakok hossza, mind a jelentések tartalma tekintetében eltérnek egymástól.

(4)

A tagállamokra rótt végrehajtási jelentéskészítési kötelezettség, valamint a Bizottság jelentéstételi kötelezettsége a nemzeti jelentések alapján a jogalkotási ciklus jelentős elemei, amelyek lehetővé teszik az irányelvek különböző gyakorlati végrehajtási aspektusainak mérlegelését és értékelését; ezért helyénvaló ezt a kötelezettséget kiterjeszteni azokra az irányelvekre is, amelyek nem írnak elő jelentéstételt, nevezetesen: a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (24), a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (25), valamint a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelvre (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) (26).

(5)	A 89/391/EGK irányelv, az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelv rendelkezéseit ezért össze kell hangolni.

(6)

Az „Alkalmazkodás a munka és a társadalom változásaihoz: új közösségi egészségügyi és biztonsági stratégia 2002–2006” című bizottsági közlemény szerint jogalkotási javaslatokat kell kidolgozni a végrehajtási jelentések egyszerűsítésére és ésszerűsítésére. Ez a feladat a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó kezdeményezés összefüggésében is felvetődött, mint a közösségi jogalkotás egyszerűsítésének egyik elsőbbséget élvező területe.

(7)

A feladatot egyszerűsíteni kell a Bizottságnak benyújtandó nemzeti gyakorlati végrehajtási jelentések időközeinek összehangolása, és egyetlen végrehajtási jelentés bevezetése révén, amely az összes irányelvre vonatkozó általános részből, valamint az egyedi érintett irányelvek sajátosságaira vonatkozó külön fejezetekből állna. Ezek a rendelkezések és különösen a 89/391/EGK irányelv kiegészítése egy új, 17a. cikkel, azt is lehetővé tennék, hogy a végrehajtási jelentési gyakorlatba azokat a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi irányelveket is belefoglalják, amelyek jelentéstételt nem írnak elő, nevezetesen: a 2000/54/EK és a 2004/37/EK irányelvet, valamint minden, a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a jövőben elfogadandó egyedi irányelvet is.

(8)

A tagállamok számára a jelentések elkészítésére és a Bizottsághoz való benyújtására kiszabott megfelelő rendszeres időszak öt év; az első jelentésnek kivételesen egy hosszabb időszakot kell átfognia; a jelentések felépítésének a könnyebb feldolgozhatóság érdekében koherensnek kell lennie; e jelentéseket egy olyan kérdőív alapján kell összeállítani, amelyet a Bizottság a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően készít el, és a jelentésekbe bele kell foglalni a tagállamok által tett, megelőzést célzó erőfeszítésekre vonatkozó megfelelő információkat, lehetővé téve a Bizottságnak a jogszabályok gyakorlati működésének megfelelő értékelését, figyelembe véve az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért vonatkozó megállapításait.

(9)	A Szerződés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel a közösségi fellépés lehetséges irányáról e területen.

(10)	E konzultációt követően a Bizottság közösségi fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról közösségi szinten ismételten konzultált a szociális partnerekkel a Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(11)	E második konzultációs szakasz lezárását követően a szociális partnerek nem tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy el kívánnák indítani a Szerződés 138. cikkének (4) bekezdésében foglalt, adott esetben megállapodás megkötéséhez vezető eljárást.

(12)	A tagállamoknak meg kell hozniuk az ezen irányelvben előírt módosítások átültetéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek – szükség esetén és figyelemmel ezen irányelv sajátos jellegére – közigazgatási intézkedések is lehetnek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 89/391/EGK irányelv módosítása

A 89/391/EGK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Végrehajtási jelentés

(1) A tagállamok ötévente egységes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ezen irányelv, valamint a 16. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek gyakorlati végrehajtásáról, amely tartalmazza a szociális partnerek álláspontját is. A jelentés értékeli az egyes irányelvek gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó különböző kérdéseket, és nemekre lebontott adatokat tartalmaz, amennyiben ilyen adatok szükségesek és rendelkezésre állnak.

(2) A jelentés felépítését, valamint a jelentés tartalmát pontosító kérdőívet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi tanácsadó bizottsággal együttműködve a Bizottság határozza meg.

A jelentés tartalmaz egy általános részt, amely az (1) bekezdésben említett összes irányelvre alkalmazandó, és az ezen irányelv rendelkezéseiben szereplő közös elvekkel és kérdésekkel foglalkozik.

Az általános részt kiegészítve külön fejezetek foglalkoznak az egyes irányelvek egyedi vonatkozásainak végrehajtásával, egyedi mutatók segítségével, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.

(3) A jelentés felépítését és a fent említett kérdőívet a Bizottság legalább a jelentés által felölelt időszak lejárta előtt hat hónappal megküldi a tagállamoknak. A jelentést az általa átfogott ötéves időszak végétől számított tizenkét hónapon belül kell benyújtani a Bizottságnak.

(4) E jelentések alapján a Bizottság értékeli az érintett irányelvek végrehajtását a megfelelőség, és a különböző területeken végzett kutatás és az új tudományos ismeretek szempontjából. A Bizottság az értékelés eredményeiről és szükség esetén a szabályozási keret működésének javítására irányuló kezdeményezésekről az ötéves időszak végétől számított 36 hónapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi tanácsadó bizottságot.

(5) Az első jelentés a 2007-től 2012-ig terjedő időszakra vonatkozik.”

2. cikk

A 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK irányelv módosítása

(1) A 83/477/EGK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Végrehajtási jelentés

A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és ugyanezen irányelv 17a. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.”

(2) A 91/383/EGK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Végrehajtási jelentés

(3) A 92/29/EGK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Végrehajtási jelentés

(4) A 94/33/EK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Végrehajtási jelentés

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

A következő rendelkezések 2007. június 27-től kezdődően hatályukat vesztik:

1.	a 89/391/EGK irányelv 18. cikkének (3) és (4) bekezdése;

2.	a 89/654/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése;

3.	a 89/655/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése;

4.	a 89/656/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése;

5.	a 90/269/EGK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése;

6.	a 90/270/EGK irányelv 11. cikkének (3) és (4) bekezdése;

7.	a 91/383/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése;

8.	a 92/29/EGK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése;

9.	a 92/57/EGK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdése;

10.	a 92/58/EGK irányelv 11. cikkének (4) és (5) bekezdése;

11.	a 92/85/EGK irányelv 14. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése;

12.	a 92/91/EGK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése;

13.	a 92/104/EGK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése;

14.	a 93/103/EK irányelv 13. cikkének (3) és (4) bekezdése;

15.	a 94/33/EK irányelv 17. cikkének (4) és (5) bekezdése;

16.	a 98/24/EK irányelv 15. cikke;

17.	a 1999/92/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése;

18.	a 2002/44/EK irányelv 13. cikke;

19.	a 2003/10/EK irányelv 16. cikke;

20.	a 2004/40/EK irányelv 12. cikke;

21.	a 2006/25/EK irányelv 12. cikke.

4. cikk

Végrehajtás

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2012. december 31-ig megfeleljenek.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER

(1) 2006. január 17-i vélemény.

(2) Az Európai Parlament 2007. április 26-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2007. május 30-i határozata.

(3) HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

(5) HL L 393., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 195., 2001.7.19., 46. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

(7) HL L 156., 1990.6.21., 9. o.

(8) HL L 156., 1990.6.21., 14. o.

(9) HL L 245., 1992.8.26., 6. o.

(10) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

(11) HL L 348., 1992.11.28., 1. o.

(12) HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

(13) HL L 404., 1992.12.31., 10. o.

(14) HL L 307., 1993.12.13., 1. o.

(15) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(16) HL L 23., 2000.1.28., 57. o.

(17) HL L 177., 2002.7.6., 13. o.

(18) HL L 42., 2003.2.15., 38. o.

(19) HL L 159., 2004.4.30., 1. o.

(20) HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

(21) HL L 206., 1991.7.29., 19. o.

(22) HL L 113., 1992.4.30., 19. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(23) HL L 216., 1994.8.20., 12. o.

(24) HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

(25) HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(26) HL L 263., 1983.9.24., 25. o. A legutóbb a 2003/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 97., 2003.4.15., 48. o.) módosított irányelv.

27.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/25

A BIZOTTSÁG 2007/39/EK IRÁNYELVE

(2007. június 26.)

a 90/642/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének a diazinon megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes növényi eredetű termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

A referens tagállam tájékoztatta a Bizottságot, hogy a fogyasztói bevitellel kapcsolatos aggályok miatt szükséges lehet a 90/642/EGK irányelvben a diazinonra vonatkozóan szereplő megengedett szermaradék-határértékek (MRL) felülvizsgálata. A Bizottsághoz javaslatok érkeztek a Közösségben megengedett szermaradék-határértékek felülvizsgálatára.

(2)

A Közösségben megengedett szermaradék-határértékek és a Codex Alimentarius által javasolt értékek megállapítása és értékelése hasonló eljárás alapján történik. A Codexben a diazinonra vonatkozóan számos megengedett szermaradék-határérték szerepel. A referens tagállam a fogyasztói kockázattal kapcsolatos új információk figyelembevételével a Codexben szereplő megengedett szermaradék-határértékeken alapuló közösségi megengedett szermaradék-határértékeket is értékelte.

(3)

A közösségi eljárásokkal és módszerekkel összhangban – figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat (2) is – megtörtént annak újbóli felmérése és értékelése, hogy a diazinon élelmiszer-ipari termékekben való előfordulása élethosszig tartó, illetve rövid távú expozíció esetén milyen hatással van a fogyasztókra. Ezek alapján indokolt olyan új megengedett szermaradék-határértékek megállapítása, amelyek nem vezethetnek ahhoz, hogy a fogyasztók elfogadhatatlan hatásoknak legyenek kitéve.

(4)

Megfelelő esetekben sor került annak – a közösségi eljárásokkal és módszerekkel összhangban, illetve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatások figyelembevételével végzett – felmérésére és értékelésére, hogy a diazinon milyen hatással van a fogyasztókra, ha azok szermaradékokat esetlegesen tartalmazó egyes élelmiszer-ipari termékek révén e növényvédő szernek akut formában ki vannak téve. Megállapítást nyert, hogy a szermaradékoknak az új megengedett szermaradék-határértékeket meg nem haladó mértékű előfordulása nem vált ki akut toxikus hatást.

(5)	A 90/642/EGK irányelv II. mellékletében rögzített megengedett szermaradék-határértékeket ezért a növényvédő szerek betiltásának megfelelő felügyelete és ellenőrzése, illetve a fogyasztók védelme érdekében módosítani kell.

(6)	A Kereskedelmi Világszervezet útján konzultációra került sor az új megengedett szermaradék-határértékekről a Közösség kereskedelmi partnereivel; az ezen értékekkel kapcsolatos észrevételek figyelembevétele megtörtént.

(7)	A 90/642/EGK irányelv II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 90/642/EGK irányelv ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2007. december 27-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

E rendelkezéseket 2007. december 28-tól kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 26-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 350., 1990.12.14., 71. o. A legutóbb a 2007/28/EK bizottsági irányelvvel (HL L 135., 2007.5.26., 6. o.) módosított irányelv.

(2) Irányelvek a peszticid-szermaradékok étrendi bevitelének előrejelzéséhez (átdolgozott kiadás), készítette a GEMS/Élelmiszer Program együttműködésben a bizottsággal (Peszticid-szermaradványok Kódexbizottsága), kiadta az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben (WHO/FSF/FOS/97.7).

MELLÉKLET

A 90/642/EGK irányelv II. mellékletének A. részében a diazinonra vonatkozó sorok helyébe a következők lépnek:

Növényvédőszer-maradékok és a megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

„Az érintett növénycsoportok és növényi termékek, amelyekre az SZMÉ vonatkozik

Diazinon

Hozzáadott cukor nélküli friss, szárított vagy nyers, fagyasztással tartósított gyümölcs; héjas gyümölcsűek

i.	CITRUSFÉLÉK

0,01 (1)

Grépfrút

Citrom

Zöld citrom

Mandarin (beleértve a klementint és más hibrideket is)

Narancs

Pomelo

Egyéb

ii.	FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK (héjjal vagy héj nélkül)

Mandula

0,05

Brazil dió

Kesudió

Gesztenye

Kókuszdió

Mogyoró

Ausztráliai mogyoró

Pekándió

Píneamag

Pisztácia

Dió

Egyéb

0,01 (1)

iii.	ALMATERMÉSŰEK

0,01 (1)

Alma

Körte

Birsalma

Egyéb

iv.	CSONTHÉJASOK

0,01 (1)

Sárgabarack

Cseresznye és meggy

Őszibarack (beleértve a nektarint és a hasonló hibrideket is)

Szilva

Egyéb

v.	BOGYÓSGYÜMÖLCSÖK

a)	Csemege- és borszőlő

0,01 (1)

Csemegeszőlő

Borszőlő

b)	Eper (termesztett)

0,01 (1)

c)	Félcserjén termő bogyósok (termesztett)

0,01 (1)

Fekete szeder

Hamvas szeder

Kaliforniai málna

Málna

Egyéb

d)	Egyéb bogyósgyümölcsök (termesztett)

Fekete áfonya

Tőzegáfonya

0,2

Ribizli (piros, fekete és fehér)

Pöszméte

Egyéb

0,01 (1)

e)	Vadon termő bogyósok és vadon termő gyümölcsök

0,01 (1)

vi.

EGYÉB

Avokádó

Banán

Datolya

Füge

Kivi

Kamkvat

Licsiszilva

Mangó

Olajbogyó (közvetlen fogyasztásra)

Olajbogyó (olaj előállítására)

Papája

Marakuja

Ananász

0,3

Gránátalma

Egyéb

0,01 (1)

Friss vagy nyers, fagyasztott vagy szárított zöldségek

i.	GYÖKÉR- ÉS GUMÓS ZÖLDSÉGEK

Cékla

Sárgarépa

Manióka

Gumós zeller

Torma

Csicsóka

Paszternák

Petrezselyemgyökér

Retek

0,1

Saláta bakszakáll

Édesburgonya

Karórépa

Tarlórépa

Jamgyökér

Egyéb

0,01 (1)

ii.	HAGYMAFÉLÉK

Fokhagyma

Vöröshagyma

0,05

Mogyoróhagyma

Újhagyma

Egyéb

0,01 (1)

iii.	TERMÉSÜKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGEK

a)	Burgonyafélék

Paradicsom

Paprika

0,05

Padlizsán

Okra

Egyéb

0,01 (1)

b)	Kabakosok – ehető héjúak

0,01 (1)

Uborka

Apró uborka

Cukkini

Egyéb

c)	Kabakosok – nem ehető héjúak

0,01 (1)

Sárgadinnye

Tök

Görögdinnye

Egyéb

d)	Csemegekukorica

0,02

iv.	KÁPOSZTAFÉLÉK

a)	Virágjukért termesztett káposztafélék

0,01 (1)

Brokkoli

Karfiol

Egyéb

b)	Fejesedő káposztafélék

Kelbimbó

Fejes káposzta

0,5

Egyéb

0,01 (1)

c)	Leveles káposztafélék

Kínai kel

0,05

Kelkáposzta

Egyéb

0,01 (1)

Karalábé

0,2

v.	LEVELES ZÖLDSÉGEK ÉS FRISS FŰSZERNÖVÉNYEK

0,01 (1)

a)	Salátafélék

Zsázsa

Galambbegy saláta

Fejes saláta

Széles levelű endívia

Borsmustár (rukkola)

Káposztafélék levele és szára

Egyéb

b)	Spenótfélék

Spenót

Mangold

Egyéb

Vízitorma

d)	Cikóriasaláta

e)	Fűszernövények

Turbolya

Metélőhagyma

Petrezselyem

Zellerlevél

Egyéb

vi.	HÜVELYES ZÖLDSÉGEK (friss)

0,01 (1)

Bab (hüvelyben)

Bab (hüvely nélkül)

Borsó (hüvelyben)

Borsó (hüvely nélkül)

Egyéb

vii.	SZÁRUKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGEK (friss)

0,01 (1)

Spárga

Kardonna

Zeller

Édeskömény

Articsóka

Póréhagyma

Rebarbara

Egyéb

viii.

GOMBÁK

0,01 (1)

a)	Termesztett gomba

b)	Vadon termő gombák

3.	Hüvelyesek

0,01 (1)

Bab

Lencse

Borsó

Csillagfürt

Egyéb

4.	Olajos magvak

0,02 (1)

Lenmag

Földimogyoró

Mák

Szezámmag

Napraforgómag

Repcemag

Szójabab

Mustármag

Gyapotmag

Kendermag

Egyéb

Burgonya

0,01 (1)

Újburgonya

Étkezési burgonya

6.	Tea (szárított levelek és szárak, erjesztve vagy másképpen, a Camellia sinensis leveléből)

0,02 (1)

7.	Komló (szárított), beleértve a granulált és a be nem sűrített port

0,5

(1) Az analitikailag kimutatható legalacsonyabb érték.”

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 165

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. június 27.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 723/2007/EK, Euratom rendelete (2007. június 18.) az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazására alkalmazott súlyozási együtthatók kiigazításáról	1
	*	A Bizottság 724/2007/EK rendelete (2007. február 27.) a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3149/92/EGK rendelet módosításáról	2
	*	A Bizottság 725/2007/EK rendelete (2007. február 27.) a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3149/92/EGK rendeletnek Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása miatt történő kiigazításáról	4
		A Bizottság 726/2007/EK rendelete (2007. június 26.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
	*	A Bizottság 727/2007/EK rendelete (2007. június 26.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és IX. mellékletének módosításáról ( 1 )	8
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve (2007. június 20.) a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	21
	*	A Bizottság 2007/39/EK irányelve (2007. június 26.) a 90/642/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének a diazinon megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	25

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3149/92/EGK rendeletnek Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása miatt történő kiigazításáról szóló, 2007. február 27-i 208/2007/EK bizottsági rendelethez (HL L 61., 2007.2.28.)	35
*	Helyesbítés a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3149/92/EGK rendelet módosításáról szóló, 2007. február 27-i 209/2007/EK bizottsági rendelethez (HL L 61., 2007.2.28.)	35

spanyolul	:	Transferencia de productos de intervención — aplicación del artículo 7, apartado 5, del Reglamento (CEE) no 3149/92.
csehül	:	Přeprava intervenčních produktů – Použití čl. 7 odst. 5 nařízení (EHS) č. 3149/92.
dánul	:	Overførsel af interventionsprodukter — Anvendelse af artikel 7, stk. 5, i forordning (EØF) nr. 3149/92.
németül	:	Transfer von Interventionserzeugnissen — Anwendung von Artikel 7 Absatz 5 der Verordnung (EWG) Nr. 3149/92.
észtül	:	Sekkumistoodete üleandmine – määruse (EMÜ) nr 3149/92 artikli 7 lõike 5 rakendamine.
görögül	:	Μεταφορά προϊόντων παρέμβασης — Εφαρμογή του άρθρου 7 παράγραφος 5 του κανονισμού (ΕΟΚ) αριθ. 3149/92.
angolul	:	Transfer of intervention products — Application of Article 7(5) of Regulation (EEC) No 3149/92.
franciául	:	Transfert de produits d'intervention — Application de l'article 7, paragraphe 5, du règlement (CEE) no 3149/92.
olaszul	:	Trasferimento di prodotti d'intervento — Applicazione dell'articolo 7, paragrafo 5, del regolamento (CEE) n. 3149/92.
lettül	:	Intervences produktu transportēšana – Piemērojot Regulas (EEK) Nr. 3149/92 7. panta 5. punktu.
litvánul	:	Intervencinių produktų vežimas – taikant Reglamento (EEB) Nr. 3149/92 7 straipsnio 5 dalį.
magyarul	:	Intervenciós termékek átszállítása – A 3149/92/EGK rendelet 7. cikke (5) bekezdésének alkalmazása.
máltaiul	:	Trasferiment ta’ prodotti ta’ l-intervent – Applikazzjoni ta’ l-Artikolu 7 (5) tar-Regolament (KEE) Nru 3149/92.
hollandul	:	Overdracht van interventieproducten — Toepassing van artikel 7, lid 5, van Verordening (EEG) nr. 3149/92.
lengyelül	:	Przekazanie produktów objętych interwencją – stosuje się art. 7 ust. 5 rozporządzenia (EWG) nr 3149/92.
portugálul	:	Transferência de produtos de intervenção — aplicação do n.o 5 do artigo 7.o do Regulamento (CEE) n.o 3149/92.
szlovákul	:	Premiestnenie intervenčných výrobkov – uplatnenie článku 7 odseku 5 nariadenia (EHS) č. 3149/92.
szlovénul	:	Prenos intervencijskih proizvodov – Uporaba člena 7(5) Uredbe (EGS) št. 3149/92.
finnül	:	Interventiotuotteiden siirtäminen – Asetuksen (ETY) N:o 3149/92 7 artiklan 5 kohdan soveltaminen.
svédül	:	Överföring av interventionsprodukter – Tillämpning av artikel 7.5 i förordning (EEG) nr 3149/92.”

bolgárul	:	Превоз на интервенционни продукти — прилагане на член 7, параграф 5 от Регламент (ЕИО) № 3149/92.
spanyolul	:	Transferencia de productos de intervención — aplicación del artículo 7, apartado 5, del Reglamento (CEE) no 3149/92.
csehül	:	Přeprava intervenčních produktů – Použití čl. 7 odst. 5 nařízení (EHS) č. 3149/92.
dánul	:	Overførsel af interventionsprodukter — Anvendelse af artikel 7, stk. 5, i forordning (EØF) nr. 3149/92.
németül	:	Transfer von Interventionserzeugnissen — Anwendung von Artikel 7 Absatz 5 der Verordnung (EWG) Nr. 3149/92.
észtül	:	Sekkumistoodete üleandmine – määruse (EMÜ) nr 3149/92 artikli 7 lõike 5 rakendamine.
görögül	:	Μεταφορά προϊόντων παρέμβασης — Εφαρμογή του άρθρου 7 παράγραφος 5 του κανονισμού (ΕΟΚ) αριθ. 3149/92.
angolul	:	Transfer of intervention products — Application of Article 7(5) of Regulation (EEC) No 3149/92.
franciául	:	Transfert de produits d'intervention — Application de l'article 7, paragraphe 5, du règlement (CEE) no 3149/92.
olaszul	:	Trasferimento di prodotti d'intervento — Applicazione dell'articolo 7, paragrafo 5, del regolamento (CEE) n. 3149/92.
lettül	:	Intervences produktu transportēšana – Piemērojot Regulas (EEK) Nr. 3149/92 7. panta 5. punktu.
litvánul	:	Intervencinių produktų vežimas – taikant Reglamento (EEB) Nr. 3149/92 7 straipsnio 5 dalį.
magyarul	:	Intervenciós termékek átszállítása – A 3149/92/EGK rendelet 7. cikke (5) bekezdésének alkalmazása.
máltaiul	:	Trasferiment ta’ prodotti ta’ l-intervent – Applikazzjoni ta’ l-Artikolu 7 (5) tar-Regolament (KEE) Nru 3149/92.
hollandul	:	Overdracht van interventieproducten — Toepassing van artikel 7, lid 5, van Verordening (EEG) nr. 3149/92.
lengyelül	:	Przekazanie produktów objętych interwencją – stosuje się art. 7 ust. 5 rozporządzenia (EWG) nr 3149/92.
portugálul	:	Transferência de produtos de intervenção — aplicação do n.o 5 do artigo 7.o do Regulamento (CEE) n.o 3149/92.
románul	:	Transfer de produse de intervenție — Aplicare a articolului 7 alineatul (5) din Regulamentul (CEE) nr. 3149/92.
szlovákul	:	Premiestnenie intervenčných výrobkov – uplatnenie článku 7 odseku 5 nariadenia (EHS) č. 3149/92.
szlovénul	:	Prenos intervencijskih proizvodov – Uporaba člena 7(5) Uredbe (EGS) št. 3149/92.
finnül	:	Interventiotuotteiden siirtäminen – Asetuksen (ETY) N:o 3149/92 7 artiklan 5 kohdan soveltaminen.
svédül	:	Överföring av interventionsprodukter – Tillämpning av artikel 7.5 i förordning (EEG) nr 3149/92.”

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/441/EK
*	A Tanács határozata (2007. június 18.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazására történő felhatalmazásáról	33

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	41,5
	MK	39,3
	TR	94,9
	ZZ	58,6
0707 00 05	JO	159,1
	TR	100,2
	ZZ	129,7
0709 90 70	IL	42,1
	TR	88,0
	ZZ	65,1
0805 50 10	AR	53,1
	TR	92,6
	UY	68,9
	ZA	53,3
	ZZ	67,0
0808 10 80	AR	91,5
	BR	80,6
	CA	102,7
	CL	86,6
	CN	73,1
	CO	90,0
	NZ	99,1
	US	112,0
	UY	91,5
	ZA	96,1
	ZZ	92,3
0809 10 00	TR	195,4
0809 10 00	ZZ	195,4
0809 20 95	TR	274,4
	US	545,4
	ZZ	409,9
0809 30 10, 0809 30 90	ZA	88,5
0809 30 10, 0809 30 90	ZZ	88,5
0809 40 05	IL	251,6
0809 40 05	ZZ	251,6