ISSN 1725-5090
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 158
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
50. évfolyam
2007. június 19.
|
ISSN 1725-5090 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 158 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
50. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
Oldal |
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
|
19.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 158/1 |
A nemzetközi közjog szerint kizárólag az eredeti ENSZ-EGB szövegnek van joghatása. Ennek az előírásnak az állapota és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 89. sz. előírása – Egységes előírások a következők jóváhagyásához:
I. Járművek, a legnagyobb sebesség korlátozása vagy a beállítható sebességkorlátozási funkció tekintetében
II. Járművek, a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készülékek vagy beállítható sebességkorlátozó készülékek beszerelése tekintetében
III. Sebességkorlátozó készülékek vagy beállítható sebességkorlátozó készülékek
88. számú kiegészítés: 89. számú előírás
Tartalmazza az alábbi dokumentumok érvényes szövegezését:
A előírás eredeti változatának 1. kiegészítése – Hatálybalépés időpontja: 2002. augusztus 12.
1. HATÁLY
Ezen előírás a következőkre vonatkozik:
1.1.1. I. rész: A sebességkorlátozó készülékkel felszerelt M3, N2 és N3 (1) kategóriájú (2) járművek és az ezen előírás III. részével összhangban külön jóvá nem hagyott beállítható sebességkorlátozó készülékkel felszerelt M és N kategóriájú, illetve úgy tervezett vagy felszerelt járművek, hogy azok részegységei úgy tekinthetők, hogy teljesen vagy részlegesen teljesítik a sebességkorlátozó vagy indokolt esetben a beállítható sebességkorlátozó készülékek funkcióit.
1.1.2. II. rész: A sebességkorlátozó készülékek M3, N2 és N3 kategóriájú járművekbe való beszerelése és az ezen előírás III. részével összhangban típusjóváhagyással rendelkező beállítható sebességkorlátozó készülékek M és N kategóriájú járművekbe való beszerelése.
1.1.3. III. rész: Az M3, N2 és N3 kategóriájú járművekbe való beszerelésre szánt sebességkorlátozó készülékek és az M és N kategóriájú járművekbe való beszerelésre szánt beállítható sebességkorlátozó készülékek.
1.2. Rendeltetés
Ezen előírás célja, hogy korlátozza a járművek menetsebességét egy olyan járműrendszer segítségével, amelynek elsődleges célja a motor üzemanyag-ellátásának szabályozása vagy a motor szabályozása.
1.2.1. Az M3, N2 és N3 kategóriájú járművek sebességét sebességkorlátozó készülék vagy funkció segítségével kell korlátozni.
1.2.2. Az M1, N1 és M2 kategóriájú járművek sebességét a járművezető által egy aktivált beállítható sebességkorlátozó készülék vagy funkció segítségével szándékosan beállított sebességre kell korlátozni.
1.2.3. Ezen kívül az M3, N2 és N3 kategóriájú járműveket beállítható sebességkorlátozó készülékkel vagy funkcióval is fel lehet szerelni.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1.1. „Sebességhatár (V)”: a jármű azon legnagyobb sebessége, amelynek elérése után – a jármű konstrukciójából vagy felszereltségéből adódóan – a gázpedál lenyomását nem követi reakció;
2.1.2. „Szabályozott sebesség (Vset)”: a stabil körülmények között haladó jármű előírt átlagsebessége;
2.1.3. „Stabilizált sebesség (Vstab)”: az ezen előírás 5. melléklete 1.1.4.2.3. bekezdésében meghatározott körülmények között működő jármű átlagsebessége;
2.1.4. „Legnagyobb sebesség (Vmax)”: a jármű által az 5. mellékletben (1.1.4.2.4. bekezdés) definiált válaszgörbe első felében elért legnagyobb sebesség.
2.1.5. „Beállítható sebességhatár (Vadj)”: a járművezető által szándékosan beállított sebesség.
2.1.6. „Beállítható sebességkorlátozó funkció”: olyan funkció, amely lehetővé teszi a járművezetőnek, hogy beállítson egy Vadj sebességet, és amely aktivált állapotban arra az értékre korlátozza a jármű sebességét.
2.1.7. „Sebességkorlátozó funkció”: a jármű üzemanyag-ellátását vagy motorszabályozását szabályozó funkció, amelynek célja, hogy egy rögzített legnagyobb értékre korlátozza a jármű sebességét.
Ezen előírás I. részének alkalmazásában:
2.2.1. „A jármű jóváhagyása”: a járműtípus jóváhagyása a sebességkorlátozás tekintetében.
Ezen előírás II. részének alkalmazásában:
2.3.1. „A jármű jóváhagyása”: a járműtípus jóváhagyása az ezen előírás III. részével összhangban jóváhagyott sebességkorlátozó készülék beszerelése tekintetében.
Ezen előírás I. és II. részének alkalmazásában:
„Járműtípus”: azok a járművek, amelyek az alábbi, lényeges szempontok tekintetében nem különböznek egymástól:
2.4.1.1. a sebességkorlátozó készülék gyártmánya és típusa, ha van;
2.4.1.2. a vizsgált jármű sebességének azon intervalluma (sebességtartománya), amelyen belül sebességkorlátozás meghatározható;
2.4.1.3. a motor legnagyobb teljesítményének és saját tömegének aránya kisebb a vizsgált járműénél vagy megegyezik azzal, és
2.4.1.4. a legnagyobb sebességfokozatban a motor legnagyobb fordulatszámának a jármű sebességéhez viszonyított áttételi aránya kisebb vagy egyenlő, mint a vizsgált járműé.
2.5. „Saját tömeg”: a jármű tömege üzemkész állapotban, vezető, utasok, illetve teher nélkül, tele üzemanyagtartállyal, valamint – adott esetben – a szokásos eszközkészlettel és pótkerékkel együtt.
Ezen előírás III. részének alkalmazásában:
2.6.1. „Sebességkorlátozó készülék”: az a készülék, amelynek elsődleges feladata a motor üzemanyag-ellátásának szabályozása, hogy ezáltal a jármű sebességét az előírt értékre korlátozza;
2.6.2. „A sebességkorlátozó készülék jóváhagyása”: a sebességkorlátozó készülék típusának jóváhagyása az alábbi 21. bekezdésben megállapított követelmények szerint;
2.6.3. „A sebességkorlátozó készüléktípus”: olyan sebességkorlátozó készülékek, amelyek nem különböznek alapvető jellemzőikben, például:
a készülék gyártmánya és típusa,
az a sebességtartomány, amelyre beállítható a sebességkorlátozó készülék,
a motor üzemanyag-ellátásának szabályozására alkalmazott módszer.
I. RÉSZ
A JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSA A LEGNAGYOBB SEBESSÉGÜK KORLÁTOZÁSA TEKINTETÉBEN
3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. Egy járműtípusnak a sebességkorlátozás tekintetében történő típusjóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártója vagy megbízottja nyújtja be.
A kérelemhez három példányban csatolja az alábbiakban felsorolt dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a következő adatokat:
3.2.1. a járműtípus és a sebességkorlátozással kapcsolatos alkatrészek részletes leírása, beleértve az ezen előírás I. mellékletében említett információkat és dokumentumokat;
3.2.2. a jóváhagyandó járműtípus egy reprezentatív darabját be kell mutatni a típusjóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálatnak;
3.2.3. bevizsgálható a típus egyes sajátos alkotórészeit nem tartalmazó jármű is, amennyiben a kérelmező az illetékes hatóságnak kielégítően bizonyítja, hogy a kérdéses alkatrészek hiánya – az ezen előírásban foglalt előírások tekintetében – nem befolyásolja a vizsgálati eredményeket.
3.3. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt megvizsgálja, hogy megtették-e a gyártás-megfelelőség hatékony ellenőrzésének biztosításához szükséges kielégítő előkészületeket.
4. JÓVÁHAGYÁS
4.1. Amennyiben az ezen előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az alábbi 5. bekezdés követelményeinek, az adott járműtípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.
4.2. Minden jóváhagyott típushoz egy jóváhagyási számot rendelnek. Ennek első két számjegye (az előírás jelenlegi formájára 00) a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásban utoljára elvégzett fontosabb műszaki változtatásokat magában foglaló módosításcsomagot jelzi. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy másik járműtípushoz.
4.3. Egy ezen előírás értelmében jóváhagyott járműtípusra vonatkozó jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges megszüntetéséről értesíteni kell az ezen előírást alkalmazó, a megállapodásban részt vevő feleket az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.
A előírás értelmében jóváhagyott járműtípusnak megfelelő valamennyi járműre, a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:
4.4.1. egy körben elhelyezett „E” betűt, amely után a jóváhagyást megadó ország azonosítószáma áll (3);
4.4.2. a 4.4.1. bekezdésben leírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, utána pedig az „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyás száma áll;
4.4.3. a következő kiegészítő szimbólum: a szabályozott sebességet (vagy sebességtartományt) km/h-ban (vagy a kérelmező kérésére mph-ban) kifejező egy (vagy több) számot körbevevő négyszög.
4.5. Ha a jármű a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több, ezen előírás értelmében jóváhagyást megadó országban érvényes egyéb előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak felel meg, a 4.4.1. bekezdésben előírt jelet nem kell megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az ezen előírás szerinti jóváhagyást megadó országban érvényes előírásokban szereplő jeleket függőleges oszlopokban kell feltüntetni a 4.4.1. bekezdésben előírt jel jobb oldalán.
4.6. A jóváhagyási jelnek világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
4.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.
4.8. Az ezen előírás 4. mellékletében szereplő B. és C. mintákon látható a jóváhagyási jelek elrendezésének néhány példája.
A fenti 4.4. bekezdés megjelölési követelményei mellett ezen előírás szerződő felei előírhatják, hogy a járművön helyezzenek el egy olyan táblát, amely szembetűnő és könnyen elérhető helyen van a vezetőfülkében, és amelyen olvashatóan és eltávolíthatatlanul szerepel a következő szöveg:
4.9.1. a „SEBESSÉGKORLÁTOZÓ FELSZERELVE” (vagy más, hasonló jelentésű) szavak;
4.9.2. a sebességkorlátozó készüléket kalibráló neve vagy márkajelzése (adott esetben);
4.9.3. egy „E” betűt körülvevő kör, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma követ, amely a jóváhagyást kiadta és ezen előírás száma, amelyet az „R” betű követ, és
4.9.4. a szabályozott sebesség km/h-ban (és kérés esetén mph-ban), amelyre a járművet kalibrálják.
5. ELŐÍRÁSOK
5.1. A sebességkorlátozó készülékkel felszerelt M3, N2 és N3 kategóriájú járművekre vonatkozó követelmények
5.1.1. A sebességkorlátozásnak olyannak kell lennie, hogy a jármű a rendes használata során és az esetleges rázkódások ellenére is megfeleljen ezen előírás I. része rendelkezéseinek.
A jármű sebességkorlátozó készülékét különösen úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy ellenálljon a korróziónak és kopásnak, amelynek ki lehet téve, és az illetéktelen beavatkozásoknak is az alábbi 5.1.6. bekezdéssel összhangban.
5.1.2.1. A rögzített sebességhatárnak a használatban lévő járműveken történő megemelése, illetve átmeneti vagy tartós kiiktatása semmilyen esetben sem lehet végrehajtható. A szerkezet illetéktelen beavatkozás elleni védettségét a műszaki szolgálat számára egy olyan, a meghibásodást elemző dokumentációval kell szemléltetni, amelyben a rendszert egészében vizsgálják. Az elemzésnek, a rendszer különféle működési állapotait figyelembe véve, jeleznie kell a bemeneti és kimeneti állapotmódosítás működésre gyakorolt hatásait, e módosítások üzemzavar vagy szándékos megsértés által eredményezett lehetőségeit, valamint ezek bekövetkeztének eshetőségét. Az elemzést mindig az első üzemzavartól kell kezdeni.
5.1.2.2. A sebességkorlátozó funkciót és a működéséhez szükséges csatlakozókat – azok kivételével, amelyek a jármű működéséhez nélkülözhetetlenek – plomba, illetve különleges célszerszámokat igénylő zárszerkezet felszerelésével kell védeni minden engedély nélküli változtatás és az energiaellátása megszakítása ellen.
5.1.3. A sebességkorlátozó funkció nem hozza működésbe a jármű üzemi fékrendszerét. Tartós működésű fék (pl. lassítófék) csupán akkor illeszthető a rendszerbe, ha az csak azután lép működésbe, hogy a sebességkorlátozó funkció az üzemanyag-ellátást a legalacsonyabb szintre csökkentette.
5.1.4. A sebességkorlátozó funkciót úgy kell kialakítani, hogy az a gázpedál lenyomásakor ne legyen hatással a szabályozott sebességgel mozgó jármű haladási sebességére.
5.1.5. A sebességkorlátozó funkció lehetővé teheti a gázpedál normál használatát a sebességváltás céljára.
5.1.6. Semmiféle működési zavar vagy illetéktelen beavatkozás nem vezethet a motor – a gázpedál adott állásához tartozó szinten fölüli – teljesítménynövekedéséhez.
5.1.7. Amennyiben a vezetőülésből működtethető több gázpedál is található a járműben, a sebességkorlátozó funkciónak attól függetlenül kell megvalósulnia, hogy éppen melyik gázpedált hozzák működésbe.
5.1.8. A sebességkorlátozási funkciónak megfelelően kell működnie saját elektromágneses környezetén belül anélkül, hogy elfogadhatatlan elektromágneses zavart okozna a körülötte található alkatrészek körében.
5.1.9. A jóváhagyás kérelmezője rendelkezésre bocsátja az ellenőrzési és kalibrálási eljárásokat leíró dokumentációt. Lehetővé kell tenni a sebességkorlátozó funkció ellenőrzését a jármű álló helyzetében (pl. a gyártás megfelelősége vagy rendszeres időközönkénti ellenőrzés esetén).
5.1.10. A sebességkorlátozó funkció teljes körű működéséhez szükséges valamennyi alkatrésznek áram alatt kell lennie a jármű haladása közben.
5.2. A beállítható sebességkorlátozó funkcióval felszerelt járművekre vonatkozó követelmények
A beállítható sebességkorlátozó funkciónak olyannak kell lennie, hogy a jármű a rendes használata során és az esetleges rázkódások ellenére is megfeleljen ezen előírás I. része rendelkezéseinek.
5.2.1.1. A beállítható sebességkorlátozó funkciót támogató készüléket és minden részegységet különösen úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy ellenálljon a korróziónak és kopásnak, amelynek ki lehet téve.
5.2.2. A beállítható sebességkorlátozó funkciónak kielégítően kell működnie annak elektromágneses környezetében, és meg kell felelnie a 10. számú előírás jóváhagyás idején hatályos módosításában található műszaki előírásoknak.
5.2.3. A rendszer működési hibája vagy abba történő illetéktelen beavatkozás nem vezethet a motor – a gázpedál adott állásához tartozó szinten felüli – teljesítménynövekedéséhez.
5.2.4. A Vadj értéket állandóan ki kell jelezni a járművezető felé, és annak láthatónak kell lennie a vezetőülésből. Ez nem zárja ki a kijelzés biztonsági okokból vagy a járművezető kérésére történő ideiglenes megszakadását.
A beállítható sebességkorlátozó funkciónak eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:
5.2.5.1. A beállítható sebességkorlátozó funkció nem hozhatja működésbe a jármű üzemi fékrendszerét, kivéve az M1 és N1 kategóriájú járműveket, ahol működésbe hozható a jármű üzemi fékrendszere.
5.2.5.2. A beállítható sebességkorlátozó funkciónak minden motortípus és áttétel esetén működnie kell.
5.2.5.3. A jármű sebessége Vadj értékre korlátozott.
Mindamellett az 5.3. bekezdés alapján történő vizsgálat során lehetségesnek kell lennie a Vadj túllépésének.
5.2.5.4.1. A Vadj túllépéséhez határozott nyomás szükséges (4).
5.2.5.4.2. Amikor a jármű sebessége meghaladja a Vadj értéket, a járművezetőt tájékoztatni kell a sebességmérőtől eltérő megfelelő figyelmeztető jelzéssel.
5.2.5.4.3. Az 5.2.5.4.2. bekezdésnek való megfelelőséget az 5.3. bekezdéssel összhangban elvégzett vizsgálatokkal kell bizonyítani.
A Vadj beállítása
5.2.6.1. A Vadj értéknek legfeljebb 10 km/h-s lépésekben kell állíthatónak lennie 30 km/h és a jármű legnagyobb tervezési sebessége között.
5.2.6.2. Az angolszász mértékegységeket használó országban való értékesítés céljára gyártott járművek esetében a Vadj értéknek legfeljebb 5 mph-s lépésekben kell állíthatónak lennie 20 mph és a jármű legnagyobb tervezési sebessége között.
5.2.6.3. Ezt a járművezető által közvetlenül működtetett szabályozó eszköz által kell elérni.
Bekapcsolás/kikapcsolás:
5.2.7.1. A beállítható sebességkorlátozó funkciónak bármikor be- és kikapcsolhatónak kell lennie.
5.2.7.2. A beállítható sebességkorlátozó funkciónak mindig ki kell kapcsolódnia, amikor a járművezető szándékosan leállítja a motort.
5.2.7.3. A beállítható sebességkorlátozó funkció aktiválásakor a Vadj kezdeti beállítása nem lehet alacsonyabb, mint a jármű aktuális sebessége.
5.3. Vizsgálatok
5.3.1. Ezen előírás 5. melléklete ismerteti a sebességkorlátozási vizsgálatokat, amelyekre beküldik a jóváhagyásra bemutatott járműveket, valamint az előírt korlátozási teljesítményeket. A gyártó kérésére, a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával azokat a járműveket, amelyek „V” elméleti sebességhatára nem haladja meg az ilyen járművekre meghatározott Vset szabályozott sebességet, mentesíteni lehet az 5. mellékletben leírt vizsgálatok alól, feltéve, hogy teljesülnek ezen előírás követelményei.
Ezen előírás 6. melléklete ismerteti a beállítható sebességkorlátozás azon vizsgálatait, amelyekre beküldik a jóváhagyásra bemutatott járműveket.
5.3.2.1. A műszaki szolgálat – tetszése szerint – három különböző sebességet választ ki a vizsgálathoz.
6. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSAI ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
A járműtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó adminisztratív szervezeti egységet. E hatóság ekkor a következőt teheti:
6.1.1. megállapítja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a jármű így is megfelel a követelményeknek, vagy
6.1.2. további vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálattól.
6.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítás részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően kell tájékoztatni az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő feleket.
6.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez elkészített közlemény-formanyomtatványhoz, és erről tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 1. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
7. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
7.1. Az ezen előírás értelmében jóváhagyott járműveket a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani a fenti 5. bekezdésben rögzített követelmények betartásával.
7.2. A gyártás megfelelő felügyelete szükséges a 7.1. bekezdés követelményei teljesülésének ellenőrzéséhez.
A jóváhagyás jogosultja különösen:
7.3.1. eljárásokat biztosít a jármű hatékony minőségellenőrzésére;
7.3.2. hozzáféréssel rendelkezik az egyes jóváhagyott típusok megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálóberendezésekhez;
7.3.3. biztosítja, hogy a vizsgálati eredményeket rögzítsék, és – az adminisztratív szervezeti egységgel egyetértésben megállapított időszakban – a csatolt dokumentumok rendelkezésre álljanak;
7.3.4. elemzi valamennyi vizsgálati módszer eredményeit, hogy ellenőrizzék és biztosítsák – az ipari gyártás menetében megengedett eltérések figyelembevételével – a jármű jellemzőinek változatlanságát;
7.3.5. biztosítja valamennyi járműtípus kellő számú, az illetékes hatósággal egyeztetett eljárásoknak megfelelő ellenőrzését és vizsgálatát;
7.3.6. biztosítja, hogy minden olyan mintára vagy próbadarabra vonatkozóan, amelyről bebizonyosodik, hogy nem felel meg a kérdéses vizsgálati típus előírásainak, további mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Minden szükséges lépést meg kell tenni a megfelelő gyártási folyamat helyreállítása érdekében.
A típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti a gyártásmegfelelőség egyes termelőegységekben alkalmazott ellenőrzési módszereit.
7.4.1. Valamennyi ellenőrzés alkalmával be kell mutatni az ellenőrnek a vizsgálati és gyártási jegyzőkönyveket.
7.4.2. Az ellenőr szúrópróbaszerűen mintát vehet, amelyet a gyártó laboratóriumában bevizsgáltat. A minták legalacsonyabb száma a gyártó által végzett ellenőrzések eredményei függvényében határozható meg.
7.4.3. Ha a minőségi színvonal nem tűnik kielégítőnek vagy szükségesnek látszik a 7.4.2. bekezdés alkalmazásában végrehajtott vizsgálatok érvényességének ellenőrzése, akkor az ellenőr mintákat vesz, és azokat megküldi a típusjóváhagyási vizsgálatokat eredetileg elvégző műszaki szolgálatnak.
7.4.4. Az illetékes hatóság az ebben az előírásban előírt bármely vizsgálatot elvégezheti. Az illetékes hatóság által engedélyezett vizsgálatok rendes gyakorisága kétévente egy alkalom. Amennyiben egy ellenőrzés nem megfelelő eredménnyel zárul, az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítására.
8. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉRE
8.1. Az egy járműtípusra az ezen előírás alapján kiadott típusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 5. bekezdésben meghatározott előírások.
8.2. Ha az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban szereplő szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 1. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
9. VÉGLEGESEN MEGSZÜNTETETT GYÁRTÁS
9.1. Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti az előírás értelmében jóváhagyott járműtípus gyártását, erről tájékoztatja a jóváhagyást megadó hatóságot. Az erre vonatkozó közlemény kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 1. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
10. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSÁÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME
10.1. Az ezen előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő szerződő felek elküldik az Egyesült Nemzetek titkárságára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak az adminisztratív szervezeti egységeknek a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást vagy kiterjesztést, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.
II. RÉSZ
JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSA JÓVÁHAGYOTT TÍPUSÚ SEBESSÉGKORLÁTOZÓ KÉSZÜLÉK BESZERELÉSE TEKINTETÉBEN
11. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
11.1. A jóváhagyási kérelmet a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készülék beszerelésére vonatkozóan a jármű gyártójának vagy a gyártó felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbiakban felsorolt dokumentumokat, melyek tartalmazzák a következő adatokat:
11.2.1. A járműtípus és a sebességkorlátozással kapcsolatos alkatrészek részletes leírása, beleértve az ezen előírás 2. mellékletében említett információkat és dokumentumokat.
11.2.2. Az illetékes hatóság kérésére be kell nyújtani az összes típusú sebességkorlátozó berendezés valamennyi típusjóváhagyási közlemény-formanyomtatványát (pl. ezen előírás 3. melléklete).
A műszaki szolgálatnak be kell nyújtani egy, a jóváhagyandó típust reprezentáló és jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készülékkel felszerelt járművet.
11.2.3.1. Bevizsgálható a típus egyes sajátos alkotórészeit nem tartalmazó jármű is, amennyiben a kérelmező az illetékes hatóságnak kielégítően bizonyítja, hogy a kérdéses alkatrészek hiánya – az ezen előírásban foglalt előírások tekintetében – nem befolyásolja a vizsgálati eredményeket.
11.3. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt megvizsgálja, hogy megtették-e a gyártás-megfelelőség hatékony ellenőrzésének biztosításához szükséges kielégítő előkészületeket.
12. JÓVÁHAGYÁS
12.1. Amennyiben az előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott jármű fel van szerelve jóváhagyott sebességkorlátozó készülékkel, és megfelel az alábbi 13. bekezdés követelményeinek, az adott járműtípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.
12.2. Minden jóváhagyott típushoz egy jóváhagyási számot rendelnek. Ennek első két számjegye (az előírás jelenlegi formájára 00) a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásban utoljára elvégzett fontosabb műszaki változtatásokat magában foglaló módosításcsomagot jelzi. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot egy másik járműtípushoz.
12.3. Egy ezen előírás értelmében jóváhagyott járműtípusra vonatkozó jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges megszüntetéséről értesíteni kell az ezen előírást alkalmazó, a megállapodásban részt vevő feleket az előírás 2. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.
A előírás értelmében jóváhagyott járműtípusnak megfelelő valamennyi járműre, a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen, fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:
12.4.1. Egy körben elhelyezett „E” betű, mely után a jóváhagyást megadó ország azonosító száma áll (3);
12.4.2. A 12.4.1. bekezdésben leírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, utána pedig az „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyás száma áll.
12.4.3. A következő kiegészítő szimbólum: a jármű azon sebességtartományának megfelelő számokat körbevevő négyszög, amelyre a sebességkorlátozó készüléket be lehet állítani, km/h-ban (vagy a kérelmező kérésére mph-ban) kifejezve.
12.5. Ha a jármű a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több, ezen előírás értelmében jóváhagyást megadó országban érvényes egyéb előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak felel meg, a 12.4.1. bekezdésben előírt jelet nem kell megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az ezen előírás szerinti jóváhagyást megadó országban érvényes előírásokban szereplő jeleket függőleges oszlopokban kell feltüntetni a 12.4.1. bekezdésben előírt jel jobb oldalán.
12.6. A jóváhagyási jelnek világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
12.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.
12.8. Az ezen előírás 4. mellékletében szereplő B. és C. mintákon látható a jóváhagyási jelek elrendezésének néhány példája.
A fenti 12.4. bekezdés megjelölési követelményei mellett ezen előírás szerződő felei előírhatják, hogy a járművön helyezzenek el egy olyan táblát, amely szembetűnő és könnyen elérhető helyen van a vezetőfülkében, és amelyen olvashatóan és eltávolíthatatlanul szerepel a következő szöveg:
12.9.1. a „SEBESSÉGKORLÁTOZÓ FELSZERELVE” (vagy más, hasonló jelentésű) szavak;
12.9.2. a sebességkorlátozó készüléket kalibráló neve vagy márkajelzése (adott esetben);
12.9.3. egy „E” betűt körülvevő kör, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma követ, amely a jóváhagyást kiadta és ezen előírás száma, amelyet az „R” betű követ, és
12.9.4. a szabályozott sebesség km/h-ban (és kérés esetén mph-ban), amelyre a járművet kalibrálják.
13. ELŐÍRÁSOK
13.1. A jóváhagyott sebességkorlátozó készülék beszerelésére vonatkozó követelmények
13.1.1. A sebességkorlátozó készüléket úgy kell beszerelni, hogy a jármű a rendes használata során és az esetleges rázkódások ellenére is megfeleljen ezen előírás I. része rendelkezéseinek.
13.1.2. A tájékoztató dokumentumban fel kell tüntetni, hogy hogyan biztosítják a sebességkorlátozó készülék sérthetetlenségét. Az elemzést mindig az első üzemzavartól kell kezdeni.
13.1.3. Amennyiben a vezetőülésből működtethető több gázpedál is található a járműben, a sebességkorlátozó funkciónak attól függetlenül kell megvalósulnia, hogy éppen melyik gázpedált hozzák működésbe.
13.1.4. A jóváhagyás kérelmezője rendelkezésre bocsátja az ellenőrzési és kalibrálási eljárásokat leíró dokumentációt. Lehetővé kell tenni a sebességkorlátozó funkció ellenőrzését a jármű álló helyzetében (pl. a gyártás megfelelősége vagy rendszeres időközönkénti ellenőrzés esetén).
13.1.5. A sebességkorlátozó készülék teljes körű működéséhez szükséges valamennyi alkatrésznek áram alatt kell lennie a jármű haladása közben.
13.1.6. A sebességkorlátozó funkció nem hozza működésbe a jármű üzemi fékrendszerét. Tartós működésű fék (pl. lassítófék) csupán akkor illeszthető a rendszerbe, ha az csak azután lép működésbe, hogy a sebességkorlátozó funkció az üzemanyag-ellátást a legalacsonyabb szintre csökkentette.
13.2. A jóváhagyott beállítható sebességkorlátozó készülék beszerelésére vonatkozó követelmények
13.2.1. Annak a járműnek, amelybe beállítható sebességkorlátozó készüléket szereltek, meg kell felelnie az 5.2.2., 5.2.4., 5.2.5.4., 5.2.6. és 5.2.7. bekezdés összes követelményének.
14. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSAI ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
A járműtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó adminisztratív szervezeti egységet. E hatóság ekkor a következőt teheti:
14.1.1. megállapítja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a jármű így is megfelel a követelményeknek, vagy
14.1.2. további jelentést igényel a műszaki szolgálattól.
14.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítás részletes leírásával együtt, a fenti 12.3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően kell tájékoztatni az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő feleket.
14.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez elkészített közlemény-formanyomtatványhoz, és erről tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 2. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
15. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
15.1. Az ezen előírás alapján jóváhagyott járműveket a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani a fenti 13. bekezdésben rögzített követelmények betartásával.
15.2. A gyártás megfelelő felügyelete szükséges a fenti 15.1. bekezdés követelményei teljesülésének ellenőrzéséhez.
A jóváhagyás jogosultja különösen:
15.3.1. eljárásokat biztosít a jármű hatékony minőségellenőrzésére a fenti 13. bekezdésben megállapított követelményeknek való megfelelőségre vonatkozó összes aspektus tekintetében;
15.3.2. biztosítja, hogy az összes jóváhagyott jármű esetében kielégítő ellenőrzéseket végeznek a jóváhagyott sebességkorlátozó készülék beszerelésére vonatkozóan oly módon, hogy a gyártásban lévő összes jármű megfeleljen a típusjóváhagyásra benyújtott járművek előírásainak;
15.3.3. biztosítja, hogy amennyiben a 15.3.2. bekezdés szerint végrehajtott vizsgálatok azt bizonyítják, hogy egy vagy több jármű nem teljesíti a fenti 13. bekezdésben meghatározott követelményeket, megtesznek minden szükséges intézkedést a vonatkozó gyártás megfelelőségének helyreállítására.
15.4. A típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti a gyártás-megfelelőség egyes termelőegységekben alkalmazott ellenőrzési módszereit. A hatóság szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végrehajthat a sorozatgyártásban készült járműveken a fenti 13. bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében.
15.5. Amennyiben a fenti 15.4. bekezdés szerinti ellenőrzések és vizsgálatok során nem megfelelő eredmények születnek, az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítására.
15.6. Az illetékes hatóság által engedélyezett vizsgálatok rendes gyakorisága kétévente egy alkalom. Amennyiben egy ellenőrzés nem megfelelő eredménnyel zárul, az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítására.
16. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉRE
16.1. Az ezen előírásban foglaltak alapján egy járműtípusra kiadott típusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 13. bekezdésben meghatározott előírások.
16.2. Ha az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban szereplő szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 2. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
17. VÉGLEGESEN MEGSZÜNTETETT GYÁRTÁS
17.1. Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti az ezen előírás értelmében jóváhagyott járműtípus gyártását, erről tájékoztatja a jóváhagyást megadó hatóságot. Az erre vonatkozó közlemény kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 2. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
18. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSÁÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME
18.1. Az ezen előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő szerződő felek elküldik az Egyesült Nemzetek titkárságára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak az adminisztratív szervezeti egységeknek a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást vagy kiterjesztést, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.
III. RÉSZ
A SEBESSÉGKORLÁTOZÓ KÉSZÜLÉKEK JÓVÁHAGYÁSA
19. A SEBESSÉGKORLÁTOZÓ KÉSZÜLÉKEK JÓVÁHAGYÁSI KÉRELME
19.1. A sebességkorlátozó készülék jóváhagyási kérelmét a sebességkorlátozó készülék gyártójának vagy annak felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
A kérelemhez a sebességkorlátozó készülékek valamennyi típusa esetében a következőket kell mellékelni:
19.2.1. a sebességkorlátozó készülék műszaki jellemzőit és annak telepítési módját leíró dokumentáció három példányban minden olyan járműgyártmányra és -típusra vonatkozóan, amelybe tervezik a sebességkorlátozó készülék beszerelését;
19.2.2. öt minta a sebességkorlátozó készülék adott típusából: a mintákon világosan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márka- vagy kereskedelmi nevét és a típusmegjelölést;
19.2.3. egy olyan jármű vagy motor (ha a vizsgálatot motorfékpadon végzik), amelybe az típusjóváhagyásra szánt sebességkorlátozó készüléket beépítették és amelyet a kérelmező az illetékes műszaki szolgálattal egyetértésben választ ki.
19.3. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt megvizsgálja a gyártási megfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító körülmények meglétét.
20. JÓVÁHAGYÁS
20.1. Amennyiben az ezen előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott sebességkorlátozó készülék megfelel az alábbi 21. bekezdés követelményeinek, meg kell adni a sebességkorlátozó készülék adott típusára vonatkozó jóváhagyást.
20.2. Minden jóváhagyott típushoz egy jóváhagyási számot rendelnek. Ennek első két számjegye (az előírás jelenlegi formájára 00) a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásban utoljára elvégzett fontosabb műszaki változtatásokat magában foglaló módosításcsomagot jelzi. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a sebességkorlátozó készülék egy másik típusához.
20.3. Egy ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készülékre vonatkozó jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges megszüntetéséről értesíteni kell az ezen előírást alkalmazó, a megállapodásban részt vevő feleket az előírás 3. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.
Az ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készüléknek megfelelő valamennyi sebességkorlátozó készülékre a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:
20.4.1. Egy körben elhelyezett „E” betű, mely után a jóváhagyást megadó ország azonosító száma áll (3);
20.4.2. A 20.4.1. bekezdésben leírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, utána pedig az „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyás száma áll.
20.5. A jóváhagyási jelnek világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
20.6. Az ezen előírás 4. mellékletében szereplő A. mintán látható a jóváhagyási jelek elrendezésének néhány példája.
21. ELŐÍRÁSOK
21.1. Általános tudnivalók
21.1.1. A sebességkorlátozó készülék konstrukciójának, felépítésének és összeállításának olyannak kell lennie, hogy az ilyen készülékkel felszerelt jármű – szokásos használata során – megfeleljen ezen előírás III. része rendelkezéseinek.
A sebességkorlátozó készüléket különösen úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy ellenálljon a korróziónak és kopásnak, amelynek ki lehet téve, és az illetéktelen beavatkozásoknak is a 21.1.6. bekezdéssel összhangban.
21.1.2.1. A Vset szabályozott sebességnek a használatban lévő járműveken történő megemelése, illetve átmeneti vagy tartós kiiktatása semmilyen esetben sem lehet végrehajtható. A szerkezet illetéktelen beavatkozás elleni védettségét a műszaki szolgálat számára egy olyan, a meghibásodást elemző dokumentációval kell szemléltetni, amelyben a rendszert egészében vizsgálják. Az elemzésnek, a rendszer különféle működési állapotait figyelembe véve, jeleznie kell a bemeneti és kimeneti állapotmódosítás működésre gyakorolt hatásait, e módosítások üzemzavar vagy szándékos megsértés által eredményezett lehetőségeit, valamint ezek bekövetkeztének eshetőségét. Az elemzést mindig az első üzemzavartól kell kezdeni.
21.1.2.2. A sebességkorlátozó készüléket és a működéséhez szükséges csatlakozókat – azok kivételével, amelyek a jármű működéséhez nélkülözhetetlenek – plomba, illetve különleges célszerszámokat igénylő zárszerkezet felszerelésével kell védeni minden engedély nélküli változtatás és az energiaellátás megszakítása ellen.
21.1.3. A sebességkorlátozó készülék nem hozza működésbe a jármű üzemi fékrendszerét. Tartós működésű fék (pl. lassítófék) csupán akkor hozható működésbe, ha az csak azután lép működésbe, hogy a sebességkorlátozó készülék az üzemanyag-ellátást a legalacsonyabb szintre csökkentette.
21.1.4. A sebességkorlátozó készüléket úgy kell kialakítani, hogy az a gázpedál lenyomásakor ne legyen hatással a szabályozott sebességgel mozgó jármű haladási sebességére.
21.1.5. A sebességkorlátozó készülék lehetővé teheti a gázpedál normál használatát a sebességváltás céljára.
21.1.6. Semmiféle működési zavar vagy illetéktelen beavatkozás nem vezethet a motor – a gázpedál adott állásához tartozó szinten fölüli – teljesítménynövekedéséhez.
21.1.7. A sebességkorlátozó készüléknek megfelelően kell működnie saját elektromágneses környezetén belül anélkül, hogy elfogadhatatlan elektromágneses zavart okozna a körülötte található alkatrészek körében.
21.2. A beállítható sebességkorlátozó készülékekre vonatkozó követelmények
A beállítható sebességkorlátozó készüléknek olyannak kell lennie, hogy a jármű a rendes használata során és az esetleges rázkódások ellenére is megfeleljen ezen előírás III. része rendelkezéseinek.
21.2.1.1. A beállítható sebességkorlátozó funkciót különösen úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy ellenálljon annak a korróziónak és kopásnak, amelynek ki lehet téve.
21.2.2. A sebességkorlátozó funkciónak kielégítően kell működnie annak elektromágneses környezetében, valamint a 10. számú előírás típusjóváhagyás idején hatályos utolsó módosításában található műszaki előírásoknak megfelelően.
21.2.3. Semmiféle működési zavar vagy illetéktelen beavatkozás nem vezethet a motor – a gázpedál adott állásához tartozó szinten fölüli – teljesítménynövekedéséhez.
21.2.4. A Vadj értéket látható módon állandóan ki kell jelezni a járművezető felé. Ez nem zárja ki a kijelző biztonsági okokból történő átmeneti kikapcsolását.
A beállítható sebességkorlátozó készüléknek eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:
21.2.5.1. A beállítható sebességkorlátozó funkció nem hozhatja működésbe a jármű fékrendszerét, kivéve az M1 és N1 kategóriájú járműveket, ahol működésbe hozható a jármű üzemi fékrendszere.
21.2.5.2. A Vadj elérésekor a sebesség korlátozására alkalmazott módszernek működnie kell a jármű bármilyen típusú (automata vagy kézi) sebességváltója esetén.
21.2.5.3. A jármű sebessége Vadj értékre korlátozott.
Mindamellett lehetségesnek kell lennie a Vadj sebesség túllépésének.
21.2.5.4.1. A Vadj túllépéséhez határozott nyomás szükséges (4).
21.2.5.4.2. Amikor a jármű sebessége meghaladja a Vadj értéket, a járművezetőt tájékoztatni kell a sebességmérőtől eltérő megfelelő figyelmeztető jelzéssel.
21.2.5.4.3. A 21.2.5.4.2. bekezdésnek való megfelelőséget a 21.3. bekezdéssel kell bizonyítani.
21.2.5.5. A sebességkorlátozó funkciónak lehetővé kell tennie a gázpedál sebességváltásra való használatát.
A Vadj beállítása:
21.2.6.1. A Vadj értéknek legfeljebb 10 km/h-s (5 mph-s) lépésekben kell állíthatónak lenni 30 km/h (20 mph) és a jármű legnagyobb tervezési sebessége között.
21.2.6.2. Az angolszász mértékegységeket használó országban való értékesítés céljára gyártott járművek esetében a Vadj értéknek legfeljebb 5 mph-s lépésekben kell állíthatónak lennie 20 mph és a jármű legnagyobb tervezési sebessége között.
21.2.6.3. Ezt a járművezető által működtetett szabályozó eszköz által kell elérni.
Bekapcsolás/kikapcsolás
21.2.7.1. Amikor a járművezető beállítja a Vadj sebességet, annak csak a megfelelő kezelőszervvel szabad módosíthatónak lennie.
21.2.7.2. A beállítható sebességkorlátozó készüléknek bármikor be- és kikapcsolhatónak kell lennie.
21.2.7.3. A beállítható sebességkorlátozó készüléknek ki kell kapcsolnia, amikor leállítják a motort, és kiveszik a kulcsot.
21.3. Vizsgálatok
21.3.1. Ezen előírás 5. melléklete ismerteti a sebességkorlátozási vizsgálatokat, amelyekre beküldik a jóváhagyásra bemutatott sebességkorlátozó készülékeket, valamint az előírt teljesítményeket.
Ezen előírás 6. melléklete ismerteti a beállítható sebességkorlátozás azon vizsgálatait, amelyekre beküldik a jóváhagyásra bemutatott beállítható sebességkorlátozó készülékeket.
21.3.2.1. A műszaki szolgálat – tetszése szerint – három különböző sebességet választ ki a vizsgálathoz.
22. A SEBESSÉGKORLÁTOZÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
A sebességkorlátozó készülék típusának bármilyen módosításáról értesíteni kell a sebességkorlátozó készülék típusát jóváhagyó adminisztratív szervezeti egységet. E hatóság ekkor a következőt teheti:
22.1.1. megállapítja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a sebességkorlátozó készülék így is megfelel a követelményeknek, vagy
22.1.2. a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat részéről további vizsgálati jelentést igényel az ezen előírás 5. mellékletében leírt néhány vagy összes vizsgálat esetében.
22.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítás részletes leírásával együtt, a fenti 20.3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően kell tájékoztatni az ezen előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő feleket.
22.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez elkészített közlemény-formanyomtatványhoz, és erről tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 3. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
23. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
23.1. Az ezen előírás alapján jóváhagyott sebességkorlátozó készülékeket a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani a fenti 21. bekezdésben rögzített követelmények betartásával.
23.2. A gyártás megfelelő felügyelete szükséges a 23.1. bekezdés követelményei teljesüléseinek ellenőrzéséhez.
A jóváhagyás jogosultja különösen:
23.3.1. eljárásokat biztosít a sebességkorlátozó készülék hatékony minőségellenőrzésére;
23.3.2. hozzáféréssel rendelkezik az egyes jóváhagyott típusok megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálóberendezésekhez;
23.3.3. biztosítja, hogy a vizsgálati eredményeket rögzítsék, és – az adminisztratív szolgálattal egyetértésben megállapított időszakban – a csatolt dokumentumok rendelkezésre álljanak;
23.3.4. elemzi valamennyi vizsgálati módszer eredményeit, hogy ellenőrizzék és biztosítsák – az ipari gyártás menetében megengedett eltérések figyelembevételével – a sebességkorlátozó készülék jellemzőinek változatlanságát;
23.3.5. biztosítja, hogy a sebességkorlátozó készülékek összes típusa esetében legalább az azokat alkotó anyagok és az összeszerelés módja megfelel a jóváhagyott sebességkorlátozó készüléknek. Szükség esetén el kell végezni az ezen előírás 5. mellékletének 1. bekezdésében leírt vizsgálatokat;
23.3.6. biztosítja, hogy minden olyan mintára vagy próbadarabra vonatkozóan, amelyről bebizonyosodik, hogy nem felel meg a kérdéses vizsgálati típus előírásainak, további mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Minden szükséges lépést meg kell tenni a megfelelő gyártási folyamat helyreállítása érdekében.
A típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti a gyártásmegfelelőség egyes termelőegységekben alkalmazott ellenőrzési módszereit.
23.4.1. Valamennyi ellenőrzés alkalmával be kell mutatni az ellenőrnek a vizsgálati és gyártási jegyzőkönyveket.
23.4.2. Az ellenőr szúrópróbaszerűen mintát vehet, amelyet a gyártó laboratóriumában bevizsgáltat. A minták legalacsonyabb száma a gyártó által végzett ellenőrzések eredményei függvényében határozható meg.
23.4.3. Ha a minőségi színvonal nem tűnik kielégítőnek vagy szükségesnek látszik a 23.4.2. bekezdés alkalmazásában végrehajtott vizsgálatok érvényességének ellenőrzése, akkor az ellenőr mintákat vesz, és azokat megküldi a típusjóváhagyási vizsgálatokat eredetileg elvégző műszaki szolgálatnak.
23.4.4. Az illetékes hatóság az ebben az előírásban előírt bármely vizsgálatot elvégezheti. Az illetékes hatóság által engedélyezett vizsgálatok rendes gyakorisága kétévente egy alkalom. Amennyiben egy ellenőrzés nem megfelelő eredménnyel zárul, az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítására.
24. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉRE
24.1. Egy sebességkorlátozó készüléktípus ezen előírás alapján kiadott jóváhagyása visszavonható, ha nem teljesülnek a 21. bekezdésben rögzített követelmények.
24.2. Ha az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban szereplő szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 3. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
25. VÉGLEGESEN MEGSZÜNTETETT GYÁRTÁS
25.1. Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti az ezen előírás értelmében jóváhagyott sebességkorlátozó készüléktípus gyártását, erről tájékoztatja a jóváhagyást megadó hatóságot. Az erre vonatkozó közlemény kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 3. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
26. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSÁÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME
26.1. Az ezen előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő szerződő felek elküldik az Egyesült Nemzetek titkárságára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak az adminisztratív szervezeti egységeknek a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást vagy kiterjesztést, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.
(1) Ajánlatos alkalmazni ezt az előírást a sebességkorlátozó készülékek tekintetében az olyan 10 tonna fölötti járművekre, amelyek esetében a sebesség korlátozása kisebb, mint az általános sebességhatár.
(2) A motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) meghatározása szerint (TRANS//WP29/78/Rev. 1/Amend.2 dokumentum).
(3) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Fehéroroszország, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Makedónia volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg a megfelelő ECE jelük használatával), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália és 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrikai Köztársaság és 48 – Új-Zéland. A többi számot a kerekes járművek, berendezések, és a kerekes járművekre szerelhető, illetve azokon használható alkatrészek egységes műszaki előírásainak elfogadásáról, és az előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodás ratifikálásának vagy a megállapodáshoz való csatlakozás időrendi sorrendjében kell hozzárendelni az országokhoz, és az így kiosztott számokról az Egyesült Nemzetek Főtitkára tájékoztatja a megállapodásban részt vevő szerződő feleket.
(4) Pl.: az ún. padlógázas gyorsítás.
1. MELLÉKLET
KÖZLEMÉNY
(legnagyobb formátum: A4 [210 × 297 mm])
|
|
|
|
|
Kibocsátotta: |
Adminisztratív szervezet neve: … … … |
|
|
melynek tárgya (2): |
JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA GYÁRTÁS VÉGLEGES MEGSZÜNTETÉSE |
valamely járműtípusra vonatkozóan a legnagyobb sebességének a jármű sebességkorlátozó funkciója/beállítható sebességkorlátozó funkciója általi korlátozása tekintetében a 89. számú előírás I. része alapján.
|
Jóváhagyás sz.: … |
Kiterjesztés sz.: … |
1. A gépjármű kereskedelmi neve vagy védjegye: …
2. Járműtípus: …
3. Gyártó neve és címe: …
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …
5. A jármű sebességkorlátozó funkciójának/állítható sebességkorlátozó funkciójának rövid leírása: …
6. Az a sebesség vagy sebességtartomány, amelyre a korlátozás beállítható:
V = … km/h
7. A járműtípus legnagyobb teljesítményének és saját tömegének aránya: …
8. A motorfordulatszám/menetsebesség legnagyobb aránya a járműtípus legmagasabb sebességfokozatában: …
9. A jármű jóváhagyásra történő benyújtásának dátuma: …
10. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
11. A szolgálat által kiadott jelentés dátuma: …
12. A szolgálat által kiadott jelentés száma: …
13. Jóváhagyás megadva/kiterjesztve/elutasítva/visszavonva (2)
14. A jóváhagyási jel helye a járművön: …
15. Kelt: hely: …
16. Dátum: …
17. Aláírás: …
18. Azon dokumentumok listáját, amelyeket a jóváhagyást megadó adminisztratív szolgálatoknál vettek nyilvántartásba, és amelyek ott kérésre hozzáférhetők, e közlemény melléklete tartalmazza.
(1) A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosítószáma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).
(2) A nem kívánt rész törlendő.
2. MELLÉKLET
KÖZLEMÉNY
(legnagyobb formátum: A4 [210 × 297 mm])
|
|
|
|
|
Kibocsátotta: |
Adminisztratív szervezet neve: … … … |
|
|
melynek tárgya (2): |
JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA GYÁRTÁS VÉGLEGES MEGSZÜNTETÉSE |
valamely járműtípusra vonatkozóan a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék beszerelése tekintetében a 89. számú előírás I. része alapján.
|
Jóváhagyás sz.: … |
Kiterjesztés sz.: … |
1. A gépjármű kereskedelmi neve vagy védjegye: …
2. Jármű: …
3. Gyártó neve és címe: …
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …
5. A jármű típusának rövid leírása a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék szempontjából: …
6. A sebességkorlátozó készülék(ek)/beállítható sebességkorlátozó készülék(ek) kereskedelmi neve vagy védjegye és annak/azok jóváhagyási száma(i): …
7. Az a sebesség vagy sebességtartomány, amelyre a korlátozás beállítható: …
8. A járműtípus legnagyobb teljesítményének és saját tömegének aránya: …
9. A motorfordulatszám/menetsebesség legnagyobb aránya a járműtípus legmagasabb sebességfokozatában: …
10. A jármű jóváhagyásra történő benyújtásának dátuma: …
11. A jóváhagyás elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
12. A szolgálat által kiadott jelentés dátuma: …
13. A szolgálat által kiadott jelentés száma: …
14. Jóváhagyás megadva/elutasítva/kiterjesztve/visszavonva (2): …
15. A jóváhagyási jel helye a járművön: …
16. Kelt: hely: …
17. Dátum: …
18. Aláírás: …
19. Azon dokumentumok listáját, amelyeket a jóváhagyást megadó adminisztratív szolgálatoknál vettek nyilvántartásba, és amelyek ott kérésre hozzáférhetők, e közlemény melléklete tartalmazza.
(1) A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosítószáma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).
(2) A nem kívánt törlendő.
3. MELLÉKLET
KÖZLEMÉNY
(legnagyobb formátum: A4 [210 × 297 mm])
|
|
|
|
|
Kibocsátotta: |
Adminisztratív szervezet neve: … … … |
|
|
melynek tárgya (2): |
JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA GYÁRTÁS VÉGLEGES MEGSZÜNTETÉSE |
a sebességkorlátozó készülék/állítható sebességkorlátozó készülék típusa tekintetében a 89. számú előírás III. része alapján.
|
Jóváhagyás sz.: … |
Kiterjesztés sz.: … |
1. A sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék kereskedelmi neve vagy védjegye: …
2. A készülék típusa: …
3. A gyártó neve és címe: …
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …
5. A sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék rövid leírása: …
6. Az a járműtípus, amelyen a sebességkorlátozó készüléket/beállítható sebességkorlátozó készüléket vizsgálták: …
7. Az a sebesség vagy sebességtartomány, amelyre beállítható a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék a vizsgált jármű esetében megállapított tartományon belül: …
8. A tesztjármű legnagyobb teljesítményének és saját tömegének aránya: …
9. A motorfordulatszám/menetsebesség legnagyobb aránya a tesztjármű legmagasabb sebességfokozatában: …
10. Azon járműtípus(ok), amely(ek)be beszerelhető a készülék: …
11. Azon sebesség vagy sebességtartomány, amelyre beállítható a korlátozó azon jármű(vek) esetében megállapított tartományon belül, amely(ek)be a készülék beszerelhető: …
12. Azon járműtípus(ok) legnagyobb teljesítményének és saját tömegének aránya, amely(ek)be a készülék beszerelhető: …
13. Azon járműtípus(ok) fordulatszámának és legnagyobb sebességfokozatban elért menetsebességének legnagyobb aránya, amely(ek)be a készülék beszerelhető: …
14. A készülék jóváhagyásra történő benyújtásának dátuma: …
15. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
16. A szolgálat által kiadott jelentés dátuma: …
17. A szolgálat által kiadott jelentés száma: …
18. A jóváhagyást megadták/elutasították/kiterjesztették/visszavonták a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék tekintetében (2): …
19. A jóváhagyási jel helye a készüléken: …
20. Hely: …
21. Dátum: …
22. Aláírás: …
23. Azon dokumentumok listáját, amelyeket a jóváhagyást megadó adminisztratív szolgálatoknál vettek nyilvántartásba, és amelyek kérésre hozzáférhetők, e közlemény melléklete tartalmazza.
(1) A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosítószáma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).
(2) A nem kívánt rész törlendő.
4. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A. MINTA
A sebességkorlátozó készülékre/beállítható sebességkorlátozó készülékre erősített, fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a sebességkorlátozó készüléket/beállítható sebességkorlátozó készüléket Hollandiában (E4), a 89. számú előírás értelmében a 002439 jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. A jóváhagyási szám két első számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 89. számú előírás eredeti verziójában rögzített követelményekkel összhangban adták ki.
B. MINTA
A járműre erősített, fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a járművet Hollandiában (E4), a 89. számú előírás értelmében a 002439 jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. A jóváhagyási szám két első számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 89. számú előírás eredeti verziójában rögzített követelményekkel összhangban adták ki. A négyzettel körülvett és km/h-ban megadott szám és számok jelzik azt a szabályozott sebességet, amelyre a jármű korlátozva van (1) és azt a sebességtartományt, amelyen belül a jármű korlátozható.
C. MINTA
A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a járművet Hollandiában (E4), a 89. és a 31. számú előírás alapján hagyták jóvá (2). A jóváhagyási szám két első számjegye azt jelzi, hogy mikor bocsátották ki a vonatkozó jóváhagyásokat. A 31. számú előírás már tartalmazta a módosítások 01. sorozatát, a 89. számú előírás pedig eredeti formában volt. A négyzettel körülvett és km/h-ban megadott szám és számok jelzik azt a szabályozott sebességet, amelyre a jármű korlátozva van és azt a sebességtartományt, amelyen belül a jármű korlátozható.
(1) Ez a szám a jelzés többi részének elhelyezése után illeszthető be, amikor ismert az adott jármű regisztrációjának helye. A jelzés e részének eltérései nem tekinthetők a járműtípus megváltoztatásának.
(2) Az utóbbi szám csak példaként szolgál.
5. MELLÉKLET
VIZSGÁLATOK ÉS TELJESÍTMÉNYBELI KÖVETELMÉNYEK
1. A SEBESSÉGKORLÁTOZÁS VIZSGÁLATA
A típusjóváhagyást kérelmező kérésére a vizsgálatokat az alábbi 1.1. vagy 1.2. vagy 1.3. bekezdéssel összhangban kell elvégezni.
1.1. PRÓBAPÁLYÁN VÉGZETT MÉRÉS
1.1.1. A jármű előkészítése
1.1.1.1. A jóváhagyandó járműtípus vagy sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék egy reprezentatív darabját át kell adni a műszaki szolgálatnak;
1.1.1.2. A vizsgált jármű motorja beállításának – különösen, ami az üzemanyag-ellátás rendszerét (porlasztó vagy befecskendező rendszer) illeti – meg kell felelnie a gyártó által meghatározott előírásoknak;
1.1.1.3. A bejáratott gumiabroncsok nyomásának meg kell felelnie a jármű gyártója által meghatározott értéknek;
1.1.1.4. A jármű tömegének meg kell egyeznie a gyártó által megadott saját tömeggel.
1.1.2. A próbapálya jellemzői
1.1.2.1. A próbapálya egyenetlenségektől mentes felületének alkalmasnak kell lennie a stabilizált sebesség fenntartására. A meredekség nem haladhatja meg a 2 %-ot és – az ívelés hatásaitól eltekintve – nem változhat 1 %-nál nagyobb mértékben.
1.1.2.2. A próbapálya felületének víztócsáktól, hótól vagy jégtől mentesnek kell lennie.
1.1.3. A környezet időjárási feltételei
1.1.3.1. A szél talajszint felett legalább 1 méter magasságban mért sebességének 6 m/s-nál, a széllökések sebességének pedig 10 m/s-nál kisebbnek kell lennie.
1.1.4. A gyorsulási vizsgálat módja: (lásd a lenti ábrát)
1.1.4.1. A szabályozott sebességnél 10 km/h-val lassabban haladó járművet a gázpedál teljes lenyomásával fel kell gyorsítani. E tevékenységet a jármű sebességének állandósulása után legalább 30 másodpercig fenn kell tartani. A vizsgálat során a jármű mindenkori pillanatnyi sebességét jegyzőkönyvben kell rögzíteni a sebesség-idő grafikon elkészítése céljából, az esettől függően a sebességkorlátozó funkció/beállítható sebességkorlátozó funkció, illetve a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék működése során. A sebességmérés pontosságának ±1 %-nak kell lennie. Az időt 0,1 s-on belüli pontossággal kell mérni.
A vizsgálat az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthető kielégítőnek:
1.1.4.2.1. a jármű által elért stabilizált sebesség nem haladhatja meg a szabályozott sebességet (Vstab ≤ Vset). Azonban a Vset érték legfeljebb 5 % vagy 5 km/h – a magasabb értéket alapul véve – mértékű tűrése még megengedhető;
amikor a stabilizált sebességet először érik el:
1.1.4.2.2.1. a Vmax nem haladhatja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a Vstab értékét;
1.1.4.2.2.2. a sebességváltozás nem haladhatja meg a 0,5 m/s2 értéket, ha a mérést 0,1 s-ot meghaladó időtartam alatt végezték;
1.1.4.2.2.3. az 1.4.2.3. pontban meghatározott stabilizált sebességet a Vstab elérését követő 10 s-on belül el kell érni;
az állandó sebesség elérésekor:
1.1.4.2.3.1. a sebesség nem változhat 4 %-nál vagy 2 km/h-nál nagyobb mértékben a Vstab-hoz képest (a magasabb értéket alapul véve);
1.1.4.2.3.2. a sebességváltozás nem haladhatja meg a 0,2 m/s2 értéket, ha a mérést 0,1 s-ot meghaladó időtartam alatt végezték;
1.1.4.2.3.3. a Vstab a Vstab első elérése után 10 másodperccel kezdődő legalább 20 másodperc időtartamra vonatkozóan számított átlagsebesség;
1.1.4.2.4. a gyorsulási vizsgálatokat el kell végezni, és a típusjóváhagyási kritériumokat ellenőrizni kell a sebességváltó valamennyi – a sebességkorlátozás túllépését elméletileg lehetővé tévő – fokozatára vonatkozóan.
A Vmax a jármű által a reakciógörbe első felében elért legnagyobb sebesség.
1.1.5. Vizsgálati módszer állandó sebesség mellett
1.1.5.1. A járművet az állandó sebesség eléréséig gyorsítani kell, majd a vizsgálati feltételek bárminemű változtatása nélkül, legalább 400 méteren keresztül tartani kell az elért sebességet. A jármű átlagsebességét e vizsgálati alapon kell mérni. Ezután az átlagsebesség mérését azonos vizsgálati feltételek mellett, ugyanazon módszerrel az ellenkező irányban is meg kell ismételni. A korábban figyelembe vett teljes vizsgálat állandó sebessége a két tesztmenet alatt mért átlagsebességek középértéke. A teljes vizsgálatot, beleértve a stabilizációs sebesség kiszámítását is, öt alkalommal kell elvégezni. A sebességmérések pontosságának ±1 %-nak, az időmérésnek pedig 0,1 s pontosságúnak kell lennie.
A vizsgálatok az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthetők kielégítőnek:
1.1.5.2.1. a Vstab egyetlen tesztmenet alatt sem haladhatja meg a Vset értékét. Azonban a Vset érték legfeljebb 5 % vagy 5 km/h – a magasabb értéket alapul véve – mértékű tűrése még megengedhető;
1.1.5.2.2. az egyes tesztmenetek alatt elért állandó sebességek közötti különbség legfeljebb 3 km/h lehet;
1.1.5.2.3. az állandó sebesség melletti vizsgálatokat el kell végezni, és a típusjóváhagyási kritériumokat ellenőrizni kell a sebességváltó valamennyi – a sebességkorlátozás túllépését elméletileg lehetővé tévő – fokozatára vonatkozóan.
1.2. JÁRMŰDINAMIKAI PRÓBAPADON VÉGZETT VIZSGÁLATOK
1.2.1. A járműdinamikai próbapad jellemzői
A jármű tömegéből fakadó tehetetlenségét +10 %-os pontossággal kell reprodukálni a járműdinamikai próbapadon. A jármű sebességét ±1 %-os pontossággal kell mérni. Az időmérés pontosságának 0,1 s-nak kell lennie.
1.2.2. Vizsgálati módszer gyorsulás mellett
1.2.2.1. A fék által a vizsgálat során elnyelt energiát úgy kell beállítani, hogy az megfeleljen a jármű vizsgált sebesség(ek) melletti elmozdulással szemben tanúsított ellenállásának. Ezt a kiszámítható fékteljesítményt +10 %-os pontossággal kell beállítani. A kérelmező kérésére és az illetékes hatóság hozzájárulásával a fékteljesítmény 0,4 Pmax értékre is beállítható (a Pmax a motor maximális teljesítményét jelöli). A beállított Vset sebességnél 10 km/h-val lassabban haladó járművet a gázpedál teljes lenyomásával, a motor maximális teljesítményéig kell gyorsítani. E tevékenységet a jármű sebességének állandósulása után legalább 20 másodpercig fenn kell tartani. A vizsgálat során a jármű mindenkori pillanatnyi sebességét jegyzőkönyvben kell rögzíteni a sebesség-idő grafikon megrajzolása céljából, az esettől függően a sebességkorlátozó funkció/beállítható sebességkorlátozó funkció, illetve a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék működése során.
1.2.2.2. A vizsgálat akkor tekinthető kielégítőnek, ha a fenti 1.1.4.2. bekezdésben és annak albekezdéseiben foglalt rendelkezések teljesülnek.
1.2.3. Vizsgálati módszer állandó sebesség mellett
1.2.3.1. A járművet járműdinamikai próbapadra kell állítani. A próbapad fékteljesítményének – amelyet a maximális Pmax teljesítménytől fokozatosan 0,2 Pmax-ig csökkentenek – az alábbi jóváhagyási kritériumoknak kell megfelelniük. A jármű sebességét a fent meghatározott teljes féktartományon belül fel kell jegyezni. A jármű legnagyobb sebességét e tartományban kell meghatározni. A fenti vizsgálatot és adatrögzítést öt alkalommal kell elvégezni.
1.2.3.2. A vizsgálatok akkor tekinthetők kielégítőnek, ha a fenti 1.1.5.2. bekezdésben és annak albekezdéseiben foglalt rendelkezések teljesülnek.
1.3. MOTORPADON VÉGZETT VIZSGÁLAT
Ez a vizsgálati eljárás kizárólag akkor alkalmazható, ha a kérelmező a műszaki szolgálatnak bizonyítani tudja, hogy ez a módszer egyenértékű a próbapályán végzett mérésekkel.
2. TARTÓSSÁGI VIZSGÁLAT
A sebességkorlátozó funkciót/beállítható sebességkorlátozó funkciót vagy – adott esetben – a sebességkorlátozó készüléket/beállítható sebességkorlátozó készüléket be kell nyújtani az alább leírt tartóssági vizsgálatra. Ez azonban elhagyható, ha a kérelmező bizonyítja az ilyen hatásokkal szembeni ellenállóságot.
2.1. A készüléket a próbapadon egy meghatározott számú működési ciklusnak vetik alá, szimulálva a sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék azon viselkedését és mozgását, amelyeknek a járműben ki van téve.
A működési ciklust a gyártó által szállított vezérlőrendszerrel kell fenntartani. A ciklus diagramja a következő:
t0 – t1, t2 – t3, t4 – t5, t6 – t7: a művelet elvégzésének ideje
t1 – t2 = 2 másodperc
t3 – t4 = 1 másodperc
t5 – t6 = 2 másodperc
t7 – t8 = 1 másodperc
Az alábbiakban ötféle környezeti feltétel került meghatározásra. A típusjóváhagyásra bemutatott sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék típusmintáit – az alábbi táblázatnak megfelelően – a következő környezeti feltételek szerinti eljárásnak kell alávetni:
|
|
Első sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék |
Második sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék |
Harmadik sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék |
Negyedik sebességkorlátozó készülék/beállítható sebességkorlátozó készülék |
|
1. paraméter |
X |
|
|
|
|
2. paraméter |
|
X |
|
|
|
3. paraméter |
|
X |
|
|
|
4. paraméter |
|
|
X |
|
|
5. paraméter |
|
|
|
X |
2.2.1. 1. paraméter: vizsgálatok környezeti hőmérsékleten (20 ± 2 °C);
A ciklusok száma: 50 000
2. paraméter: vizsgálatok magas hőmérsékleten
2.2.2.1. Elektronikus alkatrészek
A mechanikai alkatrészek működési ciklusainak teljes egészében klímakamrában kell lezajlaniuk. Egész idő alatt 65 ± 5 °C hőmérsékletet kell fenntartani.
A ciklusok száma: 12 500.
2.2.2.2. Mechanikai alkatrészek
A mechanikai alkatrészek működési ciklusainak teljes egészében klímakamrában kell lezajlaniuk. Egész idő alatt 100 ± 5 °C hőmérsékletet kell fenntartani.
A ciklusok száma: 12 500.
2.2.3. 3. paraméter: vizsgálat alacsony hőmérsékleten
A 2. kondicionáláshoz használt klímakamrában a teljes időtartam alatt –20 ± 5 °C hőmérsékletet kell fenntartani.
A ciklusok száma: 12 500.
2.2.4. 4. paraméter: vizsgálatok sós levegőben. (Csak a külső útviszonyoknak kitett alkatrészeket kell vizsgálni.)
A készülék működési ciklusainak sós levegőjű kamrában kell lezajlaniuk. A nátriumklorid-koncentráció 5 %-os és a klímakamra belső hőmérséklete 35 ± 2 °C.
A ciklusok száma: 12 500.
5. paraméter: lengésvizsgálat
2.2.5.1. A sebességkorlátozó készüléket/állítható sebességkorlátozó készüléket a járművön szokásos felszerelési módhoz hasonlóan kell rögzíteni.
A készüléket mindhárom síkban szinusz formájú lengéseknek kell kitenni. A logaritmikus elhajlásnak 1 oktáv/percnek kell lennie;
2.2.5.2.1. első vizsgálat: frekvenciatartomány 10–24 Hz, ±2 mm amplitúdó;
2.2.5.2.2. második vizsgálat: frekvenciatartomány 24–1 000 Hz, az alvázon és a fülkén rögzített részegységeknél a bemenet 2,5 g. A motoron rögzített részegységeknél a bemenet 5 g.
2.3. A TARTÓSSÁGI VIZSGÁLATOK JÓVÁHAGYÁSI KRITÉRIUMAI
2.3.1. A tartóssági vizsgálatok lezárulásával a készülék teljesítménye nem módosulhat a szabályozott sebesség tekintetében;
2.3.2. ha azonban a tartóssági vizsgálatok során a készülék meghibásodik, a gyártó kérésére egy második készülék is bevizsgálható.
6. MELLÉKLET
A BEÁLLÍTHATÓ SEBESSÉGKORLÁTOZÓ KÉSZÜLÉKEK VIZSGÁLATAI ÉS TELJESÍTMÉNYBELI KÖVETELMÉNYEI
1. A BEÁLLÍTHATÓ SEBESSÉGKORLÁTOZÓ RENDSZER VIZSGÁLATAI
1.1. A jármű előkészítése
A jóváhagyandó járműtípus vagy beállítható sebességkorlátozó készülék egy reprezentatív darabját át kell adni a műszaki szolgálatnak.
1.1.1.1. Amennyiben beállítható sebességkorlátozó készülék jóváhagyása történik, azt a gyártónak olyan járműbe kell beszerelnie, amely azt a típust reprezentálja, amelybe a készüléket szánják.
1.1.2. A vizsgált jármű motorja beállításának – különösen, ami az üzemanyag-ellátás rendszerét (porlasztó vagy befecskendező rendszer) illeti – meg kell felelnie a gyártó által meghatározott előírásoknak.
1.1.3. A bejáratott gumiabroncsok nyomásának meg kell felelnie a jármű gyártója által meghatározott értéknek.
1.1.4. A jármű tömegének meg kell egyeznie a gyártó által megadott legkisebb fékezett tömeggel.
1.2. A próbapálya jellemzői
1.2.1. A próbapálya egyenetlenségektől mentes felületének alkalmasnak kell lennie állandó sebesség fenntartására. A meredekség nem haladhatja meg a 2 százalékot.
1.2.2. A próbapálya felületének víztócsáktól, hótól vagy jégtől mentesnek kell lennie.
1.3. A környezet időjárási feltételei
1.3.1. A szél talajszint felett legalább 1 méter magasságban mért sebességének 6 m/s-nál, a széllökések sebességének pedig 10 m/s-nál kisebbnek kell lennie.
1.4. Annak vizsgálata, hogy a járművezető kap-e tájékoztatást a Vadj túllépéséről
1.4.1. A Vadj túllépését lehetővé tevő (az 5.2.5.4.1. és 21.2.5.4.1. bekezdésben említett) gázpedál-lenyomást akkor kell elvégezni, amikor a jármű a Vadj-nál 10 km/h-val lassabban halad.
1.4.2. A járművet legalább 10 km/h-val a Vadj fölötti sebességre kell felgyorsítani.
1.4.3. Ezt a sebességet legalább 30 másodpercig fenn kell tartani.
1.4.4. A vizsgálat során ±1 százalékos pontossággal mérni és rögzíteni kell a jármű pillanatnyi sebességét.
A vizsgálat az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthető kielégítőnek:
1.4.5.1. a járművezetőt figyelmeztető jelzés tájékoztatja arról, ha a jármű tényleges sebessége több mint 3 km/h-val meghaladja a Vadj értéket;
1.4.5.2. a járművezető folyamatosan tájékoztatást kap mindaddig, amíg fennáll a Vadj 3 km/-t meghaladó túllépése.
1.5. A beállítható sebességkorlátozó funkció/készülék vizsgálata
1.5.1. Kikapcsolt beállítható sebességkorlátozó funkció/készülék mellett a választott Vadj vizsgálati sebességhez kiválasztott minden sebességfokozat esetében a műszaki szolgálat megméri, hogy mennyi erőt szükséges kifejteni a gázpedálra a Vadj fenntartásához és egy olyan (Vadj*) sebesség eléréséhez, amely 20 százalékkal vagy 20 km/h-val (attól függően, melyik a nagyobb érték) nagyobb, mint a Vadj.
1.5.2. Bekapcsolt és Vadj sebességre beállított beállítható sebességkorlátozó funkció/készülék mellett a járműnek a Vadj-nál 10 km/h-val lassabban kell haladnia. A járművet ekkor gyorsítani kell a gázpedálra ható erőnek a Vadj* eléréséhez szükséges mértékű, 1 ± 0,2 s-ig tartó növelésével. Ezt az erőt még legalább 30 másodpercig fenn kell tartani a jármű sebességének állandósulása után.
1.5.3. A vizsgálat során a jármű mindenkori pillanatnyi sebességét jegyzőkönyvben kell rögzíteni a sebesség-idő grafikon elkészítése céljából, a beállítható sebességkorlátozó funkció és/vagy – adott esetben – készülék működésekor. A sebességmérés pontosságának 1 százalékosnak kell lennie. Az időt 0,1 s-on belüli pontossággal kell mérni.
A vizsgálat az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthető kielégítőnek:
a jármű által elért stabilizált sebesség (Vstab) nem haladhatja meg 3 km/h-nál nagyobb mértékben a Vadj sebességet;
a Vstab első elérése után:
1.5.4.1.1.1. a Vmax nem haladhatja meg 5 százaléknál nagyobb mértékben a Vstab értékét;
1.5.4.1.1.2. a sebességváltozás nem haladhatja meg a 0,5 m/s2 értéket, ha a mérést 0,1 s-ot meghaladó időtartam alatt végezték;
1.5.4.1.1.3. a stabilizált sebességre vonatkozó, az 1.5.4.1.1. pontban meghatározott feltételeket a Vstab elérését követő 10 s-on belül el kell érni;
az állandó sebesség elérésekor:
1.5.4.1.2.1. a sebesség nem térhet el 3 km/h-nál nagyobb mértékben a Vadj-tól;
1.5.4.1.2.2. a sebességváltozás nem haladhatja meg a 0,2 m/s2 értéket, ha a mérést 0,1 s-ot meghaladó időtartam alatt végezték;
1.5.4.1.2.3. a Vstab a Vstab első elérése után 10 másodperccel kezdődő legalább 20 másodperc időtartamra vonatkozóan számított átlagsebesség;
1.5.4.1.3. a gyorsulási vizsgálatokat végre kell hajtani, és a típusjóváhagyási kritériumokat ellenőrizni kell a sebességváltó valamennyi – a Vadj* sebesség elérését elméletileg lehetővé tévő – fokozatára vonatkozóan.
|
19.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 158/34 |
A nemzetközi közjog szerint kizárólag az eredeti ENSZ-EGB szövegnek van joghatása. Ennek az előírásnak az állapota és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 101. előírása – Egységes feltételek csak belső égésű motorral vagy hibridhajtású elektromos motorral felszerelt személygépkocsik jóváhagyására szén-dioxid-kibocsátásuk és üzemanyag-fogyasztásuk mérése és/vagy elektromosenergia-fogyasztásuk és elektromos hatósugaruk mérése szempontjából, és M1 és N1 kategóriájú csak elektromos meghajtású járművek jóváhagyására az elektromosenergia-fogyasztás és elektromos hatósugár szempontjából
100. függelék: 101. előírás
2. változat
Tartalmazza az alábbi dokumentumok érvényes szövegezését:
az előírás eredeti változatának 6. kiegészítése – Hatálybalépés időpontja: 2005. április 4.
1. HATÁLY
Ez az előírás a csak belső égésű motorral vagy hibridhajtású elektromos motorral felszerelt M1 kategóriájú járművek szén-dioxid-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának mérésére és/vagy elektromosenergia-fogyasztásának és elektromos hatósugarának mérésére, és a csak elektromos meghajtású M1 és N1 kategóriájú járművek energiafogyasztásának és elektromos hatósugarának mérésére vonatkozik (1).
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1. a „jármű jóváhagyása” a járműtípus jóváhagyását jelenti az energiafogyasztás (üzemanyag vagy elektromos energia) tekintetében;
2.2. a „járműtípus” motoros meghajtású járművekre érvényes kategória, melyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzőkben, mint a felépítmény, a motor, a meghajtás, az erőátvitel, a meghajtó akkumulátor (ha van), a gumik és a saját tömeg
2.3. a „saját tömeg” a jármű tömege üzemkész állapotban vezető, utasok és teher nélkül, azonban feltöltött üzemanyagtartállyal (ha van), hűtőfolyadékkal, az üzemi és meghajtó akkumulátorokkal, olajjal, fedélzeti töltővel, hordozható töltővel, szerszámokkal, valamint pótkerékkel, amit a jármű gyártója megfelelőnek tart és biztosít a járműhöz;
2.4. A „referenciatömeg” a jármű saját tömege egységesen 100 kg-mal megnövelve;
2.5. a „legnagyobb tömeg” a jármű gyártója által közölt, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (ez a tömeg nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóság által engedélyezett legnagyobb tömeg);
2.6. a „vizsgálati tömeg” a csak elektromos meghajtású járműveknél az M1 kategóriájú járművek „referenciatömegét” és az N1 kategóriájú járműveknél az üres tömeget plusz az N1 kategóriájú jármű teljes terhelésének a felét jelenti;
2.7. a „hidegindító berendezés” olyan berendezés, amely ideiglenesen dúsítja a motor levegő-üzemanyag keverékét, ezzel segítve a motor indítását;
2.8. az „indító segédberendezés” olyan szerkezetet jelent, amely segíti a motor indítását levegő-üzemanyag keverék dúsítása nélkül, pl. izzítógyertya, befecskendezés vezérlésének módosítása stb. használatával;
2.9. a „meghajtás” az energiatároló berendezés(ek), az energiaátalakító(k) és -szállító(k) együttesét jelenti, amely a tárolt energiát átalakítja mechanikus energiává, amelyet a jármű meghajtó kerekeihez szállít;
2.10. a „belső égésű motorral felszerelt jármű” olyan járműveket jelent, amelyeket csak egy belső égésű motor hajt;
2.11. az „elektromos meghajtás” olyan rendszert jelent, amely egy vagy több energiatároló berendezésből (pl. akkumulátor, elektromechanikus lendkerék vagy szuper kondenzátor), egy vagy több elektromos áram kondicionáló berendezésből és egy vagy több elektromos gépből áll, amelyek a tárolt energiát átalakítják mechanikus energiává, amelyet a jármű meghajtó kerekeihez szállítanak;
2.12. a „csak elektromos meghajtású jármű” olyan járművet jelent, amely csak egy elektromos meghajtóval van felszerelve;
a „hibrid meghajtás” olyan meghajtást jelent, amely legalább két energiaátalakítóból és két, (a jármű fedélzetén levő) különböző energiatároló rendszerből áll a jármű meghajtása céljából;
2.13.1. a „hibridhajtású elektromos meghajtás” olyan meghajtást jelent, amely a mechanikus meghajtás céljából energiát von el a következő, járművön található tárolt energia/meghajtásforrásoktól:
|
— |
elhasználható üzemanyag, |
|
— |
egy elektromos energia/meghajtástároló berendezés (pl.: akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor …); |
a „hibridhajtású jármű (HV)” a hibrid meghajtással működő járművet jelenti;
2.14.1. a „hibridhajtású elektromos jármű (HEV)” a hibridhajtású elektromos meghajtással működő járművet jelenti;
2.15. az „elektromos hatósugár” a csak elektromos meghajtású vagy hibridhajtású elektromos meghajtású járművek esetében azt a 9. mellékletben leírt eljárással mért távolságot jelenti, amelyet elektromos értelemben egy teljesen feltöltött akkumulátorral (vagy más elektromos tároló berendezéssel) meg lehet tenni.
2.16. a „periodikusan regeneráló rendszer” olyan szennyezésgátló eszközt jelent (pl. katalizátoros átalakító, részecskecsapda), amely szabályos időközönként regenerálást igényel mielőtt a jármű normál üzemben 4 000 km utat tenne meg. Ha a szennyezésgátló eszköz regenerálása I. típusú vizsgálatonként legalább egyszer megtörténik, és ez a regenerálás már legalább egyszer a jármű előkészítő ciklusa alatt megtörtént, akkor folyamatosan regeneráló rendszernek tekinthető, amely nem igényel külön vizsgálatot. A 10. melléklet nem vonatkozik a folyamatosan regeneráló rendszerekre.
A gyártó kérésére a periodikusan regeneráló rendszerre vonatkozó különvizsgálatot nem kell elvégezni a regeneráló rendszeren, ha a gyártó a műszaki szolgálat beleegyezésével adatokat szolgáltat a típusjóváhagyó hatóságnak arról, hogy – a hatóság belegyezése után – a CO2-kibocsátási értékek a regenerálási ciklusok alatt 4 %-nál többel nem haladják meg a bejelentett értéket.
3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. A járműtípus jóváhagyására vonatkozó kérelmet a szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás mérése és/vagy az elektromosenergia-fogyasztás és elektromos hatósugár mérése tekintetében a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbiakban felsorolt dokumentumokat, melyek tartalmazzák a következő adatokat:
3.2.1. A jármű lényeges jellemzőinek leírását, beleértve az 1., 2. vagy 3. mellékletben szereplő minden adatot, a meghajtás típustól függően. A vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálat vagy a gyártó kérésére kiegészítő műszaki adatokat is figyelembe vehetnek olyan járműveknél, amelyek üzemanyag-fogyasztás szempontjából különösen gazdaságosak.
3.2.2. A jármű alapvető jellemzőinek leírását, beleértve a 4. mellékletben leírt jellemzőket.
3.3. A jóváhagyandó típust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak. A vizsgálat során a műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy ez a jármű – ha csak belső égésű motorral vagy hibridhajtású elektromos meghajtással látták el – teljesíti-e az erre a típusra vonatkozó 83. előírásban meghatározott határértékeket.
3.4. Az illetékes hatóság a jármű típusjóváhagyásának megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzésének biztosításához szükséges kielégítő rendelkezéseket.
4. JÓVÁHAGYÁS
4.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus belső égésű motorjának CO2-kibocsátását és üzemanyag-fogyasztását és/vagy elektromosenergia-fogyasztását és elektromos hatósugarát az alábbi 5. bekezdésben meghatározott feltételek szerint megmérték, és az eredmény megfelelő, a járműtípusra vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.
4.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (jelenleg 00, az előírás eredeti változatának megfelelően) a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásban utoljára elvégzett fontosabb műszaki változtatásokat magában foglaló módosításcsomagot jelzi. Ugyanaz a szerződő fél nem rendeli ugyanazt a számot egy másik járműtípushoz.
4.3. Az előírás értelmében a járműtípusra vonatkozó jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az előírást alkalmazó 1958. évi megállapodásban részt vevő feleket az előírás 4. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.
Az előírás értelmében jóváhagyott járműtípusnak megfelelő valamennyi járműre, a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen, fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:
4.4.1. egy körben elhelyezett „E” betűt, amely után a jóváhagyást megadó ország azonosítószáma áll (2);
4.4.2. a 4.4.1. bekezdésben leírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, utána pedig az „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyás száma áll;
4.5. Ha a jármű a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több, ezen előírás értelmében jóváhagyást megadó országban érvényes egyéb előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak felel meg, a 4.4.1. bekezdésben előírt jelet nem kell megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az ezen előírás szerinti jóváhagyást megadó országban érvényes előírásokban szereplő jeleket függőleges oszlopokban kell feltüntetni a 4.4.1. bekezdésben előírt jel jobb oldalán.
4.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
4.7. A jóváhagyási jelet a jármű adattábláján vagy annak közelében kell elhelyezni.
4.8. Az előírás 5. melléklete a jóváhagyási jel elrendezésére vonatkozó példákat tartalmaz.
5. ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK
5.1. Általános követelmények
Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a CO2-kibocsátásra és az üzemanyag-fogyasztásra, vagy az elektromosenergia-fogyasztásra, úgy kell megtervezni, legyártani és összeszerelni, hogy a gépjármű a normál üzemi körülmények között, a rá ható rázkódások ellenére megfeleljen az előírás követelményeinek.
5.2. A csak belső égésű motorral felszerelt járművek vizsgálatának leírása
5.2.1. A CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást a 6. mellékletben leírt vizsgálati eljárás szerint kell mérni.
5.2.2. A CO2-kibocsátás vizsgálati eredményeit gramm per kilométerben (g/km) kell kifejezni, a legközelebbi egész számra kerekítve.
5.2.3. Az üzemanyag-fogyasztást liter per 100 km-ben (benzin, LPG vagy dízel esetében) vagy m3 per 100 km-ben (földgáz esetében) kell kifejezni, és a 6. melléklet 1.4.3 bekezdése szerint kell kiszámítani szén-egyenérték módszerrel, a CO2-kibocsátás és a többi szénnel kapcsolatos kibocsátás (CO és HC) mérési eredményeit felhasználva. Az eredményeket az első tizedesjegyig kell kerekíteni.
5.2.4. Az 5.2.3 bekezdésben említett számításhoz az üzemanyag-fogyasztást a megfelelő egységekben fejezik ki, és az alábbi üzemanyag jellemzőket alkalmazzák:
|
(1) |
sűrűség: ISO 3675 szabvány vagy ezzel egyező módszer szerint vizsgálati üzemanyaggal mérve benzin- és dízelüzemanyagnál a 15 °C-on mért sűrűséget használják; LPG és földgázüzemanyagnál a referenciasűrűséget használják a következők szerint: 0,538 kg/liter LPG esetében 0,654 kg/m3 földgáz esetében (3) |
|
(2) |
hidrogén-szén arány: rögzített értékeket alkalmaznak, amelyek a következők: benzin esetében 1,85 dízelüzemanyag esetében 1,86 LPG esetében 2,525 földgáz esetében 4,00 |
5.3. A csak elektromos meghajtású járművek vizsgálatának leírása
5.3.1. A vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálat az elektromosenergia-fogyasztás méréseit ezen előírás 7. mellékletében leírt módszer és vizsgálati ciklus szerint folytatja le.
5.3.2. A vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálat a jármű elektromos hatósugarának mérését a 9. mellékletben leírt módszer szerint folytatja le.
Az eladás elősegítését szolgáló anyagba csak az ezzel a módszerrel megmért elektromos hatósugár foglalható be.
5.3.3. Az elektromosenergia-fogyasztás eredményét wattóra per kilométer (Wh/km) mértékegységben és az elektromos hatósugarat km mértékegységben fejezik ki, mind a kettőt a legközelebbi egész számra kerekítve.
5.4. A csak elektromos meghajtású járművek vizsgálatának leírása
5.4.1. A vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálat a jármű CO2-kibocsátásának és elektromosenergia-fogyasztásának mérését a 8. mellékletben leírt módszer szerint folytatja le.
5.4.2. A CO2-kibocsátás vizsgálati eredményeit gramm per kilométerben (g/km) kell kifejezni, a legközelebbi egész számra kerekítve.
5.4.3. Az üzemanyag-fogyasztást liter per 100 km-ben (benzin, LPG vagy dízel esetében) vagy m3 per 100 km-ben (földgáz esetében) kell kifejezni, és a 6. melléklet 1.4.3. bekezdése szerint kell kiszámítani szén-egyenérték módszerrel, a CO2-kibocsátást és a többi szénnel kapcsolatos kibocsátás (CO és HC) mérési eredményeit felhasználva. Az eredményeket az első tizedesjegyig kell kerekíteni.
5.4.4. Az 5.4.3. bekezdésben említett számításra az 5.2.4. bekezdés előírásai és értékei vonatkoznak.
5.4.5. Adott esetben az elektromosenergia-fogyasztás eredményét wattóra per kilométer (Wh/km) mértékegységben kell kifejezni, a legközelebbi egész számra kerekítve.
5.4.6. A vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálat a jármű elektromos hatósugarának mérését az előírás 9. mellékletében leírt módszer szerint folytatja le. Az eredményt km-ben kell kifejezni, a legközelebbi egész számra kerekítve.
Az eladás elősegítését szolgáló anyagba csak az ezzel a módszerrel mért elektromos hatósugár foglalható csak be, és csak ez alkalmazható a 8. melléklet számításaihoz.
5.5. Az eredmények értékelése
5.5.1. A CO2-érték vagy a típus-jóváhagyási értékként elfogadott elektromosenergia-fogyasztás értéke az az érték, amit a gyártó akkor jelent be, ha a műszaki szolgálat által mért érték nem haladja meg a bejelentett értéket több mint 4 százalékkal. A mért érték korlátozás nélkül kisebb lehet.
A 2.16. bekezdésben meghatározott periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt, csak belső égésű motorral hajtott járművek esetében az eredményeket Ki tényezővel szorozzák meg, amelyet – a bejelentett értékkel való összehasonlítása előtt – a 10. melléklet tartalmaz.
5.5.2. Ha a mért CO2-érték 4 %-nál nagyobb mértékben haladja meg a gyártó által deklarált CO2-értéket, akkor ugyanazzal a járművel újabb vizsgálatot kell végezni
Ha a két vizsgálati eredmény átlaga 4 %-nál kisebb mértékben haladja meg a gyártó által deklarált értéket, akkor a gyártó által deklarált értéket kell típus-jóváhagyási értéknek tekinteni.
5.5.3. Ha az átlag még mindig több mint 4 %-kal meghaladja a közölt értéket, akkor a végső vizsgálatot ugyanazzal a járművel kell elvégezni. A három vizsgálat eredményeinek átlagát tekintik típus-jóváhagyási értéknek.
6. A JÓVÁHAGYOTT TÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE
A jóváhagyott típus bármilyen módosításáról értesíteni kell a típust jóváhagyó adminisztratív szervezeti egységet. E szervezeti egység ekkor a következőt teheti:
6.1.1. megállapítja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást a CO2-értékekre és az üzemanyag- vagy elektromosenergia-fogyasztásra, és hogy ebben az esetben az eredeti jóváhagyás érvényes-e a módosított járműtípusra is; vagy
6.1.2. további vizsgálati jelentést kérhet a vizsgálatok elvégzésére kijelölt műszaki szolgálattól ezen előírás 7. bekezdésének feltételei szerint.
6.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy kiterjesztéséről, a módosítások részletes leírásával együtt, a 4.3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően tájékoztatni kell az előírást alkalmazó 1958. évi megállapodásban részt vevő feleket.
6.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről tájékoztatja az előírást alkalmazó 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 4. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
7. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSÉNEK FELTÉTELEI EGY JÁRMŰTÍPUSNÁL
7.1. Csak belső égésű motorral felszerelt járművek, kivéve a periodikusan regeneráló ellenőrző rendszerrel felszerelt járműveket
A típusjóváhagyást kiterjeszthetik az ugyanolyan típusú vagy más típusból származó olyan járműre, amely a 4. melléklet következő jellemzőiben különbözik, ha a műszaki szolgálatnál mért CO2-kibocsátás nem haladja meg 4 %-nál többel a típus-jóváhagyási értéket:
7.1.1. Tömeg.
7.1.2. Legnagyobb engedélyezett tömeg.
7.1.3. A karosszéria típusa: szalon, kombi, kupé.
7.1.4. Áttételi arányok.
7.1.5. Motorberendezés és szerelvények.
7.2. Csak belső égésű motorral felszerelt és periodikusan regeneráló ellenőrző rendszerrel felszerelt járművek
A típusjóváhagyás kiterjeszthető arra az ugyanolyan típusú vagy, a fenti 7.1.1–7.1.5. bekezdésekben megadott, a 4. melléklet jellemzői tekintetében más típustól különböző, de a 10. melléklet családra vonatkozó jellemzőitől nem eltérő járműre, ha a műszaki szolgálatnál mért CO2-kibocsátás nem haladja meg több mint 4 %-kal a típusjóváhagyás értékét, és ahol ugyanaz a Ki tényező alkalmazható.
A típusjóváhagyás kiterjeszthető ugyanolyan típusú járműre is, amelynek Ki tényezője azonban különbözik, ha a műszaki szolgálatnál mért helyesbített CO2-érték nem haladja meg több mint 4 %-kal a típusjóváhagyás értékét.
7.3. Tisztán elektromos meghajtással működő járművek
A vizsgálatokért felelős műszaki szolgálattal történt megállapodás alapján a kiterjesztés megadható.
7.4. Hibridhajtású elektromos járművek
A típusjóváhagyást kiterjeszthetik az ugyanolyan típusú vagy más típusból származó olyan járműre, amely a 4. melléklet következő jellemzőiben különbözik, ha a műszaki szolgálatnál mért CO2-kibocsátás és az elektromosenergia-fogyasztás nem haladja meg 4 %-nál többel a típus-jóváhagyási értéket.
7.4.1. Tömeg.
7.4.2. Legnagyobb engedélyezett tömeg.
7.4.3. A karosszéria típusa: szalon, kombi, kupé.
7.4.4. Az egyéb jellemzőkben bekövetkezett változás esetén a vizsgálatokért felelős műszaki szolgálattal történt megállapodás alapján a kiterjesztés megadható.
8. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
A jövőben olyan különleges, energiatakarékos műszaki megoldásokkal készült járművek kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, amelyekhez kiegészítő vizsgálati programok lefuttatása szükséges. Ezeket később kell meghatározni, és lefuttatásukat a gyártó kérheti azért, hogy a műszaki megoldás előnyeit demonstrálhassa.
9. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
9.1. Az ezen előírás szerint jóváhagyott járműveket úgy gyártják, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyott járműtípusnak.
9.2. A 9.1. bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének igazolásához megfelelő gyártásellenőrzést kell végezni.
9.3. Csak belső égésű motorral meghajtott járművek:
Általános szabályként a CO2-kibocsátás szempontjából jóváhagyott típussal megegyező termék gyártásának biztosítására tett intézkedéseket ezen előírás 4. mellékletében levő mintának megfelelő típus-jóváhagyási bizonyítvány leírása alapján ellenőrzik.
A gyártásmegfelelőség ellenőrzése a gyártó ellenőrzési eljárásának az illetékes hatóság általi értékelésén alapul annak érdekében, hogy a jármű CO2-kibocsátás szempontjából való megfelelősége biztosítva legyen.
Ha a hatóság nem elégedett a gyártó ellenőrző eljárásával, megkövetelheti, hogy ellenőrző vizsgálatokat hajtsanak végre a gyártásban levő járműveken.
Ha CO2-kibocsátás mérését kell elvégezni olyan járműtípuson, amely egy vagy több kiterjesztéssel rendelkezik, a méréseket a vizsgálat időpontjában rendelkezésre álló járművön (járműveken) kell végrehajtani (az első okmányban vagy az azt követő kiterjesztő okmányokban szereplő járművön vagy járműveken).
A jármű megfelelősége CO2-vizsgálatra.
9.3.1.1.1.1. A sorozatból három járművet választanak ki véletlenszerűen, és azokat a 6. mellékletben leírt eljárás szerint kell vizsgálni.
9.3.1.1.1.2. Ha a hatóság elfogadja a gyártó által megadott gyártási szórást, a vizsgálatokat a 9.3.2. bekezdés szerint kell elvégezni.
Ha a hatóság nem elégedett a gyártó által megadott, a gyártási szórással, a vizsgálatokat a 9.3.3. bekezdés szerint kell elvégezni.
9.3.1.1.1.3. A három járműmintán végzett vizsgálatok alapján a gyártott sorozatot a szerint tekintik megfelelőnek vagy nem megfelelőnek, hogy a CO2-vizsgálat a megfelelő táblázatban szereplő vizsgálati kritériumok szerint eredményes vagy eredménytelen volt-e.
Ha eredménytelen volt a vizsgálat, vagy nem lehetett döntést hozni a CO2 tekintetében, a vizsgálatot egy további járművön megismétlik (lásd 1. ábra).
1. ábra
9.3.1.1.1.4. A 2.16. bekezdésben meghatározott, periodikusan regeneráló rendszerek esetében az eredményeket megszorozzák a Ki tényezővel, amelyet a 10. mellékletben megállapított eljárással kaptak akkor, amikor a típusjóváhagyást megadták.
A gyártó kérésére a vizsgálatot a regenerálás elvégzése után azonnal végrehajthatják.
A 6. melléklet követelményei ellenére a vizsgálatokat azokon a járműveken kell elvégezni, amelyek még egyáltalán nem futottak.
9.3.1.1.2.1. A gyártó kérésére ugyanakkor a vizsgálatokat el kell végezni olyan járműveken, amelyek nem futottak még 15 000 km-nél többet.
Ebben az esetben a bejáratási eljárást a gyártó végzi, aki vállalja, hogy nem hajt végre semmilyen beállítást ezeken a járműveken.
9.3.1.1.2.2. Ha a gyártó kívánja beájáratni a járműveket („x” km-re, ahol x ≤ 15 000 km), az eljárás a következő:
A CO2-kibocsátást nulla és „x” km-nél mérik meg az első vizsgált járművön (ami lehet a típusjóváhagyáshoz szükséges jármű).
A kibocsátás kialakulási növekedési együtthatóját (EC) nulla és „x” km között a következők szerint kell kiszámítani:
Az EC értéke kevesebb lehet, mint 1.
A rá következő járműveket nem kell bejáratni, de a 0 km-es kibocsátást meg kell szorozni az EC növekedési együtthatóval.
Ebben az esetben a figyelembe vett értékek:
az első járműnél az érték „x” km-nél;
a többi járműnél az érték 0 km-nél szorozva a növekedési együtthatóval.
9.3.1.1.2.3. Ennek az eljárásnak alternatívájaként a gépkocsi gyártója rögzített növekedési együtthatót (EC = 0,92) alkalmazhat, és minden 0 km-nél mért CO2-értéket ezzel a tényezővel szorozza meg.
9.3.1.1.2.4. Ehhez a vizsgálathoz a 83. előírás 9. mellékletében leírt referencia-üzemanyagot használják.
Gyártásmegfelelőség, ha rendelkezésre állnak a gyártó statisztikai adatai.
9.3.2.1. A következő szakaszok azt az eljárást írják le, amelyet a CO2-kibocsátás szempontjából a termék megfelelőségének ellenőrzésére alkalmaznak, ha a gyártó által megadott gyártási szórás megfelelő.
9.3.2.2. A legalább 3 mintadarabot tartalmazó mintavételi eljárást úgy kell meghatározni, hogy a 40 %-ban gyári hibás tétel vizsgálatban való megfelelésének valószínűsége 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg a 65 %-ban gyári hibás tételnél a megfelelés valószínűsége 0,1 (a fogyasztó kockázata = 10 %).
9.3.2.3. Az alábbi eljárást használják (lásd 1. ábra):
Legyen a típusjóváhagyás során nyert CO2 határértékének természetes logaritmusa L:
|
xi |
= |
a mért érték természetes logaritmusa a minta i-edik járművére vonatkozóan; |
|
s |
= |
gyártási szórás becslése (a mért érték természetes logaritmusát tekintetbe véve); |
|
n |
= |
a mintadarabok száma. |
9.3.2.4. Ki kell számítani a mintára vonatkozó vizsgálati statisztikát, a határérték alapján meghatározva a gyártási szórások összegét, a következő képlettel kifejezve:
Ezután:
9.3.2.5.1. ha a vizsgálati statisztika az 1. táblázatban a mintanagyságra megadott elfogadható döntési számnál nagyobb, „megfelelt” döntést hoznak;
9.3.2.5.2. ha a vizsgálati statisztika az 1. táblázatban a mintanagyságra megadott elfogadható döntési számnál kisebb, „nem felelt meg” döntést hoznak;
9.3.2.5.3. egyéb esetben egy újabb járművet kell megvizsgálni a 6. melléklet szerint, és az eljárást eggyel több egységet tartalmazó mintával kell elvégezni.
1. táblázat
|
Mintaméret (a megvizsgált járművek halmozott száma) |
„Megfelelő” döntés szám |
„Nem megfelelő” döntés szám |
|
a) |
b) |
c) |
|
3 |
3,327 |
–4,724 |
|
4 |
3,261 |
–4,790 |
|
5 |
3,195 |
–4,856 |
|
6 |
3,129 |
–4,922 |
|
7 |
3,063 |
–4,988 |
|
8 |
2,997 |
–5,054 |
|
9 |
2,931 |
–5,120 |
|
10 |
2,865 |
–5,185 |
|
11 |
2,799 |
–5,251 |
|
12 |
2,733 |
–5,317 |
|
13 |
2,667 |
–5,383 |
|
14 |
2,601 |
–5,449 |
|
15 |
2,535 |
–5,515 |
|
16 |
2,469 |
–5,581 |
|
17 |
2,403 |
–5,647 |
|
18 |
2,337 |
–5,713 |
|
19 |
2,271 |
–5,779 |
|
20 |
2,205 |
–5,845 |
|
21 |
2,139 |
–5,911 |
|
22 |
2,073 |
–5,977 |
|
23 |
2,007 |
–6,043 |
|
24 |
1,941 |
–6,109 |
|
25 |
1,875 |
–6,175 |
|
26 |
1,809 |
–6,241 |
|
27 |
1,743 |
–6,307 |
|
28 |
1,677 |
–6,373 |
|
29 |
1,611 |
–6,439 |
|
30 |
1,545 |
–6,505 |
|
31 |
1,479 |
–6,571 |
|
32 |
–2,112 |
–2,112 |
Gyártásmegfelelőség, ha a gyártó statisztikai adatai nem kielégítőek, vagy nem állnak rendelkezésre.
9.3.3.1. A következő szakaszok azt az eljárást írják le, amelyet arra használnak, hogy ellenőrizzék a gyártási követelmények CO2-megfelelőségét, ha a gyártói tanúsítványban szereplő gyártási szórás nem kielégítő, vagy nem áll rendelkezésre.
9.3.3.2. A legalább 3 mintadarabot tartalmazó mintavételi eljárást úgy kell meghatározni, hogy a 40 %-ban gyári hibás tétel vizsgálatban való megfelelésének valószínűsége 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg a 65 %-ban gyári hibás tételnél a megfelelés valószínűsége 0,1 (a fogyasztó kockázata = 10 %).
9.3.3.3. A CO2 mérési eredményeit lognormális eloszlásúnak tekintik, és ezeket először természetes logaritmussá alakítják át. Jelölje mo és m a minta terjedelmének minimumát és maximumát (mo = 3 és m = 32), és jelölje n a szóban forgó minták számát.
9.3.3.4. Ha a mért értékek természetes logaritmusa sorozatban x1, x2 …xj és L a CO2-típusjóváhagyás értékének természetes logaritmusa, akkor:
A 2. táblázat mutatja a „megfelelő” és a „nem megfelelő” döntési számok értékeit a mintadarabok száma szerint. A vizsgálati statisztikai érték a 
arány, és ezt kell használni annak meghatározására, hogy a sorozat megfelel-e vagy nem felel meg, a következők szerint:
mo ≤ n ≤ m:
9.3.3.5.1. a sorozat megfelelt, ha 
;
9.3.3.5.2. a sorozat nem felel meg, ha 
;
9.3.3.5.3. újabb mérés szükséges, ha 
.
2. táblázat
|
Mintaméret (a megvizsgált járművek halmozott száma) n |
„Megfelelő” döntés szám An |
„Nem megfelelő” döntés szám Bn |
|
a) |
b) |
c) |
|
3 |
–0,80380 |
16,64743 |
|
4 |
–0,76339 |
7,68627 |
|
5 |
–0,72982 |
4,67136 |
|
6 |
–0,69962 |
3,25573 |
|
7 |
–0,67129 |
2,45431 |
|
8 |
–0,64406 |
1,94369 |
|
9 |
–0,61750 |
1,59105 |
|
10 |
–0,59135 |
1,33295 |
|
11 |
–0,56542 |
1,13566 |
|
12 |
–0,53960 |
0,97970 |
|
13 |
–0,51379 |
0,85307 |
|
14 |
–0,48791 |
0,74801 |
|
15 |
–0,46191 |
0,65928 |
|
16 |
–0,43573 |
0,58321 |
|
17 |
–0,40933 |
0,51718 |
|
18 |
–0,38266 |
0,45922 |
|
19 |
–0,35570 |
0,40788 |
|
20 |
–0,32840 |
0,36203 |
|
21 |
–0,30072 |
0,32078 |
|
22 |
–0,27263 |
0,28343 |
|
23 |
–0,24410 |
0,24943 |
|
24 |
–0,21509 |
0,21831 |
|
25 |
–0,18557 |
0,18970 |
|
26 |
–0,15550 |
0,16328 |
|
27 |
–0,12483 |
0,13880 |
|
28 |
–0,09354 |
0,11603 |
|
29 |
–0,06159 |
0,09480 |
|
30 |
–0,02892 |
0,07493 |
|
31 |
0,00449 |
0,05629 |
|
32 |
0,03876 |
0,03876 |
9.3.3.6. Megjegyzések
A következő rekurzív képletek a vizsgálati statisztika egymást követő értékeinek kiszámításához használhatók:
9.4. Tisztán elektromos meghajtással működő járművek:
Általános szabályként az energiafogyasztás szempontjából jóváhagyott típussal megegyező termék gyártásának biztosítására tett intézkedéseket ezen előírás 4. mellékletében levő típus-jóváhagyási bizonyítvány leírása alapján ellenőrzik.
A jóváhagyás jogosultja különösen:
9.4.1.1. biztosítja a gyártás minőségének hatékony ellenőrzési eljárásait;
9.4.1.2. hozzáféréssel rendelkezik az egyes jóváhagyott típusok megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges berendezésekhez;
9.4.1.3. biztosítja, hogy a vizsgálati adatokat rögzítsék, és a csatolt dokumentumok az adminisztratív szolgálattal közösen meghatározott ideig rendelkezésre álljanak;
9.4.1.4. elemzi minden egyes vizsgált típussal kapcsolatos eredményt azért, hogy figyelemmel kísérhesse és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát az ipari termelésben elfogadott tűréseken belül;
9.4.1.5. biztosítja, hogy minden egyes járműtípuson legalább ezen előírás 7. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégezzék; a 7. melléklet 2.3.1.6. bekezdésének követelményei ellenére – a gyártó kérésére – a vizsgálatokat olyan járművökön kell elvégezni, amelyek még egyáltalán nem futottak;
9.4.1.6. biztosítja, hogy bármely mintavételt vagy vizsgálati darabot, amely bizonyítja, hogy az nem felel meg a vizsgálati típusnak, következő mintavétel, és további vizsgálat kövesse. Minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártási folyamat helyreállítása érdekében.
Az illetékes hatóságok bármikor ellenőrizhetik azokat a módszereket, amelyeket az egyes gyártási egységekben alkalmaznak.
9.4.2.1. Az ellenőrzések alkalmával az ellenőrt tájékoztatni kell a gyártás ellenőrzéséről és a vizsgálatok nyilvántartásairól.
9.4.2.2. Az ellenőr szúrópróbaszerűen mintát vehet, amelyet a gyártó laboratóriumában bevizsgáltat. A minták legalacsonyabb száma a gyártó által végzett ellenőrzések eredményei függvényében határozható meg.
9.4.2.3. Ha a minőségi szabvány nem kielégítő, vagy ha a 9.4.2.2. bekezdés szerint elvégzett vizsgálatok érvényességét igazolni kell, a felügyelő mintákat vesz, amelyeket elküld a jóváhagyási vizsgálatokat elvégező műszaki szolgálatnak.
9.4.2.4. Az illetékes hatóságok az ebben az előírásban előírt bármely vizsgálatot elvégezhetik.
9.5. Hibridhajtású elektromos járművek
Általános szabályként a CO2-kibocsátás és energiafogyasztás szempontjából jóváhagyott típussal megegyező termék gyártásának biztosítására tett intézkedéseket ezen előírás 4. mellékletében levő mintának megfelelő típus-jóváhagyási bizonyítvány leírása alapján ellenőrzik.
A gyártásmegfelelőség ellenőrzése a gyártó ellenőrzési eljárásának a jóváhagyó hatóság általi értékelésén alapul azért, hogy biztosítsa a járműtípus megfelelőségét a CO2-kibocsátás és az energiafogyasztás szempontjából.
Ha a hatóság nem elégedett a gyártó ellenőrző eljárásával, megkövetelheti, hogy ellenőrző vizsgálatokat hajtsanak végre a gyártásban levő járműveken.
A CO2-kibocsátás megfelelőségét a 9.3.1–9.3.3. bekezdésben leírt statisztikai eljárásokkal ellenőrzik. A járműveket ezen előírás 8. mellékletében leírt eljárás szerint kell vizsgálni.
9.6. A gyártás nem megfelelősége esetén hozott intézkedések
Ha a vizsgálatok alatt nem megfelelőséget állapítanak meg, az illetékes hatóság biztosítja, hogy a lehető leghamarabb minden szükséges lépést megtesznek a gyártásmegfelelőségének helyreállítására.
10. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉN
10.1. Ezen előírásban foglaltak alapján egy járműtípusra kiadott típusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a 9.1. bekezdésben meghatározott követelmények.
10.2. Ha az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban szereplő szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 4. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
11. VÉGLEGESEN MEGSZÜNTETETT GYÁRTÁS
Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti ezen előírás értelmében jóváhagyott járműtípus gyártását, erről tájékoztatja a jóváhagyást megadó hatóságot. Az erre vonatkozó közlemény kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja az előírást alkalmazó, 1958. évi megállapodásban részt vevő többi felet az előírás 4. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon.
12. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSÁÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME
Az előírást alkalmazó 1958. évi megállapodásban részt vevő feleknek el kell küldeniük az Egyesült Nemzetek Titkárságára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatoknak, valamint azoknak az adminisztratív szervezeti egységeknek a nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást, vagy a jóváhagyás elutasítását, kiterjesztését vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.
(1) A motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) 7. mellékletének meghatározása szerint (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 dokumentum).
(2) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia és Montenegró, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Fehéroroszország, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg a megfelelő ECE jelük használatával), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália és 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika és 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta és 51 – Koreai Köztársaság. A többi számot a kerekes járművek, berendezések, és a kerekes járművekre szerelhető, illetve azokon használható alkatrészek egységes műszaki előírásainak elfogadásáról, és az előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodás ratifikálásának vagy a megállapodáshoz való csatlakozás időrendi sorrendjében kell hozzárendelni az országokhoz, és az így kiosztott számokról az Egyesült Nemzetek Főtitkára tájékoztatja a megállapodásban részt vevő szerződő feleket.
(3) a G20 és G23 referencia-üzemanyag középértéke 15 °C-on.
1. MELLÉKLET
A CSAK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTORRAL FELSZERELT JÁRMŰ LÉNYEGES JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ
A következő informácót adott esetben három példányban nyújtják be, és összefoglalást tartalmaz.
Az esetleges rajzoknak megfelelő méretarányúaknak és kellő részletességűeknek kell lenniük. A rajzokat A4-es formátumban, vagy ilyen méretre összehajtva kell benyújtani. Mikroprocesszor által vezérelt funkciók esetén a megfelelő üzemeltetési adatokat is mellékelni kell.
1. ÁLTALÁNOS
1.1. Gyártmány (a gyártó neve): …
1.2. Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): …
Típus azonosítási módja, ha fel van tüntetve a járművön: …
1.3.1. A jelölés helye: …
1.4. A jármű kategóriája: …
1.5. A gyártó neve és címe: …
1.6. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe: …
2. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK
2.1. A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai: …
2.2. Meghajtótengelyek (száma, elhelyezkedése, összekapcsolásuk módja): …
3. TÖMEGEK (kg-ban) (adott esetben lásd a rajzokat)
3.1. A jármű tömege a karosszériával együtt üzemkész állapotban, vagy az alváz és vezetőülés tömege, ha a gyártó nem szerelte fel a karosszériát (beleértve a hűtőfolyadékot, kenőanyagokat, üzemanyagot, pótkereket és a vezető tömegét): …
3.2. A gyártó által megadott műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömeg: …
4. A MOTOR ÉS A MOTOR ALKOTÓRÉSZEINEK LEÍRÁSA
4.1. Belső égésű motor
4.1.1. A motor gyártója: …
A gyártó motorkódja (a motoron lévő jelölés, vagy más azonosítási jel): …
4.1.2.1. Üzemeltetési elv: szikragyújtású/kompressziós gyújtású/négyütemű/kétütemű (1)
A hengerek száma, elrendezése és gyújtási sorrendje:
4.1.2.2.1. Furat (2): … mm
4.1.2.2.2. Löket (2): … mm
4.1.2.3. Motor-lökettérfogat (3): … cm3
4.1.2.4. Térfogati sűrítési viszony (4): …
4.1.2.5. Az égéstér és a dugattyúfej rajzai: …
4.1.2.6. Alapjárati fordulatszám (4): …
4.1.2.7. Szén-monoxid-térfogattartalom a kipufogógázban a motor alapjárati fordulatszámánál: … százalék (a gyártó előírása szerint) (4) …
4.1.2.8. Maximális nettó teljesítmény: … kW min–1
Üzemanyag: benzin/ólmozatlan benzin/dízel olaj/LPF/földgáz (1)
4.1.3.1. Vizsgálati oktánszám (RON): …
Üzemanyag-adagolás
Karburátorral: igen/nem (1)
4.1.4.1.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.1.2. Típus(ok): …
4.1.4.1.3. Beépítettek száma: …
Beállítások (4):
4.1.4.1.4.1. Fúvókák: …
4.1.4.1.4.2. Légtorkok (Venturi-csövek): …
4.1.4.1.4.3. Úszóházszint: …
4.1.4.1.4.4. Úszó tömege: …
4.1.4.1.4.5. Úszó tűszelepe: …
Hidegindító készülék: kézi/automatikus (1)
4.1.4.1.5.1. Üzemeltetési elv: …
4.1.4.1.5.2. Üzemeltetési határértékek/beállítások (1) (4): …
Üzemanyag-befecskendezés (csak kompressziós gyújtású): igen/nem (1)
4.1.4.2.1. Rendszerleírás: …
4.1.4.2.2. Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1)
Befecskendezőszivattyú
4.1.4.2.3.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.2.3.2. Típus(ok): …
4.1.4.2.3.3. Maximális üzemanyag-adagolás (1) (4): … mm3/löket vagy a ciklus a szivattyú fordulatszámánál (1) (4): … min–1 vagy adagolási jelleggörbe: …
4.1.4.2.3.4. Befecskendezésidőzítés (4): …
4.1.4.2.3.5. Előbefecskendezési görbe (4): …
4.1.4.2.3.6. Hitelesítési eljárás: próbapadon/motoron (1)
Fordulatszám-szabályozó:
4.1.4.2.4.1. Típus: …
Leszabályozási pont:
4.1.4.2.4.2.1. Leszabályozási pont terhelésnél: … min–1
4.1.4.2.4.2.2. Leszabályozási pont terhelés nélkül: … min–1
4.1.4.2.4.3. Alapjárati fordulatszám: … min–1
Befecskendező fúvóka (fúvókák):
4.1.4.2.5.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.2.5.2. Típus(ok): …
4.1.4.2.5.3. Nyitó nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe: …
Hidegindító készülék:
4.1.4.2.6.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.2.6.2. Típus(ok): …
4.1.4.2.6.3. Leírás: …
Indító segédberendezés:
4.1.4.2.7.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.2.7.2. Típus(ok): …
4.1.4.2.7.3. Leírás: …
Üzemanyag-befecskendezés (csak szikragyújtás): igen/nem (1)
4.1.4.3.1. Rendszer leírása:
4.1.4.3.2. Működési elv (1): befecskendezés a szívócsőbe (egy ponton/több ponton)/közvetlen befecskendezés/más (kérjük, határozza meg)
|
Vezérlő egység – típus (vagy száma): … |
folytonos befecskendezés esetében információt, más rendszerek esetében egyenértéků adatokat kell adni |
|
Üzemanyag-szabályozó – típus: … |
|
|
Levegőáramlás-érzékelő – típus: … |
|
|
Üzemanyag-elosztó – típus: … |
|
|
Nyomásszabályozó – típus: … |
|
|
Mikrokapcsoló – típus: … |
|
|
Alapjárat-szabályozó csavar típusa: … |
|
|
Fojtószelepház típusa: … |
|
|
Vízhőmérséklet-érzékelő típusa: … |
|
|
Levegőhőmérséklet-érzékelő típusa: … |
|
|
Levegőhőmérséklet-kapcsoló típusa: … |
Elektromágneses interferencia elleni védelem: …
Leírás és/vagy rajz: …
4.1.4.3.3. Gyártmány(ok): …
4.1.4.3.4. Típus(ok): …
4.1.4.3.5. Befecskendezők: Nyitó nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe (4): …
4.1.4.3.6. Befecskendezésidőzítés: …
Hidegindító készülék: …
4.1.4.3.7.1. Üzemeltetési elv(ek): …
4.1.4.3.7.2. Üzemeltetési határértékek/beállítások (1) (4): …
Tápszivattyú
4.1.4.4.1. Nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe: …
LPG üzemanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)
4.1.4.5.1. Jóváhagyási szám a 67. előírás szerint és dokumentáció: …
Elektronikus motorvezérlő egység LPG üzemanyag-ellátás esetén:
4.1.4.5.2.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.5.2.2. Típus: …
4.1.4.5.2.3. Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …
További dokumentáció:
4.1.4.5.3.1. A katalizátorvédelem leírása benzinről LPG üzemanyagra kapcsolásnál vagy vissza: …
4.1.4.5.3.2. Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …
4.1.4.5.3.3. Szimbólum rajza: …
Földgázüzemanyag-ellátó rendszerrel: igen/nem (1)
4.1.4.6.1. Jóváhagyási szám a 67. előírás szerint: …
Elektronikus motorvezérlő egység földgázüzemanyag-ellátás esetén:
4.1.4.6.2.1. Gyártmány(ok): …
4.1.4.6.2.2. Típus: …
4.1.4.6.2.3. Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …
További dokumentáció:
4.1.4.6.3.1. A katalizátorvédelem leírása benzinről földgázra vagy fordítva történő átváltáskor: …
4.1.4.6.3.2. Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): …
4.1.4.6.3.3. Szimbólum rajza: …
Elektromos gyújtás:
4.1.5.1. Gyártmány(ok): …
4.1.5.2. Típus(ok): …
4.1.5.3. Működési elv: …
4.1.5.4. Előgyújtási jelleggörbe (4): …
4.1.5.5. Statikus gyújtásidőzítés (4): … fok a felső holtpont előtt:
4.1.5.6. Megszakító hézag (4): …
4.1.5.7. Gyújtás zárásszöge (4): …
Gyújtógyertyák
4.1.5.8.1. Gyártmány: …
4.1.5.8.2. Típus: …
4.1.5.8.3. Gyújtógyertyahézag beállítása: … mm;
Gyújtótekercs
4.1.5.9.1. Gyártmány: …
4.1.5.9.2. Típus: …
Gyújtási kondenzátor
4.1.5.10.1. Gyártmány: …
4.1.5.10.2. Típus: …
4.1.6. Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)
Szívórendszer:
Turbófeltöltő: igen/nem (1)
4.1.7.1.1. Gyártmány(ok): …
4.1.7.1.2. Típus(ok): …
4.1.7.1.3. A rendszer leírása (maximális töltőnyomás: … kPa, túlnyomáslefúvó szelep)
4.1.7.2. Közbenső levegő-visszahűtő: igen/nem (1)
A szívócsatornák és tartozékaik leírása és rajzai (szívókamra, melegítő berendezés, kiegészítő levegőbeeresztő nyílások stb.): …
4.1.7.3.1. A szívócső leírása (rajzok és/vagy fotók): …
Levegőszűrő, rajzok: …, vagy
4.1.7.3.2.1. Gyártmány(ok): …
4.1.7.3.2.2. Típus(ok): …
Szívás hangtompító, rajzok: …, vagy
4.1.7.3.3.1. Gyártmány(ok): …
4.1.7.3.3.2. Típus(ok): …
Kipufogórendszer:
4.1.8.1. A kipufogórendszer leírása és rajzai: …
Szelepvezérlés vagy egyenértékű adatok:
4.1.9.1. A szelepek maximális emelkedése, nyitási és zárási szögek vagy az alternatív elosztórendszer vezérlési adatai a holtpontokhoz viszonyítva: …
4.1.9.2. Referencia- és/vagy beállítási tartományok (1): …
Alkalmazott kenőanyag:
4.1.10.1. Gyártmány: …
4.1.10.2. Típus: …
Intézkedések levegőszennyezés ellen:
4.1.11.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …
További szennyezésszabályozó berendezések (ha ilyen van és nem tartoznak más tétel alá):
Katalizátor: igen/nem (1)
4.1.11.2.1.1. A katalizátorok és alkatrészek száma: …
4.1.11.2.1.2. A katalizátor(ok) méretei és alakja (térfogat …): …
4.1.11.2.1.3. A katalitikus művelet jellege: …
4.1.11.2.1.4. Teljes nemesfémtöltés: …
4.1.11.2.1.5. Relatív koncentráció: …
4.1.11.2.1.6. Hordozóváz (szerkezeti kialakítás és anyag): …
4.1.11.2.1.7. Cellasűrűség: …
4.1.11.2.1.8. A katalizátorház típusa(i): …
4.1.11.2.1.9. Katalizátor(ok) elhelyezkedése (hely és referenciatávolságok a kipufogórendszerben): …
Regenerálási rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek eljárása, leírása:
4.1.11.2.1.10.1. Az I. típusú üzemi ciklusok, vagy egyenértékű próbapadi ciklusok száma, amelyek két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetén („D” távolság a 10. melléklet 10/1. ábráján): …
4.1.11.2.1.10.2. Két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására szolgáló módszer leírása: …
4.1.11.2.1.10.3. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a szükséges terhelés mértékét, mielőtt a regenerálás megtörténne (vagyis hőmérséklet, nyomás stb.): …
4.1.11.2.1.10.4. A 10. melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …
Oxigénérzékelő: típusa
4.1.11.2.1.11.1. Az oxigénérzékelő elhelyezkedése: …
4.1.11.2.1.11.2. Az oxigénérzékelő szabályozási tartománya: …
Levegőbefecskendezés: igen/nem (1)
4.1.11.2.2.1. Típus (levegőimpulzus, levegőszivattyú, …): …
Kipufogógáz újrakeringetése (EGR): igen/nem (1)
4.1.11.2.3.1. Jellemzők (áramlás, …): …
4.1.11.2.4. Párolgási emissziót csökkentő rendszer.
A berendezések és behangolási állapotuk részletes leírása: …
A párologást csökkentő rendszer rajza: …
Az aktív szén tartály rajza: …
Az üzemanyagtartály rajza az űrtartalom és a szerkezeti anyag megjelölésével: …
Részecskecsapda: igen/nem (1)
4.1.11.2.5.1. A részecskecsapda méretei és alakja (űrtartalma): …
4.1.11.2.5.2. A részecskecsapda típusa és szerkezete: …
4.1.11.2.5.3. A részecskecsapda elhelyezkedése (referenciatávolságok a kipufogórendszerben): …
Regenerálási rendszer/módszer. Leírás és rajz: …
4.1.11.2.5.4.1. Az I. típusú üzemi ciklusok, vagy egyenértékű próbapadi ciklusok száma, amelyek két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetén („D” távolság a 10. melléklet 10/1. ábráján): …
4.1.11.2.5.4.2. Két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására szolgáló módszer leírása: …
4.1.11.2.5.4.3. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a szükséges terhelés mértékét, mielőtt a regenerálás megtörténne (vagyis hőmérséklet, nyomás stb.): …
4.1.11.2.5.4.4. A 10. melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére használt módszer leírása: …
4.1.11.2.6. Egyéb rendszerek (leírás és működési elv): …
4.2. Meghajtó vezérlő egység
4.2.1. Gyártmány: …
4.2.2. Típus: …
4.2.3. Azonosító szám: …
4.3. Erőátvitel
Tengelykapcsoló (típus): …
4.3.1.1. Legnagyobb átalakítási nyomaték: …
Sebességváltó: …
4.3.2.1. Típus: …
4.3.2.2. Motorhoz viszonyított elhelyezkedés: …
4.3.2.3. Vezérlés módja: …
4.3.3. Áttételi arányok
|
|
Áttételi arányok |
Végáttétel |
Teljes áttétel |
|
Maximum CVT esetén (5) |
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
2 |
|
|
|
|
3 |
|
|
|
|
4, 5, stb. |
|
|
|
|
Minimum CVT esetén (5) |
|
|
|
|
Hátrameneti |
|
|
|
5. FELFÜGGESZTÉS
5.1. Gumiabroncsok és kerekek
Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (gumiabroncsok esetében jelezze a méretjelölést, a minimális terhelési kapacitás mutatót, a legkisebb sebességkategória jelölést; a kerekek esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a kiegyenlítés(eke)t:
Tengelyek
5.1.1.1.1. 1. tengely: …
5.1.1.1.2. 2. tengely: …
5.1.1.1.3. 3. tengely: …
5.1.1.1.4. 4. tengely: stb. …
A gördülő kerület felső és alsó határa:
Tengelyek
5.1.2.1.1. 1. tengely: …
5.1.2.1.2. 2. tengely: …
5.1.2.1.3. 3. tengely: …
5.1.2.1.4. 4. tengely: stb. …
5.1.3. A gyártó által javasolt abroncsnyomás(ok): … kPa
6. KAROSSZÉRIA
Ülések: …
6.1.1. Ülések száma: …
(1) A nem kívánt rész törlendő.
(2) Ezt az értéket tizedmilliméter pontossággal kell kerekíteni.
(3) Ezt az értéket π = 3,1416 tényezővel kell kiszámítani, és cm3-re kell kerekíteni.
(4) Adja meg a tűrést.
(5) CVT – folyamatosan változtatható áttétel.
2. MELLÉKLET
A CSAK ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰ LÉNYEGES JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ (1)
A következő információt adott esetben három példányban nyújtják be, és összefoglalást tartalmaz.
Az esetleges rajzoknak megfelelő méretarányúaknak és kellő részletességűeknek kell lenniük. A rajzokat A4-es formátumban, vagy ilyen méretre összehajtva kell benyújtani. Mikroprocesszor által vezérelt funkciók esetén a megfelelő üzemeltetési adatokat is mellékelni kell.
1. ÁLTALÁNOS
1.1. Gyártmány (a gyártó neve): …
1.2. Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): …
Típus azonosítási módja, ha fel van tüntetve a járművön: …
1.3.1. A jelölés helye: …
1.4. A jármű kategóriája: …
1.5. A gyártó neve és címe: …
1.6. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe, ahol alkalmazható: …
2. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK
2.1. A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai: …
2.2. Meghajtótengelyek (szám, elhelyezkedés, összekapcsolásuk módja): …
3. TÖMEGEK (kg-ban) (adott esetben lásd a rajzokat)
3.1. Az üzemkész állapotban lévő, karosszériával rendelkező jármű tömege, vagy az alváz és vezetőülés tömege, ha a gyártó nem szerelte fel a karosszériát (beleértve a hűtőfolyadékot, kenőanyagokat, üzemanyagot, pótkereket és a vezető tömegét): …
3.2. A gyártó által megadott műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömeg: …
4. A MOTOR ÉS A MOTOR ALKOTÓRÉSZEINEK LEÍRÁSA
4.1. Az elektromos meghajtás általános leírása
4.1.1. Gyártmány: …
4.1.2. Típus: …
4.1.3. Használata (2): egyetlen motor/több motor (számuk): …
4.1.4. Az átvitel elrendezése: párhuzamos/transzaxiális/egyéb, pontosan: …
…
4.1.5. Vizsgálati feszültség: … V
4.1.6. A motor névleges fordulatszáma: … perc–1
4.1.7. A motor legnagyobb fordulatszáma: … perc–1
vagy alaphelyzetben:
csökkentő kimeneti tengely/sebességváltó fordulatszáma (kérjük, határozza meg a bekapcsolt sebességfokozatot): … perc–1
4.1.8. Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (3): … perc–1
4.1.9. Legnagyobb teljesítmény: … kW
4.1.10. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: … kW
4.1.11. Rugalmas tartomány (ahol P ≥ a legnagyobb terhelés 90 %-a):
fordulatszám a tartomány kezdetén: … perc–1
fordulatszám a tartomány végén: … perc–1
4.2. Targoncaakkumulátor
4.2.1. Az akkumulátor kereskedelmi megnevezése és márkajele: …
4.2.2. Az elektrokémiai párosítás fajtája …
4.2.3. Névleges feszültség: … V
4.2.4. Az akkumulátor legnagyobb 30 perces teljesítménye (állandó kisütés): … kW
Az akkumulátor 2 órás kisütése (állandó kisütés vagy állandó áram) (2):
4.2.5.1. Akkumulátor-energia: … kWh
4.2.5.2. Akkumulátor-kapacitás: … Ah 2 órán át
4.2.5.3. A kisütési végfeszültség értéke: … V
4.2.6. A kisütés végének jelzése, amely a jármű kötelező … megállításához vezet (4):
4.2.7. Akkumulátor tömege: … kg
4.3. Elektromos motor
Működési elv:
4.3.1.1. egyenáram/váltóáram (2)/fázisok száma: …
4.3.1.2. különgerjesztés/soros/vegyes (2)
4.3.1.3. szinkron/aszinkron (2)
4.3.1.4. tekercselt forgórész/állandó mágnesekkel/foglalattal (2)
4.3.1.5. a motor pólusainak száma: …
4.3.2. Inerciatömeg: …
4.4. Teljesítményszabályozó
4.4.1. Gyártmány:
4.4.2. Típus
4.4.3. Szabályozás elve: vektoros/nyitott hurkos/zárt hurkos/egyéb (éspedig) (2): …
4.4.4. A motort tápláló legnagyobb hatásos áramerősség (3): … A … másodperc alatt
4.4.5. Az alkalmazott feszültségtartomány: … volttól … voltig.
4.5. Hűtőrendszer:
|
motor |
: |
folyadék/levegő (2) |
|
szabályozó |
: |
folyadék/levegő (2) |
A folyadékos hűtőrendszer jellemzői:
4.5.1.1. … tulajdonságú folyadékot keringető szivattyú: van/nincs (2)
4.5.1.2. A szivattyú jellemzői, vagy gyártmánya(i) és típusa(i): …
4.5.1.3. Termosztát: beállítása …
4.5.1.4. Hűtő: rajz(ok), vagy a gyártmány(ok) és típus(ok): …
4.5.1.5. Kioldószelep: nyomás beállítása: …
4.5.1.6. Ventilátor: jellemzői, vagy gyártmánya(i) és típusa(i): …
4.5.1.7. Ventilátor-csatorna: …
A léghűtéses rendszer jellemzői:
4.5.2.1. Fúvó: jellemzői, vagy gyártmánya(i) és típusa(i): …
4.5.2.2. Gyári levegővezetékek: …
4.5.2.3. Hőmérséklet-szabályozó rendszer: van/nincs (2)
4.5.2.4. Rövid leírás: …
4.5.2.5. Légszűrő: … gyártmány(ok): … típus(ok): …
|
A gyártó által megengedett hőmérsékletek |
legnagyobb hőmérséklet |
|
A motor kimeneténél: |
… °C |
|
A szabályozó bemenetelénél: |
… °C |
|
A motor referenciapontjában/pontjaiban: |
… °C |
|
A szabályozó referenciapontjában/pontjaiban: |
… °C |
4.6. Szigetelési kategóriája: …
4.7. Nemzetközi védelmi kód (IP-kód): …
|
Kenési rendszer elve (2): |
Csapágyak: |
csúszó/golyós |
|
|
Kenőanyag: |
zsír/olaj |
|
|
Olajtömítés |
van/nincs |
|
|
Keringetés |
van/nincs |
4.9. Az erőátvitel leírása
4.9.1. Meghajtott kerekek: elől/hátul/4 x 4 (2)
4.9.2. Az erőátvitel típusa: kézi/automatikus (2)
Az áttételi arányok száma…
|
Sebességfokozat |
Keréksebesség |
Áttételi arány |
Motorfordulat |
|
1 |
|
|
|
|
2 |
|
|
|
|
3 |
|
|
|
|
4 |
|
|
|
|
5 |
|
|
|
|
Hátrameneti |
|
|
|
min. CVT (Folyamatosan változtatható teljesítmény-átvitel): …
max. CVT: …
4.9.4. Ajánlások a sebességváltáshoz
|
1 → 2: … |
2 → 1: … |
|
2 → 3: … |
3 → 2: … |
|
3 → 4: … |
4 → 3: … |
|
4 → 5: … |
5 → 4: … |
|
gyorsítóváltó be: … |
gyorsítóváltó ki: … |
5. TÖLTŐ
5.1. Töltő: fedélzeti/külső (2)
Külső egység esetén határozza meg a töltőt (márkajel, modell): …
…
5.2. A töltő normál profiljának leírása: …
A fővezetékek jellemzői:
5.3.1. A fővezeték típusa: egy fázis/három fázis (2)
5.3.2. Feszültség: …
5.4. Várakozási periódus kisütés végén és töltéskezdetén: …
5.5. A teljes töltés elméleti időtartama: …
6. FELFÜGGESZTÉS
6.1. Gumiabroncsok és kerekek
Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (gumiabroncsok esetében jelezze a méretjelölést, a minimális terhelési kapacitás mutatót, a legkisebb sebességkategória jelölést; a kerekek esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a kiegyenlítés(eke)t:
Tengelyek
6.1.1.1.1. 1. tengely: …
6.1.1.1.2. 2. tengely: …
6.1.1.1.3. 3. tengely: …
6.1.1.1.4. 4. tengely: stb …
A gördülő kerület felső és alsó határa:
Tengelyek
6.1.2.1.1. 1. tengely: …
6.1.2.1.2. 2. tengely: …
6.1.2.1.3. 3. tengely: …
6.1.2.1.4. 4. tengely: stb…
6.1.3. A gyártó által javasolt abroncsnyomás(ok): … kPa
7. KAROSSZÉRIA
Ülések: …
7.1.1. Ülések száma: …
8. TEHETETLEN TÖMEG
8.1. A teljes első tengely tehetetlenségitömeg-egyenértéke: …
8.2. A teljes hátsó tengely tehetetlenségitömeg-egyenértéke: …
(1) Nem szokványos motorok vagy rendszerek esetén a gyártó bocsátja rendelkezésre a továbbiakban szükséges adatokat.
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) Adja meg a tűrést.
(4) Adott esetben.
3. MELLÉKLET
A HIBRID ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰ LÉNYEGES JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ
A következő információt adott esetben három példányban nyújtják be, és összefoglalást tartalmaz.
Az esetleges rajzoknak megfelelő méretarányúaknak és kellő részletességűeknek kell lenniük. A rajzokat A4-es formátumban, vagy ilyen méretre összehajtva kell benyújtani. Mikroprocesszor által vezérelt funkciók esetén a megfelelő üzemeltetési adatokat is mellékelni kell.
1. ÁLTALÁNOS
1.1. Gyártmány (a gyártó neve): …
1.2. Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): …
Típus azonosítási módja, ha fel van tüntetve a járművön: …
1.3.1. A jelölés helye: …
1.4. A jármű kategóriája: …
1.5. A gyártó neve és címe: …
1.6. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe ahol alkalmazható: …
2. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK
2.1. A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai: …
2.2. Meghajtótengelyek (szám, elhelyezkedés, összekapcsolásuk módja): …
3. TÖMEGEK (kg-ban) (adott esetben lásd a rajzokat)
3.1. Az üzemkész állapotban lévő, karosszériával rendelkező jármű tömege, vagy az alváz és vezetőülés tömege, ha a gyártó nem szerelte fel a karosszériát (beleértve a hűtőfolyadékot, kenőanyagokat, üzemanyagot, pótkereket és a vezető tömegét): …
3.2. A gyártó által megadott műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömeg: …
4. A MOTOR ÉS A MOTOR ALKOTÓRÉSZEINEK LEÍRÁSA
4.1. A hibridhajtású elektromos meghajtású jármű leírása
4.1.1. A hibridhajtású elektromos meghajtású jármű kategóriája: járművön kívüli töltéssel/járművön történő töltéssel (1)
|
Üzemmódkapcsoló: |
igen/nem (1) |
Választható üzemmódok:
|
Tisztán elektromos: |
igen/nem (1) |
|
Tisztán üzemanyag-fogyasztó: |
igen/nem (1) |
|
Hibrid üzemmódok: |
igen/nem (1) (ha igen, rövid leírás) |
A hibridhajtású elektromos meghajtás általános leírása
4.1.3.1. A hibrid meghajtó rendszer elrendezésének rajza (meghajtás/motor/átviteli kombináció (1)):
4.1.3.2. Az általános hibrid meghajtó működési elvének leírása: …
4.1.4. A jármű elektromos hatósugara (a 9. melléklet szerint) … km
4.1.5. A gyártó ajánlásai az előkondícionálásra: …
4.2. Belső égésű motor
4.2.1. A motor gyártója: …
A gyártó motorkódja (a motoron lévő jelölés szerint, vagy más azonosítási jel) …
4.2.2.1. Üzemeltetési elv: vezérelt-gyújtású/kompressziós gyújtású/négyütemű/kétütemű (1)
A hengerek száma, elrendezése és gyújtási sorrendje: …
4.2.2.2.1. Furat (2): … mm;
4.2.2.2.2. Löket (2): … mm;
4.2.2.3. Motor-lökettérfogat (3): … cm3
4.2.2.4. Térfogati sűrítési viszony (4): …
4.2.2.5. Az égéstér és a dugattyúfej rajza: …
4.2.2.6. Normál alapjárati fordulatszám (4): …
4.2.2.7. A szén-monoxid térfogattartalma a kipufogógázban alapjáratnál: … százalék (a gyártó előírása szerint) (4)
4.2.2.8. Maximális nettó teljesítmény: … kW … min–1
Üzemanyag: benzin/ólmozatlan benzin/dízelolaj/LPF/földgáz (1)
4.2.3.1. Vizsgálati oktánszám (RON): …
4.2.4. Üzemanyag-adagolás
Karburátorral: igen/nem (1)
4.2.4.1.1. Gyártmány(ok): …
4.2.4.1.2. Típus(ok): …
4.2.4.1.3. Beépítettek száma: …
Beállítások (4):
4.2.4.1.4.1. Fúvókák: …
4.2.4.1.4.2. Légtorkok: …
4.2.4.1.4.3. Úszóházszint: …
4.2.4.1.4.4. Úszó tömege: …
4.2.4.1.4.5. Úszó tűszelepe: …
Hidegindító készülék: kézi/automatikus (1)
4.2.4.1.5.1. Üzemeltetési elv: …
4.2.4.1.5.2. Üzemeltetési határértékek/beállítások (1) (4): …
Üzemanyag-befecskendezés (csak kompressziós gyújtású): igen/nem (1)
4.2.4.2.1. Rendszerleírás: …
4.2.4.2.2. Üzemeltetési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1)
Befecskendezőszivattyú
4.2.4.2.3.1. Gyártmány(ok): …
4.2.4.2.3.2. Típus(ok): …
4.2.4.2.3.3. Maximális üzemanyag-adagolás (1) (4): … mm3/löket vagy a ciklus a szivattyú fordulatszámánál (1) (4): … min–1 vagy a jelleggörbe: …
4.2.4.2.3.4. Befecskendezés időzítése (4): …
4.2.4.2.3.5. Előbefecskendezési görbe (4): …
4.2.4.2.3.6. Hitelesítési eljárás: próbapadon/motoron (1)
Fordulatszám-szabályozó:
4.2.4.2.4.1. Típus: …
Leszabályozási pont: …
4.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási pont terhelésnél: … perc–1
4.2.4.2.4.2.2. Leszabályozási pont terhelés nélkül: … perc–1
4.2.4.2.4.3. Normál alapjárati fordulatszám: … perc–1
Befecskendezőfúvóka (fúvókák):
4.2.4.2.5.1. Gyártmány(ok): …
4.2.4.2.5.2. Típus(ok): …
4.2.4.2.5.3. Nyitási nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe: …
Hidegindító készülék:
4.2.4.2.6.1. Gyártmány(ok): …
4.2.4.2.6.2. Típus(ok): …
4.2.4.2.6.3. Leírás: …
Indító segédberendezés:
4.2.4.2.7.1. Gyártmány(ok): …
4.2.4.2.7.2. Típus(ok): …
4.2.4.2.7.3. Leírás: …
Üzemanyagbefecskendezés (csak szikragyújtású): igen/nem (1)
4.2.4.3.1. Rendszerleírás: …
4.2.4.3.2. Üzemeltetési elv (1): befecskendezés a szívócsőbe (egy ponton/több pontoon)/közvetlen befecskendezés/más (kérjük, határozza meg)
|
Vezérlő egység – típusa (vagy száma): … |
folytonos befecskendezés esetében információt, más rendszerek esetében egyenértékű adatokat kell adni |
|
Üzemanyag-szabályozás – típusa: … |
|
|
Levegőáramlás-érzékelő – típusa: … |
|
|
Üzemanyag-elosztó – típusa: … |
|
|
Nyomás-szabályozás – típusa: … |
|
|
Mikrokapcsoló – típusa: … |
|
|
Alapjárat-szabályozó csavar – típusa: … |
|
|
Fojtószelep-ház – típusa: … |
|
|
Vízhőmérséklet-érzékelő – típusa: … |
|
|
Levegőhőmérséklet-érzékelő – típusa: … |
|
|
Levegőhőmérséklet-kapcsoló – típusa: … |
Elektromágneses interferencia elleni védelem: …
Leírás és/vagy rajz: …
4.2.4.3.3. Gyártmány(ok): …
4.2.4.3.4. Típus(ok): …
4.2.4.3.5. Befecskendezőfúvóka: Nyitási nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe (4): …
4.2.4.3.6. Befecskendezés időzítése: …
Hidegindító készülék: …
4.2.4.3.7.1. Üzemeltetési elv(ek): …
4.2.4.3.7.2. Üzemeltetési határértékek/beállítások (1) (4): …
Tápszivattyú
4.2.4.4.1. Nyomás (4): … kPa vagy jelleggörbe: …
Elektromos gyújtás:
4.2.5.1. Gyártmány(ok): …
4.2.5.2. Típus(ok): …
4.2.5.3. Üzemeltetési elv: …
4.2.5.4. Előgyújtás görbéje (4): …
4.2.5.5. Statikus gyújtásidőzítés (4): … fok a felső holtpont előtt:
4.2.5.6. Megszakítóhézag (4): …
4.2.5.7. Gyújtás zárásszöge (4): …
Gyújtógyertyák
4.2.5.8.1. Gyártmány: …
4.2.5.8.2. Típus: …
4.2.5.8.3. Gyújtógyertyahézag beállítása: … mm
Gyújtótekercs
4.2.5.9.1. Gyártmány: …
4.2.5.9.2. Típus: …
Gyújtás kondenzátora
4.2.5.10.1. Gyártmány: …
4.2.5.10.2. Típus: …
4.2.6. Hűtőrenszer: folyadék/levegő (1)
Szívórendszer:
Feltöltő: igen/nem (1)
4.2.7.1.1. Gyártmány(ok): …
4.2.7.1.2. Típus(ok): …
4.2.7.1.3. A rendszer leírása (maximális feltöltési nyomás: … kPa, túlnyomás-lefúvó szelep)
4.2.7.2. Közbensőlevegő-visszahűtő: igen/nem (1)
A szívócsövek és tartozékaik leírása és rajzai (szívókamra, melegítő berendezés, járulékos levegőcső stb.): …
4.2.7.3.1. A szívócső leírása (beleértve a rajzokat és/vagy fotókat): …
Légszűrő, rajzok: …, vagy
4.2.7.3.2.1. Gyártmány(ok): …
4.2.7.3.2.2. Típus(ok): …
Szívás hangtompító, rajzok: …, vagy
4.2.7.3.3.1. Gyártmány(ok): …
4.2.7.3.3.2. Típus(ok): …
Kipufogórendszer:
4.2.8.1. A kipufogórendszer leírása és rajzai: …
Szelepvezérlés beállítása vagy egyenértékű adatok:
4.2.9.1. A szelepek maximális emelkedése, nyitási és zárási szögek vagy az alternatív elosztórendszer vezérlési adatai a holtpontokhoz viszonyítva: …
4.2.9.2. Referencia- és/vagy beállítási tartományok (1): …
Alkalmazott kenőanyag:
4.2.10.1. Gyártmány: …
4.2.10.2. Típus: …
Intézkedések levegőszennyezés ellen:
4.2.11.1. Katergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …
További szennyezésszabályozó berendezések (ha ilyen van és nem tartoznak más tétel alá): …
Katalizátor: igen/nem (1)
4.2.11.2.1.1. A katalizátorok és alkatrészek száma: …
4.2.11.2.1.2. A katalizátor(ok) méretei és alakja (térfogat …): …
4.2.11.2.1.3. A katalitikus művelet jellege: …
4.2.11.2.1.4. A felhasznált nemesfém teljes mennyisége: …
4.2.11.2.1.5. Relatív koncentráció: …
4.2.11.2.1.6. Hordozóváz (szerkezeti kialakítás és anyag): …
4.2.11.2.1.7. Cellasűrűség: …
4.2.11.2.1.8. A katalizátorház típusa(i): …
4.2.11.2.1.9. Katalizátor(ok) elhelyezkedése (hely és referenciatávolságok a kipufogórendszerben): …
Oxigénérzékelő: típus…
4.2.11.2.1.10.1. Az oxigénérzékelő helye: …
4.2.11.2.1.10.2. Az oxigénérzékelő szabályozási tartománya: …
Levegőbefecskendezés: igen/nem (1)
4.2.11.2.2.1. Típus (levegőimpulzus, levegőszivattyú, …): …
Kipufogógáz újrakeringetése (EGR): igen/nem (1)
4.2.11.2.3.1. Jellemzők (áramlás, …): …
4.2.11.2.4. Párolgási emissziót csökkentő rendszer.
A szerkezetek teljes részletes leírása és beállításuk: …
A párolgást csökkentő rendszer rajza: …
Az aktívszén-tartály rajza: …
Az üzemanyagtartály rajza a űrtartalom és anyagának megjelölésével: …
Részecske csapda: igen/nem (1)
4.2.11.2.5.1. A részecskecsapda mérete és alakja (kapacitás): …
4.2.11.2.5.2. A részecskecsapda típusa és szerkezete: …
4.2.11.2.5.3. A részecskecsapda elhelyezkedése (referenciatávolságok a kipufogórendszerben): …
4.2.11.2.6. Egyéb rendszerek (leírás és működési elv): …
4.3. Vontató akkumulátor/energiatároló készülék
Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor …): …
4.3.1.1. Gyártmány: …
4.3.1.2. Típus: …
4.3.1.3. Azonosító szám: …
4.3.1.4. Az elektrokémiai párosítás fajtája: …
4.3.1.5. Energia: … (akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J, …)
4.3.1.6. Töltő: fedélzeti/külső/nincs (1)
4.4. Elektromos gépek (minden elektromos gépről külön leírást készítsen)
4.4.1. Gyártmány: …
4.4.2. Típus: …
Alapfelhasználás: vontató motor/generátor (1)
4.4.3.1. Vontatómotorként: egyes motor/több motor (1) (számuk): …
4.4.4. Legnagyobb teljesítmény: … kW
Üzemeltetési elv:
4.4.5.1. egyenáram/váltóáram/fázisok száma (1): …
4.4.5.2. külön gerjesztés/soros/összetett (1)
4.4.5.3. szinkron/aszinkron (1)
4.5. Meghajtó vezérlő egység
4.5.1. Gyártmány: …
4.5.2. Típus: …
4.5.3. Azonosító szám: …
4.6. Áramszabályozó
4.6.1. Gyártmány: …
4.6.2. Típus: …
4.6.3. Azonosító szám: …
4.7. Erőtávitel
Tengelykapcsoló (típus): …
4.7.1.1. Legnagyobb nyomatékátalakítás: …
Sebességváltó: …
4.7.2.1. Típus: …
4.7.2.2. Motorhoz viszonyított elhelyezkedés: …
4.7.2.3. Vezérlés módjaszer: …
4.7.3. Áttételi arányok
|
|
Áttételi arányok |
Végáttétel |
Teljes áttétel |
|
Maximális CVT (5) |
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
2 |
|
|
|
|
3 |
|
|
|
|
4, 5, egyéb |
|
|
|
|
Minimális CVT (5) |
|
|
|
|
Hátrameneti |
|
|
|
5. FELFÜGGESZTÉS
5.1. Gumiabroncsok és kerekek
Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (gumiabroncsok esetében jelezze a méretjelölést, a minimális terhelési kapacitás mutatót, a legkisebb sebességkategória jelölést; a kerekek esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a kiegyenlítés(eke)t: …
Tengelyek
5.1.1.1.1. 1. tengely: …
5.1.1.1.2. 2. tengely: …
5.1.1.1.3. 3. tengely: …
5.1.1.1.4. 4. tengely: stb. …
A gördülő kerület felső és alsó határa: …
Tengelyek
5.1.2.1.1. 1. tengely: …
5.1.2.1.2. 2. tengely: …
5.1.2.1.3. 3. tengely: …
5.1.2.1.4. 4. tengely: stb. …
5.1.3. A gyártó által javasolt gumiabroncsnyomás(ok): … kPa
6. KAROSSZÉRIA
Ülések: …
6.1.1. Ülések száma: …
7. TEHETETLENSÉGI TÖMEG
7.1. A teljes első tengely tehetetlenségitömeg-egyenértéke: …
7.2. A teljes hátsó tengely tehetetlenségitömeg-egyenértéke: …
(1) A nem kívánt rész törlendő.
(2) Ezt az értéket tizedmilliméter pontossággal kell kerekíteni.
(3) Ezt az értéket π = 3,1416 értékkel kell számítani, és felkerekíteni a legközelebbi cm3-re.
(4) Adja meg a tűrést.
(5) CVT – folyamatosan változtatható áttétel.
4. MELLÉKLET
KÖZLEMÉNY
(Legnagyobb méret: A4 [210 × 297 mm])
|
|
|
|
|
A kiállító |
hatóság neve: … … … |
|
|
melynek tárgya (2): |
JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA |
a 101. számú rendelet szerinti járműtípusra
|
Jóváhagyás sz.: … |
Kiterjesztés sz.: … |
1. A gépjármű kereskedelmi neve vagy védjegye: …
2. Jármű típusa: …
3. Jármű kategóriája: …
4. Gyártó neve és címe: …
5. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: …
A jármű leírása: …
6.1. A menetkész jármű tömege: …
6.2. Legnagyobb megengedett tömeg: …
6.3. A karosszéria típusa: szalon, kombi, kupé (2)
6.4. Meghajtás: első kerék/hátsó kerék/négy kerék (2)
6.5. Tisztán elektromos jármű: igen/nem (2)
Hibrid elektromos jármű: igen/nem (2)
6.6.1. A hibridhajtású elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltéssel/járművön történő töltéssel (2)
6.6.2. Üzemmódkapcsoló: igen/nem (2)
6.7. Belső égésű motor
6.7.1. Hengerkapacitás: …
6.7.2. Üzemanyag-adagolás karburátor/befecskendezés (2)
6.7.3. A gyártó által javasolt üzemanyag: …
6.7.4. LPG/földgáz (2) esetében a vizsgálathoz használt referencia-üzemanyag (pl. G20, G25): …
6.7.5. Legnagyobb motorteljesítmény: … kW: … perc–1
6.7.6. Feltöltőkompresszor: van/nincs (2)
6.7.7. Elektromos gyújtás: kompressziós gyújtás/vezérelt gyújtás (mechanikus vagy elektronikus) (2)
6.8. Meghajtás (csak elektromos járműhöz vagy hibridhajtású elektromos járműhöz) (2)
6.8.1. Maximális nettó teljesítmény: … kW: … perc–1-től … perc–1-ig.
6.8.2. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: … kW
6.8.3. Működési elv: …
6.9. Vontatóakkumulátor (csak elektromos járműhöz vagy hibridhajtású elektromos járműhöz)
6.9.1. Névleges feszültség: … V
6.9.2. Kapacitás (2 órára): … Ah
6.9.3. Az akkumulátor legnagyobb 30 perces teljesítménye: … kW
6.9.4. Töltő: fedélzeti/külső (2)
6.10. Erőátvitel
6.10.1. A sebességváltó típusa: kézi/automatikus/változó erőátvitel (2)
6.10.2. Áttételi arányok száma: …
6.10.3. Áttételi arányok (beleértve az abroncs futófelületének kerületét terhelés alatt): közúti sebesség (km/h) a hajtómű 1 000 percenkénti fordulatszámánál (perc–1):
Első fokozat: …
Második fokozat: …
Harmadik fokozat: …
Negyedik fokozat: …
Ötödik fokozat: …
Gyorsítófokozat: …
6.10.4. Végáttétel: …
6.11. Abroncsok
Típus: …
Méretek: …
Gördülő kerület terhelés alatt: …
7. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
7.1. Belső égésű motorral felszerelt és kívülről nem feltölthető (NOVC) hibridhajtású elektromos jármű (2)
CO2-tömeg-kibocsátások
7.1.1.1. Városi körülmények: … g/km
7.1.1.2. Városon kívüli körülmények: … g/km
7.1.1.3. Kombinált: … g/km
7.1.2.1. Üzemanyag-fogyasztás (városi körülmények): … l/100 km
7.1.2.2. Üzemanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények): … l/100 km
7.1.2.3. Üzemanyag-fogyasztás (kombinált): … l/100 km
7.1.3. Periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt, csak belső égésű motorral meghajtott járműveknél ezen előírás 2.16. bekezdése szerint a vizsgálati eredményeket a 10. melléklet alapján nyert Ki tényezővel kell megszorozni.
7.2. Tisztán elektromos meghajtású járművek (2)
Az elektromosenergia-fogyasztás mérése.
7.2.1.1. Elektromosenergia-fogyasztás: … Wh/km
7.2.1.2. A ciklus végrehajtásánál a tűrések nélküli összes idő: … s
A hatótávolság mérése:
7.2.2.1. Hatótávolság: … km
7.2.2.2. A ciklus végrehajtásánál a tűrések nélküli összes idő: … s
7.3. Kívülről feltölthető (OVC) hibridhajtású elektromos jármű:
7.3.1. CO2-tömeg-kibocsátás (A. feltétel, kombinált (5)): … g/km
7.3.2. CO2-tömeg-kibocsátás (B. feltétel, kombinált (5)): … g/km
7.3.3. CO2-tömeg-kibocsátás (súlyozott, kombinált (5)): … g/km
7.3.4. Üzemanyag-fogyasztás (A. feltétel, kombinált (5)): … l/100 km
7.3.5. Üzemanyag-fogyasztás (B. feltétel, kombinált (5)): … l/100 km
7.3.6. Üzemanyag-fogyasztás (súlyozott, kombinált (5)): … l/100 km
7.3.7. Elektromosenergia-fogyasztás (A. feltétel, kombinált (5)): … Wh/km
7.3.8. Elektromosenergia-fogyasztás (B. feltétel, kombinált (5)): … Wh/km
7.3.9. Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, kombinált (5)): … Wh/km
7.3.10. Elektromos hatósugár: … km
8. A járművet jóváhagyásra benyújtották: …
9. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
10. A szolgálat által kiadott jelentés száma: …
11. E szolgálat által kiadott jelentés dátuma: …
12. A jóváhagyást megadták/kiterjesztették/elutasították/visszavonták (2)
13. A kiterjesztés indoka (adott esetben): …
14. Megjegyzések: …
15. A jóváhagyási jel helye a járművön: …
16. Hely: …
17. Dátum: …
18. Aláírás: …
(1) A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosító száma (lásd az ebben az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) Ismételjék meg benzinre és gáznemű tüzelőanyagra olyan járművek esetében, amelyek vagy benzin vagy gáznemű üzemanyaggal is működnek.
(4) Földgázzal üzemelő járműveknél a l/100 km egységet m3/km egységgel kell helyettesíteni.
(5) A kombinált ciklusban mérve, ún. 1. rész (városi) és 2. rész (városon kívüli) együtt.
5. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE
A. MINTA
(Lásd az előírás 4.4. bekezdését.)
A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a kérdéses járműtípust Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a CO2-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás vagy az elektromosenergia-fogyasztás és elektromos hatósugár mérése szempontjából, a 101. előírás szerint, 002492 jóváhagyási szám alatt. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 101. előírás eredeti változatának követelményeivel összhangban adták meg.
B. MINTA
(Lásd az előírás 4.5. bekezdését.)
A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a kérdéses járműtípust Hollandiában (E 4), a 101. és a 83. előírás alapján egyaránt jóváhagyták (1). A jóváhagyási számok első két számjegye azt jelzi, hogy az egyes jóváhagyások megadásakor a 101. előírást még eredeti formájában volt hatályban, a 83. előírás ezzel szemben már tartalmazta a 02. módosítássorozatot.
(1) A második szám csak példaként szolgál.
6. MELLÉKLET
MÓDSZER A CSAK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTORRAL FELSZERELT JÁRMŰVEK SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MÉRÉSÉRE
1. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK
1.1. A csak belső égésű motorral felszerelt járművek szén-dioxid- (CO2-) kibocsátását és üzemanyag-fogyasztását a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. mellékletében meghatározott I. típusú vizsgálat eljárása szerint kell meghatározni.
1.2. A szén-dioxid- (CO2-) kibocsátást és üzemanyag-fogyasztást külön kell meghatározni a meghatározott vezetési ciklus 1. részére (városi vezetés) és 2. részére (városon kívüli vezetés).
A jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. mellékletében meghatározott feltételek mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:
1.3.1. A vizsgálat során csak a jármű működéséhez szükséges berendezéseket lehet használni. Ha a motor beszívott levegőjének hőmérsékletét kézzel működtetett szerkezettel szabályozzák, az olyan helyzetben van, amelyet a gyártó a vizsgálat végzésének környező hőmérsékletéhez előírt. Általában a normál üzemeltetéshez szükséges segédberendezéseket alkalmazzák.
1.3.2. Ha a hűtőventillátor működését hőmérséklet szabályozza, az a járművön normál üzemi helyzetben van. Az utastér fűtőrendszerét, valamint minden légkondicionáló berendezést ki kell kapcsolni, azonban az ilyen rendszerek kompresszora normál módon működik.
1.3.3. Ha a járműre feltöltőkompresszort szereltek, ez a vizsgálatok idején normál üzemi helyzetben van.
1.3.4. Minden esetben a gyártó által javasolt kenőanyagot kell használni, melyeket a vizsgálati jelentésben is fel kell tüntetni.
1.3.5. A gumiabroncsok a gyártó által eredetileg meghatározott típusúak, a vizsgálati terheléshez és sebességhez javasolt nyomásra felfújva. A nyomási értékeket a vizsgálati jelentésben is fel kell tüntetni.
1.4. CO2- és üzemanyag-fogyasztási értékek kiszámítása
A kibocsátott CO2 tömeg g/km-ben kifejezve, a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. mellékletének 8. függelékében meghatározott rendelkezések alkalmazásával kell kiszámítani.
1.4.1.1. E számításhoz a CO2 sűrűsége QCO2 = 1,964 g/liter.
1.4.2. Az üzemanyag-fogyasztás értékeit azokból a mérési eredményekből meghatározott szénhidrogén-, szén-monoxid- és szén-dioxid-kibocsátásokból kell kiszámítani, amelyek a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. mellékletének 8. függelékében meghatározott rendelkezéseket használják fel.
1.4.3. Az üzemanyag-fogyasztást, liter/100 km-ben kifejezve (benzin, LPG vagy dízel használata esetén) vagy m3/100 km-ben (földgáz esetén), az alábbi képletek szerint kell kiszámítani:
|
a) |
a benzinüzemű, szikragyújtású motorral felszerelt járművekre: FC = (0,1154/D) × [(0,866 × HC)+(0,429 × CO)+(0,273 × CO2)]; |
|
b) |
az LPG-üzemű, szikragyújtású motorral felszerelt járművekre: FCnorm = (0,1212/0,538) × [(0,825 × HC) + (0,429 × CO) + (0,273 × CO2)]. Amennyiben a vizsgálathoz használt üzemanyag összetétele különbözik a normál fogyasztás kiszámításához feltételezett összetételtől, a gyártó kérésére az alábbiak szerinti korrekciós tényezőt lehet alkalmazni: FCnorm = (0,1212/0,538) × (cf) × [(0,825 × HC) + (0,429 × CO)+(0,273 × CO2)]. Az alkalmazható cf korrekciós tényezőt az alábbiak szerint kell meghatározni: cf = 0,825 + 0,0693 × nactual. ahol: nactual a felhasznált üzemanyag tényleges H/C aránya |
|
c) |
a földgázüzemű, szikragyújtású motorral felszerelt járművekre: Fcnorm = (0,1336/0,654) × [(0,749 × HC) + (0,429 × CO) + (0,273 × CO2)]; |
|
d) |
a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekre: FC = (0,1155/D) × [(0,866 × HC) + (0,429 × CO) + (0,273 × CO2)]. Ezekben a képletekben:
Gáznemű üzemanyag esetén ez a 15 °C hőmérsékleten mért sűrűség. |
7. MELLÉKLET
A CSAK ELEKTROMOS MOTORRAL FELSZERELT JÁRMŰVEK ELEKTROMOSENERGIA-FOGYASZTÁSÁNAK MÉRÉSI MÓDSZERE
1. VIZSGÁLATI MŰVELETSOROZAT
1.1. Összetétel
A vizsgálati műveletsorozat két részből áll (lásd 1. ábra):
|
a) |
négy elemi városi ciklusból álló városi ciklus; |
|
b) |
városon kívüli ciklus. |
Többfokozatú kézi sebességváltómű esetében a vezető a sebességeket a gyártó előírása szerint váltja.
Ha a járművön a vezető több vezetési mód között választhat, a célgörbéhez legjobban illeszkedő módot kell választani.
1. ábra:
Vizsgálati műveletsorozat – M1 és N1 kategóriás járművekhez
|
Elméleti távolság |
= |
11 022 m |
|
Átlagos sebesség |
= |
33,6 km/h |
1.2. Városi ciklus
A városi ciklus négy, 195 másodperces elemi ciklusból áll, és összesen 780 másodpercig tart.
Az elemi városi ciklust a 2. ábra és az 1. táblázat írja le.
2. ábra:
Elemi városi ciklus (195 másodperc)
1. táblázat
Elemi városi ciklus
|
Művelet száma |
Művelet típusa |
Eljárás száma |
Gyorsítás (m/s2) |
Sebesség (km/h) |
Művelet időtartama (s) |
Eljárás időtartama (s) |
Összes idő (s) |
|
1 |
Megállás |
1 |
0,00 |
0 |
11 |
11 |
11 |
|
2 |
Gyorsítás |
2 |
1,04 |
0–15 |
4 |
4 |
15 |
|
3 |
Állandó sebesség |
3 |
0,00 |
15 |
8 |
8 |
23 |
|
4 |
Lassítás |
4 |
–0,83 |
15–0 |
5 |
5 |
28 |
|
5 |
Megállás |
5 |
0,00 |
0 |
21 |
21 |
49 |
|
6 |
Gyorsítás |
6 |
0,69 |
0–15 |
6 |
12 |
55 |
|
7 |
Gyorsítás |
|
0,79 |
15–32 |
6 |
|
61 |
|
8 |
Állandó sebesség |
7 |
0,00 |
32 |
24 |
24 |
85 |
|
9 |
Lassítás |
8 |
–0,81 |
32–0 |
11 |
11 |
96 |
|
10 |
Megállás |
9 |
0,00 |
0 |
21 |
21 |
117 |
|
11 |
Gyorsítás |
10 |
0,69 |
0–15 |
6 |
26 |
123 |
|
12 |
Gyorsítás |
|
0,51 |
15–35 |
11 |
|
134 |
|
13 |
Gyorsítás |
|
0,46 |
35–50 |
9 |
|
143 |
|
14 |
Állandó sebesség |
11 |
0,00 |
50 |
12 |
12 |
155 |
|
15 |
Lassítás |
12 |
–0,52 |
50–35 |
8 |
8 |
163 |
|
16 |
Állandó sebesség |
13 |
0,00 |
35 |
15 |
15 |
178 |
|
17 |
Lassítás |
14 |
–0,97 |
35–0 |
10 |
10 |
188 |
|
18 |
Megállás |
15 |
0,00 |
0 |
7 |
7 |
195 |
|
Általános feltételek |
időben (s) |
%-ban |
|
Megállás |
60 |
30,77 |
|
Gyorsítás |
42 |
21,54 |
|
Állandó sebesség |
59 |
30,26 |
|
Lassítás |
34 |
17,44 |
|
Összesen: |
195 |
100,00 |
|
Átlagsebesség (km/h) |
18,77 |
|
Üzemelési idő (s) |
195 |
|
Az elemi városi ciklusonként megtett elméleti távolság (m) |
1 017 |
|
Négy elemi városi ciklus alatt megtett elméleti távolság (m) |
4 067 |
1.3. Városon kívüli ciklus:
A városon kívüli ciklust a 3. ábra és a 2. táblázat írja le.
3. ábra:
Városon kívüli ciklus (400 másodperc)
Megjegyzés: Az 1.4. pont részletezi az abban az esetben elfogadandó eljárást, amit akkor kell elfogadni, ha a jármű nem teljesíti az e görbe által szemléltetett sebesség-követelményeket.
2. táblázat
Városon kívüli ciklus
|
Művelet száma |
Művelet típusa |
Eljárás száma |
Gyorsítás (m/s2) |
Sebesség (km/h) |
Művelet időtartama (s) |
Eljárás időtartama (s) |
Összes idő (s) |
|
1 |
Megállás |
1 |
0,00 |
0 |
20 |
20 |
20 |
|
2 |
Gyorsítás |
2 |
0,69 |
0–15 |
6 |
41 |
26 |
|
3 |
Gyorsítás |
|
0,51 |
15–35 |
11 |
|
37 |
|
4 |
Gyorsítás |
|
0,42 |
35–50 |
10 |
|
47 |
|
5 |
Gyorsítás |
|
0,40 |
50–70 |
14 |
|
61 |
|
6 |
Állandó sebesség |
3 |
0,00 |
70 |
50 |
50 |
111 |
|
7 |
Lassítás |
4 |
–0,69 |
70–50 |
8 |
8 |
119 |
|
8 |
Állandó sebesség |
5 |
0,00 |
50 |
69 |
69 |
188 |
|
9 |
Gyorsítás |
6 |
0,43 |
50–70 |
13 |
13 |
201 |
|
10 |
Állandó sebesség |
7 |
0,00 |
70 |
50 |
50 |
251 |
|
11 |
Gyorsítás |
8 |
0,24 |
70–100 |
35 |
35 |
286 |
|
12 |
Állandó sebesség |
9 |
0,00 |
100 |
30 |
30 |
316 |
|
13 |
Gyorsítás |
10 |
0,28 |
100–120 |
20 |
20 |
336 |
|
14 |
Állandó sebesség |
11 |
0,00 |
120 |
10 |
10 |
346 |
|
15 |
Lassítás |
12 |
–0,69 |
120–80 |
16 |
34 |
362 |
|
16 |
Lassítás |
|
–1,04 |
80–50 |
8 |
|
370 |
|
17 |
Lassítás |
|
–1,39 |
50–0 |
10 |
|
380 |
|
18 |
Megállás |
13 |
0,00 |
0 |
20 |
20 |
400 |
|
Általános feltételek |
időben (s) |
Százalékban: |
|
Megállás |
40 |
10,00 |
|
Gyorsítás |
109 |
27,25 |
|
Állandó sebesség |
209 |
52,25 |
|
Lassítás |
42 |
10,50 |
|
Összes |
400 |
100,00 |
|
Átlagsebesség (km/h) |
62,60 |
|
Üzemelési idő (s) |
400 |
|
Elméleti távolság (m) |
6 956 |
1.4. Tűrés
A tűréseket a 4. ábra adja meg.
4. ábra:
Sebességtűrés
A sebességtűrések (±2 km/h) és az időtűrések (±1 s) – amint azt a 4. ábra mutatja – minden pontban mértanilag egyesítve vannak.
50 km/h alatt az e tűréshatárt meghaladó értékek a következők szerint engedhetők meg:
|
a) |
sebességváltásnál, 5 másodpercnél rövidebb időtartamra; |
|
b) |
és máskor óránként öt alkalommal, minden alkalommal kevesebb mint 5 másodpercre. |
A tűréstartományon kívül eső összes időt a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.
50 km/h felett a tűréshatár túllépése a gázpedál teljes benyomása mellett elfogadott.
2. VIZSGÁLATI MÓDSZER
2.1. Alapelv
Az itt leírt vizsgálati módszerrel az elektromosenergia-fogyasztást lehet mérni Wh/km/ben kifejezve.
2.2. Paraméterek, egységek és a mérések pontossága
|
Paraméter |
Egységek |
Pontosság |
Felbontás |
|
Idő |
s |
±0,1 s |
0,1 s |
|
Távolság |
m |
±0,1 % |
1 m |
|
Hőmérséklet |
°C |
±1 °C |
1 °C |
|
Sebesség |
(km/h) |
±1 % |
0,2 km/h |
|
Tömeg |
kg |
±0,5 % |
1 kg |
|
Energia |
Wh |
±0,2 % |
0,2 sec osztály az IEC 687 szerint |
|
IEC = International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) |
|||
2.3. Jármű
2.3.1. A jármű állapota
2.3.1.1. A jármű gumiabroncsait környezeti hőmérsékleten a jármű gyártója által meghatározott nyomásra kell felfújni.
2.3.1.2. A mechanikus mozgó alkatrészek esetében az olaj viszkozitásának meg kell felelnie a jármű gyártója által meghatározott értéknek.
2.3.1.3. A jármű vizsgálatához és nappali üzemeléséhez szükséges berendezéseken kívül a világító és fényjelző berendezéseket segédberendezéseket ki kell kapcsolni.
2.3.1.4. Minden energiatároló rendszert (elektromos, hidraulikus, pneumatikus stb.), amely nem a meghajtás céljait szolgálja, a gyártó által meghatározott maximális értékre kell feltölteni.
2.3.1.5. Ha az akkumulátorok üzemi hőmérséklete meghaladja a környezeti hőmérsékletet, az üzemeltető köteles a személygépkocsi gyártójának ajánlásait követni annak érdekében, hogy az akkumulátor hőmérsékletét a normál üzemi hőmérsékleti tartományon belül tartsa.
A gyártó képviselőjének tudnia kell igazolni, hogy az akkumulátor hőmérséklet-szabályozó rendszere nincs kikapcsolt, illetve csökkentett üzemmódban.
2.3.1.6. A járművel a vizsgálatot megelőző héten legalább 300 km távolságot kell megtenni a tesztjárműben elhelyezett akkumulátorokkal.
2.4. Üzemeltetési mód
Minden vizsgálatot 20 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten kell elvégezni.
A vizsgálati módszer a következő négy lépésből áll:
|
a) |
az akkumulátor kezdeti töltése; |
|
b) |
négy elemi városi ciklust és egy városon kívüli ciklust tartalmazó ciklus alkalmazása kétszer; |
|
c) |
az akkumulátor feltöltése; |
|
d) |
az elektromosenergia-fogyasztás kiszámítása. |
Ha a járművet mozgatni kell, az egyes lépések között a következő vizsgálati területre tolják (regeneratív újratöltés nélkül).
2.4.1. Az akkumulátor kezdeti töltése
Az akkumulátort az alábbiak szerint kell feltölteni:
2.4.1.1. Az akkumulátor lemerítése
A művelet a jármű akkumulátorának a jármű haladása közbeni (a próbapályán, görgős próbapadon stb.) lemerítésével kezdődik, melynek során a jármű maximális 30 perces sebességének 70 ± 5 %-ának megfelelő sebességgel halad.
A lemerítés akkor állítható meg:
|
a) |
ha a jármű nem képes a 30 perc alatt mért maximális sebesség 65 százalékának megfelelő sebességgel futni; vagy |
|
b) |
ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására; vagy |
|
c) |
100 km távolság megtétele után. |
2.4.1.2. A normál éjszakai töltés alkalmazása
Az akkumulátort a következő eljárás szerint kell tölteni:
2.4.1.2.1. A normál éjszakai töltés
A töltést az alábbiak szerint kell elvégezni:
|
a) |
a fedélzeti töltővel, ha van; |
|
b) |
a gyártó által javasolt külső töltővel, amelynek csatlakozását a gyártó által a normál töltésre ajánlott dugasszal kell elvégezni; |
|
c) |
20 °C és 30 °C közötti környezeti hőmérsékleten. |
Ez az eljárás kizár minden olyan különleges töltéstípust, amely automatikusan vagy kézzel indítható, mint például a kiegyenlítő töltés vagy a gyorstöltés.
A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálat alatt nem alkalmaztak különleges töltési eljárást.
2.4.1.2.2. A töltés befejezésének feltételei
A töltés a 12 órás töltési idő után tekinthető befejezettnek, kivéve ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap arról, hogy az akkumulátor még nincs teljesen feltöltve.
Ebben az esetben
2.4.1.2.3. Teljesen feltöltött akkumulátor
Az éjszakai feltöltés során a töltés befejezésére vonatkozó időfeltétel végéig töltött akkumulátor.
2.4.2. A ciklus és távolság mérésének alkalmazása
A t0 = töltési idő végét (a dugasz kihúzása) jelenteni kell.
A görgős próbapad beállítása az e melléklet függelékében leírt módszer szerint történik.
A görgős próbapadon a t0 időtől számított 4 órán belül megkezdve, a négy elemi ciklusból és egy városi ciklusból álló ciklust kétszer kell teljesíteni (próbatávolság: 22 km, próba időtartama: 40 perc).
A vizsgálat végén, a megtett távolság Dtest értékét km-ben fel kell jegyezni.
2.4.3. Az akkumulátor töltése
A négy elemi ciklusból és egy városi ciklusból álló, kétszer teljesített ciklus utáni 30 percen belül a járművet rá kell kapcsolni a villamos fővezetékre.
A járművet a normál éjszakai töltési eljárás szerint kell tölteni (lásd e melléklet 2.4.1.2. bekezdését).
A villamos fővezetékből származó „E” töltőenergiát, valamint a töltés időtartamát a fővezeték aljzata és a jármű töltője között elhelyezett energiamérő berendezés méri.
A töltést az előző töltési idő (t0) után 24 óra elteltével meg kell szakítani.
Megjegyzés:
Hálózati áramkimaradás esetén, a 24 órás időtartam az áramkimaradás időtartamával meghosszabbítható. A töltés hitelességét a műszaki szolgálat jóváhagyási vizsgálatokat végző laboratóriuma és a jármű gyártója dönti el.
2.4.4. Az elektromosenergia-fogyasztás kiszámítása
A wattórában kifejezett E energiafogyasztást és a töltési időt feljegyzik a vizsgálati jelentésbe.
Az elektromosenergia-fogyasztást („c”) az alábbi képlet határozza meg:
(Wh/km mértékegységben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve)
ahol: Dtest = a próba alatt megtett távolság (km).
Függelék a 7. melléklethez
A csak elektromos meghajtású jármű teljes közúti menetellenállásának meghatározása és a görgős próbapad hitelesítése
1. BEVEZETÉS
E függelék célja, hogy állandó sebességnél meghatározza a jármű teljes közúti menetellenállásának mérési módszerét ±4 % statisztikai pontossággal, és hogy ezt a megmért közúti áramterhelést a görgős próbapadon ±5 % pontossággal megismételhetővé tegye.
2. A PRÓBAPÁLYA JELLEMZŐI
A vizsgálati útszakasz kialakítása vízszintes, egyenes, szélcsendes, és a közúti terhelés méréseit kedvezőtlenül befolyásoló minden akadálytól mentes.
A vizsgálati útszakasz lejtése nem haladja meg ±2 százalékot. Ezt a lejtést a vizsgálati útszakasz két vége közötti magasságkülönbség és az útszakasz teljes hosszának aránya határozza meg. Ezen felül, egymástól 3 m távolságra levő bármely két pont közötti lejtés ±0,5 %-knál nagyobb mértékben nem haladhatja meg ezt az értéket.
A vizsgálati útszakasz maximális keresztmetszeti íveltsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot.
3. LÉGKÖRI VISZONYOK
3.1. Szél
A vizsgálatok alatt a szélsebesség átlagértéke 3 m/s-nál, csúcssebessége pedig 5 m/s-nál kisebb legyen. Továbbá a vizsgálati útszakaszra merőleges szélsebesség útirányú komponense kisebb legyen 2 m/s értéknél. A szélsebességet az út felszíne felett 0,7 m magasságban kell mérni.
3.2. Páratartalom
Az út felületének száraznak kell lennie.
3.3. Referenciafeltételek
|
Légköri nyomás |
H0 = 100 kPa |
|
Hőmérséklet |
T0 = 293 K (20 °C) |
|
Levegő sűrűsége |
d0 = 1,189 kg/m3 |
3.3.1. Levegő sűrűsége
3.3.1.1. A vizsgálat során az alábbi 3.3.1.2. bekezdésben leírt módon számított levegő sűrűsége nem térhet el 7,5 %-nál nagyobb mértékben a referenciafeltételektől.
3.3.1.2. A levegő sűrűségét a következő képlettel kell kiszámítani:
ahol:
|
dT |
a levegő sűrűsége a vizsgálat alatt (kg/m3) |
|
dT |
a levegő sűrűsége a referenciafeltételek között (kg/m3) |
|
HT |
a teljes légköri nyomás a vizsgálat alatt (kPa) |
|
TT |
az abszolút hőmérséklet a vizsgálat alatt (K). |
3.3.2. Környezeti feltételek
3.3.2.1. A környezeti hőmérséklet 5 °C (278 K) és 35 °C (308 K) között és a légköri nyomás 91 kPa és 104 kPa között legyen. A relatív páratartalom kevesebb mint 95 %.
3.3.2.2. A gyártó beleegyezésével ugyanakkor a vizsgálatokat 1 °C alatti alacsonyabb környezeti hőmérsékleten is elvégezhetik. Ebben az esetben 5 °C hőmérsékletre számított korrekciós tényezőt kell használni.
4. A JÁRMŰ ELŐKÉSZÍTÉSE
4.1. Bejáratás
A járműnek legalább 300 km-es bejáratás után normál üzemkész állapotban és beállítási helyzetben kell lennie. A gumiabroncsokat a járművel egy időben kell bejáratni, vagy a futófelület-mintázatuk magassága az eredeti érték 90 és 50 %-a között legyen
4.2. Ellenőrzések
A gyártó üzemeltetéshez szükséges műszaki adatainak megfelelően a következő ellenőrzéseket kell elvégezni: kerekek, disztárcsák, gumiabroncsok (gyártmány, típus, nyomás), az első tengely geometriája, fékbeállítás (káros ellenállás megszüntetése), első és hátsó tengelyek kenése, felfüggesztés és a járműszint beállítása stb. Ellenőrizzék, hogy szabadon futáskor ne legyen elektromos fékezés.
4.3. A vizsgálat előkészítése
4.3.1. A járművet a rakfelületen egyenletesen elhelyezett vizsgálati tömeggel – beleértve a vezető és a mérőberendezések súlyát is – kell megterhelni.
4.3.2. A jármű ablakait zárva kell tartani. A légkondicionáló rendszer, a fényszórók stb. esetleges fedelei zárt helyzetben legyenek.
4.3.3. A jármű legyen tiszta.
4.3.4. Közvetlenül a vizsgálat előtt a járművet megfelelő módon normál üzemi hőmérsékletre kell bemelegíteni.
5. ELŐÍRT SEBESSÉG (V)
Ahhoz, hogy a referenciasebességen kimutatható menetellenállást a menetellenállás görbéjéről meg lehessen határozni, előírt sebességre van szükség. Ahhoz, hogy a menetellenállást a Vc sebesség környezetében levő járműsebesség függvényében meghatározzák, a menetellenállást a jellemző V sebességeknél mérik meg. Az előírt sebességet mutató legalább négy–öt pontot kell mérni a referenciasebességek mentén.
Az 1. táblázat mutatja az előírt sebességeket járműkategóriák szerint. A táblázatban a (*) csillag mutatja a referenciasebességet.
1. táblázat
|
Kategória Vmax. |
Előírt sebesség (km/h) |
|||||
|
> 130 |
120 (2) |
100 |
80 (1) |
60 |
40 |
20 |
|
130 – 100 |
90 |
80 (1) |
60 |
40 |
20 |
— |
|
100 – 70 |
60 |
50 (1) |
40 |
30 |
20 |
— |
|
< 70 |
50 (2) |
40 (1) |
30 |
20 |
— |
— |
6. ENERGIAVÁLTOZÁS SZABADFUTÁSBAN
6.1. A teljes közúti menetellenállás meghatározása
6.1.1. Mérőberendezés és a szükséges pontosság
A mérési hibahatár nem haladhatja meg a 0,1 s-t az idő és a ±0,5 km/órát a sebesség tekintetében.
6.1.2. Vizsgálati eljárás
6.1.2.1. A járművet olyan sebességre kell felgyorsítani, amely 5 km/h-val nagyobb, mint a vizsgálat elején.
6.1.2.2. A sebességváltót üres állásba kell helyezni, vagy az áramellátást ki kell kapcsolni.
6.1.2.3. Meg kell mérni azt az időt (t1), ami ahhoz szükséges, hogy a jármű:
V2 = V + ΔV km/h sebességről V1 = V – ΔV km/h sebességre lelassuljon,
ahol:
ΔV ≤ 5 km/h névleges sebességre ≤ 50 km/h,
ΔV ≤ 10 km/h névleges sebességre > 50 km/h.
6.1.2.4. Ugyanezt a vizsgálatot az ellenkező irányban is el kell végezni a t2 érték meghatározása érdekében.
6.1.2.5. Ki kell számítani a t1 és t2 idők T1 átlagát.
6.1.2.6. Ezeket a vizsgálatokat többször meg kell ismételni, amíg az átlagérték statisztikai pontossága (p)
egyenlő vagy kevesebb mint 4 % (p ≤ 4 %).
A statisztikai pontosság (p) a következő képlet alapján határozható meg:
ahol:
|
t |
az alábbi táblázatban megadott együttható, |
|
s |
a standard eltérés: |
|
n |
a vizsgálatok száma |
|
n |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
|
t |
3,2 |
2,8 |
2,6 |
2,5 |
2,4 |
2,3 |
2,3 |
| t/
|
1,6 |
1,25 |
1,06 |
0,94 |
0,85 |
0,77 |
0,73 |
6.1.2.7. A menet-ellenállási erő kiszámítása
A menetellenállás F erejét V meghatározott sebességnél a következők szerint kell kiszámítani:
[N]
ahol:
|
MHP |
a vizsgálati tömeg. |
|
Mr |
minden kerék és a jármű kerekekkel forgó részeinek egyenértékű tehetetlenségi tömege az úton szabadfutásban. A mérendő, vagy a megfelelő módon kiszámítandó érték az Mr. |
6.1.2.8. Az útpályán meghatározott menetellenállást a referencia környezeti viszonyokra szerint kell korrigálni a következők szerint:
Fkorrigált = k · Fmért
Ahol:
|
RR |
a gördülési ellenállás V sebességnél |
|
RAERO |
a légellenállás V sebességnél |
|
RT |
az összes menetellenállás = RR + RAERO |
|
KR |
a gördülési ellenállás hőmérsékleti korrekciós tényezője: 3,6 × 10–3 °C értéknek véve |
|
t |
az országúti vizsgálat környezeti hőmérséklete °C-ban |
|
t0 |
a referencia környezeti hőmérséklet = 20 °C |
|
dt |
a levegő sűrűsége a vizsgálati körülmények között |
|
d0 |
a levegő sűrűsége a referenciakörülmények között (20 °C, 100 kPa) = 1,189 kg/m3. |
Az RR/RT és RAERO/RT hányadosokat a jármű gyártója határozza meg a vállalatnál rendelkezésre álló adatok alapján.
Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a gyártó és a műszaki szolgálat megállapodásától függően a következő képlettel kiszámított gördülési/összes ellenállás értékét lehet használni:
Ahol:
|
MHP |
a vizsgálati tömeg. |
és a sebességekre vonatkozó „a” és „b” együtthatókat a következő táblázat mutatja:
|
V (km/h) |
a |
b |
|
20 |
7,24 × 10–5 |
0,82 |
|
40 |
1,59 × 10–4 |
0,54 |
|
60 |
1,96 × 10–4 |
0,33 |
|
80 |
1,85 × 10–4 |
0,23 |
|
100 |
1,63 × 10–4 |
0,18 |
|
120 |
1,57 × 10–4 |
0,14 |
6.2. A görgős próbapad beszabályozása
Az eljárás célja, hogy a görgős próbapadon adott sebességnél az összes közúti menetellenállást szimulálja.
6.2.1. Mérőberendezés és a szükséges pontosság
A mérőberendezésnek meg kell egyeznie az országúti vizsgálathoz használt mérőberendezéssel.
6.2.2. Vizsgálati eljárás
6.2.2.1. A járművet a görgős próbapadra kell állítani.
6.2.2.2. Be kell állítani a meghajtókerekek abroncsnyomását (hidegen) a próbapadnak megfelelően.
6.2.2.3. Be kell állítani a próbapad egyenértékű tehetetlenségét a 2. táblázat szerint.
2. táblázat
|
Vizsgálati tömeg MHP (kg) |
Egyenértékű tehetetlenségi tömeg I (kg) |
|
MHP ≤ 480 |
455 |
|
480 < MHP ≤ 540 |
510 |
|
540 < MHP ≤ 595 |
570 |
|
595 < MHP ≤ 650 |
625 |
|
650 < MHP ≤ 710 |
680 |
|
710 < MHP ≤ 765 |
740 |
|
765 < MHP ≤ 850 |
800 |
|
850 < MHP ≤ 965 |
910 |
|
965 < MHP ≤ 1 080 |
1 020 |
|
1 080 < MHP ≤ 1 190 |
1 130 |
|
1 190 < MHP ≤ 1 305 |
1 250 |
|
1 305 < MHP ≤ 1 420 |
1 360 |
|
1 420 < MHP ≤ 1 530 |
1 470 |
|
1 530 < MHP ≤ 1 640 |
1 590 |
|
1 640 < MHP ≤ 1 760 |
1 700 |
|
1 760 < MHP ≤ 1 870 |
1 810 |
|
1 870 < MHP ≤ 1 980 |
1 930 |
|
1 980 < MHP ≤ 2 100 |
2 040 |
|
2 100 < MHP ≤ 2 210 |
2 150 |
|
2 210 < MHP ≤ 2 380 |
2 270 |
|
2 380 < MHP ≤ 2 610 |
2 270 |
|
2 610 < MH |
2 270 |
6.2.2.4. A járművet és a görgős próbapadot a stabilizált üzemi hőmérsékletre kell beállítani az országúti viszonyok szimulálásához.
6.2.2.5. El kell végezni az e melléklet 6.1.2. bekezdésében előírt műveleteket (a 6.1.2.4. és 6.1.2.5. bekezdések kivételével), valamint a 6.1.2.7 bekezdésben szereplő képletben ki kell cserélni az MHP-t az I és az Mr-t az Mrm értékkel.
6.2.2.6. A féket úgy kell beállítani, hogy reprodukálja a korrigált menetellenállást félterheléssel (e melléklet 6.1.2.8. bekezdése), és figyelembe kell venni a próbapályán mért járműtömeg és a vizsgálatban alkalmazott egyenértékű tehetetlenségi tömeg (I) közötti különbséget. Ez elvégezhető úgy, hogy kiszámítják a V2 sebességről V1 sebességre való lassuláshoz szükséges korrigált szabadfutási idő átlagát, és előállítják ugyanezt az időt a próbapadon a következő képlet használatával:
ahol:
|
I |
a görgős próbapad lendkerekének egyenértékű tehetetlenségi tömege, |
|
Mrm |
a meghajtott kerekek és a lejtőn lefele történt mérés alatt a kerekekkel együtt forgó járműrészek egyenértékű tehetetlenségi tömege. Mr értékét a megfelelő módon mérik, vagy kell kiszámítani. |
6.2.2.7. A pad által elnyelt Pa teljesítményt azért kell meghatározni, hogy ugyanezt a menetellenállási teljesítményt más alkalommal vagy az azonos típus különböző görgőpadjain is elő lehessen állítani ugyanahhoz a járműhöz.
(1) Referenciasebesség.
(2) Ha a járművel elérhető.
8. MELLÉKLET
A HIBRIDHAJTÁSÚ ELEKTROMOS JÁRMŰVEK SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁNAK, ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK ÉS ELEKTROMOSENERGIA-FOGYASZTÁSÁNAK MÉRÉSI MÓDSZERE
1. BEVEZETÉS
1.1. Ez a melléklet ezen előírás 2.12.2 (1) bekezdésében meghatározott hibridhajtású elektromos járművek (HEV) típusjóváhagyására vonatkozó specifikus rendelkezéseket tartalmazza.
1.2. Általános elvként a hibridhajtású elektromos járműveket a csak belső égésű motorral felszerelt járművekre alkalmazott elvek szerint kell vizsgálni.
1.3. Az OVC járműveket (e melléklet 2. bekezdésének besorolása szerint) az A. feltétel és a B. feltétel szerint kell vizsgálni.
Az A. és B. feltétel szerint mért vizsgálati eredményeket és a súlyozott átlagot a 4. mellékletben leírt közlemény-formanyomtatványon kell bejelenteni.
1.4. Vezetési ciklusok és sebességváltási pontok
1.4.1. A kézi erőátvitellel működő járművek esetében a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklet 1. függelékében leírt menetciklust kell alkalmazni, beleértve az előírt sebességváltási pontokat.
1.4.2. A különleges sebességváltási stratégiával működő járművekre a 83. előírás 4. mellékletének 1. függelékében előírt sebességváltási pontok nem vonatkoznak. Ezekre a járművekre a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklet 2.3.3. bekezdésében leírt menetciklus vonatkozik. A sebességváltási pontokat illetően ezeket a járműveket a gyártó utasításai szerint kell vezetni úgy, ahogy a sorozatgyártású járművekhez biztosított vezetői kézikönyvben le van írva, ahogy a vezető tájékoztatására szolgáló sebességváltó műszer jelzi.
1.4.3. Az automatikus átvitellel működő járművekre a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. mellékletének 2.3.3. bekezdésében leírt menetciklus vonatkozik.
1.4.4. A járművek előkezeléséhez az alkalmazott menetciklus 1. rész és/vagy a 2. rész ciklusainak kombinációit alkalmazzák e melléklet előírásai szerint.
2. A HIBRIDHAJTÁSÚ ELEKTROMOS JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁI
|
A jármű feltöltése |
Feltöltés a járművön kívülről (2) (OVC) |
Feltöltés nem a járművön kívülről (3) (NOVC) |
||
|
Üzemmódkapcsoló: |
Nincs |
Van |
Nincs |
Van |
3. KÍVÜLRŐL FELTÖLTHETŐ HIBRIDHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK (OVC HEV) ÜZEMMÓDKAPCSOLÓ NÉLKÜL
3.1. A két vizsgálatot kell elvégezni az alábbi feltételek mellett:
A. feltétel: a vizsgálatot teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel kell elvégezni.
B. feltétel: a vizsgálatot minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel kell elvégezni (maximális lemerítés).
Az 1. függelék tartalmazza az energia/áram tároló eszköz töltöttségi szintjének (SOC) profilját az I. típusú vizsgálat különböző szakaszai alatt.
3.2. A. feltétel
Az eljárásnak az elektromosenergia-tároló eszköz lemerítésével kell kezdődnie az alábbi 3.2.1.1 bekezdésben leírtak szerint:
3.2.1.1. Az elektromos energiatároló eszköz lemerítése
A művelet lényege a jármű elektromosenergia-tároló eszközének haladás közbeni lemerítése (a próbapályán, a görgős próbapadon stb.):
|
— |
50 km/h állandó sebességnél, míg a HEV üzemanyag-fogyasztó motorja be nem indul, |
|
— |
ha a jármű nem tudja elérni az 50 km/h állandó sebességet az üzemanyag-fogyasztó motor beindulása nélkül, a sebességet csökkenteni kell, hogy a jármű olyan kisebb állandó sebességgel fusson, amelynél az üzemanyag-fogyasztó motor nem indul be egy meghatározott idő/távolság alatt (ezt a műszaki szolgálat és a gyártó közösen határozza meg), |
|
— |
vagy a gyártó ajánlása szerint. |
Az üzemanyag-fogyasztó motort az automatikus beindulástól számított 10 másodpercen belül le kell állítani.
3.2.2. A jármű előkezelése
3.2.2.1. A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek előkezelésére az alkalmazható menetciklus 2. részét kell alkalmazni az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott, alkalmazható sebességváltási előírásokkal kombinálva. Három, egymást követő ciklust kell elvégezni.
3.2.2.2. A szikragyújtású motorral felszerelt járművek előkezelésére az alkalmazható menetciklus 1. és 2. része vonatkozik az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott, alkalmazható sebességváltási előírásokkal kombinálva.
3.2.2.3. Az előkezelést követően és a vizsgálat előtt a járművet olyan helyiségben kell tartani, amelynek hőmérséklete 293 és 303 K (20 °C és 30 °C) között viszonylag állandó marad. Ezt az előkezelést legalább hat órán át kell folytatni, és addig tart, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék hőmérséklete (ha van) el nem éri a helyiség hőmérsékletét (±2 K határértéken belül), és az elektromosenergia-tároló eszköz teljesen feltöltődik az alábbi 3.2.2.4. bekezdésben előírt feltöltés eredményeként.
3.2.2.4. Átitatás közben az elektromosenergia-tároló eszköz töltés alatt marad az alábbi 3.2.2.5. bekezdésben meghatározott normál éjszakai töltést alkalmazva.
3.2.2.5. A normál éjszakai töltés alkalmazása
Az elektromosenergia-tároló eszközt az alábbi eljárással kell feltölteni.
3.2.2.5.1. A normál éjszakai töltési eljárás
A töltés történjen:
|
a) |
a fedélzeti töltővel, ha van; vagy |
|
b) |
javasolt külső töltővel, amelynek csatlakozását a gyártó által a normál töltésre ajánlott dugasszal kell elvégezni; |
|
c) |
20 °C és 30 °C közötti környezeti hőmérsékleten. |
Ez az eljárás kizár minden olyan különleges töltéstípust, amely automatikusan vagy kézzel indítható, mint például a kiegyenlítőtöltés vagy a gyorstöltés. A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálat alatt nem alkalmaztak különleges töltési eljárást.
3.2.2.5.2. A töltés befejezésének feltételei
A töltés a 12 órás töltési idő után tekinthető befejezettnek, kivéve ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap arról, hogy az akkumulátor még nincs teljesen feltöltve.
Ebben az esetben
3.2.3. Vizsgálati eljárás
3.2.3.1. A járművet normál használat esetén a vezető számára biztosított eszközökkel kell beindítani. Az első ciklus a jármű beindítási eljárásának megkezdésekor kezdődik.
3.2.3.2. A mintavétel a jármű beindítása előtt (BS) vagy annak időpontjában kezdődik, és végső alapjárati időszaknak a városon kívüli ciklusban (2. rész, mintavétel vége (ES) történő befejezésekor ér véget.
3.2.3.3. A járművet az alkalmazandó menetciklus és az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott sebességváltási előírások szerint kell vezetni.
3.2.3.4. A kipufogógázokat a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklete szerint kell elemezni.
3.2.3.5. Az A. feltétel kombinált ciklusra (CO2- és üzemanyag-fogyasztás) vonatkozó vizsgálati eredményeit (m1 [g] és c1 [l] tekintetében) kell rögzíteni.
3.2.4. A ciklus befejezését követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5. bekezdése szerint kell feltölteni.
A villamos fővezetékből származó e1 töltőenergiát (Wh) a fővezeték aljzata és a jármű töltője között elhelyezett energiamérő berendezés méri.
3.2.5. Az A. feltétel esetében az energiafogyasztás e1 [Wh].
3.3. B. feltétel
3.3.1. A jármű előkezelése
3.3.1.1. Az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.1.1 bekezdése szerint kell lemeríteni.
A gyártó kérésére az e melléklet 3.2.2.1. és 3.2.2.2. bekezdései szerinti kondicionálást elvégezhetik az elektromosenergia-tároló eszköz kisütése előtt.
3.3.1.2. Az előkezelés után és a vizsgálat előtt a járművet olyan helyiségben kell tartani, amelyben a hőmérséklet 293 és 303 K (20 °C és 30 °C) között viszonylag állandó marad. Az előkezelést legalább 6 órán keresztül kell folytatni mindaddig, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék (ha van) hőmérséklete el nem éri a helyiség hőmérsékletét ±2 K értékhatáron belül.
3.3.2. Vizsgálati eljárás
3.3.2.1. A járművet normál használat esetén a vezető számára biztosított eszközökkel kell beindítani. Az első ciklus a jármű beindításakor kezdődik.
3.3.2.2. A mintavétel a jármű beindítása előtt vagy annak időpontjában kezdődjön (BS), és a végső alapjárati időszaknak a városon kívüli ciklusban (2. rész, mintavétel vége (ES)) történő befejezésekor érjen véget.
3.3.2.3. A járművet az alkalmazandó menetciklus és az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott sebességváltási előírások szerint kel vezetni.
3.3.2.4. A kipufogógázokat a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklete szerint kell elemezni.
3.3.2.5. A B. feltétel kombinált ciklusra (CO2- és üzemanyag-fogyasztás) vonatkozó vizsgálati eredményeit (m2 [g] és c1 [l] tekintetében) kell rögzíteni.
3.3.3. A ciklus befejezését követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5. bekezdése szerint kell feltölteni.
Az energiamérő berendezés, amelyet a fővezeték aljzata és a jármű feltöltője között helyeznek el, méri a fővezetékből származó e2 [Wh] töltőenergiát.
3.3.4. Az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.1.1. bekezdése szerint kell lemeríteni.
3.3.5. A lemerítést követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5. bekezdése szerint kell feltölteni.
Az energiamérő berendezés, amelyet a fővezeték aljzata és a jármű feltöltője között helyeznek el, méri a fővezetékből származó e2 [Wh] töltőenergiát.
3.3.6. A B. feltétel esetében az energiafogyasztás e4 [Wh]: e4 = e2 – e3
3.4. Vizsgálati eredmények
3.4.1. A CO2-értékek: M1 = m1/Dteszt1 és M2 = m2/Dteszt2 [g/km], ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 3.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 3.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálatok során ténylegesen megtett távolságok, és az m1, valamint m2 értékeket e melléklet 3.2.3.5. és 3.3.2.5. bekezdései határozzák meg.
3.4.2. A CO2 súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
M = (De·M1 + Dav·M2)/(De + Dav)
ahol:
|
M |
= |
a kibocsátott CO2 tömege g/km-ben |
|
M1 |
= |
a kibocsátott CO2 tömege g/km-ben teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel |
|
M2 |
= |
a kibocsátott CO2 tömege g/km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, ahol a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt. |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között) |
3.4.3. Az üzemanyag-fogyasztás értékei:
C1 = 100 · c1/Dteszt1 és C2 = 100 · c2/Dteszt2 [l/100 km]
ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 3.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 3.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálat során ténylegesen levezetett távolságok, az c1 valamint c2 értékeket pedig e melléklet 3.2.3.5. és 3.3.2.5. bekezdései határozzák meg.
3.4.4. Az üzemanyag-fogyasztás súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
C = (De · C1 + Dav · C2)/(De + Dav)
ahol:
|
C |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben |
|
C1 |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-en teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel |
|
C2 |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, amelynél a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között). |
3.4.5. Az elektromosenergia-fogyasztás értékei:
E1 = e1/Dteszt1 és E4 = e4/Dteszt2 [Wh/km], ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 3.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 3.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálat során ténylegesen levezetett távolságok, és az e1 valamint e4 értékeket e melléklet 3.2.5. és 3.3.7. bekezdései határozzák meg.
3.4.6. Az elektromosenergia-fogyasztás súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
E = (De · E1 + Dav · E4)/(De + Dav)
ahol:
|
E |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben |
|
E1 |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel |
|
E4 |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, amelynél a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között) |
4. KÜLSŐ TÖLTÉSŰ (OVC HEV) ÜZEMMÓDKAPCSOLÓVAL
Két vizsgálatot kell elvégezni az alábbi feltételek mellett:
4.1.1. A. feltétel: a vizsgálatot teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel kell elvégezni.
4.1.2. B. feltétel: a vizsgálatot minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel kell elvégezni (maximális lemerítés).
4.1.3. Az üzemmódkapcsolót a táblázatban feltüntetett helyzetbe kell állítani:
|
Hibrid üzemmódok Az akkumulátor töltöttségi szintje |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
Bekapcsolt állapot |
Bekapcsolt állapot |
Bekapcsolt állapot |
Bekapcsolt állapot |
|||||||||||||||||||||
|
A. feltétel: Teljesen feltöltött |
Hibrid |
Hibrid |
Hibrid |
Többnyire elektromos hibrid üzemmód (5) |
||||||||||||||||||||
|
B. feltétel: Minimális töltöttségi szint |
Hibrid |
Üzemanyag-fogyasztó |
Üzemanyag-fogyasztó |
Többnyire üzemanyag-fogyasztóüzemmód (6) |
4.2. A. feltétel
4.2.1. Amennyiben a jármű jelen előírás 9. melléklete szerint mért elektromos hatósugara hosszabb, mint egy teljes ciklus, a gyártó kérésére tisztán elektromos üzemmódban és a műszaki szolgálattal megállapodásban elvégezhető az elektromosenergia-mérésre vonatkozó I. típusú vizsgálat. Ebben az esetben a 4.4. bekezdésben az M1 and C1 értékek 0-val egyenlők.
Az eljárást az elektromosenergia-tároló eszköz lemerítésével kell kezdeni az alábbi 4.2.2.1 bekezdésben leírtak szerint.
4.2.2.1. Az elektromosenergia-tároló eszközt haladás közben, tisztán elektromos üzemmódba állított üzemmódkapcsolóval kell elvégezni (a próbapályán, görgős próbapadon stb.) ami alatt a jármű legnagyobb sebességének 70 ± 5 %-ának megfelelő állandó sebességgel halad, tisztán elektromos üzemmódban, amelyet a 68. előírásban meghatározott elektromos járművekre vonatkozó vizsgálati eljárás szerint állapítanak meg.
A lemerítés akkor állítható meg:
|
— |
ha a jármű nem képes a 30 perc alatt mért maximális sebesség 65 százalékának megfelelő sebességgel futni, vagy |
|
— |
ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására, vagy |
|
— |
100 km távolság megtétele után. |
Ha a jármű nem rendelkezik tisztán elektromos üzemmóddal, az elektromosenergia-tároló eszköz lemerítését a jármű vezetésével kell elérni (próbapályán, görgős próbapadon stb.):
|
— |
50 km/h állandó sebességnél, amíg a HEV üzemanyag-fogyasztó motorja be nem indul, vagy |
|
— |
ha a jármű nem tudja elérni az 50 km/h állandó sebességet az üzemanyag-fogyasztó motor beindulása nélkül, a sebességet csökkenteni kell, hogy a jármű olyan kisebb állandó sebességgel fusson, amelynél az üzemanyag-fogyasztó motor nem indul be egy meghatározott idő/távolság alatt (ezt a műszaki szolgálat és a gyártó közösen határozza meg), vagy |
|
— |
a gyártó ajánlása szerint. |
Az üzemanyag-fogyasztó motort automatikus beindulása után 10 másodpercen belül le kell állítani.
4.2.3. A jármű előkezelése
4.2.3.1. A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek előkezeléséhez az alkalmazható menetciklus 2. része vonatkozik az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott, alkalmazható sebességváltási előírásokkal kombinálva. Három egymást követő ciklust kell elvégezni.
4.2.3.2. A szikragyújtású motorral felszerelt járművek előkondicionálására az alkalmazható menetciklus első és 2. része vonatkozik az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott, alkalmazható sebességváltási előírásokkal kombinálva.
4.2.3.3. Az előkezelés után és a vizsgálat előtt a járművet olyan helyiségben kell tartani, amelyben a hőmérséklet 293 és 303 K (20 °C és 30 °C) között viszonylag állandó marad. Az előkezelést legalább hat órán keresztül kell folytatni addig, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék (ha van) hőmérséklete el nem éri a helyiség hőmérsékletét ±2 K határértéken belül, és az elektromosenergia-tároló eszköz teljesen feltöltődik a 4.2.3.4. bekezdésben előírt feltöltés eredményeként.
4.2.3.4. Átitatás közben az elektromosenergia-tároló eszközt fel kell tölteni az alábbi 3.2.2.5. bekezdésben meghatározott normál éjszakai töltési eljárás alkalmazásával.
4.2.4. Vizsgálati eljárás
4.2.4.1. A járművet normál használat esetén a vezető számára biztosított eszközökkel kell beindítani. Az első ciklus a jármű beindításakor kezdődik.
4.2.4.2. A mintavétel a jármű beindítása előtt vagy annak időpontjában kezdődjön (BS), és a végső alapjárati időszaknak a városon kívüli ciklusban (2. rész, mintavétel vége (ES)) történő befejezésekor érjen véget.
4.2.4.3. A járművet az alkalmazandó menetciklus és az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott sebességváltási előírások szerint kell vezetni.
4.2.4.4. A kipufogógázokat a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklete szerint kell elemezni.
4.2.4.5. Az A. feltétel kombinált ciklusra (CO2- és üzemanyag-fogyasztás) vonatkozó vizsgálati eredményeit (m1 [g] és c1 [l] tekintetében) kell rögzíteni.
4.2.5. A ciklus befejezését követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5 bekezdése szerint kell feltölteni.
Az energiamérő berendezés, amelyet a fővezeték aljzata és a jármű feltöltője között helyeznek el, méri a fővezetékből származó e1 [Wh] töltőenergiát.
4.2.6. Az A. feltétel esetében az energiafogyasztás e1 [Wh].
4.3. B. feltétel
4.3.1. A jármű előkezelése
4.3.1.1. Az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 4.2.2.1. bekezdése szerint kell lemeríteni.
A gyártó kérésére az e melléklet 4.2.3.1. és 4.2.3.2. bekezdései szerinti kondicionálást elvégezhetik az elektromosenergia-tároló eszköz kisütése előtt.
4.3.1.2. Az előkezelés után és a vizsgálat előtt a járművet olyan helyiségben kell tartani, amelyben a hőmérséklet 293 és 303 K (20 °C és 30 °C) között viszonylag állandó marad. Az előkezelést legalább 6 órán keresztül kell folytatni mindaddig, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék (ha van) hőmérséklete el nem éri a helyiség hőmérsékletét ±2 K értékhatáron belül.
4.3.2. Vizsgálati eljárás
4.3.2.1. A járművet normál használat esetén a vezető számára biztosított eszközökkel kell beindítani. Az első ciklus a jármű beindításakor kezdődik.
4.3.2.2. A mintavétel a jármű beindítási eljárása előtt (BS) vagy annak kezdetén indul, és a városon kívüli ciklus végső alapjáratának lezárásakor ér véget (2. rész, mintavétel vége (ES)).
4.3.2.3. A járművet az alkalmazandó menetciklus és az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott sebességváltási előírások szerint kell vezetni.
4.3.2.4. A kipufogógázokat a jármű jóváhagyásakor hatályban lévő 83. előírás 4. melléklete szerint kell elemezni.
4.3.2.5. A B. feltétel kombinált ciklusra (CO2- és üzemanyag-fogyasztás) vonatkozó vizsgálati eredményeit (m2 [g] és c2 [l] tekintetében) kell rögzíteni.
4.3.3. A ciklus befejezését követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5. bekezdése szerint kell feltölteni.
Az energiamérő berendezés, amelyet a fővezeték aljzata és a jármű feltöltője között helyeznek el, méri a fővezetékből származó e2 [Wh] töltőenergiát.
4.3.4. Az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 4.2.1.1. bekezdése szerint kell lemeríteni.
4.3.5. A kisütést követő 30 percen belül az elektromosenergia-tároló eszközt az e melléklet 3.2.2.5 bekezdése szerint kell feltölteni.
Az energiamérő berendezés, amelyet a fővezeték aljzata és a jármű feltöltője között helyeznek el, méri a fővezetékből származó e3 [Wh] töltőenergiát.
4.3.6. A B. feltétel esetében az energiafogyasztás e4 [Wh]: e4 = e2 - e3
4.4. Vizsgálati eredmények
4.4.1. A CO2-értékek:
M1 = m1/Dteszt1 és M2 = m2/Dteszt2 [g/km]
ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 4.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 4.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálat során ténylegesen levezetett távolságok, és az m1 valamint m2 értékeket e melléklet 4.2.4.5. és 4.3.2.5. bekezdései kell meghatározni.
4.4.2. A CO2 súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
M = (De · M1 + Dav · M2)/(De + Dav)
ahol:
|
M |
= |
a CO2-tömeg-kibocsátás g/km-ben |
|
M1 |
= |
a kibocsátott CO2 tömege g/km-ben teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel |
|
M2 |
= |
a kibocsátott CO2 tömege g/km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, amelynél a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között). |
4.4.3. Az üzemanyag-fogyasztás értékei:
C1 = 100 · c1/Dteszt1 és C2 = 100 · c2/Dteszt2 [l/100 km]
ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 4.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 4.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálat során ténylegesen levezetett távolságok, és az c1, valamint c2 értékeket e melléklet 4.2.4.5. és 4.3.2.5. bekezdései határozzák meg.
4.4.4. Az üzemanyag-fogyasztás súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
C = (De · C1 + Dav · C2)/(De + Dav)
ahol:
|
C |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben |
|
C1 |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel |
|
C2 |
= |
az üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, amelynél a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között). |
4.4.5. Az elektromosenergia-fogyasztás értékei:
E1 = e1/Dteszt1 és E4 = e4/Dteszt2 [Wh/km]
ahol Dteszt1 és Dteszt2 az A. feltétel (e melléklet 4.2. bekezdése) és a B. feltétel (e melléklet 4.3. bekezdése) alatt végzett vizsgálat során ténylegesen levezetett távolságok, és az e1, valamint e4 értékeket e melléklet 4.2.6. és 4.3.6. bekezdései határozzák meg.
4.4.6. Az elektromosenergia-fogyasztás súlyozott értékeit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
E = (De · E1 + Dav · E4) / (De + Dav)
ahol:
|
E |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben. |
|
E1 |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben teljesen feltöltött elektromosenergia-tároló eszközzel. |
|
E4 |
= |
az elektromosenergia-fogyasztás Wh/km-ben minimális töltöttségi szinten levő elektromosenergia-tároló eszközzel (maximális lemerítés) |
|
De |
= |
a jármű elektromos hatósugara a 9. mellékletben leírt eljárás szerint, amelynél a gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt |
|
Dav |
= |
25 km (átlagos távolság két akkumulátorfeltöltés között) |
5. KÍVÜLRŐL NEM FELTÖLTHETŐ HIBRIDHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK (NOVC HEV) ÜZEMMÓDKAPCSOLÓ NÉLKÜL
A járművet a 6. melléklet szerint, az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott alkalmazandó menetciklus és sebességváltási előírások alkalmazásával kell vizsgálni.
5.1.1. A szén-dioxid- (CO2-) kibocsátást és üzemanyag-fogyasztást külön kell meghatározni a meghatározott vezetési ciklus 1. részére (városi vezetés) és 2. részére (városon kívüli vezetés).
5.2. Előkezeléshez legalább két egymást követő teljes menetciklust (egy 1. rész és egy 2. rész) kell elvégezni átitatás nélkül, az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott alkalmazandó menetciklus és sebességváltási előírások figyelembevételével.
5.3. Vizsgálati eredmények
E vizsgálat eredményeit (üzemanyag-fogyasztás C [l/100 km] és CO2-kibocsátás M [g/km]) a jármű akkumulátorának ΔEbatt energiamérleg funkciójában korrigálják.
A korrigált értékeknek (C0 [l/100 km] és M0 [g/km]) meg kell felelniük a nulla energiamérlegnek (ΔEbatt = 0), és azokat a gyártó által meghatározott, és az alábbiakban megadott korrekciós együttható segítségével kell kiszámítani.
Amennyiben elektromos akkumulátortól eltérő tároló rendszerekről van szó, az ΔEbatt a ΔEstorage, értéket képviseli, amely az energiatároló rendszer energiamérlege.
5.3.1.1. A Q (Ah) elektromosenergia-mérleg, amelyet az e melléklet 2. függelékében meghatározott eljárással kell mérni, a ciklus végén a jármű akkumulátorának energiatartalmában a ciklus elejéhez viszonyítva tapasztalható különbség mérésére szolgál. Az elektromosenergia-mérleget a ciklus 1. és 2. részétől külön kell meghatározni.
5.3.2. Az alábbi feltételek mellett lehetőség van a korrigálás nélküli, mért C és M értékek vizsgálati eredményként való felhasználására:
|
1. |
abban az esetben, ha a gyártó igazolni tudja, hogy nincs kapcsolat az energiamérleg és az üzemanyag-fogyasztás között; |
|
2. |
abban az esetben, ha a ΔEbatt mindig megfelel egy akkumulátortöltésnek; |
|
3. |
abban az esetben, ha a ΔEbatt mindig megfelel egy akkumulátorlemerítésnek, és a ΔEbatt belül esik az elfogyasztott üzemanyag (az elfogyasztott üzemanyag az egy ciklus során jelentkező üzemanyag-fogyasztást jelenti) energiatartalmának 1 %-án. |
A ΔEbatt akkumulátor energiatartalomban bekövetkező változást a mért Q elektromosenergia-mérlegből lehet kiszámítani az alábbiak szerint:
ΔEbatt = ΔSOC(%) ·E TEbatt ≅ 0,0036 |ΔAh| Vbatt = 0,0036 Q Vbatt (MJ),
ahol ETEbatt (MJ) az akkumulátor teljes energiatárolási kapacitása és Vbatt (V) a névleges akkumulátorfeszültség.
5.3.3. A gyártó által meghatározott üzemanyag-fogyasztási korrekciós együttható (Kfuel)
5.3.3.1. Az üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatót (Kfuel) a gyártó által végrehajtott n számú mérés sorozatából kell meghatározni. A sorozatnak legalább eggyel több mérést kell tartalmaznia, ahol Qi < 0 és legalább egyet, ahol Qj > 0.
Amennyiben az utóbbi feltétel nem valósítható meg az ebben a vizsgálatban alkalmazott menetciklusokban (1. rész vagy 2. rész), a műszaki szolgálatnak kell megítélnie annak az extrapolációnak a statisztikai jelentőségét, amely ahhoz szükséges, hogy meghatározzák az üzemanyag-fogyasztási értéket, ha ΔEbatt = 0.
5.3.3.2. Az üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatót (Kfuel) az alábbiak szerint kell meghatározni:
Kfuel = (n · ΣQiCi – ΣQi · ΣCi)/(n · ΣQi 2 – (ΣQi)2) (l/100 km/Ah)
ahol:
|
Ci |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért üzemanyag-fogyasztás (1/100 km) |
|
i |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
|
n |
= |
az adatok száma |
Az üzemanyag-fogyasztás korrekciós együtthatóját négyértékes számjegyre kell kerekíteni (pl. 0,xxxx vagy xx,xx). A műszaki szolgálat ítéli meg az üzemanyag-fogyasztás korrekciós együtthatójának statisztikai jelentőségét.
5.3.3.3. Különböző üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatókat határoznak meg a ciklus 1. és 2. részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
5.3.4. Üzemanyag-fogyasztás nulla energiamérlegnél (C0)
5.3.4.1. ΔEbatt = 0 esetén a C0 üzemanyag-fogyasztást az alábbi egyenlettel kell meghatározni:
C0 = C – Kfuel · Q (l/100 km).
ahol:
|
C |
= |
a vizsgálat során mért üzemanyag-fogyasztás (l/100 km) |
|
Q |
= |
a vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
5.3.4.2. A nulla energiamérlegre vonatkozó üzemanyag-fogyasztást külön kell meghatározni a ciklus 1. és 2. részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
5.3.5. A gyártó által meghatározott CO2-kibocsátási korrekciós együttható (KCO2)
5.3.5.1. A CO2-kibocsátási korrekciós együtthatót (KCO2) a gyártó által végrehajtott n számú mérés sorozatából az alábbiak szerint kell meghatározni. A sorozatnak legalább eggyel több mérést kell tartalmaznia, ahol QI < 0 és legalább egyet, ahol Qj > 0.
Amennyiben az utóbbi feltétel nem valósítható meg az ebben a vizsgálatban alkalmazott menetciklusokban (1. rész vagy 2. rész), a műszaki szolgálatnak kell megítélnie annak az extrapolációnak a statisztikai jelentőségét, amely ahhoz szükséges, hogy meghatározzák a CO2-kibocsátási értéket, ha ΔEbatt = 0.
5.3.5.2. CO2-kibocsátási korrekciós együtthatót (K CO2) az alábbiak szerint kell meghatározni:
KCO2 = (n · ΣQiMi – ΣQi · ΣMi)/(n · ΣQi 2 – (ΣQi)2) (g/km/Ah)
ahol:
|
Mi |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért CO2-kibocsátás (g/km) |
|
Qi |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
|
n |
= |
az adatok száma |
A CO2-kibocsátás korrekciós együtthatóját négyértékes számjegyre kell kerekíteni (pl. 0,xxxx vagy xx,xx). A műszaki szolgálat ítéli meg a CO2-kibocsátás korrekciós együtthatójának statisztikai jelentőségét.
5.3.5.3. Különböző CO2-kibocsátási korrekciós együtthatókat határoznak meg a ciklus első és második részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
5.3.6. CO2-kibocsátás nulla energiamérlegnél (M0)
5.3.6.1. ΔEbatt = 0 esetén az M0 CO2-kibocsátást az alábbi egyenlettel kell meghatározni:
M0 = M – KCO2 · Q (g/km)
ahol:
|
M |
= |
a vizsgálat során mért CO2-kibocsátás (l/100 km) |
|
Q |
= |
a vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
5.3.6.2. A nulla energiamérlegre vonatkozó CO2-kibocsátást külön kell meghatározni a ciklus első és 2. részében mért CO2-kibocsátási értékekre.
6. KÍVÜLRŐL NEM FELTÖLTHETŐ (NOVC HEV) ÜZEMMÓDKAPCSOLÓVAL
Ezeket a járműveket hibrid üzemmódban a 6. melléklet szerint, az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott alkalmazandó menetciklus és sebességváltási előírások alkalmazásával kell vizsgálni. Ha több hibrid üzemmód van, a vizsgálatot abban az üzemmódban kell elvégezni el, amely a gyújtáskulcs elfordítása után (normál üzemmód) automatikusan beáll.
6.1.1. A szén-dioxid- (CO2-) kibocsátást és üzemanyag-fogyasztást külön kell meghatározni a meghatározott vezetési ciklus 1. részére (városi vezetés) és 2. részére (városon kívüli vezetés).
6.2. Előkezeléshez legalább két egymást követő teljes menetciklust (egy 1. rész és egy 2. rész) kell elvégezni átitatás nélkül az e melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott alkalmazandó menetciklus és sebességváltási előírások figyelembevételével.
6.3. Vizsgálati eredmények
E vizsgálat eredményeit (üzemanyag-fogyasztás C [l/100 km] és CO2-kibocsátás M [g/km]) a jármű akkumulátorának ΔEbatt energiamérleg funkciójában korrigálják.
A korrigált értékeknek (C0 [l/100 km] és M0 [g/km]) meg kell felelniük a nulla energiamérlegnek (ΔEbatt = 0), és azokat a gyártó által meghatározott és az alábbiakban megadott korrekciós együttható segítségével kell kiszámítani.
Amennyiben elektromos akkumulátortól eltérő tárolórendszerekről van szó, a ΔEbatt az ΔEstorage, értéket képviseli, amely az energiatároló rendszer energiamérlege.
6.3.1.1. A Q (Ah) elektromosenergia-mérleg, amelyet az e melléklet 2. függelékében meghatározott eljárással kell mérni, a ciklus végén a jármű akkumulátorának energiatartalmában a ciklus elejéhez viszonyítva tapasztalható különbség mérésére szolgál. Az elektromosenergia-mérleget a ciklus első és 2. részétől külön kell meghatározni.
6.3.2. Az alábbi feltételek mellett lehetőség van a korrigálás nélküli, mért C és M értékek vizsgálati eredményként való felhasználására:
|
1. |
abban az esetben, ha a gyártó igazolni tudja, hogy nincs kapcsolat az energiamérleg és az üzemanyag-fogyasztás között; |
|
2. |
abban az esetben, ha a ΔEbatt mindig megfelel egy akkumulátortöltésnek; |
|
3. |
abban az esetben, ha a ΔEbatt mindig megfelel egy akkumulátorkisütésnek, és a ΔEbatt belül esik az elfogyasztott üzemanyag (az elfogyasztott üzemanyag az egy ciklus során jelentkező üzemanyag-fogyasztást jelenti) energiatartalmának 1 %-án. |
A ΔEbatt akkumulátor energiatartalomban bekövetkező változást a mért Q elektromosenergia-mérlegből lehet kiszámítani az alábbiak szerint:
ΔEbatt = ΔSOC(%) · ETEbatt ≅ 0,0036 · |ΔAh| · Vbatt = 0,0036 · Q · Vbatt (MJ)
ahol ETEbatt [MJ] az akkumulátor teljes energiatárolási kapacitása és Vbatt [V] a névleges akkumulátorfeszültség.
6.3.3. A gyártó által meghatározott üzemanyag-fogyasztási korrekciós együttható (Kfuel)
6.3.3.1. Az üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatót (Kfuel) a gyártó által végrehajtott n számú mérés sorozatából kell meghatározni. A sorozatnak legalább eggyel több mérést kell tartalmaznia, ahol Qi < 0 és legalább egyet, ahol Qj > 0.
Amennyiben az utóbbi feltétel nem valósítható meg az ebben a vizsgálatban alkalmazott menetciklusokban (1. rész vagy 2. rész), a műszaki szolgálatnak kell megítélnie annak az extrapolációnak a statisztikai jelentőségét, amely ahhoz szükséges, hogy meghatározzák az üzemanyag-fogyasztási értéket, ha ΔEbatt = 0.
6.3.3.2. Az üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatót (Kfuel) az alábbiak szerint kell meghatározni:
Kfuel = (n · ΣQiCi – ΣQi · ΣCi)/(n · ΣQi 2 – (ΣQi)2) (l/100 km/Ah)
ahol:
|
Ci |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért üzemanyag-fogyasztás (1/100 km) |
|
Qi |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
|
n |
= |
az adatok száma |
Az üzemanyag-fogyasztás korrekciós együtthatóját négyértékes számjegyre kell kerekíteni (pl. 0,xxxx vagy xx,xx). A műszaki szolgálat ítéli meg az üzemanyag-fogyasztás korrekciós együtthatójának statisztikai jelentőségét.
6.3.3.3. Különböző üzemanyag-fogyasztási korrekciós együtthatókat határoznak meg a ciklus 1. és 2. részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
6.3.4. Üzemanyag-fogyasztás nulla energiamérlegnél (C0)
6.3.4.1. ΔEbatt = 0 esetén a C0 üzemanyag-fogyasztást az alábbi egyenlettel kell meghatározni:
C0 = C – Kfuel · Q (l/100 km)
ahol:
|
C |
= |
a vizsgálat során mért üzemanyag-fogyasztás (l/100 km) |
|
Q |
= |
a vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
6.3.4.2. A nulla energiamérlegre vonatkozó üzemanyag-fogyasztást külön kell meghatározni a ciklus 1. és 2. részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
6.3.5. A gyártó által meghatározott CO2-kibocsátási korrekciós együttható (KCO2)
6.3.5.1. A CO2-kibocsátási korrekciós együtthatót (KCO2) a gyártó által végrehajtott n számú mérés sorozatából az alábbiak szerint kell meghatározni. A sorozatnak legalább eggyel több mérést kell tartalmaznia, ahol Qi < 0 és legalább egyet, ahol Qj > 0.
Amennyiben az utóbbi feltétel nem valósítható meg az ebben a vizsgálatban alkalmazott menetciklusokban (1. rész vagy 2. rész), a műszaki szolgálatnak kell megítélnie annak az extrapolációnak a statisztikai jelentőségét, amely ahhoz szükséges, hogy meghatározzák a CO2-kibocsátási értéket, ha ΔEbatt = 0.
6.3.5.2. CO2-kibocsátási korrekciós együtthatót (K CO2) az alábbiak szerint kell meghatározni:
KCO2 = (n · ΣQiMi – ΣQi · ΣMi)/(n · ΣQi 2 – (ΣQi)2) (g/km/Ah)
ahol:
|
Mi |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért CO2-kibocsátás (g/km) |
|
Qi |
= |
az i-k gyártói vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
|
N |
= |
az adatok száma |
A CO2-kibocsátás korrekciós együtthatóját négyértékes számjegyre kell kerekíteni (pl. 0,xxxx vagy xx,xx). A műszaki szolgálat ítéli meg a CO2-kibocsátás korrekciós együtthatójának statisztikai jelentőségét.
6.3.5.3. Különböző CO2-kibocsátási korrekciós együtthatókat határoznak meg a ciklus 1. és 2. részében mért üzemanyag-fogyasztási értékekre.
6.3.6. CO2-kibocsátás nulla energiamérlegnél (M0)
6.3.6.1. ΔEbatt = 0 esetén az M0 CO2-kibocsátást az alábbi egyenlettel kell meghatározni:
M0 = M – KCO2 · Q (g/km)
ahol:
|
M |
= |
a vizsgálat során mért CO2-kibocsátás (l/100 km) |
|
Q |
= |
a vizsgálat során mért elektromosenergia-mérleg (Ah) |
6.3.6.2. A nulla energiamérlegre vonatkozó CO2-kibocsátást külön kell meghatározni a ciklus 1. és 2. részében mért CO2-kibocsátási értékekre.
(1) Az eredeti ENSZ-EGB szövegben lévő hiba javítása: a hivatkozás a 2.14.1. pontra vonatkozik (a 2.12.2. pont helyett).
(2) Más néven „kívülről feltölthető”.
(3) Más néven „kívülről nem feltölthető”.
(4) például: sportos, gazdaságos, városi, városon kívüli üzemmód …
(5) Többnyire elektromos hibrid üzemmód:
Az a hibrid üzemmód, amely a választható hibrid üzemmódok közül a legnagyobb elektromos fogyasztásúnak bizonyulhat az A. feltétel szerinti vizsgálat során, és a gyártó által biztosított adatok és a műszaki szolgálattal való megállapodás alapján alakítható ki.
(6) Többnyire üzemagyag-fogyasztó üzemmód:
Az a hibrid üzemmód, amely a választható hibrid üzemmódok közül a legnagyobb üzemanyag-fogyasztásúnak bizonyulhat a B. feltétel szerinti vizsgálat során, és a gyártó által biztosított adatok és a műszaki szolgálattal való megállapodás alapján alakítható ki.
1. függelék a 8. melléklethez
Az elektromosenergia-tároló eszköz töltöttségi szintje (SOC) OVC HEV profilra
Az OVC-HEV-re vonatkozó, A. és B. feltétel mellett vizsgált SOC (elektromos energia/SOC áramtároló szelvény) profilok:
|
A. feltétel: |
|
||||||||||||||||
|
B. feltétel: |
|
2. függelék a 8. melléklethez
Mérési módszer egy NOVC HEV akkumulátorának elektromosenergia-mérlegéhez
1. BEVEZETÉS
1.1. E függelék célja meghatározni a módszert és a szükséges berendezéseket a nem járművön kívüli töltésű hibridhajtású elektromos járművek (NOVC HEV) elektromosenergia-mérlegének mérésére. Az elektromosenergia-mérleg mérése ahhoz szükséges, hogy korrigálják a mért üzemanyag-fogyasztást és CO2-kibocsátást az akkumulátor energiatartalmának vizsgálat alatt bekövetkező változásra, az e melléklet 5. és 6. bekezdésében meghatározott módszerrel.
1.2. Az ebben a mellékletben leírt módszert a gyártó olyan mérésekre használja, amelyekkel az e melléklet 5.3.3.2., 5.3.5.2., 6.3.3.2., és 6.3.5.2. bekezdésében meghatározott Kfuel és KCO2 korrekciós tényezőket kell meghatározni.
A műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy ezeket a méréseket az ebben a mellékletben leírt eljárás szerint hajtják-e végre.
1.3. A műszaki szolgálat az ebben a mellékletben leírt módszert a Q elektromosenergia-mérleg mérésére használja az e melléklet 5.3.4.1., 5.3.6.1., 6.3.4.1., és 6.3.6.1. bekezdésében meghatározottak szerint.
2. MÉRŐBERENDEZÉS ÉS MŰSZEREZETTSÉG
Az e melléklet 5. és 6. bekezdésében leírt vizsgálatok során az akkumulátoráramot egy rögzíthető vagy zárt típusú áramátalakító felhasználásával mérik. Az áramátalakító (ún. az áramérzékelő adatgyűjtő berendezés nélkül) minimális pontossága a mért érték 0,5 %-a vagy a skála legnagyobb értékének 0,1 %-a.
Az OEM diagnosztikai vizsgáló készülékeket e vizsgálatra nem alkalmazzák.
2.1.1. Az áramátalakítót az akkumulátorhoz közvetlenül kapcsolódó egyik vezetékre kell rögzíteni. Annak érdekében, hogy a külső mérőberendezéseket könnyen lehessen használni az akkumulátoráram mérésére, a gyártóknak megfelelő, biztonságos és hozzáférhető elérési pontokat kell a járműbe építeniük. Amennyiben ez nem kivitelezhető, a gyártó köteles támogatni a műszaki szolgálatot azzal, hogy rendelkezésére bocsátja az eszközöket az áramátalakító akkumulátorhoz kapcsolódó vezetékekhez történő rögzítésére a fent leírt módon.
2.1.2. Az áramátalakító teljesítményéből 5 Hz-es minimális mintavételi frekvenciával vesznek mintát. A Q mért eredményt adó, mért áramot idővel összesítik, és amperórában (Ah) fejezik ki.
2.1.3. Az érzékelő helyén mérik a hőmérsékletet, és azt az áraménak megfelelő mintavételi frekvenciával kell vizsgálni, így ezt az értéket fel lehet használni az áramelosztó mozgásának, és adott esetben az áramelosztó teljesítményének átalakítására használt feszültségátalakító mozgásának esetleges kompenzálására.
2.2. A gyártó által a Kfuel and KCO2 korrekciós tényezők (az e melléklet 5.3.3.2., 5.3.5.2., 6.3.3.2., and 6.3.5.2. bekezdéseinek meghatározása szerint) megállapítására használt műszerezettségi listát (gyártó, modellszám, sorozatszám) és a műszerek legutóbbi hitelesítési dátumait (ha van) meg kell adni a műszaki szolgálatnak.
3. MÉRÉSI ELJÁRÁS
3.1. Az akkumulátoráram mérése a vizsgálat kezdetekor indul, és azonnal véget ér, amint a jármű a teljes menetciklust megtette.
3.2. A Q különböző értékeit a ciklus 1. és 2. részére nyilvántartásba veszik.
9. MELLÉKLET
A CSAK ELEKTROMOS MOTORRAL VAGY HIBRID ELEKTROMOS MOTORRAL FELSZERELT JÁRMŰVEK ELEKTROMOS HATÓSUGARÁNAK MÉRÉSI MÓDSZERE
1. AZ ELEKTROMOS HATÓSUGÁR MÉRÉSE
Az itt leírt vizsgálati módszerrel a csak elektromos meghajtású vagy járművön kívüli töltésű hibrid hajtású elektromos motorral felszerelt járművek (OVC-HEV a 8. melléklet 2. bekezdésének meghatározása szerint) elektromos hatósugarát km-ben kifejezve mérhető meg.
2. PARAMÉTEREK, EGYSÉGEK ÉS A MÉRÉSEK PONTOSSÁGA
A paraméterek, mértékegységek és a mérések pontossága az alábbiak szerint alakul:
Paraméterek, egységek és a mérések pontossága
|
Paraméter |
Egység |
Pontosság |
Felbontás |
|
Idő |
s |
±0,1 s |
0,1 s |
|
Távolság |
m |
±0,1 % |
1 m |
|
Hőmérséklet |
°C |
±1 °C |
1 °C |
|
Sebesség |
(km/h) |
±1 % |
0,2 km/h |
|
Tömeg |
kg |
±0,5 % |
1 kg |
3. A VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
3.1. A jármű állapota
3.1.1. A jármű gumiabroncsait környezeti hőmérsékleten a jármű gyártója által meghatározott nyomásra kell felfújni.
3.1.2. A mechanikus mozgó alkatrészek esetében az olaj viszkozitásának meg kell felelnie a jármű gyártója által meghatározott értéknek.
3.1.3. A jármű vizsgálatához és nappali üzemeléséhez szükséges berendezéseken kívül a világító és fényjelző berendezéseket és segédberendezéseket ki kell kapcsolni.
3.1.4. Minden energiatároló rendszert (elektromos, hidraulikus, pneumatikus stb.), amely nem a meghajtás céljait szolgálja, a gyártó által meghatározott maximális értékre kell feltölteni.
3.1.5. Ha az akkumulátorok üzemi hőmérséklete meghaladja a környezeti hőmérsékletet, az üzemeltető köteles a személygépkocsi gyártójának ajánlásait követni annak érdekében, hogy az akkumulátor hőmérsékletét a normál üzemi hőmérsékleti tartományon belül tartsa.
A gyártó képviselőjének tudnia kell igazolni, hogy az akkumulátor hőmérséklet-szabályozó rendszere nincs kikapcsolt, illetve csökkentett üzemmódban.
3.1.6. A járművel a vizsgálatot megelőző héten legalább 300 km távolságot kell megtenni a tesztjárműben elhelyezett akkumulátorokkal.
3.2. Éghajlati feltételek
Minden szabadban történő vizsgálatot 5 °C és 32 °C közötti környezeti hőmérsékleten kell végezni.
Minden zárt helyen történő vizsgálatot 20 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten kell végezni.
4. ÜZEMELTETÉSI MÓD
A vizsgálati módszer a következő lépéseket tartalmazza:
|
a) |
Az akkumulátor kezdeti feltöltése. |
|
b) |
A ciklus alkalmazása és az elektromos hatósugár mérése. |
Ha a járművet mozgatni kell, az egyes lépések között, a következő vizsgálati területre tolják (regeneratív újratöltés nélkül).
4.1. Az akkumulátor kezdeti feltöltése
Az akkumulátort az alábbiak szerint kell feltölteni:
Megjegyzés: Az „akkumulátor kezdeti töltése” kifejezést az akkumulátor első, a jármű átvételekor megtörtént töltésére alkalmazzák. Több – egymás után végrehajtott –, egyesített vizsgálat vagy mérés esetén az első töltés legyen az „akkumulátor kezdeti töltése”, és a következő a „normál éjszakai töltés”.
4.1.1. Az akkumulátor lemerítése
Tisztán elektromos járművek esetében:
4.1.1.1.1. A művelet a jármű akkumulátorának a jármű haladása közbeni (a próbapályán, görgős próbapadon stb.) lemerítésével kezdődik, melynek során a jármű maximális 30 perces sebességének 70 ± 5 %-ának megfelelő sebességgel halad.
4.1.1.1.2. A lemerítés akkor állítható meg:
|
a) |
ha a jármű nem képes a 30 perc alatt mért maximális sebesség 65 százalékának megfelelő sebességgel futni; vagy |
|
b) |
vagy ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására; vagy |
|
c) |
100 km távolság megtétele után. |
A 8. melléklet meghatározása szerinti kívülről feltölthető hibridhajtású elektromos járművekre (OVC HEV) üzemmódkapcsoló nélkül:
4.1.1.2.1. A gyártónak kell biztosítania a tisztán elektromos üzemmódban vezetett járművel elvégzendő méréshez szükséges eszközt.
4.1.1.2.2. A művelet a jármű akkumulátorának a jármű haladása közbeni (a próbapályán, görgős próbapadon stb.) lemerítésével kezdődik:
|
— |
50 km/h állandó sebességgel, míg a HEV üzemanyag-fogyasztó motorja be nem indul, |
|
— |
ha a jármű nem tudja elérni az 50 km/h állandó sebességet az üzemanyag-fogyasztó motor beindulása nélkül, a sebességet csökkenteni kell, hogy a jármű olyan kisebb állandó sebességgel fusson, amelynél az üzemanyag-fogyasztó motor nem indul be egy meghatározott idő/távolság alatt (ezt a műszaki szolgálat és a gyártó közösen határozza meg), |
|
— |
a gyártó ajánlása szerint. |
Az üzemanyag-fogyasztó motort automatikus beindulása után 10 másodpercen belül le kell állítani.
A 8. melléklet meghatározása szerinti kívülről feltölthető hibridhajtású elektromos járművekre (OVC HEV) üzemmódkapcsolóval:
4.1.1.3.1. Amennyiben nincs tisztán elektromos üzemmód, a gyártó biztosítja az eszközöket a mérés végrehajtásához, amelynek során a jármű tisztán elektromos üzemmódban működik.
4.1.1.3.2. A művelet a jármű elektromosenergia-tároló eszközének a jármű haladása közbeni (a próbapályán, görgős próbapadon stb.) lemerítésével kezdődik, melynek során a jármű maximális 30 perces sebességének 70 ± 5 %-ának megfelelő sebességgel halad.
4.1.1.3.3. A lemerítés akkor állítható meg:
|
— |
ha a jármű nem képes a 30 perc alatt mért maximális sebesség 65 százalékának megfelelő sebességgel futni; vagy |
|
— |
ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására; vagy |
|
— |
100 km távolság megtétele után. |
4.1.1.3.4. Amennyiben a jármű nincs felszerelve tisztán elektromos üzemmóddal, az elektromosenergia-tároló eszköz kisütését a jármű vezetésével (a vizsgáló pályán, egy próbapadon stb.) érik el:
|
— |
50 km/h állandó sebességgel, míg a HEV üzemanyag-fogyasztó motorja be nem indul, |
|
— |
ha a jármű nem tudja elérni az 50 km/h állandó sebességet az üzemanyag-fogyasztó motor beindulása nélkül, a sebességet csökkenteni kell, hogy a jármű olyan kisebb állandó sebességgel fusson, amelynél az üzemanyag-fogyasztó motor nem indul be egy meghatározott idő/távolság alatt (ezt a műszaki szolgálat és a gyártó közösen határozza meg), vagy |
|
— |
a gyártó ajánlása szerint. |
Az üzemanyag-fogyasztó motort automatikus beindulása után 10 másodpercen belül le kell állítani.
4.1.2. A normál éjszakai töltés alkalmazása
Egy tisztán elektromos jármű esetében az akkumulátort a 7. melléklet 2.4.1.2 bekezdésében leírt, 12 órát meg nem haladó normál éjszakai töltési eljárással töltik fel.
Egy OVC-HEV esetében az akkumulátort a 8. melléklet 3.2.2.5 bekezdésében leírt normál éjszakai töltési eljárással töltik fel.
4.2. A ciklus alkalmazása és az üzemi távolság mérése
4.2.1. Tisztán elektromos járművekre:
4.2.1.1. A 7. melléklet 1.1. bekezdésében meghatározott vizsgálat sorozatot a 7. melléklet függelékében előírtak szerint beállított próbapadon kell elvégezni el, amíg el nem érik a vizsgálati kritériumok végét.
4.2.1.2. A vizsgálati kritériumok végét akkor érik el, ha a jármű nem tudja teljesíteni a célgörbét 50 km/h-ig, vagy ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására.
Ekkor a járművet a gázpedál felengedésével, a fékpedál érintése nélkül 5 km/h sebességre kell lelassítani, majd fékezéssel kell megállítani.
4.2.1.3. Az 50 km/h-t meghaladó sebességnél, ha a jármű nem éri el a szükséges gyorsítást, vagy a vizsgálati ciklus sebességét, a gázpedál egészen addig teljesen lenyomva marad, amíg újra el nem érik a referenciagörbét.
4.2.1.4. Az emberi szükségletek tiszteletben tartására a vizsgálatsorozatban három szünetet engedélyeznek, amelyek együttes időtartama a 15 percet nem haladhatja meg.
4.2.1.5. A végén a km-ben mért, megtett távolság De nagysága adja az elektromos jármű elektromos hatósugarát. Ezt a következő egész számra kell kerekíteni.
4.2.2. Tisztán elektromos járművek esetében:
4.2.2.1. A 8. melléklet 1.4. bekezdésében meghatározott vizsgálatsorozatot és a kapcsolódó sebességváltási előírásokat a 83. előírás 4. mellékletének 2., 3. és 4. függelékében előírtak szerint beállított próbapadon kell elvégezni, amíg el nem érik a vizsgálati kritériumok végét.
4.2.2.2. A vizsgálati kritériumok végét akkor érik el, ha a jármű nem tudja teljesíteni a célgörbét 50 km/h-ig, vagy ha a vezető a szabványos fedélzeti műszerektől jelzést kap a jármű megállítására, vagy ha az üzemanyag-fogyasztó motor működésbe lép. Ekkor a járművet a gázpedál felengedésével, a fékpedál érintése nélkül 5 km/h sebességre kell lelassítani, majd fékezéssel kell megállítani.
4.2.2.3. Az 50 km/h-t meghaladó sebességnél, ha a jármű nem éri el a szükséges gyorsítást, vagy a vizsgálati ciklus sebességét, a gázpedál egészen addig teljesen lenyomva marad, amíg újra el nem érik a referenciagörbét.
4.2.2.4. Az emberi szükségletek tiszteletben tartására a vizsgálatsorozatban három szünetet engedélyeznek, amelyek együttes időtartama a 15 percet nem haladhatja meg.
4.2.2.5. A végén a km-ben mért, megtett távolság De nagysága adja a hibridhajtású elektromos jármű elektromos hatósugarát. Ezt a következő egész számra kell kerekíteni.
10. MELLÉKLET
EMISSZIÓS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS PERIODIKUSAN REGENERÁLÓ RENDSZERREL FELSZERELT JÁRMŰHÖZ
1. BEVEZETÉS
1.1. Ez a melléklet ezen előírás 2.16. bekezdésében meghatározott, periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járműtípus jóváhagyása esetében érvényes különleges rendelkezéseket állapítja meg.
2. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ALKALMAZÁSI TERÜLETE ÉS KITERJESZTÉSE
2.1. Periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járműcsalád csoportja
A periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járművekre az ezen előírás 2.16. bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni. E melléklet céljára járműcsaládcsoportot lehet képezni. Ennek megfelelően, a regeneráló rendszerrel rendelkező járműtípusokat, amelyek alább leírt paraméterei azonosak, vagy a megállapított tűrési tartományon belül vannak, úgy tekintik, mint amelyek ugyanahhoz a családhoz tartoznak a meghatározott, periodikusan regeneráló rendszerüknek megfelelő mérések tekintetében.
2.1.1. Az azonos paraméterek a következők:
Motor:
|
a) |
hengerek száma |
|
b) |
motor-lökettérfogat (±15 százalék) |
|
c) |
szelepek száma |
|
d) |
üzemanyagrendszer |
|
e) |
égési folyamat (2 ütem, 4 ütem, forgódugattyús). |
Periodikusan regeneráló rendszer (pl. katalizátor, részecskecsapda):
|
a) |
szerkezet (pl. a burkolat típusa, a nagyértékű fém típusa, hordozóanyag típusa, cellasűrűség) |
|
b) |
típus és működési elv |
|
c) |
adagolás és adalékoló rendszer |
|
d) |
térfogat (±10 %) |
|
e) |
helyszín (hőmérséklet ±50 °C 120 km/h vagy max. 5 % hőfok-/nyomáskülönbség). |
2.2. Különböző referenciatömegű járműtípusok
Ezen előírás 2.16. bekezdésében meghatározott, periodikusan regeneráló rendszerrel rendelkező járműtípus típusjóváhagyásához ebben a mellékletben leírt eljárással kialakított Ki tényező más olyan járműcsalád-csoportra is kiterjeszthető, amelyik referenciatömege a következő két nagyobb egyenértékű, vagy bármely kisebb inerciaosztályban van.
2.3. A következő részben meghatározott vizsgálati eljárás elvégzése helyett, rögzített 1,05 Ki érték is használható, ha a műszaki szolgálat nem látja okát, hogy ezt az értéket növelje.
3. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
A járművet felszerelhetik olyan kapcsolóval, amely képes megakadályozni vagy megengedni a regeneráló folyamatot, feltéve hogy ez a művelet nincs hatással az eredeti motorhitelesítésre. Ez a kapcsoló csak akkor engedhető meg, ha a regeneráló rendszer betöltése és az előkondicionáló ciklusok alatt megakadályozza a regenerálást. Nem használják azonban a kibocsátás mérése alatt a regeneráló fázisban; a kibocsátási vizsgálatot inkább a változatlan Eredeti Berendezést Gyártó (OEM) szabályozó egységével kell elvégezni el.
3.1. Szén-dioxid-kibocsátás és üzemanyag-fogyasztás mérése két ciklus között, amikor regenerálás történik
3.1.1. Átlagos szén-dioxid-kibocsátást és üzemanyag-fogyasztást a regeneráló ciklus és a regeneráló készülék betöltése között több, közelítőleg egyenlő távolságú (ha több mint 2) I. típusú üzemi ciklus vagy egyenértékű próbapadi vizsgálat számtani közepéből kell meghatározni. Alternatívaként a gyártó szolgáltathat olyan adatokat, amelyekkel kimutatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás állandó ±4 % marad két regeneráló fázis között. Ebben az esetben a szabályos I. típusú vizsgálat során mért szén-dioxid-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást használhatják. Minden más esetben legalább két I. típusú üzemi ciklusnál vagy egyenértékű próbapadi vizsgálatnál kell elvégezni a kibocsátási méréseket: egyet közvetlenül a regenerálás után (új betöltés előtt), és egyet közvetlenül a regenerálás előtt. Minden kibocsátási mérést és számítást a 6. melléklet szerint hajtanak végre.
3.1.2. A betöltési folyamatot és a Ki meghatározását az I típusú üzemi ciklus során kell elvégezni, gépjárműpróbapadon vagy olyan motorpróbapadon, amely egyenértékű vizsgálati ciklust használ. Ezeket a ciklusokat folyamatosan kell elvégezni (azaz anélkül, hogy szükség lenne a motor átkapcsolására a ciklusok között). Minden befejezett ciklus után a járművet a próbapadról eltávolíthatják, és a vizsgálatot később folytathatják.
3.1.3. A ciklusok számát (D) két olyan ciklus között, ahol regenerálás történik, a ciklusok számát, amely során kibocsátásmérést kell végezni (n) és mindegyik kibocsátás-mérést (M′sij) jelentik az 1. melléklet 4.1.11.2.1.10.1–4.1.11.2.1.10.4. vagy 4.1.11.2.5.4.1–4.1.11.2.5.4.4. megfelelő pontjaiban.
3.2. A szén-dioxid-kibocsátás és üzemanyag-fogyasztás mérése regenerálás alatt
3.2.1. A jármű előkészítése – ha szükséges – a regeneráló fázis során történő kibocsátási vizsgálathoz elvégezhető a 83. előírás 4. mellékletének 5.3. bekezdésében szereplő előkészítő ciklus használatával, vagy egyenértékű motorfékpadon, a fenti 3.1.2. bekezdésben kiválasztott betöltési eljárástól függően.
3.2.2. A 6. mellékletben leírt vizsgálatra az első érvényes kibocsátási vizsgálat végrehajtása előtt a vizsgálati és járműfeltételek vonatkoznak.
Regenerálás nem történhet a jármű előkészítése alatt. Ez a következő módszerek egyikével biztosítható:
3.2.3.1. „Ál” regeneráló rendszert vagy részleges rendszert szerelnek be az előkondícionáló ciklushoz.
3.2.3.2. Minden más módszerről a gyártó és a típust jóváhagyó hatóság állapodik meg.
3.2.4. Regeneráló folyamatot tartalmazó, hidegindításos kipufogó kibocsátási vizsgálatot I. típusú üzemi ciklus szerint, vagy egyenértékű motorfékpadon kell végezni. Ha a kibocsátási vizsgálatot két olyan ciklus között kell elvégezni motorfékpadon, ahol regeneráló fázis fordul elő, a regeneráló fázist tartalmazó kibocsátási vizsgálatot szintén motorfékpadon kell elvégezni.
3.2.5. Ha a regeneráló folyamat több mint egy üzemi ciklust kíván, azonnal egymást követő vizsgálati ciklusokat hajtanak végre anélkül, hogy leállítanák a motort addig, amíg a teljes regeneráció nem fejeződik be (mindegyik ciklust be kell fejezni). Az új vizsgálat beállításához szükséges idő a lehető legrövidebb legyen (pl. részecskeszűrő cseréje). A motort ez idő alatt le kell állítani.
3.2.6. A szén-dioxid-kibocsátás és üzemanyag-fogyasztás értékeit a regenerálás alatt (Mri) a 6. melléklet szerint kell kiszámítani. A befejezett regenerálásnál mért üzemi ciklusok számát (d) fel kell jegyezni.
3.3. Egyesített szén-dioxid-kibocsátás és üzemanyag-fogyasztás számítása
|
|
n ≥ 2; |
|
ahol minden szén-dioxid-kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra:
|
M′sij |
= |
CO2-tömeg-kibocsátása g/km-ben és üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben az üzemi ciklus egy részében (i) (vagy egyenértékű motorfékpadon) regenerálás nélkül |
|
M′rij |
= |
CO2-tömeg-kibocsátása g/km-ben és üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben az üzemi ciklus egy részében (i) (vagy egyenértékű motorfékpadon) regenerálás alatt (amikor n >1, az első I. típusú vizsgálat hidegen, a következő melegen történik) |
|
Msi |
= |
CO2 közepes tömeg kibocsátása g/km-ben és üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben az üzemi ciklus egy részében (i) regenerálás nélkül |
|
Mri |
= |
CO2 közepes tömeg kibocsátása g/km-ben és üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben az üzemi ciklus egy részében (i) regenerálás alatt |
|
Mpi |
= |
CO2 közepes tömeg kibocsátása és üzemanyag-fogyasztás l/100 km-ben |
|
N |
= |
vizsgálati pontok száma, amelynél kibocsátásmérés (I. típusú üzemi ciklus vagy egyenértékű motorfékpadi vizsgálat) történik olyan két ciklus között, ahol ≥ 2 regeneráló fázis történt |
|
d |
= |
a regeneráláshoz szükséges üzemi ciklusok száma |
|
D |
= |
üzemi ciklusok száma két olyan ciklus között, ahol regenerálás történt |
A mérési paraméterek bemutatásához lásd a 10/1 ábrát.
10/1. ábra
A szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás vizsgálata alatt megmért paraméterek olyan ciklusokban és azok között, ahol regenerálás történik (sematikus példa, az emisszió „D” alatt növekedhet vagy csökkenhet)
3.4. K regenerálási tényező kiszámítása minden szén-dioxid-kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra
Ki = Mpi / Msi
az Msi, Mpi és Ki eredményeket bejegyzik a műszaki szolgálat vizsgálati jelentésébe.
A Ki meghatározható egyetlen sorozat befejezését követően.
|
19.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 158/106 |
A nemzetközi közjog szerint kizárólag az eredeti ENSZ-EGB szövegnek van joghatása. Ennek az előírásnak az állapota és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 103. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjármű-cserekatalizátorok jóváhagyására
102. melléklet: 103. számú előírás
Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget:
1. módosítás – Hatálybalépés időpontja: 2000. július 6.
2. módosítás – Hatálybalépés időpontja: 2005. április 4.
1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez az előírás M1 és N1 kategóriába sorolt, egy vagy több járműtípusba cserealkatrészként beszerelésre szánt katalizátorok önálló műszaki egységként való típusjóváhagyására vonatkozik.
2. MEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás vonatkozásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
2.1. „Eredeti katalizátor”: olyan katalizátor vagy katalizátorcsoport, amelyre kiterjed a gépjárműre megadott típusjóváhagyás, és amelynek típusai fel vannak tüntetve a 83. sz. előírás 2. mellékletéhez kapcsolódó dokumentumokban.
2.2. „Cserekatalizátor”: olyan katalizátor vagy katalizátorcsoport, amelyre e rendelet szerint, a fenti 2.1. bekezdésben meghatározottaktól eltérő jóváhagyás szerezhető.
2.3. „Eredeti cserekatalizátor”: olyan katalizátor vagy katalizátorcsoport, amelynek típusai megtalálhatók a 83. sz. előírás 2. mellékletéhez kapcsolódó dokumentumokban, de a gépjármű típusjóváhagyásának birtokosa önálló műszaki egységként kínálja piacon.
2.4. „Katalizátor típusa”: olyan katalizátorok, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontokból, mint:
|
i. |
a bevonattal ellátott hordozórétegek száma, szerkezete és anyaga; |
|
ii. |
a katalitikus reakció típusa (oxidációs, háromutas, …); |
|
iii. |
térfogat, a homlokfelület és a hordozóréteg hosszának aránya; |
|
iv. |
katalizáló anyagtartalom; |
|
v. |
a katalizáló anyag aránya; |
|
vi. |
cellasűrűség; |
|
vii. |
méretek és alak; |
|
viii. |
hővédelem. |
2.5. „Járműtípus”
Lásd a 83. sz. előírás 2.3. bekezdését.
2.6. „Cserekatalizátor jóváhagyása”: olyan katalizátor jóváhagyása, amelyet egy vagy több meghatározott járműtípusra cserealkatrészként kívánnak felszerelni, a szennyezőanyag-kibocsátás és a zajszint korlátozására, valamint a jármű teljesítményének és – adott esetben – a fedélzeti diagnosztika (OBD) befolyásolására.
2.7. „Elhasználódott cserekatalizátor”: az olyan mértékben elöregedett vagy mesterséges hatások folytán elhasználódott katalizátor, amely eleget tesz a 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függelékének 1. bekezdésében megállapított követelményeknek.
3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. A cserekatalizátor típusjóváhagyási kérelmét a gyártó, vagy annak meghatalmazott képviselője nyújthatja be.
Minden cserekatalizátor típus esetén, amelyre típusjóváhagyást kérnek, a jóváhagyási kérelemhez a következő okmányokat kell mellékelni három példányban.
3.2.1. A cserekatalizátor rajzait, amelyeken különösen az előírás 2.4. bekezdésében hivatkozott jellemzők legyenek azonosíthatók.
3.2.2. Azon járműtípus(ok) leírása, amely(ek)hez a cserekatalizátort szánják. A motort és a járműve(ke)t és a jellemző számot és/vagy jeleket fel kell tüntetni.
3.2.3. A cserekatalizátor a motor kipufogó csővezeték(ei)hez való helyzetének leírása és az ezt ábrázoló rajzok.
3.2.4. A jóváhagyási jel tervezett helyét feltüntető rajzok.
3.2.5. Annak feltüntetése, ha a cserekatalizátort az OBD követelményekkel való megfelelésre szánták.
3.2.6. Az adatközlő lap mintája az 1. függelékben található.
A jóváhagyás kérelmezőjének az alábbiakat kell a jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátania:
3.3.1. A 83. sz. előírással összhangban jóváhagyott típusú járműv(ek)et, új eredeti katalizátorral felszerelve. Ez(eke)t a jármű(ve)ket a műszaki szolgálat egyetértésével a kérelmező választja ki. Meg kell felelnie(ük) a 83. sz. előírás 4. melléklete 3. bekezdése követelményeinek.
A vizsgálati jármű(vek) kibocsátáscsökkentő berendezése nem lehet hibás; minden túlzott mértékben elhasználódott vagy hibásan működő, a kibocsátással kapcsolatban álló eredeti alkatrészt meg kell javítani, vagy ki kell cserélni. A vizsgálati járműve(ke)t megfelelően be kell szabályozni, és be kell állítani a gyártó előírásai szerint a kibocsátási vizsgálatot megelőzően.
3.3.2. A cserekatalizátor-típus egy mintapéldánya. Ezen a mintán világosan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező kereskedelmi nevét vagy jelét és kereskedelmi megjelölését.
3.3.3. Az OBD-rendszerrel ellátott járműre felszerelni szánt cserekatalizátor esetén a cserekatalizátor-típus további mintapéldánya. A mintapéldányon világosan és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni a kérelmező kereskedelmi nevét vagy jelét és kereskedelmi megjelölését. Ennek a fenti 2.7. bekezdésben meghatározottak szerint elhasználódott állapotban kell lennie.
4. JÓVÁHAGYÁS
4.1. Amennyiben az előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott cserekatalizátor megfelel az alábbi 5. bekezdés követelményeinek, a cserekatalizátor-típus jóváhagyását meg kell adni.
A 83. sz. előírás 2. melléklete 18. bekezdésének megfelelő típusú eredeti cserekatalizátorokat, amelyeket olyan járműre szándékoznak felszerelni, amelyre a vonatkozó típus-jóváhagyási dokumentum hivatkozik, ezen előírás szerint nem szükséges jóváhagyni, feltéve hogy megfelelnek a 4.2.1. és a 4.2.2. bekezdésben foglalt követelményeknek.
4.2.1. Jelölések
Az eredeti cserekatalizátorokon legalább a következő azonosítókat fel kell tüntetni:
4.2.1.1. A jármű gyártójának neve vagy védjegye.
4.2.1.2. Az eredeti cserekatalizátor gyártmánya és alkatrész-azonosító száma, amelyet mint a 4.2.3. bekezdésben említett információt kell megadni.
4.2.2. Dokumentáció
Az eredeti cserekatalizátorokhoz a következő információkat kell mellékelni:
4.2.2.1. A jármű gyártójának nevét vagy védjegyét.
4.2.2.2. Az eredeti cserekatalizátor gyártmánya és alkatrész-azonosító száma, amelyet mint a 4.2.3. bekezdésben említett információt kell megadni.
4.2.2.3. Azok a járművek, amelyekhez a 83. sz. előírás 2. melléklete 18. pontjában megadott típusú eredeti cserekatalizátor készült, beleértve adott esetben annak jelölését, hogy az eredeti cserekatalizátor felszerelhető-e fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) ellátott járműre.
4.2.2.4. Szerelési utasítások, amennyiben szükséges.
4.2.2.5. Ezt az információt:
|
— |
az eredeti cserekatalizátort kísérő tájékoztatóként, vagy |
|
— |
azon a csomagoláson, amelyben az eredeti cserekatalizátort értékesítik, vagy |
|
— |
bármilyen más alkalmas módon kell biztosítani. |
Az információknak a járműgyártó által az értékesítési helyekre eljuttatott termékkatalógusban minden esetben rendelkezésre kell állnia.
4.2.3. A jármű gyártója a műszaki szolgálat és/vagy jóváhagyási hatóság számára elektronikus formában biztosítja azokat a szükséges információkat, amelyek összekapcsolják a szóban forgó alkatrészszámokat és a típusjóváhagyási dokumentációt.
Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell:
|
i. |
a járművek gyártmányát és típusát; |
|
ii. |
az eredeti cserekatalizátorok gyártmányát és típusát; |
|
iii. |
az eredeti cserekatalizátorok alkatrész-azonosító számát; |
|
iv. |
a vonatkozó járműtípusok típus-jóváhagyási számát. |
4.3. Az összes jóváhagyott cserekatalizátor-típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (az előírás jelenlegi formájára 00) a jóváhagyás kiadásának időpontjában az előírásban elvégzett legfrissebb fő műszaki módosításokat magában foglaló módosítássorozatot jelzi. Ugyanazon Szerződő Fél nem rendelheti ugyanazt a számot másik cserekatalizátor-típushoz. Ugyanaz a jóváhagyási szám vonatkozhat ugyanazon cserekatalizátor-típus több különböző járműtípuson való alkalmazására.
4.4. Ha a típusjóváhagyás kérelmezője be tudja mutatni a típusjóváhagyási hatóságnak vagy műszaki szolgálatnak, hogy a cserekatalizátor a 83. számú előírás 05-ös módosításának 2. melléklete 18. pontjában jelzett típusba tartozik, a típusjóváhagyási bizonyítvány megadása nem függ az 5. bekezdésben meghatározott ellenőrizendő követelményektől.
4.5. Ezen előírás értelmében egy cserekatalizátor típusra vonatkozó jóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell a megállapodás ezen előírást alkalmazó Szerződő Feleit az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.
Az ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú cserekatalizátornak megfelelő cserekatalizátorra szembetűnő és a jóváhagyási formanyomtatványban meghatározott helyen fel kell erősíteni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőket tartalmazza:
4.6.1. Egy körben elhelyezett „E” betű, amelyet a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma követ (1).
4.6.2. A 4.6.1. bekezdésben előírt kör közelében ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel, majd a jóváhagyási szám követ.
4.7. Ha a cserekatalizátor megfelel az ezen előírás alapján a jóváhagyást megadó országban egy vagy több további, a megállapodáshoz mellékelt előírás alapján jóváhagyott katalizátor-típusnak, a 4.6.1. bekezdésben előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben a 4.6.1. bekezdésben előírt jeltől jobbra függőleges oszlopokban kell elhelyezni az összes olyan előíráshoz tartozó előírás- és jóváhagyási számot és további jeleket, amelyek alapján jóváhagyást adtak abban az országban, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást.
4.8. A jóváhagyási jelnek kitörölhetetlennek és tisztán olvashatónak kell lennie, amikor a cserekatalizátort a jármű alá erősítik.
4.9. Ezen előírás 2. melléklete példákat tartalmaz a jóváhagyási jelek elrendezésére.
5. KÖVETELMÉNYEK
5.1. Általános követelmények
5.1.1. A cserekatalizátort úgy kell kialakítani és úgy lehessen felerősíteni, hogy a jármű megfelelhessen azon előírások rendelkezéseinek, amelyeknek eredetileg is megfelelt, és hogy a szennyező anyagok kibocsáta normál használati feltételek között hatékonyan korlátozott legyen a jármű átlagos élettartama során.
5.1.2. A cserekatalizátort pontosan az eredeti katalizátor helyére kell felszerelni, és az oxigénérzékelő szonda (szondák) és – adott esetben – más érzékelők helyzete a kipufogó vezetéken nem változhat.
5.1.3. Ha az eredeti katalizátort hővédelemmel látták el, a cserekatalizátor esetében ezzel egyenértékű védelmet kell biztosítani.
5.1.4. A cserekatalizátornak tartósnak kell lennie, azaz úgy kell kialakítani, és úgy lehessen felszerelni, hogy elvárható mértékben ellenálljon a rá ható korróziós és oxidációs hatásoknak, figyelembe véve a jármű üzemi körülményeit.
5.2. A szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelmények
A jóváhagyásra szánt típusú cserekatalizátorral felszerelt, e rendelet 3.3.1. bekezdésében említett járműv(ek)et egy I. típusú vizsgálatnak vetik alá a 83. sz. előírás vonatkozó mellékleteiben leírt feltételek mellett abból a célból, hogy a cserekatalizátor teljesítményét összehasonlítsák az eredeti katalizátoréval, az alább leírt eljárásnak megfelelően.
5.2.1. Az összehasonlítási alap meghatározása
A járműve(ke)t egy új eredeti katalizátorral (lásd a 3.3.1. bekezdést) kell felszerelni, amelyet 12, városon kívüli ciklus (I. típusú vizsgálat, 2. rész) során kell bejáratni.
Az előkondicionálás után a járműve(ke)t egy aránylag állandó, 293 K és 303 K (20 °C és 30 °C) közötti hőmérsékletű helyiségben kell tárolni. Ezt a kondicionálást legalább 6 órán keresztül kell végezni és mindaddig folytatni, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék (ha van) hőmérséklete el nem éri a helyiség hőmérsékletét ±2 K értékhatáron belül. Ezt követően három I. típusú kipufogógáz-vizsgálatot kell végezni.
5.2.2. Kipufogógáz-vizsgálat cserekatalizátorral
A próbajármű(vek) eredeti katalizátorát fel kell cserélni a cserekatalizátorral (lásd a 3.3.2. bekezdést), melyet 12 városon kívüli ciklus (I. típusú vizsgálat, 2. rész) során kell bejáratni. Az előkondicionálás után a járműve(ke)t egy aránylag állandó, 293 K és 303 K (20 °C és 30 °C) közötti hőmérsékletű helyiségben kell tárolni. Ezt a kondicionálást legalább 6 órán keresztül kell végezni és mindaddig folytatni, amíg a motorolaj és a hűtőfolyadék (ha van) hőmérséklete el nem éri a helyiség hőmérsékletét ±2 K értékhatáron belül. Ezt követően három I. típusú kipufogógáz-vizsgálatot kell végezni.
5.2.3. A cserekatalizátorokkal felszerelt járművek szennyezőanyag-kibocsátásának értékelése
Az eredeti katalizátorral felszerelt próbajármű(vek)nek meg kell felelnie (felelniük) a jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti határértékeknek, beleértve – adott esetben – a jármű(vek) típusjóváhagyása során alkalmazott romlási tényezőket is.
A cserekatalizátorral felszerelt jármű(vek) szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó követelményeket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredmények minden egyes szabályozott szennyező anyagra (CO, HC, NOx és részecskék) vonatkozóan kielégítik az alábbi feltételeket:
|
(1) |
M ≤ 0.85 S + 0,4 G |
|
(2) |
M ≤ G |
ahol:
|
M |
: |
egy szennyező anyag (CO, HC, NOx és részecskék) kibocsátásának vagy két szennyező anyag (HC + NOx) összegének átlagértéke a cserekatalizátorral végzett három I. típusú vizsgálat során. |
|
S |
: |
egy szennyező anyag (CO, HC, NOx és részecskék) kibocsátásának vagy két szennyező anyag (HC + NOx) összegének átlagértéke az eredeti katalizátorral végzett három I. típusú vizsgálat során. |
|
G |
: |
egy szennyező anyag (CO, HC, NOx és részecskék) kibocsátásának vagy két szennyező anyag (HC + NOx) összegének határértéke a jármű(vek) típusjóváhagyásának megfelelően, osztva, adott esetben, a lenti 5.4. bekezdés szerint meghatározott romlási tényezőkkel. |
Ha a jóváhagyást több, azonos járműgyártótól származó különböző járműtípusra alkalmazzák, és feltéve hogy ezek a különböző típusú járművek ugyanazzal az eredeti katalizátor-típussal vannak felszerelve, az I. típusú vizsgálat legalább két gépjárműre korlátozható, amelyeket a jóváhagyásért felelős műszaki szolgálattal való megegyezést követően választanak ki.
5.3. A zajra és a jármű teljesítményére vonatkozó követelmények
A cserekatalizátornak meg kell felelnie az 59. számú előírás műszaki követelményeinek. Az 59. számú előírásban meghatározott kipufogó-ellennyomás mérésének alternatívájaként a járműteljesítmény ellenőrzése elvégezhető a maximális elnyelt teljesítmény járműfékpadon való mérésével a motor legnagyobb teljesítményének megfelelő fordulatszámnál. A 85. számú előírásban meghatározott referencia légköri feltételek szerint meghatározott érték a cserekatalizátorral ne legyen több, mint 5 százalékkal kevesebb, mint az eredeti katalizátorral meghatározott érték.
5.4. Tartóssági követelmények
A cserekatalizátornak meg kell felelnie a 83. sz. előírás 5.3.5. bekezdése követelményeinek, azaz az V. típusú vizsgálatnak vagy az I. típusú vizsgálat eredményeire vonatkozó alábbi táblázat szerinti romlási tényezőknek.
|
Motorkategória |
Romlási tényezők |
||||
|
CO |
HC (2) |
NOx (2) |
HC + NOx |
Részecskék |
|
|
Szikragyújtású |
1,2 |
1,2 |
1,2 |
1,2 (3) |
— |
|
Kompressziós gyújtású |
1,1 |
— |
1,0 |
1,0 |
1,2 |
Az OBD-kompatibilitásra vonatkozó követelmények (csak OBD-rendszerrel ellátott járművekre történő felszerelésre szánt cserekatalizátorokra alkalmazandó).
Az OBD-kompatibilitás bemutatása csak akkor szükséges, ha az eredeti katalizátor ellenőrzése az eredeti elrendezésben történt.
5.5.1. A cserekatalizátor OBD-rendszerrel való kompatibilitását a 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függelékének 05-ös módosítássorozatában leírt eljárások alkalmazásával kell bemutatni.
5.5.2. A 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függelékének 05-ös módosítássorozata rendelkezéseit, amelyek a katalizátortól eltérő alkatrészekre alkalmazandók, nem kell alkalmazni.
5.5.3. Az alkatrészek utángyártója az eredeti típusjóváhagyás során alkalmazottal megegyező előkondicionálási és vizsgálati eljárást alkalmazhatja. Ebben az esetben a közigazgatási szerveknek – kérésre és nem diszkriminatív alapon – rendelkezésre kell bocsátaniuk a típus-jóváhagyási közlemény 1. függelékét, amely tartalmazza az eredeti készülék gyártója által a katalizátor OBD-vizsgálata során alkalmazott előkondicionáló ciklusok számát és típusát, valamint a vizsgálati ciklus típusát.
5.5.4. Az OBD-rendszer által ellenőrzött összes más alkatrész rendeltetésszerű felszerelésének és működésének vizsgálata érdekében, az OBD-rendszer bármilyen cserekatalizátor felszerelését megelőzően nem jelezhet üzemzavart, és nem tárolhat hibakódokat. E célból az 5.2.1. bekezdésben leírt vizsgálatok befejezése után az OBD-rendszer állapotának értékelését e célra fel lehet használni.
5.5.5. A hibajelző (malfunction indicator, MI: lásd a 83. sz. előírás 05-ös módosítássorozata 11. melléklete 2.5. referenciabekezdését) nem aktiválódhat az 5.2.2. bekezdésben megkövetelt járműműködés közben.
6. A CSEREKATALIZÁTOR-TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
A cserekatalizátor típusának bármilyen módosításáról értesíteni kell a cserekatalizátor e típusát jóváhagyó közigazgatási szervet.
A szerv ekkor:
|
i. |
megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem fejtenek ki jelentős mértékű káros hatást, és a cserekatalizátor így is megfelel a követelményeknek, vagy |
|
ii. |
a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat részéről további vizsgálati jelentést igényel az ezen előírás 5. bekezdésében leírt néhány vagy összes vizsgálat esetében. |
A jóváhagyás megerősítését vagy elutasítását a változtatás feltüntetésével együtt közölni kell a megállapodás ezen előírást alkalmazó Szerződő Feleivel a fenti 4.5. bekezdésben meghatározott eljárásnak alkalmazásával.
A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel minden ilyen kiterjesztésről elkészített közlemény-formanyomtatványhoz.
7. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártási eljárások megfelelőségének meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) meghatározottakkal, a következő követelményekkel.
7.1. Ezen előírás szerint jóváhagyott cserekatalizátorokat úgy kell gyártani, hogy az ezen előírás 2.4. bekezdésében meghatározott jellemzők tekintetében megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. Teljesíteniük kell az 5. bekezdésben megállapított követelményeket, és adott esetben teljesíteniük kell az ezen előírásban meghatározott vizsgálatok követelményeit.
7.2. A jóváhagyási hatóság jogosult bármely, ebben az előírásban előírt ellenőrzés vagy vizsgálat végrehajtására. Különösen az ezen előírás 5.2. bekezdésében (a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelmények) leírt vizsgálatokat lehet elvégezni. Ebben az esetben a jóváhagyás jogosultja alternatívaként kérheti, hogy az összehasonlítás alapjaként ne az eredeti katalizátort használják, hanem a típusjóváhagyási vizsgálatok során használt cserekatalizátort (vagy egy másik mintát, amely a jóváhagyott típusnak megfelelőnek bizonyult). Ekkor a vizsgálat alatt álló mintával mért szennyezőanyag-kibocsátási értékek átlaga nem haladhatja meg 15 %-nál nagyobb mértékben a referenciaként használt mintával mért átlagértékeket.
8. SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉN
8.1. Egy cserekatalizátor-típus ezen előírás alapján kiadott jóváhagyása visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 7. bekezdésben rögzített követelmények.
8.2. Ha a megállapodásban szereplő, ezen előírást alkalmazó szerződő fél visszavonja a korábban általa megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül értesítenie kell az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 1. mellékletében szereplő mintaának megfelelő formanyomtatványon.
9. VÉGLEGESEN MEGSZÜNTETETT GYÁRTÁS
Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti az ezen előírás értelmében jóváhagyott cserekatalizátor-típus gyártását, erről tájékoztatnia kell a jóváhagyást megadó hatóságot.
Az erre vonatkozó közlemény kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja erről a megállapodásban részt vevő, ezen előírást alkalmazó többi Felet az előírás 1. mellékletében szereplő mintának megfelelő formanyomtatványon.
10. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK NEVE ÉS CÍME
A megállapodásban részt vevő, ezen előírást alkalmazó Szerződő feleknek közölniük kell az Egyesült Nemzetek titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok, valamint azon közigazgatási szervek nevét és címét, amelyek megadják a jóváhagyást, és amelyekhez be kell nyújtani a más országokban kibocsátott, a jóváhagyást vagy kiterjesztést, illetve a jóváhagyás elutasítását vagy visszavonását igazoló formanyomtatványokat.
11. DOKUMENTÁCIÓ
Minden új cserekatalizátorhoz mellékelni kell a következő információkat:
11.1.1. A katalizátor gyártójának nevét vagy védjegyét.
11.1.2. Azon járművek (beleértve a gyártás évét), amelyek számára a cserekatalizátort jóváhagyták, beleértve – adott esetben – a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) ellátott járműre történő felszerelésre alkalmas cserekatalizátor azonosító jelölését.
11.1.3. Szerelési útmutató, amennyiben szükséges.
11.2. Ezt az információt:
|
i. |
a cserekatalizátort kísérő tájékoztatón; vagy |
|
ii. |
a csomagoláson, amelyben a cserekatalizátort értékesítik; vagy |
|
iii. |
bármilyen más alkalmas módon kell biztosítani. |
Az információknak a cserekatalizátorok gyártója által az értékesítési helyek számára biztosított termékkatalógusban minden esetben rendelkezésre kell állnia.
(1) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (üres), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (üres), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (üres), 34 – Bulgária, 35–36 (szabad), 37 – Törökország, 38–39 (szabad), 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (üres), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást tagállamai adják saját EGB-jelüket használva), 43 – Japán, 44 (üres), 45 – Ausztrália és 46 – Ukrajna. A többi számot a Megállapodás a kerekes járművek, berendezések, és a kerekes járművekre szerelhető és/vagy azokon használható alkatrészek egységes műszaki előírásainak elfogadására, és az előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeire vonatkozóan című dokumentum ratifikálásának vagy a megállapodáshoz való csatlakozás időrendi sorrendjében kell hozzárendelni az országokhoz, és az így kiosztott számokról az Egyesült Nemzetek Főtitkára tájékoztatja a megállapodásban részt vevő szerződő feleket.
(2) Csak a 83. számú előírás 05-ös módosítássorozatának megfelelően jóváhagyott járművekre alkalmazandó.
(3) Csak a 83. számú előírás 05-ös módosítássorozatánál korábbiaknak megfelelően jóváhagyott szikragyújtású motorral ellátott járművekre alkalmazandó.
Függelék
A CSEREKATALIZÁTOR TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS … SZÁMÚ ADATKÖZLŐ LAP
Az A4 formátumú vagy A4 formátumra hajtogatott rajzoknak megfelelő léptékűnek és részletességűnek kell lenniük. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.
Ha a rendszerek, részegységek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel vannak ellátva, az ezekre vonatkozó adatokat is meg kell adni.
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
1.2. Típus:
1.5. A gyártó neve és címe:
1.7. Részegységek és önálló műszaki egységek esetében az EGB-jóváhagyási jel helye és felerősítésének módja:
1.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
2. A KÉSZÜLÉK LEÍRÁSA
2.1. A cserekatalizátor gyártmánya és típusa:
2.2. A cserekatalizátor rajzai, amelyeken különösen a függelék 2.3–2.3.2. pontjaiban hivatkozott jellemzők azonosíthatók.
Azon járműtípus(ok) leírása, amely(ek)hez a cserekatalizátort szánják:
2.3.1. A motort és a jármű típusá(ai)t jellemző szám(ok) és/vagy jel(ek):
2.3.2. A cserekatalizátornak rendeltetése-e, hogy kompatibilis legyen az OBD-követelményekkel?: Igen/Nem (A nem kívánt rész törlendő).
2.4. Leírás és rajzok, amelyek megmutatják a cserekatalizátor helyzetét a motor kipufogócsövéhez (csöveihez) viszonyítva:
1. MELLÉKLET
KÖZLEMÉNY
(maximális formátum: A4 [210 × 297 mm])
|
|
|
|
|
Kibocsátotta: |
A kiállító hatóság neve: … … … |
|
|
melynek tárgya (2): |
JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA |
a cserekatalizátort érintően a 103. sz. előírás alapján
|
Jóváhagyás sz.: … |
Kiterjesztés száma: … |
A meghosszabbítás oka:
1. A kérelmező neve és címe: …
2. A gyártó neve és címe: …
3. A gyártó kereskedelmi neve vagy védjegye: …
4. A cserekatalizátor típusa és kereskedelmi megnevezése: …
A típusazonosítás módja, ha jelölve van:
5.1. A jelölés helye: …
6. Azon járműtípus(ok), amely(ek) esetében a katalizátor-típus cserekatalizátornak minősül: …
Azon járműtípus(ok), amely(ek) esetében vizsgálták a cserekatalizátort: …
7.1. A cserekatalizátor kompatibilis volt-e az OBD-követelményekkel?: Igen/Nem (2)
8. A jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …
9. A jóváhagyási kérelem benyújtásának dátuma: …
A jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat: …
10.1. A vizsgálati jelentés időpontja: …
10.2. A vizsgálati jelentés száma: …
11. Jóváhagyás megadása/kiterjesztése/elutasítása/visszavonása (2)
12. Hely: …
13. Dátum: …
14. Aláírás: …
15. A közlemény mellékletében található a jóváhagyást elbíráló közigazgatási szerveknél letétbe helyezett jóváhagyási aktában lévő dokumentumok jegyzéke, amelyeket a közigazgatási szervek kérésre rendelkezésre bocsátanak.
(1) A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország azonosítószáma (lásd az előírásban rögzített jóváhagyási rendelkezéseket).
(2) A nem kívánt rész törlendő.
2. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A. MODELL
(Lásd az előírás 4.4. bekezdését)
A cserekatalizátor egy alkotóelemén elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a kérdéses típust a 103. előírás alapján Hollandiában (E 4), a 001234 jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. A jóváhagyási szám két első számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 103. számú előírás eredeti verziójában rögzített követelményekkel összhangban adták ki.
B. MODELL
(Lásd az előírás 4.5. bekezdését)
A cserekatalizátor egy alkotóelemén elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a kérdéses típust a 103. sz. és az 59. sz. előírás alapján Hollandiában (E 4) hagyták jóvá (1).
A jóváhagyási szám első két száma azt jelzi, hogy ezen jóváhagyások megadásakor a 103. sz. és az 59. sz. előírások az eredeti formájukban voltak.
(1) A második szám csupán példaként szolgál.
