|
ISSN 1725-5090 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
50. évfolyam |
|
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/1 |
A TANÁCS 580/2007/EK RENDELETE
(2007. május 29.)
az Európai Közösség és Brazília között, valamint az Európai Közösség és Thaiföld között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXVIII. cikkének megfelelően kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodások végrehajtásáról, továbbá a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról és kiegészítéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet (1) 1. cikke áru-nómenklatúrát (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) hozott létre, és meghatározta a Közös Vámtarifa szerződéses vámtételeit. |
|
(2) |
Az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság közötti megállapodás (2) kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv formájában történő megkötéséről szóló, 2007. május 29-i 2007/360/EK határozatával a Tanács a Közösség nevében jóváhagyta azokat a megállapodásokat az 1994. évi GATT XXVIII. cikkének értelmében kezdeményezett tárgyalások lezárása érdekében. |
|
(3) |
Ezért a 2658/87/EGK rendeletet megfelelően kell módosítani és kiegészíteni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét az e rendelet mellékletében meghatározott vámok és mennyiségek szerint kell módosítani és kiegészíteni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. PLEWA
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 501/2007/EK rendelettel (HL L 119., 2007.5.9., 1. o.) módosított rendelet.
(2) A Hivatalos lap 10-ik oldalán található.
MELLÉKLET
A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályoktól eltérően az árumegnevezés megfogalmazása csupán tájékoztató jellegű, mivel e melléklet tekintetében az engedmények rendszerét az e rendelet elfogadásakor érvényes KN-kódok határozzák meg.
Második rész – Vámtarifa
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
Vámtétel |
|
0210 99 39 |
Sózott baromfihús |
1 300 EUR/t |
|
1602 31 |
Elkészített pulykahús |
1 024 EUR/t |
|
1602 32 19 |
Főzött csirkehús |
1 024 EUR/t |
Harmadik rész – Vámtarifa-mellékletek
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
Vámtétel |
|
0210 99 39 |
Sózott baromfihús |
264 245 tonnás vámkontingens megnyitása, amelyből 170 807 tonnát Brazília, 92 610 tonnát pedig Thaiföld részére kell elkülöníteni, a kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó vámtarifa 15,4 % |
|
1602 31 |
Elkészített pulykahús |
103 896 tonna vámkontingens megnyitása, amelyből 92 300 tonnát Brazília részére kell elkülöníteni, a kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó vámtarifa 8,5 % |
|
1602 32 19 |
Főzött csirkehús |
250 953 tonnás vámkontingens megnyitása, amelyből 79 477 tonnát Brazília, 160 033 tonnát pedig Thaiföld részére kell elkülöníteni, a kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó vámtarifa 8 % |
Az EK-25 pontos tarifális megnevezése vonatkozik valamennyi fenti vámsorra és kontingensre.
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/3 |
A BIZOTTSÁG 581/2007/EK RENDELETE
(2007. május 29.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. május 30-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 29-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. május 29-i bizottsági rendelethez
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
MA |
41,6 |
|
TR |
105,7 |
|
|
ZZ |
73,7 |
|
|
0707 00 05 |
JO |
151,2 |
|
TR |
116,7 |
|
|
ZZ |
134,0 |
|
|
0709 90 70 |
TR |
108,3 |
|
ZZ |
108,3 |
|
|
0805 10 20 |
EG |
44,1 |
|
IL |
42,8 |
|
|
MA |
47,8 |
|
|
ZA |
79,3 |
|
|
ZZ |
53,5 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
47,4 |
|
ZA |
66,7 |
|
|
ZZ |
57,1 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
106,2 |
|
BR |
74,3 |
|
|
CL |
80,0 |
|
|
CN |
89,0 |
|
|
NZ |
117,7 |
|
|
US |
118,7 |
|
|
UY |
48,2 |
|
|
ZA |
92,6 |
|
|
ZZ |
90,8 |
|
|
0809 20 95 |
TR |
497,4 |
|
US |
282,8 |
|
|
ZZ |
390,1 |
|
(1) Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/5 |
A BIZOTTSÁG 582/2007/EK RENDELETE
(2007. május 29.)
a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 511/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította. |
|
(2) |
A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. május 30-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 29-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 2011/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2007. május 30-től alkalmazandó módosított összegei
|
(EUR) |
||
|
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege |
|
1701 11 10 (1) |
20,44 |
6,08 |
|
1701 11 90 (1) |
20,44 |
11,64 |
|
1701 12 10 (1) |
20,44 |
5,89 |
|
1701 12 90 (1) |
20,44 |
11,12 |
|
1701 91 00 (2) |
24,06 |
13,56 |
|
1701 99 10 (2) |
24,06 |
8,68 |
|
1701 99 90 (2) |
24,06 |
8,68 |
|
1702 90 99 (3) |
0,24 |
0,40 |
(1) A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).
(2) A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.
(3) 1 %-os szacharóztartalom esetén.
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/7 |
A BIZOTTSÁG 583/2007/EK RENDELETE
(2007. május 29.)
az 1839/95/EK rendeletnek a kukorica- és cirokimport elszámolása és az érintett tagállamok közleményei tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében született megállapodások értelmében a Közösség az 1995/1996-os gazdasági évtől kezdve kötelezi magát csökkentett vámtételű vámkontingensek (a továbbiakban: „abatimento” vámkontingensek) megnyitására, hogy biztosítsa egyrészről 2 millió tonna kukorica és 300 000 tonna cirok Spanyolországba, másrészről 500 000 tonna kukorica Portugáliába történő importálását. Az „abatimento” vámkontingensek alkalmazási módjait a Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. |
|
(2) |
E vámkontingensek helyes alkalmazása céljából a Spanyolországba és a Portugáliába importált kukorica- és cirokmennyiségeket a Bizottság éves alapon, a ténylegesen megtörtént importokat figyelembe véve számolja el, beleértve azon gabonaféléket helyettesítő egyes termékek importjait, amelyek mennyiségét a Spanyolországba történő import összmennyiségéből arányosan levonták. |
|
(3) |
Kukoricaimportnál az importidőszak Portugália esetében jelenleg a gazdasági évnek, Spanyolország esetében a naptári évnek felel meg. Az „abatimento” vámkontingens helyes igazgatásának biztosítása érdekében helyénvaló mindkét ország esetében azonos import- és elszámolási időszakot meghatározni, azaz naptári évet. Az új és a régi elszámolási időszakok átfedésének elkerülése érdekében azonban Portugália esetében rendelkezni kell egy különleges vámkontingens megnyitásáról a 2007-es év második felére vonatkozóan. Ezért ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(4) |
A Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében rendelkezni kell továbbá egy, a naptári éven túlmutató kiegészítő időszakról is, amely lehetővé teszi e kötelezettségek teljesítését minden referencia naptári évre vonatkozóan. E kiegészítő időszak időtartama egyforma Portugália és Spanyolország esetében. |
|
(5) |
2002-ben módosították a vámnómenklatúrát egyes, Spanyolországban az „abatimento” vámkontingens keretében elszámolandó helyettesítő termékek tekintetében. Így a 2308 90 30 KN-kódot (déligyümölcsvelő-maradékok) és a 2308 10 00 KN-kódot összevonták. Az érintett termékek jelenleg a 2308 00 40 KN-kód alatt szerepelnek. Ennek következtében helyénvaló kiigazítani az „abatimento” vámkontingens keretében elszámolandó termékek jegyzékét. |
|
(6) |
Ezenkívül e vámkontingens bevezetése óta a Közösség különleges kereskedelmi engedményeket nyújtott vagy preferenciális vagy nem preferenciális rendszerek keretében a kukoricára vonatkozóan. Ezen új engedmények az „abatimento” vámkontingensektől függetlenül alkalmazandók. Jelenleg az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről, a 2820/98/EK rendelet módosításáról, illetve az 1763/1999/EK és a 6/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK tanácsi rendeletben (3), a 2005/40/EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (4) jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásban (5), a 2006/580/EK tanácsi határozattal (6) jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösség és másrészről az Albán Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodásban (7), valamint a harmadik országokból származó kukorica behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. június 29-i 969/2006/EK bizottsági rendeletben (8) megadott engedményekről van szó. |
|
(7) |
Ennek következtében az 1839/95/EK rendelettel bevezetett rendszer helyes igazgatásának biztosítása céljából és a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásának tiszteletben tartása mellett helyénvaló pontosan meghatározni az „abatimento” vámkontingens keretében elszámolandó importokat. |
|
(8) |
Az 1839/95/EK rendelet jelenlegi rendelkezései előírják a Spanyolországba történő importok elszámolási időszakainak minden év februárjának végéig való meghosszabbítását, de nem tartalmaznak semmiféle szabályt Portugáliára vonatkozóan. E helyzet nem kielégítő, mivel a rendszer alkalmazásában némi bizonytalanságot okoz. E bizonytalanság megszüntetésének, valamint az „abatimento” vámkontingens helyes igazgatásának biztosítása céljából helyénvaló a Spanyolországba és a Portugáliába irányuló kukorica- és cirokimportok figyelembevételére hasonló módszereket előírni. |
|
(9) |
E célkitűzés elérése érdekében és abból a célból, hogy biztosítani lehessen a rendszernek és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek a Bizottság általi hatékony figyelemmel kísérését, helyénvaló előírni, hogy Spanyolország és Portugália minden hónapban közölje a Bizottsággal az érintett termékek ténylegesen megvalósult importjait, pontosan meghatározva az alkalmazott számítási módszereket. |
|
(10) |
Az 1839/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(11) |
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1839/95/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Minden év január 1-jén vámkontingens nyílik legfeljebb 0,5 millió tonna kukorica behozatalára Portugáliában történő szabad forgalmazás céljából. Az e vámkontingens keretében történő behozatalt éves alapon és az e rendeletben előírt feltételek szerint hajtják végre. (2a) A (2) bekezdéstől eltérve a 2007-es év tekintetében a 2007. július 1-jétől2007. december 31-ig tartó időszakra vámkontingens nyílik legfeljebb 250 000 tonna kukorica behozatalára Portugáliában történő szabad forgalmazás céljából. Az e vámkontingens keretében történő behozatalt az e rendeletben előírt feltételek szerint hajtják végre.” |
|
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A szöveg a következő 2a. cikkel egészül ki: „2a. cikk Az illetékes spanyol és portugál hatóságok a III. mellékletben megadott minta alapján legkésőbb minden hónap 15-éig elektronikus úton közlik a Bizottsággal a 2. cikk (2) bekezdésében említett termékek kettővel korábbi hónapban importált mennyiségeit.” |
|
4. |
A rendelet az e rendelet mellékletében meghatározott III. melléklettel egészül ki. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 29-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 240., 2000.9.23., 1. o. A legutóbb az 530/2007/EK rendelettel (HL L 125., 2007.5.15., 1. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 26., 2005.1.28., 1. o.
(5) HL L 26., 2005.1.28., 3. o.
(6) HL L 239., 2006.9.1., 1. o.
(7) HL L 239., 2006.9.1., 2. o.
(8) HL L 176., 2006.6.30., 44. o. A legutóbb a 305/2007/EK rendelettel (HL L 81., 2007.3.22., 19. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
„III. MELLÉKLET
Kukorica (1005 90 00 KN-kód), cirok (1007 00 90 KN-kód) és helyettesítő termékek (2303 10 19 , 2303 20 00 , 2309 90 20 és ex 2308 00 40 KN-kód) importja
(a formanyomtatványt a következő címre kell küldeni: agri-c1@ec.europa.eu)
|
|
Szabad forgalomba bocsátás [év/hónap] folyamán |
|
|
Tagállam: [ORSZÁG/Illetékes nemzeti hatóság] |
|
Vámeljárás |
KN-kód |
Származási ország |
Mennyiség (tonna) |
Alkalmazandó vámtétel” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/10 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2007. május 29.)
az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság között, valamint az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXVIII. cikkének megfelelően a baromfihús tekintetében megállapított engedmények módosításáról szóló, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodások megkötéséről
(2007/360/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
2006. május 5-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) XXVIII. cikke értelmében kezdjen tárgyalásokat az EK-nak az 1994. évi GATT-hoz csatolt CXL engedményes listájában három baromfihús-termékre vonatkozóan előírt, lekötött vámtételek módosítása céljából. A Bizottság értesítette a Világkereskedelmi Szervezetet arról, hogy módosítani kívánja a Kombinált Nómenklatúra (KN) 0210 99 39 vámtarifaszáma alá tartozó sózott baromfihúsra vonatkozó engedményeket, valamint hogy az említett tárgyalásokat szándékában áll kiterjeszteni az 1602 32 19 vámtarifaszám alá sorolt főzött csirkehúsra és az 1602 31 vámtarifaszám alá tartozó elkészített pulykahúsra. |
|
(2) |
A tárgyalásokat a Bizottság az EK-Szerződés 133. cikkével létrehozott bizottsággal konzultálva és a Tanács által kiadott tárgyalási irányelveket követve folytatta le. |
|
(3) |
A Bizottság 2006. december 6-án kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodásra jutott a Brazil Szövetségi Köztársasággal, amelynek a 0210 99 39 és az 1602 31 KN kód alá tartozó termékekhez elsődleges, az 1602 32 19 KN kód alá tartozó termékekhez pedig jelentős szállítói érdeke fűződik, valamint 2006. november 23-án ugyanilyen megállapodásra jutott a Thaiföldi Királysággal, amelynek a 0210 99 39 KN kód alá tartozó termékekhez jelentős, az 1602 32 19 KN kód alá tartozó termékekhez pedig elsődleges szállítói érdeke fűződik. |
|
(4) |
A megállapodásokat jóvá kell hagyni. |
|
(5) |
Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (1) összhangban kell elfogadni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság között, valamint az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXVIII. cikkének megfelelően a baromfihús tekintetében megállapított engedmények módosítására vonatkozó, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodások a Közösség nevében jóváhagyásra kerülnek.
A megállapodások szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 3. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
3. cikk
(1) A Bizottságot a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.
4. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személyeket (2).
Kelt Brüsszelben, 2007. május 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. PLEWA
(1) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.
(2) A megállapodás hatálybalépésének dátumát a Tanács Főtitkársága közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és a Brazil Szövetségi Köztársaság által kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv
Az EK 1994. évi GATT-hoz mellékelt CXL listájában megadott, baromfira vonatkozó engedmények módosítása tekintetében az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások.
Az EK 1994. évi Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez (1994. évi GATT-hoz) mellékelt CXL listájában megadott, baromfira vonatkozó engedmények módosítása tekintetében az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) és a Brazil Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: Brazília) között az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások során az Európai Közösségek Bizottságának küldöttsége és Brazília küldöttsége között az alábbiakban ismertetett megállapodás jött létre.
Az Európai Közösségek Bizottságának küldöttsége és Brazília küldöttsége e megállapodást jóváhagyásra benyújtják hatóságaikhoz.
1. Lekötött vámtételek: a 0210 90 20 (jelenleg 0210 99 39 ), a 1602 31 és a 1602 32 19 KN-kód alá tartozó termékek esetében a lekötött vámtétel sorrendben 1 300 EUR/tonna, 1 024 EUR/tonna, illetve 1 024 EUR/tonna.
2. Vámkontingensek: az EK a következő éves vámkontingenseket nyitja meg:
|
a) |
a 0210 90 20 KN-kód alá tartozó termékek („sózott”) esetében 264 245 tonnás kontingens, amelyből 170 807 tonnát Brazília részére kell elkülöníteni A kontingensen belüli vámtétel 15,4 %-os értékvám; |
|
b) |
a 1602 31 KN-kód alá tartozó termékek („pulyka”) esetében 103 896 tonnás kontingens, amelyből 92 300 tonnát Brazília részére kell elkülöníteni. A kontingensen belüli vámtétel 8,5 %-os értékvám; |
|
c) |
a 1602 32 19 KN-kód alá tartozó termékek („főzött”) esetében 250 953 tonnás kontingens, amelyből 79 477 tonnát Brazília részére kell elkülöníteni. A kontingensen belüli vámtétel 8 %-os értékvám. |
3. A 2. bekezdésben említett vámkontingensek szerinti behozatal az illetékes brazil hatóságok által hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon kiállított származási bizonyítvány alapján történik.
4. Az e megállapodásban foglalt engedményekre vonatkozni fognak a WTO Dohai Fejlesztési Menetrendjének (DDA) szabályai, amikor azokról megállapodás születik.
5. Az elsődleges, illetve jelentős szállítói érdekkel rendelkező országok között kiosztott vámkontingens-mennyiségekre a GATT XIII. cikkének általános elvei vonatkoznak. Az ilyen elvek alkalmazásából következő engedmények nem lehetnek kedvezőtlenebbek az e megállapodás keretében megállapított engedményeknél.
6. A két fél kötelezi magát arra, hogy belső eljárásainak megfelelően a lehető leghamarabb végrehajtja e megállapodás rendelkezéseit.
7. E megállapodás bármely felének kérésére a felek konzultációt tartanak a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.
Kelt Brüsszelben, a kettőezer-hetedik év május havának huszonkilencedik napján.
az Európai Közösség részéről
a Brazil Szövetségi Köztársaság részéről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és a Thaiföldi Királyság által kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv
Az EK 1994. évi GATT-hoz mellékelt CXL listájában megadott, baromfira vonatkozó engedmények módosítása tekintetében az 1994. évi GATT XXVIII. cikke szerint folytatott tárgyalások.
Az EK 1994. évi Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez (1994. évi GATT-hoz) mellékelt CXL listájában megadott, baromfira vonatkozó engedmények módosítása tekintetében az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) és a Thaiföldi Királyság (a továbbiakban: Thaiföld) között az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások során az Európai Közösségek Bizottságának küldöttsége és Thaiföld küldöttsége között az alábbiakban ismertetett megállapodás jött létre.
1. Lekötött vámtételek: a 0210 90 20 (jelenleg 0210 99 39 ), a 1602 32 19 KN-kód alá tartozó termékek esetében a lekötött vámtétel sorrendben 1 300 EUR/tonna, illetve 1 024 EUR/tonna.
2. Vámkontingensek: az EK a következő éves vámkontingenseket nyitja meg:
|
a) |
a 0210 90 20 KN-kód alá tartozó termékek („sózott”) esetében 264 245 tonnás kontingens, amelyből 92 610 tonnát Thaiföld részére kell elkülöníteni. A kontingensen belüli vámtétel 15,4 %-os értékvám; |
|
b) |
az 1602 32 19 KN-kód alá tartozó termékek („főzött”) esetében 250 953 tonnás kontingens, amelyből 160 033 tonnát Thaiföld részére kell elkülöníteni. A kontingensen belüli vámtétel 8 %-os értékvám. |
3. A 2. bekezdésben említett vámkontingensek szerinti behozatal az illetékes thaiföldi hatóságok által hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon kiállított származási bizonyítvány alapján történik.
4. Az e megállapodásban foglalt engedményekre vonatkozni fognak a WTO Dohai Fejlesztési Menetrendjének (DDA) szabályai, amikor azokról megállapodás születik.
5. Az elsődleges, illetve jelentős szállítói érdekkel rendelkező országok között kiosztott vámkontingens-mennyiségekre a GATT XIII. cikkének általános elvei vonatkoznak. Az ilyen elvek alkalmazásából következő engedmények nem lehetnek kedvezőtlenebbek az e megállapodás keretében megállapított engedményeknél.
6. A két fél kötelezi magát arra, hogy belső eljárásainak megfelelően a lehető leghamarabb végrehajtja e megállapodás rendelkezéseit.
7. E megállapodás bármely felének kérésére a felek konzultációt tartanak a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.
Kelt Brüsszelben, a kettőezer-hetedik év május havának huszonkilencedik napján.
az Európai Közösség részéről
a Thaiföldi Királyság részéről
Bizottság
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/14 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. május 4.)
a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggésben a cukortól eltérő mezőgazdasági termékek többletkészleteinek meghatározásáról és e készletek felszámolásának pénzügyi következményeiről
(az értesítés a C(2007) 1979. számú dokumentummal történt)
(Csak a cseh, görög, észt, lett, litván, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
(2007/361/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak IV. melléklete 4. fejezetének (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2003. évi csatlakozási okmány IV. melléklete 4. fejezetének (2) bekezdése előírja, hogy a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: az új tagállamok) területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, ezeknek a tagállamoknak saját költségükre meg kell szüntetniük. A rendes átvihető készlet fogalmát valamennyi termék tekintetében az egyes piacszervezések sajátos feltételei és céljai alapján kell meghatározni. |
|
(2) |
A különféle piacszervezésekre jellemző feltételek és célok, valamint az új tagállamokban a csatlakozás előtt meglévő árak és a közösségi árak közötti viszony következtében a rendes átvihető készletet az ágazatonként eltérő tényezők alapján kell felmérni. |
|
(3) |
A többletkészlet-mennyiségek kiszámításának alapja a következő: a csatlakozást közvetlenül megelőző tizenkét hónapban, azaz a 2003. május 1-jétől2004. április 30-ig terjedő időszakban a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett változása összehasonlítva az azt megelőző három tizenkét hónapos időszakban a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett változásának átlagával. |
|
(4) |
A Bizottság felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyék meg észrevételeiket a számítás általános módszerére vonatkozóan, illetve hogy ismertessenek érveket olyan, konkrét helyzetekkel kapcsolatban, amelyek megindokolnák a szokásosnál nagyobb mennyiségű készleteket. A Bizottság ezt követően első lépésként hozzáfogott az általános módszerre vonatkozó észrevételek értékeléséhez, valamint a helyzet átfogó elemzésén alapuló módszer véglegesítéséhez egy olyan horizontális megközelítés kidolgozása érdekében, amely valamennyi új tagállamra alkalmazandó lesz. Második lépésként a Bizottság értékelte az új tagállamok által előterjesztett érveket. Ezen értékelés alapján kiigazították a horizontális megközelítésre vonatkozó eredményeket. |
|
(5) |
A számítás eredményeit ki kell igazítani annak figyelembevételére, hogy egyes termékkategóriák, például a vaj, a vajolaj, a különféle minőségű rizs, a komló, a vetőmagok, a bor, az alkohol, a dohány és a gabonafélék gyakorlatilag felcserélhetők egymással, így akár egy csoportnak is lehetne őket tekinteni abból a célból, hogy a csoporton belül egyes termékek készleteinek növelését ellensúlyozhassa a csoportot alkotó többi termék készletszintjének csökkenése. |
|
(6) |
Az új tagállamok jelezték, hogy a termelés és a kereskedelem a számítás időszakában fejlődő tendenciát mutathatott, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy gazdaságuk fejlődését befolyásolta az Európai Unióhoz való csatlakozás kilátása. Egy ilyen tendencia figyelmen kívül hagyása a többletkészletek szintjének túlbecsüléséhez vezethet. A számítást ezért kiigazították egy olyan rendszer bevezetése révén, amely az említett tendenciát mind a termelés, mind a kereskedelem tekintetében számításba veszi. (E rendszert a belső fogyasztásra vonatkozó, hasonló tendenciákra is alkalmazni kell.) |
|
(7) |
A számításnak a tagállamok által továbbított hivatalos havi Eurostat-adatokon kell alapulnia, amennyiben ezen adatok elérhetők. Azokban az esetekben, amikor ilyen adatok nem állnak rendelkezésre vagy hiányosak, az új tagállamokkal szoros együttműködésben kidolgozott legjobb becslési módszert kell alkalmazni a rendelkezésre álló információk felhasználásával. |
|
(8) |
Az egyéb, felhasznált adatok körébe tartoznak az éves Eurostat-adatok, az új tagállamok érintett termékekre vonatkozó mérlegeiből származó adatok és az új tagállamok által a Bizottság részére hivatalosan elküldött adatok, amelyeket a nemzeti statisztikai hatóság igazolt. |
|
(9) |
Az új tagállamok kérelmére a Bizottság figyelembe vett bizonyos országspecifikus helyzeteket, különös tekintettel a készletek képződésében szerepet játszó sajátos körülményekre. |
|
(10) |
Egy küszöbértéket kell bevezetni azon helyzetek megoldására, amikor a többletkészletek a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséghez képest viszonylag kis mennyiségűek. E küszöbérték figyelembe veszi az előcsatlakozási időszak sajátos körülményei között gyűjtött statisztikai adatok hibahatárát, valamint az elvégzett feladat összetettségét és nagyságrendjét. Így tehát az új tagállamoknak nem kell díjat fizetniük a többletkészlet mennyisége után, amennyiben ez a mennyiség az érintett tagállamban az adott termékre vonatkozóan nem haladja meg a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiség 10 %-át. |
|
(11) |
A 2003. évi csatlakozási okmány IV. melléklete 4. fejezetének (2) bekezdésében kijelölt cél tükrében a többletkészletekből eredő pénzügyi következmények kiszámítására legalkalmasabb módszernek az érintett ágazatokban az említett készletek megszüntetésével összefüggő költségek értékelésén kell alapulnia. Azokban az esetekben, amikor bizonyos termékek a csatlakozást követő évben export-visszatérítésben részesültek, a pénzügyi következményeket helyénvaló a belső és külső árszint közötti különbség alapján meghatározni, amit a közvetlenül a csatlakozást követő tizenkét hónapos időszakban megítélt export-visszatérítések átlaga is tükröz. |
|
(12) |
Azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik export-visszatérítés, mint például a tartósított gomba, a fokhagyma és a gyümölcslevek esetében, amelyekből egyes új tagállamokban jelentős többletkészlet képződött, a számítás alapjául – ugyanazt a megközelítést alkalmazva – a belső és külső árak közötti különbséget kell venni. Tekintettel arra, hogy az egyes új tagállamokban a különféle mezőgazdasági termékekből képződő többletkészletek pénzügyi következményei ideiglenes jellegűek, az érintett új tagállamoknak a megfelelő összegeket be kell fizetniük a közösségi költségvetésbe. Meg kell határozni a befizetések teljesítésének dátumát. |
|
(13) |
Az egyes tagállamokat érintő, adott esetben jelentős pénzügyi következményeket figyelembe véve célszerű a tagállamok számára a befizetésre előírt időszakot négy évben meghatározni. |
|
(14) |
Mivel az adott irányítóbizottságok az elnökeik által megállapított határidőn belül nem nyilvánítottak véleményt, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az új tagállamokban a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő mezőgazdasági termékkészletek azon mennyiségeit, amelyek meghaladták a 2004. május 1-jén rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, valamint az e mennyiségek megszüntetésének költségei miatt az új tagállamokra terhelendő összegeket a melléklet tartalmazza.
2. cikk
(1) A mellékletben megállapított összegeket a közösségi költségvetés bevételének kell tekinteni.
(2) A tagállamok a mellékletben feltüntetett összegeket négy egyenlő részletben is befizethetik a közösségi költségvetésbe. Az első részletet legkésőbb az azon hónapot követő második hónap utolsó napján kell befizetni, amely során az érintett új tagállamot értesítették e határozatról. A következő részleteket sorrendben 2008. május 31-ig, 2009. május 31-ig, illetve 2010. május 31-ig kell befizetni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 4-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
A rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségek és az új tagállamokra terhelendő összegek
|
|
Cseh Köztársaság |
Észtország |
Ciprus |
Lettország |
Litvánia |
Málta |
Lengyelország |
Szlovénia |
Szlovákia |
|||||||||
|
Termékcsoport |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
Mennyiség tonnában |
Összeg 1 000 EUR-ban |
|
Hús (*1) |
13 524 |
6 221 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
18 758 |
7 773 |
|
|
|
|
|
Tej (*2) |
|
|
4 908 |
6 538 |
|
|
|
|
2 804 |
2 971 |
521 |
288 |
551 |
752 |
|
|
|
|
|
Gyümölcsfélék (*3) |
18 383 |
4 943 |
|
|
|
|
|
|
658 |
180 |
|
|
3 994 |
2 228 |
971 |
375 |
6 355 |
3 049 |
|
Rizs |
21 021 |
1 123 |
88 |
4 |
2 153 |
115 |
|
|
569 |
30 |
|
|
22 915 |
1 224 |
340 |
18 |
10 950 |
585 |
|
Bor |
|
|
572 |
42 |
|
|
2 775 |
203 |
|
|
|
|
6 435 |
472 |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
12 287 |
|
6 584 |
|
115 |
|
203 |
|
3 181 |
|
288 |
|
12 449 |
|
393 |
|
3 634 |
(*1) 4 alcsoport: marha- és borjúhús, sertéshús, juh- és kecskehús, baromfihús.
(*2) 4 alcsoport: sajtok, sovány tejpor, teljes tejpor, vaj és vajolaj.
(*3) 9 alcsoport: gomba, mandarin, ananász, narancslé, almalé, paradicsom, fokhagyma, szőlőlé.
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/18 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. május 16.)
a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelvvel összhangban benyújtott szermaradék-megfigyelési tervek jóváhagyásáról szóló 2004/432/EK határozat módosításáról
(az értesítés a C(2007) 2088. számú dokumentummal történt)
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/362/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelv, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére és 29. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 96/23/EK irányelv meghatározza az I. mellékletben felsorolt anyagok és maradékanyag-csoportok megfigyelésére vonatkozó intézkedéseket. A 96/23/EK irányelv szerint az irányelv hatálya alá tartozó állatok és elsődleges állati termékek tagállamokba történő behozatalára feljogosított harmadik országok jegyzékére való felvétel és a jegyzéken való szerepeltetés egy olyan terv benyújtásától függ, amely az érintett harmadik országok által az irányelvben említett szermaradék- és anyagcsoportok megfigyelése vonatkozásában nyújtott garanciákat tartalmazza. |
|
(2) |
A harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelvvel összhangban benyújtott szermaradék-megfigyelési tervek jóváhagyásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/432/EK határozat (2) felsorolja azon harmadik országokat, amelyek az említett irányelvnek megfelelően már benyújtották az irányelv által megkövetelt garanciákat tartalmazó szermaradék-megfigyelési tervüket. |
|
(3) |
Szerbia olyan állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó szermaradék-megfigyelési tervet nyújtott be a Bizottsághoz, amely jelenleg nem szerepel a 2004/432/EK határozatban. Az ilyen tervek értékelése és a Bizottság által kapott további információk elegendő garanciát nyújtanak ebben a harmadik országban az érintett állatokban és termékekben található szermaradékok megfigyelésére. Az érintett állatokat és állati eredetű termékeket ezért fel kell venni Szerbiának a határozatban szereplő jegyzékébe. |
|
(4) |
Grönland, Namíbia és Paraguay kérelmezték, hogy bizonyos állat- és állati eredetű termék kategóriában ne vegyék fel őket a 2004/432/EK határozat jegyzékébe. Az érintett állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó bejegyzéseket ezért el kell hagyni a harmadik országok határozatban szereplő jegyzékéből. |
|
(5) |
Costa Rica és Vietnam bizonyos állat- és állati eredetű termék kategóriákban szerepelnek a 2004/432/EK határozat jegyzékében, azonban néhány állatra és állati eredetű termékre vonatkozóan nem nyújtották be a Bizottságnak a kért garanciákat. Továbbá az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal e harmadik országokban végrehajtott vizsgálatai komoly hiányosságokat tártak fel az érintett állatokat és termékeket illető szermaradék-megfigyelés terén. Az érintett állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó bejegyzéseket ezért el kell hagyni a jegyzékből. Az érintett harmadik országokat értesítették erről. |
|
(6) |
Átmeneti időszakot kell előírni a Közösségbe való megérkezésükig azokra az állat- és termékszállítmányokra vonatkozóan, amelyek Costa Ricából, Grönlandról, Namíbiából, Paraguayból vagy Vietnamból származnak és e határozat hatálybalépése előtt ezekből a harmadik országokból indították el őket a Közösségbe való behozatal céljából. |
|
(7) |
A 2004/432/EK határozatot tehát ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2004/432/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.
2. cikk
A 2004/432/EK határozat melléklete jegyzékének e határozat általi módosításai nem vonatkoznak a Costa Ricából, Grönlandról, Namíbiából, Paraguayból és Vietnamból származó állat- és termékszállítmányokra, amennyiben ezen állatok és termékek importőre igazolni tudja, hogy azokat az említett harmadik országból már e határozat hatálybalépése előtt útnak indították és azok már e határozat hatálybalépése előtt úton voltak a Közösség felé.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik naptól kell alkalmazni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 16-án.
a Bizottság részéről
Markos KYPRIANOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 125., 1996.5.23., 10. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 154., 2004.4.30., 44. o. A legutóbb a 2007/115/EK határozattal (HL L 49., 2007.2.17., 25. o.) módosított határozat.
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
|
ISO2-kód |
Ország |
Szarvasmarhafélék |
Juhfélék/kecskefélék |
Sertés |
Lófélék |
Baromfi |
Akvakultúra |
Tej |
Tojás |
Nyúl |
Vadon élő vad |
Tenyésztett vad |
Méz |
|
AD |
Andorra (1) |
X |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AE |
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
AL |
Albánia |
|
X |
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
|
|
AN |
Holland Antillák |
|
|
|
|
|
|
X (2) |
|
|
|
|
|
|
AR |
Argentína |
X |
X |
|
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
AU |
Ausztrália |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
|
|
X |
X |
X |
|
BA |
Bosznia és Hercegovina |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
BD |
Banglades |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
BR |
Brazília |
X |
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
BW |
Botswana |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
BY |
Belarusz |
|
|
|
X (3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BZ |
Belize |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
CA |
Kanada |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
CH |
Svájc |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
X (2) |
|
CL |
Chile |
X |
X (4) |
X |
|
X |
X |
X |
|
|
X |
|
X |
|
CN |
Kína |
|
|
|
|
X |
X |
|
|
X |
|
|
X |
|
CO |
Kolumbia |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
|
|
|
CU |
Kuba |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
EC |
Ecuador |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
ER |
Eritrea |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
FK |
Falkland-szigetek |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FO |
Feröer-szigetek |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
GL |
Grönland |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
GM |
Gambia |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
GT |
Guatemala |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
HK |
Hongkong |
|
|
|
|
X (2) |
X (2) |
|
|
|
|
|
|
|
HN |
Honduras |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
HR |
Horvátország |
X |
X |
X |
X (3) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
ID |
Indonézia |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
IL |
Izrael |
|
|
|
|
X |
X |
X |
X |
|
|
X |
X |
|
IN |
India |
|
|
|
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
X |
|
IS |
Izland |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
|
|
|
X (2) |
|
|
JM |
Jamaica |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
JP |
Japán |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
KE |
Kenya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
KG |
Kirgizisztán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
KR |
Dél-Korea |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
LK |
Srí Lanka |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
MA |
Marokkó |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
MD |
Moldova |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
MG |
Madagaszkár |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
MK |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (5) |
X |
X |
|
X (3) |
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
MU |
Mauritius |
|
|
|
|
X (2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
MX |
Mexikó |
|
|
|
X |
|
X |
|
X |
|
|
|
X |
|
MY |
Malajzia |
|
|
|
|
X (6) |
X |
|
|
|
|
|
|
|
MZ |
Mozambik |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
NA |
Namíbia |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
NC |
Új-Kaledónia |
X |
|
|
|
|
X |
|
|
|
X |
X |
|
|
NI |
Nicaragua |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
NZ |
Új-Zéland |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
|
|
X |
X |
X |
|
OM |
Omán |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
PA |
Panama |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
PE |
Peru |
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
PH |
Fülöp-szigetek |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
PN |
Pitcairn-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
PY |
Paraguay |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU |
Oroszország |
X |
X |
X |
X (3) |
X |
|
X |
X |
|
|
X (7) |
X |
|
SA |
Szaúd-Arábia |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
SC |
Seychelle-szigetek |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
SG |
Szingapúr |
X (2) |
X (2) |
X (2) |
|
X (2) |
X (2) |
X (2) |
|
|
|
|
|
|
SM |
San Marino (8) |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
SV |
Salvador |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
SZ |
Szváziföld |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TH |
Thaiföld |
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
TN |
Tunézia |
|
|
|
|
X |
X |
|
|
|
X |
X |
|
|
TR |
Törökország |
|
|
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
|
X |
|
TW |
Tajvan |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
X |
|
TZ |
Tanzánia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
UA |
Ukrajna |
|
|
|
X (3) |
|
|
X |
X |
|
|
|
X |
|
UG |
Uganda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
US |
Egyesült Államok |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
UY |
Uruguay |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
|
X |
X |
X |
X |
|
VE |
Venezuela |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
VN |
Vietnam |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
ME |
Montenegró (9) |
X |
X |
X |
X (3) |
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
RS |
Szerbia (10) |
X |
X |
X |
X (3) |
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
YT |
Mayotte |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
ZA |
Dél-Afrika |
X |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
|
X |
X |
X |
|
ZM |
Zambia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
ZW |
Zimbabwe |
X |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
X |
|
(1) Az első szermaradék-megfigyelési tervet az EK–Andorra állat-egészségügyi alcsoport hagyta jóvá (összhangban az 1999. december 22-i 2/1999 EK–Andorra vegyes bizottsági határozattal (HL L 31., 2000.2.5., 84. o.)).
(2) Kizárólag élelmiszer-előállítás céljára jóváhagyott, más harmadik országból származó nyersanyagot felhasználó harmadik országok.
(3) Vágásra szánt élő lófélék kivitele (kizárólag élelmiszer-előállítás céljára tenyésztett állatok).
(4) Kizárólag juhok
(5) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság; ideiglenes kód, nem befolyásolja az ország végleges besorolását, amelyet jelenleg tárgyal az Egyesült Nemzetek Szövetsége.
(6) Kizárólag a Maláj-félsziget (azaz Nyugat-Malajzia).
(7) Kizárólag a Murmanszk régióból és a Jamali-nyenyec autonóm körzetből származó rénszarvasok.
(8) A megfigyelési tervet az EK–San Marino együttműködési bizottság 1994. június 28-i 1/94 határozatával (HL L 238., 1994.9.13., 25. o.) összhangban hagyták jóvá.
(9) A szermaradékokra vonatkozó további információktól függő ideiglenes helyzet.
(10) Koszovó kivételével, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata által meghatározottak szerint.”
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/24 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. május 21.)
a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv tagállamok általi elkészítését segítő iránymutatásokról
(az értesítés a C(2007) 2099. számú dokumentummal történt)
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/363/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 43. cikkének (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az alapja az élelmiszerekkel kapcsolatban a magas szintű egészségvédelem és fogyasztóvédelem biztosításának. |
|
(2) |
A 882/2004/EK rendelet a Közösség vagy a tagállamok illetékes hatósága által folytatott hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan általános szabályokat állapít meg, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére. |
|
(3) |
A 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerint a 178/2002/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok és a 882/2004/EK rendelet 45. cikke hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében minden tagállam egy-egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet készít („nemzeti ellenőrzési terv”). |
|
(4) |
A nemzeti ellenőrzési terv célja, hogy szilárd alapot hozzon létre a Bizottság felügyeleti szolgálatai számára, hogy elvégezhessék az ellenőrzéseket a tagállamokban. |
|
(5) |
A növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) 27a. cikke szerint a 882/2000/EK rendelet nemzeti ellenőrzési tervekről, éves jelentésekről, valamint a tagállamok és harmadik országok Közösség általi ellenőrzéséről szóló 41–46. cikkét adott esetben alkalmazni kell az említett rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. |
|
(6) |
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke megállapítja a nemzeti ellenőrzési tervek készítéséhez szükséges alapelveket, különösen pedig azon általános információkat, amelyeket a terveknek tartalmazniuk kell. |
|
(7) |
A 882/2004/EK rendelet 43. cikkében meghatározottak szerint a Bizottság iránymutatásokat ad a nemzeti ellenőrzési tervek készítéséhez, hogy ezáltal – többek között – a hatósági ellenőrzések következetes, átfogó és integrált megközelítéséhez hozzájáruljon, amely ellenőrzések egyrészt meghatározzák a takarmány- és élelmiszerlánc valamennyi ágazatát és szakaszát, beleértve a takarmány és az élelmiszer importját és a Közösségbe történő beléptetését; másrészt biztosítják a takarmányokra és az élelmiszerekre, az állategészségügyre és az állatok kíméletére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (a továbbiakban: iránymutatások). |
|
(8) |
A 882/2004/EK rendelet 43. cikke szerint a nemzeti ellenőrzési terveknek figyelembe kell venniük az iránymutatásokat. Az iránymutatások nem rendelkeznek kötőerővel, de a rendelet végrehajtására vonatkozóan hasznos útmutatást adnak a tagállamok számára. Ezeken túlmenően a 43. cikk meghatározza különösen az iránymutatások célját és tartalmát is a nemzeti ellenőrzési tervekkel kapcsolatban. |
|
(9) |
A 882/2004/EK rendelet 45. cikkének rendelkezése szerint a Közösségnek a tagállamokban rendszeresen kell auditokat végeznie, hogy ezáltal igazolhassa, hogy a nemzeti ellenőrzéseket a nemzeti ellenőrzési terv szerint, a közösségi jognak megfelelően végzik. |
|
(10) |
Egyes kérdésekben csupán a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásából, a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdése szerint a tagállami illetékes hatóságok auditjaiból, illetve a rendelet 45. cikke alapján a bizottsági szakértők által végzett auditokból, továbbá a rendelet 44. cikke alapján a tagállamok által benyújtott éves jelentésekben foglalt információkból nyert tapasztalatok alapján lehetséges pontosabb következtetéseket levonni. Ennek alapján megfelelőnek tűnik, hogy az iránymutatások kidolgozására „szakaszosan” kerüljön sor. |
|
(11) |
Ennek megfelelően az ebben a határozatban megállapított iránymutatások főként a nemzeti ellenőrzési terv kötelező elemeire vonatkoznak, amely elemek megléte biztosítja a 882/2004/EK rendelet által támasztott minimális követelményeknek való megfelelést, különösen pedig a 42. cikk – amely meghatározza a nemzeti ellenőrzési tervek készítésének alapelveit – követelményeinek való megfelelést. Az iránymutatások a Közösség által a tagállamokban végzett ellenőrzések alapjául is szolgálnak. |
|
(12) |
Adott esetben a tapasztalatok alapján speciális kérdésekkel foglalkozó egyéb iránymutatások fokozatos kialakítására is van lehetőség. |
|
(13) |
A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében és 43. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott auditok lebonyolításának követelményeire vonatkozó iránymutatásokat a takarmány- és élelmiszerjognak, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelést igazoló hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzett auditok kritériumait megállapító iránymutatásról szóló, 2006. szeptember 29-i 2006/677/EK bizottsági határozat (4) melléklete állapítja meg. |
|
(14) |
A tagállamok által a Bizottság számára, a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében foglaltak szerint készített éves jelentések szerkezetére, valamint a bennük szolgáltatandó információra vonatkozó iránymutatásokat a későbbiek folyamán fogadják majd el. |
|
(15) |
A Bizottság feladata, hogy az e határozatban foglalt iránymutatásokat folyamatosan figyelemmel, kísérje és szükség szerint frissítse a nemzeti ellenőrzési tervek kézhezvételét és vizsgálatát követően, valamint a tagállamoknak a 882/2004/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatai alapján. |
|
(16) |
Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 882/2004/EK rendelet 41. cikkében meghatározottak szerint készített többéves nemzeti ellenőrzési tervekre (a továbbiakban: nemzeti ellenőrzési terv) vonatkozó, az említett rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében szereplő iránymutatásokat e határozat melléklete állapítja meg.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 21-én.
a Bizottság részéről
Markos KYPRIANOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2006/35/EK bizottsági irányelvvel (HL L 88., 2006.3.25., 9. o.) módosított irányelv.
MELLÉKLET
A 882/2004/EK rendelet 41. cikkében meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervre vonatkozó iránymutatások
Tartalom
|
1. |
Az iránymutatások célja |
|
2. |
Fogalommeghatározás |
|
3. |
Útmutató a nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó jogi követelményekhez |
|
3.1. |
Nemzeti ellenőrzési tervek |
|
3.2. |
A nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó általános követelmények |
|
3.3. |
A nemzeti ellenőrzési tervek stratégiai célkitűzései |
|
3.4. |
Kockázatok csoportosítása |
|
3.5. |
Az illetékes hatóságok kijelölése |
|
3.6. |
Általános felépítés és irányítás |
|
3.7. |
Ellenőrzési rendszerek, illetve a tevékenységek összehangolása |
|
3.8. |
Hatáskör átruházása az ellenőrző szervekre |
|
3.9. |
A működési feltételeknek való megfelelés |
|
3.10. |
A hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak képzése |
|
3.11. |
Dokumentált eljárások |
|
3.12. |
Operatív készenléti tervek |
|
3.13. |
Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése |
|
3.14. |
A nemzeti ellenőrzési tervek módosítása |
|
4. |
Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv formai követelményeire vonatkozó útmutató |
|
4.1. |
Cím |
|
4.2. |
Tagállami kapcsolattartó |
|
4.3. |
A terv tartalma |
|
4.3.1. |
Általános nemzeti stratégiai célkitűzések |
|
4.3.2. |
Az illetékes hatóságok, nemzeti referencialaboratóriumok és felhatalmazással rendelkező ellenőrző szervek kijelölése |
|
4.3.3. |
Az illetékes hatóságok által végzett hatósági ellenőrzések megszervezése és irányítása |
|
4.3.4. |
Készenléti tervek és kölcsönös segítségnyújtás |
|
4.3.5. |
Az illetékes hatóságok által végzett audit szervezése |
|
4.3.6. |
A 882/2004/EK rendeletben meghatározott működési feltételeknek való megfelelés biztosítására tett intézkedések |
|
4.3.7. |
A nemzeti ellenőrzési tervek felülvizsgálata és kiigazítása |
|
5. |
Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv hatályáról szóló útmutató |
1. AZ IRÁNYMUTATÁSOK CÉLJA
Az iránymutatások a tagállamoknak kívánnak segítséget nyújtani a 882/2004/EK rendelet 41. cikkében foglaltak szerinti egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv elkészítésében. Útmutatást adnak az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó követelményekről.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
2.1. Ezen iránymutatások alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. és 3. cikkének, illetve a 882/2004/EK rendelet 2. cikkének, továbbá a vonatkozó közösségi jogszabályoknak a fogalommeghatározásai az irányadók.
Különösen az alábbi, az előbbiek során említett rendeletekben meghatározott fogalmakat kell figyelembe venni:
|
a) |
„élelmiszerjog”: általában az élelmiszerekre és különösen az élelmiszerek biztonságára vonatkozó, a Közösségben vagy az egyes tagállamokban elfogadott törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések; a fogalom vonatkozik az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok takarmányozására használt takarmány termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára; |
|
b) |
„takarmányjog”: azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összessége, amelyek általában a takarmányokat és különösen takarmányok biztonságosságát szabályozzák, akár közösségi akár nemzeti szinten; kiterjed a takarmányok gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára, valamint a takarmányok felhasználására (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 3. pontja); |
|
c) |
„hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóság vagy a Közösség által végzett bármilyen típusú ellenőrzés, amelynek célja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 1. pontja); |
|
d) |
„illetékes hatóság”: egy tagállam azon központi hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik a hatósági ellenőrzések megszervezése terén, illetve bármely más hatóság, amelyre ezt az hatáskört átruházták; adott esetben ide tartozik egy harmadik ország megfelelő hatósága is (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 4. pontja). A növényegészségügy terén az „illetékes hatóság” alatt a 2000/29/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében említett „egyetlen hatóságot”, illetve az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett „illetékes hivatalos szervet” is érteni kell. Tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről rendelkező 2092/91/EGK tanácsi rendeletre (1), az „illetékes hatóság” fogalma magában foglalja a 2092/91/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értesítések fogadására kijelölt „hatóság”-ot, illetve annak 9. cikke (4) bekezdése szerint a magánszervezetek elismerésére és felügyeletére kijelölt hatóságot; |
|
e) |
„ellenőrző szerv”: olyan független harmadik fél, amelyre az illetékes hatóság egyes ellenőrzési feladatokat átruházott (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja). A növényegészségügy terén az „ellenőrző szerv” magában foglalja a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett, átruházott feladatokkal rendelkező „jogi személyek”-et. Tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről rendelkező 2092/91/EGK tanácsi rendeletre, az „ellenőrző szerv” magában foglalja a 2092/91/EGK rendelet 9. cikkében említett „elismert magánszervezet”-et is; |
|
f) |
„ellenőrzési terv”: az illetékes hatóság által kidolgozott leírás, amely a hatósági ellenőrzési rendszerek szerkezetére és megszervezésére vonatkozó általános információkat tartalmazza (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 20. pontja); |
|
g) |
„kockázat”: egy veszély következményeként jelentkező, egészségkárosító hatás és a hatás súlyosságának valószínűsége (a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 9. pontja). A növényegészségügy tekintetében a „kockázatot” a 2002/29/EK irányelvvel összhangban kell értelmezni. |
2.2. Az 2.1. pontban szereplő fogalommeghatározások mellett az alábbiakat is alkalmazni kell ezen iránymutatások esetében:
|
a) |
„koordináció”: bármely olyan tevékenység, amely biztosítja, hogy az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzéseiket koherensen és következetesen tervezzék és hajtsák végre, hogy ezáltal hozzájáruljanak a közös célkitűzés megvalósításához, azaz a nemzeti ellenőrzési terv és a közösségi jog hatékony végrehajtásához; |
|
b) |
„termelési lánc”: a teljes termelési lánc, amelybe beletartozik valamennyi termelési, feldolgozási és forgalmazási szakasz, a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 16. pontjában meghatározottak szerint, adott esetben beleértve a nem élelmiszer termékek láncához kötődő állattenyésztés és növénytermesztés valamennyi szakaszát; |
|
c) |
„termelési szakasz”: egy bizonyos áru termelési láncának bármely szakasza, beleértve az importot, az elsődleges termeléstől kezdve a feldolgozáson, gyártáson, raktározáson, fuvarozáson, forgalmazáson át a fogyasztónak történő eladásig vagy átadásig; |
|
d) |
„ágazat”: az adott árura vagy áruk csoportjára vonatkozó teljes termelési lánc, amelybe egy vagy több illetékes hatóság tevékenysége is beletartozhat. |
3. ÚTMUTATÓ A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEKRE VONATKOZÓ JOGI KÖVETELMÉNYEKHEZ
A közösségi jogszabályokra történő utalásokkal kapcsolatos megjegyzés
Amennyiben az iránymutatás kifejezetten másképpen nem rendeli, adott jogszabályra történő hivatkozás esetén azon annak legutóbbi módosítás szerinti változatát kell érteni.
3.1. NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK
3.1.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 41. cikke a következőt írja elő:
„A 178/2002/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok és e rendelet 45. cikke hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében minden tagállam egy-egy egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet készít.”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikke a következők szerint rendelkezik:
„Ezen irányelv alkalmazásában és annak 21. cikke sérelme nélkül, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41–46. cikkét kell alkalmazni megfelelő esetben.”
3.1.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
3.1.2.1. A nemzeti ellenőrzési tervek hatálya
A nemzeti ellenőrzési tervnek a 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó minden területet érintenie kell, a 2000/29/EK irányelv 27a. cikkében foglaltak szerint a növényegészségügyet is beleértve. Meg kell jegyezni azonban, hogy tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogi, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályokra, a nemzeti ellenőrzési terveknek az összes vonatkozó közösségi jogszabállyal kapcsolatos valamennyi hatósági ellenőrzésre ki kell, hogy terjedjen a hatálya, nem csak az élelmiszer- és takarmányhigiéniára és biztonságra.
Ezért, tekintettel az élelmiszerekre és takarmányra vonatkozó nemzeti ellenőrzésekre, a nemzeti ellenőrzési tervnek ki kell terjednie az élelmiszer- és takarmányjog teljes területére, beleértve – többek között – a takarmány- és élelmiszer-higiéniát, az élelmiszerekkel érintkező anyagokat, a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO), a besugárzást (2), az élelmiszer- és takarmányjogra vonatkozó minőségi és összetételi követelményeket, a címkézést, a táplálkozási összetevőkre vonatkozó információkat, a biogazdálkodást, a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket (3), valamint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmát (4). Az állategészségügy tekintetében a közösségi jog által szabályozott valamennyi betegséget és kérdést is bele kell foglalni.
A nemzeti ellenőrzési tervnek valamennyi vonatkozó termékre ki kell terjednie: mind az állati és nem állati eredetű élelmiszer, takarmány és nem élelmiszer termékek – beleértve az állati eredetű melléktermékeket – továbbá valamennyi termelési szakasz (adott esetben ebbe beletartozik az import, elsődleges termelés, feldolgozás, gyártás egészen a raktározásig – a raktározást is beleértve, szállítás, forgalmazás és árusítás vagy végső fogyasztóhoz történő eljuttatás). A növényegészségügy tekintetében pedig, a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi előírt ellenőrzést a nemzeti ellenőrzési tervbe bele kell foglalni.
A nemzeti ellenőrzési terv hatályáról az 5. szakaszban található további információ.
3.1.2.2. Alkalmazás a növényegészségügy területén
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikke szerint a 882/2004/EK rendelet 41–46. cikkének rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell. A rendelet 42. cikke (2) bekezdésének f)–k) pontjában előírt információk azonban a rendeletnek olyan rendelkezéseire utalnak, amelyeket a növényegészségügyre nem kell alkalmazni.
Azt is figyelembe kell venni továbbá, hogy a 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének f), h), i), valamint k) pontja vonatkozásában a 2000/29/EK irányelv a növényegészségügyre hasonló, vagy az előbbiekkel megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Lásd:
|
— |
42. cikk (2) bekezdésének f) pontja – feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása, az ezen iránymutatás 3.8. szakaszában szereplő útmutatások alapján, |
|
— |
42. cikk (2) bekezdésének h) pontja – a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet képzése, az ezen iránymutatás 3.10. szakaszában szereplő útmutatások alapján, |
|
— |
42. cikk (2) bekezdésének i) pontja – dokumentált eljárások, az ezen iránymutatás 3.11. szakaszában szereplő útmutatások alapján, |
|
— |
42. cikk (2) bekezdésének k) pontja – az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás megszervezése, az ezen iránymutatás 3.13. szakaszában szereplő útmutatások alapján. |
A 2000/29/EK irányelv tekintetében az e pontokban foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás a nemzeti ellenőrzési terv részét kell hogy képezze.
A 42. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában foglalt követelményekre vonatkozó iránymutatások utalnak a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseire, amelyeket azonban a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. Ezen előírásokkal összefüggésben az iránymutatások vonatkozó szakaszait a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. A 3.6. szakaszban szereplő iránymutatások például utalnak az illetékes hatóságok által a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint végzett auditokra, amelyek nem vonatkoznak a növényegészségügyre. Amennyiben azonban a tagállamok végeznek ilyen auditokat, illetve a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzések során az iránymutatások más rendelkezéseit alkalmazzák, ezeket az információkat önkéntesen szolgáltathatják, a növény-egészségügyi rendszerük ismertetése keretében.
3.1.2.3. Egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv
A 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerint egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet minden tagállamnak kell készítenie. A nemzeti ellenőrzési terv bármilyen szintű illetékes hatóság (központi, regionális, illetve helyi) által valamennyi szinten végzett hatósági ellenőrzésre kiterjed, az adott esetben a hatósági ellenőrzésre vonatkozó nemzeti rendelkezések szerint.
A decentralizált közigazgatással rendelkező tagállamok esetében a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell vázolni, hogy hogyan hangolják össze a különböző igazgatási egységek működését annak érdekében, ezáltal egy egységes integrált nemzeti ellenőrzési terv készüljön.
Az egyes illetékes hatóságok által készített tervek, illetve az ágazati tervek egybefoglalása – amely nem foglalkozik az illetékes hatóságok, illetve az egyes ágazatok hatósági ellenőrzéseinek integrációjával és összehangolásával a hatósági ellenőrzések tekintetében – nem felel meg az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv követelményeinek.
A nemzeti ellenőrzési terv keretében folyó tevékenységek integrált tervezésére, fejlesztésére és összehangolására az illetékes hatóságoknak megfelelő rendszert kell létrehozniuk. E folyamat keretében minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, amely biztosítja az egységes nemzeti ellenőrzési terv Bizottsághoz történő eljutását, valamint ki kell jelölni egy kapcsolattartót a tagállamban, aki a nemzeti ellenőrzési tervre vonatkozó kapcsolattartást végzi.
Az egységes nemzeti ellenőrzési terv készítésekor a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a terv megvalósítása során a tervnek való megfelelés bizonyítékait összegyűjtsék és megtartsák, továbbá azokat az auditok lebonyolítására illetékes bármely szerv, illetve annak kérése esetén a Bizottság rendelkezésére bocsássák, hogy ezáltal igazolható legyen a terv hatékony megvalósítása. Ilyen bizonyíték többek között az írásbeli eljárás, illetve a hatósági ellenőrzés dokumentálása és nyilvántartása.
3.1.2.4. Időtartam (a tervezési időszak hossza)
A nemzeti ellenőrzési terv érvényességét/időtartamát a tagállamok állapítják meg úgy, hogy az más nemzeti tervezési tevékenységgel – ilyen például a költségvetési időszak – összhangban legyen. A nemzeti ellenőrzési tervben röviden indokolni kell, hogy miért az adott hosszúságú időszakra szól a nemzeti ellenőrzési terv.
Javasolt azonban, tekintettel a nemzeti ellenőrzési terv többéves jellegére, hogy az legalább hároméves időszakra vonatkozzon. Tekintettel arra, hogy folyamatosan változó környezetben igen nehéz előre tervezni, az egységes tervezési időszak hossza lehetőleg ne legyen több mint öt év.
A bizonytalanságok és befolyásoló tényezők függvénye, hogy a hatósági ellenőrzést mennyire részletekbe menően kell végezni, ezt az információt pedig a terv vonatkozó évi részében lehet részletezni. A hatósági ellenőrzések működési céljait/célkitűzéseit a nemzeti ellenőrzési terv további éveire vonatkozóan előfordulhat, hogy csak ideiglenesen tudják megállapítani, és azok folyamatos frissítésre szorulnak összhangban a 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves jelentés elkészítésével. Ilyen esetekben a rendelet nemzeti ellenőrzési tervek kiigazításáról és módosításáról szóló 42. cikkének (3) bekezdésében található rendelkezések szerint kell eljárni.
3.2. A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3.2.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének rendelkezése szerint:
„Minden többéves nemzeti ellenőrzési tervnek általános információt kell tartalmaznia az érintett tagállamban működő takarmány- és élelmiszer-ellenőrzési, illetve állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó ellenőrzési rendszerek szerkezetéről és megszervezéséről, különösen a következőkről: (…)”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.2.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A nemzeti ellenőrzési tervnek ismertetnie kell a takarmány- és élelmiszer-termelési lánc, az állategészségügy, az állatok kímélete, illetve a 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezései szerint a növényegészségügy minden ágazatát és szintjét átfogó tagállami hatósági ellenőrzési rendszerének általános leírását, szervezetét. Bár jellegéből adódóan a nemzeti ellenőrzési terv általános, mégis a 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének a)–k) pontjában említett speciális kérdésekről tájékoztatást kell nyújtania. Az e speciális kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás az útmutató 3.3. és 3.13. szakaszában található. Az útmutató továbbá a 3.14. szakaszban iránymutatást ad a nemzeti ellenőrzési tervek kiigazításával kapcsolatban.
A nemzeti ellenőrzési terv nem lép a vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott speciális ellenőrzési tervek helyébe. A nemzeti ellenőrzési tervnek azonban magába kell olvasztania e speciális ellenőrzési tervek tervezését és végrehajtását. A nemzeti ellenőrzési terv részeként általános leírást kell készíteni minden speciális területre vonatkozó hatósági ellenőrzés szerkezetéről és megszervezéséről, ez a leírás kereszthivatkozásokkal utalhat a speciális ellenőrzési tervekre.
3.3. A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI
3.3.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint:
„A terv stratégiai célkitűzései és az, hogy az ellenőrzések prioritásainak felállítása és a források elosztása hogyan tükrözi e célkitűzéseket”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.3.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Figyelembe véve, hogy a 882/2004/EK rendelet fő célkitűzése az, hogy biztosítsa a 2000/29/EK irányelv 27a. cikke szerint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyre, az állatok kíméletére és a növényegészségügyre vonatkozó szabályok hatékony végrehajtását, tekintettel továbbá arra, hogy a tagállamok általános kötelezettséggel rendelkeznek a közösségi jog végrehajtására, a tagállamoknak megfelelő célkitűzéseket és stratégiákat kell kidolgozniuk e cél megvalósítása érdekében. Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapjául e célkitűzések és stratégiák szolgálnak, és azok rövid részletezése is szerepel az ellenőrzési tervben.
A tagállam által elfogadott stratégia tartalmazhatja a hatósági ellenőrzések összevonását vagy fontossági sorrendbe állítását, illetve a források bizonyos tevékenységekre, vagy a termelési lánc bizonyos szakaszaira történő elosztását. Ez esetben az ilyen jellegű összevonást, illetve fontossági sorrendet, továbbá azok indokolását a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell tüntetni.
3.4. KOCKÁZATOK CSOPORTOSÍTÁSA
3.4.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése szerint:
„Az érintett tevékenységek kockázat szerinti csoportosítása”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.4.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Figyelembe véve, hogy a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok esetében kötelesek a kockázatok alapján, megfelelő gyakorisággal végezni a hatósági ellenőrzéseket, a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell tüntetni a hatósági ellenőrzés tárgyát képező tevékenységek kockázati alapú csoportosítását.
Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdését a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. Ha a tagállamok azonban a 2000/29/EK irányelv keretében végzett hatósági ellenőrzések végzéséhez készítenek kockázat szerinti csoportosítást, azt a nemzeti ellenőrzési tervükben ismertetni kell.
A tagállamok ezen túlmenően a kockázat szerinti csoportosítás kialakítására alkalmazott eljárást tetszés szerint röviden ismertethetik a nemzeti ellenőrzési tervben. Ez az információ a későbbiekben hozzájárulhat a kozckázatalapú prioritások meghatározását segítő iránymutatások kialakításához, és a hatósági ellenőrzések lehető leghatékonyabb végzéséhez a 882/2004/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint.
3.5. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE
3.5.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése c) pontjának rendelkezése szerint:
„Az illetékes hatóságok és feladataik kijelölése központi, regionális és helyi szinten, valamint a hatóságok rendelkezésére álló források”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.5.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A nemzeti ellenőrzési tervben átfogóan ismertetni kell az illetékes hatóságok felépítését és feladatait.
A nemzeti ellenőrzési tervben:
|
a) |
meg kell határozni azon szervezeteket, illetve – adott esetben – olyan szervezet-csoportokat, amelyeket a hatósági ellenőrzések végzésére illetékes hatóságként jelöltek ki; minden illetékes hatóságot – illetve adott esetben illetékes hatóságok csoportját – azonosítani kell, valamennyi szinten (központi, regionális illetve helyi szinten), továbbá azon ellenőrző szerveket is, amelyeket a növényegészségügy területén egyes hatósági ellenőrzési feladatok végzésére felhatalmaztak; |
|
b) |
a teljes takarmány- és élelmiszer-termelési lánc, valamint az állategészségügy, az állatok kímélete és a növényegészségügy területén ismertetni kell a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök elosztását; |
|
c) |
fel kell tüntetni az illetékes hatóságok rendelkezésére álló forrásokat (lásd az e szakasz negyedik bekezdésében található útmutatót); |
|
d) |
fel kell sorolni a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencia-laboratóriumokat, illetve azok hatáskörébe tartozó területeket, továbbá a laboratóriumért felelős illetékes hatóságot. |
Az a)–d) pontban említett tájékoztatást integrált, nemzeti szintű, az illetékes hatóságokat és azok feladatait és hatáskörét mutató szervezeti ábra formájában is meg lehet adni.
Az illetékes hatóság rendelkezésére álló források részletezésénél ki kell térni a humán erőforrásra, illetve a kiszolgáló létesítményekre és szolgáltatásokra, mint például – adott esetben – az informatikai rendszerek és laboratórium, diagnosztika, kutatási és képzési létesítmények. A humán erőforrást a hivatalos teljes munkaidős állás, illetve a „teljes munkaidős állással egyenértékű” állásokkal lehet jellemezni. A rendelkezésre álló létesítményeket és szolgáltatásokat számszerűen kifejezni a szolgáltatás szintje, a laboratórium kapacitása és analitikai tevékenysége szerint lehet, továbbá – adott esetben – az információkat nemzeti, vagy regionális szinten is meg lehet adni, az adott létesítményeken osztozó illetékes hatóságok számának feltüntetésével.
A tervbe nem kell beépíteni a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésére kijelölt hatósági laboratóriumok teljes listáját, de e listát az illetékes hatóságnak vezetnie kell, és a Közösség által végzett auditok és vizsgálatok rendelkezésére kell bocsátania.
E követelmény tekintetében a tagállamoknak meg kell adniuk azon szervezeteket, amelyek a 2000/29/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában, továbbá a 2092/91/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal azonos jogállásúak.
3.6. ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS
3.6.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése d) pontjának rendelkezése szerint:
„A hatósági ellenőrzések általános megszervezése és irányítása nemzeti, regionális és helyi szinten, beleértve az egyes létesítményekben végzett hatósági ellenőrzéseket”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.6.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint a nemzeti ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell mindegyik illetékes hatóságként kijelölt szervezet szervezetének és felépítésének általános leírását valamennyi szintre kiterjedően, adott esetben a 882/2004/EK rendelet speciális követelményeinek figyelembevételével. Azonos típusú, regionális és/vagy helyi szintű illetékes hatóságok esetében, amennyiben az illetékes hatóságok szervezete és felépítése lényegében megegyezik, elegendő átfogó leírást készíteni. A nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten hogyan szervezik és irányítják a hatósági ellenőrzéseket – beleértve az importellenőrzést is.
A nemzeti ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges, hatósági ellenőrzések szervezéséről és irányításáról szóló leírást a takarmány- és élelmiszerjog, az állat-egészségügy, az állatok kímélete és a növényegészségügy címsor alatt is lehet részletezni.
3.6.2.1. A nemzeti ellenőrzési tervben az alábbiak általános leírását is meg kell adni:
|
a) |
az illetékes hatóságok felépítése; |
|
b) |
az illetékes hatóságokon belüli, illetve közötti alá- fölérendeltségi viszony, és a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezések; |
|
c) |
azon igazolási rendszer, amely a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésében meghatározottak szerint az illetékes hatóságokon belüli, illetve azok közötti hatósági ellenőrzések minden szintjén azok minőségét, pártatlanságát, következetességét és hatékonyságát biztosítja; |
|
d) |
a növényegészségügy területén azon jogi és igazgatási hatáskörök, amelyekkel az illetékes hatóságok és ellenőrző szervek rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok végrehajtására (egyéb területek esetében a 3.9. szakasz rendelkezései az irányadóak); |
|
e) |
a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésével foglalkozó laboratóriumok kijelölésére szolgáló eljárás, illetve azon intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a laboratóriumok a 882/2004/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett Európai Szabványoknak megfelelnek és azok szerint működnek; |
|
f) |
azon intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok a rendelet 33. cikkében szereplő követelményeknek megfelelnek és azok szerint működnek. |
A nemzeti ellenőrzési tervben szerepelnie kell – a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint a hatósági ellenőrzések hatékonyságának és alkalmasságának biztosítása érdekében –, hogy az illetékes hatóságok auditjai nemzeti, regionális és helyi szinten hogyan szerveződnek.
3.6.2.2. A nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell az alábbiakra vonatkozó hatályos rendelkezéseket:
|
a) |
illetékes hatóságok belső vagy külső auditja; |
|
b) |
az a) pontban említett auditok megállapításainak eredményeként az illetékes hatóságok hogyan gondoskodnak a megfelelő intézkedések megtételéről; |
|
c) |
hogyan biztosítják, hogy az a) pontban említett auditok független vizsgálaton is átessenek, és átlátható módon végezzék őket. |
Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az auditok végzésére vonatkozó iránymutatásokban szereplő feltételeket a 2006/677/EK bizottsági határozatban meghatározottak szerint.
3.7. ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK, ILLETVE A TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEHANGOLÁSA
3.7.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése e) pontjának rendelkezése szerint:
„a különféle ágazatokra alkalmazott ellenőrzési rendszerek és az ezen ágazatokban végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságok különböző szolgálatai közötti koordináció”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.7.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
3.7.2.1. Hatósági ellenőrzések megszervezése
3.7.2.1.1. A hatósági ellenőrzési rendszerek megszervezése során az alábbiakat kell figyelembe venni:
|
a) |
a takarmány- és élelmiszerjoggal, az állategészségüggyel, az állatok kíméletével és a növényegészségüggyel kapcsolatos jogszabályok lehető legnagyobb mértékű betartásához szükség van a hatósági ellenőrzés természetének, gyakoriságának, idejének és céljának meghatározására; |
|
b) |
a prioritások szerepe a források és a feladatok közötti egyensúly megtalálásában; |
|
c) |
a közösségi jogszabályokban meghatározott speciális nemzeti ellenőrzési tervek vagy programok; |
|
d) |
bármilyen speciális nemzeti járványvédelmi, illetve mentesítési terv; |
|
e) |
bármilyen vonatkozó kockázat szerinti csoportosítás. |
3.7.2.1.2. A nemzeti ellenőrzési tervben szerepelnie kell:
|
a) |
a különféle ágazatokra alkalmazott hatósági ellenőrzési rendszereknek, különösen az alábbiaknak:
|
|
b) |
a 3.4.1. szakaszban említett kockázat szerinti csoportokat hogyan alkalmazzák, hogy azok hatékonyak legyenek a hatósági ellenőrzések esetében; |
|
c) |
hogyan integrálják a horizontálisan alkalmazandó közösségi jogszabályokra, illetve a 3.2.2. szakaszban említett speciális ellenőrzési tervekre vonatkozó hatósági ellenőrzési intézkedéseket az egyes vonatkozó ágazatokra és alágazatokra alkalmazandó hatósági ellenőrzésekbe; amennyiben több ágazatról vagy alágazatról van szó, akkor a megfelelő ágazatok, illetve alágazatok között megfelelő kapcsokat kell létrehozni. |
3.7.2.2. Együttműködés és koordináció
A fellépések, valamint az illetékes hatóságokon belüli, illetve közötti együttműködés hatékony koordinációjáról gondoskodni kell, különösen az illetékes hatóságon belüli különböző szolgálatok, valamint különböző illetékes hatóságok közös fellépését vagy együttműködését igénylő kérdések esetében. Ezekben biztosítani kell a hatósági ellenőrzések minőségét, pártatlanságát, következetességét és hatékonyságát. Tájékoztatást kell adni, különösen a különböző alágazatokért, illetve a termelési lánc különböző szakaszaiért felelős különböző illetékes hatóságok közötti kapcsolat irányítására vonatkozó általános intézkedésekről, továbbá a regionális és/vagy helyi illetékes hatóságokra átruházott, illetve a velük megosztott hatáskör esetében a hatékony és eredményes koordinációt biztosító rendelkezésekről.
A nemzeti ellenőrzési tervekben részletezni kell a következőket:
|
a) |
azon intézkedések, amelyek a fellépések terén biztosítják az illetékes hatóságon belül – illetve két vagy több, azonos ágazatban érintett illetékes hatóság között – a hatékony és eredményes együttműködést és koordinációt, különösen amennyiben a tagállam az érintett központi, regionális, illetve helyi hatóság közül nem a központi illetékes hatóságra ruházza át a hatósági ellenőrzés végzésére vonatkozó hatáskört, amint azt a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése, illetve 5. cikke, továbbá a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja megállapítja; ilyenek például a fellépések összehangolása, illetve a hatósági ellenőrzések következetességének biztosítása érdekében tett formai intézkedések, mint például találkozók megszervezése, vegyes bizottságok és összekötő csoportok létrehozása, valamint a közös megállapodás vagy fellépés elérésére vonatkozó követelmények; |
|
b) |
a hatósági ellenőrzésekben részt vevő alkalmazottak képzésére vonatkozó közös kezdeményezések, ilyenek például – adott esetben – a technikai képességek, az ellenőrzést végző szervek felügyeletéről rendelkezésre álló ismeretek, a minőségirányítás és az audit; |
|
c) |
adott esetben a laboratóriumok és diagnosztikai berendezések használatának megosztása; |
|
d) |
adott esetben a közös nemzeti adatbázis kezelése és használata; |
|
e) |
azon területek, amelyeken az illetékes hatóságok közötti koordináció és kommunikáció fontos, beleértve:
|
3.8. HATÁSKÖR ÁTRUHÁZÁSA AZ ELLENŐRZŐ SZERVEKRE
3.8.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése f) pontjának rendelkezése szerint:
„Adott esetben a feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell, az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint kijelölt felelős hivatalos szervek vonatkozásában.
3.8.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A nemzeti ellenőrzési terveknek adott esetben:
|
a) |
meg kell határozniuk azon illetékes hatóságokat, melyek a hatósági ellenőrzési feladatokat ellenőrző szervekre ruházhatják át; |
|
b) |
tartalmazniuk kell az ellenőrző szervekre ruházott speciális feladatok felsorolását; |
|
c) |
részletezniük kell a hatályos rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok, illetve ellenőrző szervek felhatalmazása – adott esetben – megfelel az alábbi követelményeknek:
|
Amennyiben több ellenőrző szerv kap felhatalmazást ugyanazon ellenőrzési feladat végzésére, e feladatok átruházásáról a nemzeti ellenőrzési tervben elegendő az ellenőrző szervek csoportjai szerint beszámolni.
Amennyiben a fenti lehetőséget választják, úgy az érintett illetékes hatóságoknak folyamatosan frissített, átfogó listát kell vezetniük azon ellenőrző szervekről, amelyekre ellenőrzési feladatokat ruháztak át, és e nyilvántartást ellenőrzések és vizsgálatok számára hozzáférhetővé kell tenniük.
3.9. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS
3.9.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése g) pontjának rendelkezése szerint:
„módszerek a 4. cikk (2) bekezdésében szereplő működési kritériumok teljesítésének biztosítására”.
3.9.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Azt a követelményt a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni. A nemzeti ellenőrzési tervnek részleteznie kell, hogy milyen módszerekkel biztosítja, hogy az illetékes hatóságnak kijelölt szervezetek eredményesen hajtsák végre a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket.
A nemzeti ellenőrzési terveknek különösen a következőkre vonatkozó, hatályos rendelkezéseiket kell valamennyi illetékes hatóságra vonatkozóan részletezniük:
|
a) |
a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint az állatok, élelmiszer, takarmány és növények, valamint a takarmány felhasználása terén valamennyi termelési, feldolgozási és forgalmazási szakaszban hatékony és megfelelő hatósági ellenőrzést folytatnak; |
|
b) |
a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint azon meglévő intézkedéseik, amelyek biztosítják, hogy a hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak tekintetében ne álljon fenn tárgyilagosságukat, illetve függetlenségüket befolyásoló, vagy szakmai véleményüket veszélyeztető összeférhetetlenség, illetve azok, amelyek az esetleg felmerülő összeférhetetlenség kérdését rendezik; |
|
c) |
meglévő rendelkezéseik biztosítják, hogy a külső vagy szerződéses alkalmazottak által végzett hatósági ellenőrzések során azok a hatósági ellenőrzési feladataik végzése tekintetében az állandó alkalmazottakkal megegyezően függetlenek és számon kérhetők; |
|
d) |
a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint vizsgálatok végzésére alkalmas laboratóriummal, illetve elegendő számú, megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező alkalmazottal valamennyi illetékes hatóság rendelkezik, vagy az számukra elérhető, hogy ezáltal a hatósági ellenőrzéseket és ellenőrzési feladatokat eredményesen és hatékonyan lehessen folytatni; |
|
e) |
a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjának megfelelően valamennyi illetékes hatóság rendelkezik megfelelő, és kellő módon rendben tartott létesítményekkel és berendezésekkel, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazottak a hatósági ellenőrzéseket eredményesen és hatékonyan végezhessék el; |
|
f) |
megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a hatósági ellenőrzések végzésére, ahogy az a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjában szerepel, figyelemmel továbbá a 8. cikk (2) bekezdésére és az 54. cikk, illetve az 55. cikk rendelkezéseire, e felhatalmazás kiterjed többek között a telephelyre történő belépésre való jogosultságra, állatok, növények, termékek, nyilvántartások és egyéb dokumentumok – beleértve a számítógépes rendszereket – vizsgálatára, a mintavételre, valamint a vonatkozó rendelkezések be nem tartásának gyanúja vagy felderítése esetén megfelelő intézkedések megtételére – többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabására; |
|
g) |
a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének f) pontjában foglalt követelmény szerint rendelkeznek készenléti tervvel, és az illetékes hatóságok veszélyhelyzet esetén végre tudják hajtani e terveket; |
|
h) |
a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók kötelesek bármely, a 882/2004/EK rendelettel összhangban végzett vizsgálatban részt venni, illetve a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint az illetékes hatóság alkalmazottait a feladatai elvégzésében segíteni. |
3.10. A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE
3.10.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése h) pontjának rendelkezése szerint:
„a 6. cikkben említett, a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet képzése”.
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell, az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének i) pontja, illetve a 98/22/EK bizottsági irányelv (5) mellékletének 1. és 2. pontja követelményeinek tekintetében.
3.10.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére, a nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy milyen vonatkozó rendszerek és hatályos rendelkezések biztosítják a hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak 882/2004/EK rendelet 6. cikkében említettek szerinti képzését.
Valamennyi ágazat – beleértve a növényegészségügyet is – esetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak az ellenőrzések hatékony végzéséhez szükséges képesítésekkel, képzésekkel és képességekkel rendelkeznek.
A növényegészségügy tekintetében a nemzeti ellenőrzési terveknek, többek között, ismertetniük kell, hogy hogyan biztosítják a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, illetve a 98/22/EK irányelv mellékletének 1. és 2. pontjában foglalt követelményeknek való megfelelést.
A nemzeti ellenőrzési terveknek valamennyi ágazat vonatkozásában meg kell állapítaniuk az alábbiakra vonatkozó rendszereket, illetve hatályos rendelkezéseket:
|
a) |
a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak képzési igényeinek azonosítása; |
|
b) |
a képzések szervezése és értékelése; |
|
c) |
a képzések dokumentálása az auditok miatt. |
A képzések dokumentálása során az illetékes hatóságnak rögzítenie kell a képzés tárgyát és szintjét, a képzési idő hosszát napokban kifejezve, illetve a résztvevők számát. E nyilvántartást naprakészen kell tartani, és auditok és vizsgálatok számára ahhoz hozzáférést kell biztosítani.
Azon intézkedéseknek, amelyek a hatósági ellenőrzés végzésére vonatkozó jogköröket az ellenőrző szervekre ruházzák át, gondoskodniuk kell arról, hogy ezen ellenőrző szervek alkalmazottai a feladatok hatékony végzésére megfelelő képzéssel, képesítéssel és képességekkel rendelkeznek (lásd továbbá a 3.8.2. szakaszban található útmutatást).
3.11. DOKUMENTÁLT ELJÁRÁSOK
3.11.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése i) pontjának rendelkezése szerint:
„A 8. és 9. cikkben említett dokumentált eljárások”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell a 98/22/EK bizottsági irányelv melléklete 1. bekezdése a) és b) pontja követelményeinek tekintetében.
3.11.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére, a nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy milyen vonatkozó rendszerek és hatályos rendelkezések révén biztosítják a dokumentált eljárások vonatkozásában a 882/2004/EK rendelet 8. cikke (1) és (3) bekezdése rendelkezéseinek, a hatósági ellenőrzések vonatkozásában pedig a rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések hatékony végrehajtását.
A növényegészségügy terén a nemzeti ellenőrzési terveknek különösen a 98/22/EK irányelv melléklete 1. a) és b) pontjának hatékony végrehajtására vonatkozó rendszereket, illetve hatályos rendelkezéseket kell bemutatnia.
3.11.2.1. A nemzeti ellenőrzési tervnek minden ágazat esetében be kell mutatnia az alábbiak biztosítására vonatkozó rendszereket és hatályos rendelkezéseket:
|
a) |
az érintett dokumentált eljárások azonnal hozzáférhetők az alábbiak számára:
|
|
b) |
megfelelő időközönként felülvizsgált és naprakésszé tett dokumentált eljárások. |
A dokumentált eljárásokról átfogó listát, illetve jegyzéket kell vezetnie az illetékes hatóságnak, és azokat az auditok és vizsgálatok rendelkezésére kell bocsátania.
3.11.2.2. A nemzeti ellenőrzési tervnek minden ágazat esetében jellemeznie kell a hatósági ellenőrzések végzésének és eredményének rögzítésére vonatkozó rendszereket és hatályos rendelkezéseket a 882/2004/EK rendelet 9. cikke (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, továbbá e rögzítések nyilvántartását annak biztosítása érdekében, hogy ezek az alábbiak számára hozzáférhetők:
|
a) |
hatósági ellenőrzéseket végző minden alkalmazott; |
|
b) |
az érintett illetékes hatóság; |
|
c) |
a központi illetékes hatóság; |
|
d) |
audit végzésére illetékes bármely szerv; |
|
e) |
a Bizottság számára, annak kérésére. |
3.12. OPERATÍV KÉSZENLÉTI TERVEK
3.12.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése j) pontjának rendelkezése szerint:
„a készenléti tervek megszervezése és működtetése állati vagy élelmiszer-eredetű betegségek okozta szükséghelyzetek, takarmány- és élelmiszer-szennyezési események és az emberi egészségre vonatkozó egyéb kockázatok esetén”
3.12.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
Azt a követelményt a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni.
3.12.2.1. E szakaszt különösen a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése f) pontjában, illetve 13. cikke (1) bekezdésében említett készenléti tervekre kell alkalmazni, de a vonatkozó közösségi jogszabályok által megkövetelt készenléti tervekre is utalni kell, ilyenek például:
|
a) |
a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelv (6); |
|
b) |
a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (7); |
|
c) |
az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv (8). |
3.12.2.2. A nemzeti ellenőrzési tervek:
|
a) |
felsorolják valamennyi, speciális készenléti terv hatálya alá tartozó ágazatot; |
|
b) |
megadják minden egyes ilyen készenléti terv hatályát; |
|
c) |
minden egyes ilyen készenléti terv vonatkozásában megadják a készítésükért és vezetésükért felelős szervet vagy szerveket; |
|
d) |
ismerteti a készenléti tervek terjesztése, illetve a tervek végrehajtása érdekében szervezett megfelelő képzések hatályos rendszerét, illetve a rá vonatkozó rendelkezéseket. |
Nem szükséges azonban az egyes készenléti terveket mellékelni.
Adott esetben e rendelkezések szervezeti ábra, vagy táblázat, vagy más, könnyen elkészíthető formában is ismertethetők.
3.13. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MEGSZERVEZÉSE
3.13.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése k) pontjának rendelkezése szerint:
„Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése”
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell a 2000/29/EK irányelv 12. cikke (4) bekezdése második albekezdésének, 13c. cikke (2) bekezdése c) pontja, illetve 16. cikke (1) és (2) bekezdése követelményeinek tekintetében.
3.13.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
3.13.2.1. Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, a nemzeti ellenőrzési tervek:
|
a) |
ismertetik a 882/2004/EK rendelet 34–39. cikkében található követelmények betartását biztosító hatályos rendelkezéseket; |
|
b) |
azonosítják a kijelölt összekötő szervet vagy szerveket, illetve azok főbb tevékenységi körét, illetve illetékességét. |
3.13.2.2. Az állategészségügy (állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok) tekintetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azon hatályos általános rendelkezéseket, amelyek a 89/608/EGK tanácsi irányelv (9) követelményeinek való megfelelést biztosítják.
3.13.2.3. A növényegészségügy tekintetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azon hatályos rendelkezéseket, amelyek megfelelnek a 2000/29/EK irányelv 12. cikke (4) bekezdése második albekezdésének, 13c. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint 16. cikke (1) és (2) bekezdésének.
3.14. A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK KIIGAZÍTÁSA
3.14.1. VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (3) bekezdése szerint:
„A többéves nemzeti ellenőrzési terveket végrehajtásuk során módosítani lehet. Módosításokat a következő tényezők fényében vagy figyelembevétele érdekében lehet tenni:
|
a) |
új jogi szabályozás; |
|
b) |
új betegségek vagy más egészségügyi kockázatok megjelenése; |
|
c) |
az illetékes nemzeti hatóságok szerkezetében, igazgatásában vagy működésében bekövetkező jelentősebb változások; |
|
d) |
a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzéseinek eredményei; |
|
e) |
a 45. cikkel összhangban végzett közösségi ellenőrzések eredményei; |
|
f) |
a 43. cikkben említett iránymutatások bármely módosítása; |
|
g) |
tudományos eredmények; |
|
h) |
egy harmadik ország által valamely tagállamban végzett auditok eredményei.” |
A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.
3.14.2. ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A tagállamoknak figyelmet kell fordítaniuk arra a kötelezettségre, hogy a nemzeti ellenőrzési terv végrehajtása alatt végzett kiigazításokat a 882/2004/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében, 44. cikkének (5) bekezdésében és 45. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tényezőkre tekintettel hajtsák végre, illetve a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves jelentésbe a terv valamennyi módosítását illesszék be.
A nemzeti ellenőrzési tervben ezért szerepelnie kell:
|
a) |
a nemzeti ellenőrzési terv működését felülvizsgáló folyamatnak, amelyet az éves jelentés részeként a nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásáról évente el kell végezni; |
|
b) |
hogy a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésében megkövetelt auditok eredménye hogyan járul hozzá e folyamathoz. |
4. AZ EGYSÉGES INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV FORMAI KÖVETELMÉNYEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
A hatósági ellenőrzések következetes és átfogó megszervezése és megvalósítása érdekében az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet a következő formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
4.1. CÍM:
… (tagállam) … – … közötti időszakra (a terv érvényességének időtartama) vonatkozó egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terve
4.2. TAGÁLLAMI KAPCSOLATTARTÓ: (A TERVVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ESETÉN)
|
Kapcsolattartó: (lehet a megnevezett igazgatási egység egy osztálya vagy irodája, nem feltétlenül egyetlen tisztségviselő) |
|
|
Cím: |
|
|
E-mail cím: |
|
|
Telefon: |
|
|
Fax: |
|
4.3. A TERV TARTALMA
|
4.3.1. |
ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK |
|
4.3.2. |
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK, NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEK KIJELÖLÉSE |
|
4.3.3. |
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA |
|
4.3.4. |
KÉSZENLÉTI TERVEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS |
|
4.3.5. |
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT AUDIT SZERVEZÉSE |
|
4.3.6. |
A 882/2004/EK RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK |
|
4.3.7. |
A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA ÉS KIIGAZÍTÁSA |
4.3.1. ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK
|
Referencia-útmutató: |
3.1. szakasz |
Nemzeti ellenőrzési tervek |
|
3.3. szakasz |
A nemzeti ellenőrzési terv stratégiai célkitűzései |
A stratégiai célkitűzések felsorolása, például
|
|
1. célkitűzés |
|
|
2. célkitűzés |
|
|
3. célkitűzés stb. |
4.3.2. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK, NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK ÉS FELHATALMAZÁSSAL RENDELKEZŐ ELLENŐRZŐ SZERVEK KIJELÖLÉSE
|
Referencia-útmutató: |
3.5. szakasz |
Az illetékes hatóságok kijelölése |
|
3.8. szakasz |
Hatáskör átruházása az ellenőrző szervekre |
A kijelölt illetékes hatóságok (nemzeti alapon történő kijelölés, szerkezet és szervezet)
Vázlatos ismertető az alábbiakról:
|
— |
hatáskör/illetékesség |
|
— |
jelentéstételi és tájékoztatási módok |
Szervezeti ábrákkal, illetve táblázatokkal is lehet szemléltetni az előbb említett szerkezetet, illetékességet, illetve a jelentéstétel vagy a tájékoztatás módját stb.
A hatósági ellenőrzési feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása
|
Felelős illetékes hatóság |
Ellenőrző szerv vagy adott esetben ellenőrző szerv kategóriája |
Átruházott hatósági ellenőrzési feladatok |
|
|
|
|
A hatósági ellenőrzési feladatoknak az ellenőrző szervekre történő átruházására vonatkozó jogszabályi követelmények betartásának biztosítására tett intézkedések ismertetése
Nemzeti referencialaboratóriumok: (10)
E követelményeket a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni.
|
Nemzeti referencialaboratóriumok |
Felelős illetékes hatóság |
Átruházott analitikai tevékenységek |
|
|
|
|
Ismertesse a nemzeti referencialaboratóriumok mindegyikében alkalmazott minőségellenőrzési és -irányítási rendszereket.
Ismertesse a jártassági vizsgálatok és körtesztek tervezésével és lefolytatásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve – adott esetben – a nemzeti ellenőrzési terv érvényességi ideje alatt végzett jártassági vizsgálatok és körtesztek programját.
Ismertesse azon intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok a rendelet 33. cikkének megfelelnek, és azok szerint működnek.
4.3.3. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
|
Referencia-útmutató: |
3.2. szakasz |
A nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó általános követelmények |
|
3.4. szakasz |
Kockázatok csoportosítása |
|
|
3.6. szakasz |
Általános felépítés és irányítás |
|
|
3.7. szakasz |
Ellenőrzési rendszerek, illetve a tevékenységek összehangolása |
|
|
3.9. szakasz |
A működési feltételeknek való megfelelés |
|
|
3.10. szakasz |
A hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak képzése |
|
|
3.11. szakasz |
Dokumentált eljárások |
Illetékes hatóság (minden egyes kijelölt illetékes hatóság esetében külön kell kitölteni, azonban az azonos típusú regionális vagy helyi illetékes hatóságok esetében e tájékoztatást össze lehet vonni nemzeti vagy regionális szinten)
Ismertesse az alábbiakat:
|
— |
általános belső szervezet és felépítés |
|
— |
a hatósági ellenőrzések végzésére rendelkezésre álló humán erőforrás (teljes munkaidős állással egyenértékű) |
|
— |
a hatósági ellenőrzéseket segítő források
|
(adott esetben)
Ágazati lebontásban is lehetséges az illetékes hatóságokról tájékoztatást adni (élelmiszer/takarmány/állategészségügy/állatok kímélete/növényegészségügy), például az alábbiak szerint:
|
|
Ágazat (azaz élelmiszer/takarmány/állategészségügy/állatok kímélete/növényegészségügy) |
|
|
Központi illetékes hatóságok (CCA) |
|
|
Illetékes hatóság CCA 1 |
|
|
Illetékes hatóság CCA 2 |
|
|
Stb. |
|
|
Regionális (pl.: szövetségi/tartományi) illetékes hatóságok (RCA) |
|
|
Illetékes hatóság RCA 1, 2, 3 …, és/vagy |
|
|
„1, 2, 3 … RCA-besorolású” illetékes hatóság |
|
|
Stb. |
|
|
Helyi (pl. körzeti/települési) illetékes hatóságok (LCA) |
|
|
LCA 1 vagy 1-es besorolású illetékes hatóság |
|
|
LCA 2 vagy 2-es besorolású illetékes hatóság |
|
|
Stb. |
Laboratóriumok (a nemzeti referencialaboratóriumoktól eltérő):
Ismertesse az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:
|
— |
laboratóriumok kijelölése |
|
— |
hogyan biztosítják a hatósági laboratóriumokra vonatkozó követelmények betartását |
Ellenőrzési rendszerek (ágazat szerint, adott esetben a horizontális intézkedéseket is beleértve)
Minden alábbi ágazat esetében ismertesse a következőket:
|
— |
alkalmazott ellenőrzési módszerek és technikák, illetve alkalmazásuk helye és ideje |
|
— |
ellenőrzési prioritások, források elosztása, illetve azok viszonya a kockázat szerinti csoportosításhoz |
|
— |
tervezett rendelkezések ellenőrzése, a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve |
|
— |
különböző ágazatokra/alágazatokra vonatkozó horizontális jogalkotás alkalmazására tett intézkedések |
|
— |
a közösségi jogszabályokban előírt speciális ellenőrzési tervek vagy programok hogyan illeszkednek be a vonatkozó ágazat vagy adott esetben alágazat ellenőrzési rendszerébe |
|
1. |
Élelmiszerjogra vonatkozó ellenőrzési rendszer |
|
2. |
Takarmányjogra vonatkozó ellenőrzési rendszer |
|
3. |
Állat-egészségügyi jogra vonatkozó ellenőrzési rendszer |
|
4. |
Állatok kíméletével kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó ellenőrzési rendszer |
|
5. |
Növény-egészsészségügyi jogra vonatkozó ellenőrzési rendszer |
Az ellenőrzési rendszerek vonatkozásában ismertesse az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket:
|
— |
a hasonló feladatokkal rendelkező illetékes hatóságok közötti koordináció irányítása |
|
— |
az illetékes hatóságokon belüli illetve azok közötti hatékony és eredményes együttműködés biztosítása |
|
— |
az illetékes hatóságokon belüli, illetve azok közötti koordinációt és együttműködést igénylő kérdések intézésének biztosítása |
Képzésre vonatkozó intézkedések. Adott esetben a képzési rendszert ágazati lebontásban is lehet ismertetni)
Ismertesse a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:
|
— |
képzési igények azonosítása |
|
— |
képzési terv(ek) megvalósítása |
|
— |
a képzések rögzítése és értékelése |
4.3.4. KÉSZENLÉTI TERVEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
|
Referencia-útmutató: |
3.12. szakasz |
Operatív készenléti tervek |
|
3.13. szakasz |
Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése |
Nemzeti szintre vonatkozóan kell e szakaszt kitölteni
Készenléti tervek: (növényegészségügyre nem vonatkozik)
Ismertesse az alábbiakat:
|
— |
ágazatok/tárgyak/területek, amelyekre a készenléti terv vonatkozik |
|
— |
az egyes készenléti tervek hatálya |
|
— |
illetékes vagy hatáskörrel rendelkező hatóságok |
|
— |
terjesztésre és képzésekre vonatkozó rendelkezések, amelyek a hatékony megvalósítást biztosítják, beleértve ebbe a szimulációs gyakorlatokat is |
Kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések:
|
Kapcsolattartó szerv/szervek |
Hatáskör |
|
|
|
4.3.5. ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT AUDITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYRE NEM VONATKOZIK)
|
Referencia-útmutató: |
3.6. szakasz |
Általános felépítés és irányítás |
Ismertesse a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:
|
— |
az illetékes hatóságok által végzett belső, illetve külső audit, beleértve az ellenőrzések gyakoriságát és természetét |
|
— |
annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok az auditokat követően megteszik a megfelelő intézkedéseket |
|
— |
annak biztosítása, hogy az autidokra független ellenőrzés vonatkozzon, és az előbbieket átlátható módon kell elvégezni |
4.3.6. A 882/2004/EK RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK (NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYRE NEM KELL ALKALMAZNI)
|
Referencia-útmutató: |
3.9. szakasz |
A működési feltételeknek való megfelelés |
|
3.11. szakasz |
Dokumentált eljárások |
Ismertesse a következők biztosítására vonatkozó rendelkezéseket:
|
— |
hatósági ellenőrzések pártatlansága, minősége és következetessége |
|
— |
alkalmazottakkal szemben összeférhetetlenségi ok kizárása |
|
— |
megfelelő laboratóriumi kapacitás |
|
— |
elegendő számú, megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező alkalmazott |
|
— |
megfelelő létesítmények és berendezések |
|
— |
megfelelő jogszabályi felhatalmazás |
|
— |
élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók és a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak együttműködése |
|
— |
dokumentált eljárások megléte |
|
— |
nyilvántartás vezetése |
4.3.7. A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS KIIGAZÍTÁSA
|
Referencia-útmutató: |
3.14. szakasz |
A nemzeti ellenőrzési tervek módosítása |
Ismertesse az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv működését felülvizsgáló folyamatot.
5. AZ EGYSÉGES INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV HATÁLYÁRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ
A 882/2004/EK rendelet hatályába tartozó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó intézkedésekre a nemzeti ellenőrzési tervnek ki kell térnie. Az alábbi táblázatok felvázolják a tervben részletezendő jogszabályok/témák körét. Ez azonban nem teljes felsorolása a vonatkozó jogszabályi területeknek, és nem is azzal a céllal készült. A nemzeti ellenőrzési terv készítése során mind az elsődleges jogforrások, mind a végrehajtási intézkedések előírásaira figyelemmel kell lenni.
AZ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI JOGBA TARTOZNAK
|
Élő állatok |
Akvakultúra Szarvasmarhafélék Lófélék Juhfélék és kecskefélék Sertések Baromfi és keltetőtojás Háziállatok Egyebek, pl.: vadon élő állatok |
||||
|
Sperma, petesejtek és embriók |
Szarvasmarhafélék Lófélék Juhfélék és kecskefélék Sertések |
||||
|
Állatbetegségek |
Ellenőrző intézkedések
Mentesítés és nyomon követés Állatbetegségi közösségi bejelentő rendszer Animo/Traces Állatok mozgása és nyomon követhetősége Közösségi referencialaboratóriumok |
||||
|
Állati melléktermékek |
|
||||
|
Az állatok azonosítása |
Szarvasmarhafélék Lófélék Juhfélék és kecskefélék Sertések Háziállatok |
||||
|
Importellenőrzések |
Adott esetben valamennyi fent említett kategória |
AZ ÁLLATOK KÍMÉLETÉRŐL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOK KÖZÉ TARTOZNAK
|
Állatok kímélete gazdaságban |
|
|
Állatok kímélete a szállítás során |
|
|
Állatok kímélete a vágás során |
|
A NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI JOGBA TARTOZNAK
|
Károsító szervezetek (a 2000/29/EK tanácsi irányelv szerint) |
A 2000/29/EK tanácsi irányelv által előírt ellenőrzési intézkedések |
AZ ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYJOGBA TARTOZNAK
|
Általános élelmiszer- és takarmány jog |
Vállalkozók feladatai és eljárások Hatósági ellenőrzések Nyomonkövethetőség Sürgősségi riasztórendszer Importellenőrzések |
||||||||||||||||
|
Élelmiszer-címkézés és tápértékjelölés |
Általános élelmiszer-címkézés Egészségre és a tápanyag-összetételre vonatkozó adatok Élelmiszer-címkézés Természetes ásványvizek Étrend-kiegészítők Hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok Különleges táplálkozási célú élelmiszerek (dietetikus ételek) Csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek Testtömeg csökkentésére szolgáló élelmiszerek Speciális élelmiszer-termékek (speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek) |
||||||||||||||||
|
Higiénia (valamennyi élelmiszer) |
Élelmiszer-higiénia (általánosan mindegyik ágazat és áru beletartozik)
Mintavétel és analízis A létesítmények engedélyezése |
||||||||||||||||
|
Biológiai biztonság |
Szalmonella és élelmiszerek útján terjedő betegségek Élelmiszer-higiénia (állati eredetű élelmiszer)
TSE-k Állati melléktermékek (szintén állat-egészségügyi kérdés) |
||||||||||||||||
|
Kémiai biztonság |
Élelmiszer-adalékanyagok Élelmiszer-aromaanyagok Új élelmiszerek Szennyező anyagok Szermaradványok
Hormonok/állati eredetű termékekben található tiltott anyagok Mintavétel és analízis Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok |
||||||||||||||||
|
Közösségi referencialaboratóriumok |
Mind kémiai mind biológiai analízist végző laboratóriumok |
||||||||||||||||
|
Besugárzás |
A 1999/2/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv |
||||||||||||||||
|
Biotechnológia |
Géntechnológiával módosított élelmiszer és takarmány Géntechnológiával módosított növények és vetőmagok |
||||||||||||||||
|
Egyéb élelmiszerjog |
Biogazdálkodás Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, mint garantált hagyományos specialitások Földrajzi árujelzővel és eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek |
||||||||||||||||
|
Megtévesztésre irányuló gyakorlat |
Pl. hamis vagy félrevezető címkézés, minőséggel vagy összetétellel kapcsolatos állítások Pl.: élelmiszer- vagy takarmányhamisítás |
||||||||||||||||
|
Takarmányozás |
Takarmány-alapanyagok Takarmányok címkézése Takarmányozási célra felhasznált egyes termékek– „biofehérjék” (82/471/EGK tanácsi iárnyelv (11)) Takarmány-adalékanyagok Összetett takarmányok (beleértve a kisállateledelt) Különleges táplálkozási célokra szánt állati takarmányok Gyógyszeres takarmányok Nemkívánatos anyagok Mintavétel és elemzés módszere Tiltott anyagok Takarmányhigiénia |
(1) HL L 198, 1991.7.22., 1 o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i 1999/2/EK irányelve az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 66., 1999.3.13., 16. o.).
(3) A Tanács 2006. március 20-i 509/2006/EK rendelete a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (HL L 93., 2006.3.31., 1. o.).
(4) A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (HL L 93., 2006.3.31., 12. o.).
(5) HL L 126., 1998.4.28., 26. o.
(6) HL L 316., 2001.12.1., 5. o.
(7) HL L 306., 2003.11.22., 1. o.
(8) HL L 62., 1993.3.15., 69. o.
(9) HL L 351., 1989.12.2., 34. o.
(10) A növény-egészségügyi jogszabályok szerint nem szükséges nemzeti referencialaboratóriumokat létrehozni.
(11) A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről (HL L 213., 1982.7.21., 8. o.).
|
2007.5.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/50 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. május 23.)
egy, a virág színe érdekében géntechnológiával módosított szegfűfajtának (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő forgalomba hozataláról
(az értesítés a C(2007) 2120. számú dokumentummal történt)
(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/364/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,
az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2001/18/EK irányelv szerint a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy abból álló, illetőleg géntechnológiával módosított szervezetek kombinációját tartalmazó vagy abból álló termékek forgalomba hozatalához írásbeli jóváhagyás szükséges, amelyet egy tagállam illetékes hatósága állít ki az irányelvben megállapított eljárással összhangban. |
|
(2) |
2004 szeptemberében a Florigene Ltd (Melbourne, Ausztrália) géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) forgalomba hozataláról szóló bejelentést juttatott el Hollandia illetékes hatóságához. |
|
(3) |
A bejelentés a Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonalnak az egyéb szegfűfajtákéhoz hasonló behozatalára, terjesztésére és viszonteladására vonatkozik. |
|
(4) |
A 2001/18/EK irányelv 14. cikkében előírt eljárással összhangban Hollandia illetékes hatósága értékelő jelentést készített, amelyet benyújtott a Bizottsághoz és a többi tagállam illetékes hatóságához. Az értékelő jelentés megállapítja, hogy nem merült fel olyan indok, amely alapján a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) díszítésre szánt vágott virágának forgalomba hozatalát korlátozni kellene, feltéve hogy egyes különleges feltételek teljesülnek. |
|
(5) |
Egyes tagállamok illetékes hatóságai kifogást emeltek a termék forgalomba hozatala ellen. |
|
(6) |
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EÉH) 2006. május 17-én elfogadott és június 27-én közzétett véleménye szerint minden rendelkezésre álló bizonyíték azt támasztja alá, hogy a javasolt díszítő jellegű használat mellett a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) vágott virága vélhetően nem lehet kedvezőtlen hatással az emberek vagy az állatok egészségére, sem a környezetre. Az EÉH úgy vélte, hogy a jóváhagyás birtokosa által benyújtott felügyeleti terv megfelelő a szegfű tervezett felhasználásához. |
|
(7) |
A 2001/18/EK irányelv értelmében tett kifogások mindegyikének vizsgálata, valamint az EÉH-hoz eljuttatott bejelentésben foglalt információk és az EÉH véleménye fényében nincs olyan adat, amely alapján azt lehetne feltételezni, hogy a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) vágott virágainak forgalomba hozatala a tervezett díszítő jellegű felhasználás mellett kedvezőtlen hatást gyakorolhatna az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre. |
|
(8) |
Az 1830/2003/EK rendelet, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendelet (2) alkalmazásában a géntechnológiával módosított szegfűhöz (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) egyedi azonosítót rendeltek. |
|
(9) |
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye szerint nem szükséges különleges feltételeket megállapítani a termék tervezett felhasználása kapcsán a kezelés és csomagolás, valamint konkrét ökoszisztémák, környezetek és földrajzi területek védelme tekintetében. |
|
(10) |
A javasolt címkézésen – magán a címkén vagy egy kísérő dokumentumban – tájékoztatni kell a piaci szereplőket és a végfelhasználókat arról, hogy a Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal vágott virágait nem szabad emberi vagy állati fogyasztásra, illetve növénytermesztésre használni. |
|
(11) |
Az e határozatban foglalt intézkedések nincsenek összhangban a 2001/18/EK irányelv 30. cikke értelmében létrehozott bizottság véleményével, ezért a Bizottság ezekről az intézkedésekről javaslatot nyújtott be a Tanácshoz. Mivel a 2001/18/EK irányelv 30. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszak végéig a Tanács nem fogadta el a javasolt intézkedéseket és nem is jelezte, hogy ellenzi azokat, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (3) 5. cikkének (6) bekezdésével összhangban az intézkedéseket a Bizottság fogadja el, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Jóváhagyás
Hollandia illetékes hatósága írásban jóváhagyását adja a 2. cikkben meghatározott és a Florigene Ltd, (Melbourne, Ausztrália) bejelentésében (hivatkozási szám: C/NL/04/02) szereplő termék e határozattal összhangban történő forgalomba hozatalához.
A jóváhagyásban a 2001/18/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meg kell határozni a jóváhagyás megadásának feltételeit a 3. és a 4. cikkben előírtak szerint.
2. cikk
A termék
(1) A termékként forgalomba kerülő, géntechnológiával módosított szervezet, a továbbiakban: „a termék” a Dianthus caryophyllus L. színében módosított szegfű vágott virága, amelyet a Dianthus caryophyllus L. sejtkultúra-vonalából az Agrobacterium tumefaciens AGL0 törzsének felhasználásával, a pcGP1470 vektorral való transzformáció során állítottak elő, a 123.2.38. vonalat nyerve.
A termék a következő DNS-t tartalmazza három kazettában:
|
a) |
1. kazetta A oroszlánszáj (tátika) kalkon-szintázt kódoló génjének promótere, petúnia flavionid 3’5’ hidroxiláz (F3’5’H) cDNS, és a petúnia foszfolipid-transzfer fehérje homológját kódoló génjének terminátora. |
|
b) |
2. kazetta A Mac konstitutív promóter, a petúnia dihidroflavonol-4-reduktáz (DFR) cDNS, az Agrobacterium tumefaciens mannopin-szintázt (Mas) kódoló génjének terminátora. A két gén egyidejű működése a szegfűben módosult flavonoid-szintézishez vezet, következésképp egy delfinidin nevű kék pigment keletkezik. |
|
c) |
3. kazetta A karfiol mozaikvírus 35S promótere, a klorofill a/b 5-ös kötő fehérjét kódoló petúnia génnek megfelelő cDNS nem átírt szakasza, a SuRB (als) gén, amely a Nicotiana tabacumból származó acetolaktát szintáz (ALS) fehérjének a szulfonilureával szembeni ellenállóképességet biztosító mutánsát kódolja, és annak terminátora. |
A gént in vitro kiválasztásra használták.
(2) A jóváhagyás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) vegetatív szaporodásból származó szaporulatára is vonatkozik.
3. cikk
A forgalomba hozatal feltételei
A termék kizárólag díszítésre használható, termeszteni tilos, és a következő feltételekkel hozható forgalomba:
|
a) |
a jóváhagyás érvényességének időtartama a jóváhagyás kiállításának időpontjától számított 10 év; |
|
b) |
a termék egyedi azonosítója FLO-4Ø644-4; |
|
c) |
a 2001/18/EK irányelv 25. cikkének sérelme nélkül a termék azonosítására és kimutatására szolgáló módszerekről – ideértve a módszer specifikusságát bizonyító, a közösségi referencialaboratórium által hitelesített kísérleti adatokat is – a tagállamok illetékes hatóságait és felügyeleti szerveit, valamint a közösségi ellenőrző laboratóriumokat tájékoztatni kell; |
|
d) |
a 2001/18/EK irányelv 25. cikkének sérelme nélkül a jóváhagyás birtokosa – bármikor kapjon is arra felkérést – köteles a termék vagy annak genetikai anyaga pozitív és negatív ellenőrző mintáit vagy a referenciaanyagokat az illetékes hatóságok és a tagállamok felügyeleti szervei, illetve a közösségi ellenőrző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani; |
|
e) |
a címkén vagy a terméket kísérő dokumentumon fel kell tüntetni a következő feliratokat: „Ez a termék egy géntechnológiával módosított szegfű.”, „Emberi vagy állati fogyasztásra nem alkalmas; termeszteni tilos.” |
4. cikk
Felügyelet
(1) A jóváhagyás érvényességi időtartama alatt a jóváhagyás birtokosa gondoskodik a bejelentésben szereplő és általános figyelemmel kísérési tervből álló felügyeleti terv felállításáról és végrehajtásáról annak érdekében, hogy nyomon kövesse a termék kezeléséből vagy felhasználásából eredően az emberi vagy állati egészségre, illetőleg a környezetre esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
(2) A jóváhagyás birtokosa közvetlenül tájékoztatja a piaci szereplőket és a felhasználókat a termék biztonsági és általános jellemzőiről, valamint a felügyeletre vonatkozó feltételekről, beleértve a véletlenszerű termesztés esetén alkalmazandó megfelelő kezelési intézkedéseket.
(3) A jóváhagyás birtokosa évente jelentést küld a Bizottságnak és a tagállamok illetékes hatóságainak a felügyeleti tevékenység eredményeiről.
(4) A 2001/18/EK irányelv 20. cikkének sérelme nélkül, a felügyeleti tevékenységek eredményeitől függően a bejelentett felügyeleti tervet adott esetben, valamint a Bizottság és az eredeti bejelentést kézhez kapó tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása függvényében, felülvizsgálja a hozzájárulás jogosultja és/vagy – a Bizottság jóváhagyásával – az eredeti bejelentést kézhez kapott tagállam illetékes hatósága. A felügyeleti terv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat a tagállamok illetékes hatóságaihoz kell benyújtani.
(5) A jóváhagyás birtokosának bizonyítania kell a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai felé, hogy:
|
a) |
a meglévő felügyeleti hálózatok – ideértve a nemzeti botanikai megfigyelőhálózatokat és növényvédelmi szolgálatokat is – összegyűjtik a bejelentésben foglalt felügyeleti tervben meghatározott és a termék ellenőrzéséhez szükséges információkat; valamint |
|
b) |
ezek a meglévő felügyeleti hálózatok megállapodtak abban, hogy a hozzájárulás jogosultja számára rendelkezésre bocsátják ezen információkat a Bizottságnak és a tagállamok illetékes hatóságainak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtandó felügyeleti jelentés beadási időpontja előtt. |
5. cikk
Alkalmazhatóság
Ezt a határozatot attól a naptól fogva kell alkalmazni, hogy a szóban forgó szegfű (Dianthus caryophyllus L., 123.2.38 vonal) kimutatására szolgáló, az e határozat 3. cikkének c) pontjában említett módszereket a közösségi referencialaboratórium jóváhagyja.
6. cikk
Címzett
E határozat címzettje a Holland Királyság.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.
a Bizottság részéről
Stavros DIMAS
a Bizottság tagja
(1) HL L 106., 2001.4.17., 1. o. A legutóbb az 1830/2003/EK rendelettel (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 10., 2004.1.16., 5. o.
(3) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.