25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/3

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiaci ára és közösségi piaci ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej és tejtermékek piacának jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell biztosítani az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkében meghatározott szabályokkal és bizonyos kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a visszatérítések mértéke rendeltetési helytől függően eltérő lehet, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor importvédelméről szóló és a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodással (3) összhangban bizonyos mennyiségű, a Dominikai Köztársaságba exportált közösségi tejtermék csökkentett vámokra lehet jogosult. Ezért az e rendszerben exportált termékeknek nyújtott export-visszatérítéseket bizonyos százalékkal csökkenteni kell.

(5)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/7

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/9

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007. gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 958/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. május 24-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/10

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/12

(1)

A Chilei Köztársaság szerepel a 980/2005/EK rendelet I. mellékletében megállapított, a tarifális preferenciák általános közösségi rendszerének kedvezményezett országait felsoroló listán.

(2)

A tarifális preferenciák általános közösségi rendszere keretében Chilének nyújtott valamennyi tarifális preferenciának az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásba történő beépítése a megállapodás I. mellékletének módosításáról szóló, az EU–Chile társulási tanács 2006. október 16-i 2/2006 határozata (2) által történő konszolidációjával történt meg.

(3)

A 980/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azt az országot, amely a Közösséggel kötött olyan preferenciális kereskedelmi megállapodás előnyeiből részesül, amely legalább azon kedvezményeket magában foglalja, amelyeket a jelenlegi rendszer biztosít az adott ország számára, le kell venni az említett rendelet I. mellékletében szereplő, a kedvezményezett országokat felsoroló listáról.

(4)

A 980/2005/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Általános Preferenciális Rendszer Bizottságának véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/13

(1)

A 297/2003/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik az egyes marha- és borjúhús termékekre vonatkozó egyes behozatali vámkontingensek többéves időszakra történő megnyitásáról és kezeléséről.

(2)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) a 2007. január 1-jével kezdődő behozatali vámkontingens-időszakokra érvényes importengedélyekre vonatkozik. A rendelet értelmében az importengedélyek a behozatali vámkontingens-időszak utolsó napjáig érvényesek. Az 1301/2006/EK rendelet III. fejezetének rendelkezéseit 2007. július 1-jétől a 297/2003/EK rendeletben megállapított további feltételek sérelme nélkül a rendelet alapján kiadott behozatali engedélyekre is alkalmazni kell. A 297/2003/EK rendelet rendelkezéseit szükség esetén az 1301/2006/EK rendelethez kell igazítani.

(3)

A 297/2003/EK rendelet néhány múltbeli behozatali vámkontingens-időszakokra vonatkozó rendelkezése elavult. Az egyértelműség érdekében ezeket a rendelkezéseket el kell hagyni.

(4)

A 297/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikkből a (2) bekezdést el kell hagyni.

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, az 1445/95/EK rendeletet, az 1291/2000/EK rendeletet és az 1301/2006/EK rendelet (4) III. fejezetét kell alkalmazni.

3.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A behozatali engedély a meghatározott országból történő behozatal kötelezettségét vonja maga után. Az engedélykérelmek és az engedélyek 8. rovatában fel kell tüntetni a származási országot és az »igen«-t jelölő rubrikát be kell jelölni.”

4.

A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az eredetiségigazolás eredetijét, továbbá annak megfelelően hitelesített másolatát be kell nyújtani a szóban forgó tagállam illetékes hatósághoz (a továbbiakban: az illetékes hatóság), az eredetiségigazoláshoz kapcsolódó behozatali engedélyre vonatkozó első kérelemmel egy időben.”

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/15

(1)

A Bizottság 996/97/EK rendelete (2) a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó szarvasmarhafélék fagyasztott sovány dagadójára vonatkozóan behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről rendelkezik.

(2)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) a 2007. január 1-jétől kezdődő behozatali vámkontingens-időszakokra érvényes importengedélyekre vonatkozik.

(3)

A 996/97/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, Argentínából származó és onnan érkező mennyiségek tekintetében 2007. július 1-jétől az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a 996/97/EK rendeletben megállapított további feltételek sérelme nélkül a rendelet alapján kiadott behozatali engedélyekre.

(4)

A 996/97/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, egyéb harmadik országokból származó és onnan érkező mennyiségek tekintetében az 1301/2006/EK rendeletnek az importengedélyekre vonatkozó kérelmek, a kérelmezők jogállása és az engedélyek kiállítása tekintetében megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1301/2006/EK rendelet I. és II. fejezetét ezért 2007. július 1-jétől a 996/97/EK rendeletben megállapított további feltételek sérelme nélkül alkalmazni kell a rendelet alapján az ezekre a mennyiségekre kiadott behozatali engedélyekre is.

(5)

A 996/97/EK rendelet rendelkezéseit – amennyiben szükséges – az 1301/2006/EK rendelethez kell igazítani. Az említett rendelet szerint az engedélyek érvényességi idejének lejárta a behozatali vámkontingens-időszak utolsó napja.

(6)

A 996/97/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

4.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett behozatali intézkedésekre való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező által benyújtott engedélykérelem legfeljebb 80 tonnára mennyiségre vonatkozzon.”

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1)   A 7. cikkben említett engedélykérelmeket kizárólag minden behozatali vámkontingens-időszak első tíz napja során lehet benyújtani.

(2)   A kérelmek benyújtási határidejének utolsó napját követő hetedik munkanapon legkésőbb brüsszeli idő szerint 16:00 óráig a tagállamok értesítik a Bizottságot a kérelmekben származási országonként megjelölt összmennyiségről.

(3)   A behozatali engedélyeket a 2. bekezdésben előírt értesítési határnaptól számított 7. munkanaptól kezdődően, legkésőbb a 16. munkanapig kell kiadni.”

6.

A 9. cikket törölni kell.

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/17

(1)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 17-i 1282/2006/EK bizottsági rendelet (2) 8. cikke megállapítja a kiviteli engedélyek érvényességi idejét.

(2)

A közösségi költségvetésnek a szükségtelen kiadásoktól való védelme és a tejágazatban az export-visszatérítési rendszer spekulatív használatának elkerülése érdekében a 210/2007/EK bizottsági határozat (3) előírta, hogy az 1282/2006/EK rendelettől való eltérésként a 2007. március 1-jétől kezdődően beadott tejtermékkiviteliengedély-kérelmek érvényességi idejét 2007. június 30-ig kell korlátozni.

(3)

A belső piac és a világpiac alapos vizsgálata azt mutatta, hogy a hosszabb érvényességi idő fokozatos visszaállítása nem fenyegeti a piac közös szervezésének egyensúlyát. Ezért indokolt a 210/2007/EK rendeletet módosítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/18

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban minden egyes szóban forgó alaptermék 100 kg-jára minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban alkalmazandó termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglakozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/21

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

A 318/2006/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/23

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról, 2007. január 17-i 38/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 38/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. május 23-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/24

(1)

Az ügy az Elsam, Energi E2, KE és FE társaságok feletti irányítás DONG általi megszerzésére vonatkozik.

(2)

A DONG a dán gázpiacon jelenleg működő, állami tulajdonban levő társaság. Az Elsam és az Energi E2 (E2) jelenleg Nyugat-Dániában (Elsam) és Kelet-Dániában (E2) működő dán villamosenergia-termelők. A KE és az FE a koppenhágai körzet jelenlegi kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatói.

(3)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet, különösen erőfölény növelésén keresztül a következő piacokon:

(4)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a felek által javasolt vállalások elégségesek az azonosított versenyproblémák eloszlatásához. A gáztárolás/rugalmassági piac tekintetében a javasolt vállalások legfőbb hatása a Lille Torupban található tároló értékesítéséből származik, ami a dániai tárolás/rugalmasság tekintetében kedvező hatást gyakorol a versenyre. A gáz nagy- és kiskereskedelmi piacok tekintetében a határozat arra a következtetésre jut, hogy a DONG által felajánlott gázfelszabadítási program a tároló értékesítésével együtt elégséges a Bizottság által azonosított, és az e piacokhoz kapcsolódó valamennyi versennyel kapcsolatos aggály eloszlatásához.

(5)

Következésképpen a Bizottság a bejelentett ügyletet összeegyeztethetőnek nyilvánítja a közös piaccal és az EGT-megállapodással, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, illetve az EGT-megállapodás 57. cikkével.

(6)

A DONG a dán gázpiacon jelenleg működő, állami tulajdonban levő társaság, amely az olaj és földgáz feltárásában, termelésében, tengeri szállításában és értékesítésében, valamint a földgáz tárolásában és elosztásában tevékenykedik. Ezenkívül kismértékben részt vesz a szélenergia-termelésben, a villamosenergia- és hőszolgáltatásban.

(7)

Az Elsam és az Energi E2 (E2) jelenleg Nyugat-Dániában (Elsam) és Kelet-Dániában (E2) működő dán villamosenergia-termelők. Mindkét társaság a villamos energia termelésével és (pénzügyi és fizikai) kereskedelmével foglalkozik a nagykereskedelmi piacon, valamint távhőt termelnek. Azóta, hogy 2004-ben felvásárolta a (kelet-dániai) villamosenergia-kiskereskedőt, a Nesát, az Elsam meghatározó tevékenységet folytat a háztartások és üzleti ügyfelek részére történő kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatásban is. Az Elsam és az E2 fő tulajdonosai egyrészt a helyi hatóságok, másrészt az Elsamban jelentős részesedéssel rendelkezik a DONG és a Vattenfall, az E2-ben pedig a Nesa és a KE.

(8)

A KE és FE a koppenhágai körzet háztartási és üzleti ügyfelei részére szolgáltat villamos energiát. Jelenleg Koppenhága, illetve Frederiksberg város tulajdonában állnak.

(9)

A határozat jelen része ismerteti a javasolt, összefonódásnak minősülő műveletet, amelynek során a DONG irányítást szerezne az Elsam, E2, KE és FE társaságok felett, eltekintve az Elsam és az E2 Vattenfallra szálló egyes, villamos energia előállításához kapcsolódó vagyontárgyaktól. Az eszközök Vattenfall általi megszerzése külön összefonódásnak minősül.

(10)

A határozat tárgyalja a gáz- és villamosenergia-szolgáltatásra alkalmazandó szabályozási keretrendszert.

(11)

A dán földgázpiacot első ízben 2000. július 1-jén nyitották meg a legnagyobb ügyfelek előtt, 2004 óta valamennyi ügyfél szabadon választhat szolgáltatót. A szárazföldi gázszállító hálózatot és a szállítási rendszer működtetését 2004-ben teljes mértékben megnyitották a verseny előtt, és napjainkban a tulajdonos és a hálózatüzemeltető az Energinet.dk, dán állami tulajdonban álló független nyílt részvénytársaság. A szárazföldi gázszállító hálózat üzemeltetésére a harmadik felek hálózati hozzáférésére vonatkozó (TPA) szabályozás az irányadó. Az Északi-tenger dán részének földgázmezőit a dán szárazfölddel összekötő tenger alatti vezetékek és a tárolók is a DONG tulajdonában állnak. Az ezen infrastruktúrákhoz való hozzáférés a tárgyalásokon megállapodott TPA feltételei szerint történik. A TPA szabályait a Dán Energiaszabályozási Hatóság (DERA) felügyeli, amely az energiaágazat független felügyeleti szerve.

(12)

Tekintettel a földgáz érintett termékpiacaira, a Bizottság piaci vizsgálata a gáztárolás/rugalmasság, a gáz-nagykereskedelem és a gázszolgáltatás piacainak meghatározására irányult.

(13)

Tekintettel a gáztárolásra és/vagy egyéb rugalmassági eszközökre, a termékpiac pontos meghatározásának kérdését a határozat nyitottan hagyja.

(14)

A felek a gázrugalmasságra vonatkozóan termékpiacra tettek javaslatot, ami magában foglalja a külön tárolókban való tárolást, a termelésben beálló változásokat, a nemzetközi kereskedelmet, a mobilgázt (ún. line-pack), más tüzelőanyagra való áttérést, megszakítható szerződéseket és elosztó csomópontokat határidős kötésekkel.

(15)

A Bizottság szerint a különböző rugalmassági eszközök öt csoportra oszthatók, nevezetesen:

(16)

A Bizottság piaci vizsgálata azt mutatta, hogy Dánia esetében a meghatározott tárolókban történő tárolás fent említett négy alternatívája közül egyik sem tekinthető teljes mértékben életképes, vagy megfelelően kifejlesztett rugalmassági alternatívának. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az érintett termékpiac meghatározásának (akár rugalmasság, akár tárolás vonatkozásában) kérdése nyitva hagyható.

(17)

Dánia nagykereskedelmi gázszolgáltatását tekintve a határozat arra a következtetésre jut, hogy Dániában létezik a nagykereskedelmi gázszolgáltatás piaca, amely a következőkből áll:

amely kielégíti e fogyasztók azon igényeit, hogy hozzáférjenek a dániai nagykereskedelmi piachoz.

(18)

A Bizottság által elvégzett piaci vizsgálat egyértelmű utalásokat talált arra, hogy a nagykereskedelmi földgázszolgáltatásnak létezik külön piaca. A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatra adott válaszában a DONG elismerte „a nagykereskedelmi szintű gázértékesítés és gázkereskedelem létezését”, és a kifogási nyilatkozatra adott válaszában sem azt, sem a nagykereskedelmi piachoz kapcsolódó fenti termékpiac-meghatározást nem vitatta.

(19)

A javasolt ügylet hatással van a svédországi nagykereskedelemre is. A határozat arra a következtetésre jut, hogy a Svédország fogyasztásának kielégítésére szánt gázszolgáltatások tekintetében külön nagykereskedelmi piac létezik. Ennek oka, hogy Svédországban a nagykereskedelmi szolgáltatások piaci helyzete és feltételei eltérőek Dániáétól.

(20)

A határozat szerint a központi (vagyis nagy) kapcsolt hőerőműveknek szolgáltatott földgáz külön piacnak minősül, mivel a központi kapcsolt hőerőműveknek nyújtott szolgáltatás különbözik a nagykereskedelmi piacra irányulótól. Központi kapcsolt hőerőmű azonban vásárlóként vagy értékesítőként beléphet a nagykereskedelmi piacra, emellett a központi kapcsolt hőerőműveknek szolgáltatott földgáz kiskereskedelmi piacának néhány szegmensén szolgáltatást nyújtani kívánó nagykereskedők előtt álló belépési korlátok leküzdhetők.

(21)

A központi kapcsolt hőerőművek részére nyújtott gázszolgáltatás különbözik más kiskereskedelmi piacoktól a nagyobb fokú rugalmasság, a nagyobb fogyasztás, az eltérő fogyasztói minták, az árak és szerződéstípusok, és eltérő szabályozás tekintetében, illetve abban, hogy a központi kapcsolt hőerőművek közvetlenül bekapcsolódhatnak a nagykereskedelmi piacba.

(22)

A határozat szerint a decentralizált kapcsolt hőerőművek részére (vagyis kisebb kapcsolt hőerőműveknek) szolgáltatott földgáz és a nagy ipari fogyasztók részére szolgáltatott földgáz egy vagy két különböző termékpiacot képez.

(23)

A kisebb üzleti fogyasztók nem tartoznak ezen termékpiacba, többek között az árakban, az árrésekben, a marketingben és az elosztási csatornákban, a tárolási költségekben, a piaci struktúrában, a szolgáltatóváltás arányában és a mérési követelményekben megfigyelhető eltérések miatt.

(24)

A határozat úgy véli, hogy a nagy ipari fogyasztóknak és a decentralizált kapcsolt hőerőműveknek nyújtott szolgáltatások néhány pontban hasonlóságot mutatnak (a gázfogyasztás szintje, gázszolgáltatási szerződések fajtái), de különböznek is egymástól (a kereslet rendszeressége, a különböző tulajdonosi struktúrák, a fogyasztói hűség és a szolgáltatók közötti váltás arányai tekintetében).

(25)

A határozat szerint távadós mérővel nem rendelkező, azaz évente 300 000 m3 alatti fogyasztású ügyfelek tekintetében egy vagy két külön piac létezik. A 300 000 m3 alatti fogyasztással rendelkező kis üzleti ügyfeleknek vagy háztartásoknak történő értékesítések vagy ugyanazon, vagy más termékpiacokhoz tartoznak.

(26)

Dániában az e két fogyasztói típushoz kapcsolódó keresleti és kínálati feltételek számos hasonlóságot mutatnak (magasabb gázárak, alacsonyabb hajlandóság a szolgáltatóváltásra, a fogyasztói állománykezelés eszközeivel szemben támasztott követelmények, szabványosított általános ajánlatok, a márkanév imázsának fontossága, piaci struktúra, tárolási költségek és magas belépési korlátok tekintetében). Számos fontos eltérés is megfigyelhető (a fogyasztás átlagos szintje, árak, költségek és árrések, eltérő marketingstratégiák).

(27)

A verseny értékelése nem mutat jelentős eltéréseket e két fogyasztói csoport között, és emiatt nyitva hagyható annak kérdése, hogy a háztartásoknak vagy kis üzleti fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások ugyanazon érintett piac különböző szegmenseit, vagy két különböző érintett piacot alkotnak-e.

(28)

A DONG álláspontja szerint a rugalmassági eszközök érintett földrajzi piaca Dániánál nagyobb, és Svédországra, Észak-Németországra és Hollandiára is kiterjed.

(29)

A piac vizsgálatának eredményei ugyanakkor rámutattak arra, hogy a tárolás (vagy rugalmasság) földrajzi piaca, tekintet nélkül az érintett termékpiac kiterjedésére, Dániára korlátozódik. A következtetés mögött álló főbb okok:

(30)

A tárolás/egyéb rugalmassági eszközök svéd piaca tekintetében a határozat arra a következtetésre jut, hogy a piac kiterjedése vagy svéd, vagy dán-svéd.

(31)

A DONG álláspontja szerint a nagykereskedelmi gázszolgáltatás piaca Dániánál (vagy Dániánál és Svédországnál) nagyobb, és kiterjed legalább Németországra is.

(32)

A piac vizsgálata azt alátámasztó jeleket talált, hogy a nagykereskedelmi gázszolgáltatás piaca Dániára korlátozódik. A határozat arra a következtetésre jut, hogy Svédország nem része annak a földrajzi piacnak, amelynek Dánia része; külön piacot képez, amely kiterjedését tekintve svéd vagy dán-svéd, mivel Svédországban a nagykereskedelmi gázszolgáltatás nem gyakorol erős versenynyomást a dán nagykereskedelmi gázszolgáltatásra. Ehhez hasonlóan megállapítják, hogy Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság nem részei annak a földrajzi piacnak, amelynek Dánia része. Ennek okai a következők:

(33)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatra adott válaszában a DONG úgy érvelt, hogy az ellundi dániai belépési/kilépési pont német oldalára irányuló gázszállítások a dán gáz-nagykereskedelmi piachoz tartoznak. A piaci vizsgálat eredményei alapján a határozat nyitva hagyja annak kérdését, hogy a dán nagykereskedelmi szintű gázszolgáltatás piaca földrajzilag kiterjed-e ezekre a szállításokra.

(34)

A központi kapcsolt hőerőműveknek szolgáltatott földgáz piaca valószínűleg csak nemzeti kiterjedésű, és legfeljebb Dániát és Svédországot foglalja magában, mivel nem lehet nagyobb a nagykereskedelmi piac földrajzi kiterjedésénél. Továbbá, a központi kapcsolt hőerőművek szükségletét kielégítő mennyiségeknek csupán egy része szerezhető be a szomszédos országokból.

(35)

A decentralizált kapcsolt hőerőművek és nagy ipari fogyasztóknak szolgáltatott gáz piaca vagy piacai nemzeti kiterjedésű(ek), mivel nem kerül sor közvetlen behozatalra. Továbbá, a szomszédos országok piaci struktúrái egyértelmű eltéréseket mutatnak. A Dánia, Németország, Svédország és Hollandia közötti alapvető árkülönbségek még inkább megerősítik a nemzeti piacok létezését.

(36)

A határozat szerint a kisebb üzleti fogyasztók és háztartások részére szolgáltatott gáz piaca(i) Dániában nem nagyobb(ak) a nemzeti piacnál, és valószínűleg regionális kiterjedésű(ek). Annak kérdése, hogy a piac(ok) nemzeti(ek) vagy regionális(ak), nyitva hagyható. Egyrészt, az e piacon történő értékesítésekhez nemzeti értékesítési és ügyfélszolgálati irodákra van szükség, emellett valamennyi olyan szolgáltató, amely Dániában a távadós mérővel nem rendelkező fogyasztókat ellátja, dán vállalat, a nemzeti piacok között pedig nagy mértékű árkülönbségek állnak fenn. Másrészt eddig a fogyasztóknak csupán kevesebb mint 1 %-a döntött úgy, hogy szolgáltatót vált. A regionális elosztóvállalatok saját területeiken emiatt továbbra is jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek, a végső fogyasztókra kiszabott árak pedig különböznek a három régióban. A piaci részesedésben mutatkozó jelentős eltérések, valamint a régiók közötti árkülönbségek rendszerint a regionális piacok integráltságának hiányára utalnak.

(37)

A határozat a következő érintett piacokat azonosítja:

(38)

Az északi térségben a nagykereskedelemi villamosenergia-értékesítés és -beszerzés jelentős része a Nord Pool Spot ASA északi villamosenergia-tőzsdén zajlik (a továbbiakban: Nord Pool). A fizikai villamos energia Nord Pool alapú nagykereskedelmi formái mellett a termelők/kereskedők és fogyasztók olyan kétoldalú szerződéseket is kötnek, amelyek fizikai villamos energia nagykereskedelmére irányulnak.

(39)

A járulékos szolgáltatások közvetlen fogyasztói az átviteli/szállítási rendszerüzemeltetők (TSO), akik felelősek a hálózaton belüli egyensúly fenntartásáért, és a szolgáltatás vészhelyzetekben történő biztosításáért. A Bizottság piaci vizsgálata egyértelmű jelzéseket talált arra, hogy a járulékos szolgáltatások/rendszerszolgáltatások nagykereskedelmi szinten nem helyettesíthetők egyéb villamosenergia-szolgáltatásokkal. Ezenkívül az üzemeltetők részesedése a kiegyenlítő áramból bizonyos időn túl jelentős eltéréseket mutathat, anélkül, hogy ez kézzelfoghatóan kapcsolódna a villamosenergia-termelés piacán betöltött pozíciójához.

(40)

A határozat szerint ugyanakkor nyitva hagyható e piac/piacok pontos elhatárolásának kérdése. A közvetlen Nord Pool hozzáféréssel nem rendelkező fogyasztóknak történő kétoldalú gázszolgáltatások alkothatnak, vagy nem alkothatnak külön termékpiacot, ugyanez mondható el a járulékos szolgáltatások piacáról.

(41)

A határozat szerint a villamos energia pénzügyi derivatívák külön piacot alkotnak, mivel a pénzügyi piacon alapvetően kockázatokkal kereskednek, míg a fizikai piac fogyasztásra szánt villamos energiával kereskedik, és emiatt a két piac nem helyettesíthető egymással teljes mértékben. Az árkülönbözeti szerződések (CfD-contracts for difference) pénzügyi termékei ugyanazon, vagy külön piachoz való tartozásának kérdését nyitva hagyják.

(42)

A határozat külön piacnak tekinti a mérőórás és a mérőórával nem rendelkező fogyasztóknak történő szolgáltatást. A piaci vizsgálat egyértelműen megerősítette ezt a megkülönböztetést. Ezek az ügyfélcsoportok különböző árat fizetnek, különböző termékeket fogyasztanak, és különböző módon vásárolnak.

(43)

A határozat szerint az egyesülés versenyre gyakorolt hatásait külön kellene elemezni a kelet-dániai/nyugat-dániai Nord Pool árzónákban, vagy ezen a két területen együttesen, beleértve Svédországot is, mivel a felek skandináviai tevékenységei szinte kivétel nélkül Dániára korlátozódnak. Ha az egyesülés az árzónák ilyen kombinációjában nem gyakorol kedvezőtlen hatást a versenyre, akkor ennél nagyobb árzónákban sem idézhet elő kedvezőtlen hatásokat.

(44)

A kérdéses művelet tekintetében a villamos energia nagykereskedelmi piacának földrajzi meghatározásával kapcsolatos valamennyi többi kérdés nyitott.

(45)

A határozat a járulékos szolgáltatásokat nemzeti kiterjedésűeknek tekinti, mivel e szolgáltatások nyújtása az adott árzónán belüli azonnali és megbízható hozzáféréstől függ, illetve mert a hálózatban léteznek szűk keresztmetszetek.

(46)

A villamos energia pénzügyi derivatívák tekintetében a határozat szerint a piac kiterjedtsége legalább pánskandináv, mivel a villamos energia pénzügyi derivatívák kereskedelme a Nord Pool tőzsdéjén zajlik, miközben az árkülönbözeti szerződések kiterjedhetnének csak egy adott árzónára is, mivel az említett termékekkel kereskedő vállalatok nagyrészt e különleges árzónák nagykereskedői és fogyasztói.

(47)

A villamos energia kiskereskedelmi piaca tekintetében a határozat úgy véli, hogy a távadós mérővel rendelkező fogyasztók piaca nemzeti, míg a távadós mérővel nem rendelkezőké nemzeti-regionális. Külföldi gázszolgáltatók közvetlenül nem léptek a piacra, a távadós mérővel nem rendelkező fogyasztók pedig nagyrészt az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget teljesítő helyi szolgáltatójuknál maradtak.

(48)

A határozat emiatt a következő villamosenergia-piacokat határozza meg:

(49)

A javasolt összefonódás számos egyéb piacot is befolyásol, azonban nem gyakorol kedvezőtlen hatást a versenyre, vagy az alacsony piaci részesedés, vagy a földrajzi átfedések hiánya miatt. Ezek a piacok: távhő (helyi), pernyehasznosítás (a regionális kiterjedés kérdése nyitott) és CO2-kereskedelem (valószínűleg EU-szintű).

(50)

A határozat megvizsgálja a DONG azon érvét, amely az egyesülő felek, illetve az egyesülő felek és harmadik felek közötti, egyesülést megelőző kapcsolatok hatásaira vonatkozik, és megállapítja, hogy az ilyen hatások figyelembe vétele semmi esetben sem ellensúlyozhatja az egyesülés kedvezőtlen hatásait.

(51)

A kérdéses ügyben elvégzett piaci vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a DONG jelenleg erőfölénnyel rendelkezik a gáztárolás/rugalmasság dán piacán.

(52)

A határozat szerint a gáztárolás/rugalmasság piaca szükséges kiegészítője más gázüzleti tevékenységeknek, a gáztárolás/rugalmasság piacát közelinek tekinti egyéb gázpiacokhoz. Bár a DONG-on belül két külön társaság felelős a gáz tárolásáért, illetve a gázkereskedelemért, a Bizottság álláspontja szerint e tevékenységek mögött az a közös cél húzódik meg, hogy növeljék a DONG-csoport nyereségességét, és ezt figyelembe véve elemezte a gáztárolás/rugalmasság piacára gyakorolt hatást.

(53)

A határozat szerint a Dániában a két legfőbb független, rugalmasságot biztosító társaság, az E2 és az Elsam megszerzése a DONG-ot arra ösztönzi és teszi képessé, hogy saját tárolási szükségleteit csökkentse azáltal, hogy saját tárolói helyett az E2-t és az Elsamot használja rugalmassági forrásként. Ugyanakkor a versenytárs gázszolgáltatók számára csökkenni fog a rugalmassági alternatívák száma. Ennek eredményeképpen, valamint a dán gáztárolási tarifák alkalmazási módja miatt más gázszolgáltatók tárolási költségei emelkedni fognak, aminek következtében jelentősen gyengülni fog a gázszolgáltatók azon képessége, hogy a DONG-ra versenynyomást gyakoroljanak.

(54)

A határozat emiatt arra a következtetésre jut, hogy a művelet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt a gáztárolás lehetséges dán piacán, vagy a gáztárolás/rugalmasság lehetséges dán piacán, különösen azon keresztül, hogy az ilyen piacokon megerősödik a DONG erőfölénye.

(55)

A gáztárolás/rugalmasság svéd piaca tekintetében a határozat arra a következtetésre jut, hogy a dániai verseny lehetséges sérülésének megállapítása alapvetően kiterjeszthető Svédországra is, azonban szükségtelen a svéd piac meghatározott elemeinek részletes értékelése, tekintettel arra, hogy az ügylet átfogó értékelésének eredménye ettől független.

(56)

A piaci vizsgálat során a Bizottság és a DONG egymástól eltérően ítélte meg a […] (3)-et követő nagykereskedelmi gázszolgáltatások elemzésének tulajdonított fontosságot. A DONG megkérdőjelezte a […] * éves időszakon túli kitekintés ésszerűségét. A Bizottság álláspontja szerint a gázpiacot az infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások és hosszú távú szolgáltatási szerződések jellemzik, ami igazolja a […] * utáni időszakra kiterjedő elemzést. A határozat ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy az egyesülés a […] * utáni piaci helyzet figyelembevétele nélkül is jelentős versenyellenes hatásokat gyakorol a nagykereskedelmi gázszolgáltatás dán piacára a BGI-projekt fegyelmező hatásának megszűnése miatt, illetve arra visszavezethetően, hogy a versenytársak piacra lépésre irányuló döntéseit 2008 kezdetétől az Elsam és az E2 vállalatokkal lefolytatandó, gázszolgáltatási szerződésekre irányuló tárgyalások alakítják.

(57)

A határozat, tekintve a vállalat 2004. évi [80–90 %-os] * piaci részesedését (4), arra a következtetésre jut, hogy a DONG erőfölénnyel rendelkezik a nagykereskedelmi gázszolgáltatások dán piacán. A Bizottság elemezte a DONG erőfölényére potenciálisan versenynyomást gyakorló öt következő tényezőt:

(58)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a bemutatott tényezőkből eredő versenynyomás gyenge, illetve rövid távon nem elégséges ahhoz, hogy a DONG piaci pozícióját hatékonyan korlátozza.

(59)

A határozat ezután azt elemzi, hogy az ügylet a jelenlegi és/vagy potenciális verseny megszüntetésén keresztül erősít-e a DONG erőfölényét. Ami az E2 és az Elsam ahhoz fűződő kereskedelmi érdekét illeti, hogy a dán nagykereskedelmi gázszolgáltatások piacán aktív szereplőkké váljanak, a DONG vitatja, hogy az E2 és az Elsam potenciális versenytársai lennének, és úgy érvel, hogy a DONG-ra nem ez a két vállalat gyakorolja a legjelentősebb versenynyomást.

(60)

A Bizottság szerint elégséges, ha az E2 és az Elsam olyan, jelentős (és nem szükségszerűen a legjelentősebb) versenynyomást gyakorol, amelynek megszűnése versennyel kapcsolatos aggályokhoz vezetne.

(61)

A Bizottság vizsgálata és a határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódással az E2, mint tényleges versenytárs, valamint az Elsam, mint a DONG hiteles potenciális versenytársa, eltűnne. A fenti (57) preambulumbekezdésben említett, potenciális versenynyomást gyakorló öt tényező bizottsági elemzése nem változtat ezen a következtetésen. A határozat továbbá arra a következtetésre jut, hogy a Vattenfallnak az E2 és az Elsam gáztüzelésű erőműveiben való kisebb részesedésszerzése nem lesz elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza az E2 és az Elsam DONG-csoportba történő integrációja által okozott versenynyomás megszűnését.

(62)

A fenti horizontális hatások mellett a határozat arra a következtetésre jut, hogy az ügylet fogyasztók kizárásához, valamint ennek eredményeként a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet a DONG, az E2 és az Elsam vertikális integrációja miatt, amely a dániai összfogyasztás kb. [20–30 %-át] * teszi ki. A DONG versenytársainak emiatt nehezebb lesz a dán gázpiacokra való belépés, akár nagykereskedelmi, akár kiskereskedelmi szolgáltatóként, vagyis emelkednek az e piacokra való belépés korlátai.

(63)

A felek rámutattak arra, hogy az Elsam eddig harmadik felektől csak korlátozott mértékben szerzett be gázt, mivel csak néhány swap- és rövidtávú vásárlási megállapodást kötött. A Bizottság azonban úgy véli, hogy az Elsamnak a DONG versenytársai által szolgáltatott gáz legalább potenciális versenynyomást gyakorolt volna a DONG magatartására.

(64)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy ha a kizárási hatás csak az E2 keresletének kizárására korlátozódna is, az ilyen kizárás jelentősen erősítené a DONG erőfölényét a dán nagykereskedelmi piacon azáltal, hogy egyre kevésbé ösztönözné a harmadik feleket arra, hogy nagy számban belépjenek erre a piacra. Ennek az az oka, hogy ezeddig Dániában a független (monopóliumhoz nem kötött) harmadik felek által támasztott összkereslet szinte teljes mértékben az E2-re esett. A javasolt egyesülés ennek eredményeként emelni fogja a dán nagykereskedelmi piac belépési korlátait, mivel olyan vállalat versenyét szünteti meg, amely a nagykereskedelmi piacon jelentős mennyiségű földgázt vásárolt belső felhasználásra, illetve más felhasználók ellátása céljából.

(65)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódás megszünteti a DONG-ra nehezedő jelentős versenynyomást a földgáz-nagykereskedelem dán piacán. Tekintve, hogy ezen a piacon biztosított a DONG erőfölénye, a javasolt ügylet valószínűleg a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet, különösen a DONG erőfölényének megerősítésén keresztül.

(66)

A svédországi nagykereskedelmi gázszolgáltatást tekintve, a DONG ezen a piacon is jelentős erőfölénnyel rendelkezik (5). A határozat nyitva hagyja annak a kérdését, hogy vajon a DONG egyedüli, vagy közös erőfölénnyel rendelkezik-e a svéd vagy a dán-svéd nagykereskedelmi gázszolgáltatások piacán, mivel az említett piacok bármelyikén jelentkező káros hatások visszavezethetők lennének azokra a káros hatásokra, amelyeket a művelet a dániai nagykereskedelmi piacra gyakorol.

(67)

A határozat szerint a központi kapcsolt hőerőműveknek szolgáltatott földgáz dán és svéd piacain nem következhet be sem fogyasztó-, sem inputkizárás, mivel a) legalább 2009-ig központi kapcsolt hőerőművek nem szenvedhetnek kárt sem a dán, sem a svéd piacokon központi hőerőműveknek nyújtott szolgáltatásból, és b) 2009 után a központi kapcsolt hőerőműveket védenék, amennyiben a nagykereskedelmi piac működését megerősítené a felek által javasolt gázfelszabadítási program.

(68)

A potenciális verseny tekintetében a határozat arra a következtetésre jut, hogy az E2 és/vagy Elsam valószínűleg nem tekinthető potenciális belépőnek a központi kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott földgáz piacán, mivel nem tűnik valószínűnek, hogy más központi kapcsolt hőerőművek hajlandóságot mutatnának arra, hogy gázszükségleteiket közvetlen versenytársaiktól elégítsék ki.

(69)

A határozat emiatt úgy véli, hogy az összefonódás sem Dániában, sem Svédországban nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához a központi kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott földgáz piacán.

(70)

A határozat megállapítja, hogy a DONG erőfölénnyel rendelkezik, és a belátható jövőben meg is fogja őrizni erőfölényét, ami [60–70 %-os] * piaci részesedést tett ki 2004-ben, az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan megbízható piacirészesedés-adatok állnak rendelkezésre. Nincsen ok annak feltételezésére, hogy a DONG piaci részesedése a belátható jövőben 50 % alá esne.

(71)

Az előző termelési-értékesítési fázis tekintetében a DONG erőfölénye a nagykereskedelmi, tárolási, tengeri gáz és import vezetékek piacain tovább erősíti a DONG pozícióját az ipari fogyasztók és decentralizált kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott gáz ezen piacán/piacain, mivel a gáztárolás és a gázhoz való hozzáférés fontos versenytényezők az említett fogyasztói csoportok részére történő szolgáltatás kontextusában.

(72)

A DONG versenytársai továbbá nem veszélyeztetik a DONG erőfölényét, mivel a HNG/MN és a Statoil Gazelle kis vállalatok, mivel a HNG/MN pénzügyi tekintetben gyenge versenytárs és a DONG és a HNG/MN között szoros kapcsolatok állnak fenn.

(73)

Az E.ON és a Shell is igen szerény részesedéssel rendelkeznek az ipari fogyasztók és decentralizált kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott gáz dán piacán/piacain, az E.ON skandináviai tevékenységeit valószínűleg a svéd piacra fogja összpontosítani.

(74)

A határozat további olyan jeleket talált, amelyek alátámasztják a DONG-nak az egyesülést megelőzően fennálló, megerősített erőfölényét: a nagy piaci szereplők között a DONG esetében a legalacsonyabb a szolgáltatót váltó fogyasztók aránya. A DONG van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy kettős üzemanyag alapú termékeket kínáljon, emellett a DONG képes volt arra, hogy több decentralizált kapcsolt hőerőművel viszonylag szoros kapcsolatot alakítson ki.

(75)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt művelet erősíti a DONG erőfölényét, a piacra lépés korlátainak emelése, valamint a potenciális verseny megszüntetése miatt.

(76)

A javasolt művelet megemeli a piacra lépés korlátait, mivel más piaci szereplők számára megnehezíti a gázszolgáltatás terén a kritikus méret elérését, ha a gáz dániai összfogyasztásának 20 %-a eltűnik a piacról. Az egyesülés következtében ezenkívül erősödik a DONG decentralizált kapcsolt erőművekhez való, amúgy is privilegizált hozzáférése. Az egyesülés továbbá növeli a gáztárolás területén az input kizárásának, illetve annak kockázatát, hogy a versenytársak gáztárolással kapcsolatos költségei megemelkednek, ami a piacra lépés korlátait még magasabbra emeli. Emellett az összefonódás valószínűleg emeli a piacra lépés korlátait a nagykereskedelmi piacokon, ami megnehezíti a DONG versenytársainak a gáz versenyalapú beszerzését. Ezenkívül az egyesülést követően a DONG privilegizált helyzetben lesz a kettős üzemanyag alapú termékek kínálása terén is, miközben az egyéb versenytársaknak egyre nehezebb lesz a DONG ajánlatával versenyezni.

(77)

A javasolt művelet erősíti továbbá a DONG erőfölényét azáltal, hogy megszünteti az Elsam, E2, Nesa és KE potenciális versenyét.

(78)

Mind az E2, mind az Elsam versenyképes árak mellett fér hozzá nagy mennyiségű földgázhoz, valamint tárolókhoz és rugalmassági eszközökhöz is. Ezenkívül mindkettő elismert „energia” márka. A Bizottság piaci vizsgálatára válaszolók többsége szerint az Elsam és az E2 extra gázmennyiségeket értékesíthetne részükre. Végezetül, a Bizottság nyomós bizonyítékot talált az E2 piacralépési lehetőségeire és szándékaira vonatkozóan, a vállalat már 2003-ban és 2004-ben ajánlatokat küldött svéd és dán regionális nagykereskedelmi gázszolgáltatóknak.

(79)

Mind a NESA, mind a KE komoly energiamárka, a kettős üzemanyag alapú termékek értékesítésén keresztül költségszinergiát és fokozott fogyasztói hűséget érhet el. A két társaság széles körű hozzáféréssel rendelkezik az ipari fogyasztókhoz. A DONG és a Statoil Gazelle is potenciális versenytársaknak tekinti a KE-t, az Elsamot és az Energi E2-t a dán gázpiacon.

(80)

Ezen okokból a határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt művelet jelentősen akadályozza a hatékony versenyt, különösen a nagy ipari fogyasztók és decentralizált kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott földgáz piacán/piacain való erőfölény létrehozásán vagy erősítésén keresztül.

(81)

A határozat megállapítja, hogy a DONG két regionális területen rendelkezik erőfölénnyel [90–100 %] * feletti piaci részesedés mellett, és rámutat arra, hogy ezt az erőfölényt megerősítik a magas piacralépési korlátok, a DONG gáztárolók felett gyakorolt ellenőrzése, a tengeri mezőkből termelt gázhoz való hozzáférés, valamint a nagykereskedelmi piacon élvezett erőfölénye.

(82)

Nemzeti piac létezésének alternatív feltételezése mellett a DONG és a HNG/MN vállalatok közös erőfölénnyel rendelkeznek, egyenként [25–35 %-os] * és [55–65 %-os] * piaci részesedéssel. A két vállalat szorosan kapcsolódik egymáshoz. A piac nagyfokú transzparenciát mutat, ami miatt könnyen kimutatható az oligopolista magatartástól való eltérés. A termék nagyfokú homogenitása elősegíti a magatartás hallgatólagos összehangolását. A fogyasztói hűség aránya nagyon magas, ami magas piacralépési korlátokat eredményez. Továbbá, hatékony retorziós mechanizmusok működnek az eltérő magatartást tanúsító oligopolistával szemben, és az eredeti állapot fenntartásához számottevő közös érdek fűződik.

(83)

A határozat megállapítja, hogy a DONG erőfölénye erősödni fog a magas piacralépési korlátok miatt, és bizonyos mértékben a potenciális verseny megszűnésén keresztül.

(84)

Az összefonódás emelni fogja a piacralépési korlátokat a tárolási költségek növekedése miatt, illetve azért, mert megnehezíti a kritikus méret, valamint a pénzügyi életképességhez szükséges méret- és választékgazdaságosság elérését. A művelet továbbá eltávolítja a nagyobb fogyasztókat a különböző olyan piacokról, amelyek rugalmassága felhasználható lenne a háztartások és kisebb üzleti fogyasztók rugalmassági szükségleteinek kiegyensúlyozására. Végezetül, a dán nagykereskedelmi gázpiac likviditásának valószínűsíthető csökkentése növeli a DONG azon képességét, hogy kizárja versenytársait a nagykereskedelmi szintű gázpiachoz való hozzáférésből.

(85)

Az összefonódás bizonyos mértékig meg fogja szüntetni a villamosenergia-kiskereskedő KE és a NESA potenciális versenyét (mindkettő a koppenhágai nagykörzetben rendelkezik fogyasztói bázissal). A két vállalat már rendelkezik értékesítési irodákkal, értékesítési feladatokat ellátó munkatársak széles körével, IT-felszereléssel és működőképes számlázási rendszerekkel. Mindketten kiterjedt fogyasztói állománnyal rendelkeznek, amelyre támaszkodhatnak a kiskereskedelmi gázpiacra való belépéskor. Mindkét vállalat figyelemre méltó márkanévvel rendelkezik nemzeti, és különösen regionális szinten. Emiatt a NESA és a KE vonatkozásában nem állnak fenn azok a magas piaci korlátok, amelyekbe a piacralépők többsége ütközne. […] *.

(86)

Másrészt, számos KE-fogyasztó a főzéshez szükséges energiaigényét városi gázból, fűtési igényét pedig távhőből fedezi. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy a NESA és a KE villamosenergia-fogyasztói bázisának többségét csak a HNG/MN vállalattal való versenyben lehetett volna felhasználni, amelynek gázelosztó területei átfedik a NESA és a KE, de nem a DONG területeit.

(87)

A határozat azt is felismeri, hogy más villamosenergia-szolgáltató vállalatok is beléphetnek a kisebb üzleti fogyasztók és háztartások részére szolgáltatott gáz piacára, de arra a következtetésre jut, hogy a KE és a NESA különleges helyzetben van a gázhoz való hozzáférés tekintetében: ez más villamosenergia-szolgáltató vállalatoknak nehézséget jelentene.

(88)

Ezen okokból a határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt egyesülés jelentősen akadályozni fogja a versenyt a háztartások és kisebb üzleti fogyasztók részére szolgáltatott gáz piacán vagy piacain, különösen az erőfölény erősítésén keresztül, függetlenül attól, hogy ezeket a piacokat/ezt a piacot regionálisként vagy nemzetiként határozták-e meg.

(89)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet, különösen erőfölény növelésén keresztül a következő termékpiacokon:

(90)

A határozat szerint az összefonódás nem kelt versennyel kapcsolatos aggályokat a villamosenergia-piacok egyikén sem.

(91)

A határozat megállapítja, hogy az Elsam és az E2 első látásra erőfölénnyel rendelkezik saját, villamosenergia-nagykereskedelmi Nord Pool árzónájában, amennyiben ezek az árzónák más Nord Pool árzónáktól elszigeteltek, mivel az árzónákon belüli szélerőművek és decentralizált kapcsolt hőerőművek által gyakorolt tényleges versenynyomás alacsony fokú.

(92)

A tervezett ügylet hatásait ugyanakkor nagy valószínűséggel kiegyenlíti az a piacirészesedés-vesztés, ami mögött a kelet- és nyugat-dániai erőművek Vattenfallnak történő, feltételekhez kötött értékesítése áll, ami életképes versenytársat hoz létre a területen jelen levő szolgáltatók árzónájában, jelentősen csökkentve azok piaci részesedését. A határozat továbbá arra a következtetésre jut, hogy az Elsamnak és az E2-nek nem áll szándékában, hogy egymás területeire belépjenek, emellett a DONG elvetette annak lehetőségét, hogy beszálljon a gáztüzelésű erőműveken keresztüli villamosenergia-termelésbe. A határozat emiatt arra a következtetésre jut, hogy az esetlegesen jelentkező horizontális hatásokat messzemenően kiegyensúlyozza a Vattenfall piacra lépésének biztosabbra vehető és azonnal jelentkező pozitív hatása.

(93)

A vertikális hatások tekintetében a határozat megállapítja, hogy az egyesülést követően nem valószínű, hogy a DONG emelné versenytársai költségeit (gáz-input tekintetében). Az elvégzett modellszimuláció megerősítette, hogy a kibocsátás jelentős csökkentése a gázárak igen jelentős emelkedését tenné szükségessé. Az egyesüléshez kapcsolódó vertikális hatásokra visszavezethető ilyen emelkedések nem lennének valószerűek a DONG-ra – erőfölénye ellenére – az egyesülést követően nehezedő versenynyomás fényében. Ezt a következtetést megerősítik a DONG által felajánlott korrekciós intézkedések, amelyek az egyesülést követően szélesíteni fogják a decentralizált kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott gáz alternatív hozzáférésének lehetőségeit. Továbbá, még ha az egyesülést követően létrejött társaságnak szándékában is állna a decentralizált kapcsolt hőerőművek részére szolgáltatott gáz árának megemelése, a Kelet- és Nyugat-Dániában megnövekedett verseny fényében (amelyet az idézett elő, hogy erőműveket adtak el a Vattenfall részére) nem valószínű, hogy ez magasabb villamosenergia-árakban mutatkozna meg.

(94)

Továbbá, az Elsam Dán Versenyhatóságnak tett, 2004. márciusi, a Nesa Elsam általi megvásárlásához kapcsolódó vállalásai miatt, amelynek során az Elsa és a Nesa vállalta a decentralizált gáztüzelésű kapcsolt hőerőművekben való részesedése egészének értékesítését, a DONG részéről a jövőben nem valószínű, hogy a decentralizált kapcsolt hőerőművekre bármilyen módon közvetlen befolyást gyakorolna.

(95)

Szintén elemezték az egyesülés azon hatását, amelyet a 2010-re tervezett, Kelet-Dániát Nyugat-Dániával összekapcsoló Great Belt elosztó amúgy pozitív hatására gyakorol. A következtetés szerint amennyiben nem kerülne sor az egyesülésre, a várhatóan 600 MW teljesítményű elosztó által kifejtett versenynyomás minden esetben kisebb lesz, mint a Vattenfall mindkét területre történő belépésének versenynyomást fokozó hatása. Mindez modellszimuláción keresztül is megerősítést nyert.

(96)

A javasolt egyesülés horizontális és vertikális hatásaira irányuló ezen meggondolások és megállapítások a kelet- és nyugat-dániai fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia kétoldalú nagykereskedelmére is alkalmazandók, feltételezve a Nord Pool nagykereskedelmi piachoz közvetlen hozzáféréssel valószínűleg nem rendelkező nagykereskedelmi fogyasztók külön piacának létezését.

(97)

A tágabban értelmezett Nord Pool árzóna kontextusában a felek 10 % alatti piaci részesedéssel rendelkeznek még olyan piacon is, amely csak Svédországot és Dánia mindkét részét foglalja magában.

(98)

A határozat megállapítja, hogy az egyesülés előtti Elsam és E2 saját területén kismértékű versennyel nézett szembe, miközben a DONG-nak valamennyi területen komoly versenytársa lesz, nevezetesen a Vattenfall. Az egyesülés emiatt nem vezet versenyproblémákhoz a járulékos szolgáltatások lehetséges piacain Kelet-Dániában és Nyugat-Dániában.

(99)

A villamos energia pénzügyi derivatívák kereskedelmének északi piacán az egyesülő felek kombinált piaci részesedése kevesebb mint 10 %. Ez az alacsony piaci részesedés eloszlatja az ilyen piacon felmerülő valamennyi aggályt.

(100)

A kelet- és nyugat-dániai árkülönbözeti szerződések potenciális piaca tekintetében az E2 és az Elsam saját területeiken egyértelműen az árkülönbözeti szerződések legnagyobb értékesítői. Várható ugyanakkor, hogy a villamosenergia-előállításhoz kapcsolódó vagyontárgyak Vattenfall részére történő értékesítése azt eredményezi, hogy a Vattenfall lesz mind Kelet-, mind Nyugat-Dániában az árkülönbözeti szerződések legnagyobb értékesítője.

(101)

A határozat megállapítja, hogy a verseny jelenlegi szintje a távadós mérővel rendelkező fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia dán piacán magas. Az egyesült társaság teljes piaci részesedése [20–30 %] * lesz. Az egyesülést követően létrejött társaság látványosan felzárkózik a piacvezetőhöz, az EnergiDanmarkhoz. Ezen túlmenően a fogyasztók számos versenytársat életképes alternatívának tekintenek.

(102)

A művelet a piaci részesedések átfedéséhez vezet a kisebb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia kiskereskedelmi piacán. Az e dániai piacon zajló verseny meglehetősen töredezett képet mutat, csak kevés háztartás tért át eddig a hagyományos helyi szolgáltatóról új szolgáltatóra. A nemzeti, dán piacon a DONG lesz a legnagyobb vállalat, bár kb. [25–30 %-os] *, korlátozott piaci részesedés mellett.

(103)

Noha a NESA és a KE azon jelentősebb vállalatok körébe tartozik, amelyekhez a fogyasztók váltottak, más versenytársak is összehasonlítható mértékben szereztek fogyasztókat.

(104)

Regionális piacokat feltételezve a határozat megállapítja, hogy a művelet nem vezet a Nesa, a KE és az FE saját szolgáltatási területein elfoglalt pozíciójának megerősítéséhez, mivel más versenytársak, mint pl. az OK és az EnergiDanmark a területi szolgáltatókhoz hasonlóan jó piaci pozícióval rendelkeznek, akárcsak az egyesülésben résztvevő többi fél.

(105)

A határozat megállapítja, hogy az összefonódás nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához a villamosenergia-nagykereskedelem bármely lehetséges, érintett piacán, a járulékos szolgáltatások piacán, a villamos energia pénzügyi derivatívák piacán, az üzleti fogyasztók részére, vagy a kisebb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia kiskereskedelmi piacán, különösen erőfölény létrehozásán vagy erősítésén keresztül.

(106)

A gáztárolás/rugalmasság piacához kapcsolódó versenyaggályok eloszlatása céljából a DONG vállalta, hogy 2007. május 1. előtt értékesíti a jütlandi Lille Torupban található nagyobbik gáztárolóját. Csak a vásárló jogosult arra, hogy kapacitást adjon el a Lille Torup gáztárolóból a 2007/2008-as gáztárolási évben, amely 2007. május 1-jétől2008. április 30-ig tart. A DONG vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éves időszakban a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nem szerez közvetlen vagy közvetett befolyást a tároló valamely része vagy egésze felett.

(107)

A nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatban felmerült versenyaggályok eloszlatása céljából a DONG gázfelszabadítási programra tett vállalást, ami révén Dániában lehetővé válik harmadik felek számára a földgázhoz való hozzáférés. Az évente felszabadított gáz 400 millió m3 (összesen 2,4 milliárd m3), amelyet 2006-tól 2011-ig bocsátanak aukcióra, és az aukciót követő gázévekben szállítják. A mennyiségek a 2005. évi dán összfogyasztásnak megközelítőleg 10 %-át teszik ki. A piaci feltételek jelentős változása esetén a DONG – bizonyos feltételek mellett – kérheti a Bizottságtól a gázfelszabadítási program megszüntetését az utolsó két aukció vonatkozásában. A gázfelszabadítási program kétlépcsős aukciós eljárás keretében történik: az „elsődleges aukció” során a DONG rendelkezésre bocsátja a gázt a dániai virtuális kereskedelmi ponton/elosztó csomóponton, majd a swap-ügylettel megegyezően, a sikeres ajánlattevők ugyanezt a gázmennyiséget a DONG rendelkezésére bocsátják az északnyugat-európai 4 meghatározott elosztó csomópontok egyikén. Az elsődleges aukció során nem értékesített mennyiségeket egy későbbi időpontban, de ugyanabban az évben megrendezésre kerülő hagyományos gázfelszabadítási aukció keretében értékesítik. A vállalások tartalmaznak továbbá egy fogyasztót mentesítő záradékot, amely szerint a DONG meglévő közvetlen fogyasztói közül azok, akik részt vesznek az aukciós eljárásban, vagy olyan kereskedőtől/nagykereskedőtől vásárolnak gázt, akik az aukciókon tételt kaptak, jogosultak arra, hogy csökkentsék a DONG-gal szemben fennálló szerződéses vásárlási kötelezettségüket.

(108)

A javasolt vállalások tárolás/rugalmasság piacára gyakorolt legfőbb hatása a Lille Torupban található gáztároló értékesítéséből származik. A gázfelszabadítási program emellett meg fogja növelni a dán nagykereskedelmi piac likviditását és ezáltal új rugalmassági forrásokat biztosít.

(109)

Azáltal, hogy értékesítik a két dán gáztároló közül a nagyobbikat, amely megközelítőleg 400 millió m3 kapacitással rendelkezik egy évet meghaladó kapacitás-igénybejelentés nélkül, növekedni fog az ezen a piacon zajló verseny, attól függetlenül, hogy a gáztárolás vagy rugalmasság piacáról van szó. A tárolás/rugalmasság ezen mennyiségei a dán tárolási kapacitás több mint 57 %-át teszik ki, ami egyben a Dániában rendelkezésre álló összrugalmasság meglehetősen nagy része.

(110)

A Lille Torupban található gáztároló értékesítése a piaci szereplők szerint pozitív hatást gyakorol a versenyre a tárolás/rugalmasság dán piacán.

(111)

A Dániában rendelkezésre álló rugalmasságra gyakorolt pozitív hatás a gázfelszabadítási programból is ered, amely kiegészíti a piacon a Lille Torup tároló értékesítéséből származó rugalmasságot.

(112)

A vállalások mindkét eleme, vagyis a gáztároló értékesítése és a gázfelszabadítási program, a svéd piacokon is pozitív hatással jár. A DONG és a Lille Torup tároló jövőbeni üzemeltetője között zajló versenyből a svéd gáztárolók ügyfelei is profitálnak. Ugyanez vonatkozik a gázfelszabadítási program hatásaira.

(113)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a DONG által felkínált gázfelszabadítási program a gáztároló értékesítésével együtt elégséges a Bizottság által azonosított, a nagykereskedelmi piaccal kapcsolatos valamennyi versenyaggály eloszlatásához.

(114)

A gázfelszabadítási program tekintetében swapügylet, illetve első vagy második aukció keretében történő értékesítésre felajánlott évi 400 millió m3 gáz a dán kereslet megközelítőleg 10 %-át teszi ki.

(115)

A fogyasztók kizárása tekintetében ezek a mennyiségek, a fogyasztót mentesítő rendelkezéssel együtt, kompenzálják azokat a mennyiségeket, amelyeket az E2 az utóbbi években rövid távú szerződések keretében Dánián belül illetve kívül szerzett be, és amelyek a dán kereslet megközelítőleg 5 %-át teszik ki. A felszabadított mennyiségek továbbá kompenzálják azokat a pótlólagos mennyiségeket, amelyeket mind az Elsam, mind az E2 valószínűleg beszerzett volna a DONG-gal kötött hosszú távú gázszolgáltatási szerződéseik 2009-ben történő lejártát megelőzően.

(116)

A mennyiségek emellett kompenzálják az Elsam, de különösen az E2 potenciális versenyének megszűnését. Nehéz ugyanakkor elegendő bizonyossággal meghatározni, hogy ezek a vállalatok milyen mennyiségeket értékesítettek volna a belátható jövőben. Az E2 által, illetve a részére eszközölt importok, együttvéve az összes versenytárs piaci részesedésével (a […] * nélkül) összesen (vagyis a DONG valamennyi független versenytársát együttvéve) a 2004. évi dán kereslet kb. 10 %-át tették ki.

(117)

Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy ezekre a mennyiségekre olyan rugalmassági rendelkezések is kiterjednek, amelyek révén ez a gáz a dán nagykereskedelmi piacon valamennyi felhasználási célra vonzóvá válik.

(118)

Különös fontosságú elem a fogyasztót mentesítő rendelkezés, amely az ilyen gáz vásárlóit arra ösztönzi, hogy azt Dániában használják fel, bátorítja a piacra lépést és elhárítja a fogyasztók kizárásával kapcsolatosan felmerült aggályokat.

(119)

A piaci szereplők jelentős része szerint a gázfelszabadítási program időtartama és terjedelme elégséges ahhoz, hogy kiegyenlítse az egyesülés dán nagykereskedelmi piacra gyakorolt káros hatásait.

(120)

A gáztároló értékesítését célzó korrekciós intézkedés előnyös hatást gyakorol a dán nagykereskedelmi piacra. Ennek oka, hogy a DONG-tól független gáztárolási kapacitásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférés meghatározó fontossággal bír a harmadik felek nagykereskedelmi tevékenységeinek ösztönzésében Dániában.

(121)

A határozat megállapítja, hogy a gázfelszabadítási program az ezen piacok belépési korlátainak emeléséhez fűződő minden aggályt eloszlat.

(122)

Pontosabban, a gázfelszabadítási program a fogyasztót mentesítő záradék révén oszlatja el a fogyasztók kizárásával, valamint a kritikus méret elérésével kapcsolatos aggályt. Az aukcióra bocsátott 400 millió m3 az ipari fogyasztókat és a decentralizált kapcsolt hőerőműveket ellátó piac 17 %-át, a kisebb üzleti fogyasztókat és háztartásokat ellátó piac 45 %-át teszi ki.

(123)

A felszabadítandó éves gázmennyiség jelentős hatást gyakorol a dán gáz-nagykereskedelmi piac likviditására és ösztönözni fogja az e piacokon aktív, vagy ezekre belépni szándékozó versenytársakat arra, hogy a DONG mellett kettős üzemanyag alapú földgáz/villamos energia szolgáltatásokat nyújtsanak.

(124)

A központi kapcsolt hőerőművek – amelyek a szolgáltatók rugalmassági igényei és az input kizárás lehetséges kiegyensúlyozó tényezői – rugalmasságának megszüntetéséhez kapcsolódó aggályokat eloszlatják a gázfelszabadítási program rugalmassági rendelkezései, valamint a Lille Torupban található gáztároló értékesítése, ami a két dán gáztároló között versenyt idéz elő.

(125)

A határozat ezért arra a következtetésre jut, hogy a vállalkozások által ismertetett belépési korlátok nem magasabbak az egyesülés előtti helyzethez képest.

(126)

A határozat szerint ezeken a piacokon a magas belépési korlátok általános csökkentésével ellensúlyozható a potenciális versenyvesztés.

(127)

A gázfelszabadítási program tekintetében ez kétféleképpen valósítható meg. Először, a gázfelszabadítási program keretében javul a gázhoz való hozzáférés, az ehhez társított rugalmasság ösztönzi a potenciális versenytársak piacra lépését. Másodszor, a fogyasztót mentesítő mechanizmus a dán gázpiac(ok)ra belépni szándékozó, a gázfelszabadítási programon keresztül gázt vásárló potenciális versenytársak számára viszonylag megkönnyíti a fogyasztókhoz való hozzáférést.

(128)

Másodszor, a tároló értékesítését célzó korrekciós intézkedés ösztönzi a piacra lépést azáltal, hogy versenyhelyzetet teremt a két dán tároló között, megszüntetve az input kizárásának kockázatát, miközben megerősíti a gáztárolókhoz való nem diszkriminatív alapú hozzáférésbe vetett általános bizalmat.

(129)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódás, valamint a benyújtott vállalások nem akadályozzák jelentősen a közös piacon vagy annak jelentős részén zajló hatékony versenyt, különösen nem erőfölényes helyzet létrehozásával vagy erősítésével.

(130)

Következésképpen a Bizottság a bejelentett ügyletet a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, illetve az EGT-megállapodás 57. cikkével.

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/37

(1)

A 2000/75/EK irányelv megállapítja a kéknyelv-betegség elleni Közösségen belüli védekezéshez szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és a fogékony fajok körzetelhagyásának tilalmát.

(2)

A 2000/75/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy ha a kéknyelv-betegség vírusának előfordulását hatóságilag is megállapítják, a hatósági állatorvos kiterjeszti az irányelv 4. cikkében előírt egyes intézkedéseket azokra a gazdaságokra, amelyek a fertőzött gazdaság körüli 20 kilométer sugarú körzetben helyezkednek el. Az intézkedések a betegség kezdeti állapotban történő megfékezését célozzák a vírus egy újonnan fertőzött körzetbe való behurcolását követően.

(3)

A 6. cikk (2) bekezdésével összhangban azonban az érintett tagállam ezeket az intézkedéseket egy olyan kockázatértékelés pozitív eredménye alapján alakíthatja ki, amely figyelembe veszi a földrajzi, a járványtani, az ökológiai, az entomológiai, a meteorológiai és a történeti adatokat, valamint az aktív felügyelet eredményeit, beleértve a szeropozitív állatok százalékos arányát, a keringő vírus szerotípusát és a feltételezhető kórokozó-átvivőjének előfordulását.

(4)

Ennélfogva helyénvaló a fertőzött gazdaság körüli 20 kilométeres területet elhagyó állatok mozgási tilalma alóli mentességre vonatkozó követelmények meghatározása, beleértve a Közösségen belüli kereskedelemre és kivitelre szánt állatokat, a rendeltetési hely illetékes hatóságától szerzett előzetes jóváhagyást követően.

(5)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat (2) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk.

(6)

A harmadik országokba való kivitelre szánt egyes élő állatok és termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 1993. július 2-i 93/444/EGK bizottsági határozat (3) előírja, hogy a kivitelre szánt állatokat a Közösségből való kilépési helyig bizonyítvánnyal kell ellátni, amely szükség esetén tartalmazza azokat a további biztosítékokat, amelyeket a vágásra szánt állatokra vonatkozóan a közösségi jogszabályok előírnak. Ennek megfelelően, a kivitelre szánt állatokra vonatkozó bizonyítványnak fel kell tüntetnie a 2005/393/EK határozat szerint rovarirtóval végzett minden kezelést.

(7)

Helyénvaló előírni az állatok kezelésének feltételeit és az engedélyezett rovarirtó szerekkel felszerelt szállítóeszközök használatát a korlátozás alá vont körzetek berakodási helyein a korlátozás alá vont körzeteken kívüli területekre szánt, vagy azokon átmenő szállítás esetén. Ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozóátvivő-támadástól.

(8)

A 2005/393/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 2a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2a. cikk

A mozgási tilalomtól való eltérés

(1)   A 2000/75/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve az alábbi állatok mentesülnek a 20 kilométeres körzetben való mozgási tilalom alól:

2.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Állatok átszállítása

(1)   A korlátozás alá vont körzetbe szánt vagy a korlátozás alá vont körzeten kívüli területeken átszállított állatokat és az azokat szállító eszközöket engedélyezett rovarirtó szerekkel kell kezelni a berakodási helyen, vagy mindenesetre a korlátozás alá vont körzet elhagyását megelőzően.

A korlátozás alá vont körzeten kívüli területről küldött, a korlátozás alá vont körzeten átszállított állatokat és az azokat szállító eszközöket engedélyezett rovarirtó szerekkel kell kezelni a berakodási helyen, vagy mindenesetre a korlátozás alá vont körzetbe való belépést megelőzően.

Ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozóátvivő-támadástól.

(2)   A Közösségen belüli kereskedelemre szánt állatok esetében, a 64/432/EGK, a 91/68/EGK és a 92/65/EGK irányelvben meghatározott megfelelő egészségügyi bizonyítványok vagy a kivitelre szánt állatok esetében a 93/444/EGK határozatban meghatározott egészségügyi bizonyítványok az alábbi kiegészítő szöveggel egészülnek ki:

»A 2005/393/EK határozatnak megfelelő kezelés … (termék neve) rovarirtóval, … -án/-én (dátum) … -kor (időpont).«

(3)   Amennyiben a korlátozás alá vont körzetek járványtani szempontból fontos területén a kórokozó-átvivők aktivitásának megszűnését követően több mint 40 nap eltelt, ezen cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései a továbbiakban nem alkalmazandók.

Ugyanakkor, az illetékes hatóság biztosítja, hogy ha a 2000/75/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványmegfigyelési program alapján megállapítható, hogy a kórokozó-átvivők aktivitása az érintett korlátozás alá vont területen újrakezdődött, a mentesség a továbbiakban ne legyen alkalmazandó.”

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/40

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan, az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a karbaril.

(3)

A karbaril esetében a kérelmező által javasolt felhasználási célokra vonatkozóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban értékelték. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A karbaril tekintetében a referens tagállam Spanyolország volt, minden vonatkozó információt 2004. április 29-én benyújtottak.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, majd 2006. május 12-én a karbaril hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felméréséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés formájában benyújtották a Bizottsághoz (4). A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálták ezt a jelentést, majd a Bizottság karbarilról szóló felülvizsgálati jelentéseként 2006. szeptember 29-én véglegesítették.

(5)

E hatóanyag értékelése során több aggály is felmerült. A rendelkezésre álló adatok alapján nem volt bizonyítható, hogy a felhasználók expozíciója elfogadható lenne. A rendelkezésre álló információk alapján aggályok merültek fel a hatóanyagéval megegyező toxicitású metabolitok kapcsán, és nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy olyan mértékben vannak jelen, amely esetleg mérgező. Továbbá aggályok merültek fel a hatóanyag lehetséges rákkeltő tulajdonságaival kapcsolatban is. Fennáll továbbá a rovarevő madarak számára jelentett hosszú távú magas kockázat, a növényevő emlősökre jelentett magas akut kockázat, a vízi szervezetekre jelentett magas akut és hosszú távú kockázat, valamint a hasznos ízeltlábúakra jelentett magas kockázat.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan, és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A felhozott érvek ellenére azonban a fenti aggályok továbbra is fennállnak, és az EFSA szakértői találkozók alkalmával benyújtott és megvizsgált információk alapján végzett értékelések nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a karbarilt tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A karbarilt ebből következően nem lehet felvenni a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a karbarilt tartalmazó növényvédő szerek engedélyei záros határidőn belül visszavonásra kerüljenek, valamint meghosszabbításukra ne kerüljön sor, és ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A karbariltartalmú növényvédő szerek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és a meglévő készletekre a tagállam által engedélyezett türelmi idő nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, hogy a meglévő készleteket még egy további termesztési időszakban elhasználhassák.

(10)

Ez a határozat nem sérti a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a karbarilnak a szóban forgó irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelem benyújtását.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a karbarilt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2007. november 21-ig visszavonják;

b)

a karbarilt tartalmazó növényvédő szereket e határozat kihirdetését követően ne engedélyezzék, illetőleg engedélyüket ne újítsák meg.

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/42

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik az irányelv I. mellékletében nem szereplő olyan hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben ezen anyagokat munkaprogram keretében fokozatosan megvizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a triklórfon.

(3)

A triklórfon esetében az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendelet előírásaival összhangban történt, a bejelentő által javasolt felhasználási célok vonatkozásában. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek feladata a megfelelő értékelő jelentések és javaslatok benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A triklórfon esetében a referens tagállam Spanyolország volt, amely 2004. augusztus 23-án minden lényeges információt benyújtott.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, majd azt 2006. május 12-én a triklórfon hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés formájában (4) benyújtották a Bizottsághoz. A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálta e jelentést, majd a triklórfonról szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2006. szeptember 29-én véglegesítette.

(5)

A hatóanyaggal kapcsolatos tanulmányok jelentős hiánya miatt nem lehetett kimutatni, hogy az anyag használata biztonságos. A rendelkezésre álló információk alapján nem lehetett a fogyasztók, a felhasználók, a triklórfonnal dolgozó személyek és az ezen anyaggal kapcsolatba kerülő más személyek expozíciójának kockázatértékelését elvégezni. A hatóanyag sorsának és a környezetben való viselkedésének a vizsgálata emellett korlátozott volt, és ökotoxikológiai tulajdonságait nem vizsgálták meg teljes mértékben.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy négy héten belül tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan, és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő megtette észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült azonban elhárítani a fenti aggályokat, és az EFSA szakértői ülések alkalmával benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították be, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a triklórfont tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

Ezért a triklórfon nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a triklórfont tartalmazó növényvédő szerek engedélyei meghatározott határidőn belül visszavonásra kerüljenek, hogy megújításukra ne kerüljön sor, és hogy az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A triklórfont tartalmazó növényvédő szerek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és a meglévő készletek felhasználására szolgáló, a tagállamok által esetlegesen engedélyezett türelmi időt legfeljebb tizenkét hónapban kell megállapítani annak érdekében, hogy a meglévő készleteket egy további termesztési időszakban felhasználhassák.

(10)

Ez a határozat nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a triklórfonnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányulóan kérelmet nyújtsanak be.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a triklórfont tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2007. november 21-ig visszavonják;

b)

2007. május 25-e után a triklórfon tartalmú növényvédő szerekre a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében biztosított eltérés keretében nem adnak ki, illetve nem újítanak meg engedélyt.

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/44

(1)

A 2000/75/EK irányelv megállapítja a Közösségen belüli kéknyelv-betegség felszámolásához szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és az állatok körzetelhagyásának tilalmát.

(2)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat (2) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk.

(3)

Miután 2006. augusztusának közepén és szeptemberének elején Belgium, Németország, Franciaország és Hollandia bejelentést tett a kéknyelv-betegség kitöréséről, a Bizottság az érintett korlátozás alá vont körzetek kijelölése tekintetében több alkalommal módosította a 2005/393/EK határozatot.

(4)

Mivel Németország megfelelően indokolt kérelmet nyújtott be, módosítani kell Németország korlátozás alá vont körzethatárának kijelölését.

(5)

Ezért ennek megfelelően módosítani kell a 2005/393/EK határozatot.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/49

(1)

A 2006/304/KKBP együttes fellépés 6. cikkének előírása szerint a Tanács felhatalmazza a Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy a Szerződés 25. cikkének megfelelően hozza meg a vonatkozó határozatokat, beleértve – a főtitkár/főképviselő javaslata alapján – az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetőjének kinevezését is.

(2)

2006. május 2-án a Politikai és Biztonsági Bizottság elfogadta az EUPT/1/2006 határozatot (2), amely Casper Klynge-t nevezte ki az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetőjévé.

(3)

2006. december 11-én a Tanács elfogadta a 2006/304/KKBP együttes fellépés módosításáról és 2007. május 31-ig történő meghosszabbításáról szóló 2006/918/KKBP együttes fellépést (3).

(4)

2006. december 12-én a Politikai és Biztonsági Bizottság elfogadta az EUPT/2/2006 határozatot (4), amellyel 2007. május 31-ig meghosszabbítja Casper Klynge megbízását az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetőjeként.

(5)

2007. május 14-én a Tanács elfogadta a 2006/304/KKBP együttes fellépés módosításáról és 2007. szeptember 1-jéig történő meghosszabbításáról szóló 2007/334/KKBP együttes fellépést.

(6)

A főtitkár/főképviselő Casper Klynge, az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetője megbízatásának az EUPT-Koszovó megbízatásának végéig való meghosszabbítását javasolta.

(7)

Az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetőjének megbízatását ezért az EUPT-Koszovó megbízatásának végéig meg kell hosszabbítani,

25.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/51

(1)

A Tanács 2005. november 25-én elfogadta az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) 12 hónapra történő létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Tanács 2006. november 13-án elfogadta a misszió megbízatásának módosításáról és 2007. május 24-ig tartó meghosszabbításáról szóló 2006/773/KKBP együttes fellépést.

(3)

2007. május 15-én és 16-án a palesztin és az izraeli fél egyaránt kérte a misszió 12 hónappal történő meghosszabbítását.

(4)

2007. május 21-én a Politikai és Biztonsági Bizottság üdvözölte az EU BAM Rafah meghosszabbítására irányuló kérést, és javasolta a misszió megbízatásának 12 hónappal történő meghosszabbítását.

(5)

A 2005/889/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 13. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A misszióval kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 7 000 000 EUR a 2007. május 25-től a 2008. május 24-ig terjedő időszakra.”

2.

A 16. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az együttes fellépés 2008. május 24-én hatályát veszti.”

3.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Ezt az együttes fellépést legkésőbb 2008. március 31-ig felül kell vizsgálni.”