2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/1

A BIZOTTSÁG 555/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. május 24-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. május 23-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	39,1
	TR	112,4
	ZZ	75,8
0707 00 05	JO	151,2
	TR	118,7
	ZZ	135,0
0709 90 70	TR	106,6
0709 90 70	ZZ	106,6
0805 10 20	EG	35,5
	IL	56,8
	MA	45,4
	ZZ	45,9
0805 50 10	AR	59,5
	ZA	67,6
	ZZ	63,6
0808 10 80	AR	86,4
	BR	78,8
	CL	84,1
	CN	92,5
	NZ	114,5
	US	120,8
	UY	72,0
	ZA	88,8
	ZZ	92,2
0809 20 95	TR	658,4
0809 20 95	ZZ	658,4

(1) Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/3

A BIZOTTSÁG 556/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló 1622/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete A. bekezdésének 3. pontja előírja, hogy a bor legmagasabb engedélyezhető összes kén-dioxid-tartalmától el lehet térni, ha az időjárási feltételek ezt szükségessé teszik.

(2)

Az 1622/2000/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az 1493/1999/EK rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályait, különös tekintettel a borok teljes kén-dioxid-tartalmára. A 19. cikk (4) bekezdése értelmében az említett rendelet XIIa. mellékletében foglalt lista felsorolja azokat az eseteket, amikor a tagállamok az időjárási feltételek miatt engedélyezhetik a literenként 300 milligrammnál kevesebb kén-dioxidot tartalmazó bor kén-dioxid-tartalmának literenként legfeljebb 40 milligrammal történő növelését.

(3)

2007. március 1-jén kelt levelében a francia kormány a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kérte, hogy engedélyezhesse a 2006-os szőlőszüretből származó, Bas-Rhin és Haut-Rhin megye területén megtermelt borok esetében a literenként 300 milligrammnál kevesebb kén-dioxidot tartalmazó bor kén-dioxid-tartalmának literenként legfeljebb 40 milligrammal történő növelését. Ennek a kérésnek helyt kell adni.

(4)

Az illetékes francia hatóságok által benyújtott technikai megjegyzés igazolja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az érintett borok megfelelő minőségű előállításhoz és tárolásához, valamint a forgalomba hozatalra való alkalmassághoz szükséges kén-dioxid-tartalmat növelni kell az általában elfogadott szinthez képest. Az említett ideiglenes intézkedés az egyetlen megoldás arra, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal sújtott szőlőtermésből forgalomba hozatalra alkalmas bor legyen előállítható. Az Institut Technique du Vin által hozott intézkedések alapján úgy becsülhető, hogy ez az eltérés az említett övezetben megtermelt összes bormennyiség 25 %-át érintheti.

(5)	Az 1622/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1622/2000/EK rendelet XIIa. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 194., 2000.7.31., 1. o. A legutóbb a 389/2007/EK rendelettel (HL L 97., 2007.4.12., 5. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

„XIIa. MELLÉKLET

A legnagyobb összes kén-dioxid-tartalom növelése, ha az időjárási feltételek ezt szükségessé teszik

(19. cikk)

	Év	Tagállam	Szőlőtermő övezet(ek)	Érintett borok
1.	2000	Németország	Németország valamennyi szőlőtermő övezete	A 2000. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor
2.	2006	Németország	Baden-Württemberg, Bajorország, Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartomány szőlőtermő övezetei	A 2006. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor
3.	2006	Franciaország	Bas-Rhin és Haut-Rhin megye szőlőtermő övezetei	A 2006. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor”

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/5

A BIZOTTSÁG 557/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 1028/2006/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló, 2006. június 19-i 1028/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1028/2006/EK rendelet meghatározza azokat az alapvető követelményeket, amelyeknek a Közösségen belüli forgalmazás céljából a tojásoknak meg kell felelniük. Az egyértelműség kedvéért meg kell határozni e követelmények új végrehajtási szabályait. A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 2003. december 23-i 2295/2003/EK bizottsági rendelet (2) ezért hatályát veszti és helyébe új rendelet lép.

(2)

A tojásra az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), valamint az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vonatkozik. Ezért a lehető legnagyobb mértékben hivatkozni kell e horizontális rendeletekre.

(3)

Meg kell határozni az A osztályú tojás minőségi jellemzőit a közvetlenül a végső fogyasztókhoz szállítandó tojás kiváló minőségének biztosítása és azon kritériumok felállítása céljából, amelyeket a vizsgálati szervek ellenőrizhetnek. E minőségi jellemzőknek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (UN/ECE) az UN/ECE tagállamok közötti vagy az e tagállamokba irányuló nemzetközi kereskedelemben lévő héjas tojás forgalmazására és minőségi ellenőrzésére vonatkozó 42. számú előírásán kell alapulniuk.

(4)

Hűtött tojás szobahőmérsékleten való tárolása esetén kondenzáció léphet fel, ami megkönnyíti a baktériumok héjon történő elszaporodását és a tojásba történő esetleges behatolását. Ezért a tojásokat lehetőleg állandó hőmérsékleten kell tárolni és szállítani, és a végső fogyasztónak történő értékesítés előtt általában nem kell lehűteni.

(5)

A tojásokat általában nem szabad lemosni vagy tisztítani, mivel ezek az eljárások károsíthatják a baktériumbehatolást antimikrobás tulajdonságai révén hatékonyan gátoló tojáshéjat. Azonban néhány eljárást, például a tojások ultraibolya sugárzással történő kezelését, nem lehet tisztítási eljárásnak tekinteni. Ezenkívül az A osztályú tojást nem szabad lemosni, mivel a fizikai védőréteg, mint a kutikula, megsérülhet a mosás alatt vagy után. Az ilyen sérülés a baktériumok héjon át történő behatolását és a nedvességtartalom csökkenését okozhatja, növelve ezáltal a fogyasztói kockázatot, különösen ha az azt követő szárítási és tárolási körülmények nem megfelelőek.

(6)

Néhány tagállam azonban sikeresen alkalmaz engedélyezéshez és alaposan ellenőrzött feltételekhez kötött tojásmosási rendszereket. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületének a Bizottság kérésére az étkezési tojás mosásának mikrobiológiai veszélyeivel kapcsolatban adott 2005. szeptember 7-i véleményével (5) összhangban az egyes csomagolóközpontokban alkalmazott tojásmosási eljárások higiéniai szempontból fenntarthatók, feltéve többek között, hogy a tojásmosási rendszerre eljárási kódexet dolgoznak ki.

(7)

Az A osztályú tojást tömeg szerint kell osztályozni, és címkézési minimumkövetelményként korlátozott számú tömegosztályokat és ennek megfelelő egyértelmű jelöléseket kell meghatározni, amelyek nem zárják ki a kiegészítő önkéntes címkézést feltéve, hogy az megfelel az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) követelményeinek.

(8)	A tojás csomagolóközpont által végzett minőség és tömeg szerinti osztályozását kizárólag azon vállalkozások számára engedélyezik, amelyek üzemei és műszaki berendezései összhangban állnak tevékenységük mértékével és jellegével, és ezáltal lehetővé teszik a tojás megfelelő kezelését.

(9)	Az 1028/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt ellenőrzések megkönnyítése céljából meg kell határozni a tojás osztályozására, jelölésére, csomagolására és a csomagok jelölésére rendelkezésre álló maximális időtartamot.

(10)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában előírt, az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, vagy az élelmiszerekbe és takarmányokba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok nyomon követhetőségének általános követelményén túlmenően ellenőrzések elvégzése céljából meg kell határozni a tojást tartalmazó szállítási csomagolásokra és a kísérő dokumentumokra vonatkozó információk bizonyos körét.

(11)

Az 1028/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett ellenőrzések hatékony végrehajtása érdekében alapvető fontosságú, hogy a másik tagállamba szállított tojásokat a termelési helyen termelői kóddal megjelöljék. Az 1028/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a másik tagállamban forgalmazott B osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni és/vagy más jelöléssel kell ellátni. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a termelői kód önmagában nem teszi lehetővé a minőségi osztály egyértelmű meghatározását, akkor a B osztályú tojást további jelöléssel is el kell látni.

(12)

Meg kell határozni az 1028/2006/EK rendelet 4. cikkében előírt termelői kód összetételét. Ezentúl egyértelművé kell tenni, hogy a termelői kóddal való megjelölés követelménye alól kivétel akkor tehető, ha a tojás megjelöléséhez alkalmazott technikai felszerelés nem teszi lehetővé repedt vagy szennyezett tojások megjelölését.

(13)	Meg kell határozni a B osztályú tojás 1028/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett megjelöléséhez használt más lehetséges jelölések jellemzőit.

(14)

A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendelet (8) 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a forgalmazási előírásokat nem kellett alkalmazni arra a tojásra, amelyet feldolgozás céljára közvetlenül élelmiszer-ipari vállalkozásoknak szállítanak. E szállítások ellenőrzésének javítása érdekében kívánatos, hogy a tagállamok kizárólag az érintett vállalkozások kérésére mentességet adhassanak a jelölési követelmény alól. E mentesítések megadásához a tagállamoknak ésszerűségi megfontolásból egyéves átmeneti időt kell kapniuk.

(15)	A 2000/13/EK irányelv tartalmazza az összes értékesített élelmiszerre alkalmazandó általános szabályokat. A csomagok esetében azonban elő kell írni néhány különös jelölési követelményt.

(16)	A 2000/13/EK irányelv 9. cikke meghatározza, hogy az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama az az idő, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi sajátos tulajdonságait. Az egyértelműség kedvéért ezt az időtartamot a tojásrakást követő legfeljebb 28 napos időszakként kell meghatározni.

(17)	Tojásokat lehet a különleges frissességükre utaló jelöléssel értékesíteni. E jelölések alkalmazásának egyértelművé tétele céljából meg kell határozni a maximális időkorlátot.

(18)	Tojásokat lehet a tojótyúkok különleges takarmány-összetételére utaló jelöléssel értékesíteni. Ezért szükséges meghatározni az ilyen jelölések minimumkövetelményeit.

(19)	Ha a tojásokat ömlesztve értékesítik, a fogyasztók számára – általában a csomagoláson – fel kell tüntetni bizonyos információkat.

(20)

Az élelmiszerek burkolására és csomagolására előírt általános higiéniai követelmények mellett meg kell határozni néhány további követelményt a tojások tárolása vagy szállítása során fellépő romlási vagy fertőzési kockázatok csökkentése érdekében. Ezen előírásoknak az UN/ECE 42. számú előírásán kell alapulnia.

(21)	Az ipari tojás emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ezért az ilyen tojásokat tartalmazó csomagolás könnyű felismerése érdekében különleges szalagot és címkét kell előírni.

(22)	Csak a csomagolóközpontok rendelkeznek a tojások újracsomagolására alkalmas telephellyel és technikai felszereléssel. Ezért helyénvaló bármely újracsomagolási tevékenységet a csomagolóközpontokra korlátozni.

(23)

A 178/2002/EK rendelettel összhangban az élelmiszer-ipari vállalkozások kötelesek gondoskodni a nyomonkövethetőségről. A termelők, a begyűjtők és a csomagolóközpontok kötelesek különleges kiegészítő nyilvántartásokat vezetni, hogy a vizsgálati szervek ellenőrizni tudják a forgalmazási előírásoknak való megfelelést.

(24)	Meg kell határozni az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges módszereket és kritériumokat.

(25)	Helyénvaló ellenőrizni a tételnek mint egésznek a forgalmazási előírásoknak való megfelelést, és a nem megfelelőnek talált tétel forgalmazását meg kell tiltani, kivéve ha a megfelelést bizonyítani lehet.

(26)	A forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése során megengedhető bizonyos eltérés. A tűréshatár eltérő lehet a különböző követelmények és forgalmazási szakaszok szerint.

(27)	Harmadik országok a közösségi tojásforgalmazási követelményektől eltérő követelményeket írhatnak elő. Az export megkönnyítése érdekében a csomagolt és exportra szánt tojás megfelelhet ezeknek a követelményeknek.

(28)

Részletes szabályokat kell meghatározni arra nézve, miként végezze el a Bizottság harmadik ország kérésére azt az értékelést, amely az illető harmadik ország forgalmazási előírásainak közösségi jogszabályokkal való egyenértékűségét vizsgálja. Meg kell határozni a harmadik országból importált tojás egyes jelölési és címkézési követelményeit.

(29)	A Bizottság számára hasznos, ha adatokkal rendelkezik a tojótyúkot tartó, nyilvántartásba vett létesítmények számára vonatkozóan.

(30)	A tagállamoknak értesítést kell küldeniük a forgalmazási előírások jelentős mértékű megsértéséről, hogy az esetlegesen érintett más tagállamokat megfelelő módon tudják figyelmeztetni.

(31)

A francia tengerentúli megyék tojásellátása nagymértékben az európai kontinensről érkező tojásellátástól függ. A szállítás idejére és az éghajlati körülményekre tekintettel a francia tengerentúli megyékbe szállított tojások tartósítása megköveteli az egyedi ellátási megállapodásoknak való megfelelőséget, beleértve a hűtött tojások szállítását. Ezen egyedi megállapodásokat a jelenleg nem elegendő helyi tojástermelési kapacitás indokolja. Az elegendő helyi termelési kapacitás kiépítéséig ezen egyedi megállapodások időbeli hatályát ésszerű ideig meg kell hosszabbítani.

(32)

Az 1028/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az adott rendelet követelményeitől eltérjenek az olyan tojás tekintetében, amelyet a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak ad el. Az egyes finnországi régiók egyedi tojásforgalmazási feltételeinek figyelembevétele céljából a termelők kiskereskedőknek történő tojásértékesítése e régiókban kivételt képez az 1028/2006/EK és e rendelet követelményei alól.

(33)

Az 1999/74/EK tanácsi irányelv (9) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamoknak 2012. január 1-jei hatállyal be kell tiltaniuk a tojótyúkok fel nem javított ketrecrendszerekben történő tartását. Ezzel összefüggésben kívánatos, hogy a Bizottság eddig az időpontig értékelje a feljavított ketrecek önkéntes címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, és megvizsgálja e címkézés kötelezővé tételének szükségességét.

(34)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az 1028/2006/EK rendelet 2. cikkében, a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 5. és 7.3. pontjában található fogalommeghatározások megfelelően alkalmazandók.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)	„csomag”: A vagy B osztályú tojást tartalmazó elsődleges csomagolás, kivéve szállítási gyűjtő csomagolást és az ipari tojást tartalmazó tartót;

b)	„ömlesztett értékesítés”: a tojás csomagtól eltérő formában a végső fogyasztónak történő kiskereskedelmi árusítása;

c)	„begyűjtő”: a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban nyilvántartásba vett létesítmény, amely a termelőtől a csomagolóközpontba, a kizárólag a tojáscsomagolóként elfogadott nagykereskedőknek árusító piacra és az ipar számára összegyűjti és elszállítja a tojást;

d)	„értékesítési idő”: a tojás végső fogyasztóhoz történő szállításának végső határideje a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakasza I. fejezetének 3. pontjával összhangban;

e)	„élelmiszer-ipari vállalkozás”: emberi fogyasztásra alkalmas tojásterméket termelő bármely létesítmény, a közétkeztetésben működők kivételével;

f)	„nem élelmiszer-ipari vállalkozás”: bármely vállalkozás, amely emberi fogyasztásra nem alkalmas tojástartalmú terméket termel;

g)	„közétkeztetésben működő gazdasági szereplő”: a 2000/13/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett létesítmények;

h)	„ipari tojás”: emberi fogyasztásra nem alkalmas tojás;

„tétel”: egy és ugyanazon, egyetlen helyen található termelési helyről vagy csomagolóközpontból származó csomagolt vagy ömlesztett, egy és ugyanazon tojásrakási, minőségmegőrzési vagy csomagolási idővel ellátott, ugyanazon típusú baromfitartásból származó, osztályozott tojások esetén ugyanazon minőségi és tömegosztályba tartozó tojás;

j)	„újracsomagolás”: tojások fizikai áthelyezése másik csomagba vagy a tojást tartalmazó csomagok újrajelölése.

2. cikk

A tojás minőségi jellemzői

(1) Az A osztályú tojás legalább a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a)	héj és kutikula: szabályos alakú, tiszta és sértetlen;

b)	légkamra: magassága legfeljebb 6 mm, mozdulatlan; „extra” minősítésűként forgalmazni kívánt tojás esetében azonban legfeljebb 4 mm;

c)	sárgája: lámpázáskor csak árnyék formájában látható, világosan megkülönböztethető határok nélkül, forgatáskor nem távolodik el értékelhetően a tojás középpontjából;

d)	fehérje: tiszta, áttetsző;

e)	csírasejt: nem észlelhető fejlettségű;

f)	idegen anyag: nem megengedhető;

g)	idegen szag: nem megengedhető.

(2) A 3. cikkben előírtakon kívül az A osztályú tojást tilos lemosni vagy más módon tisztítani az osztályozás előtt vagy után.

(3) Az A osztályú tojásokat tilos tárolási vagy hűtési eljárásnak alávetni olyan létesítményben vagy üzemben, ahol a hőmérsékletet mesterségesen 5 °C alatt tartják. Azonban azok a tojások, amelyeket legfeljebb 24 órán keresztül 5 °C alatti hőmérsékleten szállítottak, illetve legfeljebb 72 órán át 5 °C alatti hőmérsékleten kiskereskedelemben vagy annak melléképületeiben tartottak, nem tekintendők hűtöttnek.

(4) A B osztályú tojás az a tojás, amely nem felel meg az (1) bekezdésben előírt minőségi jellemzőknek. Az e jellemzőknek meg nem felelő A osztályú tojás lefokozható B osztályú tojássá.

3. cikk

Mosott tojás

(1) Azon tagállamok, amelyek 2003. június 1-jén engedélyezték a csomagolóközpontoknak a tojásmosást, azt továbbra is engedélyezhetik feltéve, hogy e központok működése összhangban van a tojásmosási rendszerekre vonatkozó nemzeti útmutatókkal. A mosott tojást csak azokban a tagállamokban lehet forgalmazni, amelyekben ilyen engedélyeket kiadnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak bátorítaniuk kell a tojásmosási rendszerekre vonatkozó helyes gyakorlatokat tartalmazó nemzeti útmutatók kidolgozását a 852/2004/EK rendelet 8. cikkével összhangban.

4. cikk

Az A osztályú tojás tömeg szerinti osztályozása

(1) Az A osztályú tojásokat tömeg alapján a következőképpen kell osztályozni:

a)	XL – nagyon nagy: legalább 73 g;

b)	L – nagy: 63 g-tól 73 g-ig;

c)	M – közepes: 53 g-tól 63 g-ig;

d)	S – kicsi: legfeljebb 53 g.

(2) A csomagoláson a tömegosztályt az (1) bekezdésben meghatározott megfelelő betűjellel vagy elnevezéssel, vagy mindkettő kombinációjával tüntetik fel, amelyet kiegészíthetnek a megfelelő tömeghatárokkal. További kiegészítő jelölés is használható feltéve, hogy ezek nem téveszthetők össze az (1) bekezdésben meghatározott betűjellel vagy elnevezéssel, és összhangban vannak a 2000/13/EK irányelvvel.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha különböző méretű A osztályú tojásokat csomagoltak ugyanabba a csomagba, a csomag külsején a tojások legkisebb nettó tömegét grammban, valamint a „Különböző méretű tojás” vagy ezzel egyenértékű kifejezést tüntetik fel.

5. cikk

A csomagolóközpontok engedélyezése

(1) Kizárólag az e cikkben maghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak engedélyezik, hogy az 1028/2006/EK rendelet 5. cikkében említett csomagolóközpontként működjenek.

(2) Az illetékes hatóság a csomagolóközponthoz egy csomagolóközpont-kódot rendel az érintett tagállamnak a 2002/4/EK bizottsági irányelv (10) mellékletének 2.2. pontjában említett kódjával együtt.

(3) A csomagolóközpontok rendelkeznek a tojások megfelelő kezelésének biztosításához szükséges technikai felszereléssel. E felszerelések adott esetben:

a)	megfelelő lámpázóberendezés, amelyet automatikusan vagy folyamatosan személyzet felügyel, és amely lehetővé teszi minden egyes tojás minőségének egyedi vizsgálatát, vagy ezzel egyenértékű berendezés;

b)	a légkamra magasságának mérésére alkalmas eszközök;

c)	a tojás tömeg szerinti osztályozására alkalmas berendezés;

d)	egy vagy több hitelesített tojásmérleg;

e)	a tojás jelölésére alkalmas berendezés.

6. cikk

Az osztályozásra, jelölésre, a tojások csomagolására és a csomagok jelölésére rendelkezésre álló idő

(1) A tojásokat a tojásrakást követő tíz napon belül osztályozzák, jelölik és csomagolják.

(2) A 14. cikkel összhangban jelölt tojásokat a tojásrakást követő négy napon belül osztályozzák, jelölik és csomagolják.

(3) A 2000/13/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett minőségmegőrzési időt csomagoláskor kell a terméken feltüntetni.

7. cikk

A szállítási csomagoláson feltüntetendő információk

(1) A 178/2002/EK rendelet 18. cikkének sérelme nélkül a termelési helyen a tojást tartalmazó minden egyes szállítási csomagolást a termelő alapján a következőképpen azonosítják:

a)	a termelő neve és címe;

b)	a termelői kód;

c)	a tojások száma és/vagy tömege;

d)	a tojásrakás dátuma vagy időszaka;

e)	az elszállítás dátuma.

Azon csomagolóközpontok esetében, amelyeket az azonos helyszínen lévő saját termelési egységük lát el csomagolatlan tojással, a szállítási csomagolások azonosítását elvégezhetik a csomagolóközpontban.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a szállítási csomagolásokon és a kísérő dokumentumokon tüntetik fel. E dokumentumok másolatát megőrzi az az értékesítő, akihez a tojást szállítják. A kísérő dokumentumok eredeti példányait a tojásosztályozó csomagolóközpont őrzi meg.

Amennyiben a begyűjtőhöz érkező tételeket több gazdasági szereplőhöz kell szétosztani, a kísérő dokumentumokat helyettesíthetik a tartó megfelelő címkéje feltéve, hogy ez utóbbi tartalmazza az (1) bekezdésben említett információkat.

(3) A szállítási csomagolásokra alkalmazandó, az (1) bekezdésben említett információk nem módosíthatók és a szállítási csomagoláson kell maradniuk a tojások azonnali osztályozás, jelölés és csomagolás céljából történő eltávolításáig.

8. cikk

Tojások határokon keresztüli szállítása

(1) A termelési helyről egy másik tagállamban található begyűjtőhöz, csomagolóközpontba vagy nem élelmiszer-ipari vállalkozáshoz szállított tojásokat megjelölik a termelői kóddal a termelési hely elhagyása előtt.

(2) Azon tagállam, amelynek területén a termelési hely található, eltérhet az (1) bekezdésben említett követelménytől, ha a termelő szállítási szerződést kötött a jelölést e rendelettel összhangban előíró másik tagállamban található csomagolóközponttal. Az ilyen kivétel csak mindkét érintett értékesítő kérésére és azon tagállam előzetes írásbeli jóváhagyásával adható, amelynek a területén a csomagolóközpont található. Ilyen esetben a szállítási szerződés másolata kíséri a szállítmányt.

(3) A (2) bekezdésben említett szállítási szerződések érvényességi ideje nem lehet egy hónapnál kevesebb.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett kivétel megadása előtt értesíteni kell az érintett tagállamok 1028/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett vizsgálati szerveit és minden tranzittagállamot.

(5) A másik tagállamban forgalmazott B osztályú tojásokat az 1028/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell megjelölni, és szükség szerint az e rendelet 10. cikkében említett jelöléssel is el kell látni, amely biztosítja, hogy könnyen megkülönböztethető legyen az A osztályú tojásoktól.

9. cikk

Termelői kód

(1) A termelői kód a 2002/4/EK irányelv mellékletének 2. pontjában előírt kódokat és betűjeleket tartalmazza. Ezeknek jól láthatónak, könnyen olvashatónak és legalább 2 mm magasnak kell lennie.

(2) Az 1028/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének sérelme nélkül amennyiben technikai okokból a repedt vagy szennyezett tojás megjelölése nem lehetséges, a termelői kóddal való megjelölés nem kötelező.

10. cikk

A B osztályú tojás megjelölése

Az 1028/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett megjelölés egy 5 mm magasságú „B” betűjel egy legalább 12 mm átmérőjű körben vagy egy legalább 5 mm átmérőjű jól látható színes pont.

11. cikk

A közvetlenül az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak szállított tojások megjelölése

(1) 2008. június 30-ig az 1028/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt jelölési kötelezettségeket nem kell alkalmazni a Közösségben előállított azon tojás esetében, amelyet a 853/2004/EK rendelet 4. cikke értelmében engedélyezett élelmiszer-ipari vállalkozás a szokásos beszállítóitól maga gyűjt be. Ilyenkor a szállítás teljes mértékben az élelmiszer-ipari vállalkozás felelősségi körében történik, amely ennek megfelelően vállalja, hogy a tojást csak feldolgozás céljára használja fel.

(2) 2008. július 1-jétől a tagállamok a vállalkozás kérésére mentességet adhatnak az 1028/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt jelölési kötelezettségek teljesítése alól, amennyiben a tojás szállítása a termelési helyről közvetlenül az élelmiszer-ipari vállalkozáshoz történik.

12. cikk

A csomagok megjelölése

(1) Az A osztályú tojást tartalmazó csomagok külső felületén jól láthatóan és tisztán olvashatóan fel kell tüntetni a következőket:

a)	a csomagolóközpont számát;

b)	a minőségi osztályt; a csomag azonosítására az „A osztály” kifejezés vagy az „A” betűjel szolgál önállóan vagy a „friss” szóval kombinálva;

c)	a tömegosztályt az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében;

d)	a minőségmegőrzési időt az e rendelet 13. cikkével összhangban;

e)	a „mosott tojás” kifejezést az e rendelet 3. cikkével összhangban mosott tojások esetében;

f)	a 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 6. pontjával összhangban a fogyasztónak szóló, különleges tárolási körülményekre vonatkozó javaslatot, tudniillik hogy a vásárlás után a tojást hűtve tárolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények mellett az A osztályú tojást tartalmazó csomagok külső felületén jól láthatóan és tisztán olvashatóan fel kell tüntetni a baromfitartás módját.

A baromfitartás módjának meghatározására kizárólag a következő kifejezések alkalmazandók:

a)	hagyományos termelési módszer esetében az I. melléklet A. részében meghatározott kifejezések, és csak akkor, ha a II. mellékletben meghatározott feltételek teljesülnek;

b)	biogazdálkodás esetében a 2029/91/EGK tanácsi rendelet (11) 2. cikkében meghatározott kifejezések.

A termelői kód magyarázatát el kell helyezni a csomagoláson vagy a csomagolásban.

Ha a tojótyúkokat az 1999/74/EK tanácsi irányelv III. fejezetében előírt követelményeknek megfelelően tartják, akkor a baromfitartás módjának megjelölése kiegészíthető az e rendelet I. mellékletének B. részében felsorolt jelzések valamelyikével.

(3) A (2) bekezdés a II. mellékletben megállapított minimumkövetelményeken túlmutató, kizárólag az érintett tagállam termelőire vonatkozó nemzeti technikai intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal.

(4) A B osztályú tojást tartalmazó csomagok külső felületén jól láthatóan és tisztán olvashatóan fel kell tüntetni a következőket:

a)	a csomagolóközpont kódját;

b)	minőségi osztályt; a csomagok a „B osztály” kifejezéssel vagy „B” betűvel azonosítandók;

c)	a csomagolás dátumát.

(5) A tagállamok megkövetelhetik, hogy a területükön termelt tojások csomagjain a címkét úgy kell rögzíteni, hogy a csomagok felbontásával azok elszakadjanak.

13. cikk

A minőségmegőrzési idő jelölése

A 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában említett minőségmegőrzési időt a tojásrakást követő legfeljebb 28 napban kell meghatározni. Amennyiben a tojásrakás időszakát feltüntetik, a minőségmegőrzési időt ezen időszak első napjától kell meghatározni.

14. cikk

Az „extra” jelölésű csomagok

(1) Az „extra”, vagy „extrafriss” szavak kiegészítő minőségi jelölésként használhatók az A osztályú tojást tartalmazó csomagokon a tojásrakást követő kilencedik napig.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jelöléseket használják, a tojásrakás időpontját és a kilenc napos időkorlátozást jól láthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni a csomagon.

15. cikk

A tojótyúkok takarmányozási módjának jelölése

Ahol használják, a tojótyúkok takarmányozási módjának jelölésére a következő minimumkövetelmények alkalmazandók:

a)	a takarmányban lévő gabonafélékre kizárólag abban az esetben lehet összetevőként hivatkozni, ha azok az adott takarmány összetételének legalább 60 tömegszázalékát alkotják, amely legfeljebb 15 % gabona-mellékterméket tartalmazhat.

b)	az a) pontban említett 60 %-os minimumérték sérelme nélkül ha egy meghatározott gabonafélére hivatkoznak, az a felhasznált takarmány összetételének legalább 30 %-át alkotja. Ha több gabonafélére hivatkoznak, azok egyenként az összetétel legalább 5 %-át alkotják.

16. cikk

Az ömlesztett tojás értékesítése során feltüntetendő információk

Az ömlesztett tojás értékesítése során a következő információkat kell feltüntetni jól láthatóan és tisztán olvashatóan a fogyasztó számára:

a)	a tojás minőségi osztályát;

b)	a 4. cikknek megfelelő tömegosztályt;

c)	a 12. cikk (2) bekezdésében említettel egyenértékű baromfitartási módot;

d)	a termelői kód jelentésének magyarázatát;

e)	a minőségmegőrzési időt.

17. cikk

A csomagok minősége

A 852/2004/EK rendelet II. mellékletének X. fejezetében meghatározott követelmények sérelme nélkül a csomagok ütésállók, szárazak, tiszták és jó állapotban lévők, valamint olyan anyagból készülnek, amely megóvja a tojást az idegen szagoktól és a minőségromlás kockázatától.

18. cikk

Ipari tojás

Az ipari tojást piros szalaggal vagy címkével ellátott csomagolásban forgalmazzák.

E szalagokon és címkéken feltüntetik a következőket:

a)	azon gazdasági szereplő nevét és címét, akinek a tojást szállítják;

b)	azon gazdasági szereplő nevét és címét, amely a tojást szállította;

c)	az „ipari tojás” megjelölést 2 cm magas nagybetűkkel, valamint az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” kifejezést legalább 8 mm magas betűkkel.

19. cikk

Újracsomagolás

Az A osztályú tojásokat kizárólag csomagolóközpontok csomagolhatják újra. Minden csomag kizárólag ugyanazon tétel tojásait tartalmazza.

20. cikk

A termelő által vezetett nyilvántartás

(1) A termelő nyilvántartást vezet a baromfitartás módjáról, meghatározva minden egyes alkalmazott módszert:

a)	a tojótyúkok elhelyezésének idejét, életkorát az elhelyezéskor, valamint számát;

b)	az eltávolítás idejét, az eltávolított tyúkok számát;

c)	a napi tojástermelést;

d)	a naponta eladott vagy a naponta egyéb módon szállított tojás darabszámát és/vagy tömegét;

e)	a felvásárlók nevét és címét.

(2) Amennyiben a takarmányozás módját e rendelet 15. cikkével összhangban megjelölik, a 852/2004/EK rendelet I. mellékletének AIII. részében meghatározott követelmények sérelme nélkül a termelők nyilvántartásba veszik az egyes alkalmazott takarmányozási módokra vonatkozó következő információkat:

a)	a beszállított vagy a helyszínen kevert takarmány mennyisége és típusa;

b)	a takarmány szállításának időpontja.

(3) Amennyiben a termelő egyetlen termelési helyen különböző termelési módszereket alkalmaz, az (1) és (2) bekezdésben említett információkat tyúkólankénti bontásban kell megadni.

(4) E cikk alkalmazásában az értékesítési és szállítási nyilvántartások helyett a termelők megőrizhetik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó számlákat és szállítóleveleket.

21. cikk

A begyűjtő által vezetett nyilvántartások

(1) A begyűjtő a baromfitartás módszere szerint és naponként nyilvántartást vezet a következőkről:

a)	a begyűjtött tojás mennyisége termelőkre lebontva, a termelő nevének, címének és kódjának, valamint a tojásrakás dátumának vagy időszakának megjelölésével;

b)	az egyes csomagolóközpontba szállított tojások mennyisége termelőkre lebontva, a csomagolóközpont nevének, címének és kódjának, valamint a tojásrakás dátumának vagy időszakának megjelölésével.

(2) E cikk alkalmazásában az értékesítési és szállítási nyilvántartások helyett a begyűjtők megőrizhetik az (1) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó számlákat és szállítóleveleket.

22. cikk

A csomagolóközpont által vezetett nyilvántartások

(1) A csomagolóközpont a baromfitartás módszere szerint és naponként nyilvántartást vezet a következőkről:

a)	a beérkezett osztályozatlan tojás mennyisége termelőkre lebontva, a termelő nevének, címének és kódjának, valamint a tojásrakás dátumának vagy időszakának megjelölésével;

b)	az osztályozás végrehajtása után a tojás minőségi és tömegosztálya;

c)	a más csomagolóközpontokból érkező osztályozott tojás mennyisége, beleértve az adott központ kódját és a minőségmegőrzési időt;

d)	a más csomagolóközpontokba szállított osztályozatlan tojás mennyisége, termelőnkénti bontásban, beleértve az adott központ kódját és a tojásrakás dátumát vagy időszakát;

e)	a szállított tojás darabszáma és/vagy tömege minőségi és tömegosztály szerinti és felvásárlónkénti bontásban az utóbbi nevével és címével, a B osztályú tojás esetében a csomagolás ideje, az A osztályú tojás esetében a minőségmegőrzési idő.

A csomagolóközpontok hetente frissítik a tényleges készletről vezetett nyilvántartásukat.

(2) Amennyiben az A osztályú tojás és csomagolásai a 15. cikkel összhangban tartalmaznak megjelölést a tojótyúkok takarmányozására vonatkozóan, az ilyen jelölést alkalmazó csomagolóközpontoknak külön nyilvántartást kell vezetniük az (1) bekezdéssel összhangban.

(3) E cikk alkalmazásában az értékesítési és szállítási nyilvántartások helyett a csomagolóközpontok megőrizhetik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó számlákat és szállítóleveleket.

23. cikk

A nyilvántartások megőrzésének ideje

A 7. cikk (2) bekezdésében, a 20., 21. és 22. cikkben említett nyilvántartásokat és dokumentumokat elkészítésüktől számított legalább 12 hónapig meg kell őrizni.

24. cikk

Az értékesítők ellenőrzése

(1) A szúrópróbaszerű mintavételen túl az értékesítőket az 1028/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett kockázatelemzés alapján a vizsgálati szervek által meghatározott gyakorisággal ellenőrzik, figyelembe véve legalább a következőket:

a)	az előző ellenőrzések eredményeit;

b)	a tojás értékesítési csatornáinak összetettségét;

c)	a termelő vagy a csomagoló létesítmény szegmentáltságának mértékét;

d)	a termelt vagy csomagolt tojás mennyiségét;

e)	a termelt vagy feldolgozott tojás tulajdonságaiban vagy forgalmazásának módjában a megelőző évekhez viszonyítva bekövetkezett lényeges változásokat.

(2) A vizsgálatokat rendszeresen és előzetes bejelentés nélkül végzik el. A 20., 21. és 22. cikkben említett nyilvántartásokat a vizsgálati szerv számára kérésre azonnal rendelkezésre kell bocsátani.

25. cikk

A meg nem felelésről szóló határozatok

(1) A 24. cikkben előírt vizsgálatok során e rendeletnek való meg nem felelés megállapításáról szóló határozatot a vizsgálati szervek csak az ellenőrzött egész tétel tekintetében hozhatnak.

(2) Ha úgy ítélik meg, hogy az ellenőrzött tétel nem felel meg e rendeletnek, a vizsgálati szerveknek meg kell tiltaniuk annak piaci értékesítését, vagy ha a tétel harmadik országból érkezik, annak behozatalát, azzal a feltétellel és addig, amíg bizonyítékot nem szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a tételt e rendelet előírásainak megfelelővé tették.

(3) A vizsgálati szerv meggyőződik arról, hogy a visszautasított tételt a rendelet előírásainak megfelelővé tették vagy teszik.

26. cikk

A minőségi hiányosságok tűréshatára

(1) Az A osztályú tojás tételeinek ellenőrzése során a következő tűréshatárok megengedettek:

a)	csomagolóközpontban közvetlenül az elszállítást megelőzően: a tojások 5 %-a lehet hibás;

b)	a forgalmazás más szakaszaiban a tojások 7 %-a lehet hibás.

(2) Azonban az „extra” vagy „extrafriss” megnevezéssel forgalmazott tojás ellenőrzésekor a légkamra magassága tekintetében sem a csomagolás során, sem a behozatalkor nem engedhető meg eltérés.

(3) Amennyiben az ellenőrzött tétel kevesebb mint 180 tojást tartalmaz, az (1) bekezdésben említett százalékokat meg kell kétszerezni.

27. cikk

A tojás tömegére megengedett tűréshatár

(1) A 4. cikk (3) bekezdésében előírt eset kivételével az A osztályú tojás tételeinek ellenőrzése során az egyes tojások tömegére vonatkozóan tűréshatár megengedett. Az ilyen tételek a csomagoláson feltüntetett tömeg szerinti osztállyal határos osztályba tartozó tojásokból legfeljebb 10 %-nyit, azonban az alacsonyabb tömeg szerinti osztályba tartozó tojásokból legfeljebb csak 5 %-nyit tartalmazhatnak.

(2) Amennyiben az ellenőrzött tétel kevesebb mint 180 tojást tartalmaz, az (1) bekezdésben említett százalékokat meg kell kétszerezni.

28. cikk

A tojás jelölésére megengedett tűréshatár

A tojások jelölésének olvashatatlansága esetén 20 %-os eltérés megengedett a tételek és csomagok ellenőrzése során.

29. cikk

Tojás harmadik országokba történő kivitele

A csomagolt és kivitelre szánt tojások minőség, jelölés és címkézés tekintetében megfelelhetnek az 1028/2006/EK rendelet és e rendelet követelményeitől eltérő követelményeknek vagy további követelményeknek is.

30. cikk

Behozott tojás

(1) Az 1028/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett egyenértékűség értékelése magában foglalja annak megítélését, hogy az e rendeletben foglalt követelményeket hatékonyan betartják-e az érintett harmadik országbeli értékesítők. Ezt a megítélést rendszeresen felül kell vizsgálni.

A Bizottság az értékelés eredményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

(2) A harmadik országokból behozott tojást a származási országban az ISO 3166 szerinti országkódnak megfelelően tisztán és olvashatóan meg kell jelölni.

(3) Az 1028/2006/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján a szabályok egyenértékűsége tekintetében elegendő biztosítékot nem nyújtó harmadik országból behozott tojást tartalmazó csomagok külső felületén jól láthatóan és tisztán olvashatóan feltüntetik a következőket:

a)	a származási országot;

b)	a baromfitartás módját: „nem EK-előírás szerint”.

31. cikk

Jelentéstétel

Minden év április 1-jéig valamennyi tagállam elektronikus úton értesíti a Bizottságot a termelési helyek számáról a baromfitartás módja szerinti lebontásban, beleértve a létesítmény maximális kapacitását az egy időben a létesítményben tartott madarak száma alapján.

32. cikk

Értesítés a jogsértésekről

A tagállam elektronikus úton öt munkanapon belül értesíti a Bizottságot a vizsgálati szervek által feltárt, a Közösségen belüli tojáskereskedelmet esetleg érintő jogsértésekről vagy azok alapos gyanújáról. A Közösségen belüli kereskedelmet akkor tekintik különösen érintettnek, ha a tojást egy másik tagállamba történő eladásra termelő vagy forgalmazó értékesítő súlyos jogsértést követ el.

33. cikk

A francia tengerentúli megyékre vonatkozó kivételek

(1) A 2. cikk (3) bekezdésétől eltérve a francia tengerentúli megyékbe kiskereskedelmi célokra szánt tojást e tengerentúli megyékbe hűtve lehet szállítani. Ebben az esetben az értékesítési idő 33 napra hosszabbítható.

(2) E cikk (1) bekezdésében említett esetben a 12. és 16. cikkben előírt követelményeken kívül a csomagolás külső felületén feltüntetik a „hűtött tojás” szavakat és a hűtésre vonatkozó adatokat.

A „hűtött tojás” megkülönböztető jelölés legalább 10 mm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög.

34. cikk

Egyes finnországi régiókra vonatkozó kivételek

A III. mellékletben felsorolt régiókban a termelők által közvetlenül a kiskereskedőknek eladott tojás kivételt képez az 1028/2006/EK és e rendelet követelményei alól. A baromfitartás módját azonban megfelelően jelölni kell az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével és 16. cikkének c) pontjával összhangban.

35. cikk

Egyes önkéntes címkézési követelmények gyakorlatának értékelése

A Bizottság legkésőbb 2009. december 31-ig értékeli a 12. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdésében előírt önkéntes címkézés alkalmazását azzal a céllal, hogy megállapítható legyen, szükséges-e a szóban forgó jelzést kötelezővé tenni.

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2295/2003/EK rendelet 2007. július 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának, és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 33. cikket 2009. június 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 186., 2006.7.7., 1. o.

(2) HL L 340., 2003.12.24., 16. o. A legutóbb a 2001/2006/EK rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 39. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 139., 2004.4.30., 1. o, helyesbítve: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

(4) HL L 139., 2004.4.30., 55. o, helyesbítve: HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb az 1791/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(5) The EFSA Journal (2005) 269., 1-39. o.

(6) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2006/142/EK bizottsági irányelvvel (HL L 368., 2006.12.23., 110. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 173., 1990.7.6., 5. o. A rendeletet az 1028/2006/EK rendelet 2007. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

(9) HL L 203., 1999.8.3., 53. o. A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(10) HL L 30., 2002.1.31., 44. o.

(11) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 12. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett kifejezések

Kód nyelv	1	2	3
BG	„яйца от кокошки – свободно отглеждане на открито”	„яйца от кокошки – подово отглеждане”	„яйца от кокошки – клетъчно отглеждане”
ES	„Huevos de gallinas camperas”	„Huevos de gallinas criadas en el suelo”	„Huevos de gallinas criadas en jaula”
CS	„Vejce nosnic ve volném výběhu”	„Vejce nosnic v halách”	„Vejce nosnic v klecích”
DA	„Frilandsæg”	„Skrabeæg”	„Buræg”
DE	„Eier aus Freilandhaltung”	„Eier aus Bodenhaltung”	„Eier aus Käfighaltung”
ET	„Vabalt peetavate kanade munad”	„Õrrekanade munad”	„Puuris peetavate kanade munad”
EL	„Αυγά ελεύθερης βοσκής”	„Αυγά αχυρώνα ή αυγά στρωμνής”	„Αυγά κλωβοστοιχίας”
EN	„Free range eggs”	„Barn eggs”	„Eggs from caged hens”
FR	„Oeufs de poules élevées en plein air”	„Oeufs de poules élevées au sol”	„Oeufs de poules élevées en cage”
GA	„Uibheacha saor-raoin”	„Uibheacha sciobáil”	„Uibheacha ó chearca chúbarnaí”
IT	„Uova da allevamento all'aperto”	„Uova da allevamento a terra”	„Uova da allevamento in gabbie”
LV	„Brīvās turēšanas apstākļos dētās olas”	„Kūtī dētas olas”	„Sprostos dētas olas”
LT	„Laisvai laikomų vištų kiaušiniai”	„Ant kraiko laikomų vištų kiaušiniai”	„Narvuose laikomų vištų kiaušiniai”
HU	„Szabad tartásban termelt tojás”	„Alternatív tartásban termelt tojás”	„Ketreces tartásból származó tojás”
MT	„Bajd tat-tiġieg imrobbija barra”	„Bajd tat-tiġieġ imrobbija ma’l-art”	„Bajd tat-tiġieġ imrobbija filgaġeġ”
NL	„Eieren van hennen met vrije uitloop”	„Scharreleieren”	„Kooieieren”
PL	„Jaja z chowu na wolnym wybiegu”	„Jaja z chowu ściółkowego”	„Jaja z chowu klatkowego”
PT	„Ovos de galinhas criadas ao ar livre”	„Ovos de galinhas criadas no solo”	„Ovos de galinhas criadas em gaiolas”
RO	„Ouă de găini crescute în aer liber”	„Ouă de găini crescute în hale la sol”	„Ouă de găini crescute în baterii”
SK	„Vajcia z chovu na voľnom výbehu”	„Vajcia z podostieľkového chovu”	„Vajcia z klietkového chovu”
SL	„Jajca iz proste reje”	„Jajca iz hlevske reje”	„Jajca iz baterijske reje”
FI	„Ulkokanojen munia”	„Lattiakanojen munia”	„Häkkikanojen munia”
SV	„Ägg från utehöns”	„Ägg från frigående höns inomhus”	„Ägg från burhöns”

B. RÉSZ

A 12. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett kifejezések

Kód nyelv
BG	„уголемени клетки”
ES	„Jaulas acondicionadas”
CS	„Obohacené klece”
DA	„Stimulusberigede bure”
DE	„ausgestalteter Käfig”
ET	„Täiustatud puurid”
EL	„Αναβαθμισμένοι/Διευθετημένοι κλωβοί”
EN	„Enriched cages”
FR	„Cages aménagées”
GA	„Cásanna Saibhrithe”
IT	„Gabbie attrezzate”
LV	„Uzlaboti būri”
LT	„Pagerinti narveliai”
HU	„Feljavított ketrecek”
MT	„Gaġġeg arrikkiti”
NL	„Aangepaste kooi” of „Verrijkte kooi”
PL	„Klatki ulepszone”
PT	„Gaiolas melhoradas”
RO	„Cuști îmbunătățite”
SK	„Obohatené klietky”
SL	„Obogatene kletke”
FI	„Varustellut häkit”
SV	„Inredd bur”

II. MELLÉKLET

A különböző baromfitartási módok esetében a termelési rendszerek minimumkövetelményei

A „szabad tartásból származó tojásokat” olyan termelési rendszerben kell termelni, amely megfelel legalább az 1999/74/EK irányelv 4. cikkében meghatározott feltételeknek.

Különösen a következő feltételeknek kell teljesülnie:

A tyúkok napközben folyamatosan a szabadban mozoghatnak, azonban e követelmény nem gátolja a termelőt abban, hogy a reggeli órákban meghatározott időre korlátozza a kifutóhoz való hozzáférést a szokásos helyes gazdálkodási gyakorlattal összhangban, beleértve a helyes állattenyésztési gyakorlatot.

A közösségi jog keretében a közegészség és állategészség védelme érdekében elfogadott más, a tyúkok szabadtéri kifutókhoz való hozzáférését érintő korlátozás esetében, beleértve az állat-egészségügyi korlátozást is, a tojásokat a korlátozás idejére, azonban legfeljebb csupán 12 hétig továbbra is lehet „szabad tartásból származó tojásként” forgalmazni.

b)	A tyúkok számára hozzáférhető szabadtéri kifutókat nagyrészt növényzetnek kell borítania, és azokat egyéb célra nem lehet használni, kivéve az ültetvények, erdőségek és az állattartás céljából fenntartott legelők esetében, amennyiben ez utóbbit az illetékes hatóságok engedélyezik.

Az állomány legnagyobb sűrűsége nem haladhatja meg a 2 500 tyúkot a tyúkok rendelkezésére álló föld egy hektárnyi területén, vagy az egy tyúkra eső mindenkori terület nem kisebb mint 4 m2; azonban ha az egy tyúkra eső terület legalább 10 m2 és rotációt folytatnak oly módon, hogy az állomány élettartama során kiegyenlített hozzáféréssel rendelkezik az egész területhez, minden egyes használatban lévő kifutószakaszban tyúkonként folyamatosan 2,5 m2-t kell biztosítani.

A szabadtéri kifutók nem nyúlhatnak túl az épület legközelebbi kijárati nyílásától számított 150 m-es sugáron; mindazonáltal az épület legközelebbi kijárati nyílásától számított távolság legfeljebb 350 m-ig kiterjeszthető feltéve, hogy elegendő számú, az 1999/74/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 3. pontja b) alpontjának ii. alpontjában említettek szerinti menedékhelyet osztottak el az egész szabadtéri kifutón, hektáronként legalább négy menedékhellyel.

Az „alternatív tartásban termelt tojást” olyan termelési rendszerben kell termelni, amely megfelel legalább az 1999/74/EK tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott feltételeknek.

A „ketreces tartásból származó tojásokat” olyan termelési rendszerben kell termelni, amely megfelel legalább a következő feltételeknek:

—	az 1999/74/EK irányelv 5. cikkében meghatározott, 2011. december 31-ig érvényes feltételek, vagy

—	az 1999/74/EK irányelv 6. cikkében meghatározott feltételek.

A tagállamok e melléklet 1. és 2. pontja tekintetében eltérést engedélyezhetnek az 1999/74/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 1. pontja d) alpontjának második mondatában, 1. pontjának e) pontjában, 2. pontjában, valamint 3. pontja a) alpontjának i. alpontjában és b) alpontjának i. alpontjában említett követelmények alól azon létesítmények számára, amelyek kevesebb mint 350 tojótyúkot vagy tenyésztojótyúkot tartanak.

III. MELLÉKLET

A 34. cikkben említett finnországi régiók

A következő tartományok:

—

Lappi,

—

Oulu,

—	Itä-Suomi tartomány Pohjois-Karjala és Pohjois-Savo régiói,

—

Åland.

IV. MELLÉKLET

A 36. cikkben említett megfelelési táblázat

A 2295/2003/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	—
2. cikk	—
3. cikk	5. cikk
4. cikk	5. cikk
5. cikk	2. cikk (1), (2) és (3) bekezdés
6. cikk	2. cikk (4) bekezdés
7. cikk	4. cikk
8. cikk (1)–(4) bekezdés	6. cikk
8. cikk (5) bekezdés	8. cikk
8. cikk (6) bekezdés	—
8. cikk (7) bekezdés	11. cikk
9. cikk	13. cikk
10. cikk	12. cikk (4) bekezdés c) pont
11. cikk	—
12. cikk	14. cikk
13. cikk (1) és (3) bekezdés	12. cikk
13. cikk (2) bekezdés	16. cikk
14. cikk	15. cikk
15. cikk	—
16. cikk	30. cikk
17. cikk	12. cikk
18. cikk	—
19. cikk	18. cikk
20. cikk	14. cikk
21. cikk	19. cikk
22. cikk	2. cikk (4) bekezdés
23. cikk	—
24. cikk	20. cikk
25. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	21. cikk
25. cikk (4) bekezdés	24. cikk
26. cikk	23. cikk
27. cikk	7. cikk (2) bekezdés és 22. cikk
28. cikk	—
29. cikk	32. cikk
30. cikk	—
31. cikk	—
32. cikk	—
33. cikk	26. cikk
34. cikk	27. cikk
35. cikk	4. cikk
36. cikk	17. cikk
37. cikk	—
38. cikk	36. cikk
39. cikk	37. cikk
I. MELLÉKLET	—
II. MELLÉKLET	I. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET	II. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET	15. cikk
V. MELLÉKLET	—

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/21

A BIZOTTSÁG 558/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhafélékre alkalmazandó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A WTO CXL. engedményes listája értelmében a Közösség köteles évente behozatali vámkontingenst megnyitni 169 000 hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhaféle behozatala céljából. A 2006/333/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. bekezdése és XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött megállapodáshoz (3) vezető tárgyalások eredményeképpen azonban a Közösség vállalta, hogy engedményes listáján ezt a behozatali vámkontingenst tagállamai tekintetében összesen 24 070 egyedre kiigazítja.

(2)	Részletes szabályokat kell megállapítani e behozatali vámkontingens megnyitására és kezelésére oly módon, hogy az egyes vámkontingensek tárgyidőszaka minden évben július 1-jétől a következő év június 30-ig tartson.

(3)

Az 1254/1999/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerint a közösségi behozatalt importengedélyek révén kell igazgatni. Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1306/2006/EK bizottsági rendelet (4) 6. cikkének (3) bekezdése értelmében a vámkontingenst indokolt első lépésben behozatali jogok, második lépésben importengedélyek kiadása útján kezelni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatali jog birtokosai a vámkontingens tárgyidőszaka alatt kereskedelmi tevékenységük alakulásától függően szabadon eldönthessék, mikor nyújtanak be kérelmet az importengedély kiadására. Az 1301/2006/EK rendelet értelmében az importengedélyek minden esetben a behozatali vámkontingens tárgyidőszakának utolsó napjáig érvényesek.

(4)

Szükség szerint a marha- és borjúhús-ágazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról, valamint a 2377/80/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1995. június 26-i 1445/95/EK bizottsági rendeletben (5), illetőleg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben (6) előírt szabályokon túlmenően és azoktól eltérően meg kell határozni a kérelmek benyújtására, továbbá a kérelmekről és az engedélyekről adandó információkra vonatkozó szabályokat.

(5)

Az 1301/2006/EK rendelet részletes rendelkezéseket állapít meg különösen a behozatali jog iránti kérelmekre, a kérelmezők jogállására és az importengedélyek kiállítására vonatkozóan. Az e rendeletben előírt kiegészítő feltételek sérelme nélkül 2007. július 1-jétől kezdődően az említett rendelet rendelkezéseit az e rendelet alapján kiadott importengedélyekre is alkalmazni kell.

(6)

A spekuláció megelőzése céljából a kontingensen belül rendelkezésre álló mennyiségeket olyan piaci szereplők számára kell hozzáférhetővé tenni, akik bizonyítani tudják, hogy harmadik országokból valóban jelentős mennyiségű behozatalt hajtanak végre. Ebből a megfontolásból és a vámkontingens hatékony kezelése érdekében az érintett kereskedőktől meg kell követelni, hogy az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkében előírt mindkét referencia-időszak vonatkozásában legalább 50 darab szarvasmarhaféle importjáról számot adjanak, tekintettel arra, hogy az 50 darabos szállítmány már tekinthető kereskedelmileg jövedelmezőnek. Emellett adminisztratív okokból lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet igazoló okmányokat hiteles másolatban is elfogadják.

(7)	Ugyancsak a spekuláció megelőzése céljából a behozatali jog odaítélését biztosíték nyújtásához kell kötni, az importengedély nem lehet átruházható, és importengedélyt kizárólag arra a mennyiségre szabad kiadni, amelyre az adott kereskedő behozatali jogot kapott.

(8)

Abból a célból, hogy a piaci szereplők kötelesek legyenek a nekik ítélt behozatali jogok teljes mennyiségére importengedélyt kérni, elő kell írni, hogy a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EGK bizottsági rendelet (7) értelmében a behozatali jog ellenében nyújtott biztosíték szempontjából elsődleges követelménynek minősül, hogy a jogosultak a nekik ítélt mennyiségekre importengedély iránti kérelmeket nyújtsanak be.

(9)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kontingens megfelelő igazgatása megköveteli, hogy az engedély jogosultja tényleges importőr legyen. Ezért az importőrnek aktívan részt kell vennie az érintett állatok megvásárlásában, szállításában és behozatalában. E tevékenység igazolását így a 2220/85/EGK rendelet értelmében ugyancsak elsődleges követelménynek kell tekinteni az importengedély kiadása ellenében nyújtott biztosíték szempontjából.

(10)	E vámkontingens alkalmazása megköveteli a behozott állatok pontos rendeltetési helyének hatékony ellenőrzését. Az állatokat ezért abban a tagállamban kell hizlalni, amely a behozatali jogot odaítélte.

(11)

Biztosítékot kell nyújtani annak garantálására, hogy az állatokat a megadott termelőegységekben legalább 120 napig hizlalni fogják. A biztosíték összegének fedeznie kell a közös vámtarifa szerinti vám és a kérdéses állatok szabad forgalomba bocsátásának időpontjában érvényes csökkentett vám közötti különbséget.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszakra a 0102 90 05 , a 0102 90 29 és a 0102 90 49 KN-kód alá tartozó, a Közösségben történő hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhafélékből 24 070 egyed behozatalát lehetővé tévő vámkontingenst megnyit.

A vámkontingens tételszáma 09.4005.

(2) Az (1) bekezdésben előírt vámkontingensre 16 % értékvámtétel és ezen felül nettó tonnánként 582 EUR mértékvámtétel alkalmazandó.

Az első albekezdésben előírt vámtételek azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy a behozott állatokat az importengedélyt kiadó tagállamban legalább 120 napig hizlalják.

2. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében előírt kontingenst első lépésben behozatali jogok odaítélésével, második lépésben importengedélyek kiadásával kell kezelni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, alkalmazni kell az 1445/95/EK, az 1291/2000/EK és az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit.

3. cikk

(1) Az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkének alkalmazása céljából a kérelmezők kötelesek igazolni, hogy az említett cikkben előírt mindkét referencia-időszakban behoztak legalább 50, a 0102 90 KN-kód alá tartozó szarvasmarhafélét, továbbá hogy kereskedelmi és logisztikai szempontból ezeket az állatokat maguk vásárolták meg és szállították, és szabad forgalomba bocsátásuk érdekében maguk vámkezeltették őket.

E feltétel teljesülése kizárólag a következő okmányokkal igazolható:

a)	az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkének második bekezdésében említett okmányoknak az illetékes hatóság által szabályszerűen hitelesített másolatával;

az eredeti kereskedelmi számlával vagy hiteles másolatával, ha azt az eladó vagy képviselője a jogosult nevére állította ki oly módon, hogy mindkettő az exportáló harmadik országban rendelkezik telephellyel, valamint a jogosult által teljesített fizetésről vagy a jogosult által az eladó javára nyitott, visszavonhatatlan okmányos meghitelezésről szóló igazolással;

c)	az érintett állatokról a jogosult nevére kiállított hajórakjeggyel vagy az adott esetnek megfelelően közúti vagy légifuvarlevéllel.

(2) Ha egy vállalat olyan vállalatok egyesülésével jött létre, amelyek külön-külön rendelkeznek az (1) bekezdés első albekezdésében előírt minimális mennyiségnek megfelelő referenciaimporttal, akkor ez a vállalat ezeket a referenciaimportokat kereskedelmi tevékenységének igazolására felhasználhatja.

4. cikk

(1) A behozatali jog iránti kérelmeket legkésőbb a kérdéses vámkontingens tárgyévét megelőző június 1-jén, brüsszeli helyi idő szerint 13.00-ig kell benyújtani.

(2) A behozatali jog iránti kérelem benyújtásával egy időben a behozatali jog odaítélése ellenében minden darab behozni kívánt szarvasmarhaféle után 3 EUR biztosítékot kell nyújtani.

(3) Legkésőbb a kérelmek benyújtására előírt határnapot követő ötödik munkanapon, brüsszeli helyi idő szerint 16.00-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot a kérelmekben foglalt összmennyiségről.

5. cikk

(1) A behozatali jogokat a 4. cikk (3) bekezdésben előírt értesítési határnaptól számított hetedik munkanaptól kezdődően, legkésőbb a tizenhatodik munkanapig kell odaítélni.

(2) Ha az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt elosztási együttható alkalmazása következtében a kérelmezettnél kisebb mennyiség tekintetében van mód behozatali jog odaítélésére, akkor a 4. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtott biztosíték arányos részét haladéktalanul fel kell szabadítani.

6. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében előírt kontingens terhére behozott mennyiségek csak importengedély bemutatásával bocsáthatók szabad forgalomba.

(2) Az importengedély iránti kérelmekkel az odaítélt behozatali jognak megfelelő teljes mennyiséget ki kell meríteni. Ez a kötelezettség a 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében elsődleges követelménynek tekintendő.

7. cikk

(1) Az importengedély iránti kérelmek kizárólag abban a tagállamban nyújthatók be, amelyben a kérelmező az 1. cikk (1) bekezdésében előírt kontingens terhére behozatali jogot kért és kapott.

Az importengedély kiadásakor a behozatali jog minden alkalommal megfelelően lecsökken, és a 4. cikk (2) bekezdése alapján nyújtott biztosíték arányos részét haladéktalanul fel kell szabadítani.

(2) Az importengedélyeket a behozatali jog jogosultjának kérelmére és nevére kell kiadni.

(3) Az importengedély iránti kérelmeken és az importengedélyeken fel kell tüntetni:

a)	a 8. rovatban a származási országot;

b)	a 16. rovatban a következő KN-kódok közül egyet vagy többet: 0102 90 05 , 0102 90 29 és 0102 90 49 ;

c)	a 20. rovatban a vámkontingens tételszámát (09.4005) és az I. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét.

8. cikk

(1) Az 1291/2000/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e rendelet értelmében kiadott importengedélyekből származó jogok nem átruházhatók.

(2) Az importengedélyt azzal a feltétellel szabad csak kiadni, hogy a kérelmező az engedély iránti kérelem benyújtásakor minden darab behozni kívánt szarvasmarhaféle után 12 EUR biztosítékot nyújtott.

(3) Az 1291/2000/EK rendelet III. címének 4. szakaszában foglalt rendelkezések ellenére az e cikk (2) bekezdésében előírt biztosítékot nem szabad mindaddig felszabadítani, amíg az engedély jogosultja e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem igazolja, hogy kereskedelmi és logisztikai szempontból a kérdéses állatokat maga vásárolta meg és szállította, továbbá szabad forgalomba bocsátásuk érdekében maga vámkezeltette őket.

9. cikk

(1) A szabad forgalomba bocsátás időpontjában az importőr köteles igazolni, hogy:

a)	írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy egy hónapon belül tájékoztatja a tagállam illetékes hatóságát, hogy a fiatal szarvasmarhafélék hizlalását mely gazdaságban vagy gazdaságokban végzik;

a II. mellékletben az adott KN-kódra előírt összegben az engedélyt kibocsátó tagállam illetékes hatóságánál biztosítékot nyújtott. A 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében elsődleges követelménynek tekintendő, hogy a behozott állatokat a szabad forgalomba bocsátásról szóló vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától kezdődően legalább 120 napig az adott tagállamban kell hizlalni.

(2) A vis maior esetét kivéve az (1) bekezdés b) pontjában előírt biztosítékot csak akkor szabad felszabadítani, ha az engedélyt kibocsátó tagállam illetékes hatósága előtt bizonyítást nyer, hogy a fiatal szarvasmarhaféléket:

a)	az (1) bekezdés szerint megjelölt gazdaságban vagy gazdaságokban hizlalták;

b)	a behozatal napjától számított 120 nap eltelte előtt nem vágták le; vagy

c)	az említett idő eltelte előtt egészségügyi okokból vágták le, vagy a fiatal szarvasmarhafélék betegség vagy baleset miatt hullottak el.

A biztosítékot a bizonyítást követően haladéktalanul fel kell szabadítani.

Ha azonban az importőr az (1) bekezdés a) pontjában előírt határidőt nem tartotta be, akkor a felszabadítandó biztosíték összege lecsökken:

—	15 %-kal, továbbá

—	a határidő-túllépés minden napjára a fennmaradó összeg 2 %-ával.

A fel nem szabadított összeget vissza kell tartani.

(3) Ha a behozataltól számított 180 napos határidőn belül a (2) bekezdésben előírt bizonyítás nem történik meg, akkor a biztosítékot vissza kell tartani.

Ha az első albekezdésben előírt 180 napos határidőn belül nem, de a határidőt követően hat hónapon belül megtörténik a bizonyítás, akkor a visszatartott összeget a biztosíték összegének 15 %-ával csökkentve vissza kell fizetni.

10. cikk

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 124., 2006.5.11., 13. o.

(3) HL L 124., 2006.5.11., 15. o.

(4) HL L 238., 2006.9.1., 13. o. A legutóbb a 289/2007/EK rendelettel (HL L 78., 2007.3.17., 17. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 143., 1995.6.27., 35. o. A legutóbb az 1965/2006/EK rendelettel (HL L 408., 2006.12.30., 27. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 205., 1985.8.3., 5. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett bejegyzések

—	bolgárul	:	Живи мъжки животни от рода на едрия рогат добитък с живо тегло ненадвишаващо 300 кг за глава добитък, предназначени за угояване [Регламент (ЕО) № 558/2007]
—	spanyolul	:	Bovinos machos vivos de peso vivo inferior o igual a 300 kg [Reglamento (CE) no 558/2007]
—	csehül	:	Živí býci s živou váhou nepřevyšující 300 kg na kus, na výkrm (Nařízení (ES) č. 558/2007)
—	dánul	:	Levende ungtyre til opfedning, med en levende vægt på ikke over 300 kg pr. dyr (forordning (EF) nr. 558/2007)
—	németül	:	Lebende männliche Rinder mit einem Gewicht von höchstens 300 kg je Tier, zur Mast bestimmt (Verordnung (EG) Nr. 558/2007)
—	észtül	:	Elusad isasveised elusmassiga kuni 300 kg, nuumamiseks (määrus (EÜ) nr 558/2007)
—	görögül	:	Ζώντα βοοειδή με βάρος ζώντος που δεν υπερβαίνει τα 300 kg ανά κεφαλή, προς πάχυνση [κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 558/2007]
—	angolul	:	Live male bovine animals of a live weight not exceeding 300 kg per head, for fattening (Regulation (EC) No 558/2007)
—	franciául	:	Bovins mâles vivants d'un poids vif inférieur ou égal à 300 kg par tête, destinés à l'engraissement [règlement (CE) no 558/2007].
—	olaszul	:	Bovini maschi vivi di peso vivo non superiore a 300 kg per capo, destinati all’ingrasso [regolamento (CE) n. 558/2007]
—	lettül	:	Jaunbuļļi nobarošanai, kuru dzīvsvars nepārsniedz 300 kg (Regula (EK) Nr. 558/2007)
—	litvánul	:	Penėjimui skirti gyvi vyriškos lyties galvijai, kurių vieno gyvasis svoris yra ne didesnis kaip 300 kg (Reglamentas (EB) Nr. 558/2007)
—	magyarul	:	Legfeljebb 300 kg egyedi élőtömegű élő hím szarvasmarhaféle, hizlalás céljára (558/2007/EK rendelet)
—	máltaiul	:	Annimali bovini ħajjin tas-sess maskil b'piż ħaj li ma jisboqx it-300 kg kull ras, għat-tismin (ir-Regolament (KE) Nru 558/2007)
—	hollandul	:	Levende mannelijke mestrunderen met een gewicht van niet meer dan 300 kg per dier (Verordening (EG) nr. 558/2007)
—	lengyelül	:	Żywe młode byki o żywej wadze nieprzekraczającej 300 kg za sztukę bydła, opasowe (rozporządzenie (WE) nr 558/2007)
—	portugálul	:	Bovinos machos vivos com peso vivo inferior ou igual a 300 kg por cabeça, para engorda [Regulamento (CE) n.o 558/2007]
—	románul	:	Masculi vii din specia bovină cu o greutate în viu mai mică sau egală cu 300 kg per cap, destinați îngrășării [Regulamentul (CE) nr. 558/2007]
—	szlovákul	:	Živé býčky so živou hmotnosťou do 300 kg na kus, určené pre ďalší výkrm [nariadenie (ES) č. 558/2007]
—	szlovénül	:	Živo moško govedo za pitanje, katerega živa teža ne presega 300 kg na glavo (Uredba (ES) št. 558/2007)
—	finnül	:	Lihotettaviksi tarkoitettuja eläviä urospuolisia nautaeläimiä, elopaino enintään 300 kg/eläin (asetus (EY) N:o 558/2007)
—	svédül	:	Levande handjur av nötkreatur som väger högst 300 kg, för gödning (förordning (EG) nr 558/2007)

II. MELLÉKLET

A biztosíték összege

Hizlalásra szánt hím szarvasmarhafélék (KN-kód)	Összeg minden darab szarvasmarhaféle után (EUR)
0102 90 05	28
0102 90 29	56
0102 90 49	105

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/27

A BIZOTTSÁG 559/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

a bizonyos vámkontingensek és preferenciális megállapodások alapján történő cukortermék-behozatalra vonatkozó, 2007. május 14. és 18. között kérelmezett engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó odaítélési együttható meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 09.4346 (2006–2007) tételszám alatt elérhető mennyiséggel egyenlő vagy azt meghaladó összmennyiségre nyújtottak be behozataliengedély-kérelmeket az illetékes hatóságokhoz a 2007. május 14. és 18. közötti héten a 950/2006/EK rendelettel, illetőleg Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 13-i 1832/2006/EK bizottsági rendelettel (3) összhangban.

(2)	E körülmények között helyénvaló, hogy a Bizottság odaítélési együtthatót állapítson meg a rendelkezésre álló mennyiséggel arányos engedélykibocsátás érdekében, és hogy értesítse a tagállamokat a kijelölt határérték eléréséről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 950/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével és az 1832/2006/EK rendelet 5. cikkével összhangban a 2007. május 14. és 18. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek vonatkozásában az engedélyeket az e rendelet mellékletében megállapított mennyiségi korlátozással kell kibocsátani.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 1. o. A 2006/2006/EK rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 95. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 354., 2006.12.14., 8. o.

MELLÉKLET

Preferenciális AKCS- és indiai cukor

A 950/2006/EK rendelet IV. címe

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4331	Barbados	100
09.4332	Belize	0	Elérve
09.4333	Elefántcsontpart	100
09.4334	Kongói Köztársaság	100
09.4335	Fidzsi-szigetek	0	Elérve
09.4336	Guyana	0	Elérve
09.4337	India	0	Elérve
09.4338	Jamaica	100
09.4339	Kenya	100
09.4340	Madagaszkár	100
09.4341	Malawi	100
09.4342	Mauritius	100
09.4343	Mozambik	0	Elérve
09.4344	Saint Kitts és Nevis	—
09.4345	Suriname	—
09.4346	Szváziföld	100	Elérve
09.4347	Tanzánia	0	Elérve
09.4348	Trinidad és Tobago	100
09.4349	Uganda	—
09.4350	Zambia	100
09.4351	Zimbabwe	100

Preferenciális AKCS- és indiai cukor

A 950/2006/EK rendelet IV. címe

2007/2008-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4331	Barbados	—
09.4332	Belize	100
09.4333	Elefántcsontpart	—
09.4334	Kongói Köztársaság	—
09.4335	Fidzsi-szigetek	100
09.4336	Guyana	100
09.4337	India	100
09.4338	Jamaica	—
09.4339	Kenya	—
09.4340	Madagaszkár	—
09.4341	Malawi	—
09.4342	Mauritius	—
09.4343	Mozambik	100
09.4344	Saint Kitts és Nevis	—
09.4345	Suriname	—
09.4346	Szváziföld	—
09.4347	Tanzánia	100
09.4348	Trinidad és Tobago	—
09.4349	Uganda	—
09.4350	Zambia	—
09.4351	Zimbabwe	—

Kiegészítő cukor

A 950/2006/EK rendelet V. címe

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4315	India	100
09.4316	Az AKCS-jegyzőkönyvet aláíró országok	100

CXL engedményes cukor

A 950/2006/EK rendelet VI. címe

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4317	Ausztrália	0	Elérve
09.4318	Brazília	0	Elérve
09.4319	Kuba	0	Elérve
09.4320	Egyéb harmadik országok	0	Elérve

Balkáni cukor

A 950/2006/EK rendelet VII. címe

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4324	Albánia	100
09.4325	Bosznia és Hercegovina	0	Elérve
09.4326	Szerbia, Montenegró és Koszovó	100
09.4327	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	100
09.4328	Horvátország	100

Kivételes és ipari behozatalból származó cukor

A 950/2006/EK rendelet VIII. címe

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Ország	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4380	Kivételes	—
09.4390	Ipari	100

Bulgária és Románia részére megnyitott átmeneti vámkontingensek keretében történő cukorbehozatal

Az 1832/2006/EK rendelet 1. fejezetének 2. része

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám	Type	2007. május 14. és 18. közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4365	Bulgária	0	Elérve
09.4366	Románia	100

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/31

A BIZOTTSÁG 560/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 883/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 63. cikkének (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 63. cikkének (1) bekezdése értelmében az 1. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjában felsorolt termékek exportálásának lehetővé tételéhez szükséges mértékben és ezen termékeknek a világpiaci árai alapján, a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból következő határok között, ezen árak és a közösségi árak közti különbséget export-visszatérítés formájában fedezni lehet.

(2)

Export-visszatérítések állapíthatók meg annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a Közösség és a harmadik országok között a versenyképességben mutatkozó eltérés. A versenyképesség szempontjából jelenleg különösen előnyös helyzetben van a közeli rendeltetési helyekre, illetve a közösségi termékek behozatalát preferenciális elbánásban részesítő harmadik országokba irányuló közösségi kivitel. Az e rendeltetési helyekre vonatkozó export-visszatérítéseket ezért el kell törölni.

(3)	A 883/2001/EK bizottsági rendeletet (2) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 883/2001/EK rendelet IV. melléklete az e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 128., 2001.5.10., 1. o. A legutóbb a 2016/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 38. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 883/2001/EK rendelet IV. mellékletében a „3. zóna” és a „4. zóna” címsor alá tartozó szöveg helyébe a következő szöveg lép:

3. „Zóna: Kelet-Európa és a Független Államok Közösségének Országai

Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán.

4. Zóna: Nyugat-Európa

Izland, Norvégia”

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/33

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. május 7.)

a Régiók Bizottsága egy litván tagjának és két litván póttagjának kinevezéséről

(2007/350/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,

tekintettel a litván kormány javaslataira,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága teljes jogú tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK (1) határozatot.

(2)

Uldis AUGULIS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy teljes jogú tagjának helye betöltetlen maradt. Aleksandrs LIELMEŽS teljes jogú taggá való kinevezését követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye betöltetlen maradt. Gunārs LAICĀNS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye betöltetlen maradt,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2010. január 25-ig a következő személyek kinevezésére kerül sor a Régiók Bizottságában:

tagként:

—	Aleksandrs LIELMEŽS, Uldis AUGULIS helyére;

és

póttagként:

—	Ligita GINTERE, Chairman of Jaunpils Local Municipality, Aleksandrs LIELMEŽS helyére,

—	Jānis NEIMANIS, Chairman of Grobiņa Town Municipality, Gunārs LAICĀNS helyére.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. SEEHOFER

(1) HL L 56., 2006.2.25., 75. o.

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/34

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. május 7.)

a Régiók Bizottsága egy osztrák póttagjának kinevezéséről

(2007/351/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,

tekintettel az osztrák kormány javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)	Andreas SCHIEDER hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottságában egy póttag helye betöltetlen maradt,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács Andreas SCHIEDER helyére a Régiók Bizottsága póttagjának a hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2010. január 25-ig Elisabeth VITOUCH-t, Gemeinderätin der Stadt Wien, nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. SEEHOFER

(1) HL L 56., 2006.2.25., 75. o.

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/35

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. május 14.)

az Europol igazgatóhelyettesének kinevezéséről

(2007/352/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményre (Europol Egyezmény) (1) és különösen annak 29. cikke (2) bekezdésére,

az Europol igazgatóhelyettesei kinevezésének jogkörével felruházott hatóságként eljárva,

tekintettel az igazgatótanács véleményére,

mivel:

(1)	Az Europol igazgatóhelyettese hivatali idejének lejárta következtében igazgatóhelyettest kell kinevezni.

(2)	Az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat (2) és különösen annak 8. függeléke külön rendelkezéseket állapít meg az Europol igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének kiválasztására vonatkozóan.

(3)	Az igazgatótanács benyújtotta a Tanácsnak a kinevezésre alkalmas pályázók rövid listáját – minden alkalmas pályázó teljes dossziéjával együtt –, valamint a pályázók teljes listáját.

(4)	Az igazgatótanács által benyújtott összes vonatkozó információ alapján a Tanács azt a pályázót kívánja kinevezni, aki – a Tanács véleménye szerint – a megüresedett igazgatóhelyettesi beosztással szembeni minden követelménynek megfelel,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács Eugenio ORLANDI-t nevezi ki az Europol igazgatóhelyettesévé a 2007. augusztus 1-jétől2011. július 31-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

F.-W. STEINMEIER

(1) HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

(2) Lásd a 2002. december 19-i tanácsi jogi aktussal (HL C 24., 2003.1.31., 1. o.) módosított, az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat megállapításáról szóló, 1998. december 3-i tanácsi jogi aktust (HL C 26., 1999.1.30., 23. o.).

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/36

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

394/06/COL

(2006. december 13.)

a lazacok fertőző vérszegénységével (ISA) fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló, Norvégia által megküldött aktualizált program jóváhagyásáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: EGT-megállapodás) és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, valamint 1. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 3.1.7. pontjában említett jogi aktusra, az egyes halbetegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről szóló, 1993. június 24-i 93/53/EGK tanácsi irányelvre (módosítva), melyet az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével fogadtak el, különösen ezen jogi aktus 6. cikke a) bekezdésének első francia bekezdésére,

TEKINTETTEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004. július 14-i 196/04/COL határozatára, mely a tagállamokat különös felelősséggel ruházza fel az áruk szabad mozgása tekintetében és bizonyos határozatok és intézkedések meghozatalára és különösen annak 1. pontjára,

MIVEL a jogi aktus 6. cikke a) bekezdésének első francia bekezdése meghatározza, hogy a lazacok fertőző vérszegénysége (ISA) járványszerű kitörésének ellenőrzése érdekében a fertőzött gazdaságokban valamennyi halat el kell távolítani, összhangban a hatóságok által felállított és az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által jóváhagyott programmal,

MIVEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 3.2.29. pontjában említett jogi aktus, a lazacok fertőző vérszegénységének (ISA) gyanúját vagy megerősítését követően a körzetek kialakítására és a hatósági megfigyelésre vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2003. június 13-i 2003/466/EK bizottsági határozat meghatározza a lazacok fertőző vérszegénységének kimutatására és megerősítésére szolgáló mintavételi terveket és diagnosztikai eljárásokat, valamint az ISA gyanúját vagy megerősítését követően körzetek kialakítására és a hatósági megfigyelésre vonatkozó kritériumokat,

MIVEL a Hatóság 2004. szeptember 9-i 226/04/COL határozatában jóváhagyta a Norvégia által megküldött, az ISA által fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló programot,

MIVEL Norvégia 2006. március 21-én kelt levelében kérte a Hatóságtól az ISA által fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló, a Hatóság által a 2004. szeptember 9-i 226/04/COL határozattal jóváhagyott programja egyes módosításainak jóváhagyását,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság, szoros együttműködésben az Európai Közösségek Bizottságával, a jelenleg rendelkezésre álló tudományos és szakmai bizonyítékok fényében megvizsgálta a programot érintő, Norvégia által megküldött javasolt módosításokat,

MIVEL a halak eltávolítását oly módon kell elvégezni, hogy megelőzzék a betegség más gazdaságokra és az e fertőzésre fogékony vadon élő halállományra történő továbbterjedését,

MIVEL a halak eltávolítását a betegség továbbterjedése veszélyének eseti elemzésére kell alapozni, mely figyelembe veszi a járvány súlyosságát és a kockázatokat befolyásoló egyéb körülményeket, valamint figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatokat és tudományos bizonyítékokat,

MIVEL a vizsgálat kimutatta, hogy a norvég programhoz javasolt módosítások teljesítik az ilyen programokhoz kapcsolódó követelményeket és emiatt azokat jóvá kell hagyni,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 314/06/COL határozatával a munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottsághoz utalta az ügyet,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottság javaslata szerint és a jogbiztonság biztosítása érdekében ebbe a határozatba új, a Hatóság 2004. szeptember 9-i 226/04/COL határozatát hatályon kívül helyező pontot kell illeszteni,

MIVEL a jelen határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóságot támogató EFTA állat-egészségügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.	A Hatóság ezennel jóváhagyja a lazacok fertőző vérszegénységével (ISA) fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal visszavonásáról szóló, Norvégia által megküldött aktualizált programot.

2.	A Norvégia által megküldött, a lazacok fertőző vérszegénységével (ISA) fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló programot jóváhagyó, 2004. szeptember 9-i 226/04/COL EFTA felügyeleti hatósági határozat ezennel hatályát veszti.

3.	Ez a határozat 2006. december 13-án lép hatályba.

4.	E határozat címzettje Norvégia.

5.	A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 13-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Kristján Andri STEFÁNSSON

testületi tag

Niels FENGER

igazgató

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/38

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

28/07/COL

(2007. február 19.)

Norvégia szarvasmarha-állományai hivatalos tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: EGT-megállapodás) és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 4.1.1. pontjában említett jogi aktusra, a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (1), melyet az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével módosítottak és igazítottak az EGT-megállapodáshoz, és különösen a jogszabály A(I)(4), A(II)(7) és D(I)(E) mellékleteire,

TEKINTETTEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 2007. február 14-i 24/07/COL határozatára, mely szerint az illetékes testületi tagot felhatalmazzák a Norvégia szarvasmarha-állományai hivatalos tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánításáról szóló határozat elfogadására, amennyiben a határozattervezet összhangban áll az EFTA állat-egészségügyi bizottságának (EVC) véleményével,

MIVEL a 64/432/EGK irányelv előírja, hogy az EGT-tag EFTA-államok, vagy azok részei vagy területei szarvasmarha-állományai hivatalosan tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilváníthatók, amennyiben megfelelnek az irányelvben megállapított bizonyos feltételeknek,

MIVEL Norvégia 2004. június 29-én kelt levelében benyújtotta a Hatóságnak a szarvasmarhák enzootikus leukózisához kapcsolódó dokumentumokat, összhangban a 64/432/EGK rendelet D(I)(E) mellékletével és 8. cikkével,

MIVEL Norvégia 2005. február 14-én, 2005. december 13-án és 2006. október 26-án kelt leveleiben benyújtotta a Hatóságnak a szarvasmarhák enzootikus leukózisához kapcsolódó aktualizált információkat, melyeket utóbbi az Európai Bizottsággal lefolytatott megbeszéléseket követően kért,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság, az Európai Bizottsággal való szoros együttműködésben megvizsgálta a Norvégia által megküldött összes dokumentumot, és e vizsgálat szerint a szarvasmarhák enzootikus leukózisához kapcsolódó, Norvégia által megküldött program megfelel a 64/432/EGK irányelvben foglalt vonatkozó feltételeknek,

MIVEL emiatt helyénvaló Norvégiát hivatalosan a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánítani,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 1994. június 27-i 66/94/COL és 67/94/COL határozatai Norvégiát a szarvasmarha-állomány tekintetében tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánították,

MIVEL a 66/94/COL és a 67/94/COL határozatok helyébe az EFTA Felügyeleti Hatóság 1996. december 4-i 227/96/COL és 225/96/COL határozatai léptek,

MIVEL az érthetőség biztosítása érdekében Norvégia szarvasmarha-állományai tekintetében a tuberkulózishoz, a brucellózishoz és a szarvasmarhák enzootikus leukózisához kapcsolódó státuszt ugyanabban a határozatban kell megállapítani,

MIVEL ennek megfelelően az EFTA Felügyeleti Hatóság 225/96/COL és 227/96/COL határozatai helyébe ezt a határozatot kell léptetni,

MIVEL a jelen határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóságot támogató EFTA állat-egészségügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.	A 64/432/EGK irányelvvel összhangban a Hatóság Norvégiát szarvasmarha-állományai tekintetében hivatalosan tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánítja.

2.	Ennek a határozatnak Norvégia a címzettje.

3.	Az EGT-megállapodás 109. cikkének (2) bekezdése szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt a határozatot és annak bármely módosításait továbbítja az Európai Bizottságnak.

4.	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 1996. december 4-i 227/96/COL és 225/96/COL határozatai helyébe ez a határozat lép.

5.	Ez a határozat 2007. február 19-én lép hatályba.

6.	A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 19-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bjørn T. GRYDELAND

elnök

Niels FENGER

igazgató

(1) HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/40

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

29/07/COL

(2007. február 19.)

az állatkertekben tartott madarak magas patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázására Norvégia által benyújtott terv jóváhagyásáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 3.1.5a. pontjában említett jogi aktusra, a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelv (1), az 1. jegyzőkönyvvel az EGT-megállapodáshoz igazítva és különösen annak 56. cikke (2) bekezdésére és 57. cikke (2) bekezdésére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete bevezető része 3. cikkének b) pontjában említett eljárásoknak megfelelően Norvégiára alkalmazandó jogi aktusra, a tagállami állatkertekben, engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében az A influenzavírus H5N1 altípusa által okozott magas patogenitású madárinfluenza elterjedésének megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről és a 2005/744/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 6-i 2006/474/EK bizottsági határozat (2),

TEKINTETTEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 2007. február 14-i 22/07/COL határozatára, amely szerint a testület illetékes tagja köteles a határozatot elfogadni, amennyiben a határozattervezet összhangban van az EFTA Állat-egészségügyi Bizottság (EVC) véleményével,

MIVEL a madárinfluenza a baromfik és madarak elhullással és rendellenességekkel járó fertőző vírusos betegsége, amely rövid időn belül az állat- és a közegészségügyre komoly veszélyt jelentő, és a baromfitenyésztés jövedelmezőségét jelentősen csökkentő járványos méreteket ölthet,

MIVEL elzárásukra való tekintettel az állatkertekben, engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak általában nem kerülhetnek érintkezésbe baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal, így nem jelentenek fertőzésveszélyt baromfira vagy más, fogságban tartott madarakra, másrészt tekintve az állatkertekben tartott madarak értékét, e madarak megelőző vakcinázása megfelelő kiegészítő megelőző intézkedésnek minősülhet,

MIVEL a 2005/94/EK irányelv szabályokat tartalmaz többek között a fogságban tartott madarak – úgymint az állatkertekben tartott madarak – madárinfluenza elleni megelőző vakcinázásának bevezetésére, és előírja, hogy az EGT-hez tartozó EFTA-államok nyújtsák be jóváhagyásra az EFTA Felügyeleti Hatósághoz a baromfik vagy más, fogságban tartott madarak megelőző vakcinázására vonatkozó tervüket,

MIVEL a 2006/474/EK határozat a biológiai biztonsági intézkedésekre vonatkozóan meghatároz bizonyos követelményeket az EGT-hez tartozó EFTA-államokbeli állatkertekben, engedélyezett szervezeteknél, intézményekben és központokban tartott madarak körében az A influenzavírus H5N1 altípusa által okozott magas patogenitású madárinfluenza megelőzése érdekében, a vadon élő állatfajok és a biológiai sokféleség védelme céljából,

MIVEL a 2006/474/EK határozat szabályokat állapít meg az állatkertekben, engedélyezett szervezeteknél, intézményekben és központokban tartott madarak megelőző vakcinázására is, amelyeket az EGT-hez tartozó EFTA-államoknak követniük kell, amennyiben az ilyen madarak vakcinázását célszerűnek tartják, valamint előírja, hogy az EGT-hez tartozó EFTA-államok nyújtsák be jóváhagyásra az EFTA Felügyeleti Hatósághoz az állatkertekben tartott madarak vakcinázására vonatkozó terveiket,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve megvizsgálta a 2005/94/EK irányelvvel és a 2006/474/EK határozattal összhangban Norvégia által benyújtott, madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási terveket, és ezért helyénvaló azt jóváhagyni,

MIVEL az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóságot támogató EFTA Állat-egészségügyi Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

A 2005/94/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésével és a 2006/474/EK határozat 4. cikkével összhangban Norvégia által 2006. május 15-én benyújtott, az állatkertekben tartott madarak magas patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázására vonatkozó tervet az EFTA Felügyeleti Hatóság jóváhagyja.

2.	Az EGT-megállapodás 109. cikkének (2) bekezdése szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Európai Bizottsághoz a Norvégia által benyújtott előzetes vakcinázási tervet és annak módosításait.

3.	Ez a határozat 2007. február 19-én lép hatályba.

4.	Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 19-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bjørn T. GRYDELAND

elnök

Niels FENGER

igazgató

(1) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2) HL L 187., 2006.7.8., 37. o.

2007.5.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/42

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

30/07/COL

(2007. február 19.)

a surlókórra irányuló norvég nemzeti ellenőrzési programról, valamint a Közösségen belüli kereskedelemre és a Norvégiába irányuló importra vonatkozó kiegészítő garanciákról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásra és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 7.1.12. pontjában említett jogi aktusra, egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), az 1. jegyzőkönyvvel módosítva és az EGT-megállapodáshoz igazítva,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 7.2.27. pontjában említett jogi aktusra, a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a surlókórra irányuló nemzeti ellenőrzési programok és kiegészítő garanciák tekintetében történő végrehajtásáról, a 2003/100/EK határozat egyes követelményeitől való eltérésről, valamint az 1874/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 31-i 546/2006/EK bizottsági rendelet (2), az 1. jegyzőkönyvvel az EGT-megállapodáshoz igazítva,

TEKINTETTEL az EFTA Felügyeleti Hatóság 2007. február 14-i 21/07/COL határozatára, amely szerint az illetékes testületi tag köteles elfogadni a surlókórra irányuló norvég nemzeti ellenőrzési programról, valamint a Közösségen belüli kereskedelemre és a Norvégiába irányuló importra vonatkozó kiegészítő garanciákról szóló határozatot, amennyiben a határozattervezet összhangban van az EFTA Állat-egészségügyi Bizottság (EVC) véleményével,

MIVEL a 999/2001/EK rendelet rendelkezik az EGT-hez tartozó EFTA-államok surlókórra irányuló nemzeti ellenőrzési programjainak jóváhagyásáról, amennyiben azok megfelelnek az említett rendelet egyes kritériumainak,

MIVEL az 546/2006/EK rendelet a Közösségen belüli kereskedelemben kiegészítő garanciákat, valamint hatósági szállítási korlátozásokat irányoz elő az EGT-hez tartozó azon EFTA-államokba szánt juh- és kecskeféléket tartó gazdaságokra vonatkozóan, amely államok surlókórra irányuló nemzeti ellenőrzési programjait az EFTA Felügyeleti Hatóság jóváhagyta,

MIVEL 2006. február 14-i levelében Norvégia surlókórra irányuló nemzeti ellenőrzési programot nyújtott be az EFTA Felügyeleti Hatósághoz, és az Oslóban tartott, több kérdést tárgyaló ülést követően 2006. november 20-án benyújtotta az EFTA Felügyeleti Hatósághoz e program néhány módosítását, valamint a program terjedelmére vonatkozó részletes információkat,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve megvizsgálta a surlókórra irányuló javasolt norvég nemzeti ellenőrzési programot, és e vizsgálatból kiderült, hogy a norvég program megfelel a jóváhagyáshoz szükséges követelményeknek,

MIVEL ezért helyénvaló rendelkezni a 999/2001/EK rendelettel és az 546/2006/EK rendelettel összhangban Norvégia által benyújtott, surlókórra irányuló nemzeti ellenőrzési program jóváhagyásáról,

MIVEL az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóságot támogató EFTA Állat-egészségügyi Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.	A 2006. február 14-én és 2006. november 20-án benyújtott, surlókórra irányuló norvég nemzeti ellenőrzési programot, valamint a Közösségen belüli kereskedelemre és a Norvégiába irányuló importra vonatkozó kiegészítő biztosítékokat az EFTA Felügyeleti Hatóság jóváhagyja.

Az EGT-megállapodás 109. cikkének (2) bekezdése szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja az Európai Bizottságnak a surlókórra irányuló norvég nemzeti ellenőrzési programot, valamint a Közösségen belüli kereskedelemre és a Norvégiába irányuló importra vonatkozó kiegészítő biztosítékokat, illetve ezek módosításait.

3.	Ez a határozat 2007. február 19-én lép hatályba.

4.	Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 19-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bjørn T. GRYDELAND

elnök

Niels FENGER

igazgató

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) HL L 94., 2006.4.1., 28. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 132

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. május 24.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 555/2007/EK rendelete (2007. május 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 556/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló 1622/2000/EK rendelet módosításáról	3
	*	A Bizottság 557/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 1028/2006/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról	5
	*	A Bizottság 558/2007/EK rendelete (2007. május 23.) hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhafélékre alkalmazandó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről	21
		A Bizottság 559/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a bizonyos vámkontingensek és preferenciális megállapodások alapján történő cukortermék-behozatalra vonatkozó, 2007. május 14. és 18. között kérelmezett engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó odaítélési együttható meghatározásáról	27
	*	A Bizottság 560/2007/EK rendelete (2007. május 23.) az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 883/2001/EK rendelet módosításáról	31

	IV Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 394/06/COL (2006. december 13.) a lazacok fertőző vérszegénységével (ISA) fertőzött norvég gazdaságokból valamennyi hal eltávolításáról szóló, Norvégia által megküldött aktualizált program jóváhagyásáról	36
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 28/07/COL (2007. február 19.) Norvégia szarvasmarha-állományai hivatalos tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánításáról	38
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 29/07/COL (2007. február 19.) az állatkertekben tartott madarak magas patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázására Norvégia által benyújtott terv jóváhagyásáról	40
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 30/07/COL (2007. február 19.) a surlókórra irányuló norvég nemzeti ellenőrzési programról, valamint a Közösségen belüli kereskedelemre és a Norvégiába irányuló importra vonatkozó kiegészítő garanciákról	42

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/350/EK
*	A Tanács határozata (2007. május 7.) a Régiók Bizottsága egy litván tagjának és két litván póttagjának kinevezéséről	33
	2007/351/EK
*	A Tanács határozata (2007. május 7.) a Régiók Bizottsága egy osztrák póttagjának kinevezéséről	34
	2007/352/EK
*	A Tanács határozata (2007. május 14.) az Europol igazgatóhelyettesének kinevezéséről	35