24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/1

(1)

2001. január 22-én a Tanács a 132/2001/EK rendelettel (2) 33,25 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: meglévő intézkedések) vetett ki többek között az Ukrajnából származó, a 3102 30 90 és a 3102 40 90 KN-kóddal bejelentett ammónium-nitrát behozatalára. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

2004. május 17-én, egy részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 993/2004/EK rendelettel (3) mentesítette a 132/2001/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vám alól az olyan érintett terméknek a Közösségbe történő behozatalát, amelynek gyártóitól a Bizottság kötelezettségvállalást fogadott el. Az 1001/2004/EK bizottsági rendelet (4)2005. május 20-ig tartó kötelezettségvállalásokat fogadott el. E kötelezettségvállalások célja az volt, hogy figyelembe vegyék az Európai Unió 25 tagra történő bővülésének bizonyos következményeit.

(3)

Egy olyan időközi felülvizsgálatot követően, amelynek hatálya az érintett termék fogalommeghatározására korlátozódott, a Tanács a 945/2005/EK rendelettel úgy határozott, hogy pontosítani kell az érintett termék meghatározását, a hatályos intézkedéseket pedig az érintett termékre akkor is alkalmazni kell, amikor azt egyéb műtrágyákhoz keverik, ezek ammónium-nitrát tartalma, valamint az egyéb elhanyagolható anyagok és elemek arányában.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés 2005. május 5-i közzétételét (5) követően 2005. október 25-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására került sor. A kérelmet az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, akik a Közösségben az ammónium-nitrát jelentős hányadának, jelen esetben több mint 50 %-ának termelését végzik.

(5)

A kérelmező azt állította, és erre elegendő egyértelmű bizonyítékot is szolgáltatott, hogy valószínűleg megismétlődik az Ukrajnából (a továbbiakban: érintett ország) származó ammónium-nitrát dömpingelt behozatala, illetve a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár.

(6)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindítására, a Bizottság 2006. január 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) kihirdette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2005. január 1-je és december 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos felméréshez fontos tendenciák megvizsgálása a 2002-től a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: érintett időszak).

(8)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt, valamint a közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(9)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek alapján meghallgatását szükségesnek tekintette.

(10)

Tekintetbe véve a közösségi gyártók és importőrök nagy számát a Közösségen belül, az alaprendelet 17. cikkével összhangban szükségesnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(11)

A benyújtott információk megvizsgálását követően, és mivel 10 közösségi gyártó fejezte ki együttműködési szándékát, az a döntés született, hogy a közösségi gyártók tekintetében mintavételre van szükség. Csak egyetlen importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és fejezte ki szándékát a Bizottság szolgálataival történő további együttműködésre. Ennek az importőrnek a székhelye ugyanakkor a Közösségen kívül volt, és a felülvizsgálati időszak alatt nem importált érintett terméket a Közösség piacára. Ezért úgy döntöttek, hogy az importőrök tekintetében nincs szükség mintavételre.

(12)

10 közösségi gyártó megfelelően, a határidő lejárta előtt kitöltötte a mintavételi formanyomtatványt, és hivatalosan is beleegyezett a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Az említett 10 közösségi gyártó tekintetében a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztotta az ammónium-nitrát közösségi gazdasági ágazata termelési és értékesítési mennyiségének legnagyobb olyan reprezentatív mintáját, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A mintában szereplő négy közösségi gyártó a felülvizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat össztermelésének (ahogyan ez az (51) preambulumbekezdésben meghatározásra kerül) 76 %-át, míg a fenti 10 közösségi gyártó a felülvizsgálati időszakban a közösségi termelés 70 %-át tette ki.

(13)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak a kiválasztott mintával kapcsolatban, és azok nem emeltek kifogást.

(14)

Kérdőíveket küldtek a mintában szereplő négy közösségi gyártónak és minden ismert exportáló gyártónak.

(15)

A kérdőívet a mintában szereplő négy közösségi gyártó és az érintett országbeli három gyártó (amelyek közül ketten exportáló gyártók), valamint egy kapcsolt kereskedő töltötte ki.

(16)

Emellett hiánytalanul kitöltött kérdőívet küldött vissza egy analóg országbeli gyártó.

(17)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az okozott kár megismétlődésének a valószínűségét, valamint hogy meghatározza a Közösség érdekeit. Ellenőrző látogatásokat tettek a következő vállalatok telephelyein:

(18)

Az érintett termék az Ukrajnából származó, a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 91 KN-kóddal bejelentett, 80 tömegszázalékot meghaladó ammóniumnitrát-tartalmú szilárd műtrágya. Az ammónium-nitrát a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya. Ammóniából és salétromsavból gyártják, nitrogéntartalma szemcsézett vagy granulált formában meghaladja a 28 tömegszázalékot.

(19)

Megjegyzendő, hogy az érintett termék körét a 945/2005/EK rendelet pontosította.

(20)

Amint az eredeti vizsgálatban megállapították, ez a felülvizsgálat megerősítette azt, hogy az ammónium-nitrát olyan nyersanyag, amelynek minősége és alapvető tulajdonságai a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapították, hogy az érintett termék és az exportáló gyártók által előállított, valamint belföldi piacukon és harmadik országoknak értékesített termékek, a közösségi gyártók által előállított és a közösségi piacon értékesített, valamint az analóg ország gyártója által előállított és az analóg ország belföldi piacán értékesített termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(21)

Az érintett terméket előállító ukrajnai gyártók közül három működött együtt a vizsgálatban. Az együttműködő gyártók közül kettő exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt. Létezik legalább egy, az érintett terméket előállító, együtt nem működő ukrajnai gyártó.

(22)

Az exportáló gyártók által a Közösségbe irányuló kivitelre vonatkozóan szolgáltatott adatoknak és az Eurostat által szolgáltatott teljes behozatali mennyiségnek az összehasonlítása azt mutatta, hogy a két exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt az Ukrajnából történő teljes közösségi behozatal 60 %-át tette ki. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy az érintett behozott termék fennmaradó 40 %-ának nagy részét 2004 decemberében számlázták (és így az együttműködő gyártók nem számoltak be róla), ugyanakkor a felülvizsgálati időszakban vitték be a Közösségbe (és így a behozatali statisztikába belefoglalták). A 2005 decemberében számlázott, és a Közösségbe 2006 januárjában érkezett behozatal ugyanakkor jelentéktelen volt. Ennek alapján kijelenthető, hogy a felülvizsgálati időszakban az Ukrajnából származó teljes közösségi behozatal 85–90 %-a az együttműködő gyártóktól származott. Az együttműködés szintje tehát magas.

(23)

Az Ukrajnából származó érintett termék teljes behozatala a közösségi piac egészéhez mérten alacsony, azaz 1 %-nál kevesebb volt.

(24)

Mivel a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor Ukrajnát még nem tekintették piacgazdasági berendezkedésű országnak (7), a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy harmadik, piacgazdasági berendezkedésű ország gyártójának adatai alapján kellett meghatározni. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az Egyesült Államokat vagy Romániát javasolták megfelelő analóg országnak. Megjegyezendő, hogy az eredeti vizsgálatban Lengyelországot jelölték ki analóg országnak. Miután Lengyelország 2004 májusában belépett az Európai Unióba, ez a választás többé nem lehetséges. Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen az Egyesült Államoknak vagy Romániának analóg országként történő kiválasztásával kapcsolatban.

(25)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzététele után elvégzett elemzés azonban kimutatta, hogy a romániai ammóniumnitrát-piacot az Ukrajnából és Oroszországból származó behozatal uralja, míg a romániai gyártók exportorientáltak, és csupán jelentéktelen mennyiséget értékesítenek belföldi piacukon. Ennek alapján az a döntés született, hogy Románia belföldi piacának fent említett szerkezete miatt ez az ország nem a legmegfelelőbb analóg ország lenne.

(26)

Csupán egyetlen együttműködő gyártó tett erre vonatkozóan észrevételeket. Ezen együttműködő gyártó Algériát javasolta analóg országnak, a fő nyersanyaghoz, a gázhoz történő hozzáférése miatt. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a földgázkitermelő telepek megléte vagy hiánya nem kulcsfontosságú tényező az analóg országként történő kiválasztáshoz. A fő kérdés az, hogy a gázárak a piaci értéket tükrözik-e. A gázárral kapcsolatos kettős árképzés Algériában egyértelműen azt jelzi, hogy ez nem így történik, ezért Algéria analóg országként történő kiválasztása kevésbé lenne megfelelő. Megjegyzendő továbbá, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna egyaránt földgáztermelő és nettó földgázimportáló, míg Algéria nettó földgázexportáló ország. Ebben a tekintetben az Egyesült Államok jobban hasonlít Ukrajnára, mint Algéria.

(27)

Azt is állították továbbá, hogy az Egyesült Államok nem lenne megfelelő analóg ország, mivel a felülvizsgálati időszak alatt a belföldi gázárak túl magasak voltak. Ebben a tekintetben megjegyezendő, hogy bár a felülvizsgálati időszak utolsó negyedében a természeti katasztrófák miatt a gázárak nagyon magasak voltak, ezt a helyzetet könnyen ki lehet igazítani, amint azt az alábbi (35) preambulumbekezdésben látni fogjuk.

(28)

Az Egyesült Államok kiválasztását a termelési folyamat tekintetében is kétségbe vonták. Állítások szerint az algériai termelési folyamat jobban hasonlít az ukrajnaihoz. A gyártó azonban állítását nem támasztotta alá.

(29)

Állítások szerint ráadásul az algériai termelési, felhasználási és fogyasztói keresleti szint jobban hasonlít az ukrajnaihoz. A rendelkezésre álló információk szerint az algériai termelés (8) és belföldi felhasználás (9) egyaránt jelentéktelen. Másrészről Ukrajna és az Egyesült Államok termelése és belföldi piaca egyaránt jelentős.

(30)

Az Egyesült Államokat illetően – annak ellenére, hogy az érintett országból származó ammónium-nitrát behozatalára dömpingellenes intézkedések voltak hatályban – nyitott, versenyképes piacról van szó, ahol számos belföldi gyártó néz szembe az egyéb harmadik országokból származó külföldi behozatalból eredő jelentős versennyel. Az egyesült államokbeli gyártók belföldi értékesítései továbbá reprezentatívak, és a nyersanyagokhoz történő hozzáférésük hasonlít az ukrajnai gyártókéhoz.

(31)

A vizsgálat tehát megállapította, hogy megfelelő analóg országként az Egyesült Államokat kell használni. Ennek következtében a számításokat a kérdőívet kitöltő egyetlen egyesült államokbeli gyártótól származó, ellenőrzött információk alapján végezték.

(32)

Mivel a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor Ukrajnát még nem tekintették piacgazdasági berendezkedésű országnak, az Ukrajnára vonatkozó rendes értéket egy egyesült államokbeli gyártótól kapott adatok alapján kellett megállapítani, amint ez a fenti (31) preambulumbekezdésben is szerepel.

(33)

A két együttműködő gyártónak a Közösségbe irányuló kivitele alapján állapították meg azt, mennyire reprezentatív a hasonló terméknek ez egyetlen analóg országbeli együttműködő gyártó általi belföldi értékesítése. Megjegyzendő, hogy kizárólag egy terméktípust exportáltak a Közösségbe. Ezért terméktípusonkénti elemzés nem történt.

(34)

A hasonló terméknek az egyetlen analóg országbeli együttműködő gyártó általi belföldi értékesítését reprezentatívnak találták, mivel szignifikánsan meghaladta a két együttműködő exportáló gyártó által a Közösségbe exportált ammónium-nitrát mennyiségét.

(35)

Annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, vajon az egyesült államokbeli gyártó belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében valósult-e meg, a belföldi eladási árakat összehasonlították a termelési költséggel. Az egyesült államokbeli gyártó termelési költségének megállapításakor kiderült, hogy azt a felülvizsgálati időszak utolsó negyedében jelentkező természeti katasztrófák befolyásolták. Az e gyártó által közzétett információk szerint „a Mexikói-öbölben végigsöprő hurrikánok a felülvizsgálati időszak harmadik negyedében pusztítást végeztek a földgázpiacon és negatívan befolyásolták az utolsó negyedévi és az egész évi eredményeinket (10).” A tőzsdén jegyzett amerikai olajárak (11) augusztus (12) és október (13) között – amíg a Katrina (2005. augusztus 23.–31.) és a Rita (2005. szeptember 17.–26.) nevű hurrikán a Mexikói-öbölben pusztított – megkétszereződtek. Mivel a földgáz az ammóniumnitrát-termelés legköltségesebb tényezője, a hatás jelentős volt, és mesterségesen magas számtanilag képzett rendes értékhez vezetett volna. Ezért úgy döntöttek, hogy a 2005 utolsó negyedévére vonatkozó termelési költséget a gyártó által a 2005 első három negyedévében fizetett átlagos olajárak felhasználásával kell kiszámítani.

(36)

A fentiek alapján a belföldi értékesítések nagy része nyereségesnek számít, következésképpen a rendes érték az első független belföldi vevőnek felszámított belföldi eladási árak alapján került megállapításra. Mivel az ukrajnai exportáló gyártók csak egy típusú terméket exportáltak a Közösségbe a felülvizsgálati időszak alatt, ezért az elemzés erre a terméktípusra korlátozódott.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárat a Közösségbe exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árra történő hivatkozással határozták meg. Az exportáló gyártók valamennyi értékesítése közvetlenül független fogyasztókhoz irányult a Közösségben.

(38)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azon eltéréseket, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően adott esetben elvégezték a kiigazításokat a szállítás, a kezelés, a rakodási és kiegészítő költségek, a hitelezés és a jutalékok eltérései vonatkozásában, és e kiigazításokat hiteles bizonyítékokkal támasztották alá.

(39)

Mivel e vizsgálatban Ukrajna nem tekinthető piacgazdasági berendezkedésű országnak, az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagárának összehasonlításán alapuló országos dömpingkülönbözetet állapítottak meg. A fenti (22) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az együttműködés jelentős volt.

(40)

A fenti összehasonlítás kimutatta, hogy a dömping némileg alacsonyabb szintű volt a felülvizsgálati időszakban (30–40 % körül), mint az eredeti vizsgálatban. Ugyanakkor mivel a felülvizsgálati időszakban a Közösségbe irányuló ukrajnai export korlátozott volt, az elemzés leginkább arra összpontosított, hogy a dömping milyen valószínűséggel folytatódik vagy ismétlődik meg.

(41)

Az érintett időszakban a három együttműködő gyártó termelése állandó volt. Ugyanebben az időszakban termelési kapacitásuk is egyenletes maradt. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén körülbelül 600 000–700 000 tonna olyan szabad kapacitással (a közösségi felhasználás 8–10 %-a) rendelkeznének, amellyel a közösségi piacra irányuló exportot jelentős mennyiséggel megnövelnék. Ráadásul létezik legalább egy másik ismert olyan ukrajnai gyártó, aki az érintett termék előállítója, és aki nem működött együtt a vizsgálat során. Noha nem ismerjük ezen együtt nem működő gyártó szabad kapacitását, nem lehet kizárni azt, hogy ez szintén jelentős, mivel a három együttműködő gyártó szabad kapacitása átlagosan 30 %.

(42)

Az érintett időszakban a három együttműködő gyártó belföldi értékesítése a termelési kapacitás körülbelül 30–40 %-át tette ki. Nehéz volna ezért elképzelni, hogy az ukrajnai belföldi piac e szabad termelési kapacitás nagy részét fel tudná venni, így a termelés bárminemű növekedése valószínűleg exporthoz vezetne.

(43)

Dömpingellenes intézkedések hiányában így e szabad kapacitás jelentős részét a Közösségbe exportálnák.

(44)

Az együttműködő ukrajnai gyártók harmadik országokba irányuló exportértékesítéseinek elemzése azt mutatta, hogy ezek átlagosan 20–30 %-kal alacsonyabb árakon történtek (ha az ukrajnai határparitáson számított DAF/FOB árakat hasonlítjuk össze), mint a felülvizsgálati időszakban a Közösségbe irányuló értékesítések. Ráadásul a belföldi értékesítések is a közösségi eladási áraknál 20–30 %-kal alacsonyabb árakon történtek. Úgy tűnik ezért, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a harmadik országokba irányuló exportot a Közösségbe irányítanák át, hogy így a magasabb árakból és a jobb különbözetekből fakadó előnyökhöz jussanak.

(45)

Megjegyezendő azonban, hogy a földgáz ukrajnai importárai a felülvizsgálati időszak óta jelentősen megnövekedtek. Mivel a földgáz az ammóniumnitrát-termelés legköltségesebb tényezője, nem kizárt, hogy az ukrajnai gyártóknak fel kell majd emelniük a harmadik országokba irányuló exportáraikat, ami jelentősen csökkentené a fenti (44) preambulumbekezdésben említett, a harmadik országokba, valamint a Közösségbe irányuló értékesítések közötti árkülönbséget. Előzetes bizonyíték (14) támasztja alá e különbség csökkenését.

(46)

A vizsgálat kimutatta, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére két együttműködő gyártó is folytatta a dömpinget. Nem kizárt az sem, hogy a jelenleg harmadik országokba értékesített mennyiségeket a Közösségbe fogják átirányítani.

(47)

Továbbá az együttműködő exportáló gyártók harmadik országbeli piacokra irányuló exportárainak súlyozott átlaga szintén jelentősen alacsonyabb, mint a Közösségben elterjedt árszint. A jelentős szabad kapacitással együtt ez arra ösztönzi az ukrajnai exportáló gyártókat, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a közösségi piac felé forduljanak, valószínűleg dömpingelt árakkal.

(48)

A Közösségen belül 14 gyártó állít elő hasonló terméket, akik az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a hasonló termék teljes közösségi termelését alkotják.

(49)

Meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálathoz képest a „Hydro Agri” elnevezésű vállalatok neve „Yara”-ra módosult. Az Európai Unió 2004-es bővítésével a 14 vállalatból öt a közösségi gazdasági ágazat részévé vált.

(50)

A 14 közösségi gyártó közül 10 vállalat működött együtt a vizsgálatban, és a felülvizsgálati kérelem mindegyiket említette. A fennmaradó négy gyártó (a továbbiakban: más közösségi gyártók) a határidőkön belül jelentkeztek és elküldték a mintavétel céljából kért információkat. Ugyanakkor a továbbiakban nem tanúsítottak együttműködést. Ennek megfelelően a 10 együttműködő gyártó a következő:

(51)

Mivel a felülvizsgálati időszak során ez a 10 gyártó tette ki a teljes közösségi termelés 70 %-át, úgy tekinthető, hogy a fenti 10 közösségi gyártó termelése teszi ki a hasonló termék teljes közösségi előállításának jelentős hányadát. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot, és a továbbiakban közösségi gazdasági ágazatként történik rájuk hivatkozás.

(52)

A fenti (11) és (14) preambulumbekezdésben jelzettek szerint egy négy vállalatból álló minta kiválasztására került sor. Valamennyi kiválasztott közösségi gyártó együttműködést tanúsított, és a megadott határidőkön belül elküldte a kitöltött kérdőívet. Ezenkívül a fennmaradó hat együttműködő gyártó rendben szolgáltatta a kárelemzéshez szükséges bizonyos általános adatokat.

(53)

A feltételezett közösségi felhasználást a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő értékesítéseinek mennyisége, a más közösségi gyártók közösségi piacon történő értékesítéseinek mennyisége és az EU teljes behozatalára vonatkozó Eurostat-adatok alapján állapították meg. Mivel 2004-ben sor került az Európai Unió bővítésére, az elemzés egyértelműsége és egységessége kedvéért a felhasználást az EU-25 piaca alapján állapították meg az érintett időszak egészére.

(54)

2002 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi felhasználás kis mértékben, 1 %-kal csökkent. A 2003-ban feljegyzett 4 %-os növekedés 2004-ben megállt, ami stabilizációt jelez, míg a felülvizsgálati időszakban feljegyzett csökkenés (– 1 %) csökkenő tendenciára utal.

(55)

A mennyiség, a piaci részesedés és az Ukrajnából származó behozatal importárai az alábbiakban meghatározottak szerint alakultak. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

(56)

Az Ukrajnából behozott mennyiség az érintett időszakban egyenletesen csökkent. Piaci részesedése a 2002. évi 2,7 %-ról a felülvizsgálati időszakban 0,8 %-ra csökkent. Az árak az érintett időszakban 88 EUR/tonnáról 122 EUR/tonnára emelkedtek. E változás a (73) preambulumbekezdésben is bemutatott kedvező piaci feltételeket tükrözi.

(57)

A felülvizsgálati időszakban tapasztalt alákínálási árszint kiszámítása céljából a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolt fogyasztóinak gyártelepi árait hasonlították össze az érintett ország együttműködő exportáló gyártóinak CIF közösségi határparitáson számított – megfelelően kiigazított – importárával a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Az összehasonlítás kimutatta, hogy az Ukrajnából származó behozatal 10–15 %-kal alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(58)

Az érintett időszakban a más harmadik országokból származó behozatal mennyiségét a lenti táblázat tartalmazza. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák szintén az Eurostat adatain alapulnak.

(59)

Először is meg kell jegyezni, hogy 2002 és a felülvizsgálati időszak között Grúzia kivételével a fenti országok mindegyike csökkentette behozatali mennyiségét; Grúzia kis mértékben, 1,1 %-ról (2002) 2 %-ra (felülvizsgálati időszak) növelte közösségi piaci részesedését. Az exportárak vonatkozásában Oroszország és Románia kivételével a fenti országok mindegyike a közösségi gazdasági ágazat árainál magasabb áron exportált a Közösségbe a felülvizsgálati időszakban, és bizonyos esetekben az érintett időszakban is. 2002 áprilisa óta a 658/2002/EK tanácsi rendelet (15) értelmében az Oroszországból történő behozatalra 47,07 EUR/tonna dömpingellenes vám vonatkozik. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az importárak az érintett időszakban (kivéve a felülvizsgálati időszakban) egyenletesen alacsonyabbak voltak az Ukrajnából származó behozatal árainál. A romániai árak alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál, ugyanakkor a behozatali mennyiség 187 ezer tonnáról (2002) 111 ezer tonnára (felülvizsgálati időszak) csökkent, ami a 2,4 %-os alacsony piaci részesedésről (2002) 1,5 %-osra (felülvizsgálati időszak) történő csökkenését jelentette.

(60)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(61)

Megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat együttműködő gyártói közül három a hasonló terméket további feldolgozásnak veti alá kevert- és műtrágya termékek létrehozása céljából, amelyek olyan feldolgozott nitrogéntartalmú műtrágyák, amelyek a nitrogénen kívül egyéb elsődleges műtrágya-alapanyagot: vízben oldódó foszfort és/vagy vízben oldódó káliumot tartalmaznak. Ezek a termékek, amelyek ammóniumnitrát-tartalma 80 tömegszázaléknál kevesebb, nem versenyeznek a piacon a hasonló termékkel.

(62)

Az ammóniumnitrát-termelésnek a saját szükséglet kielégítésére szolgáló felhasználása nem a szabad piacon történik, és így nincs közvetlen versenyben az érintett termék behozatalával. Megvizsgálták tehát, hogy a hasonló termék közösségi gazdasági ágazat által történő termelésének további alkalmazását hogyan és milyen mértékben kell figyelembe venni az elemzés során. Mivel a vizsgálat azt mutatta, hogy kötött felhasználás a közösségi gazdasági ágazat termelésének jelentéktelen hányadában (azaz legfeljebb 2 %-ban) történik, nem volt az szükség a szabad és a kötött piac szétválasztására. Az egyértelműség és az egységesség kedvéért ugyanakkor az alábbi (64) preambulumbekezdés megadja a közösségi gazdasági ágazat által termelt, és a saját szükséglet kielégítésére szolgáló ammónium-nitrát mennyiségét.

(63)

A bevált gyakorlatnak megfelelően abban az esetben, amikor mintavétel történik, bizonyos kármutatókat (termelés, termelési kapacitás, készletek, értékesítés, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) a közösségi gazdasági ágazat egészére nézve elemeznek, míg az egyes vállalatokkal kapcsolatos kármutatókat, vagyis az árat, a termelési költségeket, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzforgalmat és a tőkebevonási képességet a mintában szereplő közösségi gyártók szintjén összegyűjtött információ alapján vizsgálják meg.

(64)

A közösségi gazdasági ágazat termelése 2002 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt, vagyis a 2002-es mintegy 5,1 millió tonnás szintről a felülvizsgálati időszak alatt 5,4 millió tonnára emelkedett. A saját szükséglet kielégítésére szolgáló termelés az érintett időszakban lényegében állandó és nagyon alacsony maradt, ami azt mutatja, hogy nem befolyásolhatja a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzetét.

(65)

Az érintett időszakban a termelési kapacitás állandó volt. Tekintettel a termelés növekedésére, az ebből adódó kapacitáskihasználás a 2002-es 52 %-os szintről a felülvizsgálati időszakra 56 %-os szintre emelkedett. Amint az az eredeti vizsgálatban már említésre került, a kapacitáskihasználásra a termelés e típusában és e gazdasági ágazatban hatással lehet olyan egyéb termékek előállítása, amelyeket ugyanazon gyártóberendezésekkel állítanak elő, így ez a kármutató kevésbé mérvadó.

(66)

A közösségi gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2002 és a felülvizsgálati időszak között 10 százalékponttal csökkent. A 2003-ban és 2004-ben megfigyelt gyors csökkenés oka az értékesítések növekedése – különösen a közösségi gazdasági ágazat exportjai (lásd az alábbi preambulumbekezdést) –, nem pedig a termelési mennyiség növekedése.

(67)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon végzett értékesítései 2002-től a felülvizsgálati időszakig 13 %-kal növekedtek. Ezt a változást a közösségi piacon megfigyelt felhasználás kis mértékű csökkenésének összefüggésében kell szemlélni.

(68)

A közösségi gazdasági ágazat által képviselt piaci részesedés 2002 és a felülvizsgálati időszak között növekedett. Ez azt jelentette, hogy a közösségi gazdasági ágazat az érintett időszakban több mint 8 százalékpontnyi piaci részesedést nyert.

(69)

Az érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat a kissé zsugorodó piacon piaci részesedést nyert.

(70)

A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2002 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal csökkent, míg a termelés növekedett; ez a gazdasági ágazat azon célját tükrözi, hogy termelékenységét és versenyképességét folyamatosan növelje.

(71)

A közösségi gazdasági ágazat egyes alkalmazottaira eső éves termelés 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen nőtt, ami a foglalkoztatás csökkentése és a közösségi gazdasági ágazat termelésének növekedése által együttesen gyakorolt kedvező hatásról árulkodik.

(72)

A jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása az Ukrajnából származó behozatal jelenlegi kis mennyiségéből adódóan jelentéktelennek tekinthető, és a mutató nem mérvadó.

(73)

A mintában szereplő közösségi gyártók átlagos nettó eladási árai 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban jelentősen emelkedtek, tükrözve az ammónium-nitrát kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanezen időszakban.

(74)

2002 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagbér 9 %-kal nőtt (lásd az alábbi táblázatot). Figyelembe véve az inflációs rátát és a foglalkoztatás általános csökkenését, ez a növekedés mérsékeltnek mondható.

(75)

A mintában szereplő négy gyártó által előállított hasonló termékhez kapcsolódó éves beruházások az érintett időszakban kedvezően alakultak, vagyis 69 %-kal emelkedtek, noha megfigyelhetők voltak bizonyos ingadozások. E beruházások főleg a gépek modernizálására vonatkoztak. Ez a közösségi gazdasági ágazat arra irányuló erőfeszítéséről tanúskodik, hogy folyamatosan javítson termelékenységén és versenyképességén. Az eredmények a termelékenység alakulásával kapcsolatban nyilvánvalóak, hiszen a termelékenység ugyanezen időszakban jelentősen növekedett (lásd a fenti (71) preambulumbekezdést).

(76)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége 2003 óta fokozatos javulást mutat, és a felülvizsgálati időszak során a 8,2 %-os szintet érte el. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy káros dömping hiányában 8 %-os haszonkulcs érhető el. A befektetések megtérülése – a befektetések nettó könyv szerinti értékére jutó eredmény százalékában kifejezve – nagyjából a jövedelmezőségi tendenciát követte a teljes érintett időszak során.

(77)

A pénzáramlás az érintett időszakban 13 százalékponttal nőtt. Ez összhangban van az általános nyereségesség alakulásával az érintett időszakban.

(78)

A vizsgálat nem tárt fel semmiféle olyan nehézséget, amellyel a mintában szereplő közösségi gyártóknak a tőkebevonás terén szembe kellett volna nézniük. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel e vállalatok közül több is nagyobb csoport tagja, tevékenységeiket csoportjaikon belül cash pooling rendszerben vagy az anyavállalattól kapott, csoporton belüli kölcsönök formájában finanszírozzák.

(79)

2002 és a felülvizsgálati időszak között valamennyi mutató kedvezően alakult: a közösségi gazdasági ágazat termelési mennyisége nőtt, a közösségi gazdasági ágazat egységenkénti eladási ára és eladási mennyisége emelkedett, nyereségessége pedig az árakkal összhangban jelentősen javult. A beruházások megtérülése és a pénzáramlás szintén kedvező alakulást mutatott. A bérek kis mértékben emelkedtek, és a közösségi gazdasági ágazat folytatta beruházásait.

(80)

A közösségi piaci részesedés ezenkívül a kissé zsugorodó piacon 9 %-kal emelkedett. A termelékenység is jelentősen növekedett, ami a termelés pozitív változását és a közösségi gazdasági ágazat azon erőfeszítéseit tükrözi, hogy beruházások segítségével javítsa a termelést.

(81)

Általában elmondható, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete – összehasonlítva az érintett országból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2001-ben történő bevezetése előtt fennálló helyzettel – jelentősen javult. Az intézkedések ezért egyértelműen kedvező hatást gyakoroltak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(82)

Azt a következtetést vonták le tehát, hogy az intézkedések kivetését megelőző időszakhoz képest a közösségi gazdasági ágazat helyzete az érintett időszakban fokozatosan javult.

(83)

Mivel az érintett országból származó behozatal jelenleg nem okoz jelentős kárt, az elemzés a kár megismétlődésének valószínűségére összpontosított. E tekintetben két fő paramétert vizsgáltak meg: i. az érintett ország lehetséges exportjának mennyiségét és árait, ii. az érintett ország feltételezett exportmennyiségének és árának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(84)

Amint azt a (41) preambulumbekezdésben részleteztük, az együttműködő ukrajnai gyártók körülbelül 600 000–700 000 tonna szabad kapacitással rendelkeznek, ami a közösségi piac 8–10 %-át teszi ki. A többletkapacitás azt jelzi, hogy az ukrajnai gyártóknak lehetőségük van jelenlegi ammóniumnitrát-termelésük, így -exportjuk növelésére is.

(85)

A belföldi piac viszonylag kis mérete miatt ezenkívül az ukrajnai gyártók erősen függnek a harmadik országokba irányuló exportjuktól. Az alábbi táblázatban bemutatottaknak megfelelően 2005-ben a harmadik országokba irányuló ukrajnai export összesen körülbelül 847 ezer tonna volt, ami a közösségi piac 11 %-át teszi ki.

(86)

Amint az a táblázatból kiderül, 2004 és 2005 között Ukrajna növelte a harmadik országokba irányuló ammóniumnitrát-exportjának mennyiségét. Ezek az exportok lényegesen alacsonyabb árakon történtek, mint a Közösségbe irányuló exportok.

(87)

Ebben az összefüggésben a közösségi piac az árak tekintetében vonzónak tűnhet az ukrajnai exportáló gyártók számára, összehasonlítva az összes egyéb exportpiaccal. Ennek alapján várható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a harmadik országokba exportált mennyiség jelentős részét valószínűleg a közösségi piacra irányítanák át, a harmadik országokba és a Közösségbe irányuló árak különbségének a fenti (45) preambulumbekezdésben említett csökkenésére vonatkozó előzetes jelzések ellenére. A közösségi piac relatív közelsége (az egyéb exportpiacokhoz képest) szintén vonzóbbá tenné a közösségi piacot és ezáltal az ukrajnai gyártók harmadik országokba irányuló jelenlegi importjának átirányításához vezetne.

(88)

Figyelembe véve az ukrajnai gyártók jelenlegi gyenge piaci helyzetét az Európai Közösségben, az ukrajnai exportőröknek vissza kellene szerezniük az elvesztett piaci részesedést vagy ki kellene szélesíteniük vásárlói bázisukat, és mindezt valószínűleg a felülvizsgálati időszakban megállapított dömpingelt árakon tennék.

(89)

A kérelmező azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat haszonkulcsa az érintett időszakban valójában igen alacsony volt, és csak a felülvizsgálati időszakban érte el a 8 %-os arányt. Azzal érvelt továbbá, hogy a tőkeérzékeny gazdasági ágazatok – mint például a műtrágya-ágazat – ilyen haszonkulcs mellett hosszú távon nem életképesek, azaz nem képesek a tőkét és valamennyi műveletet fenntartani és helyettesíteni. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálatban szereplő kárt nem okozó 8 %-os haszonkulcs olyan rendes haszonkulcsnak tekinthető, amelyet az ilyen típusú gazdasági ágazat káros dömping hiányában elérhet. Szintén az eredeti vizsgálat alatt azonban megállapították, hogy a többek között az Ukrajnából származó káros dömping miatt a nyereségesség 12,4 %-ra csökkent. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezért komoly annak a veszélye, hogy a nyereségesség a kárt nem okozó arány alá csökkenjen.

(90)

Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban a közösségi piacra irányuló ukrajnai összexport körülbelül 80 %-a kötelező árajánlat keretében történt. Az árak azonban a kötelezettségvállalás keretében megállapított minimum importárnál 20–25 %-kal magasabbak voltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az árajánlatra mennyiségi felső határ vonatkozott, így nem lehetett általános következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy milyen lett volna az exportőrök árpolitikája az ilyen mennyiségi felső határ hiányában.

(91)

A fentiek alapján valószínű, hogy az intézkedés hatályvesztése esetén jelentős mennyiségű Ukrajnában gyártott ammónium-nitrátot irányítanának át a közösségi piacra dömpingelt áron, amellyel jelentősen alákínálnának a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(92)

Figyelembe véve a fent említett valószínűséget, amely szerint az Ukrajnából származó exportmennyiség dömpingelt és alákínáló árakon történő értékesítése jelentősen megnövekszik a közösségi piacon, a közösségi gazdasági ágazatnak jelentősen csökkentenie kellene eladási árait annak érdekében, hogy vásárlóit megtartsa. Ez különösen azért igaz, mert az ammónium-nitrát ingadozó árú termék, amelynek árait jelentősen befolyásolhatja a közösségi gazdasági ágazat árainak alákínáló, dömpingelt áron történő behozatal mennyisége. A haszon tehát erősen csökkenne, mivel a közösségi gazdasági ágazat teljesítményének jelenlegi javulása az értékesítési áraknak köszönhető, amely főként a 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban jelentkező kedvező piaci feltételeket tükrözi.

(93)

Az érintett időszak utolsó két évére jellemző kedvező piaci feltételek tekintetében meg kell jegyezni, hogy az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések mellett fontos szerepet játszottak abban, hogy az árak magas szinten maradtak. Az említett időszakban a világpiaci kereslet-kínálat arányának eredményeként valamennyi nitrogéntartalmú műtrágya ára magas volt. Az ammónium-nitrát a többi nitrogéntartalmú műtrágyához hasonlóan olyan árucikk, amelynek árazását számos tényező befolyásolja: az ingadozó gázár, amely a legfontosabb költségelemként jelentős hatást gyakorol a kínálatra, az időjárási feltételek, a termény és a vetőmagkészlet szintje, amely csökkentheti vagy fokozhatja a keresletet. A nitrogéntartalmú műtrágyák kereslete terén – különös tekintettel a közösségi piacra – a következő években kis mértékű csökkenés várható (17). E magas árak fenntartása ezért a szűkös kínálattól függ, aminek a valószínűsége a vizsgálat tanúsága szerint meglehetősen kicsi, figyelembe véve az érintett ország szabad kapacitását és annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálati időszak során harmadik országba irányuló kivitelük egy részét a Közösségbe irányítanák át. Mivel az ukrajnaiak árai jelentősen alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak, az Ukrajnából származó importmennyiségek valószínűsíthető növekedése arra fogja kényszeríteni a közösségi gazdasági ágazatot, hogy vagy jelentősen csökkentse árait, (és így nyereségét is), vagy pedig jelentős piaci részesedést (és ezáltal bevételt) veszítsen, vagy esetleg mindkettőt tegye meg. A közösségi gazdasági ágazat sikeres helyreállítási folyamata valószínűleg csak részben tudná ellensúlyozni az ilyen valószínűsíthető árcsökkentést, és az egész talpraállási folyamat veszélybe kerülne. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése következtében a közösségi gazdasági ágazat általános teljesítménye romlana.

(94)

A fentiek arra engednek következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országból származó kivitel nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben és olyan dömpingelt árakon történne, amely alákínálna a közösségi gazdasági ágazat árainak. Ez minden valószínűség szerint piaci árleszorító tendenciát hozna létre, ezzel várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorolva a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. Ez pedig hátráltatná a 2004-ben és a felülvizsgálati időszak során elért pénzügyi talpraállást, és a kár valószínű megismétlődéséhez vezetne.

(95)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdek meghatározásakor figyelembe vették az összes különféle érdekeket.

(96)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották a Közösség érdekével ellentétesnek. Továbbá e vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már léteztek dömpingellenes intézkedések, így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt nemkívánatos hatásait.

(97)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben az adott esetben az intézkedések fenntartása ellentétes a közösségi érdekkel.

(98)

A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes ágazatnak bizonyult. Ezt megerősítette gazdasági helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2001-es bevezetése után megfigyelt pozitív fejlődése. A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége különösen 2002 és a felülvizsgálati időszak között javult és sikeresen helyreállt.

(99)

Megalapozottan várható tehát, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak továbbra is hasznára válnak a jelenleg alkalmazott intézkedések, és nyereségessége fenntartásával és stabilizálásával helyzete még inkább javul. Ha az intézkedéseket nem tartják fenn, valószínű, hogy az érintett országból származó, megnövekedett mennyiségű, dömpingelt árú behozatal jelenik meg, amely az eladási árakra leszorító nyomást gyakorolva kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak, ezzel veszélybe sodorva annak jelenleg kedvező pénzügyi helyzetét.

(100)

A fenti (11) preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy importőr jelezte, hogy hajlandó szerepelni a mintában, és benyújtotta a mintára vonatkozó formanyomtaványban kért alapinformációkat. Az említett importőr ugyanakkor a felülvizsgálati időszakban semmilyen importőri tevékenységet nem végzett.

(101)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy az intézkedések bevezetésének hatása annyiban nem lenne jelentős, hogy a behozatal továbbra is folytatódna, de immár kárt nem okozó árakon, illetve hogy az importőrök rendszerint nemcsak ammónium-nitráttal kereskednek, hanem jelentős mértékben más műtrágyákkal is. Az érintett országból származó és az érintett időszakban történő behozatal csökkenő tendenciája arra enged következtetni, hogy egyes importőrökre valóban kedvezőtlen hatással volt az intézkedések bevezetése, amint azt az 1629/2000/EK bizottsági rendelet (18) (52) preambulumbekezdése jelzi. Az importőrök együttműködésének hiányában azonban – ami lehetetlenné tette bárminemű olyan meggyőző bizonyíték megállapítását, amely a jelentős kedvezőtlen hatást bizonyította volna – azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések bevezetése láthatólag általánosságban korlátozott hatással volt az importőrök/kereskedők nagy részére.

(102)

Nem áll rendelkezésre olyan megbízható információ, amely azt jelezné, hogy az intézkedések fenntartása jelentős negatív hatással lenne az importőrökre vagy kereskedőkre.

(103)

Az ammónium-nitrát felhasználói közösségi gazdálkodók. Az eredeti vizsgálatban azt a következtetést vonták le, hogy mivel az ammónium-nitrát költségének a gazdálkodókra gyakorolt hatása elhanyagolható, kicsi a valószínűsége annak, hogy e költségek emelkedése jelentős kedvezőtlen hatással legyen rájuk. Az, hogy e felülvizsgálat keretében egyetlen felhasználó vagy felhasználói szervezet sem bocsátott rendelkezésre a fenti megállapításnak ellentmondó információt, megerősíteni látszik a következőket: i. az ammónium-nitrát költsége e gazdálkodók teljes termelési költségének igen kis hányadát alkotja; ii. a jelenleg hatályos intézkedéseknek nem volt jelentős negatív hatása gazdasági helyzetükre; és iii. az intézkedések fenntartása nem érintené hátrányosan a gazdálkodók pénzügyi érdekeit.

(104)

A fentiekre való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(105)

Minden felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Egyúttal határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(106)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezen intézkedések specifikus vámokból állnak.

(107)

Mint ahogyan azt már a (45) preambulumbekezdésben részleteztük, a földgáz ukrajnai importárai a felülvizsgálati időszak óta jelentősen megnövekedtek, és az elkövetkezendő években valószínűleg fokozatosan megközelítik a nemzetközi árakat. Emellett a (32) preambulumbekezésben bemutatottaknak megfelelően a dömping megállapítása egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország gyártóitól kapott adatok segítségével megállapított normál értéken alapult. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása után Ukrajna megkapta a piacgazdasági státust. Figyelembe véve e tényt, és mivel a földgáz az ammóniumnitrát-termelés legköltségesebb tényezője, lehetséges, hogy a dömpingnek az ukrajnai exportőrök adatai segítségével egy későbbi időpontban megállapított normál érték alapján történő felülvizsgálata után az e felülvizsgálatban kapott eredményektől különböző eredményeket kapnánk. Hasonlóképpen, a termelési költségeknek a belföldi gázárak változásai okozta növekedése által az importárakra gyakorolt hatás e felülvizsgált dömping lehetséges káros hatásait is befolyásolná. Helyénvalónak tűnik tehát az intézkedések fenntartásának két évre történő korlátozása, az alaprendelet 11. cikke egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül,

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/22

(1)

A 41/2007/EK rendelet a 2007. évre rögzíti az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket és kapcsolódó feltételeket.

(2)

A Közösség, a Feröer-szigetek, Izland, Norvégia és az Orosz Föderáció a 2007. január 18-án tartott konzultációt követően megállapodásra jutott az Atlanti-óceán északkeleti részén élő atlanti-skandináv (tavasszal ivó norvég) heringállományra vonatkozó halászati lehetőségekről. A 2007. évre vonatkozó teljes fogási korlátozást 1 280 000 tonnában határozták meg, amely teljes mértékben összhangban áll a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos véleményével. Az említett megállapodást be kell építeni a közösségi jogba.

(3)

A 41/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/24

(1)

A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló 2991/94/EK tanácsi rendelet, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1898/87/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1997. április 1-jei 577/97/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal (4) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A 2991/94/EK rendelet előírja, hogy a rendelet 1. cikkében említett termékek kereskedelmi megnevezései azok, amelyek a rendelet mellékletében szerepelnek. A szabály azonban nem vonatkozik azokra a megnevezésekre, amelyeknél a termék pontos jellege világosan kiderül annak hagyományos felhasználásából és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék jellemző minőségének leírására használják. Egyes részletes szabályokat kell megállapítani annak a rendelkezésnek az alkalmazására.

(3)

Eleget kell tenni a 2991/94/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének, amely kimondja, hogy azt a rendeletet különösen az 1898/87/EGK rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni. A két rendelet célja lényegében ugyanaz, nevezetesen elkerülni a fogyasztó megtévesztését a kérdéses termékek valódi jellegének tekintetében. Ezért a közösségi jog következetességének biztosítása érdekében a 2991/94/EK rendelet és az 1898/87/EGK rendelet részletes szabályait a „vaj” megnevezésre vonatkozóan egy egységes szövegben kell megállapítani.

(4)

A 2991/94/EK rendeletben említett eltérések hatályának egyértelmű meghatározása érdekében össze kell állítani az érintett megnevezések kimerítő listáját, az általuk említett termékek leírásával együtt.

(5)

A 2991/94/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének első francia bekezdésében meghatározott eltérés első feltétele a megnevezés hagyományos jellegére utal. Az ilyen hagyományos jelleg akkor tekinthető bizonyítottnak, ha e megnevezést 1997. április 9-ét megelőzően legalább egy emberöltőként általában elfogadott időszakon át használták. Az eltérést annak érdekében, hogy a hagyományos jelleg ne vesszen el, azokra a termékekre kell korlátozni, amelyekre a megnevezést ténylegesen alkalmazzák.

(6)

A fent említett eltérés második feltétele a 2991/94/EK rendelet mellékletében szereplő megnevezéseknek az értékesített termékek jellegzetes vonásának leírását szolgáló használatára vonatkozik. Ebben az esetben az eltérés logikusan azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket nem soroltak fel abban a mellékletben.

(7)

Az eltérő rendelkezést az 1997. április 9-én forgalomban levő termékekre kell korlátozni. A tagállamok eddig az időpontig továbbították a Bizottsághoz azoknak a termékeknek a listáját, amelyek területükön megfelelnek az eltérő rendelkezés feltételeinek.

(8)

Az 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett termékeket felsoroló, 1988. október 28-i 88/566/EGK bizottsági határozat (5) már tartalmaz a „vaj” megnevezésre vonatkozó eltéréseket és ezeket figyelembe kell venni.

(9)

A 2991/94/EK rendeletben meghatározott közösségi listán a kérdéses termékek megnevezéseit csak azon a közösségi nyelven kell felsorolni, amelyen azok a megnevezések használhatók.

(10)

A 2991/94/EK rendelet mellékletében meghatározott termékeket vagy annak a rendeletnek a 2. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének második francia bekezdésében meghatározott koncentrált termékeket tartalmazó élelmiszerek címkéjén szereplő megnevezések hivatkozhatnak az abban a mellékletben szereplő megfelelő megnevezésekre, feltéve, hogy betartják az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6). Ezért nincs szükség arra, hogy a fent említett eltérések listája említést tegyen az ilyen élelmiszerekről.

(11)

A jelenlegi technikai viszonyok figyelembevételével a pontos zsírtartalom tűréshatár nélküli feltüntetésére vonatkozó bármilyen kötelezettség jelentős gyakorlati nehézségeket jelentene. Ezért egyes külön szabályokat kell megállapítani erre vonatkozóan.

(12)

A 2991/94/EK és az 1898/87/EGK rendelet szabályozza azokat az összetett termékeket, amelyeknek lényeges része vaj. Ezeket a termékeket egységesen kell kezelni, betartva az 1898/87/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében alkalmazott megközelítést. Ezért pontosítani kell a fent említett cikk alkalmazását azokra az összetett termékekre vonatkozóan, amelyeknek lényeges része vaj, egy annak meghatározására szolgáló objektív kritérium megállapításával, hogy az összetett termék alapvető része ténylegesen vaj-e, és így a „vaj” megnevezés indokolt-e. A végtermék 75 %-os minimális tejzsírtartalma tűnik a legmegfelelőbb kritériumnak.

(13)

A 2991/94/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdése rendelkezik arról, hogy a rendelet mellékletében felsorolt kereskedelmi megnevezéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő termékekre kell fenntartani. Ezért az ilyen megnevezéseket alkalmazó védjegyeket a jövőben kizárólag az említett kritériumoknak megfelelő termékekre lehet használni.

(14)

A tényleges piaci feltételekből kiderül majd, hogy megfelelő lesz-e egy későbbi időpontban intézkedéseket hozni azokra az összetett termékekre vonatkozóan, amelyeknek fő alkotóeleme margarin vagy összetett zsírok.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az érintett irányítóbizottságok véleményével,

a)

az átlagos zsírtartalmat tizedesjegyek használata nélkül kell feltüntetni;

b)

az átlagos zsírtartalom egy százalékpontnál nagyobb mértékben nem térhet el a bejelentett százalékos értéktől. Az egyes minták két százalékpontnál nagyobb mértékben nem térhetnek el a bejelentett százalékos értéktől;

c)

az átlagos zsírtartalomnak minden esetben meg kell felelnie a 2991/94/EK rendelet mellékletében meghatározott határértékeknek.

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/30

(1)

A 2273/2002/EK bizottsági rendelet (2) a különböző szarvasmarha-kategóriákra vonatkozóan rendelkezéseket állapít meg az árak jegyzéséről a tagállamok reprezentatív piacain. Az egyes kategóriák tekintetében az árak felméréséhez nyújtandó információkra vonatkozó részletes szabályokat a rendelet mellékletei írják elő.

(2)

Írország kérésére a 2273/2002/EK rendelet I. és II. mellékletét az említett tagállamban a szarvasmarhák értékesítésének fejleményei fényében részben felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az árak felmérése továbbra is a reprezentatív piacokon alapuljon.

(3)

A 2273/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az I. melléklet E részének 1. pontja helyébe a következő lép:

„1.   Reprezentatív piacok

Legalább 2 piac”

2.

A II. melléklet D részének 1. pontja helyébe a következő lép:

„1.   Reprezentatív piacok

Legalább 2 piac”

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/31

(1)

A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletet (2) hatályon kívül helyezte és felváltotta a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK rendelet (3). E fejlemény figyelembevétele érdekében helyénvaló ezért az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (4) számos olyan rendelkezését módosítani, amelyek még mindig az 1260/2001/EK rendeletre való hivatkozásokat tartalmaznak.

(2)

Az 1043/2005/EK rendelet 3. cikke megállapítja azokat az alaptermékeket, amelyeknek meg kell feleltetni bizonyos mezőgazdasági termékeket és az alaptermékek feldolgozásából származó termékeket annak érdekében, hogy a rendelettel összhangban export-visszatérítésben részesülhessenek.

(3)

A teljes tejpornak (3. termékcsoport) megfeleltetendő termékek az 1043/2005/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében vannak felsorolva. A 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése viszont lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, hogy – az érintett fél kérésére – a kifizetendő visszatérítés meghatározásakor az ebben a bekezdésben felsorolt termékeket szárazanyag-tartalmuk zsírmentes része miatt lefölözött-tejpor-keveréknek (2. termékcsoport) vagy tejzsírtartalmuk miatt vajnak (6. termékcsoport) feleltessék meg.

(4)

A vaj tekintetében alkalmazható visszatérítési mértékhez képest a teljes tejpor és a lefölözött tejpor visszatérítési mértékeinek rohamos csökkenése előrevetíti, hogy a piaci szereplők fokozottan fogják kérni a 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésében leírt rendelkezések kihasználását annak érdekében, hogy olyan termékek tejzsírösszetevői tekintetében igényelhessenek visszatérítést, amelyeket normálisan teljes tejpornak feleltettek volna meg. Ez a kilátás a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékek tekintetében magában hordozza annak kockázatát, hogy a kifizetett visszatérítések magasabbak annál, mint ami az ilyen további feldolgozás nélkül exportált termékek tekintetében alkalmazható lenne, és ezért nem áll összhangban a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendelettel (5) és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével.

(5)

Ennek megfelelően helyénvaló törölni az 1043/2005/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdését annak a lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy a kérdéses kockázat megszűnése esetén bevezessenek egy hasonló rendelkezést. Mindazonáltal olyan körülmények között, amikor a tej és tejtermékek export-visszatérítésének megállapításáról szóló, 2007. január 25-i 61/2007/EK bizottsági rendelet (6) – 2007. január 26-i hatállyal – nullára csökkentette a teljes tejpor visszatérítési mértékét, néhány tagállam talán máris úgy vélte, hogy nem helyénvaló többé helyt adni a piaci szereplők arra irányuló új kérelmeinek, hogy kihasználják azt az eltérést, amelyről az 1043/2005/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdése rendelkezik. Annak érdekében, hogy harmonizálják a tagállamoknak a 2007. január 26-a óta beérkezett kérelmekre adott válaszait, hasznos megállapítani egy olyan konkrét időpontot, amely után a tagállamok nem hagyhatnak jóvá az említett rendelkezés szerinti megfeleltetésre irányuló új kérelmeket.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 43. cikke úgy rendelkezik, hogy a visszatérítés iráni kérelmek – az élelmiszersegély-műveletekhez kapcsolódóak kivételével – csak akkor érvényesek, ha a kért összeg 25 %-ának megfelelő biztosítékot helyeztek letétbe. Ezt a biztosítékot annak szavatolására helyezik letétbe, hogy a visszatérítési bizonyítvány jogosultja annak az összegnek megfelelő visszatérítést kérelmezzen, amennyire – a visszatérítési bizonyítvány érvényességi ideje alatt exportált árukról – a bizonyítványt kibocsátották. A biztosíték mértékét akkor állapították meg, amikor a bizonyítványkérelmek lényegesen meghaladták az odaítélhető összeget. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékek tekintetében kifizethető visszatérítési mértékek folyamatos csökkenését követően a bizonyítványkérelmek mennyisége jelentősen mérséklődött. Ilyen körülmények között csökkentek a spekulációs céllal kérelmet benyújtó piaci szereplők kilátásai. Helyénvaló tehát a biztosíték szintjét ennek megfelelően csökkenteni.

(7)

Az 1043/2005/EK rendelet VIII. melléklete a Közösség huszonhárom hivatalos nyelvéből huszonegyen tartalmaz bejegyzéseket. A mellékletnek a két fennmaradó nyelven, vagyis írül és máltaiul is tartalmaznia kell a bejegyzéseket.

(8)

Az 1043/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság nem adott véleményt az elnöke által megszabott határidőn belül,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 43. cikk első albekezdésében a „25 %” helyébe „15 %” lép.

4.

A 44. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében a „25 %” helyébe „15 %” lép.

5.

A II. mellékletben a 6. „Cukor, melasz vagy izoglukóz” oszlopra vonatkozó 4. lábjegyzet helyébe a következő lép:

6.

A III. mellékletben a 2905 43 00 KN-kódú „Mannit” után következő bekezdés helyébe a következő lép:

„Szacharózból nyert, a 318/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó”.

7.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/34

(1)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá megállapítja a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelendő hatóanyagok jegyzékét. Ebben a jegyzékben szerepel a dimetoát, a dimetomorf, a glufozinát, a metribuzin, a foszmet és a propamokarb.

(2)

A szóban forgó hatóanyagok esetében a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendeletben foglalt előírásokkal összhangban értékelték az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatást a kérelmező által javasolt felhasználási célok vonatkozásában. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A dimetoát esetében az Egyesült Királyság volt a referens tagállam és 2004. augusztus 4-én minden vonatkozó információt benyújtott. A dimetomorf és a metribuzin esetében Németország volt a referens tagállam, és 2004. június 11-én, illetve 2004. augusztus 23-án minden vonatkozó információt benyújtott. A glufozinát esetében Svédország volt a referens tagállam, és 2003. január 3-án minden vonatkozó információt benyújtott. A foszmet esetében Spanyolország volt a referens tagállam, és 2004. augusztus 23-án minden vonatkozó információt benyújtott. A propamokarb esetében Írország volt a referens tagállam, és 2004. október 5-én minden vonatkozó információt benyújtott.

(3)

A tagállamok és az EFSA szakértői vizsgálatnak vetették alá az értékelő jelentéseket, melyeket a glufozinát esetében 2005. március 14-én, a foszmet és a propamokarb esetében 2006. május 12-én, a dimetoát és a dimetomorf esetében 2006. június 23-án, a metribuzin esetében pedig 2006. július 28-án nyújtottak be a Bizottságnak, az EFSA- tudományos jelentései (4) formájában. E jelentéseket a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálta, és 2006. november 24-én véglegesítette a dimetoátról, a dimetomorfról, a glufozinátról, a metribuzinról, a foszmetről és a propamokarbról készített bizottsági felülvizsgálati jelentések formájában.

(4)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a dimetoátot, dimetomorfot, glufozinátot, metribuzint, foszmetet és propamokarbot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen azon felhasználási célokat illetően, amelyeket a Bizottság felülvizsgálati jelentéseiben megvizsgáltak és részleteztek. Ezért helyénvaló e hatóanyagoknak az I. mellékletbe való felvétele annak érdekében, hogy az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit valamennyi tagállamban az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban ki lehessen adni.

(5)

E következtetés sérelme nélkül indokolt további információkat beszerezni a dimetoátot, a glufozinátot, a metribuzint és a foszmetet érintő egyes egyedi vonatkozásokban. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint feltételekhez lehet kötni valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét. Ezért indokolt előírni, hogy a dimetoátot, a glufozinátot, a metribuzint és a foszmetet további vizsgálatoknak vessék alá a bizonyos kérdések kapcsán elvégzett kockázatértékelés megerősítése céljából, és hogy az erről szóló tanulmányokat a kérelmezők nyújtsák be.

(6)

Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele előtt megfelelő időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tagállamoknak és az érdekelt feleknek lehetőségük legyen felkészülni a hatóanyag felvételéből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Azon kötelezettségek sérelme nélkül, amelyek a 91/414/EGK irányelv alapján következnek abból, ha egy hatóanyagot felvesznek az I. mellékletbe, indokolt a felvétel után hat hónapot hagyni, hogy a tagállamok felülvizsgálhassák a dimetoátot, dimetomorfot, glufozinátot, metribuzint, foszmetet és propamokarbot tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket, és ezáltal teljesülhessenek a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételek. A tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik, vagy visszavonják a kiadott engedélyeket a 91/414/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban. A fenti határidőtől eltérve indokolt hosszabb időt hagyni az egyes növényvédő szerek valamennyi tervezett felhasználására vonatkozó teljes, III. melléklet szerinti dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvekkel összhangban történő benyújtására és értékelésére.

(8)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos korábbi tapasztalatok szerint nehézségek támadhatnak annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférés terén. Ezért a további nehézségek elkerülése érdekében szükségesnek látszik a tagállamok kötelezettségeinek pontosítása, különösen azon kötelezettség vonatkozásában, amely szerint ellenőrzik, hogy az engedély birtokosa hozzáférhet-e a szóban forgó irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás ugyanakkor az I. mellékletet módosító, korábban elfogadott irányelvekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek birtokosaira.

(9)

Ezért a 91/414/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a dimetoátot, dimetomorfot, glufozinátot, metribuzint, foszmetet vagy propamokarbot egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében szükség szerint legkésőbb 2011. szeptember 30-ig módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

a dimetoátot, dimetomorfot, glufozinátot, metribuzint, foszmetet vagy propamokarbot több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében, amennyiben szükséges, 2011. szeptember 30-ig, vagy amennyiben az későbbre esik, a kérdéses anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás, illetve visszavonás céljából meghatározott időpontig módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/43

(1)

Az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozattal (2) összhangban, a későbbi megkötés lehetőségére figyelemmel 2006. november 22-én került sor az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására.

(2)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/51

(1)

A Tanács 2007. április 19-én elfogadta az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendeletet. Az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács létrehozza, felülvizsgálja és módosítja az azon rendelet 7. cikke (2) bekezdésében említett személyek, jogalanyok és szervek listáját.

(2)

A Tanács úgy határozott, hogy egyes személyek, jogalanyok és szervek megfelelnek a 423/2007/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésében megállapított feltételeknek, és ezért az abban foglalt egyedi és különös indokok alapján fel kell azokat sorolni az említett rendelet V. mellékletében,

24.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 106/55

(1)

A 729/70/EGK rendelet 5. cikke és az 1258/1999/EK rendelet 7. cikke, valamint a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számlaelszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság elvégzi a szükséges vizsgálatokat, közli a tagállamokkal a vizsgálatok eredményeit, tudomásul veszi a tagállamok észrevételeit, az érintett tagállamokkal való megállapodás céljából kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez, valamint következtetéseit hivatalosan közli e tagállamokkal.

(2)

A tagállamok kérhették egyeztetési eljárás indítását. Néhány esetben éltek ezzel a lehetőséggel, és a Bizottság megvizsgálta az ezen eljárásról szóló jelentést.

(3)

A 729/70/EGK rendelet 2. és 3. cikke, valamint az 1258/1999/EK rendelet 2. cikke előírja, hogy a harmadik országokba irányuló export utáni visszatérítések és a mezőgazdasági piacok stabilizálását célzó intervenciók közül kizárólag azok finanszírozhatók, amelyeket a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében a közösségi szabályoknak megfelelően ítéltek oda, illetve kezdeményeztek.

(4)

Az elvégzett vizsgálatok, a kétoldalú megbeszélések eredményei és az egyeztetési eljárások kimutatták, hogy a tagállamok által bejelentett kiadások egy része nem felel meg ezeknek a feltételeknek, így nem finanszírozhatók az EMOGA Garanciarészlegéből.

(5)

Helyénvaló felsorolni az EMOGA Garanciarészlege terhére nem írható összegeket; ezen összegek nem vonatkoznak azokra a kifizetésekre, amelyeket több mint huszonnégy hónappal azelőtt teljesítettek, hogy a Bizottság a tagállamokkal írásban közölte a vizsgálatok eredményeit.

(6)

Az e határozat által érintett esetekben a közösségi szabályoknak való megfelelés hiánya miatt kizárandó összegek becslését a Bizottság összefoglaló jelentés keretében közölte a tagállamokkal.

(7)

E határozat nem sérti azokat a pénzügyi következményeket, amelyeket a Bizottság vonhat le a Bíróság 2007. január 25-én folyamatban lévő és e határozat tárgykörébe tartozó ügyekben hozott ítéletei nyomán,