I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

4.4.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/3

A BIZOTTSÁG 375/2007/EK RENDELETE

(2007. március 30.)

a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. és 6. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1592/2002/EK rendelet rendelkezései alá tartozó valamennyi légi jármű számára 2007. március 28-át megelőzően légialkalmassági bizonyítványt vagy repülési engedélyt kell kiállítani a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelettel (2) összhangban. A bizonyítvány vagy repülési engedély hiányában a légi járművek további használatára a közösségi üzemeltetők a tagállamok területén nem jogosultak.

(2)

Az 1702/2003/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja előírja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) számára, hogy 2007. március 28. előtt határozza meg a tagállamokban lajstromba vett azon légi járműveknek a légialkalmassági bizonyítvány vagy a repülési engedély kiállításához szükséges jóváhagyott tervét, amelyek nem felelnek meg a 2. cikk (3) bekezdése a) pontjában meghatározott követelményeknek. Az ügynökség számos repüléstechnikai termék esetében nem tudta végrehajtani ezt a meghatározást az előírt határidőn belül, mivel nem kapta meg a szükséges kérelmeket a tervezőktől.

(3)

Légialkalmassági bizonyítvány csak abban az esetben állítható ki, ha az ügynökség a termék műszaki értékelését követően jóváhagyta a termék tervét, azonban meghatározott időtartamra korlátozott légialkalmassági bizonyítvány is kiállítható, hogy lehetővé tegyék e légi járművek folyamatos működését, valamint azt, hogy az ügynökség megvizsgálja a légi járművek tervét.

(4)

Az ügynökség számára 2007. március 28-ig nem állt rendelkezésre elegendő idő a különleges légialkalmassági előírások elfogadására. Mint ahogy az a valamely tagállam által 2003. szeptember 28. előtt kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező legtöbb légi jármű esetében történt, a jóváhagyott tervet a tervező ország jóváhagyott tervére való hivatkozás formájában is meg lehet határozni.

(5)

Erre azonban csak azon légi járművek esetében van mód, amelyekre vonatkozóan a tagállamok légialkalmassági bizonyítványt állítottak ki – a korlátozott légialkalmassági bizonyítványra és a repülési engedélyre azonban mindez nem vonatkozik –, mivel biztosítani kell azt, hogy ezek a légi járművek minimálisan a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó egyezmény 8. mellékletében meghatározott biztonsági követelményeknek megfeleljenek.

(6)

A biztonsági kockázatok minimalizálása és a versenytorzító hatás mérséklése érdekében a tervezett intézkedést csak azon légi járművek tekintetében kell alkalmazni, amelyekre valamely tagállam az 1702/2003/EK rendelet adott tagállamban történt hatálybalépését (3) megelőzően légialkalmassági bizonyítványt állított ki, és amelyek a kérdéses tagállamban lajstromozva voltak. Ezen légi járművek tulajdonosai a nyilvántartásba vétel időpontjában nem voltak tisztában azzal, hogy 2007. március 28. után esetleg nem folytathatják tovább az üzemeltetést. Ezzel szemben azon légi járművek tulajdonosai, akiknek a járműveit valamely tagállamban az 1702/2003/EK rendelet adott tagállamban történt hatálybalépését követően vették nyilvántartásba, a nyilvántartásba vétel időpontjában már tisztában voltak azzal, hogy 2007. március 28. után nem folytathatják e légi járművek üzemeltetését, kivéve, ha az ügynökség az említett időpontig jóváhagyta ezek terveit.

(7)

Szükségesnek tűnik továbbá annak biztosítása, hogy a tervezett intézkedés jogosultjaként csak olyan légi járművek jöhessenek szóba, amelyek esetében a tervező ország képviselő hatósága az 1592/2002/EK rendelet 18. cikkével összhangban egy munkaszerződés keretében elfogadja, hogy segíti az ügynökséget az ilyen módon meghatározott jóváhagyott tervek folyamatos felügyeletének biztosításában.

(8)

Azon kockázatok mérséklése érdekében, amelyek az ügynökségnek az érintett termékek terveivel kapcsolatos korlátozott műszaki ismereteiből adódnak, a tervezett intézkedésnek átmeneti jellegűnek kell lennie. A légi járművek közösségi rendszerbe való teljes körű integrálása érdekében arra is szükség van, hogy ösztönzést teremtsenek a tervezők számára az ügynökség szükséges jóváhagyott tervek meghatározásával kapcsolatos munkájában való részvételre. Emellett az, hogy az azonos üzemelési feladatokban részt vevő légi járművekre eltérő szabályozási rendszerek vonatkoznak, az egyenlőtlen belső piaci versenyfeltétek kérdését veti fel, ami nem tartható fenn határozatlan ideig. Az intézkedés hatályát ezért egy 12 hónapos időszakra kell korlátozni, amely legfeljebb 18 hónappal meghosszabbítható, feltéve, hogy ezen időszak alatt a megindított típusvizsgálati eljárás befejezhető.

(9)

Az 1702/2003/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontja csak a típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművekre utal. Számos olyan légi jármű azonban, amelyre vonatkozna az ebben a cikkben meghatározott intézkedés, nem rendelkezik típusalkalmassági bizonyítvánnyal, mert a tervezése és tanúsítása idejében alkalmazandó ICAO-szabványok szerint erre a dokumentumra még nem volt szükség. Ezért egyértelmű megfogalmazásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezen légi járművek számára továbbra is kiállíthassák a légialkalmassági bizonyítványt.

(10)

Az 1702/2003/EK rendelet mellékletének 21A.173. b) 2. és 21A.184. részeivel kapcsolatos félreértés és jogbizonytalanság elkerülése érdekében e rendelet szövege módosításra szorul, ugyanis ezekben az 1592/2002/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott „különleges légialkalmassági előírások” kifejezés helyett a „meghatározott tanúsítási követelmények” kifejezés szerepel.

(11)

Az 1592/2002/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja a légialkalmassági bizonyítványok kiadására vonatkozó szabályoktól eltérve a repülési engedélyek kiadásáról rendelkezik. Ilyen engedélyt általában a légialkalmassági bizonyítványok átmeneti – például sérülés miatt bekövetkezett – érvénytelensége esetén adnak ki, vagy akkor, ha nem állítható ki légialkalmassági bizonyítvány, mert például a légi jármű nem felel meg az alapvető légialkalmassági követelményeknek, vagy az ezeknek való megfelelőségét még nem igazolták, mindazonáltal a légi jármű biztonságos repülésre képes.

(12)

A repülési engedélyekre vonatkozó átmeneti időszak lejártát követően közös előírásokat és közigazgatási eljárásokat kell elfogadni ezen engedélyek kibocsátásával kapcsolatban, amelyek tartalmazzák az alapkövetelményektől való eltérések kockázatának csökkentéséhez szükséges összes feltételt, így biztosítva a repülési engedélyek tagállamok általi, az 1592/2002/EK rendelet 8. cikkével összhangban történő kölcsönös elismerését.

(13)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések az 1592/2002/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által kiadott véleményeken (4) alapulnak.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1592/2002/EK rendelet 54. cikkének (3) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELET:

1. cikk

Az 1702/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Termékek, alkatrészek és berendezések tanúsítása

(1) A termékekre, alkatrészekre és berendezésekre a 21. részben meghatározott bizonyítványokat állítják ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve azok a légi járművek, beleértve bármely beszerelt terméket, alkatrészt és berendezést is, amelyek valamely tagállamban nincsenek lajstromba véve, mentesülnek a 21. rész H. és I. alrészében szereplő rendelkezések alól. Szintén mentesülnek a 21. rész P. alrészében szereplő rendelkezések alól, kivéve, ha valamely tagállam légijármű-azonosító megjelölést ír elő.

(3) Amennyiben a mellékletben (a 21. részben) a 2042/2003/EK bizottsági rendelet I. melléklete (M. rész) rendelkezéseinek alkalmazására és/vagy azoknak való megfelelésre hivatkoznak, és a tagállam az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint azt választotta, hogy a szóban forgó részt 2008. szeptember 28-ig nem alkalmazza, akkor ezen időpontig a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

2a. cikk

A típusalkalmassági bizonyítványok és kapcsolódó légialkalmassági bizonyítványok folyamatos érvényessége

(1) Az olyan termékek tekintetében, amelyek 2003. szeptember 28-át megelőzően egy valamely tagállam által kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal, illetve a légialkalmassági bizonyítvány kiállítását lehetővé tévő dokumentummal rendelkeztek, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a termékeket úgy kell tekinteni, hogy azok e rendeletnek megfelelően kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeznek, ha:

a típusalkalmassági tanúsítás alapja:

—	a JAA típusalkalmassági tanúsítás alapja volt olyan termékek esetén, amelyeket a JAA-adatlapjukban meghatározottak alapján JAA-eljárások szerint tanúsítottak, vagy

—

más termékek esetében a típusalkalmassági tanúsítás alapja volt a tervező állam típusalkalmassági bizonyítványának adatlapjában meghatározottak szerint, ha a tervező állam:

—

valamely tagállam, kivéve, ha az ügynökség megállapítja, figyelembe véve különösen az alkalmazott légialkalmassági alapkövetelményeket és a szervizelési tapasztalatokat, hogy a típusalkalmassági tanúsítás ilyen alapon nem biztosítja az alaprendelet és e rendelet által előírttal egyenértékű biztonsági szintet, vagy

—

olyan állam volt, amellyel valamely tagállam kétoldalú légialkalmassági megállapodást vagy hasonló megállapodást kötött, amelynek értelmében az ilyen termékeket a tervező állam légialkalmassági alapkövetelményei alapján tanúsították, kivéve, ha az ügynökség megállapítja, hogy az ilyen légialkalmassági alapkövetelmények vagy szervizelési tapasztalatok, illetve a tervező állam biztonsági rendszere nem biztosítja az 1592/2002/EK rendelet és az e rendelet által előírttal egyenértékű biztonsági szintet.

Az ügynökség elvégzi a második francia bekezdésben szereplő rendelkezések hatásának első értékelését és véleményt nyilvánít a Bizottság számára, beleértve e rendelet lehetséges módosításait is;

ii.	a környezetvédelmi követelmények megegyeztek a Chicagói Egyezmény 16. mellékletében meghatározott, termékekre vonatkozó követelményekkel;

iii.	az alkalmazandó légialkalmassági irányelvek a tervező állam irányelvei voltak;

azon légi járművek műszaki terve, amelyeket 2003. szeptember 28-át megelőzően vettek lajstromba valamely tagállamban, jóváhagyottnak minősül e rendelet szerint, ha:

i.	alapvető típusterve az a) pontban említett valamely típusalkalmassági bizonyítvány része volt;

ii.	ennek az alapvető típustervnek minden olyan módosítását, amelyért nem a típusalkalmassági bizonyítvány tulajdonosa felelt, jóváhagyták; és

iii.	a lajstromozó tagállam által 2003. szeptember 28-át megelőzően kiállított vagy elfogadott légialkalmassági irányelveket teljesítették, beleértve a tervező állam légialkalmassági irányelveinek azokat a módosításait is, amelyeket a lajstromozó tagállam jóváhagyott;

c)	az a) pontnak nem megfelelő termékek típusalkalmassági bizonyítványait 2007. március 28-ig az ügynökség határozza meg;

d)	az a) pontban tárgyalt valamennyi termék zajszintjére vonatkozó típusalkalmassági bizonyítvány adatlapját 2007. március 28-ig az ügynökség határozza meg. Az ügynökség határozatáig a tagállamok továbbra is kiállíthatnak zajbizonyítványokat az alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Azon termékek tekintetében, amelyekre a típusvizsgálati eljárás a JAA-nál vagy valamely tagállamnál 2003. szeptember 28-án folyamatban volt, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)	ha a terméket több tagállam tanúsítja, a legelőrehaladottabb projektet használják fel referenciaként;

b)	a 21. rész 21A.15. a), b) és c) pontja nem alkalmazható;

c)	a 21. rész 21A.17. a) pontjától eltérve a típusalkalmassági tanúsítvány alapját a JAA, illetve adott esetben a tagállam állapítja meg a jóváhagyásra vonatkozó kérelem benyújtásakor;

d)	a JAA vagy a tagállam eljárásai szerint tett megfelelőségi vizsgálati eredményeket úgy kell tekinteni, hogy azokat az ügynökség a 21. rész 21A.20. a) és b) pontjának való megfelelés érdekében tette.

(3) Tekintettel a nemzeti típusalkalmassági bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal rendelkező termékekre, amelyekre a valamely tagállam által végzett módosítás-jóváhagyási eljárás még nem zárult le, amikor a típusalkalmassági bizonyítványt e rendeletnek megfelelően megállapították, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)	ha a jóváhagyási eljárást több tagállam végzi, a legelőrehaladottabb projektet használják fel referenciaként;

b)	a 21. rész 21A.93. pontja nem alkalmazható;

c)	a típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapját a JAA, illetve adott esetben a tagállam állapítja meg a módosítás jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtásakor;

d)	a JAA vagy a tagállam eljárásai szerint tett megfelelőségi vizsgálati eredményeket úgy kell tekinteni, hogy azokat az ügynökség a 21. rész 21A.103. a) 2. és b) pontjának való megfelelés érdekében tette.

(4) Tekintettel a nemzeti típusalkalmassági bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal rendelkező termékekre, amelyeknél valamely jelentősebb javítási terv valamely tagállam által végzett jóváhagyási folyamata még nem zárult le akkor, amikor e rendeletnek megfelelően a típusalkalmassági bizonyítványról határoznak, a JAA vagy a tagállam eljárásaival összhangban végzett megfelelőségi vizsgálati eredményeket úgy kell tekinteni, hogy azokat az ügynökség a 21. rész 21A.433. a) pontjának való megfelelés érdekében készítette.

(5) A valamely tagállam által kiállított, az (1) bekezdéssel összhangban megállapított típusalkalmassági bizonyítványnak való megfelelést igazoló légialkalmassági bizonyítványt úgy kell tekinteni, hogy az az e rendeletben foglaltaknak megfelel.

2b. cikk

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok folyamatos érvényessége

(1) A valamely tagállam által a JAA-eljárások vagy az alkalmazandó nemzeti eljárások szerint kiállított kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokra, illetve a termékek olyan módosításaira tekintettel, amelyeket nem a termék típusalkalmassági bizonyítványának tulajdonosa javasolt, és amelyeket valamely tagállam az alkalmazandó nemzeti eljárásoknak megfelelően jóváhagyott, amennyiben a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány vagy módosítás 2003. szeptember 28-án érvényes volt, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt és módosítást úgy kell tekinteni, hogy azt e rendeletnek megfelelően állították ki.

(2) Azokra a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokra tekintettel, amelyekre valamely tagállam által az alkalmazandó JAA kiegészítő típusvizsgálati eljárások szerint végzett tanúsítási folyamat 2003. szeptember 28-án folyamatban volt, továbbá a termékek olyan nagymértékű módosításaira tekintettel, amelyeket nem a termék típusalkalmassági bizonyítványának tulajdonosa javasolt, és amelyekre valamely tagállam által az alkalmazandó nemzeti eljárások szerint végzett típusvizsgálati eljárás 2003. szeptember 28-án folyamatban volt, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)	ha a típusvizsgálati eljárást több tagállam végezte, a legelőrehaladottabb projektet használják fel referenciaként;

b)	a 21. rész 21A.113. a) és b) pontja nem alkalmazható;

c)	a típusvizsgálat alkalmazandó alapját a JAA vagy, adott esetben, a tagállam határozza meg a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványra vagy a nagymértékű módosítás jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtásakor;

d)	a JAA vagy a tagállam eljárásaival összhangban készült megfelelőségi vizsgálati eredményeket úgy kell tekinteni, hogy azokat az ügynökség a 21. rész 21A.115. a) pontjának való megfelelés érdekében készítette.

2c. cikk

A tagállamokban lajstromba vett bizonyos légi járművek folyamatos működése

(1) Azokat a légi járműveket illetően, amelyek nem tekinthetők úgy, hogy az e rendelet 2a. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeznek, és amelyekre valamely tagállam az 1702/2003/EK rendelet adott tagállamban történt hatálybalépése előtt (5) állított ki légialkalmassági bizonyítványt, továbbá amelyek ebben az időpontban az adott tagállamban lajstromba voltak véve és valamely tagállamban 2007. március 28-án még mindig lajstromozva voltak, az alábbi rendelkezések kombinációját kell akként tekinteni, mint amely az e rendeletnek megfelelően megállapított, alkalmazandó különleges légialkalmassági előírásokat jelenti:

a tervező állam típusalkalmassági bizonyítványának adatlapja, a zajszintre vonatkozó típusalkalmassági bizonyítványának adatlapjával, vagy ezekkel egyenértékű dokumentumokkal, amennyiben a tervező állam az 1592/2002/EK rendelet 18. cikkével összhangban az ezen légi járművek tervének folyamatos légialkalmasságára vonatkozó munkaszerződést kötött az ügynökséggel;

b)	a Chicagói Egyezmény 16. mellékletében meghatározott, a légi járműre vonatkozó környezetvédelmi követelmények;

c)	a tervező állam által a folyamatos légialkalmasságra vonatkozóan kötelezően nyújtott információk.

(2) A különleges légialkalmassági előírások lehetővé teszik, hogy az érintett légi jármű folytassa azokat az üzemelési fajtákat, amelyekre 2007. március 28-án jogosult volt, továbbá 2008. március 28-ig érvényben maradnak, amennyiben az ügynökség azokat e határidőig az ezen rendelet értelmében kiadott valamely terv- és környezetvédelmi jóváhagyással nem helyettesíti. Az érintett légi járművekre vonatkozó korlátozott légialkalmassági bizonyítványt a tagállamok a 21. rész H. alrésze alapján állítják ki, miután az ezen előírásoknak való megfelelésük igazolást nyert.

(3) A Bizottság meghatározott típusú légi járművek esetében legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja a (2) bekezdésben említett érvényességi időt, feltéve, hogy az ügynökség az adott légijármű-típus típusvizsgálati eljárását 2008. március 28. előtt megindította és az ügynökség megítélése szerint ez az eljárás a meghosszabbított érvényességi idő alatt befejezhető. Ebben az esetben az ügynökség határozatáról tájékoztatja a Bizottságot.

2d. cikk

Alkatrészek és berendezések tanúsításának folyamatos érvényessége

(1) A valamely tagállam által alkatrészekre és berendezésekre kiállított, 2003. szeptember 28-án érvényes jóváhagyásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat e rendeletnek megfelelően állították ki.

(2) Azokra az alkatrészekre és berendezésekre tekintettel, amelyekre valamely tagállam által végzett jóváhagyási vagy engedélyezési eljárás 2003. szeptember 28-án folyamatban volt, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)	ha az engedélyezési eljárást több tagállam végezte, a legelőrehaladottabb projektet használják fel referenciaként;

b)	a 21. rész 21A.603. pontja nem alkalmazható;

c)	a 21. rész 21A.605. pontja szerint alkalmazandó adatszolgáltatási követelményeket az illetékes tagállam határozza meg a jóváhagyásra vagy engedélyezésre irányuló kérelem benyújtásakor;

d)	az illetékes tagállam által végzett megfelelőségi vizsgálatok eredményeit úgy kell tekinteni, hogy azokat az ügynökség a 21. rész 21A.606. b) pontjának való megfelelés érdekében végezte.

2e. cikk

Repülési engedély

Azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamok 2007. március 28. előtt a repülési engedélyekre vagy olyan légi járművekre kiállított egyéb légialkalmassági bizonyítványokra állapítottak meg, amelyek nem rendelkeztek az e rendelet szerint kiállított légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal, úgy kell tekinteni, mint amelyeket e rendelettel összhangban állapítottak meg, kivéve, ha az ügynökség 2008. március 28. előtt megállapítja, hogy az ilyen feltételek nem biztosítják az 1592/2002/EK rendelet vagy az e rendelet által előírttal egyenértékű biztonsági szintet.

A tagállamok által 2007. március 28. előtt kiállított repülési engedélyek vagy egyéb légialkalmassági bizonyítványok olyan légi járművek esetében, amelyek nem rendelkeztek az e rendelet szerint kiállított légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal, 2008. március 28-ig az e rendelettel összhangban kiadott repülési engedélyeknek tekintendők.”

2.	Az 1702/2003/EK bizottsági rendelet melléklete (21. rész) az e rendelet mellékletében leírtaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 30-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 243., 2003.9.27., 6. o. A 706/2006/EK rendelettel (HL L 122., 2006.5.9., 16. o.) módosított rendelet.

(3) Az EU-15 esetében 2003. szeptember 28., az EU-10 esetében 2004. május 1., az EU-2 esetében 2007. január 1.

(4) A 2007. január 30-i 1/2007 és a 2007. február 8-i 2/2007 vélemény.

(5) Az EU-15 esetében 2003. szeptember 28., az EU-10 esetében 2004. május 1., az EU-2 esetében 2007. január 1.

MELLÉKLET

Az 1702/2003/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A 21A.139. pont a következő b) (1) xvii. alponttal egészül ki:

„xvii.

Repülési engedélyek kiadása és a kapcsolódó repülési feltételek jóváhagyása.”

A 21A.163. pont a következő e) alponttal egészül ki:

„e)

a gyártásért felelős illetékes hatósággal egyeztetett eljárásnak megfelelően, saját gyártású légi járművek esetében, és ha a gyártó szervezet a gyártó szervezet jóváhagyási eljárásának (POA) megfelelően saját maga ellenőrzi a légi járművek kialakítását, és igazolja a járműhöz jóváhagyott tervezési előírásoknak való megfelelőséget, a 21A.711. c) ponttal összhangban kiállíthatja a repülési engedélyt, és ennek keretében a 21A.710. b) ponttal összhangban jóváhagyhatja a repülési feltételeket.”

A 21A.165. pont a következő j) és k) alponttal egészül ki:

„j)	Amennyiben az alkalmazható, a 21A.163. e) pontban meghatározott kiváltságnak megfelelően meghatározza a repülési engedély kiadásának feltételeit.

k)	Amennyiben az alkalmazható, a 21A.163. e) pontban meghatározott kiváltságnak megfelelően a repülési engedély légi járművek számára történő kiállítása előtt megállapítja a 21A.711. b) és d) pontnak való megfelelőséget (20b. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket).”

4.	Az A. szakasz H. alrészének helyébe a következő lép: „H. ALRÉSZ – LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK”

5.	A 21A.173. pont b) 2. alpontjában a „meghatározott tanúsítási követelmények” kifejezés helyébe a „különleges légialkalmassági előírások” kifejezés lép.

6.	A 21A.173. pont c) alpontját el kell hagyni.

7.	A 21A.174. pont d) alpontját el kell hagyni.

A 21A.179. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Ha a légi jármű tulajdonviszonyában változás következett be, és a légi járműnek van korlátozott típusalkalmassági bizonyítványnak meg nem felelő korlátozott légialkalmassági bizonyítványa, a légialkalmassági bizonyítványokat a légi járművel együtt átruházzák, ha a légi jármű továbbra is a korábbi nyilvántartásban szerepel, egyébként pedig kizárólag azon nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatóságának a hivatalos beleegyezésével ruházzák át, amely tagállamba a légi járművet átruházzák.”

9.	A 21A.184. pontban a „meghatározott tanúsítási követelmények” kifejezés helyébe a „különleges légialkalmassági előírások” kifejezés lép.

10.	A 21A.185. pontot el kell hagyni.

11.

A 21A.263. pontban a b) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A 21A.257. pont b) alpontja szerint az ügynökség további ellenőrzés nélkül elfogadja azokat a kérelmező által benyújtott megfelelőségi dokumentumokat, amelyeket az alábbiak megszerzése érdekében nyújtanak be:

1.	repülési engedély kiállításához szükséges repülési feltételek jóváhagyása; vagy

2.	típusalkalmassági bizonyítvány vagy típusterv nagy módosításának jóváhagyása; vagy

3.	kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány; vagy

4.	a 21A.602B. pont b) 1. alpontja szerinti ETSO-engedély; vagy

5.	jelentős javítási terv jóváhagyása.”

12.

A 21A.263. c) pont a következő 6. és 7. alponttal egészül ki:

„6.

Jóváhagyja a repülési engedély 21A.710. pont a) 2. alponttal összhangban történő kiállításának feltételeit,

az alábbi járművek első repülésének kivételével:

—	új típusú légi jármű, vagy

—	olyan módosítással átalakított légi jármű, amely nagy módosításnak vagy jelentős műszaki módosításának minősül, vagy minősülhet, vagy

—	olyan légi jármű, amelynek repülési és/vagy repülésirányítási jellemzői jelentősen módosulhattak;

ii.	a 21A.701. pont a) 15. alpontjában meghatározott célra kiállított repülési engedélyek kivételével.

Saját tervezésű vagy saját maga által módosított légi járművek esetében a 21A.711. pont b) alpontjával összhangban kiállítja a repülési engedélyt, amennyiben a tervező szervezet a saját DOA alapján maga irányítja a légi jármű kialakítását, és igazolja a járműhöz jóváhagyott tervezési előírásoknak való megfelelőséget.”

13.

A 21A.265. pont a következő f) és g) alponttal egészül ki:

„f)	Amennyiben az alkalmazható, a 21A.263. pont c) 6. alpontjában meghatározott kiváltságnak megfelelően meghatározza a repülési engedély kiadásának feltételeit.

g)	Amennyiben az alkalmazható, a 21A.263. pont c) 7. alpontjában meghatározott kiváltságnak megfelelően a repülési engedély légi járművek számára történő kiállítása előtt megállapítja a 21A.711. pont b) és d) alpontjának való megfelelőséget (20b. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket).”

14.

Az A. szakasz P. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„P. ALRÉSZ – REPÜLÉSI ENGEDÉLY

21A.701 Alkalmazási kör

Ezen alrésszel összhangban a repülési engedélyeket olyan légi járműhöz is kiállítják, amely nem felel meg az alkalmazandó légialkalmassági előírásoknak, illetve amelynek az esetében nem igazolták, hogy az említett feltételeknek megfelel, de meghatározott feltételek mellett az alábbi célok tekintetében a biztonságos repülésre képes:

1.	fejlesztés;

2.	a jogi vagy tanúsítási előírásoknak való megfelelés igazolása;

3.	a tervező szervezet vagy a gyártó szervezet munkatársainak képzése;

4.	új légi járművek gyári berepülései;

5.	nem teljes készültségi fokú légi járművek gyári létesítmények közötti közlekedtetése;

6.	a légi jármű közlekedtetése a vevő általi átvétel céljából;

7.	a légi jármű szállítása vagy exportálása;

8.	a légi jármű közlekedtetése hatóságok általi átvétel céljából;

9.	piaci felmérés, ezen belül is a vásárló munkatársainak képzése;

10.	kiállítás és légibemutató;

11.	a légi jármű közlekedtetése a karbantartás vagy a légialkalmassági felülvizsgálat helyszínére vagy egy raktározási helyre;

12.	a légi jármű közlekedtetése a tanúsítvány szerinti maximális súlyterhelést meghaladó terheléssel vízfelület vagy szárazföldi terület feletti szokásosnál hosszabb utakon, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő leszállóhely vagy üzemanyag;

13.	rekordjavítási kísérlet, légi verseny vagy egyéb hasonló verseny;

14.	az alkalmazandó légialkalmassági előírásoknak megfelelő légi jármű közlekedtetése a környezeti előírásoknak való megfelelés igazolása előtt;

15.	egyszerű konstrukciójú egyedi légi járművel vagy olyan géptípussal végzett nem kereskedelmi célú repülés, amelyre nem adható ki légialkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvány.

21A.703 Jogosultság

Bármely természetes vagy jogi személy jogosult repülési engedély kérelmezésére a 21A.701. pont a) 15. alpontjában meghatározott célra kiállított repülési engedélyek kivételével, mely utóbbi esetben a kérelmező csak a tulajdonos lehet. A repülési engedély kérelmezésére jogosult személy egyben a repülési feltételek jóváhagyásának kérelmezésére is jogosult.

21A.705 Illetékes hatóság

A 21.1. pont ellenére az illetékes hatóság ezen alrész alkalmazásában:

a)	a lajstromozó tagállam által kijelölt hatóság; vagy

b)	nem lajstromozott légi jármű esetében azon tagállam által kijelölt hatóság, amely előírta az azonosító jelet.

21A.707 Repülési engedélyek kérelmezése

a)	A 21A.703. pontnak megfelelően, és ha a kérelmező nem kapta meg a repülési engedély kiállítására vonatkozó jogosultságot, a repülési engedélyre vonatkozó valamennyi kérelmet az illetékes hatósághoz nyújtják be a szóban forgó hatóság által megállapított formában és módon.

A repülési engedélyre vonatkozó valamennyi kérelem tartalmazza:

1.	a repülés vagy repülések célját a 21A.701. ponttal összhangban;

2.	hogy a légi jármű mennyiben tér el az alkalmazandó légialkalmassági előírásoktól;

3.	a 21A.710. pont szerint elfogadott repülési feltételeket.

c)	Ha a repülési engedély kérelmezésének időpontjában a repülési feltételeket még nem hagyták jóvá, a repülési feltételek jóváhagyását a 21A.709. ponttal összhangban kell kérelmezni.

21A.708 Repülési feltételek

A repülési feltételek többek között az alábbiakat jelentik:

a)	az a konstrukció, amelyre a repülési engedélyt kérelmezik;

a légi jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából szükséges feltételek vagy korlátozások, ezen belül:

1.	az útvonalra, a légtérre vagy mindkettőre vonatkozó, a repülésnél szükséges feltételek és korlátozások;

2.	a repülőszemélyzettel kapcsolatos azon feltételek és korlátozások, amelyek a légi jármű közlekedtetésére jogosítanak;

3.	a nem a repülőszemélyzethez tartozó személyek szállítására vonatkozó korlátozás;

4.	a betartandó üzemi korlátozások, egyedi eljárások és műszaki feltételek;

5.	az egyedi repülési tesztprogram (ha van ilyen);

6.	a folyamatos légialkalmasságot biztosító egyedi rendelkezések, beleértve a karbantartási útmutatásokat és ezek végrehajtási keretét;

c)	az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a légi jármű képes a b) alpontban szereplő feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre;

d)	a szokásos feltételek betartása érdekében a légi jármű konstrukciójának ellenőrzésére szolgáló módszerek.

21A.709 A repülési feltételek jóváhagyásának kérelmezése

(a)

A 21A.707. c) pontnak megfelelően, és ha a kérelmező nem kapta meg a repülési feltételek jóváhagyására vonatkozó jogosultságot, kérelmezni kell a repülési feltételek jóváhagyását:

1.	az ügynökségnél, ha a repülési feltételek jóváhagyása a terv biztonsági szintjével van kapcsolatban, az ügynökség által megállapított formában és módon; vagy

2.	az illetékes hatóságnál, ha a repülési feltételek jóváhagyása nem a terv biztonsági szintjével van kapcsolatban, a szóban forgó hatóság által megállapított formában és módon.

A repülési feltételek jóváhagyására vonatkozó valamennyi kérelem tartalmazza:

1.	a javasolt repülési feltételeket;

2.	az e feltételeket alátámasztó dokumentumokat; és

3.	az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a légi jármű képes a 21A.708. pont b) alpontjában szereplő feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre.

21A.710 A repülési feltételek jóváhagyása

Ha a repülési feltételek jóváhagyása a terv biztonsági szintjével van kapcsolatban, a repülési feltételeket

1.	az ügynökség hagyja jóvá; vagy

2.	megfelelően jóváhagyott tervező szervezet hagyja jóvá a 21A.263. pont c) 6. alpontjában meghatározott jogosultságnak megfelelően.

b)	Ha a repülési feltételek jóváhagyása nem a terv biztonsági szintjével van kapcsolatban, a repülési feltételeket az illetékes hatóság hagyja jóvá, vagy pedig az a megfelelően jóváhagyott szervezet, amely a repülési engedélyt is kiadja.

A repülési feltételek jóváhagyásához az ügynökség, az illetékes hatóság vagy a jóváhagyott szervezet előtt bizonyítani kell, hogy a légi jármű képes a meghatározott feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre. Ebből a célból az ügynökség vagy az illetékes hatóság megfelelő ellenőrzéseket vagy teszteket végezhet, illetve a kérelmező számára előírhatja ezek elvégzését.

21A.711 Repülési engedélyek kiállítása

Az illetékes hatóság repülési engedélyt bocsát ki:

1.	a 21A.707. pontban előírt információk bemutatását követően; és

2.	ha a 21A.708. pontban szereplő feltételeket a 21A.710. ponttal összhangban jóváhagyták; és

3.	ha az illetékes hatóság saját ellenőrzése révén – amely helyszíni vizsgálatot is magában foglalhat – vagy a kérelmezővel egyeztetett eljárásnak megfelelően a repülés előtt meggyőződött arról, hogy a légi jármű megfelel a 21A.708. pontban meghatározott tervnek.

b)	Megfelelően jóváhagyott tervező szervezet a 21A.263. pont c) 7. alpontjában biztosított jogosultság alapján kiállíthat repülési engedélyt (20b. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket), amennyiben a 21A.708. pontban szereplő feltételeket a 21A.710. ponttal összhangban jóváhagyták.

c)	Megfelelően jóváhagyott gyártó szervezet a 21A.163. pont e) alpontjában biztosított jogosultság alapján kiállíthat repülési engedélyt (20b. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket), amennyiben a 21A.708. pontban szereplő feltételeket a 21A.710. ponttal összhangban jóváhagyták.

d)	A repülési engedélyben fel kell tüntetni a rendeltetést és a 21A.710. pont alapján jóváhagyott valamennyi feltételt és korlátozást.

e)	A b) vagy a c) alpont alapján kiállított engedélyek esetében a repülési engedély másolatát el kell küldeni az illetékes hatóságnak.

f)	Az adott szervezet visszavonja a repülési engedélyt, ha bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy a 21A.723. pont a) alpontjában előírt feltételek bármelyike nem teljesül az általa a 21A.711. pont b) vagy c) alpontja alapján kiállított repülési engedély vonatkozásában.

21A.713 Módosítások

a)	A repülési engedély kiállításhoz szükséges repülési feltételeket, illetve az ahhoz kapcsolódó bizonyítékokat érvénytelenné tevő módosításokat a 21A.710. ponttal összhangban kell jóváhagyni. Szükség esetén a 21A.709. ponttal összhangban kérelmet kell benyújtani.

b)	A repülési engedély tartalmát érintő módosítás esetén a 21A.711. ponttal összhangban új repülési engedélyt kell kiállítani.

21A.715 Nyelv

A kézikönyveket, feliratokat, jegyzékeket és műszerjelöléseket, valamint az alkalmazandó tanúsítási leírásban előírt egyéb szükséges információkat az Európai Közösség egy vagy több, az illetékes hatóság számára elfogadható hivatalos nyelvén ismertetik.

21A.719 Átruházhatóság

a)	A repülési engedély nem átruházható.

Az a) alpont ellenére a 21A.701. pont a) 15. alpontjában megjelölt célra kiállított azon repülési engedélyek esetében, amelyeknél a légi jármű tulajdonviszonyában változás következett be, a repülési engedélyt a légi járművel együtt át kell ruházni, ha a légi jármű továbbra is a korábbi nyilvántartásban szerepel, egyébként pedig kizárólag azon nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatóságának a beleegyezésével ruházzák át, amely tagállamba a légi járművet átruházzák.

21A.721 Ellenőrzések

Az illetékes hatóság kérésére a repülési engedély tulajdonosa vagy kérelmezője lehetővé teszi, hogy megvizsgálják a szóban forgó légi járművet.

21A.723 Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

A repülési engedély legfeljebb 12 hónapra állítható ki, és az alábbi feltételekkel marad érvényben:

1.	a repülési engedéllyel kapcsolatos, a 21A.711. pont d) alpontjában szereplő feltételeknek és korlátozásoknak való megfelelés;

2.	a repülési engedélyt nem adták vissza vagy nem vonták vissza a 21B.530. pont szerint;

3.	a légi jármű továbbra is a korábbi nyilvántartásban szerepel.

b)	Az a) alpont ellenére a 21A.701. pont a) 15. alpontjában meghatározott célra kiállított repülési engedélyek határozatlan időre is kiállíthatók.

c)	A repülési engedély visszaadása vagy visszavonása esetén az engedélyt visszajuttatják az illetékes hatósághoz.

21A.725 Repülési engedélyek megújítása

A repülési engedély megújítását a 21A.713. ponttal összhangban történő módosítás útján hajtják végre.

21A.727 A repülési engedély tulajdonosának kötelezettségei

A repülési engedély tulajdonosa biztosítja, hogy a repülési engedélyhez kapcsolódó összes feltételt és korlátozást betartsák, és hogy ezek folyamatosan fennálljanak.

21A.729 Nyilvántartások

a)	A repülési feltételek megállapításához és igazolásához benyújtott dokumentumokat a repülési feltételek jóváhagyásának tulajdonosa az ügynökség és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja és megőrzi, hogy információt tudjon nyújtani a légi jármű folyamatos légialkalmasságának biztosításáról.

Minden olyan dokumentumot, amely a repülési engedélyek jóváhagyott szervezetek jogosultsága alapján történő kiállításához kapcsolódik – beleértve a vizsgálati jelentéseket, a repülési feltételek jóváhagyását igazoló dokumentumokat és magát a repülési engedélyt – az érintett jóváhagyott szervezet az ügynökség és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja és megőrzi, hogy információt tudjon nyújtani a légi jármű folyamatos légialkalmasságának biztosításáról.”

15.	A 21B.20. pont helyébe a következő szöveg lép: „21B.20 Az illetékes hatóság kötelezettségei A tagállam minden illetékes hatósága csak olyan kérelmezők vagy jogosultak esetében felelős az A. szakasz F., G., H., I. és P. alrészének végrehajtásáért, akiknek a székhelye a területén található.”

16.

A 21B.25 pontban az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Általános követelmények: A tagállam illetékes hatóságot jelöl ki meghatározott feladatokkal az A. szakasz F., G., H., I. és P. alrészének dokumentált eljárásokkal, szervezeti felépítéssel és személyzettel történő végrehajtására.”

17.	A B. szakasz H. alrészének helyébe a következő lép: „H. ALRÉSZ – LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK”.

18.

A 21B.325. pontban az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatósága a körülményektől függően haladéktalanul kiadja, illetve módosítja a légialkalmassági bizonyítványt (25. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket) vagy a korlátozott légialkalmassági bizonyítványt (24. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket) azt követően, hogy meggyőződött arról, hogy az A. szakasz H. alrészében szereplő alkalmazandó követelményeket teljesítették.”

19.

A 21B.330. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21B.330 A légialkalmassági bizonyítvány és a korlátozott légialkalmassági bizonyítvány felfüggesztése és visszavonása

a)	Ha bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy a 21A.181. pont a) alpontjában előírt feltételek bármelyikét nem teljesítik, a nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatósága a légialkalmassági bizonyítványt felfüggeszti vagy visszavonja.

A légialkalmassági bizonyítvány vagy a korlátozott légialkalmassági bizonyítvány felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló értesítés kiadásakor a nyilvántartásba vevő tagállam illetékes hatósága megjelöli a felfüggesztés vagy visszavonás indokait, és fellebbezési jogáról tájékoztatja a bizonyítvány tulajdonosát.”

20.

A B. szakasz P. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„P. ALRÉSZ – REPÜLÉSI ENGEDÉLY

21B.520 Vizsgálat

a)	Az illetékes hatóság megfelelő vizsgálati tevékenységet végez, hogy igazolja a repülési engedély kiállítását vagy visszavonását.

Az illetékes hatóság értékelési eljárásokat készít, amelyek legalább az alábbiakra terjednek ki:

1.	a kérelmező jogosultságának értékelése;

2.	a kérelem jogosultságának értékelése;

3.	a kérelemhez csatolt dokumentáció értékelése;

4.	a légi jármű vizsgálata;

5.	a repülési feltételek jóváhagyása a 21A.710. pont b) alpontja szerint.

21B.525 Repülési engedélyek kiállítása

Az illetékes hatóság azt követően adja ki a repülési engedélyt (20a. számú EASA-űrlap, lásd a függeléket), hogy meggyőződött arról, hogy az A. szakasz P. alrészében szereplő alkalmazandó követelményeket teljesítették.

21B.530 Repülési engedélyek visszavonása

a)	Az illetékes hatóság visszavonja a repülési engedélyt, ha bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy a 21A.723. pont a) alpontjában előírt feltételek bármelyike nem teljesül az általa kiállított repülési engedély vonatkozásában.

b)	A repülési engedély visszavonásáról szóló értesítés kiadását követően az illetékes hatóság megjelöli a visszavonás indokait, és fellebbezési jogáról tájékoztatja az engedély tulajdonosát.

21B.545 Nyilvántartás vezetése

a)	Az illetékes hatóság nyilvántartási rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi valamennyi egyedi repülési engedély kiállításának és visszavonásának megfelelő nyomon követését.

A nyilvántartás kiterjed legalább az alábbiakra:

1.	a kérelmező által átadott dokumentumok;

2.	a vizsgálat során készült dokumentumok, amelyekben a tevékenységeket és a 21B.520. pont b) alpontjában meghatározott elemek végeredményét megállapítják; és

3.	a repülési engedély másolata.

c)	A nyilvántartást az engedély megszűnését követően legalább hat évig meg kell őrizni.”

21.

A függelékek listája helyébe a következő szöveg lép:

„I. függelék – Engedélyezett forgalombahozatali bizonyítvány (1. számú EASA-űrlap)

II. függelék – Légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány (15a. számú EASA-űrlap)

III. függelék – Repülési engedély (20a. számú EASA-űrlap)

IV. függelék – Repülési engedély (20a. számú EASA-űrlap)

V. függelék – Korlátozott légialkalmassági bizonyítvány (24. számú EASA-űrlap)

VI. függelék – Légialkalmassági bizonyítvány (25. számú EASA-űrlap)

VII. függelék – Zajbizonyítvány (45. számú EASA-űrlap)

VIII. függelék – Légi jármű megfelelőségi nyilatkozata (52. számú EASA-űrlap)

IX. függelék – Üzembehelyezési bizonyítvány (53. számú EASA-űrlap)

X. függelék – Gyártó szervezet jóváhagyási bizonyítványa (55. számú EASA-űrlap)

XI. függelék – Eseti engedély [Gyártás a gyártó szervezet jóváhagyásának hiányában] (65. számú EASA-űrlap)”

22.	A 20. számú EASA-űrlap helyébe a következő szöveg lép: „ ”

23.	A melléklet a következő 20b. számú EASA-űrlappal egészül ki: „ ”

24.	Az 55. számú EASA-űrlap B. lapja helyébe a következő szöveg lép: „ ”

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

4.4.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/26

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. március 19.)

az Európai Közösség és Malajzia kormánya közötti, a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(2007/210/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2003. június 5-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek egy közösségi megállapodással való felváltásáról.

(2)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Malajzia kormányával egy, a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás megkötéséről, a Bizottságot a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek egy közösségi megállapodással való felváltása céljából a harmadik országokkal folytatandó tárgyalások kezdeményezésére felhatalmazó tanácsi határozat mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel összhangban.

(3)	A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel, a Bizottság által megtárgyalt megállapodást alá kell írni, és azt ideiglenesen alkalmazni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Malajzia kormánya között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás aláírása – figyelemmel az annak későbbi időpontban való megkötéséről szóló tanácsi határozatra – a Közösség részéről jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

Hatálybalépéséig a megállapodást ideiglenesen kell alkalmazni az azt a napot követő hónap első napjától, amelyen a felek értesítik egymást arról, hogy az ehhez szükséges eljárások lezárultak.

4. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy a megállapodás 9. cikke 2. bekezdésében előírt értesítést megtegye.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

Horst SEEHOFER

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Malajzia kormánya között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

egyrészről, valamint

MALAJZIA KORMÁNYA (a továbbiakban: Malajzia)

másrészről

(a továbbiakban: a szerződő felek),

FELISMERVE, hogy az Európai Közösség tagállamai és Malajzia között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások azon rendelkezéseit, amelyek ellentétesek az Európai Közösség jogszabályaival, teljes összhangba kell hozni azokkal, az Európai Közösség és Malajzia közötti légi közlekedés megbízható jogalapjának létrehozása és folytonosságának fenntartása érdekében,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik számos olyan kérdést illetően, amelyre az Európai Közösség tagállamai és harmadik országok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások kiterjedhetnek,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a közösségi jog szerint a valamely tagállamban székhellyel rendelkező közösségi légi fuvarozóknak joguk van hátrányos megkülönböztetés nélkül hozzáférni az Európai Közösség tagállamai és harmadik országok közötti légi útvonalakhoz,

TEKINTETTEL az Európai Közösség és egyes harmadik országok között létrejött megállapodásokra, amelyek a közösségi joggal összhangban az ilyen harmadik országok állampolgárai számára lehetővé teszik, hogy az Európai Közösség tagállamai által engedélyezett légi fuvarozó vállalkozásokban tulajdonjogot szerezzenek,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a közösségi jog szerint légi fuvarozók – elméletileg – nem köthetnek olyan megállapodásokat, amelyek hatással lehetnek az Európai Közösség tagállamai közötti kereskedelemre, és amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása,

FELISMERVE, hogy az Európai Közösség tagállamai és a Malajzia között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások azon rendelkezései, amelyek i. előírják vagy előnyben részesítik az olyan, vállalkozások közötti megállapodásoknak, vállalkozásszövetségi határozatoknak vagy összehangolt magatartásoknak az elfogadását, amelyek megakadályozzák, torzítják vagy korlátozzák a légifuvarozók közötti versenyt a fontos útvonalakon; vagy ii. bármely efféle megállapodás, határozat vagy összehangolt magatartás hatásait erősítik; vagy iii. a légifuvarozókra vagy más magánjellegű gazdasági szereplőkre hárítják a felelősséget az olyan intézkedésekért, amelyek megakadályozzák, torzítják vagy korlátozzák a légifuvarozók közötti versenyt a fontos útvonalakon, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályok veszítenek hatékonyságukból,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Közösségnek e tárgyalások keretében nem célja az Európai Közösség és Malajzia közötti légi forgalom mértékének növelése, a közösségi légi fuvarozók és Malajzia légi fuvarozói közti egyensúly befolyásolása, vagy a meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodások rendelkezéseinek a forgalmi jogok tekintetében történő módosítása,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Általános rendelkezések

(1) E megállapodás alkalmazásában a „tagállamok” az Európai Közösség tagállamai.

(2) Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam állampolgáraira való hivatkozásokat az Európai Közösség tagállamainak állampolgáraira való hivatkozásként kell értelmezni.

(3) Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam légi fuvarozóira vagy légitársaságaira való hivatkozásokat a szóban forgó tagállam által kijelölt légi fuvarozókra vagy légitársaságokra való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

Tagállam általi kijelölés

(1) A II. melléklet a), illetve b) részében felsorolt cikkek vonatkozó rendelkezései helyébe az e cikk 2. és 3. bekezdésének rendelkezései lépnek az érintett tagállam légi fuvarozójának kijelölése, a légi fuvarozó részére Malajzia által megadott engedélyek és jogosítványok, valamint a légi fuvarozó ilyen engedélyeinek vagy jogosítványainak megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása tekintetében.

(2) A tagállam általi kijelölés kézhezvételét követően Malajzia a legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő engedélyeket és jogosítványokat, feltéve, hogy:

i.	a légi fuvarozó az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a kijelölő tagállamban székhellyel rendelkezik, és a közösségi jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkezik a kijelölő tagállamban;

ii.	az üzembentartási engedély kiadásáért felelős tagállam az előírások szerint hatékonyan és folyamatosan ellenőrzi a légi fuvarozót, valamint a kijelölésben egyértelműen meghatározza az illetékes légiforgalmi hatóságot; valamint

iii.	a légi fuvarozó gazdasági tevékenységének székhelye azon tagállam területén található, amelyiktől a működési engedélyt kapta; valamint

iv.	a légi fuvarozó vállalkozás tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, vagy a III. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai kezében van.

(3) Malajziának jogában áll a tagállam által kijelölt légi fuvarozó engedélyeit vagy jogosítványait megtagadni, visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

i.	a légi fuvarozó a kijelölő tagállamban nem rendelkezik az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében vett székhellyel, vagy nem rendelkezik az Európai Közösség jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel;

ii.	az üzembentartási engedély kiadásáért felelős tagállam nem ellenőrzi az előírások szerint hatékonyan vagy folyamatosan a légi fuvarozót, vagy az illetékes légiforgalmi hatóság a kijelölésben nincs egyértelműen meghatározva; vagy

iii.	a légi fuvarozó vállalkozás tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, vagy a III. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai kezében van; vagy

iv.

Malajzia és egy tagállam között létrejött valamely kétoldalú megállapodás értelmében a légi fuvarozó már rendelkezik működési engedéllyel, és Malajzia igazolni tudja, hogy az ezen megállapodás szerinti közlekedési jogok gyakorlása egy olyan útvonalon, amely érinti a kérdéses tagállam egy pontját, a másik megállapodás által előírt, közlekedési jogokra vonatkozó korlátozások megkerülését eredményezné; vagy

v.	a kijelölt légi fuvarozó rendelkezik egy tagállam által kiállított üzembentartási engedéllyel, de nincs hatályban kétoldalú légi közlekedési megállapodás Malajzia és az érintett tagállam között, és az a tagállam megtagadta a Malajzia által kijelölt légi fuvarozótól a közlekedési jogokat.

Az e bekezdés szerinti jogának gyakorlása során Malajzia nem alkalmazhat az állampolgárság alapján megkülönböztetést a közösségi légi fuvarozók között.

3. cikk

Biztonság

(1) A II. melléklet c) pontjában felsorolt cikkek rendelkezései kiegészülnek az e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseivel.

(2) Ha egy tagállam (első tagállam) olyan légi fuvarozót jelöl ki, amelynek előírás szerinti folyamatos ellenőrzését egy második tagállam végzi, akkor a légi fuvarozót kijelölő első tagállammal létrejött megállapodásban foglalt biztonsági rendelkezések szerint Malajziát megillető jogok ugyanúgy érvényesülnek a biztonsági előírásoknak az adott második tagállam általi elfogadása, végrehajtása és betartása során, valamint az adott légi fuvarozó működési engedélye tekintetében.

4. cikk

A repülőgép-üzemanyagra kivetett illetékek

(1) A II. melléklet d) pontjában felsorolt cikkek rendelkezései kiegészülnek az e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseivel.

(2) Bármely ellenkező értelmű rendelkezés ellenére a II. melléklet d) pontjában felsorolt megállapodásokban foglaltak nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy a Malajzia által kijelölt légi fuvarozó olyan légi járműve esetében, amely az adott tagállam területének két pontja vagy az adott tagállam területének és egy másik tagállam területének egy-egy pontja között közlekedik, a területükön felvett üzemanyagra hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat vagy díjakat vessenek ki.

5. cikk

Viteldíjak az Európai Közösségen belüli légi útvonalakon

(1) A II. melléklet e) pontjában felsorolt cikkek rendelkezései kiegészülnek az e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseivel.

(2) Az I. mellékletben felsorolt és a II. melléklet e) pontjában foglalt rendelkezést tartalmazó megállapodás alapján Malajzia által kijelölt légi fuvarozó(k)nak a kizárólag az Európai Közösségen belüli légi útvonalakon közlekedő járataira vonatkozóan kiszabott viteldíjak az európai közösségi jog hatálya alá tartoznak.

6. cikk

A versenyszabályoknak való megfelelés

(1) Az ezzel ellentétes rendelkezések sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt megállapodások semmilyen mértékben sem i. részesíthetik előnyben azoknak a vállalkozások közötti megállapodásoknak, vállalkozások társulásai által hozott döntéseknek vagy összehangolt magatartásoknak az elfogadását, amelyek a versenyt megakadályozzák, torzítják vagy korlátozzák; ii. erősíthetik bármely efféle megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás hatásait; vagy iii. ruházhatják át a felelősséget a versenyt megakadályozó, torzító vagy korlátozó intézkedések meghozataláért.

(2) Az I. mellékletben felsorolt megállapodásoknak az e cikk 1. bekezdésével összeegyeztethetetlen rendelkezései nem alkalmazhatók.

7. cikk

A megállapodás mellékletei

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

8. cikk

Felülvizsgálat vagy módosítás

A szerződő felek kölcsönös megegyezés alapján bármikor felülvizsgálhatják vagy módosíthatják ezt a megállapodást.

9. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

(1) Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a szerződő felek írásban értesítették egymást arról, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásoknak eleget tettek.

(2) Az 1. bekezdés ellenére a felek megegyeznek abban, hogy e megállapodást ideiglenesen alkalmazzák az azt a napot követő első hónap első napjától, amikor a felek értesítik egymást, hogy a szükséges eljárások lezárultak.

(3) A tagállamok és Malajzia között létrejött azon megállapodásokat és egyéb szerződéseket, amelyek e megállapodás aláírásának napján még nem léptek hatályba, és amelyeket nem alkalmaznak ideiglenesen, az I. melléklet b) pontja sorolja fel. Ezt a megállapodást alkalmazni kell minden ilyen megállapodásra és szerződésre azok hatálybalépésének vagy ideiglenes alkalmazásának napjától.

10. cikk

A megállapodás felmondása

(1) Ha az I. mellékletben felsorolt megállapodások egyike hatályát veszti, e megállapodás minden olyan rendelkezése, amely az I. mellékletben szereplő adott megállapodásra vonatkozik, szintén hatályát veszti.

(2) Abban az esetben, ha az I. mellékletben felsorolt összes megállapodás hatályát veszti, ez a megállapodás is hatályát veszti.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben, a kettőezer-hetedik év március havának huszonkettedik napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol, svéd és maláj nyelven.

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Kominità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Communidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

För Europeiska gemenskapen

За правителството на Малайзия

Por el Gobierno de Malasia

Za vládu Malajsie

For Malaysias regering

Für die Regierung Malaysias

Malaisia valitsuse nimel

Για την Κυβέρνηση της Μαλαισίας

For the Government of Malaysia

Pour le gouvernement de la Malaisie

Per il governo della Malaysia

Malaizijas valdības vārdā

Malaizijos Vyriausybės vardu

Malaijzia Kormánya részéről

Għall-Gvern tal-Malažja

Voor de Regering van Maleisië

W imieniu Rządu Malezji

Pelo Governo da Malásia

Pentru Guvernul Malaeziei

Za vládu Malajzie

Za Vlado Malezije

Malesian hallituksen puolesta

För Malaysias regering

I. MELLÉKLET

A megállapodás 1. cikkében említett megállapodások jegyzéke

Malajzia és az Európai Közösség tagállamai között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások, amelyeket e megállapodás aláírásának napján már megkötöttek, aláírtak és/vagy ideiglenesen alkalmaznak

—

az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya és Malajzia kormánya között 1976. november 22-én Kuala Lumpurban aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Ausztria megállapodás,

a Bécsben 1990. augusztus 23-án létrejött egyetértési nyilatkozattal módosítva,

a legutóbb a Kuala Lumpurban 1994. szeptember 14-én létrejött szóbeli jegyzékkel módosítva,

—

a Belga Királyság kormánya és Malajzia kormánya között 1974. február 26-án Kuala Lumpurban aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Belgium megállapodás,

a Brüsszelben 1978. július 25-én kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvvel módosítva,

a legutóbb a Kuala Lumpurban 1993. október 14-én kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvvel módosítva,

—

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Prágában 1973. május 2-án aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Cseh Köztársaság megállapodás,

a Prágában 1973. május 2-án aláírt egyetértési nyilatkozattal együtt értelmezve,

—	a Dán Királyság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1967. október 19-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Dánia megállapodás,

—	a Dán Királyság kormánya és Malajzia kormánya által 1997-ben és 2002-ben parafált légiközlekedési megállapodástervezet, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Dánia megállapodástervezet,

—

a Finn Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1997. november 6-án aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Finnország megállapodás,

a Kuala Lumpurban 1997. szeptember 15-én kelt egyetértési nyilatkozattal együtt értelmezve,

—	a Francia Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1967. május 22-én aláírt légiközlekedési megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Franciaország megállapodás,

—	a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1968. július 23-án aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Németország megállapodás,

—	a Magyar Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1993. február 19-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Magyarország megállapodás,

—	az Írország kormánya és Malajzia kormánya között Shannonban 1992. február 17-én aláírt légiközlekedési megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Írország megállapodás,

—

a Malajzia kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között Kuala Lumpurban 1995. március 23-án aláírt légiközlekedési megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Olaszország megállapodás,

a Rómában 1994. november 30-án létrejött titkos egyetértési nyilatkozattal együtt értelmezve,

a Kuala Lumpurban 1997. július 18-án létrejött titkos egyetértési nyilatkozattal módosítva,

a Rómában 2005. május 18-án Malajzia és Olaszország között létrejött, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvvel módosítva,

a legutóbb a Londonban, 2006. július 18-án aláírt egyetértési nyilatkozattal módosítva,

—

a Malajzia kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között Kuala Lumpurban 2002. július 19-én parafált és a Kuala Lumpurban 2002. július 19-én aláírt titkos egyetértési nyilatkozathoz II. mellékletként csatolt légiközlekedési megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Luxembourg megállapodás,

—

a Málta kormánya és Malajzia kormánya között Malajziában 1993. október 12-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Málta megállapodás,

a Vallettában 1984. február 28-án létrejött egyetértési nyilatkozattal együtt értelmezve,

—

a Holland Királyság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1966. december 15-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Hollandia megállapodás,

az 1988. márciusi 25-én kelt levélváltással módosítva,

az 1991. október 23-i titkos nyilatkozattal módosítva,

a Kuala Lumpurban 1993. május 10-én kelt levélváltással módosítva,

a legutóbb a Kuala Lumpurban 1995. szeptember 19-én létrejött kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz A. mellékletként csatolt titkos egyetértési nyilatkozattal módosítva,

a legutóbb a Kuala Lumpurban 1996. május 23-án kelt levélváltással helyesbítve,

—

a Lengyel Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1975. március 24-én aláírt megállapodás a polgári légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Lengyelország megállapodás,

a Lengyel Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1974. július 5-án aláírt, a polgári légi közlekedésről szóló megállapodáshoz csatolt melléklettel együtt értelmezve,

—

a Malajzia kormánya és a Portugál Köztársaság között a Kuala Lumpurban 1998. május 19-én létrejött egyetértési nyilatkozathoz II. mellékletként csatolt és parafált megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Portugália megállapodás,

—	a Román Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1982. november 26-án aláírt, a polgári légi közlekedésről szóló megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Románia megállapodás,

—	a Szlovén Köztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Ljubljanában 1997. október 28-án aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Szlovénia megállapodás,

—	a Spanyolország kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1993. március 23-án aláírt légiközlekedési megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Spanyolország megállapodás,

—	a Svéd Királyság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1967. október 19-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Svédország megállapodás,

—	a Svéd Királyság kormánya és Malajzia kormánya által 1997-ben és 2002-ben parafált légiközlekedési megállapodástervezet, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Svédország megállapodástervezet,

—

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya és Malajzia kormánya között Londonban 1973. május 24-én aláírt megállapodás a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás,

a Kuala Lumpurban 1993. szeptember 14-én kelt levélváltással módosítva,

a legutóbb a Londonban, 2006. január 18-án létrejött egyetértési nyilatkozattal módosítva.

Malajzia és az Európai Közösség tagállamai között parafált vagy aláírt légi közlekedési megállapodások és egyéb szerződések, amelyek e megállapodás aláírásának napján még nem léptek hatályba, és amelyeket nem alkalmaznak ideiglenesen

—

a Bolgár Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között Kuala Lumpurban 1982. november 26-án aláírt, a területeik közötti és azon túli légi közlekedésről szóló megállapodás, a továbbiakban a II. mellékletben: a Malajzia–Bulgária megállapodás,

a Kuala Lumpurban 1991. október 2-án kelt titkos egyetértési nyilatkozattal együtt,

—	a Kuala Lumpurban 2004. december 15-én kelt kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz 1. függelékként csatolt, a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodást módosító egyetértési nyilatkozat.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben felsorolt megállapodásokban szereplő és e megállapodás 2–6. cikkében említett cikkek jegyzéke

Tagállam általi kijelölés:

—	a Malajzia–Ausztria megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Belgium megállapodás 2. cikke,

—	a Malajzia–Bulgária megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Cseh Köztársaság megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Dánia megállapodás II. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodástervezet 3. cikke,

—	a Malajzia–Franciaország megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Németország megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Finnország megállapodás 3. cikke,

—	a Malajzia–Magyarország megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Írország megállapodás 3. cikkének (1)–(2) bekezdése,

—	a Malajzia–Olaszország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Málta megállapodás 3. cikke,

—	a Malajzia–Hollandia megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Lengyelország megállapodás 3. cikke,

—	a Malajzia–Portugália megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Románia megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Szlovénia megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése,

—	a Malajzia–Spanyolország megállapodás 3. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodás II. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodástervezet 3. cikke,

—	a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás 3. cikkének (1)–(3) bekezdése.

Az engedélyek vagy jogosítványok megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása:

—	a Malajzia–Ausztria megállapodás 3. cikkének (4)–(7) bekezdése,

—	a Malajzia–Belgium megállapodás 3. cikke,

—	a Malajzia–Bulgária megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Cseh Köztársaság megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Dánia megállapodás III. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodástervezet 4. cikke,

—	a Malajzia–Finnország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Franciaország megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Németország megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Magyarország megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Írország megállapodás 3. cikkének (3)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Olaszország megállapodás 5. cikke,

—	a Malajzia–Málta megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Hollandia megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Lengyelország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Portugália megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Románia megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Szlovénia megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése,

—	a Malajzia–Spanyolország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodás III. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodástervezet 4. cikke,

—	a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás 3. cikkének (4)–(6) bekezdése.

Biztonság:

—	a Malajzia–Belgium megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodástervezet 15. cikke,

—	a Malajzia–Magyarország megállapodás 9. cikke,

—	a Malajzia–Olaszország megállapodás 10. cikke,

—	a Malajzia–Luxemburg megállapodás 6. cikke,

—	a Malajzia–Portugália megállapodás 11. cikke,

—	a Malajzia–Románia megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Spanyolország megállapodás 11. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodástervezet 154. cikke,

—	a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás 9A. cikke.

A repülőgép-üzemanyagra kivetett illetékek:

—	a Malajzia–Ausztria megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Belgium megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Bulgária megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Cseh Köztársaság megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodás IV. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodástervezet 6. cikke,

—	a Malajzia–Finnország megállapodás 5. cikke,

—	a Malajzia–Franciaország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Németország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Magyarország megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Írország megállapodás 11. cikke,

—	a Malajzia–Olaszország megállapodás 6. cikke,

—	a Malajzia–Luxemburg megállapodás 9. cikke,

—	a Malajzia–Málta megállapodás 5. cikke,

—	a Malajzia–Hollandia megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Lengyelország megállapodás 6. cikke,

—	a Malajzia–Portugália megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Románia megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Szlovénia megállapodás 4. cikke,

—	a Malajzia–Spanyolország megállapodás 5. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodás IV. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodástervezet 6. cikke,

—	a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás 4. cikke.

Viteldíjak az Európai Közösségen belül:

—	a Malajzia–Ausztria megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Belgium megállapodás 10. cikke,

—	a Malajzia–Bulgária megállapodás 8. cikke,

—	a Malajzia–Cseh Köztársaság megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodás VII. cikke,

—	a Malajzia–Dánia megállapodástervezet 11. cikke,

—	a Malajzia–Finnország megállapodás 10. cikke,

—	a Malajzia–Franciaország megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Németország megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Spanyolország megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Magyarország megállapodás 8. cikke,

—	a Malajzia–Írország megállapodás 6. cikke,

—	a Malajzia–Olaszország megállapodás 8. cikke,

—	a Malajzia–Luxemburg megállapodás 11. cikke,

—	a Malajzia–Málta megállapodás 10. cikke,

—	a Malajzia–Hollandia megállapodás 7. cikke,

—	a Malajzia–Lengyelország megállapodás 10. cikke,

—	a Malajzia–Portugália megállapodás 9. cikke,

—	a Malajzia–Románia megállapodás 9. cikke,

—	a Malajzia–Szlovénia megállapodás 8. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodás VII. cikke,

—	a Malajzia–Svédország megállapodástervezet 11. cikke,

—	a Malajzia–Egyesült Királyság megállapodás 7. cikke.

III. MELLÉKLET

A megállapodás 2. cikkében említett egyéb államok jegyzéke

a)	Az Izlandi Köztársaság (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében).

b)	A Liechtensteini Hercegség (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében).

c)	A Norvég Királyság (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében).

d)	A Svájci Államszövetség (az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti légiközlekedési megállapodás értelmében.

4.4.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/39

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. március 27.)

a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2007-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról

(az értesítés a C(2007) 1285. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, dán, holland, észt, francia, német, olasz, spanyol és szlovén nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/211/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösség már fokozatosan megszüntette a fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a halonok, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán előállítását és fogyasztását.

(2)	Minden évben a Bizottságnak meg kell határoznia e szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználását, a felhasználható mennyiségeket és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(3)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyv) részes feleinek IV/25. határozata meghatározza a Bizottság által a nem helyettesíthető felhasználások meghatározására használandó kritériumokat, és az összes részes fél számára engedélyezi a szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználásához szükséges előállítást és fogyasztást.

(4)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XV/8. határozata a részes felek hetedik üléséről készült jelentés IV. mellékletében felsorolt laboratóriumi és analitikai felhasználás céljára engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv A., B. és C. mellékleteiben (II. és III. csoportba tartozó anyagok) felsorolt szabályozott anyagok használatát a részes felek hatodik üléséről készült jelentés II. mellékletében, valamint a Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek VII/11., XI/15. és XV/5. határozataiban meghatározott feltételek mellett. A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XVII/10. határozata engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv E. mellékletében felsorolt azon szabályozott anyag előállítását és fogyasztását, amely szükséges a metil-bromid laboratóriumi és analitikai célú felhasználásához.

(5)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint az összes tagállam értesítette (2) az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programját azokról a hatóanyagokról, amelyek esetében a fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k) többé nem minősülnek nem helyettesíthetőnek az Európai Közösségben forgalomba hozandó CFC-MDI-k gyártásában.

(6)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdése i. pontjának b) alpontja tiltja a CFC-k felhasználását és forgalmazását, kivéve ha azokat a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nélkülözhetetlennek tekintik. Ezek a helyettesíthetőségi meghatározások csökkentették az Európai Közösségben forgalomba hozott MDI-kben használt CFC-k iránti keresletet. A 2037/2000/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése megtiltja továbbá a CFC-MDI termékek importját és forgalmazását, kivéve ha az e termékekben lévő CFC-ket a 3. cikk (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nem helyettesíthetőnek tekintik.

(7)

A Bizottság 2006. július 22-én egy közleményt (3) tett közzé a Közösség 25 tagállamában működő azon vállalatok számára, amelyek a Bizottság döntését kérték a szabályozott anyagoknak 2007 során a Közösségen belüli nem helyettesíthető felhasználásáról, és megkapta a szabályozott anyagok 2007 során szándékolt, nem helyettesíthető felhasználására vonatkozó nyilatkozatokat.

(8)	Annak érdekében, hogy az érdekelt vállalatok és üzemeltetők továbbra is kellő időben élvezhessék az engedélyezési rendszer előnyeit, szükséges, hogy ez a határozat 2007. január 1-jétől alkalmazható legyen.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető egészségügyi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) mennyisége 316 257,00 kilogramm ODP (4).

(2) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) és a II. csoportba (egyéb, teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagok mennyisége 65 900,9 kilogramm ODP.

(3) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a III. csoportba tartozó szabályozott anyagok (halonok) mennyisége 718,7 kilogramm ODP.

(4) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok (szén-tetraklorid) mennyisége 147 110,436 kilogramm ODP.

(5) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az V. csoportba tartozó szabályozott anyagok (1,1,1-triklór-etán) mennyisége 672,0 kilogramm ODP.

(6) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok (metil-bromid) mennyisége 150,0 kilogramm ODP.

(7) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VII. csoportba tartozó szabályozott anyagok (részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének) mennyisége 3,52 kilogramm ODP.

(8) A Közösségben 2007 során nem helyettesíthető laboratóriumi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IX. csoportba tartozó szabályozott anyagok (bróm-klór-metán) mennyisége 12,048 kilogramm ODP.

2. cikk

Az I. mellékletben felsorolt fluorozott-klórozott szénhidrogén adagolószelepes inhalációs készülékek nem forgalmazhatók azokon a piacokon, ahol az illetékes hatóság az e készülékekhez tartozó fluorozott-klórozott szénhidrogéneket helyettesíthetőnek határozták meg.

3. cikk

A 2007. január 1. és december 31. közötti időszakban a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.	a 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető egészségügyi felhasználási kvótáit a II. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

2.	a 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének és az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kvótáit a III. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

3.	a halonok nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kvótáit a IV. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

4.	a szén-tetraklorid nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kvótáit az V. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

5.	az 1,1,1-triklór-etán nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kvótáit a VI. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

6.	a metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználási kontingenseit a VII. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

7.	a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kontingenseit a VIII. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

8.	a bróm-klór-metán nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználási kontingenseit a IX. mellékletben megadott vállalatok számára kell kiosztani;

a 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán nem helyettesíthető felhasználási kontingensei a X. mellékletben kerültek meghatározásra.

4. cikk

Ez a határozat 2007. január 1-jétől alkalmazandó, és 2007. december 31-én veszti hatályát.

5. cikk

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

3M Health Care Ltd

3M House Morley Street

Loughborough

Leicestershire LE11 1EP

United Kingdom

Bespak Europe Ltd

North Lynn Industrial Estate

Bergen Way, King's Lynn

Norfolk PE30 2JJ

United Kingdom

Boehringer Ingelheim GmbH

Binger Straße 173

D-55216 Ingelheim am Rhein

Chiesi Farmaceutici SpA

Via Palermo 26/A

I-43100 Parma (PR)

Inyx Pharmaceuticals Ltd

Astmoor Industrial Estate

9 Arkwright Road Runcorn

Cheshire WA7 1NU

United Kingdom

IVAX Ltd

Unit 301,

Waterford Industrial Estate

Weterford, Ireland

Laboratorio Aldo Union S.A.

Baronesa de Maldá 73

Esplugues de Llobregat

E-08950 Barcelona

SICOR SpA

Via Terrazzano 77

I-20017 Rho (MI)

Valeas SpA Pharmaceuticals

Via Vallisneri, 10

I-20133 Milano (MI)

Valvole Aerosol Research Italiana (VARI) SpA — LINDAL Group Italia

Via del Pino, 10

I-23854 Olginate (LC)

Acros Organics bvba

Janssen Pharmaceuticalaan 3a

B-2440 Geel

Airbus France

316, route de Bayonne

F-31300 Toulouse

Bie & Berntsen A-S

Transformervej 8

DK-2730 Herlev

Carlo Erba Reactifs-SDS

Z.I. de Valdonne, BP 4

F-13124 Peypin

Eras Labo

222, RN 90

F-38330 Saint-Nazaire-les-Eymes

Harp International

Gellihirion Industrial Estate,

Rhondda, Cynon Taff,

UK-Pontypridd CF37 5SX

Health Protection Inspectorate-Laboratories

Paldiski mnt 81

EE-10617 Tallinn

Honeywell Specialty Chemicals

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

Institut scientifique de service public (ISSeP)

Rue du Chéra, 200

B-4000 Liège

Ineos Fluor Ltd

PO Box 13, The Heath

Runcorn, Cheshire WA7 4QF

United Kingdom

LGC Promochem GmbH

Mercatorstr. 51

D-46485 Wesel

Mallinckrodt Baker BV

Teugseweg 20

7418 AM Deventer

Nederland

Mebrom NV

Assenedestraat 4

B-9940 Rieme Ertvelde

Merck KgaA

Frankfurter Straße 250

D-64271 Darmstadt

Mikro+Polo d.o.o.

Zagrebška 22

SI-2000 Maribor

Ministry of Defense

Directorate Material RNL Navy

P.O. Box 2070

2500 ES The Hague

Nederland

Panreac Química S.A.

Pol. Ind. Pla de la Bruguera

C/ Garraf 2

E-08211 Castellar del Vallès, Barcelona

Sanolabor d.d.

Leskoškova 4

SI-1000 Ljubljana

Sigma Aldrich Chimie SARL

80, rue de Luzais

L’Isle d’Abeau-Chesnes

F-38297 Saint-Quentin-Fallavier

Sigma Aldrich Laborchemikalien

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

Sigma Aldrich Logistik GmbH

Riedstraße 2

D-89555 Steinheim

Tazzetti Fluids Srl

Corso Europa, 600/a

I-10088 Volpiano (TO)

VWR I.S.A.S.

201, rue Carnot

F-94126 Fontenay-sous-Bois

Kelt Brüsszelben, 2007. március 27-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) www.unep.org/ozone/Information_for_the_Parties/3Bi_dec12-2-3.asp

(3) HL C 171., 2006.7.22., 27. o.

(4) Ózonlebontó potenciál.

I. MELLÉKLET

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló tizenkettedik ülése XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint a következő államok elhatározták azt, hogy mivel rendelkezésre állnak nem CFC-alapú MDI-k, a CFC-k többé nem minősülnek „nem helyettesíthetőnek” a jegyzőkönyv szerint, ha a következő hatóanyagokkal együtt használják fel őket:

Forrás: www.unep.org/ozone/Information_for_the_Parties/3Bi_dec12-2-3.asp

1. táblázat

Gyors hatású béta-agonista légúttágítók

Ország	Szalbutamol	Terbutalin	Fenoterol	Orciprenalin	Reproterol	Karbuterol	Hexoprenalin	Pirbuterol	Klenbuterol	Bitolterol	Prokaterol
Ausztria	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Belgium	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Ciprus	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Cseh Köztársaság	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Dánia	X
Észtország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Finnország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Franciaország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Németország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Görögország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Magyarország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Írország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Olaszország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lettország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Litvánia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Luxemburg	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Málta	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Hollandia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lengyelország	X
Portugália	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Norvégia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szlovákia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szlovénia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Spanyolország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Svédország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Egyesült Királyság	X

2. táblázat

Inhalációs szteroidok

Ország	Beklometazon	Dexametazon	Fluniszolid	Flutikazon	Budeszonid	Triamkinolon
Ausztria	X	X	X	X	X	X
Belgium	X	X	X	X	X	X
Ciprus
Cseh Köztársaság	X	X	X	X	X	X
Dánia	X			X
Észtország	X	X	X	X	X	X
Finnország	X			X
Franciaország	X			X
Németország	X	X	X	X	X	X
Görögország
Magyarország	X	X	X	X	X	X
Írország	X			X
Olaszország	X	X	X	X	X	X
Lettország	X	X	X	X	X	X
Litvánia	X	X	X	X	X	X
Luxemburg	X	X	X	X	X	X
Málta				X	X
Lengyelország
Portugália	X			X	X
Hollandia	X	X	X	X	X	X
Norvégia
Szlovákia	X	X	X	X	X	X
Szlovénia	X	X	X	X	X	X
Spanyolország	X			X
Svédország	X			X
Egyesült Királyság				X

3. táblázat

Nem szteroid gyulladáscsökkentők

Ország	Kromoglicinsav	Nedokromil
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Ciprus	X	X
Cseh Köztársaság	X	X
Dánia	X	X
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország	X	X
Németország	X	X
Görögország	X	X
Magyarország	X
Írország
Olaszország	X	X
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X
Málta	X	X
Lengyelország
Portugália	X
Hollandia	X	X
Norvégia
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország		X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság

4. táblázat

Antikolinergikus légúttágítók

Ország	Ipratropium-bromid	Oxitropium-bromid
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Ciprus	X	X
Cseh Köztársaság	X	X
Dánia	X	X
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország
Németország	X	X
Görögország	X	X
Magyarország	X	X
Írország	X	X
Olaszország
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X	X
Málta	X	X
Hollandia	X	X
Lengyelország
Portugália	X
Norvégia
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország	X	X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság	X	X

5. táblázat

Tartós hatású béta-agonista légúttágítók

Ország	Formoterol	Salmeterol
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Ciprus	X
Cseh Köztársaság	X	X
Dánia
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország	X	X
Németország	X	X
Görögország
Magyarország	X	X
Írország	X	X
Olaszország	X	X
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X	X
Málta	X	X
Hollandia	X
Lengyelország
Portugália
Norvégia
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország		X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság

6. táblázat

Hatóanyag-kombinációk egy MDI-n belül

Ország
Ausztria	X Összes termék
Belgium	X Összes termék
Ciprus
Cseh Köztársaság	X Összes termék
Dánia
Észtország
Finnország	X Összes termék
Franciaország	X Összes termék
Németország	X Összes termék
Görögország
Magyarország	X Összes termék
Írország
Olaszország	Budenosid + Fenoterol	Fluticason + Salmeterol
Lettország	X Összes termék
Litvánia	X Összes termék
Luxemburg	X Összes termék
Málta	X Összes termék
Hollandia
Lengyelország
Portugália
Norvégia
Szlovákia	X Összes termék
Szlovénia	X Összes termék
Spanyolország
Svédország	X Összes termék
Egyesült Királyság

II. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető egészségügyi felhasználás

Az I. csoportba tartozó, az asztma és egyéb krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD-k) kezelésére szolgáló adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) előállításához használható szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

3 M Health Care Ltd (UK)

Bespak Europe Ltd (UK)

Boehringer Ingelheim GmbH (DE)

Chiesi Farmaceutici SpA (IT)

Inyx Pharmaceuticals Ltd (UK)

Ivax Ltd (IE)

Laboratorio Aldo Union SA (ES)

SICOR SpA (IT)

Valeas SpA Pharmaceuticals (IT)

Valvole Aerosol Research Italiana (VARI)

SpA — LINDAL Group Italia (IT)

III. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, I. és II. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Acros Organics bvba (BE)

Bie & Berntsen A-S (DK)

Carlo Erba Reactifs-SDS (FR)

Harp International (UK)

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

Ineos Fluor (UK)

LGC Promochem (DE)

Mallinckrodt Baker (NL)

Merck KGaA (DE)

Mikro+Polo d.o.o. (SI)

Panreac Química S.A. (ES)

Sanolabor d.d. (SI)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

Tazzetti Fluids (IT)

VWR I.S.A.S. (FR)

IV. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, III. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Airbus France (FR)

Eras Labo (FR)

Ineos Fluor (UK)

Ministry of Defense (NL)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

V. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Acros Organics (BE)

Bie & Berntsen A-S (DK)

Carlo Erba Reactifs-SDS (FR)

Health Protection Inspectorate-Laboratories (EE)

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

Institut scientifique de service public (ISSeP) (BE)

Mallinckrodt Baker (NL)

Merck KGaA (DE)

Mikro+Polo d.o.o. (SI)

Panreac Química S.A. (ES)

Sanolabor d.d. (SI)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Laborchemikalien (DE)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VI. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, V. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Acros Organics (BE)

Bie & Berntsen A-S (DK)

Merck KGaA (DE)

Mikro+Polo d.o.o. (SI)

Panreac Química S.A. (ES)

Sanolabor d.d. (SI)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VII. MELLÉKLET

Laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználás

A laboratóriumi és analitikai kritikus célra felhasználható, VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok kontingense a következő vállalatok között kell felosztani:

Mebrom NV (BE)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VIII. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, VII. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótája a következő vállalatok között kerül felosztásra:

Ineos Fluor (UK)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

IX. MELLÉKLET

Nem helyettesíthető laboratóriumi felhasználás

A laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IX. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótája a következő vállalatok között kerül felosztásra:

Ineos Fluor (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

X. MELLÉKLET

Ezt a mellékletet nem teszik közzé, mert bizalmas kereskedelmi információt tartalmaz.

4.4.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/55

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. április 3.)

a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Törökországból, Ukrajnából és az Amerikai Egyesült Államokból származó pentaeritritol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2007/214/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1)	2005. december 2-án az alaprendelet 5. cikke értelmében a Bizottsághoz panasz érkezett, amelyet a pentaeritritol közösségi össztermelésének jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében a CEFIC (Európai Vegyipari Tanács) (a továbbiakban: a panaszos) nyújtott be.

(2)

E panasz olyan bizonyítékot tartalmazott a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK), Ukrajnából, Oroszországból, Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó pentaeritritol dömpingjére, valamint az abból származó jelentős kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tartottak az eljárás megindításához.

(3)	Az eljárást a 2006. január 17-én, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek (2) az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével indították meg.

2. Az eljárásban érintett felek

(4)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálat megindításáról a panaszost, a közösségi gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, a felhasználókat, a szállítókat, valamint az ismert érintett szövetségeket és az exportáló országok képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek.

(5)	A panaszos gyártók, más közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök, felhasználók és szállítók ismertették álláspontjukat. Minden olyan érdekelt fél számára biztosították a meghallgatást, aki azt kérte és bizonyította, hogy meghallgatásának különleges indokai vannak.

(6)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli és ukrán exportáló gyártók számára lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PGE) vagy egyéni elbánás (a továbbiakban: EE) igénylését, a Bizottság igénybejelentő lapokat küldött a kínai és ukrán hatóságoknak, valamint a két ország ismert érintett exportáló gyártóinak. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján egy KNK-beli vállalat kért PGE-t, illetve – amennyiben a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felel meg a PGE követelményeinek – EE-t. Az egyetlen ukrán gyártó csak EE-t kért.

(7)	Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy e vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a KNK-beli exportőrök/gyártók esetében. Mivel azonban csak egy vállalat működött együtt és jelezte, hogy kész szerepelni a mintában, nem került sor mintavételre.

(8)

Kérdőívek kerültek kiküldésre valamennyi ismert érintett fél és az összes többi olyan vállalat számára, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. Három közösségi gyártótól – ezek egyike két termelőüzemmel rendelkezik –, három nem kapcsolt importőrtől, öt felhasználótól, egy szállítótól, egy KNK-beli exportáló gyártótól, egy török exportáló gyártótól, egy ukrán exportáló gyártótól és a lehetséges analóg ország, Chile egyik együttműködésre kész gyártójától érkezett válasz.

(9)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyein:

Közösségi gyártók

—	Perstorp Specialty Chemicals AB, Perstorp, Svédország

—	Perstorp Chemicals GmbH, Arnsberg, Németország

—	Chemza AS Strazske, Strazske, Szlovákia

—	S. A. Polialco, Barcelona, Spanyolország

Exportáló gyártók a KNK-ban

—	Hubei Yihua Chemical Industry Co., Ltd., Yichang

Exportáló gyártók Ukrajnában

—	Rubezhnoye State Chemical Plant („Zarja”), Rubezhnoye

Exportáló gyártók Törökországban

—	MKS Marmara Entegre Kimya Sanayi A.Ș., Beșiktaș

(10)

Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a PGE-ben esetleg nem részesülő KNK-beli és ukrán exportáló gyártók számára rendes értéket állapítsanak meg, a rendes érték egy lehetséges analóg ország – ez esetben Chile – adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalatok telephelyein:

—	Oxiquim, Viña del Mar

Közösségi ipari felhasználó

—	Nuplex Resins BV, Bergen op Zoom, Hollandia

3. Vizsgálati időszak

(11)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(12)

Az érintett termék a 2905 42 00 KN-kód alá tartozó pentaeritritol (a továbbiakban: penta). Szagtalan, fehér, kristályos, szilárd összetett anyag, amelyet formaldehidből és acetaldehidből nyernek és amely az alkidgyanták előállításához világszerte a leggyakrabban használt poliol. A felhasznált legfontosabb nyersanyag a metanol, amelyet formaldehid, acetaldehid és nátrium-hidroxid előállítására használnak.

(13)

Az alkidgyanták, amelyeket főleg burkolásra használnak, az érintett termék végső felhasználásának közel 60–70 %-át teszik ki. Az egyéb felhasználások magukban foglalják a hűtőkompresszorok szintetikus kenőanyagait, az észtergyanta ragasztókban ragasztószerként való felhasználását és a pentaeritritol-tetranitrátot (PETN).

(14)

Világszerte három fő fokozatot állítanak elő, amelyek közül a leggyakoribb a mono-penta. A másik kettő a technikai és a nitrációs fokozat. A fokozat a tisztaságfoktól függ, amelyet a mono- és di-pentaeritritol-tartalom alapján határoznak meg. A penta mono fokozata például 98 % mono-pentaeritritolt tartalmaz, szemben a technikai fokozat 87 %-os mono-pentaeritritol-tartalmával. A vizsgálat rámutatott, hogy a gyártási folyamat nagyjából azonos a penta legelterjedtebb fokozatai esetében és emiatt a különböző fokozatok előállítási költségei is azonosak. Ezenkívül megállapították, hogy valamennyi fokozat ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvetően ugyanazokra a célokra használatos.

(15)	A penta mono és technikai fokozata egyes esetekben mikronizált formában is megjelenik, vagyis a terméket megőrlik a gyártási folyamatot követően. Kémiai szempontból a mikronizált penta pontosan ugyanaz a termék, de az őrlés miatt a kapcsolódó költségek és eladási árak valamivel magasabbak.

(16)

A török exportáló gyártó csak annak az egy pentatípusnak a használatát ellenezte, amely egyesíti a három különböző fokozatot: a monót, a technikait és a nitrációst. Úgy érvelt, hogy különösen a mikronizált pentát kell eltérő típusúnak tekinteni. Ez utóbbi állítás elfogadható volt, így a mikronizált pentát – amely a közösségi gazdasági ágazat termelésének csupán igen kis hányadát teszi ki, és amelyről megállapították, hogy az érintett országok egyikéből sem exportálták a Közösségbe – nem vették figyelembe a termék meghatározásakor e vizsgálat során. Megállapították azonban, hogy nem indokolt a három különböző fokozatot különböző típusokra bontva szétválasztani, mivel azok költségei és árszintjei azonosak. Ki kell emelni azt is, hogy a penta túlnyomórészt olyan tömegcikk, amelyet a végső felhasználó egy és ugyanazon terméknek tekint. Ennélfogva elutasították ezt az állítást és egyetlen típust vettek figyelembe.

(17)	Fizikai, kémiai és technikai jellemzői, a gyártási folyamat és a felhasználó szemszögéből a termék különböző típusainak felcserélhetősége alapján az eljárás szempontjából valamennyi fokozatú penta egyetlen terméknek tekinthető.

2. A hasonló termék

(18)

Megállapították, hogy az érintett termék, az érintett országokban előállított és azok belföldi piacán értékesített penta, a Japán – amely kezdetben szóba jött analóg országként – belföldi piacán értékesített penta, valamint a Közösség gazdasági ágazata által a Közösségben előállított és ott értékesített penta ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanazokra a célokra használatos.

(19)	Így ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezeket a termékeket hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. DÖMPING

1. Általános módszer

(20)	Az általános módszer az alábbiakban kerül ismertetésre. Az érintett országokra vonatkozó, dömpinggel kapcsolatos alábbi megállapítások ezért csak az egyes exportáló országokra jellemző sajátos kérdésekre térnek ki.

2. Rendes érték

(21)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először az egyes együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan vizsgálták meg, hogy a penta tekintetében reprezentatívak-e belföldi értékesítéseik, vagyis hogy ezen értékesítések összmennyisége elérte-e a gyártó által a Közösségbe exportként eladott összmennyiség legalább 5 %-át.

(22)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségekben eladott penta belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e, és megállapította e termék független vevőknek történő, jövedelmező eladásainak arányát. Azokban az esetekben, amikor a kiszámított előállítási költségnek megfelelő vagy annál magasabb nettó eladási áron értékesített penta értékesítési volumene a teljes értékesítési volumen több mint 80 %-át tette ki, és amikor a súlyozott átlagár megegyezett az előállítási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes érték a VI során történt összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként kiszámított – függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e – tényleges belföldi áron alapult. Azokban az esetekben, amikor a penta nyereséges értékesítése az adott termék teljes értékesítési volumenének 80 %-a vagy ennél kevesebb volt vagy amikor a súlyozott átlagár az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amely kizárólag a nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve hogy ezek az értékesítések a penta teljes értékesítési volumenének 10 %-át vagy ennél többet képviseltek.

(23)

Azokban az esetekben, amikor a penta nyereséges értékesítésének volumene az adott termék teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 10 %-át képviselte, úgy ítélték meg, hogy a termék a belföldi áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze. Abban az esetben, amikor a gyártó által értékesített penta belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték meghatározásához, más módszert kellett alkalmazni.

(24)	Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes értéket az egyes gyártók saját előállítási költségei, valamint az értékesítésre, az általános és adminisztratív (a továbbiakban: SG&A) költségekre és a haszonra meghatározott ésszerű összeg alapján állapították meg.

(25)	Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi piacon az egyes érintett gyártóknál felmerült SG&A-költségek és a realizált nyereség megbízható adatoknak minősülnek-e.

(26)

A tényleges belföldi SG&A-költségek abban az esetben minősültek megbízhatónak, amikor az érintett vállalat belföldi értékesítéseinek volumenét az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak lehetett tekinteni. A belföldi haszonkulcsot a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítések alapján határozták meg.

(27)

Minden olyan esetben, amikor ezek a feltételek nem teljesültek, a Bizottság megvizsgálta, hogy a származási ország belföldi piacán más exportőrök vagy gyártók adatai felhasználhatók-e az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban. Amikor csak egy exportáló gyártóra vonatkozóan álltak rendelkezésre megbízható adatok, nem lehetett kiszámítani az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti átlagot, így megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek – vagyis az azonos általános kategóriába tartozó termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó adatok felhasználása a kérdéses exportőr vagy gyártó esetében – teljesülnek-e. Amennyiben ezek az adatok nem álltak rendelkezésre vagy ha azokat nem adta meg a gyártó, az SG&A-költségek és a haszon megállapítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban történt, vagyis valamely más ésszerű módszer alapján.

3. Exportár

(28)	Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független közösségi vevők részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

a) Összehasonlítás

(29)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. Megfelelő kiigazításokat tettek minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték meg.

b) Dömpingkülönbözet

(30)	Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése értelmében az egyes exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlításával állapították meg.

4. Törökország

(31)	Az egyetlen ismert exportáló gyártótól érkezett válasz a kérdőívre.

a) Rendes érték

(32)	A gyártó összességében reprezentatív mennyiségekben értékesítette a hasonló terméket a belföldi piacon, és az összes értékesítésről megállapítható, hogy az a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt.

(33)	Ezenkívül megállapították, hogy a belföldi árak jelentősen eltérőek voltak az értékesítési hónapok szerint.

(34)	A fentiekre való tekintettel és a VI alatt az érintett termék rendes értékének megfelelő kifejezése céljából helyénvalónak tartották, hogy ebben az egyedi esetben havi rendes értéket határozzanak meg az érintett termék vonatkozásában.

(35)	Minden hónap tekintetében a belföldi árakat tekintették a megfelelő alapnak a rendes érték megállapításához. Ennélfogva a rendes érték a török belföldi piacon a független vevők által a VI alatt havonta ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapult.

b) Exportár

(36)	Valamennyi esetben közösségi független vevőknek értékesítették az érintett terméket. Következésképpen az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(37)	Tekintve a rendes érték VI alatti ingadozásait, a megfelelő összehasonlítás biztosítása érdekében helyénvalónak tartották, hogy havi súlyozott átlagos exportárat állapítsanak meg a VI vonatkozásában.

c) Összehasonlítás

(38)	Kiigazításokat tettek a szállítás, biztosítás, rakodás, hitelköltségek, engedmények, jutalékok és visszatérítések terén jelentkező különbségek tekintetében.

(39)	Megállapították, hogy a megadott biztosítási költségek, visszatérítések és csomagolási díjak kis mértékben eltértek az exportáló gyártó könyvelésében szereplő adatoktól. Így ennek megfelelően módosították a kiigazítások összegeit.

(40)

A vizsgálat feltárta továbbá, hogy az exportáló gyártó jelentős összeget fizetett konzultációs szolgáltatásokért. A vállalat azt állította, hogy mivel ezek a díjak nem indokolják a kiigazítást, nem kell azokat levonni sem az exportárból, sem a belföldi eladási árból. Megállapították azonban, hogy ezek a kiadások hatással voltak az érintett termék költségeire és áraira és emiatt befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát. Ennélfogva a vonatkozó összeget a szóban forgó értékesítések mennyisége alapján osztották fel (belföldi értékesítések, EK-ba irányuló értékesítések és harmadik országokba irányuló értékesítések) és kiigazításként levonták az eladási árakból az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint.

(41)	A hitelköltségeket illetően megállapították, hogy a VI-ra vonatkozóan megadott kamat nem tükrözte a vállalat tényleges, rövid távú finanszírozási költségeit. Így ennek megfelelően kiigazították a hitelköltségeket.

d) Dömpingkülönbözet

(42)

Tekintve, hogy az exportárak periodikusan változó tendenciát mutatnak, úgy döntöttek, hogy ezt a tényezőt figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet kiszámításakor. Így havi összehasonlítást végeztek az érintett termék súlyozott átlaggal számított exportára és a súlyozott átlaggal számított rendes értéke között.

(43)	A fentiek alapján az együttműködő exportáló gyártó közösségi CIF-határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében megállapított de minimis küszöbérték alatt volt.

(44)

Megjegyzendő, hogy a dömpingkülönbözet akkor is a de minimis küszöbérték alatt lenne, ha elvégezték volna az összehasonlítást a súlyozott átlaggal számított rendes érték és az egyéni exportügyletek között. Ilyen összehasonlítás elvégzését azonban nem találták megfelelőnek. Míg az exportárak havonta jelentősen változó tendenciát mutattak (a VI különböző hónapjai között az exportárak 20 %-ig terjedő eltérései – 2005. májustól októberig lényegesen alacsonyabb szintekkel), a havi rendes értékek változatlan tendenciát mutattak. Ez arra vezethető vissza, hogy a legfontosabb nyersanyagok – amelyek az érintett termék előállítási költségeinek jelentős hányadát tették ki – ugyanezt a tendenciát mutatták. Így a (42) preambulumbekezdésben ismertetett módszer a bekövetkezett dömping teljes nagyságát tükrözi.

(45)	Mivel valószínűleg az együttműködő exportáló gyártó végezte az érintett terméknek a Közösségbe irányuló teljes török exportját, nem volt ok azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó tartózkodott volna az együttműködéstől.

(46)	Következésképpen meg kell szüntetni a Törökországra vonatkozó eljárást az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

5. Kínai Népköztársaság (KNK) és Ukrajna

a) Piacgazdasági elbánás (PGE)

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdése szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(48)

Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban szerepel a PGE-re vonatkozó követelmények összefoglalása:

i.	az üzleti döntések és költségek a piaci feltételek szerint kerültek kialakításra, jelentős állami beavatkozás nélkül;

ii.	a vállalkozás egyetlen, átlátható, alapvető könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és minden célra azt alkalmazzák;

iii.	a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások;

iv.	a csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak;

v.	a valutaváltások piaci árfolyamon történnek.

(49)

Egy KNK-beli exportáló gyártó kért PGE-t az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján és az exportáló gyártók PGE-igénylőlapját a megadott határidőn belül kitöltötte. A Bizottság e vállalat telephelyén összegyűjtötte és ellenőrizte a szükségesnek ítélt összes, PGE iránti kérelemben benyújtott információt.

(50)	A vizsgálat rámutatott, hogy e vállalat PGE iránti kérelmét el kellett utasítani, mivel a vállalat nem felelt meg a fenti első, második és harmadik követelménynek.

(51)

Tekintve, hogy a fő részvényesek állami tulajdonban lévő vállalatok és hogy az e részvényesek által kinevezett igazgatók aránytalanul nagy számú szavazattal és jelentős ellenőrzéssel rendelkeznek az igazgatótanácsban, megállapították, hogy az állam jelentős befolyást gyakorolhatott a vállalat napi irányítást érintő üzleti döntéseire, a nyereségfelosztásra, az új részvények kibocsátására, a tőkeemelésre, az alapszabály-módosításra és a vállalat felszámolására, így ezek a döntések nem a piaci változásokhoz igazodtak.

(52)

Ezenkívül a vállalat elszámolása nem a valós pénzügyi helyzetet tükrözte, mivel a vállalat a befektetett eszközök értékcsökkenésének leírásakor néhány esetben indokolatlan átcsoportosításokat végzett, ami az IAS 1–13 megszegését jelenti. Ez a tény, valamint az, hogy a feltárt gyakorlattal kapcsolatban a vállalat könyvvizsgálóinak nem voltak fenntartásaik, illetve ahhoz nem fűztek magyarázatot, a nemzetközi számviteli szabályok nyilvánvaló megsértését jelentette.

(53)

Az eszközök értékének meghatározását illetően a vállalat nem tudott magyarázatot adni, hogy minek alapján végezte az értékelést. A vállalat lényegében semmivel nem tudta igazolni az irodaépület bérleti díjának kifizetését. Mindkét hiányosság arra utalt, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből jelentős torzulások maradtak fenn.

(54)

Konzultációra került sor a tanácsadó bizottsággal és a közvetlenül érintett felek lehetőséget kaptak, hogy észrevételeket tegyenek a fenti megállapításokhoz. Nem érkeztek azonban észrevételek. A közösségi gazdasági ágazat szintén lehetőséget kapott észrevételei benyújtására; a közösségi gazdasági ágazat egyetértett a PGE meghatározásával.

(55)	A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem nyújtható PGE a kínai exportáló gyártó számára.

b) Egyéni elbánás (EE)

(56)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek megfelelnek.

(57)

Az a kínai exportáló gyártó, amely nem kaphatott PGE-t, EE-t is kérelmezett arra az esetre, ha nem részesül PGE-ben. Az (51) preambulumbekezdés szerint azonban megállapították, hogy az állam – a vállalat igazgatótanácsában helyet foglaló képviselői útján – olyan jelentős mértékű befolyást gyakorolt az exportárakra és – mennyiségekre, valamint az értékesítési feltételekre, hogy emiatt azokat nem lehetett szabadon meghatározni. Ezenkívül a vállalat napi irányítását érintő ezen állami beavatkozás miatt nem zárható ki az intézkedések megkerülésének kockázata, ha az adott exportőrre egyedi vámtételt állapítanának meg.

(58)	Következésképpen és mivel megállapították, hogy a kínai exportáló gyártó nem felelt meg az EE-hoz szükséges összes követelménynek az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében, el kellett utasítani az EE iránti kérelmet.

(59)

Az egyetlen együttműködő ukrán exportáló gyártó nem kért PGE-t, csak EE-t. Nincs azonban más ismert ukrán pentagyártó, amelyet megerősít az a tény, hogy az együttműködő exportáló gyártó által bejelentett, Ukrajnából a Közösségbe irányuló pentaexport mennyisége megegyezett az Eurostat által jelzett mennyiséggel. Emiatt szükségtelennek tartották annak megállapítását, hogy a szóban forgó exportáló gyártó EE-ben részesüljön-e, mivel mindenképpen egységes, országos vámot állapítanak meg.

c) Rendes érték

i. Hasonló ország

(60)	Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a PGE-ben nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket a hasonló országban alkalmazott árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(61)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte szándékát, hogy Japánt kívánja választani megfelelő analóg országnak a KNK-ra vonatkozó rendes érték meghatározásához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Egyik érdekelt fél sem kifogásolta e javaslatot.

(62)	A Bizottság kapcsolatba lépett a penta ismert japán gyártójával és együttműködését kérte a szóban forgó vizsgálatban. Nem jött azonban létre együttműködés.

(63)

Kezdetben a szóban forgó eljárásban érintett országokat azért nem választották ki, mert vagy nem működtek együtt vagy torzult volna belföldi piacuk a dömping gyakorlása miatt. Emiatt a Bizottság kereste az együttműködési lehetőségeket az összes többi ismert chilei, tajvani, brazil és koreai köztársaságbeli gyártóval, mivel ezen országokban nem gyártanak pentát.

(64)

Egyedül a chilei gyártó egyezett bele az együttműködésbe. Bár Chilében csak egy gyártó volt, a penta chilei belföldi piacán erős volt a verseny a VI alatt a Kínából, Tajvanról, az USA-ból, Svédországból és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal miatt, mivel sem kvóták, sem egyéb mennyiségi importkorlátozások nem kerültek bevezetésre.

(65)	A fentiekre való tekintettel az az ideiglenes következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban Chile a legmegfelelőbb hasonló ország.

(66)	Kérdőívet küldtek ezért a szóban forgó gyártónak, információkat kérve a hasonló termék belföldi eladási árairól és előállítási költségeiről; a válaszában közölt adatokat pedig a helyszínen ellenőrizték.

(67)	A vizsgálat azonban feltárta, hogy az együttműködő török exportáló gyártó részéről nem történt dömping. Látszólag nem torzult a penta török piaca, a török gyártó által alkalmazott gyártási folyamat és nyersanyagok pedig jobban hasonlítottak a kínai és ukrán exportáló gyártók által használtakhoz.

(68)	Így azt a következtetést vonták le, hogy Törökország megfelelő hasonló országnak tekinthető ezen eljárás alkalmazásában.

ii. A rendes érték meghatározása az analóg országban

(69)	Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a PGE-ben nem részesülő exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket a hasonló ország gyártójától származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(70)	A rendes érték meghatározására a fenti (32)–(35) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint került sor.

d) Exportárak

(71)	A Közösségbe a kínai és ukrán exportáló gyártók által végzett valamennyi exporteladás közvetlenül független közösségi vevők részére történt, így az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(72)	Mivel a teljes VI alatt az átlagos rendes érték nem volt reprezentatívnak tekinthető, a fenti (33)–(37) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt havi átlagos exportárakat állapítottak meg.

e) Összehasonlítás

(73)	Indokolt esetben kiigazításokra került sor a szállítás, a biztosítás, a kezelés és ennek járulékos költségei, a csomagolás, a hitel- és a bankköltségek tekintetében.

f) Dömpingkülönbözetek

(74)

A PGE-ben részesített valamennyi exportáló gyártó esetében az analóg országra megállapított havi, súlyozott átlaggal számított rendes értéket hasonlították össze a Közösségbe irányuló exportra megállapított havi, súlyozott átlaggal számított exportárral, az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően.

(75)

Az Eurostat adatai szerint a KNK esetében az együttműködő exportáló gyártó által exportált penta mennyisége lényegesen kevesebb volt, mint az említett országból a VI alatt importált penta összmennyiségének 70 %-a. Így ami a KNK-beli nem együttműködő exportáló gyártókat illeti, a dömpingkülönbözetet a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani az alaprendelet 18. cikke alapján. Emiatt szükségesnek tartották, hogy a dömpingkülönbözetet az együttműködő gyártó esetében a leginkább dömpingelt ügyletek alapján állapítsák meg. Ezt a megközelítést azért is tartották szükségesnek, hogy elkerüljék az együttműködés elmulasztásának jutalmazását, valamint tekintettel arra a tényre, hogy nem voltak arra utaló jelek, hogy valamely nem együttműködő fél alacsonyabb szinten dömpingelt volna.

(76)	Ennélfogva országos átlagos dömpingkülönbözetet számoltak ki, amelyhez súlyozó tényezőként az – együttműködő és nem együttműködő – exportőrök csoportjának CIF-értékét alkalmazták.

(77)	Ukrajnát illetően – mint az a fenti (59) preambulumbekezdésben szerepel – a nagyfokú együttműködés miatt megfelelőnek tartották az országos dömpingkülönbözet ugyanolyan szinten történő megállapítását, mint az együttműködő exportáló gyártó esetében.

(78)

A dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitáson számított importár százalékában kifejezve a következő:

Ország	Dömpingkülönbözet
KNK	18,7 %
Ukrajna	10,3 %

6. Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok (USA)

(79)

Egyik orosz és USA-beli gyártó sem működött együtt ebben a vizsgálatban. Következésképpen és más, megfelelőbb alap hiányában az országos dömpingkülönbözetet átmenetileg a rendelkezésre álló tények – vagyis a panaszostól származó adatok – alapján állapították meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(80)

A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Ország	Dömpingkülönbözet
Oroszország	25 %
USA	54 %

D. A KÁR

1. Közösségi gyártás

(81)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket öt közösségi gyártó állította elő és ezek egyike két termelőüzemmel rendelkezik. Közülük két gyártó nevében nyújtották be a panaszt. Az eljárás megindítását követően egy harmadik gyártó úgy döntött, hogy a vizsgálatban történő teljes körű együttműködésével támogatja az eljárást. A másik két gyártó – amelyek mindegyike szolgáltatott általános adatokat a gyártásra és az eladásokra vonatkozóan – szintén kijelentette, hogy támogatni kívánja az eljárást.

(82)

Ennélfogva a közösségi gyártás mennyiségét az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában ideiglenesen úgy számították ki, hogy a három együttműködő közösségi gyártó termelési mennyiségéhez hozzáadták a másik két gyártó termelési mennyiségét az általuk szolgáltatott adatok alapján. Ennek alapján a hasonló termék közösségi gyártása összesen 115 609 tonnát tett ki a VI során.

2. A közösségi gazdasági ágazat fogalmának meghatározása

(83)

A vizsgálatban teljes mértékben együttműködő három közösségi gyártó termelése a hasonló termék teljes közösségi előállításának 94 %-át képviseli. Ezért úgy tekinthető, hogy ezek a gyártók alkotják a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében.

3. Közösségi felhasználás

(84)

A közösségi felhasználást az ismert közösségi gyártók értékesítési volumene alapján állapították meg, amelyhez hozzáadták az Eurostat szerint a vonatkozó KN-kód alá besorolt összes harmadik országból származó behozatalt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a két, nem panaszos közösségi termelő közül csak az egyik szolgáltatott eladásra vonatkozó adatokat a teljes figyelembe vett időszakot illetően. Így figyelmen kívül hagyták a másik gyártó eladásait, mivel azok csak a VI-ra vonatkoztak. Mivel ezen értékesítési volumenek alacsonyak voltak, figyelmen kívül hagyásuk nem befolyásolta az összképet. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az érintett termék és a hasonló termék közösségi felhasználása 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A kereslet nem változott 2003 és 2004 között, míg a VI alatt 9 %-kal csökkent az előző évhez képest.

	2002	2003	2004	VI
Közösségi felhasználás (tonna)	83 195	80 697	80 403	73 025
Index	100	97	97	88

4. Az érintett országokból a Közösségbe irányuló behozatal

a) Összesítés

(85)

A Bizottság fontolóra vette, hogy a KNK-ból, az USA-ból, Törökországból, Oroszországból és Ukrajnából származó pentabehozatal hatásait összesítve értékelje-e az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Emlékeztetni kell arra, hogy a Törökországból származó behozatalról megállapították, hogy az nem dömpingelt árakon történt, és emiatt meg kell szüntetni a szóban forgó országból származó behozatalra vonatkozó eljárást.

b) Dömpingkülönbözet és a behozatal mennyisége

(86)

A többi négy országra vonatkozóan megállapított átlagos dömpingkülönbözet – Törökországot leszámítva – az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében megállapított de minimis küszöbérték felett volt, és az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésének értelmében, a behozatal piaci részesedése a KNK esetében eléri az 1,8 %-ot, Oroszország esetében az 1,5 %-ot, Ukrajna esetében a 3,7 %-ot, az USA esetében pedig az 1,9 %-ot a VI alatt.

c) Versenyfeltételek

(87)	A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó import volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, az ártendenciák hasonlóak voltak, vagyis az import egyértelműen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(88)

Amint az a fentiekből kitűnik, megállapítást nyert, hogy az érintett országokból behozott érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék ugyanazokkal az alapvető technikai, fizikai és kémiai jellemzőkkel, valamint végső felhasználással rendelkezik. Ezenkívül valamennyi terméket hasonló értékesítési csatornákon keresztül adták el ugyanazoknak a vevőknek, így e termékek versenybe kerülnek egymással.

(89)

Megállapították, hogy az USA-ból származó behozatal nem kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak (lásd az alábbi (141) preambulumbekezdést). Valójában az USA-beli exportőrök ármagatartása teljesen eltérőnek tűnt az érintett országok exportőreinek magatartásától. Az USA növelni tudta piaci részesedését a közösségi piacon, a másik három országénál magasabb árakat alkalmazva. Ez azzal magyarázható, hogy az egyik USA-beli exportáló gyártó nagyon sikeres volt egy olyan másik piaci szegmensben, ahol magasabb árakat tudott alkalmazni. Ilyen körülmények között nem volt helyénvaló az USA-ból származó behozatal és a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó dömpingelt behozatal összesített értékelése az egyrészt az USA-ból származó behozatal, a három érintett országból származó dömpingelt behozatal, másrészt a hasonló közösségi termék közötti versenyfeltételek figyelembevételével.

(90)	A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó penta behozatalának összesítését indokló feltételek teljesültek.

d) Összesített mennyiség és piaci részesedés

(91)

A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyisége az Eurostat szerint jelentősen nőtt: a 2002. évi 1 235 tonnáról 5 136 tonnára a VI alatt. Ezek együttes piaci részesedése folyamatosan, 1 % -ról 7 % -ra emelkedett ugyanazon időszak alatt. Ezt azzal együtt kell vizsgálni, hogy közben a fogyasztás visszaesett.

	2002	2003	2004	VI
Behozatali mennyiségek (tonna)	1 235	3 397	4 752	5 136
Index	100	275	385	416
Piaci részesedés	1 %	4 %	6 %	7 %

e) Importárak és alákínálás

(92)

A három érintett országból származó teljes behozatalra vonatkozó árakról az Eurostat szolgáltatott információkat. Az alábbi táblázat a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó termékek átlagos importárainak alakulását mutatja. A figyelembe vett időszakban ezek az árak 13 %-kal csökkentek.

	2002	2003	2004	VI
Importár (euro/tonna)	1 131	1 032	1 030	988
Index	100	91	91	87

(93)

Az áralákínálás mértékének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a VI-ra vonatkozó adatokat. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, amelyeket szükség esetén kiigazítottak a gyártelepi árszintre, vagyis figyelmen kívül hagyták a Közösségen belüli szállítási költségeket és levonták az engedményeket és a visszatérítéseket. Ezeket az árakat összehasonlították a három érintett országból származó behozatal áraival. Oroszországot illetően, mivel nem került sor együttműködésre, az Eurostat szolgáltatta a súlyozott átlaggal számított exportárra vonatkozó információt. A KNK és Ukrajna esetében összehasonlították az együttműködő gyártók exportárait, leszámítva az engedményeket, az árakat pedig szükség szerint a CIF közösségi határparitáson számított árakhoz igazították a vámkezelési költségek és a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében történő megfelelő kiigazítás révén. Mindkét esetben reprezentatívnak tekinthetők az árak, mivel Ukrajnában csak egy pentagyártó működik, a KNK-t illetően pedig az együttműködő gyártó exportja a KNK-ból az EK-ba irányuló összes pentakivitelnek közel a felét teszi ki.

(94)	Ebből az összehasonlításból kitűnik, hogy a VI alatt a súlyozott átlaggal számított alákínálási különbözet a KNK esetében 11,3 %, Ukrajna esetében 6,2 %, Oroszország esetében pedig 11, 9 % volt.

5. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(95)	Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta a figyelembe vett időszakban az ágazat állapotára hatást gyakorló valamennyi gazdasági tényező és mutató elemzését.

a) Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(96)

A termelés 2002 és a VI között 3 %-kal csökkent. 2004-ben a növekedés oka az egyik gyártó termelési kapacitásának növekedése volt. Az alábbiakban kerül bemutatásra a termelési mennyiségek alakulása:

	2002	2003	2004	VI
Termelés (tonna)	111 665	103 913	115 204	108 309
Index	100	93	103	97

(97)

A termelési kapacitást a közösségi gazdasági ágazat termelőegységeinek névleges kapacitása alapján határozták meg, figyelembe véve a termelésben történt megszakításokat. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás 6 %-kal nőtt. A növekedés főleg 2004-ben következett be egyrészt annak köszönhetően, hogy az egyik gyártó kapacitáshiányát sikeresen megszüntették, másrészt annak, hogy a szóban forgó gyártó második termelőüzemét átszervezték.

(98)

A termelés mennyiségének csökkenése és a kismértékű kapacitásnövekedés azt eredményezte, hogy a kapacitáskihasználás a 2002. évi 95 %-ról 87 %-ra csökkent a VI során.

	2002	2003	2004	VI
Termelési kapacitás (tonnában)	117 020	119 020	123 987	123 987
Index	100	102	106	106
Kapacitáskihasználás	95 %	87 %	93 %	87 %

b) Készletek

(99)

A figyelembe vett időszakban a készletek több mint kétszeresükre nőttek, ami arra utal, hogy a közösségi gazdasági ágazat egyre nehezebben tudta eladni termékeit a közösségi piacon.

	2002	2003	2004	VI
Készletek (tonna)	3 178	6 598	6 910	7 122
Index	100	208	217	224

c) Értékesítési volumen, piaci részesedés és átlagos egységárak a Közösségben

(100)

A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon a független vevőknek történő pentaértékesítések a 2002. évi 64 663 tonnáról folyamatosan 54 543 tonnára, vagyis 16 %-kal csökkentek a VI során. Az értékesítések volumenének csökkenése ezért erőteljesebb volt, mint a közösségi felhasználás csökkenése, amely utóbbi – mint az a fentiekben már említésre került – 12 %-kal esett vissza ugyanazon időszak alatt. Így a gazdasági ágazat piaci részesedése 3 százalékponttal csökkent. A piaci részesedés a 2002. évi 78 %-ról a VI-ban 75 %-ra csökkent.

	2002	2003	2004	VI
Értékesítési volumen az EK-ban (tonna)	64 663	61 308	58 681	54 543
Index	100	95	91	84
Piaci részesedés	78 %	76 %	73 %	75 %

(101)

A közösségi piacon a független vevőkre vonatkozó átlagos eladási árak 11 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Kismértékű árnövekedés volt tapasztalható 2002 és 2003 között, majd ezt követően az árak újból csökkentek és rekordszintű alacsony értéket – 1 040 euro/tonna – mutattak a VI alatt.

(102)

A figyelembe vett időszakban bekövetkezett árcsökkenéseket a közösségi gazdasági ágazat azon törekvését tekintetbe véve kell vizsgálni, hogy felvegye a versenyt a dömpingelt behozatallal. A jelenlegi árszinteket azonban nem lehet fenntartani, mivel a közösségi gazdasági ágazat piaci fennmaradása érdekében kénytelen a költségei alatti áron értékesíteni a terméket.

	2002	2003	2004	VI
Súlyozott átlagár (euro/tonna)	1 163	1 203	1 151	1 040
Index	100	103	99	89

d) Jövedelmezőség és pénzforgalom

(103)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége számottevően, a 2002. évi 12,6 %-ról – 11,5 %-ra csökkent a VI során. 2004-ben a közösségi gazdasági ágazat még képes volt kismértékű nyereséget realizálni, a VI alatt azonban drasztikusan megváltozott a helyzet, a gazdasági ágazat veszteségessé kezdett válni. E változás fő oka az, hogy a nyersanyagárak – különösen a metanol, amely az előállítási költségek közel 25 %-át teszi ki – növekedését nem lehetett áthárítani a végső felhasználókra, az érintett országokból származó behozatal alacsony árszintje miatt.

	2002	2003	2004	VI
Adózás előtti haszonkulcs	12,6 %	7,5 %	5,7 %	–11,5 %

(104)

A jövedelmezőség csökkenésével párhuzamosan a pénzforgalom is visszaesett a figyelembe vett időszakban, a VI alatt pedig negatív tendenciába fordult át. A negatív pénzforgalom abszolút szintjének csökkenése az időszak végén a termelési és az értékesítési mennyiség csökkenésének tulajdonítható.

	2002	2003	2004	VI
Pénzforgalom (euro)	16 189 720	9 427 189	4 441 120	–3 012 661
Index	100	58	27	–19

e) Beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(105)

A befektetések pozitív tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. A legfontosabb beruházásokra azonban 2003-ban került sor, amikor a közösségi gazdasági ágazat még nyereséges volt. A VI alatti beruházások az egyik gyártó kapacitáshiányának megszüntetésére, egy másik gyártó esetében pedig a termelőberendezések környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése céljából történő korszerűsítésére terjedtek ki.

	2002	2003	2004	VI
Beruházások (euro)	3 756 302	8 483 655	2 956 275	4 394 137
Index	100	226	79	117

(106)

A termelési beruházások megtérülése és a hasonló termék értékesítése negatív volt a VI során, a figyelembe vett időszakban pedig jelentősen csökkent, tükrözve a jövedelmezőség fentiekben említett negatív tendenciáját.

	2002	2003	2004	VI
A beruházások megtérülése	18,5 %	10,5 %	7,9 %	–13,5 %
Index	100	57	43	–73

(107)

Nem volt arra utaló jel, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak – amely más termékek előállításában is részt vevő nagyvállalatokból áll – problémát okozott volna a tevékenységeihez szükséges tőke bevonása, így az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat képes volt tevékenységeihez tőkét bevonni a figyelembe vett időszakban.

f) Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(108)

A foglalkoztatás, a termelékenység és a bérek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

	2002	2003	2004	VI
Alkalmazottak száma	290	296	293	299
Index	100	102	101	103
Termelékenység (tonna/alkalmazott)	385	351	393	362
Index	100	91	102	94
Alkalmazottankénti bérköltségek (euro)	43 379	44 469	46 899	44 921
Index	100	103	108	104

(109)

Az alkalmazottak száma 3 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. Ez az egyik közösségi gyártónál végbement átszervezés eredménye volt, amelynek nyomán átcsoportosították a pentával foglalkozó alkalmazottakat, a vállalat alkalmazottainak összlétszáma viszont nem változott. Az alkalmazottak számának kismértékű növekedése és a termelés mennyiségének csökkenése következtében a termelékenység negatív tendenciát mutat a figyelembe vett időszakban.

(110)

Az alkalmazottankénti átlagos bérszintek 4 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, ami alacsonyabb volt, mint az infláció mértékének növekedése ugyanazon időszak alatt.

g) Növekedés

(111)

Míg a közösségi felhasználás 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal esett vissza és ezzel párhuzamosan a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyisége több mint 300 %-kal, az USA-ból származó behozatal mennyisége pedig több mint 70 %-kal nőtt. Ez a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez vezetett, az érintett behozatal piaci részesedése viszont növekedett.

h) A tényleges dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping utáni helyreállás

(112)

A fenti, dömpingról szóló rész tartalmazza a KNK-ra, Oroszországra, Ukrajnára és az USA-ra vonatkozó dömpingkülönbözeteket. Ezek a különbözetek egyértelműen meghaladják a de minimis küszöbértéket. Ezenkívül, figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(113)

A Közösség az előző dömping illetve támogatás hatásait nem heverte ki, mivel a múltban nem végeztek vizsgálatokat.

6. A kárra vonatkozó következtetés

(114)

A kármutatók elemzéséből kitűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott 2002 óta és a VI alatt elérte mélypontját, amikor az iparág vesztesége 11,5 % volt.

(115)

A figyelembe vett időszakban a csökkenő fogyasztás mellett a közösségi termelés 3 %-kal, a kapacitáskihasználás pedig 8 %-kal csökkent ugyanazon időszak alatt. A közösségi piacon történt eladások mennyisége 16 %-kal, értéke pedig 25 %-kal csökkent. E változást a készletek megnövekedett mennyisége is tükrözi, amely a figyelembe vett időszakban csaknem megduplázódott. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés a 2002. évi 78 %-ról 75 %-ra csökkent a VI alatt. Az átlagos egységárak 11 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban, ami nem tükrözte a nyersanyagköltségek emelkedését ugyanazon időszak alatt. A piaci részesedés csökkenésének megállítása és a termelés szinten tartása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak nem maradt más választása, mint a dömpingelt behozatal árszintjének követése. Ennek eredményeképpen a VI alatt jelentősen visszaesett a jövedelmezőség.

(116)

A legtöbb egyéb kármutató szintén megerősíti, hogy a közösségi gazdasági ágazat kedvezőtlen helyzetbe került. A beruházások megtérülése és a pénzforgalom negatív volt, a termelékenység pedig csökkent. A beruházások azonban pozitív tendenciát mutattak. A VI során – amely évben veszteségek érték a közösségi gazdasági ágazatot – realizált beruházások viszont valójában a kapacitáshiány megszüntetését és a berendezések korszerűsítését jelentették a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából, nem pedig új termelőberendezésekbe történő beruházásokat. Az alkalmazottak számának kismértékű növekedése az egyik gyártónál történt átszervezésre vezethető vissza és nem tette szükségessé, hogy az említett gyártó új alkalmazottakat vegyen fel akkor, amikor a gazdasági helyzet romlásnak indult.

(117)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Előzetes megjegyzés

(118)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

2. A dömpingelt behozatal hatása

(119)

Emlékeztetni kell arra, hogy Törökország esetében – amelynek piaci részesedése elérte a 8,6 %-ot a VI alatt – a megállapított dömpingkülönbözet a de minimis küszöbérték alatt volt. Emiatt a Törökországból származó behozatalt nem vették figyelembe annak vizsgálatakor, hogy a dömpingelt behozatal hatással volt-e a közösségi gazdasági ágazatot ért kárra. A többi négy ország összesített piaci részesedése elérte a 9 %-ot a VI során.

(120)

A KNK-ból, Oroszországból és az Ukrajnából származó behozatal mennyisége jelentősen növekedett a figyelembe vett időszakban, mind abszolút értelemben, mind a piaci részesedést tekintve. 2002-ben a behozatal mennyisége szinte elhanyagolható volt – csupán 1 235 tonnát tett ki –, míg a figyelembe vett időszakban 316 %-kal, 5 136 tonnára emelkedett a VI alatt. A behozatalok összesített piaci részesedése 1 %-ról 7 %-ra emelkedett ugyanazon időszak alatt. A súlyozott átlaggal számított importárak 13 %-kal csökkentek, amely egyértelmű alákínálást eredményezett a VI alatt. Így az érintett három országból származó behozatal mennyisége jelentősen emelkedett, ezen országok piaci részesedése pedig nőtt a figyelembe vett időszakban – az árak jóval a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak –, ami egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének ugyanazon időszak alatti, nyilvánvaló romlásával.

(121)

A közösségi gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy a dömpingelt behozatal alacsony piaci részesedés mellett is komoly piaci torzulást tudott okozni, az üzletág természetéből eredően. A penta tömegcikk, amelynek esetében a legalacsonyabb piaci ár nagymértékben meghatározza a piaci árat, amelyhez a többi gyártónak igazodnia kell, ha nem akarja elveszteni a megrendeléseit. Ezt mutatja a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak csökkenő tendenciája a figyelembe vett időszakban, miközben a legfontosabb nyersanyag, a metanol ára emelkedett. A közösségi gazdasági ágazat fenntartja, nem volt abban helyzetben, hogy vevőire hárítsa át a dömpingelt behozatal erős árnyomása miatt bekövetkezett nyersanyagár-emelkedést. Ez a jövedelmezőség, a befektetések megtérülése és a pénzforgalom drasztikus visszaeséséhez vezetett.

(122)

Ha azonban részletesebben megvizsgáljuk a tendenciát, megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete nagymértékben romlott a VI során. A VI-t megelőző években a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal jelentősen növekedett – a 2002. évi 1 235 tonnáról 2004-ben 4 752 tonnára, vagyis 285 %-kal –, míg az ezen országok esetében megállapított árak 9 %-kal csökkentek ugyanazon időszak alatt. E behozatalnövekedés nem hatott azonban drasztikusan a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, azaz míg az értékesítések volumene 9 %-kal, az árak pedig 1 %-kal csökkentek, a 2004-ben elért nyereségszint ésszerű szinten maradt (5,7 %). A VI alatt a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek 7 %-os csökkenése egybeesett az érintett országokból származó behozatal 8 %-os további növekedésével, ami viszonylag kis növekedést jelentett az előző két évhez képest. Mindazonáltal a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége csak a VI során zuhant jelentős mértékben, amikor is – 11,5 %-os szintre került és pénzügyi helyzete drasztikusan romlott.

(123)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak egészét tekintve összefüggés van a dömpingelt behozatal alakulása és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között. A dömpingelt behozatal egymagában azonban nem ad magyarázatot arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége nagymértékben csökkent a VI alatt. Ennélfogva nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatalnak meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazatot ért kár kialakulásában, amely a VI alatt érte el tetőpontját.

3. Egyéb tényezők hatása

a) Az EK felhasználásának csökkenése

(124)

A penta Közösségen belüli felhasználása 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Úgy tűnik, ez a csökkenő tendencia a festékgyártásban az alkid gyanták – amelyek a közösségi piacon a penta végső felhasználásának közel 70 %-át teszik ki – iránti visszaesett kereslethez kapcsolódik. A penta egyik ipari felhasználójánál – amely a festékipar számára állít elő alkid gyantát – tett látogatás feltárta, hogy az alkidok iránti kereslet a jövőben várhatóan még erőteljesebben fog csökkenni a környezetvédelmi jogszabályok azon küszöbön álló változásai miatt, amelyek az építészeti és ipari célra felhasznált festékek illékony szervesvegyület- (a továbbiakban: VOC) kibocsátásának korlátozását fogják elrendelni. Mivel az alkidgyanták nem mutatnak fel olyan környezetbarát ismérveket a VOC-kibocsátást illetően, mint más technológiák, festékekben való felhasználásuk várhatóan visszaesik.

(125)

A közösségi gazdasági ágazat eladásai mennyiségüket tekintve 16 %-kal estek vissza, piaci részesedésüket tekintve pedig három százalékponttal, a 2002. évi 78 %-ról 75 %-ra csökkentek a VI alatt. A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal volumene 316 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, ami piaci részesedésük erőteljes, 1 %-ról 7 %-ra történő növekedését eredményezte, megszerezve így a közösségi gazdasági ágazat elvesztett piaci részesedését. Ennélfogva a Közösségben a penta iránti csökkenő kereslet mint olyan nem ad magyarázatot a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlására a figyelembe vett időszakban.

(126)

A felhasználás éves alakulása azonban azt mutatja, hogy a felhasználás visszaesése sokkal erőteljesebb volt 2004 és a VI között, amikor is a felhasználás 9 %-kal csökkent az előző évekhez képest. A felhasználás valójában stabil szinten maradt 2003 és 2004 között, 2002 és 2003 között viszont 3 %-kal nőtt. Így, mivel a felhasználás csökkenése egybeesik azzal az időszakkal, amikor a közösségi gazdasági ágazat veszteségessé kezdett válni, nem zárható ki, hogy a közösségi piacon a penta iránti csökkenő kereslet hatással volt a közösségi gazdasági ágazatot ért kár kialakulásához.

b) Más harmadik országokból származó behozatal

(127)

A más harmadik országokból (az öt legnagyobb ország) származó behozatal az alábbiakban kerül bemutatásra:

	2002	2003	2004	VI
Chile
Mennyiség (tonna)	1 600	536	1 032	1 384
Index	100	34	65	87
Ár (euro/tonna)	1 141	1 245	1 128	981
Index	100	109	99	86
India
Mennyiség (tonna)	0	119	390	551
Index	0	100	328	141
Ár (euro/tonna)	0	1 167	1 085	1 253
Index	0	100	87	84
Tajvan
Mennyiség (tonna)	343	657	1 840	863
Index	100	192	536	252
Ár (euro/tonna)	1 071	1 060	1 003	1 004
Index	100	99	94	94
Törökország
Mennyiség (tonna)	6 300	7 065	8 957	6 730
Index	100	112	142	107
Ár (euro/tonna)	1 292	1 339	1 277	1 097
Index	100	104	99	85
Japán
Mennyiség (tonna)	0	20	58	65
Index	0	100	290	112
Ár (euro/tonna)	0	3 905	3 334	2 731
Index	0	100	85	82

(128)

Az Eurostat és a vizsgálat folyamán összegyűjtött információk szerint a legfontosabb harmadik országok, amelyekből a pentát behozzák, a következők: Chile, India és Tajvan. Ha a Törökországból származó behozatalt hozzáadjuk a más harmadik országokból származó behozatalhoz, akkor kitűnik, hogy a más harmadik országokból származó behozatal összmennyisége 12 %-kal nőtt, a 2002. évi 8 586 tonnáról 9 636 tonnára a VI alatt. Ez összesített piaci részesedésük 10 %-ról 13 %-ra történő növekedésének felel meg. A harmadik országokból származó behozatal árszintjei jóval a közösségi gazdasági ágazat árai felett maradtak a figyelembe vett időszakban. Így a más harmadik országokból származó, a dömpingelt behozatallal versenyző behozatal három százalékponttal növelni tudta piaci részesedésüket, a közösségi gazdasági ágazat árainál magasabb árak mellett.

(129)

Megjegyzendő azonban, hogy a más harmadik országokból származó behozatal a dömpingelt behozataltól eltérő tendenciát mutatott, vagyis 2004-ben a más harmadik országokból származó behozatal elérte a csúcspontot, ezzel szemben a VI során – amikor is a közösségi gazdasági ágazat veszteséges volt – a harmadik országokból származó behozatal újból 22 %-kal visszaesett az előző évhez képest. Átlagáraik szintén csökkentek – 11 %-kal – ugyanazon időszak alatt, piaci részesedésük pedig két százalékponttal esett vissza. Úgy tűnik, ez azt jelzi, hogy 2004-től más harmadik országok gyártóira is hatást gyakoroltak az alacsony piaci árak. Áraik azonban a VI során is a közösségi gazdasági ágazat árai felett maradtak.

c) A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye

(130)

Azt is megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat Közösségen kívüli országokba irányuló exportja hozzájárult-e a figyelembe vett időszakban kialakult kárhoz. A Közösségen kívüli országok független vevői számára történő export a figyelembe vett időszakban a hasonló termék közösségi gazdasági ágazat által történő értékesítéseinek csaknem a felét tette ki. Az exportvolumen 2002 és a VI között 3 %-kal nőtt, míg az átlagos exportárak 7 %-kal csökkentek.

	2002	2003	2004	VI
Értékesítések volumene a Közösségen kívüli piacokon (tonna)	44 333	35 376	46 460	45 587
Index	100	80	105	103
Átlagos eladási árak a Közösségen kívüli piacokon (euro/tonna)	1 034	1 090	1 001	958
Index	100	105	97	93

(131)

Még ha mennyiségüket tekintve némileg növekedtek is az exporteladások, az a tény, hogy az átlagos exportárak alacsonyabbak voltak, mint a közösségi piac átlagos eladási árai a figyelembe vett időszakban és azt követően, sőt, a gyártási egységköltségnél is alacsonyabbak voltak, természetesen kedvezőtlenül hatott a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetére, még ha közvetlenül nem is befolyásolta a közösségi piac jövedelmezőségét. Emiatt nem zárható ki, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt közvetetten a jövedelmezőség exportpiacokon bekövetkezett kedvezőtlen alakulása váltotta ki, mivel az például befolyásolná a közösségi gazdasági ágazat azon képességét, hogy új beruházásokat végezzen vagy új alkalmazottakat vegyen fel.

d) Egyéb közösségi gyártók

(132)

A panaszosokon kívüli azon közösségi gyártók értékesítési volumenei, amelyek adatokat szolgáltattak a teljes figyelembe vett időszakra vonatkozóan, erőteljesebben csökkentek, mint a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumenei. Emiatt úgy tűnik, hogy a szóban forgó gyártó hasonló helyzetben van, mint a panaszos közösségi gyártók. Így egyértelmű, hogy ez a gyártó nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz.

e) A nyersanyagárak növekedése

(133)

A fő nyersanyag, a metanol ára tekintélyes mértékben nőtt a figyelembe vett időszakban. A világ legnagyobb metanolgyártója és -forgalmazója, a Methanex honlapján megjelent statisztikák szerint az európai szerződéses ár a 2002. januári 125 euro/tonnáról 2005 decemberében 235 euro/tonnára emelkedett. Ez hozzájárult a gyártási egységköltség 10 %-os növekedéséhez a figyelembe vett időszakban, következésképpen pedig a jövedelmezőség visszaeséséhez, tekintve hogy az eladási egységárak 13 %-kal csökkentek ugyanazon időszak alatt.

(134)

A nyersanyagárak emelkedése mint olyan nem járulhatott hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz. A jövedelmezőségben bekövetkezett kedvezőtlen változások inkább annak a ténynek tudhatók be, hogy a közösségi gyártók nem tudták áthárítani vevőikre az eladási árak emelésével ezeket a megnövekedett nyersanyagköltségeket, a közösségi piac alacsony árszintje miatt. Míg azonban a metanol ára 88 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban, a VI során az emelkedés csak 2 % volt. Emiatt még ha a penta piaci ára alacsony is volt a VI során, a legfontosabb nyersanyag, a metanol ezzel párhuzamos áralakulása nem indokolja, hogy miért vált ilyen mértékben veszteségessé a közösségi gazdasági ágazat a VI alatt.

4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(135)

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy alacsony piaci részesedés mellett is a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó dömpingelt behozatal árnyomást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat áraira. Mindazonáltal részletesebb elemzés nem teszi lehetővé a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal alakulása közötti lényeges okozati összefüggés megállapítását.

(136)

A közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségének jelentős visszaesése és pénzügyi helyzetének romlása 2004 és a VI között történt, amikor a dömpingelt behozatal mennyisége csupán 8 %-kal nőtt azon korábbi három év 285 %-os növekedésével szemben, amikor a közösségi gazdasági ágazat még nyereséges volt. Ezenkívül a közösségi piacon a penta iránti kereslet visszaesése egybeesett a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásával. Úgy tűnik továbbá, hogy a legfontosabb nyersanyag, a metanol áremelkedése a korábbi évekhez képest nem volt túlzottan jelentős a VI során, emiatt nem okozhatta a jövedelmezőség VI alatti hirtelen és drasztikus visszaesését.

(137)

Az, hogy a közösségi gazdasági ágazat termelésének csaknem felét a költségek alatti árakon exportálja, olyan tényezőnek tekinthető, amely szintén hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat általános kedvezőtlen helyzetének kialakulásához, még ha nem is közvetlenül hatott a közösségi piac jövedelmezőségére.

(138)

Emiatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatal önmagában vizsgálva jelentős kárt okozott. Valójában az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerinti egyéb tényezők vizsgálata feltárta, hogy a kár a fogyasztás visszaesésének, a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye csökkenésének és a harmadik országokból származó behozatalnak is tulajdonítható.

5. Az USA-ból származó behozatal

(139)

Az USA-ból származó behozatal mennyisége a 2002. évi 169 tonnáról 1 355 tonnára emelkedett a VI során. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés 0,2 %-ról 1,9 %-ra nőtt ugyanazon időszak alatt.

(140)

Az USA-ból származó behozatal esetében az átlagos importár csökkent a figyelembe vett időszakban, de még így is a KNK-beli, orosz és ukrán gyártók árai felett volt.

	2002	2003	2004	VI
Importárak (euro/tonna)	1 935	2 212	1 251	1 244
Index	100	114	65	64

(141)

Az áralákínálást a fenti (93) preambulumbekezdésben leírtak szerint határozták meg. A súlyozott átlaggal számított alákínálási különbözet az USA esetében –19,5 % volt a VI során, vagyis az átlagos importár jelentősen meghaladta a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon alkalmazott árat. A fentiek alapján megállapítható, hogy az USA-ból történő behozatal nem fejtett ki árleszorító hatást.

(142)

Az USA-ból származó behozatallal párhuzamosan többek között a közösségi gazdasági ágazat értékesítései, piaci részesedése és árai csökkentek a figyelembe vett időszakban, ami a fenti (117) preambulumbekezdésben szereplő azon következtetéshez vezetett, miszerint a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Megjegyzendő azonban, hogy az USA-ból származó behozatal importárai nem kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá, hanem valójában a közösségi gazdasági ágazatéinál jóval magasabb eladási árak kerültek alkalmazásra. Ezenkívül kiegészítő összehasonlítást végeztek az USA-ból származó behozatal importárai és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék kárt nem okozó ára között. A kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy kiigazították a közösségi gazdasági ágazat eladási árait annak érdekében, hogy az tükrözze a közösségi gazdasági ágazat által a kárt okozó dömping hiányában realizálható haszonkulcsot. Ezen összehasonlítás azt mutatta, hogy az alákínálás elérte a de minimis küszöbértéket. Ennek alapján megállapították, hogy e behozatal nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz.

F. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(143)

A dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár közötti lényeges okozati összefüggés hiányában e dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni az alaprendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében.

(144)

A panaszost és minden más érdekelt felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság meg kívánja szüntetni ezt az eljárást. A panaszosok ezt követően ismertették álláspontjukat, amelyek jellege azonban nem tette szükségessé a fenti következtetések megváltoztatását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2905 42 00 KN-kód alá sorolt, a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Törökországból, Ukrajnából és az USA-ból származó pentaeritritol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. április 3-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 11., 2006.1.17., 4. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 94

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. április 4.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 374/2007/EK rendelete (2007. április 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 375/2007/EK rendelete (2007. március 30.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003/EK rendelet módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 376/2007/EK rendelete (2007. március 30.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról ( 1 )	18
	*	A Bizottság 377/2007/EK rendelete (2007. március 29.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	20
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2007/20/EK irányelve (2007. április 3.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a diklofluanid hatóanyagként való felvétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )	23

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	200,3
	MA	114,5
	SN	320,6
	TN	135,4
	TR	168,0
	ZZ	187,8
0707 00 05	JO	171,8
	MA	108,8
	TR	152,1
	ZZ	144,2
0709 90 70	MA	71,3
	TR	112,1
	ZZ	91,7
0709 90 80	EG	242,2
	IL	80,8
	ZZ	161,5
0805 10 20	CU	39,6
	EG	46,9
	IL	69,4
	MA	46,6
	TN	54,2
	TR	45,1
	ZZ	50,3
0805 50 10	IL	60,7
	TR	39,3
	ZZ	50,0
0808 10 80	AR	83,4
	BR	76,2
	CA	101,7
	CL	87,5
	CN	96,9
	NZ	127,7
	US	121,7
	UY	75,4
	ZA	91,5
	ZZ	95,8
0808 20 50	AR	79,4
	CL	110,0
	CN	54,2
	UY	68,0
	ZA	82,5
	ZZ	78,8

Szám	Állateü. szám	A létesítmény neve és címe	Az érintett létesítmények helye
1	BG 0401028	»Mesokombinat-Svishtov« EOOD	gr. Svishtov ul. »33-ti Svishtovski polk« 91
2	BG 1201011	»Mesotsentrala — Montana« OOD	gr. Montana bul. »Treti mart« 216
3	BG 1204013	»Kompas« OOD	s. Komarevo obsht. Berkovitsa
4	BG 1604039	»Evropimel« OOD	gr. Plovdiv bul. »V. Aprilov«
5	BG 1701003	»Mesokombinat — Razgrad« AD	gr. Razgrad, Industrialen kvartal, ul. »Beli Lom« 1
6	ВG 1901021	»Mekom« AD	gr. Silistra Industrialna zona — Zapad
7	BG 2204099	»Tandem-V« OOD	gr. Sofia bul. »Iliantsi« 23
8	BG 2501002	»Tandem — Popovo« OOD	s. Drinovo obsht. Popovo

Szám	Állateü. szám	A létesítmény neve és címe	Az érintett létesítmények helye
1	BG 1202005	»Gala M« OOD	gr. Montana
2	BG 1602001	»Galus — 2004« EOOD	s. Hr. Milevo obl. Plovdiv
3	BG 1602045	»Deniz 2001« EOOD	gr. Parvomay ul. »Al. Stamboliiski« 23
4	BG 1602071	»Brezovo« AD	gr. Brezovo ul. »Marin Domuschiev« 2
5	BG 2402001	»Gradus-1« OOD	gr. Stara Zagora kv. »Industrialen«
6	BG 2802076	»Alians Agrikol« OOD	s. Okop obl. Yambolska

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/210/EK
*	A Tanács határozata (2007. március 19.) az Európai Közösség és Malajzia kormánya közötti, a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	26
	Megállapodás az Európai Közösség és Malajzia kormánya között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről	28
	Bizottság
	2007/211/EK
*	A Bizottság határozata (2007. március 27.) a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2007-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról (az értesítés a C(2007) 1285. számú dokumentummal történt) ( 1 )	39
	2007/212/EK
*	A Bizottság határozata (2007. április 2.) az Argentínából származó, vetőmagokon kívüli ültetésre szánt szamócapalánta (Fragaria L.) tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről szóló 2003/248/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 1428. számú dokumentummal történt)	52
	2007/213/EK
*	A Bizottság határozata (2007. április 2.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes hús- és tejipari termékeknek Bulgáriából egyéb tagállamokba való szállítása tekintetében átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2007/31/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 1443. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53
	2007/214/EK
*	A Bizottság határozata (2007. április 3.) a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Törökországból, Ukrajnából és az Amerikai Egyesült Államokból származó pentaeritritol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről	55
	MEGÁLLAPODÁSOK
	Tanács
*	Tájékoztató az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról	70
*	Tájékoztató az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról	70

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 2002/72/EK irányelv és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponensei kioldódásának vizsgálatához alkalmazandó élelmiszer-utánzó modellanyagok listájának megállapításáról szóló 85/572/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. március 30-i 2007/19/EK bizottsági irányelvhez (HL L 91., 2007.3.31.)	71