—

tonnánként 3 euró, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van, illetőleg

—

tonnánként 2 euro, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

—

a költségnyilatkozatban felsorolt költségek valósak és a 2007/208/EK bizottsági határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

—

a költségeket igazoló összes dokumentum pénzügyi ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Belgium jól halad 2005–2008-as nemzeti reformprogramjának megvalósítása és megerősítése terén. Habár mutatkozik némi kockázat az államháztartás fenntarthatóságát illetően – tekintettel a népesség elöregedésére –, a szakpolitikai keret összességében megfelelő. Belgium – a kutatás-fejlesztés terén elért mérsékelt előrehaladással együtt is – folyamatosan életbe lépteti a mikrogazdaság terén meghirdetett intézkedéseket, és mélyíti a már folyamatban lévő reformokat a beruházások növelése érdekében. A foglalkoztatás területén a kép már némileg vegyesebb, és cselekvésre van szükség az egész EU-ra vonatkozóan célként kitűzött foglalkoztatási hányad eléréséhez, különösen az idősebbek vonatkozásában. Belgium számos intézkedést vezetett be az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén vállalt kötelezettségek megvalósítása érdekében.

3.

A belga nemzeti reformprogram és végrehajtása erősségei közé tartoznak következők: az adósságráta továbbra is csökkenő tendenciája; a K+F intenzitásának stabilizálódása a 2002 és 2003 közötti csökkenést követően; klaszterek és versenyképességi pólusok kialakítása; a belső piacra vonatkozó irányelvek átültetése terén mutatkozó javuló tendencia; további intézkedések a jobb szabályozás és az igazgatás egyszerűsítése érdekében; a vállalkozásindítás támogatásának politikája; lépések az alternatív oktatási rendszer javítása érdekében; valamint üdvözlendő a megszerzett szaktudás formális elismerése és a szakoktatási rendszer minősége.

4.

A belga nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a munkabérek adóterheinek csökkentése, valamint a munkanélküliség és a foglalkoztatás terén mutatkozó regionális különbségek mérséklése. Ezek figyelembevételével Belgium számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Belgium esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása; további kibocsátáscsökkentési szakpolitikák és intézkedések meghatározása; a verseny javítása a gáz- és villamosenergia-piacon, többek között a független és hatékony szabályozók révén, valamint a szállító- és elosztórendszerek üzemeltetőire vonatkozó további intézkedések segítségével; továbbá, az idősebb munkavállalók és a kiszolgáltatott csoportok esetében a foglalkoztatottsági ráta növelése, különösen a korengedményes nyugdíjba vonulás kritériumainak további szigorítása, valamint a megelőző jellegű (oktatás, képzés) és az aktív munkaerő-piaci politikák bővítése révén.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

A Cseh Köztársaság mérsékelt előrehaladást mutat nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén: az előrehaladás több területen nem elég egyértelmű, egyes reformintézkedéseket elhalasztottak, míg másokat még nem indítottak be. Mindazonáltal az erőteljes gazdasági növekedés szükségszerűen segíti a reformokat. Makrogazdasági területen bizonyos kockázatok tapasztalhatók, különösen ami a középtávú költségvetési konszolidációt, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illeti, tekintettel a népesség öregedésére. A Cseh Köztársaság mikrogazdasági téren általánosságban viszonylag jó előrehaladást mutat. Bár a kutatás-fejlesztésre fordított magánberuházások kedvezően alakulnak, a kutatás-fejlesztési szakpolitikák terén eddig mérsékelt haladást sikerült elérni. A foglalkoztatás területén több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a legnagyobb kihívást jelentő munkaerő-piaci rugalmasságon javítani lehessen. A 2006. tavaszi Európai Tanács alkalmával megfogalmazott kötelezettségvállalások teljesítése szintén vegyes képet mutat.

3.

A nemzeti reformprogram megvalósításának erősségei közé tartoznak azok a pozitív intézkedések, amelyek célja az államháztartás kézben tartásának és átláthatóságának javítása; a szabályozás és az üzleti környezet javítása; az alap- és középfokú oktatás tananyagának megreformálása, valamint a felsőfokú oktatásban való részvétel ösztönzése és a munka kifizetődővé tétele érdekében tettek.

4.

A Cseh Köztársaság nemzeti reformprogramjában az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: az államháztartás fenntarthatósága, mivel a 2007-es költségvetés előreláthatóan túllépi a kiadási kereteket, és a deficit növekedésével fog járni; az államháztartásból finanszírozott kutatás-fejlesztési kiadások összegének és hatékonyságának növelése; a munkaerőpiac biztonságának és rugalmasságának növelése; az oktatás és képzés hatékonyságának és méltányosságának fejlesztése, valamint az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése. Ezek figyelembevételével a Cseh Köztársaság számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül a Cseh Köztársaság esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a szabadalmaztatás rendszerének és a szellemi tulajdonjogok védelmének javítása; a haladás gyorsítása az információs és kommunikációs technológia területén, ideértve az e-kormányzás teljes értékű működtetéséhez szükséges jogi környezet létrehozását és kialakításának figyelemmel kísérését is; a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése terén kitűzött célok megvalósítása; az innovatív vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférésének további fejlesztése; a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztése; a vállalkozási ismeretek oktatásának beemelése a tantervbe; a hátrányos helyzetű csoportok hatékonyabb bevonása a munkaerőpiacra; a regionális foglalkoztatási egyenlőtlenségek csökkentése; a munka és a családi élet közötti egyensúly kialakítása; a nemek közötti bérkülönbségek problémájának kezelése, valamint az aktív öregedésre vonatkozó stratégia végrehajtása.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Dánia nagyon jól halad nemzeti reformprogramjának és a 2006. tavaszi Európai Tanács következtetéseinek megvalósítása terén. A 2006 júniusában megkötött jóléti megállapodással további lendületet adott reformstratégiájának mind a makrogazdasági politika, mind a foglalkoztatáspolitika szempontjából, és nagyon jó eredményeket ért el abban, hogy nemzeti konszenzust alakítson ki a reformokat illetően. Dánia ezenfelül előrehaladást ért el a mikrogazdasági szakpolitika és többek között a verseny területén.

3.

A dán nemzeti reformprogram és végrehajtása erősségei közé tartoznak a következők: a reformstratégia átfogó, integrált jellege, amely mintául szolgál a többi tagállam számára; a közép- és hosszú távú megközelítés együttes alkalmazása, amit tovább erősít az, hogy következetesen figyelembe veszik az érintettek álláspontját; a munkaerőpiac ún. „rugalmas biztonságon” alapuló megközelítése; a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot célzó általános makrogazdasági stratégia, ideértve a kiadások visszafogását, a költségvetési többleteket és az államadósság rohamos csökkentését; valamint a hosszú távú munkaerő-kínálat növelésére irányuló hathatós intézkedések, különös tekintettel a korengedményes nyugdíjba vonulás elhalasztásával kapcsolatos megállapodásra.

4.

Dánia esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a munkaerő-kínálat középtávú növelését célzó intézkedések meghozatala a 2015-ig terjedő időszakra vonatkozóan, ideértve a munkavállalás ösztönzésének további javítására vonatkozó kezdeményezéseket, valamint a további lépések megtételét az idősebbek és a bevándorlók munkaerő-piaci integrációja érdekében; a javasolt reformok végigvitele a versenyjog területén, valamint annak garantálása, hogy a megfelelő hatóságok kellő eréllyel gyakorolják a versenyjog területén rendelkezésre álló új jogköröket; a villamosenergia- és a gázpiacok működésének javítása érdekében további intézkedések bevezetése az energiahálózat-összekapcsolás biztosítása terén; további kibocsátáscsökkentési szakpolitikák és intézkedések meghatározása; valamint a már megkezdett, jó irányba mutató, az alap- és középfokú oktatás javítását, továbbá a középiskola felsőbb évfolyamait vagy felsőfokú tanulmányaikat befejező diákok számának növelését célzó intézkedések megerősítése, amennyiben ezek az intézkedések nem elégségesek a kitűzött ambiciózus célok eléréséhez.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Németország általánosságban jól halad nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén, különösen ami a legfontosabb makro- és mikrogazdasági terület kihívásait és e területek elsőbbséget élvező intézkedéseit illeti. A foglalkoztatás területén lassabb az előrehaladás. Németország továbbá meglehetősen jól teljesít a 2006. tavaszi Európai Tanács alkalmával vállalt kötelezettségek terén is.

3.

2006-ban a reformok erősségei közé tartozott az államháztartás konszolidációja és fenntarthatósága terén történt előrelépés, valamint a hatékonyabb szabályozást szolgáló különféle intézkedések végrehajtása, mint például egy szövetségi szintű hatáselemző tanács felállítása (Normenkontrollrat), valamint a Startothek elnevezésű, internetes alapú információs eszköz kidolgozása az induló vállalkozások számára. Németország további nyilvánvaló erősségekkel rendelkezik a tudásalapú társadalom területén (kutatás-fejlesztés és innováció), valamint az idősebb munkanélküliek beilleszkedését célzó intézkedéseknek biztosított nagyobb hangsúly terén.

4.

A német nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: javítani kell az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát; javítani kell a versenyt, különösen a szabályozott kereskedelmi ágazatok és szakmák területén, valamint az új szélessávú piacokon; továbbá kezelni kell a strukturális munkanélküliség problémáját. Ezek figyelembevételével Németország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Németország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a közbeszerzési eljárások javítása; a verseny keretfeltételeinek javítása a vasúti ágazatban, valamint a földgáz- és villamosenergia-hálózatok területén, ahol a magas koncentráció miatt nem érvényesül eléggé a verseny; a vállalkozások indulásának felgyorsítása, valamint az első alkalmazott felvételének elősegítése; az egész életen át tartó tanulás segítésére irányuló meglévő intézkedések alapul vétele, többek között a felnőttek szakoktatásának megerősítésével; a gyermekgondozási szolgáltatások bővítése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Észtország nagyon jól halad az ország előtt álló legfőbb kihívást jelentő kutatás-fejlesztés, innováció és foglalkoztatás kérdéseit kezelő intézkedések végrehajtásával, valamint a 2006. tavaszi Európai Tanács által megfogalmazott négy kiemelt területen. Ezenfelül figyelemreméltó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa nemzeti reformprogramja és a kohéziós politika közötti összhangot, és ebből a szempontból az észt végrehajtási jelentés modellértékűnek tekinthető.

3.

Az észt nemzeti reformprogram és végrehajtása erősségei közé tartoznak a következők: számos szakpolitikai cél magasabb szintre emelése, ami megfelelően ambiciózus hozzáállásról tanúskodik; a Stratégiai Hivatal létrehozása a végrehajtás erősítése érdekében, ami jó példát mutat más országoknak is; a nemzeti reformprogramban javasolt, a költségvetés fenntarthatóságára és a foglalkoztatottság növelése szempontjából kedvező környezet megteremtésére vonatkozó, sikeresnek bizonyult makrogazdasági politikák; a köz- és a magánszféra kutatás-fejlesztési kiadásainak növelése, valamint az üzleti kutatás-fejlesztés keretfeltételeinek fejlesztése érdekében tett jelentős erőfeszítések; a vállalkozásindítást segítő intézkedések és az innovatív kkv-k finanszírozása; továbbá, a környezetvédelmi kérdések széles körében, különösen a környezetvédelmi adóreform terén tapasztalható előrelépések.

4.

Észtország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a prioritások egyértelműbb megállapítása és a minisztériumok közötti együttműködés javítása a K+F-re és az innovációra szánt kiadások hatékony felhasználása érdekében; fokozottabb fellépés annak érdekében, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények innovatív szolgáltatásokká és termékekké válhassanak; az egyetemek és a vállalkozások szorosabb együttműködésének ösztönzése; a tervezett proaktív versenypolitika határozott végrehajtása; a munkaerőpiac rugalmasságának javítása a munkajog további megújítása által; az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése és a munkaerő szakképzettségi szintjének további emelése az oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén megkezdett reformok elmélyítése révén.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Görögország előrelépést mutat nemzeti reformprogramjának végrehajtásában, bár az a mikrogazdasági és foglalkoztatási vonatkozások tekintetében korlátozottabb mértékű. Makrogazdasági téren viszonylag erőteljes léptekkel halad előre, bár a mikrogazdasági és foglalkoztatási reformok tekintetében nagyobb haladásra van szükség. Görögország a 2006. tavaszi Európai Tanács által vállalt kötelezettségeket részben teljesíti. A kormányzás terén a különböző igazgatási szintek közötti koordináció javítása tovább erősíthetné a konstruktív együttműködést, amelynek kialakítására – az érdekelt felek széles körének bevonásával – már sor került.

3.

A görög reformprogram erősségei közé tartozik – ideértve a megvalósítást is – az államháztartás konszolidációja terén tett jelentős előrehaladás. Ígéretes eredmények mutatkoznak a következő területeken: az állami forráselosztás javítása; az üzleti környezet javítása; K+F és innováció; IKT; a nők foglalkoztatása, a teljes munkanélküliség aránya, valamint az oktatás és szakképzés. Javultak a gazdasági növekedés minőségi aspektusai, amihez a legnagyobb mértékű hozzájárulást a magánberuházások adják.

4.

A görög nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: javítandó az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága a nyugdíjrendszer reformja révén; modernizálni kell a közigazgatást; erőteljesebb intézkedésekre van szükség a foglalkoztatottsági ráta növelése érdekében; kezelni kell a munkanélküliség és a be nem jelentett munka kérdését, modernizálásra szorul a foglalkoztatás védelme, és elő kell segíteni a munkaerő mobilitását; továbbá javítani kell az oktatás és képzés minőségét, illetve annak a munkaerőpiac alakulására való reagálási képességét. Ezek figyelembevételével Görögország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Görögország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a kutatási és innovációs stratégia kialakítása ütemének gyorsítása és a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelése; a belső piaci irányelvek átültetésének javítása; a 2006. tavaszi Európai Tanács által a kkv-kre vonatkozóan elfogadott szakpolitikai célok megvalósításának felgyorsítása; a nők munkaerő-piaci részvételét elősegítő szakpolitikák megvalósítása; valamint az aktív öregedésre vonatkozó következetes stratégia bevezetése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Spanyolország jól halad nemzeti reformprogramjának megvalósítása, valamint az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésszakán elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése terén. Alapvetően fontos a hét kulcsfontosságú szakpolitikai területen új jogszabályok és intézkedések bevezetése a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése, valamint az EU-25 országaival való teljes GDP/fő konvergencia irányába való előrehaladás érdekében.

3.

A spanyol nemzeti reformprogram megvalósításának és elmélyítésének jelentős erősségei közé tartoznak a következők: az államadósság tervezettnél gyorsabb csökkentése; jelentős előrehaladás a kutatás-fejlesztési és innovációs terv megvalósításának terén; a vállalkozási ismeretek beiktatása a nemzeti tantervbe valamennyi oktatási szinten; a szociális párbeszéd terén tapasztalható előrehaladás, amint azt a 2006. májusi átfogó háromoldalú megállapodás tükrözi, valamint kielégítő előrehaladás a számszerűsített célok megvalósítása felé, különös tekintettel a női munkavállalásra.

4.

A spanyol nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a villamosenergia-piacon zajló verseny javítása, a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése; valamint további előrehaladás az oktatás és a képzés területén. Ezek figyelembevételével Spanyolország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Spanyolország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az infláció megfelelő keretek között tartásának a szükségessége középtávon; a verseny erősítése a szakmai szolgáltatások és a kiskereskedelem területén; a szabályozási keretek javítása; környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, különös tekintettel a CO2-kibocsátás csökkentésére; a szakképezettség és a termelékenység szintjének emelése, valamint a bevándorlók munkaerő-piaci integrációja; a gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése, a lakóingatlanok piacára vonatkozóan előirányzott intézkedések végrehajtása, hogy középtávon fokozatosan csökkenteni lehessen a lakásárakkal kapcsolatos nyomást; valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási reformok, amelyek hosszú távon szintén kedvezően hatnak a költségvetés fenntarthatóságára.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Franciaország jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramja és az Európai Tanács által 2006 tavaszán jóváhagyott intézkedések megvalósítása terén. A kedvező gazdasági környezetben Franciaország továbbra is költségvetésének konszolidációjára törekszik növekedési potenciáljának további növelésére irányuló igyekezete mellett, különösen a kutatás és fejlesztés terén tett új kötelezettségvállalások révén. A foglalkoztatáspolitikában elért eredményei javultak, ugyanakkor általában véve vegyesek.

3.

A megkezdett reformok erősségei közül a versenyképességi centrumoknak, valamint a kutatás és fejlesztés új struktúráinak kiépítése különösen bíztatónak tűnik, mint ahogy az is, hogy 2010-re a GDP 3 %-át kívánják kutatási célokra fordítani. Az államháztartás szabályozási kereteinek nemrég lezajlott jogi reformja valószínűleg meghatározó módon hozzá fog járulni a közkiadások hatékonyabb kezeléséhez. A munkanélküliség csökkenése – amire 2001 óta nem volt példa – pozitív változás, és a fiatal álláskeresők érdekében nemrég hozott intézkedések is jó irányba mutatnak. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása tekintetében a 2006 júniusában elfogadott nemzeti cselekvési terv keretében most teszik meg az első lépéseket.

4.

A francia nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: az államháztartás helyzetében történt javulás fenntartása a központi kormányzat kötelezettségvállalásai betartásának biztosítása, valamint a helyi finanszírozás alakulásának és a társadalombiztosítási kiadásoknak a felügyelete révén; a verseny keretfeltételei bizonyos hálózati iparágak és közlekedési ágazatok esetében; valamint átfogó stratégia bevezetése a munkaerőpiac nagyobb rugalmassága és az egyéni előmenetel biztosításának, továbbá az idős munkavállalók – különösen az egész életen át tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés révén való – munkában tartásának az érdekében. Ezek figyelembevételével Franciaország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Franciaország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a verseny erősítése a szabályozott szakmák területén; a jobb szabályozásra és a vállalkozások ösztönzésére irányuló szakpolitikák fokozott érvényesítése, különösen ami az új vállalkozások támogatását és a vállalkozó szellem ösztönzését illeti; valamint a munkaerő-kínálat növelését célzó további lépések megtétele.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Írország nagyon jól halad nemzeti reformprogramjának megvalósítása, valamint az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése terén. Ezen túlmenően a növekedést és munkahelyteremtést célzó stratégián alapuló kormányzás nagyobb politikai hangsúlyt kapott, különösen a közelmúltban megkötött „Towards 2016” („2016 felé”) szociális partnerségi megállapodásnak köszönhetően.

3.

Az ír nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a közelmúltban elfogadott „Tudományos, műszaki és innovációs stratégia 2007–2013”, valamint a kutatás-fejlesztés terén jelentősen megnövekedett állami beruházás; annak felismerése, hogy az infrastrukturális célú, illetve más, növekedést ösztönző állami beruházásoknak elsőbbséget kell élvezniük; a korai iskolaelhagyás problémájának kezelését, valamint a készségek megerősítését célzó intézkedések, mint például az az üdvözlendő vállalás, hogy 2007-ig kidolgozzák a hosszú távú nemzeti kompetenciastratégiát.

4.

Írország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a nyugdíjhelyzet reformját célzó konkrét intézkedések kidolgozásának gyorsítása; további intézkedések a kibocsátás csökkentése érdekében; a munkaerő-piaci részvétel növelése terén elért előrehaladás gyorsítása, többek között az átfogó gyermekgondozási infrastruktúra kialakítása, a migránsok munkaerő-piaci és társadalmi integrálására vonatkozó átfogó politikai keretrendszer kidolgozásának folytatása, valamint az idősebb és kevésbé képzett munkavállalók támogatásának kiemelt hangsúlyozása révén. A kutatás-fejlesztési beruházások középtávú szintjét 2010-ig elérendő célokban kellene meghatározni, valamint körültekintő figyelemmel kell kísérni a lakáspiaci helyzet alakulását, amely hatással lehet a középtávú növekedési kilátásokra.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Olaszország előrehaladást mutat nemzeti reformprogramja megvalósítása terén. Az olasz végrehajtási jelentés – az előző évi nemzeti reformprogramhoz viszonyítva – világosabb, valamennyi szakpolitikát és a köztük lévő szinergiákat magában foglaló stratégiát fogalmaz meg, és ebből következően ambiciózusabb. Az előrehaladás a mikrogazdasági szférában a legnagyobb mértékű. A makrogazdasági szférában javasolt stratégiák és intézkedések általánosságban megfelelőek, az értékelés szempontjából azonban végrehajtásuk mikéntje a döntő. A foglalkoztatási politikát egyes kulcsfontosságú területeken meg kell erősíteni. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése terén az előrehaladás vegyes képet mutat.

3.

Az olasz végrehajtási jelentés által kimutatott erősségek közé tartoznak a következők: a verseny fokozását célzó intézkedések a szakmai és egyéb szolgáltatások területén; az információs és kommunikációs technológiák terjesztését célzó kezdeményezések; továbbá az üzleti környezet fejlesztésére irányuló tevékenységek koordinációjának javítását célzó intézkedések.

4.

Az olasz nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a költségvetés fenntarthatósága, ahol a kötelezettségvállalást tényleges cselekvéssé kell változtatni; a termék- és szolgáltatás-piaci verseny, ahol a javasolt reformok határozott megvalósítása képezi majd a további előrehaladás alapját; a legális munkavállalás és a munkaerő-piaci rugalmas biztonság növelése; valamint az oktatás és az egész életen át tartó tanulás javítása. Mindezek figyelembevételével Olaszország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Olaszország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a kutatás-fejlesztés, ahol a bizonyos területeken tapasztalható üdvözlendő szakpolitikai fejlemények ellenére az átfogó stratégia még hiányos; az egészségügyi ellátás fenntarthatóságának javítására irányuló hatékony intézkedések, a minőség és a hozzáférhetőség megőrzése mellett; a források fenntartható felhasználása, amelynek során a jelenlegi intézkedések végrehajtása és további megerősítése alapvető jelentőséggel bír; az infrastruktúra fejlesztésére irányuló tervek megvalósítása; a javasolt szabályozásra vonatkozó hatáselemző rendszer megerősítése és teljes körű bevezetése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Ciprus jó előrehaladást mutat nemzeti reformprogramjának megvalósításának terén, valamint az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén megfogalmazott négy kiemelt területen. Összességében elmondható, hogy az intézkedések többségének megvalósítása a tervek szerint halad.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: előrehaladás a költségvetési konszolidáció területén; az átfogó kutatási és innovációs rendszer kialakítását célzó új politika; valamint az általában jó teljesítmény fenntartása a foglalkoztatás területén, amelyet az aktív munkaerő-piaci intézkedések széles köré támogat.

4.

A ciprusi nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: az elöregedéshez kapcsolódó kiadások kérdésének kezelése, ahol az intézkedések nem haladnak előre; valamint a fiatalok rendelkezésére álló munkaerő-piaci lehetőségek további növelése. Ezek figyelembevételével Ciprus számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Ciprus esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a kockázatitőke-beruházások ösztönzését célzó, valamint a szabályozott szakmai szolgáltatások területén a versenyt javító intézkedések.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Lettország előrehaladást mutat nemzeti reformprogramja megvalósítása terén; különösen igaz ez a mikrogazdaságra és a foglalkoztatásra. A legfontosabb makrogazdasági kihívásra adott szakpolitikai válaszok azonban kevésbé átfogóak. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésének következtetései tekintetében az előrehaladás vegyes képet mutat. Ami a foglalkoztatási és növekedési stratégiára épülő kormányzást illeti, a folyamat politikailag a nemzeti reformprogram elfogadásával láthatóvá vált, és az érdekelt felek bevonásának mértéke is javult.

3.

A lett nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartozik számos olyan intézkedés, amelyeket az innovatív kkv-k indulásának és finanszírozásának megkönnyítése érdekében hoztak, ideértve az új garancia- és kockázatitőke-alapok létrehozását is, valamint a vállalatalapítás egyablakos rendszerének támogatása terén történt pozitív fejleményeket. Lettország ezenfelül foganatosított egy sor olyan intézkedést, amelyek pozitívan járultak hozzá a munkaerőpiac teljesítményéhez.

4.

A lett nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: konkrétabb intézkedésekre van szükség a makrogazdasági stabilitás biztosítása és a gazdaság túlhevülésének megakadályozása érdekében; tovább kell fejleszteni a kutatás-fejlesztési stratégiát a prioritások jobb kijelölése és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása érdekében; továbbá hathatósabb intézkedéseket kell foganatosítani a munkaerő-kínálat növelése és a munkaerő képzettségi szintjének emelése érdekében. Ezek figyelembevételével Lettország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Lettország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: gyorsabb előrehaladás az első alkalmazott felvételével kapcsolatos adminisztratív alakiságok intézése számára szolgáló egyetlen kapcsolattartási pont létesítésének terén; a vállalkozási ismeretek oktatásának előmozdítása; aktív munkaerő-piaci politikák folytatása; valamint a gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítása.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Litvánia jó előrehaladást mutat a nemzeti reformprogram megvalósítása terén, a makro- és mikrogazdaság, valamint a foglalkoztatás legtöbb szakpolitikai területén. Számos intézkedés azonban még csupán az elméleti szakaszban jár, és sok mindent kell még tenni a megvalósítás érdekében. Csupán mérsékelt előrehaladásról lehet beszámolni az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése kapcsán.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: nyugdíj-, egészségügyi és adóreform; az út- és vasúthálózat fejlesztése érdekében hozott intézkedések; az aktualizált nemzeti energiastratégia elfogadása; az aktív munkaerő-piaci politika megerősítése, különös tekintettel az új állásrotációs intézkedésekre; valamint az alapoktatás és a szakképzés modernizálása érdekében tett lépések.

4.

A litván nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: további, a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelését célzó intézkedések megerősítése, ugyanis az eddigiek nem tűnnek elégségesnek a megállapított ambiciózus célok eléréséhez; a jelenleginél nagyobb hangsúly helyezése a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedésekre; valamint további lépések megtétele az egész életen át tartó tanulásban való részvétel fokozására, különösen az idősebb munkavállalók esetében. Ezek figyelembevételével Litvánia számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Litvánia esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a makrogazdasági stabilitás növelése és az infláció keretek között tartása; a közvetlen külföldi beruházások növelése; vállalkozások indításának megkönnyítése; környezetvédelem; a fiatalok foglalkoztatottságának javítása; a vállalkozási ismeretek oktatásának kiterjesztése; a gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének növelése; a munkahelyi egészségügy és munkahelyi biztonság helyzetének megerősítése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Luxemburg nagyon jó haladást ért el a nemzeti reformprogramjának végrehajtása és az Európai Tanács által 2006 tavaszán jóváhagyott intézkedések terén, de további lépéseket kell tennie a 2005-ben felismert gyengeségek orvoslása érdekében. A bevezetett makrogazdasági intézkedések kilátásba helyezik a költségvetés konszolidációjának és az infláció csökkentésének lehetőségét. Mikrogazdasági szinten jelenleg bíztató intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Mindamellett nagyobb figyelmet kell fordítani egy monitoringrendszer kialakítására és az éves előrehaladás értékelésére, valamint meg kell hozni bizonyos intézkedéseket például az induló vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Jóllehet sor került bizonyos reményt keltő reformokra a foglalkoztatáspolitikában, semmilyen új kezdeményezés nem történt az idős munkavállalók fokozottabb munkába állításának előmozdítása érdekében, és az oktatási rendszer javítására irányuló komolyabb reformoknak még gyakorlati formát kell ölteniük.

3.

A nemzeti reformprogram kidolgozásában, megvalósításában és elmélyítésében jelentős helyet foglal el az állam és a szociális partnerek által kötött, a bérek és a szociális juttatások indexálásának ideiglenes befagyasztásáról szóló egyezmény, ami csökkentheti a 2002 óta folyamatosan érvényesülő inflációs tendenciákat. Ez a háromoldalú megállapodás rendelkezik egy olyan vállalattámogatási rendszerről is, amely a munkavállalók megtartásának különböző módozatait támogatja azokban az esetekben, amikor fennáll a létszámleépítés veszélye. Luxemburg a gyermekgondozási lehetőségek fejlesztésében elért komoly eredményeire is büszke lehet. Üdvözlendő továbbá, hogy a K+F területét kiemelt jelentőségű területként kezelik. Végül: a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében átfogó intézkedéscsomagot fogadtak el, és az energiaügyekben folytatott stratégia is jó irányban halad.

4.

Ezenfelül Luxemburg esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az idős munkavállalók foglalkoztatási arányának további növelését célzó stratégia; a különösen a jelenlegi korai nyugdíjazási rendszer további reformjára irányuló részletes stratégia; további erőfeszítések szükségesek az iskolából való kibukások arányának csökkentésére vonatkozóan, különösképpen a középfokú oktatás területén, valamint az oktatás különböző típusai közötti átjárhatóság növelésére vonatkozóan; biztosítani kell annak nyomon követését, hogy a közelmúltban a fiatalok érdekében hozott intézkedések milyen hatással vannak e korosztály munkanélküliségi adataira; valamint a gazdasági környezet vonzóbbá tétele érdekében, növelni kell a versengő piacok számára nyújtott támogatást, valamint nagyobb támogatást kell biztosítani az irányelvek átültetésére, és a kis- és középvállalkozások számára.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Magyarország csupán korlátozott előrehaladást ért el nemzeti reformprogramja megvalósításának terén. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy 2006 októberében Magyarország benyújtotta nemzeti reformprogramjának átdolgozott változatát. A kormány a költségvetési deficit többszöri megugrása után költségvetési kiigazító politikájának jelentős módosítására szorult. Bizonyos reformintézkedések mind a foglalkoztatás, mind a mikrogazdasági politika terén megvalósultak. Mindazonáltal ezeken a területeken, valamint a makrogazdasági stabilitás javításának terén még nagyon sok a teendő. Korlátozott mértékű haladás észlelhető az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése terén.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a közelmúltban elfogadott kiigazító intézkedések, ideértve a költségvetési bevételek növelését és a kiadások fokozott mértékű visszafogását a költségvetési deficit csökkentése érdekében; a munkanélküli ellátás rendszerének reformja; a foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszerek integrációjának irányába tett kezdeti lépések; a piacra lépést akadályozó korlátok feloldása bizonyos területeken, különösen a gyógyszer-kiskereskedelemben.

4.

A magyar nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a tervezett költségvetési konszolidációs stratégia megvalósítása, és az államháztartás jelenleg veszélyben lévő hosszú távú fenntarthatósága alapjainak megteremtése; az aktív munkaerő-piaci politikák elmélyítése; a munkavállalási ösztönzők bővítése; az oktatás és a képzés minőségének és a munkaerőpiac igényeire való válaszadó képességének a javítása. Ezek figyelembevételével Magyarország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Magyarország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az állami finanszírozású kutatási rendszer reformja; az állami támogatások csökkentése és átirányítása; a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint az információs és kommunikációs technológia vonatkozásában koherensebb stratégia kidolgozása; a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek további csökkentése; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci pozíciójának javítása; a be nem jelentett munkavégzés átalakítása legális foglalkoztatássá; a foglalkoztatás terén fennálló tartós regionális egyenlőtlenségek csökkentése; valamint az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájának kidolgozása.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Málta jól halad nemzeti reformprogramja megvalósításának terén. Ezenkívül megfelelő módon teljesíti az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén megfogalmazott kötelezettségvállalások nagy részét. Jól halad a megvalósítás üteme a költségvetés fenntarthatóságának területén, amelyet a kormány a nagyobb növekedés és a bővülő foglalkoztatás, valamint az euro bevezetése szempontjából nélkülözhetetlen tényezőnek tart. A mikrogazdaság és a foglalkoztatás területén ugyanakkor szerényebbek a végrehajtási erőfeszítések.

3.

A máltai reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a közelmúltban meghirdetett adóreformok; az alapvető kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia folyamatban lévő kidolgozása; a vállalkozási ismeretek fejlesztésének új rendszere; valamint a képzés területén megkezdett ígéretes és átfogó intézkedéssorozat.

4.

A nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a verseny javítása számos ágazatban, ideértve a szakmai szolgáltatásokat is; az állami támogatások csökkentése és átirányítása; a kutatás-fejlesztési célú beruházások felfuttatása; valamint a munkaerő-kínálat javítása. Ezek figyelembevételével Málta számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Málta esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az egészségügyi reform elhalasztott lépéseinek megvalósítása és elmélyítése; a szisztematikus hatáselemzés bevezetése és a szabályozás leegyszerűsítése irányában tett előrehaladás felgyorsítása; a kutatás-fejlesztési kiadások pontosabb számontartása; Málta összekapcsolása az európai energiahálózattal; építeni kell továbbá az oktatási ismeretek emelése terén elért eredményekre és vissza kell szorítani a korai iskolaelhagyást; valamint növelni kell az idősebb munkavállalók foglalkoztatottsági arányát, miközben a közszférában dolgozók számának csökkentése céljával történő korengedményes nyugdíjazást el kell kerülni.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Hollandia jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén. Ugyan makrogazdasági téren mutatkoznak bizonyos kockázatok, különösen fennáll a bérinflációnak, a háztartások eladósodásának és a munkaerőpiac szűkülésének a veszélye, összességében azonban a szakpolitikai keret megfelelő. Hollandia mikrogazdasági téren általánosságban jelentős léptekkel halad előre. Amíg azonban a kutatás-fejlesztés és az innováció fellendítését célzó politikák kialakítására sor került, számos tennivaló marad a kormány által kitűzött ambiciózus kutatás-fejlesztési célkitűzésekre tekintettel. A foglalkoztatás területének általános képe szintén pozitív, magas foglalkoztatottsági arányok tapasztalhatók a legtöbb csoport esetében, a munkaerő-kínálat javítása érdekében azonban további intézkedéseket kell tenni, különösen a nők, a hátrányos helyzetű csoportok és az idősebb munkavállalók esetében. Hollandia jelenleg is folytatja nemzeti reformprogramja megerősítését annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalásainak, azonban további lépések megtételére is szükség van, különösen annak érdekében, hogy az első alkalmazott felvételére alkalmas egyablakos közigazgatási ügyintézőhely kialakításra kerüljön.

3.

A holland nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a verseny fokozását elősegítő intézkedések; a standard költségmodell alkalmazása az adminisztratív terhek mérésére, valamint az innovációs jegyek rendszere, a többi tagállam széles körben átvette mind a modellt, mind a rendszert; a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a rokkantnyugdíj-rendszer megreformálását célzó intézkedések; az oktatási ismeretek szintjének emelését, az egész életen át tartó tanulás kiterjesztését, valamint az oktatás és a munkaerőpiac közötti hatékonyabb kapcsolódási pontok megteremtését célzó reformok.

4.

A holland nemzeti reformprogramban a munkaerő-kínálat növeléséhez kapcsolható szakpolitikai terület kihívásaival kell kiemelten foglalkozni. Ezek figyelembevételével Hollandia számára ajánlott:

5.

Ezenfelül Hollandia esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a magánszektor kutatás-fejlesztési kiadásainak növelését célzó intézkedések; az első alkalmazott felvételére alkalmas egyablakos közigazgatási ügyintézőhely kialakítása, továbbá amennyiben a már meghozott intézkedések időközben nem eredményezik a gazdaságban ledolgozott összesített munkaórák számának jelentős emelkedését, meg kell fontolni további ösztönzők bevezetését is.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Ausztria jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén, különösen a mikrogazdaság területén, ahol általánosságban jelentős mennyiségű intézkedés végrehajtására került sor, ami alól csak a szolgáltatások terén folyó verseny képez kivételt. A makrogazdasági stabilitás megalapozott, annak ellenére, hogy további lendületre van szükség az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát fenyegető kockázatok további sikeres kezelése érdekében. Általánosságban ugyancsak megfelelő előrehaladás mutatkozik a foglalkoztatáspolitika területén, több területen azonban még számos teendő akad. Összességében Ausztria megfelelőképpen reagál az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott következtetésekre.

3.

Az Ausztria által végrehajtott reformok legígéretesebb területei közé tartozik a megújuló energiaforrások bővülő használata, amely mások számára is ösztönzésül szolgálhat. Egy másik területként Ausztriának a kkv-k adminisztratív költségeinek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit lehet említeni. Ausztria továbbá eredményeket ért el a 3 %-os kutatás-fejlesztési célkitűzés tekintetében, többek között a tudomány és az ipar közötti együttműködés kivételesen ígéretes modelljei révén.

4.

Az osztrák nemzeti reformprogramban jelenleg a munkaerő-kínálat idősebb munkavállalók tekintetében való bővítéséhez, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzettségének fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikai területtel kell kiemelten foglalkozni. Ezek figyelembevételével Ausztria számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Ausztria esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: 2008-ra a célként kitűzött kiegyensúlyozott költségvetés elérése; a verseny növelése a szolgáltatások terén; a vállalkozói kultúra megerősítése; további kibocsátáscsökkentési szakpolitikák és intézkedések meghatározása; a nemi szegregáció kezelése a munkaerőpiacon, ideértve a gyermekgondozás hozzáférhetőségének javítását.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Lengyelország korlátozott mértékű haladást ért eddig el nemzeti reformprogramja megvalósítása terén. Számos jel mutat arra, hogy Lengyelország erőteljes haladásnak indult a mikrogazdasági ágazatban, több intézkedés megvalósítása azonban még csupán a korai szakaszban tart. A foglalkoztatási reformok határozottabb megvalósítása szükséges. Az államháztartási reformok késedelmesek, Lengyelország azonban megfelelő irányban tervezett intézkedéseket. Eddig az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalásokra csak korlátozott mértékű szakpolitikai reagálás történt.

3.

A lengyelországi reformintézkedések közül a legígéretesebbek az adórendszerben végrehajtott egyszerűsítések, a kifejezetten a jobb jogalkotásra vonatkozó stratégia kidolgozása, valamint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében tett lépések.

4.

A lengyel nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a költségvetés konszolidációja; a hálózati iparágakban folyó verseny előmozdítása; a kutatás-fejlesztés mennyiségének növelése és minőségének javítása; az aktív munkaerő-piaci politikák szélesebb körűvé és hatékonyabbá tétele; a humántőke és a munka vonzerejét növelő ösztönzők javítása. Ezek figyelembevételével Lengyelország számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Lengyelország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése; a környezetvédelem hatékonyságának javítása; az állami támogatások további csökkentése és átirányítása; a pénzügyi ágazatban folyó verseny hatékony keretének biztosítása; az energiapiaci liberalizáció folyamatának határozott folytatása; a vállalatok bejegyzési eljárásának felgyorsítása; valamint annak biztosítása, hogy a kohéziós szakpolitikai eszközök támogassák a végrehajtási jelentésben kiemelt strukturális intézkedéseket, a növekedés, a versenyképesség, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió fokozásához való hozzájárulás céljából. Valamennyi 2010-es kutatás-fejlesztési célú átfogó beruházás számára stabil és reális célt kell meghatározni.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Portugália jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén, különösen a makro- és mikrogazdaság területén. A foglalkoztatással összefüggő szakpolitikák terén szintén előrehaladás volt tapasztalható, különösen az oktatás és a képzés reformját illetően, az új lehetőségek programja keretében, azonban a munkaerőpiachoz történő alkalmazkodás és a munkaerő-piaci rugalmas biztonság kérdésének kezelése még nem valósul meg teljeskörűen. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése általában jól halad. Számottevő további erőfeszítésre van szükség valamennyi szakpolitikai területen annak érdekében, hogy a program minden célja teljesüljön, tekintettel azok ambiciózus céljaira, valamint Portugália kiindulási helyzetére.

3.

A portugáliai reformfolyamat fontos erősségei közé tartozik a közigazgatás átfogó, már megkezdett reformja, az egy órán belüli vállalkozásindítást elősegítő intézkedések, az öregségi nyugdíjrendszer kiigazítása és az egészségügy átfogó konszolidációjára irányuló intézkedések, valamint a fiatalok és a felnőttek képzettségi szintjének emelését célzó intézkedések. A kutatás-fejlesztés megszilárdítását célzó erőfeszítések megerősítésére és koherens stratégiába szervezésére került sor az ambiciózus technológiai terv révén. Kiterjedt reformok végrehajtása folyik az oktatási és képzési ágazatban is, lépések történnek különösen a fiatalok írás-olvasási szintjének emelése, valamint a nemzeti iskolahálózat racionalizálása és a nemzeti szakképzési rendszer megerősítése érdekében.

4.

A portugál nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: az oktatási színvonal emelése és az egész életen át tartó tanulás javítása; a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének javítása és a szegmentáció kezelése. E kérdéseket a közigazgatási reform további eredményeinek összefüggésében és a társadalmi transzferekkel kapcsolatos kiadások ellenőrzése mellett kell kezelni. Ezek figyelembevételével Portugália számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Portugália esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az ígéretes technológiai terv teljes körű megvalósításának, a kutatás és az ipar közötti kapcsolatok megszilárdításának és a magánszektor részvétele megerősítésének a biztosítása; az energia és a pénzügyi szolgáltatások piacán a hatékony verseny biztosítása; a kibocsátások csökkentése; az uniós jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése terén mutatkozó elmaradás csökkentése; valamint a társadalmi kohéziót aláásó tényezők kezelése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Szlovénia jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramja megvalósítása terén. Szlovénia megfelelő intézkedéseket hoz egyes kulcsfontosságú területeken, úgymint a vállalkozói hajlandóság és a jobb szabályozás területén. Szlovénia már megkezdte a foglalkoztatási szakpolitikák lényegesebb reformjainak többségét, kiaknázva a viszonylag kedvező, növekedést mutató makrogazdasági környezet által kínált feltételeket. Az állami kiadások reformja terén néhány – az állami kiadások csökkentését célzó – intézkedés elfogadásra került. Ugyanez mondható el a mikrogazdaság terén az innováció és a verseny keretének fejlesztése terén elért haladásról. Ami a munkaerő-piacot illeti, az aktív öregedésre vonatkozó stratégia megvalósításának, valamint a fiatalok munkába állása előtt álló akadályok lebontásának terén az előrehaladás eddig nem volt elég gyors. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén megfogalmazott kötelezettségvállalások végrehajtása mérsékeltnek mondható.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a költségvetési reform érdekében tett erőfeszítések; a vállalkozói hajlandóság ösztönzése érdekében hozott különféle intézkedések; az állami pénzeszközök portfolióberuházókká való jelenleg folyó alakítása; az állami támogatások részesedésének csökkentése a GDP-ben; valamint az energiapiacok teljes liberalizációja és a második piaci szereplő létrehozása felé tett lépések.

4.

A szlovén nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az idősebb munkavállalók foglalkoztatottsági arányszámának növelése; ezenfelül a foglalkoztatáspolitika aktivációs és prevenciós vetületeinek megerősítése, amely szakpolitika jelenleg lassan reagál a munkaerőpiac gyorsan változó körülményeire. Ezek figyelembevételével Szlovénia számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Szlovénia esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: konkrét és kivitelezhető célok meghatározása a kutatás-fejlesztési beruházásokra vonatkozóan; az újonnan felállított Növekedési Hivatal és a Szlovén Technológiai Ügynökség szerepének megerősítése; a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló jogi keret érvényesítésének megerősítése; a verseny javítása, különösen a szabályozott szakmai szolgáltatások terén, továbbá Versenyhivatal hatékonyságának javítása; a környezetvédelmi technológiák megfelelőbb előmozdítása és az energiahatékonyság javítása; a vállalkozások beindításához szükséges idő lerövidítése és az ehhez kapcsolódó költségek csökkentése; a szegmentáció csökkentése és a fiatalok munkaerő-piaci integrációja; az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának megerősítése.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Szlovákia előrehaladást mutat nemzeti reformprogramja megvalósítása terén. Továbbra is érvényben maradnak azonban bizonyos fontos kihívások, valamint további intézkedések szükségesek, különösen mikrogazdasági és foglalkoztatottsági téren. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése terén elért eredmények továbbra is vegyes képet mutatnak.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a vállalkozói környezet javítását és az információs társadalom kialakítását célzó szakpolitikákból fakadó előnyök már érezhetőek; a foglalkoztatás növekedését új adózási ösztönzők, a mobilitást segítő intézkedések és bizonyos hátrányos helyzetű csoportok számára nyújtott szolgáltatások javulása is erősíti; a felsőfokú oktatás reformjának előrehaladása, az információs és kommunikációs technológiák használatának támogatását célzó új intézkedések, valamint a hátrányos helyzetű gyermekeknek az oktatási rendszerbe történő integrációja.

4.

A szlovák nemzeti reformprogramban az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: a költségvetési konszolidáció összefüggésében több erőforrás átirányítása kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási célra, és ezeken a területeken világos stratégiák és prioritások meghatározása; a szakismeret és az egész életen át tartó tanulás javítására irányuló fellépések megerősítése; valamint a hosszú távú munkanélküliség csökkentése érdekében tett további erőfeszítések, különösen a kiszolgáltatott csoportok körében, ideértve a roma kisebbséget is. Ezek figyelembevételével Szlovákia számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül Szlovákia esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó további erőfeszítések, különös tekintettel a szélessávú infrastruktúrára; a jobb szabályozás rendszerének javítása; a nemek közötti bérszintkülönbség kérdésének megoldása; valamint aktív időskori stratégia kialakítása az idősebb munkavállalók foglalkoztatottságának növelése érdekében.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Finnország nagyon jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramjának megvalósítása terén. Finnország összességében jól teljesíti az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalásokat is. Különösen kiemelendő a kkv-k üzleti környezetének javítása terén elért haladás.

3.

A finn nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a nyugdíjazás időpontjának későbbre tolódását célzó további intézkedések, amelyek kiegészítik az államháztartás fenntarthatóságának megerősítését és Finnországnak az elöregedő társadalom hatásaira való felkészítését célzó, meglévő átfogó fellépéseket; jelentős intézkedések sorozata Finnország kiváló tudásbázisának továbbfejlesztésére.

4.

Ezenfelül Finnország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: az egyes szolgáltatási ágazatokban tapasztalható verseny és a termelékenység javítását célzó reformok végrehajtása egyszerűsítve a felvételi eljárásokat a vállalkozások számára; a helyi béralku-rendszerek ösztönzése; valamint a munkaerőpiac szűk keresztmetszetei jelentette problémák kezelése, különösen a strukturális munkanélküliség magas arányának kezelését célozva, leginkább az alacsony képzettségű munkavállalók – köztük a fiatalok – munkanélküliségét.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Svédország nagyon jó eredményeket ért el az új kormány által felülvizsgált nemzeti reformprogramja megvalósítása terén. Az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalásai nagy részét jól teljesíti. A stabilitásra irányuló makrogazdasági keretrendszer megfelelő és jól teljesít. Jelentős erőfeszítésekre kerül sor a munkavállalás ösztönzése érdekében. További intézkedések szükségesek a szolgáltatások területén folyó verseny erősítése céljából.

3.

A nemzeti reformprogram és megvalósítása erősségei közé tartoznak a következők: a kutatás-fejlesztésbe történő állami beruházás jelentős növelése és az innovációt ösztönző intézkedések előterjesztése terén elért eredmények; a vállalkozói szellem erőteljes ösztönzése; Svédországnak az Unión belül a legjobbak közé tartozó teljesítménye a fenntartható energiafelhasználás ösztönzése terén; a munkaerő-kínálat növelése terén elért eredmények; a vállalkozások működtetésének egyszerűbbé és nyereségesebbé tételét célzó intézkedések bizonyos adók fokozatos megszüntetése és az adminisztratív terhek csökkentése révén; valamint a munkavállalást vonzóbbá tévő ösztönzőkre irányuló javaslatok, különösen a munkabéreket terhelő adók és a juttatási rendszer megváltoztatása.

4.

Ezenfelül Svédország esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a verseny növelését célzó további szabályozási intézkedések hozatala, különösen a szolgáltatások terén; a hatásvizsgálati rendszerrel kapcsolatos, sürgősséggel tervezett javítások végrehajtása; koherensebb megközelítés alkalmazása a jobb szabályozás tekintetében, a munkaerő-kínálat és a ledolgozott órák számának növelését szolgáló stratégia, többek között a munkavállalást vonzóbbá tévő ösztönzők javítására tett javaslatok végrehajtása által, valamint a bevándorlók és a fiatalok foglalkoztatottsági arányának növelésére és a betegségi ellátásokban részesülők reintegrálására irányuló következetesebb intézkedések meghozatala.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Az Egyesült Királyság jó eredményeket ért el nemzeti reformprogramjának megvalósításában és az Európai Tanács 2006-os tavaszi ülésén elfogadott kötelezettségvállalások terén. Megfelelő mértékű előrehaladás tapasztalható valamennyi szakpolitikai területen, különösen a mikrogazdaság és a foglalkoztatás terén. Makrogazdasági téren elkezdődött a költségvetés konszolidációja, és készen állnak a költségvetés további konszolidációjára vonatkozó tervek, amelyeket végre kell hajtani; valamint a nyugdíjreformra vonatkozó tervek készültek, a jogszabálytervezet már a Parlament elé került. Az Egyesült Királyságban komoly erőfeszítések történtek az érdekeltek bevonása érdekében.

3.

Az Egyesült Királyságban zajló reformok végrehajtásának erősségei közé tartozik különösen a vállalkozói szellem ösztönzése, a jobb szabályozás előmozdítása és a jóléti rendszer reformja. Számos egyéb sikeres reformintézkedésre került sor, így az energiapiac megnyitására, a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások növelésére, valamint újszerű díjpolitika bevezetésére, például a londoni közúti csúcsforgalmi díj bevezetésére. Ezenfelül az Egyesült Királyság innovatív reformokba kezdett a közkiadások minőségének javítása érdekében; ezek még a megvalósítás szakaszában vannak.

4.

Az EK nemzeti reformprogramjában az alábbi szakpolitikai területek kihívásaival kell kiemelten foglalkozni: az alap- és középfokú szakképzettség szintjének javítása a többi gazdasághoz viszonyítva; további intézkedések a munkaerő-piaci hátrány és a munkaerőpiacról történő kizáródás kezelése érdekében. Ezek figyelembevételével az Egyesült Királyság számára a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Ezenfelül az Egyesült Királyság esetében fontos lesz a következő területekre összpontosítani a nemzeti reformprogram időtartama alatt: a nyugdíjreformra vonatkozó jelenlegi javaslatok hatékony végrehajtásának biztosítása; a lakáspiaci kínálat fokozatos növelése, a lakásárakkal kapcsolatos nyomás középtávú csökkentése érdekében; a tudománypolitikai és innovációs stratégia végrehajtása, a kutatás-fejlesztési beruházások közbenső szintjének és minőségének 2010-re vonatkozó meghatározása, és a beruházási ösztönzők további megerősítését, valamint a magánszektor bekapcsolódásának növelését célzó intézkedések; valamint a gyermekgondozáshoz való hozzáférés további javítása.

1.

A Bizottságnak az elért eredményekről szóló, 2007. évi éves jelentése II. részének elemzése alapján, valamint az „Integrált iránymutatások a növekedésről és foglalkoztatásról” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően az alábbi következtetések levonása indokolt:

2.

Az euro-övezet tagállamainak végrehajtási jelentései azt mutatják, hogy összességében jó eredményekről beszélhetünk, ami a számos országban tapasztalható jelentős léptékű intézkedések eredménye. Mivel az euro-övezet saját lehetőségeinek megfelelően növekszik, a munkaerőpiacon pozitív fejlemények történtek – ahogy azt a munkanélküliség csökkenő aránya és a növekvő foglalkoztatás jelzi – és számos reform van folyamatban, a hosszabb gazdasági fellendülés kilátásai jelentősen javultak. E jobb gazdasági helyzet bizonyos mértékig a múltbéli strukturális reformoknak köszönhető. A lendületet fel kell használni a reform és a költségvetési konszolidációs stratégiák végrehajtásának szigorú folytatására. A közös valuta által teremtett szorosabb gazdasági és pénzügyi kölcsönös függés szükségessé teszi, hogy az euro-övezetben található tagállamok ambiciózus politikákat hajtsanak végre, amelyek azon túlmenően, hogy a növekedési potenciál növelésére irányulnak, a monetáris unión belüli kiigazítás zavartalan működését biztosító intézkedéseket is tartalmaznak. Ezzel összefüggésben a gazdaságpolitikákat hatékonyan össze kell hangolni az euro-övezet szintjén. Ez segítené az egyes tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek előmozdítását, amelyek célja a költségvetési fegyelem és a strukturális reformok megvalósítása. Erre a gazdaság növekedési potenciáljának növelése, az euro-övezet aszimmetrikus megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességének javítása, és ezáltal az árstabilitásnak az euro-övezet gazdasági dinamizmusának növelése mellett történő megőrzése érdekében van szükség.

3.

Az euro-övezetben található tagállamok nemzeti reformprogramjai megvalósításának erősségei közé tartozik, hogy olyan ígéretes reformok kezdődtek meg vagy vannak tervezési fázisban, amelyek célja a munkaerő jobb hasznosítása és termelékenysége, a kutatás-fejlesztés és az innováció fellendítése, a humántőke fejlesztése és a vonzóbb üzleti környezet kialakítása, különösen a versenyképesség növelését és a szabályozás további javítását célzó szakpolitikák révén. A nemzeti reformprogramok következetes és ambiciózus, átfogó politikai keretbe való helyezése további erőt adhat azoknak.

4.

Az euro-övezetben található minden egyes tagállam számára megfogalmazott, nemzeti reformprogramjaik alapján kialakított szakpolitikai következtetésekre alapozva azt mondhatjuk, hogy az euro-övezet valamennyi országa számára azon szakpolitikai területeken van szükség a legsürgősebb intézkedésekre, amelyek javíthatják a GMU működését, és hozzájárulhatnak az infláció, a versenyképesség és a növekedés terén tartósan fennálló különbségek kezeléséhez. A költségvetést illetően, jóllehet a hiány csökkentése terén sikerül eredményeket elérni, néhány országnak fel kell gyorsítania a költségvetés strukturális konszolidációjának ütemét, és folytatnia kell a reformokat a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer terén az elöregedő társadalom költségvetési hatásainak sikeres kezelése érdekében. Ezen túlmenően javítani kell az államháztartás minőségét – különösen a termelékenység és az innováció fokozásának szándékával –, hozzájárulva ezáltal a gazdasági növekedéshez és a költségvetés fenntarthatóságához. A GMU dinamikusabb és hatékonyabb belső kiigazítási mechanizmusainak biztosítása érdekében a versenyképesség és a liberalizáció fokozása révén javítani kell a piacok működését, nevezetesen biztosítani kell a termelési tényezők jobb mobilitását, az áraknak és béreknek a megrázkódtatásokhoz való gyorsabb alkalmazkodását, valamint a kereskedelem erősebb integrációját. Fontos elősegíteni az innovációt és a termelékenység növekedését. Egy monetáris unióban a béreknek a stabilitáshoz hozzájáruló növekedésére irányuló szilárd elkötelezettség a versenyképesség és foglalkoztatás közepes és hosszú távú biztosítása érdekében is fontos. Ezért folytatni kell az ár- és (a köz- és magánszférában) bérmegállapítás működésének rendszeres felülvizsgálatát. Az euro-övezet országaiban nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerő mobilitására. A pénzügyi és a termékpiacok kulcsfontosságú szerepet játszanak a belső kiigazítás egyenletesebbé tételében. Az euro-övezet számára különös jelentőséggel bír a soron következő belső piaci felülvizsgálat, valamint a szolgáltatási irányelv gyors végrehajtása és a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének teljes mértékű végrehajtása. A szolgáltatási piacokon a versenyképesség javulása hozzájárulhat a GMU-n belüli kiigazítás zökkenőmentessé tételéhez.

Ezek figyelembevételével az euro-övezet tagállamai számára – az országspecifikus ajánlásokban szereplő intézkedések mellett – a következő intézkedések megtétele ajánlott:

5.

Tekintettel az egyes nemzeti politikák és helyi intézkedések egymásba fonódására és szinergiáira a monetáris unión belül, az euro-övezethez tartozó tagállamoknak szakpolitikáik hatékony összehangolására kell törekedniük, különösen az Euro-csoport keretei között, valamint – adott esetben és a korábbi megállapodásokkal összhangban – a nemzetközi fórumokon is. Ez jelentősen hozzájárulhat a szakpolitikai kihívások sikeres kezeléséhez az euro-övezeten belül és a globális gazdaságban egyaránt. Az euro-övezethez tartozó tagállamok felkérést kapnak ezen ajánlásoknak a nemzeti politikáikban való figyelembevételére. Az Euro-csoport rendszeresen felül fogja vizsgálni az ajánlások végrehajtását.