31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/3

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint az ex 1007 (a vetésre szánt hibridek kivételével) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám egyenlő az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra vonatkozó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a cikk (2) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, 1001 90 91, ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), 1002 00, 1005 10 90, 1005 90 00 és 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2007. április 1-jetől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/6

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelettel (2) összhangban az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján eladhatnak bizonyos mennyiséget az általuk tárolt intervenciós készletekből és támogatást nyújthatnak tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 25. cikke előírja, hogy az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell megállapítani. Előírja továbbá, hogy az ár vagy a támogatás mértéke változhat a vaj tervezett felhasználása, annak zsírtartalma és a bedolgozási eljárás szerint. Az 1898/2005/EK rendelet 28. cikkében említett feldolgozási biztosíték összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/8

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelettel (2) összhangban az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján eladhatnak bizonyos mennyiséget az általuk tárolt intervenciós vajkészletekből, és támogatást nyújthatnak tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 25. cikke előírja, hogy az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell megállapítani. A rendelet előírja továbbá, hogy az ár vagy a támogatás változhat a vaj tervezett felhasználása, zsírtartalma és a bedolgozási eljárás szerint. Az 1898/2005/EK rendelet 28. cikkében említett feldolgozási biztosíték összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

(2)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/10

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (2) 47. cikkével összhangban az intervenciós hivatalok a vajkoncentrátum támogatására vonatkozó folyamatos pályázati felhívást nyitnak meg. A rendelet 54. cikke előírja, hogy az egyedi pályázati felhívásra érkezett pályázatok alapján állapítják meg a legalább 96 %-os zsírtartalmú vajkoncentrátumra adható támogatás maximális összegét.

(2)

Az 1898/2005/EK rendelet 53. cikkének (4) bekezdése rendelkezik végfelhasználási biztosíték nyújtásáról, ami a vajkoncentrátumnak a kiskereskedelem által történő átvételét hivatott biztosítani.

(3)

A beérkezett pályázatok alapján meg kell állapítani a maximális támogatás összegét, valamint ennek megfelelően a végfelhasználási biztosíték összegét.

(4)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/11

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)

Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)

Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/12

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 331/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/14

(1)

A 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) 1. cikkének (2) bekezdése megadja a „pályázati felhívás” meghatározását, valamint az ajánlatok elbírálásának módját. Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az ajánlatok elbírálásának mindennemű következetlenségét, célszerű pontosítani a pályázati feltételeket.

(2)

A 2131/93/EGK bizottsági rendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése úgy rendelkezik, hogy legalább 8 napnak kell eltelnie a közösségi piacon történő viszonteladásra, illetve az exportra vonatkozó pályázati felhívásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele és a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapja között. A rendelet 12. cikkének (1) bekezdése ugyanúgy nyolcnapos időszakot ír elő a pályázati felhívásra vonatkozó közlemény közzététele és a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapja között. A technikai fejlődést és az elektronikus kommunikáció rendelkezésre állását figyelembe véve ez az időszak túl hosszúnak tűnik, és célszerű lerövidíteni.

(3)

A 2131/93/EGK rendelet 3. cikke megállapítja a pályázati felhívásra vonatkozó közleményekkel kapcsolatos minimumkövetelményeket, és rendeletetési helytől függetlenül meghatározza a folyamatos pályázati felhívások általános szabályait is. Az egyértelműség érdekében célszerű ezeket a szabályokat a rendelet III. címében (Általános és záró rendelkezések) szerepeltetni.

(4)

A 2131/93/EGK rendelet 10. cikke megállapítja, hogy a pályázatok benyújtása után milyen információkat kell a Bizottsággal közölni, és melyek a pályázatok elfogadásának feltételei, különösen az árak tekintetében. A nyilvántartás hatékonysága érdekében célszerű előírni azon tételszám megadását is, amelyre az ajánlatok vonatkoznak, és pontosítani, hogy milyen körülmények között nem szabad a megállapított minimális eladási árnak hátrányosan érintenie a többi exportműveletet.

(5)

A 2131/93/EGK rendelet 12. cikke a pályázati felhívásra vonatkozó közleményekkel kapcsolatos általános követelményeket határozza meg. Az egyértelműség érdekében célszerű ide beilleszteni a 3. cikkből törölt rendelkezéseket.

(6)

A 2131/93/EGK rendeletet ezért módosítani kell.

(7)

A 2131/93/EGK rendelet tartalmaz egyes bejegyzéseket a közösség valamennyi hivatalos nyelvén. A 920/2005/EK rendelettel (3) módosított, az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. október 6-án 1. tanácsi rendelet (4) értelmében az ír nyelv 2007. január 1-től a Közösség hivatalos nyelveinek egyike. Ezért a bejegyzések között egy ír nyelvű verziót is fel kell tüntetni.

(8)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E rendelet alkalmazásában »pályázati felhívás« az érdekelt felek versenye az ajánlati felhívásra adott válaszként, amelynek során az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő ajánlatok közül a szerződést minden tétel tekintetében az az ajánlat nyeri el, amelyik a legkedvezőbb, de ugyanakkor a Bizottság által a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott minimális eladási árral legalább egyenlő árat kínál.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kihirdetés és a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapja között legalább hat napnak kell eltelnie.”

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az intervenciós hivatalok a 12. cikknek megfelelően készítik el és hozzák nyilvánosságra a pályázati felhívásra vonatkozó közleményeket.”

4.

A 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kihirdetés és a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapja között legalább hat napnak kell eltelnie.”

5.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   Amikor az egyes pályázatok benyújtási határideje lejár, az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a pályázatok jegyzékét a pályázók nevének feltüntetése nélkül, a vonatkozó tételszám, a mennyiség, az ár és az árnövekmények, illetve árcsökkentések feltüntetésével.

(2)   A Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a minimális eladási árat, vagy úgy dönt, hogy a beérkezett ajánlatokról nem intézkedik.

(3)   Az exportra vonatkozó felhívások esetében a minimális eladási árat olyan szinten kell megállapítani, amely nem érinti hátrányosan a többi exportműveletet.”

6.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

(1)   Az intervenciós hivatalok legalább négy nappal a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapja előtt kihirdetik a pályázati felhívásra vonatkozó közleményt, amelyben fel kell tüntetni a következőket:

(2)   Az intervenciós hivatalok nyilvánosságra hozzák a pályázati felhívásról szóló közleményt, méghozzá székhelyükön történő kifüggesztéssel, valamint weboldalukon vagy az illetékes minisztérium weboldalán való megjelentetéssel. Folyamatos pályázati felhívások esetén a felhívásban meg kell határozni az egyes részleges felhívásokra vonatkozó benyújtási határidőket.

(3)   A pályázati felhívásra vonatkozó közleményben fel kell tüntetni azokat a legkisebb mennyiségeket, amelyekre ajánlatot lehet tenni.

(4)   A közleményt és annak valamennyi módosítását a pályázatok benyújtási határidejének első zárónapját megelőzően meg kell küldeni a Bizottság részére.”

7.

A mellékletbe a francia nyelvű verzió után a következő francia bekezdést kell beilleszteni:

„—   írül: Onnmhairiú gránach ar muir, Airteagal 17a de Rialachán (CEE) 2131/93”.

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/16

(1)

Az 134/2007/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza azokat az indikatív mennyiségeket, amelyekre B rendszerű kiviteli engedélyeket lehet kibocsátani.

(2)

Figyelembe véve a mai napon a Bizottság rendelkezésére álló információkat, a alma esetében fennáll a folyó kiviteli időszakra előírt indikatív mennyiségek meghaladásának veszélye. Ez a túllépés károsan érintené a gyümölcs- és zöldségágazat export-visszatérítési rendszerének jó működését.

(3)

E helyzet enyhítése érdekében a folyó kiviteli időszak végéig el kell utasítani a 2007. március 30. után exportálandó alma kivitelére vonatkozó B rendszerű engedélyek iránt benyújtott kérelmeket,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/17

(1)

A 2002/72/EK bizottsági irányelv (2) az 1935/2004/EK rendelet értelmében egyedi irányelv, amely az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozó szabályokat hangolja össze.

(2)

A 2002/72/EK irányelv létrehoz egy listát, amely tartalmazza az ilyen műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához engedélyezett anyagokról, különösen az adalékokról és monomerekről, ezek használatának korlátozásairól, a címkézésről szóló, valamint az ezen anyagok és tárgyak helyes használatának elősegítésére a fogyasztóknak vagy az élelmiszer-ipari vállalkozóknak nyújtandó információkat.

(3)

A Bizottsághoz érkezett információk szerint például a fedelekben lévő polivinil-klorid (PVC) tömítésekhez használt lágyítók olyan mennyiségben oldódhatnak át a zsíros élelmiszerekbe, ami veszélyeztetheti az emberi egészséget vagy elfogadhatatlanul megváltoztathatja az élelmiszer összetételét. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a tömítések a 2002/72/EK irányelv hatálya alá esnek még akkor is, ha például fém fedél részét képezik. Ugyanakkor külön szabályokat kell alkotni az ilyen tömítések gyártásához használt adalékok tekintetében. Indokolt a fedélgyártók igényeinek figyelembevétele, hogy elegendő idejük legyen alkalmazkodni a 2002/72/EK irányelv egyes rendelkezéseihez. Figyelembe véve a fedéltömítések gyártásához használt adott adalékok értékelése iránti kérelem elkészítéséhez szükséges időt, ma még nem lehet meghatározni ezek értékelésének menetrendjét. Az első szakaszban ezért a műanyagokhoz és műanyag tárgyakhoz engedélyezett adalékok később elfogadandó engedélyező jegyzéke nem vonatkozhat fedéltömítések gyártására, hogy fennmaradjon a lehetőség más adalékok használatára, a nemzeti jog rendelkezéseitől függően. A helyzetet később újra meg kell vizsgálni.

(4)

A Hatóság által értékelt anyagok kockázatelemzéséből származó új információk és a kioldódás kiszámításához jelenleg használt szabályoknak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása iránti igény alapján a 2002/72/EK irányelvet frissíteni kell. Pontosítási céllal be kell vezetni a használt műszaki kifejezések fogalommeghatározását.

(5)

Az összkioldódásra és az egyedi kioldódásra vonatkozó szabályoknak ugyanazon az elven kell alapulniuk. Ezeket a szabályokat ezért össze kell hangolni.

(6)

Külön szabályokat kell bevezetni a csecsemők védelmének javítására, mivel a csecsemők saját testsúlyukhoz képest több élelmiszert fogyasztanak, mint a felnőttek.

(7)

A 2002/72/EK irányelv III. mellékletének B. részében felsorolt adalékok „D” modellanyagra vonatkozó egyedi kioldódási határértékeinek (Specifikus Kioldódási Határérték-SKH) való megfelelést ugyanakkor kell ellenőrizni, mint az irányelvben az említett adalékoknak a fogyasztókra gyakorolt valós hatásának jobb becslése érdekében bevezetett, a kioldódás kiszámítására szolgáló más rendelkezéseket. A megfelelőség fenti ellenőrzésének határidejét ezért meg kell hosszabbítani.

(8)

Pontosítani kell az adalékként is működő polimerizációs segédanyagok (PSA) helyzetét. Az adalékként is használatos polimerizációs segédanyagokat értékelni kell, és ezeket fel kell venni az adalékok későbbi pozitív listájára. Ezek közül néhány már szerepel az adalékok jelenlegi, részleges listáján. A többi, kizárólag polimerizációs segédanyagként használt adalék tekintetében, amelyek rendeltetésszerűen nem maradnak bent a késztermékben, egyértelművé kell tenni, hogy használatuk a nemzeti jog rendelkezéseitől függően továbbra is lehetséges marad, az adalékok későbbi végleges, pozitív listájának elfogadása után is. A helyzetet később újra meg kell vizsgálni.

(9)

Kísérletek kimutatták, hogy az azodikarbonamid magas hőmérsékleten szemikarbazidra bomlik. 2003-ban a Bizottság felkérte a Hatóságot, hogy gyűjtsön adatokat és értékelje az élelmiszerben lévő szemikarbazid miatti kockázatokat. Az információk beérkezéséig és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikkével összhangban a műanyagokban és műanyag tárgyakban az azodikarbonamid használatát a 2004/1/EK bizottsági irányelv (4) felfüggesztette. 2005. június 21-i véleményében (5) a Hatóság megállapította, hogy az élelmiszerben előforduló koncentrációkban a szemikarbazid rákkeltő hatása nem jelent kockázatot az emberi egészségre, ha az azodikarbonamid mint a szemikarbazid forrását kiiktatják. Indokolt ezért az azodikarbonamid műanyagokban és műanyag tárgyakban történő használatára vonatkozó tilalmat fenntartani.

(10)

Be kell vezetni a funkcionális műanyag záróréteg fogalmát, ami a műanyagon vagy műanyag tárgyakon belül lévő olyan záróréteg, amely megakadályozza vagy csökkenti az élelmiszerbe a záróréteg mögül történő kioldódást. Csak az üveg, illetve néhány fémfajta képes a kioldódás tökéletes megakadályozására. Műanyagok lehetnek részleges tulajdonságú és hatású funkcionális zárórétegek, és ezek segíthetik, hogy egy adott anyag kioldódása a vonatkozó egyedi kioldódási határérték (SKH) vagy kimutatási határ alá csökkenjen. Funkcionális műanyag záróréteg mögött használhatók nem engedélyezett anyagok is, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos kritériumoknak, és kioldódásuk adott kimutatási határérték alatt marad. Figyelembe véve a csecsemőknek és más különösen érzékeny személyeknek szánt élelmiszereket, valamint az ilyen típusú, nagy analitikai hibahatárú elemzések nehézségeit, 0,01 mg/kg felső határértéket kell megállapítani élelmiszerre vagy élelmiszer-utánzó modellanyagra a nem engedélyezett anyag funkcionális műanyag zárórétegen keresztüli kioldódása tekintetében.

(11)

A 2002/72/EK irányelv 9. cikke előírja, hogy a műanyagokat és műanyag tárgyakat írásos nyilatkozatnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy megfelelnek a rájuk vonatkozó előírásoknak. Az 1935/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjával összhangban a szállítók együttműködésének és felelősségének növelése céljából a gyártás minden szakaszában, beleértve a kiindulási anyagok gyártását is, a felelősöknek a fogyasztók számára elérhető megfelelőségi nyilatkozatban dokumentálniuk kell a vonatkozó szabályok betartását. Ezenkívül a gyártás minden szakaszában a végrehajtató hatóságok rendelkezésére kell tartani a megfelelőségi nyilatkozatot alátámasztó dokumentációt.

(12)

A 178/2002/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozónak ellenőriznie kell, hogy az élelmiszerek megfelelnek-e a rájuk vonatkozó előírásoknak. Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak ezért – szem előtt tartva ugyanakkor a titoktartási követelményeket is – rendelkezniük kell arra vonatkozó információval, hogy a műanyagokból és műanyag tárgyakból való kioldódás biztosan megfelel az élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak és korlátozásoknak.

(13)

Az 1935/2004/EK rendelet 3. cikke előírásainak teljesülését a 2002/72/EK irányelv II. és III. mellékletében nem felsorolt anyagok (mint például a 2002/72/EK irányelv II. mellékletének 3. pontjában és III. mellékletének 3. pontjában említett szennyezők és reakciótermékek) vonatkozásában az érintett vállalkozónak kell megítélnie, nemzetközileg elismert tudományos elvek alapján.

(14)

A fogyasztók expozíciójának megfelelőbb becslése érdekében új redukciós faktort kell bevezetni a kioldódási vizsgálatoknál, a zsírredukciós faktort (ZSRF). A főleg zsíros élelmiszerekbe kioldódó anyagok (lipofil anyagok) hatásának értékelése eddig azon az általános feltételezésen alapult, hogy egy ember napi élelmiszer-bevitele 1 kg. Egy ember azonban naponta legfeljebb 200 gramm zsírt fogyaszt. Ezt az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) véleményével (6) és a Hatóság véleményével (7) összhangban figyelembe kell venni az egyedi kioldódásnak a lipofil anyagokra vonatkozó osztótényezővel történő korrekciója révén.

(15)

A Hatóság által értékelt monomerek és más kiindulási anyagok kockázatbecsléséből származó új információk (8) alapján a nemzeti szinten ideiglenesen engedélyezett egyes monomereket, valamint az új monomereket fel kell venni az engedélyezett anyagokat tartalmazó közösségi listára. Más anyagok esetében a közösségi szinten már megállapított korlátozásokat és/vagy előírásokat a rendelkezésre álló új információk alapján módosítani kell.

(16)

A műanyagok és műanyag tárgyak gyártásában felhasználható adalékok részleges listáját módosítani kell a Hatóság által értékelt más adalékok felvétele céljából. Egyes adalékok esetében a közösségi szinten már megállapított korlátozásokat és/vagy előírásokat a rendelkezésre álló új információk alapján módosítani kell.

(17)

A 2005/79/EK bizottsági irányelv (9) a 35760 EGK-számú műanyagra a 2002/72/EK irányelv III. mellékletének B. része helyett a III. melléklet A. részben változtatta meg a „Korlátozások és/vagy előírások” oszlop tartalmát, a 67180 EGK-számú anyagra pedig a melléklet A. része helyett annak B. részében. Ezenkívül a 43480, 45200, 81760 és 88640 EGK-számú anyagoknál a 2002/72/EK irányelv III. mellékletben lévő korlátozásokra, illetve előírásokra való hivatkozás nem egyértelmű. A jogbiztonság érdekében ezért a 35760 és 67180 EGK-számú anyagokat át kell vinni az adalékok listájának megfelelő szakaszába, és ismét fel kell venni a 43480, 45200, 81760 és 88640 EGK-számú anyagok korlátozásait és előírásait.

(18)

Kimutatták, hogy a jelenleg használt desztillált víz nem megfelelő modellanyag néhány tejtermék utánzására. A desztillált vizet ezért fel kell váltani 50 %-os etanollal, mert az jobban utánozza ezek zsíros jellegét.

(19)

Lágyítóként használnak epoxidált szójaolajat (ESBO) tömítésekhez. Figyelembe véve a Hatóság által a felnőtteknek az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokban használt epoxidált szójaolajjal szembeni expozíciójáról 2006. március 16-án elfogadott véleményt (10), indokolt rövidebb határidőt megállapítani arra, hogy a fedéltömítések megfeleljenek a 2002/72/EK irányelvben az epoxidált szójaolajra és helyettesítőikre előírt korlátozásoknak. Ugyanennek a határidőnek kell vonatkoznia az azodikarbonamid használatának betiltását illetően is.

(20)

Lágyítóként használnak egyes ftalátokat fedéltömítésekhez és más műanyagoknál is. A Hatóság által az egyes ftalátokról szóló, 2005 szeptemberében kiadott véleményeiben (11) megengedhető napi bevitelt (TDI) állapított meg egyes ftalátokra, és a Hatóság becslése szerint az emberek egyes ftalátokkal szembeni expozíciója ugyanabba a tartományba esik, mint a megengedhető napi bevitel. Indokolt ezért rövidebb határidőt megállapítani arra, hogy a műanyagok és műanyag tárgyak megfeleljenek a 2002/72/EK irányelvben ezekre az anyagokra megállapított korlátozásoknak.

(21)

A 85/572/EGK tanácsi irányelvet (12) és a 2002/72/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.

(22)

Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Az irányelv alkalmazásában:

3.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   A műanyagokból és műanyag tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódó összetevők mennyisége nem haladhatja meg a 60 milligrammot az élelmiszer vagy a modellanyag egy kilogrammjára számítva (mg/kg) (összkioldódási határérték).

Ez a határérték a következő esetekben azonban a műanyag vagy műanyag tárgy felszínének egy négyzetdeciméterére számítva 10 milligramm (mg/dm2):

(2)   A 91/321/EGK bizottsági irányelv (14) és a 96/5/EK bizottsági irányelv (15) szerint csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, vagy ilyenekkel már érintkezésben lévő műanyagok és műanyag tárgyak esetében az összkioldódási határérték mindig 60 mg/kg.

4.

A 4. cikk (2) bekezdésében a „2006. július 1.” dátum helyébe a következő lép: „2008. április 1.”

5.

Az irányelv a következő 4c., 4d. és 4e. cikkekkel egészül ki:

„4c. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, fedelekben használt műanyag rétegek vagy műanyag bevonatok gyártásához használt adalékok tekintetében a következő szabályok vonatkoznak:

4d. cikk

A műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához kizárólag polimerizációs segédanyagként használt adalékok tekintetében, amelyek rendeltetésszerűen nem maradnak bent a késztermékben (a továbbiakban: PSA), a következő szabályok vonatkoznak:

4e. cikk

Műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához az azodikarbonamid (EGK-szám: 36640 [CAS-szám: 000123-77-3]) használata tilos.”

6.

Az 5a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kiskereskedelmi szakasz kivételével az értékesítési szakaszokban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő és az (1) bekezdésben említett adalékokat tartalmazó műanyagokat és műanyag tárgyakat a 9. cikkben előírt információkat tartalmazó írásos nyilatkozat kíséri.”

7.

A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 91/321/EGK irányelv és a 96/5/EK irányelv szerinti, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, vagy ilyenekkel már érintkezésben lévő műanyagok és műanyag tárgyak esetében az egyedi kioldódási határérték mértékegysége mindig mg/kg.”

8.

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

(1)   Többrétegű műanyagban vagy műanyag tárgyban az egyes műanyag rétegek összetételének meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak.

(2)   Amennyiben a végtermékként kapott műanyag vagy műanyag tárgy megfelel az irányelvben előírt egyedi kioldódási és összkioldódási határértékeknek, az (1) bekezdéstől eltérően az élelmiszerrel közvetlenül nem érintkező és attól funkcionális műanyag záróréteggel elválasztott réteg:

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában szereplő anyagok kioldódása az élelmiszerbe vagy modellanyagba nem haladja meg a 0,01 mg/kg értéket, a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 11. cikke szerinti elemzési módszerrel, statisztikai biztonsággal mérve. A határérték mindig az élelmiszerben vagy modellanyagban lévő koncentrációként értendő. Ez vonatkozik vegyületcsoportra is, ha a vegyületek szerkezeti vagy toxikológiai szempontból rokonok, például ugyanazon meghatározó funkciós csoporttal rendelkező izomerek vagy vegyületek, és ide tartozik az esetleges nem kívánatos festékátkenődés is.

(4)   A (2) bekezdés b) pontjában említett anyagok nem tartozhatnak a következő kategóriába:

9.

A 8. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az (1) bekezdéstől függetlenül a III. melléklet B. részében említett ftalátok (EGK-számok: 74640, 74880, 74560, 75100, 75105) esetében az egyedi kioldódási határérték ellenőrzése csak élelmiszer-utánzó modellanyaggal történik. Az egyedi kioldódási határérték ellenőrzése azonban történhet élelmiszerrel is, ha az élelmiszer korábban még nem került érintkezésbe az anyaggal vagy tárggyal, előzetesen megvizsgálták ftalátokra és a ftalátkoncentráció statisztikailag nem volt szignifikáns, illetve a kimutatási határérték alatt volt.”

10.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

(1)   A kiskereskedelmi szakasz kivételével az értékesítési szakaszokban a műanyagokat és műanyag tárgyakat, valamint az ezen műanyagok és műanyag tárgyak gyártására szánt anyagokat az 1935/2004/EK rendelet 16. cikke szerinti írásos nyilatkozat kíséri.

(2)   Az (1) szerinti nyilatkozatot a vállalkozó bocsátja ki, és az tartalmazza az irányelv VIa. mellékletében leírt információkat.

(3)   Kérésre a vállalkozó a nemzeti illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja azokat a megfelelő dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a műanyagok és műanyag tárgyak, valamint az ezen műanyagok és műanyag tárgyak gyártására szánt anyagok megfelelnek az irányelv előírásainak. A dokumentáció tartalmazza a vizsgálatok, számítások, és más elemzések körülményeit és eredményeit, valamint bizonyítékot a biztonságosságról vagy a megfelelést bemutató indokolást.”

11.

Az I., II. és III. melléklet ezen irányelv I., II. és III. melléklete szerint módosul.

12.

Az irányelv kiegészül az ezen irányelv IV. melléklete szerinti IVa. melléklettel.

13.

Az V. és VI. melléklet ezen irányelv V. és VI. melléklete szerint módosul.

14.

Az irányelv kiegészül az ezen irányelv VII. melléklete szerinti VIa. melléklettel.

a)

2008. április 1-től lehetséges legyen az ezen irányelvvel módosított 2002/72/EK irányelvnek megfelelő, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak kereskedelme és használata;

b)

2008. június 1-től tilos legyen az ezen irányelvvel módosított 2002/72/EK irányelvben a 30340, 30401, 36640, 56800, 76815, 76866, 88640 és 93760 EGK-számú anyagokra megállapított korlátozásoknak és előírásoknak nem megfelelő tömítést tartalmazó fedelek gyártása és a Közösségbe történő behozatala;

c)

2008. június 1-től tilos legyen az ezen irányelv által módosított 2002/72/EK irányelvben a ftalátokra (EGK-számok: 74560, 74640, 74880, 75100, 75105) megállapított korlátozásoknak és előírásoknak nem megfelelő, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak gyártása és a Közösségbe történő behozatala;

d)

a b) és c) pontok sérelme nélkül, 2009. április 1-től tilos legyen az ezen irányelvvel módosított 2002/72/EK irányelvnek nem megfelelő, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak gyártása és a Közösségbe történő behozatala.

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/37

(1)

Szlovákia a 2005. április 11-i, 2005. április 19-én iktatott levelében értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy szerkezetátalakítási támogatást nyújtson a Konas, s. r. o. társaságnak. Szlovákia kiegészítő információkat közölt 2005. június 30-i, 2005. július 12-én iktatott, valamint 2005. szeptember 5-i, 2005. szeptember 8-án iktatott levelében, válaszolva a Bizottság 2005. május 31-én és 2005. július 28-án kelt leveleire.

(2)

A fenti levélváltás során nyilvánvalóvá vált, hogy a szóban forgó támogatásra az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével ellentmondásban került sor. A támogatást ezért jogellenes támogatásnak minősítették, és új ügyszámot kapott: NN 66/2005.

(3)

A Bizottság 2005. november 9-i levelében értesítette Szlovákiát, hogy a fenti támogatás ügyében az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményez.

(4)

A Bizottság határozata az EK- Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy észrevételezzék az intézkedést.

(5)

A szlovák hatóságok 2005. december 13-án kelt, 2005. december 20-án iktatott levelükben ismertették álláspontjukat. Szlovákia 2006. január 3-án kelt és 2006. január 10-én iktatott levelében kiegészítő információkat nyújtott be. A Bizottság a 2005. november 30-án kelt, 2005. december 6-án iktatott levélben kapta kézhez az egyik érdekelt fél (a kedvezményezett) észrevételeit. Ezeket továbbította Szlovákia felé, amely lehetőséget kapott rá, hogy reagáljon rájuk. Ezeket az észrevételeket a 2006. március 9-én kelt és 2006. március 15-én iktatott levél tartalmazza.

(6)

A pénzügyi támogatás kedvezményezettje a Konas, s. r. o. társaság, amely főleg az alábbi négy területen működik: sajtoló- és formázógépek, egy célra használatos gépek, sötétítőkabinok és egyéb gépipari termékek gyártása. A társaság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásra jogosult térségben található.

(7)

A szlovák hatóságok által benyújtott információk alapján e szegmensek mindegyikében van néhány hazai, illetve európai közösségbeli versenytárs. A társaság a formázógépek szegmensében lát exportlehetőséget.

(8)

A Konas társaság 37 személyt foglalkoztat, 2004-ben 19 millió SKK (500 000 euro) (3) forgalmat bonyolított le, 2005 első három negyedévében pedig 15 millió SKK (395 000 euro) volt a forgalom. A szlovák hatóságok szerint a kedvezményezett teljesíti a kisvállalkozás kritériumait.

(9)

A szóban forgó intézkedés az adóhátraléknak a Lučeneci Adóhivatal (a továbbiakban: „adóhivatal”) által a hitelezőkkel való csődegyezség keretében való leírása. Ezt az eljárást a 328/91 sz., a csődeljárásról és a csődegyezségről szóló törvény szabályozza (a továbbiakban „csődeljárási törvény”).

(10)

A hitelezőkkel való csődegyezség (a továbbiakban „csődegyezség” vagy „csődegyezségi eljárás”) a bíróság felügyelete alatt folytatott eljárás, amelynek célja, csakúgy, mint a felszámolási eljárás esetében, a csődbe jutott társaság (4) pénzügyi helyzetének rendezése. A társaság a felszámolási eljárás során megszűnik, és aktíváit eladják az új tulajdonosnak, vagy a társaságot felszámolják. Ettől eltérően a csődegyezségi eljárásban a csődbe jutott társaság a tulajdonos változása nélkül folytatja tevékenységét.

(11)

A csődegyezségi eljárást a csődbe jutott társaság kezdeményezi. Célja, hogy egyezséget érjen el a hitelezőkkel (a továbbiakban „csődegyezség”) abban az értelemben, hogy a csődbe jutott társaság megtéríti adóssága egy részét, és a többit leírják. Ezt az egyezséget a felügyelő bíróságnak jóvá kell hagynia.

(12)

Azok a hitelezők, akiknek a követelése biztosított, például zálogjoggal, önálló hitelezőkként lépnek fel. Ahhoz, hogy a csődegyezségi javaslatot elfogadják, minden önálló hitelező igenlő szavazata szükséges, míg a többi hitelező esetében elég a minősített többség. Az önálló hitelezők külön szavaznak, és joguk van a javaslat megvétózásához.

(13)

Az önálló hitelezőknek privilegizált helyzete van a csődegyezségi eljárás során is. A biztosított aktívák eladásából származó hasznot kizárólag az önálló hitelezők követeléseinek teljesítésére kellene fordítani. Ha ebből az eladásból nem lehet fedezni az önálló hitelezők minden követelését, a fennmaradó részeket a második csoportba sorolják, a többi hitelező követeléseihez. A második csoportba tartozó hitelezőket arányos módon elégítik ki.

(14)

A csődeljárási törvény alapján annak a társaságnak, amely kéri a csődegyezséget a hitelezőkkel, be kell mutatnia a bíróságnak azon intézkedések listáját, amelyek a társaság átszervezésére és a társaság tevékenységének folyamatos finanszírozására vonatkoznak a csődegyezség után.

(15)

Az adók és illetékek felügyeletéről és a területi pénzügyi hatóságok rendszerének változásairól szóló 511/92 sz. törvény (a továbbiakban „adóigazgatási törvény”) szabályozza az adóvégrehajtást, amelynek célja az állam követeléseinek kielégítése ingatlan vagyon, ingó vagyon vagy a vállalat, mint egész eladása révén.

(16)

A Konas társaság 2003. július 15-én felkérte a felügyeletet gyakorló bíróságot, hogy kezdje meg a csődegyezségi eljárást, amelyet a bíróság 2004. március 25-i határozatában meg is tett. A hitelezők 2004. június 8-án találkoztak, és megegyeztek követeléseik átstrukturalizálásában, ahogy azt a Konas társaság javasolta. A bíróság 2004. június 25-i határozatában megerősítette a hitelezők egyezségét. A határozat 2004. augusztus 2-án emelkedett jogerőre. A bíróság 2004. október 20-án hivatalosan befejezte a csődegyezségi eljárást. Meg kell azonban említeni, hogy az adóhivatal leállította a leírást a Bizottság előtti eljárás időpontjáig.

(17)

A hitelezők a Konas társasággal a következő csődegyezségben állapodtak meg: a Konas társaság a hitelezőkkel történt egyezség hatálybalépése után 90 napon belül kifizeti a tartozás 13,3 %-át, és a hitelezők a fennmaradó 86,7 %-ot elengedik. Tehát valamennyi hitelező igényét azonos feltételek mellett elégítették ki. Az adóhivatal követelései, amelyeket bevontak a csődegyezségbe, 11 223 459 SKK-t (295 000 euro) tettek ki. Ezeket a követeléseket az 1995 harmadik negyedévétől 1997 végéig terjedő időszakra, valamint 1998 és 1999 néhány hónapjára vonatkozó áfa alkotta. Az adóhivatal egyetlen hitelezőként egyezett bele 9 730 739 SKK (256 000 euro) összegű tartozás elengedésébe. A konkrét összegeket az egyes hitelezők szerint a következő táblázat tartalmazza.

1.   sz. táblázat

A Konas társaság tartozásának kiegyenlítése (SKK)

(18)

A szlovák hatóságok megerősítették, hogy a Konas társaság a hitelezőkkel kötött csődegyezségben megállapított határidőn belül teljesítette kötelezettségeit, amelyeket a csődegyezség után köteles volt kifizetni, mind az állami, mind a magánhitelezők felé.

(19)

Az adóhivatal a csődegyezségben önálló hitelezőként lépett fel, és mint ilyen, önállóan szavazott a csődegyezség mellett. Az adóhivatal privilegizált helyzete abból a tényből következik, hogy a csődegyezségbe bevont 10 147 939 SKK (267 051 euro) összegű követelését a Konas társaság aktíváira vonatkozó zálogjog biztosította. Minden további hitelező a javasolt csődegyezség mellett szavazott. Követeléseik általános jellegű nem biztosított üzleti követelések voltak.

(20)

A Konas társaság a felügyeletet gyakorló bírósághoz címzett, a csődegyezséget szorgalmazó kérelmében benyújtott egy tervet, amely két részből állt: a társaság pénzügyi elemzéséből, és a társaság pénzügyi stabilitásának megújítását célzó intézkedésekből.

(21)

A társaság ebben a tervben először leírta saját pénzügyi helyzetét, azt állítva, hogy bár még mindig el van adósodva, pénzügyi helyzete a kérvényt megelőző években stabilizálódott. Ezután arra a következtetésre jutott, hogy rövid távú követelései és készpénze elég lesz rá, hogy fedezze a csődegyezség után fennmaradó tartozásokat. A társaság a következőképpen írta le szervezési tevékenységét: olyan összegű tartalék kialakítása, amely megfelel a csődegyezség után fennmaradó, kifizetendő tartozás összegének, a készpénzáramlás irányítása a csődegyezségi eljárás során azzal a céllal, hogy megakadályozza a nem hatékony kiadásokat főleg az energia és az alapanyagok tekintetében, az adó és egyéb kötelezettségek rendes fizetése, a marketingtevékenység intenzitásának növelése, a legrentábilisabb ügyfelek számára történő eladás növelése, a foglalkoztatottság színvonalának átértékelése, a szociális kiadások korlátozása a csődegyezségi eljárás során, a jelenlegi géppark jobb kihasználása, az energiafelhasználás csökkentése és a költségek csökkentése.

(22)

A pénzügyi szerkezetátalakítás költségei elérték a 12 050 896 SKK-t (317 000 euro). Ez az a tartozás, amelyet a Konas társaság a csődegyezségi eljárás révén átszervezett. A Konas társaság ebben a tervben azt javasolta, hogy a fennmaradó 1 602 769 SKK (42 000 euro) tartozást rövid távú követelések (1 323 259 SKK vagy 35 000 euro) és a rendelkezésére álló készpénz (2 246 419 SKK vagy 59 000 euro) révén fogja törleszteni.

(23)

A szlovák hatóságok szerint az adóhivatal 1998 és 2000 között nyolc végrehajtási utasítást adott ki, és ezzel érvényesítette az adóigazgatási törvény szerinti jogait. Az adóhivatal 2004 áprilisában kiadta a Konas társaság csődegyezségi eljárás idején nem megfizetett tartozásainak listáját.

(24)

A szlovák hatóságok megerősítették, hogy leállították a csődegyezségi eljárásban megegyezett tartozásleírást az Európai Bizottság által folytatott eljárás idejére.

(25)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vitatott leírás nem minősült-e állami támogatásnak. A Bizottság konkrétan azt a nézetet képviselte, hogy az adóhivatal tevékenysége a csődegyezségi eljárás során nem teljesítette a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumait. A Bizottság mindenekelőtt úgy vélte, hogy az adóhivatal jogi szempontból más helyzetben volt, mint a többi hitelező, mivel biztosított követelésekkel rendelkezett, és lehetősége volt rá, hogy folytassa az adóvégrehajtást. A Bizottság kételyeit fejezte ki, hogy a csődegyezségi eljárás az állam mint a Konas társaság hitelezője számára a lehető legjobb eredményre vezetett, összehasonlítva a felszámolási eljárással vagy az adóvégrehajtással.

(26)

A Bizottság továbbá a vitatott támogatás mint szerkezetátalakítási támogatás viszonylatában aggályait fejezte ki annak a közös piaccal való összeegyeztethetősége iránt. A Bizottság két fő feltétel teljesülése iránt fejezte ki kételyeit: olyan szerkezetátalakítási terv létét kérdőjelezte meg, amely belátható időn belül biztosítja a hosszú távú életképesség visszatérését, illetve a támogatás szükséges minimumra való korlátozását.

(27)

A jelen ügy tényeivel kapcsolatban kedvezményezett közölte, hogy 2003. december 31-ével az adóhivatal javára lefoglalt aktívák könyv szerinti értéke 3 001 000 SKK volt. Egyetlen ingatlanról volt szó, és az egész termelés ebben az épületben valósult meg.

(28)

Kedvezményezett az észrevételeiben megjegyezte, hogy a csődegyezség idején érvényes szlovák jogszabályok alapján ez az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, hanem a hitelezőkkel való önkéntes egyezségnek. Abban az esetben, ha a Bizottság más következtetésre jutna, a Konas társaság diszkriminált helyzetbe kerülne más társaságokkal összehasonlítva, amelyek Szlovákia EU-csatlakozása előtt kérték a csődegyezséget, és amelyek tartozásleírása nem minősült állami támogatásnak. A kedvezményezett megjegyzi, hogy a Szlovákián belül érvényes jogszabályok a csatlakozás után sincsenek összhangban az EU-joggal, és ezért a legnagyobb igyekezet mellet sem tudhatta, hogy a hitelezőivel való csődegyezséghez kiegészítő feltételek teljesítésére van szükség.

(29)

Kedvezményezett továbbá közölte, hogy a létrejött adótartózást főleg a homályos jogi előírások okozták.

(30)

Kedvezményezett azt állította, hogy az adóhivatal szélesebb terjedelemben ítélte meg a Konas társaság helyzetét, mint ahogy az a bíróság elé terjesztett tervben szerepelt a csődegyezségi eljárásban.

(31)

A szlovák hatóságok a hivatalos vizsgálat megkezdésére reagáló válaszukban közölték, hogy csak akkor kerül sor állami támogatás nyújtására, ha az adótartózás leírásra kerül az állam könyvelésében.

(32)

A szlovák hatóságok közölték, hogy az adóhatóság a Konas társaság által javasolt csődegyezség jóváhagyásakor a következő tényeket vette figyelembe, amelyek közül néhányat a piacgazdasági hitelezőnek is szem előtt kellene tartania. Először is a jelzáloggal terhelt ingatlan könyv szerinti értéke a csődegyezség idején mindössze 3,2 millió SKK volt, holott a biztosított követelések elérték a 10,1 millió SKK-t. Másodszor: a felszámolási eljárás rendszerint hosszadalmas, és az aktívák eladása a szóban forgó térségben nagyon problematikus. Az a bevétel, amire az adóhatóságok a felszámolások révén 1997 és 2005 között szert tettek, statisztikai szempontból állítólag átlagosan 7 %. Harmadszor: az adóhivatal tekintetbe vette a Konas társaság felszámolásának hatását a térség munkanélküliségére nézve (a csődegyezség idején 40 % körül), figyelembe véve nemcsak a Konas társaságból való elbocsátásokat, hanem a térségben található további, a Konas társaságtól függő, mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztató társaságnál is. Végül az adóhivatal figyelembe vette a jövőben várt adóbevételeket.

(33)

Ami az adóvégrehajtást illeti, a szlovák hatóságok megerősítették, hogy az adóhivatal 1998 és 2000 között nyolc végrehajtási utasítást adott ki a Konas társaságra vonatkozóan, és 8 106 672,42 SKK-val 11 223 459 SKK-ra csökkentette a Konas társaság adótartozását, amelyet 2004-ben bevontak a csődegyezségi eljárásba. A Konas társaság 2001-től rendszeresen és időben fizet minden adót.

(34)

A szlovák hatóságok azonban nem tagadják, hogy ez az intézkedés állami támogatásnak minősül. Azt állítják, hogy ez a segély összeegyeztethető a közös piaccal, mint szerkezetátalakítási támogatás.

(35)

A szlovák hatóságok nem vonják kétségbe a Bizottság következtetését, hogy a tartozás leírásának a csődegyezségi eljárásban nem volt feltétele annak a tervnek a végrehajtása, amelyet a Konas társaság a felszámolási törvénnyel összhangban beterjesztett a felügyeletet gyakorló bíróságnak. A Bizottság elé terjesztették viszont „A Társaság értékelése a csődegyezség napján” című, 2005 januárjából származó dokumentumot (a továbbiakban „a társaság értékelése”), amelyet a Konas társaság készített, és mutatott be az adóhivatalnak. A szlovák hatóságok azt állítják, hogy ez az értékelés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy eldöntse, vajon a támogatás az elkerülhetetlen minimumra korlátozódott-e.

(36)

A társaságnak ebben az értékelésében először leírják a Konas társaság tevékenységét annak 1992. évi megalapításától kezdődően, és információkat közölnek az 1993 és 2003 közti időszak forgalmáról és üzemeltetési eredményeiről.

(37)

A Társaság értékelése szerint a Konas társaság nehézségeinek oka a termelés 1993-as megkezdéséhez kapcsolódó magas hitelteher volt, amelyet a termelés nem tudott fedezni. Az 1994 és 1996 közti időszakban megnövekedett a Konas társaság tartozása főleg az adóhivatallal szemben, amelyet az adóhivatal aztán részben behajtott, részben pedig átkerült a következő időszakba, egészen az elengedésig és a részleges kifizetésig a csődegyezségi eljárásban.

(38)

A Társaság értékelése továbbá rövid piaci elemzést tartalmaz, amelyben bemutatják annak a versenyközegnek minden szegmensét, amelyben a Konas társaság működik (6). A Társaság értékelésében megjelenik a Konas társaság helyzete és perspektívája ezen szegmensekben, és az a végkövetkeztetés, hogy a növekedés lehetőségei főleg a szerszámgyártás, a sötétítőfülkék és egyéb gépipari termékek gyártásában rejlenek. Másrészt megjelenik benne az a javaslat, hogy csökkentsék az egy célra használatos gépek gyártását, valamint a kis megrendelésekre való gyártást (a piacon nem kapható pótalkatrészek gyártását, vészhelyzetben történő javításokat). A termékei iránti kereslet növelésének perspektíváját a szlovákiai autóipar fejlődése és az EU-beli társaságok Szlovákia EU-csatlakozása után megnövekedett érdeklődésének megnyilvánulásai jelentik. A Konas társaság úgy látja, hogy versenyképességét a továbbfejlesztendő technológiák területén jelen lévő know-howja jelenti.

(39)

A társaság értékelésében továbbá kielégítő mértékben ki nem használtnak tüntetik fel a Konas társaság kapacitásait. Ezt a számítógéppel irányított esztergába való befektetéssel lehetne megoldani. A következő táblázatban a 2004 és 2008 közt elfogadott intézkedések szerepelnek, a megvalósult pénzügyi szerkezetátalakítással együtt.

2.   sz. táblázat

Szerkezetátalakítási intézkedések a társaság értékelése alapján (SKK)

(40)

A társaság értékelése végül tartalmazza a Konas társaság 2005–2009 közti időszakra vonatkozó feltételezett eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a fent említett intézkedéseknek növelniük kellene a nyereséget. 2005-től kezdve a forgalomnak évi 10 %-kal kellene növekednie.

(41)

A szlovák hatóságok szerint ez az értékelés 2005 januárjából származik. Nyilvánvaló, hogy azzal a céllal készítették el, hogy értékeljék a Konas társaság helyzetét a csődegyezség előtt, és elemezzék annak perspektíváit a csődegyezség után.

(42)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e, a szlovák hatóságok megerősítették, hogy a Konas társaság 2004. március 31-én 3,9 millió SKK készpénzzel rendelkezett. Erre a készpénzre a bérek (730 000 SKK), a csődegyezségben részt vevőkkel szembeni kötelezettségek (1 602 769 SKK) és a csődegyezségi eljárással járó illetékek (140 000 SKK) fedezésére volt szüksége.

(43)

Mivel az ügy szempontjából döntő események részben azelőtt játszódtak le, hogy a Szlovák Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a Bizottságnak először meg kell állapítania, jogában áll-e cselekedni a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban.

(44)

A Bizottság nem bírálhatja el azokat az intézkedéseket, amelyek a csatlakozás előtt léptek hatályba, és a csatlakozás után nem érvényesíthetőek, sem a 2003-as csatlakozási szerződés IV. melléklete 3. pontjában szabályozott ún. ideiglenes mechanizmus, sem pedig az EK-Szerződés 88. cikkében lefektetett ügymenet alapján. Így sem a 2003-as csatlakozási szerződés, sem az EK-Szerződés nem követeli meg a Bizottságtól ezen intézkedések felülvizsgálatát, és nem is hatalmazza fel erre a Bizottságot.

(45)

Másrészt azok az intézkedések, amelyek a csatlakozás után léptek hatályba, az EK-Szerződés alapján a Bizottság hatáskörébe tartoznak. Annak eldöntésekor, hogy az adott intézkedés melyik pillanatban lépett hatályba, releváns kritérium az a jogi szempontból kötelező érvényű aktus, amely alapján az illetékes nemzeti hatóságnak szándékában áll a támogatás nyújtása (7).

(46)

Az illetékes hatóság 2004. június 8-án határozott az adóhivatal követelése egy részének elengedéséről, amikor az adóhivatal beleegyezett a Konas társaság által javasolt csődegyezségbe, azaz a csatlakozás után.

(47)

Tudomásul véve ezt a tényt tárgytalan az a kérdés, hogy ez az intézkedés érvényesíthető-e a csatlakozás után.

(48)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy jogában áll a szóban forgó intézkedés elbírálása az EK-Szerződés 88. cikke alapján.

(49)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy egy tagállam részéről vagy állami eszközökből nyújtott bármilyen támogatás bármilyen formában, amely torzítja a gazdasági versenyt vagy torzíthatja azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

(50)

Az adóhivatallal mint állami hatósággal szembeni tartozás elengedése az állami források felhasználásának egyik módja. Ez az intézkedés szelektív, mivel egyetlen önálló vállalat számára hoz sikert. A társaság ipari gépek és berendezések gyártása területén működik, olyan ágazatban, amelyben tagállamok közötti kereskedelem folyik.

(51)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában aggályait fejezte ki, hogy ez az intézkedés megzavarta-e a gazdasági versenyt, vagy megzavarhatta-e azzal, hogy kedvezményezettet olyan előnyhöz juttatta, amelyhez normális piaci körülmények között nem juthatott volna hozzá. Más szóval, a Bizottság kételkedik abban, hogy az állam a Konas társasággal úgy viselkedett, mint a piacgazdasági hitelező.

(52)

Beigazolódott, hogy a hitelezőkkel megkötött megállapodás egyforma feltételeket tartalmazott a magánhitelezők és az adóhivatal számára a tartozások kiegyenlítésével kapcsolatban. A tartozás 13,3 %-át kellett törleszteni a hitelezők számára az előírt határidőn belül. A kedvezményezett ezt valóban meg is tette. A fennmaradó 86,7 %-ot elengedték.

(53)

Az adóhivatal jogi és közgazdasági helyzete a hitelezők megállapodása előtt azonban kedvezőbb volt, mint a magánhitelezők helyzete. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az adóhivatal kihasznált-e minden hozzáférhető eszközt, hogy követeléseinek minél nagyobb részét megszerezze, ahogy ezt a piacgazdasági hitelező tette volna.

(54)

A szlovák hatóságok megjegyzik, hogy véleményük szerint ez az intézkedés állami támogatásnak minősül. Elismerik, hogy a csődegyezség idején az állami támogatás kérdését egyszerűen nem mérlegelték. Maga a kedvezményezett azzal érvel, hogy az intézkedés a hitelezők közti önkéntes aktus, és nem állami támogatás.

(55)

A Bizottság nem tudja elfogadni azt az állítást, hogy a csődegyezségi eljárás és az állami támogatás biztosításával összefüggő eljárás nem fedheti egymást (8). Nem az állam eljárásának célja vagy formája, hanem annak eredménye dönti el, hogy ez az eljárás, amelynek esetében állami forrásokról van szó, olyan előnyhöz juttat-e valamely társaságot, amelyhez a piacon egyébként nem jutna.

(56)

A Bizottság nem tudja elfogadni a kedvezményezett azon állítását sem, hogy a legnagyobb igyekezet mellett sem tudhatott arról, hogy a leírás állami támogatásnak minősülhet. Az EU állami támogatást szabályozó előírásai Szlovákiában a T.t.231/1999 sz., az állami támogatásról szóló törvény révén voltak érvényesíthetőek. A szlovák hatóságok válaszukban helyesen mutattak rá kedvezményezett észrevételeire, hogy annak a kérdésnek a megítélése, hogy ez az intézkedés állami támogatásnak minősül-e, nem az adóhivatal, hanem a csatlakozás előtt az Állami Támogatási Hivatal, a csatlakozás után pedig a Bizottság jogkörébe tartozott.

(57)

A Bizottság aggályai abban a tekintetben, hogy teljesültek-e a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumai, amelyek az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján indítandó vizsgálatról szóló határozatban fogalmazódtak meg, nem oszlottak el.

(58)

Az adóhivatalnak elsősorban, a többi hitelezőtől eltérően, az adóigazgatási törvény alapján joga volt rá, hogy adóvégrehajtást kezdeményezzen ingatlanok, gépek vagy a cég mint egész eladása révén.

(59)

Az adóhivatal valóban felhasználta ezt a jogi eszközt követelései érvényesítésére a Konas társasággal szemben (lásd a (33) preambulumbekezdést), és a Konas társaság tartozása az adóhivatallal szemben az 1998 és 2000 közti években jelentősen csökkent. A szlovák hatóságok az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott eljárás elindításáról szóló határozatra adott válaszukban megjegyezték, hogy az adóhivatal 2001 után nem adott ki további végrehajtási utasítást, mivel a Konas társaság rendszeresen és időben teljesítette adókötelezettségeit. Nem világos azonban, hogy az adóhivatal milyen indokkal szüntette meg az adóvégrehajtást a Konas társaság 2001 előtt keletkezett tartozásával kapcsolatban. Ez az elmúlt évekből származó tartozás végül 2003-ban bekerült a csődegyezségi eljárásba.

(60)

A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy azok szerint az információk szerint, amelyeket a szlovák hatóságok az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott eljárás elindításáról szóló határozathoz fűzött megjegyzéseikben nyújtottak, a megterhelt ingatlan könyv szerinti értéke (3,2 millió SKK) nem egyezett azon követelések összegével, amelyeket ezzel a jelzáloggal biztosítottak (10,1 millió SKK). Ez azt jelenti, hogy az állam által megkövetelt biztosíték nem volt elégséges.

(61)

A bevezetett esetjog alapján a jogérvényesítés hiányának folyamatossága az állam részéről, amely az adótörvényekkel és a társadalombiztosítási törvényekkel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozik, már önmagában olyan előnyt jelent, amely mérsékli azt a terhet, amelyet kedvezményezettnek normális körülmények között viselnie kellene (9). A valóságban úgy tűnik, hogy a Konas társaság adókötelezettségeit érintő jogok érvényesítésének elmaradása – azzal együtt, hogy az adóhivatal az állam követeléseit két éven (2001–2002) át egyértelműen elégtelenül biztosította – állami támogatásnak minősül. Mivel ezekre az eseményekre a csatlakozás napja előtt került sor, és azután nem voltak érvényesíthetők, a Bizottságnak nem áll jogában megítélni ezen intézkedések összeegyeztethetőségét a közös piaccal. Ha azonban már a jog érvényesítésének előző elmaradása állami támogatást jelentett, akkor abban az esetben, ha a tartozást később (részben) leírták, nincs helye a piacgazdasági hitelező elvére való hivatkozásnak.

(62)

Az adóhivatal az adóvégrehajtás keretében közvetlenül eladhatja az adós aktíváit (követeléseit és egyéb közönséges aktíváit, ingó vagyonát, ingatlanjait). Kedvezményezettnek a csődegyezség idején 3,9 millió SKK készpénze volt (10). Csak a kedvezményezett készpénzének értéke meghaladta volna azt a bevételt, amelyet az adóhivatal a csődegyezség révén nyert (1,5 millió SKK). A kedvezményezett ezen felül rendelkezett rövid távú követelésekkel is 1,4 millió SKK könyv szerinti értékben, és egy 3 millió SKK könyv szerinti értékű ingatlannal.

(63)

Végül adóvégrehajtás esetén nem lenne közigazgatási illeték, mint a csődeljárásnál. Ez olyan eljárás, amelyet maga az adóhivatal kezdeményez és ellenőriz, ezért feltételezhető, hogy gyors lefolyású lenne.

(64)

A Bizottság tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ, nem tudja megítélni, mekkora lenne az aktívák eladásából származó bevétel a csődeljárás alatt, amelynek révén kedvezményezettet felszámolnák. A Bizottság tudomása szerint sem a Konas társaság, sem az adóhivatal nem mérlegelték a csődeljárás lehetőségét, ezért ebben a tekintetben nem születtek számítások.

(65)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményezett aktíváival szembeni adóvégrehajtás is magasabb bevételt eredményezett volna, mint a csődegyezség.

(66)

A Bizottság végül megállapítja, hogy a bevezetett esetjog (11) alapján a szociális-közgazdasági tényezők (mint a regionális foglalkoztatottság) ki vannak zárva a piacgazdasági hitelezői tesztből, a jövőben várható adóbevételekkel együtt. Az adóhivatalt nem lehet üzleti partnerhez, pl. szállítóhoz hasonlítani, aki a kedvezményezett hitelezője. Fontos megjegyezni, hogy a szállító követeléseinek jellege lényegesen eltér az állam követeléseinek jellegétől. Mivel a szállító és a fizetésképtelen cég viszonyai szerződésen alapulnak, a szállító kivételes esetben valóban kárt szenvedne az üzleti partner elvesztésével. Ha a fizetésképtelen társaságot felszámolnák, a szállítónak új ügyfelet kellene találnia, vagy az új tulajdonossal kellene szerződést kötnie. A kockázat nagyobb, ha a szállító jelentős mértékben függ a fizetésképtelen társaságtól. Az állam és a fizetésképtelen cég viszonyai ezzel ellentétben a közjogon alapulnak, ezért nem függenek a felek akaratától. Minden új tulajdonos, aki átvenné a felszámolt cég aktíváit, automatikusan adóköteles lenne. Az állam ezenfelül soha nem függ egyetlen adóalanytól. Végül a legfontosabb érv az, hogy az államot az adók kivetésekor nem a nyereség szempontja vezérli, és nem kommerciális módon, nem kommerciálisan mérlegelve cselekszik. Az üzleti partnerrel való analógia tehát helytelen.

(67)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jövőbeni adók elvesztését a piacgazdasági hitelező elveinek érvényesítésekor nem veheti figyelembe.

(68)

A fenti bizonyítékok alapján a Bizottság arra a döntésre jutott, hogy ebben az esetben nem teljesültek a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumai, és az állam a kedvezményezettnek olyan előnyt biztosított, amelyre piaci körülmények között nem tett volna szert.

(69)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján.

(70)

A kedvezményezettnek nyújtott állami támogatás összege megegyezik annak a tartozásnak az összegével, amelyet az adóhivatal a csődegyezségi eljárás során leírt, vagyis 9 730 739 SKK (25 600 euro).

(71)

Az intézkedés elsődleges célja, hogy segítsen a nehézségekkel küzdő társaságnak. Ilyen esetekben érvényesíthető a kivétel az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alól, amely lehetővé teszi az állami támogatás engedélyezését egyes gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatására, ha ez a támogatás nem befolyásolja negatívan a kereskedés feltételeit olyan mértékben, amely ellentétes lenne a közös érdekkel, továbbá ha teljesültek a szükséges követelmények.

(72)

A nehézségekkel küzdő társaságok megmentésére és szerkezetátalakítására irányuló támogatást jelenleg a nehézségekkel küzdő cégek megmentését és szerkezetátalakítását célzó állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások (12) szabályozzák (a továbbiakban „új iránymutatások”), amelyek az 1999-ben elfogadott előző változat helyére léptek (13) (a továbbiakban „1999-es iránymutatások”).

(73)

Az új iránymutatások átmeneti rendelkezései rögzítik, hogy az új iránymutatások bármely, a Bizottság engedélye nélkül megmentésre vagy szerkezetátalakításra nyújtott támogatás (jogellenes támogatás) értékelésekor érvényesek, ha a támogatás valamely részét vagy az egész támogatást 2004. október 1., vagyis az új iránymutatásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt megjelentetése után nyújtották (104. pont, első albekezdés). Ha azonban a jogellenes támogatásra 2004. október 1. előtt került sor, a vizsgálat a támogatás nyújtásának idején érvényes iránymutatások alapján folyik (104. pont, második albekezdés).

(74)

A Bizottság megállapítja, hogy az adóhivatal 2004. június 8-án jóváhagyta a csődegyezséget, amely 2004. augusztus 2-án lépett hatályba. A jogellenes támogatást ebben az értelemben 2004. október 1. előtt nyújtották. Így tehát az 1999-es iránymutatások érvényesek, amelyek a támogatás nyújtásának idején voltak érvényesíthetők.

(75)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy kedvezményezett az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (14) értelmében kisvállalkozásnak minősül.

(76)

Az 1999-es iránymutatások 5. pontja c) alpontjának alapján egy vállalat akkor tekintendő nehézségekkel küzdő vállalatnak, ha a nemzeti jogi előírások alapján teljesíti annak feltételeit, hogy kollektív fizetésképtelenségi eljárás alanya lehessen.

(77)

Kedvezményezett csődegyezségi eljárás alanya volt, amely a fizetésképtelen társaságok számára létező egyik megoldás, a csődtörvény definíciójával összhangban. Kedvezményezett ezért jogosult a szerkezetátalakítási támogatásra.

(78)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában kételyeit fejezte ki abban a tekintetben, hogy a támogatás összeegyeztethető volt-e, mint szerkezetátalakítási támogatás az 1999-es iránymutatások értelmében, a III. részben leírt okok miatt.

(79)

Az 1999-es iránymutatások szerint a szerkezetátalakítási támogatásnak megvalósítható és egységes szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kell kapcsolódnia, amelynek célja a vállalat hosszú távú életképességének felújítása. A hosszú távú életképesség megteremtésének a támogatásnyújtás feltételének kell lennie. A tagállam kötelezi magát ennek a tervnek a végrehajtására, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Ha a cég képtelen a terv megvalósítására, ez a támogatással való visszaélésnek tekintendő.

(80)

A szerkezetátalakítási tervnek lényegében olyannak kell lennie, hogy a kedvezményezettnek elfogadható időn belül és a működés jövőbeli feltételeit illető reális elképzelések mellett lehetővé tegye a hosszú távú életképesség felújítását. A tervben szerepelniük kell azoknak a körülményeknek, amelyek a kedvezményezett nehézségeinek létrejöttét okozták, valamint a nehézségek megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket. A szerkezetátalakítás lépései nem korlátozódhatnak a tartozások és az elmúlt időszak veszteségeinek kiegyenlítésére szánt pénzügyi támogatásra anélkül, hogy foglalkoznának a nehézségek okaival.

(81)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában kételyeit fejezte ki, hogy az adóhivatal feltételül szabta-e a Konas társaság tartozásának elengedéséről szóló határozatában a (80) bekezdésben leírt tulajdonságokkal rendelkező szerkezetátalakítási terv végrehajtását. Ezek a kételyek nem oszlottak el. Az adóhivatalnak mint támogatást nyújtó hatóságnak hivatalosan nem tartozott kötelességei közé és jogkörébe sem azon intézkedések értékelése, amelyekkel a Konas társaság a csődegyezségi eljárás keretében a felügyeletet gyakorló bírósághoz fordult (lásd a (20) és az azt követő preambulumbekezdéseket), sem pedig az, hogy feltételül szabja követeléseinek leírásához ezek részletesen ellenőrizendő végrehajtását. Nincs közvetlen kapcsolat az adóhivatal részéről nyújtott támogatás és a kedvezményezett által javasolt intézkedések között. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az első alaki feltétel nem teljesült.

(82)

A vizsgálat megkezdése után azonban a szlovák hatóságok bemutatták a társaság (35) és azt követő preambulumbekezdésekben leírt értékelését. A társaság értékelésében világosan elemzik a társaság helyzetét a hitelezőivel történt csődegyezség idején. A társaság értékelésében megjelennek azok a körülmények, amelyek kedvezményezett nehézségeit okozták, valamint az ezen nehézségek megoldására hozott intézkedések.

(83)

A szerkezetátalakítás nem korlátozódik a tartozások átszervezésére. A kedvezményezett beruházásokat tervez új technológiákba és információs technológiába, és megelőző intézkedések megvalósítását tervezi a szakmai felkészülés és a marketing területén. A társaság értékelésében megtalálható a Konas társaság helyzetének és távlatainak elemzése működésének jellegzetes szegmenseiben.

(84)

A csődegyezségi eljárás keretében a bírósághoz benyújtott intézkedések listájától eltérően a társaság értékelése olyan elemeket tartalmaz, amelyek a szerkezetátalakítási terv esetében az 1999-es iránymutatásokat követelik meg. A Bizottság a társaság értékelését lényegében a 2004–2008 közti időszakra kidolgozott szerkezetátalakítási tervként fogja fel, amely a társaság hosszú távú életképességének felújítását szolgálja, és amely, figyelembe véve kedvezményezett nagyságát, megfelelő. A pénzügyi átszervezés a hitelezőkkel való csődegyezség révén ennek a szerkezetátalakításnak a része és a kezdete. A Konas társaság fő problémája ténylegesen az a tartozás volt, amely a kilencvenes évek második felében keletkezett. A Konas társaság 2001-től rendesen és időben fizeti törvényből eredő kötelezettségeit. A Bizottságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a Konas társaság a társaság értékelésében foglalt intézkedések végrehajtása után, ide értve a tartozások átszervezését is, képes lesz-e a hosszú távú életképesség felújítására.

(85)

A Bizottság konstatálja, hogy a társaság értékelése hivatalosan csak a hitelezőkkel történt csődegyezség biztosítása után készült el. Nyilvánvaló azonban, hogy a társaság értékelése közvetlenül összefüggött a csődegyezségi eljárással. A társaság értékelése azelőtt került az adóhivatal elé, hogy az intézkedést a Bizottságnak bejelentették volna, amikor a szlovák hatóságok azon a véleményen voltak, hogy akkor lenne szó állami támogatásról, ha az adókövetelést az állam számláiról írnák le. Tény azonban, hogy az adóhivatal mint támogatást nyújtó hatóság formálisan nem szabta a támogatás feltételéül a terv végrehajtását.

(86)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy kivételesen ebben a konkrét esetben ezt az alaki hiányosságot ki lehet igazítani. Ezt a kivételt először is az 1999-es iránymutatások 55. pontjában foglaltak indokolják, amely szerint a szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyásának feltételei kevésbé szigorúan érvényesülnek olyan kisvállalkozások esetében, mint a kedvezményezett. Továbbá a kivétel azért lehetséges, mert a támogatás, még ha jóváhagyták is, még nem lett a kedvezményezettnek kifizetve (a tartozás leírásához szükség van az adóhivatal utólagos adminisztratív aktusára; lásd a (16) preambulumbekezdést). A Bizottság ezért az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (15) 7. cikkének (4) bekezdése alapján úgy határozott, hogy e határozathoz a következő feltételeket csatolja.

(87)

Először: a szlovák hatóságok biztosítják, hogy a társaság értékelését rendesen végrehajtsák. Másodszor: a szlovák hatóságok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogyan biztosítják, hogy a társaság értékelése rendesen megvalósuljon. Végül: a szlovák hatóságok akkor nyújtják a támogatást (azaz írják le a követelést az adóhivatal könyvvitelében), miután tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy biztosítják a társaság értékelésének végrehajtását, valamint a megvalósítás módjáról.

(88)

Az 1999-es iránymutatások 40. cikke alapján a támogatás összegét és intenzitását a szerkezetátalakításhoz feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni kedvezményezett pénzügyi forrásainak elérhetőségétől függően. Az elvárás az, hogy a kedvezményezett saját forrásaiból jelentős mértékben hozzájárul a szerkezetátalakításhoz.

(89)

A Bizottság a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatában aggályait fejezte ki az iránt, hogy teljesült-e ez a feltétel. Ezek az aggályok eloszlottak tekintettel a kedvezményezett szerkezetátalakításáról szóló információkra, amelyeket a társaság értékelése tartalmazott.

(90)

A társaság értékelése alapján a szerkezetátalakítás költségei elérik a 23 050 896 SKK-t. A szerkezetátalakítást részben a Konas társaság készpénz-hozzájárulásából fedezték (1 602 769 SKK, a csődegyezség után nem kifizetett tartozás törlesztése), részben állami támogatás nélküli bankhitelekkel 8 millió SKK értékben. Ezek a hozzájárulások világosan képviselik a kedvezményezett saját forrásait és az állami támogatás nélküli külső forrásokat, és a szerkezetátalakítás költségeinek mintegy 42 %-át fedezik. Nem szükséges, hogy a Bizottság megállapítsa, vajon a Konas társaság szerkezetátalakítása finanszírozásának egyéb forrásai (a társaság értékelésében ezek „a Konas társaság forrásaiként” szerepelnek, lásd a 2. táblázatot a (39) preambulumbekezdésben) valódi és konkrét szerkezetátalakítási hozzájárulást képviselnek-e.

(91)

Az 1999-es iránymutatások nem tartalmaztak határértékeket arra vonatkozóan, mikor tekintendő a kedvezményezett saját hozzájárulása jelentősnek.

(92)

A bizottság eljárását figyelembe véve az 1999-es iránymutatások érvényesítése során, valamint a Bizottság politikájának fejlődését ebben a tekintetben a határértékek bevezetése felé az új iránymutatásokban (16) a Bizottság úgy véli, hogy a 42 % hozzájárulás jelentősnek, a támogatás a szükséges minimumra korlátozottnak minősül.

(93)

A Bizottság a teljesség kedvéért konstatálja, hogy az 1999-es iránymutatások 55. pontja szerint a kisvállalkozások szerkezetátalakítására szolgáló támogatás nyújtása rendszerint nincs kompenzációs intézkedésekhez kötve. A valóságban a gazdasági verseny torzulása ennek a támogatásnak a révén korlátozott, ezért nincs szükség kompenzációs intézkedésekre.

(94)

A Bizottság megállapította, hogy a Szlovák Köztársaság jogellenesen, az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésével ellentétben nyújtott támogatást a Konas társaság adótartozásának leírásával. Ez a támogatás azonban összeegyeztethető a közös piaccal, mint szerkezetátalakítási támogatás azzal a feltétellel, hogy kifizetését a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kötik,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/48

(1)

A 2004/42/EK irányelv alapján a tagállamok kötelesek monitoringprogramot létrehozni az ezen irányelvnek való megfelelés bizonyítására, illetve jelentést benyújtani a monitoringprogramok eredményeiről, valamint a 3. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett termékek kategóriáiról és mennyiségéről a Bizottság által kidolgozott egységes formátum alapján.

(2)

A 2004/42/EK irányelv 7. cikkének értelmében annak I. mellékletével összefüggésben, a tagállamoknak az említett irányelv végrehajtásáról szóló első jelentést legkésőbb 2008. június 30-ig kell elkészíteniük és benyújtaniuk a Bizottsághoz.

(3)

Ezért a 2007. január 1. és a 2007. december 31. közötti időszakra vonatkozó első jelentéshez egységes formátumot kell létrehozni.

(4)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a 2004/42/EK irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében említett bizottság véleményével,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/52

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (2) és a 2004/585/EK határozat meghatározza a regionális tanácsadó testületek létrehozásának és működésének a keretét.

(2)

Az 585/2004/EK határozat 2. cikke felállít egy olyan regionális tanácsadó testületet, amelynek hatáskörébe a nem közösségi vizeken tartózkodó nyílt tengeri/távolsági flotta tartozik.

(3)

A 2004/585/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően a halászati ágazat és más érdekcsoportok képviselői Dániában, Németországban, Észtországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban kérelmet nyújtottak be e regionális tanácsadó testület működésére vonatkozóan.

(4)

A 2004/585/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően az érintett tagállamok döntést hoztak arról, hogy a nyílt tengeri/távolsági flotta tekintetében felállított regionális tanácsadó testületre vonatkozó kérelem megfelel-e az említett határozat rendelkezéseinek. 2006. november 7-én az érintett tagállamok továbbították az e regionális tanácsadó testületre vonatkozó ajánlásukat a Bizottsághoz.

(5)

A Bizottság a 2004/585/EK határozatnak, valamint a közös halászati politika célkitűzéseinek és alapelveinek a fényében értékelte az érintett felek kérelmét és az ajánlást, és megállapította, hogy a nyílt tengeri/távolsági flotta tekintetében felállított regionális tanácsadó testület kész megkezdeni működését,

31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/53