(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásáról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban a mellékletben szereplő készítmény engedélyezésére vonatkozóan kérelmet nyújtottak be. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a Bacillus subtilis (LMG S-15136) által termelt, a „tenyésztéstechnikai adalékanyagok” kategóriába sorolandó endo-1,4-béta xilanáz EC 3.2.1.8 készítmény kacsák takarmány-adalékanyagaként való új alkalmazására vonatkozik.

(4)

Az engedélykérelemben az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban szereplő analitikai módszer a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag hatóanyagának meghatározására vonatkozik. Az e rendelet mellékletében említett analitikai módszer a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikkének értelmében ezért nem tekintendő közösségi analitikai módszernek.

(5)

A Bacillus subtilis (LMG S-15136) által termelt endo-1,4-béta xilanáz EC 3.2.1.8 alkalmazását az 1206/2005/EK bizottsági rendelet (3) (elválasztott) malacok, az 1259/2004/EK bizottsági rendelet (4) pedig hízócsirkék esetében határozatlan időre engedélyezte. Új adatokat nyújtottak be a kacsáknál történő engedélyezés iránti kérelem alátámasztására. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2006. június 15-i véleményében (5) azt a következtetést vonta le, hogy ezen adalékanyagnak a fogyasztóra, a felhasználóra és a környezetre való biztonságát már megállapították, és abban nem következik be változás a javasolt új felhasználás során. Továbbá úgy ítélte meg, hogy a készítmény nincs káros hatással erre a további állatkategóriára, illetve hogy a készítmény használata javíthat a kacsák tenyésztéstechnikai paraméterein. A hatóság nem tartja szükségesnek a forgalmazás utáni egyedi nyomon követési követelményeket. Emellett az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag analitikai módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(6)

A készítmény vizsgálata megállapította, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről és az engedély odaítélésének alapjáról, illetve a kapcsolódó eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban engedély iránti kérelmet nyújtottak be a mellékletben szereplő készítményre vonatkozóan. A kérelemhez mellékelték az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolt, az Aspergillus niger-ből (CBS 101.672) előállított 3-fitáz enzimkészítmény engedélyezésére vonatkozik, melyet elválasztott malacok, hízósertések és hízócsirkék esetében alkalmaznak.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2006. június 15-i és 2006. május 17-i véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy az Aspergillus niger-ből (CBS 101.672) előállított 3-fitáz nincs káros hatással az állatok és az ember egészségére vagy a környezetre. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az Aspergillus niger-ből (CBS 101.672) előállított 3-fitáz enzimkészítmény nem jelent egyéb olyan kockázatot, mely – az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében – kizárná az engedélyezést. A Hatóság javasolja véleményében a felhasználók biztonsága érdekében a megfelelő intézkedések bevezetését. Úgy véli, nincs szükség a forgalomba hozatalt követően különleges nyomonkövetési követelményekre. E vélemény ellenőrzi az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálati módszeréről szóló jelentést is. A készítmény vizsgálata azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az említett készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásáról.

(2)

Az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát aminosavként való engedélyezésére vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.

(3)

Mivel az engedélyezési kérelmet az 1831/2003/EK rendelet alkalmazási időpontját megelőzően nyújtották be, a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről szóló, 1982. június 30-i 82/471/EGK tanácsi irányelv (2) vonatkozik rá. 2004. október 18-tól az aminosavak, sóik és analógjaik az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartoznak. A kérelem ezért az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke szerinti kérelemnek tekintendő.

(4)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében kiegészítő információkat nyújtottak be a kérelem alátámasztása céljából.

(5)

A kérelem a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aminosavak, sóik és analógjaik” funkcionális csoportba sorolandó L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát lazacfélék takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(6)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2005. március 2-i (3) és 2006. október 18-i (4) véleményében megállapította, hogy az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát nincs káros hatással az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre. A hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát nem jelent más olyan veszélyt, amely az 1831/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése értelmében kizárná az engedélyezést. A szakvélemény szerint a készítmény a halak számára is létfontosságú aminosav, és bizonyítást nyert, hogy használata a tenyésztett lazacok esetében megelőzi a hályog kialakulását. A hatóság véleménye a felhasználók biztonságával kapcsolatos megfelelő intézkedések meghozatalát javasolja. A forgalmazás utáni egyedi nyomonkövetési követelményeket nem tartja szükségesnek. A takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálati módszeréről szóló jelentést az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium nyújtotta be a hatóságnak. A készítmény vizsgálata azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

A 998/2003/EK rendelet megállapítja a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket és az ilyen mozgások ellenőrzésére alkalmazandó szabályokat.

(2)

A 998/2003/EK rendelet megállapítja, hogy azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből bizonyos követelmények teljesülése esetén a kedvtelésből tartott állatok Közösségbe irányuló mozgása engedélyezhető, a rendelet II. melléklete C. részének kell tartalmaznia.

(3)

A 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részében található jegyzék azokat a harmadik országokat és területeket sorolja fel, amelyek mentesek a veszettségtől, valamint azokat a harmadik országokat és területeket, amelyek vonatkozásában a területükről történő mozgás következtében a Közösség területére behurcolt veszettség kockázatáról megállapították, hogy nem nagyobb, mint a tagállamok közötti mozgáshoz kapcsolódó kockázat.

(4)

A Malajzia illetékes hatóságai által szolgáltatott információk alapján úgy tűnik, hogy a kedvtelésből tartott állatoknak ebből az országból történő mozgása következtében a Közösség területére behurcolt veszettség kockázata nem nagyobb, mint a kedvtelésből tartott állatok tagállamok közötti mozgásához, vagy a 998/2003/EK rendeletben már felsorolt harmadik országok területéről történő mozgásához kapcsolódó kockázat. Ennek megfelelően Malajziát fel kell venni a 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részében szereplő jegyzékbe.

(5)

Mivel Bulgária és Románia 2007. január 1-jén az Európai Unió tagjává vált, a közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében a csatlakozás időpontjától kezdődő hatállyal törölni kell a 998/2003/EK rendelet II. melléklete C. részében az említett országokra történő hivatkozásokat.

(6)

A 998/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A következő bejegyzéseket el kell hagyni:

„BG – Bulgária

RO – Románia”.

2.

A következő bejegyzést kell beilleszteni: „MY – Malajzia”

(1)

A 71/316/EGK irányelv II. melléklete 3.1.1.1. pontja a) alpontja rendelkezik a tagállamokat megkülönböztető nagy betűjelek használatáról a mérőműszeren feltüntetett azon EGK első hitelesítési jelzés esetében, mely azt tanúsítja, hogy a mérőműszer megfelel az EGK-követelményeknek.

(2)

A 71/316/EGK irányelv II. mellékletének 3.2.1. pontja rendelkezik az említett melléklet 3.1. pontjában megállapított EGK első hitelesítési jelzésekben a betűk alakját, méreteit és kontúrját jelző rajzokról.

(3)

A megkülönböztető betűk rajzairól nem rendelkezett sem Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmánya, sem a 2003-as csatlakozási okmány. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmánya II. melléklete 1. fejezetének D1.b. pontja, valamint a 2003-as csatlakozási okmány értelmében a 71/316/EGK irányelv II. mellékletének 3.2.1. pontjában hivatkozott rajzokat a megfelelő betűk egészítik ki.

(4)

Ennélfogva módosítani szükséges a 71/316/EGK irányelv II. mellékletének 3.2.1. pontját a megkülönböztető betűjelek rajzainak felvétele céljából.

(5)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 71/316/EGK irányelv 17. cikke által létrehozott, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság véleményével,