(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (10) bekezdésének harmadik francia bekezdése előírja, hogy a differenciált visszatérítések esetében a visszatérítést azon igazolás bemutatását követően lehet kifizetni, hogy a termékek elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet, vagy egy másik olyan rendeltetési helyet, amelyre visszatérítést rögzítettek. Kivételeket lehet tenni e szabály alól az érintett rendelet 42. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, feltéve hogy meghatározták azokat a feltételeket, amelyek egyenértékű biztosítékot nyújtanak.

(2)

A tejre és a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 2004. február 26-i 351/2004/EK bizottsági rendelet (2)2004. február 27-től rendeltetési helytől függő differenciált visszatérítéseket vezetett be az összes tejtermékre.

(3)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) 16. cikke felsorolja azon okmányokat, amelyek bizonyítékát adhatják annak, hogy egy harmadik országban az import vámalakiságok teljesültek azokban az esetekben, ha a visszatérítési ráta rendeltetési helytől függően eltérő. E cikk szerint a Bizottság – egyes meghatározandó konkrét esetekben – úgy határozhat, hogy a fenti cikkben említett igazolást egy meghatározott okmánnyal vagy bármilyen más módon adják meg.

(4)

Mivel a visszatérítések kifizetésének a 800/1999/EK rendelet 16. cikkében említett követelményekhez kötése mind a nemzeti hatóságok, mind az exportőrök számára lényeges változással jár a közigazgatási eljárások tekintetében, adminisztratív szempontból ennek nagy hordereje van, és komoly pénzügyi terhet jelent. Az adott rendelet 16. cikkében említett igazolás megszerzése néhány országban jelentős adminisztratív nehézségekbe ütközhet. Továbbá, a tejtermékek exportjának sajátos feltételei az ilyen igazolások megszerzését még nehezebbé és terhesebbé tehetik.

(5)

Az exportőrökre kivetett közigazgatási és pénzügyi korlátozások némelyikének enyhítésére, illetve annak lehetővé tételére, hogy a hatóságok és az exportőrök új intézkedéseket hozhassanak az érintett termékekkel kapcsolatosan, valamint bevezethessék az annak biztosításához szükséges eljárásokat, hogy valamennyi alaki követelményt zökkenőmentesen lehessen teljesíteni, a 800/1999/EK rendelettől a tej és a tejtermékek behozatalára vonatkozó vámalakiságok harmadik országokban való elvégzésének – a 800/1999/EK rendelet 16. cikke szerinti – igazolása tekintetében való eltérésről szóló, 2006. március 13-i 423/2006/EK bizottsági rendelet (4) egy átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek során könnyebbé válik annak a bizonyítása, hogy a behozatali vámalakiságokat elvégezték. Ez az időszak 2006. december 31-én lejárt.

(6)

Sok rendeltetési országban azonban még mindig nem állnak rendelkezésre a megfelelő eljárások és eszközök a szükséges dokumentumok biztosításához. Annak megelőzése érdekében, hogy a kereskedők emiatt ne részesüljenek export-visszatérítésben, továbbra is átmeneti időszakot szükséges biztosítani.

(7)

Nem szabad megfeledkezni a 800/1999/EK rendelet 20. cikkének rendelkezéseiről, amelyek lehetővé teszik a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy amennyiben bármilyen kétség merül fel az exportált termékek rendeltetési helyét illetően, további bizonyítékot igényelhessenek minden visszatérítés tekintetében, amellyel megelégedettségükre bizonyítható, hogy a termék ténylegesen piacra került az importáló harmadik országban.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

A 936/97/EK rendelet 4. és 5. cikke meghatározza a 2. cikk f) pontjában megnevezett húsokra vonatkozó behozatali engedélyek igénylésére és kiadására vonatkozó szabályokat.

(2)

A 936/97/EK rendelet 2. cikkének f) pontja az ugyanezen rendelkezésben foglalt meghatározásnak megfelelő, jó minőségű, friss, mélyhűtött, illetve fagyasztott marha- és borjúhús speciális feltételek mellett importálható mennyiségét a 2006. július 1-jétől2007. június 30-ig terjedő időszak vonatkozásában 11 500 tonnában állapította meg.

(3)

Szükségesnek mutatkozik emlékeztetni arra, hogy a jelen rendeletben meghatározott engedélyek érvényességük teljes időtartama alatt csak annyiban használhatók fel, amennyiben azt a hatályos állat-egészségügyi szabályozás lehetővé teszi,

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 63. cikke (1) bekezdésével összhangban, a fenti rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékek exportjának biztosításához szükséges mértékben, az e termékek nemzetközi kereskedelemben érvényes árai alapján és a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó korlátokat tiszteletben tartva, ezen árak és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(3)

Következésképpen módosítani szükséges a 2805/95/EK bizottsági rendeletet (2).

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3. cikke (1) bekezdésének u) pontja értelmében a Közösség tevékenységei közé tartoznak a polgári védelem területén hozott intézkedések.

(2)

E célból a 2001/792/EK, Euratom határozat (2) kialakított egy közösségi mechanizmust a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén való fokozott együttműködés előmozdítására (a továbbiakban: a mechanizmus).

(3)

A polgári védelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat (3)2006. december 31-én hatályát vesztette.

(4)

Létre kell hozni egy olyan polgári védelmi pénzügyi eszközt (a továbbiakban: az eszköz), amelynek keretében hozzájárulásként pénzügyi támogatás nyújtható mind a súlyos veszélyhelyzetekre történő reagálás hatékonyságának javításához, különösen a 2001/792/EK, Euratom határozat összefüggésében, mind a megelőzési és felkészültségi intézkedések fokozásához a veszélyhelyzetek minden típusa, így például természeti és ember okozta katasztrófák, terrorcselekmények – beleértve a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) terrortámadásokat is –, valamint technológiai, radiológiai vagy környezeti balesetek tekintetében, ideértve az 1999/847/EK határozat értelmében korábban hozott intézkedések folytatását is.

(5)

Az 1999/847/EK határozat folytonosságának biztosítása érdekében e határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6)

Az eszköz biztosítja Európa szolidaritásának látható kifejezését a súlyos veszélyhelyzet által érintett országok felé, azáltal, hogy a tagállamok beavatkozási eszközeinek mozgósítása révén előmozdítja a segítségnyújtást.

(7)

Az elszigetelt és legkülső régióknak, valamint a Közösség néhány más régiójának vagy szigetének földrajzi helyzetük, terepviszonyaik, valamint szociális és gazdasági körülményeik folytán gyakran sajátos jellegzetességei és igényei vannak. Mindez kedvezőtlen hatással bír, akadályozza a segítségnyújtáshoz és a beavatkozáshoz szükséges erőforrások bevetését, megnehezítve a segítségnyújtást és a segédeszközök bevetését, és különleges segítségnyújtási igényeket támaszt súlyos veszélyhelyzet komoly kockázata esetén.

(8)

E jogi eszköz nem érinti a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó fellépéseket, az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési programokra vonatkozó közösségi jogszabályok alapján elfogadott közegészségügyi intézkedéseket, valamint a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1926/2006/EK határozatból (5) eredő fogyasztói biztonsági intézkedéseket.

(9)

A koherencia érdekében nem tartoznak az eszköz hatálya alá a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program létrehozásáról szóló, 2007. február 12-i 2007/124/EK tanácsi határozat (6) hatálya alá tartozó, vagy a közrend fenntartásával, valamint a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos fellépések.

(10)

Ez a határozat a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozó tevékenységekre nem alkalmazandó.

(11)

A véletlen vagy szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8)2006. december 31-én hatályát veszti, és ezt követően ezen határozat hatálya alá tartozik a véletlen tengerszennyezésből eredő veszélyhelyzetekre való, a mechanizmus keretében történő reagálás. A felkészültség és megelőzés szempontjai más eszközök – például az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) – hatálya alá tartoznak.

(12)

Az eszköz hatékony működésének biztosítása érdekében helyénvaló, hogy azok a fellépések, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek, képesek legyenek arra, hogy gyakorlati és gyors hozzájárulást jelentsenek a súlyos veszélyhelyzetekre való felkészültség és az azokra való gyors reagálás tekintetében.

(13)

A mechanizmust hatékony és integrált észlelési és korai előrejelzési rendszerrel kell támogatni, amely figyelmeztetheti a tagállamokat és a Közösséget a tagállamok területét esetlegesen érintő katasztrófákra vagy katasztrófák veszélyére. Míg az ilyen rendszerek létrehozására vonatkozó döntéseket egyéb egyedi eszközök alapján kell meghozni, az eszköznek – mivel a mechanizmus felhasználónak minősül – azzal kell hozzájárulnia a rendszerek létrehozásához, hogy jelzi, mire van szükség, valamint, hogy biztosítja a rendszerek a rendszereknek egymással és a mechanizmussal történő összekapcsolását. A rendszerek felállítását követően a mechanizmusnak teljes mértékben fel kell használnia e rendszerek adottságait, és minden, e határozat alapján egyébként rendelkezésre álló eszközzel hozzá kell járulnia azok fejlesztéséhez.

(14)

A Bizottságnak megfelelő logisztikai támogatást kell nyújtania az általa telepített értékelési és/vagy koordinációs szakértők számára.

(15)

A tagállamok feladata a mechanizmus keretében általuk felajánlott polgári védelmi segítségnyújtáshoz szükséges felszerelés és közlekedési eszközök biztosítása. A tagállamoknak továbbá az általuk telepített beavatkozási egységek vagy modulok számára megfelelő logisztikai támogatást kell biztosítaniuk.

(16)

A Bizottság ugyanakkor a tagállamok közlekedési és felszerelési forrásai összevonásának elősegítése révén szerepet játszik a tagállamok támogatásában. A Bizottság támogatást nyújthat továbbá a tagállamoknak az egyéb források – például a kereskedelmi piaci szereplők – által esetleg rendelkezésre bocsátott közlekedési eszközök azonosítása tekintetében és támogathatja az azokhoz való hozzáférésüket. A Bizottság végül segítséget nyújthat a tagállamoknak az egyéb források által esetleg rendelkezésre bocsátott felszerelések azonosítása tekintetében.

(17)

A Bizottságnak – szükség esetén – képesnek kell lennie továbbá a tagállamok által biztosított közlekedési eszközök kiegészítésére, a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretében történő polgári védelmi segítségnyújtás hatékonyságának és időben történő célba juttatásának biztosításához szükséges kiegészítő közlekedési eszközök finanszírozása révén. A finanszírozást bizonyos kritériumoktól és a kapott támogatás egy része visszatérítésétől kell függővé tenni.

(18)

A közbeszerzési szerződések és támogatások ezen eszköz értelmében történő odaítélését az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kell végrehajtani. A polgári védelmi fellépések különleges jellegének következtében helyénvaló előírni, hogy a pénzügyi támogatás természetes személyek számára is odaítélhető legyen. Fontos továbbá az említett rendelet szabályainak betartása, különösen a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elve tekintetében.

(19)

A harmadik országok ezen eszközben való részvételét is lehetségessé kell tenni.

(20)

Amennyiben a mechanizmus a Közösség átfogó humanitárius segítségnyújtásának részeként Közösségen kívüli segítségnyújtási kérelemre lép működésbe, különösen fontos, hogy az e határozat szerinti fellépések és az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott fellépések kiegészítsék egymást és összhangban álljanak egymással, valamint az e határozat szerinti fellépéseket illetően az említett rendeletben megállapított humanitárius elvek legyenek az irányadók, vagyis az említett fellépéseknek a polgári védelem általános szabályainak megfelelően megkülönböztetéstől mentesnek, függetlennek, pártatlannak, valamint az áldozatok szükségleteivel és érdekeivel összhangban állónak kell lenniük.

(21)

A harmadik országokban történő beavatkozások tekintetében biztosítani kell a nemzetközi szervezetek és ügynökségek tevékenységével való koordinációt és összhangot.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság jobban nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottság kezdeményezésére lehetővé kell tenni a végrehajtás nyomon követésével, ellenőrzésével, pénzügyi ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos kiadások finanszírozását.

(23)

Az eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő fellépések végrehajtása megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében megfelelő rendelkezéseket kell hozni.

(24)

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szabálytalanságok és csalások megakadályozása érdekében is, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett és helytelenül felhasznált támogatások behajtására az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (11), valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (12), továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban.

(25)

Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (14) összhangban kell elfogadni, különbséget téve az irányítóbizottsági és a tanácsadó eljárás hatálya alá tartozó intézkedések között, mivel bizonyos esetekben – a meghozandó intézkedések fontosságától függően – a tanácsadó eljárás a megfelelőbb.

(26)

Ez a határozat a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 38. pontja értelmében az eszköz teljes időtartamára pénzügyi referenciaösszeget határoz meg, anélkül, hogy érintené a költségvetési hatóság EK-Szerződésben meghatározott hatáskörét. Ezen összeget részben a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret 3B. „Az uniós polgárság” alfejezetéből, részben pedig annak 4. „Az EU mint globális partner” alfejezetéből kell finanszírozni.

(27)

E határozat végrehajtását rendszeresen értékelni kell.

(28)

Mivel e határozat célját a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az eszköz keretében támogatott fellépések terjedelme és hatásai miatt, tekintetbe véve az előnyöket az emberi életben bekövetkezett veszteségek, a sebesültek száma, a gazdasági, környezeti és anyagi károk csökkentése vonatkozásában azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

Az EK-Szerződés és az Euratom Szerződés kizárólag a 308., illetve a 203. cikkben ad felhatalmazást e határozat elfogadásához,

a)

„veszélyhelyzet”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet;

b)

„súlyos veszélyhelyzet”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet, és amely a mechanizmus keretében történő segítségnyújtási kérelmet tehet szükségessé;

c)

„reagálás”: súlyos veszélyhelyzet során vagy azt követően, annak közvetlen következményei kezelése érdekében a mechanizmus keretében végrehajtott bármely fellépés;

d)

„felkészültség”: az emberi és anyagi források felkészültségének és képességének olyan – előzetesen meghozott intézkedések eredményeként elért – szintje, amely biztosítja a veszélyhelyzetre való hatékony és gyors reagálást;

e)

„megelőzés”: minden olyan fellépés, amely támogatja a tagállamokat a veszélyhelyzetek következtében az embereket, a környezetet vagy a tulajdont fenyegető kockázatok megelőzésében és/vagy a kár mérséklésében;

f)

„korai előrejelzés”: időben történő és hatékony információszolgáltatás, amely lehetővé teszi a kockázatok elkerülését vagy csökkentését célzó intézkedések meghozatalát, és biztosítja a hatékony válaszadásra való felkészültséget.