(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

(1)

A Bizottság 1431/94/EK rendelete (2) megállapítja a baromfihúsra és egyes más mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésük szabályozásáról szóló 774/94/EK tanácsi rendeletben (3) előírt behozatali szabályoknak a baromfihús-ágazatban történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)

2007 januárjának első 15 napjában a 2007. január 1-jétől2007. március 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

(1)

A 2497/96/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja a Közösség és Izrael között létrejött társulási megállapodásban meghatározott rendelkezéseknek a baromfihús-ágazatban történő alkalmazására vonatkozó eljárásokat.

(2)

2007 januárjának első 15 napjában a 2007. január 1-jétől2007. március 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 114/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

(1)

A 183/2005/EK rendelet előírja bizonyos takarmányipari létesítmények engedélyezését. A 183/2005/EK rendelet értelmében felállított engedélyezési rendszer fő célja, hogy az e rendeletben meghatározott, vonatkozó higiéniai követelmények hatályát az érzékenynek tekintett termékek gyártásával és/vagy forgalomba hozatalával foglalkozó létesítményekre is kiterjessze. Az említett rendelet lehetővé teszi az engedélyezési követelmény hatályának kiterjesztését.

(2)

A „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett takarmány-adalékanyagok egyik kategóriája. A takarmány-adalékanyagok e kategóriája ugyanolyan érzékeny, mint azok a kategóriák, amelyekre a 183/2005/EK rendelet engedélyezési követelményt ír elő.

(3)

Ezért a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” kategóriájába tartozó takarmány-adalékanyagok gyártásával és/vagy forgalomba hozatalával foglalkozó létesítményeknek ugyanazon engedélyezési követelményeknek kell megfelelniük.

(4)

Átmeneti intézkedéseket kell bevezetni a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” kategóriájába tartozó azon takarmány-adalékanyagok gyártásával és/vagy forgalomba hozatalával foglalkozó létesítmények számára, amelyekre a nemzeti jogszabályok nem írtak elő engedélyezést. A 95/69/EK tanácsi irányelv (3) értelmében jóváhagyott létesítmények már a 183/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

Az 1610/2006/EK bizottsági rendelet (3) értelmében a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendelet (4) által megnyitott egyes behozatali kontingensek keretében a hántolt rizs, teljesen hántolt rizs vagy félig hántolt rizs behozatalához 2006 júliusára kiadott engedélyek érvényességét az érintett gazdasági szereplők kérelmére 2006. december 31-ig meghosszabbították. Ezenkívül a behozott rizs származására és KN-kódjára vonatkozóan bizonyos esetekben meg is könnyítették ezen engedélyek felhasználását.

(2)

A szóban forgó rendelkezések ellenére egyes behozatali engedélyeket érvényességi idejük alatt nem lehetett felhasználni a Közösségbe irányuló rizsbehozatali forgalom zavarai miatt, amelyeket mindenekelőtt a genetikailag módosított rizzsel fertőzött rizs amerikai piacon való jelenléte, valamint az ebből következő behozatali tilalom veszélye eredményezett. E sajátos körülményekre figyelemmel lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok eltérjenek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelettől (5), és eseti alapon feloldják a gazdasági szereplők által nyújtott biztosítékot, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek.

(3)

Lehetővé kell tenni azt is, hogy a tagállamok az érintett gazdasági szereplőknek visszaadják azon kiviteli engedélyeket, amelyeket a 327/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban a behozatali engedély iránti kérelemhez csatoltak.

(4)

Az 1610/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A következő 2a. cikkel egészül ki:

2.

A 3. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2002. június 4-én az Egyesült Királysághoz kérelem érkezett a belgiumi BASF AG-tól a metrofenon hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2003/105/EK bizottsági határozat (2) megerősítette, hogy a dokumentáció „teljes” abban az értelemben, hogy elvileg kielégítőnek tekinthető a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeket illetően.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2000. április 19-én Németországhoz kérelem érkezett az AgraQuest-től a QST 713 Bacillus subtilis törzs (a továbbiakban: Bacillus subtilis) hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2001/6/EK bizottsági határozat (3) megerősítette, hogy a dokumentáció „teljes” abban az értelemben, hogy elvileg kielégítőnek tekinthető a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeket illetően.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 1999. július 19-én Hollandiához kérelem érkezett a Dow AgroSciences-től a spinozad hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2000/210/EK bizottsági határozat (4) megerősítette, hogy a dokumentáció „teljes” abban az értelemben, hogy elvileg kielégítőnek tekinthető a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeket illetően.

(4)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 1999. március 17-én Spanyolországhoz kérelem érkezett a Novartis Crop Protection AG-től (jelenleg Syngenta) a tiametoxam hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2000/181/EK bizottsági határozat (5) megerősítette, hogy a dokumentáció „teljes” abban az értelemben, hogy elvileg kielégítőnek tekinthető a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeket illetően.

(5)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének előírásaival összhangban megtörtént ezen hatóanyagok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata a kérelmezők által javasolt felhasználási célok tekintetében. A kijelölt referens tagállamok a hatóanyagokra vonatkozó értékelőjelentés-tervezeteket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) 2003. október 31-én (metrofenon) nyújtották be, a Bizottsághoz pedig 2001. május 15-én (Bacillus subtilis), 2001. március 5-én (spinozad), illetve 2002. január 21-én (tiametoxam).

(6)

Az EFSA Értékelési Munkacsoportja keretén belül a tagállamok és az EFSA szakértői vizsgálatnak vetették alá a metrofenonra vonatkozó értékelő jelentést, majd azt 2005. január 18-án az EFSA metrofenonra vonatkozó tudományos jelentése formájában benyújtották a Bizottsághoz (6). Ezen értékelő jelentést a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálták. A Bacillus subtilis, a spinozad és a tiametoxam esetében az értékelőjelentés-tervezeteket a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálták. A felülvizsgálatot 2006. július 14-én a Bizottságnak a metrafenonra, a Bacillus subtilisre, a spinozadra és a tiametoxamra vonatkozó felülvizsgálati jelentései formájában véglegesítették.

(7)

Az elvégzett különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy az említett aktív hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különös tekintettel azokra a felhasználási célokra, melyeket a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgáltak és részleteztek. Emiatt helyénvaló a metrafenon, a Bacillus subtilis, a spinozad és a tiametoxam felvétele ezen irányelv I. mellékletébe annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szereket.

(8)

A 91/414/EGK irányelvben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, valamely hatóanyag I. mellékletbe való felvételének következményeként a tagállamoknak a felvételt követően hat hónap áll rendelkezésükre, hogy a metrafenont, a Bacillus subtilist, a spinozadot vagy a tiametoxamot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó, meglévő ideiglenes engedélyeket felülvizsgálják a 91/414/EGK irányelvben, különösen annak 13. cikkében és az I. mellékletében meghatározott vonatkozó feltételek teljesítésének biztosítása céljából. A tagállamok a 91/414/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban a meglévő ideiglenes engedélyeket végleges engedélyekké alakítják át, módosítják vagy visszavonják. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időt kell hagyni az egyes növényvédő szerek egyes tervezett felhasználási céljaira vonatkozó, a III. melléklet szerinti teljes dosszié benyújtására és értékelésére, a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elveknek megfelelően.

(9)

Helyénvaló ezért a 91/414/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

A 91/414/EGK irányelvvel összhangban az egyes növényi kultúrák esetében használandó növényvédő szerek engedélyezése a tagállamok felelőssége. Az engedélyezéseknek az emberi és állati egészségre és a környezetre gyakorolt hatások értékelésén kell alapulnia. Az ilyen értékelések során figyelembe veendő elemek között szerepel a szerrel foglalkozók és a vele érintkezők expozíciója, a talajra, a vízi és légi környezetre gyakorolt hatás, valamint a kezelt növényi kultúrákon lévő szermaradványok elfogyasztása révén az emberekre és az állatokra gyakorolt hatás.

(2)

A legmagasabb megengedett szermaradványszintek (MRL-ek) a növények hatékony védelméhez szükséges minimális peszticidmennyiségeket tükrözik, amelyeket olyan módon alkalmaznak, hogy a szermaradvány mennyisége a lehető legkisebb és toxikológiailag elfogadható legyen, különösen a becsült étrendi bevitel szempontjából.

(3)

A 86/363/EGK és a 90/642/EGK irányelv hatálya alá tartozó peszticidekre vonatkozó legmagasabb megengedett szermaradványszinteket folyamatosan felül kell vizsgálni, és azok módosíthatók az újabb vagy a megváltozott felhasználások figyelembevétele érdekében. A Bizottság új vagy megváltozott felhasználásokról kapott tájékoztatást, amelyek a lambda-cihalotrin, a fenmedifám, a metomil, a linuron, a penkonazol és a pimetrozin szermaradványszintjei változásához vezetnek majd.

(4)

Megtörtént a fogyasztók e peszticidek szermaradványainak élelmiszer-ipari termékekben való előfordulásából eredő, élethosszig tartó terhelésének felmérése és értékelése a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat (4). Az értékelés során figyelembe vették, hogy az abamektint az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményként is használják, és hogy ezen anyag vonatkozásában a legmagasabb megengedett szermaradványszintet az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelettel (5) összhangban állapították meg. A felmérés és értékelés alapján ezekre a peszticidekre a legmagasabb megengedett szermaradványszintet úgy kell megállapítani, hogy ne fordulhasson elő az elfogadható napi bevitel túllépése.

(5)

A lambda-cihalotrin, a metomil, a linuron és a pimetrozin esetében, amelyekre létezik akut referenciadózis (ARfD), megtörtént a fogyasztók e peszticidek szermaradványainak élelmiszer-ipari termékekben való előfordulásából eredő akut expozíciójának felmérése és értékelése a jelenleg használt közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat. Figyelembe vették a Növényügyi Tudományos Bizottság szakvéleményeit (6), különösen a peszticidekkel kezelt növények fogyasztóinak védelmére vonatkozó tanácsokat és ajánlásokat. Az étrendibevitel-értékelés alapján az említett peszticidek legmagasabb megengedett szermaradványszintjeit úgy kell meghatározni, hogy az akut referenciadózist biztosan ne lépjék túl. A többi anyag esetében a rendelkezésre álló információk értékelése azt mutatta, hogy nincs szükség akut referenciadózis megállapítására, és ezért nem szükséges rövid távú értékelés.

(6)

A gabonafélék felületén található atrazin tekintetében a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek az atrazin, az azinfosz-etil, a ciflutrin, az etefon, a fention, a metamidofosz, a metomil, a parakvát és a triazofosz legmagasabb megengedett szermaradványszintjei tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. július 7-i 2006/61/EK bizottsági irányelv (7) elfogadásával új információ vált ismertté, mivel az irányelv rámutat, hogy az említett irányelv által a 86/362/EGK irányelvbe illesztett legmagasabb megengedett szermaradványszintnél magasabb szint biztonságos a fogyasztók számára. Ezért a 2006/61/EK irányelv által beillesztett legmagasabb megengedett szermaradványszint helyébe egy magasabb szermaradványszint lép.

(7)

A legmagasabb megengedett szermaradványszintek az analitikailag kimutatható legkisebb értéken kerülnek rögzítésre abban az esetben, ha a növényvédő szerek engedélyezett felhasználása nem eredményezi a peszticid-szermaradvány kimutatható mértékét az élelmiszer-ipari termékben vagy annak felszínén, illetve ha azok használata nem engedélyezett, vagy ha a tagállamok által engedélyezett felhasználást nem támasztják alá a szükséges adatok, vagy ha a harmadik országokban történő használat a Közösség piacán forgalomba hozható élelmiszerekben vagy azok felületén szermaradványokat eredményez és ezt nem támasztják alá a szükséges adatok.

(8)

Indokolt ezért ezekre a peszticidekre új legmagasabb megengedett szermaradványszinteket megállapítani.

(9)

Az ideiglenes legmagasabb megengedett szermaradványszintek közösségi szintű megállapítása vagy módosítása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával és VI. mellékletével összhangban a fenmedifámra, a linuronra, a penkonazolra és a pimetrozinra vonatkozóan ideiglenesen legmagasabb megengedett szermaradványszintet határozzanak meg. Egy négyéves időszak elegendőnek tűnik ezen anyagok további felhasználásának engedélyezésére. Ezt követően az ideiglenes közösségi legmagasabb megengedett szermaradványszintek véglegessé válnak.

(10)

Ezért a 90/642/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

A rádióspektrum hatékony és következetes felhasználása alapvető fontosságú az elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlődéséhez, és segítheti az Európai Közösséget a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás serkentésében; a rádióspektrumhoz való hozzáférést meg kell könnyíteni a hatékonyság javítása, az innováció elősegítése, valamint a felhasználás rugalmasságának növelése és a fogyasztói kínálat bővülése érdekében, a közérdekű célok figyelembevétele mellett (2).

(2)

A Bizottság műszaki platformra való tekintet nélkül ösztönzi az olyan új és innovatív hírközlési rendszerek kiépítését, amelyek alkalmasak tagállamokon belüli, regionális vagy páneurópai szintű szolgáltatás nyújtására.

(3)

Ebben az összefüggésben a mobil műholdas szolgáltatások (mobile satellite services – MSS) nyújtására képes rendszerek olyan innovatív alternatív platformnak minősülnek, amelyek – a végfelhasználók földrajzi helyétől függetlenül – többféle olyan páneurópai távközlési és műsorszórási/multicasting (csoportos adattovábbítási) szolgáltatást tudnak nyújtani, mint a nagysebességű internet-/intranethozzáférés, a mobil multimédiás alkalmazások, a közvédelem és katasztrófaelhárítás. Ezek a szolgáltatások javíthatják a Közösség vidéki területeinek lefedettségét, ezáltal áthidalva a földrajzi értelemben vett digitális szakadékot. A mobil műholdas szolgáltatásra alkalmas új rendszerek bevezetése ténylegesen hozzájárulhat a belső piac fejlődéséhez, és fokozhatja a versenyt azáltal, hogy növeli a páneurópai szolgáltatások és a végpontok közötti összeköttetések kínálatát és hozzáférhetőségét, valamint ösztönzi a hatékony beruházásokat.

(4)

A mobil műholdas szolgáltatásra alkalmas rendszereknek indokolt legalább egy, de akár több űrbe telepített állomást is tartalmazniuk, és rendelkezhetnek földi kiegészítő elemekkel, azaz helyhez kötött földi telepítésű állomásokkal is, hogy javuljon a mobil műholdas szolgáltatás hozzáférhetősége az olyan övezetekben, ahol egy vagy több űrbe telepített állomással sem érhető el a szükséges minőségű kommunikáció.

(5)

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által a WARC-92 értekezleten hozott döntésekkel összhangban mobil műholdas szolgáltatás céljára az 1 980–2 010 MHz-es és a 2 170–2 200 MHz-es frekvenciasávba eső rádióspektrum (2 GHz-es frekvenciasávok) áll rendelkezésre, és ezt tervezik felhasználni.

(6)

Különösen a szolgáltatások hatósugara miatt, mivel a műholdas jelek nem ismernek országhatárokat, a 2 GHz-es frekvenciasávokat összehangoltan és hatékonyan kell felhasználni a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó regionális vagy páneurópai rendszerekhez.

(7)

A Bizottság 2005. október 6-án a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján megbízást (3) adott a CEPT-nek, hogy dolgozza ki azokat a harmonizált műszaki feltételeket, amelyek szerint a 2 GHz-es frekvenciasávok a Közösségben mobil műholdas szolgáltatás céljára felhasználhatók. E megbízásnak megfelelően a CEPT jelentést nyújtott be, amelyben meghatározta a 2 GHz-es frekvenciasávok említett rendszerek céljára történő igénybevételének műszaki feltételeit.

(8)

A 2 GHz-es frekvenciasávok jelenleg a legtöbb tagállamban nincsenek használatban, és azokat – a CEPT műszaki következtetéseivel összhangban – minden tagállamban indokolatlan késedelem nélkül ki kell jelölni és a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy e rendszerek kiépülhessenek.

(9)

A CEPT arra a következtetésre jutott, hogy a mobil műholdas szolgáltatás nyújtására alkalmas rendszerek és a kizárólag földi telepítésű mobil szolgáltatást nyújtó rendszerek együttes használata ugyanabban a 2 GHz-es frekvenciasávban, ugyanazon a földrajzi területen nem valósítható meg káros zavarás nélkül. A mobil műholdas szolgáltatásokat érő káros zavarás és a rádióspektrummal való célszerűtlen gazdálkodás tehát úgy kerülhető el, ha a 2 GHz-es frekvenciasávokat elsődlegesen a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszereknek jelölik ki és teszik hozzáférhetővé. Ez azt jelenti, hogy ha a 2 GHz-es frekvenciasávokat olyan egyéb rendszerek használják, amelyek nem alkalmasak mobil műholdas szolgáltatás nyújtására, e rendszerek nem okozhatnak káros zavarást a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszereknek, és nem tarthatnak igényt az ellenük való védelemre. A CEPT szerint a földi kiegészítő elemek nem okoznak káros zavarást, ha a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszer szerves részét alkotják, e rendszer erőforrás- és hálózatkezelő mechanizmusának irányítása alatt állnak, és a frekvenciasáv ugyanazon tartományain üzemelnek, mint a rendszer műholdas alkotóelemei. E feltételekkel, megfelelő engedélyezési rendszer alkalmazása mellett földi kiegészítő elemek akkor is használhatók, ha a jeleket nem műholdas alkotóelemeken keresztül továbbítják.

(10)

A Bizottság megbízása alapján végzett munka eredményeit alkalmazni kell a Közösségben.

(11)

A 2 GHz-es frekvenciasávokban helyénvaló a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszereket elsőbbségben részesíteni, mivel a kizárólag földi telepítésű mobil szolgáltatásokat nyújtó rendszerek a többi frekvenciasávot is igénybe vehetik, például azokat, amelyek a GSM-nek vagy az UMTS/IMT-2000-nek vannak kijelölve.

(12)

A piaci fejlemények és a technológiai fejlődés következtében előfordulhat, hogy e határozat szükségességét, valamint tárgyi hatályát és alkalmazási körét a jövőben felül kell vizsgálni, különösen a Bizottság értékelése és a tagállamok által benyújtott információk alapján.

(13)

E határozat rendelkezései nem érintik a 2 GHz-es frekvenciasávok használatára vonatkozó engedélyek odaítélését.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a rádiófrekvencia-bizottság véleményével,

(1)

A Délkelet-Ázsiában 2003 decemberében a magas patogenitású H5N1 vírustörzs által okozott madárinfluenza-járvány kitörését követően a Bizottság a madárinfluenzával kapcsolatban számos védekezési intézkedést fogadott el. Ezek az intézkedések különösen a bizonyos harmadik országokban előforduló madárinfluenzával kapcsolatos védekezési intézkedésekről szóló, 2005. október 6-i 2005/692/EK bizottsági határozatot (3) foglalják magukban.

(2)

2006. november 25-én Dél-Korea megerősítette a magas patogenitású H5N1 vírustörzs által okozott madárinfluenzának az ország déli részén található baromfiüzemben való kitörését.

(3)

Az érvényben lévő közösségi jogszabályok értelmében Dél-Korea kizárólag a baromfi bármely részét tartalmazó nyers kisállateledelt és feldolgozatlan takarmány-alapanyagot, emberi fogyasztásra szánt tojásokat és bármely madárfaj kezeletlen vadásztrófeáját exportálhatja a Közösségbe.

(4)

A magas patogenitású madárinfluenza Közösségbe való behurcolásának állat-egészségügyi kockázatát figyelembe véve helyénvaló azonnali intézkedésként felfüggeszteni ezen termékek Dél-Koreából történő behozatalát.

(5)

A 2005/692/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

A 2000/29/EK irányelv előírja közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélését a tagállamok számára a harmadik országokból érkező növények és növényi termékek növény-egészségügyi ellenőrzésének infrastrukturális megerősítése céljából.

(2)

Belgium létrehozott egy programot a harmadik országokból érkező növények és növényi termékek ellenőrzésének 2007-ben történő infrastrukturális megerősítésére. A harmadik országokból érkező növények és növényi termékek növény-egészségügyi ellenőrzésének infrastrukturális megerősítése céljából a tagállamok számára nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. június 11-i 998/2002/EK bizottsági rendeletnek megfelelően programjához közösségi pénzügyi hozzájárulást kért a 2007. évre vonatkozóan (2).

(3)

A Belgium által rendelkezésre bocsátott műszaki információk lehetővé tették, hogy a Bizottság mélyrehatóan és mindenre kiterjedően elemezze a helyzetet. A Bizottság összeállította a megerősítéshez támogatható ellenőrzési állomások jegyzékét, amelyben tételesen felsorolta az ellenőrzési állomásokra javasolt közösségi pénzügyi támogatás összegét. Az információkat a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság is megvizsgálta.

(4)

A program értékelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2000/29/EK irányelvben és a 998/2002/EK rendeletben a közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésére előírt feltételek és kritériumok teljesültek.

(5)

Ennek megfelelően helyénvaló odaítélni a Belgium által előterjesztett 2007-es program felmerülő kiadásainak fedezésére szolgáló közösségi pénzügyi hozzájárulást.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az érintett tagállam benyújtotta a Bizottságnak a programban felsorolt berendezések és/vagy létesítmények beszerzését és/vagy fejlesztését bizonyító megfelelő dokumentumokat; valamint

b)

az érintett tagállam a 998/2002/EK rendelet 3. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően benyújtotta a Bizottságnak a közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozó kérelmet.

(1)

A 2000/75/EK irányelv megállapítja a Közösségen belüli kéknyelvbetegség elleni védekezéshez szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és az állatok körzetelhagyásának tilalmát.

(2)

A kéknyelvbetegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelő körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat (2) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak a kéknyelvbetegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk.

(3)

2006. december 7-én Portugália tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy vírus terjedését fedezték fel a korlátozás alá vont körzet számos új periferikus területén.

(4)

Következésképpen ki kell terjeszteni Portugáliában a korlátozás alá vont körzeteket, figyelembe véve ezen régió jelenlegi meteorológiai helyzetéről rendelkezésre álló adatokat.

(5)

A 2005/393/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,