19.1.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 13/1

(1)

A 2200/90/EGK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket hozott tonnánként rögzített vámtétel formájában a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, a Közösségbe importált szilícium behozatalára.

(2)

Nem sokkal később a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott kérelmet követően a Tanács az 1607/92/EGK rendelettel (3) arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatását a kínai exportőrök semlegesítették, és kiegészítő vámot vetett ki a Kínából származó szilícium behozatalára.

(3)

1997-ben mind hatályvesztési, mind időközi felülvizsgálat is kezdődött. Ezeket a felülvizsgálatokat a 2496/97/EK tanácsi rendelet (4) zárta le. E felülvizsgálatok eredményeképpen az intézkedéseket fenntartották, de megfelelőbbnek találták, hogy az intézkedések formáját rögzített vámtételekről ad valorem vámra változtassák. A vámtétel a kérdéses behozatal CIF-árának 49 %-át teszi ki. Az alacsonyabb vám szabályával összhangban ez az arány megfelelt a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetnek.

(4)

A hatályvesztés felülvizsgálatát követően a Tanács a 398/2004/EK rendelettel (5) arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámot fenn kell tartani.

(5)

2006. március 6-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a Kínából származó, 2804 69 00 KN-kód alá sorolt (99,99 tömegszázaléknál kevesebb szilíciumtartalmú) szilícium behozatalára alkalmazott dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az Euroalliages (a ferroötvözeti iparág összekötő bizottsága) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a szilícium közösségi gyártásának döntő többségét, azaz 100 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azt állította, hogy a Kínából származó szilícium importjára vonatkozó, érvényben lévő dömpingellenes intézkedéseket a Koreai Köztársaságon (a továbbiakban: Korea) keresztül történő átrakodás révén kerülik meg.

(6)

A kérelemben továbbá az is szerepel, hogy a kereskedelem szerkezete ilyen megváltozásának a dömpingellenes intézkedések bevezetésén kívül nincs megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka, ami aláássa a meglévő dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatásait mind a minőség, mind az ár tekintetében. Úgy tűnik, hogy a Kínából importált szilíciumot a Koreából jelentős mennyiségben behozott szilícium váltotta fel. Elegendő bizonyíték van továbbá arra, hogy a behozatal a termelési költség és a közösségi gazdasági ágazat számára abban a vizsgálatban megállapított ésszerű haszonkulcs alatti áron történt, amely a hatályos intézkedéseket eredményezte.

(7)

Végül a kérelmezők azt állították, hogy a Kínából származó szilíciumra korábban megállapított normál értékhez képest Koreában dömpingáron adtak fel szilíciumot.

(8)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultáció nyomán megállapították, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikke szerinti megindítására, a Bizottság a 607/2006/EK rendelettel (6) (a továbbiakban: megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság a megindító rendelet révén utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Koreában feladott szilícium behozatalát, akár Koreából származóként, akár nem ilyenként van bejelentve.

(9)

A vizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kínai és a koreai hatóságokat, azokat a közösségi gyártókat, illetve exportőröket és importőröket, akik köztudottan érintettek, valamint a kérelmező közösségi gazdasági ágazatot. Kérdőíveket küldtek a koreai gyártóknak/exportőröknek, valamint a kínai és koreai hatóságoknak. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, és hogy a rendelkezésre álló tények alapján fogalmazzák meg a vizsgálat megállapításait.

(10)

A kínai exportőröktől, illetve gyártóktól nem érkezett be válasz a kérdőívekre, és a Bizottság a kínai hatóságoktól sem kapott észrevételeket.

(11)

Két koreai vállalat viszont felajánlotta a vizsgálatban való együttműködését. Közülük csak az egyik importált szilíciumot Kínából Koreába, viszont nem exportálta tovább a Közösségbe. A másik együttműködő koreai vállalat egyáltalán nem gyártott vagy importált szilíciumot.

(12)

A vizsgálati időszak 2005. április 1-jétől2006. március 31-ig tartott. Adatgyűjtés 2001-től a vizsgálati időszak végéig folyt a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából.

(13)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a szilícium kínai gyártói, illetve exportőrei a vizsgálat során nem tanúsítottak együttműködést, és a Közösség egy importőre sem nyújtott be a vizsgálathoz kapcsolódó adatot. A fenti (11) preambulumbekezdésben említettek szerint mindössze két koreai vállalat működött együtt, de ezek nem exportáltak szilíciumot a Közösségbe az érintett időszakban. Ennek megfelelően a Koreában a Közösségbe feladott szilíciumra vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján kellett megtenni.

(14)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat által érintett termékkel, azaz a Kínából származó, 2804 69 00 KN-kód alá sorolt szilíciummal (99,99 tömegszázaléknál kevesebb szilíciumtartalommal). Emlékeztetni kell arra, hogy az ennél tisztább szilícium, amely legalább 99,99 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz, és amelyet főként az elektromos félvezetők gyártásában alkalmaznak, más KN-kód alá tartozik, és ez az eljárás nem érinti.

(15)

A két együttműködő koreai vállalattól érkezett, valamint a kérelmező által benyújtott kérelemben rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy a Kínából a Közösségbe exportált, illetve a Koreában a Közösségbe feladott szilícium ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanaz a rendeltetésük. Ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők. A vizsgálatok során ellentétes értelmű beadvány nem érkezett.

(16)

Ahogy a fentiekből kiderült, a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásról azt állították, hogy az a Koreán keresztül történő átrakodás következménye.

(17)

A koreai exportáló vállalatok együttműködésének hiánya következtében az érintett termék Koreából a Közösségbe irányuló kivitelének mennyiségét és értékét a rendelkezésre álló információ alapján határozták meg, ami jelen esetben az Eurostat importstatisztikáit jelenti.

(18)

A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásról az alább található 1. táblázat adatai tanúskodnak. 2002-ben és 2003-ban nagy mennyiségű szilíciumot kezdtek importálni Koreából a Közösségbe, és ez később is ezen a magas szinten maradt egészen a vizsgálati időszakig. A különösen 2003 és a vizsgálati időszak között tapasztalt, Koreában feladott jelentős mennyiségű, jóllehet néha hullámzó mértékű behozatal egybeesett a Kínából származó behozatal jelentős és folyamatos csökkenésével (több mint 50 %).

1. táblázat

Kínából és Koreából származó szilíciumbehozatal (mennyiség)

(19)

Mivel az EU-ba szilíciumot importáló koreai vállalatok közül egyik sem működött együtt a jelen vizsgálat során, a kijátszás megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló információkon – beleértve a panaszban foglaltakat is – alapult. A vizsgálat során nem merült fel olyan információ, miszerint Koreában szilíciumot gyártanának. Ráadásul mindkét együttműködő koreai vállalat megerősítette, hogy Koreában nem létezik szilíciumgyártás.

(20)

Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése második mondata értelmében megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiányában a kereskedelmi szerkezet megváltozása a Kínából származó szilícium behozatalára kivetett dömpingellenes vámoknak tudható be, és a panaszt emelő állításának megfelelően azt kell feltételezni, hogy mindez a Koreán keresztül történő átrakodás miatt történik.

(21)

A (18) preambulumbekezdésben említett adatokból egyértelmű, hogy az érintett termék közösségi behozatalának szerkezetében mennyiségi változás következett be, és hogy a Közösségbe irányuló kínai behozatal jelentősen csökkent 2005-ben, ugyanakkor az érintett termék Közösségbe irányuló kivitele viszont megnövekedett Koreából, ahol nincs is szilíciumgyártás. Egyértelmű tehát, hogy ez a kereskedelmi forgalomban észlelhető eltolódás a közösségi piacra importált mennyiségek vonatkozásában aláásta az intézkedések ellensúlyozó hatását, még akkor is, ha a vizsgálati időszakban a Koreából származó behozatal jelentősen kevesebbet tett ki, mint a 2004 és a vizsgálati időszak közötti, Kínából származó behozatal csökkenése.

(22)

A Koreából feladott szilícium árát illetően együttműködés híján az Eurostat adataira kellett támaszkodni. Megállapítást nyert, hogy a Koreából a Közösségbe irányuló átlagos exportárak messze elmaradtak a közösségi gazdasági ágazat eladási áraitól és költségeitől, ahogyan azt a jelenlegi intézkedéseket eredményező vizsgálatban meghatározták.

2. táblázat

Kínából és Koreából származó szilíciumbehozatal (euro/tonna)

(23)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termék Koreából történő behozatala mind a mennyiség, mind pedig az ár tekintetében csökkenti a vám ellensúlyozó hatásait.

(24)

A (10) és (11) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az együttműködés hiánya folytán annak megállapítására, hogy a vizsgálati időszak során van-e bizonyíték a dömpingre az érintett termék Koreából a Közösségbe irányuló exportja tekintetében, az alaprendelet 18. cikke értelmében az Eurostat KN-szintű adatait használták fel alapul az EU-ba irányuló export árainak megállapításához.

(25)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban ezeket az exportárakat a korábban megállapított rendes értékkel – ebben az esetben a legutóbbi felülvizsgálat során megállapított rendes értékkel – vetették össze.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban, a hatályvesztés felülvizsgálata során megállapított súlyozott átlagos rendes érték és a mostani vizsgálat vizsgálati időszaka folyamán érvényes súlyozott exportárak összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, a jelentős dömping előfordulását erősítette meg.

(27)

A fenti tényeket figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében kijátszás történt. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatával összhangban a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó, fennálló dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Koreában feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Koreából származóként vagy másként jelentették-e be.

(28)

A kiterjesztendő intézkedéseknek meg kell egyezniük a 398/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében foglaltakkal, melyek a közösségi határparitáson számított, vámot nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó 49 %-os végleges dömpingellenes vámot jelentenek.

(29)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy valamennyi kiterjesztett intézkedésnek a Közösségbe a megindító rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint beléptetett importra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni bizonyos, Koreából szállított szilícium nyilvántartott importjára vonatkozóan.

(30)

Annak ellenére, hogy a vizsgálat során kiderült, hogy Koreában nincs tényleges szilíciumot gyártó vagy a Közösségbe exportáló vállalat, legalábbis a Bizottságnál nem jelentkezett, bármilyen érintett exportőrnek, amely dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékozik benyújtani az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdése alapján, kérdőívet kell kitöltenie, hogy a Bizottság eldönthesse, megadható-e a mentesség. Az ilyen mentesség a következők felmérése után nyújtható: az érintett termék piaci helyzete, a termelési kapacitás és kapacitáskihasználás, a beszerzés és értékesítés, annak valószínűsége, hogy folytatódhat-e az a gyakorlat, amelyre nincs elfogadható ok vagy gazdasági indok, valamint a dömping bizonyítéka. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző vizsgálatot is folytatna. A kérelmet ilyen esetben a Bizottságnak kell haladéktalanul benyújtani, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(31)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően javasolja e rendelet megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet felülvizsgálnak annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a meghatározott feltéteknek.

(32)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámokat ki kívánja terjeszteni, továbbá meghallgatták észrevételeiket és álláspontjukat. Nem érkezett olyan észrevétel, amely a fenti következtetések megváltoztatására vonatkozott volna,

European Commission

Directorate-General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B. Főigazgatóság)

Office: J-79 05/17

B-1049 Brussels

Fax: (322) 295 65 05

19.1.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 13/6

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

19.1.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 13/8

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (2) 63. cikke (7) bekezdése az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött, a mezőgazdaságra vonatkozó megállapodásban rögzített mennyiségi korlátok és kiadások keretei közé korlátozta a borágazat termékeire nyújtott export-visszatérítések odaítélését.

(2)

A 883/2001/EK rendelet 9. cikke megállapítja azokat a körülményeket, amelyek különleges intézkedések meghozatalára jogosítják fel a Bizottságot az e megállapodás keretében előírt mennyiség és a rendelkezésre álló költségvetés meghaladásának elkerülése érdekében.

(3)

A 2007. január 17-ig a kiviteli engedélyek iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a 2007. március 15-ig tartó időszakra, a 883/2001/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett, 1. Afrika, 3. Kelet-Európa és 4. Nyugat-Európa rendeltetési zónára vonatkozóan fennáll a veszélye a még rendelkezésre álló mennyiség túllépésének, amennyiben korlátozások nélkül állítanak ki a visszatérítést előre rögzítő kiviteli engedélyeket. Ezért következésképpen meg kell határozni egy százalékos együtthatót a 2007. január 16-án benyújtott igények elfogadására, és 2007. március 16-ig fel kell függeszteni az e zónára vonatkozóan igényelt engedélyek kiállítását, valamint az új engedélyek benyújtását,

19.1.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 13/9

(1)

A Tanács 2006. július 5-én elfogadta az Európai Unió szudáni különleges képviselője megbízatásának megújításáról és felülvizsgálatáról szóló 2006/468/KKBP együttes fellépést (2).

(2)

Az Európai Unió szudáni különleges képviselője (EUKK) többek között biztosítja az Afrikai Uniónak a szudáni Darfur térségben tevékenykedő missziója (AMIS) számára biztosított uniós hozzájárulás koordinációját és koherenciáját. Az AMIS-nek szóló koherens és időben érkező uniós segítségnyújtás biztosítása érdekében – a 2005/557/KKBP együttes fellépés 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Afrikai Unió addisz-abebai parancsnoklási rendjén belül az EU érintett szereplőivel, valamint az adminisztratív ellenőrző és irányító központtal (ACMC) való koordináció napi feladatait egy politikai, egy katonai és egy rendőri tanácsadóból álló, az EUKK felügyelete alá tartozó, addisz-abebai székhelyű EU-koordinációs sejt (ACC) látja el.

(3)

A 2005/557/KKBP együttes fellépés 4. cikke alapján a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot az EUKK katonai tanácsadójának a főtitkár/főképviselő – az EUKK ajánlásán alapuló – javaslata alapján való kinevezésére.

(4)

Az EUKK ajánlását követően a főtitkár/főképviselő javasolta, hogy François AMELINEAU ezredest nevezzék ki az EUKK új katonai tanácsadójává.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és tevékenységeinek kidolgozásában és végrehajtásában,