28.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 382/1

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. december 22.)

a Németország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2006) 7075. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(2006/1013/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését, és e mennyiség használatának indokoltságát objektív kritériumoknak kell alátámasztaniuk, mint például ebben az esetben a növényi kultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(2)	Németország a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(3)

A Németország által kért eltérés speciális gazdaságok intenzív legelőin évi és hektáronkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogén alkalmazásának engedélyezésére vonatkozik. A szerves trágyából származó nitrogén e gazdaságok szántóföldi növényei esetében azonban nem lenne több, mint évi 170 kilogramm hektáranként.

(4)

Az eltérés a becslések szerint 13 500 gazdaságra, 500 000 hektár területre és évente 11 600 tonna nitrogénre vonatkozna, azaz a gazdaságok 2,4 %-át, a hasznosított mezőgazdasági terület 2,9 %-át és a szerves trágyából származó teljes nitrogénmennyiség 0,7 %-át érintené. Az érintett gazdaságok főként Bajorországban (Felső-Bajorország), Baden Württembergben (Tübingen), Alsó-Szászországban (Luneburg, Weser-Ems) és Schleswig-Holsteinban találhatók.

(5)	Elfogadták a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó német jogszabályt, az utoljára 2006. szeptember 27-én módosított 2006. január 10-i trágyarendeletet, amely a kért eltérésre is vonatkozik.

(6)

A Németország által a nitrátirányelv végrehajtásáról szóló harmadik, 2000–2003-as jelentéssel és az eltérési kérelemmel továbbított vízminőségi adatok azt mutatják, hogy a felszíni vizek nitrátkoncentrációja a felügyelőállomások 83 %-ánál csökkent, 9 %-ánál pedig nem változott az 1991–1994 közötti időszakhoz képest. A felszín alatti vizek esetében a 91/676/EGK irányelv végrehajtásának céljából létrehozott felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy a nitrátkoncentráció a felügyelőállomások mintegy 50 %-ánál csökkent, míg mintegy 15 %-ánál változatlan maradt.

(7)	Az állatállomány nagyságrendje csökkent, különösen a szarvasmarhák tekintetében (–25 %). A trágyából származó hektárankénti éves nitrogénkijuttatás 1991–1993 és 2002–2004 között 11 %-kal csökkent; ugyanebben az időszakban a hektárankénti nitrogéntöbblet 120 kilogrammról 101-re csökkent.

(8)	Németország a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ország teljes területére vonatkozó cselekvési programot hajt végre.

(9)

A Németország által benyújtott értesítéshez csatolt igazoló okmányok szerint a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt az intenzív legelők esetében olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(10)	A Bizottság a német kérelem vizsgálata után úgy véli, hogy egyes szigorú feltételek betartása mellett a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv céljainak elérését.

(11)	Ezt a határozatot a jelenleg hatályos cselekvési tervvel összefüggésben a 2006–2009 közötti időszakban kell alkalmazni.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság engedélyezi Németországnak a 2006. február 1-jén kelt levélben kért eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt szervestrágya-mennyiségnél több szerves trágya használatát, az alább meghatározott feltételekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)	„szarvasmarhatelep”: olyan gazdaság, ahol három számosállatnál több állatot tartanak, és ezeknek legalább kétharmada szarvasmarha;

(b)	„intenzív legelő”: állandó vagy időszakos (általában kevesebb, mint négy évig) legelőként használt földterület, évente legalább négyszer kaszálva vagy legeltetés mellett háromszor kaszálva.

3. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon alkalmazandó a szarvasmarhatelepekre a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett, kizárólag az intenzív legelők esetében.

4. cikk

Éves engedély és kötelezettségvállalás

(1)   Az eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelők évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságoknak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem mellett írásban kötelezettséget kell vállalniuk az 5. és 6. cikkben előírt feltételek teljesítésére.

(3)   Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az összes eltérési kérelem közigazgatási ellenőrzéséről. Amennyiben a nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben említett kérelmek ellenőrzése során megállapítják, hogy az 5. és 6. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, úgy erről értesítik a kérelmezőt. Ettől fogva úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elutasították.

5. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A (2)–(9) bekezdésben előírt feltételek teljesülése mellett a szarvasmarhatelepeken az intenzív legelőkön felhasznált szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, évenként és hektáronként nem lehet több, mint a 230 kg nitrogént tartalmazó mennyiség.

(2)   A teljes nitrogénkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növényi kultúra tápanyagigényének, és figyelembe kell vennie a talajból származó utánpótlást.

(3)   Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, a nitrogén- és foszfátműtrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb február 1-jétől rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

(a)	az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszer leírása, a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitás;

(b)	a gazdaságban keletkező szerves trágya (az istállóban és a tárolás során elvesző mennyiség levonásával) nitrogéntartalmának és foszfortartalmának kiszámítása;

(c)	az intenzív legelők és minden egyes növényi kultúra vetésforgója és területe, beleértve az egyes földterületek elhelyezkedésének vázlatos térképét;

(d)	a növényi kultúrák előrelátható nitrogén- és foszforigénye;

(e)	a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságra szállított szerves trágya mennyisége és típusa;

(f)	a talaj szerves anyagaiból származó hozzájárulás az ásványosodás leszámításával, a talaj nitrogéntartalma a növekedési időszak kezdetén, valamint a növényi maradványokból és a hüvelyesekből származó hozzájárulás;

(g)	az egyes földterületekre a szerves trágyával kijuttatott nitrogén- és foszfor (a növényi kultúra és a talajtípus tekintetében egynemű mezőgazdasági parcellákon);

(h)	az egyes földterületekre a műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változás esetén az ezt követő hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges gyakorlattal.

(4)   Minden gazdaságnak készítenie kell trágyázási nyilvántartást és azt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.

(5)   Az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6)   Az egyedi eltérés lehetőségével élő valamennyi gazdaság esetében 4 évente legalább egyszer ellenőrizni kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmát a gazdaság minden egyes, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. A gazdaság területének minden 5 hektárján legalább egy elemzést kell végezni.

(7)   A gazdaságnak az előző évre vonatkozó, a 2006. január 10-i trágyarendelet 5. és 6. szakaszában megállapított eljárással összhangban számított foszfáttöblete nem haladhatja meg a hektárankénti 20 kilogrammot.

(8)   Ősszel a legelő megművelése előtt nem szabad trágyázni.

(9)   A trágyázás során alacsony kibocsátású módszereket kell használni.

6. cikk

Földhasználat

Az intenzív legelőkre vonatkozó egyedi eltérés lehetőségével élő gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

(a)	Az időszakos legelőket tavasszal föl kell szántani.

(b)	Az intenzív legelő nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik a lóherére az 50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó legelők esetében.

7. cikk

Egyéb intézkedések

Németország gondoskodik arról, hogy az eltérés alkalmazása az egyéb közösségi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedések sérelme nélkül történjen.

8. cikk

Felügyelet

(1)   Az illetékes hatóság minden település vonatkozásában évente elkészíti és aktualizálja az egyedi eltérés hatálya alá tartozó gazdaságok, az érintett állatállomány és az érintett földterület százalékos arányát feltüntető térképeket. Ezeket a térképeket minden évben be kell nyújtani a Bizottságnak, először 2007 végén.

(2)   Az eltérés által a vízminőségre gyakorolt hatás vizsgálatát a felszíni vizek és a felszínhez közeli talajvíz mintavételére és vizsgálatára szolgáló megfigyelő hálózat révén végzik el. E célból a mezőgazdasági szennyezés megfigyelésére létrehozott talajvízmegfigyelő hálózatot és a felszíni vizeket megfigyelő hálózatot meg kell erősíteni azokban a körzetekben, ahol a gazdaságok 3 vagy több százaléka él az egyedi eltérés lehetőségével.

(3)   Felmérések és tápanyag-vizsgálatok útján adatokat kell gyűjteni a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat modellalapú számításokhoz lehet használni, melyek célja, hogy felmérjék a nitrátkimosódás és a foszforveszteség nagyságrendjét az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg, szervestrágyából származó nitrogénnel kezelt intenzív legelőkön.

(4)   A jellemzően mezőgazdasági művelés alá vont területeken mintavételi pontokat kell létrehozni abból a célból, hogy adatokat gyűjtsenek a talajvíz nitrogénkoncentrációjáról és ennek megfelelően a gyökérzónából a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénről, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről, az eltérés lehetőségével élő gazdaságok területén és azon kívül is.

9. cikk

Ellenőrzések

(1)   Az illetékes nemzeti hatóság közigazgatási ellenőrzéseket hajt végre a tekintetben, hogy az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok betartják-e az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg szervestrágyából származó nitrogénre, a nitrogén- és foszfortrágyázásra vonatkozó előírásokat és a földhasználati feltételeket.

(2)   Szántóföldi ellenőrzési tervet kell készíteni, amely kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelv végrehajtására szolgáló jogszabályok véletlenszerű általános ellenőrzéseinek eredményein alapul. A szántóföldi ellenőrzéseknek az 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek szerinti egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok legalább 3 %-ára kell kiterjedniük.

10. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz, a vízminőség alakulásáról és mérésének gyakorlatáról készített rövid jelentéssel. A jelentés kitér arra, hogy miként értékelik az eltérési feltételek teljesítését a gazdaságoknál végzett ellenőrzésekkel, továbbá a közigazgatási és a szántóföldi ellenőrzések alapján tájékoztatást ad a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról. Az első jelentést 2008 júniusában, az azt követőeket pedig a soron következő év júniusában kell megküldeni.

(2)   Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

11. cikk

Alkalmazás

Ez a határozat a német cselekvési programmal (a 2006. szeptember 27-i trágyarendelettel módosított 2006. január 10-i trágyarendelet) összefüggésben 2006-tól 2009-ig alkalmazandó.

12. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

---

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

---