		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 367

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. december 22.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 1941/2006/EK rendelete (2006. december 11.) az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról	1
	*	A Tanács 1942/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK rendelet módosításáról	18
	*	A Tanács 1943/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 876/2002/EK rendelet módosításáról	21
	*	A Tanács 1944/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról	23
	*	A Tanács 1945/2006/EK, Euratom rendelete (2006. december 11.) a rendszeres készenléti szolgálatért pótlékokra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint azok mértékéről és feltételeiről szóló 495/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet módosításáról	25
		A Bizottság 1946/2006/EK rendelete (2006. december 21.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	26
		A Bizottság 1947/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról	28
		A Bizottság 1948/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról	30
		A Bizottság 1949/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a 958/2006/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről	32
	*	A Bizottság 1950/2006/EK rendelete (2006. december 13.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokat tartalmazó jegyzék összeállításáról ( 1 )	33
	*	A Bizottság 1951/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályokkal kapcsolatos 753/2002/EK rendeletnek a fából készült tárolóedényben kezelt borok kiszerelése tekintetében történő módosításáról	46
		A Bizottság 1952/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról	49
		A Bizottság 1953/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	53
		A Bizottság 1954/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről	56
		A Bizottság 1955/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a gabonaágazatban alkalmazandó termelési visszatérítések rögzítéséről	58
		A Bizottság 1956/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről	59
		A Bizottság 1957/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről	61
		A Bizottság 1958/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	63
		A Bizottság 1959/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	65
		A Bizottság 1960/2006/EK rendelete (2006. december 21.) az árpa exportjára a 935/2006/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról	67

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	Az EK-Törökország Társulási Tanács 2/2006 határozata (2006. október 17.) a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozásról szóló 1/98 határozat 1. és 2. jegyzőkönyvének módosításáról	68

		Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
	*	A Tanács 2006/1000/KKBP határozata (2006. december 11.) az Európai Uniónak Latin-Amerikában és a Karib-térségben a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek destabilizációra vezető felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez való hozzájárulása tekintetében a 2002/589/KKBP együttes fellépés végrehajtásáról	77

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a 2002/358/EK tanácsi határozat értelmében a Közösség és egyes tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv alapján előírt kibocsátási szintek meghatározásáról szóló, 2006. december 14-i 2006/944/EK bizottsági határozathoz (HL L 358., 2006.12.16.)	80


	(1) EGT vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/1

A TANÁCS 1941/2006/EK RENDELETE

(2006. december 11.)

az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható végzésének biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentések figyelembevételével.

(2)	A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászterületenkénti vagy halászterület-csoportonkénti meghatározása és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása.

(3)	A halászati lehetőségek hatékony kezelésének biztosítása érdekében meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit.

(4)	A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket, valamint egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5)	A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)	A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7)

A halászati lehetőségeket az e tárgyra vonatkozó közösségi jogszabályokkal és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel (3), a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel (4), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel (5), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel (6), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel (7), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel (8), valamint a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelettel (9) összhangban kell kiaknázni.

(8)	A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2007-ben végre kell hajtani egyes, a halászat ellenőrzésére és műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében a 2007. évre halászati lehetőségeket állapít meg, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a közösségi halászhajókra (közösségi hajók) és a Balti-tengeren működő, harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajókra alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 3880/91/EGK rendeletben meghatározott övezetek;

b)	„Balti-tenger”: a IIIb, IIIc és IIId ICES-körzet;

c)	„teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség;

d)	„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére elosztott hányada.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

4. cikk

Fogási korlátozások és elosztásuk

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban a fogási korlátozásokat, az ilyen korlátozásoknak a tagállamok közötti elosztását, valamint a további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A fogási korlátozásoknak a tagállamok között az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:

a)	a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)	a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c)	a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d)	a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e)	a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2008-ra átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából – az említett rendelettől eltérve – a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.

6. cikk

A fogásokra és járulékos halfogásokra vonatkozó feltételek

(1) A fogási korlátozások alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten vagy csak akkor rakodhatók ki, ha:

a)	a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és e kvóta még nem merült ki; illetve

b)	a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, a fogásokat olyan vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel zsákmányolták, amelynek szembősége 32 mm-nél kisebb, és a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét.

(2) Minden kirakodást a kvóta ellenében vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés ellenében számolnak el, kivéve az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások esetében.

(3) Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.

7. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

8. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

Az átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. HUOVINEN

(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(3) HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

(4) HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1804/2005/EK rendelettel (HL L 290., 2005.11.4., 10. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 768/2005/EK rendelettel (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

(7) HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 365., 1991.12.31., 1. o. A legutóbb a 448/2005/EK rendelettel (HL L 74., 2005.3.19., 5. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 349., 2005.12.31., 1. o.

I. MELLÉKLET

Kirakodási korlátozások és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó fogási korlátozások éves kezelése vonatkozásában, amelyek esetében fajonkénti és területenkénti fogási korlátozások vannak érvényben

A következő táblázatok állományonként állapítják meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), azok tagállamok közötti elosztását és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

Faj

Hering

Clupea harengus

Övezet

30–31. alterület

HER/3D30.; HER/3D31.

Finnország

75 099

Svédország

16 501

91 600

TAC

91 600

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Hering

Clupea harengus

Övezet

22–24. alterület

HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24.

Dánia

6 939

Németország

27 311

Finnország

Lengyelország

6 441

Svédország

8 806

49 500

TAC

49 500

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Hering

Clupea harengus

Övezet

25–27., 28.2., 29. és 32. alterület

HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32.

Dánia

2 920

Németország

774

Észtország

14 910

Finnország

29 105

Lettország

3 680

Litvánia

3 874

Lengyelország

33 066

Svédország

44 389

132 718

TAC

Nem releváns

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Hering

Clupea harengus

Övezet

28.1. alterület

HER/03D.RG

Észtország

17 317

Lettország

20 183

37 500

TAC

37 500

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Tőkehal

Gadus morhua

Övezet

25–32. alterület (közösségi vizek)

COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32.

Dánia

9 374

Németország

3 729

Észtország

913

Finnország

717

Lettország

3 485

Litvánia

2 296

Lengyelország

10 794

Svédország

9 497

40 805 (1)

TAC

Nem releváns

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Tőkehal

Gadus morhua

Övezet

22–24. alterület (közösségi vizek)

COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24.

Dánia

11 653

Németország

5 697

Észtország

258

Finnország

229

Lettország

964

Litvánia

625

Lengyelország

3 118

Svédország

4 152

26 696

TAC

26 696 (2)

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Sima lepényhal

Pleuronectes platessa

Övezet

IIIb, c, d (közösségi vizek)

PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32.

Dánia

2 698

Németország

300

Svédország

203

Lengyelország

565

3 766

TAC

Nem releváns

Elővigyázatossági TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Atlanti-óceáni lazac

Salmo salar

Övezet

IIIb, c, d (közösségi vizek) a 32. alterület kivételével

SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31.

Dánia

88 836 (3)

Németország

9 884 (3)

Észtország

9 028 (3)

Finnország

110 773 (3)

Lettország

56 504 (3)

Litvánia

6 642 (3)

Lengyelország

26 950 (3)

Svédország

120 080 (3)

428 697 (3)

TAC

Nem releváns (3)

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Atlanti-óceáni lazac

Salmo salar

Övezet

32. alterület

SAL/3D32.

Észtország

1 581 (4)

Finnország

13 838 (4)

15 419 (4)

TAC

Nem releváns (4)

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

Faj

Spratt

Sprattus sprattus

Övezet

IIIb, c, d (közösségi vizek)

SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32.

Dánia

44 833

Németország

28 403

Észtország

52 060

Finnország

23 469

Lettország

62 877

Litvánia

22 745

Lengyelország

133 435

Svédország

86 670

454 492

TAC

Nem releváns

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

(1) Ha a Tanács 2007. június 30-ig nem fogadja el a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományokra irányuló halászatra vonatkozó többéves terv megállapításáról szóló rendeletet, akkor az ezen állományra 2007. július 1-jétől érvényes TAC és kvóták az ezen melléklet 1. függelékében megállapítottak szerint alakulnak. Az említett időponttól kezdve az egyes tagállamoknak ezen függelékben megállapított kvótáit meghaladó fogásokat le kell vonni a 2008-ra előirányzott kvótáikból.

(2) Ha a Tanács 2007. június 30-ig nem fogadja el a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományokra irányuló halászatra vonatkozó többéves terv megállapításáról szóló rendeletet, akkor az ezen állományra 2007. július 1-jétől érvényes TAC és kvóták az ezen melléklet 1. függelékében megállapítottak szerint alakulnak. Az említett időponttól kezdve az egyes tagállamoknak az 1. függelékben megállapított kvótáit meghaladó fogásokat le kell vonni a 2008-ra előirányzott kvótáikból.

(3) A halegyedek számában kifejezve.

(4) A halegyedek számában kifejezve.

Az I. melléklet 1. függeléke

Faj

Tőkehal

Gadus morhua

Övezet

25–32. alterület (közösségi vizek)

COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32.

Dánia

8 849

Németország

3 520

Észtország

862

Finnország

677

Lettország

3 290

Litvánia

2 168

Lengyelország

10 191

Svédország

8 965

38 522

TAC

Nem releváns

Faj

Tőkehal

Gadus morhua

Övezet

22–24. alterület (közösségi vizek)

COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24.

Dánia

10 537

Németország

5 152

Észtország

234

Finnország

207

Lettország

872

Litvánia

565

Lengyelország

2 819

Svédország

3 754

24 140

TAC

24 140

II. MELLÉKLET

1. A halászati erőkifejtés korlátozásai

1.1.

A 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel vagy horogsorral történő halászat tilos:

a)	január 1-jétől 7-ig, március 31-től május 1-jéig és december 31-én a 22–24. alterületen; és

b)	január 1-jétől 7-ig, április 5-től 10-ig, július 1-jétől augusztus 31-ig és december 31-én a 25–27. alterületen.

1.2.

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók esetében a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel vagy horogsorral történő halászat szintén tilos:

a)	77 naptári napig a 22–24. alterületen az 1.1. a) pontban említett időszak kivételével; és

b)	67 naptári napig a 25–27. alterületen az 1.1. b) pontban említett időszak kivételével.

A tagállamok az a) és b) pontban említett számú napot legalább ötnapos időszakokra bontják.

1.3.	A tagállamok legkésőbb 2007. január 7-ig közlik a Bizottsággal és honlapjaikon hozzáférhetővé teszik az 1.2. pontban említett naptári napok pontos ütemezését, amelynek meg kell egyeznie az adott tagállam lobogója alatt hajózó halászhajókra vonatkozó naptári napokkal.

1.4.

Az 1.1. és 1.2. ponttól eltérve a 12 méternél kisebb teljes hosszúságú és a parti tengeren halászó közösségi hajók számára engedélyezett 20 kg vagy az élősúlyban kifejezett mennyiség legfeljebb 10 %-át kitevő tőkehal fedélzeten tartása és kirakodása (amelyik a nagyobb mennyiség), ha 110 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és/vagy tükörhálóval halásznak.

III. MELLÉKLET

ÁTMENETI TECHNIKAI ÉS ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK

1. Halászati korlátozások

1.1.

Május 1-jétől október 31-ig tilos valamennyi halászati tevékenység a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott földrajzi pontokat loxodromákkal sorrendben összekötő vonallal határolt területeken belül:

1. terület:

—	ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

—	ÉSZ 55° 45′, KH 16° 30′

—	ÉSZ 55° 00′, KH 16° 30′

—	ÉSZ 55° 00′, KH 16° 00′

—	ÉSZ 55° 15′, KH 16° 00′

—	ÉSZ 55° 15′, KH 15° 30′

—	ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

2. terület:

—	ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

—	ÉSZ 54° 48′, KH 19° 20′

—	ÉSZ 54° 45′, KH 19° 19′

—	ÉSZ 54° 45′, KH 18° 55′

—	ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

3. terület:

—	ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

—	ÉSZ 56° 13′, KH 19° 31′

—	ÉSZ 55° 59′, KH 19° 13′

—	ÉSZ 56° 03′, KH 19° 06′

—	ÉSZ 56° 00′, KH 18° 51′

—	ÉSZ 55° 47′, KH 18° 57′

—	ÉSZ 55° 30′, KH 18° 34′

—	ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

1.2.	Az 1.1. ponttól eltérve engedélyezett a halászat a 157 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, illetve horogsorral. A horogsorral folytatott halászat esetében nem tartható a fedélzeten tőkehal.

2. A balti-tengeri tőkehalállományok helyreállításával kapcsolatos nyomonkövetési, vizsgálati és felügyeleti tevékenységek

2.1. A balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedély

2.1.1.

A különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a fedélzeten 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű halászeszközzel rendelkező vagy azt használó minden 8 m teljes hosszúságú vagy annál hosszabb közösségi halászhajónak rendelkeznie kell a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel.

2.1.2.

A tagállamok a 2.1.1. pontban említett, a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt csak olyan közösségi halászhajók számára adják ki, amelyek a balti-tengeri tőkehalhalászatra vonatkozóan 2006-ban különleges halászati engedéllyel rendelkeznek az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet (2) III. mellékletének 6.2.1. pontjával összhangban. Ennek ellenére azonban egy tagállam kiadhat tőkehalhalászatra különleges halászati engedélyt valamely, saját lobogója alatt közlekedő, 2006-ra különleges halászati engedéllyel nem rendelkező közösségi halászhajónak, ha az adott tagállam biztosítja, hogy a Balti-tengeren bármilyen, a 2.1.1. pontban említett halászeszközzel végzett halászatból azonos értékű, kilowattban (kW) mért teljesítményt von ki.

2.1.3.

Minden tagállam létrehozza és fenntartja a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékét, és azt hivatalos weboldalán a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

2.1.4.

Azon közösségi halászhajó parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője, amely számára egy tagállam a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt adott ki, az engedély másolatát a halászhajó fedélzetén tartja.

2.2. Hajónaplók

2.2.1.

A 2847/93/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a 8 m teljes hosszúságú vagy annál hosszabb közösségi halászhajók parancsnokai a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkével összhangban tevékenységükről hajónaplót vezetnek, amennyiben a halászati útjuk magában foglalja a 22–27. alterület bármely részét.

2.2.2.

A hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) felszerelt halászhajók esetében a tagállamok a VMS-adatok alapján ellenőrzik, hogy a halászati felügyelő központba (FMC) érkezett információk megfelelnek-e a hajónaplóban feltüntetett tevékenységeknek. Ezen ellenőrzések eredményeit számítógéppel olvasható formában rögzítik és három évig tárolják.

2.2.3.

Minden egyes tagállam rendszeresen frissíti és weboldalán elérhetővé teszi azon kapcsolattartók elérhetőségi adatait, akik számára a hajónaplókat, kirakodási nyilatkozatokat és előzetes értesítéseket e melléklet 2.6. pontjának megfelelően el kell küldeni.

2.3. A hajónapló adatainak megengedett hibahatára

2.3.1.

A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a TAC alá tartozó, hajón tartott hal kilogrammban megadott mennyiségének becslésekor a megengedett hibahatár a hajónaplóban szereplő adat 10 %-a, a tőkehal kivételével, amelynél a megengedett hibahatár 8 %.

2.3.2.

A 22–27. alterületen fogott, szétválogatás nélkül kirakodott fogások esetében a mennyiség becslésekor a megengedett hibahatár a fedélzeten tartott teljes mennyiség 10 %-a.

2.4. A halászati erőkifejtés nyomon követése és ellenőrzése

A lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai nyomon követik és ellenőrzik a következők betartását:

a)	a halászati erőkifejtésnek a II. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában előírt korlátozásai;

b)	a melléklet 1. pontjában előírt halászati korlátozások.

2.5. Egyes területekre való belépés, illetve azok elhagyása

2.5.1.

Halászhajók csak abban az esetben kezdhetnek halászati tevékenységet közösségi vizeken – legyen szó akár a 22–24. alterületről (A. terület) vagy a 25–27. alterületről (B. terület) –, ha 175 kg-nál kevesebb tőkehalat tartanak fedélzetükön.

2.5.2.

Amennyiben egy halászhajó több mint 175 kg tőkehallal a fedélzetén elhagyja az A. vagy B. területet, illetve a 28–32. alterületet (C. terület), a következőket kell tennie:

a)	közvetlenül behajózik egy olyan kikötőbe, amely azon a területen található, ahol halászott, és kirakodja halzsákmányát; vagy

b)	közvetlenül behajózik egy olyan kikötőbe, amely azon a területen kívül található, ahol halászott, és kirakodja halzsákmányát.

2.5.3.

Annak a területnek az elhagyásakor, amelyen a halászhajó halászott, a hálókat oly módon kell elrakni, hogy azok ne legyenek használatra kész állapotban, a következő feltételeknek megfelelően:

a)	a hálókat, nehezékeket és a hasonló eszközöket különválasztják a vonóhálólemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

b)	a fedélzeten vagy afölött található hálókat biztonságosan odaerősítették a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

2.5.4.

A 2.5.1., a 2.5.2. és a 2.5.3. pontot nem kell alkalmazni a 2244/2003/EK rendelet 5. és 6. cikke szerinti VMS-sel felszerelt hajókra. Az ilyen hajóknak azonban a fogásukról szóló jelentést a számítógépes adatbázisban való rögzítés céljából napi rendszerességgel továbbítaniuk kell a 2847/93/EGK rendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerinti, lobogó szerinti tagállam FMC-jének.

2.6. Előzetes értesítés

2.6.1.

A 22–24. alterületet (A. terület), a 25–27. alterületet (B. terület) vagy a 28–32. alterületet (C. terület) a fedélzetén – élősúlyban számítva – több mint 300 kg tőkehallal elhagyó közösségi halászhajó parancsnoka a terület elhagyása előtt két órával értesíti a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait a következőkről:

a)	a kilépés pontos ideje és helye;

b)	a fedélzeten tartott teljes tőkehalmennyiség és egyéb fajok teljes súlya, élősúlyban számítva.

2.6.2.

A 2.6.1. pontban előírt értesítést a közösségi halászhajó parancsnokának nevében a hajóparancsnok képviselője is megteheti.

2.6.3.

A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a 300 kg élősúlyú tőkehalmennyiséget a fedélzetén tartó közösségi halászhajó parancsnoka, vagy annak képviselője legalább két órával a kirakodási helyre történő belépés előtt tájékoztatja a kirakodás szerinti tagállam illetékes hatóságait a következőkről:

a)	a kirakodási hely neve;

b)	a kirakodási helyre történő érkezés várható időpontja;

c)	a fedélzeten tartott teljes tőkehalmennyiség és egyéb fajok teljes súlya, élősúlyban számítva.

2.7. Kijelölt kikötők

2.7.1.

Ha egy halászhajó 750 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat tart a fedélzetén, a tőkehal kizárólag a kijelölt kikötőkben rakodható ki.

2.7.2.

Minden tagállam kijelölheti azokat a kikötőket, ahol a 750 kg-ot meghaladó élősúlyú balti-tengeri tőkehal kirakodható.

2.7.3.

2007. január 6-ig minden tagállam, amely ilyen jegyzéket állított össze, fenntartja és hivatalos weboldalán elérhetővé teszi a kijelölt kikötők jegyzékét.

2.8. Az először kirakodott tőkehal lemérése

2.8.1.

Az élősúlyban számítva több mint 200 kg mennyiségű tőkehalat a fedélzeten tartó halászhajók nem kezdhetik meg a kirakodást, amíg a kirakodás helyének illetékes hatóságai azt nem engedélyezik.

2.8.2.

A tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a Balti-tengeren fogott és az először abban a tagállamban kirakodott tőkehal bármekkora mennyiségét ellenőrök jelenlétében mérjék le, mielőtt azt az első kirakodási kikötőből máshova szállítják.

2.9. Vizsgálati referenciaszintek

Minden Balti-tengerrel határos tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg. Ezeket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket az 1. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan fejlesztik.

2.10. Az áthaladás és átrakodás tilalma

2.10.1.

A tőkehalhalászat tekintetében lezárt területeken tilos az áthaladás, kivéve ha a hajón lévő halászeszközt a 2.5.3. ponttal összhangban biztonságosan rögzítették és elrakták.

2.10.2.

A tőkehal átrakodása tilos.

2.11. A balti-tengeri tőkehal szállítása

A 2847/93/EGK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a legalább nyolc méter teljes hosszúságú halászhajó parancsnoka kirakodási nyilatkozatot tölt ki, amennyiben a halat a kirakodás vagy behozatal helyétől eltérő helyre szállítja.

A kirakodási nyilatkozat mellé csatolni kell a 2847/93/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt szállítási dokumentumokat.

2.12. Közös felügyelet és az ellenőrök cseréje

2.12.1.

Az érintett tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalnak. A tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységeinek tervezését és végrehajtását a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (KHEH) hangolja össze.

2.12.2.

A Bizottság ellenőrei részt vehetnek vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

2.12.3.

A KHEH a 2008-as közös vizsgálati és felügyeleti program összehangolása érdekében 2007. november 15. előtt összehívja az illetékes nemzeti vizsgálati hatóságok ülését.

2.13. Tőkehalhalászattal kapcsolatos nemzeti ellenőrzési cselekvési programok

2.13.1.

A 2. függelékkel összhangban minden egyes érintett tagállam nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoz meg a Balti-tengerre vonatkozóan.

2.13.2.

Valamennyi érintett tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg az 1. függelékkel összhangban. Ezeket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket a 2. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan fejlesztik.

2.13.3.

2007. január 31. előtt az érintett tagállamok hivatalos weboldalukon a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszik a 2.13.1. pontban említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programot a végrehajtási ütemtervvel együtt.

2.13.4.

A Bizottság összehívja a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság ülését a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programok betartásának és annak eredményeinek értékelése érdekében.

2.14. Különleges megfigyelési program

2.14.1.

A 2847/93/EGK rendelet 34c. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az érintett tőkehalállományokra vonatkozó különleges megfigyelési és vizsgálati program három évnél tovább tarthat.

3. Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

3.1.

Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

Faj	Földrajzi terület	Időszak
Érdes lepényhal (Platichthys flesus)	26–28. és 29. alterület, az ÉSZ 59° 30′-től délre	február 15-től május 15-ig
Érdes lepényhal (Platichthys flesus)	32. alterület	február 15-től május 31-ig
Nagy rombuszhal (Psetta maxima)	25–26. és 28. alterület, az ÉSZ 56° 50′-től délre	június 1-jétől július 31-ig

3.2.

A 3.1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai – az abban a pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élősúlyának 10 %-a mértékéig – a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

(1) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

(2) HL L 12., 2005.1.14., 1. o. A legutóbb az 1936/2005/EK rendelettel (HL L 311., 2005.11.26., 1. o.) módosított rendelet.

A III. melléklet 1. függeléke

Egyedi vizsgálati referenciaszintek

Célkitűzés

1.	Minden egyes tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg e melléklettel összhangban.

Stratégia

2.	A halászati tevékenységek vizsgálata és felügyelete elsősorban a nagy valószínűséggel tőkehalat fogó hajókra irányul. A tőkehal szállítására és forgalmazására vonatkozó véletlenszerű vizsgálatokat kiegészítő ellenőrzési rendszerként alkalmazzák a vizsgálat és a felügyelet hatékonyságának mérésére.

Prioritások

3.	A különböző halászeszköztípusok különböző rangsorolási szintekbe tartoznak attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Emiatt minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

Mintavétel

4.	Minden tagállam meghatározza és ismerteti, melyik mintavételi stratégiát alkalmazza. A Bizottság kérésére a tagállam által alkalmazott mintavételi tervet hozzáférhetővé kell tenni.

Célszintek

2007. január 22-ig valamennyi tagállam végrehajtja vizsgálati ütemtervét az alábbiakban megállapított célszintek figyelembevételével.

a)	A kikötői vizsgálatok szintje Általánosságban legalább az egyszerű véletlenszerű mintavétel szintjének megfelelő pontosságot kell elérni, és a vizsgálatok valamennyi kirakodási helyen a partra szállított tőkehalfogás tömegének 20 %-ára terjednek ki.

b)	Az értékesítés vizsgálatának szintje Az aukción eladásra kínált tőkehalmennyiségek 5 %-ának vizsgálata.

A tengeren végzett vizsgálat szintje

Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően határozzák meg. A tengeren végzett vizsgálatok szintjei a tengeren a tőkehal-gazdálkodási területeken eltöltött járőrnapok számára vonatkoznak, lehetőség szerint külön szinttel a meghatározott területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

d)	A légi felügyelet szintje Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően, és a tagállam rendelkezésére álló, elérhető erőforrások figyelembevételével határozzák meg.

A III. melléklet 2. függeléke

A tőkehalhalászattal kapcsolatos nemzeti ellenőrzési cselekvési programok tartalma

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok többek között a következőket határozzák meg.

1. ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK

Emberi erőforrások

1.1.	A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint alkalmazásuk időszakai és körzetei.

Műszaki erőforrások

1.2.	A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.

Pénzügyi erőforrások

1.3.	Az emberi erőforrások, járőrhajók és -repülőgépek bevetésére vonatkozó költségvetési elosztás.

2. A HALÁSZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKUS RÖGZÍTÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A III. melléklet 2.4. és 2.6. pontja teljesítésének biztosítása céljából megvalósított rendszerek leírása.

3. KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE

Adott esetben a III. melléklet 2.7. pontjával összhangban a tőkehal-kirakodásokra kijelölt kikötők jegyzéke.

4. BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI ÉRTESÍTÉS

A III. melléklet 2.5. pontjában foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében megvalósított rendszerek leírása.

5. KIRAKODÁSOK ELLENŐRZÉSE

A III. melléklet 2.2., 2.3., 2.8., 2.10. és 2.11. pontjában foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében megvalósított bármely létesítmény és/vagy rendszer leírása.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok meghatározzák a követendő eljárásokat:

a)	a tengeren és a szárazföldön végzett vizsgálatok esetén;

b)	a más tagállamok által a tőkehalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programért felelősként kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció esetén;

c)	a közös felügyelet és az ellenőrök cseréje esetén, ideértve a más tagállamok felségvizein működő ellenőrök hatáskörének meghatározását.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/18

A TANÁCS 1942/2006/EK RENDELETE

(2006. december 12.)

az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 171. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A Galileo Közös Vállalkozást a 876/2002/EK rendelet (3) hozta létre a Galileo program fejlesztési szakaszának véghezviteléhez és további szakaszainak előkészítéséhez. A Galileo program jelenlegi állása szerint a fejlesztési szakasz 2008 vége előtt nem fejeződik be.

(2)

Az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrzési Hatóságot (a továbbiakban: a hatóság) az 1321/2004/EK rendelet (4) abból a célból hozta létre, hogy a Galileo program kiépítési és üzemeltetési szakaszában ellássa az európai GNSS-programokkal kapcsolatos közérdekek kezelésének feladatát, és e programok szabályozó hatóságául szolgáljon.

(3)

A Hatóság 2006 folyamán át tudja vállalni, majd véghez tudja vinni az összes tevékenységet, amelyet jelenleg a Galileo Közös Vállalkozás végez, ezért nem volna célszerű és költséghatékony a Galileo Közös Vállalkozás fennállását 2006-on túlmenően meghosszabbítani. Erre tekintettel indokolt a Galileo Közös Vállalkozást megszüntetni és ezt megelőzően tevékenységeit a Hatósághoz a fejlesztési szakasz lezárulta előtt átcsoportosítani.

(4)

Indokolt továbbá a hatóságot egyértelműen felruházni egyrészt azokkal a feladatokkal, amelyek a Galileo Közös Vállalkozáshoz tartoznak annak megszűnéséig, valamint – adott esetben és a Galileo Közös Vállalkozás igazgatótanácsa határozatának megfelelően – a Közös Vállalkozás megszüntetésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos, 2006. december 31. utáni feladatok elvégzésével. Szükséges továbbá a hatóságot megbízni mindazon kutatási tevékenység elvégzésével, amelyek az európai GNSS-programok hasznára válnak.

(5)

Az 1321/2004/EK rendelet 2. cikkében a Hatóság feladatai között nem szerepel a fejlesztési szakasz irányításának a Galileo Közös Vállalkozástól való átvállalása, e cikk nem tesz továbbá említést azokról a kutatási tevékenységekről vagy kutatómunkáról sem, amelyeknek elvégzésére vagy finanszírozására a Hatóság majd a program fejlesztési, kiépítési, valamint üzemeltetési szakaszában felkérhető.

(6)	Következésképpen az 1321/2004/EK rendelet 2. cikkét megfelelően módosítani kell.

(7)

Ezenkívül a következetesség érdekében rendelkezni kell arról, hogy a Hatóság ne a fejlesztési szakasz végeztével, hanem a Galileo Közös Vállalkozás megszűnésekor váljék tulajdonosává azon tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak, amelyekkel ez utóbbi rendelkezik. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy a Hatóság tulajdonát képezzék azok a tárgyi eszközök és immateriális javak is, amelyeket a fejlesztési szakaszban, de már a Közös Vállalkozás megszűnése után hoznak létre vagy fejlesztenek ki. Rendelkezni kell továbbá az átadás módjáról.

(8)

Ezen túlmenően, az 1321/2004/EK rendelet alkalmazási körének értelmezésével kapcsolatos eltérések kockázatát elkerülendő azt is szükséges tisztázni, hogy azok a tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyeket a kiépítési és üzemeltetési szakaszban a koncesszió birtokosa hoz létre vagy fejleszt ki, magukban foglalják azokat az eszközöket, amelyeket az ő alvállalkozói vagy az ő ellenőrzése alatt álló vállalkozók vagy ezek alvállalkozói hoznak létre vagy fejlesztenek ki. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy az eszközök tulajdonjoga magában foglalja a védjegyjogokat, valamint a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2004. április 27-i 772/2004/EK bizottsági rendelet (5) 1. cikkének (1) bekezdése, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-i egyezmény 2. cikke szerinti minden egyéb szellemi tulajdonjogot.

(9)

Végül, mivel az Európai Űrügynökség (ESA) alapvető fontosságú szerepet játszik a rendszerek kidolgozásában és fejlesztésében – ami e rendszerek valamennyi biztonsági és védelmi vonatkozásának megfontolását és ismeretét feltételezi – az ESA képviselője megfigyelőként vesz részt az igazgatási tanács és a rendszervédelmi és biztonsági bizottság ülésein. Ezen túlmenően, a főtitkár/főképviselő igazgatási tanácson belüli képviseletéről hasonlóképpen kell rendelkezni.

(10)	Az 1321/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1321/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„k)

a Galileo program fejlesztési szakaszának befejezése céljából legkésőbb a Galileo Közös Vállalkozás fennállásának végén átveszi a feladatokat, amelyeket a 876/2002/EK rendelet (6) mellékletének 2., 3. és 4. cikke ez utóbbira ruház. Adott esetben – a Galileo Közös Vállalkozás igazgatótanácsának határozatával összhangban – ellátja a Közös Vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos, 2006. december 31. utáni feladatokat;

l)	kifejt minden olyan kutatási tevékenységet, amely az európai GNSS programok fejlesztésének és népszerűsítésének hasznára válik.

A 3. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Galileo Közös Vállalkozás – a 876/2002/EK rendelet 1. cikke és mellékletének 20. cikke szerinti – fennállásának megszűnését követően, a Hatóság tulajdonába megy át valamennyi tárgyi eszköz és az immateriális javak, amelyet a fejlesztési szakasz során hoztak létre vagy fejlesztettek ki, beleértve azokat, amelyek a Galileo Közös Vállalkozás tulajdonában voltak az említett rendelet mellékletének 6. cikkével összhangban, valamint azokat, amelyeket az Európai Űrügynökség és az általa vagy a Galileo Közös Vállalkozás által a program fejlesztési tevékenységeivel megbízott jogalanyok hoztak létre vagy fejlesztettek ki.

(2) A Hatóság tulajdonát képezi valamennyi tárgyi eszköz és az immateriális javak, amelyet a kiépítési és üzemeltetési szakaszban a koncesszió birtokosa hoz létre vagy fejleszt ki, beleértve azokat az eszközöket, amelyeket az ő alvállalkozói vagy az ő ellenőrzése alatt álló vállalkozók vagy ezek alvállalkozói hoznak létre vagy fejlesztenek ki.

(3) A tulajdonjog magában foglalja a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2004. április 27-i 772/2004/EK bizottsági rendelet (7) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi szellemi tulajdonjogot, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-i egyezmény 2. cikke szerinti valamennyi tulajdonjogot, és különösen a védjegyjogokat.

(4) A Galileo Közös Vállalkozás – a 876/2002/EK rendelet melléklete 6. cikkének megfelelően – tulajdonában lévő tárgyi eszközök és immateriális javak átadásának módját az említett rendelet melléklete 21. cikkében előírt megszüntetési eljárás során kell meghatározni.

(5) A Hatóság és az Európai Űrügynökség (ESA) között – a 876/2002/EK rendelet melléklete 3. cikkével összhangban – létrejött megállapodás előírhatja a hatóság számára az (1) bekezdésben megadott tulajdonjogoknak az ESA által a hatóság nevében történő gyakorlásának módját.

(6) A koncessziós szerződés előírhatja a hatóság számára az (1) bekezdésben megadott tulajdonjogoknak a koncesszió birtokosa által a hatóság nevében történő gyakorlásának módját.

3.	A 3. cikk (3) bekezdésének számozása a 3. cikk (7) bekezdésre változik.

4.	Az 5. cikk (2) bekezdése a következő új albekezdéssel egészül ki: „A főtitkár/főképviselő és az ESA egy-egy képviselője megfigyelőként részt vesz az Igazgatási Tanács ülésein.”

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az igazgatási tanács rendszervédelmi és biztonsági bizottságot hoz létre. Ez a bizottság tagállamonként egy-egy képviselőből, illetve a Bizottság egy képviselőjéből áll, akik elismert biztonsági szakemberek közül kerülnek kiválasztásra. A főtitkár/főképviselő és az ESA egy-egy képviselője megfigyelőként részt vesz a bizottság ülésein.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. HUOVINEN

(1) 2006. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2006. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 138., 2002.5.28., 1. o.

(4) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(5) HL L 123., 2004.4.27., 11. o.

(6) HL L 138., 2002.5.28., 1. o.”

(7) HL L 123., 2004.4.27., 11. o.”

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/21

A TANÁCS 1943/2006/EK RENDELETE

(2006. december 12.)

a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 876/2002/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 171. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A Galileo Közös Vállalkozást a 2002. május 21-i 876/2002/EK rendelet (3) hozta létre, a Galileo program fejlesztési szakaszának végrehajtása és a következő szakaszok előkészítése céljából.

(2)	A 876/2002/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a Galileo Közös Vállalkozás négyéves időtartamra jön létre, amely a fejlesztési szakasznak felel meg; ez az időszak az eredeti tervek szerint 2002-től 2005-ig bezárólag tartott volna.

(3)

A Galileo program jelenlegi állása szerint azonban a fejlesztési szakasz nem zárul le 2008 vége előtt. Ezért értelmetlennek és költségesnek tűnik a Galileo Közös Vállalkozás működési időtartamának 2006-nál későbbi időpontig történő meghosszabbítása, mivel a 2004. július 12-i 1321/2004/EK rendelettel (4) létrehozott Európai GNSS (5) Ellenőrző Hatóság 2006 folyamán fokozatosan átveheti, majd befejezheti a Galileo Közös Vállalkozás által végzett valamennyi tevékenységet.

(4)

Annak érdekében azonban, hogy az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság a legmegfelelőbben vehesse át a Galileo Közös Vállalkozás által végzett tevékenységeket, kívánatos lenne, hogy a két struktúra néhány hónapig párhuzamosan létezzen, és ezalatt az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság intenzíven bekapcsolódjon a Galileo Közös Vállalkozás tevékenységeibe.

(5)	Ezért rendelkezni kell arról, hogy a Galileo Közös Vállalkozás működése 2006. december 31-jén véget érjen.

(6)	Továbbá a Galileo Közös Vállalkozás 876/2002/EK rendelettel elfogadott, számos téves vagy helytelen kifejezést tartalmazó alapszabályának helyesbítése érdekében az alapszabályt módosítani kell.

(7)	A vonatkozó módosítási eljárásokat a 876/2002/EK rendelettel összhangban betartották.

(8)	A 876/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 876/2002/EK rendelet 1. cikkének első bekezdésében a „négyéves időtartamra” szövegrész helyébe a „2006. december 31-ig” szövegrész lép.

2. cikk

A Galileo Közös Vállalkozásnak a 876/2002/EK rendelet mellékletében szereplő alapszabálya a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A közös vállalkozás pénzeszközei tagjainak vagyoni hozzájárulásaiból állnak. Nem pénzbeli hozzájárulás is lehetséges. A nem pénzbeli hozzájárulás értékét és a közös vállalkozás céljainak megvalósításával összefüggő hasznosságát meg kell állapítani.

Az alapító tagok a saját kötelezettségvállalásukban megjelölt összegek erejéig jegyeznek részvényeket a vállalkozás tőkéjéből: az Európai Közösség kötelezettségvállalása 520 millió EUR-ra, az Európai Űrügynökségé pedig 50 millió EUR összegre vonatkozik.

Amint a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a pályázati eljárás eredményéről, a közgyűlés haladéktalanul felkéri a (3) bekezdés b) albekezdésének második francia bekezdésében említett vállalkozásokat a részvényjegyzésre. A vállalkozásoknak egy éven belül 5 millió EUR-t kell jegyezniük. Ez az összeg – a részvényeket akár egyénileg, akár kollektívan jegyző – olyan vállalkozások esetében, amelyek a kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásáról szóló, 1996. április 3-i bizottsági ajánlás (6) értelmében kis- vagy középvállalkozásnak tekinthetőek, 250 ezer EUR összegre csökken.

A közgyűlés dönt arról, hogy ebből a tőkéből mekkora összeget kell az egyes tagok által jegyzett tőkerésszel arányosan rendelkezésre bocsátani. Ha a közös vállalkozás bármely tagja nem teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalását vagy nem fizeti be az esedékes összeget az előírt határidőn belül, első lépésben ki kell zárni a közgyűlésben zajló szavazásból, majd hat hónap után meg kell fosztani tagságától arra az időre, ameddig a kötelezettségeinek eleget nem tesz.

A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésére álló pénzeszközök összegét.

2.	Az 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának második mondata helyébe a következő mondat lép: „A közös vállalkozás mindegyik tagja az általa vállalt hozzájárulással arányos számú szavazattal rendelkezik.”

3.	A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk A közös vállalkozás a 2002. május 28-án kezdődő és 2006. december 31-ig tartó időtartamra jön létre.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. HUOVINEN

(1) 2006. október 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2006. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 138., 2002.5.28., 1. o.

(4) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(5) GNSS: globális navigációs műholdrendszer.

(6) HL L 107., 1996.4.30., 4. o.”

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/23

A TANÁCS 1944/2006/EK RENDELETE

(2006. december 19.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére és 299. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményèse (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (3) 69. cikkének (6) bekezdése rögzíti a bármely tagállam számára nyújtott közösségi strukturális kiadások éves előirányzatainak felső értékhatárát, és ugyanezen rendelet 70. cikkének (3) és (4) bekezdése megállapítja az EMVA-ból nyújtott hozzájárulások mértékét.

(2)

Az Európai Tanács által 2005 decemberében elfogadott, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben a közösségi strukturális kiadások éves előirányzatainak minden érintett tagállamban alkalmazandó felső értékhatárát az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (6) bekezdésében rögzített értékhatártól eltérően állapították meg.

(3)	A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret értelmében a Portugál Köztársaság számára egy 320 millió eurós összeget különítettek el, amelyre nem terjed ki az 1698/2005/EK rendelet 70. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt nemzeti társfinanszírozási követelmény kötelező hatálya.

(4)	Az 1698/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 69. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján bármely tagállam számára az EMVA-nak az EMOGA Orientációs Részlegéből, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelettel (4) összhangban az ERFA-ból, az ESZA-ból és a KA-ból nyújtott éves juttatások, beleértve az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) és az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelettel (6) összhangban álló ERFA-hozzájárulást, valamint az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (7) alapján az Európai Halászati Alapból nyújtott éves juttatások nem haladhatják meg a következő értékhatárokat:

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga nem éri el az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 40 %-át: a GDP-jük 3,7893 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 40 %-át, de nem éri el az átlagérték 50 %-át: a GDP-jük 3,7135 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 50 %-át, de nem éri el az átlagérték 55 %-át: a GDP-jük 3,6188 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 55 %-át, de nem éri el az átlagérték 60 %-át: a GDP-jük 3,5240 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 60 %-át, de nem éri el az átlagérték 65 %-át: a GDP-jük 3,4293 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 65 %-át, de nem éri el az átlagérték 70 %-át: a GDP-jül 3,3346 %-át,

—	azon tagállamok esetében, amelyekben a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem átlaga eléri vagy meghaladja az EU25 bruttó nemzeti jövedelme átlagának 70 %-át, de nem éri el az átlagérték 75 %-át: a GDP-jük 3,2398 %-át,

—	ezt követően az átutalás maximális mértéke a GDP 0,09 százalékpontjával csökken a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem értéknek az EU25 átlagértékéhez viszonyított minden 5 százalékpontos növekedése esetén.

A Bizottság által végzett GDP-számítások a 2005 áprilisában közzétett statisztikai adatokon alapulnak. A GDP-nek a Bizottság által 2005 áprilisában, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan előre jelzett egyedi nemzeti növekedési ütemét valamennyi tagállam tekintetében külön kell alkalmazni.

Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó összesített GDP-je – többek között az árfolyamváltozások következtében – ± 5 %-nál nagyobb mértékben eltér a második albekezdés szerint becsült összesített GDP-től, akkor az erre az időszakra az adott tagállam számára az első albekezdés szerint elkülönített összegeket ennek megfelelően ki kell igazítani. E kiigazítások teljes nettó hatása – akár pozitív, akár negatív – nem haladhatja meg a 3 milliárd eurót. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összessége semmilyen esetben sem haladhatja meg a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó kötelezettségvállalások számára rendelkezésre álló források maximális szintjéhez viszonyított, fel nem használt források szintjét. A végleges kiigazításokat egyenlő arányban kell elosztani a 2011–2013-as időszak folyamán. Annak érdekében, hogy a referencia-időszakra vonatkozóan a lengyel zloty értéke tükröződjön, az első albekezdésben említett százalékos értékek Lengyelországra történő alkalmazásának eredményét az ezen albekezdésben említett felülvizsgálatig tartó időszak tekintetében meg kell szorozni egy 1,04 értékű együtthatóval.

2.	A 70. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4a) Portugália a 320 millió eurós összeg vonatkozásában egyes esetekben eltekinthet a (3) és (4) bekezdés alkalmazásától.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA

(1) 2006. november 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2006. december 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően kiadott vélemény.

(3) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. Az 1463/2006/EK rendelettel (HL L 277., 2006.10.9., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(5) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(6) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(7) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.”

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/25

A TANÁCS 1945/2006/EK, EURATOM RENDELETE

(2006. december 11.)

a rendszeres készenléti szolgálatért pótlékokra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint azok mértékéről és feltételeiről szóló 495/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre (1), és különösen a személyzeti szabályzat 56b. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel a 495/77/ EGK, Euratom, ESZAK rendeletet (2) módosítani kell annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az európai intézményekben rendszeres készenléti szolgálat iránt felmerülő megváltozott igényekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 495/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az a tisztviselő, aki

—	kutatási és befektetési költségvetés előirányzataiból fizetett és a Közös Kutatóközpont létesítményében vagy közvetett programban áll alkalmazásban, vagy

—

műveleti költségvetés előirányzataiból fizetett és műszaki berendezéseket működtet, illetve felügyel, vagy biztonsági osztályon vagy egyéb, biztonsági feladatokat is ellátó szolgálatnál, információs és kommunikációs technológiai szolgáltatási osztályon, recepción, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)/európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) műveleteit vagy szükség- és válsághelyzet koordinációjára vonatkozó szabályokat segítő osztályon áll alkalmazásában vagy olyan szolgálatnál, ahol a tagállamoknak napi 24 órában segítség nyújtása érdekében létrehozott rendszer keretében történő feladatok végrehajtása érdekében rendszeresen szükséges az állandó rendelkezésre állás,

akit a személyzeti szabályzat 56b. cikkével összhangban rendszeresen készenléti szolgálat elvégzésére kérnek fel, pótlékra jogosult.”

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Minden év áprilisában a Bizottság egy jelentést juttat el a Tanácshoz az egyes kategóriákban az e rendeletben említett pótlékban részesülő tisztviselők és alkalmazottak számára vonatkozóan, különösen utalva azokra az esetekre, amikor a pótlék odaítélésére az 1. cikk (1) bekezdése második albekezdésének rendelkezései alapján került sor.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA

(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 31/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 8., 2005.1.12., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 66., 1977.3.12., 1. o. A legutóbb a 859/2004/EK, Euratom rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 23. o.) módosított rendelet.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/26

A BIZOTTSÁG 1946/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. december 21-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	96,6
	204	78,8
	999	87,7
0707 00 05	052	167,2
	204	61,5
	628	155,5
	999	128,1
0709 90 70	052	133,2
	204	56,3
	999	94,8
0805 10 20	052	71,2
	204	58,8
	220	53,3
	388	72,9
	999	64,1
0805 20 10	204	66,3
0805 20 10	999	66,3
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	052	65,1
	204	135,9
	624	72,2
	999	91,1
0805 50 10	052	56,4
	528	35,5
	999	46,0
0808 10 80	388	120,0
	400	88,9
	404	92,9
	512	57,4
	720	81,8
	999	88,2
0808 20 50	400	100,9
	720	51,1
	999	76,0

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/28

A BIZOTTSÁG 1947/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)	Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az Európa-megállapodások keretében az Európai Közösség, valamint Románia és Bulgária között zajló tárgyalások egyik kiemelt célja az érintett piac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek kereskedelmének liberalizálása. Az export-visszatérítéseket ezért erre a két országra vonatkozóan el kell törölni.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. Az 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25., 19. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

2006. december 22-től a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

17,79 (2)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

17,79 (2)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

17,79 (2)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

17,79 (2)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

19,34

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

19,34

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

19,34

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

minden rendeltetési hely, kivéve Albániát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Romániát, Szerbiát, Montenegrót, Koszovót, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.

(1) Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás megkötéséről szóló, 2004. december 22-i 2005/45/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2005.1.26., 17. o.) értelmében az e mellékletben rögzített összegek 2005. február 1-jétől nem alkalmazandók.

(2) Ez az összeg 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. Amennyiben az exportált nyerscukor hozama a 92 %-tól eltérő, az alkalmazandó visszatérítés összegét minden exportművelet esetében meg kell szorozni egy átváltási tényezővel, amelyet az exportált nyerscukornak a 318/2006/EK rendelet I. melléklete III. pontjának harmadik bekezdésével összhangban kiszámított hozamát 92-vel elosztva kapunk meg.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/30

A BIZOTTSÁG 1948/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre és összegek erejéig az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultság feltétele, hogy a termékek megfeleljenek a 951/2006/EK rendelet 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknek.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25, 19. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

MELLÉKLET

2006. december 22-től a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1702 40 10 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

19,34

1702 60 10 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

19,34

1702 60 95 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

1702 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

19,34

1702 90 60 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

1702 90 71 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

1702 90 99 9900

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934 (2)

2106 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

19,34

2106 90 59 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,1934

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

(2) A 3513/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.) mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre az alapösszeg nem alkalmazandó.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/32

A BIZOTTSÁG 1949/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a 958/2006/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007. gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)	A 958/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2006. december 21-i véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2006. december 21-i véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 958/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 29,338 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. Az 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25., 19. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 175., 2006.6.29., 49. o.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/33

A BIZOTTSÁG 1950/2006/EK RENDELETE

(2006. december 13.)

az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokat tartalmazó jegyzék összeállításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Állatgyógyászati készítmények csak abban az esetben hozhatók forgalomba egy tagállamban, ha az adott tagállam illetékes hatósága forgalombahozatali engedélyt adott ki, összhangban a 2001/82/EK irányelvvel vagy összhangban az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2).

(2)

Élelmiszer-termelő állatoknak – a lóféléket is beleértve – szánt állatgyógyászati készítmények csak olyan feltételek mellett engedélyezhetők, amelyek biztosítják, hogy az előállított élelmiszerek e gyógyszerek maradékanyagainak tekintetében veszélytelenek lesznek a fogyasztókra nézve, az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelettel (3) összhangban.

(3)

Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az állatgyógyászati készítmények rendelkezésre állásáról szóló bizottsági közleményben (4) szereplő okoknál fogva az elérhető, engedélyezett állatgyógyászati készítmények választéka fokozatosan csökken, különösen az élelmiszer-termelő állatok esetében.

(4)	Következésképpen a terápiák fenntartható kibővítésére irányuló intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az élelmiszer-termelő állatok, mint például a lófélék családjába tartozó állatok, egészségügyi és jólléti szükségleteinek eleget tegyenek a magas szintű fogyasztóvédelem sérelme nélkül.

(5)	A 2001/82/EK irányelvben meghatározott eltérés révén az emberi fogyasztás céljából vágásra szánt állatok kaphatnak a kezelésükhöz szükséges anyagokból (a továbbiakban: fontos anyagok), legalább hat hónapos élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával.

(6)

Az eltérés alkalmazásában a fontos anyagok listáját meg kell határozni. Csak olyan rendkívüli körülmények között sorolható be anyag a jegyzékbe, ha terápiás javallatra nem engedélyezett más elfogadható alternatív kezelés, és ha kezelés hiányában ez az állapot szükségtelen szenvedést okozna az állatnak.

(7)	Egyes betegségek vagy tenyésztéstechnikai célok többféle anyag elérhetőségét tehetik szükségessé, hogy a lófélék korára és alkalmazására vonatkozó különböző előírásoknak megfeleljenek.

(8)

Mivel a 2001/82/EK irányelv értelmében a 2377/90/EGK rendelet I., II. vagy III. mellékletében felsorolt anyagok, amelyek nem engedélyezettek a lóféléknek szánt termékekben, bizonyos körülmények között alkalmazhatók a lófélék kezelésében, ezek az anyagok nem szerepelhetnek a fontos anyagok jegyzékében. Továbbá a 2377/90/EGK rendelet IV. mellékletében felsorolt anyagok nem szerepelhetnek a jegyzékben. Következésképpen, ha egy anyag szerepel a 2377/90/EGK rendelet I–IV. mellékletében, az eleve kizárja annak fontos anyagként való használatát e rendelet alkalmazásában.

(9)

A fontos anyagokkal kezelt lófélék megfelelő felügyeletének biztosítása elengedhetetlen. Ezért a fogyasztók egészségének védelme érdekében a nyilvántartott lóféléket kísérő azonosító okmány (útlevél) létrehozásáról szóló, 1993. október 20-i 93/623/EGK bizottsági határozatban (5) és a 93/623/EGK bizottsági határozat módosításáról és a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék megjelöléséről szóló, 1999. december 22-i 2000/68/EK határozatban (6) megállapított ellenőrzési mechanizmusokat alkalmazni kell.

(10)

Biztosítani kell, hogy a fontos anyagok jegyzékének bármilyen módosítása a 726/2004/EK rendeletben létrehozott Európai Gyógyszerügynökség által végzett harmonizált tudományos értékelést követően történjen. Ezen túlmenően azoknak a tagállamoknak és állatorvosi szakmai társulásoknak, amelyek e jegyzék módosítását kérték, vonatkozó tudományos adatokkal megfelelően alá kell támasztaniuk kérésüket.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A lófélék kezelése szempontjából fontos anyagok (a továbbiakban: fontos anyagok) jegyzéke a 2001/82/EK irányelv 11. cikkétől eltérően alkalmazva e rendelet mellékletében szerepel.

2. cikk

A mellékletben meghatározott olyan konkrét betegségek, szükséges kezelések vagy tenyésztechnikai célok esetében lehet fontos anyagokat alkalmazni, amikor a lófélék számára engedélyezett vagy a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében említett állatgyógyászati készítmények nem nyújtanának hasonlóan kielégítő eredményt az állat sikeres kezelése tekintetében, vagy ezen anyagok hiánya szükségtelen szenvedést okozna az állatnak, illetve nem biztosítaná az állatok kezelését végzők biztonságát.

Az első bekezdés alkalmazásában a mellékletben felsorolt alternatívákat kell figyelembe venni.

3. cikk

(1) A fontos anyagokat csak a 2001/82/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésével összhangban lehet alkalmazni.

(2) A fontos anyagokkal történt kezelés részleteit a 93/623/EGK és a 2000/68/EK határozatban előírt, lóféléket kísérő azonosító okmány IX. szakaszában meghatározott utasításoknak megfelelően rögzíteni kell.

4. cikk

Bármely olyan anyag, amely a 2377/90/EGK rendelet I–IV. mellékletében szereplő jegyzékek egyikében szerepel vagy amelynek lóféléknél való alkalmazását a közösségi jogszabályok tiltják, e rendelet alkalmazásában fontos anyagként többé nem használható.

5. cikk

(1) Az Európai Gyógyszerügynökség biztosítja, hogy a Bizottság kérésére az állatgyógyászati készítmények értékelőbizottsága elvégzi a mellékletben szereplő jegyzék bármely tervezett módosításának tudományos értékelését.

Az Európai Gyógyszerügynökség az ilyen kérés kézhezvételétől számított 210 napon belül véleményt küld a Bizottságnak a módosítás tudományos alkalmasságára vonatkozóan.

Amennyiben szükséges, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatallal is konzultálni kell.

(2) Amennyiben a tagállamok vagy állatorvosi szakmai társulások a mellékletben szereplő jegyzék módosítását kérik a Bizottságtól, kérésüket a vonatkozó tudományos adatokkal megfelelően alá kell támasztaniuk.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 13-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(3) HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb az 1451/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 271., 2006.9.30., 37. o.) módosított rendelet.

(4) COM(2000) 806 végleges, 2000.12.5.

(5) HL L 298., 1993.12.3., 45. o.

(6) HL L 23., 2000.1.28., 72. o.

MELLÉKLET

A lófélék kezelése szempontjából fontos anyagok jegyzéke

Az alábbi jegyzékben szereplő valamennyi anyag élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 6 hónap.

Indikáció

Hatóanyag

Indokolás és használati útmutatás

Érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók és az érzéstelenítéssel összefüggésben használt anyagok

—	Nyugtatás és premedikáció (és ellentétes hatás)

Acepromazin

Cél: általános érzéstelenítést megelőző premedikáció, enyhe nyugtatás.

Alternatívák meghatározása: detomidin, romifidin, xylazin, diazepam, midazolam.

Konkrét előnyei: az acepromazin bizonyítottan csökkenti az érzéstelenítés következtében beálló halál kockázatát. Az alfa-2-agonista nyugtatók (detomidin, romifidin és xylazin) vagy a benzodiazepinek (diazepam, midazolam) nem tudják a limbikus rendszerre gyakorolt hatásmechanizmust és a nyugtatás egyedi jellegét előidézni.

Atipamezol

Cél: az α-2-adrenoceptor-gátlót az α-2-agonisták visszafordítására használják.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: túlérzékeny egyed és túladagolás esetén az egyetlen lehetséges kezelés. Sürgősségi ellátás. Különösen légzési elégtelenség esetén használják.

Diazepam

Cél: premedikáció és az érzéstelenítés/altatás megindítása. Enyhe (benzodiazepin) nyugtató minimális kardiovaszkuláris és légzési mellékhatásokkal. Görcsoldó, rohamok kezeléséhez elengedhetetlen.

Alternatívák meghatározása: acepromazin, detomidin, romfidin, xylazin, midazolam, primidon, fenitoin.

Konkrét előnyei: a modern gyógyászati normák szerint az érzéstelenítési indukció protokoll lényeges alkotóeleme, a lovak terén jelentős tapasztalat áll rendelkezésre ennek kapcsán. Ketaminnal együtt alkalmazva az érzéstelenítés megindítására olyan lényeges elernyedést eredményez, amely sima indukciót és intubálást tesz lehetővé. Hatásmechanizmus (a GABA receptornál hat) és szív- és légzőszervi elégtelenség nélküli egyedi nyugtatás nem érhető el az α-2-agonista nyugtatókkal (detomidin, romfidin és xylazin) vagy acepromazinnal.

Midazolam

Alternatívák meghatározása: acepromazin, detomidin, romfidin, xylazin, diazepam, primidon, fenitoin.

Konkrét előnyei: hasonló a diazepamhoz, de vízben oldódó, így intravénás alkalmazásra megfelel, és érzéstelenítőkkel kombinált intravénás infúzióknál szükséges. A diazepamnál rövidebb hatású. Csikók esetében a diazepamnál hatásosabb.

Görcsoldó, rohamok kezelésére, különösen tetanuszos lovak esetén – vízben oldódó jellegénél fogva – többnapos használat esetén jobb, mint a diazepam.

Ketaminnal együtt alkalmazva az érzéstelenítés beindítására olyan lényeges elernyedést eredményez, amely sima indukciót és intubálást tesz lehetővé.

Hatásmechanizmus (a GABA receptornál hat) és szív- és légzőszervi elégtelenség nélküli egyedi nyugtatás nem érhető el az α-2-agonista nyugtatókkal (detomidin, romfidin és xylazin) vagy acepromazinnal.

Naloxon

Cél: ópiátellenszer, sürgősségi ellátás.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Propofol

Cél: intravénás érzéstelenítő. Érzéstelenítés megindítása csikóknál.

Alternatívák meghatározása: inhalációs érzéstelenítő, mint például a sevofluran vagy az isofluran.

Konkrét előnyei: gyorsan kiürülő, beadható érzéstelenítő. A legfrissebb eredmények jelentős javulást mutatnak a kardiovaszkuláris stabilitás és az inhalációs érzéstelenítést követő felébredés tekintetében.

Sarmazenil

Cél: benzodiazepin-antagonista.

Alternatívák meghatározása: flumazenil.

Konkrét előnyei: a teljes intravénás érzéstelenítés alatti infúziót követő benzodiazepin-nyugtatásból való teljes feltisztulás. A fontos anyagok más potenciális jelöltjeihez képest a legszélesebb körű klinikai tapasztalat a sarmazenillel kapcsolatban áll rendelkezésre.

Tiletamin

Cél: a ketaminhoz hasonló lebomló érzéstelenítő, különösen terepen végzett érzéstelenítésnél használatos. Zolepammal kombinálva használják.

Alternatívák meghatározása: ketamin.

Konkrét előnyei: zolepammal kombinált alkalmazása olyan esetekben szükséges, amikor nincs mód az inhalációs érzéstelenítésre, mint például a terepen végzett érzéstelenítés során. A kombináció olyankor is szükséges, ha a ketaminnal történt érzéstelenítés túl rövid ideig tart. Tipikus alkalmazások: herélés, laringotómia, csonthártyaleválás, ciszta vagy csomó kimetszése, pofacsonttörés helyreállítása, csont rögzítése és köldöksérvműtét.

Zolazepam

Cél: a ketaminhoz hasonló lebomló érzéstelenítő, különösen terepen végzett érzéstelenítésnél használatos. Tiletaminnal kombinálva használják.

Alternatívák meghatározása: ketamin.

Konkrét előnyei: benzodiazepin-nyugtató, amely hosszabban hat, mint a diazepam vagy a midazolam. Tiletaminnal kombinált alkalmazása olyan esetekben szükséges, amikor nincs mód az inhalációs érzéstelenítésre, mint például a terepen végzett érzéstelenítés során. A kombináció olyankor szükséges, ha a ketaminnal történt érzéstelenítés túl rövid ideig tart. Tipikus alkalmazások: herélés, laringotómia, csonthártyaleválás, ciszta vagy csomó kimetszése, pofacsonttörés helyreállítása, csont rögzítése és köldöksérvműtét.

—	Vérnyomáscsökkenésnél vagy légzési rásegítés érzéstelenítés alatt

Dobutamin

Cél: vérnyomásesés kezelésére érzéstelenítés alatt.

Alternatívák meghatározása: dopamin.

Konkrét előnyei: pozitív inotróp terápia, valószínűleg gyakrabban használják, mint a dopamint, de eltérnek a vélemények. A lovaknál érzéstelenítés alatt gyakran alakul ki vérnyomáscsökkenés, és a normális vérnyomás fenntartása bizonyítottan csökkenti a súlyos posztoperatív rabdomiolízis előfordulását. A dobutamin elengedhetetlen a lovak kiszámíthatatlan érzéstelenítésekor.

Dopamin

Cél: vérnyomásesés kezelésére érzéstelenítés alatt.

Alternatívák meghatározása: dobutamin.

Konkrét előnyei: dopamin szükséges azoknál a lovaknál, amelyek a dobutaminra nem reagálnak. Csikóknál inkább dopamint alkalmaznak, mint dobutamint. Olyan műtét közbeni bradidiszritmiák kezeléséhez szükséges, amelyek rezisztensek az atropinra.

Efedrin

Cél: vérnyomásesés kezelésére érzéstelenítés alatt.

Alternatívák meghatározása: dopamin, dobutamin.

Konkrét előnyei: olyan esetekben szükséges, amikor a dopamin és a dobutamin hatástalannak bizonyul. Egyedi szimpatomimetikus ágens, amely szerkezetileg hasonló az adrenalinhoz. Lovaknál lehetetlen a katekolamin-hatást a test egyedi receptorain használni anélkül, hogy néhány katekolamin használatához ne folyamodnánk, mivel mindegyik különböző receptorprofilnál aktív. Ezért használják az efedrint – amely az idegvégződéseknél noradrenalin felszabadulását idézi elő, ezzel növelve a szívizom-összehúzódást és csillapítva a vérnyomáscsökkenést – olyan esetekben, amikor a dobutamin és a dopamin hatástalan. Az efedrin hatása percektől akár órákig eltart, és egyetlen intravénás alkalmazás után is hatékony, míg a dobutamin és a dopamin csak néhány másodpercig vagy percig tart, és infúzióban kell beadni.

Glikopirrolát

Cél: lassú szívverés megelőzésére. Hányáscsillapító. A hányáscsillapítók olyan paraszimpatikus hatások megelőzésére szolgálnak, mint a lassú szívverés (bradikardia), és szokásos elemei a szemészeti és felsőlégúti műtéteknek.

Alternatívák meghatározása: atropin.

Konkrét előnyei: a glikopirrolátnak korlátozott központi hatása van, az éber lovaknál (érzéstelenítés előtt és után) megfelelőbb, mint az atropin.

Noradrenalin (norepinefrin)

Cél: kardiovaszkuláris összeomlás. Infúzió a csikóknál előforduló kardiovaszkuláris összeomlás kezelésére.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: az állat katekolamin-receptor-profilja pontosan reagál a különböző területeken ható gyógyszerekre. Ezért a kívánt hatás eléréséhez egy sor katekolamint használnak, amelyek többnyire kizárólag különböző típusú adrenergikus receptorra hatnak. A noradrenalin elsősorban a vasokonstrikció artériák alfa-1 receptoraira hat, ezzel növelve a vérnyomást és fenntartva a központi keringést. Csikóknál általában a noradrenalin az egyetlen katekolamin, amellyel a vérnyomásesés hatékonyan kezelhető.

—	Fájdalomcsillapítás

Buprenorfin

Cél: fájdalomcsillapító, nyugtatókkal használva a kezelhetetlenség ellen.

Alternatívák meghatározása: butorfanol, fentanil, morfium és petidin.

Konkrét előnyei: részleges μ-agonista ópiát fájdalomcsillapító. A μ-receptor aktiválódása jobb fájdalomcsillapítást eredményez, mint a butorfanolféle κ-agonista opiátok. Hosszú hatású fájdalomcsillapító. A részleges agonista jelleg miatt korlátozottan addiktív, és kisebb légzési elégtelenséget okoz. A hosszú és rövid hatású ópiátoknak eltérő indikációi vannak, ezért van szükség több alternatívára.

Fentanil

Cél: fájdalomcsillapítás.

Alternatívák meghatározása: butorfanol, buprenorfin, morfium és petidin.

Konkrét előnyei: μ-agonista ópiát, a μ-receptor aktiválódása jobb fájdalomcsillapítást eredményez, mint a butorfanolféle κ-agonista ópiátok. A gyors anyagcsere és kiürülés miatt nagyon rövid hatású. A fentanil a lovaknál használatos egyetlen olyan ópiát, amely megfelel infúzió és bőrtapasz alkalmazására. Rendkívül hatékony a fájdalomcsillapításban.

Morfium

Cél: fájdalomcsillapítás.

Alternatívák meghatározása: butorfanol, buprenorfin, petidin és fentanil.

Konkrét előnyei: teljes μ-agonista ópiát fájdalomcsillapító. A legjobb fájdalomcsillapítást a μ-receptor aktiválódása eredményezi. Nyugtatókkal a kezelhetetlenség ellen, epidurális fájdalomcsillapításra használják. Közepesen hosszú ideig ható fájdalomcsillapító. Epidurális alkalmazásra a morfium a legjobb μ-ópiát, mert annak a legjobb az eloszlása. Hosszan tartó fájdalomcsillapítást nyújt, kevés szisztémás hatása van ezen az úton. A modern állatorvos-tudományban széles körben alkalmazzák ezt az eljárást a súlyos perioperatív és krónikus fájdalom kezelésére.

Petidin

Cél: fájdalomcsillapítás.

Alternatívák meghatározása: butorfanol, buprenorfin, morfium és fentanil.

Konkrét előnyei: olyan μ-agonista ópiát fájdalomcsillapító, amely tízszer gyengébb a morfiumnál. Rövid hatású ópiát, amely a lovaknál előforduló görcsös kólika kezelésénél hatékonynak bizonyult. Az egyetlen görcsoldó ópiát. Több nyugtató hatás és kevesebb nyugtalanság, mint a lovaknál használt más ópiátok esetén.

—	Izomlazítók és kapcsolódó anyagok

Atrakurium

Cél: érzéstelenítés alatti izomlazítás.

Alternatívák meghatározása: guaifenezin.

Konkrét előnyei: nem depolarizáló neuromuszkuláris blokk. A neuromuszkuláris blokkokat különösen a szem- és hasműtéteknél alkalmazzák. A fölébresztéshez edrofonium szükséges. A legtöbb klinikai adat az atrakuriummal és az edrofoniummal kapcsolatban áll rendelkezésre.

Edrofonium

Cél: az atrakuriumos izomlazítás visszafordítása.

Alternatívák meghatározása: más kolineszteráz inhibitorok.

Konkrét előnyei: kolinészteráz inhibitor, a neuromuszkuláris blokk visszafordításához szükséges. A lovaknál alkalmazott kolinészteráz inhibitorok közül az edrofoniumnak van a legkevesebb mellékhatása.

Guaifenezin

Cél: érzéstelenítés alatti izomlazítás.

Alternatívák meghatározása: atrakurium.

Konkrét előnyei: fontos alternatívája az α-2/ketamin adagolásnak olyan esetekben, amikor az α-2-ágens és a ketamin ellenjavallt, például olyan lovak esetében, amelyek nem reagálnak ezekre a hatóanyagokra, vagy olyan esetben, amikor egy korábbi alkalmazás kedvezőtlen hatással volt a lóra. Elengedhetetlen ketaminnal és α-2-ágenssel kombinálva olyan, rendkívül biztonságos, terepen végzett érzéstelenítés esetén, amelynek hatékony, intravénás technikájú alternatívája még nincs kifejlesztve.

—	Inhalációs érzéstelenítés

Sevofluran

Cél: inhalációs érzéstelenítés végtagtörésben és egyéb ortopéd sérülésben szenvedő lovak számára, valamint csikóknál alkalmazott maszkos altatás esetén.

Alternatívák meghatározása: isofluran, halotán, enfluran.

Konkrét előnyei: a sevofluran illékony érzéstelenítő, enyhe metabolizmussal és gyors kiürüléssel. Jóllehet az isoflurannak van MRL-értéke az EU-ban, mégsem alkalmas minden esetben, ha lovak érzéstelenítéséről van szó, mivel az ébredési stádiumra jellemző nyugtalanság miatt a ló akár a lábát is törheti. Olyan műtétek esetén szükséges a sevofluran használata, amikor elengedhetetlen a nyugodt ébredési stádium, mert bizonyítottan nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ébredést eredményez a lovaknál. Ezért részesítik előnyben az isoflurannal szemben a lovak végtagtörése vagy más ortopéd sérülése esetén. A sevofluran szükséges továbbá a csikók maszkos érzéstelenítésekor, mivel egyáltalán nem irritatív, szemben az isoflurannal, amely irritatív, és köhögést, valamint légzéskimaradást okoz.

—	Helyi érzéstelenítők

Bupivakain

Cél: helyi érzéstelenítés.

Alternatívák meghatározása: lidokain.

Konkrét előnyei: hosszú hatású helyi érzéstelenítő. A perioperatív fájdalomcsillapításnál és az olyan krónikus, súlyos fájdalomnál, mint a lesántulás, hosszan tartó hatásra van szükség. A bupivakain hosszabban ható helyi fájdalomcsillapító, mint az általánosan alkalmazott lidokain. A lidokain magában körülbelül egyórányi helyi érzéstelenítést nyújt. Adrenalin hozzáadásával kétórányira kitolható a hatás, de fennáll a helyi vérellátás elzárásának veszélye, és ezért számos állapot esetén ez a kombináció nem megfelelő. A bupivakain 4–6 órányi helyi érzéstelenítést biztosít, ezért sokkal alkalmasabb a posztoperatív fájdalomcsillapításra és a lesántulás kezelésére, mert gyakran egyetlen injekció is elég, és ez állatjólléti szempontból lényeges, szemben az óránként ismételt lidokaininjekciókkal. A rövidebb ideig ható helyi érzéstelenítők a fent említett okoknál fogva nem felelnek meg, mivel gyakori ismételt injekciók szükségesek, a kedvezőtlen reakciók előfordulásának kockázatával, és állatjólléti okok miatt sem elfogadhatóak.

Oxibuprokain

Cél: szemre alkalmazott helyi érzéstelenítő.

Alternatívák meghatározása: más, szemre alkalmazott helyi érzéstelenítők, mint például az ametokain, proximetakain.

Konkrét előnyei: a fontos anyagok más potenciális jelöltjeihez képest a legszélesebb körű klinikai tapasztalat az oxibuprokainnal kapcsolatban áll rendelkezésre.

Prilokain

Cél: intravénás katéterezés előtti helyi érzéstelenítés.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: egyedi készítmények (helyi érzéstelenítők eutektikus keveréke) bőrön való helyi alkalmazásánál, amikor 40 perc alatt intradermálisan szívódik fel. Intravénás katéterezés megkönnyítésére használják, különösen csikóknál.

Kardiovaszkuláris gyógyszerek

Digoxin

Cél: szívelégtelenség kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: a digoxin az egyetlen, amellyel a kinidinkezelés mellékhatásai kezelhetők.

Kinidinszulfát és kinidinglukonát

Cél: szívritmuszavar kezelésére.

Alternatívák meghatározása: procainamid, propanolol.

Konkrét előnyei: ritmuszavarok ellen. Használata ritka, de fontos terápiás választás, mert a különféle aritmiatípusokra különböző hatásmechanizmus szükséges. A pitvari fibrilláció kezelésére.

Prokainamid

Cél: szívritmuszavar kezelésére.

Alternatívák meghatározása: kinidinszulfát és kinidinglukonát, propanolol.

Konkrét előnyei: ritmuszavarok ellen. Használata ritka, de fontos terápiás választás, mert a különféle aritmiatípusokra különböző hatásmechanizmus szükséges.

Propanolol

Cél: szívritmuszavar kezelésére.

Alternatívák meghatározása: kinidinszulfát és kinidinglukonát, prokainamid.

Konkrét előnyei: magas vérnyomás elleni szer, amelyet azért is használnak, mert valamelyest az aritmia ellen hat. Használata ritka, de fontos terápiás választás. Az aritmiák különféle patofiziológiái miatt rendkívül fontos, hogy a konkrét állapot kezelése érdekében számos, különféleképpen ható gyógyszer álljon rendelkezésre. E gyógyszerek használata általában egyetlen kezelésből áll, amely a normális ritmus visszaállítását jelenti, és amelyet csak ritkán kell megismételni.

Görcsök

Fenitoin

Cél: görcsoldó terápia csikóknál. Rabdomiolízis kezelése. Ínpók kezelése.

Alternatívák meghatározása: diazepam, primidon, dantrolen-nátrium (rabdomiolízisre).

Konkrét előnyei: létfontosságú görcsoldó csikóknál. A fenitoint általában akkor használják a rohamok féken tartására, ha a primidon/fenobarbital nem hatásos a rohamok kezelésére. A fenitoin kalciumcsatorna-gátló anyag, és hasznos a rabdomiolízis visszatérő formáinak kezelésénél.

Primidon

Cél: görcsoldó terápia csikóknál.

Alternatívák meghatározása: diazepam, fenitoin.

Konkrét előnyei: a primidont a diazepamterápiát követően vagy alternatívaként javasolják.

Gyomor-bélcsatornára ható anyagok

Betanekol

Cél: bélelzáródás, gasztroduodenális szűkület kezelése csikóknál, visszatérő kisebb vastagbél-elzáródások kezelése felnőtt lovaknál.

Alternatívák meghatározása: neostigmin, metoklopramid, ciszaprid, eritromicin és más prokinetikus anyagok.

Konkrét előnyei: a betanekol muszkarin-kolinergikus agonista, amely a gyomor-bél simaizmain lévő acetilkolin-receptorokat stimulálja, összehúzódásukat okozva. Bizonyítottan növeli a gyomor és vakbél ürítésének ütemét. Mind a betanekol, mind a metoklopramid bizonyítottan jótékonyan hatnak a posztoperatív bélelzáródás kezelésénél.

Nátrium-dioktil-szulfoszukcinát

Cél: elzáródások kezelése.

Alternatívák meghatározása: ásványolaj.

Konkrét előnyei: az ásványolajhoz képest a belek tartalmának jobb puhulását eredményezi, mivel lehetővé teszi, hogy az elzárt bélsárba bejusson a víz.

Metoklopramid

Cél: posztoperatív bélelzáródás kezelése.

Alternatívák meghatározása: betanekol, neostigmin, ciszaprid, eritromicin és más prokinetikus anyagok.

Konkrét előnyei: a metoklopramid olyan helyettes benzamid, amelynek több hatásmechanizmusa van: 1. dopaminreceptor-gátló; 2. növeli az acetilkolin felszabadulását a belső kolinergikus neuronokból; és 3. az adrenergikus hatást blokkolja. Hatékony a posztoperatív gyomor-bél koordináció helyreállításában, és csökkenti a gasztrikus reflux összmennyiségét, gyakoriságát és időtartamát. A metaklopramid prokinetikus szer, amely inkább a gyomor-bél traktus középső részében hat. Mind a betanekol, mind a metoklopramid bizonyítottan jótékonyan hatnak a posztoperatív bélelzáródás kezelésénél.

Propantelin-bromid

Cél: antiperisztaltika.

Alternatívák meghatározása: atropin, lidokain hígítva, végbélen át beöntésként alkalmazva.

Konkrét előnyei: a propantelin-bromid szintetikus kvaterner ammónium-antikolinerg, amely gátolja a gyomor-bél mobilitást és görcsöt, és csökkenti a gyomorsavtermelést. Gátolja továbbá az acetilkolin hatását a paraszimpatikus idegrendszer posztganglionos idegvégződéseinél. Hatása az atropinéhoz hasonló, bár tovább tart (6 óra). A propantelin-bromid fontos választás a perisztaltika csökkentéséhez, annak érdekében, hogy a végbél kitapintása során elkerüljük a végbél szakadását, vagy esetleges végbélszakadás kezelésénél, ahol problémás lehet a lidokainos beöntés hatékony alkalmazása.

Rabdomiolízis

Dantrolen-nátrium

Cél: rabdomiolízis kezelése. Rosszindulatú testkihűlés kezelésére érzéstelenítés alatt.

Alternatívák meghatározása: fenitoin.

Konkrét előnyei: a dantrolen izomlazító hatást fejt ki azáltal, hogy közvetlenül az izomra hat, gátolja a kalcium felszabadulását a szarkoplazmás retikulumból, így szétválasztja az ingerlés-összehúzódás kapcsolatot. Mind a fenitoin, mind a dantrolen-nátrium hasznosnak bizonyult a rabdomiolízis visszatérő formáinak kezelésében.

Antimikrobiális készítmények

—	Klebsiella spp.-fertőzések

Ticarcillin

Cél: Klebsiella spp.-fertőzések kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Cél: Klebsiella spp.-fertőzések kezelése.

—	Rhodococcus equi-fertőzések

Azithromicin

Cél: Rhodococcus equi-fertőzések kezelése.

Alternatívák meghatározása: eritromicin.

Konkrét előnyei: alapvető kezelés rifampicinnel kombinálva, a csikók jobban tolerálják, mint az eritromicint.

Rifampicin

Cél: Rhodococcus equi-fertőzések kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: a Rhodococcus equi-fertőzés kezelése az eritromicinnel vagy azitromicinnel kombinálva. Választott kezelés.

—	Szeptikus ízületi gyulladás

Amikacin

Cél: szeptikus ízületi gyulladás kezelése.

Alternatívák meghatározása: gentamicin vagy más aminoglikozidok.

Konkrét előnyei: a csikók jobban tolerálják, mint a gentamicint vagy más aminoglikozidot.

Légzésre ható gyógyszerek

Ambroxol

Cél: felületaktív anyag stimulálása koraszülött csikóknál.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Ipratropium-bromid

Cél: hörgők tágítása.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: hányáscsillapító hatás. Szükséges terápiás választás, egyes esetekben hatékonyabb a β-agonistáknál.

Oximetazolin

Cél: orrödéma kezelése.

Alternatívák meghatározása: fenilefrin.

Konkrét előnyei: α-adrenoceptor agonista erős érösszehúzó tulajdonsággal, amelynek használatát előnyben részesítik a fenilefrinnel szemben, mivel hatása tovább tart.

Protozoaellenes szerek

Izometamidium

Cél: a lovaknál előforduló, protozoás eredetű agy-gerincvelő gyulladás kezelése.

Alternatívák meghatározása: pirimetamin.

Konkrét előnyei: a fertőzés időnként nehezen kezelhető pirimetaminnal, ezért szükséges alternatív gyógyszer.

Pirimetamin

Cél: a lovaknál előforduló, protozoás eredetű agy-gerincvelő gyulladás kezelése.

Alternatívák meghatározása: izometamidium.

Konkrét előnyei: legalább 75 %-os eredményesség, ha szulfadiazin-szulfonamiddal kombinálva alkalmazzák.

Szemészeti gyógyszerek

—	Szemfekély

Aciklovir

Cél: szemfekély kezelésére (vírusellenes gyógyszer). Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: idoxuridin.

Konkrét előnyei: az aciklovir és az idoxuridin hasonlóan hatékonynak bizonyultak a fekélyes herpeszkeratitisz kezelésénél.

Idoxuridin

Cél: szemfekély kezelésére (vírusellenes gyógyszer). Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: aciklovir.

Konkrét előnyei: az aciklovir és az idoxuridin hasonlóan hatékonynak bizonyultak a fekélyes herpesz keratitisz kezelésénél.

—

Glaukóma

Fenilefrin

Cél: glaukóma, erős könnyezés, orrödéma és a lép beszorulásának kezelésére.

Alternatívák meghatározása: glaukómára tropikamid, egyébként nincs.

Konkrét előnyei: a fenilefrin és a tropikamid hasonlóan hatékonynak bizonyultak a glaukóma kezelésénél.

Tropikamid

Cél: glaukóma kezelésére. Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: fenilefrin.

Konkrét előnyei: a fenilefrin és a tropikamid hasonlóan hatékonynak bizonyultak a glaukóma kezelésénél.

Dorzolamid

Cél: glaukóma kezelésére. Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: latanoproszt, timolol-maleát.

Konkrét előnyei: konkrét hatásmechanizmusa miatt karbonanhidráz-inhibitorként. Fontos terápiás választás.

Latanoproszt

Cél: glaukóma kezelésére. Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: dorzolamid, timolol-maleát.

Konkrét előnyei: konkrét hatásmechanizmusa miatt prosztaglandin F2α-analógként. Fontos terápiás választás.

Timolol-maleát

Cél: glaukóma kezelésére. Helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: dorzolamid, latanoproszt.

Konkrét előnyei: konkrét hatásmechanizmusa miatt mint nem szelektív béta-adrenerg receptorblokk, érösszehúzó hatású, aminek következtében csökken a vízháztartás. Fontos terápiás választás.

Ciklosporin A

Cél: immunszuppresszív, a szem autoimmun betegségeinek kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Ketorolak

Cél: a szemfájdalom és -gyulladás kezelésére, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, szemcsepp, helyi használatra.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: a fontos anyagok más potenciális jelöltjeihez képest a legszélesebb körű klinikai tapasztalat a ketorolakkal kapcsolatban áll rendelkezésre.

Ofloxacin

Cél: olyan szemfertőzések kezelésére, amelyek ellenállnak az általánosan használt szemészeti antibiotikus kezeléseknek.

Alternatívák meghatározása: ciprofloxacin, cefamandol, általánosan használt szemészeti antibiotikus készítmények.

Konkrét előnyei: a fontos anyagok más potenciális jelöltjeihez képest a legszélesebb körű klinikai tapasztalat az ofloxacinnal kapcsolatban áll rendelkezésre. Az általánosan alkalmazott szemészeti antibiotikus kezelésekhez képest az ofloxacint csak egyedi esetekben, tartalék antibiotikumként szabad használni.

Fluoreszcein

Cél: a szaruhártya-fekélyesedés diagnosztizálásának eszköze, helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: bengálvörös.

Konkrét előnyei: a bengálvörösnek valamelyest vírusellenes hatása van, míg a fluoreszceinnek nincs jelentős hatása a vírusreplikációra. Ezért a bengálvörös vírustenyésztést megelőző diagnosztikai alkalmazása eleve kizárhatja a pozitív eredményt. Ennélfogva, ha vírustenyésztés elvégzését tervezik, a fluoreszcein legyen a diagnosztizálás választott eszköze.

Bengálvörös

Cél: a korai szaruhártya-károsodás diagnosztizálásához, helyi alkalmazásra.

Alternatívák meghatározása: fluoreszcein.

Konkrét előnyei: a bengálvörös a legjobb diagnosztikai eszköz a nagyon korai korneális károsodás felismerésére.

Hidroxipropil-metilcellulóz

Cél: szaruhártya védelme, helyi alkalmazás.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Magas vérzsírsavszint (hiperlipémia)

Inzulin

Cél: magas vérzsírsavszint kezelésére, glükózterápiával kombinálva, az anyagcserével kapcsolatos rendellenességek diagnosztizálásához.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Gombás fertőzések

Griseofulvin

Cél: rendszeres gombaölő használatra. Ótvar kezelésére.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: szájon át adagolva a griseofulvin jól hat a Trichophytonra, a Microsporumra és az Epidermophytonra.

Ketokonazol

Cél: rendszeres gombaölő használatra. Gombás eredetű tüdőgyulladás és a torokban lévő gombafertőzés kezelésére.

Alternatívák meghatározása: egyéb azolok, mint például itrakonazol.

Konkrét előnyei: a fontos anyagok más potenciális jelöltjeihez képest a legszélesebb körű klinikai tapasztalat a ketokonazollal kapcsolatban áll rendelkezésre.

Mikonazol

Cél: a szem gombás fertőzéseinek kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: helyi alkalmazása az érintett szemen, szélesebb körű antifungális hatása van és/vagy kisebb irritációt okoz, mint más antifungális hatóanyag.

Nisztatin

Cél: a szem és a genitáliák gombás fertőzéseinek kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: a gombás fertőzések elleni konkrét hatás.

Vegyes

Kondroitin-szulfát

Cél: porc gyógyulása. Porcvédelem. Ízületi gyulladás kezelése.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: a klinikai javulás valószínűleg a gyulladáscsökkentő hatásnak köszönhető, többek között a PGE2-szintézis és a citokinfelszabadulás gátlásának.

Domperidon

Cél: tejelválasztás hiánya kancáknál.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: dopamingátló és növeli a prolaktintermelést.

Az oxitocin nem megfelelő alternatíva, mert nem a tejtermelést növeli, ami a domperidonterápia célja, hanem a tejleadó reflexet indítja be. Ezenkívül az oxitocin hastáji fájdalmat okoz, ha nagy dózisban használják.

Hidroxietil-keményítő

Cél: kolloid térfogat-helyettesítés.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: praktikus és könnyen hozzáférhető alternatívája a vérnek vagy plazmának.

Imipramin

Cél: farmakológiailag előidézett ejakuláció olyan csődöröknél, amelyek ejakulációs diszfunkcióban szenvednek.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Tirotropin-felszabadító hormon

Cél: a pajzsmirigy és a hipofízis rendellenességeinek megerősítésére használt diagnosztika.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Bárium-szulfát

Cél: radiográf kontrasztanyag, amelyet nyelőcső- és gasztrointesztinális kontrasztvizsgálatoknál alkalmaznak.

Alternatívák meghatározása: nincsenek.

Konkrét előnyei: nincs rendelkezésre álló alternatíva.

Iohexol

Cél: radiográf kontrasztanyag, amelyet az alsó húgyúti rendszer, az artográfia, a mielográfia, a sino- vagy fisztulográfia és a könnycsatorna-cisztográfia vizsgálatánál használnak.

Alternatívák meghatározása: iopamidol.

Konkrét előnyei: nem ionos alacsony ozmolalitású kontrasztanyag. Az iohexol és az iopamidol egyaránt elfogadható.

Iopamidol

Cél: radiográf kontrasztanyag, amelyet az alsó húgyúti rendszer, az artográfia, a mielográfia, a sino- vagy fisztulográfia és a könnycsatorna-cisztográfia vizsgálatánál használnak.

Alternatívák meghatározása: iohexol.

Konkrét előnyei: nem ionos alacsony ozmolalitású kontrasztanyag. Az iohexol és az iopamidol egyaránt elfogadható.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/46

A BIZOTTSÁG 1951/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályokkal kapcsolatos 753/2002/EK rendeletnek a fából készült tárolóedényben kezelt borok kiszerelése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke (1) bekezdésére és 53. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet (2) 22. cikkének (3) bekezdése meghatározza a termék előállításának módszerére vonatkozó jelölések használatához kapcsolódó feltételeket a tölgyfából készült tárolóedények borkészítés során történő alkalmazása tekintetében.

(2)	A szóban forgó rendelkezés a 753/2002/EK rendelet X. mellékletében említett egyes kifejezések használatát a kizárólag tölgyfából készült tárolóedényben erjesztett vagy érlelt borokra korlátozza.

(3)

Noha igaz, hogy a tölgyfa a hordókészítés szokásos és hagyományos alapanyaga, egyes tagállamokban más fafajokat – pédául kőrisfát vagy gesztenyefát – is alkalmaznak e célra. Ezért indokolt lehetővé tenni a 753/2002/EK rendelet X. mellékletében szereplő kifejezéseknek a tölgyfán kívüli egyéb fafajokra történő alkalmazását, feltéve hogy a szóban forgó jelölés helytálló és nem megtévesztő. A termelők közötti verseny bármiféle torzulásának elkerülése érdekében megfelelő szabályokat kell megállapítani a címkézésre vonatkozóan.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 753/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 22. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A fából készült tárolóedényben erjesztett vagy érlelt borok megjelölésére kizárólag a X. mellékletben szereplő kifejezések használhatóak. Az ilyen borok tekintetében azonban a tagállamok egyéb, a X. mellékletben felsoroltakkal egyenértékű jelöléseket is meghatározhatnak; az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen e jelölésekre is alkalmazni kell.

Az első albekezdésben említett jelölések valamelyikét abban az esetben lehet használni, ha a bort fából készült tárolóedényben, a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően érlelték, még akkor is, ha az érlelést később más típusú tárolóedényben folytatták. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján meghozott intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett kifejezések nem használhatóak tölgyfadarabok felhasználásával készült bor megjelölésére, még abban az esetben sem, ha a tölgyfadarabok használata fából készült tárolóedény(ek) alkalmazásával párosult.”

2.	A X. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2165/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 118., 2002.5.4., 1. o. A legutóbb az 1507/2006/EK rendelettel (HL L 280., 2006.10.12., 9. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

„X. MELLÉKLET

A 22. cikk (3) bekezdése alapján a borok címkéin feltüntethető kifejezések

»barrique-ban erjesztett«	»barrique-ban érlelt«	»barrique-ban érlelt«
»[az adott fafaj megnevezése] fából készült hordóban erjesztett«	»[az adott fafaj megnevezése] fából készült hordóban érlelt«	»[az adott fafaj megnevezése] fából készült hordóban érlelt«
»hordóban erjesztett«	»hordóban érlelt«	»hordóban érlelt« ”

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/49

A BIZOTTSÁG 1952/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)	Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkében vagy az 1785/2003/EK rendelet 1. cikkében felsorolt és az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében, illetőleg az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel (HL L 321., 2006.11.21., 8. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 275., 1987.9.29., 36. o.

(5) HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb az 1584/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 11. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékek esetén 2006. december 22-től alkalmazandó visszatérítési ráták (1)

(EUR/100 kg)
KN-kód	A termék megnevezése (2)	Az alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési ráta
KN-kód	A termék megnevezése (2)	A visszatérítés előzetes rögzítése esetén	Egyéb
1001 10 00	Durumbúza:
	– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
1001 90 99	Közönséges búza és a kétszeres:
	– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén	—	—
	– egyéb esetekben
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
1002 00 00	Rozs	—	—
1003 00 90	Árpa:
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
1004 00 00	Zab	—	—
1005 90 00	Kukorica (csemegekukorica) a következő formában felhasználva
	– keményítő:
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
	– az 1702 30 51, 1702 30 59, 1702 30 91, 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50, 1702 90 75, 1702 90 79 és 2106 90 55 KN-kód alá tartozó (5) glükóz, glükózszirup, maltodextrin, maltodextrinszirup
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb (ideértve a feldolgozatlan kukoricát)	—	—
	Az 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő, hasonlóan a feldolgozott kukoricából nyerhető termékekhez
	– amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
ex 1006 30	Teljesen hántolt rizs:
	– kerekszemű	—	—
	– közepesszemű	—	—
	– hosszúszemű	—	—
1006 40 00	Tört rizs	—	—
1007 00 90	Nem hibrid, vetésre szánt cirokmag	—	—

(1) Az ebben a rendeletben meghatározott rátákat 2004. október 1-jén kezdődő hatállyal nem kell alkalmazni Bulgáriába irányuló export esetén, 2005. december 1-jei hatállyal a Romániába irányuló export esetén és azon áruk esetén, amelyeket az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én létrejött megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázata felsorol, és 2005. február 1-jén kezdődő hatállyal a Svájci Államszövetségbe vagy a Liechtensteini Hercegségbe exportáltak.

(2) Amennyiben alaptermék, illetve megfeleltetett termékek feldolgozásával előállított mezőgazdasági termékekről van szó, az 1043/2005/EK bizottsági rendelet V. mellékletében meghatározott együtthatók alkalmazandók.

(3) Az érintett termékek a 3505 10 50 KN-kód alá tartoznak.

(4) Az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében felsorolt vagy a 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében említett termékek (HL L 258., 1993.10.16., 6. o.).

(5) Az NC 1702 30 99, 1702 40 90 és 1702 60 90 KN-kód alá tartozó, glükóz- és fruktózszirup összekeveréséből származó szirupok esetén az export-visszatérítés csak a glükózszirupra nyújtható.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/53

A BIZOTTSÁG 1953/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)	A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1518/95/EK rendelet 1. cikkében emlitett termékek exportjára adott export-visszatérítések e rendelet mellékletének megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb az 1549/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 13. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 147., 1995.6.30., 55. o. A legutóbb a 2993/95/EK rendelettel (HL L 312., 1995.12.23., 25. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2006. december 21-i rendeletéhez, a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazható visszatérítések rögzítéséről

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1102 20 10 9200 (1)

C13

EUR/t

0,00

1102 20 10 9400 (1)

C13

EUR/t

0,00

1102 20 90 9200 (1)

C13

EUR/t

0,00

1102 90 10 9100

C13

EUR/t

0,00

1102 90 10 9900

C13

EUR/t

0,00

1102 90 30 9100

C13

EUR/t

0,00

1103 19 40 9100

C13

EUR/t

0,00

1103 13 10 9100 (1)

C13

EUR/t

0,00

1103 13 10 9300 (1)

C13

EUR/t

0,00

1103 13 10 9500 (1)

C13

EUR/t

0,00

1103 13 90 9100 (1)

C13

EUR/t

0,00

1103 19 10 9000

C13

EUR/t

0,00

1103 19 30 9100

C13

EUR/t

0,00

1103 20 60 9000

C13

EUR/t

0,00

1103 20 20 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 19 69 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 12 90 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 12 90 9300

C13

EUR/t

0,00

1104 19 10 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 19 50 9110

C13

EUR/t

0,00

1104 19 50 9130

C13

EUR/t

0,00

1104 29 01 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 29 03 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 29 05 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 29 05 9300

C13

EUR/t

0,00

1104 22 20 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 22 30 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 23 10 9100

C13

EUR/t

0,00

1104 23 10 9300

C13

EUR/t

0,00

1104 29 11 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 29 51 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 29 55 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 30 10 9000

C13

EUR/t

0,00

1104 30 90 9000

C13

EUR/t

0,00

1107 10 11 9000

C13

EUR/t

0,00

1107 10 91 9000

C13

EUR/t

0,00

1108 11 00 9200

C13

EUR/t

0,00

1108 11 00 9300

C13

EUR/t

0,00

1108 12 00 9200

C13

EUR/t

0,00

1108 12 00 9300

C13

EUR/t

0,00

1108 13 00 9200

C13

EUR/t

0,00

1108 13 00 9300

C13

EUR/t

0,00

1108 19 10 9200

C13

EUR/t

0,00

1108 19 10 9300

C13

EUR/t

0,00

1109 00 00 9100

C13

EUR/t

0,00

1702 30 51 9000 (2)

C13

EUR/t

0,00

1702 30 59 9000 (2)

C13

EUR/t

0,00

1702 30 91 9000

C13

EUR/t

0,00

1702 30 99 9000

C13

EUR/t

0,00

1702 40 90 9000

C13

EUR/t

0,00

1702 90 50 9100

C13

EUR/t

0,00

1702 90 50 9900

C13

EUR/t

0,00

1702 90 75 9000

C13

EUR/t

0,00

1702 90 79 9000

C13

EUR/t

0,00

2106 90 55 9000

C14

EUR/t

0,00

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10	:	Valamennyi viszonylat.
C11	:	Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.
C12	:	Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.
C13	:	Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.
C14	:	Valamennyi viszonylat, Svájc, Lichtenstein, Bulgária és Románia kivételével.

(1) Semmiféle visszatérítés nem jár az olyan termékekre, amelyeket a keményítő előkocsonyásítását eredményező hőkezelésben részesítettek.

(2) A visszatérítések megadására a módosított 2730/75/EGK tanácsi rendeletnek megfelelően kerül sor (HL L 281., 1975.11.1., 20. o.).

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10	:	Valamennyi viszonylat.
C11	:	Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.
C12	:	Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.
C13	:	Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.
C14	:	Valamennyi viszonylat, Svájc, Lichtenstein, Bulgária és Románia kivételével.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/56

A BIZOTTSÁG 1954/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)	Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)	A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet szerinti és az 1517/95/EK rendelet hatálya alá tartozó keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések a jelen rendelet melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 51. o.

MELLÉKLET

a Bizottság 2006. december 21-i rendeletéhez, a gabonaalapú keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

Az export-visszatérítésben részesülő termékek kódja:

2309 10 11 9000,

2309 10 13 9000,

2309 10 31 9000,

2309 10 33 9000,

2309 10 51 9000,

2309 10 53 9000,

2309 90 31 9000,

2309 90 33 9000,

2309 90 41 9000,

2309 90 43 9000,

2309 90 51 9000,

2309 90 53 9000.

Gabonakészítmények

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

Kukorica és kukoricaalapú termékek:

KN 0709 90 60, 0712 90 19, 1005, 1102 20, 1103 13, 1103 29 40, 1104 19 50, 1104 23, 1904 10 10 kódok

C10

EUR/t

0,00

Gabonakészítmények, a kukorica és a kukoricaalapú termékek kivételével

C10

EUR/t

0,00

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

C10

Valamennyi viszonylat.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/58

A BIZOTTSÁG 1955/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a gabonaágazatban alkalmazandó termelési visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)	A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1722/93/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott termelési visszatérítés:

a)	0,00 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)	0,00 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187, 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb az 1950/2005/EK rendelettel (HL L 312., 2005.11.29., 18. o.) módosított rendelet.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/59

A BIZOTTSÁG 1956/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazati piac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)	Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)	A 318/2006/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)	Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és a 318/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében és 2. cikkének 1. portjában feltüntetett, illetve a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt, áru formában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták ennek a rendeletnek a melléklete szerint kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25, 19. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel (HL L 321., 2006.11.21., 11. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2006. december 22-től vonatkozó visszatérítési ráták (1)

KN-kód	Leírás	Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban
		A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén	Egyéb
1701 99 10	fehér cukor	19,34	19,34

(1) Az ebben a rendeletben meghatározott rátákat 2004. október 1-jei hatállyal kezdődően nem kell alkalmazni a Bulgáriába, 2005. december 1-jei hatállyal kezdödöen a Romániába irányuló export esetén és azon áruk esetén, amelyeket az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én létrejött megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázata felsorol, és 2005. február 1-jei hatállyal kezdődően a Svájci Államszövetségbe vagy a Lichtensteini Hercegségbe exportáltak.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/61

A BIZOTTSÁG 1957/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)	A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)	E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A malátára irányadó, az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk bekezdés c) pontjában említett export-visszatérítések a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2006. december 21-i rendeletéhez, a maláta exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

A termékek kódja	Viszonylat	Mértékegység	A visszatérítések összege
1107 10 19 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 10 99 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 20 00 9000	A00	EUR/t	0,00
MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg. A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/63

A BIZOTTSÁG 1958/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett, a maláta exportjára vonatkozó, előzetesen rögzített visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A Bizottság 2006. december 21-i rendeletéhez a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg bizottsági (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	Folyó 1	1. időszak 2	2. időszak 3	3. időszak 4	4. időszak 5	5. időszak 6
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	6. időszak 7	7. időszak 8	8. időszak 9	9. időszak 10	10. időszak 11	11. időszak 12
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/65

A BIZOTTSÁG 1959/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 14. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 1785/2003/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)	A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 1785/2003/EK rendelet 14. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzetközi egyezmények és más kiegészítő programok keretében megvalósuló közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók, valamint egyéb, ingyenes ellátást jelentő közösségi akciók keretében a gabonaágazat termékei, valamint a rizs tekintetében alkalmazandó visszatérítések a mellékletnek megfelelően kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 288., 1974.10.25., 1. o.

MELLÉKLET

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló 2006. december 21-i bizottsági rendelethez

(EUR/t-ban)
Termékkód	A visszatérítés összege
1001 10 00 9400	0,00
1001 90 99 9000	0,00
1002 00 00 9000	0,00
1003 00 90 9000	0,00
1005 90 00 9000	0,00
1006 30 92 9100	0,00
1006 30 92 9900	0,00
1006 30 94 9100	0,00
1006 30 94 9900	0,00
1006 30 96 9100	0,00
1006 30 96 9900	0,00
1006 30 98 9100	0,00
1006 30 98 9900	0,00
1006 30 65 9900	0,00
1007 00 90 9000	0,00
1101 00 15 9100	0,00
1101 00 15 9130	0,00
1102 10 00 9500	0,00
1102 20 10 9200	0,00
1102 20 10 9400	0,00
1103 11 10 9200	0,00
1103 13 10 9100	0,00
1104 12 90 9100	0,00
Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/67

A BIZOTTSÁG 1960/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

az árpa exportjára a 935/2006/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 935/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)	Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 935/2006/EK rendeletben közzétett, az árpa export-visszatérítésére vonatkozó pályázati felhívásra válaszul beérkezett, 2006. december 15. és 21. között értesített pályázatokkal kapcsolatban semmilyen intézkedést nem kell tenni.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 22-én lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 172., 2006.6.24., 3. o.

(3) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/68

AZ EK-TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS 2/2006 HATÁROZATA

(2006. október 17.)

a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozásról szóló 1/98 határozat 1. és 2. jegyzőkönyvének módosításáról

(2006/999/EK)

AZ EK-TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodásra (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvére (2) és különösen annak 35. cikkére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozásról szóló, 1998. február 25-i 1/98 EK-Törökország társulási tanácsi határozat (3) meghatározza a mezőgazdasági termékek Közösség és Törökország közötti kereskedelmének preferenciális rendszerét. A határozat 1. jegyzőkönyve a Közösség által a Törökországból származó mezőgazdasági termékek behozatalakor alkalmazandó preferenciális rendszerre vonatkozó részleteket tartalmazza. A határozat 2. jegyzőkönyve a Törökország által a Közösségből származó mezőgazdasági termékek behozatalakor alkalmazandó preferenciális rendszerre vonatkozó részleteket tartalmazza.

(2)	A Közösség és Törökország (a részes felek) konzultációkat tartottak, és beleegyeztek abba, hogy a Közösség új bővítésének figyelembevétele érdekében kiigazítják a preferenciális rendszert.

(3)	Az 1/98 határozat 1. és 2. jegyzőkönyve vonatkozó mellékletei helyébe olyan új, konszolidált mellékleteknek kell lépni, amelyek tükrözik az elfogadásukról szóló, részes felek általi megállapodást, valamint egyes technikai vívmányokat a vámkontingensek tekintetében.

(4)	A részes felek által egymásnak biztosított preferenciális elbánás terjedelméről és annak részletes szabályairól a Társulási Tanács határoz.

(5)	Ezért az 1/98 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az 1/98. határozat a következőképpen módosul:

1.	Az 1. jegyzőkönyv I. melléklete helyébe a csatolt I. melléklet lép.

2.	A 2. jegyzőkönyv melléklete helyébe a csatolt II. melléklet lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot az elfogadása utáni napot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2006. október 17-én.

az EK-Törökország Társulási Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA

(1) HL 217., 1964.12.29., 3687. o.

(2) HL L 293., 1972.12.29., 4. o.

(3) HL L 86., 1998.3.20., 1. o.

I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉG ÁLTAL A TÖRÖKORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BEHOZATALAKOR ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

E melléklet alkalmazásában a KVT kifejezés a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) I. melléklete I. szakasza Második és Harmadik része 3. rovatában feltüntetett adókulcs.

KN-kód (2)	Megnevezés (3)	KVT érték szerinti vám		Külön vámtétel
KN-kód (2)	Megnevezés (3)	Vámtételek csökkentése (%)	Vámkontingens (tonna nettó súly)	Kontingensen belüli vámtétel (EUR/t)	Vámtarifa (tonna nettó súly)	Kontingensen kívüli vámtétel (EUR/t)
0204	Bárány- vagy kecskehús	100	—	0	200
0207 25 10	Pulykahús, nem darabolt, fagyasztott			170	1 000
0207 25 90	Pulykahús, nem darabolt, fagyasztott			186
0207 27 30	Pulykahúsrészek, vágási melléktermékek és belsőség, kivéve a májat, fagyasztott			134
0207 27 40				93
0207 27 50				339
0207 27 60				127
0207 27 70				230
0406 90 29	Kashkaval sajt			0	2 300	671,9
0406 90 31	Juh- vagy bivalytejből készült sajt, sós lét tartalmazó tárolóedényekben, illetve juh- vagy kecskebőr palackokban
0406 90 50	Juh- vagy bivalytejből készült egyéb sajt, sós lét tartalmazó tárolóedényekben, illetve juh- vagy kecskebőr palackokban
ex 0406 90 86 ex 0406 90 87 ex 0406 90 88	Juh- vagy bivalytejből készült Tulum Peyniri, legfeljebb 10 kg-os egyedi műanyag vagy más kiszerelésben
0701 90 50	Újburgonya, január 1-jétől március 31-ig	100	—
0701 90	Burgonya, friss vagy hűtött, egyéb	100	2 500
0703 10 11 0703 10 19	Vöröshagyma, február 15-től május 15-ig	100	—
0703 10 11 0703 10 19	Vöröshagyma, május 16-tól február 14-ig	100	2 000
0703 20 00	Fokhagyma, friss vagy hűtött	100	—	0	—
0708 20 00	Bab, november 1-jétől április 30-ig	100	—
ex 0708 90 00	Disznóbab (Vicia Faba major L.), július 1-jétől április 30-ig	100	—
0709 30 00	Padlizsán, január 15-től április 30-ig	100	—
0709 30 00	Padlizsán, május 1-jétől január 14-ig	100	1 000
ex 0709 40 00	Fodros zeller vagy zellerszár (Apium graveolens L., var dulce (Mill) Pers.), január 1-jétől április 30-ig	100	—
0709 90 70	Cukkini, december 1-jétől február végéig	100	—
0709 90 70	Cukkini, március 1-jétől november 30-ig	100	500
ex 0709 90 90	Tök, december 1-jétől február végéig	100	—
ex 0709 90 90	Muscari comosum vadhagyma, február 15-től május 15-ig	100	—
0802 21 00 0802 22 00	Mogyoró (földimogyoró vagy mogyorófán termett) (Corylus spp)	Vámtétel aránya: 3 %	—
0806 10 10	Friss csemegeszőlő, május 1-jétől június 17-ig és augusztus 1-jétől november 14-ig	100	350
0806 10 10	Friss csemegeszőlő, november 15-től április 30-ig és június 18-tól július 31-ig	100	—
0807 11 00	Görögdinnye, április 1-jétől június 15-ig	100	—
0807 11 00	Görögdinnye, június 16-tól március 31-ig	100	16 500
0807 19 00	Egyéb dinnyefélék, november 1-jétől május 31-ig	100	—
0809 40 05	Szilvafélék, május 1-jétől június 15-ig	100	—
0811 10 11	Földieper, fagyasztott	100	—	0	100
0811 20 11	Málna stb., fagyasztott
0811 90 19	Egyéb gyümölcs, fagyasztott
1002 00 00	Rozs			Csökkentés a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően (LKV – max. 11,68 EUR/t)
1107 10	Maláta, pörköletlen			6,57 EUR/t csökkentés	—
1107 20 00	Maláta, pörkölt			6,57 EUR/t csökkentés	—
1509 10 10	Szűz lampante olívaolaj			10 % csökkentés	—
1509 10 90 (4)	Egyéb szűz olívaolaj	7,5 % érték szerinti	100	0	100
1509 10 90	Egyéb szűz olívaolaj			10 % csökkentés	—
1509 90 00	Egyéb, nem szűz olívaolaj			5 % csökkentés	—
1510 00 10	Nyers olívaolaj			10 % csökkentés	—
1510 00 90	Egyéb olívaolaj			5 % csökkentés	—
2002 10	Paradicsomkészítmények egész paradicsomból vagy paradicsomdarabokból	100	8 900
2002 90 11 2002 90 19	Egyéb paradicsomkészítmények legfeljebb 12 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal	100	8 900
2002 90 31 2002 90 39 2002 90 91 2002 90 99	Egyéb paradicsomkészítmény vagy tartósított paradicsom, legalább 12 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal	100	30 000 (28/30 % szárazanyag-tartalommal egyenlő)
2007 10 10 2007 91 10 2007 91 30 2007 99 20 2007 99 31 2007 99 33 2007 99 35 2007 99 39 2007 99 55 2007 99 57	Lekvár, dzsem, marmaládé, krém és gyümölcspástétom	100	—	67 % csökkentés	1 750
2007 91 30	Lekvár, dzsem, marmaládé, krém és gyümölcspástétom, főzött, nem homogenizált készítmény, citrusfélékből, legalább 13 %, de legfeljebb 30 % cukortartalommal	100	—	0	100
2007 99 39	Egyéb készítmények, 30 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal	100	—	0	100
2008 30 19 2008 50 19 2008 50 51 2008 50 92 2008 50 94 2008 60 19 2008 70 19 2008 70 51 2008 80 19	Gyümölcs, beleértve a csonthéjasokat, valamint növények egyéb ehető részei, másként elkészítve vagy tartósítva	100	2 100
2009 11 11 2009 11 91 2009 19 11 2009 19 91 2009 29 11 2009 29 91 2009 39 11 2009 39 51 2009 39 91 2009 61 90 2009 69 11 2009 69 79 2009 69 90 2009 80 11 2009 80 32 2009 80 33 2009 80 35 2009 80 61 2009 80 83 2009 80 84 2009 80 86 2009 90 11 2009 90 21 2009 90 31 2009 90 71 2009 90 92 2009 90 94	Gyümölcslé	100	—	67 % csökkentés	3 400
2204 10	Habzóbor			0	—
2204 21	Egyéb bor, alkohol hozzáadásával gátolt fermentált must, legfeljebb 2 literes palackokban			0	—
2204 29	Egyéb bor, alkohol hozzáadásával gátolt fermentált must, legalább 2 literes palackokban			0	—
2206 00	Egyéb fermentált italok; fermentált italok keverékei, valamint fermentált italok és alkoholmentes italok keverékei, amelyek máshol nincsenek meghatározva vagy feltüntetve			0	—
ex 2207	Nem denaturált etilalkohol 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint etilalkohol és egyéb égetett, denaturált, bármely erősségű szesz, az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből kivonva			0	—
2209 00	Ecet és ecetsavból készült ecetpótló			0	—

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1758/2006/EK rendelettel (HL L 335., 2006.12.1., 1. o.) módosított rendelet.

(2) Az 1810/2004/EK rendeletnek (HL L 327., 2004.10.30., 1. o.) megfelelő KN-kódok.

(3) A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályai ellenére az árumegnevezés megfogalmazása csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő, mivel e melléklet tekintetében a preferenciális rendszert az e rendelet elfogadásakor érvényes KN-kódok határozzák meg. Ahol ex KN-kódok szerepelnek, a preferenciális rendszert a KN-kód és az ahhoz tartozó árumegnevezés együttes alkalmazása határozza meg.

(4) Ez az engedmény csak egyszeri 100 tonnás kontingensmennyiségre vonatkozik, 7,5 %-os kontingensen belüli vámmal.”

II. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A Törökország által a Közösségből származó mezőgazdasági termékek behozatalakor alkalmazandó intézkedések

KN-kód (1)	Megnevezés (2)	LKV csökkentése (%)	Vámtarifa (tonna nettó súly)
0102 10	Élő szarvasmarhafélék: fajtatiszta tenyészállatok	100	korlátlan
0102 90 29	Élő szarvasmarhafélék, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat, legalább 80 kg, de legfeljebb 160 kg súllyal	100	2 260
ex 0102 90	Élő szarvasmarhafélék, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat, legalább 80 kg, de legfeljebb 160 kg súllyal	50	4 025
0202 20	Egyéb darabolt marhahús, csontozatlan, fagyasztott	50 % csökkentés maximum 30 %-os vámtétellel	5 000
0202 20	Egyéb darabolt marhahús, csontozatlan, fagyasztott	30 % csökkentés maximum 43 %-os vámtétellel	14 100
0210	Hús és élelmezési célra szánt vágási melléktermékek és belsőség, sózva, sós lében, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra szánt hús, vagy húsból vagy vágási melléktermékek és belsőségből készült húsliszt	52 % érték szerinti	250
0402 10	Tej és tejszínpor, granulátum vagy egyéb szilárd formában, maximum 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal	100	2 500 (3)
0402 21	Tej és tejszínpor, granulátum vagy egyéb szilárd formában, maximum 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, hozzáadott cukor vagy más édesítőszer nélkül	100	2 500 (3)
0404	Tejsavó, koncentrátumként is, hozzáadott cukor- vagy egyéb édesítőszer-tartalommal vagy anélkül, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termékek, hozzáadott cukor- vagy egyéb édesítőszer-tartalommal vagy anélkül, amelyek máshol nincsenek meghatározva vagy feltüntetve	30 % érték szerinti	700
0405 10 0405 20 90 0405 90	Vaj és egyéb, tejből származó zsírok és olajok; kenhető készítmények	100	3 700
0406 30	Ömlesztett sajt, nem reszelt vagy őrölt	100	300
0406 90	Egyéb sajt	100	2 000
ex 0406 90	Sajt, egyéb, kivéve 0406 90 29/31/50/86/87/88	100	1 000
0408 11 80	Tojássárgája, szárított, egyéb	24 % érték szerinti	75
0601	Hagyma- és burgonyagumók és gumós gyökerek, koronák és gyökértörzsek, nyugalmi állapotban, növekedésben vagy virágzásban; cikória és cikóriagyökér, kivéve az 1212 számú gyökereket	100	200
ex 0602 90	Egyéb élő növények, kivéve 0602 90 91	100	3 400
0603 10	Vágott virág stb., friss	100	100
0604	Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló lombozat, ág és más növényi rész, a virág vagy bimbó nélkül, fű, moha, zuzmó, mindezek frissen, szárítva, fehérítve, festve, impregnálva vagy más módon kikészítve	100	100
0701 10 00	Vetőburgonya, friss vagy hűtött	100	6 000
0709 51 00	Agaricus gomba, friss vagy hűtött	7 % érték szerinti	100
0710 22 00	Bab, fagyasztott	11,5 % érték szerinti	100
ex 0808 10 (kiv. (4)0808 10 80 00 110808 10 80 00 130808 10 80 00 14)	Alma, friss, kivéve a Golden Delicious, Starking és Starkrimson	100	1 750
0808 20	Körte és birsalma, friss	30 % érték szerinti	500
0809 30	Őszibarack és nektarin, friss, július 15-től december 31-ig	100	1 000
0810 90 30	Tamarinds, kesualma, licsi, jackfruit és sapodilla szilva, friss	100	1 000
0810 90 40	Golgotagyümölcs, csillaggyümölcs (carambola) és pitahaya, friss	100	500
0810 90 95	Egyéb gyümölcs, friss	100	500
0811 10	Málna, fagyasztott	20 % érték szerinti	100
0902	Tea	Maximális vámtétel: 45 %	200
1001	Búza és kétszeres, szeptember 1-jétől május 31-ig	100	30 000
1001 10 00	Durumbúza, szeptember 1-jétől május 31-ig	100	100 000
1001 90	Egyéb búza, szeptember 1-jétől május 31-ig	100	200 000
1002 00 00	Rozs, szeptember 1-jétől május 31-ig	100	22 500
ex 1003 00	Sörárpa, szeptember 1-jétől május 31-ig	100	49 500
1004 00 00	Zab, szeptember 1-jétől május 31-ig	50	5 000
1005 90 00	Kukorica, szeptember 1-jétől május 31-ig, kivéve kukoricaszem	100	53 640
1005 90 00	Kukorica, december 1-jétől május 31-ig, kivéve kukoricaszem	100	52 000
1006 30	Félig hántolt vagy hántolt rizs	100	28 000
1104 12 90	Zabpehely	50	100
1107	Maláta, pörkölt vagy pörköletlen	100	500
1206 00 91 1206 00 99	Egyéb napraforgómag, nem vetésre, január 1-jétől augusztus 31-ig	100	1 000
1207 20 90	Gyapotmag, nem vetésre	100	1 500
ex 1209	Magvak, gyümölcs és csírák, vetésre, kivéve az 1209 10 00	100	1 050
1209 10 00	Cukorrépamag	100	300
1502 00	Szarvasmarha-, juh- és kecskefélék zsírja	100	3 000
1507 10	Nyers szójaolaj, január 1-jétől augusztus 31-ig	100	60 000
1507 90	Finomított szójaolaj, január 1-jétől augusztus 31-ig	50	2 000
1512 11	Nyers napraforgó- vagy pórsáfránymagolaj, január 1-jétől augusztus 31-ig	100	18 400
1514 11 1514 91	Nyers repce-, káposztarepce- vagy mustárolaj és ezek származékai, vegyileg nem átalakítva, 0 % erukasav-tartalommal, január 1-jétől augusztus 31-ig	100	10 600
1602 10 00	Homogenizált készítmények	30 % érték szerinti	400
1701 99	Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban, kivéve nyerscukor, hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül	20 % csökkentés 50 %-os vámtétellel	80 000
2001 90 50	Gomba, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva	50	325
2001 90 99	Egyéb zöldség és gyümölcs, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva	50	325
2002 90	Paradicsom, nem ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, egyéb	100	1 500
2003	Gomba és szarvasgomba, nem ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva	13 % érték szerinti	50
2005 10	Homogenizált zöldségek	15 % érték szerinti	300
2005 40	Borsó nem ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztott	100	300
2007 10	Homogenizált készítmények	25 % érték szerinti	450
2007 99 10 2007 99 33 2007 99 35 ex 2007 99 39 ex 2007 99 57 ex 2007 99 98	Lekvár, gyümölcszselé, marmaládé, hozzáadott cukortartalommal vagy egyéb édesítőszerrel vagy anélkül (kivéve a mogyorókrémet)	20 % érték szerinti	1 000
2009 11 2009 12 2009 19	Narancslé	15 % érték szerinti	1 000
2009 61	Szőlőlé
2009 71 2009 79	Almalé
2009 80 89	Bármilyen más, keverés nélküli gyümölcslé, amelynek a hozzáadottcukor-tartalma nem haladja meg a 30 tömegszázalékot Cseresznyelé Gyümölcslékeverék
2009 80 96	Cseresznyelé
2009 90 11 2009 90 19 2009 90 21 2009 90 29 2009 90 31 2009 90 39	Gyümölcslékeverék
2204 10	Habzóbor	35 % érték szerinti	750 hl
2209 00	Ecet és ecetsavból készült ecetpótló	100	2 500
2301	Húsból, élelmezési célra szánt vágási melléktermékekből és belsőségből, valamint halból, rákfélékből, kagylókból és egyéb vízi gerinctelen állatokból készült, emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, hústermékek és pelletek; töpörtyű	100	—
2304 00 00	Szójaolaj-extraktátumból készült olajpogácsa és egyéb szilárd szermaradékok	100	—
2309 10	Kutya- vagy macskaeleség, kiskereskedelmi célra	100	1 400
2309 90	Egyéb, állateleségként használt készítmények	100	6 700

(1) Az 1810/2004/EK rendeletnek (HL L 327., 2004.10.30., 1. o.) megfelelő KN-kódok.

(2) A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályai ellenére az árumegnevezés megfogalmazása csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő, mivel e melléklet tekintetében a preferenciális rendszert az e rendelet elfogadásakor érvényes KN-kódok határozzák meg. Ahol ex KN-kódok szerepelnek, a preferenciális rendszert a KN-kód és az ahhoz tartozó árumegnevezés együttes alkalmazása határozza meg.

(3) Ezek a vámtételek az aktív feldolgozási szabályok szerinti behozatalokra vannak előirányozva.

(4) Török vámkontingensek.”

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/77

A TANÁCS 2006/1000/KKBP HATÁROZATA

(2006. december 11.)

az Európai Uniónak Latin-Amerikában és a Karib-térségben a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek destabilizációra vezető felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez való hozzájárulása tekintetében a 2002/589/KKBP együttes fellépés végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniónak a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek destabilizáló felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez történő hozzájárulásáról szóló, 2002. július 12-i 2002/589/KKBP együttes fellépésre (1), és különösen annak 6. és 7. cikkére, az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összefüggésben,

mivel:

(1)

A 2001/200/KKBP tanácsi határozat (2), valamint a 2003/543/KKBP tanácsi határozat (3) többek között Latin-Amerikában és a Karib-térségben – az Egyesült Nemzetek Szervezetének limai székhelyű, Latin-Amerikában és a Karib-térségben a békéért, a leszerelésért és a fejlődésért tevékenykedő regionális központja (UN-LiREC) segítségével, amely az ENSZ Leszerelési Ügyek Főosztálya (DDA) nevében végzi tevékenységét – hozzájárult a békére és a biztonságra veszélyt jelentő és a fenntartható fejlődés kilátásait rontó, a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek ellenőrizetlen felhalmozódása és terjedése elleni küzdelemhez.

(2)

2001 óta az Európai Unió pénzügyi hozzájárulása lehetővé tette, hogy a bűnüldözési hatóságok tagjai, a térség parlamenti képviselői és tanácsadóik számára a lőfegyvereket érintő jogszabályokkal, adatbázisok létrehozásával, valamint a fegyverek megsemmisítésére és a készletek kezelésére irányuló tevékenységekkel kapcsolatos tanfolyamokat szervezzenek. E tevékenységek kivitelezése érdekében az UN-LiREC és a DDA az Európai Unió további és egyben utolsó támogatását kérte.

(3)	Ezért az Európai Unió további pénzügyi támogatást kíván nyújtani az UN-LiREC tevékenységéhez. Ez az Európai Unió utolsó hozzájárulása lenne ezekhez a tevékenységekhez,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Az Európai Unió további hozzájárulást nyújt az UN-LiREC számára a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek destabilizáló felhalmozódása és terjedése elleni, Latin-Amerikában és a Karib-térségben folytatott küzdelméhez.

(2) Az (1) bekezdés céljára az Európai Unió a következő területeken nyújt támogatást az UN-LiREC-nek:

a)	azon tevékenységekben való nemzeti részvétel támogatása, amelyek a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001-es ENSZ-cselekvési programmal kapcsolatosak;

b)	e tevékenységeknek a tagállamok hasonló kezdeményezéseivel való összekapcsolása;

c)	a legjobb gyakorlatokra vonatkozó képzési anyag kidolgozása a világ egyéb régiói, például Afrika és Délkelet-Európa számára.

A tevékenységek részletes leírását a melléklet tartalmazza.

(3) Az e határozatban meghatározottak szerint gondoskodni kell arról, hogy – többek között az UN-LiREC által hozott megfelelő intézkedések révén – kellőképpen látható legyen az Európai Uniónak a mellékletben meghatározott tevékenységekhez való hozzájárulása.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben említett célokra szánt pénzügyi referenciaösszeg 700 000 EUR.

(2) E határozat céljai érdekében a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az Európai Unió támogatás formájában nyújtott hozzájárulásának felhasználási feltételeiről a DDA-val, amelynek nevében a UN-LiREC jár el. A külön finanszírozási megállapodás előírja az UN-LiREC/DDA számára a megfelelő jelentéstételt, és azt, hogy jelentőségének megfelelően tegye kellőképpen láthatóvá az Európai Unió pénzügyi hozzájárulását a projekthez.

(3) A Bizottság felügyeli az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásának megfelelő végrehajtását. Ezért a Bizottságot meg kell bízni azzal, hogy ellenőrizze és értékelje e határozat végrehajtásának pénzügyi vetületeit.

(4) Az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott, az (1) bekezdésben meghatározott kiadások kezelését a költségvetési kérdésekre alkalmazandó közösségi eljárások és szabályok alapján kell végezni, kivéve, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad a Közösség tulajdona. A kiadások kezelését az Európai Közösség és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti, 2003. április 29-i pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

3. cikk

(1) Az elnökség, amelynek munkáját a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője segíti, felelős e határozat végrehajtásáért, és a végrehajtásról a Tanács számára jelentést kell tennie. A Bizottság teljes mértékben részt vesz ezekben a feladatokban, és különösen a pénzügyi vonatkozások végrehajtásáról nyújt információkat.

(2) A Bizottság a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően rendszeresen jelentést nyújt be a Tanács illetékes szerveinek. Ez a tájékoztatás elsősorban a 2. cikk (2) bekezdésében említett, az UN-LiREC/DDA által a Bizottsággal fennálló szerződéses kapcsolata alapján teendő rendszeres jelentéseken alapul.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Ez a határozat tizenkét hónappal a 2. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követően hatályát veszti.

5. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA

(1) HL L 191., 2002.7.19., 1. o.

(2) HL L 72., 2001.3.14., 1. o.

(3) HL L 185., 2003.7.24., 59. o.

MELLÉKLET

Az oktatók képzésével és az adatbázisokkal kapcsolatos projekt, harmadik szakasz

Az UN-LiREC projekt harmadik és egyben utolsó szakasza két fő tevékenységi területet ölel fel. Az első a folyamatban lévő tevékenységek folytatása, a második pedig az UN-LiREC által kialakított munka alkalmazása azokra az Európában megkezdett, kapcsolódó tevékenységekre, amelyek az uniós politika Délkelet-Európában és a világ más tájain – például Afrikában – való támogatását célozzák.

Az első tevékenységi terület

1. Az oktatók képzése

1.1.	támogatás nyújtása az UN-LiREC korábbi képzésében részesült bűnüldözési tisztviselők révén a nyomozási technikákkal kapcsolatos nemzeti tanfolyamokhoz;

1.2.	támogatás nyújtása a Brazília által létrehozott Regionális Közbiztonsági Képzési Központ fejlesztéséhez, amelynek célja, hogy összehangolja a jövőbeni regionális képzési tevékenységeket; és

1.3.	az operatív bűnüldözési információkkal és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos magasabb szintű tanfolyamok indítása.

2. A lőfegyverekkel kapcsolatos adatbázisok

2.1.	a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek információs rendszerében (SALSA) található adatbázisok továbbfejlesztése; és

2.2.	a SALSA-adatbázisok integrálása a bűnüldözési hatóságok egyéb adatbázisaiba.

3. Parlamenti tapasztalatcserére irányuló kezdeményezés

3.1.	a térség parlamenti képviselői számára szervezett további tanfolyamok; és

3.2.	technikai segítségnyújtás a kézi lőfegyverekkel kapcsolatos jogszabályok reformjához.

4. A fegyverek megsemmisítése és a készletek kezelése

4.1.	a fegyverek megsemmisítését és a készletek kezelését támogató munka további folytatása; és

4.2.	a fegyverek megsemmisítését célzó nemzeti programok támogatása.

A második tevékenységi terület

A latin-amerikai és karibi tevékenységek összekapcsolása az Európát érintő tevékenységekkel, továbbá a tudás és a levont tanulságok átadása a Latin-Amerika és a Karib-térség, illetve a világ egyéb régiói közötti szinergiák garantálásához:

A lőfegyverekkel kapcsolatos európai jogszabályok értékelése és Európai Unió fegyverkivitelre vonatkozó magatartási kódexének előmozdítása annak érdekében, hogy levonják azokat a tanulságokat, amelyek javíthatják a latin-amerikai és karibi jogszabályokat: javasolt együttműködés az Európai Parlamenttel.

A SALSA-adatbázisok rendszerének kiterjesztése és adaptálása, hogy lehetővé tegye a tagállamokkal való információcserét is annak érdekében, hogy könnyítse a két régió közötti koordinációt és együttműködést: javasolt együttműködés a lőfegyverek tiltott kereskedelmének kérdésével foglalkozó egyéb szervekkel, mint például a nemzeti bűnüldözési szervekkel és az EUROPOL-lal.

3.	Az UN-LiREC által kidolgozott képzési anyagok hozzáigazítása a világ egyéb régióiban fekvő országok szükségleteihez és lehetőségeihez, hogy jobban érvényesüljenek a levont tanulságok.

A végrehajtásról szóló helyzetjelentés, valamint a szinergialehetőségek meghatározása a latin-amerikai és karibi, valamint európai állam-, illetve kormányfők által a Rio de Janeiró-i, madridi és mexikói csúcstalálkozón a lőfegyverekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokban, különösen a csúcstalálkozókon a fent említett tevékenységekkel kapcsolatban tett nyilatkozatok meghatározása.

A tevékenységek utolsó lépéseként létrejön egy közös parancsnokság (CCP) – a brazíliai Regionális Közbiztonsági Képzési Központ egész régióra kiterjedő műveleti központja –, amely összehangolja a lőfegyverekkel kapcsolatos képzést és egyéb tevékenységeket a 33 országban működő mintegy 3 000 tisztviselő munkájával. 2007 végéig a teljes képzési csomag átkerül az UN-LiREC-től a CCP-hez és az egyes országokhoz, hogy előmozdítsák a nemzeti szerepvállalást. A CCP továbbá összekötő szerepet tölt be a bűnüldözési szervek e hálózata és az egyéb régiók között.

Helyesbítések

22.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/80

Helyesbítés a 2002/358/EK tanácsi határozat értelmében a Közösség és egyes tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv alapján előírt kibocsátási szintek meghatározásáról szóló, 2006. december 14-i 2006/944/EK bizottsági határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358., 2006. december 16. )

A 89. oldalon, a mellékletben, az első sorban „Európai Közösség”, a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„19 683 181 601”

helyesen:

„19 682 555 325”.

A 89. oldalon, a mellékletben, a kilencedik sorban „Olaszország”, a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„2 429 132 197”

helyesen:

„2 428 495 710”.

A 89. oldalon, a mellékletben, a tizenkettedik sorban „Ausztria”, a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„343 405 392”

helyesen:

„343 473 407”.