11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/1

---

A TANÁCS 1667/2006/EK RENDELETE

(2006. november 7.)

a glükózról és a laktózról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A glükózról és a laktózról szóló, 1975. október 29-i 2730/75/EGK tanácsi rendeletet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2)

A vámkezeléssel kapcsolatos technikai nehézségek elkerülése érdekében a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (5) arról rendelkezett, hogy a glükóz (szőlőcukor), glükózszirup (szőlőcukorszirup), laktóz és laktózszirup (tejcukorszirup) ugyanazon szám alá, a vegytiszta glükóz és laktóz pedig egy másik szám alá tartozzon.

(3)

Azonban a Kombinált Nómenklatúra 1702 30 91, 1702 30 99 és 1702 40 90 vámtarifaalszáma alá tartozó glükóz és a Kombinált Nómenklatúra 1702 19 00 vámtarifaalszáma alá tartozó laktóz szerepel a Szerződés I. mellékletében, és ezért az azon piacok közös szervezése kapcsán előirányzott, harmadik országokkal kialakított kereskedelmi rendszer vonatkozik rájuk, amelyekhez tartoznak, miközben a Szerződés I. mellékletében nem szereplő vegytiszta glükózra és laktózra olyan vámszabályok vonatkoznak, amelyek gazdasági hatása érzékelhetően különböző lehet.

(4)

Ez a helyzet nehézségeket idéz elő, annál is inkább, mivel a kérdéses termékek – bármilyen legyen is azok tisztasági foka – ugyanazon alaptermékekből származnak; mivel a vegytiszta és a nem vegytiszta termékek vámbesorolásának a kritériuma a 99 %-os tisztaság; mivel ezen túlmenően előfordulhat, hogy az ennél valamivel nagyobb és valamivel kisebb tisztaságú termékek gazdasági felhasználása megegyezik; mivel ezért a különböző szabályok alkalmazása a verseny torzulásához vezet, amely a helyettesíthetőség miatt tovább fokozódik.

(5)	Ezeknek a nehézségeknek az egyedüli megoldását az jelenti, ha a termékekre tisztasági fokuktól függetlenül azonos gazdasági szabályok vonatkoznak vagy – amennyiben ez tűnne megfelelőnek – harmonizálni kell a két termékcsoportra megállapított szabályokat.

(6)

A Szerződés egyedi rendelkezései a szükséges hatáskört nem biztosítják. Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Szerződés 308. cikke alapján kell megtenni. Ezen túlmenően a legmegfelelőbb intézkedést az jelenti, ha az egyéb glükóz esetében a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet (6) által megállapított szabályokat a vegytiszta glükózra is kiterjesztik, illetve az egyéb laktóz esetében (7), a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendelet által megállapított szabályokat a vegytiszta laktózra is kiterjesztik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet által, valamint az ennek a rendeletnek a Kombinált Nómenklatúra 1702 30 91, 1702 30 99 és 1702 40 90 vámtarifaalszáma alá tartozó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra való alkalmazása érdekében elfogadott rendelkezések által megállapított szabályok kiterjednek a Kombinált Nómenklatúra 1702 30 51 és 1702 30 59 vámtarifaalszáma alá tartozó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra is.

2. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet által, valamint az ennek a rendeletnek a Kombinált Nómenklatúra 1702 19 00 vámtarifaalszáma alá tartozó laktózra és tejcukorszirupra való alkalmazása érdekében elfogadott rendelkezések által megállapított szabályok kiterjednek a Kombinált Nómenklatúra 1702 11 00 vámtarifaalszáma alá tartozó laktózra és tejcukorszirupra is.

3. cikk

Abban az esetben, ha a Kombinált Nómenklatúra 1702 30 91, 1702 30 99, 1702 40 90 és 1702 19 00 vámtarifaalszáma alá tartozó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra, illetve a laktózra és laktózszirupra megállapított szabályok módosítására kerül sor a Szerződés 37. cikkének, illetve annak a cikknek az alkalmazása érdekében kialakított eljárásoknak megfelelően, az ilyen módosítások értelemszerűen kiterjednek a Kombinált Nómenklatúra 1702 30 51, 1702 30 59 és 1702 11 00 vámtarifaalszáma alá tartozó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra, illetve laktózra és laktózszirupra, feltéve hogy – ugyanezen eljárásoknak megfelelően – az ezekre a termékekre alkalmazandó szabályok, valamint a már említett termékekre alkalmazandó szabályok harmonizálása céljából egyéb intézkedések megtételére nem kerül sor.

4. cikk

A 2730/75/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  2006. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2006. szeptember 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 281., 1975.11.1., 20. o. A legutóbb a 2931/95/EK bizottsági rendelettel (HL L 307., 1995.12.20., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  Lásd az I. mellékletet.

(5)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 996/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 179., 2006.7.1., 26. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

---

---

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/4

---

A BIZOTTSÁG 1668/2006/EK RENDELETE

(2006. november 10.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. november 11-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

---

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/6

---

A BIZOTTSÁG 1669/2006/EK RENDELETE

(2006. november 8.)

az 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a marhahús-felvásárlás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (4) bekezdésére, valamint 41. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a marhahús-felvásárlás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2000. március 15-i 562/2000/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az 1254/1999/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése az intervenció megindítását a tagállamban, illetve a tagállam régiójában rögzített átlagos piaci árhoz köti. Ennek megfelelően szabályozni kell a tagállamokban a piaci árak kiszámítását, különösen az alkalmazandó minőségek és a súlyozás tekintetében, az R3 referencia minőségre való átváltáshoz használt együtthatókat, valamint a felvásárlás megkezdésének, illetve lezárásának mechanizmusát.

(3)

A jogosultsági kritériumoknak ki kell zárniuk azokat a termékeket, amelyek nem jellemzőek az adott tagállam nemzeti termelésére, illetve nem elégítik ki a hatályos egészségügyi és állat-egészségügyi követelményeket, valamint azokat, amelyek súlya meghaladja a piacon általában keresett súlyt. Az O3 minőségű hasított marhák jogosultságát, amelyeket Írországban felvásárolhatnak, Észak-Írországra is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a kereskedelem torzulását, amely a marhahús piacának zavarához vezethet a Közösségnek ebben a részében.

(4)

Különleges szabályokat kell bevezetni a jogosult hasított testek azonosítására, amelyek előírják, hogy a vágási szám minden negyed belső oldalára rá legyen pecsételve. Az előkészítés során a hasított testeket egységes módon kell darabolni a darabolt húsok elhelyezésének megkönnyítése és a csontozási műveletek nyomon követhetőségének javítása érdekében, illetve hogy ennek eredményeként a darabolt húsok a Közösség egész területén azonos meghatározásoknak feleljenek meg. E célból a csont nélküli darabok és a leeső nyesedék mennyiségének minimálisra való csökkentése, illetve a nyert termékek a lehető legjobb hasznosulása érdekében az állatokat egyenesen kell hasítani, az elülső negyedeket öt, a hátsó negyedeket pedig nyolc bordát tartalmazó darabokként kell meghatározni.

(5)

A tényleges piaci helyzetet esetlegesen eltorzító spekuláció elkerülése érdekében minden pályázati felhívásra kategóriánként csak egy pályázatot adhatnak be az érdekelt felek. Annak érdekében, hogy a cég színlelt képviseletét el lehessen kerülni, az „érdekelt feleket” úgy kell meghatározni, mint kizárólag azoknak az üzemeltetőknek a körét, akik gazdasági tevékenységüknél fogva hagyományosan részt vesznek az intervencióban.

(6)	A pályázatok beadása terén nyert tapasztalatok figyelembevételével rendelkezni kell arról, hogy az érdekelt felek adott esetben az intervenciós hivatalokkal a pontos leírásban meghatározott feltételek szerint megkötött szerződéseik alapján vegyenek részt a pályázatokon.

(7)	Pontosabb szabályokat kell megfogalmazni a biztosítékok készpénzben történő letétbe helyezésével kapcsolatban, hogy az intervenciós hivatalok csekkgaranciát is el tudjanak fogadni.

(8)

Bármely meghatározott veszélyes anyag használatának betiltását követően és annak érdekében, hogy a marha- és borjúhús-ágazatban ebből eredően bekövetkező költségemelkedést és bevételkiesést tekintetbe lehessen venni, az abban az időben legnagyobb összeghez kell igazítani az átlagos piaci árakra vonatkozó és a legmagasabb felvásárlási ár meghatározására alkalmazott emelkedést.

(9)

Az érintett termékek leszállításával kapcsolatosan a tapasztalatok alapján az intervenciós hivatalokat fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben a termékek szállítási határidejét csökkentsék annak érdekében, hogy el lehessen kerülni két egymást követő sikeres pályázati felhíváshoz tartozó termékek szállításának átfedését.

(10)

A szabálytalanságok kockázata különösen akkor magas, amikor a felvásárolt hasított testeket módszeresen kicsontozzák. Az intervenciós központok fagyasztó- és darabolóüzemeitől ezért meg kell követelni, hogy az érintett vágóhidaktól és az érintett pályázóktól egyaránt függetlenek legyenek. Az egyes tagállamokban felmerülő esetleges gyakorlati nehézségek kezelésére meg kell engedni az ettől az elvtől való eltérést, feltéve hogy a csontozott mennyiségeket szigorúan korlátozzák, és az átvételnél végrehajtott ellenőrzések lehetővé teszik a csontozott hús nyomon követését, illetve a manipulációk lehetőség szerinti kizárását. A legfrissebb vizsgálatokat figyelembe véve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a húsban található tiltott maradványanyagok ellenőrzésére, különösen ha ezek az anyagok hormonszerű hatással rendelkeznek.

(11)

Az intervenciós hivatalok csak a közösségi jogszabályokban meghatározott minőségi és kiszerelési követelményeknek megfelelő termékeket vehetik át. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos részletes szabályokat kell felállítani az átvételre és ellenőrzésekre vonatkozóan. Különösen a vágóhidakon végrehajtott előzetes ellenőrzésekről kell rendelkezni, hogy a nem megfelelő húsokat már korai stádiumban ki lehessen zárni. A termékek átvételi eljárásának megbízhatóságának javítása céljából képzett tisztviselőket kell erre a célra alkalmazni, akiknek pártatlanságát az érintett érdekelt felektől való függetlenségük, valamint időszakonkénti áthelyezésük szavatolja. Azokat a szempontokat is meg kell adni, amelyekre az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük.

(12)	A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára (BSE) is tekintettel a teljes húsmennyiség kicsontozásának előírása segítene felszabadítani a valószínűleg nagy mennyiségben felvásárlásra kerülő marhahús tárolásához szükséges raktárkapacitást, és megkönnyítené a hús későbbi piaci elhelyezését.

(13)

Az intervenciós hivatalok által a termékek átvételekor végzett ellenőrzések javítása céljából különösen a szállítmányok meghatározására, az előzetes ellenőrzésekre és a felvásárolt termékek súlyának meghatározására alkalmazott eljárásra vonatkozó rendelkezéseket világosabbá kell tenni. Ennek érdekében a felvásárolt húsáru csontozásának és a termékek selejtezésének folyamatos ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szigorítani kell. Ez vonatkozik a termékeknek tárolás alatti ellenőrzésére is.

(14)

A hasított testekre vonatkozó rendelkezéseknek különösen azt a módot kell előírniuk, ahogy azokat fel kell akasztani, valamint meg kell határozniuk minden olyan sérülést vagy bánásmódot, amely a termék forgalmi értékének csökkenéséhez vagy szennyeződéséhez vezethet, s ezért a feldolgozás során elkerülendő.

(15)

Annak biztosítására, hogy a csontozást helyesen végezzék, a darabolóüzemeknek a közelben néhány gyorsfagyasztóval kell rendelkezniük. Az ettől a követelménytől való eltéréseket a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. A csontozás helyben történő állandó és folyamatos fizikai nyomon követését szabályozó feltételeket is elő kell írni, különös tekintettel az ellenőrök függetlenségének követelményére és az elvégzendő ellenőrzések minimális számának megállapítására.

(16)

A darabolt húsok raktározási szabályainak lehetővé kell tenni azok könnyű azonosítását. E célból az illetékes nemzeti hatóságoknak kell megtenni a szükséges intézkedéseket a nyomon követhetőség és tárolás tekintetében különösen a felvásárolt termékek felvásárlást követő elhelyezésének megkönnyítésére, figyelembe véve a termékeket adó állatok egészségi állapotával kapcsolatos valamennyi állat-egészségügyi követelményt. A fentieken túlmenően a darabolt húsok tárolásának javítására és az azonosítás egyszerűsítésére szabványosítani kell a csomagolás módját és a darabolt húsokat teljes elnevezésükkel vagy a Közösségben érvényes kódjukkal el kell látni.

(17)

A kartondobozokba, rakodólapokra és ketrecekbe való csomagolásra vonatkozó rendelkezéseket szigorítani kell a tárolt termékek azonosításának megkönnyítése és eltarthatóságának javítása, a hamisítások elleni fellépés, valamint a termékekhez ellenőrzés, illetve kiszállítás céljából való hozzáférés javítása érdekében.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet a marhahús felvásárlásának az 1254/1999/EK rendelet 27. cikkében előírt részletes szabályozását tartalmazza.

II.   FEJEZET

FELVÁSÁRLÁS

1.   SZAKASZ

Általános szabályok

2. cikk

Intervenciós régiók az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság a következő két intervenciós régióból áll:

—	I. régió: Nagy-Britannia,

—	II. régió: Észak-Írország.

3. cikk

A pályázati úton történő felvásárlás megkezdése és befejezése

Az 1254/1999/EK rendelet 27. cikkét a következő szabályok szerint kell alkalmazni:

a)

tekintettel annak biztosítására, hogy a fenti cikk (1) bekezdésében lefektetett feltételek teljesüljenek: — a tagállamokban, illetve azok megfelelő régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci áraknak tekintetbe kell venniük az érintett tagállamban vagy régióban az U, R és O minőségekre vonatkozó, az ezen rendelet I. melléklete felsorolásában szereplő együtthatók alkalmazásával R3 minőségben kifejezett árakat, — az átlagos piaci árakat a 295/96/EK bizottsági rendeletben (4) megállapított feltételeknek megfelelően és az ott szabályozott minőségekre kell rögzíteni, — a tagállamokban, illetve azok megfelelő régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci ár a második francia bekezdésben hivatkozott összes minőség piaci árának az átlaga lesz, amelyet mindegyik kategóriának az illető tagállamban végzett összes vágáshoz viszonyított arányával kell súlyozni;

b)	a felvásárlás megkezdéséről a tagállamok és régióik a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján kategóriánként hoznak döntést;

c)	a felvásárlás befejezéséről a tagállamok és régióik a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján kategóriánként hoznak döntést.

4. cikk

A termékek jogosultságának feltételei

(1)   A felvásárlásban az ezen rendelet II. mellékletben felsorolt és az 1183/2006/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott alábbi kategóriák egyikébe tartozó termékek vehetnek részt:

a)	kétévesnél fiatalabb nem ivartalanított hímivarú állatok húsa (A kategória);

b)	ivartalanított hímivarú állatok húsa (C kategória).

(2)   Hasított testek és hasított féltestek csak akkor lehetnek felvásárlás tárgyai, ha:

a)	megkapták a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) I. melléklete I. szakasz III. fejezetében hivatkozott állat-egészségügyi jelölést;

b)	nincs semmi olyan jellemző tulajdonságuk, amely az ezekből származó termékeket tárolásra vagy egy azt követő felhasználásra alkalmatlanná tenné őket;

c)	nem állat-egészségügyi kényszervágásból származnak;

d)	a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (7) 39. cikke alkalmazásában a Közösség területéről származnak;

e)	az érvényes állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő állatokból származnak;

f)

radioaktivitásuk nem haladja meg a közösségi jogszabályokban megengedett legnagyobb szintet. A termékek radioaktív szennyezettségének szintjét csak akkor kell figyelemmel kísérni, ha a helyzet megkívánja, és csak addig, amíg szükséges. Az esetlegesen szükséges ellenőrzések terjedelmét és időtartamát az 1254/1999/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni;

g)	340 kg-nál nem nehezebb hasított testből származnak.

(3)   Hasított testek és hasított féltestek csak akkor lehetnek felvásárlás tárgyai, ha:

a)

előkészítésük adott esetben a negyedbe vágást követően az érdekelt fél költségén az ezen rendelet III. mellékletben foglaltak szerint történt. A hasított test minden részét ellenőrizni kell annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, megfelel-e az ezen melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek. Az itt szereplő bármely követelmény nem teljesülése esetén a negyedet selejtezni kell; ha egy negyedet azért selejteznek ki, mert nem teljesítette az előkészítésre vonatkozó követelményeket, és különösen akkor, ha az ilyen nem kielégítő előkészítésen az átadás-átvételi eljárás során nem lehet már segíteni, ugyanannak a hasított féltestnek a másik negyedét is vissza kell utasítani;

b)

osztályba sorolásuk az 1183/2006/EK rendeletben kialakított közösségi minősítési rendszer alapján történt. Az intervenciós hivatalok, miután a hasított test minden részén részletes vizsgálatokat hajtottak végre, valamennyi olyan terméket visszautasítanak, amelyet úgy ítélnek meg, hogy nem e rendszer alapján soroltak be;

c)

azonosították őket, először is a kategóriára, a húsossági osztályára és a faggyúfedettség fokára utaló jelzéssel, másrészt azonosítási vagy vágási számmal. A kategóriára, a húsosság osztályára és a faggyúfedettség fokára utaló jelzésnek tökéletesen olvashatónak kell lennie, és a bélyegzést az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott eljárást betartva nem mérgező, gyors, kitörölhetetlen tinta használatával kell elvégezni. A betűk és számok legalább két centiméter magasak legyenek. A megjelölést az ágyékon a negyedik ágyékcsigolya magasságában kell elhelyezni a hátsó negyedeken, illetve megközelítőleg 10–30 cm távolságban a szegycsont szélétől az elülső negyedeken. Az azonosítási vagy vágási számot minden negyed belső oldalának közepére kell elhelyezni, az intervenciós hivatalok által jóváhagyott bélyegző, illetve kitörölhetetlen tinta alkalmazásával;

d)	címkézésük összhangban van az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) bevezetett rendszerrel.

5. cikk

Intervenciós központok

(1)   Az intervenciós központokat az intervenciós intézkedések hatékonyságának biztosítását szem előtt tartva a tagállamok választják ki.

E központok létesítményeinek a következőket kell lehetővé tenniük:

a)	csontos hús átvétele;

b)	az összes hús további feldolgozás nélküli tartósítás céljából történő lefagyasztása;

c)	az ilyen húsnak technikailag kielégítő körülmények között legalább három hónapon keresztül történő tárolása.

(2)   Csak olyan intervenciós központokat szabad a csontozásra szánt csontos hús átvételére kiválasztani, amelyek daraboló- és fagyasztóüzemei a vágóhidakkal, illetve a nyertes pályázóval nem állnak kapcsolatban, és amelyek működtetése, vezetése és személyzettel való ellátása ez utóbbiaktól függetlenül történik.

Gyakorlati nehézségek felmerülése esetén a tagállamok eltérhetnek az első albekezdésben foglaltaktól, feltéve hogy a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban szigorítják az átvételkor végzett ellenőrzéseket.

2.   SZAKASZ

Pályáztatás és átvétel

6. cikk

A pályázati felhívás kezdete és lezárása

(1)   A pályázati felhívásról szóló értesítést, annak módosításait és lezárását az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb a pályázatok beadási határidejét megelőző szombaton közzé kell tenni.

(2)   A pályázat kiírásakor meg kell határozni azt a legkisebb árat, amely alatt pályázatok nem fogadhatók el.

7. cikk

A pályázatok benyújtása és értesítések

A pályázati felhívás által meghatározott időtartam alatt a benyújtás határideje minden hónap második és negyedik keddjén brüsszeli idő szerinti déli 12 óra, kivéve augusztus második és december negyedik keddjét, amikor pályázatok nem nyújthatók be. Ha a keddi nap munkaszüneti napra esik, a határidőt 24 órával előre kell hozni. Az intervenciós hivatalok a pályázatok benyújtásának határidejét követő 24 órán belül értesítik Bizottságot a hozzájuk beérkezett pályázatokról.

8. cikk

A pályázaton való részvétel feltételei

(1)   Csak a következők nyújthatnak be pályázatot:

a)	jogi formájuktól függetlenül olyan vágóhidak, amelyek szarvasmarhavágásra a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikke szerinti engedéllyel rendelkeznek; és

b)	állat- és húskereskedők, akiknek saját vágóhídi vállalkozásuk van, és akik szerepelnek valamelyik országos általános forgalmi adó nyilvántartásban.

(2)   A pályázati felhívásra az érdekelt felek azoknak a tagállamoknak az intervenciós hivatalainál nyújtják be a pályázataikat, ahol a kiírás történt, akár úgy, hogy nyugta ellenében írásos ajánlatot tesznek, vagy bármely egyéb írásos formában, amelyet az intervenciós hivatal átvételi értesítés mellett elfogad.

A pályázatok beadása képezheti az intervenciós hivatalok által megállapított feltételekkel való és az ő kikötéseiknek megfelelő szerződéskötés alapját.

(3)   Az érdekelt felek minden pályázati kiírásra kategóriánként csak egy pályázatot adhatnak be.

A tagállamok biztosítják, hogy a pályázók egymástól vezetésüket, személyzetüket, illetve működésüket tekintve egyaránt függetlenek legyenek.

Ha komoly jelek mutatnak ennek ellenkezőjére, vagy ha a pályázatok nincsenek összhangban a gazdasági tényekkel, akkor azokat csak akkor szabad elfogadhatónak ítélni, ha a pályázó kielégítő bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy megfelel a második albekezdésben foglaltaknak.

Ha megállapítást nyer, hogy egy pályázó több pályázatot is beadott, akkor valamennyi pályázatát elfogadhatatlannak kell ítélni.

(4)   A pályázatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a pályázó nevét és címét;

b)	a pályázati felhívásban meghatározott kategóriákba tartozó termékek pályázott mennyiségét, tonnában kifejezve;

c)	a 15. cikk (3) bekezdése szerint kialakított árat a termék R3 minőségre átszámolt 100 kg-jára euróban, legfeljebb két tizedesjegyig kerekítve.

(5)   A pályázat csak akkor érvényes, ha:

a)	legalább 10 tonnás mennyiségre vonatkozik;

b)	tartalmazza a pályázó írásos nyilatkozatát, hogy a szóban forgó pályázati felhívásban szereplő összes rendelkezést betartja; és

c)	annak bizonyítékát, hogy a pályázatok beadásának határidejéig a pályázó letétbe helyezte a szóban forgó pályázati felhívással kapcsolatos, a 9. cikkben megfogalmazott biztosítékot.

(6)   A pályázatokat a 7. cikkben megállapított beadási határidő lejártát követően nem lehet visszavonni.

(7)   A pályázatok titkosak.

9. cikk

Biztosíték

(1)   A pályázatoknak a pályázati határidőt követően történő fenntartása, valamint a termékeknek 13. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott időszakon belül az intervenciós hivatalok által kijelölt raktárházba történő szállítása elsődleges követelmény, amelynek 100 kg-onként 30 EUR biztosíték letétbe helyezésével kell érvényt szerezni.

A biztosítékot annak az országnak az intervenciós hivatalánál kell letétbe helyezni, ahol a pályázat benyújtása történt.

(2)   A biztosítékot a 2220/85/EGK bizottsági rendelet (10) 13. cikke, valamint 14. cikke (1) és (3) bekezdésében meghatározottak értelmében csak készpénz formájában lehet letenni.

(3)   Az el nem fogadott pályázatok esetében a biztosítékot a pályázat eredményének nyilvánosságra hozatalát követően felszabadítják.

Az elfogadott pályázatok esetében a biztosítékot az ezen rendelet 14. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül a termékek átvételének befejezésekor szabadítják fel.

10. cikk

Elbírálás

(1)   Az egyes pályázati felhívásokra beérkezett pályázatok figyelembevételével és az 1254/1999/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően minden kategóriában meghatározzák az R3-as minőségre érvényes legmagasabb felvásárlási árat.

Ha pedig a körülmények megkívánják, a tagállam vagy annak régiója ettől eltérő árat is meghatározhat, hogy az a piacon rögzített átlagos árakat tükrözze.

(2)   Olyan döntés is születhet, hogy nem hirdetnek eredményt.

(3)   Ha a legmagasabb vásárlási áron vagy az alatt felkínált teljes mennyiségek meghaladják a felvásárolni kívánt mennyiséget, a megítélt mennyiségeket minden kategóriában az együtthatók csökkentésével lehet úgy csökkenteni, hogy az a pályázatban foglalt mennyiségekkel és árkülönbséggel fokozatosan emelkedő összeggel csökkenjenek.

Ha a körülmények úgy kívánják, a csökkentési együtthatók a tagállamok vagy annak régiói szerint változhatnak, hogy biztosítani lehessen a beavatkozási mechanizmus megfelelő működését.

11. cikk

A legmagasabb felvásárlási ár

(1)   A pályázatok nem vesznek részt az elbírálásban, ha a bennük szereplő árak magasabbak, mint az adott kategóriára érvényes, az I. mellékletben felsorolt korrekciós együtthatókkal R3-as minőségre korrigált, az illető tagállamban, illetve a tagállam megfelelő régiójában rögzített átlagos piaci árak plusz a hasított test 100 kg-jakénti 10 EUR.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a pályázatokat elutasítják, ha a bennük szereplő árak meghaladják az adott pályázati kiírásra a 10. cikkben hivatkozott legmagasabb árat.

(3)   Ha a pályázóknak megítélt felvásárlási ár magasabb, mint az (1) bekezdésben hivatkozott átlagos piaci ár, a megítélt árat a IV. melléklet A képletének alkalmazásával nyert együtthatóval történő beszorzás útján kiigazítják. Ez az együttható azonban:

a)	nem lehet 1-nél nagyobb;

b)	nem eredményezheti a megítélt árnak az átlagos piaci ár és a megítélt ár közötti különbségnél nagyobb csökkenését.

Amennyiben a tagállam megbízható adatokkal rendelkezik, és kielégítő módon tudja azok valódiságát ellenőrizni, dönthet úgy, hogy a pályázók számára alkalmazott együtthatót a IV. melléklet B képlete szerint számítja ki.

(4)   A pályázati meghívással kapcsolatos jogok és kötelességek nem átruházhatók.

12. cikk

A felvásárlás korlátai

Ha a tagállamok intervenciós hivatalainak nagyobb mennyiségű húst ajánlanak fel, mint amennyit haladéktalanul át tudnak venni, a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön vagy valamelyik intervenciós régiójukban át tudnak venni.

A tagállamok biztosítják, hogy a korlátozás ilyen eseteiben az érdekelt felek hozzáférésének esélyei egyenlők legyenek.

13. cikk

A nyertes pályázók értesítése és leszállítás

(1)   Az intervenciós hivatalok az egyes pályázókat haladéktalanul értesítik pályázatuk eredményéről.

Az intervenciós hivatalok a nyertes pályázóknak számozott megrendelőt küldenek, amely a következőket tartalmazza:

a)	a szállítandó mennyiséget;

b)	a pályázatnyertes árat;

c)	a termékek szállítási ütemezését;

d)	az intervenciós központot vagy központokat, ahová a szállítást teljesíteni kell.

(2)   A nyertes pályázó a termékeket a felvásárolni szándékozott marhahús legnagyobb mennyiségét és legnagyobb felvásárlási árát meghatározó rendelet nyilvánosságra hozatalát követő munkanaptól számított 17 naptári napon belül szállítja le.

A megítélt mennyiségtől függően azonban a Bizottság egy héttel meghosszabbíthatja ezt az időszakot. A szállításokat több szállítmányra is fel lehet osztani. Ezen túlmenően az intervenciós hivatalok a szállítás ütemezésének összeállításakor a szállítási időszakot legfeljebb 14 naptári napra is lerövidíthetik.

14. cikk

Átvétel

(1)   Az intervenciós hivatalok a termékeket az intervenciós központ darabolóüzemének belépési mázsálójánál veszik át.

A termékeket 10 és 20 tonna közötti szállítmányokban kell leszállítani. A mennyiség azonban lehet 10 tonna alatti is, ha ez az eredeti ajánlat teljes egyenlege, illetve ha az eredeti ajánlat mennyiségét 10 tonna alá csökkentették.

A szállított termékeket akkor fogadják és veszik át, ha az intervenciós hivatal megvizsgálta, hogy azok az e rendeletben foglaltaknak eleget tesznek. A 96/22/EK tanácsi irányelv (11) 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelésről, különösen pedig a 3. cikk, valamint a 4. cikk (1) bekezdése által tiltott anyagok hiányáról minta elemzése útján lehet meggyőződni, amely minta nagyságára és vételére vonatkozó követelményeket a vonatkozó állatorvosi rendelkezések tartalmazzák.

(2)   Ahol a vágóhídi rakodónál történő rakodást közvetlenül megelőzően, illetve az intervenciós központba való szállítás előtt nincs előzetes vizsgálat, a féltesteket a következőképpen kell azonosítani:

a)	ha csak egyszerűen meg vannak jelölve, a jelzésnek meg kell felelnie a 4. cikk (3) bekezdése c) pontjának, továbbá ki kell tölteni egy dokumentumot, amely tartalmazza az azonosítási vagy vágási számot, valamint a hasított testre vonatkozó vágási dátumot;

b)	ha ezen túlmenően címkével is rendelkeznek, a címkéknek összhangban kell lenniük a 344/91/EGK rendelet (12) 1 cikke (2), (3) és (4) bekezdésének előírásaival.

Ha a hasított féltesteket negyedekre vágják, a negyedelést az ezen rendelet III. mellékletnek megfelelően kell végezni. Az átvétel elősegítése érdekében a negyedeket átadáskor hasított testenként vagy féltestenként csoportosítani kell. Ha a féltesteket nem vágják negyedekbe az intervenciós központba szállítás előtt, azokat megérkezéskor kell feldarabolni a III. melléklet szerint.

Az átvétel helyén minden negyedet a 344/91/EGK rendelet 1. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének előírásaival összhangban álló címkével kell ellátni. A címkék mutatják a negyed súlyát és a szerződés számát is. Azokat az elülső, illetve hátsó negyedeken közvetlenül az elülső vagy hátsó lábszár inára kell erősíteni, vagy a tarkószalagra az elülső negyeden és a dagadóra a hátsó negyeden, fém vagy műanyag rögzítés nélkül.

Az átvételi eljárás minden leszállított negyed kiszerelésének, minősítésének, súlyának és címkézésének módszeres ellenőrzéséből áll. Valamennyi hasított test egyik hátsó negyedének hőmérsékletét is ellenőrizni kell. Különösen akkor nem fogadható el a hasított test, ha a 4. cikk (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott felső súlyhatárt meghaladja.

(3)   A vágóhídi rakodón közvetlenül rakodás előtt előzetes vizsgálatot kell végezni, amelynek ki kell terjednie a hasított állat súlyának, minősítésének, előkészítésének és hőmérsékletének ellenőrzésére. Különösen akkor nem fogadható el a hasított test, ha a 4. cikk (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott felső súlyhatárt meghaladja. A visszautasított termékeket meg kell jelölni, és ezek még egyszer nem engedhetők előzetes vizsgálatra, illetve átvételre.

Az ilyen vizsgálatoknak az intervenciós hivatal által megállapított módon, 20 tonnáig terjedő hasított féltestekből álló szállítmányokra kell kiterjedniük. Amennyiben azonban az ajánlat negyedeket is magában foglal, az intervenciós hivatal 20 tonnát meghaladó tömegű hasított féltestekből álló szállítmányt is engedélyezhet. Ha egy adott szállítmányban a hasított féltestek több mint 20 %-a selejtezésre kerül, a (6) bekezdéssel összhangban az egész szállítmány átvételét el kell utasítani.

Mielőtt a hasított féltesteket az intervenciós központba szállítják, azokat előbb negyedekbe kell vágni a III. melléklet előírásai szerint. Minden negyedet módszeresen meg kell mérni és a 344/91/EGK rendelet 1. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének előírásaival összhangban álló címkével ellátni. A címkék mutatják a negyed súlyát és a szerződés számát is. Azokat az elülső, illetve hátsó negyedeken közvetlenül az elülső vagy hátsó lábszár inára kell erősíteni, vagy a tarkószalagra az elülső negyeden és a dagadóra a hátsó negyeden, fém vagy műanyag rögzítés nélkül.

Minden hasított testből származó negyedeket az átvételi eljárás céljai érdekében átadáskor hasított testenként vagy féltestenként kell csoportosítani.

A hasított testek vagy negyedek részletes adatait, ideértve az előkészített hasított testek, illetve negyedek számát, valamint az elfogadottak, illetve visszautasítottak számát tartalmazó ellenőrző listának végig kell kísérnie minden szállítmányt az átvételig. A listát az átvételért felelős tisztviselőnek át kell adni.

A szállítóeszközt a vágóhíd elhagyása előtt lepecsételik. A pecsét száma szerepel az állat-egészségügyi bizonyítványon vagy az ellenőrző listán.

Az átvételi eljárás a leszállított negyedek előkészítésének, minősítésének, súlyának, címkézésének és hőmérsékletének ellenőrzésére terjed ki.

(4)   Az intervencióra felkínált termékek előzetes vizsgálatát és átvételét az intervenciós hivatal tisztviselője végzi, vagy egy általa meghatalmazott személy, aki képesített minősítő, a vágóhídon folyó minősítésben nem vesz részt, és teljes mértékben független a nyertes pályázótól. Ezt a függetlenséget elsősorban a tisztviselőknek az intervenciós központok közötti időszakos rotációjával lehet biztosítani.

Az átadáskor valamennyi szállítmányban a negyedek összsúlyát szállítmányonként rögzítik, és a feljegyzést az intervenciós hivatalok megőrzik.

Az átvételért felelős tisztviselőnek ki kell töltenie egy dokumentumot a bemutatott és elfogadott, illetve selejtezett termékek számának és súlyának részletes adataival.

(5)   Az intervenciós központokba csontozásra beadott, de az 5. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt követelményeknek nem megfelelő csontos hús azonosítására, szállítására és átvételi ellenőrzésére vonatkozóan a következőket kell figyelembe venni:

a)

az (1) bekezdésben hivatkozott átvételkor a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontjában a kategória és a vágási szám feltüntetésére, valamint a jelzés elhelyezésére vonatkozó előírásokkal azonos módon az „INT” betűkkel kell megjelölni a csontozásra szánt elülső és hátulsó negyedeknek mind a belső, mind a külső oldalát; az „INT” betűket azonban az elülső negyedeken a harmadik vagy negyedik borda magasságában kell a belső oldalon elhelyezni, a hátulsó negyedeken pedig a hetedik vagy nyolcadik bordánál;

b)	a vesefaggyút meg kell hagyni az átadásig, és csak súlymérés előtt lehet eltávolítani;

c)	a leszállított termékeket az (1) bekezdésben foglaltak szerint szállítmányokba kell rendezni.

Ha „INT” betűkkel megjelölt hasított testet vagy negyedet találnak az azok számára fenntartott területen kívül, a tagállamnak vizsgálatot kell indítania, meg kell tennie a szükséges lépéseket, és ezekről a Bizottságot értesítenie kell.

(6)   Ha a bemutatott szállítmány több mint 20 %-a visszautasításra kerül, az egész szállítmányt vissza kell utasítani, a visszautasított termékeket meg kell jelölni, és ezek a továbbiakban már nem engedhetők előzetes vizsgálatra, illetve átvételre.

(7)   Ha a ténylegesen leszállított és átvett mennyiség kisebb, mint a megítélt mennyiség, a biztosíték:

a)	csak akkor szabadul fel teljes mértékben, ha a különbség legfeljebb 5 % vagy 175 kg;

b)	vis maior esetét kivéve: — a le nem szállított, illetve át nem vett mennyiségnek megfelelő arányban elveszik, ha a különbség legfeljebb 15 %, — egyéb esetekben teljes mértékben elveszik a 2220/85/EGK rendelet 1. cikkének megfelelően.

15. cikk

A nyertes pályázóknak fizetendő ár

(1)   A termékek átadásának befejezését követő 45. naptól a 65. napig az intervenciós hivatal kifizeti a sikeres pályázóknak a pályázatukban meghatározott árat.

(2)   Csak a ténylegesen leszállított és átvett mennyiségek után jár fizetség. Ha azonban a ténylegesen leszállított és átvett mennyiség nagyobb, mint a megítélt mennyiség, csak a megítélt mennyiség után jár kifizetés.

(3)   Ha nem R3 minőségű hús átvételére kerül sor, a nyertes pályázónak fizetett árat az I. mellékletben a felvásárolt hús minőségére megadott együtthatóval kell korrigálni.

(4)   A csontozásra szánt hús felvásárlási ára az intervenciós központ darabolóüzemének belépési mázsálójához szállított ár.

A lerakodás költségei a nyertes pályázót terhelik.

16. cikk

Átváltási árfolyam

A 11. cikkben említett mennyiségekre és az elbíráláskor megszabott árakra az adott pályázat alapján felvásárlandó marhahús mennyiségét és a legmagasabb felvásárlási árat rögzítő rendelet hatályba lépése napján érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazni.

III.   FEJEZET

AZ INTERVENCIÓS HIVATALOK ÁLTAL FELVÁSÁROLT HÚS CSONTOZÁSA

17. cikk

Csontozási követelmény

Az intervenciós hivataloknak ki kell csontoztatniuk a teljes felvásárolt marhahúsmennyiséget.

18. cikk

A csontozásnál irányadó általános szabályok

(1)   Csontozást csak a 853/2004/EK rendelet 4. cikke szerinti engedéllyel és egy vagy több gyorsfagyasztóval rendelkező darabolóüzemek végezhetnek.

A tagállam kérésére a Bizottság korlátozott időre engedélyezheti az első albekezdésben foglaltaktól való eltérést. A Bizottság döntésének meghozatalakor figyelembe veszi az üzemben és a berendezéseken végzett legfrissebb fejlesztéseket, az egészségügyi és ellenőrzési követelményeket, valamint a terület fokozatos összehangolásának célkitűzését.

(2)   A csontozott darabolt húsoknak meg kell felelniük az e rendelet V. mellékletében, valamint a 853/2004/EK rendeletben megállapított követelményeknek.

(3)   A csontozást addig nem lehet megkezdeni, amíg a szóban forgó szállítmány átvétele meg nem történt.

(4)   Az intervenciós marhahús csontozásakor, tisztításakor, illetve csomagolásakor a darabolóhelyiségben semmilyen más húsáru nem lehet jelen.

Mindazonáltal sertéshús feldolgozása megengedhető a darabolóhelyiségben a marhahúséval egyidőben, feltéve hogy az külön futószalagon történik.

(5)   Minden csontozási műveletet reggel 7 óra és délután 6 óra között kell lebonyolítani, csontozni nem szabad szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon. Ezeket az időpontokat legfeljebb két órával lehet meghosszabbítani, feltéve hogy az ellenőrző hatóság képviselője jelen van.

Ha a csontozást az átvétel napján nem lehet befejezni, az illetékes hatóság leplombálja azt a hűtőhelyiséget, ahol a termékek tárolása történik, és ezt a plombát a csontozás folytatásakor csak ugyanazon hatóság nyithatja fel.

19. cikk

Szerződések és pályázati feltételek

(1)   Csontozás csak szerződés alapján, az intervenciós hivatalok által meghatározott szerződéses feltételek szerint és az általuk megállapított kikötéseknek megfelelően végezhető.

(2)   Az intervenciós hivatalok előírásai szabályozzák a darabolóüzemekkel kapcsolatos követelményeket, meghatározzák a szükséges üzemek és berendezések körét, valamint biztosítják a Közösségben a darabolt hús előkészítésére érvényes rendszabályok betartását.

Különösen részletes szabályozást dolgoznak ki a csontozásra, meghatározzák a darabolt hús előkészítésének, tisztításának, csomagolásának, fagyasztásának és tartósításának módját, figyelembe véve, hogy azt az intervenciós hivatalok fogják átvenni.

Az egyes intervenciós hivatalok előírásait a VI. mellékletben felsorolt címeken lehet beszerezni.

20. cikk

A csontozás ellenőrzése

(1)   Az intervenciós hivatalok biztosítják, hogy valamennyi csontozási folyamat ténylegesen, fizikailag ellenőrizve legyen.

Az ellenőrzés feladatával meg lehet bízni az ügyben szereplő kereskedőktől, vágóhidaktól és raktáraktól teljes mértékben független szervezeteket. Ilyen esetben az intervenciós hivataloknak biztosítani kell, hogy tisztviselőik bejelentés nélkül végzett ellenőrző látogatást tegyenek az egyes pályázatokban szereplő hús csontozásakor. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a húsrészek kartondobozainak tartalmát véletlenszerűen kell ellenőrizni fagyasztás előtt és után, a felhasznált mennyiségeket pedig össze kell hasonlítani egyrészt az előállított mennyiségekkel, másrészt a leesett nyesedékkel, csontokkal és faggyúval. Az ellenőrző látogatás során az adott napon egy adott húsfajtával megtöltött kartondobozoknak legalább 5 %-át fel kell nyitni, ahol pedig elegendő kartondoboz áll rendelkezésre, húsrészenként legalább öt dobozt.

(2)   Az elülső és hátulsó negyedeket külön kell csontozni. Minden csontozási nappal kapcsolatban:

a)	össze kell hasonlítani a darabok számát és a megtöltött kartonokat;

b)	ki kell tölteni egy űrlapot, amely az elülső és hátsó negyedek csontozásának eredményét külön-külön mutatja.

21. cikk

A csontozásnál irányadó különleges feltételek

(1)   A fagyasztás előtti csontozás, tisztítás és csomagolás során a marhahús belső hőmérséklete soha nem emelkedhet + 7 °C fölé. A darabolt húsokat a gyorsfagyasztást megelőzően nem szabad szállítani, kivéve a 18. cikk (1) bekezdés szerinti eltérések alapján.

(2)   A címkéket és egyéb idegen anyagot közvetlenül a csontozás megkezdése előtt maradéktalanul el kell távolítani.

(3)   A csontokat, inakat, porcot, tarkószalagot és csúcsszalagot (szíjhasító szalag) (ligamentum nuchae), valamint a tömött rostos kötőszöveti részleteket maradéktalanul el kell távolítani. A darabolt húsok tisztítását a faggyú, porc, inak, ízületi tokok és egyéb meghatározott nyesedékek eltávolítására kell korlátozni. Minden egyértelműen idegszöveti, illetve nyirokszöveti elemet el kell távolítani.

(4)   A nagy véredényeket, véralvadékot, valamint szennyeződött felületeket gondosan, a lehető legkisebb hasznoshús-veszteséggel kell eltávolítani.

22. cikk

A húsdarabok csomagolása

(1)   A húsdarabokat közvetlenül a csontozást követően oly módon kell becsomagolni, hogy az V. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően a húsnak egyetlen része se kerülhessen a kartondobozzal közvetlen érintkezésbe.

(2)   A dobozok bélelésére, illetve a húsok csomagolására felhasznált polietilén fólia, illetve zacskó legalább 0,05 mm vastag és élelmiszerek csomagolására alkalmas legyen.

(3)   A kartondobozoknak, raklapoknak és ketreceknek meg kell felelniük a VII. mellékletben előírt követelményeknek.

23. cikk

A húsdarabok raktározása

Az intervenciós hivatalok gondoskodnak arról, hogy az összes felvásárolt marhahús tárolása külön, ugyanakkor pályázati felhívásonként, húsrészenként és tárolási hónap szerint könnyen azonosítható módon történjen.

A kapott darabolt húsokat annak a tagállamnak a területén elhelyezkedő hűtőházakban kell tárolni, amelynek hatáskörébe az illető intervenciós hivatal tartozik.

Azoktól a kivételes eltérésektől eltekintve, amelyek az 1254/1999/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás rendelkezéseiben találhatóak, az ilyen hűtőházaknak képeseknek kell lenniük az intervenciós hivatalok által számukra kiosztott valamennyi csontozott hús legalább három hónapon keresztül technikailag kielégítő körülmények között történő tárolására.

24. cikk

A csontozás költségei

A 19. cikk (1) bekezdésben említett szerződéseknek és az ezek alapján történt kifizetéseknek fedezniük kell az e rendelet alkalmazása nyomán előálló költségeket és műveleteket, különös tekintettel a következőkre:

a)	a csontos termékek átvételét követően a darabolóüzembe történő szállításuk költségei;

b)	csontozás, tisztítás, csomagolás, gyorsfagyasztás költségei;

c)	a fagyasztott húsrészek tárolása, rakodása és szállítása, valamint az intervenciós hivatalok által történő átvétele az általuk kijelölt hűtőházaknál;

d)	anyagköltségek, különösen a csomagolás esetében;

e)	az intervenciós hivatalok által a darabolóüzemben hagyott csontok, faggyú és nyesedék értéke.

25. cikk

Időkorlátok

A csontozást, tisztítást és csomagolást a vágástól számított tíz naptári napon belül be kell fejezni. A tagállamok azonban ennél rövidebb határidőket is szabhatnak.

A gyorsfagyasztást közvetlenül csomagolás után kell elvégezni, minden esetben ugyanazon a napon kezdve; a kicsontozott hús napi mennyisége nem haladhatja meg a gyorsfagyasztó kapacitását.

A gyorsfagyasztás során a csontozott hús belső hőmérsékletét 36 órán belül legalább – 7 °C-ra kell csökkenteni.

26. cikk

A termékek visszautasítása

(1)   Ha a 20. cikk (1) bekezdésében előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy a csontozóüzem valamely húsáru tekintetében megsértette a 17–25. cikkek rendelkezéseit, az ellenőrzéseket ki kell terjeszteni a kérdéses napon megtöltött kartondobozok további 5 %-ára. Ha további szabálytalanságokat fednek fel, az érintett húsrészek összes kartondobozának további 5 %-át vizsgálják meg. Ha a negyedik 5 %-os ellenőrzésen a dobozok legalább 50 %-a az említett cikkek értelmében szabályellenességet mutat, a kérdéses nap egész termelését ellenőrizni kell. Nem kell azonban elvégezni az egész napi termelés ellenőrzését, ha a kérdéses húsrészekkel megtöltött dobozok legalább 20 %-a szabályellenes volt.

(2)   Ha az (1) bekezdés alapján a kérdéses húsrészekkel megtöltött dobozok kevesebb mint 20 %-a volt szabályellenes, a kartondobozok egész tartalmát vissza kell utasítani, és ezekkel kapcsolatosan nem történhet kifizetés. A csontozóüzemnek az intervenciós hivatal részére a VIII. mellékletben látható árakkal egyenértékű összeget kell kifizetnie a visszautasított darabokért.

Ha a kérdéses darabokkal megtöltött dobozok legalább 20 %-a szabályellenes volt, az intervenciós hivatal az adott darabokra vonatkozó egész napi termelést visszautasítja, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs. A csontozó üzem az intervenciós hivatalnak a VIII. mellékletben bemutatott árakkal egyenértékű összeget fizeti ki a kiselejtezett darabokért.

Ha a napközben előállított különféle darabok dobozainak legalább 20 %-a szabályellenes volt, az intervenciós hivatal az egész aznapi termelést visszautasítja, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs. A csontozó üzem az intervenciós hivatalnak az intervenciós hivatal által a 15. cikk értelmében a nyertes pályázónak az eredetileg felvásárolt, majd a csontozást követően visszautasított csontos termékért fizetett ár 20 %-kal megnövelt értékével megegyező összeget köteles kifizetni.

Ha a harmadik albekezdés alkalmazására kerül sor, az első és második albekezdés érvényét veszti.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a csontozóüzem súlyos gondatlanság, illetve csalás következtében nem tesz eleget a 17–25. cikkek rendelkezéseinek:

a)	az intervenciós hivatal azon a napon nyert valamennyi csontozás utáni terméket, amelyre vonatkozóan a fenti rendelkezések megsértése megállapítást nyert, visszautasít, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs;

b)

a csontozóüzem az intervenciós hivatalnak az intervenciós hivatal által a 15. cikk értelmében a nyertes pályázónak az eredetileg felvásárolt, majd a csontozást követően az a) pontnak megfelelően visszautasított csontos termékért fizetett ár 20 %-kal megnövelt értékével megegyező összeget köteles kifizetni.

IV.   FEJEZET

TERMÉKELLENŐRZÉS ÉS ÉRTESÍTÉSEK

27. cikk

A termékek tárolása és ellenőrzése

(1)   Az intervenciós hivatalok biztosítják, hogy az e rendeletben szereplő húsárut olyan módon helyezzék el és tárolják, hogy könnyen hozzáférhető legyen és megfeleljen a 23. cikk első bekezdésében foglaltaknak.

(2)   A tárolási hőmérséklet nem emelkedhet – 17 °C fölé.

(3)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a tárolt termékek megőrzése minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt kielégítő legyen, és hogy a sérült csomagolást azonnal kicseréljék. A felmerülő kockázatok elkerüléséről biztosítás útján gondoskodnak, akár úgy, hogy a raktározókra hárítják szerződéses kötelezettség formájában, akár úgy, hogy az intervenciós hivatal vállal teljes körű biztosítást. A tagállamok maguk is eljárhatnak saját biztosítójukként.

(4)   A tárolás ideje alatt az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzésnek vetik alá az adott hónapban tartott meghívásos pályázatok elbírálását követően tárolt termékek jelentősebb mennyiségeit.

Az ilyen ellenőrzések során az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő termékeket kiselejtezik, és ennek megfelelő jelzéssel látják el. A büntetések alkalmazásának sérelme nélkül az illetékes hatóságok szükség esetén a felelős felektől kifizetéseket hajthatnak be.

Az ilyen ellenőrzéseket olyan tisztviselőknek kell végezniük, akik nem kapnak utasításokat a felvásárlást végző egységtől.

(5)   Az illetékes hatóságok megteszik az összes szükséges intézkedést a nyomon követhetőség és tárolás biztosítására, hogy később lehetővé váljon a tárolt termékeknek a raktárból való lehető leghatékonyabb eltávolítása és kiszállítása, különös tekintettel a szóban forgó állatok egészségi állapotával kapcsolatos követelményekre.

28. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot minden, az intervenciós központok listáját, és lehetőség esetén azok fagyasztási, illetve tárolási kapacitását érintő változásokról.

(2)   Az átvételi időszak végét követő 10 naptári napon belül a tagállamok telexen vagy telefaxon értesítik a Bizottságot az intervenciós céllal beszállított, illetve elfogadott mennyiségekről.

(3)   Legkésőbb minden hónap 21. napján a tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az előző hónap vonatkozásában:

a)	milyen mennyiségeket vásároltak fel az egyes hetekben és hónapokban, az 1183/2006/EK rendeletben a hasított testek közösségi osztályozására létrehozott rendszernek megfelelő termékek és minőségek szerinti bontásban;

b)	a tárgyhónapban megkötött vásárlási szerződésekben mennyi csontozott termék szerepel;

c)	a tárgyhónapban visszautasított megrendelésekben és hasonló dokumentumokban mennyi csontozott termék szerepel.

(4)   Legkésőbb minden hónap végéig a tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az előző hónap vonatkozásában:

a)	termékenként mennyi csontozott terméket nyertek ki a tárgyhónapban vásárolt csontos marhahúsból;

b)	mennyi az egyes csontozott termékekből a le nem kötött raktárkészlet és a tényleges bent lévő raktárkészlet a tárgyhónap végén, részletezve, hogy a le nem kötött készlet mennyi ideje áll a raktárban.

(5)   A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában:

a)	a „le nem kötött raktárkészlet” olyan készletet jelent, amelyre még nem kötöttek eladási szerződést;

b)	a „tényleges raktárkészlet” a le nem kötött, valamint a már szerződésben lekötött, de még át nem vett raktárkészletet jelenti.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 562/2000/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának és a X. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 68., 2000.3.16., 22. o. A legutóbb az 1067/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 60. o.) módosított rendelet.

(3)  Lásd a IX. mellékletet.

(4)  HL L 39., 1996.2.17., 1. o.

(5)  HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

(6)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(7)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(8)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(9)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(10)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(11)  HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

(12)  HL L 41., 1991.2.14., 15. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/33

---

A BIZOTTSÁG 1670/2006/EK RENDELETE

(2006. november 10.)

az 1784/2003/EK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 2003. szeptember 29-i a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikkére,

tekintettel az 1998. december 15-i az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 2799/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. október 15-i 2825/93/EGK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 16. cikke úgy rendelkezik, hogy amilyen mértékben szükséges figyelembe venni az egyes, gabonafélékből nyert szeszes italok előállításának különleges sajátosságait, az export-visszatérítések odaítélésének kritériumait ehhez a sajátos helyzethez hozzá lehet igazítani. Szükségesnek tűnik az ilyen hozzáigazítás alkalmazása egyes szeszes italok tekintetében abban az esetben, ha egyrészt a gabonafélék kivitelkor érvényes ára nincs kapcsolatban azok előállításkor érvényes árával, másrészt pedig a végtermék számos termék keverékéből származik, így tehát lehetetlenné válik a kivitelre szánt végtermékben felhasznált gabonafélék azonosságának nyomon követése, amihez az is hozzájárul, hogy az ilyen szeszes italok esetében legalább hároméves kötelező érlelésre van szükség.

(3)	Ilyen jellegű nehézségek különösen a skót whisky, az ír whisky és a spanyol whisky tekintetében merültek fel.

(4)

A visszatérítések szokásos rendszerét lehetőség szerint hasonló módon kell alkalmazni; mivel ezért visszatérítést kell fizetni a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, az exportált szeszes italok mennyiségének arányában felhasznált gabonafélékre vonatkozóan. E célból az ilyen lepárolt gabonafélék mennyiségét az érintett tagállamok által szolgáltatott nemzeti statisztikák alapján kiszámított általános átalány-együtthatóval kell megszorozni. Úgy tűnik, hogy a kérdéses exportált szeszes italok összmennyisége és az értékesítettek összmennyisége közötti arány alkalmazása méltányos és egyszerű alapot nyújt. Szükséges meghatározni az „exportált összmennyiség” és a „forgalmazott összmennyiség” fogalmát. A lepárlásra került gabonafélék és az együttható meghatározásának céljából az aktív feldolgozás tárgyát képező mennyiségeket ki kell zárni.

(5)	Rendelkezni kell az együttható kiigazításáról, különösen annak a lehetőségnek a kizárása érdekében, hogy a visszatérítések kifizetése révén a készletek rendellenes mértékben növekedhessenek.

(6)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése biztosítja a visszatérítés rendeltetési hely szerinti megkülönböztetésének lehetőségét. Ezért olyan objektív kritériumokat kell meghatározni, amelyek egyes rendeltetési helyek esetében a visszatérítés megszüntetéséhez vezetnek.

(7)

Rögzíteni kell a visszatérítés alkalmazandó mértékét meghatározó napot. Ezt a napot első alkalommal a gabonafélék ellenőrzés alá vételének időpontjához, ezt követően a lepárolt mennyiségek esetében pedig az egyes lepárlási-adózási időszakokhoz kell kötni. A visszatérítés kifizetését megelőzően lepárlási nyilatkozat formájában bizonyítani kell, hogy a gabona lepárlásra került. Az ilyen nyilatkozatnak tartalmaznia kell a visszatérítés kiszámításához szükséges adatokat. Minden egyes lepárlási-adózási időszak első napja egyben a mezőgazdasági átváltási árfolyamokat a 2799/98/EK rendelet 3. cikke szerint meghatározó ügyleti tény is lehet.

(8)

E rendelet alkalmazásában szükséges nyilvántartani azt, hogy a termékeket a Közösség területéről kiszállították, és bizonyos esetekben szükség van a rendeltetési hely meghatározására. Ezért alkalmazni kell a kivitelnek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben (5) meghatározott fogalmát, valamint fel kell használni a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendeletben (6) foglalt igazolást.

(9)

Az együttható megállapítása céljából kötelező igazolni a szeszes ital exportált mennyiségét. Helyénvaló rendelkezést hozni arról, hogy a különleges feltételek teljesülése esetén, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelet (7) 43. cikke kerüljön alkalmazásra a Közösség területére visszaszállításra kerülő áruk tekintetében.

(10)	A tagállamokat fel kell hívni arra, hogy továbbítsák a szükséges információkat a Bizottság részére.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az 1784/2003/EK rendelet 16. cikkében említett, gyártási folyamatuk részeként legalább hároméves kötelező érlelési időszaknak alávetett szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó export-visszatérítések rögzítésére és odaítélésére vonatkozóan.

(2)   Az ezen rendelet 6. cikk (1) bekezdése kivételével, az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (8) nem alkalmazható az (1) bekezdésben említett szeszes italokra vonatkozóan.

2. cikk

Az 1. cikkben említett visszatérítést olyan gabonafélékre vonatkozóan lehet odaítélni, amelyek megfelelnek a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételeknek, és az 1576/89/EGK tanácsi rendelettel (9) összhangban gyártott, a 2208 30 32, 2208 30 38, 2208 30 52, 2208 30 58, 2208 30 72, 2208 30 78, 2208 30 82 és 2208 30 88 KN-kód alá tartozó szeszes italok előállítása során kerülnek felhasználásra.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)	„adott lepárlási időszak”: az az időszak, amely megfelel a kedvezményezett és a vámhatóság vagy egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság közötti megegyezés szerint a jövedéki adó ellenőrzésének céljából megállapított lepárlási időszaknak (adózási időszak);

b)	„exportált összmennyiség”: az a szeszes ital mennyiség, amely megfelel a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, és amelyet olyan rendeltetési helyre exportálnak, amely tekintetében visszatérítés alkalmazandó;

c)	„forgalmazott összmennyiség”: az a szeszes ital mennyiség, amely megfelel a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, és amelyet emberi fogyasztás céljára történő értékesítés szándékával az előállítás vagy raktározás helyéről véglegesen elszállítottak;

d)	„felügyelet alá helyezés”: a 2. cikkben említett szeszes italok gyártására szánt gabonafélék vámellenőrzési vagy azzal egyenértékű biztosítékot jelentő közigazgatási eljárás alá vonása.

4. cikk

(1)   A visszatérítésre jogosultságot biztosító gabonamennyiség az a mennyiség, amelyet felügyelet alá helyeztek és amelyet a visszatérítésre jogosultak egy adott lepárlási időszakban lepároltak, továbbá amelyet a minden érintett tagállam számára évente rögzített és minden egyes érintett jogosult fél esetében alkalmazandó együtthatóval súlyoznak. Az együttható a kérdéses szeszes italok exportált összmennyisége és forgalmazott összmennyisége közötti arányt fejezi ki, a kérdéses szeszes ital átlagos érlelési idejének megfelelő, években kifejezett időtartam alatt e mennyiségek nyilvántartott alakulása alapján.

A lepárolt gabonafélék és az együttható meghatározása céljából azokat a mennyiségeket, amelyek aktív feldolgozás tárgyát képezték, nem lehet figyelembe venni.

Az együttható kiszámításakor figyelembe kell venni a kérdéses szeszes italok valamelyikének készleteiben bekövetkező változásokat.

Az együttható a felhasznált gabonától függően eltérő lehet.

(2)   A hatáskörrel rendelkező szervek rendszeres időközönként ellenőrzik a ténylegesen exportált mennyiséget és a raktárkészletek nagyságát.

5. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésében említett együtthatót minden évben július 1-je előtt rögzíteni kell.

Az együtthatót október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig kell alkalmazni.

Az együtthatót a rögzítésének évét megelőző évek tekintetében a tagállamok által a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan nyújtott információk alapján kell rögzíteni.

6. cikk

(1)   A visszatérítés alkalmazandó mértéke az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében megfelelően rögzített összeg.

(2)   A visszatérítés mértéke és a mezőgazdasági átváltási árfolyam a gabonafélék felügyelet alá helyezésének napján érvényes mérték.

Ugyanakkor a felügyelet alá helyezést követő egyes lepárlási adózási időszakokban lepárolt mennyiségek tekintetében a kérdéses lepárlási adózási időszak első napján érvényben lévő mértéket kell alkalmazni.

7. cikk

(1)   Ha a világpiaci helyzet vagy bizonyos piacok különleges követelményei megkívánják, a visszatérítést egyes rendeltetési helyek tekintetében meg kell szüntetni.

(2)   Amennyiben a visszatérítést az (1) bekezdésnek megfelelően eltörlik, vagy azt újból bevezetik, és amennyiben valamely csatlakozási szerződés vagy harmadik országgal kötött megállapodás értelmében egyes piacok az export-visszatérítésre jogosulatlanná válnak, a 4. cikk (1) bekezdésében említett együtthatót ki kell igazítani. A kiigazításnak adott esetben számításba kell vennie az azon piacokra exportált mennyiségeknek az együttható kiszámítására alkalmazott teljes exportált mennyiségből való kizárását, illetve abba való belefoglalását, amelyek tekintetében a visszatérítést eltörölték vagy újból bevezették. A kiigazított együtthatót az érintett piacok jogosultságában bekövetkező változást követő lepárlás pénzügyi időszakának első napjától kezdődően kell alkalmazni.

8. cikk

E rendelet alkalmazásában a gabonaféléket helyettesítheti a maláta.

A fent említett esetben a maláta árpára történő átváltása kiszámításához használt együttható 1,30.

Amennyiben azonban a felügyelet alá helyezett maláta 43–47 % közötti nedvességtartalmú zöld maláta, az ennek megfelelő 7 %-os nedvességtartalmú maláta tömegének kiszámításához használt együttható 0,57.

9. cikk

(1)   Kizárólag a Közösség területén bejegyzett lepárlók jogosultak a visszatérítésre.

(2)   A lepárló minden egyes lepárlási adózási időszak kezdetét megelőzően nyilatkozatot nyújt be a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, amely a visszatérítés megállapításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza, így különösen:

a)	a gabonaféléknek, illetve a malátának a közös vámtarifa nómenklatúrája szerinti megnevezését, szükség esetén homogén tételekre lebontva;

b)	a termékek nettó tömegét és a nedvességtartalmat, az a) pontban hivatkozott tételenként lebontva;

c)	annak megerősítését, hogy a gabonafélék megfelelnek a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

d)	a raktározás és a lepárlás helyét.

A lepárlási adózási időszak alatt, a lepárlási folyamat előrehaladásával a nyilatkozat frissíthető abból a célból, hogy a ténylegesen lepárolt kisebb vagy nagyobb mennyiségeket figyelembe lehessen venni.

(3)   Minden egyes lepárlási adózási időszakot követően a lepárló nyilatkozatot nyújt be a hatáskörrel rendelkező hatósághoz (a továbbiakban: lepárlási nyilatkozat), amelyben megerősíti azt, hogy a kérdéses lepárlási időszakban a (2) bekezdésben említett nyilatkozatban meghatározott gabonaféléket a kérdéses szeszes italok valamelyikének előállítása céljából lepárolta; a lepárló feltünteti az így keletkezett lepárolt termékek mennyiségét. Ezt a nyilatkozatot a felügyelet alá helyezést végző hatóság hitelesíti.

(4)   Amint igazolást mutatnak be arról, hogy a gabonafélék felügyelet alá helyezése és lepárlása megtörtént, a visszatérítést ki kell fizetni.

(5)   A gabonaféléknek a kifizetés kiszámításakor figyelembe veendő tömege a nettó tömeg, ha nedvességtartalmuk nem haladja meg a 15 %-ot. Amennyiben a felhasznált gabonafélék nedvességtartalma meghaladja a 15 %-ot, de nem haladja meg a 16 %-ot, a figyelembe veendő tömeg a nettó tömeg 1 %-kal csökkentett értéke. Amennyiben a felhasznált gabonafélék nedvességtartalma meghaladja a 16 %-ot, de nem haladja meg a 17 %-ot, a csökkentés mértéke 2 %. Amennyiben a felhasznált gabonafélék nedvességtartalma meghaladja a 17 %-ot, a csökkentés mértéke a 15 % fölötti nedvességtartalom minden százalékpontja után két százalékpont.

A 8. cikkben említett, zöld malátán kívüli malátának a kifizetés kiszámításakor figyelembe veendő tömege a nettó tömeg, ha nedvességtartalma nem haladja meg a 7 %-ot. Amennyiben a felhasznált maláta nedvességtartalma meghaladja a 7 %-ot, de nem haladja meg a 8 %-ot, a figyelembe veendő tömeg a nettó tömeg 1 %-kal csökkentett értéke. Amennyiben a felhasznált maláta nedvességtartalma meghaladja a 8 %-ot, a csökkentés mértéke a 7 % fölötti nedvességtartalom minden százalékpontja után két százalékpont.

Az e rendeletben említett szeszes italok előállítására szánt gabonafélék és maláta nedvességtartalmának meghatározására szolgáló közösségi referenciamódszer a 824/2000/EK bizottsági rendelet (10).

10. cikk

A tagállamok megteszik a 9. cikkben említett nyilatkozatok pontosságának ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a gabonafélék, a lepárlási folyamat és a keletkezett lepárlási termék felhasználásának fizikai ellenőrzésére irányuló intézkedéseket.

11. cikk

(1)   A feldolgozás melléktermékei tekintetében a felügyelet alól mentességet kell biztosítani abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy mennyiségük nem haladja meg a szokásosan keletkező melléktermékek mennyiségét.

(2)   Nem nyújtható visszatérítés abban az esetben, ha a gabonaféle vagy a maláta nem ép és nem átlagosan jó minőségű.

12. cikk

(1)   A visszatérítést az a tagállam fizeti, amelyben a 9. cikkben említett nyilatkozatokat elfogadják.

(2)   A visszatérítést csak a kereskedő írásbeli kérelme alapján lehet kifizetni. A tagállamok erre a célra külön űrlap használatát írhatják elő.

(3)   Vis maior esetének kivételével, a visszatérítés odaítéléséhez szükséges iratokat a lepárlási nyilatkozatnak a felügyelet alá helyezést végző hatóságok általi elfogadása napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtani, ellenkező esetben a visszatérítésre való jogosultság megszűnik.

(4)   Amennyiben az együtthatót a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően igazították ki, a kiigazított együttható alkalmazásának időpontjától tévesen kifizetett visszatérítéseket a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük.

13. cikk

(1)   A 4. cikk alkalmazása céljából igazolni kell azt, hogy a szeszes italoknak a Szerződés 23. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételeket kielégítő mennyiségei exportálásra kerültek.

(2)   A 800/1999/EK rendeletben említett igazolás alkalmazandó.

(3)   E rendelet alkalmazásában „kivitel”:

a)	a 2913/92/EGK rendelet 161. és 162. cikke szerinti kivitel, és

b)	a 800/1999/EK rendelet 36. cikkében szereplő rendeltetési helyekre történt szállítás.

(4)   A 800/1999/EK rendelet 40. cikke alapján jóváhagyott élelmiszer-vámraktárakban elhelyezett termékeket szintén exportált termékeknek kell tekinteni. Amennyiben a termékeket ilyen raktárakban helyezték el, a fent említett rendelet 40–43. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

14. cikk

(1)   A szeszes italok kivitelének időpontjaként az exportvámkezelés elvégzésének napját kell tekinteni.

(2)   Az exportvámkezelés elvégzésekor benyújtott nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a)	a kérdéses szeszes italok Kombinált Nómenklatúra szerinti megnevezését;

b)	az exportált szeszes italok mennyiségét tiszta alkohol literében kifejezve;

c)	a szeszes italok összetételének olyan leírását vagy összetételére vonatkozó olyan egyéb utalást, amely alapján a felhasznált gabonafélék meghatározhatók;

d)	az előállítás szerinti tagállam nevét.

(3)   A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása céljából, amennyiben a szeszes italt különböző gabonafélékből nyerik és azt későbbi házasítás útján állítják elő, a nyilatkozatban elegendő azt feltüntetni.

15. cikk

(1)   Ahhoz, hogy adott mennyiségű szeszes italt exportáltnak lehessen tekinteni, a 13. cikkben említett igazolást az exportvámkezelés elvégzésének napjától számított hat hónapon belül kell benyújtani a kijelölt hatóságok részére.

(2)   Ha annak ellenére, hogy az exportőr mindent megtett az igazolás határidőn belül történő beszerzése érdekében, annak az előírt határidőn belüli bemutatása nem történik meg, a határidőt több alkalommal, de összesen hat hónapot meg nem haladó időtartammal meg lehet hosszabbítani.

Ha azonban a kivitel igazolását azon a határidőn túl szolgáltatják, amelynek betartása mellett a kiviteli ügyletet a folyó naptári évben végrehajtottnak kellene tekinteni, akkor a kérdéses kiviteli ügyletet a következő naptári év során végrehajtott kiviteli ügyletek közé kell sorolni.

16. cikk

(1)   A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazása esetén a 13. cikk (1) bekezdésében említett italokat közösségi külső árutovábbítási eljárás alá kell vonni.

(2)   A 2913/92/EGK rendelet alkalmazásában az ezen rendelet 13. cikke (1) bekezdésében említett szeszes italokat olyan áruknak kell tekinteni, amelyek tekintetében az export-visszatérítés odaítéléséhez megkívánt exportvámkezelést elvégezték. Az ilyen italok nem bocsáthatók szabad forgalomba, kivéve ha a kifizetett export-visszatérítésnek megfelelő összeg megtérítésére kerül sor.

17. cikk

A 7. cikk alkalmazása esetében azt is igazolni kell, hogy a kérdéses szeszes italok elérték azt a rendeltetési helyet, amelyre vonatkozóan a visszatérítés rögzítésére sor került.

Ilyen esetben az azon harmadik országba történő behozatalt, amelynek tekintetében a visszatérítés alkalmazandó, a 800/1999/EK rendelet 15. és 16. cikkében előírt igazolással kell alátámasztani.

18. cikk

(1)   Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azon szervek nevéről és címéről, amelyek e rendelet alkalmazására hatáskörrel rendelkeznek.

(2)   Az érintett tagállamok minden év július 16-a előtt a következő adatokat szolgáltatják a Bizottság részére:

a)	a Kombinált Nómenklatúra szerinti bontásban a gabonaféléknek és malátának olyan mennyiségei, amelyek a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek, és amelyek lepárlása az előző év január 1-je és december 31-e közötti időszakban történt;

b)	a Kombinált Nómenklatúra szerinti bontásban a gabonaféléknek és malátának olyan mennyiségei, amelyek ugyanabban az időszakban aktív feldolgozáson mentek keresztül;

c)	a 19. cikkben megadott kategóriák szerinti bontásban a 2. cikkben szereplő szeszes italok mennyiségei, egyaránt beleértve az ugyanabban az időszakban exportált, illetőleg forgalmazott mennyiségeket;

d)	a 19. cikkben megadott kategóriák szerinti bontásban az ugyanabban az időszakban aktív feldolgozás útján előállított és harmadik országokba exportált szeszes ital mennyiségek;

e)	az előző év december 31-én raktáron lévő szeszes ital mennyiségek, valamint az ugyanabban az időszakban előállított mennyiségek.

(3)   Az érintett tagállamok az a)–d) pontban felsorolt adatokat, ha rendelkezésre állnak, minden naptári negyedévre vonatkozóan is eljuttatják a Bizottsághoz október 16-a, január 16-a és április 16-a előtt.

(4)   A Bizottság kérelmére az adott tagállam szintén köteles mindazon tájékoztatást megadni, amely a 7. cikk (2) bekezdésében említett együttható kiigazításához szükséges.

19. cikk

A 18. cikk alkalmazásában:

a)	„gabona whisky” a malátából és gabonafélékből készült whisky;

b)	„maláta whisky” a kizárólag malátából készült whisky;

c)	„A” kategóriájú „ír whiskey” a malátából és gabonafélékből készült, kevesebb, mint 30 % malátatartalmú whiskey;

d)	„B” kategóriájú „ír whiskey” az árpából és malátából készült, legalább 30 % malátatartalmú whiskey;

e)	a 14. cikk (3) bekezdésében említett szeszes italok gyártása során felhasznált különböző gabonafélék százalékos arányát a 2. cikkben említett szeszes italok gyártása során felhasznált különböző gabonafélék összmennyisége alapján kell meghatározni.

20. cikk

A 2825/93/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(3)  HL L 258., 1993.10.16., 6. o. A legutóbb az 1633/2000/EK rendelettel (HL L 187., 2000.7.26., 29. o.) módosított rendelet.

(4)  Lásd az I. mellékletet.

(5)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb a 671/2004/EK rendelettel (HL L 105., 2004.4.14., 5. o.) módosított rendelelet.

(7)  HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb a 410/2006/EK rendelettel (HL L 71., 2006.3.10., 7. o.) módosított rendelelet.

(8)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o.

(9)  HL L 160., 1989.6.12., 1. o.

(10)  HL L 100., 2000.4.20., 31. o.

---

---

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/41

---

A BIZOTTSÁG 1671/2006/EK RENDELETE

(2006. november 10.)

a jó minőségű friss, mélyhűtött, illetve fagyasztott marha- és borjúhúsokra vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a jó minőségű friss, mélyhűtött, illetve fagyasztott marha- és borjúhúsokra és a fagyasztott bölényhúsra megállapított vámkontingensek megnyitásáról és működtetéséről szóló, 1997. május 27-én kelt 936/97/EK bizottsági rendeletre (2),

mivel:

(1)	A 936/97/EK rendelet 4. és 5. cikke meghatározza a 2. cikk f) pontjában megnevezett húsokra vonatkozó behozatali engedélyek igénylésére és kiadására vonatkozó szabályokat.

(2)

A 936/97/EK rendelet 2. cikkének f) pontja az ugyanezen rendelkezésben foglalt meghatározásnak megfelelő, jó minőségű, friss, mélyhűtött, illetve fagyasztott marha- és borjúhús speciális feltételek mellett importálható mennyiségét a 2006. július 1-jétől2007. június 30-ig terjedő időszak vonatkozásában 11 500 tonnában állapította meg.

(3)	Szükségesnek mutatkozik emlékeztetni arra, hogy a jelen rendeletben meghatározott engedélyek érvényességük teljes időtartama alatt csak annyiban használhatók fel, amennyiben azt a hatályos állat-egészségügyi szabályozás lehetővé teszi,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Minden, a 936/97/EK rendelet 2. cikkének f) pontja szerinti jó minőségű, friss, mélyhűtött, illetve fagyasztott marha- és borjúhúsokra vonatkozóan 2006. november 1. és 5. között beadott behozatali engedély iránti kérelem teljes egészében elfogadásra kerül.

(2)   Az engedély iránti kérelmek a 936/97/EK rendelet 5. cikkének értelmében, 2006. december hónapjának első öt napja folyamán nyújthatók be, 4 832,45 t-ra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. november 11-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 137., 1997.5.28., 10. o. A legutóbb a 408/2006/EK rendelettel (HL L 71., 2006.3.10., 3. o.) módosított rendelet.

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/42

---

A TANÁCS 2006/91/EK IRÁNYELVE

(2006. november 7.)

a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. és 94. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről szóló, 1969. december 8-i 69/466/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)	A kétszikű fás szárú növények és azok termése fontos szerepet játszanak a Közösség mezőgazdaságában.

(3)	E termelés hozamát a károsító szervezetek folyamatosan veszélyeztetik.

(4)	E növények ilyen károsító szervezetek elleni védelme révén nemcsak szinten lehet tartani a termőképességet, hanem a mezőgazdasági termelékenység is növelhető.

(5)

A károsító szervezeteknek az egyes tagállamokba történő behurcolását megakadályozó növényvédelmi intézkedéseknek csak korlátozott hatása lenne, ha e szervezetek ellen nem védekeznének egyidejűleg és módszeresen az egész Közösség területén, és nem akadályoznák meg e károsító szervezetek elterjedését.

(6)	A kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus Comst.) a kétszikű fás szárú növények egyik legjelentősebb kártevője.

(7)	Ez a kártevő már számos tagállamban előfordul, és a Közösségen belül vannak fertőzött területek.

(8)	A kétszikű fás szárú növények termesztése állandó veszélynek van kitéve az egész Közösségben, hacsak nem hoznak hatékony intézkedéseket e kártevő elleni védekezésre és terjedése megakadályozására.

(9)	E károsító szervezet kiirtására a Közösségre vonatkozó minimumszabályokat kell elfogadni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén további vagy szigorúbb rendelkezéseket fogadjanak el.

(10)	Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv azon intézkedési minimumokra vonatkozik, amelyeket a tagállamokon belül kell foganatosítani a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus Comst.) elleni védekezésre és terjedésének megakadályozására.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)	„növény”: élő növények és élő növényi részek, a termés és a vetőmag kivételével;

b)	„fertőzött növények vagy termés”: olyan növények vagy termések, amelyeken egy vagy több kaliforniai pajzstetű egyed található, kivéve ha azok bizonyítottan halottak;

c)

a „kaliforniai pajzstetű gazdanövényei”: az Acer L., a Cotoneaster Ehrh., a Crataegus L., a Cydonia Mill., az Euonymus L., a Fagus L., a Juglans L., a Ligustrum L., a Malus Mill., a Populus L., a Prunus L., a Pyrus L., a Ribes L., a Rosa L., a Salix L., a Sorbus L., a Syringa L., a Tilia L., az Ulmus L., a Vitis L. nemzetséghez tartozó növények;

d)	„faiskola”: ültetvény, amelyben áttelepítésre, szaporításra vagy gyökeres növény egyedkénti forgalmazásra szánt növényeket nevelnek.

3. cikk

Ha kaliforniai pajzstetű előfordulását állapítják meg, a tagállamok körülhatárolják a fertőzött területet, valamint egy, a környező területek védelmének biztosításához elégséges nagyságú biztonsági övezetet.

4. cikk

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a kaliforniai pajzstetű gazdanövényeit a fertőzött területeken és a biztonsági övezetekben megfelelően kezelni kell a kártevő irtása és elterjedésének megakadályozása érdekében.

5. cikk

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy

a)	a faiskolákban minden fertőzött növényt meg kell semmisíteni;

b)	minden más fertőzött vagy fertőzött területen termesztett, fertőzésgyanús növényt úgy kell kezelni, hogy ezek a növények és a róluk származó friss termés a forgalomba hozatalkor már ne legyenek fertőzöttek;

c)

a kaliforniai pajzstetű minden, a fertőzött területen termesztett gyökeres gazdanövényét és e növények szaporításra szánt és az adott területen előállított részét csak akkor lehet a fertőzött területen elültetni vagy onnan elszállítani, ha azokat nem találták fertőzöttnek, vagy pedig úgy kezelték, hogy valamennyi esetlegesen jelen levő kaliforniai pajzstetű egyed elpusztuljon.

6. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a biztonsági övezetekben a kaliforniai pajzstetű gazdanövényeit hatósági felügyelet alatt tartják, és évente legalább egyszer ellenőrzik a kaliforniai pajzstetű jelenlétét.

7. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az árutételben lévő minden fertőzött növényt (kivéve a földben gyökerező növényeket) és friss termést megsemmisítenek, az árutételben lévő többi növényt vagy termést pedig úgy kezelik vagy úgy dolgozzák fel, hogy valamennyi esetlegesen továbbra is jelen levő kaliforniai pajzstetű egyed elpusztuljon.

(2)   Az árutételben lévő enyhén fertőzött friss termésre az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

8. cikk

A tagállamok a kaliforniai pajzstetű irtására és terjedésének megakadályozására tett intézkedéseiket csak akkor vonják vissza, ha a kaliforniai pajzstetű már nem fordul elő.

9. cikk

A tagállamok megtiltják a kaliforniai pajzstetű tartását.

10. cikk

(1)   A tagállamok engedélyezhetik

a)	a 4. és 5. cikkben, a 7. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikkben meghatározott intézkedésektől való eltéréseket tudományos és növény-egészségügyi célokból, teszteléseknél és nemesítési munkánál;

b)	az 5. cikk b) pontjától és a 7. cikk (1) bekezdésétől eltérően a fertőzött friss termés azonnali feldolgozását;

c)	az 5. cikk b) pontjától és a 7. cikk (1) bekezdésétől eltérően a friss termés forgalomba hozatalát a fertőzött területen belül.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott engedélyeket csak akkor adják ki, ha megfelelő ellenőrzés biztosítja, hogy azok nem hatnak károsan a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésre és nem idézik elő e kártevő terjedésének veszélyét.

11. cikk

A tagállamok elfogadhatnak olyan kiegészítő vagy szigorító rendelkezéseket, amelyek a kaliforniai pajzstetű elleni védekezéshez vagy e kártevő elterjedésének megakadályozásához szükségesek lehetnek.

12. cikk

A 69/466/EGK irányelv hatályát veszti, a I. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  2006. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2006. július 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 323., 1969.12.24., 5. o. A 77/93/EGK irányelvvel (HL L 26., 1977.1.31., 20. o.) módosított irányelv.

(4)  Lásd az I. melléklet A. részét.

---

---

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/45

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. november 7.)

az Európai Beruházási Bank által, a második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik EFA keretében a Kongói Demokratikus Köztársaságban végrehajtott műveletek számára kapott pénzeszközök újraelosztásáról szóló 2003/583/EK határozat módosításáról

(2006/768/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodásra (1),

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 12-én létrejött belső megállapodásra (2), valamint különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Beruházási Bankkal (EBB) egyetértésben megfogalmazott javaslatára,

mivel:

(1)	A 2003/583/EK tanácsi határozat (3) kiköti, hogy a kiegészítő juttatás főösszege a számlanyitás időpontjától kezdődően négyéves időszakra áll rendelkezésre.

(2)	A tagállamok kormányai 2005. május 30-i Tanács keretében összeült képviselőinek 2005/446/EK határozata (4)2007. december 31-ben határozza meg a kilencedik Európai Fejlesztési Alap (EFA) támogatásának határidejét.

(3)

Az átmeneti szakasz befejezésének a választási folyamat előkészítésben bekövetkezett késedelem, valamint a tizedik EFA pénzeszközeinek tényleges rendelkezésre állásában bekövetkezett késedelem miatti meghosszabbítása a Kongói Demokratikus Köztársaságban szükségessé teszi a kiegészítő juttatásokra vonatkozó kötelezettségvállalás 2003/583/EK határozatban megcélzott határidejének meghosszabbítását.

(4)	Indokolt összehangolni a 2003/583/EK határozatban megállapított kiegészítő juttatásokra vonatkozó kötelezettségvállalás határidejét a 2005/446/EK határozatban megjelölt határidővel,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/583/EK határozat 4. cikkének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással (HL L 287., 2005.10.28., 4. o.) módosított megállapodás.

(2)  HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(3)  HL L 198., 2003.8.6., 9. o.

(4)  HL L 156., 2005.6.18., 19. o.

---

11.11.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/47

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. október 31.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az „európai területi együttműködés” célkitűzés határokon átnyúló és transznacionális alkotóeleme alapján a 2007–2013-as időszakra nyújtott támogatásra jogosult régiók és területek jegyzékének felállításáról

(az értesítés a C(2006) 5144. számú dokumentummal történt)

(2006/769/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkében említett alapok koordinációs bizottságával történő konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1083/2006/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az „európai területi együttműködés” célkitűzés arra irányul, hogy közös helyi és regionális kezdeményezéseken keresztül erősítse a határokon átnyúló együttműködést, az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó eszközök alkalmazásával pedig a transznacionális együttműködést.

(2)

Az 1083/2006/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az „európai területi együttműködés” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra jogosult területek a Közösség NUTS III. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS III. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található valamennyi régiója, figyelembe véve az együttműködési intézkedések során biztosítandó összhang és folyamatosság érdekében esetlegesen szükséges kiigazításokat.

(3)	Az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a transznacionális térségek is támogatásra jogosultak.

(4)	Szükségszerű tehát ennek megfelelően felállítani a támogatható régiók és területek jegyzékét.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az alapok koordinációs bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett határokon átnyúló együttműködés alkalmazásában az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az „európai területi együttműködés” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra jogosult régiókat az I. melléklet sorolja fel.

2. cikk

Az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett transznacionális együttműködés alkalmazásában az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az „európai területi együttműködés” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra jogosult területeket a II. melléklet sorolja fel.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

---

---

---