10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/1

(1)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 769/2002/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) 3 479 EUR/tonna végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó, ex 2932 21 00 KN-kód alá besorolt kumarin behozatalára.

(2)

2004 decemberében, miután bebizonyosodott az intézkedések Indián és Thaiföldön keresztül történő kijátszása, az intézkedéseket a 2272/2004/EK rendelettel (3) kiterjesztették az Indiában vagy Thaiföldön feladott kumarinra is, függetlenül attól, hogy azt Indiából vagy Thaiföldről származónak jelentették-e be.

(3)

A Bizottsághoz 2006. február 13-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet (a továbbiakban: a kérelem) nyújtottak be a KNK-ból származó kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az egyetlen közösségi gyártó nevében.

(4)

A kérelemben azt állították – és erre elegendő prima facie bizonyítékot szolgáltattak –, hogy a KNK-ból származó kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések és kijátszás elleni intézkedések bevezetését követően változás állt be a kereskedelem szerkezetében, amelyet jól mutat, hogy jelentősen megnövekedett ugyanazon terméknek az Indonéziából és Malajziából történő behozatala.

(5)

A kereskedelmi folyamatok változásáról azt állították, hogy az a KNK-ból származó kumarin Indonéziában és Malajziában történő átrakodásából származik. Kijelentették továbbá, hogy erre a gyakorlatra a KNK-ból származó kumarinra kivetett dömpingellenes intézkedések fennállásán kívül nincsen más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok.

(6)

A kérelmező végezetül bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a KNK-ból származó kumarinra vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását mind a mennyiség, mind az ár tekintetében aláásták. Úgy tűnik, hogy a KNK-ból származó kumarin behozatalát az Indonéziából és Malajziából származó, jelentős mennyiségű kumarin behozatala váltotta fel. Emellett elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arról, hogy a behozatal mennyiségének növekedése olyan árakon történt, amelyek jóval a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó ár szintje alatt voltak, és a KNK-ból származó kumarinra előzőleg megállapított rendes értékhez viszonyítva dömping állt fenn.

(7)

A Bizottság a 499/2006/EK rendelettel (4) (a továbbiakban: a kezdeményező rendelet) a KNK-ból származó kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseknek a kumarin Indonéziában vagy Malajziában feladott – akár Indonéziából, akár Malajziából származónak bejelentett – behozatala általi állítólagos kijátszása tekintetében vizsgálatot kezdeményezett az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján, és utasította a vámhatóságokat, hogy tartsák nyilván az ex 2932 21 00 KN-kód (TARIC-kód 2932210016) alá besorolt, Indonéziában vagy Malajziában feladott kumarin behozatalát, függetlenül attól, hogy azt Indonéziából vagy Malajziából származónak jelentették-e be.

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette a KNK, Indonézia és Malajzia hatóságait, a gyártókat/exportőröket, az ismert érintett közösségi importőröket és a kérelmezőt a vizsgálat kezdeményezéséről. A KNK-beli gyártók/exportőrök és a kérelemben megnevezett importőrök számára kérdőíveket küldtek. Indonéziában és Malajziában nem volt ismert gyártó. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a kezdeményező rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához, valamint a rendelkezésre álló tények alapján tett megállapításokhoz vezethet.

(9)

A kérdőívekre sem a KNK-beli, sem az indonéziai vagy malajziai gyártók vagy exportőrök nem válaszoltak. Az indonéz hatóságok tájékoztatása szerint Indonéziában nem volt olyan ismert gyártó, aki kumarint állított volna elő.

(10)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: VI) 2005. március 1-jétől2006. február 28-ig tartott. Az adatgyűjtés 2002-től a vizsgálati időszak végéig folyt annak kivizsgálására, hogy a kereskedelem szerkezete valóban megváltozott-e.

(11)

A kumarin indonéziai és malajziai gyártói vagy exportőrei nem jelentkeztek a Bizottságnál, és nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban sem. Ennek megfelelően az Indonéziában és Malajziában feladott és a Közösségbe szállított kumarin kivitele tekintetében a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megtenni. A vizsgálat kezdetekor az indonéz és malajziai hatóságokat értesítették az együttműködés megtagadásának az alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésében meghatározott következményeiről.

(12)

A vizsgálatban egyetlen kínai gyártó vagy exportőr sem tanúsított együttműködést.

(13)

Felhívták az ismert vállalatok figyelmét arra, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához vezethet.

(14)

Az érintett termék az eredeti rendeletben meghatározottak szerint a jelenleg az ex 2932 21 00 KN-kód alá sorolt kumarin. A kumarin kristályszerű fehéres por, amelynek jellegzetes szaga a frissen kaszált szénáéhoz hasonlít. Főleg aromavegyszerként és rögzítőszerként használják olyan illatosító anyagok készítésekor, amelyeket a mosószerek, kozmetikumok és finom parfümök gyártásában alkalmaznak.

(15)

A kumarin két különböző gyártási folyamattal állítható elő: fenolból, Perkin-reakcióval vagy ortokrezolból Rasching-reakcióval. A kétféle gyártási folyamat során előállított kumarin azonban ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználási módja is megegyezik.

(16)

Mivel az indonéziai és malajziai felek nem működtek együtt, a rendelkezésre álló információk alapján és az ennek ellentmondó bizonyítékok hiányában azt a következtetést lehet levonni, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált kumarin és az Indonéziában, illetve Malajziában feladott kumarin alapvető fizikai és kémiai jellemzői, valamint felhasználási módjai megegyeznek. Ezért hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(17)

A negyedik preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásról azt állították, hogy az Indonézián és Malajzián történő átszállítás következménye.

(18)

Mivel az indonéziai vállalatok nem működtek együtt a vizsgálatban, az Indonéziából a Közösségbe irányuló kivitelt az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. Ennélfogva a legmegfelelőbb rendelkezésre álló információnak minősülő Eurostat-adatokat használták fel az Indonéziából származó exportárak és -mennyiségek megállapításához.

(19)

Az Indonéziából a Közösségbe irányuló jelentős mennyiségű behozatal közvetlenül az előző, Indiára és Thaiföldre irányuló, az intézkedések kijátszását feltáró vizsgálat kezdeményezését követően jelent meg; 2004-ben a 12,5 tonna, 2005-ben a 15 tonna, a vizsgálati idő során pedig a 10 tonna szintet elérve (ami az EU fogyasztásának 1,7 %-a). Ezzel párhuzamosan az Indonéziába irányuló kínai behozatal mennyisége a 2003. évi 57 tonnáról a vizsgálat során 83,8 tonnára nőtt.

(20)

Együttműködés, továbbá bármely ellenkező bizonyíték hiányában azt a következtetést vonták le, hogy a KNK, Indonézia és a Közösség közötti kereskedelem szerkezetében változás volt megfigyelhető 2004-től a vizsgálati időszak lezárultáig, és ez a változás a KNK-ból származó kumarin Indonézián keresztül történő átrakodásából fakadt.

(21)

Mivel a malajziai vállalatok nem működtek együtt a vizsgálatban, a Malajziából a Közösségbe irányuló kivitelt az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. Ennélfogva a legmegfelelőbb rendelkezésre álló információnak minősülő Eurostat-adatokat használták fel a Malajziából származó exportárak és -mennyiségek megállapításához.

(22)

A Malajziából származó, a Közösségbe irányuló behozatal 2005-ben jelent meg, 2005 során 13 tonna, a vizsgálati időszak során pedig 23 tonna szintet elérve (ami az EU fogyasztásának 3,9 %-át jelenti). Ugyanakkor a Malajziába irányuló kínai kivitel a 2004. évi 23,6 tonnáról a vizsgálati időszak folyamán 43,76 tonnára nőtt.

(23)

Együttműködés, illetve bármely ellenkező bizonyíték hiányában azt a következtetést vonták le, hogy a KNK, Malajzia és a Közösség közötti kereskedelem szerkezetében változás volt megfigyelhető 2005-től a vizsgálati időszaki lezárultáig, és ez a változás a KNK-ból származó kumarin Malajzián keresztül történő átrakodásából fakadt.

(24)

Az együttműködés, illetve bármely ellenkező bizonyíték hiányában azt a következtetést lehet levonni, hogy mivel a jelentős mennyiségű behozatal közvetlenül az Indiára és Thaiföldre vonatkozó, a kijátszásokat feltáró vizsgálat kezdeményezését követően jelent meg, a kínai kumarin Indonéziába irányuló kivitelének növekedésével párhuzamosan, a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás a dömpingellenes intézkedések hatására jelentkezett, nem pedig bármilyen más, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése szerinti megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok következtében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a kumarint ténylegesen gyártják Indonéziában.

(25)

Az együttműködés, illetve bármely ellenkező bizonyíték hiányában megállapítható, hogy mivel a behozatal 2005-ben, az intézkedéseknek az Indiában és Thaiföldön feladott behozatalra való kiterjesztését követően jelentkezett, és hogy ezzel párhozamosan a Malajziába irányuló kínai kivitel a 2004. évi 23,6 tonnáról 2005-ben 43,76 tonnára nőtt, a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változás a dömpingellenes intézkedések bevezetése hatására jelentkezett, nem pedig bármilyen más, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése szerinti megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok következtében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a kumarint ténylegesen gyártják Malajziában.

(26)

A kereskedelmi folyamatok fent elvégzett elemzése alapján megállapították, hogy a Közösség importjának szerkezetében bekövetkezett változás kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy dömpingellenes és kijátszás elleni intézkedések állnak fenn. Habár az Indonéziából származónak bejelentett behozatal 2003 előtt nem jelent meg a közösségi piacon, 2003-ban 4 tonnát tett ki, 2004-ben 12,5 tonnát, 2005-ben 15 tonnát, a vizsgálati időszak során pedig 10 tonnát, ami a közösségi fogyasztás 1,7 %-ának felel meg.

(27)

A vizsgálat során kiderült, hogy az Indonéziából származó behozatal árszintje az eredeti vizsgálat árszintje alatt és jóval az eredeti rendes érték alatt maradt.

(28)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változás, együttesen az Indonéziából származó kivitel rendellenesen alacsony áraival, aláássa a dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatásait a hasonló termékek mennyiségei és árai tekintetében.

(29)

A kereskedelmi folyamatok fent elvégzett elemzése alapján megállapították, hogy a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy dömpingellenes és kijátszás elleni intézkedések állnak fenn. 2005 előtt nem exportáltak kumarint a Közösségbe, 2005-ben azonban a kumarin behozatala 13 tonnát tett ki, a vizsgálati időszakban pedig 23 tonnát.

(30)

A vizsgálat során kiderült, hogy a Malajziából származó behozatal árszintje az eredeti vizsgálat árszintje alatt és jóval az eredeti rendes érték alatt maradt.

(31)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változás együttesen a Malajziából származó kivitel rendellenesen alacsony áraival aláássa a dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatásait a hasonló termékek mennyiségei és árai tekintetében.

(32)

Annak megállapítása érdekében, hogy bizonyítható-e a dömping fennállása a vizsgálati időszak során az Indonéziából a Közösségbe exportált kumarin tekintetében, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az Eurostat adatait használták.

(33)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy bizonyítani kell a dömpinget a hasonló vagy ugyanolyan termékekre előzőleg megállapított rendes értékhez viszonyítva.

(34)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás céljából kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ezeket a szállítás és biztosítás tekintetében tett kiigazításokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése alapján végezték a rendelkezésre álló tények alapján, azaz a kérelemben megfogalmazottak szerint, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakának exportárai súlyozott átlagának összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, dömpinget mutatott ki az Indonéziából a Közösségbe irányuló kumarin behozatalát tekintve. A közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, vám megfizetése nélküli dömpingkülönbözet 100 % felett volt.

(36)

Annak megállapítása érdekében, hogy bizonyítható-e a dömping fennállása a vizsgálati időszak során a Malajziából a Közösségbe exportált kumarin tekintetében, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az Eurostat adatait használták.

(37)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás céljából kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ezeket a szállítás és biztosítás tekintetében tett kiigazításokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése alapján végezték a rendelkezésre álló tények alapján, azaz a kérelemben megfogalmazottak szerint, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(38)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakának exportárai súlyozott átlagának összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, dömpinget mutatott ki a Malajziából a Közösségbe irányuló kumarin behozatalát tekintve. A közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, vám megfizetése nélküli dömpingkülönbözet 100 % felett volt.

(39)

Figyelembe véve az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a kijátszásra vonatkozó fenti megállapításokat, a KNK-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozóan meglévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni ugyanezen termék Indonéziában vagy Malajziában feladott behozatalára, függetlenül attól, hogy azt Indonéziából vagy Malajziából származónak jelentették-e be.

(40)

A kiterjesztett vámnak meg kell egyeznie az eredeti rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított vámmal.

(41)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésével és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban – amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedések a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően alkalmazandók a nyilvántartott importtermékekre – a dömpingellenes vámot le kell fölözni az Indonéziában vagy Malajziában feladott kumarin azon behozatala esetén, amely a kezdeményező rendelet által előírt nyilvántartásba vétellel érkezett a Közösségbe.

(42)

Annak ellenére, hogy a vizsgálat során nem találtak Indonéziában vagy Malajziában kumarin gyártásával foglalkozó valódi gyártót, illetve nem jelentkezett ilyen gyártó a Bizottságnál, azoknak az új gyártóknak, akik az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdése alapján kérelmet szándékoznának benyújtani a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesítésre, kérdőívet kell kitöltetniük, hogy a Bizottság eldönthesse, indokolt-e a mentesség. A mentesség például a következők felmérését követően adható meg: az érintett termék piaci helyzete, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás, beszerzés és értékesítés, olyan gyakorlat valószínűsíthető további megléte, amelyre nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok, valamint a dömping fennállásának bizonyítéka. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző vizsgálatot is folytatna. A kérelmet ilyen esetben a Bizottságnak kell haladéktalanul benyújtani, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(43)

Az importőrök az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésével összhangban olyan mértékben mentesülhetnek az intézkedések alól, mint amekkora mértékben behozataluk a mentességben részesülő termelőktől származik.

(44)

Mentesség megadása esetén a Tanács annak megfelelően módosítja e rendeletet. Ezt követően a Bizottság minden engedélyezett mentességet felülvizsgál annak érdekében, hogy biztosítsa azok megfelelését a meghatározott feltéteknek.

(45)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámokat ki kívánja terjeszteni, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére és a meghallgatásra. Nem érkezett olyan jellegű észrevétel, amely a fent említett következtetések megváltoztatásához vezetne,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

Office: J-79 05/17

B-1049 Brussels

Fax: (322) 295 65 05

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/6

(1)

A jelenleg hatályos intézkedések a többek között a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó kerékpárok behozatalára az 1524/2000/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) kivetett végleges dömpingellenes vámok.

(2)

2006. január 10-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (3) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében, hivatalból vizsgálatot indított. Az időközi felülvizsgálat egyetlen exportáló gyártó, a Giant China Co. Ltd. (a továbbiakban: Giant China vagy a vállalat) dömpinggel kapcsolatos aspektusaira korlátozódik.

(3)

Elegendő egyértelmű bizonyíték állt a Bizottság rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedések bevezetésének alapját képező körülmények megváltoztak, és hogy ezek a változások tartósnak bizonyultak. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a vállalatra nézve érvényesülnek a piacgazdasági feltételek, amit az a tény is bizonyít, hogy a vállalat megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4)

A részleges időközi felülvizsgálatot ezért abból a célból indították, hogy megállapítsák: a vállalat az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételek szerint működik-e, illetve, hogy a vállalat az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése értelmében teljesíti-e az egyéni vámtétel megállapításához szükséges feltételeket, és ha teljesíti azokat, azért, hogy meghatározzák a vállalat egyéni dömpingkülönbözetét; amennyiben pedig bebizonyosodik a dömping ténye, a vám szintjének megállapítása érdekében, amelyet az érintett termék Közösségbe irányuló behozatalára kell kivetni.

(5)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a Giant Chinát, a közösségi gazdasági ágazatot és a KNK hatóságait a vizsgálat kezdeményezéséről. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(6)

Annak érdekében, hogy a vállalat piacgazdasági elbírálás (MET) vagy egyéni elbírálás (IT) iránti kérelmet nyújthasson be, a Bizottság formanyomtatványt küldött a vállalat és a KNK hatóságai számára. Ezt követően a Giant China és kapcsolt vállalata jelezte MET iránti kérelmét.

(7)

A Giant China és kapcsolt vállalata, a Giant Chengdu Co., Ltd. területén ellenőrző látogatásra került sor.

(8)

Az érintett termék az eredeti rendelet 1. cikkének meghatározása szerint a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8712 00 10, 8712 00 30 és ex 8712 00 80 KN-kódok alá besorolt, motorral nem rendelkező kétkerekű, illetve más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat is, de kivéve az egykerekűeket) (a továbbiakban: az érintett termék).

(9)

A vizsgálati időszak 2005. január 1-jétől2005. december 31-ig tartott.

(10)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a vállalat kapcsolatban áll az érintett termék egy másik, KNK-beli gyártójával, amely gyártó azonban nem jelezte MET iránti kérelmét a kezdeményezésről szóló értesítésben megadott határidőn belül.

(11)

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság következetes gyakorlata annak megvizsgálása, vajon a kapcsolt vállalatok valamely csoportja egészként teljesíti-e a MET feltételeit. Ezt szükségesnek ítélik annak elkerülése érdekében, hogy az intézkedések bevezetése esetén egy vállalatcsoport az értékesítéseit a csoport egyik kapcsolt vállalatán keresztül bonyolítsa. Ezért az olyan esetekben, amikor egy leányvállalat vagy bármely más kapcsolt vállalat gyártója és/vagy értékesítője az érintett terméknek, valamennyi kapcsolt vállalatnak válaszolnia kell a MET iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványra annak érdekében, hogy megvizsgálhassák, vajon ők is teljesítik-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának feltételeit. Következésképpen ennek elmulasztása azt eredményezi, hogy nem állapítható meg, vajon a csoport egésze megfelel-e a MET feltételeinek.

(12)

Emellett azt sem lehetett megállapítani, hogy a vállalat teljesítette-e az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének követelményeit, mivel a rendelkezésre álló tények nem tették lehetővé ennek megállapítását.

(13)

A Bizottság tájékoztatta a vállalatot a fenti következtetésekről. A vállalat közölte, hogy nem kíván tovább együttműködni a felülvizsgálati eljárásban.

(14)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Giant China által gyártott érintett termék Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó részleges időközi felülvizsgálatot le kell zárni, és az (1) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedéseket fenn kell tartani,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/8

(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó poliészter vágott szálak (Polyester Staple Fibres, a továbbiakban: PSF) Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan jelenleg hatályban lévő intézkedések végleges dömpingellenes vámok, amelyeket a 428/2005/EK tanácsi rendelet (2) vetett ki.

(2)

A végleges dömpingellenes vámoknak a KNK-ból származó PSF behozatalára történő kivetését követően a Bizottsághoz a kínai Huvis Sichuan vállalattól (a továbbiakban: kérelmező) kérelem érkezett a 428/2005/EK rendelet új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatának az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése szerinti megindítására.

(3)

A kérelmező azt állította, hogy nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe azon vizsgálati időszak folyamán, amelyre a dömpingellenes intézkedések alapulnak, vagyis a 2003. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakban (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak), és nem kapcsolódik a PSF egyik olyan KNK-beli exportáló gyártójához sem, amelyre a hatályos dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. A kérelmező továbbá azt állította, hogy a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszak végét követően kezdett PSF-et exportálni.

(4)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott meggyőző bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az – az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban – elegendő a felülvizsgálat megindításának indoklásához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint miután az érintett közösségi gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság a 342/2006/EK rendelettel (3) megindította a 428/2005/EK rendelet felülvizsgálatát a kérelmezőt illetően, és megkezdte vizsgálatát.

(5)

A 342/2006/EK rendelet 2. cikkének megfelelően a 428/2005/EK rendelettel a többek között a kérelmező által gyártott PSF behozatalára kivetett, 49,7 %-os dömpingellenes vámot hatályon kívül helyezték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyúttal utasították a vámhatóságokat a kérelmező által gyártott PSF behozatalának nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(6)

A jelenlegi felülvizsgálat által érintett termék ugyanaz, mint abban a vizsgálatban volt, amely a hatályban lévő intézkedések meghozatalához vezetett a többek között a KNK-ból PSF, azaz jelenleg az 5503 20 00 KN-kód alá sorolható, nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített poliészter vágott szálak behozatala vonatkozásában (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a közösségi gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak álláspontjuk írásbeli ismertetésére és azok meghallgatására.

(8)

A Bizottság szolgálatai küldtek egy, a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PE) igénylésére vonatkozó formanyomtatványt és egy kérdőívet is a kérelmezőnek, és a válaszokat az e célból meghatározott határidőn belül megkapták.

(9)

A dömping vizsgálata 2004. október 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy „VI”) vonatkozott.

(10)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező gyártási műveleteit 2004 októberében kezdte, azaz az eredeti vizsgálati időszak után, és ezalatt az időszak alatt nem exportálta az érintett terméket. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a kérelmező teljesítette az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének első mondatában foglalt követelményt.

(11)

Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a kérelmező kapcsolatban áll egy részben állami tulajdonú kínai gyártóval, amely az érintett terméket gyártotta az eredeti vizsgálati időszak alatt, de amely abban az időben nem működött vele együtt. Figyelembe véve, hogy a kapcsolt kínai gyártóra a hatályos végleges dömpingellenes vám vonatkozik, kimutatták, hogy nem teljesül az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének második mondatában foglalt kritérium, amely megállapítja, hogy az új exportőrnek vagy gyártónak bizonyítania kell, hogy az exportáló ország egyetlen olyan exportőrével vagy gyártójával sem áll kapcsolatban, akire a termékre kivetett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak.

(12)

A kérelmező azt állítja, hogy a kapcsolódó gyártó az érintett terméket nem exportálta a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszak alatt. Ezen érvelés alátámasztására a kérelmező a kapcsolt gyártó 2002 és 2004 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzött számláival szolgált, amely a kérelmező szerint nem tartalmaz utalást semmilyen, az eredeti VI során végzett export értékesítésre.

(13)

A kérelmező által benyújtott bizonyítékok azonban nem mutatják, hogy a kapcsolódó gyártó az érintett terméket valóban nem exportálta az eredeti vizsgálati időszak alatt. Valójában az ellenőrzött számlák csupán azt jelezték, hogy nem exportáltak árutermékeket, de nem határozták meg az árutermékek pontos jelentését, azaz hogy az érintett terméket „áruterméknek” tekintik-e. Ebben a vonatkozásban megjegyezték, hogy a kapcsolt gyártó az érintett terméken kívül is gyárt termékeket. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az ellenőrzött számlák benyújtásától eltekintve a kapcsolt gyártó nem működött együtt a jelenlegi vizsgálat alatt, és hogy ezért az e társaság által benyújtott információkat nem lehetett hitelesíteni. Így nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely azt mutatná, hogy a hazai fogyasztóknak – például kereskedőknek – való értékesítést az eredeti VI alatt valójában a hazai piacra szánták, nem pedig a Közösségbe való exportra. Következésképpen nem lehetett meghatározni, hogy történtek-e exportértékesítések az eredeti VI során, vagy sem.

(14)

Nyilvánosságra hozatal után a kérelmező azt állította, hogy az ellenőrzött számlákat érintő tisztázásokat korábban, de mindenképpen a nyilvánosságra hozatalt megelőzően kellett volna kérni. Ebben a vonatkozásban megjegyezték, hogy a kapcsolt kínai gyártótól kérték az információk nyújtását, tudomására hozták a hiányosságot, és felkérték a jelenlegi eljárásban való együttműködésre, amelyet az visszautasított. Ennélfogva az e társaságra vonatkozó megállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapultak. Ilyen körülmények között az alkalmazandó határidő után minden kérést, amely további információkra irányul, helytelennek és diszkriminatívnak tekintettek a közösségi intézményeknek az együtt nem működő felekkel kapcsolatos rendes gyakorlatára való tekintettel. Megjegyezték, hogy a megállapításokat a kérelmező számára minden esetben nyilvánosságra hozták, ami bőséges lehetőséget adott a megállapításokra való megjegyzésekre.

(15)

Mindenesetre az az érv, miszerint a kapcsolt gyártó a Közösségbe exportált vagy sem, nem releváns, mert – amint azt a (13) preaumbulumbekezdés említi, és a következő, (18)-tól a (31)-ig terjedő preambulumbekezdések felvázolják – a kapcsolt gyártó nem működött együtt ebben a felülvizsgálatban, és ezért a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a kérelmezőből és a kapcsolt gyártóból álló gazdasági csoport teljesítette-e a piacgazdasági feltételek szerint működéshez szükséges követelményeket.

(16)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a KNK-ból származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során rendes értéket kell meghatározni az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban azon gyártók számára, amelyekről megállapították, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumoknak, azaz ahol beigazolódik, hogy a piacgazdasági feltételek érvényesülnek a hasonló termékek gyártása és értékesítése tekintetében. E kritériumokat összefoglalóan a következőképpen határozzák meg:

(17)

A kérelmező PE-t kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint, és felkérték, hogy töltse ki a PE igénylésére vonatkozó formanyomtatványt.

(18)

Amint a (11) preambulumbekezdésben említettük, a vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező kapcsolódik az érintett termék egy másik, Kínában telephellyel rendelkező gyártójához. Bár felkérték rá, a kapcsolt gyártó nem töltött ki külön PE igénylésére vonatkozó formanyomtatványt.

(19)

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság bevett gyakorlata annak megvizsgálása, vajon a kapcsolt vállalatok valamely csoportja egészként teljesíti-e a PE feltételeit. Ezt szükségesnek ítélik annak elkerülése érdekében, hogy az intézkedések bevezetése esetén egy vállalatcsoport az értékesítéseit a csoport egyik kapcsolt vállalatán keresztül bonyolítsa. Ezért olyan esetekben, amikor egy leányvállalat vagy bármely más kapcsolt vállalat gyártója és/vagy értékesítője az érintett terméknek, valamennyi kapcsolt vállalatnak válaszolnia kell a PE iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványra annak érdekében, hogy megvizsgálhassák, vajon ők is teljesítik-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának kritériumait. Következésképpen ennek elmulasztása azt eredményezi, hogy nem állapítható meg, vajon a csoport egésze megfelel-e a PE feltételeinek.

(20)

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a kapcsolt gyártótól való válasz hiányában nem tudja megvizsgálni, hogy a vállalat piacgazdasági feltételek szerint működik-e.

(21)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a két társaság versenytárs a hazai piacon, és nincsenek „jó viszonyban”. Azzal érveltek továbbá, hogy a kapcsolt társaság visszautasította az e vizsgálat céljára való bizalmas információk szolgáltatását, mert attól félt, hogy az a versenytársa, azaz a kérelmező piaci helyzetének javulását eredményezné.

(22)

Megjegyezték, hogy az alaprendelet 19. cikkével összhangban a kapcsolt gyártó kérhette volna a benyújtásra kért információk bizalmas kezelését a versenytársaknak való bizalmas üzleti adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos aggodalmak enyhítésére. A kért információkat azonban nem nyújtotta be, és nem kérelmezte a bizalmas kezelést. Ezért a kérelmező érveit el kellett utasítani.

(23)

A kérelmező azzal is érvelt, hogy üzleti döntéseit a kapcsolt gyártó nem befolyásolhatja. Azon kívül, hogy ezt az érvelést semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá, nem is helytálló, mivel amint azt fent kifejtettük, a PE-t minden esetben el kell utasítani a kérelmező számára, ha a hozzá kapcsolt társaság nem tölti ki a PE formanyomtatványt, és nem tesz eleget a PE feltételeinek. Továbbá még ha a követelés megalapozottságát meg is vizsgálnák, meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi esetben a rendelkezésre álló tények azt mutatták, hogy a kérelmező követelésével ellentétben a kapcsolt gyártó, aki egy taggal részt vesz a kérelmező igazgatótanácsában, befolyásolta a kérelmező döntéshozatalát. Valójában a kapcsolt gyártó blokkolhatja a közös vállalat létesítésére és felbontására, a jegyzett tőke változásaira, és a társaság más szervezetekkel való egyesülésére vagy szétválására vonatkozó társasági döntéseket, amelyek egyhangúságot követelnek. Továbbá a kérelmező és a kapcsolt gyártó közötti közös vállalat célja – a közös vállalati megállapodás 5. fejezetében meghatározottak szerint – „a világpiacon való versenyképes pozíció elérése a minőség és az ár tekintetében”, „poliészter vágott szálak gyártása és értékesítése” és „a poliészter vágott szálakkal kapcsolatos termékek és nyersanyagok importja és exportja”, ami azt jelzi, hogy valójában mindkét társaság együttműködne, és legalábbis összhangba hozná döntéseit annak érdekében, hogy maximalizálja világpiaci helyzetét. Ezért a kérelmező érveit el kellett utasítani.

(24)

Nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező újra megismételte, hogy a kapcsolt kínai gyártónak csak csekély vagy felületi hatása van üzleti döntéseire, mivel hozzájárulása csak azon döntésekhez szükséges, amelyek a társaság, mint olyan létezésére vonatkoznak, azaz a kapcsolt kínai gyártó befektetéseihez kapcsolódó döntésekhez; míg az üzleti döntéseket a fő részvényes átfogó stratégiájával összhangban hozzák, ahol a kínai gyártóak nincs befolyása. Továbbá a kapcsolt kínai gyártót nem vonnák be a társaság irányításába.

(25)

A kérelmező azzal érvelt tovább, hogy a kérelmező PE-re irányuló követelésének elutasításáról szóló döntés, amely pusztán a kapcsolt kínai gyártó együtt nem működésén alapul, indokolatlan lenne, mert ez a kapcsolat csak egy műszaki követelményből állt, a kérelmezőt illető mindenfajta gyakorlati vonatkozás nélkül. Azt is kijelentették, hogy a társaság nem kapcsolódott a PSF egyetlen kínai exportáló gyártójához sem, amelyre a hatályos dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, mivel a kapcsolt társaság az eredeti vizsgálati időszak alatt nem exportált a Közösségbe, ennélfogva nem tudott együttműködni az eredeti vizsgálatban, és nem tudott egyéni vámot kérelmezni.

(26)

Amint a (23) preambulumbekezdésben felvázoltuk, annak lehetőségét, hogy a kapcsolt kínai társaság jelentős befolyást gyakorolhatott a kérelmező üzleti műveleteire, nem lehet csekélynek és felületinek tekinteni. Ellenkezőleg, az ilyen befolyás lényeges vonatkozásokhoz kapcsolódik, amint azt az említett preambulumbekezdés leírja. Hasonlóképpen, mivel a kapcsolt kínai társaság nem tanúsított együttműködést ebben a vizsgálatban, a Bizottság számára lehetetlen volt annak megállapítása, hogy ez a társaság nem exportált a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszakban, amint azt állítják. A kérelmező által benyújtott megjegyzések nem tartalmaztak olyan alapot, amelyen a (13) preambulumbekezdésben tett következtetéseket felül lehetne vizsgálni. Mindenesetre az, hogy a kapcsolt társaság nem kérhetett volna PE-t vagy EE-t az eredeti vizsgálat idején, nem érvényteleníti azt, hogy a hatályos intézkedések, azaz a maradványvám vonatkozik rá.

(27)

Végezetül általánosabb alapon bizonyították, hogy a fő elemek, amelynek alapján a kérelmező PE iránti kérelmének elutasításáról határoztak (azaz a kínai kapcsolt gyártóval való kapcsolat), már ismertek voltak a Bizottság előtt a vizsgálat megkezdése előtt.

(28)

Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy a kérelmező PE iránti kérelme elutasításának fő oka, amint a fenti (13), (23) és az alábbi (31) preambulumbekezdés megállapítja, nem a kapcsolt kínai gyártó, mint olyan létezése, hanem annak együtt nem működése és következésképpen többek között annak megállapításának lehetetlensége volt, hogy az állam valójában milyen mértékű befolyással bírt a kérelmező üzleti döntéseire, és hogy a kapcsolt gyártó nem exportált-e az eredeti VI alatt, amint azt állítják.

(29)

Ennélfogva a kérelmező kérelmei elutasításban részesültek.

(30)

Továbbá nem tudtak megállapítani a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből örökölt esetleges torzulásokat. A részben állami tulajdonú kapcsolt gyártó valójában a földhasználati joggal járult hozzá kérelmező jegyzett tőkéjéhez. A kapcsolt gyártó együttműködésének hiányában lehetetlen volt arra a következtetésre jutni, hogy nincsenek ilyen torzulások.

(31)

A fentiekre való tekintettel és a kérelmező kapcsolt gyártójától származó, megfelelően alátámasztott PE igénylésre vonatkozó formanyomtatvány kitöltésének hiányában a Bizottság nem tudott következtetésre jutni, hogy a társaságcsoport, azaz a kérelmező és kapcsolt gyártója teljesítik-e a PE kritériumokat.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában országos vám jön létre adott esetben, kivéve azokat az eseteket, amikor a társaságok képesek bizonyítani, hogy egyéni elbíráláshoz az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumot teljesítették.

(33)

A kérelmező, a PE iránti kérelem mellett EE-t is igényelt, amennyiben nem kapna PE-t. Amint a (11) preambulumbekezdés leírja, a részben állami tulajdonú PSF gyártó kapcsolódik a kérelmezőhöz. Mivel a kapcsolt gyártó nem működött együtt a jelenlegi vizsgálatban, a Bizottság szolgálatai nem tudtak következtetésre jutni, hogy az állami beavatkozás olyan volt-e, ami lehetővé teszi a kijátszást. Ezért az a döntés született, hogy a kérelmezőnek nem adhatják meg az EE-t.

(34)

A kérelmező jelezte, hogy a jelenlegi esetben a kijátszás valószínűleg nem fordulna elő, mivel a két társaság versenytársi viszonyban lenne, és ezért a kapcsolt gyártó sosem szándékozná gyártásának semmilyen részét a kérelmezőn keresztül továbbítani közösségi exportra.

(35)

Meg kell jegyezni, hogy mivel a két társaság kapcsolódik egymáshoz, a kapcsolt gyártó viselkedését nehéz kiszámítani. Továbbá, és amint azt a fenti (23) preambulumbekezdés említi, a két társaság közötti közös vállalat célja mindkét társaság világpiaci helyzetének maximalizálása volt. A kijátszás kockázatát, mely abból ered, hogy az egyik társaság alacsonyabb dömpingkülönbözetet élvez, mint a másik, ezért fenyegetőnek tekintették. A kérelmező nem nyújtott be semmilyen információt, ami azt mutatja, hogy a kijátszás ilyen kockázata eléggé kizárható.

(36)

A kérelmező vitatta az EE igényének visszautasítására vonatkozó döntést jelezve, hogy lehetséges kijátszást az alaprendelet 13. cikkével összhangban vizsgálat kezdeményezésével kell intézni, és hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában semmi nem helyez akadályt a Kínában található társaságok elé annak kimutatására vonatkozóan, hogy nem játszanak ki dömpingellenes intézkedést.

(37)

Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése világosan megfogalmazza az egyéni vám kiszabására alkalmazandó feltételeket, amikor a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, mint a jelen esetben is, mivel nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a kérelmező teljesítette a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának kritériumait. Az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének e) pontja megállapítja, hogy az állami beavatkozásnak nem szabad olyannak lennie, amely lehetővé teszi a kijátszást. Amint azt a fenti (35) preambulumbekezdésben felvázoltuk, az egyik kapcsolt társaság részéről való együttműködés hiányában lehetetlen volt arra a következtetésre jutni, hogy az EE feltételek teljesültek.

(38)

Ezért az a döntés született, hogy a kérelmezőnek ne adják meg az EE-t.

(39)

Ezen felülvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kérelmező egyéni dömpingkülönbözete, amely állítólag eltért a jelenlegi maradványkülönbözettől, amely a KNK-ból származó érintett termék importjára alkalmazandó. A kérelem főként azon az állításon alapult, hogy a kérelmező teljesítette a PE kritériumokat.

(40)

Mivel a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kapcsolt gyártó részéről való együttműködés hiányában a kérelmezőnek sem PE-t, sem EE-t nem adnak, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a kérelmező egyéni dömpingkülönbözete valójában eltér az eredeti vizsgálatban megállapított maradvány dömpingkülönbözettől. Ennélfogva a kérelmező által beadott kérelmet el kell utasítani, és az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot le kell zárni. Az eredeti vizsgálat során talált maradvány dömpingellenes vámot, azaz a 49,7 %-ot következésképpen fenn kell tartani.

(41)

A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen be kell szedni az érintett termék behozatala után, amelyet a 342/2006/EK rendelet 3. cikke szerint a nyilvántartásba vételre figyelemmel hajtottak végre.

(42)

Minden érintett felet tájékoztattak a fenti következtetésekhez vezető alapvető tényekről és megfontolásokról, és felkérték őket arra, hogy az alaprendelet 20. cikkével összhangban tegyék meg megjegyzéseiket. A felek észrevételeit indokolt esetben figyelembe vették.

(43)

Ez a felülvizsgálat nem érinti az 1333/2005/EK rendelettel módosított 428/2005/EK tanácsi rendelet által kivetett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárata időpontját,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/13

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/15

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az Európa-megállapodások keretében az Európai Közösség, valamint Románia és Bulgária között zajló tárgyalások egyik kiemelt célja az érintett piac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek kereskedelmének liberalizálása. Az export-visszatérítéseket ezért erre a két országra vonatkozóan el kell törölni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/17

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007. gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 958/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2006. november 9-i véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/18

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/21

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/25

(1)

A 2006. szeptember 29-én alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, és a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 1433/2006/EK rendelete (2) rögzíti.

(2)

Az 1433/2006/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi információkra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/27

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az Európa-megállapodások keretében az Európai Közösség, valamint Románia és Bulgária között zajló tárgyalások egyik kiemelt célja az érintett piac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek kereskedelmének liberalizálása. Az export-visszatérítéseket ezért erre a két országra vonatkozóan el kell törölni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/29

(1)

A 935/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/30

(1)

A 936/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendele (3) 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/31

(1)

Gabonafélék és növényi eredetű termékek esetében, a gyümölcsöket és a zöldségeket is beleértve, a szermaradék-határértékek a hatékony növényvédelemhez szükséges peszticidek legkisebb mennyiségének olyan módon történő alkalmazását tükrözik, hogy a szermaradék-határérték gyakorlati szempontból a lehető legalacsonyabb és toxikológiailag még elfogadható legyen, különös tekintettel a környezet védelmére és a fogyasztók becsült étrendi bevitelének mértékére. Az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan a szermaradékszintek az állatok fogyasztását tükrözik a peszticiddel kezelt gabonafélék és növényi eredetű termékek vonatkozásában, valamint megfelelő esetben figyelembe veszik az állatgyógyászati készítmények használatának közvetlen következményeit. A Közösségben érvényes maximális szermaradék-határérték (MRL) az ilyen szermaradék azon felső határértékét jelenti, amely a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett előfordulhat az áruban.

(2)

A peszticidekre vonatkozó maximális szermaradék-határértékek folyamatos felülvizsgálat és változtatás alatt állnak az újabb információk és adatok figyelembevétele érdekében. Az MRL-ek az analitikai kimutatás alsó szintjén kerülnek rögzítésre abban az esetben, ha a növényvédő szerek engedélyezett felhasználása nem eredményezi a peszticid-szermaradék kimutatható mértékét az élelmiszeripari termékben vagy annak felületén, illetve ha annak használata nem engedélyezett, vagy ha a tagállamok által engedélyezett felhasználást nem támasztják alá a szükséges adatok, vagy ha a harmadik országokban történő, a Közösség piacán forgalomba hozható élelmiszerekben vagy azok felületén a szermaradékokat eredményező használatot nem támasztják alá a szükséges adatok.

(3)

A Bizottság értesülése szerint az új toxikológiai és fogyasztói beviteli információk fényében néhány peszticid vonatkozásában felül kell vizsgálni a jelenlegi MRL-eket. A Bizottság felkérte az illetékes referens tagállamokat, hogy tegyenek javaslatokat a közösségi MRL-ek felülvizsgálatára. A javaslatokat a Bizottságnak benyújtották.

(4)

Megtörtént a fogyasztók ezen irányelvben említett peszticidek élelmiszeipari termékekben való előfordulásából eredő, élethosszig tartó, illetve rövid távú terhelésének újbóli felmérése és értékelése a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat (5). Ezek alapján indokolt olyan új MRL értékeket megállapítani, amelyek biztosítják, hogy ne fordulhasson elő a fogyasztók elfogadhatatlan terhelése.

(5)

Megfelelő esetekben sor került a fogyasztók e peszticid-szermaradékok élelmiszeripari termékekben való esetleges előfordulásából eredő akut terhelésének a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban végzett felmérésére és értékelésére, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat. Megállapítást nyert, hogy a peszticid-szermaradékoknak az új MRL értékeket meg nem haladó mértékű előfordulása nem vált ki akut toxikus hatást.

(6)

A Kereskedelmi Világszervezet útján a Közösség kereskedelmi partnereivel az új MRL-értékekkel kapcsolatosan folytatott konzultációkat követően sor került az általuk ezen értékekre vonatkozóan tett észrevételek figyelembevételére.

(7)

A 76/895/EGK, a 86/362/EGK és a 90/642/EGK irányelv mellékleteit ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

A II. melléklet A. része az ezen irányelv I. mellékletében foglaltak szerint a kaptánra, az etionra és a folpetre vonatkozó sorokkal egészül ki;

b)

A II. melléklet A. részében a diklórvoszra vonatkozó sor helyébe ezen irányelv II. mellékletének szövege lép.

a)

A II. melléklet az ezen irányelv III. mellékletében foglaltak szerint a kaptánra és a folpetre vonatkozó sorokkal egészül ki;

b)

A II. mellékletben a diklórvoszra és az etionra vonatkozó sorok helyébe ezen irányelv IV. mellékletének szövege lép.

10.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/46

(1)

A 2160/2003/EK rendelet megfelelő és hatékony intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén, kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék előfordulási gyakoriságukat és a közegészségügyre gyakorolt kockázatukat.