25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/1

(1)

A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendelet (2) 6. cikkének (4) bekezdése meghatározza azon eltérésre vonatkozó kritériumokat, amelyek alapján a csomagolóközpontok 2006. december 31-ig folytathatják a tojások mosását. Az ilyen eltérést eddig kilenc svédországi és egy holland csomagolóközpontnak engedélyezték.

(2)

A tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló, 2006. június 19-i 1028/2006/EK tanácsi rendelet (3)2007. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az 1907/90/EGK rendeletet. Ennek megfelelően a tojások mosására vonatkozó átmeneti időszakot meg kell hosszabbítani ezen időpontig.

(3)

Az 1907/90/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/2

(1)

1994 februárjában a Tanács a 229/94/EK rendelettel (2) az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó etanol-aminok (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A vám formája az etanol-amin három fajtájára, azaz a monoetanol-aminra (a továbbiakban: MEA), dietanol-aminra (a továbbiakban: DEA) és trietanol-aminra (a továbbiakban: TEA) alkalmazott, a minimumár alapján meghatározott változó vám volt.

(2)

A Conseil européen des fédérations de l’industrie chimique (CEFIC) kérelmét követően 1999 februárjában az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében hatályvesztési és időközi felülvizsgálatot indítottak. Az 1603/2000/EK rendelettel (3) a Tanács elvégezte ezeket a felülvizsgálatokat, és az USA-ból származó etanol-aminok behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket hozott. Az intézkedések formája megváltozott, mivel az etanol-amin valamennyi formájára tonnánként egyedi rögzített vám lépett életbe. Az egyedi dömpingellenes vám három kedvezményezett vállalata közül kettő a Dow Chemical Company és a Union Carbide Corporation volt.

(3)

A Dow Chemical Company etanol-amin üzletének az INEOS LLC nevű vállalatba történő kivonása után a Dow Chemical Companyra alkalmazandó tonnánkénti 69,40 eurós egyedi dömpingellenes vámot az INEOS LLC-re ruházták át (4). Mivel azonban a Dow Chemical Company 2001. február 6-án felvásárolta a Union Carbide Corporation összes részesedését, amely vállalat tonnánként 59,25 eurós egyedi dömpingellenes vámban részesült, a Dow Chemical Company még mindig aktív az etanolamin-üzletben. A Union Carbide Corporation még mindig létezik, de a Dow Chemical Company csoport részévé vált, és már nem folytat független termelési tevékenységet.

(4)

Miután 2004 novemberében értesítést (5) tett közzé az USA-ból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről, a Bizottsághoz 2005. április 25-én felülvizsgálat iránti kérelem érkezett be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(5)

A kérelmet a CEFIC nyújtotta be, az etanol-amin teljes közösségi termeléséből jelentős részt – ebben az esetben több mint 75 %-ot – képviselő közösségi termelők nevében.

(6)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindítására, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint eljárás megindításáról szóló értesítésestigation (6) megjelentetését követően vizsgálatot indított.

(7)

A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették a közösségi termelőket, az amerikai exportáló termelőket, az importőröket/kereskedőket, az ismert érdekelt felhasználó iparágakat, valamint az USA hatóságait. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(8)

A Bizottság szolgálatai minden ismert érintett félnek, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérdőívet kérelmeztek, kérdőívet küldtek.

(9)

A Bizottság egyben lehetőséget adott a közvetlenül érintett feleknek, hogy véleményüket írásban ismertessék, és hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10)

A kérdőívekre két amerikai exportáló termelőtől és kilenc kapcsolódó közösségi importőrétől, egy svájci kapcsolódó importőrtől, három közösségi termelőtől (a továbbiakban: kérelmező közösségi termelők) és egy közösségi ipari felhasználótól érkezett válasz. Az egyik közösségi termelő nem válaszolt teljes mértékben a kérdőívre, és csak korlátozott információt nyújtott be, illetve két közösségi ipari felhasználó is ismertette álláspontját.

(11)

A Bizottság szolgálatai a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének meghatározásához és a közösségi érdek meghatározásához szükségesnek tűnő minden információt felkutattak és ellenőriztek. Ellenőrző látogatást tettek a következő vállalatok telephelyén:

(12)

A dömping és a károkozás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2004. július 1-je és 2005. június 30-a közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékeléshez releváns tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: érintett időszak).

(13)

Az érintett termék azonos a korábbi vizsgálatok érintett termékével. Az etanol-aminok az etilén-oxid (a továbbiakban: EO) – amely az etilén és az oxigén reakciójának az eredménye – ammóniával történő reakciója során képződnek. Ez a szintézis háromféle reakcióhoz és három különböző típusú etanol-aminhoz vezet: a monoetanol-aminhoz (MEA), a dietanol-aminhoz (DEA) és a trietanol-aminhoz (TEA), attól függően, hogy az EO hányszoros kötésben vesz részt. A kombinációk maximális számát, azaz hármat, az ammóniában a hidrogénelemek száma adja. A három különböző típus aránya a teljes termelésben a termelési berendezések tervezésétől függ, de bizonyos mértékben az ammónia és az EO arányának (moláris arány) megválasztásával is lehet szabályozni. A közösségi berendezések rendszerint energiahordozóként a naftán alapulnak, míg az amerikai berendezések földgázalapúak.

(14)

Az érintett terméket köztes termékként és/vagy adalékanyagként használják tisztítószerekben és testápoló termékekben alkalmazott felületaktív anyagokhoz, kozmetikumokhoz, műtrágyához és növényvédő szerekhez (glifoszát), korroziógátló anyagokhoz, kenőolajakhoz, textilipari segédanyagokhoz és lágyítószerekhez (kvartener észtervegyületek), fényképészeti vegyszerekhez, a papír- és fémiparban, a cementgyártáshoz aprító és kötő segédanyagként és gáztisztítás során abszorbciós segédanyagként (a savak eltávolításával a gáz tisztítása). 2004 vége/2005 eleje óta a terméket egyre inkább használják fakezelésre is. Végül a terméket maguk a termelők vagy kapcsolódó termelőik is használhatják etilén-aminok előállításához.

(15)

A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan kimutatták, hogy az amerikai és a Közösség számára értékesített érintett termék fizikai és műszaki tulajdonságait tekintve azonos a Közösségben a közösségi termelők által előállított és értékesített termékkel, és e termékek között felhasználásukat tekintve nincs különbség. Arra is fény derült, hogy az USA-ban előállított és a Közösség számára értékesített érintett termék azonos az USA hazai piacán értékesített termékkel. Ezért e termékek mindegyikét az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(16)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon történik-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(17)

A panaszban említett négy amerikai exportáló termelő közül kettő működött együtt a vizsgálat során.

(18)

A két együttműködő exportáló termelő a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló behozatal 100 %-át képviselte, amely 41 000 tonnát tett ki. Az USA-ból származó érintett termék Közösségbe irányuló behozatala a felülvizsgálati időszakban a közösségi fogyasztás 16,7 %-át képviselte, amely csökkenést jelent a korábbi vizsgálati időszak (1998) 29 %-ához képest.

(19)

A két együttműködő amerikai exportáló termelőt illetően az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az USA hazai piacán a nem kapcsolódó vevők által fizetett vagy fizetendő ár alapján az érintett termék minden típusára rendes értéket állapítottak meg, mivel ezek az értékesítések elegendő mennyiségűnek bizonyultak, és a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül történtek.

(20)

Az eredeti és a korábbi felülvizsgálathoz hasonlóan ez a vizsgálat ismét arra mutatott rá, hogy a két együttműködő amerikai exportáló termelő kapcsolódó vállalatokon keresztül exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Ebből következően az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően azon árak alapján számították ki, amelyet az importált termék független vevőnek történő első közösségi értékesítésekor alkalmaztak. Engedményeket tettek a behozatal és a viszonteladás között minden felmerülő költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségben az importáló vállalatok által realizált nyereséget.

(21)

A rendes értéket összehasonlították az érintett termék minden típusa esetében az átlagos exportárakkal gyártelepi alapon és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban és az igazságos összehasonlítás céljából figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólagosan és ténylegesen befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokat végeztek a szárazföldi és az óceáni szállításokra, a késleltetett engedményekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és importvámokra vonatkozóan, amelyeket mind levontak a viszonteladási árakból, hogy rekonstruálhassák a gyártelepi alapot.

(22)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítása terméktípusonként a súlyozott átlagos rendes érték és ugyanazon kereskedelmi szinten a súlyozott exportárak közötti összehasonlítás alapján történt. Ez az összehasonlítás a felülvizsgálati időszak alatt dömpinget mutatott ki, bár a korábbi felülvizsgálat által megállapítottnál alacsonyabb szinten. A CIF-érték százalékos arányában kifejezett, súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a közösségi határon az INEOS esetében 4,8 % és a Dow Chemical esetében 20,3 % volt.

(23)

A felülvizsgálati időszak során a dömping meglétének elemzése mellett megvizsgálták a dömping folytatódásának valószínűségét.

(24)

Az intézkedések megszüntetése lehetővé tenné, hogy az exportőrök csökkentsék exportáraikat. Az exportárak csökkentése az amerikai terméket vonzóbbá tenné a közösségi piacon. Ha az exportárakat a vámok szintjével arányosan csökkentenék, a felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet az INEOS esetében 13,4 %, a Dow Chemical esetében pedig 28,3 % lenne.

(25)

Becslések szerint a felülvizsgálati időszakban az USA-ban a kihasználatlan termelési kapacitás megközelítőleg 90 000 tonna. Mindezt a két együttműködő exportáló termelőtől és a vezető piaci lapoktól származó információk alapján számították ki. Az USA-ban a 650 000 tonnás becsült beépített teljes kapacitással összehasonlítva az 560 000 tonnás teljes becsült teljesített kereslettel és a saját felhasználással 86 %-os kapacitáskihasználásra enged következtetni, amely a felülvizsgálati időszak során a kedvező piaci feltételek tekintetében igen alacsony. A viszonylag alacsony kapacitáskihasználási arány egyes termelőüzemek működésbeli problémáinak a következménye volt. A 90 000 tonnás tartalékkapacitást össze kell hasonlítani a felülvizsgálati időszak alatt az USA-ból a Közösségbe exportált mennyiséggel (41 088 tonna) és a teljes közösségi felhasználással (246 670 tonna). Más szóval jelentős potenciál van az USA-ból származó export növelésére és a közösségi piac nagy részének átvételére. A Közösségbe irányuló növekedett export valószínűsége még alátámasztható a 2006. évi mexikói és brazíliai 45 000 tonnás kapacitásbővítéssel, ugyanis mindkét ország az amerikai termelők fontos exportpiaca.

(26)

Van némi felhasználható tartalékkapacitás tehát, amelyet fel lehetne használni több etanol-amin termelésére, és értékesíteni lehetne a közösségi piacon, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

(27)

Az etanolamin-piacot 2000–2001-ben a DEA-kereslet erőteljes növekedése jellemezte, amelyet az idézett elő, hogy a DEA-t olyan glifozát gyomirtó szerek előállításához használták fel, amelyek alkalmasak az ilyen gyomirtókkal szemben ellenálló, genetikailag módosított takarmánynövények kezelésére. A TEA-keresletet elsősorban a cementágazatban történő és a lágyítószerek termelői általi felhasználása határozza meg. 2004 óta a MEA-piac jelentősen megnőtt egy 2005. január 1-jén életbe lépett amerikai rendeletet követően, amely a fakezelésre betiltotta az alternatív fémalapú termékek használatát, és ez további kb. 80 000 tonnás MEA-keresletet eredményezett. Következésképpen az etanol-aminok globális árszintje a nagy kereslet miatt magas.

(28)

A vizsgálat kimutatta, hogy az amerikai hazai árak átlagosan magasabbak, mint a közösségi piac értékesítési árai. Az ipari felhasználók látszólag hasonló körülményeket tapasztalnak mindkét piacon, mivel ezek gyakran multinacionális vállalatok, amelyek globális alapon tárgyalták meg beszerzésüket, és olyan beszállítókat választanak ki, amelyek hasonló mennyiségben képesek szállítani. Az amerikai hazai ár azonban az etanol-aminok mindegyik típusa esetében magasabbnak bizonyult a kereskedők és a szolgáltatók számára. Ez a fajta értékesítés az amerikai hazai piacon általában azonnali alapon történik, míg a közösségi piacon az értékesítés inkább határozott időtartamú szerződéses alapon történik. Ez arra utal, hogy a közösségi eladási árak hosszabb időszakra kerülnek megállapításra, és stabilabbak.

(29)

A két együttműködő exportáló termelő kereskedők és szolgáltatók felé történő értékesítése az amerikai hazai piacon értékesített mennyiség csupán 13 %-át, valamint a közösségi piacon történő értékesítés 32 %-át képviseli, de az amerikai hazai árak átlagosan 35 %-kal magasabbak a közösségi áraknál ezen a kereskedelmi szinten. Ez alátámasztotta azt az eredményt, hogy a kereskedők és szolgáltatók felé történő értékesítés azonnali jellegéből adódóan az amerikai hazai árak gyorsabban alkalmazkodnak az áringadozásokhoz. Következésképpen a növekvő árak fényében az amerikai hazai árak a közösségi áraknál tendenciájukat tekintve valamivel magasabb lesznek. Másfelől azonban a kereskedelem e szintje az értékesítés kisebb részét teszi ki az amerikai hazai és a közösségi piacon egyaránt.

(30)

Az ipari felhasználók tekintetében, akik a vevők többségét jelentik, az intézkedések beszüntetése valószínűleg nem befolyásolná az etanol-amin közösségi piacon történő értékesítési árszintjét, mivel megállapítást nyert, hogy az intézkedések terhét az amerikai exportáló termelők viselték. Ilyen forgatókönyv esetén ez utóbbi nyereségesebb értékesítést érhet el, és arra lenne ösztönözve, hogy növelje a közösségi piacra irányuló exportot. Ezek az ipai felhasználók azonban az intézkedések beszüntetését alkudozási eszközként használhatják, hogy alacsonyabb árakat érhessenek el az amerikai exportáló termelőktől és a közösségi gazdasági ágazattól egyaránt.

(31)

Az érintett termék exportárai más nagy exportpiacokon, úgymint Kanadában és Dél-Amerikában, nem mutatnak szabályszerűséget. Az eladási árak az értékesítési körülményektől függően időnként alacsonyabbak, időnként pedig magasabbak, mint az USA-ban és a közösségi piacon. A kisebb mennyiségű szállítmányok rendszerint magasabb eladási árakat vonnak maguk után.

(32)

Összefoglalva tehát mindkét együttműködő exportáló termelő esetében elvileg az amerikai piac marad a legfontosabb értékesítési piac. Mivel azonban a felülvizsgálati időszak alatt a termelés 17 %-át exportálták, a Közösség és a világ más tájain történő értékesítés továbbra is fontos szerepet játszik az általános felhasználásban és a beépített termelési kapacitás nyereségességében.

(33)

Rövid távon a két együttműködő amerikai termelőt illetően a behozatali mennyiség várhatóan legalább stabil marad. Valójában még a hatályban maradó intézkedések mellett és az amerikai piac vonzó körülményei ellenére is folytatják a közösségi hátterű ügyfelek kiszolgálását. Az Innovene átvétele után, amelynek termelőüzemei a Közösségben találhatók, az INEOS amerikai termelőtől esetleg az exportmennyiségek csökkentése várható, ha a vállalat elhárítaná a megszerzett termelőüzemek működése előtt álló akadályokat, és kiterjesztené a Közösségben új kapacitás kiépítésével, amely 2008 előtt várhatóan még nem lesz működőképes. Ugyanakkor az amerikai exportáló termelők addigra már várhatóan helyreállítják a 2005 második felében pusztító hurrikán okozta károkat, és 2006 második felére/2007 elejére teljesen működőképesek lesznek, így további mennyiségeket termelnek, amelyeket a közösségi piacon értékesíthetnek.

(34)

Az együttműködést megtagadó amerikai termelőket illetően, amelyek a felülvizsgálati időszak alatt az amerikai termelési kapacitás 27 %-át tették ki, nem zárható ki, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén újra exportálnának a Közösségbe.

(35)

Vizsgálatot végeztek a Közösségben, az USA-ban és a világ többi táján a kereslet és a termelési kapacitás lehetséges középtávú (maximum öt év) alakulásáról is. Azt is megvizsgálták, hogy a kereslet és a kínálat várható helyzete hogyan befolyásolná a közösségi árszinteket. Az alábbi preambulumbekezdésekben található összes számadat a BASF, Dow és INEOS vállalattól, valamint a vegyipar vezető PCI- és Tecnon-referenciakiadványaiból származó információkon alapul.

(36)

Figyelembe véve mind az amerikai, mind a közösségi termelők előrejelzéseit a jövőbeli keresletről és termelési kapacitásról, a közösségi piac növekedése előreláthatóan kisebb lesz, mint a világ többi táján. Az előrejelzett közösségi éves átlagos növekedési arány középtávon kb. 3 %-ra tehető, míg Ázsiában 7 % és világszerte 4,2 %.

(37)

2004-ben az európai piacon a kereslet kb. 40 000 tonnával meghaladta a közösségi beépített termelési kapacitást. Az USA-ban fordított helyzet állt elő, ugyanis a meglévő kapacitás kb. 90 000 tonnával több volt a termék tényleges felhasználásánál és értékesítésénél, ami mindenesetre nem befolyásolta kedvezőtlenül a magas árszinteket, mert a meglévő magas globális árszint és a működésbeli termelési problémák korlátozták a vevők felé irányuló ellátást. Az előre jelzett növekedési arányt a bejelentett kapacitásbővítéssel összevetve 2008-tól várhatóan a közösségi piacon a kínálathoz képest többletkapacitás jelentkezik, elsősorban a Közösségben, az INEOS beruházási terveinek valószínű végrehajtása miatt, ami a Közösségben negyedével-harmadával növelné a beépített kapacitást. Ez a kapacitásbővítés 2008 eleje előtt nem valószínű, hogy létrejön. Noha egy ilyen kapacitásnövelés ezzel egy időben részben kompenzálható a Közösségbe irányuló behozatal csökkentésével és a közösségi termelők exportértékesítésének növelésével, a Közösségben valamennyi termelő teljes beépített kapacitása 2008-ban meghaladná a közösségi piac keresletét.

(38)

A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az USA jelenlegi többletkapacitása várhatóan fennmarad, legalábbis rövid távon, mert a hazai kereslet – bár növekedőfélben van – nem fogja felélni az újra felhasználhatóvá váló tartalékkapacitást. Hosszabb távon 2010-ig a többletkapacitás várhatóan megszűnik, ami csökkenti az amerikai termelők exportálási kedvét. Ezzel egy időben Ázsiában jelentős hiányt jósolnak. Ez azzal igazolható, hogy a Dow Chemical a Petronasszal közös vállalatot alkotott Optimal néven, és Malajziában 75 000 tonnás kapacitást épített ki, amelyet az ázsiai etanolamin-piac ellátására szántak.

(39)

Általánosságban 2010-re a globális termelési kapacitás valószínűleg kb. 1 300 000 tonnáról 1 785 000 tonnára emelkedik. Ideértendő a kiépített új kapacitás a Közösségben (+ 205 000), az USA-ban (+80 000), Szaúd-Arábiában (+ 100 000) és Ázsiában (+ 100 000). 4,2 %-os előre jelzett növekedési arány mellett 2010-re a globális kereslet 1 550 000–1 700 000 tonnára nőne. Tekintettel arra, hogy bizonyos mennyiségű többletkapacitás karbantartási célú leállítás miatt mindig felhasználásra kerül, így tartalékra mindig szükség van, a 2010-re szóló előrejelzés a Közösségben többletkapacitást, az USA-ban egyensúlyt, valamint Ázsiában és a világ többi táján hiányt mutat. Összegezve tehát, a különféle kapacitásbővítések nem teszik valószínűvé azt, hogy az amerikai exportáló termelők dömpingelt exporttal árasztanák el a közösségi piacot, mivel globális szinten a kereslet és kínálat valószínűleg kiegyenlítődik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az értékelés a középtávú tendenciákra utal, azaz a 2008–2010 közötti időszakra terjed ki. Mivel ez az elemzés igen bizonytalan, a megismétlődés vizsgálatában jelentett súlya kisebbnek tekintendő a valószínű rövid távú tendenciák elemzésének a súlyánál.

(40)

Emlékeztetőül, a felülvizsgálati időszak alatt mindkét együttműködő exportáló termelő esetében dömpinget tapasztaltak, de kisebb mértékben, mint a korábbi felülvizsgálat során.

(41)

A korábbi felülvizsgálattal összehasonlítva az amerikai behozatal piaci részesedése 29 %-ról 16,7 %-ra csökkent. Úgy tűnik, hogy az USA-ban 90 000 tonna tartalékkapacitás van, a vizsgálati időszak alatt az alacsony kihasználási arány ideiglenes események következménye, és az amerikai beépített kapacitás 27 %-os becsült kihasználtsága együttműködés hiányában nem vizsgálható meg. Nem zárható ki egyértelműen, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az együttműködést megtagadó termelők dömpingelt árakon ne jelennének meg újra a közösségi piacon. Bár az amerikai piacon a kereslet várhatóan nagyobb lesz, mint a Közösségben, a többletkapacitást az USA várhatóan csak középtávon képes felvenni. Ezenkívül a beépített termelési kapacitások nyereségességének fenntartása érdekében az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelenleg minden termelőnek az áll érdekében, hogy növelje a közösségi piacra irányuló értékesítését.

(42)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén tehát valószínű a dömping folytatódása és az importált mennyiség növekedésének veszélye, amely esetlegesen árleszorító hatást eredményez a Közösségben, legalábbis rövid távon.

(43)

A három kérelmező közösségi termelő teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. A felülvizsgálati időszak során a közösségi termelés 80 %-át képviselték. Még egy további közösségi termelő nyújtott be információkat, elsősorban termelésére vonatkozóan, de nem töltötte ki teljesen a kérdőívet. Ezért az együttműködést megtagadó termelőnek kellett tekinteni.

(44)

Meg kell jegyezni, hogy a jelenleg hatályos intézkedéseket kihirdető 1603/2000/EK rendelet óta a Union Carbide Ltd (Egyesült Királyság), amelyet a Dow Chemical Company felvásárolt, már nem termel etanol-amint a Közösségben. A BP Chemicals továbbá Innovene-re, a Condea pedig Sasolra változtatta a nevét. Végül az INEOS Oxide Ltd., az INEOS Americas LLC egyesült királyságbeli székhelyű anyavállalata 2005. december 16-án felvásárolta az Innovene-t. Az INEOS Americas LLC és az Innovene egyaránt továbbra is teljes mértékben együttműködött az eljárás során.

(45)

Ezen az alapon a három közösségi termelő a BASF AG, az Innovene és a Sasol, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(46)

A vizsgálat kimutatta, hogy a korábbi felülvizsgálathoz hasonlóan a közösségi etanolamin-termelés egy részét belső vagy saját felhasználásra szánják. A részesedés a teljes közösségi termelés kb. egyharmadára becsülhető, mint a korábbi felülvizsgálat során. A közösségi gazdasági ágazathoz tartozó egyik termelő telephelyén saját célra történő felhasználásra bukkantak. Ez a termelő egy olyan üzemet működtet, amelyet kizárólag saját célra történő felhasználásra hoztak létre és alkalmaznak. A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező közösségi termelők független felektől, akár a Közösségen belülről vagy kívülről, nem vásárolnak az érintett termékből kereskedelmi célokra vagy saját felhasználásukra. A saját felhasználású etanol-amin ezért nem tekinthető úgy, hogy versenyben állna a közösségi piacon (a továbbiakban: szabad piac) rendelkezésre álló etanol-aminnal.

(47)

A teljes közösségi felhasználást úgy határozták meg, hogy a termelésből kivonták az összes közösségi termelő exportját és a harmadik országokból a közösségi piacra irányuló behozatalt. 2002-höz képest a felülvizsgálati időszak alatt a felhasználás 29 %-kal, azaz 83 000 tonnával nőtt. A növekedés különösen 2002 és 2003 között volt jelentős (+ 17 %, azaz +48 000 tonna), de 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban is folytatódott, bár lassabb mértékben. A felhasználás növekedése az etanol-aminok nagyobb keresletének köszönhető, amely széles és egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra. 2002 óta a legjelentősebb keresletet a glifoszát-termeléshez a DEA, a kvartener észtervegyületekhez a TEA, a fakezeléshez pedig a MEA képviseli.

(48)

A szabadpiaci felhasználás az érintett időszak alatt 32 %-kal (azaz 60 000 tonnával) nőtt, 2002 és 2003 között 20 %-os (azaz 37 000 tonnás) növekedéssel.

(49)

A saját felhasználás piacát illetően a felhasználás 23 %-kal, azaz 22 000 tonnával nőtt egyéb vegyi anyagok termelési folyamataiban az etanol-aminok megnövekedett használatának köszönhetően.

(50)

Az USA-ból a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége 2002 és 2003 között 12 %-kal csökkent, és azóta ezen a szinten maradt. A piaci részesedést a Közösségben a szabadpiaci felhasználás alapján határozták meg, amely 24,7 %-ról 16,7 %-ra csökkent az érintett időszak alatt, ami 8 százalékpontos veszteséget jelent. 2002 és 2003 között a behozatal és a piaci részesedés csökkenése egybeesett az átlagos importárak 7 %-os általános csökkenésével. 2002 és 2003 között az amerikai exportáló termelők nem vettek részt a Közösségben a szabadpiaci felhasználás kibővítésében. Az amerikai termelők még 2003 után sem növelték piaci részesedésüket, bár az importárak újra emelkedtek. Egy értékesítési piacon ezek a vonzóbb körülmények rendszerint további értékesítést vonnának maguk után, de az amerikai termelők a várakozások ellenére nem jöttek vissza a közösségi piacra a működésbeli problémák és az amerikai hazai piac még vonzóbb körülményei miatt.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy a fenti árakat az Eurostat importstatisztikáiból vették. Nem tesznek különbséget a termékösszetételben, és olyan különféle értékesítési körülményeket tartalmaznak, amelyek nem hasonlíthatók össze a közösségi piac más szereplői által alkalmazott körülményekkel. Pontos ár-összehasonlítást hajtottak végre a kereskedelem azonos szintjén a dömpingelt behozatal és a közösségi termelők árai között, amelyet az alábbi (53) preambulumbekezdés fejt ki. Az érintett időszakban az átlagos importár kismértékben, 2 %-kal nőtt. Az USA-ból származó és a Közösségbe irányuló valamennyi behozatal kapcsolódó importőrökön keresztül történt, ezért az importárak a vállalat csoportján belüli transzferárak. A korábbi felülvizsgálatban ezeket az imporárakat mesterségesen határozták meg, hogy legalább részben csillapítsák az akkor hatályos dömpingellenes intézkedések hatásait. A kapcsolódó importőrökre a Közösségben jelentős veszteség hárult a korábbi felülvizsgálati időszak alatt, és a beszerzési ár (tényleges importár) és a közösségi piacon a viszonteladási ár közötti különbözet nem volt elegendő az importálás és a viszonteladás között felmerülő költségek fedezésére. Ez volt az oka annak, hogy a korábbi felülvizsgálat a dömpingellenes intézkedések formájának felülvizsgálatához vezetett, és tonnánkénti egyedi rögzített vámtételeket szabtak meg.

(52)

A jelenlegi felülvizsgálat során az amerikai exportáló termelők és kapcsolódó közösségi importőreik a vizsgálat eredményei szerint egyaránt nyereségesek voltak a felülvizsgálati időszak alatt, és a kapcsolódó importőrök különbözetei igazodtak a piaci körülményekhez. Az eladási árszintek a rendes értékhez és/vagy a termelési költségekhez képest megfelelő nyereséget hoztak a magas eladási árakkal jellemezhető piacokon érintett összes érintett vállalatnak.

(53)

A független vevők által fizetendő, a dömpingellenes vámot is magában foglaló, közösségi határparitáson számított CIF-importárak és a közösségi gazdasági ágazat gyártelepi árainak összehasonlítása ugyanazon terméktípusra és a kereskedelem azonos szintjén a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak 7,3–17,5 %-os alákínálásához vezetett.

(54)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal az érintett időszak alatt a felére csökkent. A többi fő exportáló ország, főleg Oroszország és Irán piaci részesedése valójában csekély lett. A felhasználói ipar szerint ez a csökkenő tendencia annak köszönhető, hogy a két fent említett országban a pontosan kért mennyiséget egy adott szállítási napon nehéz volt beszerezni.

(55)

Az érintett időszak alatt a termelés 41 %-kal növekedett. Ezzel egy időben a kapacitás 18 %-kal bővült, aminek következtében a kapacitáskihasználás 78,4 %-ról 93,2 %-ra javult.

(56)

2002 és 2003 között a termelési kapacitás növekedése csekély, és némi hatékonyságbeli javulásokat tükröz. 2004-től kezdődően intenzívebb akadályelhárítás és újabb kapacitásbővülés állapítható meg.

(57)

A készletek szintjét 2002 és 2004 között minden év végén összehasonlították, és a megrendelésektől függően bizonyos mértékben változtak. A felülvizsgálati időszak végén a szint alacsonyabb, de ez a 2005. június 30-i helyzetet mutatja, így nem hasonlítható össze megfelelően az év végi készletekkel. Ez azzal magyarázható, hogy a nyári hónapok alatt az ipari felhasználók valamivel kisebb kereslete miatt a vállalatok kisebb termeléssel és a termelőüzemek kisebb mértékű karbantartásával terveznek.

(58)

Az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolódó vevők felé irányuló értékesítési mennyisége 35 %-kal nőtt. A teljes közösségi felhasználás és a szabadpiaci felhasználás piaci részesedése egyaránt azt mutatja, hogy a 2002–2003. évi piaci részesedésbeli veszteség után a piaci részesedés stagnált, és a felülvizsgálati időszak alatt a teljes felhasználás tekintetében 48 %-on, a szabadpiacon pedig 71,3 %-on állt. A nem kapcsolódó vevők felé az átlagos eladási árszint hasonló tendenciát követett, és a 2002 és 2003 közötti 5 %-os csökkenés után a felülvizsgálati időszakban a szabadpiaci árszint 17 %-kal magasabb volt, mint 2002-ben.

(59)

Összehasonlítva a korábbi felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatti – amely egybeesett az 1998. évvel – árszinttel, 2004-ben és a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt az eladási árak átlagosan 22,7 %-kal, illetve 37,5 %-kal magasabbak voltak, mint 1998-ban. A saját felhasználásra szánt termelésről, amelyet az integrált termelőüzemekben használnak fel, nem állítottak ki számlát.

(60)

Az utóbbi tíz évben a felhasználás folyamatosan nőtt az 1995. évi 152 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 367 000 tonnára, ami évi 9,7 %-os növekedést jelent. Az érintett időszakban a nemrégiben, azaz 2002-től a felülvizsgálati időszakig, bekövetkezett felhasználásnövekedés éves szinten 10,7 % volt a 7 %-os éves kapacitásnövekedéshez képest. Ez a tendencia alátámasztotta a magas közösségi árszinteket, ugyanakkor a kapacitáskihasználás jelentős, 78,4 %-ról 93,2 %-ra történő javítására ösztönözve a közösségi gazdasági ágazatot, ami 14,5 %-os éves termelésnövekedéshez vezetett. Abszolút mértékben a termelés 84 000 tonnával nőtt a 83 000 tonnás felhasználásbeli növekedéshez képest, és a kapacitás csak 48 500 tonnával bővült.

(61)

A lassabb mértékű kapacitásbővítéshez és a behozatal általános csökkenéséhez képest a nagy és egyre növekvő kereslet az etanol-amin közösségi árszintjét fenntartotta. Ezenkívül az értékesítési különbözeteket alig befolyásolta az érintett időszak alatt a tonnánkénti teljes termelési költség. 2004 és a felülvizsgálati időszak között a termelési költség 5,9 %-os növekedése a nafta növekedő árának következménye volt, amely az etilén-oxid – a Közösségben az etanol-amin termelésének legfőbb nyersanyaga – termeléséhez használatos, olajalapú energiahordozó.

(62)

A hasonló termék tekintetében a közösségi gazdasági ágazat szintjén a foglalkoztatás az érintett időszakban stabil maradt. A termelési folyamat jelentős mértékben automatizált, így nem igényel túl sok munkaerőt. Ugyanakkor a termelőüzemek folyamatos fejlesztéseinek és akadálymentesítéseinek köszönhetően az érintett időszak alatt a termelékenység 42 %-kal nőtt.

(63)

Az érintett időszak alatt a bérek 11 %-kal nőttek, amelynek tetőpontja 2004-ben volt; mindez a szerkezetátalakítási erőfeszítéseknek és az egyik panaszos közösségi termelőnél történt elbocsátásoknak tudható be. A munkavállalónkénti átlagbérek hasonló tendenciát követtek.

(64)

Az érintett időszak alatt a nyereségesség az érintett termék nem kapcsolódó közösségi feleknek történő szabadpiaci értékesítésén a 2002. évi 2,8 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 15,5 %-ra nőtt, miután 2003-ban 1,1 %-ra csökkent. 2003 óta a nyereségesség e javulását az USA-ból származó stabil behozatal és növekvő kereslet összefüggésében kell nézni, aminek következtében megnőtt az értékesítési mennyiség és az eladási árszint egyaránt, ami 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban jelentősebb volt, mint a termelési költség növekedése.

(65)

A Közösségben elért árszintek meghatározzák, hogy a vállalatok hajlandóak-e további kapacitást kiépíteni. 2002–2003-ban a beruházások megtérülése nem volt elég magasnak tekinthető ahhoz, hogy további termelőüzemek létrehozását indokolja. Következésképpen a vállalatok akadályelhárításra és hatékonyságnövelésre korlátozták tevékenységeiket. A folyamatosan növekedő kereslet korlátozott kapacitásnövekedéssel párosulva alátámasztotta a magas árszinteket, olyannyira, hogy 2004 óta ismét reálissá vált korábban félretett beruházási projektek végrehajtása.

(66)

A tőkebevonási képesség tekintetében meg kell jegyezni, hogy az etanolamin-termelés a közösségi gazdasági ágazat teljes vegyipari termelésének csak egy kis részét képezi, és ez elsősorban olyan nagy nemzetközi vegyipari vállalatokat képvisel, amelyek általában magas szintű pénzforgalommal, önfinanszírozással és hitelképességgel rendelkeznek. A közösségi gazdasági ágazatnak ezért általában nem volt nagyobb problémája a tőkebevonással.

(67)

A pénzforgalom alakulása újabb mutatója az árszintek, a nyereségesség és a beruházások megtérülése közötti kapcsolatnak. 2002-ben és 2003-ban az alacsony pénzforgalmi szint után a közösségi gazdasági ágazat újra kétjegyű pénzforgalmat bonyolított le 2004-től, és a legtöbb vállalatnál a szint elég magas ahhoz, hogy az etanolamin-üzletben újabb beruházásokra finanszírozást fordítson.

(68)

Az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat profitált a piac növekedéséből, amit a teljes felhasználás 45,9 %-ról 48 %-ra történő piaci részesedése, valamint a szabad felhasználás piaci részesedésének 69,9 %-ról 71,3 %-ra történő növekedése jól mutat.

(69)

A felülvizsgálati időszak alatt a dömping tovább folytatódott, bár kisebb mértékben, mint ahogyan azt a korábbi felülvizsgálatban megállapították.

(70)

A fentiekben bemutatottak szerint a közösségi gazdasági ágazatnak valójában megvolt a lehetősége arra, hogy helyreálljon a korábbi dömping után, különösen az eladási árak és a nyereségesség tekintetében.

(71)

A közösségi gazdasági ágazat harmadik országokba irányuló exportmennyisége az érintett időszak alatt 11 %-kal nőtt, ami éves átlagban 4 %-nak felel meg, és ami nagyjából összhangban áll a globális felhasználás növekedésével. Ez azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat a világ piacain versenyképes.

(72)

Az érintett időszakban a közösségi piacon felhasznált etanol-amin mennyisége 29 %-kal nőtt, míg az USA-ból származó behozatal 11 %-kal csökkent. Ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési mennyiségét, így stabilizálni, sőt kissé növelni is tudta piaci részesedését.

(73)

A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete a legtöbb gazdasági mutató tekintetében javult: termelés (+ 41 %), termelési kapacitás (+ 18 %), kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség (+ 35 %, azaz +45 000 tonna) és érték (+ 58 %), termelékenység, piaci részesedés (+ 2 százalékpont), pénzforgalom és nyereségesség, beruházások és a beruházások megtérülése. A tonnánkénti termelési költségek alakulása az eladási árak alakulása alatt maradt. A közösségi gazdasági ágazat továbbá profitált a közösségi piac növekedéséből, és lépést tartott a globális kereslet alakulásával, mivel exporttevékenysége mennyiségileg 11 %-kal nőtt.

(74)

Következtetésként a közösségi gazdasági ágazat mutatóinak kedvező alakulásának fényében vélhetően jó helyzetben van. Nem állapítható meg, hogy a jelentős kár folytatódott. Ezért megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a károkozás megismétlődése.

(75)

Emlékeztetőül, a felülvizsgálati időszak alatt az USA exportáló termelői még mindig dömpinget alkalmaztak, bár a korábbi vizsgálathoz képest alacsonyabb szinten. Az intézkedések megszüntetése az exportárak arányos csökkentése esetén az együttműködő exportáló termelőknél 13,4 %-os és 28,3 %-os dömpingkülönbözethez vezetett, míg az együttműködést megtagadó termelők – amelyek az eredeti vizsgálatban a behozatal 42 %-át képviselték – magatartása továbbra is ismeretlen. Mivel azonban ez utóbbiak a legmagasabb dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak, az ő érdekükben állna leginkább a közösségi piacra történő visszatérés az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(76)

Becslések szerint ugyanakkor jelenleg az USA piacán 90 000 tonna tartalékkapacitás van, miután a működési problémákat és a hurrikán hatásait orvosolták.

(77)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén tehát valószínű a dömping folytatódása és az importált mennyiség növekedésének veszélye, ami árleszorító hatást eredményez a Közösségben, legalábbis rövid távon.

(78)

A dömpingelt behozatal rendszerint árleszorító hatással lenne az eladási árak szintjére, és kedvezőtlenül befolyásolná a közösségi gazdasági ágazat érintett időszak alatt tapasztalt nyereségességét és pénzügyi helyreállását. Ilyen összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az alákínálás mértéke jelentősen nőne az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(79)

Az amerikai termelők várhatóan a fő nyersanyag, az etilén-oxid felhasználását bizonyos mértékben átirányítják a monoetilén-glükol (a továbbiakban: MEG) termeléséről az etanol-amin termelésére.

(80)

Az etilén-oxid mint nyersanyag egyéb vegyipari termékek vagy származékok, főleg etilén-glükolok és elsősorban a monoetilén-glükol (MEG) termelésében használatos. Az etilén-oxid-kapacitás robbanékony és mérgező jellege miatt a világon csak néhány helyre korlátozódik, ahol különleges környezetvédelmi, egészségügyi, biztonsági és védelmi szabályok vannak hatályban. Következésképpen az etilén-oxid elosztása származékai piaci árától függ.

(81)

Az eddigiekben az árszintek tekintetében volt némi hierarchia: az etilén ára a MEG-nél magasabb volt, és az etanol-amin ára az etilén és a MEG áránál egyaránt magasabb volt. 2003 vége óta azonban a MEG árai a Közösségben jelentősen megnőttek, és magasabbak lettek az etilén árainál, sőt időnként az etanol-amin árainál is. Következésképpen az etilén-oxidot egyre inkább átállították a MEG termelésére, így viszonylagos etilén-oxid-hiányt okozva a piacon, ugyanakkor hozzájárulva, hogy az etanol-amin árai viszonylag magas szinten maradjanak.

(82)

A közel-keleti országok jelenleg azonban a nafta-alapú etilénglükol-kapacitásba ruháznak be. Új MEG termelési kapacitás jön hamarosan létre várhatóan Kuvaitban (a Dow Chemical részvételével), Szaúd-Arábiában és Iránban. Mivel a nafta olajalapú anyag, ezek az országok a költségek tekintetében egyértelműen viszonylagos előnybe kerülnek. Ezért ésszerűen az várható, hogy a MEG ára rövid távon csökken, és az amerikai termelőknek kevesebb lehetőségük lesz a MEG értékesítésére elsősorban Ázsiában, ahol a kínai textil- és poliészter-tevékenységek már a világ MEG-felhasználásának 30 %-át teszik ki. Ez a helyzet állna fenn különösen az együttműködést megtagadó egyik exportáló termelő esetében, amely jelenleg jelentős mennyiségű MEG-et exportál Ázsiába. Következésképpen az amerikai termelők várhatóan több etanol-amint termelnek, ezáltal árleszorító hatást gyakorolnak, az USA hazai piacán kívül további ügyfelek keresését teszik szükségessé, így a közösségi piacra irányítják figyelmüket.

(83)

Figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi stabil helyzetét, az árleszorító hatás okozta kár megismétlődésének valószínűsége az árcsökkenés mértékétől és más tényezőktől – pl. termelési költség és a költségemelkedés ügyfelekre hárításának lehetősége – is függ. E tekintetben megvizsgálták a felülvizsgálati időszak alatti helyzetet.

(84)

További adatokat gyűjtöttek be annak megvizsgálására, hogy az érintett időszak és különösen a felülvizsgálati időszak elemzése alapján levont következtetések érvényesek maradtak-e a 2005 második felében és 2006 első öt hónapjában.

(85)

2005 második felében a közösségi piac árai az etanol-amin mindegyik típusa esetében 11,4–14,7 % közötti mértékben tovább emelkedett. Az amerikai piacon az átlagos áremelkedés még nagyobb mértékű volt 22 %-kal. Az amerikai hazai piac időnkénti hiányaiért elsősorban a louisianai hurrikánpusztítás volt felelős.

(86)

Ez a tendencia 2006 első öt hónapjában folytatódott, de sokkal lassabb mértékben: a közösségi piacon az árak 2,8–4 %-kal nőttek, míg az amerikai piacon 9,9 %-kal, amely a helyi működésbeli és pusztítás okozta problémák fokozatos orvoslását mutatta.

(87)

A felülvizsgálati időszakhoz képest az olajárak jelentősen emelkedtek 2005 második felében, és átlagosan 30 %-kal magasabbak voltak, ami továbbra is kihatott a nafta költségeire, amelynek emelkedése a felülvizsgálati időszak második felében (2005 első fele) megkezdődött. A Közösségbe irányuló amerikai import árai láthatóan lassabban igazodnak a nyersanyagok áraihoz, részben a piaci részesedés védelme céljából a szerződéses árak lassabb kiigazítása miatt, részben pedig azért, mert az amerikai termelők termelési berendezései a nafta helyett földgázalapúak, és a földgáz áremelkedése elmarad az olajár emelkedésétől.

(88)

Az olajárak átlagosan 10 %-kal tovább nőttek 2006 első öt hónapjában, ami kedvezőtlenül érintette a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét a felfelé irányuló eladási ártendencia megállapított görbülése miatt.

(89)

A vizsgálati időszak után az események vizsgálata látszólag fordulópontot jelez a közösségi etanol-amin piac alakulásában. Az eladási árak láthatóan tetőztek, sőt egyes etanolamin-típusoknál még kisebb csökkenést is mutattak. Arra utaló jelek láthatók, hogy a termelési költségek növekedése nem könnyen emeli meg az ügyfelekre háruló eladási árakat. Egyelőre azonban nem világos teljesen, hogy a termelési költségek emelkedése és a nyereségességet érő leszorító hatás középtávon milyen mértékben von magával kárt a közösségi gazdasági ágazatban.

(90)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, rövid távon a Közösségbe irányuló amerikai dömpingelt behozatal jelentős mértékű emelkedése valószínű, ennek következményeként árleszorító hatással.

(91)

Középtávon a helyzet súlyosabbá válhat az amerikai etanolamin-termelés növekedése miatt a kevesebb MEG eladási lehetőségekre reagálva, ami az amerikai termelők számára szükségessé teszi további értékesítési piacok keresését, így nagyobb mennyiségek átirányítását a közösségi piacra.

(92)

2006 elején az eladási árak emelkedésének látszólagos befejeződése, valamint az olajárak tendenciája miatt a termelési költségek kedvezőtlen alakulása szintén negatívan befolyásolja a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét.

(93)

Ezek a tényezők mind a károkozás megismétlődésének valószínűségére utalnak. A fenti következtetések közül néhány azonban valószínűleg középtávon bekövetkező eseményeken alapul.

(94)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása sértené-e a Közösség mint egész érdekeit. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a kereskedők, a nagykereskedők és az érintett termék ipari felhasználóinak érdekei alapján.

(95)

Emlékeznünk kell arra, hogy az előző vizsgálatokban az intézkedések alkalmazásáról megállapítást nyert, hogy nem ellentétes a Közösség érdekével. Továbbá a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, ily módon olyan helyzetet elemez, amikor dömpingellenes intézkedések vannak érvényben.

(96)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a dömping folytatódásának valószínűségéről és a károkozás megismétlődésének valószínűségéről szóló következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

(97)

Emlékeztetőül a felülvizsgálati időszak alatt a dömping még mindig fennállt, és valószínűsíthető az USA-ból származó érintett termék dömpingjének folytatódása, valamint a közösségi gazdasági ágazatban a károkozás megismétlődése.

(98)

A közösségi gazdasági ágazat élet- és versenyképes gazdasági ágazatnak bizonyult, amelyet a legtöbb gazdasági mutató, különösen a nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének kedvező alakulása alátámaszt. A korábban alkalmazott dömpingellenes intézkedések hozzájárultak a közösségi piac jelenlegi árszintjéhez, ami lehetővé tette a közösségi gazdasági ágazat számára olyan nyereségesség helyreállítását, amely a beruházásokat kellőképpen megtéríti olyan mértékben, hogy az új kapacitásbeli beruházások gazdaságilag megvalósíthatóvá váljanak. Különösen az INEOS amerikai exportáló termelő, amely az Innovene átvétele után valójában közösségi termelővé vált, jelentett be fontos beruházásokat a Közösségben. Az intézkedések fenntartása továbbá hozzájárulna e beruházási projekt nyereségességének fenntartásához is. Ezért a USA-ból érkező dömpingelt behozatal elleni intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(99)

A kereskedők és nagykereskedők együttműködésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések megszűnése vagy folytatódása ezeket a feleket nem igazán befolyásolja. Ezenkívül a vizsgálat nem fedett fel nem kapcsolódó importőröket; az USA-ból származó érintett termék Közösségbe irányuló valamennyi importja látszólag az amerikai exportáló termelőkhöz kapcsolódó importőrökön keresztül történik.

(100)

Az intézkedések fenntartása nem változtatja meg a kapcsolódó importőrök jelenlegi helyzetét, amelyek az eredmények alapján a felülvizsgálati időszak alatt a piaci körülményeknek megfelelő szintű nyereséget realizáltak. Természetesen az intézkedések megszüntetése a kapcsolódó importőrök érdekében állna abban az esetben, ha az ügyfelekre háruló eladási árak szintje nem változna, és ha az amerikai exportáló termelők nem követelnék a kapott haszonkulcs egy részét vagy egészét, miközben meghatározzák azokat az árakat, amelyeken a kapcsolódó importőrök megvásárolhatják az etanol-amint.

(101)

Az alapján, hogy az intézkedések fenntartása a dömpingellenes intézkedések második megújulását jelentené, különleges figyelmet fordítottak az ipari felhasználók érdekére.

(102)

A vizsgálat során csak a lágyítószerekhez alkalmazott kvartener észtervegyületek felhasználói jelentkeztek. Egy ipari felhasználó válaszolt a kérdőívre, amely a felülvizsgálati időszak alatt a teljes amerikai behozatal 14 %-át képviselte, és további kettő ismertette álláspontját és tájékoztatott a végtermékek termelésének költségstruktúrájáról. A kvartener észtervegyületek TEA-ból készülnek, lágyítószerekként használatosak, és többek között a Procter & Gamble, Unilever, Henkel, Benckiser és Colgate „szappangyárak” forgalmazzák őket. Ezek az ipari felhasználók azt állítják, hogy a TEA árának emelkedése veszélyeztetik tevékenységeiket, és a közösségi piacon hiány jelentkezik a kínálatban. Mindkét tényező enyhülne, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék. Ezenkívül a Közösségben a termelés folytatása állítólag veszélybe kerül, ha a kvartenerésztervegyület-üzlet nyereségessége nem javul.

(103)

A vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt a TEA a kvartener észtervegyületek teljes termelési költségeinek kb. 23 %-át képviselte a 2003. évi 22 %-hoz képest, de ez általánosságban hasonló a 2002. évi helyzethez, amely az érintett időszak első éve volt. A felülvizsgálati időszak után a TEA árának megállapított alakulása miatt a TEA szerepe a végtermék teljes árában várhatóan még jelentősebb lesz. Egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések eltörlése legalábbis rövid távon enyhítené a TEA mint nyersanyag költségének a terhét. Ez a költségcsökkenés, feltételezve, hogy az intézkedések megszüntetése egyértelműen alacsonyabb felvásárlási árat vonna maga után, kb. 7 %-kal csökkentené a TEA költségeit. A végtermékek teljes termelési költségére gyakorolt hatás kb. 1 %-os csökkenés lenne, amely ugyanilyen arányban javítaná a nyereségességet.

(104)

A vizsgálat eredményei szerint a kvartenerésztervegyület-üzlet nyereségessége valójában kb. 18 %-ról 8 %-ra romlott az érintett időszakban. Az érintett időszakban a kvartener észtervegyület eladási árának 6 %-os csökkenése azonban láthatóan jelentős hozzájárulási tényező, aminek eredményeként a termelési költség viszonylagos jelentősége az eladási árban csaknem 10 %-kal nőtt. Úgy tűnik, hogy az ágazat a keletre, főleg Oroszország felé tolódás hatásán megy keresztül, ahol általában olcsóbb megoldásokat lehet találni, leginkább a másik fő alapanyag, a „thalo zsírsav” felvásárlásához. Ez a szarvasmarhából származó termék helyettesíthető a növényi „pálmasztirollal”, amelyből a kínálat keleten sokkal nagyobb. A szappangyártók továbbá hatékonysági okokból megkövetelik a beszállítóik helyi jelenlétét, ez lehet a fő oka a Közösségen kívülre történő esetleges kihelyezésnek.

(105)

Végül a közösségi piacon a TEA-kínálat hiányáról szóló állítást megvizsgálták, de nem tudták alátámasztani egyes olyan termelők által előterjesztett ajánlatok alapján, amelyeket az érintett felhasználók nem fogadtak el.

(106)

Összefoglalva tehát, bár megállapítást nyert, hogy a TEA növekvő ára kedvezőtlen nyomást gyakorol a jelentkező ipari felhasználók végtermékeinek termelési költségére, ez a nyomás igen korlátozott, és a dömpingellenes intézkedések megszüntetése csak kismértékű enyhülést hozna. Más tényezőknek, mint pl. egyéb nyersanyagok költségének és a termékek felvásárlóinak követelményeinek, a vizsgálat eredményei szerint sokkal jelentősebb hatásuk van. Ezért az a döntés született, hogy az intézkedések fenntartása nem igazán befolyásolná az ipari felhasználókat.

(107)

A vizsgálat kimutatta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések hozzájárultak a közösségi gazdasági ágazat helyreállásához. A közösségi gazdasági ágazat profitálna az intézkedések fenntartásából, mivel így fennmaradnának a jelenlegi nyereséges árszintek, ami további beruházásokat tesz lehetővé. Ha az intézkedések hatályukat vesztenék, veszélybe kerülne a helyreállítási folyamat. Emiatt az intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(108)

Úgy tűnik, nem léteznek nem kapcsolódó importőrök, és nem kapcsolódó kereskedők/nagykereskedők sem jelentkeztek. Az USA-ból származó valamennyi behozatal kapcsolódó kereskedőkön keresztül történik, amelyek az intézkedések alkalmazása idején a vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt a piacnak megfelelő haszonkulcsokat értek el.

(109)

Ezenkívül az eddigiek során a már meglévő intézkedések láthatóan nem gyakoroltak jelentős negatív hatást a felhasználók gazdasági helyzetére. A jelenlegi vizsgálat során összegyűjtött információk alapján a dömpingellenes intézkedések alkalmazásából származó bármilyen áremelkedés, ha egyáltalán volt, nem tűnik aránytalannak, ha összehasonlítjuk a közösségi gazdaságot ért előnnyel, amelyet a dömpingelt behozatal okozta kereskedelmi torzulás megszüntetésével ért el.

(110)

A Közösség érdeke tekintetében tehát az a következtetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely az USA-ból származó etanol-amin behozatala ellen jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések alkalmazásának folytatását kizárná.

(111)

Ezért ennek megfelelően indokolt az USA-ból származó etanol-amin behozatala elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(112)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását ajánlani kívánták. Rendelkezésükre állt egy olyan időszak is, amely során benyújthatták észrevételeiket és követeléseiket a közzététel után.

(113)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett országban van tartalékkapacitás, és a felülvizsgálati időszakban a dömping folytatódott. A közösségi gazdasági ágazat helyzete az érintett időszak alatt a legtöbb károkozási tényező tekintetében javult, elsősorban a kedvező globális piaci körülmények miatt. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének kedvező alakulása alapján megállapítható, hogy a jelentős károkozás nem folytatódott. A károkozás megismétlődésének valószínűségéről szóló vizsgálat kimutatta, hogy jó néhány tényező, mint pl. az USA-ban lévő tartalékkapacitás, a MEG kisebb értékesítési lehetőségei, az etanol-amin helyzete mind globálisan, mind közösségi szinten középtávon a károkozás megismétlődésének valószínűségére utal.

(114)

A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a legutóbb az INEOS-ra alkalmazandó rögzített dömpingellenes vámtételre vonatkozó értesítéssel módosított 1603/2000/EK rendelettel (7) az USA-ból származó etanol-amin behozatalára meghozott dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Az is megfontolásra kerül, hogy az intézkedéseket csak további két évre kellene fenntartani.

(115)

Egyfelől fennáll a káros dömping megismétlődésének valószínűsége azok alapján, hogy i. az amerikai exportáló termelők dömpingje a hatályos intézkedések ellenére is folytatódott; és ii. várhatóan nagyobb mennyiségű behozatal érkezik a Közösségbe a meglévő amerikai 90 000 tonnás termelési többletkapacitás miatt, amely 2006 végére újra felhasználható lesz, és amelyre nincs hazai kereslet. Ezenkívül az együttműködést megtagadó legjelentősebb amerikai termelő, amelyre jelenleg a legmagasabb dömpingellenes vámtétel vonatkozik, és amelynek emiatt a leginkább érdekében áll az, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén visszatérjen a közösségi piacra, megfelelő elosztási hálózattal rendelkezik, mert a közösségi piacon más vegyi anyagokat is értékesít.

(116)

Másfelől az amerikai többletkapacitás 2010-ig várhatóan fokozatosan megszűnik, és a Közösségben az egyik együttműködő amerikai exportáló termelő tervezett kapacitásbővítése 2008 végére, azaz két évre van előirányozva. Ez utóbbi megfontolás az olajárak alakulásának termelési költségekre és a közösségi gazdasági ágazat nyereségességére gyakorolt hatását övező folyamatos bizonytalansággal együtt indokolja az intézkedések fenntartásának két évre történő korlátozását.

(117)

E kétéves időszak után a Bizottság szükség esetén hivatalból újabb felülvizsgálatot indít, amelyre az alaprendelet 11. cikke értelemszerűen alkalmazandó,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/17

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/19

(1)

A 318/2006/EK rendelet III. melléklete meghatározza a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésére vonatkozó nemzeti és regionális kvótákat. A szóban forgó kvótákat legkésőbb 2006. szeptember 30-ig ki kell igazítani a 2006/2007-es gazdasági év tekintetében.

(2)

A kiigazítások szükségessége többek között a 318/2006/EK rendelet 8. és 9. cikkének alkalmazásából következik; ezek a cikkek kiegészítő cukorkvóták, valamint kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóták kiosztásáról rendelkeznek. A kiigazítások megállapításánál figyelembe kell venni a cukor belső piaca és a kvótarendszer irányítása tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2006. június 29-i 952/2006/EK bizottsági rendelet (2) 12. cikkében előírt tagállami tájékoztatásokat, amelyek különösen a tájékoztatás időpontjában már kiosztott kiegészítő és pótlólagos kvótákra vonatkoznak.

(3)

A 318/2006/EK rendelet III. mellékletében szereplő kvóták kiigazítása következik ezenkívül a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelet (3) 3. cikkének alkalmazásából is; az említett cikk értelmében azok a vállalkozások, amelyek lemondanak a számukra kiosztott kvótákról, szerkezetátalakítási támogatásban részesülnek. Figyelembe kell tehát venni a szerkezetátalakítási támogatásra a 2006/2007-es gazdasági évben a becslések szerint rendelkezésre álló pénzügyi forrásokról szóló, 2006. szeptember 29-i bizottsági közleményben (4) (2006/C 234/04) foglaltaknak megfelelően lemondott kvótamennyiséget.

(4)

A 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított kvóták kiigazítása nem sérti a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (5) 10f. fejezetében és a 320/2006/EK rendelet 7. cikkében előírt támogatások nyújtására vonatkozó feltételeket.

(5)

Következésképpen a 318/2006/EK rendelet III. mellékletét módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/21

(1)

Az 1483/2006/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárást nyitott meg a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévő gabonafélék közösségi piacon történő viszonteladására.

(2)

Figyelembe véve a közönséges búza, a kukorica, valamint a rozs Közösségen belüli piacának helyzetét és a gabonafélék iránti kereslettel kapcsolatban az utóbbi hetek során a különböző régiókban észlelhető változásokat, az intervenció keretében meglévő gabonafélékből egyes tagállamokban további mennyiségeket kell rendelkezésre bocsátani. Következésképpen engedélyezni kell az érintett tagállamok intervenciós hivatalai számára a pályázati eljáráson meghirdetett mennyiségek növelését a közönséges búza esetében Németországban és Magyarországon 350 000 tonna erejéig, Svédországban 172 272 tonna erejéig, Dániában 174 021 tonna erejéig, Finnországban 30 000 tonna erejéig; a kukorica esetében Magyarországon és Szlovákiában 100 000 tonna erejéig; és a rozs esetében Németországban 236 565 tonna erejéig.

(3)

Következésképpen az 1483/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/25

(1)

A 765/2006/EK rendelettel összhangban, a Lukasenko elnök tulajdonában lévő vagy általa közvetlenül vagy közvetve birtokolt, tartott vagy irányított, vagy a nemzetközi választási normák 2006. március 19-i megsértéséért, valamint a civil társadalmat és a demokratikus ellenzéket sújtó szigorért felelős egyes más fehérorosz tisztviselők, valamint a velük kapcsolatba hozható természetes és jogi személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonában lévő vagy általuk közvetlenül vagy közvetve birtokolt, tartott vagy irányított valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2)

A 2006/718/KKBP tanácsi határozat (2) módosította a 2006/276/KKBP közös álláspont (3) IV. mellékletét, amely megállapítja azon természetes és jogi személyek, jogalanyok és testületek jegyzékét, akikre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások közös álláspontban előírt befagyasztása vonatkozik. Az I. mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/27

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/29

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben említett tagállamok lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra meghatározott kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/31

(1)

Az 1452/2006/EK rendelettel összhangban 2006. október 16–18-ig az Új-Zélandról származó vajra vonatkozóan (a 09.4589. sz. kontingens keretében) 7 behozatali engedély iránti kérelmet nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz. E kérelmek összesen 14 294,6 tonnára vonatkoznak.

(2)

Mivel ez a mennyiség megegyezik a rendelkezésre álló mennyiséggel, 14 294,6 tonnával, valamennyi kérelem elfogadható,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/32

(1)

A 2004/23/EK irányelv meghatározza az emberi felhasználásra szánt emberi szövetek és sejtek, valamint az emberi felhasználásra szánt, emberi szövetekből és sejtekből előállított termékek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, konzerválására, tárolására és elosztására alkalmazandó minőségi és biztonsági előírásait az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(2)

A betegségek az emberi felhasználásra szánt emberi szövetek és sejtek által történő átvitelének megakadályozása, valamint a minőségi és biztonsági előírások megfelelő szintjének biztosítása érdekében a 2004/23/EK irányelv az emberi szövetek és sejtek felhasználási folyamatának minden egyes lépésére vonatkozóan speciális technikai követelményeket állapít meg, köztük a szövetfeldolgozó és -tároló egységek minőségbiztosító rendszerére vonatkozó szabványokat és előírásokat.

(3)

A 2004/23/EK irányelvvel összhangban és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a szövetfeldolgozó és -tároló egységek, valamint az ezekben zajló előkészítő folyamatok tekintetében a tagállamokban akkreditáló, kijelölő, felhatalmazó vagy engedélyező rendszert kell bevezetni. E rendszerre technikai követelményeket kell megállapítani.

(4)

A szövetfeldolgozó és -tároló egységek akkreditálására, kijelölésére, felhatalmazására vagy engedélyezésére vonatkozó követelményeknek a szervezeti felépítésre és irányításra, a személyzetre, a berendezésekre és anyagokra, a létesítményekre/helyszínekre, a dokumentációra, a nyilvántartásokra, valamint a minőség-ellenőrzésre is ki kell terjedniük. Az akkreditált, kijelölt, felhatalmazott vagy engedélyezett szövetfeldolgozó és -tároló egységeknek az általuk elvégzett speciális tevékenységhez kiegészítő követelményeknek is meg kell felelniük.

(5)

A szövetek és sejtek feldolgozásakor szükséges levegőminőségre vonatkozó előírás olyan kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolhatja a szövetek vagy sejtek szennyeződésének kockázatát. Általános követelmény az olyan minőségű levegő, amelynek részecske- és mikrobaszáma megfelel a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó európai iránymutatások 1. mellékletében és a 2003/94/EK bizottsági irányelvben (2) meghatározott A. osztály vonatkozó adatainak. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben az A. osztály előírásainak megfelelő részecske- és mikrobaszámú levegő minősége nem megfelelő. Ilyen esetekben igazolni és dokumentálni kell, hogy a választott környezet megfelel az érintett szövet- és sejttípusok, valamint a folyamat és emberi felhasználás vonatkozásában előírt minőségi és biztonsági követelményeknek.

(6)

Ezen irányelv alkalmazási körébe kell vonni az emberi szövetek és sejtek minőségét és biztonságát a kódolás, feldolgozás, konzerválás, tárolás, valamint azon egészségügyi létesítmény felé való elosztás során, amelyekben e szöveteket és sejteket emberi testen vagy testben alkalmazzák. Ezzel szemben ezen irányelv alkalmazása nem terjed ki e szövetek és sejtek humán célú felhasználására, azaz az implantációs sebészetre, a vérátömlesztésre, a megtermékenyítésre vagy az embrióátültetésre. Ezen irányelvnek a nyomon követhetőségre, valamint a súlyos szövődmények és káros események bejelentésére vonatkozó rendelkezései az emberi szövetek és sejtek 2006/17/EK bizottsági irányelvben (3) szabályozott adományozására, gyűjtésére és vizsgálatára is vonatkoznak.

(7)

A szövetek és sejtek humán célú felhasználása magában hordozza betegségek átvitelének és a recipiensekben fellépő egyéb lehetséges káros szövődmények előfordulásának kockázatát. E hatások ellenőrzése és csökkentése érdekében a nyomon követhetőségre vonatkozóan különleges követelményeket, valamint a súlyos szövődmények, és súlyos káros események bejelentésére szolgáló közösségi eljárást kell megállapítani.

(8)

A donornál vagy recipiensnél felmerülő súlyos szövődmény gyanúját, valamint a szövetek és a sejtek adományozásától az elosztásáig felmerülő, azok minőségét és biztonságát befolyásoló azon súlyos káros eseményeket, amelyek vélhetően az emberi szövetek és sejtek gyűjtésére – beleértve a donor értékelését és kiválasztását –, vizsgálatára, feldolgozására, konzerválására, tárolására és elosztására vezethetők vissza, haladéktalanul jelenteni kell az illetékes hatóságnak.

(9)

Súlyos káros szövődmények az élő donoroktól való gyűjtés alatt vagy után, illetve az emberi felhasználás során vagy azt követően figyelhetők meg. E szövődményeket – további vizsgálat és az illetékes hatóságok felé tett bejelentés céljából – jelenteni kell az érintett szövetfeldolgozó és -tároló egységnek. Ez nem zárja ki azt, hogy a gyűjtést végző szervezet vagy az emberi felhasználásért felelős szervezet – amennyiben úgy kívánja – maga is közvetlen bejelentést tegyen az illetékes hatóság felé. Ezen irányelvnek meg kell határoznia az illetékes hatóságok számára minimálisan bejelentendő adatokat, a tagállamok abbéli lehetőségének sérelme nélkül, hogy területükön az EK-szerződés követelményeinek megfelelő, még szigorúbb védő intézkedéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.

(10)

Az átvitel költségeinek minimalizálása, az átfedések elkerülése és a hatékonyabb adminisztráció érdekében korszerű technológiákat és e-kormányzati megoldásokat kell alkalmazni az információk átadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásához. E technológiáknak a referenciaadatok kezelésére alkalmas rendszert használó szabványos adatcsere-formátumokon kell alapulniuk.

(11)

A nyomon követhetőség, valamint a szövetek és sejtek főbb jellemzőiről és tulajdonságairól szóló információáramlás megkönnyítése érdekében meg kell állapítani az egységes európai kódolási rendszerben feltüntetendő alapvető adatokat.

(12)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és mindenekelőtt betartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(13)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak a 2004/23/EK irányelv 29. cikkével felállított bizottság véleményével,

a)

emberi felhasználásra szánt emberi szövetek és sejtek; és

b)

az emberi felhasználásra szánt, emberi szövetekből és sejtekből előállított termékek, amennyiben e termékekre más irányelvek nem vonatkoznak.

a)

„reproduktív sejtek”: az asszisztált reprodukció céljára történő felhasználásra szánt valamennyi szövet és sejt;

b)

„partnerek közötti adományozás”: reproduktív sejtek adományozása olyan férfi és nő között, akik állításuk szerint intim testi kapcsolatban állnak;

c)

„minőségbiztosítási rendszer”: a minőségirányítás végrehajtására szolgáló szervezeti felépítés, körülhatárolt felelősségi körök, eljárások, folyamatok és erőforrások, amely magában foglal a minőséghez közvetlenül vagy közvetve hozzájáruló minden tevékenységet;

d)

„minőségirányítás”: egy szervezet minőségi vonatkozású irányítására és ellenőrzésére szolgáló összehangolt tevékenységek;

e)

„szabványos műveleti eljárások” (Standard Operating Procedures, SOPs): egy adott folyamat lépéseit bemutató írott utasítások – beleértve a felhasználandó anyagokat és módszereket, valamint a várható végterméket is;

f)

„validálás” (berendezések, illetve környezetek esetében „minősítés”): olyan dokumentált bizonyítékok létrehozása, amelyek nagy biztonsággal igazolják, hogy egy adott folyamat, berendezés vagy környezet következetesen az előre meghatározott előírásoknak és minőségi tulajdonságoknak megfelelő terméket fog eredményezni; valamely folyamat validálása annak igazolása céljából történik, hogy a rendszer a kitűzött célnak megfelelően hatékonyan működik;

g)

„nyomon követhetőség”: képesség a szövet/sejt hollétének meghatározására és azonosítására a gyűjtéstől a feldolgozáson, vizsgálaton és tároláson keresztül a recipiens számára történő eljuttatásig vagy a megsemmisítésig tartó folyamat bármely lépése során, ami magában foglalja a donor és a szövetfeldolgozó és -tároló egység vagy a szöveteket/sejteket fogadó, feldolgozó, illetve tároló gyártóüzem azonosításának képességét, valamint a recipiens(ek) azonosításának képességét abban/azokban az egészségügyi intézményben/intézményekben, amely(ek) a szöveteket/sejteket a recipiens(ek)nél felhasználja/felhasználják; a nyomon követhetőség kiterjed az e szövetekkel/sejtekkel érintkezésbe kerülő termékekkel és anyagokkal kapcsolatos minden lényeges adat meghatározásának és azonosításának képességére is;

h)

„kritikus”: ami hatással lehet a szövetek és sejtek minőségére és/vagy biztonságára, illetve azokkal érintkezhet;

i)

„gyűjtő szervezet”: azon egészségügyi intézmény vagy kórházi egység, illetve egyéb olyan testület, amely emberi szövetek és sejtek gyűjtését végzi, de nem feltétlenül akkreditált, kijelölt, jóváhagyott vagy engedélyezett szövetfeldolgozó és -tároló egység;

j)

„emberi felhasználásért felelős szervezet”: olyan egészségügyi létesítmény vagy kórházi egység, vagy egyéb intézmény, amely emberi szöveteket és sejteket emberi célra használ fel.

a)

a gyűjtést végző szervezeteknél álljanak rendelkezésre a begyűjtött szövetek és sejtek nyilvántartásához, valamint az ahhoz szükséges eljárások, hogy élő donornál felmerülő és a szövetek és a sejtek minőségét és biztonságát esetlegesen befolyásoló bármely súlyos szövődményt haladéktalanul bejelentsenek a szövetfeldolgozó és -tároló egységeknek;

b)

a szövetek és sejtek emberi felhasználásért felelős szervezeteknél álljanak rendelkezésre azok az eljárások, amelyek szükségesek a felhasznált szövetek és sejtek nyilvántartásához, valamint a klinikai felhasználás során vagy azt követően észlelt, a szövetek és a sejtek minőségével és biztonságával esetlegesen összefüggő bármely súlyos szövődmény haladéktalan bejelentéséhez a szövetfeldolgozó és -tároló egységek részére;

c)

az emberi felhasználásra szánt szöveteket és sejteket elosztó szövetfeldolgozó és -tároló egységek tájékoztassák a szövetek és sejtek emberi felhasználásáért felelős szervezetet a b) pontban előírt súlyos szövődmények bejelentésekor követendő eljárásról.

a)

rendelkezzenek azokkal az eljárásokkal, amelyek segítségével az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt, súlyos szövődmény gyanújával kapcsolatos valamennyi lényeges és rendelkezésre álló információról haladéktalanul tájékoztatni tudják az illetékes hatóságot;

b)

rendelkezzenek a szükséges eljárásokkal, amelyek segítségével az illetékes hatóságot haladéktalanul tájékoztatni tudják az okok és következmények elemzését célzó vizsgálat következtetéseiről.

a)

a 2004/23/EK irányelv 17. cikkében említett felelős személy értesítse az illetékes hatóságot a III. melléklet A. részében feltüntetett bejelentésben szereplő információkról;

b)

a szövetfeldolgozó és -tároló egységek értesítik az illetékes hatóságot az emberi felhasználásra elosztott szövetek és sejtek tekintetében hozott egyéb intézkedésekről;

c)

a szövetfeldolgozó és -tároló egységek legalább a III. melléklet B. részében szereplő információk megadásával értesítik az illetékes hatóságot a vizsgálat következtetéseiről.

a)

rendelkezzenek azokkal az eljárásokkal, amelyek szükségesek a begyűjtött szövetek és sejtek nyilvántartásához és a gyűjtés során felmerülő és az emberi szövetek és a sejtek minőségét és/vagy biztonságát esetlegesen befolyásoló bármely súlyos káros esemény haladéktalan bejelentéséhez a szövetfeldolgozó és -tároló egységek részére;

b)

a szövetek és sejtek emberi felhasználásáért felelős szervezetek rendelkezzenek az ahhoz szükséges eljárásokkal, hogy a szövetfeldolgozó és -tároló egységeket haladéktalanul értesítsék a szövetek és a sejtek minőségét és biztonságát esetlegesen befolyásoló bármely súlyos káros eseményről;

c)

a szövetfeldolgozó és -tároló egységek tájékoztatják az emberi felhasználásért felelős szervezeteket arról, hogyan kell e szervezeteknek a szövetek és sejtek minőségét és biztonságát esetlegesen befolyásoló súlyos káros eseményeket számukra bejelenteni.

a)

rendelkezzenek azokkal az eljárásokkal, amelyekkel az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt súlyos káros esemény gyanújával kapcsolatos valamennyi lényeges és rendelkezésre álló információról haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságot;

b)

rendelkezzenek azokkal az eljárásokkal, amelyekkel haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságot az okok és következmények elemzését célzó vizsgálat következtetéseiről.

a)

a 2004/23/EK irányelv 17. cikkében említett felelős személy értesítse az illetékes hatóságot a IV. melléklet A. részében feltüntetett bejelentésben szereplő információkról;

b)

a szövetfeldolgozó és -tároló egységek a folyamat során elkerülhető okok meghatározása érdekében értékeljék a súlyos káros eseményeket;

c)

a szövetfeldolgozó és -tároló egységek a IV. melléklet B. részében szereplő minimálisan szükséges információk közlésével értesítsék az illetékes hatóságot a vizsgálat következtetéseiről.

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/51

(1)

A Tanács 2003. június 5-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltásáról.

(2)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott az Albán Köztársasággal a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás), a Bizottságot a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltása céljából a harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozat mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel összhangban.

(3)

A Bizottság által megtárgyalt megállapodást – annak egy későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére figyelemmel – alá kell írni és azt ideiglenesen alkalmazni kell,

25.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/59

(1)

A szőlőterületekre vonatkozó alapfelmérések adatainak gépi olvasásra alkalmas formába történő átírására vonatkozó kód és egységes szabályok megállapításáról szóló, 1979. május 17-i 79/491/EGK bizottsági határozatot (2) több alkalommal és jelentősen (3) módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a határozatot kodifikálni kell.

(2)

A 357/79/EGK rendelet szerint a tagállamok a rendelet 8. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kialakított, földrajzi területi egységekre bontott táblázatokban közlik a Bizottsággal a szőlőtermő területeken végzett felmérésekkel kapcsolatos információkat, illetve a Bizottságnak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal folytatott konzultációját követően kibocsájtott határozat alapján szolgáltatják ezeket az információkat.

(3)

Azok a tagállamok, amelyek a szőlőtermő területeken végzett felmérések eredményét elektronikus úton közlik, ezeket az eredményeket gépi olvasásra alkalmas módon közlik a Bizottsággal. A felmérési eredmények kódolását a 357/79/EGK rendelet (8) cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével,