13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/1

(1)

2000 júliusában a Tanács az 1522/2000/EK rendelettel (2) az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak (a továbbiakban: poliészter vágott szálak) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálatra a továbbiakban mint az „első eredeti vizsgálatra” hivatkozunk.

(2)

2000 decemberében a Tanács a 2852/2000/EK tanácsi rendelettel (3) az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó poliészter szintetikus szálak behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálatra a továbbiakban mint a „második eredeti vizsgálatra” hivatkozunk.

(3)

A 2852/2000/EK rendelettel hozott intézkedések egy értékvámot foglaltak magukban, ez azonban nem terjedt ki egyetlen olyan indiai exportáló gyártótól származó behozatalra, amelytől a 2000/818/EK bizottsági határozattal (4) kötelezettségvállalást fogadtak el. A dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő időközi felülvizsgálatot követően a Koreai Köztársaságból származó behozatalra vonatkozó intézkedéseket a 428/2005/EK tanácsi rendelet (5) módosította, és öt évvel meghosszabbította.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló két értesítés közzétételét követően – az egyik az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekre (6), a másik pedig az Indiából származó poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekre (7) vonatkozik – a Bizottsághoz 2005. április 13-án és 2005. szeptember 23-án ezen intézkedések felülvizsgálatára kérelmek érkeztek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban.

(5)

A kérelmeket a Comité International de la Rayonne et des Fibres Synthétiques (CIRFS) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek a Közösség által gyártott poliészter vágott szálak jelentős hányadának, jelen esetben több, mint 50 %-ának előállítását végzik. A kérelmek oka, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel újra dömpinget okozna, és a közösségi gazdasági ágazat számára ismét kárt eredményezne.

(6)

Kérelem érkezett továbbá az 1522/2000/EK rendelet részleges időközi felülvizsgálatára a Tuntex (Thaiföld) Public Company Limited (a továbbiakban: Tuntex) nevű vállalattól, egy poliészter vágott szálakat előállító thaiföldi gyártótól, amelyre a hatályos dömpingellenes intézkedések kiterjednek.

(7)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtott kérelemben a Tuntex nyilvánvaló bizonyítékkal állt elő arra vonatkozóan, hogy részéről az intézkedéseket megalapozó körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A Tuntex által benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy az önköltségükön/hazai áraikon alapuló rendes érték és a harmadik országok piacán érvényes exportára közötti összehasonlítás a jelenlegi intézkedések szintjénél jóval alacsonyabb dömpinghez vezetne (27,7 %). Ennélfogva a Tuntex álláspontja értelmében a dömping ellensúlyozása érdekében nincs szükség arra, hogy a korábban megállapított dömping mértékén alapuló vámintézkedések a jelenlegi mértékben fennmaradjanak.

(8)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében két felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében kizárólag a dömping vizsgálatára korlátozódóan egy felülvizsgálat elindítására elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésekkel (8) e három felülvizsgálatot elindította.

(9)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatokról hivatalosan értesítette az ausztrál, indiai, indonéz és thaiföldi gyártókat, az importőröket, a felhasználókat és a vélhetően érintett közösségi szövetségeiket, az érintett exportáló országok képviselőit, a CIRFS-et és az ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10)

A Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a Tuntexet és az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt feleknek szintén lehetőségük nyílt arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(11)

Tekintettel az indiai, indonéz és thaiföldi gyártók, a hatályvesztési felülvizsgálatokra irányuló kérelmekben felsorolt közösségi gyártók, valamint a poliészter vágott szálak vélhetően érintett közösségi importőreinek nagy számára, az alaprendelet 17. cikke értelmében indokoltnak tűnt megvizsgálni a mintavétel alkalmazásának lehetőségét. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a felülvizsgálatok megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésekben kért információkat.

(12)

A benyújtott információk vizsgálata után, és mivel kevés olyan indiai, indonéz és thaiföldi gyártó van, amely hajlandónak mutatkozott együttműködni, az a döntés született, hogy ezen országok gyártói tekintetében nincs szükség mintavételre.

(13)

Egyik importőr sem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, ezért az importőrökre vonatkozóan nem volt szükség mintavételre. Valójában egy importőr sem működött együtt a felülvizsgálatokban.

(14)

Tíz közösségi gyártó töltötte ki a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. A fenti tíz vállalat közül a közösségi gazdasági ágazat szempontjából a termelési mennyiség és a poliészter vágott szálak Közösségben történő értékesítése tekintetében reprezentatívnak talált öt vállalatot választottak ki mintának. Ez a minta alkotta a Közösségben a poliészter vágott szálak termelésének és értékesítésének legnagyobb reprezentatív mennyiségét, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen meg lehetett vizsgálni.

(15)

Ezért a mintavételben részt vevő öt közösségi gyártónak, az ausztrál gyártóknak, az országuk mintavételi gyakorlatában együttműködő gyártóknak és az ismert felhasználóknak kérdőívet küldtek. A mintavételen kívüli öt közösségi gyártót felkérték, hogy bocsássanak rendelkezésre bizonyos kármutatókat, és véleményezzék a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását.

(16)

A kérdőívekre a mintavételben szereplő öt közösségi gyártó közül négytől (tehát a minta a közösségi gyártás és értékesítés 38 %-át képviselte), egy ausztrál gyártótól, három indiai gyártótól, négy indonéz gyártótól, négy thaiföldi gyártótól (közülük kettő kapcsolódó) és nyolc felhasználótól érkezett válasz. Két felhasználói szövetség nyújtott be információkat. A mintavételen kívüli öt közösségi gyártó közül továbbá négy nyújtotta be a kért információkat (tehát az együttműködő gyártók a Közösség gyártásának 60 %-át képviselték).

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

(18)

A hatályvesztési felülvizsgálatokat illetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását és/vagy megismétlődését érintő vizsgálat a 2004. július 1-je és 2005. június 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki. A dömping vizsgálatára irányuló részleges időközi felülvizsgálatban alkalmazott vizsgálati időszak megegyezik a hatályvesztési felülvizsgálatban alkalmazott felülvizsgálati időszakkal.

(19)

Az érintett termék definíciója megegyezik a fenti (1) és (2) preambulumbekezdésben említett eredeti vizsgálatok során használt definícióval.

(20)

Az érintett terméket az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus poliészter vágott szálak jelentik, amelyek jelenleg az 5503 20 00 KN-kód alatt szerepelnek. A termék általánosan használt neve poliészter vágott szál.

(21)

A poliészter vágott szál olyan alapanyag, amelyet a textiltermékek gyártási folyamatának különböző szakaszaiban használnak fel. A poliészter vágott szálakat fonásra, azaz textíliák előállításakor a szálak gyártására használják fel, és keverhetik más szálakkal, mint például pamuttal és gyapjúval, vagy pedig a fonástól eltérő alkalmazási célokra, mint például töltőanyagként, azaz bizonyos textiltermékek, pl. ülőpárnák, gépkocsiülések és dzsekik kitöltésére vagy kitömésére.

(22)

A termék különböző típusait értékesítik, amelyeket különböző sajátosságok szerint lehet beazonosítani, ilyen pl. vastagság denier-ben kifejezve vagy finomság decitexben kifejezve, szakítószilárdság, fényesség és szilikonkezelés. A gyártás szempontjából megkülönböztethetők az érintetlen nyersanyagokból gyártott gyári új poliészter vágott szálak és az újrahasznosított poliészterből készülő regenerált poliészter vágott szálak. Végül a minőség lehet első osztályú vagy gyenge minőségű.

(23)

A vizsgálat kimutatta, hogy a fenti (20) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termék valamennyi típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, és ugyanazokra a célokra használható annak ellenére, hogy az előző preambulumbekezdésben meghatározott számos tényező tekintetében eltérnek egymástól. Ebből kifolyólag és a jelenlegi felülvizsgálatok tekintetében az érintett termék valamennyi típusa egy terméknek tekintendő.

(24)

A jelenlegi felülvizsgálatok kimutatták, hogy az érintett termék és az érintett országok hazai piacán gyártott és értékesített poliészter vágott szálak, valamint a Közösségben a közösségi gyártók által gyártott és értékesített poliészter vágott szálak ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanazokra a célokra használhatók. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(25)

A hatályvesztési felülvizsgálatok tekintetében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(26)

A felülvizsgálati időszak során az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről (a továbbiakban: érintett országok) származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló exportja elhanyagolható volt. Az Eurostat szerint az érintett országokból származó behozatal a felülvizsgálati időszak alatt csak 1 056 tonna volt (a közösségi fogyasztás 0,1 %-a), míg az eredeti vizsgálatok vizsgálati időszakai során több mint 69 000 tonna volt.

(27)

Az összes együttműködő gyártónak a Közösség felé nem volt, vagy elhanyagolható exportértékesítése volt poliészter vágott szálakból a felülvizsgálati időszak alatt, így nem lehetett reprezentatív dömpingszámításokat végezni a dömping folytatódása valószínűségének megállapítására.

(28)

Következésképpen a dömping megismétlődése valószínűségének megállapítására többek között figyelembe vették az egyéb harmadik országokba irányuló export árait.

(29)

A hatályvesztési felülvizsgálatok alábbiakban bemutatott eredményeiből adódóan nem tartották szükségesnek a Tuntex által kért időközi vizsgálat lebonyolítását.

(30)

A poliészter vágott szálak egyetlen ausztrál gyártója 2003-ban beszüntette a poliészter vágott szálak exportját valamennyi piacra, beleértve a Közösséget is. A vállalat új rugalmas gyártósorba ruházott be állítólag azért, hogy a poliészter vágott szálak ausztrál piacának csak egy regionális részét – főleg Victoria államot, ahol a vállalat székhelye van – lássa el.

(31)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt egy országba se történt export, az ausztrál hazai árakat, amelyek veszteségesek, de a változó költségek felettiek voltak, összehasonlították, és azt vették észre, hogy jelentősen alacsonyabbak voltak a közösségi gyártók átlagáránál a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utal, hogy a vállalat arra lehet ösztönözve, hogy az export egy részét újra a Közösségbe irányítsa, ha az intézkedések hatályukat vesztenék. Az alábbi (32) preambulumbekezdésben írtak szerint azonban a vállalatnak nincs kapacitása arra, hogy jelentős mennyiségű exportot irányítson újra a Közösségbe.

(32)

Noha a felülvizsgálati időszak alatt az ausztrál gyártó kapacitáskihasználása nem volt túl nagy, a rendelkezésre álló tartalékkapacitás a közösségi fogyasztás egy kis része (jelentősen kisebb, mint 0,5 %). Még abban az esetben is, ha ezt a teljes tartalékkapacitást a hatályos intézkedések megszüntetése után a Közösségben dömpingelt árakon értékesítenék, mindez a közösségi piacot csak minimális mértékben érintené. Az Ausztráliában gyártott poliészter vágott szálak tekintetében a készlet nem tekinthető mérvadó mutatónak, mert a terméket főleg az ügyfelek megrendelése alapján értékesítik.

(33)

Végül 2003 óta a vállalat nem exportált egy harmadik országba sem poliészter vágott szálakat függetlenül attól, hogy volt-e hasonló tartalékkapacitása ezen időszak alatt. Következésképpen nem valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Ausztráliából a Közösségbe irányuló jelentős mennyiségű dömpingelt export megismétlődne.

(34)

A poliészter vágott szálak három indiai gyártója működött együtt a vizsgálatban. Közülük kettőnek volt némi exportértékesítése a Közösségben a felülvizsgálati időszak alatt, a harmadik nem exportált a Közösségbe. Az egyik együttműködő gyártónak Indiában három kapcsolódó vállalata volt, amely poliészter vágott szálakat gyártott. Ezeket a kapcsolódó gyártókat nem vizsgálták meg egyenként, mivel közülük csak egy értékesített közvetlenül – nagyon korlátozott mennyiségben – poliészter vágott szálakat a felülvizsgálati időszak alatt, kizárólag a hazai piacon.

(35)

Ismeretes, hogy a felülvizsgálati időszak alatt volt legalább egy kisebb poliésztervágottszál-gyártó Indiában, amely nem működött együtt a vizsgálat során. E nem együttműködő gyártó(k)ra vonatkozóan az Eurostattól és egyéb forrásokból származó információkat vizsgálták meg. Ilyen alapon azt mutatták ki, hogy az együttműködő indiai gyártókon kívüli gyártóktól származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló indiai exportja a felülvizsgálati időszakban szintén elhanyagolható volt. A nem együttműködő vállalattal/vállalatokkal kapcsolatban azonban nem volt megbízható információ a gyártási kapacitásról és mennyiségről, a készletekről és az értékesítésről. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel.

(36)

Mivel reprezentatív dömpingvizsgálathoz nem volt elegendő kivitel a Közösségbe a felülvizsgálati időszak alatt, és annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne-e, megvizsgálták az együttműködő gyártók más exportpiacokon tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit. A vizsgálat a fenti (17) preambulumbekezdésben említett együttműködő gyártóktól származó információkon alapult.

(37)

A három együttműködő indiai gyártótól származó adatok arra mutattak rá, hogy a harmadik országokba irányuló export árai alacsonyabbak voltak az indiai hazai áraknál. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 15 % és 27 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére utalhat.

(38)

Megállapítást nyert, hogy a Közösségben a közösségi gyártók eladási árai átlagosan jóval magasabbak voltak, mint az együttműködő indiai gyártók egyéb harmadik országokba irányuló exportjainak árai a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utalhat, hogy a közösségi piacon az érintett termékre vonatkozó uralkodó árszint ezt a piacot vonzóvá teheti az indiai gyártók számára. Ezek alapján úgy vélték, hogy fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy az egyéb harmadik országokból származó exportot az érvényben lévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

(39)

A felülvizsgálati időszak alatt a három együttműködő indiai vállalatnál nem volt jelentős tartalékkapacitás. A nagyobb gyártók közül azonban kettő már jelentős beruházásokat tett a poliészter vágott szálak gyártásába, ami 2007-ben gyártási kapacitásuk 361 000 tonnás összesített növekedését eredményezi. Ezek a beruházások elmondásuk szerint a poliészter vágott szálak indiai piacának fejlesztésein alapulnak, amely ebben az évben és a közeljövőben jelentősen nőni fog. A rendelkezésre álló információk szerint a poliészter vágott szálak indiai piacának mérete jelenleg évi 610 000 tonna. Meg kell jegyezni, hogy a fenti gyártási kapacitásnövekedés a felülvizsgálati időszak alatt a három együttműködő indiai gyártó teljes gyártási kapacitásának több mint 50 %-át jelenti. Azt is meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a vizsgálat idején e termék gyártásának kezdeti fázisában működött legalább egy új indiai poliésztervágottszál-gyártó. Másfelől azonban a legnagyobb indiai gyártó nemrégiben felvásárolt egy olyan közösségi gyártót, amely nem működött együtt a vizsgálat során. Ennek az indiai exportőrnek tehát nem állhat érdekében a jövőben jelentős mennyiségű poliészter vágott szálakat exportálni a Közösségbe. Az együttműködő gyártóktól származó adatok továbbá azt mutatják, hogy az érintett időszak alatt hazai értékesítésük nőtt, és a jövőben tovább nő. Az új kapacitás tehát kielégíti a növekvő hazai szükségletet, de az sem zárható ki, hogy időnként lesz némi többletkapacitás.

(40)

A három indiai gyártó készletének szintjei az érintett időszak alatt nem mutattak jelentős változást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készletek India esetében nem tekinthetők mérvadó mutatóknak, mert az egyik együttműködő gyártó gyártása az ügyfelek megrendelésein alapul, míg egy másik együttműködő gyártó saját célra gyárt jelentős mennyiségű poliészter vágott szálat.

(41)

Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az új gyártási kapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének (lásd a fenti (38) preambulumbekezdést).

(42)

A poliészter vágott szálak négy indonéz gyártója működött együtt a vizsgálatban. Ezek közül egy gyártónak sem volt kapcsolódó vállalata, amely Indonéziában poliészter vágott szálakat gyártott volna. Közülük háromnak volt némi exportértékesítése a Közösségben a felülvizsgálati időszak alatt, a negyedik nem exportált a Közösségbe.

(43)

Tudomás szerint legalább öt olyan aktív, poliészter vágott szálakat gyártó vállalat volt Indonéziában a felülvizsgálati időszak alatt, amely nem működött együtt a vizsgálat során. E nem együttműködő gyártókra vonatkozóan az Eurostattól és egyéb forrásokból származó információkat vizsgálták meg. Ilyen alapon azt mutatták ki, hogy az együttműködő indonéz gyártókon kívüli gyártóktól származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló indonéz exportja a felülvizsgálati időszakban szintén elhanyagolható volt. A nem együttműködő vállalatokkal kapcsolatban nem volt megbízható információ a gyártási kapacitásról és mennyiségről, a készletekről és az értékesítésről. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel. A vizsgálat tehát, amely arra irányult, vajon várhatóan megismétlődik-e a dömping, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a rendelkezésre álló információkra, azaz a fenti (17) preambulumbekezdésben említett együttműködő gyártók által szolgáltatott információkon alapult.

(44)

Annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon a dömping várhatóan megismétlődik-e, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, megvizsgálták az együttműködő gyártók más exportpiacokon tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit.

(45)

A négy együttműködő indonéz gyártó közül egy esetében nem találtak adatokat az exportárakra vonatkozóan, mivel ez a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportált poliészter vágott szálakat. A másik három gyártóra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy két vállalat esetében a harmadik országokba irányuló export árai általában némileg alacsonyabbak voltak az indonéz hazai áraknál. A vizsgálat valójában megállapította, hogy ez az árkülönbség a felülvizsgálati időszakban átlagosan 4 % volt. A harmadik gyártó esetében a harmadik országokba irányuló export árait általában némileg magasabbnak találták az indonéz hazai áraknál. Mindez nem utal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export jelentős dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére.

(46)

Megállapítást nyert, hogy a Közösségben a közösségi gyártók eladási árai átlagosan jóval magasabbak voltak, mint az együttműködő indonéz gyártók harmadik országokba irányuló exportjainak árai a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utalhat, hogy a közösségi piacon az érintett termékre vonatkozó uralkodó árszint ezt a piacot vonzóvá teheti az indonéz gyártók számára. Ezek alapján az érvényben lévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén vélhetően fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy a harmadik országokból származó exportot a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

(47)

A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő indonéz gyártók kapacitáskihasználására vonatkozóan nem volt egységes minta. Míg néhány vállalat ki tudta használni majdnem minden beépített kapacitását, más vállalatoknak jelentős tartalékkapacitásuk maradt. Általánosságban azonban ez a tartalékkapacitás teljes kapacitásuk kevesebb mint 20 %-a volt. Látszólag egyik indonéz együttműködő vállalat sem tervezett jelentős beruházást annak érdekében, hogy a jövőben bővítse poliésztervágottszál-gyártásának kapacitását. A nem együttműködő indonéz gyártók kapacitáskihasználását illetően az együttműködő vállalatoktól és a poliészter vágott szálakat gyártó vállalatok indonéz szövetségétől származó információk alapján becslést végeztek a tartalékkapacitásról. Ezen információk szerint az együttműködő gyártók beépített kapacitása Indonéziában a teljes beépített poliészter vágott szál gyártási kapacitásának kevesebb mint felét képviseli. Ezek alapján becslések szerint Indonéziában a meglévő gyártási tartalékkapacitás legfeljebb kb. 90 000 tonna. Az együttműködő gyártóktól származó adatok továbbá azt mutatják, hogy az érintett időszak alatt teljes hazai értékesítésük nőtt, és a jövőben tovább nő. Ezért Indonéziában a tartalékkapacitást valószínűleg hazai értékesítésre használnák, nem pedig a Közösségbe irányuló exporteladásra.

(48)

A négy indonéz gyártó készletének szintjei az érintett időszak alatt nem mutattak jelentős változást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készletek nem tekinthetők ésszerű mutatónak, ugyanis a poliészter vágott szálak gyártása főleg az ügyfelek megrendelésein és/vagy saját felhasználáson alapul.

(49)

Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az indonéz gyártási tartalékkapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem igazán valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének a fenti (45) és (46) preambulumbekezdésben leírt indokok miatt.

(50)

A Bizottság tudomása szerint Thaiföldön poliészter vágott szálakat nyolc gyártó állít elő. Közülük négy működött együtt a jelenlegi vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak alatt a négy közül csak egy exportált poliészter vágott szálakat a Közösségbe csekély mennyiségben.

(51)

A készletekről és a Közösségen kívüli piacokra történő értékesítésről szóló információk csak az együttműködő gyártókra utalnak. A szintetikus szálak thaiföldi gyártóinak szövetségétől azonban lehetőség nyílt adatokat szerezni a thaiföldi gyártási kapacitásról és felmérni az összes thaiföldi gyártó gyártási mennyiségét. Ez a felmérés azon a feltevésen alapult, hogy a nem együttműködő gyártók kapacitáskihasználása hasonló az együttműködő gyártókéhoz. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel.

(52)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne-e, megvizsgálták az együttműködő gyártók árazási magatartását a Közösségen kívüli exportpiacokon, a thaiföldi gyártási kapacitást és az együttműködő gyártók készleteit.

(53)

Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó importmennyiség elhanyagolható volt.

(54)

A négy együttműködő gyártótól származó adatok azt mutatták, hogy a harmadik országokba irányuló értékesítés alacsonyabb árakon történt a hazai piac árainál vagy a gyártási költségeknél – a különbségek általában 10 % és 15 % között ingadoztak. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére utalhat.

(55)

Az együttműködő thaiföldi gyártók által megszabott, harmadik országokba irányuló export árai átlagosan jóval alacsonyabbak voltak a Közösségben a közösségi gyártók eladási árainál, ami arra utalhat, hogy a közösségi piacon a poliészter vágott szálak uralkodó árszintje a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e piacot vonzóvá tehetik a thaiföldi gyártók számára. Ezek alapján vélhetően fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy a harmadik országokból származó exportot az érvényben lévő dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

(56)

Az együttműködő gyártók kapacitáskihasználása az érintett időszakban igen nagy, átlagosan 92 % volt. Ilyen kapacitáskihasználás mellett és feltételezve, hogy a nem együttműködő gyártók hasonló kapacitáskihasználással rendelkeztek, a thaiföldi gyártóknak legfeljebb 50 000 tonna tartalékkapacitása volt a felülvizsgálati időszak alatt. Noha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezt a kapacitást részben újra fel lehetne használni a Közösségbe irányuló exportértékesítésre, a hazai értékesítés jelentős mértékéből és az együttműködő gyártók által ellátott exportpiacok nagy számából adódóan nem valószínű, hogy jelentős mennyiségű poliészter vágott szál kerülne a közösségi piacra.

(57)

A Thaiföldön gyártott poliészter vágott szálak tekintetében a készlet nem ésszerű mutató. A gyártás főleg az ügyfelektől érkező megrendeléseken alapul, és ezért a készletek elsősorban olyan poliészter vágott szálakból állnak, amelyek ismert vásárlókhoz szállítandók.

(58)

Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a thaiföldi gyártási tartalékkapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem igazán valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének a fenti (55) preambulumbekezdésben leírt indok miatt.

(59)

Annak vizsgálata érdekében, hogy várhatóan megismétlődne-e a dömping, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, megvizsgálták a kihasználatlan kapacitást és készleteket, továbbá a különböző piacokra irányuló árazási és exportstratégiákat.

(60)

Ez a vizsgálat kimutatta, hogy bár Ausztráliában, Indiában, Indonéziában és Thaiföldön lehetnek olyan kihasználatlan gyártási kapacitások, amelyek az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén újból a Közösségbe irányuló exporthoz vezethetnek, nincs ok azt hinni, hogy ez az exportmennyiség jelentős lesz, és ami még ennél is fontosabb, ez az export várhatóan nem dömpingelt árakon történik az eredeti vizsgálatokban megállapítottak szerint.

(61)

Következésképpen mivel nem valószínű, hogy az érintett országokból a káros dömpingelt export megismétlődne, nem szükséges megvizsgálni a kár megismétlődésének valószínűségét és a közösségi érdeket. Az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazott intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni.

(62)

Mivel az előző preambulumbekezdéssel összhangban a Thaiföld elleni intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni, a Tuntexszel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálatot szintén meg kell szüntetni.

(63)

Az érdekelt feleket tájékoztatták az alapvető tényekről és elgondolásokról, amelyek alapján az a javaslat született, hogy az Ausztrália, India, Indonézia és Thaiföld ellen érvényben lévő intézkedéseket helyezzék hatályon kívül, és az eljárásokat szüntessék meg. Mindegyik félnek lehetősége volt észrevételeket tenni. Az érintett országok gyártói és a Közösség felhasználói támogatták a fenti következtetéseket. A CIRFS és egyes közösségi gyártók azonban ellenezték őket, de általánosságban a beérkezett észrevételek nem voltak olyan jellegűek, hogy megváltoztatták volna a következtetéseket.

(64)

A CIRFS és a közösségi gyártók azzal érveltek, hogy a tartalékkapacitásról és a dömpingről a Bizottság saját vizsgálati eredményei egyértelműen arra utaltak, hogy valószínűsíthető a káros dömping megismétlődése.

(65)

Az egyetlen ausztrál gyártót illetően úgy vélték, nem fejtették ki, hogy a korábban a Közösségbe irányuló exportra használt gyártási kapacitás még mindig elérhető-e, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy a vámok hatályon kívül helyezése esetén újra forgalomba kerül. Megjegyezték, hogy a hazai piacon történő értékesítés normál érték alatt történt, és figyelembe véve azt, hogy az eredeti vizsgálatban, valamint a polietilén-tereftaláton – a poliészter vágott szálakhoz szorosan kapcsolódó terméken – végzett vizsgálatban a Közösségbe irányuló exportra vonatkozóan káros dömpinget állapítottak meg, azt a következtetést kell levonni, hogy a káros dömping valószínűleg megismétlődhet.

(66)

A CIRFS és egyes közösségi gyártók úgy vélték, hogy a 2007-ben két nagyobb indiai gyártó 361 000 tonnával történő kapacitásnövekedése, valamint a kezdeti fázisban legalább egy új, 180 000 tonnás becsült kapacitással rendelkező poliésztervágottszál-gyártó megjelenése azt jelenti, hogy a teljes indiai kapacitás több mint 300 000 tonnával meg fogja haladni a poliészter vágott szálak hazai szükségletét 2010-ig az egész időszak alatt. Mindez a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló export 15–27 %-os dömpingkülönbözetével párosulva, valamint a Bizottság saját felismerése, hogy a közösségi piacon uralkodó árszint vonzó lehet az indiai gyártók számára, azt mutatja, hogy nem férhet sok kétség ahhoz, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg a káros dömpingelt behozatal megismétlődne.

(67)

Indonézia tekintetében hangsúlyozták, hogy a Bizottság csak a négy együttműködő gyártó vizsgálatából von le következtetéseket, miközben a nem együttműködő gyártók – amelyek a Bizottság becslése szerint a teljes indonéz beépített kapacitás több mint felét képviselik – piaci és pénzügyi helyzete sokkal rosszabb. Úgy vélik továbbá, hogy a tartalékkapacitás több mint 140 000 tonna, azaz 50 000 tonnával több a Bizottság becslésénél, és a többletkapacitás még évek múlva is több mint 100 000 tonna lesz. Még a Bizottság által becsült 90 000 tonna tartalékkapacitás is valószínűsíti, hogy az indonéz gyártók, amelyeknek már vannak kereskedelmi kapcsolatai a Közösségben a poliészter szálak értékesítése tekintetében, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentősen megnövelik a Közösségbe irányuló exportjukat. Mivel a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó különbözeteik még mindig a de minimis szintek felett vannak, az Indonéziából származó behozatal káros dömpingelt árakon történne.

(68)

A CIRFS és egyes közösségi gyártók megjegyezték, hogy a thaiföldi együttműködő gyártók harmadik országokba irányuló exportokra vonatkozó 10–15 %-os dömpingkülönbözetei, a jelentős tartalékkapacitás és az, hogy a thaiföldi poliésztervágottszál-gyártók már exportálnak a Közösségbe poliészter textilszálakat, egyértelműen azt mutatják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Thaiföldről származó behozatal dömpingje valószínűleg hamarosan megismétlődne.

(69)

Azt is megemlítették, hogy olyan országok, mint pl. Kína, India és Vietnam, amelyek mindeddig a poliészter vágott szálak nettó importőrei és az érintett országok fontos exportpiacai voltak, olyan mértékben kiépítették kapacitásukat, hogy hamarosan nettó exportőrök lesznek, így még nagyobb nyomást gyakorolnak az érintett országokra abba az irányba, hogy káros dömpingelt árakon újra jelentős mennyiségeket exportáljanak a Közösségbe.

(70)

Végül az egyik közösségi gyártó hangsúlyozta a feldolgozóiparok stratégiai jelentőségét, amelyekre kedvezőtlenül hathat a poliészter vágott szálak közösségi gyártói számának csökkentése vagy akár megszüntetése.

(71)

Az egyik hatályvesztési felülvizsgálatban a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűsíthető, ezért tartalmaz egy értékelési elemet. Mindent egybevéve az érintett országokban a vizsgálat által megállapított kapacitást és a kapacitáskihasználást érintő tényeket nem kérdőjelezték meg. A CIRFS és egyes közösségi gyártók egyszerűen más előrejelzéssel álltak elő az érintett országokra vonatkozóan a Közösségbe irányuló dömpingelt poliésztervágottszál-export megismétlődésének valószínűségéről. Előrejelzésüket a poliészter vágott szálakon kívül más termékekre történő utalással próbálták alátámasztani. Az azonban, hogy az érintett országokban egyes gyártók a Közösségbe más termékeket is exportálhatnak, önmagában nem mutatja azt, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló dömpingelt exportja jelentős mennyiségben valószínűleg újra megtörténne.

(72)

Jelen esetben az, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó, harmadik országokba irányuló export és hazai értékesítéseik közötti árkülönbséget jóval kisebbnek találták az eredeti vizsgálat során a Közösségbe irányuló exportjaikra vonatkozóan megállapított árkülönbségnél, azt mutatja, hogy a piacokon az árhelyzet megváltozott. Az továbbá, hogy a Közösség árai jóval magasabbak a harmadik országokban történő értékesítések árainál, azt mutatja, hogy ezek az árkülönbségek még alacsonyabbak, sőt akár negatívak is lehetnek, ha e három országból újra jelentős mennyiségű export irányulna a Közösségbe. Ezért a jelenlegi körülmények között nem várható, hogy e három országból dömpingelt export irányulna a Közösségbe. Fel kell idézni, hogy Ausztráliából egyáltalán nem érkezett export a felülvizsgálati időszak alatt, tehát erre az országra ilyen kijelentést nem lehet tenni.

(73)

A kapacitáskihasználás továbbá Indiában, Indonéziában és Thaiföldön általában magas volt, és jelentős hazai piaccal rendelkeztek, amelyek esetenként gyorsan nőttek. Indiában az együttműködő gyártók értékesítésének 90 %-a a hazai piacon történt a felülvizsgálati időszak alatt. Indonéziában ugyanez az arány 80 % volt. Thaiföldön, ahol ugyanez az arány kb. 40 % volt, a becsült tartalékkapacitás igen alacsony volt, mindenesetre jóval alacsonyabb, mint Indiában és Indonéziában. Nem szolgáltattak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a nem együttműködő gyártók helyzete ezekben az országokban más lett volna. Ausztráliát illetően nincs utalás arra, hogy az egyetlen gyártó korábbi kapacitása könnyen újra kiépíthető lenne, és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Közösségbe irányuló exportra felhasználható lenne. Mint már utaltunk rá, Ausztrália meglévő kapacitása – még ha teljes egészében a Közösségbe irányuló exportra is használná fel – nem tudna a közösségi piac 1 %-os de minimis küszöbértékénél nagyobb részesedést elérni. Vélhetően tehát nincs arra utaló jel, hogy a tartalékkapacitásokat az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Közösségbe irányuló jelentős exportra használnák újra fel.

(74)

Azt az érvet illetően, hogy egyes harmadik országok új kapacitásokat építettek ki, és csökkenthetik vagy akár meg is szüntethetik a behozatalt a jövőben, így nagyobb tartalékkapacitást hagyva a Közösségbe irányuló exportra, meg kell jegyezni, hogy nincs arra utaló jel, hogy a poliészter vágott szálakra irányuló gyorsan növekvő szükséglet a közeljövőben megszűnne. Ebből a szempontból azt is meg kell jegyezni, hogy a Közösség jelenlegi kapacitása a felülvizsgálati időszakban a növekvő közösségi szükséglet legfeljebb 60 %-át fedezheti. Következésképpen nem várható a közeljövőben globális többletkapacitás, és várhatóan ez nem befolyásolná jelentősen a közösségi piacot.

(75)

Végül igaz ugyan, hogy a feldolgozóiparokat kedvezőtlenül befolyásolhatja a poliészter vágott szálakat gyártó közösségi vállalatok számának csökkentése vagy akár megszüntetése, mivel ez utóbbiak az üvegszemcsék legfontosabb felvásárlói. Ez az elgondolás azonban nem releváns az érintett országokból érkező újbóli dömpingelt export valószínűségének meghatározásához. Vélhetően tehát a CIRFS és egyes közösségi gyártók megjegyzései nem változtatják meg azt a következtetést, amely szerint nem valószínű, hogy az érintett országokból jelentős mennyiségű dömpingelt export érkezne a Közösségbe, ezért az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/11

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/13

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikke előírja, hogy krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében. Az intézkedést korlátozni lehet bizonyos borkategóriákra vagy termőterületekre, és az érintett tagállam kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokra is lehet alkalmazni.

(2)

Spanyolország krízislepárlás megnyitását kérte a területén fekvő egyes meghatározott termőhelyekről származó minőségi vörösborokra vonatkozóan. A kérelem különösen a Jumilla meghatározott termőhelyről származó minőségi vörösborokat, valamint a Conca de Barberà, a Costers del Segre, az Empordà, a Penedès, a Tarragona és a Terra Alta meghatározott termőhelyről származó minőségi vörösborokat érinti. Megállapítást nyert, hogy a szóban forgó m. t. minőségi vörösborok piacán számottevő termékfelesleg van. Ezt az árak csökkenése és a készleteknek a folyó borászati év vége felé haladva megfigyelhető aggasztó mértékű növekedése is tükrözi. E negatív tendencia megfordítása és ezáltal a nehéz piaci helyzet javítása érdekében az m. t. minőségi borok készleteit a piaci szükséglet kielégítéséhez normálisnak tartott szintre kell csökkenteni.

(3)

Tekintve, hogy az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében említett feltételek teljesülnek, helyénvaló krízislepárlási intézkedést bevezetni legfeljebb 100 000 hektoliter mennyiségű, Jumilla meghatározott termőhelyről származó minőségi vörösborra, és legfeljebb 85 000 hektoliter mennyiségű, Conca de Barberà, Costers del Segre, Empordà, Penedès, Tarragona, illetve Terra Alta meghatározott termőhelyről származó minőségi vörösborra vonatkozóan.

(4)

Az e rendelettel megnyitott krízislepárlásnak meg kell felelnie a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendeletben (2) az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt lepárlási intézkedés tekintetében meghatározott feltételeknek. Az 1623/2000/EK rendelet egyéb rendelkezéseit is alkalmazni kell, különösen az alkohol intervenciós hivatalnak történő beszállítása és az előlegfizetés tekintetében.

(5)

Olyan szinten kell meghatározni a lepárló által a termelőnek fizetendő felvásárlási árat, hogy az meg tudja szüntetni a piaci zavart, lehetővé téve a termelők számára az intézkedésből származó előnyök kihasználását.

(6)

A krízislepárlásból származó termék kizárólag nyersalkohol vagy semleges alkohol lehet, amelyet kötelezően be kell szállítani az intervenciós hivatalnak annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki zavarok az élelmezési célú alkoholnak az elsősorban az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkében előírt lepárlás által ellátott piacán.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/15

(1)

A 2006. szeptember 29-én alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 1431/2006/EK (2) rendelete rögzíti.

(2)

Az 1431/2006/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi adatokra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak.

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/17

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/21

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1509/2006/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/23

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiaci ára és közösségi piaci ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej és tejtermékek piacának jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell biztosítani az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkében meghatározott szabályokkal és bizonyos kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a visszatérítések mértéke rendeltetési helytől függően eltérő lehet, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor importvédelméről szóló és a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodással (3) összhangban bizonyos mennyiségű, a Dominikai Köztársaságba exportált közösségi tejtermék csökkentett vámokra lehet jogosult. Ezért az e rendszerben exportált termékeknek nyújtott export-visszatérítéseket bizonyos százalékkal csökkenteni kell.

(5)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/27

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2006. október 10-én záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/29

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/32

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/34

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/36

(1)

A 935/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/37

(1)

A 936/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendele (3) 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/38

(1)

Az 1421/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikkével összhangban, a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében meghatározott szempontokat, maximális vámkedvezmény rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/39

(1)

A behozatali vámokat a gabonaágazatban az 1442/2006/EK bizottsági rendelet rögzítette (3).

(2)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben alkalmazásuk időszakában a behozatali vámok számított átlaga 5 EUR/t-val eltér a vám rögzített mértékétől, megfelelő kiigazítást kell végrehajtani. A jelzett eltérés bekövetkezett. Szükséges tehát az 1442/2006/EK rendeletben rögzített behozatali vámok kiigazítása,

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/42

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/43

13.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/44

(1)

A 2003/634/EK bizottsági határozat (2) jóváhagyja és felsorolja a különböző tagállamok által benyújtott programokat. A tagállamok programot nyújthatnak be a Bizottság részére, amely lehetővé teszi, hogy a későbbiekben egy övezet vagy egy nem mentes övezetben lévő halgazdaság a vírusos vérfertőzés (VHS) és a fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN) halbetegségektől mentes övezet vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaság minősítés megszerzésére irányuló eljárásokat kezdeményezzen.

(2)

Olaszország 2005. november 22-én kelt levelében a Bacino del Torrente Taverone övezetben alkalmazandó program jóváhagyását kérte. A benyújtott kérelem megfelel a 91/67/EGK irányelv 10. cikkének, ezért azt jóvá kell hagyni.

(3)

Olaszország 2006. február 2-án kelt levelében a Valle Sessera övezetben alkalmazandó program jóváhagyását kérte. A benyújtott kérelem megfelel a 91/67/EGK irányelv 10. cikkének, ezért azt jóvá kell hagyni.

(4)

Olaszország 2006. február 21-én kelt levelében a Valle del Torrente Bondo övezetben alkalmazandó program jóváhagyását kérte. A benyújtott kérelem megfelel a 91/67/EGK irányelv 10. cikkének, ezért azt jóvá kell hagyni.

(5)

Olaszország 2006. május 22-én kelt levelében a Fosso Melga övezetben alkalmazandó program jóváhagyását kérte. A benyújtott kérelem megfelel a 91/67/EGK irányelv 10. cikkének, ezért azt jóvá kell hagyni.

(6)

A Ciprus egész területére alkalmazandó program alkalmazásával már végeztek. Ezért az idevonatkozó programot a 2003/634/EK határozat I. mellékletéből törölni kell.

(7)

A Veneto régióban az Azienda agricola Bassan Antonio övezetében alkalmazandó programot véglegesítették. Ezért az idevonatkozó programot a 2003/634/EK határozat II. mellékletéből törölni kell.

(8)

A 2003/634/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.