2006.9.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/1

A TANÁCS 1368/2006/EK RENDELETE

(2006. június 27.)

a Dissostichus fajok fogási dokumentációs rendszerének létrehozásáról szóló 1035/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Dissostichus fajok fogási dokumentációs rendszerének létrehozásáról szóló, 2001. május 22-i 1035/2001/EK tanácsi rendelet (2) végrehajtja a déli-sarki tengeri élővilág védelmét szolgáló bizottság (a továbbiakban: CCAMLR) által, annak tizennyolcadik, 1999. novemberében megtartott éves ülésén elfogadott fogási dokumentációs rendszert.

(2)	A CCAMLR számos módosítást hajtott végre a rendszeren és a hozzá kapcsolódó állásfoglaláson, amelyek célja a Dissostichus spp. kirakodásának, importjának, exportjának, re-exportjának és átrakásának jobb ellenőrzése, valamint a végrehajtás összehangolása.

(3)	Ezért az 1035/2001/EK rendeletet módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1035/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„d)	»import«: a fogás fizikai beléptetése vagy bevitele az állam fennhatósága alá tartozó földrajzi terület bármely részére, kivéve, ha a fogást az e) és f) pontban szereplő, »kirakodásra« vagy »átrakásra« vonatkozó fogalommeghatározásnak megfelelően kirakodják vagy átrakják;

e)	»kirakodás«: a fogásnak a hajóról a rakpartra vagy másik hajóra történő első kirakodása, kifogott vagy feldolgozott formában, abban a kikötőben vagy szabadkereskedelmi zónában, amelyben a kikötő szerinti állam hatósága igazolja, hogy a fogást kirakodták;

»átrakás«

—	a fogásnak a hajóról másik hajóra vagy szállítóeszközre történő átrakása, kifogott vagy feldolgozott formában, és, amennyiben az átrakásra a kikötő szerinti állam fennhatósága alá tartozó területen kerül sor, a fogásnak az érintett államból történő elszállítása céljából;

—	a fogásnak átmenetileg a szárazföldre vagy mesterséges építményre történő helyezése annak érdekében, hogy megkönnyítsék az átrakást, amennyiben a fogást nem az e) pontban meghatározott értelemben rakodják ki;

»export«: a fogásnak kifogott vagy feldolgozott formában, valamely állam fennhatósága alá tartozó területről, vagy a kirakodás helyéül szolgáló szabadkereskedelmi zónából, vagy, amennyiben az állam vagy szabadkereskedelmi zóna vámunióhoz tartozik, a vámunió bármely tagállamából történő elszállítása;

»re-export«: a fogásnak kifogott vagy feldolgozott formában, valamely állam fennhatósága alá tartozó területről, szabadkereskedelmi zónából, vagy az import szerinti vámunió valamelyik tagállamából történő elszállítása, kivéve, ha az állam, a szabadkereskedelmi zóna, vagy az import szerinti vámunió bármely tagállama az első importálási hely, amely esetben a szállítás az e) pontnak megfelelően exportnak minősül;

i)	»kikötő szerinti állam«: az az állam, amely a kirakodás, átrakodás, import, export és re-export tekintetében ellenőrzést gyakorol egy adott kikötői terület vagy szabadkereskedelmi zóna fölött, és amelynek hatósága a kirakodás vagy átrakás igazolásáért felelős hatóság.”;

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) A tagállamok a Dissostichus fajok halászatát engedélyező jogosítványok vagy engedélyek kiadásának előfeltételeként megkövetelik, hogy a hajók kizárólag olyan államokban rakodják ki a fogást, amelyek a CCAMLR részes felei, vagy más módon alkalmazzák a fogási dokumentációs rendszert.

(2) A tagállamok csatolják a Dissostichus fajok halászatát engedélyező jogosítványokhoz illetve engedélyekhez a CCAMLR részes feleinek és azon államoknak a listáját, amelyek tájékoztatták a CCAMLR titkárságát, hogy alkalmazzák a fogási dokumentációs rendszert.

(3) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a lobogójuk alatt hajózó és a Dissostichus fajok halászatára jogosult hajók a Dissostichus fajok összes kirakodása vagy átrakása esetén megfelelően kitöltsék a fogási dokumentumot.”;

A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a kirakodási kikötő szerinti állam vagy szabadkereskedelmi zóna hatósági megbízottjának aláírt és lepecsételt jóváhagyását, aki a kikötő szerinti állam vám- vagy halászati hatóságainak az irányítása alatt jár el, és hatáskörrel rendelkezik a Dissostichus fajok fogási dokumentumainak jóváhagyása tekintetében, és”;

A 12. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

Az 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

A tagállamok minden év március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig és december 15-ig megküldik a Bizottságnak az átrakás, kirakodás, import, export vagy re-export alapján területükön kiállított vagy kapott fogási dokumentumok összefoglaló listáját, beleértve a következő adatokat: a dokumentum azonosítószáma; a kirakodás, import, export, re-export dátuma; a kirakodott, importált, exportált, re-exportált vagy átrakodott súly; származás és rendeltetés szerinti bontásban.”

6.	Az I., II. és III. melléklet helyébe e rendelet mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2006. június 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL C 304. E, 2005.12.1., 18. o.

(2) HL L 145., 2001.5.31., 1. o. A 669/2003/EK rendelettel (HL L 97., 2003.4.15., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A DISSOSTICHUS FAJOK FOGÁSI DOKUMENTÁCIÓJA ÉS A DISSOSTICHUS FAJOK ÚJRAKIVITELI DOKUMENTÁCIÓJA

A fogási dokumentumnak és az újrakiviteli dokumentumnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

Egy meghatározott azonosítószám, amely a következőkből áll:

i.	egy négyjegyű szám, amely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) kétjegyű országkódjából, ezután pedig annak az évnek az utolsó két számjegyéből áll, amelyre a dokumentumot kiadták;

ii.	egy háromjegyű sorszám (001-től kezdve) a fogási dokumentum űrlap kiadási sorrendjének jelölésére.

A következő információ:

i.	a fogási dokumentum űrlapot kiadó hatóság neve, címe, telefon- és faxszáma;

ii.	a hajó neve, honi kikötője, nemzeti regisztrációs száma és hívójele, és megfelelő esetben a hajó IMO/Lloyd's regisztrációs száma;

iii.	a hajó számára kiadott engedély vagy felhatalmazás száma;

iv.

az egyes Dissostichus fajok kirakodott vagy átrakott tömege terméktípusonként; és

a)	CCAMLR statisztikai alterületenként vagy körzetenként, ha a fogás az egyezmény területén történt; és/vagy

b)	az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felosztása szerinti statisztikai területenként, alterületenként vagy körzetenként, ha a fogás az egyezmény területén kívül történt;

v.	a fogás időszakának kezdő és befejezési dátuma;

vi.

kirakodás esetén a fogás kirakodásának kikötője és időpontja; vagy átrakás esetén az időpont és a hajó neve, zászlója és nemzeti regisztrációs száma (közösségi hajók esetében a flottanyilvántartásban szereplő azon belső regisztrációs szám, amelyet a közösségi halászhajó-nyilvántartásról szóló 1998. szeptember 30-i 2090/98/EK bizottsági rendelet 5. cikkével összhangban adtak ki a hajó számára); és

vii.	a fogás átvevőjének vagy átvevőinek neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint az egyes fajok és terméktípusok átvett mennyisége;

viii.

a Dissostichus fajok fogási dokumentumának kiviteli rovatában és – adott esetben – a Dissostichus fajok újrakiviteli dokumentának újrakiviteli rovatában az alábbi szállítási adatokat kell feltüntetni:

tengeri szállítás esetén:

—	a konténer(ek) száma(i), egynél több konténer esetén a konténerek felsorolása mellékletben, amelyet a Dissostichus fajok fogási dokumentumát és a Dissostichus fajok újrakiviteli dokumentumát érvényesítő hatóság kézjegyével és bélyegzőjével érvényesített; vagy

—	a hajó neve; valamint

—	hajórakjegy száma, kiállítás ideje és helye;

légi szállítás esetén:

—	járatszám, légi fuvarlevél száma, kiállítás helye és ideje;

egyéb közlekedési eszközzel történő szállítás esetén (szárazföldi szállítás):

—	a tehergépkocsi rendszáma és nemzetisége; vagy

—	vasúti szállítójegy száma; és

—	kiállítás helye és ideje.

„II. MELLÉKLET

Szövege kép

Szövege kép

„III. MELLÉKLET

Szövege kép

”

2006.9.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/9

A BIZOTTSÁG 1370/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 15.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában Libanonba exportált termékek tekintetében a 800/1999/EK rendelettől és az 1043/2005/EK rendelettől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és 20. cikkére,

tekintettel a tojás piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2771/1975/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére, 8. cikke (13) bekezdésére és 15. cikkére, továbbá más, a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló rendeletek megfelelő cikkeire,

mivel:

(1)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer szabályait a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3), valamint a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK tanácsi rendelet (4) állapítja meg.

(2)	A libanoni rendkívüli körülmények súlyosan sértették egyes exportőrök gazdasági érdekeit, és az így létrejött helyzet hátrányosan érinti a 800/1999/EK rendeletben és az 1043/2005/EK rendeletben meghatározott feltételek szerinti exportlehetőségeket.

(3)

A káros hatások csökkentése érdekében ezért különleges intézkedéseket szükséges elfogadni, valamint a 800/1999/EK és az 1043/2005/EK rendeletben meghatározott egyes határidőket meg kell hosszabbítani azon kiviteli eljárások tekintetében, amelyeket az előbbiekben említett körülmények miatt nem tudtak végrehajtani. Különösen a 800/1999/EK rendeletben meghatározott, a Közösség vámterületének elhagyására vonatkozó határidőt szükséges meghosszabbítani annak érdekében, hogy azon piaci szereplők, amelyek az érintett kiviteli vámalakiságokat már teljesítették, illetve a szóban forgó árukat már vámfelügyelet alá helyezték, igénybe vehessék a rugalmasabb szabályozást. A visszatérítési bizonyítványok 1043/2005/EK rendeletben foglaltak szerinti érvényességének határidejét bizonyos esetekben hasonlóképpen meg kell hosszabbítani.

(4)

Az eltérésekből származó előnyöket azon piaci szereplők számára kell fenntartani, amelyek különösen kiviteli okmányokkal, vagy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. december 21-i 4045/89/EGK tanácsi rendelet (5) 1. cikkének (2) bekezdésében említett okmányokkal, a rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül igazolják, hogy az előbbiekben említett körülmények akadályozták őket a meghatározott időszakban exporttevékenységük végzésében.

(5)	A libanoni rendkívüli körülmények által feltehetően érintett valamennyi piaci szereplőt ért hátrányok orvoslása érdekében e rendelet 2006. július 1-jétől alkalmazandó.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az I. melléklet hatálya alá nem tartozó, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdések irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1043/2005/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve az említett rendelet szerint kiállított visszatérítési bizonyítványok 2006. július 31-én vagy 2006. augusztus 31-én lejáró érvényességét a jogosult kérelmére 2006. szeptember 30-ig meg kell hosszabbítani a még nem exportált mennyiségre.

Amennyiben a visszatérítés előzetes rögzítésének rendszerét alkalmazzák, a visszatérítési bizonyítványok meghosszabbított érvényességi időtartama alatt exportált árukra a visszatérítés előzetes rögzítése iránti kérelem benyújtásának napján érvényes visszatérítési mértéket kell alkalmazni.

(2) A 800/1999/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől, illetve 34. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az exportőr kérelmére a Közösség vámterületének elhagyására a számára rendelkezésre álló 60 napos határidőt 150 naposra meg kell hosszabbítani azon áruk esetében, amelyeknél a kiviteli vámalakiságok elvégzésére legkésőbb 2006. július 20-ig sor került.

(3) A különösen a 800/1999/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében és 35. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett 10 %-os, illetve 15 %-os növelés nem vonatkozik az 1043/2005/EK rendelet 46. cikkében foglalt eltérés alapján legkésőbb 2006. július 20-ig elvégzett exportra, nem vonatkozik továbbá azon exportra, amely esetében a bizonyítvány iránti kérelem legkésőbb 2006. július 20-i.

Amennyiben a libanoni rendkívüli körülmények következtében vész el a visszatérítésre való jogosultság, a 800/1999/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított bírság nem kerül alkalmazásra.

2. cikk

Az 1. cikket kell alkalmazni a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált, az 1043/2005/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termékek tekintetében, amennyiben az érintett exportőr az illetékes hatóságok számára kielégítő módon tudja bizonyítani, hogy az áruk rendeltetési helye Libanon volt.

A kérelmek elbírálása során az illetékes hatóság különösen a kiviteli nyilatkozatokat, illetve a 4045/89/EGK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányokat veszi figyelembe.

3. cikk

2007. január 31-ig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 2006. július 31-én és 2006. augusztus 31-én érvényességüket vesztő visszatérítési bizonyítványoknak az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerinti meghosszabbítására fordított összegről.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. szeptember 15-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb a 671/2004/EK rendelettel (HL L 105., 2004.4.14., 5. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb az 544/2006/EK rendelettel (HL L 94., 2006.4.1., 24. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 388., 1989.12.30., 18. o. A legutóbb a 2154/2002/EK rendelettel (HL L 328., 2002.12.5., 4. o.) módosított rendelet.

2006.9.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/17

A BIZOTTSÁG 1375/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 15.)

a gabonaágazatban 2006. szeptember 16-jetől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokra való alkalmazásának szabályairól szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)	Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)	Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)	A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)	A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)	Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett elemek alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. szeptember 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. szeptember 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1110/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 12. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2006. szeptember 16-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonnában)
1001 10 00	Durumbúza, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	Rozs	9,94
1005 10 90	Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével	44,07
1005 90 00	Kukorica, a vetőmag kivételével (2)	44,07
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével	14,93

(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra (az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése) az importőr vámcsökkentésben részesülhet, amely:

—	3 EUR/t, ha a kirakodás kikötője a Földközi-tengeren van, vagy

—	2 EUR/t, ha a kirakodás kikötője Írországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban vagy az Ibériai-félsziget atlanti partján van.

(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

A vámtételek kiszámításának tényezői

(31.8.2006–14.9.2006)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek:

Tőzsdei jegyzések	Minneapolis	Chicago	Minneapolis	Minneapolis	Minneapolis	Minneapolis
Termékek (%-os fehérjetartalom 12 %-os nedvességtartalom mellett)	HRS2	YC3	HAD2	közepes minőségű (*1)	gyenge minőségű (*2)	US barley 2
Árfolyamjegyzés (EUR/t)	145,41 (*3)	73,94	161,96	151,96	131,96	116,18
Felár az öbölbeli árhoz (EUR/t)	—	18,84	—			—
Felár a nagy-tavakbeli árhoz (EUR/t)	13,68	—	—			—

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek:

Fuvardíjak/költségek: Mexikói-öböl–Rotterdam 25,17 EUR/t; Nagy-tavak–Rotterdam 30,92 EUR/t.

Az 1249/96/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett támogatások:

0,00 EUR/t (HRW2)

0,00 EUR/t (SRW2).

(*1) 10 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(*2) 30 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(*3) Beleértve 14 EUR/t hozzáadás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

2006.9.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/20

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. december 21.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról

(COMP/M.3696 – E.ON/MOL)

(az értesítés a C(2005) 5593. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/622/EK)

2005. december 21-én a Bizottság határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) (EK összefonódási rendelet) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése alapján. A teljes határozat nem bizalmas változata az ügy eredeti nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I. ÖSSZEFOGLALÁS

(1)

Ennek az ügynek a tárgya a MOL – integrált magyar olaj- és gáztársaság – két, a nagykereskedelmi gázforgalmazás és gázkereskedelem, valamint gáztárolás terén aktív leányvállalatának az E.ON (Németország) általi megszerzése. A MOL-nak eladási opciója van továbbá két évig, hogy földgázszállító leányvállalatát az E.ON-nak adja el.

(2)

Az ügyletet megelőzően a MOL már szinte kizárólagos ellenőrzést gyakorolt a magyarországi gázforrásokhoz és gázinfrastruktúrákhoz történő hozzáférés terén. A MOL tulajdonában van a gázszállítási hálózat, valamennyi magyar gáztároló létesítmény, valamint szinte monopolhelyzete van a nagykereskedelmi gázpiacon. A MOL mára már a gázforrások (importok és hazai előállítás egyaránt), valamint a gázinfrastruktúra „kapuőre”. E kapuőr pozíciót most az E.ON veszi át.

(3)

A javasolt ügyletből fakadó fő változás, hogy az E.ON – a MOL-lal ellentétben – erős piaci helyzetben van a magyarországi kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-szolgáltatás terén. Ezért – a MOL gázszállító és gáztermelő üzletágainak kivételével – a jelenlegi ügylet egy vertikálisan integrált társaságot hoz létre a magyarországi gáz- és villamosenergia-szolgáltatási láncban.

(4)

A Bizottság piaci vizsgálata megállapította, hogy mivel az új társaság szinte kizárólagos ellenőrzést gyakorol a Magyarországon elérhető földgázkészletek (többnyire orosz eredetű) felett, valamint a gáz- és villamosenergia-piacokon történő vertikális integrációjából fakadóan, az ügylet az értéklánc következő szintjén álló, ún. downstream gáz- és energiapiacokon tevékenykedő versenytársak kizárásának súlyos veszélyét vonná maga után. Amint említettük, a MOL-lal ellentétben az E.ON aktívan tevékenykedik a nagykereskedelmi downstream gázpiacon, a gáz- és a villamosenergia- kiskereskedelem és -elosztás (azáltal, hogy ellenőrzést gyakorol a hat regionális gázelosztóból kettő, illetve a hat regionális villamosenergia-elosztóból három felett), valamint a villamosenergia-termelés terén. Ennek eredményeként megváltoznának az új társaság ösztönzői a downstream versenytársakkal szemben. Az új társaság így – a gáz- és a villamosenergia-ágazatban egyaránt – képes is lenne és ösztönzést is kapna arra, hogy megkülönböztetést alkalmazzon a downstream piacokon tevékenykedő versenytársaival szemben.

(5)

Az eljárás során beazonosított, versennyel kapcsolatos aggályok megszüntetése érdekében az E.ON 2005. október 20-án kötelezettségvállalás-csomagot, majd 2005. november 16-án az E.ON felülvizsgált kötelezettségvállalásokat nyújtott be. A végleges kötelezettségvállalásokat 2005. december 8-án nyújtották be. A Bizottság úgy véli, hogy a piaci szereplőkkel folytatott konzultációt követően az E.ON eredeti ajánlatához képest jelentősen továbbfejlesztett kötelezettségvállalások megválaszolják a harmadik felek által a tekintetben kifejezett aggodalmakat, hogy olyan áron és olyan feltételek mellett kell biztosítani a magyar nagykereskedelmi gázpiac megfelelő likviditását, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik felek hatékonyan versenyezzenek az új társasággal a magyarországi downstream gáz- és villamosenergia-piacokon.

(6)

Ezért az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat elfogadását javasolják az összefonódási rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételekkel és kötelezettségekkel.

II. INDOKOLÁS

A. A FELEK

(7)

Az E.ON Ruhrgas International AG (a továbbiakban: E.ON) a magántulajdonban lévő, energiával foglalkozó E.ON vállalatcsoporthoz tartozik, és tevékenysége a villamosenergia- és gázszolgáltatásra irányul.

(8)

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (a továbbiakban: MOL, Magyarország) egy integrált olaj- és gázcsoport, amely Magyarországon elsősorban a földgáz, kőolaj, üzemanyag és vegyi anyagok terén tevékenykedik. A MOL a budapesti tőzsdén jegyzett állami vállalat, részvényeinek 12 %-a, valamint az aranyrészvény a magyar állam tulajdonát képezi.

B. A MŰVELET

(9)

Ezen ügy tárgya az az összefonódás, melynek során az E.ON ellenőrzést szerez a MOL Földgázellátó Rt. (a továbbiakban: MOL WMT) és a MOL Földgáztároló Rt felett. Az E.ON ugyancsak megszerzi a MOL részesedését a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Részvénytársaságban (továbbiakban: Panrusgáz), az OAO Gazprom (Oroszország) és a MOL közös vállalatában.

(10)

A MOL másik kizárólagos ellenőrzésű leányvállalatát, a MOL Földgázszállító Rt.-t az E.ON ezen ügylet során nem szerzi meg. A MOL ehelyett eladási opciót kap, amely alapján a MOL kérheti, hogy az elkövetkező két év folyamán az E.ON vásároljon 25 + 1 % részesedést vagy 75 – 1 % részesedést a MOL Földgázszállító Rt-ben.

(11)

Végül pedig, a MOL megtartja ellenőrzését a gázfeltárási és gáztermelési üzletág (MOL upstream gázfeltárási és gáztermelési üzletág (a továbbiakban: MOL E & P)) felett. Az ügylet részeként azonban a MOL és a MOL WMT új hosszú távú gázellátási megállapodást kötött a MOL E & P által előállított gázra vonatkozóan (a továbbiakban: ellátási megállapodás).

C. ÉRINTETT PIACOK

ÉRINTETT GÁZPIACOK

a) Érintett termékpiacok

(12)

A magyar gázpiacok sajátosságainak figyelembe vételével a Bizottság a gázágazat alábbi érintett termékpiacait azonosította be:

i.	Gázszállítás

ii.	Gázelosztás

iii.	Gáztárolás;

iv.	Gázszolgáltatás kereskedők részére;

v.	Gázszolgáltatás regionális elosztók részére;

vi.	Gázszolgáltatás nagy erőművek részére;

vii.	Gázszolgáltatás ipari nagyfogyasztók (melyek egy órára eső fogyasztása meghaladja az 500 m3/órát) részére;

viii.

Gázszolgáltatás ipari és kereskedelmi kisfogyasztók (500 m3/óránál alacsonyabb óránkénti fogyasztás) részére; valamint

ix.	Gázszolgáltatás lakossági fogyasztók részére.

(13)

2004. július 1-je óta valamennyi nem lakossági fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált, és a magyar jog értelmében szabadon választhat szolgáltatót. A lakossági fogyasztók legkésőbb 2007. július 1-jén válnak feljogosítottá.

(14)

A magyar gázágazat jellegzetessége a vegyes modell, melyben egyszerre van jelen a piac régi magyarországi gázrendszerből fennmaradt szabályozott szegmense (vagy „közüzemi piac”), valamint a liberalizált (vagy nyílt) piaci szegmens. A szabályozott piaci szegmensben a közüzemi nagykereskedő (MOL WMT) jogilag kötelezett a regionális elosztók közüzemi célú gázigényeinek teljes biztosítására, míg a regionális elosztók kötelesek kizárólag a közüzemi nagykereskedőtől biztosítani (szabályozott árakon) közüzemi fogyasztóik gázszükségleteit. A regionális elosztók, a közüzemi ellátók cserébe kizárólagos jogot élveznek és kötelességük a területükre eső fogyasztók szabályozott árakon történő ellátása. A feljogosított fogyasztóknak szabad választása van a tekintetben, hogy továbbra is korábbi gázellátójuk (a kapcsolódó regionális elosztó vagy amennyiben a fogyasztót közvetlenül a MOL WMT látta el, a közüzemi nagykereskedő, MOL WMT) biztosítsa-e ellátásukat közüzemi szerződés keretében, vagy pedig felmondják közüzemi szerződésüket, és egy kereskedőtől vásárolják meg gázszükségleteiket, illetve saját maguk importálnak földgázt. A vegyes modell várhatóan 2007 júliusa után szűnik meg véglegesen.

(15)

A piaci vizsgálat megerősítette, hogy a kereskedők részére történő gázszolgáltatásnak külön termékpiaca létezik Magyarországon, melynek keretében az importőrök/termelők földgázt adnak el a kereskedőknek, illetve kereskedők adnak el földgázt egymásnak a nyílt piaci szegmensben történő viszonteladás céljából. A szabályozott piaci szegmensben a regionális elosztók kötelesek a közüzemi nagykereskedőtől (MOL WMT) beszerezni közüzemi célú gázszükségleteiket.

b) Földrajzi piacok

(16)

Ebben az esetben a vizsgálatok szerint az érintett piacok többsége nemzeti kiterjedésű – a gázelosztás és a lakossági fogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacának kivételével, melyek jelenleg regionális kiterjedésűek (azaz Magyarországon belül adott elosztási térségekre korlátozódnak).

ÉRINTETT VILLAMOSENERGIA-PIACOK

a) Érintett termékpiacok

(17)

A magyar piacok sajátosságainak figyelembe vételével a Bizottság az alábbi érintett termékpiacokat azonosította be a villamosenergia-ágazatban:

i.	Villamosenergia-szállítás;

ii.	Villamosenergia-elosztás;

iii.	Kiegyenlítőáram-szolgáltatás;

iv.	Nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás kereskedők részére;

v.	Nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a közüzemi nagykereskedők részére;

vi.	Nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a regionális elosztók részére;

vii.	Kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás kereskedelmi és ipari közép- és nagyfogyasztók részére;

viii.

Kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás kereskedelmi és ipari kisfogyasztók részére; és

ix.	Kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás lakossági fogyasztók részére.

(18)

A magyar villamosenergia-ágazat jellegzetessége továbbá a szabályozott és nyílt piaci szegmenst magában foglaló vegyes modell. 2004. július 1-jén valamennyi nem lakossági fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált. A lakossági fogyasztók 2007. július 1-jén válnak feljogosítottá. A gázágazathoz hasonlóan, a feljogosított fogyasztóknak jogában áll – de nem kötelező – szolgáltatót váltani, így közüzemi szerződés keretében továbbra is regionális szolgáltatójuknál maradhatnak. A villamosenergia-ágazatban azonban – a gázágazathoz képest – több fogyasztó tért át a piac nyílt szegmensébe. 2005 júniusában a nyílt szegmens a teljes magyar villamosenergia-fogyasztás mintegy 32 %-át tette ki.

b) A villamosenergia földrajzi piacai

(19)

Ebben az esetben az érintett piacok többsége nemzeti kiterjedésű – a villamosenergia-elosztás és a lakossági fogyasztók részére történő kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás piacának kivételével, melyek jelenleg regionális kiterjedésűek (azaz Magyarországon belül adott elosztási térségekre korlátozódnak).

D. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

GÁZPIACOK

a) A MOL WMT erőfölényben van a magyarországi nagykereskedelmi gázszolgáltatás terén

(20)

Korábbi törvényes monopolhelyzetéből következően a MOL WMT Magyarországon erőfölényben van a regionális elosztók és kereskedők részére történő nagykereskedelmi gázszolgáltatás terén. Míg a MOL WMT fenntartja korábbi monopoljogait a szabályozott piaci szegmensben, a Bizottság vizsgálata a magyar gázpiac nyílt szegmensébe történő belépés jelentős akadályait tárta fel. A fő akadály, amellyel az új belépők Magyarországon szembesülni kényszerülnek a versenyképes földgázkészletekhez történő hozzáférés nehézsége, valamint a magyar nagykereskedelmi gázpiac likviditásának hiánya.

(21)

A MOL WMT ellenőrzi és továbbra is ellenőrizni fogja a hazai földgázkészletekhez és versenyképes importokhoz történő hozzáférést.

(22)

A hazai magyar gáztermelés nem elhanyagolandó: 2004-ben mintegy 3 milliárd m3-t tett ki, ami a teljes nemzeti gázfogyasztás körülbelül 20 %-a. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az import gázzal összevetve a magyar gáz versenyképes.

(23)

Bár a javasolt ügylet keretében az E.ON nem vásárolja fel a MOL E & P-t, a MOL E & P és MOL WMT tízéves ellátási megállapodást kötött a MOL E & P által az ügylet részeként előállított hazai gáz tekintetében. Ezen ellátási megállapodás feltételei szerint a MOL E & P által a MOL WMT-nek biztosítandó gázmennyiségeket a MOL E & P termelési előrejelzéseire történő hivatkozással állapítják meg. A Bizottság megállapította, hogy harmadik felek számára nem lesz elérhető hazai gáz […], mivel a szerződésben szereplő mennyiségek megegyeznek a MOL E & P termelési előrejelzéseivel, és a szerződés hátralevő idejében a harmadik felek számára hozzáférhető mennyiségek a MOL E & P termelési előrejelzéseinek legfeljebb [27–37 %]-át teszik ki.

(24)

A teljes magyarországi gázfogyasztás 80 %-át importokból fedezik, és ez a jövőben – a hazai termelés csökkenésével – várhatóan tovább nő. Két belépési pontról importálnak gázt: a keleti belépési pont (az ukrán határon lévő Beregovo) és a nyugati belépési pont (az osztrák határon fekvő HAG).

(25)

A vizsgálat szerint a Magyarországra importált összes gáz – és az egyetlen versenyképes gázforrás – az Oroszországból érkező (azaz a Gazpromtól származó) földgáz, vagy valamelyik FÁK-országból (különösen Türkmenisztánból) származó, Oroszországon és Ukrajnán (azaz a Gazprom ellenőrzése alatt álló tranzitvezetékeken) áthaladó földgáz. 2012 előtt – amikor majd működőképessé válik a NABUCCO vezeték (amely a Közel-Keletről és a Kaszpi-térségből szállít földgázt) – várhatóan nem lesz elérhető alternatív földgázforrás.

(26)

A liberalizáció előtt a MOL monopolhelyzetben volt a magyarországi gázimport terén. A gázszolgáltatás biztosítása érdekében a MOL WMT hosszú távú ellátási megállapodásokat kötött maximum […] időtartamra ([…]-ig) a Panrusgázzal, a Gaz de France-szal („GdF”), az E.ON-nal és a Bothli-Trade-del (a Bothli-Trade e szerződést az EMFESZ-re ruházta át, amely eddig a magyar gázpiac egyetlen új belépője). A MOL WMT által az E.ON-tól és a GdF-től vásárolt, a nyugati belépési ponton keresztül importált földgáz valójában orosz földgáz és mintegy [27-37 %-kal] drágább, mint a Gazpromtól a Panrusgázon keresztül vagy az EMFESZ-től vásárolt földgáz.

(27)

A piaci vizsgálat szerint az új belépőknek – a MOL WMT már meglévő szerződései mellett – jelenleg nehéz hozzáférni az orosz földgázhoz. Úgy tűnik, hogy a Gazpromot semmi nem ösztönözné arra, hogy „több” földgázt adjon el Magyarországra irányuló export céljából, mint amennyi földgáz a magyar keresletben bekövetkező jövőbeni növekedés és a MOL WMT meglévő hosszú távú szerződései által már fedezett kereslet közötti „ellátási hiány” fedezéséhez szükséges.

(28)

A Gazprom a MOL-lal közös vállalatán, a Panrusgázon keresztül már most biztosítja a magyarországi szükségletek nagy részét fedező gázmennyiségeket. A Bizottság úgy véli, hogy nem lehet a Gazpromtól földgázt vásárolni ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a MOL WMT-vel. Először is, a Gazpromot semmi nem ösztöni arra, hogy olcsóbban adjon el földgázt egy másik gázkereskedőnek, mivel e mennyiségek egyszerűen csak helyettesítenék azokat a mennyiségeket, melyeket már most a magyar piacnak ad el. Másodszor pedig, a Gazprom által drágábban eladott földgáz nem lenne versenyképes Magyarországon.

(29)

Emellett, a MOL WMT a potenciális új belépőkkel szemben – főként kiterjedt fogyasztói bázisának és jelentős értékesítési mennyiségeinek köszönhetően – a gázszolgáltatás biztonsága, a gázszállítás és gáztárolás tekintetében jelentős előnyöket élvez, illetve fog élvezni abból, hogy már jelen van a piacon.

(30)

A fenti okokból, a MOL WMT már az ügylet előtt is erőfölényben volt a különféle magyar nagykereskedelmi gázpiacokon (a regionális elosztók részére történő gázszolgáltatás, a kereskedők részére történő gázszolgáltatás, illetve az erőművek részére történő gázszolgáltatás).

b) A magyar gázpiacokra gyakorolt hatás

Gázellátás

— Az új társaság képes is lesz és ösztönzést is kap arra, hogy kirekessze az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán tevékenykedő versenytársait (regionális elosztók és kereskedők) a nagykereskedelmi gázpiacról.

(31)

Az ügyletből fakadó fő változás az, hogy a MOL-lal ellentétben az E.ON – regionális elosztóin keresztül – aktív az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő kiskereskedelmi gázszolgáltatás terén. Az összefonódás eredményeként tehát egy olyan vertikálisan integrált társaság jön létre, amely a nagykereskedelmi gáz- és a kiskereskedelmi gázpiacokon egyaránt aktív. Az új társaság valószínűleg közvetlenül az ügylet után képes lesz és ösztönzést is kap arra, hogy kirekessze az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő kiskereskedelmi gázszolgáltatás downstream piacán tevékenykedő tényleges és potenciális versenytársait, mivel a versenytársaknak az új társaságtól kellene beszerezniük nagykereskedelmi gázszükségletüket.

(32)

Az összefonódást követően az új társaság képes lesz arra, hogy lezárja a földgázhoz történő hozzáférést és különféle módon megnövelje a versenytársak költségeit. A piac szabályozott árakat alkalmazó szabályozott szegmensén belül az új társaság áron kívüli megkülönböztetéseket alkalmazhatna (például az ellátásban bekövetkező késedelmek, a szolgáltatás minőségének csökkentése, a rugalmasság hiánya, az újratárgyalás visszautasítása, stb.). A piac nyílt szegmensében közvetlenül emelhetné a földgáz nagykereskedelmi árát a kereskedők számára és/vagy áron kívüli megkülönböztetést alkalmazhatna.

(33)

Regionális elosztóin keresztül az E.ON-nak mintegy [15–25 %] piaci részesedése van az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán. A Bizottság elemzése szerint az új társaság motivációja a versenytársak költségeinek emelésére, illetve optimális piaclezárási stratégiára várhatóan a szabályozási környezet szerint alakul.

Közvetlenül az ügyletet követően: amennyiben mind az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók számára alkalmazott, mind a nagykereskedelmi gázárat szabályozzák, az új társaság ösztönzést kap arra, hogy áron kívüli megkülönböztetéssel növelje a versenytársak költségeit. Ezzel egyidejűleg, valószínűleg emelni fogja a gáz nagykereskedelmi árát a független kereskedők számára, hogy így hódítsa meg a nyílt piaci szegmensre áttérő fogyasztókat.

ii.

2007 júliusában: a szabályozott árakat várhatóan megszüntetik. Ekkor valamennyi feljogosított fogyasztónak át kell térni a piac nyílt szegmensére. Ekkor az új társaság valószínűleg ösztönzést kap arra, hogy – a földgázköltség emelésével vagy az ellátás minőségének csökkentésével, mikor melyik optimális – kirekessze az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán tevékenykedő downstream versenytársait.

(34)

Ennek eredményeként az új társaság versenytársai várhatóan kiszorulnak a piacról, és ezzel az új társaság még nagyobb piaci hatalmat szerezhet az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán. Ezen input-kirekesztés valószínűleg az e piacra belépni szándékozókat is elriasztja, mivel a potenciális új belépők várhatóan nem lesznek olyan helyzetben, hogy az E.ON leányvállalataira alkalmazandókhoz hasonló feltételekkel kössenek gázellátási szerződést az új társasággal. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az összefonódás jelentősen akadályozza a versenyt az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részéren történő gázszolgáltatás piacán.

— Az új társaság képes is lesz és ösztönzést is kap arra, hogy kirekessze a lakossági fogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán tevékenykedő versenytársait (regionális elosztók és kereskedők) a nagykereskedelmi gázpiacról.

(35)

Az E.ON jelenleg mintegy [15–25 %] piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon a lakossági fogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán. Az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacához hasonlóan, az új társaság ösztönzést kap arra, hogy kizárja a lakossági fogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán tevékenykedő downstream versenytársakat a földgázhoz történő hozzáférésből, és ezáltal jelentősen akadályozza az említett piacon végbemenő versenyt.

(36)

A jelen esetben, mivel a lakossági fogyasztók 2007 júliusában, azaz e határozat elfogadása után 18 hónappal feljogosítottá válnak, a Bizottság úgy véli, hogy az összefonódásból fakadó fő versenyellenes hatás az említett időponttól jelentkezik.

(37)

E jövőbeni versenyellenes hatások mellett, az összefonódás várhatóan azonnali hatásokat kelt azáltal, hogy i. gyengíti a kiskereskedelmi versenytársakat (akik várható belépők a lakossági fogyasztók piacára) a szomszédos és szorosan kapcsolódó, ipari és kereskedelmi kisfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán; valamint ii. elriasztja a potenciális belépőket attól, hogy előkészítsék piacra történő belépésüket (mivel a piacbelépést jóval előre elő kell készíteni).

— Az új társaság erőfölényt szerez az ipari nagyfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán.

(38)

A MOL WMT és a regionális elosztók csupán közvetett versenytársak az ipari nagyfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacán, mivel a piac szabályozott szegmensében a MOL WMT csupán a gázszállító hálózathoz közvetlenül kapcsolódó fogyasztókat láthatja el. Emellett a regionális elosztóknak a MOL WMT-től kell beszerezniük gázszükségleteiket. Ezidáig kevés fogyasztó kaphatott jobb ajánlatokat a piac nyílt szegmensén belül olyan kereskedőktől, mint például az EMFESZ, mivel a szabályozott árak eléggé alacsonyak maradtak.

(39)

2007 júliusától a vegyes modell és a szabályozott árak megszűnnek az ipari nagyfogyasztók számára. Bár a MOL WMT, gázkereskedőként az ellátóhálózatokhoz kapcsolódó több ipari nagyfogyasztót nyerhetett volna meg, az összefonódás a MOL WMT és az E.ON jelentős fogyasztói portfolióinak (az E.ON esetében ellenőrzött regionális elosztóin (KÖGÁZ, DDGÁZ) keresztül, valamint kétségtelenül a FŐGÁZ-nak – amelyről privilegizált információ birtokában van) összeadódását eredményezi. Az új társaságnak így azonnal jelentős fogyasztói bázisa lesz (mintegy [40–50 %] összetett piaci részesedés), szemben jelenlegi versenytársával, az EMFESZ-szel, valamint a potenciális belépőkkel.

(40)

Ezen okokból kifolyólag a Bizottság azt a nézetet vallja, hogy az összefonódás – az erőfölény kialakulása miatt – jelentősen gátolná az ipari nagyfogyasztók részére történő gázszolgáltatás piacát.

Gáztárolás

(41)

A MOL Földgáztároló az egyetlen olyan társaság, mely gáztároló szolgáltatásokat kínál Magyarországon. A tárolólétesítményhez történő hozzáférés bármely gázszolgáltató számára elengedhetetlen a nagy- és kiskereskedelmi gázpiacokon történő aktív jelenléthez, különösen azért, hogy tudják kezelni a fogyasztók keresletében időszakosan fellépő ingadozásokat. A Bizottság úgy véli, hogy az összefonódás eredményeként az új társaság képes lesz és ösztönzést is kap arra, hogy megerősítse a gázinput kizárási stratégiáját azáltal, hogy a tárolóhoz történő hozzáférés biztosítása tekintetében – még egy teljesen szabályozott árakat alkalmazó tárolószolgáltatásokat feltételező forgatókönyv szerint is (ahogyan azt a Magyar Energiahivatalnak az ügyletet engedélyező állásfoglalása előírja) – megkülönböztető magatartást alkalmaz.

(42)

Az új társaság ugyancsak ellenőrizheti az új magyarországi tárolókapacitások fejlődését i. egyrészt a tekintetben, hogy a MOL Földgáztárolónak vásárlási opciója van a kimerült területek MOL E & P-től történő felvásárolására, másrészt ii. a MOL azon ösztönzése tekintetében, hogy a MOL Földgáztárolóban fennmaradó 25 %-os részesedéséből adódóan, a MOL E & P kimerült mezőinek eladását illetően előnyben részesítse a MOL Földgáztárolót.

Gázszállítás

(43)

A MOL Földgázszállító birtokolja és kezeli a nagynyomású magyarországi gázvezeték-rendszert. A 25 + 1 % kisebbségi részesedés, amelyet a MOL a MOL WMT-ben megtartana, ösztönzést ad a MOL Földgázszállítónak arra, hogy – az E.ON downstream versenytársai kárára – megerősítse gázinput kizárási stratégiáját azáltal, hogy a szállítóhálózathoz történő hozzáférés biztosítása tekintetében megkülönböztető magatartást alkalmaz.

VILLAMOSENERGIA-PIACOK

(44)

A Bizottság piaci vizsgálata ugyancsak versenyt érintő aggályokat tárt fel különféle villamosenergia-piacokon a MOL WMT nagy erőművek részére történő gázszolgáltatás upstream piacán folytatott tevékenységeinek, valamint az E.ON villamosenergia-termelési/nagykereskedelmi piacon, illetve a kiskereskedelmi villamosenergia piacon folytatott tevékenységeinek vertikális integrációjából fakadóan.

(45)

Míg a MOL nem aktív a villamosenergia-piacokon, az E.ON 1995 óta jelentős beruházásokat hajtott végre a magyarországi villamosenergia-ágazatban. A termelés szintjén a csoport jelenleg aktívan tevékenykedik egy kis gáztüzelésű debreceni erőművel (95 MW), illetve a nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatás szintjén azáltal, hogy a hat regionális villamosenergia-elosztó közül hármat birtokol, valamint tulajdonában van az E.ON EK villamosenergia-forgalmazó társaság. Emellett az E.ON ellenőrzése alatt áll számos, a szomszédos országokban működő kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatással foglalkozó társaság.

(46)

Az ügyletet megelőzően, a MOL WMT már erőfölényben volt a nagy erőművek részére történő gázszolgáltatás piacán. Az ügyletből fakadó alapvető változás az, hogy az új társaság nem csupán képes, hanem valószínűen ösztönzést is kap arra, hogy kihasználja a magyarországi gázforrásokat illetően betöltött kapuőr-pozícióját a downstream villamosenergia-piacokon (nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás kereskedők részére, kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a közép- és nagy-, kereskedelmi és ipari közép- és kisfogyasztók részére, valamint kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás lakossági fogyasztók részére) tevékenykedő tényleges és lehetséges versenytársai kizárására.

Villamosenergia-termelési/nagykereskedelem

(47)

A teljes magyarországi termelési kapacitás 2005-ben mintegy 8 000 MW, összevetve az ország 6 350 MW-os csúcsterhelésével (2004). A magyar villamosenergia-termelés az atomerőművek (1 800 MW beépített kapacitás) és a lignit-, földgáz és szénerőművek (5 700 MW beépített kapacitás) között oszlik meg. A Magyarországon fogyasztott villamosenergia közel 40 %-át a paksi atomerőmű termeli, a fennmaradó 60 %-ot pedig főként a szénhidrogén-tüzelésű (lignit, földgáz és szén) erőművekben állítják elő, vagy importokból fedezik. A nagy erőművek kapacitásának jelentős részét a Magyar Villamosművekkel (MVM, magyar villamosenergiai inkumbens vállalat és közüzemi nagykereskedő) kötött hosszú távú villamosenergia-vételi megállapodásokkal („PPA”) foglalják le. A piackutatás szerint az említett megállapodásokban felölelt teljes kapacitás 2005-ben mintegy 4–5 000 MW volt.

(48)

A becslések szerint Magyarországon 2020-ra jelentős új villamosenergia-termelési kapacitásra (5 000 MW vagy a jelenlegi beépített kapacitás 60 %-a) lesz szükség az elavult erőművek leváltásához (3 500 MW) és a keresletnövekedés fedezéséhez. Következésképpen a magyar villamosenergia-termelési kapacitásnak 8 000 MW-ról körülbelül 10 500 MW-ra kell emelkednie.

(49)

A Bizottság már meglévő új magyarországi erőművekről készített piaci vizsgálata megállapította, hogy az új erőművekben a földgáz lesz a legfontosabb tüzelőanyag. A magyar energiaipari szabályozó hatóság úgy véli, hogy a gáztüzelésű erőművek az új termelési kapacitás mintegy 60 %-át érhetik el.

(50)

A Magyarországra irányuló villamosenergia-import főként a villamosenergia-kereskedőkön keresztül valósul meg tranzit célokra vagy a közép- és nagyfogyasztók ellátására. Az MVM, közüzemi nagykereskedő 2003-ban a villamosenergia-behozatal [30–40 %]-át bonyolította le. Az E.ON volt a második legnagyobb importőr, az importok [10–20 %]-val jóval megelőzve a többi villamosenergia-kereskedőt. Egy 2005-ös MAVIR – Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító – felmérés szerint a magyarországi villamosenergia-import az elkövetkező tíz évben várhatóan csökken, míg a teljes magyarországi villamosenergia-kereslet továbbra is nő. A villamosenergia-importoknak a teljes villamosenergia-keresletből kivett hányada ezért csökkenni, míg a hazai termelés hányada nőni fog.

(51)

Az ügyletet megelőzően, a MOL WMT már erőfölényben volt a nagy erőművek részére történő gázszolgáltatás piacán. Az ügyletet követően az új társaság képes lesz arra, hogy feltételeket diktáljon versenytársai számára az erőművek részére történő gázszolgáltatás tekintetében (árak, kijelölési szabályok, take-or-pay szankciók, megszakíthatóság, stb.), és különféle megkülönböztetést alkalmazzon a rivális villamosenergia-szolgáltatókkal szemben.

(52)

A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy közvetlenül az ügylet után az E.ON várhatóan két stratégiát fog alkalmazni a magyarországi villamosenergia-termelés/nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás, valamint a kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás piacán betöltött pozíciója megerősítésére.

(53)

Az új erőművek tekintetében az E.ON várhatóan emelni fogja versenytársai számára az új gáztüzelési erőművek gázköltségeit azzal a céllal, hogy elrettentse e riválisokat új gáztüzelésű erőművek építésétől, és hogy kedvezzen saját új erőmű-projektjeinek. E stratégia vonzó lenne az E.ON számára, hiszen azon komoly érdekét szolgálná, hogy jelentősen kiterjessze magyarországi villamosenergia-termelési kapacitását. Az E.ON ugyancsak megkülönböztető magatartást alkalmazhat azon új gáztüzelésű erőművek tekintetében, amelyek nem látják el downstream kiskereskedelmi villamosenergia-leányvállalatait. E stratégia gazdaságilag ésszerű lenne, mivel egyrészt bizonyos fokú ellenőrzést biztosítana az E.ON számára a villamosenergia-termelési/nagykereskedelmi piacok felett, valamint további versenyelőnyöket szerezne a kiskereskedelmi villamosenergia piacán.

(54)

A meglévő erőművek tekintetében az új társaság valószínűleg ugyanolyan kizárási stratégiákat fog alkalmazni azzal a céllal, hogy korlátozza a versenytársak versenyképességét a termelési/nagykereskedelmi piac nyílt szegmensében, valamint esetleg a piac elhagyására ösztönözze őket. Számos piaci szereplő fejezte ki aggályait azzal kapcsolatban, hogy az E.ON ekkor majd meg kívánja szerezni tőkeeszközeiket.

(55)

A jövőbeni liberalizált szabályozó keretben, melynek jellemzője, hogy nagyobb villamosenergia-termelési kapacitás lesz elérhető a piac nyílt szegmensében (valamint az, hogy az E.ON-nak nagyobb része lesz a villamosenergia-termelésben), a fenti piaclezáró stratégiák még hatékonyabbak, így ártalmasabbak lesznek, hiszen csökkentenék a riválisok gáztüzelésű erőműveinek azon képességét, hogy felvegyék a versenyt, és korlátozzák a versenyképes nagykereskedelemi villmamosenergia-piac fejlődésének lehetőségét.

(56)

Az E.ON stratégiája a közvetlenül az ügylet után (szemben egy olyan helyzettel, amelyben különböző piaci szereplők építenének új erőműveket) kezdődő új magyarországi termelési kapacitás lassabb és kevésbé versenyképes fejlődését, és végül magasabb nagykereskedelmi villamosenergia-árakat eredményezne. Ezért gátolná a villamosenergia-termelés/kereskedők részére történő nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás piacán végbemenő hatékony versenyt.

Villamosenergia-kiskereskedelem

(57)

Az E.ON egyértelműen vezető szerepet tölt be Magyarországon a kiskereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás terén. Ez az egyetlen olyan csoport, mely mind a szabályozott piaci szegmensben (hatból három regionális elosztó), mind pedig a nyílt piaci szegmensben (az E.ON EK a három legnagyobb villamosenergia-forgalmazó Magyarországon) erős helyzetben van, piaci részesedése mintegy [40–50 %].

(58)

Az E.ON villamosenergia-termelési és nagykereskedelmi piacon alkalmazott stratégiája jelentősen akadályozná a villamosenergia kiskereskedelmi szolgáltatásának valamennyi piacán végbemenő versenyt. E hatás először is az új termelési kapacitás nem versenyképes fejlődését, valamint magasabb nagykereskedelmi árakat eredményezne. Másodszor, az új társaság várható stratégiája – vagyis a gázszolgáltatás és a gáztüzelésű erőművekhez szükséges villamosenergia-beszerzés összekötése – csökkentené a rivális villamosenergiai kiskereskedők számára a versenyképes villamosenergia beszerzésének lehetőségét, és növelné az új társaság már most erős piaci hatalmát a kiskereskedelmi villamosenergia piacán. Végül pedig, a Bizottság piaci vizsgálata szerint a kettős ajánlatok (földgáz és villamosenergia) várhatóan fontos szerepet fognak játszani Magyarországon. A Bizottság szerint az E.ON képes lesz és ösztönzést is kap arra, hogy közvetlenül az ügylet után megakadályozza, hogy a villamosenergiai kiskereskedelemben aktív egyéb társaságok kettős ajánlatokat fejlesszenek ki azáltal, hogy elzárja a gázforrásokhoz történő hozzáféréstől az ilyen marketingstratégiát folytató versenytársakat, és ezáltal jelentősen korlátozza az ipari és kereskedelmi kisfogyasztók, illetve a lakossági fogyasztók részére történő villamosenergia-szolgáltatás piacain végbemenő versenyt.

E. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(59)

A gáz- és villamosenergia-piacokon végbemenő versennyel kapcsolatos fenti aggályok megszüntetése érdekében az E.ON 2005. október 20-án kötelezettségvállalás-csomagot nyújtott be, 2005. november 16-án felülvizsgálta kötelezettségvállalásait, majd december 8-án benyújtotta a kötelezettségvállalások végleges változatát. A Bizottság úgy véli, hogy a piaci szereplőkkel folytatott konzultációt követően, az E.ON eredeti ajánlatához képest jelentősen továbbfejlesztett kötelezettségvállalások megválaszolják a harmadik felek által a tekintetben kifejezett aggodalmakat, hogy olyan áron és olyan feltételek mellett kell biztosítani a magyar nagykereskedelmi gázpiac megfelelő likviditását, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik felek hatékonyan versenyezzenek az új társasággal a magyarországi downstream gáz- és villamosenergia-piacokon.

SZÉTVÁLASZTÁS

(60)

Először is, a kötelezettségvállalások szerint a MOL a lezárás időpontjától számított hat hónapon belül lemond a MOL Földgáztárolóban és a MOL WMT-ben fenntartott 25 + 1 %-os részesedéséről. Emellett a MOL tíz éven keresztül nem szerez közvetlen vagy közvetett kisebbségi érdekeltséget a MOL WMT-ben és a MOL Földgáztárolóban, amíg az E.ON e társaságok többségi részvényese.

(61)

A MOL MOL Földgáztárolóban és a MOL WMT-ben való 25 %-os részesedéséről való lemondása a kötelezettségvállalások szerint megszünteti a MOL és az E.ON közötti strukturális kapcsolatból fakadó akadályokat. A piaci szereplők – nagymértékben – örömmel fogadták a felek közötti strukturális kapcsolatok megszakítását.

(62)

Másodszor, a kötelezettségvállalások szerint a MOL nem gyakorolja a MOL Földgázszállítóban való 25 + 1 %-os részesedésre vonatkozó eladási opcióját. Emellett a MOL 10 évig – amíg az E.ON a MOL WMT és a MOL Földgáztároló többségi részvényese – nem ad el sem az E.ON-nak, sem leányvállalatainak részesedést a MOL Földgázszállítóban, mellyel ez utóbbi felett az E.ON kizárólagos vagy közös irányítást szerezhetne.

(63)

E korrekciós intézkedés alkalmat biztosít az illetékes versenyhatóságok számára arra, hogy felülvizsgálják az új társaság és a MOL Földgázszállító közötti strukturális kapcsolatok létrehozását (főként akkor, ha gyakorolják az eladási opciót) az akkor uralkodó piaci feltételek keretében.

GÁZKAPACITÁS-FELSZABADÍTÁS ÉS SZERZŐDÉSÁTADÁS

(64)

Az E.ON vállalja, hogy internetes vállalatközi árveréseken keresztül gázkapacitás-felszabadítási programot hajt végre Magyarországon. A gázkapacitás-felszabadítási program 8, évente (2006-ban, 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban) tartandó 1 milliárd m3 gázmennyiséget érintő árverést tervez, és 9 éven át, 2015 júliusáig tart. Az árveréseket és a gázkapacitás-felszabadítási program végrehajtását a Magyar Energiahivatal és a felügyelő ügygondnok felügyeli.

(65)

Emellett az E.ON vállalja, hogy a lezárás időpontjától számított hat hónapon belül egy harmadik félre ruházza át (a „harmadik fél”) a MOL WMT és a MOL E&P közötti, a hazai gáz ellátására vonatkozó szerződés (az „ellátási szerződés”) felét. Amint a szerződés-átuházás hatályba lép, a harmadik fél a ráruházott rész tekintetében átveszi az ellátási megállapodás keretében a MOL WMT-re vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Az átruházás a 2007-es gázév elején (2007. július) lép életbe, és az ellátási szerződés teljes időtartama alatt, azaz 2015 júliusáig érvényes marad. Az ellátási szerződés átruházandó része összesen mintegy 7,6–10 milliárd m3 földgázt jelent, melyből az első évben felszabadítandó mennyiség 1,2 milliárd m3.

(66)

Annak megfelelő felméréséhez, hogy a felek által a gázkapacitás-felszabadításra és a szerződésátadásra vonatkozóan benyújtott kötelezettségvállalások megfelelnek-e az eljárás alatt beazonosított, versenyt érintő aggályok megszüntetéséhez, a Bizottság áttekintette a különböző európai országokban már létező hasonló programokat, és piaci vizsgálatot hajtott végre a magyar gáz- és villamosenergia-piacok piaci szereplőivel.

(67)

A Bizottság megállapította, hogy a felek által ajánlott gázkapacitás-felszabadítási program és a szerződésátadás – a piaci vizsgálat harmadik felet képviselő válaszadói által javasolt módosításokkal és fejlesztésekkel – elegendő az ügyletből fakadó, valamennyi versenyt érintő aggály megszűnéséhez. A gázkapacitás-felszabadítási program és a szerződésátadás biztosítani fogja, hogy valamennyi piaci szereplő (akár fogyasztó, akár kereskedő) versenyképes feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen, és legalább annak jelentős része tekintetében az összefonódott társaságtól függetlenül szerezheti be gázszükségleteit.

(68)

A Bizottság úgy véli, hogy a felszabadítandó gázmennyiségek megfelelőek ahhoz, hogy elegendő gázlikviditást teremtsenek a magyarországi nagykereskedelmi gázpiacon annak biztosításához, hogy hatékony verseny fejlődjön ki és legyen fenntartható a downstream gáz- és villamosenergia piacokon. Már létező más gázkapacitás-felszabadítási programokkal összevetve, a korrekciós intézkedések által felszabadítandó teljes gázmennyiség jelentősnek tekinthető (évi 2 milliárd m3, vagy a teljes magyar hazai fogyasztás mintegy 14 %-a).

(69)

A gázkapacitás-felszabadítási program és a szerződésátadás (2015 júliusáig) biztosítani fogja, hogy elegendő likviditás lesz elérhető megfelelően hosszú időre, a piaci szerkezet és a versenyfeltételek megváltozásáig. Ezen túlmenően, a gázkapacitás-felszabadítási programra és a szerződésátadásra tervezett ármechanizmus biztosítja, hogy a sikeres ajánlattevők az új társasággal azonos (vagy a gázkapacitás-felszabadítási program esetében esetleg jobb) versenyképes feltételek mellett szerezhetnek földgázt. A Bizottság úgy véli, hogy ezen ármechanizmus vonzó a harmadik felek számára, és jó ösztönzéseket nyújt a gázkapacitás-felszabadítási program keretében rendezett árveréseken történő aktív részvételre.

(70)

A gázkapacitás-felszabadítási program tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy a felek által javasolt programot – főbb tulajdonságai (mennyiségek, időtartam, ármechanizmus), valamint technikai jellegű tulajdonságai (a tételek nagysága, a szerződések időtartama, rugalmas szabályok) tekintetében – a gázkapacitás-felszabadítási programok sikeres végrehajtása szempontjából legfontosabbnak ítélt kritériumoknak megfelelően tervezték. Az árverés és a gázellátási szerződések hatékony végrehajtásának részletes szabályait a felek dolgozzák ki a Magyar Energiahivatal ellenőrzésével, majd azokat jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak.

(71)

A szerződésátadás tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy a szerződésátadásra kijelölt harmadik fél jelentős és megfelelő versenyerőt fog jelenteni a magyarországi gázpiacokon, valamint elegendő hosszú távú gázkészletekkel fog rendelkezni ahhoz, hogy kialakítsa pozícióját a magyar piacokon és likviditást vezessen be e piacokra.

A TÁROLÓHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS

(72)

Az E.ON vállalja, hogy szabályozott árakon és feltételek mellett biztosítja a közvetlenül a gázkapacitás-felszabadítási programon vagy a szerződésátadáson keresztül földgázt vásárló fogyasztók és kereskedők hozzáférését a tárolókapacitásokhoz. Az E.ON vállalja, hogy akkor is megfelelő tárolókapacitásokhoz történő hozzáférést kínál a végfelhasználóknak és nagykereskedőknek, ha első alkalommal vásárolnak földgázt (új fogyasztók) vagy megnövelt tárolási igényük van (mivel a jelenlegi szabályozás csupán a meglévő fogyasztók meglévő fogyasztása erejéig garantálja a tárolási kapacitások új szolgáltatóknak történő átadását).

(73)

A Bizottság úgy véli, hogy e kötelezettségvállalás elegendő ahhoz, hogy a vonatkozó gázmennyiségeket illetően hatékony és megkülönböztetés-mentes hozzáférést nyújtson a tárolókapacitásokhoz, és lehetővé teszi, hogy a kereskedők és fogyasztók a saját vagy fogyasztóik szükségletei szerint alakítsák a beszerzett gázmennyiséget. A tárolásra vonatkozó kötelezettségvállalás a harmadik felek számára vonzóbbá teszi a gázkapacitás-felszabadítást és a szerződésátadást.

F. KÖVETKEZTETÉS

(74)

A fenti okokból kifolyólag, egyénileg vagy együttesen tekintve, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az E.ON által benyújtott kötelezettségvállalások elegendőek az ezen összefonódásból fakadóan felmerülő versennyel kapcsolatos aggályok megválaszolásához.

(75)

A Bizottság határozatában ezért az ügyletet az összefonódási rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánította.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

2006.9.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/29

A TANÁCS 2006/623/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2006. szeptember 15.)

egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport létrehozásáról (NPM/EUKK előkészítő csoport)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére és 25. cikke harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244 sz. határozata (ENSZ BT-határozat) alapján 2005. november elején Martti Ahtisaari, az ENSZ Koszovó jogállásáért felelős különmegbízottja vezetésével megkezdődött a Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározását célzó folyamat. E folyamat sikere elengedhetetlen a világosabb perspektíva biztosításához a koszovói nép számára, valamint a régió általános stabilitásához.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1244 ENSZ BT-határozat végéig fenntartja teljes körű kötelezettségvállalását Koszovóban. Ugyanakkor az ENSZ jelezte, hogy a jogállás meghatározását követő koszovói jelenlétben már nem vállalja a vezető szerepet. Az EU alapvető érdeke, hogy ez a folyamat pozitív eredménnyel záruljon, és rendelkezik az ilyen eredmény elősegítésének felelősségével és eszközeivel. Az EU kinyilvánította, hogy készen áll a Koszovóban betöltött szerepének a jogállás rendezését követő megerősítésére. Következésképpen az EU-nak Koszovóban összetett környezetben kell fontos szerepet vállalnia.

(3)

A nyugat-balkáni térségre irányuló uniós politika stratégiai keretét a stabilizációs és társulási folyamat adja, amelynek eszközei Koszovó számára is rendelkezésre állnak, beleértve az európai partnerséget, a SAP nyomon követésének mechanizmusa keretében folytatott politikai és technikai párbeszédet és a kapcsolódó közösségi segítségnyújtási programokat.

(4)

Solana főtitkár/főképviselő és Rehn biztos 2006. július 12-én benyújtotta a Tanácshoz az EU koszovói jövőbeni szerepéről és hozzájárulásáról szóló jelentését. A jelentés vizsgálta a jövőbeni nemzetközi kötelezettségvállalás jellegét, nagyságrendjét és feladatait, az EU-nak a jogállás rendezését követő szerepét, valamint a Koszovó jövőbeni uniós perspektívájának megvalósításához szükséges gyakorlati eszközöket, függetlenül a jogállásra vonatkozó tárgyalások eredményétől.

(5)

A jelentés hangsúlyozta, hogy a jövőbeni koszovói nemzetközi polgári missziónak (NPM) ENSZ BT-határozaton kell alapulnia. A missziónak biztosítania kell a jogállás rendezése végrehajtásának nem katonai vonatkozásait. Az NPM együttműködik a koszovói hatóságokkal a jogállás rendezése végrehajtásának támogatása érdekében, és szükség esetén gyakorolja a beavatkozási jogosultságokat.

(6)

A jelentés azt javasolta, hogy az NPM vezetője – aki a nemzetközi közösségnek az ENSZ BT által kinevezett képviselője (NKK) – kettős szerepet töltsön be, és nevezzék ki az EU különleges képviselőjének (EUKK) is. Az NKK/EUKK fogja betölteni a központi koordinátor szerepét a többi nemzetközi szereplővel valamennyi, a jogállás rendezésének végrehajtásával kapcsolatos kérdésben, és létrehozza a megfelelő mechanizmusokat. Az NKK/EUKK a jogállás rendezésekor kinevezett uniós állampolgár. Megbízatásának fontos része, hogy fő szerepet játsszon az NPM létrehozásában a jogállásról szóló határozat és az UNMIK megbízatásának lejárata közötti átmeneti időszak során.

(7)

A jelentés azt is javasolta, hogy a lehető leghamarabb hozzanak létre egy uniós csoportot az európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló NPM előkészítéséhez való hozzájárulás érdekében. Az Európai Bizottságnak aktívan részt kell vennie e feladatban. Az NPM előkészítését a többi kulcsfontosságú nemzetközi szereplővel (nevezetesen az UNOSEK-kel, az UNMIK-kel és az ENSZ-szel) szoros együttműködésben kell véghez vinni.

(8)

2006. augusztus 11-én az ENSZ főtitkár eljáró koszovói különmegbízottja: Steven P. Schook a főtitkárhoz/főképviselőhöz címzett levelében üdvözölte az EU részvételét a jövőbeni nemzetközi koszovói kötelezettségvállalásról szóló megbeszélésekben, és felkérte az EU-t, hogy telepítsen NPM/EUKK előkészítő csoportot Pristinába.

(9)

2006. április 10-én a Tanács elfogadta a jogállamiság területére és esetlegesen más területekre irányuló koszovói EU válságkezelési műveletre tekintettel egy uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) létrehozásáról szóló 2006/304/KKBP együttes fellépést (1); az NPM/EUKK előkészítő csoport tevékenységét szorosan össze kell hangolni az EUPT-Koszovó tevékenységével.

(10)	Ezen együttes fellépésnek – az Európai Tanács 2000. december 7.–9-i nizzai ülése iránymutatásainak megfelelően – a Szerződés 18. cikke (3) bekezdésével és 26. cikkével összhangban meg kell határoznia a főtitkár/főképviselő szerepét.

(11)

A Szerződés 14. cikkének (1) bekezdése értelmében pénzügyi referenciaösszeget kell meghatározni az együttes fellépés végrehajtásának teljes időtartamára. Az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó összegek meghatározása a jogalkotó hatóság akaratát fejezi ki, és függ az adott költségvetési év során rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatoktól.

(12)	Az NPM/EUKK előkészítő csoportja olyan helyzetben hajtja végre a megbízatását, amelyben a stabilitás nem teljes mértékben biztosított, és amely veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében meghatározott célkitűzéseit,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

Célkitűzések

(1) Az Európai Unió létrehozza az esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő csoportot (NPM/EUKK előkészítő csoport). Az NPM/EUKK előkészítő csoport legkésőbb 2006. szeptember végétől működik.

(2) Az NPM/EUKK előkészítő csoport célkitűzései a következők:

—

hozzájárulni egy esetleges nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítéséhez a nemzetközi közösséggel és a koszovói intézményekkel együttműködésben, valamint az UNMIK-kel való szoros együttműködésben, mind az ENSZ BT 1244 sz. határozatának végrehajtására vonatkozó terveket, mind az esetleges NPM irányába történő átmenethez szükséges valamennyi rendelkezést illetően,

—	teljes mértékben együttműködve az Európai Bizottsággal, valamint konzultálva a nemzetközi közösséggel és a koszovói intézményekkel, előkészíteni az esetleges NPM-hez való jövőbeni uniós hozzájárulás elemeit;

—	a közösségi hatáskörök és az EUPT-Koszovó megbízatásának sérelme nélkül biztosítani az EU átfogó, koherens és integrált koszovói szerepét, a jogállás rendezésének végrehajtása iránti uniós támogatás kellő időben történő előkészítésére tekintettel.

2. cikk

Feladatok

Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az NPM/EUKK előkészítő csoport az alábbi feladatokra összpontosít:

1.	Intenzív párbeszédet folytat valamennyi kulcsfontosságú helyi és nemzetközi partnerrel, azoknak az esetleges NPM előkészítésével kapcsolatos nézeteiről, különösen a nem hivatalos NPM munkacsoporton keresztül.

A nemzetközi partnerekkel együtt és az UNOSEK-kel konzultálva megkezdi az esetleges NPM számára a működés, a szervezeti felépítés és a személyi állomány lehetséges elemeinek meghatározására irányuló munkát, beleértve a feladatok és hozzájárulások nemzetközi szereplők közötti megosztását és az átmeneti intézkedéseket is.

3.	Megkezdi az esetleges NPM-hez való uniós hozzájárulás valamennyi szükséges elemének meghatározására irányuló munkát, az európai uniós különleges képviselői komponenst is beleértve.

4.	A 10. cikkben foglaltaknak megfelelően szorosan együttműködik valamennyi illetékes helyi és nemzetközi partnerrel.

3. cikk

Szervezeti felépítés

Az NPM/EUKK előkészítő csoport az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője számára irodát tart fenn Pristinában, továbbá rendelkezik tanácsadó csoporttal és igazgatási csoporttal. Az NPM/EUKK előkészítő csoportot fokozatosan kell kialakítani, a jogállásról folytatott megbeszélések terén elért eredmények figyelembevételével.

4. cikk

Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője és személyzete

(1) Torbjörn Sohlström az NPM/EUKK előkészítő csoport kinevezett vezetője.

(2) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője felel az NPM/EUKK előkészítő csoport tevékenységeinek irányításáért és koordinálásáért.

(3) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője látja el az NPM/EUKK előkészítő csoport tevékenységének napi irányítását, és felel a személyzeti és fegyelmi ügyekért. A személyzet kirendelt tagjaival kapcsolatban az érintett nemzeti vagy uniós hatóság jár el fegyelmi ügyekben.

(4) Az NPM/EUKK előkészítő csoport elsősorban a tagállamok vagy az uniós intézmények által kirendelt polgári személyzetből áll. Az egyes tagállamok vagy az uniós intézmények viselik az általuk kirendelt személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetést, az orvosi ellátást, a Koszovóba való be-, illetve az onnan történő kiutazás költségeit, valamint a napidíjon kívüli egyéb juttatásokat.

(5) Az NPM/EUKK előkészítő csoport továbbá szükség szerint szerződéses alapon nemzetközi személyzetet és helyi személyzetet alkalmazhat.

(6) Az NPM/EUKK előkészítő csoport személyzetének valamennyi tagja – bár a kirendelő tagállam vagy uniós intézmény fennhatósága alatt marad – kizárólag az EU támogató fellépésének érdekét szem előtt tartva látja el feladatait és jár el. A személyzet valamennyi tagja tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (2) (a továbbiakban: a Tanács biztonsági szabályzata) megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1) Az NPM/EUKK előkészítő csoport szervezeti felépítése egységes parancsnoklási renden alapul.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) gyakorolja az NPM/EUKK előkészítő csoport politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3) A főtitkár/főképviselő iránymutatást nyújt az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetőjének.

(4) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője irányítja az NPM/EUKK előkészítő csoport tevékenységét, és ellátja annak napi irányítását.

(5) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője jelentést tesz a főtitkár/főképviselőnek.

6. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1) A PBB a Tanács felelősségvállalása mellett gyakorolja az NPM/EUKK előkészítő csoport politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(2) A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően hozza meg a megfelelő határozatokat. Ez a felhatalmazás magában foglalja a főtitkár/főképviselő javaslata alapján az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője kinevezésének jogkörét. Az NPM/EUKK előkészítő csoport céljaival és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(3) A PBB rendszeres időközönként jelentést kap, és különleges jelentéseket kérhet az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetőjétől a 2. cikkben említett feladatok végrehajtásáról, valamint a 10. cikkben említett egyéb szereplőkkel való koordinációról. A PBB üléseire szükség szerint meghívhatja az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetőjét.

(4) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

7. cikk

Harmadik államok részvétele

Az EU döntéshozatali autonómiájának, valamint egységes intézményi keretének sérelme nélkül, a csatlakozó államok felkérést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az NPM/EUKK előkészítő csoporthoz, feltéve hogy viselik a személyi állomány általuk kirendelt tagjaival kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetést, az orvosi ellátást, a juttatásokat, a nagy kockázat elleni biztosítást, valamint a misszió területére történő beutazás és az onnan történő kiutazás költségeit, valamint adott esetben hozzájárulnak az NPM/EUKK előkészítő csoport működési költségeihez.

8. cikk

Biztonság

(1) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője felelős az NPM/EUKK előkészítő csoport biztonságáért, és – a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalával konzultálva – ő felel a misszióra alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért.

(2) Az NPM/EUKK előkészítő csoport számára kineveznek egy biztonsági tisztviselőt, aki jelentést tesz az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetőjének.

9. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Az NPM/EUKK előkészítő csoport működésével járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 869 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből finanszírozott kiadásokat az EU általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad a Közösség tulajdonában.

(3) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője a szerződése keretében vállalt tevékenységek tekintetében teljes jelentési kötelezettséggel tartozik a Bizottságnak, aki az említett tevékenységek tekintetében felügyeletet gyakorol az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője felett. E célból az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője szerződést ír alá a Bizottsággal.

(4) A pénzügyi rendelkezések tiszteletben tartják az NPM/EUKK előkészítő csoport operatív követelményeit.

(5) A kiadások ezen együttes fellépés hatálybalépésének napjától számolhatók el.

10. cikk

Koordináció egyéb szereplőkkel

(1) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője a nemzetközi partnerekkel együtt és az UNMIK-kel szoros együttműködésben folytatja a nem hivatalos NPM munkacsoportban megkezdett munkát.

(2) Az NPM/EUKK előkészítő csoport rendszeresen találkozik az EUPT-Koszovóval és a többi uniós szereplővel, hogy biztosítsák a szoros együttműködést és a koherenciát a jogállás meghatározását követő uniós szerepvállalás tervezésének előkészítése során.

(3) Az EU és valamennyi érintett szereplő – többek között az ENSZ/UNMIK, az UNOSEK, az EBESZ, a NATO/KFOR, valamint olyan egyéb kulcsszereplők, mint az Egyesült Államok és Oroszország – közötti szoros koordináció továbbra is biztosítja a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek egymást kiegészítő jellegét és összhangját. E célból az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője aktív szerepet vállal a Pristinát érintő jövőbeni rendelkezésekkel foglalkozó nem hivatalos irányítóbizottságban.

(4) Az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője feladatai végzése során részt vesz a Koszovóban, Pristinában létrehozott EU koordinációs mechanizmusokban.

(5) Valamennyi tagállamot folyamatosan, teljeskörűen tájékoztatni kell a koordinációs eljárásról.

11. cikk

Az NPM/EUKK előkészítő csoport személyzetének jogállása

(1) Amennyiben szükséges, a Koszovóban állomásozó NPM/EUKK előkészítő csoport személyzetének jogállásáról – adott esetben ideértve a kiváltságokat, mentességeket és az NPM/EUKK előkészítő csoport létrehozásához és zavartalan működéséhez szükséges további biztosítékokat – az Európai Unióról szóló Szerződés 24. cikkében előírt eljárásnak megfelelően kell megállapodni. Az elnökség munkáját segítő főtitkár/főképviselő jogosult az elnökség nevében ilyen megállapodásról tárgyalni.

(2) A személyzet tagjait kirendelő tagállam vagy uniós intézmény felelős a személyzet tagjai részéről vagy velük összefüggésben, a kirendeléssel kapcsolatban felmerülő bármely követelmény teljesítéséért. Az adott tagállam vagy uniós intézmény felelős a kirendelt személlyel szemben bármely eljárás megindításáért.

(3) A nemzetközi és helyi szerződéses személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az NPM/EUKK előkészítő csoport vezetője és a személyzet tagja közötti szerződésben kell meghatározni.

12. cikk

Közösségi fellépés

A Tanács és a Bizottság saját hatáskörének megfelelően biztosítja az ezen együttes fellépés és a Közösség külső tevékenységeinek végrehajtása közötti összhangot, az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikkének második albekezdésével összhangban. A Tanács és a Bizottság ennek érdekében együttműködik.

13. cikk

Minősített információk átadása

(1) A főtitkár/főképviselő jogosult a NATO/KFOR részére – a Tanács biztonsági szabályzatának megfelelően – „CONFIDENTIEL UE” szintig a fellépés céljára készült uniós minősített információt és dokumentumokat átadni.

(2) Az NPM/EUKK előkészítő csoport operatív igényeivel összhangban a főtitkár/főképviselő jogosult az UN/UNMIK és az EBESZ részére – a Tanács biztonsági szabályzatának megfelelően – „RESTREINT UE” szintig a fellépés céljára készült uniós minősített információt és dokumentumokat átadni. E célból helyi szabályozást kell kidolgozni.

(3) A főtitkár/főképviselő jogosult az ezen együttes fellépéshez csatlakozott harmadik felek részére a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. március 22-i 2004/338/EK, Euratom tanácsi határozat (3) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozó fellépéssel kapcsolatos tanácsi tanácskozásokra vonatkozó, nem minősített EU-dokumentumokat átadni.

14. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

(1) Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez az együttes fellépés 2007. március 31-én vagy – amennyiben az EUKK kinevezése 2007. március 31-ét megelőzően megtörténik – a koszovói EUKK kinevezésének napján hatályát veszti.

15. cikk

Kihirdetés

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. szeptember 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA

(1) HL L 112., 2006.4.26., 19. o.

(2) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2005/952/EK határozattal (HL L 346., 2005.12.29., 18. o.) módosított határozat.

(3) HL L 106., 2004.4.15., 22. o. A legutóbb a 2006/34/EK, Euratom határozattal (HL L 22., 2006.1.26., 32. o.) módosított határozat.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 253

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. szeptember 16.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 1368/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Dissostichus fajok fogási dokumentációs rendszerének létrehozásáról szóló 1035/2001/EK rendelet módosításáról	1
		A Bizottság 1369/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	7
	*	A Bizottság 1370/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában Libanonba exportált termékek tekintetében a 800/1999/EK rendelettől és az 1043/2005/EK rendelettől való eltérésről	9
		A Bizottság 1371/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 16. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vaj minimális értékesítési árának megállapításáról	11
		A Bizottság 1372/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 16. egyedi pályázati eljárás tekintetében a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó maximális támogatás megállapításáról	13
		A Bizottság 1373/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 16. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vajkoncentrátum maximális támogatásának megállapításáról	15
		A Bizottság 1374/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 48. egyenkénti pályázati felhívásra	16
		A Bizottság 1375/2006/EK rendelete (2006. szeptember 15.) a gabonaágazatban 2006. szeptember 16-jetől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	17

Faj	Terméktípus	Nettó exportált tömeg (kg)	A csatolt Dissostichus fogási igazolások száma

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	76,9
	096	41,9
	999	59,4
0707 00 05	052	90,1
0707 00 05	999	90,1
0709 90 70	052	96,6
0709 90 70	999	96,6
0805 50 10	388	61,4
	524	55,9
	528	50,6
	999	56,0
0806 10 10	052	75,2
	220	32,1
	624	104,9
	999	70,7
0808 10 80	388	91,0
	400	92,1
	508	88,7
	512	92,2
	720	82,6
	800	164,0
	804	99,1
	999	101,4
0808 20 50	052	114,6
	388	84,4
	999	99,5
0809 30 10 , 0809 30 90	052	122,6
0809 30 10 , 0809 30 90	999	122,6
0809 40 05	052	86,8
	066	39,8
	098	33,4
	624	128,2
	999	72,1

(EUR/100 kg)
Képlet			A		B
Bedolgozási eljárás			Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül	Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül
Minimális értékesítési ár	Vaj ≥ 82 %	Változatlan	206	210	—	—
Minimális értékesítési ár	Vaj ≥ 82 %	Koncentrátum	204,1	—	—	—
Feldolgozási biztosíték		Változatlan	45	45	—	—
Feldolgozási biztosíték		Koncentrátum	45	—	—	—

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2005. december 21.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról (COMP/M.3696 – E.ON/MOL) (az értesítés a C(2005) 5593. számú dokumentummal történt) ( 1 )	20

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2006/623/KKBP együttes fellépése (2006. szeptember 15.) egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport létrehozásáról (NPM/EUKK előkészítő csoport)	29
*	A Tanács 2006/624/KKBP közös álláspontja (2006. szeptember 15.) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2005/440/KKBP közös álláspont módosításáról	34
*	A Tanács 2006/625/KKBP közös álláspontja (2006. szeptember 15.) fegyverek és azokhoz kapcsolódó felszerelés libanoni entitások vagy egyének részére történő értékesítésének vagy beszerzésének, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának az ENSZ BT 1701 (2006) számú határozatával összhangban való tilalmáról	36