(1)

A 821/94/EK rendelettel (2) – a 2423/88/EGK rendelet (3) 14. és 15. cikke szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően – a Tanács meghosszabbította a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, az Orosz Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és Ukrajnából származó szilícum-karbid behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámokat. A Bizottság ugyanakkor a 94/202/EK határozattal (4) Oroszország kormányától kötelezettségvállalást fogadott el az oroszországi moszkvai székhelyű V/O Stankoimport vállalattal kapcsolatban.

(2)

2000 májusában az 1100/2000/EK rendelettel (5) a Tanács megszűnési felülvizsgálatot követően ismét meghosszabbította a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámot, és egyben a 94/202/EK döntéssel meghosszabbította az orosz kormány által az oroszországi moszkvai székhelyű V/O Stankoimport vállalattal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás hatályát is.

(3)

A fenti (1) preambulumbekezdésben említett vizsgálatot, amely végleges dömpingellenes vám kivetéséhez és a vizsgálatban érintett egyes exportőrök kötelezettségvállalásainak elfogadásához vezetett, valamint a fenti (1) és (2) preambulumbekezdésben említett, 1994-ben és 2000-ben végzett megszűnési felülvizsgálatot a továbbiakban „eredeti vizsgálatokként” említjük.

(4)

2004-ben a 991/2004/EK rendelettel a Tanács különleges kötelezettségvállalások felajánlása (a továbbiakban: bővítési kötelezettségvállalások) esetében mentességet biztosított az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott új tagállamokba (a továbbiakban: EU-10) érkező behozatalra kivetendő dömpingellenes vámok alól, és felhatalmazta a Bizottságot, hogy e bővítési kötelezettségvállalásokat fogadja el. Mindezek alapján a 2004/498/EK (6) és 2004/782/EK határozatával (7) a Bizottság elfogadta az ukrán „Zaporozhsky Abrasivny Combinat” nevű exportáló termelő nyilvános részvénytársaság által felajánlott kötelezettségvállalásokat. E kötelezettség elfogadásának hatálya 2005. május 20-án lejárt.

(5)

2004 januárjában a Zaporozhsky Abrasivny Combinat ukrán exportáló termelő kérésére a Bizottság részleges időközi felülvizsgálatot (8) indított. A kérelmező azt állította, hogy a körülmények jelentős változását követően piacgazdasági elbírálásban kell részesülnie, és hogy dömpingkülönbözete jóval a hatályos intézkedések által megállapított szint alatt volt. Vizsgálatot követően azonban kiderült, hogy a vállalat nem tett eleget a piacgazdasági elbírálás odaítéléséhez szükséges kritériumoknak (a 384/96/EK tanácsi rendelet [a továbbiakban: alaprendelet] 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja), így a vizsgálatot a 779/2005/EK tanácsi rendelettel lezárták (9).

(6)

Végül 2005. június 30-án (10) a Bizottság a teljes közösségi szilícium-karbid-termelés 100 %-át képviselő termelők nevében az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: CEFIC) által benyújtott panaszt követően a Romániából származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozóan dömpingellenes eljárást indított. Miután azonban a CEFIC 2006. március 1-jén visszavonta a panaszt, a vizsgálatot a 2006/423/EK bizottsági határozattal (11) lezárták.

(7)

A Kínai Népköztársaságból, Oroszországból és Ukrajnából származó szilícium-karbidra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés (12) közzétételét követően, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében 2005. február 24-én ezen intézkedések felülvizsgálatára vonatkozóan kérelem érkezett a Bizottsághoz. A Bizottsághoz ugyanakkor kérelem érkezett az Oroszországból származó érintett termék behozatalára alkalmazandó intézkedések formájának felülvizsgálatára is az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében.

(8)

A kérelmeket az Európai Vegyipari Tanács nyújtotta be a szilícium-karbid teljes közösségi termelésének 100 %-át képviselő termelők nevében. A megszűnési felülvizsgálatra irányuló kérelem azon alapult, hogy az intézkedések megszűnése valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Az időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem azon alapult, hogy az intézkedések formája nem lenne megfelelő, és nem szüntetné meg a dömping káros hatásait.

(9)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése értelmében megszűnési felülvizsgálat, valamint annak 11. cikke (3) bekezdése értelmében időközi felülvizsgálat indításához, mindkét felülvizsgálatot ugyanazon a napon meg is kezdte (13).

(10)

A Bizottság a megszűnési és az időközi felülvizsgálat megkezdéséről az exportáló termelőket, az importőröket, a nyersanyagtermelőket, az ismert érintett felhasználókat és társulásaikat, az exportáló országok képviselőit, valamint a közösségi termelőket hivatalosan értesítette. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(11)

Tekintettel az érintett országok exportáló termelőihöz nem kapcsolódó kínai exportáló termelők és importőrök nagy számára, azt találták helyénvalónak, ha az alaprendelet 17. cikkével összhangban megvizsgálják, hogy alkalmazzanak-e mintavételt. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított két héten belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(12)

Egyik kínai exportáló termelő sem nyújtotta be a kért információkat, és egyik sem működött együtt az eljárásban. Ezért az a döntés született, hogy a kínai termelőkre vonatkozóan nincs szükség mintavételre.

(13)

Hat egymástól független közösségi importőr nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, és fejezte ki együttműködési készségét a további vizsgálat során. A fent említett hat importőrből három vállalatot választottak ki a mintavételhez. Ezek az importőrök képviselték a Közösségben az ismert importőrök legnagyobb reprezentatív behozatali mennyiségét (98 %), amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően vizsgálható volt.

(14)

Ennélfogva a mintavételben szereplő három közösségi importőrnek, két közösségi termelőnek, 18 közösségi felhasználónak, 16 nyersanyagszállítónak és a két ismert exportáló termelőnek Ukrajnában és az Orosz Föderációban kérdőíveket küldtek. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a lehetséges analóg országnak kiválasztott Brazília két termelőjével, és elküldték a kérdőívet nekik is.

(15)

A kérdőíveket teljes egészében az érintett országokból a mintavételben szereplő három közösségi importőr, hét felhasználó, két nyersanyagszállító és két exportáló termelő, valamint az analóg országból két termelő töltötte ki.

(16)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

(17)

A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségére vonatkozó vizsgálat 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki.

(18)

Valamennyi érintett felet értesítették az alapvető tényállásról és elgondolásokról, amelyek alapján e felülvizsgálat következtetéseit levonták. Az értesítést követően kijelöltek továbbá számukra egy olyan időszakot, amelyen belül megtehették észrevételeiket. A határidő előtt beérkezett észrevéteket alaposan megvizsgálták, és amennyiben helyénvalónak ítélték, figyelembevették a megállapításokhoz.

(19)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedések meghozatalához vezető eredeti vizsgálatok érintett termékével, ami a szilícium-karbid. A szilícium-karbid jelenleg a 2849 20 00 KN-kód alá sorolható.

(20)

A szilícium-karbid szilícium és koksz (vagy ásványolajkoksz) magas hőmérsékleten (2 000 °C-ig) történő felhevítésével készül. E folyamat terméke nyers szilícium-karbid, amely általában további feldolgozásra kerül, még mielőtt a végső felhasználókhoz jut. A szilícium-karbid termelési folyamata olyan, hogy a végtermék különböző szilíciumtartalmának megfelelően automatikusan különféle osztályokba sorolható. A különféle osztályok két fő csoportja: kristályos és kohászati szilícium-karbid. A kristályos szilícium-karbid jobb minőségűnek tekinthető, mert nagyobb szilíciumtartalma van. A kristályos szilícium-karbid további, fekete és zöld típusokra osztható.

(21)

A kristályos szilícium-karbidot általában csiszolószerszámok, köszörűkorongok, csúcsminőségű hőálló termékek, műszaki kerámiák gyártására, míg a kohászati szilícium-karbidot általában szilíciumhordozóként öntödei és nagyolvasztói műveletek során használják. Ahogy az előző vizsgálatok során is, mindkét osztályt egy termékhez tartozónak kell tekinteni a vizsgálat szempontjából.

(22)

Az eredeti vizsgálatok megállapításait a jelenlegi vizsgálat megerősítette abban a tekintetben, hogy az érintett termék és az exportáló termelők által előállított és hazai piacaikon eladott termékek, illetve a közösségi termelők által előállított és a közösségi piacon eladott, valamint a hasonló ország termelője által előállított és a hasonló ország hazai piacán eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(23)

Ebben a megszűnési felülvizsgálatban a két ismert ukrán, illetve orosz termelő teljes mértékben együttműködött. A (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően azonban a Kínai Népköztársaságból egy termelő sem jelentkezett.

(24)

Mivel Ukrajnát (14) és a Kínai Népköztársaságot a vizsgálati időszak alatt (és a korábbi vizsgálatok során) nem lehetett piacgazdasággal rendelkező országnak tekinteni, rendes értéket kellett megállapítani az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontja értelmében, azaz a piacgazdasággal rendelkező azon harmadik országtól származó információk alapján, ahol a terméket előállították, és a hazai piacon értékesítették. Felelevenítették továbbá, hogy az ukrán exportáló termelő nem tudta elérni, hogy piacgazdasági elbírálásban részesítsék egy olyan időközi felülvizsgálatban, amelyet közvetlenül e megszűnési felülvizsgálat előtt fejeztek be (lásd az (5) preambulumbekezdést).

(25)

E megszűnési felülvizsgálat megkezdésénél Brazíliát irányozták elő analóg országnak, ahonnan az előállítási költségekről és a belföldi értékesítésről információt lehetne szerezni. Felelevenítették azt is, hogy Brazíliát már egy korábbi megszűnési felülvizsgálat alkalmával is analóg országként használták.

(26)

A vizsgálat megerősítette, hogy Brazília még mindig megfelelő analóg ország a következő okoknál fogva:

(27)

Először is, a hazai piac mérete Brazíliát reprezentatív országgá teszi a két érintett ország esetében a rendes érték megállapításához. Másodszor, Brazíliában a hazai árakat a kereslet szintjének és az egymással versenyző termelők jelenlétének megfelelően a normál piaci erőviszonyok szabják meg. Harmadszor, a Brazíliában termelt hasonló termék alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai azonosnak tekinthetők a két érintett országból exportált termék tulajdonságaival. Végül, nem terjesztettek elő semmiféle kifogást Brazília, mint analóg ország alkalmazásával szemben.

(28)

Ezért azt a következtetést vonták le, hogy Brazília analóg országként való kiválasztása ésszerű és megfelelő volt a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó szilícium-karbid-behozatal rendes értékének megállapításához.

(29)

Először azt vizsgálták meg, hogy a brazil termelők belföldi értékesítése összességében és terméktípusonként a Kínai Népköztársaság, illetve Ukrajna által exportált mennyiséghez képest reprezentatív mennyiségben történt-e.

(30)

Azt vették észre, hogy a brazil termelők belföldi értékesítésének mennyisége jóval meghaladta a kínai népköztársaságbeli és ukrán exportáló termelők Közösségbe történő exporteladását összességében és terméktípusonként egyaránt.

(31)

Ezt követően azt vizsgálták meg, hogy a két brazil együttműködő termelő – a Saint-Gobain Materials Cerámicas Ltda és a Treibacher Schleifmittel Brasil Ltda – független vásárlók felé történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(32)

Megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt mindkét vállalat esetében az összes értékesítés súlyozott eladási átlagára magasabb volt, mint a termékegységre eső súlyozott átlagköltség. Így a teljes belföldi értékesítés a rendes kereskedelmi forgalom keretében teljesítettnek tekinthető. Annak biztosítása érdekében továbbá, hogy a brazil árak és a kínai népköztársaságbeli és ukrán rendes érték tisztességesen összehasonlíthatók legyenek, kiigazításokat végeztek, hogy figyelembe vegyenek minden különbséget a termékkódokat és a kereskedelem szintjét illetően.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése értelmében a rendes érték a két brazil termelő hazai piacon a független vásárlók felé történő értékesítésének súlyozott átlagárán alapult.

(34)

A végleges közzétételt követően a CEFIC megkérdőjelezte a rendes érték megállapításának pontosságát azt állítván, hogy értesülései szerint a brazil hazai piacon az eladási árak magasabbak voltak, mint az Ukrajnából a közösségi piacra irányuló termékek exportárai. E panaszt azonban dokumentumok nem támasztották alá, ennélfogva el kellett utasítani. Valójában a fenti (32) preambulumbekezdésben említett kiigazítások lehetővé tették a rendes érték pontos kiszámítását.

(35)

Először azt vizsgálták meg, hogy Oroszországban az exportáló termelő belföldi értékesítésének összesített és terméktípusonkénti mennyisége reprezentatív volt-e, azaz megfelelt-e a Közösségbe exportált mennyiség legalább 5 %-ának.

(36)

Megállapították, hogy a teljes értékesítési mennyiséghez képest és néhány terméktípus esetében a belföldi értékesítés mennyisége a Közösségbe exportált mennyiség legalább 5 %-át képviselte. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés mennyisége nem érte el a Közösségbe exportált mennyiség 5 %-át, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(37)

Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés mennyisége a Közösségbe exportált mennyiség 5 %-át képviselte, megvizsgálták, hogy az orosz termelő független vásárlók felé történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban történt-e az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdése értelmében. Ennek során meghatározták a független vásárlók számára történt belföldi értékesítések arányát az érintett termék minden egyes exportált típusára, amelyet a vizsgálati időszak folyamán nem adtak el veszteségesen a hazai piacon.

(38)

A rendes értékeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése szerint, az érintett típus előállítási költsége alapján állapították meg, amelyhez hozzáadták az értékesítési, általános és igazgatási költségek adott összegét és egy haszonkulcsot. Az értékesítési, általános és igazgatási költségek összege a hasonló termékre vonatkozóan az exportáló termelőre háruló összeg volt, és a nyereség összege megegyezett a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék értékesítése során az exportáló termelő által elért átlagos nyereséggel.

(39)

A (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Kínai Népköztársaságból egy exportáló termelő sem működött együtt a vizsgálat folyamán. Ebből kifolyólag az exportárakat az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében rendelkezésre álló tények, azaz a panaszban található információk alapján kellett megállapítani.

(40)

Az ukrán és orosz exportáló termelők részére az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdése értelmében, azaz a Közösségben a független vásárlók által ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján állapították meg.

(41)

Amikor kiszámították az exportárat az orosz exportőr részére a Stankoimport által lebonyolított ügyletekre (azaz a mennyiségi kötelezettségvállalás értelmében dömpingellenes vám alól mentesen importálva), a Stankoimport részvétele eredményeként felmerülő összes költséget levonták, hogy a végén a gyártelepi szintű exportárhoz jussanak.

(42)

A CEFIC az Ukrajna részére megállapított exportárak tekintetében kétségbe vonta a megállapításokat, és azzal érvelt, hogy az ukrán behozatalra meghatározott árak sokkal alacsonyabbak. Állítása alátámasztására benyújtott néhány árajánlatot. Ezt a kérelmet azonban el kellett utasítani, mivel árajánlatokat nem lehet tekintetbe venni arra utaló bizonyíték nélkül, hogy az ügylete(ke)t ténylegesen végrehajtották. Mindenesetre a fenti (40) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a dömping kiszámításakor figyelembe vett exportárak azok az árak voltak, amelyeket az érintett exportáló termelő szabott ki. Ezeket az árakat az érintett vállalat telephelyén történt helyszíni vizsgálat során ellenőrizték.

(43)

A rendes értékek és az exportárak gyártelepi alapon kerültek összehasonlításra. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése értelmében a rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében kiigazításokat végeztek a szállítási költségeket, a kereskedelmi szintet és a csomagolási költségeket illetően, amelyek állítólag és nyilvánvalóan befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet minden egyes terméktípus rendes értékének súlyozott átlaga és a megfelelő típus exportárának súlyozott átlaga közötti összehasonlítás alapján került meghatározásra.

(45)

A rendelkezésre álló tények, azaz az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében a panaszban szereplő információk alapján a dömpingkülönbözetet ugyanolyan szinten állapították meg, mint a korábbi vizsgálat során, azaz 50 %-ban.

(46)

Megállapították, hogy a vizsgálati időszak során az Ukrajnából származó szilícium-karbid exportjának dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében leírt de minimis küszöbérték alatt volt.

(47)

Emlékeztetőül Oroszországnak 1986 óta van mennyiségi kötelezettségvállalása. A mennyiségi kötelezettségvállalás egy orosz importőr, azaz a Stankoimport számára lehetővé tette, hogy egy meghatározott (a közösségi felhasználás adott százalékában meghatározott) mennyiséget dömpingellenes vám alól mentesen importáljon a Közösségbe. Az e küszöbérték feletti mennyiség után dömpingellenes vámot kellett fizetni. Az elvégzett dömpingszámításokban nem tettek különbséget a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül exportált mennyiség (77 %) és a dömpingellenes vámköteles mennyiség (23 %) között.

(48)

Megállapították, hogy a vizsgálati időszak során az Oroszországból származó szilícium-karbid exportjának dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében leírt de minimis küszöbérték alatt volt.

(49)

Mint már a korábbiakban kifejtettük, a vizsgálatban egy exportáló termelő sem működött együtt. Ezért a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha az intézkedéseket megszüntetnék, a rendelkezésre álló tényeken, azaz különösen a panaszon és a COMEXT-ből származó adatokon alapul (a COMEXT az Európai Közösségek külkereskedelmének elektronikus adatbázisa).

(50)

A legjelentősebb harmadik országok, ahová a vizsgálati időszak során kínai export érkezett, az Amerikai Egyesült Államok és Japán voltak. A panaszban szereplő információk arra engednek következtetni, hogy az Amerikai Egyesült Államokra alkalmazott kínai CIF-árak a „Macro Black” osztályra vonatkozóan 650 euro/tonna körül mozogtak. Továbbá a Japánra alkalmazott kínai CIF-árak a „Macro Green” osztályra vonatkozóan 770 euro/tonna körül mozogtak. Az üzleti lapokban közzétett árstatisztikák alátámasztják a kínai exportőrök ezen árajánlatainak pontosságát.

(51)

Ezenkívül megállapították, hogy a Kínai Népköztársaságból az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export átlagárai a COMEXT-adatbázis információi szerint e vizsgálat során jóval az analóg országból származó rendes érték alatt voltak, ami arra utal, hogy ezek az exportok esetlegesen szintén dömpingelt árakon érkezhettek a vizsgálati időszak alatt.

(52)

Mivel a közösségi gazdasági ágazat átlagára (a „Macro Black” esetében kb. 1 000 euro és a „Macro Green” esetében kb. 1 500 euro) jóval magasabb, a kínai exportáló termelők intézkedések hiányában arra lennének ösztönözve, hogy jelentős exportmennyiséget irányítsanak át jelenlegi harmadik országbeli piacaikról a közösségi piacra.

(53)

Arra is emlékezni kell, hogy az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az érintett termék EU-ba irányuló kínai exportja dömpingelt formában történt, és a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka alatt továbbra is ugyanolyan nagy mértékben dömpingelt formában történt. Nincs ok azt feltételezni, hogy ez a magatartás változna.

(54)

Ezenkívül a rendes értékről és a harmadik országokra alkalmazott árakról rendelkezésre álló információk a fenti magyarázatnak megfelelően alátámasztják azt a következtetést, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a kínai exportálók valószínűleg folytatnák dömpingelt exportjukat.

(55)

Következésképpen valószínű, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a jelenleg harmadik országok piacaira irányuló kínai exportokat a Közösségbe irányítanák át. Továbbá ha az intézkedések megszűnnének, egyértelműen fennállna az exportált mennyiség dömpingjének a kockázata.

(56)

Az e felülvizsgálat iránti kérelemben a CEFIC (az üzleti lapokban összegyűjtött és közzétett információkra hivatkozva) a Kínai Népköztársaság teljes termelési kapacitását 600 000 és 700 000 tonna közöttire becsülte. A tényleges termelés kb. 440 000 tonnára becsülhető, ami 160 000 és 260 000 tonna közötti kihasználatlan kapacitásra enged következtetni. A készletekről nincs információ.

(57)

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a kínai népköztársaságbeli exportáló termelőknek jelentős tartalékkapacitása van, amelyet termelésnövelésre használhatnak fel. Végül ha az intézkedéseket megszüntetnék, az exportáló termelők jelentős kihasználatlan kapacitásukat nagy valószínűséggel a Közösségbe irányuló exportra kezdenék felhasználni.

(58)

Mivel az egyetlen ismert oroszországi exportáló termelő a vizsgálat során együttműködött, a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha az intézkedések megszűnnének, elsősorban az exportáló termelő kérdőívre adott, ellenőrzött válaszában található infomációkon alapult.

(59)

Először is meg kell említeni, hogy a Közösségen belül uralkodó árszintet a mennyiségi kötelezettségvállalásból kifolyólag az Oroszországból származó behozatal már jelenleg is jelentősen befolyásolja, mivel az orosz exportőr a közösségi felhasználás már így is kb. 10 %-át elégíti ki.

(60)

Ha összehasonlítjuk az oroszországi hazai piac uralkodó árszintjét a Közösségben uralkodó árszinttel, Oroszországban az árszint általában alacsonyabb. Mivel azonban a mennyiség, amelyet az orosz termelő a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül dömpingellenes vámtól mentesen exportálhat, előre meg volt határozva, az orosz termelőnek az az érdeke, hogy a kristályos osztályt (amely tonnánként magasabb árakat von maga után) a Közösségbe exportálja, meghagyva így a kohászati osztályt a hazai piacnak és egyéb piacoknak. Ezért az ugyanazon osztályok közötti tényleges árkülönbség, ha egyáltalán van, kisebb lenne, mint ami az átlagos árszintek összehasonlításából kitűnik.

(61)

Végül amíg az általában magasabb közösségi árszint rendszerint a Közösségbe irányuló export növekedését vonná maga után, ha az intézkedéseket megszüntetnék, nem úgy tűnik, hogy ebben az esetben valószínűleg ez történne. Valójában a mennyiségi kötelezettségvállalás miatt a különösen a jó minőségű osztályba tartozó szilícium-karbid behozatalának esetleges növekedését nem szabad túlbecsülni, mivel az orosz exportőrnek már megvolt a lehetősége arra, hogy jelentős mennyiségű szilícium-karbidot exportáljon, és a jó minőségű osztályba tartozó szilícium-karbid exportálására is ösztönözve volt. Ezért a szilícium-karbid behozatalának növekedése valószínűleg mind mennyiségileg, mind típus szerint (kohászati osztály) korlátozva lenne, és minden valószínűség szerint dömpingelt árakon történne.

(62)

Az orosz termelők harmadik országokba történő exportjának több mint 75 %-a az Amerikai Egyesült Államokba irányul. Ha összehasonlítjuk a hazai árakat és az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export árait, az Egyesült Államokba irányuló export árszintjei átlagosan magasabbak. Észre kell venni azonban, hogy az exportra értékesített és a hazai piacon eladott termékek osztályainak összetétele valószínűleg különböző (az exportok tonnánként valószínűleg jobb minőségű osztályokat tartalmaznak, hogy fedezzék a felmerülő szállítási költségeket), ami megnehezíti, hogy egy ilyen összehasonlításból következtetéseket vonjunk le. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy ezekre az exportokra nem alkalmazandók a dömpingellenes intézkedések, és nincs arra utaló jel, hogy ezek az exportok dömpingelt formában történnének.

(63)

Ha összehasonlítjuk az orosz exportőr fő harmadik országbeli piacára – azaz az Amerikai Egyesült Államokba – irányuló exportjának az árait az orosz exportőr közösségi piacra irányuló exportjának az áraival, fontos megemlíteni az érvényben lévő mennyiségi kötelezettségvállalást. A fentieknek megfelelően az előre meghatározott mennyiség miatt, amelyet az EK-ba exportálhatott, az orosz exportőr arra volt ösztönözve, hogy a közösségi piacra tonnánként jó minőségű osztályokat exportáljon.

(64)

Hasonlóképpen és a fenti (62) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően feltételezhetjük, hogy a felmerülő szállítási költségek miatt az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export is elsősorban tonnánként jó minőségű osztályokat tartalmaz. Ezért a közösségi piacra és az Egyesült Államokba irányuló export eladási átlagára ésszerűen összehasonlítható.

(65)

Miután összehasonlítottuk a közösségi piacra irányuló export eladási átlagárát az Amerikai Egyesült Államok piacára irányuló export eladási átlagárával, az Egyesült Államok piacán megállapított árakat átlagosan magasabbnak találtuk.

(66)

Úgy tűnik tehát, hogy az orosz termelőnek nem állna érdekében a jelenlegi fő exportpiacán, az Egyesült Államokban értékesített mennyiségét átirányítani a közösségi piacra, amennyiben az intézkedések megszűnnének.

(67)

Az oroszországi exportáló termelő kapacitása 62 000 tonnára korlátozódik. Az derült ki, hogy a vizsgálati időszak alatt közel teljes kapacitással működött, és a referencia-időszakban kapacitáskihasználási aránya nőtt. A készleteket az ilyen jellegű üzleti tevékenységek esetében szokványosnak találták.

(68)

Az orosz termelő által alkalmazott technológia miatt (olyan technológia, amely elektromos berendezések és lerakó/kiválogató helyek között felállított „vasúti teherkocsikat” használ feldolgozási helyként) nem valószínű, hogy az exportáló termelő a közeljövőben terjeszkedni tudna.

(69)

Ha tehát az intézkedéseket meg lehetne szüntetni, nem úgy tűnik, hogy az orosz termelő növelni tudná termelését annak érdekében, hogy növelje a Közösségbe irányuló exportját.

(70)

Mivel az egyetlen ismert ukrán exportáló termelő a vizsgálat során együttműködött, a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, elsősorban az exportáló termelő kérdőívre adott, ellenőrzött válaszában található infomációkon alapult.

(71)

Az ukrán exportáló termelő kapacitása 23 000 tonnára korlátozódik. Megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt közel teljes kapacitással működött, és a referencia-időszakban kapacitáskihasználási aránya nőtt. A készleteket az ilyen jellegű üzleti tevékenységek esetében szokványosnak találták.

(72)

Az ukrán termelő által alkalmazott technológia miatt (ugyanaz, amelyet az orosz termelő használ a (68) preambulumbekezdésben leírtak szerint) nem valószínű, hogy az exportáló termelő a közeljövőben terjeszkedni tudna.

(73)

A CEFIC azt állította, hogy az exportáló termelő kapacitása 32 000 tonna is lehet. Ez az érvelés azonban csak feltételezéseken alapul anélkül, hogy figyelembe venné a karbantartás és javítás miatti termelési szüneteket, az érintett termelő vállalat sajátosságait, amelynek székhelye a városban található, és így környezetvédelmi korlátozások alatt áll. Ilyen alapon a fenti (71) preambulumbekezdésben megállapított kapacitás megerősítést nyert, és a CEFIC állítását el kellett utasítani.

(74)

Ha tehát lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, nem úgy tűnik, hogy az ukrán termelő növelni tudná termelését annak érdekében, hogy növelje a Közösségbe irányuló exportját.

(75)

Ha összehasonlítjuk az ukrán hazai piacon uralkodó árszintet a Közösségben uralkodó árszinttel és a harmadik országokba irányuló export árszintjével, az ukrán árszint és a harmadik országokban megállapított árszint átlagosan alacsonyabb.

(76)

Ésszerű összehasonlítást azonban nem lehetett végezni az ukrán piac, a harmadik országok piaca és a közösségi piac között, mert a termékösszetétel igen különböző, ezért az átlagárak nem hasonlíthatók össze. Ezenkívül az ukrán hazai piac méretét tekintve korlátozott, és az ukrán termelő nem képes a termék összes, különféle (jó minőségű) osztályát előállítani, míg a közösségi termelők képesek erre.

(77)

Ezért nem állapítható meg, hogy ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, az ukrán exportőrnek érdekében állna-e átirányítani bizonyos mennyiségeket a hazai piacról vagy exportpiacairól a közösségi piacra. A dömpingre vonatkozó megállapítások tekintetében és a Közösségben uralkodó általánosan magasabb árszint fényében azonban az a következtetés vonható le, hogy még ha növekedne is a közösségi piacra irányuló export, ez az export minden valószínűséggel nem dömpingelt árakon történne. Továbbá a növekedés mindenképpen korlátozott lenne (10 000 tonnánál kevesebbre becsülhető), mivel az ukrán exportőrnek korlátozott a kapacitása.

(78)

Emlékeztetőül a Kínai Népköztársaságból egy exportáló termelő sem működött együtt a vizsgálat során.

(79)

A rendelkezésre álló tények alapján az derült ki, hogy a kínai exportőrök még mindig dömpingelt formában exportálnak, és valószínűleg ez továbbra is így történne a közösségi piac felé, ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére.

(80)

Ezért az derült ki, hogy valószínűleg folytatódna az exportáló termelők dömpingelt exportja, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(81)

Emlékeztetőül megállapították, hogy az ukrán exportőr a vizsgálati időszak alatt nem exportált dömpingelt árakon, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet változna, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(82)

Azt állapították meg továbbá, hogy bár az Ukrajnából a Közösségbe irányuló exportok növekedhetnek, ha megszüntetnék az intézkedéseket, ez a növekedés várhatóan korlátozott lenne. Valójában mivel az ukrán termelő korlátozott kapacitással rendelkezik, ez a Közösségbe irányuló exportnövekedés feltehetően kevesebb mint 10 000 tonna, és minden valószínűség szerint nem dömpingelt árakon történne.

(83)

Ezért az Ukrajnából származó behozatal ismételt dömpingje nem valószínű.

(84)

Emlékeztetőül megállapításra került, hogy az orosz termelő a vizsgálati időszak alatt nem exportált dömpingelt árakon, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet változna, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(85)

Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy az orosz exportáló termelő a közösségi piacot a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül éveken át meghatározott mennyiségű szilícium-karbiddal tudta ellátni. Az e csatornán keresztül exportált mennyiség a vizsgálati időszak alatt az orosz termelő teljes kapacitásának kb. 17 %-át tette ki. Ezért az orosz exportáló termelő a piacon már biztos pozícióval rendelkezik, azaz az Oroszországból származó behozatal hirtelen megnövekedése igen valószínűtlen.

(86)

Továbbá mivel azokat az árakat, amelyeken az orosz exportáló termelő a terméket harmadik országoknak eladta, magasabbnak találták, mint amilyen áron a Közösségbe irányuló mennyiséget eladták, annak kockázata, hogy jelentős mennyiséget a Közösségi piacra irányítanak át, viszonylag csekélynek tűnik.

(87)

Végül azt is megállapították, hogy az orosz exportáló termelő közel teljes kapacitással működött, és kapacitása növelésére csak korlátozott lehetőségei vannak.

(88)

Ezért vélhetően nem áll fenn az Orosz Föderációból származó behozatal ismételt dömpingjének kockázata.

(89)

Az Ukrajnára és Oroszországra vonatkozó megállapítások alapján az ezen országokkal szembeni eljárást be kell fejezni.

(90)

A legutóbbi megszűnési felülvizsgálat óta a közösségi gazdasági ágazat szerkezete megváltozott, ugyanis a korábbi német termelő, a müncheni székhelyű Elektroschmelzwerk Kempten GmbH két kapcsolódó vállalatra bomlott, az egyik hollandiai, a másik németországi székhellyel. Csak az előbbi termel és dolgoz fel nyers szilícium-karbidot, az utóbbi a Kollo Silicon carbide B.V. által termelt szilícium-karbidot dolgozza fel, de a végtermék továbbra is a hasonló termék marad. Ezenkívül az ESK-SIC GmbH saját szilícium-karbidját, illetve a Kollo Silicon carbide B.V. által termelt szilícium-karbidot értékesíti. Ezért úgy tekinthető, hogy a két vállalat egy csoportot alkot.

(91)

A Közösségen belül a hasonló terméket tíz termelő állítja elő, amelyek az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a teljes közösségi termelést alkotják.

(92)

A kérelmet a következő európai közösségi termelők támogatták:

(93)

Mivel a fent említett közösségi termelők a hasonló termék közösségi termelésének 100 %-át képviselik, az a következtetés vonható le, hogy a panaszos termelők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(94)

Az érintett behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta a gazdasági tényezők és a gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló mutatók értékelését az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében felsoroltak szerint.

(95)

A látszólagos közösségi felhasználást az érintett országokból és az összes harmadik országból az érintett termék behozatalának mennyisége, valamint a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacán történő értékesítés mennyisége alapján állapították meg.

(96)

A behozatal mennyiségét az érintett időszak során az Eurostat vonatkozó KN-kódnak megfelelő számadatai alapján állapították meg.

(97)

Ennek alapján a közösségi felhasználás némileg nőtt a 2001. évi 217 137 tonnáról a vizsgálati időszak alatt 226 450 tonnára, ami az érintett időszakban 4 %-os növekedést jelent. A tendenciát az 1. táblázat szemlélteti.

(98)

A felhasználás alakulása azonban nem egyenletesen változott. Meg kell jegyezni, hogy először 2001–2003 között 10 %-kal csökkent. 2003-tól azonban a felhasználás újra növekedett a vizsgálati időszakig több mint 10 %-kal, amikor meghaladta a 2001. évi szintet.

(99)

Az érintett időszak elején bekövetkezett csökkenés javarészt azzal magyarázható, hogy a szilícium-karbidot más termékekkel, ferroszilíciummal és ipari gyémánttal helyettesítették, amely akkoriban olcsóbb volt.

(100)

2003-tól azonban a szilícium-karbid árának csökkenésével összhangban a felhasználás újra megnőtt.

1.   táblázat

(101)

A Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalának mennyisége és piaci részesedése az alábbi 2. táblázat szerint alakult. Mivel a kínai népköztársaságbeli exportáló termelő nem működött együtt, az ár és a mennyiség alakulása az alaprendelet 18. cikke értelmében rendelkezésre álló információkon alapult. Mivel nem állt rendelkezésre megbízhatóbb információ, a mennyiségi tendenciák az Eurostat statisztikáin alapultak.

(102)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége 1 205 tonna volt, és 2001-ben 0,6 %-os piaci részesedést képviselt. 2002-ben a behozatal mennyisége kissé nőtt, és 1 467 tonnát ért el, amely 0,7 %-os piaci részesedésnek felelt meg, majd a vizsgálati időszak alatt 651 tonnára csökkent, amely 0,3 %-os piaci részesedésnek felelt meg.

(103)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal ára némileg csökkent. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Kínai Népköztársaságból származó export kis mennyisége miatt az exportárakat nem lehetett reprezentatívnak tekinteni, mivel nagyon specifikus terméktípusokra vagy nagyon specifikus vásárlókra vonatkozhatnak. Ezért az Eurostat számadatai alapján az árak alakulásáról nem lehet ésszerű következtetéseket levonni. A panaszban benyújtott, árakra vonatkozó információk alapján azonban megállapítható, hogy a kínai árak (624 és 1 814 euro/tonna között az osztálytól és minőségtől függően) több mint 30 %-kal alákínálták az EK árait.

2.   táblázat

(104)

A közösségi piac helyzetére vonatkozó teljes kép bemutatása érdekében a többi országból származó szilícium-karbid behozatalának alakulását is megvizsgálták. Meg kell jegyezni azonban, hogy az árakat illetően az adatok nem hasonlíthatók össze, mivel a termékösszetétel különböző, és ez nagy árkülönbségeket eredményez.

(105)

Az Oroszországból származó behozatal alakulása a következő:

3.   táblázat

(106)

Az Oroszországból származó behozatal mennyisége a 2001. évi 10,1 %-os piaci részesedést jelentő 21 901 tonnáról a vizsgálati időszakban 21 810 tonnára, a piaci részesedés 9,6 %-ára csökkent. Az Oroszországból származó behozatal átlagára 2001 és a vizsgálati időszak között 6 %-kal, azaz 453 euro/tonnáról 480 euro/tonnára nőtt. Az Oroszországból származó behozatal jelentős mennyisége a (2) preambulumbekezdésben említett mennyiségi kötelezettségvállalás részét képezte. Arra is emlékezni kell, hogy 23,3 %-os dömpingellenes vám volt alkalmazandó minden olyan behozatalra, amely meghaladta az imént említett kötelezettségvállalásban rögzített, dömpingellenes vámtól mentes mennyiséget.

(107)

Az Ukrajnából származó behozatal alakulása a következő:

4.   táblázat

(108)

Az Ukrajnából származó behozatal mennyisége a 2001. évi 2,3 %-os piaci részesedést jelentő 4 956 tonnáról a vizsgálati időszakban 7 718 tonnára, azaz a piaci részesedés 3,4 %-ára nőtt. Az Ukrajnából származó behozatal átlagára 2001 és a vizsgálati időszak között 3,0 %-kal, azaz 504 euro/tonnáról 489 euro/tonnára csökkent. 2004 és 2005 között a (4) preambulumbekezdésben említett mennyiségi kötelezettségvállalás részét képező behozatal jelentős százalékaránya kivételével az érintett időszakban az Ukrajnából származó behozatalra 24 %-os dömpingellenes vámot alkalmaztak.

(109)

A fenti (6) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság 2005. június 30-án a CEFIC által benyújtott panaszt követően dömpingellenes eljárást kezdeményezett a Romániából származó, ugyanazon termék behozatalára. Miután azonban a panaszos közösségi gazdasági ágazat visszavonta a panaszt, a vizsgálatot megszüntették.

(110)

A Romániából származó behozatal alakulása a következő:

5.   táblázat

(111)

A Romániából származó behozatal mennyisége a 2001. évi 6,5 %-os piaci részesedést jelentő 14 173 tonnáról a vizsgálati időszakban 42 387 tonnára, azaz a piaci részesedés 18,7 %-ára nőtt. A Romániából származó behozatal átlagára 2001 és a vizsgálati időszak között 3,9 %-kal, azaz 439 euro/tonnáról 456 euro/tonnára nőtt.

(112)

A Norvégiából származó behozatal alakulása a következő:

6.   táblázat

(113)

A Norvégiából származó behozatal mennyisége a 2001. évi 27,9 %-os piaci részesedést jelentő 60 496 tonnáról a vizsgálati időszakban 38 550 tonnára, azaz a piaci részesedés 17,0 %-ára csökkent. A Norvégiából származó behozatal átlagára 2001 és a vizsgálati időszak között stabil maradt, azaz a 2001. évi 971 euro/tonna a vizsgálati időszak alatt 973 euro/tonna lett.

(114)

A fentiekben nem említett, egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulása a következő:

7.   táblázat

(115)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége a 2001. évi 20,5 %-os piaci részesedést jelentő 44 473 tonnáról a vizsgálati időszakban 48 271 tonnára, a piaci részesedés 21,3 %-ára kismértékben nőtt. A fentiekben nem említett harmadik országokból származó behozatal átlagára a 2001. évi 630 euro/tonnáról a vizsgálati időszakban 552 euro/tonnára csökkent.

(116)

A vizsgálat kimutatta, hogy az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal viszonylag stabil maradt a piaci részesedést és az átlagárakat tekintve. Azt is kimutatta továbbá, hogy a kínai szilícium-karbid behozatalának mennyisége túl kicsi ahhoz, hogy ésszerű következtetéseket lehessen levonni az egyes osztályokba tartozó szilícium-karbid árának alakulásáról. Ezért a Bizottság rendelkezésére álló információt, azaz a panaszt felhasználták, és rámutattak, hogy a kínai árak jelentősen alákínáltak az EK árainak.

(117)

Arra is rámutattak, hogy a Romániából származó behozatal mennyiségileg gyakorlatilag átvette a Norvégiából származó behozatal szerepét, mivel a román behozatal piaci részesedése hasonló arányban nőtt, mint amilyen arányban a norvég behozatal csökkent. Míg a Norvégiából származó behozatal a közösségi gazdasági ágazat árainál (973 euro/tonna) átlagosan magasabb áron érkezett feltehetően a jó minőségű osztályok miatt, a Romániából származó behozatal ára (456 euro/tonna) sokkal alacsonyabb volt. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni azonban, hogy a Romániából származó behozatal csaknem teljes egészében az olcsóbb kohászati osztályba tartozik, tehát a többi országból származó behozatal átlagáraival nem lehet összehasonlítani.

(118)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulását illetően meg kell jegyezni, hogy az átlagár csökkenő tendenciát mutatott, miközben a Közösségbe importált mennyiség és a piaci részesedés stabil maradt az érintett időszak alatt.

(119)

Az egyik közösségi termelő termékeinek egy részét egy kapcsolódó termelőnek adta el, amely a szilícium-karbidot feldolgozta, és hasonló termékként a szabadpiacon értékesítette. Az azt követő vizsgálat során azonban az e két kapcsolódó fél közötti eladást nem vették figyelembe. Különösképpen úgy vélték, hogy a kötött eladások és a szabadpiaci eladások párhuzamos vizsgálatára nincs szükség, mivel a feldolgozott áruk értékesítése a hasonló termék értékesítése marad. Ezért a kötött eladások figyelembevétele kétszeres elszámoláshoz vezetne. Hasonlóképpen bármilyen nyereség vagy veszteség, amelyet a második termelő a szabadpiacon a feldolgozott szilícium-karbid értékesítéséből elér, ellensúlyozva lenne azzal a nyereséggel vagy veszteséggel, amelyet az első termelő a kötött piacon ér el, mivel a két termelő egy gazdasági egységnek tekinhető.

(120)

A közösségi gazdasági ágazatban az érintett időszakban a termelés mennyisége 4 %-kal nőtt. 2002-ben a termelés csökkent a felhasználás csökkenésével egyidejűleg. 2002-től a termelés mennyisége pozitív változást mutatott.

(121)

2001 és 2002 között a kapacitáskihasználás csökkenése után a kapacitáskihasználási arányok kissé növekedtek az érintett időszak alatt 3 százalékponttal. Mivel a termelés kapacitása az érintett időszakban változatlan maradt, ez a tendencia összhangban van a termelési mennyiség alakulásával. Az érintett időszakban a kapacitáskihasználás mindig 75 % felett volt.

(122)

A közösségi gazdasági ágazat eladási egységárai 2001 és a vizsgálati időszak között kissé emelkedtek (kevesebb mint 5 %-kal). 2002-ben kivételes csúcspontot értek el, de azóta viszonylag stabil szintre csökkentek, kissé a 2001. évi szint fölé. A Közösség eladási árának 2002. évi csúcsa ugyanezen időszak alatt az előállítási költségek növekedésével magyarázható, amit a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak tükrözniük kellett. Ezt követően részben a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségei csökkenésének, részben a közösségi piacot érő folyamatos árleszorításnak köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat eladási árai újra csökkentek.

(123)

Az érintett időszakban a készletek kissé csökkentek; 1 %-kal, bár 2002–2003-ban jelentősen növekedtek, miután a vizsgálati időszak alatt a 2001. évi szintre csökkentek. E növekedés magyarázata az eladási mennyiség csökkenése a (124) preambulumbekezdésben leírt magyarázat szerint. 2003-tól kezdődően a készletek csökkentek nemcsak a közösségi piacokon történő eladások, hanem a közösségi gazdasági ágazat exporteladásainak növekedése miatt is. E tendencia ellenére úgy vélték, hogy a készletek szintjét az egész érintett időszak alatt ésszerű szinten tartották.

(124)

A közösségi gazdasági ágazat által a hasonló termék értékesítése a közösségi piacon az érintett időszak alatt általánosságban 4 %-kal csökkent. Mivel az érintett időszakban a közösségi felhasználás 4 %-kal nőtt, az értékesítés ilyen mértékű csökkenése a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének 2,6 %-os csökkenésében mutatkozott meg.

(125)

A beruházások növekvő tendenciát mutattak, sőt az érintett időszak alatt megduplázódtak. Megállapították, hogy a beruházásokat pótlásra és karbantartásra költötték, de egyben termékek új alkalmazásokra történő kifejlesztésére is.

(126)

Általánosságban meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a szabadpiacon csökkent (lásd a (124) preambulumbekezdést), miközben a piac általánosságban 4 %-kal nőtt. A közösségi gazdasági ágazat ezért nem tudott részt venni a piac növekedésében.

(127)

Az érintett időszak alatt a foglalkoztatottság 7 %-kal csökkent. Az érintett időszak alatt a bérek összesen 2 %-kal csökkentek. Másfelől azonban a súlyozott átlagjövedelem emelkedett, mert az elbocsátott dolgozóknak végkielégítést kellett fizetni. Ezenkívül annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a berendezésre fordított beruházásokat, szakképzett munkásokat kellett alkalmazni, ami megemelte a bérköltségeket.

(128)

Az egy alkalmazottra jutó termelékenység, amelyet az egy alkalmazottra jutó teljesítmény szerint mértek, az érintett időszak alatt 12 %-kal nőtt. Ez a termelékenységi javulás a gépekre fordított beruházások szintjét és az alkalmazottak számának csökkentését tükrözi.

(129)

Az érintett időszak alatt a pénzáramlás 10 %-kal nőtt.

(130)

A közösségi termelők a tőkebevonással kapcsolatban nem tapasztaltak problémát. Tevékenységeiket kapcsolódó vállalatoktól és bankoktól származó hitelekből finanszírozták. Önfinanszírozást is alkalmaztak.

(131)

A nettó eszközállomány hozamát a Közösségben eladott hasonló termék adózás előtti nettó nyereségét kifejezve számították ki az állóeszközök nettó könyvelt értékének arányában a Közösségben értékesített hasonló termékekre elosztva. A nyereségességhez hasonló tendenciát mutatott (lásd az alábbi (132) preambulumbekezdést).

(132)

A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a nettó eladások százalékában kifejezve 2001 és 2003 között éles csökkenő tendenciát mutatott, amikor a már eredetileg is alacsony haszonkulcs a felére csökkent. A nyereségesség ezután emelkedett, azonban nem érte el a 2001. évi szintet. A vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nyeresége a 2001. évi szint valamivel több mint felét képviselte. 2002-ben az árak emelkedése nem tudta ellensúlyozni sem az előállítási költségek emelkedését, sem a kisebb eladási mennyiségek okozta veszteséget. 2003-ban a számadatok aztán még kisebbek lettek, mivel az árak csökkentek, miközben az eladási mennyiségek még alacsonyabbak lettek. 2004-ben és a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége stabil árszint mellett az eladási mennyiség jelentős növekedése miatt javult.

(133)

A tényleges dömpingkülönbözet mértékének a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illetően a Kínai Népköztársaságból származó behozatal alacsony szintje miatt nem lehet ésszerű következtetéseket levonni.

(134)

Míg a fentiekben megvizsgált mutatók jeleznek valamelyes javulást a közösségi gazdasági ágazat helyzetét illetően a dömpingellenes intézkedések 2000. évi bevezetését követően, néhány mutató negatív tendenciát mutat, ami azt bizonyítja, hogy a közösségi gazdasági ágazat továbbra is törékeny és sebezhető helyzetben van.

(135)

2001 és a vizsgálati időszak között az alábbi mutatók változtak kedvezően: az eladási árak, a kapacitáskihasználás és a közösségi gazdasági ágazat termelési mennyisége nőttek, míg a zárókészletek némileg csökkentek. A termelékenység jelentősen nőtt. A beruházások és a pénzáramlás szintén kedvezően alakultak.

(136)

Ezzel ellentétben a következő mutatók alakultak kedvezőtlenül: az eladási mennyiség csökkent, a tonnánkénti előállítási költség és az egy alkalmazottra jutó átlagos bérköltségek emelkedtek, miközben a foglalkoztatottság csökkent. A nyereségesség és a nettó eszközállomány hozama szintén kedvezőtlenül alakult.

(137)

Összefoglalva a közösségi gazdasági ágazat helyzete vegyes: míg néhány mutató kedvező változásokat mutat, mások kedvezőtlen tendenciát jeleznek. Ha összehasonlítjuk a fenti tendenciákat az 1100/2000/EK rendeletben leírtakkal, egyértelmű, hogy 2000-ben a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tette a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy stabilizálja helyzetét, de az elszenvedett kár utáni teljes felépülést nem biztosította. Noha a közösségi gazdasági ágazat a kedvező tendenciákat követően elkezdett beruházni az új alkalmazásokra szánt új berendezésekbe, hangsúlyozni kell, hogy az igen árérzékeny piac miatt piaci részesedése és nyereségessége csökkent.

(138)

A közösségi gazdasági ágazat 2001-től a vizsgálati időszak végéig profitált a szilícium-karbid egységárának növekedéséből. A kezdeti növekedésnek ellensúlyoznia kellett volna az előállítási költségeknek a szerkezetátalakítással és a hatékonysággal kapcsolatos költségek miatti növekedését. Az eladási árak emelkedése azonban nem tudta ellensúlyozni az előállítási költségek emelkedését, így a haszonkulcsok csökkentek.

(139)

Bár az érintett időszakban a közösségi felhasználás 4 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 2,6 %-kal csökkent, azaz a közösségi gazdasági ágazat nem tudott profitálni ebből a felhasználásbeli növekedésből.

(140)

Másfelől azonban az érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye javult, ugyanis az érintett időszakban az exporteladások jelentősen, több mint 25 %-kal nőttek. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat versenyképes terméket állít elő, amely a harmadik országok piacán sikeres, bár más behozatallal szemben versenyben áll.

(141)

Ha összehasonlítjuk a közösségi gazdasági ágazat helyzetét az érintett időszak elején és végén, néhány kármutató, mint pl. a kapacitás és a kapacitáskihasználás, a készletek és piaci részesedés hasonló szinten áll. Más mutatók, mint pl. az eladási mennyiség, az előállítási költség, a nyereségesség, a beruházások hozama és a foglalkoztatottság egyértelmű negatív tendenciát mutatnak, miközben csak néhány mutató – az eladási egységár, a termelékenység, a beruházások és a pénzmozgás – mutat pozitív tendenciát. Ezért az a következtetés vonható le, hogy noha a közösségi gazdasági ágazat helyzete az érintett időszak alatt stabilizálódott, a 2000. évi intézkedések meghozatala előtti időszakhoz képest még mindig sérülékeny. A nyereségesség egyértelműen negatív tendenciája, amely még mindig nem ért el elfogadható szintet a vizsgálati időszak alatt, valamint a közösségi gazdasági ágazat csökkent piaci részesedése arra mutat rá, hogy nem tudott teljes mértékben felépülni a dömping káros hatásai után.

(142)

Az (56)–(57) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Kínai Népköztársaság exportáló termelőinek módjukban áll jelentősen megnövelni a Közösségbe irányuló export mennyiségét azáltal, hogy átirányítják a jelenleg harmadik országokba irányuló exportmennyiséget a vonzóbb közösségi piacra, és/vagy felhasználják jelentős tartalékkapacitásukat. Valójában több mint 200 000 tonnás jelentős kapacitás áll rendelkezésre, amely a közösségi felhasználás közel 100 %-át képviseli. Ezért valószínű, hogy jelentős mennyiségű kínai szilícium-karbid tör be a közösségi piacra, hogy visszanyerje az elvesztett piaci részesedést, és az intézkedések megszűnése esetén tovább növelje azt.

(143)

A szóban forgó egész időszak alatt az észak-amerikai piac továbbra is a Kínai Népköztársaság érdeklődésének középpontjában állt. Míg Észak-Amerikában csak egy nyersszilíciumkarbid-termelő maradt 50 000 tonnás kapacitással, e terület felhasználása hozzávetőlegesen 250 000 tonna. Az Egyesült Államok nyersszilíciumkarbid-behozatalának 80 %-át és a szemcsésszilíciumkarbid-behozatalának 57 %-át a Kínai Népköztársaság biztosítja, ezután következik Brazília (12 %), Norvégia (10 %) és Németország (6 %). Még ha a Kínai Népköztársaság át is tudná venni a többi harmadik ország behozatali részesedését az USÁ-ban, a Kínai Népköztársaság tartalékkapacitása még mindig elég lenne ahhoz, hogy elárassza a közösségi piacot olcsó szilícium-karbiddal, ha az intézkedéseket megszüntetnék. Valójában az USA piacának alakulása, ahol nem voltak hatályban dömpingellenes vámok, valószínűleg tükröződne a közösségi piacon, ha az intézkedéseket megszüntetnék.

(144)

Mivel egyik kínai exportáló termelő sem működött együtt, az intézkedések megszűnése esetén a valószínűsíthető kínai árszintekről szóló információk az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló információkon alapultak. E tekintetben a panaszban benyújtott információkat, a behozatali statisztikákat és a piacról rendelkezésre álló egyéb információkat használták. A fenti (56) preambulumbekezdésben említettek szerint ezért a panaszban szereplő információk arra utalnak, hogy az USÁ-ba és Japánba irányuló jó minőségű osztályok exportjának árai jóval alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazat hasonló osztályainak árai.

(145)

Ezt a tendenciát más információforrások is megerősítették, amelyek azt mutatják, hogy a kínai exportárak olyan harmadik országokban, mint pl. az USA vagy Dél-Afrika, jóval alacsonyabbak, mint a Közösségbe irányuló export árai az Eurostat statisztikái alapján, ami a kristályos osztályokra (minimum 97 %) 540 euro/tonna és a kohászati osztályokra 123 euro/tonna. Hangsúlyozni kell, hogy a kínai exportőrök bármilyen típusú jó minőségű szilícium-karbidot elő tudnak állítani, és az EK-ba exportálni tudják azt. A vizsgálat kimutatta, hogy az egyik legértékesebb és legköltségesebb szilícium-karbidot az EK-nak 1 500 euro/tonna áron adták el vám nélkül, amely importvámmal és dömpingellenes vámmal együtt 2 400 euro/tonna. Még ez utóbbi ár is jóval a közösségi termelők által kínált ár alatt van. Általánosságban az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy a Kínából a Közösségbe irányuló export árai mindig is nagyon alacsonyak, 250 és 500 euro/tonna között voltak. Ezért várható, hogy a kínai szilícium-karbid nagyon alacsony áron ismét belépne a piacra, ha az intézkedések megszűnnének.

(146)

Ez azzal támasztható alá, hogy 2006-ban a kínai hatóságok részéről az exportengedély díjainak számottevő csökkenését – 125–208 euro/tonnáról 25,8 euro/tonnára – követően az érintett termék harmadik országokba történő exportjának árai olyan szintre csökkentek, amely még jobban alákínálna a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi árszintjének.

(147)

Továbbá valószínűleg annak érdekében, hogy hatalmas tartalékkapacitásuk felhasználásával jelentősen növeljék eladásukat, és a Közösségben jelentős piaci részesedést érjenek el, a kínai exportáló termelőknek alá kell kínálniuk a harmadik országokból származó behozatal árainak is. Ez növeli az árleszorítást, és nemcsak hogy megakadályozza, hogy a közösségi gazdasági ágazat teljesen felépüljön a korábbi káros hatások után, hanem a még mindig sérülékeny állapotának súlyos romlásához vezetne.

(148)

A fenti preambulumbekezdésekben említett okoknál fogva megállapítható, hogy a kínai exportáló termelők valószínűleg újra jelentős mennyiségben fognak exportálni dömpingelt árakon a Közösségbe, jelentősen alákínálva az EK árainak, hogy visszanyerjék az elveszett piaci részesedést, ha a Kínai Népköztársasággal szembeni intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(149)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy ha a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedéseket meg lehetne szüntetni, a káros dömping minden valószínűséggel megismétlődne.

(150)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása a Közösség egészének érdekeit sértené-e. A Közösség érdekének meghatározásakor minden fontos érdeket figyelembe vettek.

(151)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban az intézkedések hatályának meghosszabbítását nem tartották ellentétesnek a közösségi érdekkel. Az eredeti vizsgálat során számos együttműködő felhasználó és importőr értett egyet az intézkedések fenntartásával.

(152)

A jelenlegi eljárásban egy együttműködő felhasználó, importőr és nyersanyagtermelő sem ellenezte a Kínai Népköztársasággal szembeni intézkedések fenntartását a (153), (159) és (160)–(171) preambulumbekezdésben felvázolt okoknál fogva.

(153)

A 2000. évi dömpingellenes intézkedések bevezetése óta a közösségi gazdasági ágazat részleges felépülése ellenére egyértelmű, hogy ezek az intézkedések még nem teljesen hozták meg a várt hatást a közösségi gazdasági ágazatban.

(154)

Ha a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedések fennmaradnának, el lehetne kerülni egy újabb árleszorítást a közösségi piacon, valamint a közösségi gazdasági ágazat ésszerű árszintet tudna elérni, és javítani tudná pénzügyi helyzetét. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a közösségi gazdasági ágazat nagy beruházásokat fordított új alkalmazási területekre – pl. dízelrészecske-szűrőként történő felhasználásra – szánt, egyes szilíciumkarbid-típusok feldolgozási kapacitásaiba. Ez minden valószínűség szerint lehetővé teszi, hogy növeljék eladási áraikat és mennyiségüket a jövőben, és visszanyerjék elvesztett piaci részesedésüket.

(155)

A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes ágazatnak bizonyult. Ezt a javult exportteljesítmény és szerkezetátalakítási erőfeszítései támasztják alá.

(156)

A fenti okokból kifolyólag logikusan az várható, hogy a közösségi gazdasági ágazat továbbra is profitáljon az intézkedésekből, és ésszerű haszonkulcsok elérésével folytassa a felépülést. Ennek fényében az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat érdeke azt diktálja, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedések fennmaradjanak.

(157)

Ellenkező esetben, ha a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazott intézkedések megszűnnének, várhatóan nagy mennyiségű kínai szilícium-karbid lépne be a közösségi piacra dömpingelt áron, ami jelentős árleszorító hatást gyakorolna a közösségi piacra. Ilyen körülmények között a közösségi gazdasági ágazat valószínűleg újra kárt szenvedne a dömpingelt áron érkezett megnövekedett behozatal miatt, amelynek eredményeként veszítene a piaci részesedésből, és romlana a már most is sérülékeny gazdasági helyzete. Ilyen kilátások mellett az sem kizárt, hogy a közösségi gazdasági ágazat megszűnne.

(158)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat érdeke azt diktálja, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedések fennmaradjanak.

(159)

A fenti (13) preambulumbekezdésben leírtak szerint az exportáló termelőhöz nem kapcsolódó, a mintavételben részt vett három közösségi importőr kérdőívet töltött ki. Ezek az importőrök a Közösségben ismert importőrök behozatali mennyiségének 98 %-át képviselték. Ellenezték az Oroszország és Ukrajna ellen hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartását, de a Kínai Népköztársaság ellen hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban nem foglaltak állást.

(160)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt hatása nem lesz jelentős. Ezt a jelenlegi vizsgálat megerősítette. Valójában az intézkedések meghozatala óta az importőrök gazdasági helyzetében nem tapasztaltak jelentős változást, és ez várhatóan akkor sem változik meg, ha az intézkedések fennmaradnak. Az importőrök által benyújtott ellenőrzött információk arra is rámutattak, hogy a hatályos dömpingellenes vám ellenére elfogadható haszonkulcsokat értek el.

(161)

A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazandó intézkedések fenntartása nem befolyásolná jelentősen az importőrök helyzetét.

(162)

A fenti (14)–(16) preambulumbekezdésben felvázoltak szerint 18 közösségi felhasználó, akik a teljes közösségi felhasználás kb. 30 %-át képviselték, bocsátott rendelkezésre alapvető információkat az érintett termék vásárlásával kapcsolatban, és fejezte ki együttműködési szándékát. Végül hét felhasználó nyújtott be teljesen kitöltött kérdőíveket, amelyek közül kettő esetében helyszíni vizsgálatot is tartottak. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az együttműködő felhasználók nagy része feldolgozó volt, csak egy volt közülük végfelhasználó. A Kínai Népköztársasággal szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban egyik együttműködő felhasználó sem foglalt állást.

(163)

A szilícium-karbidot széleskörűen alkalmazzák, ezért számos felhasználói iparág érdekelt, ilyen pl. a csiszoló és polírozó alkalmazás, valamint a kristályos anyag hőállókénti alkalmazása. A kohászati szilícium-karbidot ötvözetként használják.

(164)

Az intézkedések bevezetésének felhasználókra gyakorolt lehetséges hatásának vizsgálata során az eredeti vizsgálatban azt a következtetést vonták le, hogy a kismértékű együttműködésből és kevés megjegyzésből ítélve a hatályos intézkedéseknek nem volt jelentős negatív hatása üzleti tevékenységeikre.

(165)

A Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbidot illetően a jelenlegi felülvizsgálat megerősítette az eredményeket. Valójában a kérdőívekre adott válaszok elemzése arra mutatott rá, hogy a felhasználóknak nem kell arra számítaniuk, hogy az intézkedések fenntartása esetén bármilyen költség emelkedne. Mivel az intézkedések ugyanazon a szinten már 1986 óta hatályban vannak, ezen intézkedések fenntartása nem változtatná meg a felhasználók jelenlegi helyzetét. Mindenesetre, mivel az Oroszországgal és Ukrajnával szembeni intézkedések megszűnnek, a további ellátási forrással rendelkező felhasználók helyzete inkább javulni fog.

(166)

Arra is emlékezni kell, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazott intézkedések bevezetése óta nem vettek észre jelentős változást a felhasználók gazdasági helyzetében.

(167)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazott intézkedések fenntartása a kínai szilícium-karbidot felhasználó végtermékek megnövekedett behozatalához vezetne. A Kínai Népköztársasággal szemben hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére az érintett időszak alatt azonban nem vettek észre ilyen növekedést. Nem volt arra utaló jel, hogy a végtermékek ilyen megnövekedett behozatala a közeljövőben várható lenne. Ezért ezt az érvet el kellett utasítani.

(168)

Néhány felhasználó azt állította, hogy ha az intézkedések a jelen vizsgálatban érintett valamennyi három országgal szemben fennmaradnának, ellátáshiány lépne fel. Erre vonatkozóan azonban emlékezni kell arra, hogy a jelenleg hatályos intézkedések nem vezettek ellátáshiányhoz. Sőt mivel az Oroszországgal és Ukrajnával szembeni dömpingellenes intézkedések megszűnnek, új ellátási források kerülhetnek a Közösségbe dömpingellenes vám nélkül. Végül emlékeztetni kell, hogy a dömpingellenes vámok célja nem az, hogy megakadályozzák a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalát, hanem az, hogy tisztességes feltéteket teremtsenek a kereskedelem számára. Ezért ezt az érvet el kell vetni.

(169)

A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazandó intézkedések fenntartása nem befolyásolná jelentősen a felhasználók helyzetét.

(170)

A Bizottság a közösségi gazdasági ágazat nyersanyag-beszállítóitól két választ kapott a kérdőívekre. Mindkettő azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek csak korlátozott hatása lenne üzleti tevékenységeikre.

(171)

A vizsgálat megerősítette ezeket az értékeléseket. Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a feldolgozóipar részéről nincs kényszerítő ok a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedések fenntartása ellen.

(172)

Az eddigiek alapján az a következtetés vonható le, hogy ha az intézkedéseket megszüntetnék, a közösségi gazdasági ágazat helyzete romlana, ami adott esetben annak megszűnéséhez is vezethetne.

(173)

A szilícium-karbid importőreit, felhasználóit és nyersanyag-termelőit illetően arra mutattak rá, hogy a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazott intézkedések bevezetésének nem volt semmiféle nem kívánatos negatív hatása gazdasági helyzetükre nézve.

(174)

Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a Közösség részéről nincs kényszerítő ok a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalával szembeni intézkedések fenntartása ellen.

(175)

Az Oroszországra vonatkozó megállapításokból adódóan a (84)–(89) preambulumbekezdésben felvázoltak szerint az Oroszországgal szembeni dömpingellenes eljárás megszűnik, és a hatályos dömpingellenes intézkedéseket megszüntetik.

(176)

Ebből következik, hogy az e rendelet (7) preambulumbekezdésében említett időközi felülvizsgálat, amely csak az Oroszországgal szemben hatályos intézkedések formájának vizsgálatára korlátozódott, szintén megszűnik.

(177)

Minden felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek a meglévő intézkedések fenntartása alapjául szolgálnak. Egyúttal kijelöltek egy határidőt e dokumentum közzétételét követően észrevételek benyújtására. Nem érkezett olyan észrevétel, amely a fent említett következtések módosítását tette volna szükségessé.

(178)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt módon a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(179)

Végül a fentieknek megfelelően az Orosz Köztársaságból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalával kapcsolatos eljárások és intézkedések megszűnnek,