2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/3

(1)

A 2160/2003 rendelet megállapítja a baromfi-szalmonellózis kimutatásának és ellenőrzésének szabályait. A 2160/2003/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján születhet olyan döntés, mely szerint egyedi védekezési módszerek nem alkalmazhatók a tagállamok által az e rendelettel összhangban meghatározott közösségi célok elérésére létrehozott nemzeti ellenőrzési programok keretében.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján születhet olyan döntés is, mely szerint a zoonózisok és zoonózis-kórokozók előfordulási gyakoriságának csökkentése érdekében egyedi védekezési módszerek alkalmazhatók vagy alkalmazandók az elsődleges állatitermék-előállítás szakaszában és az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban, valamint szabályok kerülhetnek elfogadásra e módszerek alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban.

(3)

A 2160/2003/EK rendelet 15. cikke szerint a Bizottság konzultációt folytat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (EFSA), mielőtt az egyedi védekezési módszerek szabályaira javaslatot tenne.

(4)

A Bizottság konzultációt folytatott az EFSA-val az antimikrobiális hatású készítményeknek és a vakcináknak a baromfi-szalmonellózis elleni védekezés céljára történő alkalmazásáról. A konzultációt követően az EFSA 2004. október 21-én két különvéleményt bocsátott ki e kérdésekkel kapcsolatban.

(5)

Az antimikrobiális hatású készítményeknek a baromfi-szalmonellózis elleni védekezés céljára történő alkalmazásáról szóló véleményében az EFSA azt ajánlotta, hogy e készítmények használatát kerülni kell a rezisztencia kialakulásával, szelekciójával és terjedésével kapcsolatos közegészségügyi kockázatok miatt. Az antimikrobiális hatású készítmények alkalmazását a közegészség védelmét biztosító, hivatalosan megszabott feltételekhez kell kötni, előzetesen teljeskörűen indokolni kell, és az illetékes hatóság köteles róla feljegyzést készíteni.

(6)

Az EFSA véleménye alapján ennélfogva helyénvaló rendelkezni arról, hogy a 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében az EFSA véleményében említett rendkívüli körülmények kivételével nem alkalmazhatók antimikrobiális hatású készítmények.

(7)

Minden esetben kizárólag az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban engedélyezett állatgyógyászati készítmények használhatók.

(8)

Az antimikrobiális hatású állatgyógyászati készítményeket e rendelet antimikrobiális hatású készítményeknek nevezi. A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban adalékanyagként engedélyezett termékek is antimikrobiális hatású készítménynek minősülnek. Azokat ki kell vonni e rendelet hatálya alól, mivel ezen adalékanyagok alkalmazása segíthet a szalmonellafertőzést a takarmányozás által korlátozni, ugyanakkor nem függ össze a rezisztencia kialakulásával, szelekciójával és terjedésével.

(9)

Az EFSA a vakcináknak a baromfi-szalmonellózis elleni védekezés céljára történő alkalmazásáról szóló véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a baromfiállomány vakcinázása kiegészítő intézkedésnek tekinthető a szárnyasok szalmonellával szembeni rezisztenciájának növelése és az elhullás csökkentése szempontjából.

(10)

Véleményében az EFSA különösen arra mutatott még rá, hogy – amennyiben a vakcinatörzsek kimutatási módszerekkel megkülönböztethetők a vad törzsektől – mind a jelenleg rendelkezésre álló inaktivált, mind az élő kórokozót tartalmazó vakcinák a szárnyasok egész élete során biztonságosan alkalmazhatók, kivéve a vágást megelőző élelmezés-egészségügyi várakozási időt, valamint az élő kórokozót tartalmazó vakcina tekintetében a tojótyúk tojástermelési időszakát. A tojótyúkok vakcinázása hasznos intézkedésnek bizonyul az elhullás és a tojás szennyeződésének csökkentése szempontjából, amennyiben a cél a magas előfordulási gyakoriság csökkentése. A Salmonella enteritidis okozza leggyakrabban az emberek tojásfogyasztás által bekövetkező megbetegedését.

(11)

Az EFSA véleménye alapján ennélfogva helyénvaló rendelkezni arról, hogy a 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében a tojótyúkok esetében a tojástermelési időszakban nem alkalmazhatók a jelenleg rendelkezésre álló élő kórokozót tartalmazó vakcinák. Nem alkalmazhatók élő kórokozót tartalmazó vakcinák, ha a gyártó nem biztosít megfelelő módszert a vad szalmonellatörzsek vakcinatörzsektől való bakterológiai megkülönböztetésére.

(12)

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján a Salmonella enteritidis elleni, élő kórokozót tartalmazó vagy inaktivált vakcinák alkalmazását a magas előfordulási gyakorisággal rendelkező tagállamokban a közegészség-védelem javítása érdekében kötelezővé kell tenni. A Salmonella enteritidis-nek a 2004/665/EK bizottsági határozatnak (5) megfelelő alaptanulmány során, valamint a 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelő vizsgálati rendszer keretében kimutatott előfordulási gyakoriságát a kötelező vakcinázás határértékeként kell használni.

(13)

A tenyészállományok tekintetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szalmonellafertőzés elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. július 12-i 1091/2005/EK bizottsági rendelet (6) rendelkezik a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban az antimikrobiális hatású készítményeknek és a vakcináknak a szalmonellafertőzés elleni védekezésre vonatkozó nemzeti ellenőrzési programok keretében történő alkalmazásáról.

(14)

Az egyértelműség kedvéért helyénvaló az 1091/2005/EK rendeletet hatályon kívül helyezni, és azt e határozattal felváltani.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

szükségtelen szenvedést okozó klinikai tüneteket mutató, szalmonellával fertőzött baromfik; az antimikrobiális hatású készítményekkel kezelt fertőzött állományokat továbbra is fertőzöttnek kell tekinteni; a tenyészállományokban megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szalmonellának a tenyésztési piramis többi részében való szétterjedése kockázatát a lehető legkisebbre csökkentsék;

b)

új, szalmonellamentes állományok létrehozása érdekében a tenyészállományokban az értékes genetikai anyag megmentése, beleértve az „elitállományokat”, a veszélyeztetett fajták állományait, a kísérleti célokra tartott állományokat; az antimikrobiális hatású készítményekkel kezelt baromfiktól begyűjtött keltetőtojásokból kikelt csirkéket a nevelési szakaszban kéthetente mintavételnek kell alávetni egy olyan rendszer keretében, amely alkalmas az adott szalmonellatörzsek 1 %-os előfordulási gyakoriságának 95 %-os konfidenciaszinten történő meghatározására;

c)

az illetékes hatóság által a szalmonellafertőzésre gyanús állományban történő fertőzés elleni védekezéstől eltérő célokra eseti alapon megadott engedély, különösen az élelmiszer-eredetű megbetegedés járványügyi vizsgálatát vagy a szalmonellának a keltetőállomáson vagy a gazdaságban történő észlelését követően; a tagállamok ugyanakkor engedélyezhetik, hogy sürgősségi helyzetekben előzetes engedély nélkül is folytassanak kezelést azzal a feltétellel, hogy a 854/2004/EK rendelet (7) 2. cikke g) pontjában meghatározott megbízott állatorvos vesz mintát, valamint hogy a kezelés tényét haladéktalanul bejelentik az illetékes hatóságnak; az állományokat szalmonellával fertőzöttnek kell tekinteni, ha nem végeztek mintavételt e bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.

—

kielégítőnek tartja a nevelést végző, valamint a tojástermelést végző gazdaságban hozott megelőző intézkedéseket; valamint

—

kimutatták, hogy a nevelést és a termelést végző gazdaságban az állatok érkezését megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő Salmonella enteritidis megbetegedés.

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/6

(1)

A 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 29-i, a feldolgozott zöldség és gyümölcstermékek támogatási rendszerére vonatkozó 1535/2003/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikk (1) bekezdés c) pontja tartalmazza az aszalt füge kereskedelmi kampányainak időpontjait.

(2)

A 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 19-i, 1573/1999/EK bizottsági rendelet (3) 1. cikke, a termelési támogatási rendszerből részesülő aszalt füge jellemzőire vonatkozóan felállítja azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell feleljenek a termékek ahhoz, hogy a minimumárból és a támogatás kifizetéséből részesüljenek.

(3)

Következésképpen javasolt a minimumár és a termelési támogatás megállapítása a 2006/2007-es kereskedelmi kampányra vonatkozóan, a 2201/96/EK rendelet 6c. és 6d. cikkeiben meghatározott kritériumoknak megfelelően.

(4)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Feldolgozottzöldség- és -gyümölcspiaci Irányítóbizottságának véleményével,

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/7

(1)

Az 1251/96/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről a baromfihús-ágazatban.

(2)

A 2006/333/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke 6. pontja és XXVIII. cikke értelmében az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között levélváltás formájában létrejött megállapodás (4) előírja a baromfihúsra vonatkozó éves vámkontingens emelését (erga omnes) 49 tonnával a „bontott csirke frissen, hűtve vagy fagyasztva”, 4 070 tonnával a „baromfidarabok frissen, hűtve vagy fagyasztva”, 1 605 tonnával a „darabok szárnyasokból”, és 201 tonnával a „pulykahús frissen, hűtve vagy fagyasztva” tételek tekintetében.

(3)

A „darabok szárnyasokból” termékre vonatkozó vámkontingens emelése feleslegessé teszi az 1251/96/EK rendelet 2. cikkének második bekezdését.

(4)

Az Európai Unió 2007. január 1-jei, Bulgáriával és Romániával történő esetleges kibővülésére figyelemmel célszerű 2007 első negyedéve tekintetében módosítani az engedélykérelmek benyújtására meghatározott időszakot.

(5)

Az 1251/96/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 2. cikk második bekezdését el kell hagyni.

2.

Az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 2007. január 1-jétőlmárcius 31-ig tartó időszak tekintetében az engedélykérelmeket 2007. január első tizenöt napjában kell beadni.”

3.

A mellékleteket e rendelet mellékletének szövege váltja fel.

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/12

(1)

A behozatali vámokat a gabonaágazatban az 1173/2006/EK bizottsági rendelet rögzítette (3).

(2)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben alkalmazásuk időszakában a behozatali vámok számított átlaga 5 EUR/t-val eltér a vám rögzített mértékétől, megfelelő kiigazítást kell végrehajtani. A jelzett eltérés bekövetkezett. Szükséges tehát az 1173/2006/EK rendeletben rögzített behozatali vámok kiigazítása,

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/15

(1)

Az Europol igazgatóhelyettese lemondásának következtében igazgatóhelyettest kell kinevezni.

(2)

Az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat (2), és különösen annak 8. függeléke, külön rendelkezéseket állapít meg az Europol igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének kiválasztására vonatkozóan.

(3)

Az igazgatótanács benyújtotta a Tanácsnak a kinevezésre alkalmas pályázók rövid listáját – minden alkalmas pályázó teljes dossziéjával együtt – valamint a pályázók teljes listáját.

(4)

Az igazgatótanács által benyújtott összes vonatkozó információ alapján a Tanács azt a pályázót kívánja kinevezni, aki – a Tanács véleménye szerint – a megüresedett igazgatóhelyettesi beosztással szembeni minden követelménynek megfelel,

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/16

(1)

A madárinfluenza a baromfik és más madarak elhullással és rendellenességekkel járó fertőző vírusos betegsége, mely gyorsan az állat- és a közegészségügyre komoly veszélyt jelentő és a baromfitenyésztés jövedelmezőségét jelentősen csökkentő járványos méreteket ölthet. Fennáll annak veszélye, hogy a kórokozó a nemzetközi kereskedelmen keresztül átterjedhet az élő baromfira és más madarakra vagy az azokból készült termékekre.

(2)

2006. június 29-én Dél-Afrika megerősítette a magas patogenitású madárinfluenzának a Nyugati-Fokföld (Western Cape) tartomány laposmellű futómadarat tenyésztő egyik gazdaságában való kitörését.

(3)

A madárinfluenza említett kitörése során megállapított vírustörzs a H5N2 altípusba tartozik, mely így különbözik a jelenleg Ázsiában, Észak-Afrikában és Európában járványt okozó törzstől. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy ez az altípus kevesebb veszélyt jelent a közegészségügyre, mint az Ázsiában jelen lévő, a H5N1 altípusú vírustörzs.

(4)

Az érvényben lévő közösségi jogszabályok értelmében Dél-Afrika számára csak az engedélyezett, hogy élő laposmellű futómadarakat, azok keltetőtojásait, friss húsát, valamint a szóban forgó fajok húsát tartalmazó húskészítményeket és húsipari termékeket exportáljon a Közösségbe.

(5)

A magas patogenitású madárinfluenza Közösségbe való behurcolásának állat-egészségügyi kockázatát figyelembe véve helyénvaló azonnali intézkedésként felfüggeszteni az élő laposmellű futómadarak és e fajok keltetőtojásainak Dél-Afrikából történő behozatalát.

(6)

Ezen kívül helyénvaló felfüggeszteni a laposmellű futómadarak friss húsának, valamint az e fajok húsából készült, illetve húsát tartalmazó húskészítményeknek és húsipari termékeknek Dél-Afrikából a Közösségbe irányuló behozatalát. Tekintettel azonban arra, hogy a betegség június közepén jelent meg az érintett gazdaságokban, bizonyos feltételek mellett helyénvaló eltérést biztosítani a 2006. május 1-je előtt levágott laposmellű futómadarak friss húsa, a húsából készült vagy a húsát tartalmazó húskészítmények és húsipari termékek esetében.

(7)

Dél-Afrika szigorú járványvédelmi intézkedéseket hajtott végre, és olyan további információkat küldött a Bizottságnak a járványügyi helyzetről, melyek igazolják a behozatal felfüggesztésének Dél-Afrika érintett területrészére történő korlátozását.

(8)

Az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 97/41/EK, a 97/221/EK és a 97/222/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. június 3-i 2005/432/EK bizottsági határozat (3) megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, melyekből a tagállamok engedélyezhetik egyes húsipari termékek behozatalát, és meghatározza az egyes állatbetegségek kórokozói inaktiválásához hatékonynak ítélt kezelési eljárásokat. A betegség ilyen termékeken keresztül történő átterjedése veszélyének megelőzése érdekében megfelelő kezelést kell alkalmazni a származási ország egészségügyi helyzetétől és azon fajoktól függően, melyekből a termék származik. Ennélfogva helyénvaló a Dél-Afrikából származó laposmellű futómadarak húsából készült vagy húsát tartalmazó és az említett határozatban előírt megfelelő kezelésnek alávetett húsipari termékek és húskészítmények behozatalának további engedélyezése.

(9)

Amint Dél-Afrika további tájékoztatást ad a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozó járványügyi helyzetről és az ezzel kapcsolatban bevezetett ellenőrző intézkedésekről, felül kell vizsgálni a betegség legutóbbi dél-afrikai kitörésével kapcsolatban közösségi szinten hozott intézkedéseket. Ennek megfelelően ezt a határozatot csak 2006. október 31-ig kell alkalmazni.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

élő laposmellű futómadarak és laposmellű futómadarak keltetőtojásai;

b)

laposmellű futómadarak friss húsa;

c)

a laposmellű futómadarak húsából készült vagy húsát tartalmazó húsipari termékek és húskészítmények.

2.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 212/19

(1)

A madárinfluenza a baromfik és egyéb madarak elhullással és rendellenességekkel járó fertőző vírusos betegsége, amely rövid időn belül az állat- és a közegészségre komoly veszélyt jelentő és a baromfitenyésztés jövedelmezőségét jelentősen csökkentő járványos méreteket ölthet. Fennáll a veszélye, hogy a betegség kórokozója nemzetközi kereskedelem útján bekerülhet az élőbaromfi-állományba és más madárállományba, illetve az azokból készült termékekbe.

(2)

A Délkelet-Ázsiában 2003 decemberében, a nagy patogenitású H5N1 vírustörzs által okozott madárinfluenza-járvány kitörését követően a Bizottság a madárinfluenzával kapcsolatban számos védekezési intézkedést fogadott el. Az említett intézkedések közé tartozik a Horvátországban a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2005/749/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. október 27-i 2005/758/EK bizottsági határozat (3). Ez a határozat előírja, hogy a tagállamok felfüggesztik a Horvátország egyes részeiről származó élő baromfi, laposmellű futómadár, vadon élő és tenyésztett vadszárnyas, valamint bizonyos egyéb élő madár, beleértve a kedvtelésből tartott madarakat is, valamint e fajok keltetőtojásai, illetve a madarakból készült egyes termékek behozatalát. A 2005/758/EK határozat 2006. július 31-ig van hatályban.

(3)

Horvátország értesítette a Bizottságot, hogy országa illetékes hatóságai jelenleg olyan védekezési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek egyenértékűek a Közösségben a vadon élő madarakban előforduló nagy patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/86/EK, 2006/90/EK, 2006/91/EK, 2006/94/EK, 2006/104/EK és 2006/105/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 17-i 2006/115/EK bizottsági határozatban (4) foglalt védekezési intézkedésekkel.

(4)

Horvátország értesítette a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztatja a horvátországi állat-egészségügyi helyzet bármiféle jövőbeni változásáról, beleértve különösen a vadmadaraknál esetleg előforduló madárinfluenza további kitörését. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat, és továbbítja számukra a horvát hatóságoktól kapott információkat.

(5)

Az illetékes horvát hatóságok által alkalmazott védekezési intézkedések fényében, valamint tekintettel arra, hogy Horvátország kötelezettséget vállalt a Bizottság haladéktalan tájékoztatására, amennyiben a madárinfluenzával kapcsolatos állat-egészségügyi helyzetben bármilyen változás történne, a Horvátországban előforduló influenzára vonatkozó, a közösségi jogszabályok szerint alkalmazandó védekezési intézkedéseket módosítani kell oly módon, hogy lehetővé váljon a behozatal Horvátország azon részeiből, amelyekre vonatkozóan az illetékes horvát hatóság egy vadon élő madárban kimutatott, nagy patogenitású H5N1 vírustörzs által okozott madárinfluenza jelenlétének megerősítését követően nem rendelt el a 2006/115/EK határozatban előírt védekezési intézkedésekkel egyenértékű védekezési intézkedéseket.

(6)

Az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 97/41/EK, a 97/221/EK és a 97/222/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. június 3-i 2005/432/EK bizottsági határozat (5) megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből a tagállamok engedélyezhetik egyes húsipari termékek behozatalát, és meghatározza a szóban forgó kórokozó inaktiválásához hatékonynak ítélt kezelési eljárásokat. A betegség ilyen termékeken keresztül történő átterjedése veszélyének megelőzése érdekében a megfelelő kezelést kell alkalmazni a származási ország egészségügyi helyzetétől és azon fajoktól függően, amelyekből a termék származik. Ezért helyénvalónak tűnik továbbra is engedélyezni a Horvátországból származó, vadon élő vadszárnyasból készült azon termékek behozatalát, amelyeket az egész terméken legalább 70 °C-ot elérve hőkezeltek.

(7)

Tekintettel Horvátország és a szomszédos országok járványügyi helyzetére, valamint a madárinfluenza által továbbra is jelentett kockázatra, az e határozatban előírt védekezési intézkedések 2006. december 31-ig hatályban maradnak.

(8)

A közösségi jogszabályok érthetősége és következetessége érdekében a 2005/758/EK irányelv hatályát veszti, és helyébe ezen határozat lép.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

élő baromfi, laposmellű futómadár, vadon élő és tenyésztett vadszárnyas, a 2000/666/EK bizottsági határozat (6) 1. cikke harmadik francia bekezdésének meghatározása szerinti, baromfin kívüli élő madár, beleértve a tulajdonosuk kíséretében lévő (kedvtelésből tartott) madarakat is, valamint e fajok keltetőtojásait;

b)

vadon élő szárnyasvad friss húsa;

c)

vadon élő vadszárnyasok húsából készült vagy e faj húsát tartalmazó húskészítmények és húsipari termékek;

d)

vadon élő vadszárnyasok bármely részét tartalmazó nyers állateledel és feldolgozatlan takarmány-alapanyag; valamint

e)

bármely madárfajból készült, nem kezelt vadásztrófea.