27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/1

(1)

Az 51/2006/EK tanácsi rendelet (2) a 2006. évre rögzíti az egyes halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket és kapcsolódó feltételeket.

(2)

A Közösség és a Feröer-szigetek között 2006. február 23-án tartott egyeztetések nyomán megállapodás született, amely értelmében a felek halászati övezeteikben kölcsönös hozzáférést biztosítanak a kék puha tőkehal és heringállományokhoz. Ezt a megállapodást végre kell hajtani.

(3)

A VIa. és b., valamint a VIIb., c., j. és k. ICES-körzetekben és a XII. alterületen kopoltyúhálóval szürke tőkehalra halászó hajók nem követték azt a halászati gyakorlatot, amely az említett területeken a kopoltyúhálók használatának betiltásához vezetett, indokolt e tilalomtól eltérve engedélyezni ezen halászatot.

(4)

A Közösség konzultációkat folytatott Norvégiával a tavasszal ívó norvég (atlanti-skandináv) heringnek az Atlanti-óceán északkeleti részén lévő állományára irányuló halászati gazdálkodást illetően, nevezetesen a bevezetendő engedélyezési rendelkezések tekintetében.

(5)

Ezért az 51/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/7

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/9

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése rögzíti a tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtandó támogatási összegeket a 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljék a nemzeti közigazgatási szervek és az iskolatej-program végrehajtásával megbízott szervek számára a támogatási kifizetések folyósítása, a 2707/2000/EK bizottsági rendeletben (2) egy átmeneti rendelkezés bevezetésére került sor arra az esetre, ha a 2004/2005-ös tanév végén a támogatási mértékben változás következne be.

(3)

Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a 2005/2006-os tanév júliusban ér véget, a támogatás mértékének változása miatt továbbra is nehézségekkel kell szembenézniük a támogatási kifizetések folyósítása során. Helyénvaló kiterjeszteni az említett rendelkezést a 2005/2006-os tanévre.

(4)

A 2707/2000/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/10

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikke előírja, hogy krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében. Az intézkedést korlátozni lehet bizonyos borkategóriákra vagy termőterületekre, és az érintett tagállam kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokra (vins de qualité produits dans des régions déterminées, v.q.p.r.d., azaz m. t. minőségi borok) is lehet alkalmazni.

(2)

Az olasz kormány 2006. április 14-én kelt levelében krízislepárlás megnyitását kérte a területén termelt asztali borok, valamint bizonyos, meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) vonatkozásában.

(3)

Olaszországban jelentős termékfelesleg jelenlétét állapították meg mind az asztali borok, mind pedig bizonyos, meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) piacán, amit az árak csökkenése és a készleteknek a folyó borászati év vége felé haladva megfigyelhető aggasztó mértékű növekedése is tükröz. E negatív tendencia megfordítása és ezáltal a nehéz piaci helyzet javítása érdekében az olasz borok készleteit a piaci szükséglet kielégítéséhez normálisnak tartott szintre kell csökkenteni.

(4)

Tekintve, hogy az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében említett feltételek teljesülnek, helyénvaló krízislepárlási intézkedést bevezetni a következő maximális mennyiségekre vonatkozóan: 2,5 millió hektoliterre az asztali borok és 100 000 hektoliterre bizonyos, meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) esetében.

(5)

Az e rendelettel megnyitott krízislepárlásnak meg kell felelnie a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendeletben (2) az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt lepárlási intézkedés tekintetében meghatározott feltételeknek. Az 1623/2000/EK rendelet egyéb rendelkezéseit is alkalmazni kell, különösen az alkohol intervenciós hivatalnak történő beszállítása és az előlegfizetés tekintetében.

(6)

Olyan szinten kell meghatározni a lepárló által a termelőnek fizetendő felvásárlási árat, hogy az meg tudja szüntetni a piaci zavart, lehetővé téve a termelők számára az intézkedésből származó előnyök kihasználását.

(7)

A krízislepárlásból származó termék kizárólag nyersalkohol vagy semleges alkohol lehet, amelyet kötelezően be kell szállítani az intervenciós hivatalnak annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki zavarok az élelmezési célú alkoholnak az elsősorban az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkében előírt lepárlás által ellátott piacán.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/12

(1)

Az 1785/2003/EK rendelet 11a. és 11c. cikke meghatározza az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizsre és az 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen hántolt rizsre vagy félig hántolt rizsre alkalmazandó behozatali vámtételek időszakos kiszámítására és meghatározására vonatkozó mechanizmusokat.

(2)

Annak elkerülése érdekében, hogy ezen mechanizmusok működésében a behozatali engedélyre vonatkozó, visszaélésszerű kérelmek zavart okozzanak, az 1342/2003/EK bizottsági rendeletben (2) kellően magas szinten kell meghatározni a hántolt rizsre, a félig hántolt rizsre és a teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyekhez letétbe helyezendő biztosíték mértékét.

(3)

Következésképpen az 1342/2003/EK rendeletet módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

„aa)

az a) ponttól eltérve tonnánként 30 euro az 1006 20 és az 1006 30 KN-kód alá tartozó termékek esetében, amennyiben behozatali engedélyekről van szó.”

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/13

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 52/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra kitűzött kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/15

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/16

(1)

A Bizottsághoz 2005. március 15-én a 139/2004/EK rendelet (összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikkének megfelelő bejelentés érkezett egy tervezett egyesülésről, amely során a Johnson & Johnson (J & J, USA) vállalkozás az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében részvényvásárlás révén ellenőrzést szerez a Guidant Corporation (Guidant, USA) vállalkozás egésze felett.

(2)

A J & J az USA-ban bejegyzett vállalkozás. 2003-ban világszerte 111 000 munkavállalót foglalkoztatott és mintegy 37 milliárd eurós forgalmat bonyolított. Tevékenységi köre három fő üzletágra terjed ki: fogyasztási cikkek (a forgalom 18 %-a), gyógyszeripari termékek (47 %), valamint orvostechnikai és diagnosztikai eszközök (a forgalom 36 %-a).

(3)

A Guidant az USA-ban bejegyzett vállalkozás, amely szív- és érrendszeri gyógyászati termékek tervezésével és fejlesztésével foglalkozik. 2003-ban világszerte 12 000 munkavállalót foglalkoztatott és mintegy 3,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított. A Guidant a szív- és érrendszeri orvostechnikai eszközök gyorsan fejlődő üzletágának négy fő területén van jelen: szívritmus-szabályozás, intervencionális kardiológia, endovaszkuláris eszközök és szívsebészet.

(4)

Az összefonódás keretében a J & J teljes ellenőrzést szerez a Guidant felett, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

(5)

A piac vizsgálata megerősítette, hogy az összefonódás által leginkább érintett területek a következők: 1. intervencionális kardiológiai eszközök; 2. endovaszkuláris eszközök; 3. szívsebészeti eszközök; 4. szívritmus-szabályozó eszközök. Ez utóbbiban nincsenek átfedések, mivel a J & J jelenleg nem aktív ezen üzletágban.

(6)

Az intervencionális kardiológiai eszközök a szívkoszorúér-megbetegedések minimális beavatkozási eljárás révén történő kezelésére szolgálnak. E területen a fő eszköz a sztent, egy kisméretű, nyitható drótcső, amelyet az elzáródott szívkoszorúérbe helyeznek a lerakódások eltávolítása és az érfal megtámasztása érdekében, lehetővé téve ezzel a vér megfelelő áramlását.

(7)

A hagyományos fém sztentek (BMS) és a gyógyszerkibocsátó sztentek (DES) két különálló termékpiacot jelentenek az alábbiak miatt: nincs jelentős ár-korreláció, nincs kínálatoldali helyettesíthetőség, igen jelentős különbségek figyelhetők meg a klinikai eredményeknél, különbözőek a visszatérítési rendszerek. Ezenfelül – annak ellenére, hogy a BMS és a DES ugyanazon sztent-struktúrával és szállítórendszerrel rendelkezik – több alkotóelem különösen fontos a szívkoszorúér-DES esetében (gyógyszerek, gyógyszeradagolás és -kibocsátás, polimerburkolatok).

(8)

Ami a kiegészítő eszközöket (szívkoszorúér vezető katéterek, szívkoszorúér hajlékony vezetődrótok, szívkoszorúér PTCA ballonkatéterek) illeti, a Bizottság piacvizsgálata megállapította, hogy e termékek mindegyike különálló termékpiacot képvisel. A legtöbb beavatkozás speciális, különböző méretű és formájú kiegészítő eszközöket igényel.

(9)

Az endovaszkuláris eszközöket a perifériás vaszkuláris (vagy endovaszkuláris) betegségek, mint például a perifériás erek elmeszesedése (perifériás artériás megbetegedések), vagy aneurizma (az artéria egy gyenge szakaszának megnagyobbodása) minimális beavatkozással történő kezelésére használják.

(10)

Az intervencionális kardiológiai sztentekhez hasonlóan az endovaszkuláris sztentek is kisméretű nyitható csövek, amelyek a perifériás artériák szűkületének vagy elzáródásának kezelésére szolgálnak.

(11)

A Bizottság piacelemzése alátámasztotta a felek azon véleményét, mely szerint az endovaszkuláris sztentek terén két különálló piacot kell megkülönböztetni: a ballonnal nyitható sztentek (BX) piacát (ezek általában rozsdamentes acélból készülnek és PTA ballonkatéterre szerelik őket), valamint a maguktól nyíló sztentek (SX) piacát, amelyeknél más beültetési technológiát alkalmaznak. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy egyértelmű, az erőteljesebb specializáció felé mutató tendencia figyelhető meg az endovaszkuláris eszközök terén, mind a BX-sztentek (pl. a vese-, illetve a csípő- és comb-BX-sztentek piaci szegmense), mind az SX-sztentek (pl. a comb-, a csípő-SX-sztentek és karotisz piaci szegmense) esetében.

(12)

Ami a kiegészítő eszközöket (endovaszkuláris vezető katéterek, hajlékony vezetődrótok, PTA ballonkatéterek) illeti, azok az intervencionális kardiológia megfelelő termékeihez hasonló funkciót töltenek be. A magas fokú kínálatoldali helyettesíthetőség, valamint azon tény következtében, hogy minden nagyobb gyártó valamennyi kiegészítő eszköz különböző méretű és formájú modelljeinek igen széles skáláját kínálja, a szívkoszorúér területéhez hasonlóan a fenti kiegészítők mindegyikére is meg kell határozni a vonatkozó piacot.

(13)

A szívkoszorúér-bypass sebészet (CABG) a szívkoszorúér-megbetegedések kezelésére szolgál; az elzáródott artériát megkerülik (bypass) úgy, hogy egy másik vérér egyik végét az aortához, másik végét a szívkoszorúérhez varrják a sérült rész fölött. A műtét után a vér az új éren keresztül jut el a szívizomba. A bypass-műtéthez felhasznált eret a lábból (vena saphena eltávolítás), mellkasból vagy karból távolítják el.

(14)

A szívsebészet területén az alábbi piacok érintettek: i. dobogó szíven végzett CABG-műtéti eszközök (stabilizációs rendszerek és kiegészítők, mint pl. a fúvó-porlasztó berendezések); ii. endoszkópos érszakasz-eltávolító (EVH) eszközök.

(15)

A piacvizsgálat megerősítette, hogy az érintett földrajzi piacok mind nemzeti piacok a következők miatt: visszatérítési rendszerekben és közbeszerzési eljárásokban mutatkozó jelentős különbségek; áreltérések az egyes országok között; helyi értékesítési iroda létrehozásának szükségessége; a felek és versenytársaik tagállamonként eltérő piaci részesedése.

(16)

Az intervencionális kardiológia viszonylag új, innováció-vezérelt terület, amelyet jelentős piacralépési korlátok jellemeznek, úgymint K+F finanszírozás, a termékfejlesztésre vonatkozó szellemi tulajdonjog, új termékek hosszú ideig tartó piacrajutása, klinikai kísérletek, széles termékskála.

(17)

Az intervencionális kardiológia terén a piaci szereplők két csoportja különböztethető meg: nagy, egymással világszerte versenyző globális vállalatok (J & J, Guidant, Medtronic, Boston Scientific és Abbott), valamint „helyi játékosok” (Sorin, Biotronic és mások).

(18)

A DES piacán az egyesülés egy lehetséges versenytárs eltávolítását eredményezné, mivel a Guidant jelenleg csak a BMS-piacon tevékeny, a DES piacán nincs jelen, miközben a J & J egyike annak a mindössze két szereplőnek, akik már megkezdték működésüket ebben a szegmensben – a másik szereplő a Boston Scientific.

(19)

Annak ellenére, hogy a jelek szerint a Guidant nagy valószínűséggel a DES-piac kulcsszereplőinek egyike lett volna, jelentős ellenpólust képezve a jelenlegi két versenytárssal, a J & J-vel és a Boston Scientific-kel szemben, a vizsgálat során gyűjtött adatok azt támasztották alá, hogy más új belépők (Medtronic, Abbott, Conor/Biotronik és Sorin) is képesek lesznek kellően éles versenyhelyzetet teremteni a DES piacán, ellentételezve ezzel a verseny mérséklődését, amit a Guidant J & J általi felvásárlása okoz.

(20)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a DES tekintetében a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merülnek fel komoly kétségek, és így az összefonódás a DES tekintetében nem gátolja a hatékony közös piaci versenyt.

(21)

Az intervencionális kardiológiai eszközökön belül a hajlékony vezetődrótok piacán szinte valamennyi nemzeti piacra jelentős hatással van az összefonódás (40 % feletti részesedés és legalább 5 %-os növekedés), és számos nemzeti piacon – köztük az EU legnagyobb tagállamaiban is – a felek együttes piaci részesedése (65–75 %), sőt, esetenként (75–85 %) felett van.

(22)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel, mivel az lehetővé teszi a fuzionáló felek számára a Guidant kétségtelenül vezető pozíciójának megerősítését, hiszen eltávolítja a piacról a mindössze két fő versenytárs egyikét. Ezenfelül a piacon maradó cégeknek még akár előnyére is válhat a verseny összefonódásból eredő csökkenése; a piaci koncentráció növekedése lehetővé teszi számukra, hogy magasabb árakat szabjanak, mint egyébként arra lehetőségük lenne.

(23)

A J & J és a Guidant egyaránt vezető szállítók az endovaszkuláris eszközök piacán az EGT területén. Bár meglehetősen nagyszámú versenytárs van jelen az endovaszkuláris eszközök piacain (Abbott, Bard, Boston Scientific, B.Braun, Cook, Edwards Lifesciences, ev3, Invatec, Medtronic, Sorin és Terumo), nem minden szereplő rendelkezik azonos piaci erővel, illetve nincs mind jelen valamennyi termék- vagy földrajzi piacon. Emellett a piac vizsgálata rámutatott arra, hogy a Guidant versenytársként való eltűnése megszüntetné a J & J-sztentek legközelebbi helyettesítő termékét.

(24)

A ballonnal nyitható endovaszkuláris sztentek piacán a fuzionáló felek együttes piaci részesedése EGT-szinten (60–70 %) (J & J [30–40 %], Guidant [25–35 %]). E piacrészesedések meglehetősen stabilak voltak az elmúlt 4 évben.

(25)

Ami az érintett földrajzi piacokat, azaz az egyes tagállamokat illeti, a verseny értékelése alapján 9 állam érintett jelentősebb mértékben: Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország.

(26)

Tekintve, hogy az egyesülés során a legerősebb és a második legerősebb piaci szereplő egyesül, erőfölény alakul ki szinte valamennyi érintett piacon, ami a hatékony verseny jelentős akadályát képezi.

(27)

Az endovaszkuláris karotisz sztentek piacán az EGT-n belül a legjelentősebben érintett tagállamok az alábbiak: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália és Spanyolország.

(28)

A karotisz sztentek piacán három fő résztvevő van: a J & J, a Guidant és a Boston Scientific. Együttesen a piac 83–96 %-át fedik le. Az egyesülés vagy megerősíti a J & J, illetve a Guidant piacvezető pozícióját (Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban), vagy a második és harmadik legnagyobb piaci szereplő egyesítésével új piacvezetőt hoz létre (Belgiumban, Németországban és Olaszországban).

(29)

A fent említett nemzeti piacokon a művelet – tekintettel a piackoncentráció fokára, a piacralépési korlátokra, a vásárlói hűségre, a közeli helyettesítő termékek létezésére, valamint egy jelentős versenytárs kiiktatása révén – egyoldalúan káros hatással lesz a piacra, és ezért gátolja a hatékony versenyt a közös piacon.

(30)

Az endovaszkuláris nem-karotisz sztentek piacán az EGT-n belül a legjelentősebben érintett tagállamok az alábbiak: Ausztria, Belgium, Németország és Hollandia. Ezek többségében a J & J piacvezető, a Guidant pedig az egyik vezető piaci szereplő, amelyet a vásárlók többsége a J & J legközelebbi helyettesítő termékének tekint.

(31)

A fenti nemzeti piacokon a nem-karotisz SX-sztentek esetében az egyesülés nem koordinált negatív hatást vált ki azzal, hogy erőfölény létrehozásával vagy megerősítésével gátolja a hatékony versenyt a közös piacon és az EGT területén.

(32)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel az endovaszkuláris sztentek piaca tekintetében. Az egyesülés erőfölényt hoz létre a ballonnal nyitható sztentek piacán, és egyoldalúan káros hatást okoz a karotisz és nem-karotisz sztentek piacán, vagyis gátolja a hatékony versenyt a közös piacon.

(33)

Az endoszkópos érszakasz-eltávolító rendszerek értékesítése az EGT területén lényegesen alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, de növekvő tendenciát mutat. Európában az eljárások túlnyomó többségénél a hagyományos érszakasz-eltávolítást alkalmazzák. A J & J és a Guidant gyakorlatilag az EVH-rendszerek kizárólagos szállítói, saját becslésük szerint 90–95 %-os, míg az európai piaci szereplők szerint 100 %-os piacrészesedéssel.

(34)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel az EVH-rendszerek piaca tekintetében, mivel az gyakorlatilag monopóliumot hoz létre Európában.

(35)

A hajlékony vezetődrótok, endovaszkuláris és szívsebészeti eszközök piacára vonatkozó fent említett, versennyel kapcsolatos aggályok orvoslására a felek az alábbi kötelezettségvállalásokat tették:

(36)

Amint azt a Bizottság által elvégzett piacvizsgálat eredményei megerősítették, e kötelezettségvállalások elegendőnek tekinthetők a hajlékony vezetődrótok, endovaszkuláris és szívsebészeti eszközök piacára vonatkozóan a versennyel kapcsolatban támasztott, fentebb leírt aggályok orvoslása.

(37)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felek kötelezettségvállalásai alapján a bejelentett összefonódás nem gátolja jelentős mértékben a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén. Következésképpen a Bizottság – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, illetve az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – az egyesülést a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

(38)

Fenti okokból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett egyesülés nem gátolja jelentős mértékben a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén. Ezért a Bizottság – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – 2005. augusztus 25-i határozatában az összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította.

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/20

(1)

Néhány francia viszonteladónak a Bizottsághoz benyújtott panaszát követően, a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 7. cikkének rendelkezései alapján 2005. október 5-én az EK-Szerződés 81. cikkének megsértése miatt határozatot (a továbbiakban: a határozat) fogadott el. Az említett határozat címzettjei az Automobiles Peugeot SA, valamint teljes tulajdonú leányvállalata, a Peugeot Nederland NV (a továbbiakban: PNE), amelynek feladata Peugeot márkájú gépkocsik Hollandiába történő importálása. Az említett vállalatok a Peugeot márkakereskedők hollandiai tagjaival egyetértésben megsértették az EK-Szerződés 81. cikkének rendelkezéseit, mivel két olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek célja a más tagállamokban, elsősorban Franciaországban élő végső fogyasztók számára történő, Hollandiából származó gépkocsik határokon átnyúló eladásának megakadályozása volt. Az 1997 és 2003 között végrehajtott első intézkedés abban állt, hogy külföldre történő gépkocsieladás esetében diszkrimináló magatartást tanúsító márkakereskedőket jutalékban részesítették, és objektív szempontokat figyelembe véve az említett jutalékrendszer túlment azon, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a hollandiai márkakereskedők erőfeszítéseik legjavát a szerződésben meghatározott területre történő eladásoknak szenteljék. Az 1997 és 2001 között végrehajtott második intézkedés az Automobiles Peugeot SA által az exportra történő eladásban aktívan részt vevő márkakereskedőkre gyakorolt nyomásban nyilvánult meg, ami egy közvetlen intézkedés volt, és hozzájárult a diszkriminatív jellegű jutalékrendszer megerősítéséhez.

(2)

A Peugeot SA (továbbiakban: PSA) a második legnagyobb európai gépjárműgyártó, 2002-ben piaci részesedése 15,5 % volt (személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek). A PSA a Peugeot és Citroën márkákat foglalja magában. Az Automobiles Peugeot SA általános gépjárműgyártó vállalat, a PSA teljes tulajdonú leányvállalata, és Peugeot márkanév alatt fejleszt, gyárt és forgalmaz gépjárműveket. A termékek forgalmazása és a szolgáltatások biztosítása mind a huszonöt tagállamban nemzeti kiskereskedelmi hálózat segítségével történik. Hollandiában, az említett hálózat tevékenységét az Automobiles Peugeot SA által teljes mértékben ellenőrzött importőr látja el, nevezetesen a PNE, amelynek székhelye a hollandiai Utrechtben található.

(3)

A hollandiai Peugeot-hálózat márkakereskedőkből és viszonteladókból áll, akik szerződéses viszonyban vannak az említett hálózattal. 1995 és 2003 között a hollandiai Peugeot-hálózat márkakereskedőinek és viszonteladóinak száma jelentősen csökkent.

(4)

A személygépkocsik piaca több szegmensre osztható. A versenykorlátozás, amint ez a határozatban áll, olyan szándékos korlátozás, amely nemcsak abban az esetben tekinthető jelentősnek, ha a piacot minden egyes szegmense szerint külön-külön vizsgáljuk, hanem akkor is, ha azt tételezzük fel, hogy az eset szempontjából egy szignifikáns szegmens, valamint a két másik szomszédos szegmens metszik egymást, aminek következtében jelentős piac alakul ki, illetve akkor is erre az eredményre jutunk, ha úgy véljük, hogy a jelentős piac az említett szegmensek összegéből tevődik össze. Nincs tehát arra szükség, hogy végleges határozat szülessen azokról a szegmensekről, amelyeket úgy kell tekinteni, mintha az érintett piachoz tartoznának, sem úgy elintézni a kérdést, hogy a személygépkocsik piaca alatt vajon a Közösség egészét kell érteni, vagy minden tagállam egy külön, földrajzilag elkülönült piacot képez.

(5)

1995 és 2002 között, az évenként bejegyzett új személygépkocsik száma az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben 12 034 316-ről 14 398 718-ra emelkedett. Egyedül a Peugeot márkát tekintve, 1995-ben 861 696 és 2002-ben 1 277 738 hasonló márkájú gépkocsit jegyeztek be, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióban a márkákat tekintve a Peugeot a hatodik helyről a harmadik helyre lépett elő, 1995-ös 7,2 %-os piaci részesedése 2002-ben 8,9 %-ra nőtt (2). A Peugeot piaci részesedése Hollandiában is erős és folyamatos volt, 1997-ben a részesedés 6,5 % volt, ami 2003-ra 10,7 %-ra nőtt a személygépkocsikat illetően.

(6)

A határozat a kizárólagos és szelektív forgalmazásra vonatkozó megállapodások keretében végrehajtott, a Peugeot és a hollandiai márkakereskedők együttműködése kapcsán megvalósult jogsértésre vonatkozik. Az említett jogsértés két specifikus intézkedésre épült, amelyek alkalmasak voltak a párhuzamos kereskedelmi tevékenység korlátozására: a márkakereskedők olyan díjazási rendszere, amely az eladott gépjárművek rendeltetési helyétől függött, valamint az azokra a márkakereskedőkre gyakorolt nyomás, akik külföldre adtak el.

(7)

A márkakereskedők díjazása Hollandiában egyrészt egy állandó részből (a számlán szereplő árrésből (3)), másrészt a márkakereskedő által elért eredményből tevődik össze (illetve a jutalék (4)), amire a márkakereskedőnek azért van szüksége, hogy tevékenysége haszonnal járjon. Az említett jutalékot a holland márkakereskedő ugyanis csak abban az esetben kaphatta meg, ha az általa eladott gépkocsikat a saját tagállamában jegyezték be. A Peugeot által kialakított rendszer két fázist különböztetett meg a jutalékok elosztására vonatkozóan: a jutalékhoz jutás jogát egy, a tevékenység kezdetén meghatározott célkitűzés megvalósításának növekedését mutató skálához kötötték, ahol a célkitűzés azt jelentette, hogy a márkakereskedő a saját területére adjon el gépkocsikat Később, amikor az eladásokra vonatkozó célkitűzést elérték, az így megszerzett jutalék kifizetése is a márkakereskedő a saját területén eladott gépkocsik száma alapján történt. A gépkocsi a tagállam területén történő bejegyzése az Automobiles Peugeot SA részéről részben (1) az eladásra vonatkozó célkitűzéssel kapcsolatos elvárás volt, ami biztosította a jogot a jutalékból történő részesedésre és gépkocsinkénti árengedmény szintjének meghatározására; valamint (2) az Automobiles Peugeot által eladott minden olyan gépkocsi azonosítására, amely részesülhet az említett díjazásból (a jutalékok kifizetése).

(8)

Az 1997. január 1-je és 1999. december 31-e közötti időszakban, az Automobiles Peugeot SA a márkakereskedők olyan díjazási rendszerét alkalmazta, ahol a márkakereskedők az 1997. január 1-je után Hollandiában bejegyzésre került személygépkocsik eladásáért a jutalmazásukon felül kiegészítő átalánydíjat kaptak („jutalék” és „szuperjutalék”). Ezt követően, 2000. január 1-jétől2003. október 1-jéig az Automobiles Peugeot SA az árrés egyik alkotóeleme változónak nyilvánítása céljából módosította a márkareskedők díjazási rendszerét, továbbra is megőrizvén annak a márkakereskedőnek járó mennyiségi jutalék után járó összeget, aki teljesítette a Peugeot márkájú gépkocsik Hollandiában történő bejegyzésére vonatkozó célkitűzést. A mennyiségijutalék-rendszer elve kis mértékben változott az említett két időszak alatt. Ami a jutalékok kifizetését illeti, a márkakereskedőket csoportokba sorolták, annak megfelelően, hogy célkitűzésük mennyi személygépkocsi eladására vonatkozott. A jutalékot a gépkocsi típusa, a márkakereskedő kategóriája és a kitűzött cél megvalósítási százaléka figyelembevételével határozták meg.

(9)

1997-től kezdődően, a márkakereskedők részére készített, az új jutalékrendszer végrehajtásáról szóló éves körlevelek előírták, amit egyéb bizonyítékok is megerősítenek, hogy csak azok után a gépkocsik után fizessenek jutalékot, amelyeket Hollandiában jegyeztek be.

(10)

A második említett intézkedés az Automobiles Peugeot SA által a márkakereskedőkre gyakorolt nyomás volt, ami a márkakereskedők közvetlen megkeresése révén, illetve a szállítások csökkentésére irányuló fenyegetések révén hozzájárult a diszkriminatív jutalékrendszer megerősítéséhez; olyan eljárásokról van szó, amelyeket nyilvánvalóan a külföldre történő eladások korlátozására fejlesztettek ki.

(11)

Helyénvaló megjegyezni, hogy az Automobiles Peugeot SA a gépkocsik Hollandiából történő kivitelének korlátozására irányuló stratégiája ismert volt a forgalmazási hálózat dolgozói előtt, hiszen az importőrrel való háromszori találkozásuk során ki is jelentették, hogy a célkitűzésekkel egyetértenek; hosszú távon attól tartottak, hogy a gépkocsik külföldre történő eladása miatt kevesebb nyereséget kapnak. Mindamellett a Peugeot ügyelt arra, hogy a hollandiai hálózat tagjai összehangoltan cselekedjenek, az így kialakult fegyelem biztosítása érdekében külföldre történő eladás esetén az importőr közvetlen fenyegetésekkel és szállítási korlátozásokkal lépett fel.

(12)

Első lépésben a PNE a külföldre történő eladás korlátozása érdekében esetenkénti beavatkozással néhány márkakereskedőre közvetlenül gyakorolt nyomást. A PNE az említett nyomást nevezetesen az Account Managers Dealernet (AMD) – számlavezetők kereskedői hálózatta (a továbbiakban: SZKH) – segítségével gyakorolta, akik az importőr gépkocsijainak eladásával foglalkozó személyzethez tartoztak. Az említett SZKH által végrehajtott ellenőrzési jelentések egyikében megemlítik a külföldön élő vásárlók részére történő eladásokat. A határozatban aláhúzott, az említett SZKH által elkészített megjegyzéseknek csak akkor van értelmük, ha az Automobiles Peugeot SA szempontjából a külföldre történő eladások rendkívüli jelleggel bírtak. Más példák is megerősítik az ugyanabból a célból gyakorolt nyomást, de ezek végrehajtásához nem vették igénybe az SZKH-kat. 1997 és 2001 között nyolc márkakereskedő esetében fordult elő közvetlen beavatkozás.

(13)

Második lépésben, 1997-től az említett nyomások a szállítások korlátozására vonatkozó fenyegetések formájában is jelentkeztek, különösen a legnagyobb számban exportált típusok esetében, mint például a 806-os. Az 1997-es pénzügyi évben bizonyos típusú személygépkocsik, mint például a 406-os Airline és a 106-os Accent kizárólagosan a holland piac számára volt lefoglalva: az említett típusok exportra történő eladása elítélendő cselekedetnek számított, amiért a márkakereskedő felelősséggel tartozott. A szállítás korlátozására vonatkozó fenyegetések, amit esetenkénti korlátozás követett, különösen a 306 Estate típusra vonatkoztak. Több értekezlet jegyzőkönyvében előfordul, hogy 1999-től a Hollandiai Márkakereskedők Egyesülete (továbbiakban: HME) is támogatott olyan intézkedéseket, amelyek bizonyos típusok behozatalának korlátozására vonatkoztak, valamint olyanokat, amelyek a legnagyobb mennyiségben külföldre kerülő típusok eladásának beszüntetését célozták. Ezenkívül, 1998-ban, az ország nyugati részében működő márkakereskedők elhatározták, hogy a 206-os típus külföldre történő eladását beszüntetik.

(14)

Az Automobiles Peugeot SA által az export eladások és a márkán belüli verseny korlátozása érdekében elfogadott intézkedések nem eredményeztek egyoldalú magatartást. Az említett intézkedések épp ellenkezőleg a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek. Az említett intézkedések bekerültek egyrészt az Automobiles Peugeot SA, másrészt a szelektív és kizárólagos holland forgalmazási hálózatokhoz tartozó márkakereskedők szerződéses kapcsolataiba, amelynek célja Peugeot gépkocsik, valamint a szerződésben szereplő egyéb áruk eladása volt.

(15)

A szóban forgó ügyben és ami a diszkriminatív jutalékot illeti, az Automobiles Peugeot SA és a holland hálózat tagjai között megegyezés jött létre. A Peugeot-hálózat 1997 és 2003 közötti működésére szolgáló intézkedések gyakorlati végrehajtásából megállapítható, hogy a Peugeot hollandiai márkakereskedői hallgatólagoson beleegyeztek a feltételekbe, tehát minden egyes eladás szándékosan történt (5).

(16)

Ami a márkakereskedőkre gyakorolt nyomást illeti, az Automobiles Peugeot SA a márkakereskedők hollandiai egyesülete segítségével (MHE) felhívást intézett a hollandiai márkakereskedőihez, azzal a céllal, hogy legalább 1997-től (Hollandián kívüli) más tagállamokba történő gépkocsieladások csökkentésére szolgáló fegyelmi rendszert vezessben be. Továbbá, a márkakereskedőkre gyakorolt nyomás időszakai, amint az a határozatban le van írva, azt mutatják, hogy az Automobiles Peugeot SA által a márkakereskedőkhöz intézett felhívás annak a biztosítására szolgált, hogy a márkakereskedők Hollandián kívülre történő gépkocsieladása megőrizze rendkívüli jellegét, ehhez, mint elvhez a hálózat minden tagja beleegyezését adta, esetenkénti beavatkozás jogának fenntartásával, aminek segítségével a gyártónak sikerült a fegyelmet megőriznie.

(17)

Az Automobiles Peugeot SA és a PNE olyan stratégiát alakított ki, amely a Hollandiából külföldre történő gépkocsieladás csökkentésére irányult. Az említett stratégia, amit a márkakereskedők beleegyezésével és a HME együttműködésével, valamint a stratégiát alkotó minden más intézkedés figyelembevételével hajtottak végre, a verseny korlátozását eredményezte a 81. cikk (1) bekezdésének értelmében.

(18)

Az Automobiles Peugeot SA a kifogásokra vonatkozó válaszában azt emelte ki, hogy a Hollandiában létrehozott mennyiségi jutalék a verseny elősegítésére szolgált, és „egyetlen és nyilvánvaló” célja a márkakereskedők motiválása volt, jutalék formájában biztosítván számukra a szükséges gazdasági ösztönzőket, azért, hogy erejük legjavát a szerződésben meghatározott területre történő eladásokra összpontosítsák, és ezáltal az Automobiles Peugeot SA hollandiai piaci részesedését növeljék.

(19)

Ilyen körülmények között, helyénvaló megjegyezni, hogy a határozat nem vonja kétségbe a gyártónak azt a jogát, hogy a különböző nemzeti piacok követelményeinek megfelelően alakítsa ki kereskedelmi politikáját a legnagyobb piaci részesedés elérése céljából. A határozat valójában a gyártónak azt a jogát sem kifogásolja, hogy a kitűzött eladások célkitűzéseire vonatkozólag megegyezzen a megvalósítandó eladások nagyságáról a szerződésben meghatározott területen, sem azt jogát, hogy a megfelelő ösztönző intézkedéseket hozzon nevezetesen járulék formájában a teljesítményre alapozva abból a célból, hogy márkakereskedőit a számukra kijelölt területen történő eladások növelésére késztesse. A márkák közötti verseny erősítsének lehetősége tulajdonképpen – explicit módon – az 1475/95/EK bizottsági rendeletben (6) (mentességi rendelet) elő volt írva.

(20)

1997 januárjától a márkakereskedőknek eljuttatatott éves körlevelek az új típusú jutalékok végrehajtására vonatkozóan előírták, amit más tények is bizonyítanak, hogy jutalék csak azon személygépkocsik után járt, amelyeket Hollandia terültén jegyeztek be. Következésképpen, minden márkakereskedő, aki teljesen megfelelt az eladásra vonatkozó területi követelményeknek, és következésképpen joga volt jutalékot kapni, azt tapasztalta, hogy a nem Hollandiában letelepedett vásárlóknak eladott gépkocsik után nem kapott jutalékot. Egy ilyen rendszer, amelyet ha tényleges működése szempontjából nézünk, túllépte azt a határt, ami szükséges szükséges volt ahhoz, hogy a hollandiai márkakereskedők erőfeszítéseik legjavát a szerződésben meghatározott területre történő eladásokra koncentrálják. Az említett rendszer alkalmas volt arra, hogy az 1475/95/EK rendeletben megállapított korlátozások egyikét megvalósítsa, és a 6. cikk (1) bekezdésének 8. pontját megsértse, aminek értelmében a mentesség nem alkalmazható, „ha a szállító objektív ok nélkül olyan díjazásban részesíti a viszonteladó kereskedőket, amelyet a viszonteladás során értékesített gépjárművek rendeltetési helye vagy a vásárlók lakhelye alapján számít ki”. Ezen túlmenően, a PNE alig hagyott lehetőséget a márkakereskedőknek arra, hogy megkerüljék a rendszert, mivel összevetette a márkakereskedők által a hálózattal kapcsolatot tartó (DIALOG) szoftverbe bevitt, a megrendelésre vonatkozó információkat a bejegyzésekkel foglalkozó nemzeti hatóságoktól kapott információkkal.

(21)

Az Automobiles Peugeot SA a kifogásokra vonatkozó válaszában egyébként kétségbe vonta az említett intézkedés hatékonyságát, azt hangsúlyozván, hogy a jutalék összege túl kicsi volt ahhoz, hogy annak elmaradása elvegye a márkakereskedők kedvét attól, hogy külföldre adjanak el.

(22)

Helyénvaló felhívni a figyelmet egyrészt az Automobiles Peugeot SA által benyújtott védelem önmagának ellentmondó jellegére. Az Automobiles Peugeot SA egyrészről azt emeli ki, hogy az 1997 és 2003 között alkalmazott jutalék mennyisége túl kevés volt ahhoz, hogy befolyásolhatta volna a márkakereskedők magatartását. Másrészt, az Automobiles Peugeot SA hangsúlyozza, hogy az említett rendszer és különösen az eladási feltételeket teljesítő márkakereskedők számára engedélyezett árengedmény szintje nélkülözhetetlen volt a megfelelő gazdasági ösztönzések biztosítására, abból a célból, hogy a márkakereskedők erőfeszítéseik legjavát a szerződésben meghatározott területre történő eladásokra összpontosítsák. Ezenkívül, a vizsgálat folyamán összegyűjtött bizonyítékok hitelesítik a kifogásokat az intézkedések hatásának jelentőségét illetően, mivel azt bizonyítják, hogy a jutalék az említett időszak teljes időtartama alatt fontos volt, és annak elvesztése az exportra történő eladások esetében jelentős hatással volt a márkakereskedők azon érdekére, hogy külföldi fogyasztóknak adjanak el.

(23)

1997-től egy közelebbi időszakaszig, 2001-ig, az Automobiles Peugeot SA esetenként azzal a céllal avatkozott be a holland márkakereskedők munkájába, hogy azokat lebeszélje a Közösség más tagállamában élő végső fogyasztóknak történő gépkocsieladásról. A holland márkakereskedőkre gyakorolt nyomás, mint a külföldre történő eladás esetén a diszkriminált díjazás része, arra szolgált, hogy fékezze meg a határokon átnyúló gépkocsieladást a hollandiai és más tagállamok márkakereskedői között, abból a célból, hogy a holland piacot válassza szét az Európai Közösség többi piacától. Az említett stratégia keretében kell értékelni azokat a dokumentumokat, melyeket a márkakereskedőkre gyakorolt nyomásra vonatkozóan csatoltak a dokumentumhoz.

(24)

Helyénvaló azonnal kiemelni, hogy az adott esetben, Hollandia tekintetében, 1997-től a párhuzamos export csökkenése állapítható meg, ami egybeesik a díjazási rendszer végrehajtási időszakával. Az Automobiles Peugeot SA a kifogásokra vonatkozó válaszában az említett csökkenést nem a bírált díjazási rendszernek tudja be, hanem annak az „alapvető szerepnek”, amit az árak különbségének csökkenése okozott. Az említett állításnak azonban több tényező ellentmond.

(25)

Elsőször, nem állapítható meg, hogy az árak az említett időszak alatt a Közösség viszonylatában jelentős mértékben változtak.

(26)

Másodszor, egy 2002-ből származó PNE belső jelentés számszerűsítette a díjazási rendszer hatását a párhuzamos kereskedelemre, mivel egy, a nem letelepedett végső felhasználóknak történő kiegészítő eladásokat figyelembe vevő becslést állított fel az előző évhez képest, amit akkor érhettek volna el, ha az exportra eladott gépjárművek után 2003-ban jutalékot fizettek volna.

(27)

Harmadsorban, ami a márkakereskedőkre gyakorolt nyomást illeti, összesen 22 francia fogyasztó nyújtott be panaszt a Bizottsághoz a Peugeot cég fenyegetéseivel összefüggő szállítási késedelmek miatt.

(28)

A Bizottság helyénvalónak találta egy olyan pénzbírság kiszabását, amely megfelelő módon szankcionálja az említett jogsértést, és amelynek visszatartó ereje minden további jogsértés elkövetését megakadályozza. A pénzbírság összegének megállapításához a Bizottság minden, az ügyre vonatkozó körülményt figyelembe vett, különös tekintettel a jogsértés súlyosságára és időtartamára, az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében világosan meghatározott kritériumok alapján.

(29)

Tekintettel a fentiekre, az Automobiles Peugeot SA és leányvállalata, a PNE által elkövetett jogsértés, ami a 81. cikk megsértésében érintett, nagyon súlyosnak minősült, és az említett minősítés egyidejűleg érvényes az Automobiles Peugeot SA jutalékpolitikájára és a nyomás gyakorlására alkalmazott egyéb intézkedésekre. Valóban, az Automobiles Peugeot SA szándékosan járt el, hiszen nem hagyhatta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a kifogásolt intézkedések célja a verseny korlátozása volt. A Bizottságnak és a Bíróságnak már volt módjában véleményt nyilvánítani a diszkriminatív díjazási rendszereket illetően, amelyek a gépkocsik rendeltetési helyével álltak összefüggésben (7). A jogsértés súlyosságának értékelése az ellenőrzési irányelvek rendelkezéseire vannak alapozva, ami meghatározza a pénbírság kiszámítási módját (8).

(30)

Ugyanakkor jelentős időtartamú jogsértésről van szó. Valóban, 1997. január kezdetétől 2003. szeptember végéig az Automobiles Peugeot SA éves körleveleiben évről évre meghosszabbította a diszkriminatív díjazási rendszert a külföldre történő eladásokra vonatkozóan. 1997-től 2001-ig, az Automobiles Peugeot SA a külföldre történő eladásokra vonatkozó stratégiájának végrehajtását számos márkakereskedőhöz intézett figyelmeztetésekkel és közvetlen beavatkozásokkal egészítette ki. Ami a jogsértés befejezését illeti, a dossziéhoz csatolt elemek nem teszik lehetővé annak kijelentését, hogy a jogsértést 2001 novembere után nem követték el, ami a márkakereskedőkre gyakorolt nyomást jelenti, vagy 2003 októbere után, amikor e határozatban említett díjazási rendszert megváltoztatták.

(31)

Sem súlyosbító körülmények, sem enyhítő körülmények nem állnak fenn.

(32)

Az Automobiles Peugeot SA és leányvállalata, a Peugeot Nederland NV megsértette a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését, mivel a Peugeot hollandiai forgalmazási hálózatának márkakereskedőivel a többi tagállam végső fogyasztói számára történő eladások megakadályozása céljából kötött megállapodást, amit vagy személyesen, vagy olyan közvetítők segítségével hajtott végre, akik az autógyártó és leányvállalata nevében jártak el. A jogsértés 1997. január elején kezdődött és egészen 2003. szeptember végéig tartott.

(33)

Abban az esetben, ha még nem történt meg, akkor az 1. cikkben említett vállalatok az említett cikkben megállapított jogsértést megszüntetik. A jövőben tartózkodnak minden olyan intézkedés megtételétől, illetve végrehajtásától, amely az említett jogsértés megalapozására szolgál, valamint hasonló tárgyú vagy hatású intézkedések elfogadásától.

(34)

Az 1. cikkben említett jogsértés elkövetése miatt az Automobiles Peugeot SA és leányvállalata, Peugeot Nederland NV-t 49,5 millió eurós pénzbírságot köteles megfizetni, lévén együttesen és egyetemlegesen felelősek.

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/25

(1)

2001-ben Németországban klasszikus sertéspestis megbetegedések fordultak elő. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

Az állatjárvány terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírt feltételek mellett pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedései keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2001-es németországi klasszikus sertéspestis felszámolásához nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2003. július 3-i 2003/492/EK bizottsági határozat (2) közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosít Németországnak a klasszikus sertéspestis elleni küzdelemre irányuló, 2001-ben végrehajtott járványügyi intézkedések kapcsán felmerült kiadásokhoz.

(4)

A határozattal összhangban az első, 440 000 eurós részlet folyósítása megtörtént.

(5)

A határozat szerint a közösségi hozzájárulás fennmaradó részének a Németország által benyújtott kérelmen, a kérelemben közölt számadatokat igazoló dokumentumokon, valamint a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések eredményein kell alapulnia. A Németország által benyújtott kérelemben meghatározott elsődleges kiadás 3 256 879,80 német márka vagy 1 665 216,19 euro, és a hátralék összege 16 978,40 német márka vagy 8 680,92 euro, amelyekre vonatkozóan a közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

(6)

Tekintettel a fentiekre, most meg kell állapítani a 2001-es németországi klasszikus sertéspestis felszámolása kapcsán felmerülő kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(7)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi támogatás nyújtása feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján nem tekinthető támogathatónak a benyújtott kiadások teljes összege.

(8)

A Bizottság észrevételeiről és a támogatható kiadások kiszámításának módjáról levélben tájékoztatták Németországot.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/27

(1)

2002-ben Németországban klasszikus sertéspestis megbetegedések fordultak elő. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

Az állatjárvány terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírt feltételek mellett pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedései keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2002-es németországi klasszikus sertéspestis felszámolásához nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2003. október 13-i 2003/745/EK bizottsági határozat (2) közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosít Németországnak a klasszikus sertéspestis elleni küzdelemre irányuló, 2002-ben végrehajtott járványügyi intézkedések kapcsán felmerült kiadásokhoz.

(4)

A határozattal összhangban az első, 460 000 eurós részlet folyósítása megtörtént.

(5)

A határozat szerint a közösségi hozzájárulás fennmaradó részének a Németország által 2003. november 19-én benyújtott kérelmen, a kérelemben közölt számadatokat igazoló dokumentumokon, valamint a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések eredményein kell alapulnia. A Németország által benyújtott kérelemben meghatározott, a 2002. év kiadásaira vonatkozó összeg 1 933 695,76 euro, amelyre vonatkozóan a közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

(6)

Tekintettel a fentiekre, most meg kell állapítani a 2002-es németországi klasszikus sertéspestis felszámolása kapcsán felmerülő kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(7)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi támogatás nyújtása feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján nem tekinthető támogathatónak a benyújtott kiadások teljes összege.

(8)

A Bizottság észrevételeiről és a támogatható kiadások kiszámításának módjáról levélben tájékoztatták Németországot.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/29

(1)

2002-ben Luxemburgban klasszikus sertéspestis megbetegedések fordultak elő. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

Az állatjárvány terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírt feltételek mellett pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedései keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2002-es luxemburgi klasszikus sertéspestis felszámolásához nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2003. július 3-i 2003/491/EK bizottsági határozat (2) közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosít Luxemburgnak a klasszikus sertéspestis elleni küzdelemre irányuló, 2002-ben végrehajtott járványügyi intézkedések kapcsán felmerült kiadásokhoz.

(4)

A határozattal összhangban az első, 500 000 eurós részlet folyósítása megtörtént.

(5)

A határozat szerint a közösségi hozzájárulás fennmaradó részének a Luxemburg által 2003. július 17-én benyújtott kérelmen, a kérelemben közölt számadatokat igazoló dokumentumokon, valamint a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések eredményein kell alapulnia. A Luxemburg által benyújtott kérelemben meghatározott összeg 3 253 235 euro, amelyre vonatkozóan a közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

(6)

Tekintettel a fentiekre, most meg kell állapítani a 2002-es luxemburgi klasszikus sertéspestis felszámolása kapcsán felmerülő kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(7)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi támogatás nyújtása feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján nem tekinthető támogathatónak a benyújtott kiadások teljes összege.

(8)

A Bizottság észrevételeiről és a támogatható kiadások kiszámításának módjáról 2005. november 4-én kelt levélben tájékoztatták Luxemburgot.

(9)

A Bizottság végső következtetéseit 2006. január 18-án küldték el Luxemburgnak, figyelembe véve a Luxemburg által 2005. december 15-én a Bizottságnak benyújtott kiegészítő információkat.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/31

(1)

A Délkelet-Ázsiában 2003 decemberében a magas patogenitású H5N1 vírustörzs következtében kitört madárinfluenzát követően a Bizottság e betegséggel kapcsolatban számos védekezési intézkedést fogadott el, különösen a Romániában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2005. október 13-i 2005/710/EK bizottsági határozatot (3).

(2)

A 2005/710/EK határozat felfüggeszti az élő baromfi, a laposmellű futómadár, a vadon élő és tenyészett vadszárnyas, a baromfin kívüli élő madár – beleértve a kedvtelésből tartott madarakat, e fajok keltetőtojásait és más madártermékeket is („az érintett behozatal”) – Románia e betegség által érintett egyes részeiről a Közösségbe történő behozatalát.

(3)

Románia most további információkat juttatott el a Bizottságnak a madárinfluenzával kapcsolatos országos helyzetről, amelyekből kiderül, hogy a közelmúltban a betegség kitörését figyelték meg Romániának a 2005/710/EK határozat által regionalizált területén kívül.

(4)

Az elmúlt hetekben a madárinfluenza Románián belüli gyors terjedésére való tekintettel Románia egész területére ki kell terjeszteni a Romániából a Közösségbe történő érintett behozatal felfüggesztését.

(5)

A 2005/710/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A Bizottság számára a betegség helyzetéről és az illetékes hatóságok által Romániában elvégzett ellenőrzési intézkedésekről továbbított információ fényében e határozat rendelkezéseit felülvizsgálják az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság 2006. júliusi ülésén.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/33

(1)

2003-ban Belgiumban madárinfluenza tört ki. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

Az állatjárvány terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírt feltételek mellett pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedései keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2003-as belgiumi madárinfluenza felszámolásához nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2003. október 10-i 2003/749/EK bizottsági határozat (2) közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosít Belgiumnak a madárinfluenza elleni küzdelemre irányuló, 2003-ban végrehajtott járványügyi intézkedések kapcsán felmerült kiadásokhoz.

(4)

A határozattal összhangban az első, 3 000 000 eurós részlet folyósítása megtörtént.

(5)

A határozat szerint a közösségi hozzájárulás fennmaradó részének a Belgium által 2004. január 13-án, valamint március 24-én benyújtott kérelmen, a kérelemben közölt számadatokat igazoló dokumentumokon, valamint a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések eredményein kell alapulnia. A Belgium által benyújtott kérelemben meghatározott összeg 18 035 727,78 euro, amelyre vonatkozóan a közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

(6)

E megfontolásokra való tekintettel most meg kell állapítani a 2003-as belgiumi madárinfluenza felszámolása kapcsán felmerülő támogatható kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(7)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi támogatás nyújtása feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján a benyújtott kiadások teljes összege nem tekinthető a közösségi pénzügyi hozzájárulásra jogosultnak.

(8)

A Bizottság legutóbbi észrevételeiről, a végső következtetésekről és a támogatható kiadások kiszámításának módjáról 2006. február 21-én kelt levélben tájékoztatták Belgiumot.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,