17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/1

A BIZOTTSÁG 733/2006/EK RENDELETE

(2006. május 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. május 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 16-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. május 16-án bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	86,7
	204	63,6
	212	153,3
	999	101,2
0707 00 05	052	124,3
	628	155,5
	999	139,9
0709 90 70	052	124,8
	204	25,1
	999	75,0
0805 10 20	204	35,5
	212	64,4
	220	36,9
	400	20,3
	448	50,4
	624	49,1
	999	42,8
0805 50 10	052	42,4
	388	59,4
	508	40,3
	528	40,5
	624	54,7
	999	47,5
0808 10 80	388	85,2
	400	118,4
	404	110,0
	508	78,0
	512	81,6
	524	61,2
	528	95,6
	720	85,0
	804	109,7
	999	91,6

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/3

A BIZOTTSÁG 734/2006/EK RENDELETE

(2006. május 16.)

a 2006/2007. tárolási évben egyes sajtok magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke előírja, hogy magántárolási támogatás adható tartós sajtokra, valamint a juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtokra, ha e sajtok esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac súlyos kiegyensúlyozatlanságát jelzi, amely felszámolható vagy csökkenthető szezonális tárolással.

(2)

Bizonyos tartós sajtok, illetve a pecorino romano, a kefalotyri és a kasseri sajtok termelésének időszakosságát súlyosbítja a fogyasztás fordított időszakossága. Ezen felül e sajtok termelésének töredezettsége súlyosbítja a fent említett időszakosság következményeit. Éppen ezért indokolt a sajtot szezonálisan tárolni a nyári hónapok és a téli hónapok termelése közötti mennyiségkülönbözet erejéig.

(3)	Meg kell határozni a támogatható sajtok típusait, továbbá rögzíteni kell a támogatásból részesülő legnagyobb mennyiségeket és – a piac valós igényeinek és az adott sajtok eltarthatóságának figyelembevételével – a szerződések időtartamát.

(4)

Meg kell határozni a tárolási szerződés tartalmát, valamint a szerződésben szereplő sajtok azonosítását és ellenőrzését lehetővé tevő alapvető intézkedéseket. A támogatás összegét a tárolási költségekre és a támogatásban részesülő sajtok, illetve a piacra kerülő egyéb sajtok közötti egyensúly fenntartására tekintettel kell rögzíteni. Ezen információkat, valamint a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve a napi tárolási költségeket csökkenteni kell. A pénzügyi költségeket 2,5 %-os kamatláb alapján kell kiszámolni. Ami az állandó költségeket illeti, a támogatási intézkedés a továbbiakban kizárólag a napi tárolási költségek és a pénzügyi költségek ellentételezésére szolgálhat, mivel a tárolás nem jár további állandó költségekkel, tekintve hogy a szóban forgó sajtok szokásos előállítási folyamatának részét képezi.

(5)	Részletes szabályokat kell megállapítani a dokumentációra, a könyvelésre, valamint az ellenőrzés gyakoriságára és módjára vonatkozóan is. Ebben a tekintetben elő kell írni, hogy a tagállamok az ellenőrzési költségek egy részét vagy teljes egészét a szerződő fél számlájára írhatják.

(6)	Egyértelművé kell tenni, hogy magántárolási támogatás kizárólag egész sajtok tárolásához nyújtható.

(7)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke által előírt, egyes sajtok magántárolására nyújtható közösségi támogatás (a továbbiakban: támogatás) odaítélésének részletes szabályait a 2006/2007. tárolási időszakra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„tárolási tétel”: az a legalább két tonna tömegű, egységes összetételű sajtmennyiség, amelyet tárolás céljából egyazon raktárba egyazon napon tároltak be;

b)	„szerződéses tárolás megkezdésének napja”: a betárolás napját követő nap;

c)	„szerződéses tárolás utolsó napja”: a kitárolás napját megelőző nap;

d)	„tárolási időszak”: a mellékletben rögzített, sajttípusonként változó időszak, amely alatt a sajtra a magánraktározási rendszer kiterjedhet.

3. cikk

A támogatható sajtok

(1) A támogatást a mellékletben meghatározott feltételek mellett bizonyos tartós sajtokra, a pecorino romano sajtokra, valamint a kefalotyri és kasseri sajtokra lehet megadni. Kizárólag egész sajtok tárolásához nyújtható támogatás.

(2) A sajtoknak a Közösségben kell készülniük, és a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	a gyártó céget, valamint a gyártás hónapját és napját a sajtokon letörölhetetlen feliratnak kell jeleznie, esetleg kódolva;

b)	a sajtoknak sikeres minőségi vizsgával kell megfelelő előzetes biztosítékot nyújtaniuk arra nézve, hogy kiérlelésük végeztével a mellékletben szereplő kategóriák szerint hova sorolják majd őket.

4. cikk

Tárolási szerződés

(1) Sajtokra vonatkozó magántárolási szerződés a sajtok tárolási területéhez tartozó tagállam intervenciós hivatala és természetes vagy jogi személyek (a továbbiakban: szerződő felek) között jöhet létre.

(2) A raktározási szerződést írásban kötik, szerződéskötési kérelem alapján.

A kérelemnek a betárolás időpontjától számított 30 napon belül be kell érkeznie az intervenciós hivatalhoz, és csak azokra a sajttételekre vonatkozhat, amelyek betárolása már befejeződött. Az intervenciós hivatalok feljegyzik a kérelem beérkezési időpontját.

Ha egy kérelem a határidő lejárta után 10 munkanapon belül érkezik be az intervenciós hivatalhoz, a raktározási szerződés még megköthető, de a támogatás összege 30 %-kal csökken.

(3) Az egy vagy több tárolási tételre vonatkozó tárolási szerződéseknek különösen a következőkre vonatkozó kikötéseket kell tartalmazniuk:

a)	a szerződés tárgyát képező sajtmennyiség;

b)	a szerződés teljesítésére vonatkozó időpontok;

c)	a támogatás mértéke;

d)	a raktárak megnevezése.

(4) A raktározási szerződést a szerződéskötési kérelem iktatásától számított 30 napon belül kell megkötni.

(5) Az ellenőrzésre tett intézkedések, különösen a 7. cikkben említettek, az intervenciós hivatal által készített termékleírás hatálya alá tartoznak. A tárolási szerződésnek e termékleírásra utalnia kell.

5. cikk

Be- és kitárolás

(1) A be- és kitárolási időszakok a mellékletben szerepelnek.

(2) A kitárolást teljes tárolási tételenként kell elvégezni.

(3) Amennyiben a szerződéses tárolás első 60 napjának elteltével a sajtok minőségromlása meghaladja a szokásos, raktározás okozta romlást, a szerződő felek tárolási tételenként egy alkalommal engedélyt kaphatnak arra, hogy a károsodott mennyiségeket saját költségükre helyettesítsék.

Ha a károsodott mennyiségekre a tárolás során vagy a kitároláskor elvégzett ellenőrzés derít fényt, e mennyiségekre nem jár támogatás. Ezenkívül a támogatható tételből fennmaradó mennyiség nem lehet kevesebb két tonnánál.

A második albekezdés arra az esetre vonatkozik, ha valamely tételnek egy részét az (1) bekezdésben említett kiraktározási időszak előtt vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említett minimális raktározási határidő lejárta előtt kitárolják.

(4) A (3) bekezdés első albekezdésében említett esetben a helyettesített mennyiségek támogatásának kiszámítására vonatkozóan a szerződéses tárolás első napja a szerződéses tárolás kezdetének napja.

6. cikk

Tárolási feltételek

(1) A tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a támogatás kifizetésére jogosító összes feltétel és követelmény teljesül.

(2) A szerződő fél vagy – a tagállam kérésére, illetve annak felhatalmazásával – a raktárért felelős személy az ellenőrzéssel megbízott illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek alapján ellenőrizni lehet a magánraktárba betárolt termékekre vonatkozóan a következőket:

a)	a tulajdonjog a betároláskor;

b)	a sajtok eredete és gyártási időpontja;

c)	a betárolás időpontja;

d)	raktárban való tárolás ténye és a raktár címe;

e)	kitárolás időpontja.

(3) A szerződő fél, illetve adott esetben a raktárért felelős személy minden szerződés kapcsán külön készletnyilvántartást vezet, amelynek a raktárban rendelkezésre kell állnia és a következőket kell tartalmaznia:

a)	a magántárolásra betárolt termékek raktározási tételszáma;

b)	a betárolás és kitárolás időpontja;

c)	a sajtok száma és súlya tárolási tételenként;

d)	a termék helye a raktáron belül.

(4) A tárolt termékeknek könnyen azonosíthatónak, elérhetőnek és szerződésenként elkülönítettnek kell lenniük. A raktározott sajtokat egyedi jelzéssel meg kell különböztetni.

7. cikk

Ellenőrzés

(1) A betároláskor az illetékes hivatal ellenőrzést végez, hogy meggyőződjék a tárolt termék támogathatóságáról, és megelőzzön minden, a szerződéses tárolás alatti termékhelyettesítést.

(2) A hivatal bejelentés nélkül szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a termékek ténylegesen ott vannak a raktárban. Olyan mintát kell kiválasztani, amely reprezentatív, és a szerződés alapján magántárolási támogatásra szánt teljes mennyiség legalább 10 %-ának felel meg.

Az ellenőrzés a 6. cikk (3) bekezdésében említett nyilvántartás ellenőrzésén kívül magában foglalja a termékek azonosítását, illetve súlyuk és természetük fizikai vizsgálatát. E fizikai vizsgálatoknak a bejelentés nélküli ellenőrzés alá vett mennyiség legalább 5 %-ára ki kell terjedniük.

(3) A szerződéses raktározási időszak végén az illetékes hivatal elvégzi a termékek tényleges ottlétének ellenőrzését. Amennyiben azonban a termékek a maximális raktározási időszak lejárta után is a raktárban maradnak, az ellenőrzést a kitárolásuk időpontjában is el lehet végezni.

Az első albekezdésben említett ellenőrzés érdekében a szerződő félnek értesítenie kell az illetékes hivatalt az érintett raktározási tétel megjelölésével, legalább öt munkanappal azelőtt, hogy a tárolási időszak szerződés szerint lejár, vagy hogy a kitárolási műveleteket megkezdik, ha e műveletekre a raktározási időszak alatt vagy után kerül sor.

A tagország a második bekezdésben említett öt munkanapnál rövidebb határidőbe is beleegyezhet.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján végzett ellenőrzésekről jelentést kell készíteni, amelyben szerepel:

a)	az ellenőrzés időpontja;

b)	az ellenőrzés időtartama;

c)	az elvégzett műveletek.

A jelentést az ellenőrzésért felelős személy aláírja, a szerződő fél, illetve adott esetben a raktárért felelős személy pedig ellenjegyzi, majd azt a fizetési dossziéhoz csatolják.

(5) Abban az esetben, ha az ellenőrzött termékmennyiség legalább 5 %-át érintő szabálytalanságot állapítanak meg, az ellenőrzést az illetékes hatóságok által meghatározott nagyobb mintára terjesztik ki.

A tagállamok az ilyen esetekről négy héten belül értesítik a Bizottságot.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy az ellenőrzés díja részben vagy egészben a szerződő felet terheli.

8. cikk

Tárolási támogatások

(1) A támogatás mértékei a következők:

a)	0,10 EUR/tonna/szerződéses raktározási nap a raktározási költségekre;

a pénzügyi kiadásokra szerződéses raktározási naponként:

i.	0,28 EUR/tonna a tartós sajtok esetében;

ii.	0,35 EUR/tonna a pecorino romano sajtok esetében;

iii.	0,49 EUR/tonna a kefalotyri és kasseri sajtok esetében.

(2) Semmilyen támogatás nem adható, ha a tárolás szerződéses időszaka hatvan napnál rövidebb. A támogatás legnagyobb mértéke sem lépheti túl a 180 napos szerződéses raktározási időszaknak megfelelő mértéket.

Amennyiben a szerződő fél nem tartja be az e rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második vagy adott esetben harmadik albekezdésében említett határidőket, a támogatási összeg 15 %-kal csökken, és csak arra az időszakra jár, amelyről a vállalkozó hitelt érdemlően bizonyítani tudja az illetékes hatóságok előtt, hogy a sajtok szerződéses tárolásban maradtak.

(3) A támogatást a szerződő fél kérelmére a szerződéses tárolási időszak végével, a kérelem kézhezvételétől számított 120 napon belül fizetik ki, feltéve, hogy a 7. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéseket elvégezték, és a támogatásra való jogosultság feltételei teljesültek.

Amennyiben azonban a támogatásra való jogosultság közigazgatási vizsgálata folyamatban van, a kifizetést addig nem lehet folyósítani, amíg a jogosultságot el nem ismerik.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 16-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Sajtfélék

Támogatható mennyiségek

Sajtok gyártása óta eltelt időszak

Betárolási időszak

Kitárolási időszak

Francia tartós sajtok:

—	bejegyzett eredetmegjelölés – beaufort és comté típusok

—	piros címke („Label Rouge”) – emmental grand cru

—	A és B osztály – emmentáli és gruyère

16 000 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Német tartós sajtok:

„Markenkäse” vagy „Klasse fein” Emmentaler/Bergkäse

1 000 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Ír tartós sajtok:

„Irish long keeping cheese. Emmental, special grade”

900 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Ír tartós sajtok:

1.	Güteklasse Emmentaler/Bergkäse/Alpkäse

1 700 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Finn tartós sajtok:

„I luokka”

1 700 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Svéd tartós sajtok:

„Västerbotten/Prästost/Svecia/Grevé”

1 700 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Lengyel tartós sajtok:

„Podlaski/Piwny/Emmentalski/Ser Corregio/Bursztyn/Wielkopolski”

3 000 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Szlovén tartós sajtok:

„Ementalec/Zbrinc”

200 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Litván tartós sajtok:

„Goja/Džiugas”

700 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Lett tartós sajtok:

„Rigamond, Ementāles tipa un Ekstra klases siers”

500 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Magyar tartós sajtok:

„Hajdú”

300 t

10 nap

2006. június 1. – szeptember 30.

2006. október 1. – 2007. március 31.

Pecorino Romano

19 000 t

90 nap, 2005. október 1. után gyártott

2006. június 1. – december 31.

2007. március 31. előtt

Juh- vagy kecsketejből, illetve a kettő keverékéből gyártott Kefalotyri és Kasseri

2 500 t

90 nap, 2005. november 30. után gyártott

2006. június 1. – november 30.

2007. március 31. előtt

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/10

A BIZOTTSÁG 736/2006/EK RENDELETE

(2006. május 16.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére,

az 1592/2002/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsággal való tanácskozást követően,

mivel:

(1)	Az 1592/2002/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése d) pontja előírja, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) elvégzi a feladatai teljesítéséhez szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(2)

Az 1592/2002/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése és 45. cikkének (1) bekezdése előírja az ügynökség számára, hogy támogassa a Bizottságot annak rendelkezései és végrehajtási szabályai alkalmazásának ellenőrzésében azáltal, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak szabványosítási vizsgálatait vezeti.

(3)	Az 1592/2002/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy tagállam illetékes hatóságának vizsgálata egy vállalkozás vagy vállalkozások társulásának vizsgálatát foglalja magában, az ügynökségnek a 46. cikk rendelkezéseit kell követnie.

(4)	Az ügynökség jelentést tesz a Bizottságnak az 1592/2002/EK rendelet 45. cikke alkalmazásával végrehajtott vizsgálatokról.

(5)	Az 1592/2002/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Bizottság meghatározza az ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereit.

(6)	Ezeknek a munkamódszereknek figyelembe kell venniük a tagállamok jogi rendelkezéseit az ügynökség által elvégzett vizsgálatokban részt vevő személyzetük felhatalmazására vonatkozóan.

(7)

A légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a szabályok alkalmazása során a nemzeti légügyi hatóságok által követendő eljárást.

(8)

A légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a szabályok alkalmazása során a nemzeti légügyi hatóságok által követendő eljárást.

(9)	Az e rendeletben meghatározott munkamódszerek nem sértik a Szerződés által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskört.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a tagállamok nemzeti légügyi hatóságai szabványosítási vizsgálatainak elvégzésére vonatkozó munkamódszereket az 1592/2002/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében tárgyalt területeken.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„vizsgálat”: az 1592/2002/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében és a 45. cikkében említett szabványosítási vizsgálat, amelyet az ügynökség végez abból a célból, hogy ellenőrizze a rendelet és végrehajtási szabályainak a nemzeti légügyi hatóságok általi alkalmazását;

b)	„nemzeti légügyi hatóságok”: az 1592/2002/EK rendelet 45. cikkében említett tagállami illetékes hatóságok;

„az ügynökség felhatalmazott személyzete”: az ügynökség által jogilag felhatalmazott személyek, akik a tagállamok illetékes hatóságainak, valamint vállalkozások vagy vállalkozások társulásának vizsgálatait végzik abból a célból, hogy ellenőrizzék az 1592/2002/EK rendelet e hatóságok általi alkalmazását;

d)	„a tagállamok felhatalmazott személyzete”: a tagállamok illetékes hatóságai által jogilag felhatalmazott személyek, akik az ügynökséget segítik a vizsgálatok végrehajtásában.

3. cikk

A vizsgálatok végrehajtásának alapelvei

(1) Az 1592/2002/EK rendelet, valamint végrehajtási szabályai követelményeinek való megfelelés értékelése céljából az ügynökség elvégzi a nemzeti légügyi hatóságok vizsgálatait, amelyek során különösen azt kell értékelnie, hogy e hatóságok megfelelnek-e az 1702/2003/EK rendelet melléklete 21. része, valamint a 2042/2003/EK rendelet I. melléklete (M. rész), II. melléklete (145. rész), III. melléklete (66. rész) és a IV. melléklete (147. rész) rendelkezéseinek, és erről jelentést kell készítenie.

(2) A szabványosítási vizsgálatok az (1) bekezdés alkalmazásában magukban foglalhatják a vizsgált nemzeti légügyi hatóság felügyelete alatt álló vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak a vizsgálatát.

(3) A szabványosítási vizsgálatokat átláthatóan, hatékonyan, összehangoltan és következetesen kell elvégezni.

(4) Az ügynökség rendszeresen és – adott esetben – eseti alapon végzi a szabványosítási vizsgálatokat.

(5) E rendelet nem sérti az 1592/2002/EK rendelet 11. és 47. cikkét és a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatot (4).

4. cikk

Információcsere

(1) A nemzeti légügyi hatóságok az ügynökség kérésére biztosítják a vizsgálatok végrehajtásához szükséges információkat.

(2) Valamely tagállam nemzeti légügyi hatóságához és/vagy egy vállalkozáshoz vagy vállalkozások társulásához intézett információkérés esetén az ügynökség nyilatkozik a kérés jogi alapjáról és céljáról, pontosan meghatározza a kért információt és rögzíti azt a határidőt, amelyen belül biztosítani kell számára az információt.

5. cikk

A vizsgálócsoportok és a csoportvezetők képzési és képesítési követelményei

(1) Az ügynökség képzési programokat hoz létre annak érdekében, hogy alkalmazottai, mint az ügynökség leendő felhatalmazott személyzete, és a tagállamok felhatalmazott személyzete megfelelő képzettséggel vehessenek részt a nemzeti légügyi hatóságok vizsgálataiban, illetve – adott esetben – vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak vizsgálatában.

(2) Az ügynökség képesítési követelményeket állít fel alkalmazottai és a tagállamok személyzete számára, akik a vizsgálócsoport tagjai. A képesítési követelmények közé tartozik az ellenőrzési technikák ismerete és az e téren szerzett tapasztalat, valamint az 1592/2002/EK rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban tárgyalt vonatkozó technikai kérdések elméleti és gyakorlati ismerete.

(3) A csoportvezetők jelentős munkatapasztalattal rendelkeznek az 1592/2002/EK rendelet és végrehajtási szabályai által érintett területeken és legalább 5 év ellenőri és/vagy auditori tapasztalattal a szabványosítás területén. A csoportvezetők és a csoporttagok egyaránt képzettek az alkalmazandó szabványosítási követelményekben és eljárásokban. A csoporttagok legalább 5 év gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a vizsgálat által érintett területen és ismerik a minőségügyi rendszerek vizsgálatának elvét.

6. cikk

Vizsgálócsoportok felállítása

(1) A vizsgálatokat az ügynökség által felállított csoportok végzik. Minden csoport egy vezetőből és legalább két tagból áll. Eseti vizsgálatok alkalmával az ügynökség módosíthatja a vizsgáló csoport méretét. Csoportvezető az ügynökség felhatalmazott személyzete. Csoporttag lehet az ügynökség és/vagy a tagállamok felhatalmazott személyzete.

(2) A tagállamok az ügynökség által megfelelően képzett és az (5) bekezdésben megállapított képesítési követelményeket teljesítő személyzetét, amely részt vett nemzeti légügyi hatóságok és/vagy a felügyeletük alatt álló vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak a vizsgálatában, a nemzeti hatóságaik kirendelhetik, hogy a tagállamok felhatalmazott személyzeteként részt vegyenek az ügynökség által vezetett vizsgálócsoportokban. A tagállamok felhatalmazott személyzete nem vehet részt saját tagállama illetékes hatóságának vizsgálatában.

(3) Az ügynökség biztosítja a csoportok összeállítása során, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség sem a vizsgált nemzeti hatóságokkal, sem a vizsgált vállalkozásokkal vagy vállalkozások társulásaival. A tagállamok felhatalmazott személyzete esetében a tisztviselőt kirendelő nemzeti légügyi hatóságnak ki kell adnia egy nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(4) A tagállamok kineveznek egy nemzeti koordinátort, aki a folyamat minden szakaszában támogatja az ügynökséget, valamint biztosítják, hogy a vizsgálat során mindvégig kísérete legyen a vizsgálócsoport(ok)nak.

(5) Az ügynökség a vizsgálat indítása előtt kellő időben információt kér a nemzeti légügyi hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy tudnak-e a tagállamok felhatalmazott személyzetet rendelkezésre bocsátani. A vizsgálatok tervezésekor az ügynökségnek törekednie kell a különböző tagállamokból származó felhatalmazott személyzet részvételének egyensúlyára.

(6) A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt nemzeti koordinátoroknak valamint a tagállamok felhatalmazott személyzetének az ügynökség által végrehajtott ellenőrzésekben és vizsgálatokban való részvételéből eredő költségeket a közösségi szabályokkal összhangban és az éves közösségi költségvetési eljárás sérelme nélkül az ügynökség viseli.

7. cikk

A vizsgálatok lefolytatása és jelentéstétel

A nemzeti légügyi hatóságok és szükség esetén a vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak szabványosítási vizsgálata a következő szakaszokból áll:

a)	a vizsgálatot megelőző, legalább 10 hétig tartó előkészítő szakasz;

b)	ellenőrző szakasz;

c)	a vizsgálatot követő, legfeljebb 12 hétig tartó jelentéstételi szakasz, és

d)	a jelentéstételi szakaszt követő, legfeljebb 16 hétig tartó nyomon követési szakasz;

e)	a nyomon követési szakasz végét záró szakasz.

8. cikk

Előkészítő szakasz

Az előkészítő szakasz során az ügynökség:

a)	az ellenőrző látogatás előtt legalább 10 héttel értesíti a nemzeti légügyi hatóságot a vizsgálatról, begyűjti az ellenőrző látogatás előkészítéséhez szükséges információt, meghatározza a látogatás programját és eldönti a vizsgálati csoport összetételét és az ebben várható változásokat, és

a vizsgálatról szóló értesítéssel együtt átadja a vizsgált nemzeti légügyi hatóság által, és adott esetben a szóban forgó nemzeti légügyi hatóság vizsgálata folyamán vizsgálandó vállalkozás vagy vállalkozások társulása által az ellenőrző látogatás előtt legalább 6 héttel kitöltendő vizsgálati kérdőívet.

9. cikk

Ellenőrző szakasz

(1) Az ellenőrző szakasz során az ügynökség feladata:

előzetes és összefoglaló értekezletek szervezése a vizsgálócsoport és a vizsgált nemzeti légügyi hatóság nemzeti koordinátora között, az adott nemzeti légügyi hatóság létesítményeiben vagy a saját létesítményeiben; ezen értekezletek célja elsősorban szervezési szempontok kiemelése és az ellenőrző látogatás általános levezénylése.

nyitó- és záróülést magában foglaló helyszíni látogatások lebonyolítása a nemzeti légügyi hatóság fő hivatalaiban, és szükség szerint a regionális hivatalaiban is; a nemzeti légügyi hatóságok vizsgálatába beletartozhat a felügyeletük alatt álló vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak a vizsgálata;

c)	interjúk lefolytatása a vizsgált nemzeti légügyi hatóság személyzetével, valamint nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb vonatkozó anyagok vizsgálata az e rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozandó mechanizmusok alkalmazásával, biztosítva a vizsgálat átláthatóságát és következetességét;

a vizsgálatról szóló előzetes jelentés ismertetése a vizsgált nemzeti légügyi hatósággal a záróülésen; a jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgált nemzeti légügyi hatóságnak az ellenőrző látogatás alatt tett esetleges észrevételeit, és felkérést a nemzeti légügyi hatóság részére azonnali hatékony helyreigazító intézkedések meghozatalára a közvetlen biztonsági veszély megszüntetése érdekében, amennyiben ilyen veszélyt megállapítottak a vizsgálat során;

e)	a vizsgált nemzeti légügyi hatóság által végrehajtott javító intézkedésre vonatkozó bizonyíték szolgáltatásának megkövetelése az a) pontban említett összefoglaló értekezleten.

(2) Az (1) bekezdésben említett szakaszban a feladatai elvégzése során az ügynökség kikérdezhet minden természetes vagy jogi személyt a vizsgálat tárgyára vonatkozó információk beszerzése céljából. Amennyiben egy ilyen információgyűjtést egy vállalkozás telephelyén vezetnek le, az ügynökség kéthetes értesítési határidővel tájékoztatja annak a tagállamnak a nemzeti légügyi hatóságát, amelynek a területén az információgyűjtés történik, valamint azt a légügyi hatóságot, amely a szóban forgó vállalkozás felügyeletét gyakorolja. Ha az adott tagállam nemzeti légügyi hatósága kéri, a személyzete segíthet az ügynökség felhatalmazott személyzetének az interjúk lefolytatásában.

10. cikk

Jelentéstételi szakasz

A jelentéstételi szakasz alatt az ügynökség készít egy vizsgálati zárójelentést, amely tartalmazza a lefolytatott vizsgálat részleteit és tájékoztatást ad különösen a 13. cikkben ismertetett vizsgálat során tett megállapításokról. Ez a jelentés tartalmazza a vizsgált nemzeti légügyi hatóság esetleges észrevételeit is. A vizsgálati zárójelentést a vizsgált nemzeti légügyi hatósághoz, a Bizottsághoz és az érintett tagállamokhoz kell küldeni. A Bizottság ezt követően továbbíthatja ezt a jelentést minden nemzeti légügyi hatósághoz.

Amennyiben az előzetes vizsgálati jelentések a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott azonnali helyreigazító intézkedéseket kérnek, és az érintett nemzeti légügyi hatóság nem reagál kielégítően ezekre a kérésekre, a végleges vizsgálati jelentés tartalmazza a mulasztást bizonyító tényeket.

11. cikk

Nyomon követési szakasz

A nyomon követési szakasz alatt az ügynökség:

a szakasz kezdetét követő 16 héten belül a vizsgált nemzeti légügyi hatósággal együtt elfogad egy cselekvési tervet, amelyben meghatározzák a helyreigazító intézkedéseket és azt a megfelelő határidőt, ameddig az intézkedéseket végre kell hajtani a 7. cikk szerint megállapított problémák megoldása céljából;

b)	megkezdi az elfogadott helyreigazító intézkedések előrehaladásának figyelemmel kísérését; a helyreigazító intézkedések bevezetésekor a vizsgált nemzeti légügyi hatóság információt szolgáltat az ügynökségnek.

12. cikk

Zárószakasz

A zárószakasz során az ügynökség:

a)	ellenőrzi és jóváhagyja a cselekvési terv kielégítő, progresszív végrehajtását; e célból a helyreigazító intézkedések bevezetésekor a vizsgált nemzeti légügyi hatóság információt szolgáltat az ügynökségnek;

nyilatkozatot ad ki a záró megállapításairól, amennyiben elégedett a vizsgált nemzeti légügyi hatóság által végrehajtott intézkedésekkel. Ezt a nyilatkozatot a vizsgált légügyi hatósághoz, az érintett tagállamhoz és a Bizottsághoz kell benyújtani. A Bizottság ezt követően továbbíthatja ezt a jelentést minden nemzeti légügyi hatósághoz.

13. cikk

A vizsgálat megállapításai

Az 1592/2002/EK rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor a vonatkozó vizsgálati zárójelentésben a megállapítások osztályozása a következő:

a)	teljes mértékben megfelelő;

b)	megfelelő, de ajánlott a fejlesztés a [hivatkozás az érintett szabályokra] területén, a nagyobb hatékonyság érdekében;

c)	nem megfelelő, objektív bizonyíték a [hivatkozás az érintett szabályokra] területén alkalmazandó követelményeknek való meg nem felelésre utaló kisebb hiányosságokra, amelyek szabványosítási aggályokat vethetnek fel;

d)	nem megfelelő, objektív bizonyíték a [hivatkozás az érintett szabályokra] területén alkalmazandó követelményeknek való meg nem felelésre utaló jelentős hiányosságokra, amelyek a szabványosítási aggályok mellett biztonsági aggályokat is felvethetnek, ha nem javítják azonnal;

e)	nem alkalmazható;

f)	nem megerősített, ha a vizsgált nemzeti légügyi hatóság kötelezi magát arra, hogy röviddel a látogatás után tárgyi bizonyítékot szolgáltat a megfelelőségre az egyébként c) vagy d) besorolású megállapítások esetében, mivel ez a tárgyi bizonyíték a látogatás ideje alatt nem közvetlenül elérhető.

14. cikk

A vizsgálati jelentésekben található információhoz való hozzáférés

Amennyiben egy vizsgálati jelentésben található információ harmadik ország szabályozó hatósága alá tartozó vállalkozást érint és egy, az 1592/2002/EK rendelet 9. cikkének megfelelően megkötött közösségi megállapodás alkalmazási körébe esik, ezt az információt a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a harmadik ország mint szerződő fél rendelkezésére kell bocsátani.

15. cikk

A vizsgálati jelentést követően meghozott intézkedések

(1) Az ügynökség bármikor, vagy a Bizottság felkérésére végezheti nemzeti légügyi hatóságok és – adott esetben – vállalkozás vagy vállalkozások társulásai vizsgálatát, a javító intézkedések kielégítő végrehajtásának értékelése céljából. Az ilyen vizsgálatokat 2 hetes értesítési határidővel be kell jelenteni az érintett nemzeti légügyi hatóságnak, de nem kell a 8–12. cikkben megállapított határidőket és eljárásokat teljesíteni, a vizsgálati zárójelentés kivételével.

(2) Amennyiben a jelentéstételi szakaszban a vizsgálati zárójelentések a 13. cikk c), d) vagy f) pontja szerinti meg nem felelőségi megállapításokat tartalmaznak, az ügynökség pontosítás és/vagy helyreigazító intézkedés iránti kérést intéz a vizsgált tagállam nemzeti légügyi hatóságához, és két hetet nem meghaladó határidőt tűz ki a 13. cikk d) és f) pontja szerinti megállapítások, és 10 hetet nem meghaladó határidőt a 13. cikk c) pontja szerinti megállapítások esetén.

(3) Ha a vizsgált tagállam nemzeti légügyi hatósága által nyújtott pontosítást az ügynökség nem találja kielégítőnek, vagy ha nem javasolnak kellő időben kielégítő javító intézkedést, vagy a szóban forgó hatóság az intézkedést nem hajtotta végre megfelelően, az ügynökség egy kiegészítő jelentést küld az érintett nemzeti légügyi hatóságnak, valamint a Bizottságnak és az érintett tagállamnak. A Bizottság ezt követően továbbíthatja ezt a jelentést minden nemzeti légügyi hatósághoz.

(4) A (3) bekezdésben előírt jelentés benyújtását követően és a Szerződés 226. cikkének sérelme nélkül, e rendelet 13. cikkének c) és d) pontja szerinti megállapítások esetén a Bizottság az alábbi intézkedések bármelyikét kezdeményezheti:

a)	megküldi észrevételeit az érintett tagállamnak, vagy további magyarázatot kér a megállapítások egészének vagy egy részének tisztázása érdekében;

b)	felszólítja az ügynökséget a nemzeti légügyi hatóságok szükséges vizsgálatainak elvégzésére a javító intézkedések végrehajtásának ellenőrzése céljából, ilyen nyomon követési intézkedés esetén a minimális értesítési határidő 2 hét.

16. cikk

Eseti vizsgálatok

Az ügynökség a Bizottság felkérésére elvégzi a nemzeti légügyi hatóságok eseti vizsgálatát, ha az biztonsági okokból szükségesnek tartott. Az ilyen vizsgálatokat 2 hetes értesítési határidővel be kell jelenteni az érintett nemzeti légügyi hatóságnak, de nem kell a 7–12. cikkben megállapított határidőket és eljárásokat teljesíteni, a végleges vizsgálati jelentés kivételével.

17. cikk

Szabványosítási vizsgálati program és éves jelentés

Az ügynökség éves programot állít össze a vizsgálatokra az 1592/2002/EK rendelet végrehajtási szabályai által szabályozott területeken. Ezt az éves programot az ügynökség az 1592/2002/EK rendelet 24. cikke (2) bekezdése c) pontjának rendelkezései szerinti munkaprogramjának részeként közölni kell a Bizottsággal és az ügynökség igazgatóságának többi tagjával.

Minden év március 31-e előtt az ügynökség éves jelentést nyújt be a Bizottsághoz az előző évben elvégzett szabványosítási vizsgálatok elemzéséről.

18. cikk

Munkaeljárások

Az ügynökség e rendelet 5–16. cikke által ráruházott feladatok végrehajtására megfelelő munkaeljárásokat hoz létre a rendelet hatálybalépése után legkésőbb két hónappal.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 16-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 243., 2003.9.27, 6. o. A 706/2006/EK rendelettel (HL L 122., 2006.5.9, 16. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 315., 2003.11.28, 1. o. A 707/2006/EK rendelettel (HL L 122., 2006.5.9, 17. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/16

A BIZOTTSÁG 737/2006/EK RENDELETE

(2006. május 16.)

a gabonaágazatban 2006. május 17-től alkalmazandó behozatali vámok módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A behozatali vámokat a gabonaágazatban a 731/2006/EK bizottsági rendelet rögzítette (3).

(2)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben alkalmazásuk időszakában a behozatali vámok számított átlaga 5 EUR/t-val eltér a vám rögzített mértékétől, megfelelő kiigazítást kell végrehajtani. A jelzett eltérés bekövetkezett. Szükséges tehát a 731/2006/EK rendeletben rögzített behozatali vámok kiigazítása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 731/2006/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet I. és II. melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. május 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 16-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 270., 2003.9.29., 78. o. Az 1154/2005/EK rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1110/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 12. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 128., 2006.5.16., 5. o.

I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2006. május 17-től alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonnában)
1001 10 00	Durumbúza, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	19,13
1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	Rozs	56,42
1005 10 90	Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével	60,00
1005 90 00	Kukorica, a vetőmag kivételével (2)	60,00
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével	56,42

(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra (az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése) az importőr vámcsökkentésben részesülhet, amely:

—	3 EUR/t, ha a kirakodás kikötője a Földközi-tengeren van, vagy

—	2 EUR/t, ha a kirakodás kikötője Írországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban vagy az Ibériai-félsziget atlanti partján van.

(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

A vámtételek kiszámításának tényezői

(2006.5.15.)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek:

Tőzsdei jegyzések	Minneapolis	Chicago	Minneapolis	Minneapolis	Minneapolis	Minneapolis
Termékek (%-os fehérjetartalom 12 %-os nedvességtartalom mellett)	HRS2	YC3	HAD2	közepes minőségű (1)	gyenge minőségű (2)	US barley 2
Árfolyamjegyzés (EUR/t)	140,18 (3)	75,75	152,03	142,03	122,03	85,15
Felár az öbölbeli árhoz (EUR/t)	—	9,75	—			—
Felár a nagy-tavakbeli árhoz (EUR/t)	23,04	—	—			—

2.	Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek: Fuvardíjak/költségek: Mexikói-öböl–Rotterdam 16,96 EUR/t; Nagy-tavak–Rotterdam 20,86 EUR/t.

Az 1249/96/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett támogatások:

0,00 EUR/t (HRW2)

0,00 EUR/t (SRW2).

(1) 10 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(2) 30 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(3) Beleértve 14 EUR/t hozzáadás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/19

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 3.)

a Svéd Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2005) 5532. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/347/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK

1. A közösségi jog

(1)	A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

A 76/116/EGK irányelv I. melléklete típusmegjelöléseket határozott meg, és az egyes típusokra előírta azokat a – többek között az összetételre vonatkozó – követelményeket, amelyeket minden EK-műtrágyának teljesítenie kellett. Ez a jegyzék a felsorolt EK-műtrágyákat a bennük található elsődleges tápanyag (nitrogén, foszfor és kálium) mennyisége alapján csoportokba sorolta.

(3)	A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

A Svéd Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 24-i 2002/399/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat a svéd előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 grammnál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát a svéd piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)	A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

A 2003/2003/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a 76/116/EGK irányelv 7. cikkétől való, a Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság által engedélyezett eltérések a rendelet 5. cikkétől való eltérésként értelmezendők, és a rendelet hatálybalépésére való tekintet nélkül továbbra is kifejtik hatásukat.

(7)	A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)	A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

2. Svédország csatlakozása

(9)

Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium svédországi használatára és forgalmazására. A 112. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány XII. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Svédországban. A csatlakozási okmány 112. cikke és XII. mellékletének 4. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Svédországban, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

A csatlakozási okmány 2. cikke értelmében „a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban”. A csatlakozási okmány 168. cikke szerint „amennyiben a XIX. mellékletben található jegyzék, illetve ezen okmány bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 189. cikke (jelenleg: 249. cikke) […] szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Svédország területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. december 7-én a Svéd Királyság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/399/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

3. Nemzeti rendelkezések

(13)

A „vegyipari termékekről (kezelési, behozatali és kiviteli tilalmakról) szóló rendelet” (1998:944) (6) rendelkezéseket tartalmaz egyebek mellett a műtrágyák legnagyobb megengedett kadmiumtartalmára vonatkozóan, és ezek a rendelkezések az EK-műtrágyákra is alkalmazandók. A rendelet 3. szakaszának (3) bekezdése előírja, hogy a 25.10, 28.09, 28.35, 31.03 és 31.05 vámtarifaszám alá tartozó, a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 grammnál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák nem kínálhatók eladásra és nem terjeszthetők.

(14)

A műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára vonatkozó előírások 1985, a „kadmiumrendelet” (1985:839) elfogadása óta hatályosak. A „vegyipari termékekről szóló rendelet” (1998:944) a környezetvédelemre vonatkozó különböző rendelkezéseket, köztük a „kadmiumrendelet”-ben (1985:839) foglalt rendelkezéseket foglalja egységes szerkezetbe.

II. ELJÁRÁS

(15)

2005. június 29-én kelt levelében a Svéd Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. A svéd hatóságok kérték a 2002/399/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(16)

2005. július 29-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a svéd hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 30-án, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(17)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Svédország kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (7) annak érdekében, hogy a Svédország által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

III. ÉRTÉKELÉS

1. Az elfogadhatóság vizsgálata

(18)

A Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(19)

A svéd hatóságok 2005. június 29-i értesítése a 2002/399/EK határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Svédország fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(20)

A már említettek szerint a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke megtiltja, hogy a tagállamok az összetétel okán korlátozzák az EK-műtrágyák forgalmazását, az összetételre irányadó szabályok azonban nem tartalmaznak határértéket a kadmiumtartalomra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke alapján a rendeletnek megfelelő EK-műtrágyák kadmiumtartalmuktól függetlenül forgalomba hozhatók.

(21)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy a Svédország által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt műtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy tonna foszforra vetített kadmiumtartalma meghaladja a 100 grammot.

(22)

A Svédország által bejelentett nemzeti rendelkezéseket 1985-ben, Svédország európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Svédország a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Svédországot, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/399/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(23)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Svédország értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(24)

A svéd hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/399/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(25)	Svédország 2005. június 29-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

2. A kérelem érdemi vizsgálata

(26)	A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(27)	A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(28)

A Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint továbbá a nemzeti rendelkezések indokoltságának vizsgálata során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy ezek a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(29)

Svédország kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Svédország hivatkozik egy 2000 októberében közzétett svéd tanulmányra (8), amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

2.1. Lényeges követelmények fennállása

(30)

A kadmiumra vonatkozó általános ismeretek körében a rendelkezésre álló tudományos adatok azt mutatják, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és a kadmium-oxid általánosságban komoly egészségi kockázatokat jelent. A kadmium-oxid karcinogén, mutagén és reprodukciót károsító, 2. kategóriájú anyagnak minősül. Az is általánosan elfogadott, hogy a műtrágyákban található kadmium messze a legfontosabb forrása a talajban és az élelmiszerláncban lévő kadmiumnak.

(31)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan a Svédország által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

—

a felszíni vizekkel kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló svéd jelentés leszögezi: „a kiválasztott PNEC (9) érték alapján megállapítható, hogy Svédország déli részén a legtöbb folyóban egyes flórákban és faunákban a kadmium máris érezteti hatását, vagyis a kockázatot jellemző PEC/PNEC (10) arány egynél nagyobb. (11) A műtrágyák nagyobb megengedett kadmiumtartalma mellett várhatóan tovább növekedne a vízi környezet expozíciója, és erősödnének a következményekkel kapcsolatos aggályok”;

—

a talajjal kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló svéd jelentés kijelenti: „ha az átlagos svéd talajon 100 éven keresztül svéd műtrágyákat használnak (PNEC = 0,25 mg/kg), akkor burgonya- és búzatermesztés esetén nem várhatók káros környezeti hatások. Sárgarépa-termesztés esetén a helyzet aggályos, de ez a nulla időpillanatban is így van. EK-műtrágyák használata mellett a helyzet minden kultúra esetén aggályos. Savas, homokos, agyagban és szerves anyagokban szegény talajokban (PNEC = 0,06 mg/kg) abban az esetben is kell kockázattal számolni, ha kadmiumot egyáltalán nem tartalmazó műtrágyákat alkalmaznak.”

(32)	Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések a svéd talaj különleges állapotára és a svédországi éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(33)

Összességében tehát a Svédország által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy a jelenleginél nagyobb kadmiumtartalmú műtrágyák engedélyezése esetén:

—	jelentősen megnövekedne a talajok kadmiumkoncentrációja, ami viszont toxikus hatást váltana ki a talajban található élő szervezetekben. A kadmiumkoncentráció a mezőgazdasági területek folyóvizeiben is elfogadhatatlan szintre emelkedhetne,

—

jelentősen megnövekedne a táplálkozással bevitt kadmium mennyisége. A jelenlegi expozíció és az Egészségügyi Világszervezet által felállított „ideiglenes tűrhető heti bevitel” közötti biztonságos tartomány nagyon szűk. Egyes, nagy kockázatnak kitett csoportok, például a vasszegény nők esetén egyáltalán nincs biztonságos tartomány. A táplálkozással bevitt sok kadmium tehát nagyszámú embernél eredményezhet veseelégtelenséget és fokozott csontritkulást.

(34)	A svéd hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(35)	A Bizottság már a 2002/399/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Svédország 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(36)	Svédország 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(37)

A Svédország által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

—

az SCTEE (12) (jelenlegi elnevezése szerint SCHER (13)2002. szeptember 24-i véleménye a műtrágyázás következtében a mezőgazdasági talajokban bekövetkező kadmiumfelhalmozódásról. Ez a vélemény kilenc tagállam kockázatértékelésről készült jelentésén alapszik, de csak a felhalmozódással foglalkozik, a lehetséges egészségi és környezeti kockázatokkal nem; az SCTEE azt a következtetést vonja le, hogy a kadmium talajban történő felhalmozódásának megelőzése érdekében valóban korlátozni kell a műtrágyák kadmiumtartalmát,

—

a kadmiumra és a kadmium-oxidra a 793/93/EGK tanácsi rendelet (14) alapján elkészített általános kockázatértékelés 2004. szeptemberi végleges tervezete, amely az összes kadmiumforrást figyelembe veszi. A tervezet megerősíti a talajban történő felhalmozódásra vonatkozó SCTEE-véleményt. Kijelenti, hogy bár a műtrágyákban található kadmium hozzájárulása önmagában nem feltétlenül elegendő az emberi egészség vagy a környezet súlyos és azonnali veszélyeztetéséhez, célszerű óvatosnak lenni, mert az élelmiszerek kadmiumtartalmában, az étkezési szokásokban és a tápláltságban tapasztalható jelentős eltérések következtében valamennyi helyi és területi földrajzi környezetre nézve nem zárható ki az emberi egészséggel szembeni kockázat.

A kadmiumra és a kadmium-oxidra vonatkozó általános kockázatértékelés véglegesítésének elhúzódása és az ezen nyugvó esetleges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása miatt a műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat egyelőre várat magára.

(38)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és a svéd kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy a svéd hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy a svéd hatóságok által bejelentett, a svédországi környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

2.2. Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(39)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megkülönböztetés hiánya azt jelenti, hogy a kereskedelem nemzeti korlátozása nem alkalmazható oly módon, hogy általa a más tagállamokból származó árukat megkülönböztetés érje.

(40)	A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

2.3. A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(41)

A közösségi irányelv előírásaitól eltérő, az EK-műtrágyák összetételére szigorúbb szabályokat előíró nemzeti rendelkezések általában akadályozzák a kereskedelmet. Olyan termékek, amelyek a Közösség többi területén jogszerűen forgalomba hozhatók, a kérdéses tagállamban nem kerülhetnek piacra. A 95. cikk (6) bekezdésében megtestesülő elv azt kívánja megelőzni, hogy a (4) és (5) bekezdés követelményein alapuló nemzeti rendelkezéseket nemkívánatos okokból alkalmazzák, és a valóságban olyan gazdasági intézkedéseket leplezzenek velük, amelyek bevezetésének célja a más tagállamokból származó termékek behozatalának megakadályozása a nemzeti termelés közvetett védelme érdekében.

(42)

Mint már megállapítottuk, a kadmiumot tartalmazó műtrágyák talajtrágyázásra való alkalmazása környezet- és egészségvédelmi szempontból aggályos. Ezért a jelek szerint a nemzeti előírások fenntartásának célja nem a kereskedelem rejtett akadályozása, hanem a környezet és az emberek egészségének védelme.

2.4. A belső piac működése akadályozásának hiánya

(43)

Ez a feltétel nem értelmezhető oly módon, hogy minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását megtiltja, amely várhatóan befolyásolja a belső piac létrehozását. Voltaképpen minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozását és fenntartását célzó harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan befolyásoló intézkedést képez. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében a belső piac működésének akadályozását az EK-Szerződés 95. cikkében előírt eltérési eljárás hatékonyságának megőrzése végett úgy kell érteni, hogy az akkor valósul meg, ha a kérdéses rendelkezés az elérni kívánt célhoz képest aránytalan hatással jár.

(44)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák svédországi talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

—	a korábban említettek szerint a csatlakozási okmány és a 98/97/EK irányelv a 76/116/EGK irányelvnek a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében történő felülvizsgálata befejezéséig lehetővé tette, hogy Svédország továbbra is alkalmazza a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseit,

—	a 2002/399/EK határozat a svéd hatóságok által benyújtott kockázatértékelés alapján lehetővé tette, hogy Svédország 2005. december 31-ig fenntartsa nemzeti rendelkezéseit,

—

a Bizottságnál a műtrágyák kadmiumtartalma határértékeinek meghatározása érdekében folyamatban lévő munka alapján nem látszik reálisnak, hogy kevésbé szigorú intézkedéssel elegendő védelemben részesíthető a svédországi környezet és az emberek egészsége. A kockázatértékelés rámutatott, hogy a svédországi különleges talaj- és éghajlati viszonyok következtében nemzeti szinten kell védeni a környezetet, mert egyes területek, különösen a talaj savas pH-ja miatt, érzékenyebbek a talajba jutó kadmiumra. A kadmiumnak savas környezetben nagyobb az oldhatósága, ezért könnyebben bejut a növényekbe.

A Bizottság álláspontja szerint a vizsgálat jelenlegi szakában nincs arra mutató jel, hogy a nemzeti rendelkezések az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul akadályoznák a belső piac működését.

2.5. Időbeli korlátozás

(45)

Az eltérést olyan időtartamra célszerű engedélyezni, amely elegendő a Bizottságnak a műtrágyák kadmiumtartalmát szabályozó jogalkotási javaslat kidolgozására, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek pedig a közösségi szintű jogi szabályozás elfogadására. Az intézményközi vita esetleges elhúzódása következményeinek megelőzése érdekében e határozat rendelkezéseit az EU-szintű harmonizált intézkedés alkalmazhatóságáig célszerű hatályban tartani.

IV. KÖVETKEZTETÉS

(46)	Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében a Svéd Királyság által 2005. június 29-én benyújtott kérelem elfogadható.

(47)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

—	az emberi egészség és a környezet védelmének követelményét elégítik ki,

—	arányosak az elérni kívánt céllal,

—	nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét, és

—	nem valósítják meg a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/2003/EK rendelettől eltérve a Bizottság jóváhagyja azokat a svéd előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 mg-nál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát a svéd piacon.

Az eltérés mindaddig alkalmazható, ameddig nem szabályozzák közösségi szintű harmonizált intézkedések a műtrágyák kadmiumtartalmát.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 3-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 24., 1976.1.30., 21. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2) HL L 138., 2002.5.28., 24. o.

(3) HL L 304., 2003.11.21., 1. o. A legutóbb a 2076/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 25. o.) módosított rendelet.

(4) HL C 241., 1994.8.29., 41. o. és 316. o.

(5) HL L 18., 1999.1.23., 60. o.

(6) Svédország hivatalos lapja (SFS Svensk Författningssamling), 1998. július 14.

(7) HL C 197., 2005.8.12., 6. o.

(8) Svéd Nemzeti Vegyianyag Felügyelet: A kadmiumtartalmú műtrágyák svédországi egészségi és környezeti kockázatainak értékelése, 2000. október 4.

(9) PNEC: az a becsült koncentráció, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre (predicted no effect concentration)

(10) Az arányban PEC: becsült környezeti koncentráció (predicted environmental concentration).

(11) Ha a PEC/PNEC arány egynél nagyobb, akkor káros következményekre kell számítani.

(12) Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság.

(13) Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottsága.

(14) HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/25

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 3.)

a Finn Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2005) 5542. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/348/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkének (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK

1. A közösségi jog

(1)	A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

(3)	A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

A Finn Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 24-i 2002/398/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat a finn előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy kilogrammjára vetítve 50 mg-nál több kadmiumot tartalmazó foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát a finn piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)	A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

(7)	A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)	A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

2. Finnország csatlakozása

(9)

Finnország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium finnországi használatára és forgalmazására. A 84. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány X. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Finnországban. A csatlakozási okmány 84. cikke és X. mellékletének 2. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Finnországban, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Finnország területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. december 7-én a Finn Köztársaság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/398/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

3. Nemzeti rendelkezések

(13)

A finn mezőgazdasági és erdészeti minisztérium műtrágyákról szóló, 1994. január 21-i 78/1994. határozata (6) egyebek mellett határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára, és ez a határérték az EK-műtrágyákra is vonatkozik. A 3. szakasz értelmében tilos a finn piacon forgalomba hozni olyan foszfátműtrágyát, amely a foszfor egy kilogrammjára vetítve 50 mg-nál több kadmiumot tartalmaz.

II. ELJÁRÁS

(14)

2005. június 7-én kelt levelében a Finn Köztársaság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. A finn hatóságok kérték a 2002/398/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(15)

2005. június 30-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a finn hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 8-án, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(16)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Finnország kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (7) annak érdekében, hogy a Finnország által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

III. ÉRTÉKELÉS

1. Az elfogadhatóság vizsgálata

(17)

(18)

A finn hatóságok 2005. június 7-i értesítése a 2002/398/EK határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Finnország fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(19)

(20)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy a Finnország által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy kilogramm foszforra vetített kadmiumtartalma meghaladja az 50 mg-ot.

(21)

A Finnország által bejelentett nemzeti rendelkezéseket Finnország európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Finnország a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Finnországot, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/398/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(22)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Finnország értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(23)

A finn hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/398/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(24)	Finnország 2005. június 7-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

2. A kérelem érdemi vizsgálata

(25)	A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(26)	A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(27)

(28)

Finnország kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Finnország hivatkozik egy 2000 áprilisában közzétett finn tanulmányra, (8) amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

2.1. Lényeges követelmények fennállása

(29)

(30)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan a Finnország által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

—

a vizekkel kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló finn jelentés leszögezi: „a kockázatok jellemzése alapján megállapítható, hogy valamennyi figyelembe vett forgatókönyv esetén, a jelenben és a jövőben egyaránt kockázattal kell számolni a vízi környezetben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem határozható meg biztonságos tartomány, és a természetes háttér-koncentráció bármilyen növekedése valószínűleg kockázatot jelent a vízi környezetre nézve”,

—

a talajjal kapcsolatban a finn kockázatértékelés megállapítja: „a rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy a finn mezőgazdasági talajok kadmiumkoncentrációja kockázatot jelent a talaj környezeti állapotára. Ez a következtetés adódik öt finnországi művelési övezet 1987-es adatai alapján mind a kivonható átlagos kadmiumkoncentráció, (9) mind pedig a 90 százalékos kvantilisek felhasználásával végzett vizsgálatokból. Az átlagos koncentrációval számított PEC/PNEC arány (10) csak a legészakibb övezet esetén adódik 1-nél kisebbre. A kockázati arány az egyes művelési övezetekre 1,2 és 2,8 között változik”,

—

az emberi egészséggel kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló finn jelentés leszögezi: „Finnországban a kockázatnak kitett csoportra (a legkedvezőtlenebb esettel számolva) nincs biztonságos koncentrációtartomány a vizeletben előforduló becsült koncentráció és a már káros egészségi hatással járó kritikus kadmiumkoncentráció között.” A kockázatértékelésről szóló finn jelentés megállapítja továbbá: „a modellszámítások szerint az átlagos közösségi szintnek megfelelő mennyiségű kadmiumot tartalmazó foszfátműtrágyák finnországi felhasználása esetén a táplálkozással bevitt kadmium mennyisége száz év alatt több mint 40 %-kal nőne.”

(31)	Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések a finn talaj különleges állapotára és a finnországi éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(32)

Összességében tehát a Finnország által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy a finnországi mezőgazdasági talajokban lévő kadmium jelenlegi koncentrációja kockázatot jelent a talajban élő szervezetek számára, és a mezőgazdasági talajokból kimosódó kadmium a vízi környezetet is fenyegeti. Finnország véleménye szerint a kockázatértékelés azt is jelzi, hogy a finnországi népesség jelenlegi teljes kadmiumexpozíciója következtében fennáll a káros egészségi hatások kockázata is. Bár Finnországban a csak az élelmiszerekből az emberi szervezetbe jutó átlagos kadmiummennyiség nem képez kockázatot, egyes népességcsoportokat a táplálkozással a szervezetbe jutó mennyiség, a fokozott felszívódás és/vagy a dohányzás miatt mégis veszély fenyegeti.

(33)	A finn hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(34)	A Bizottság már a 2002/398/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Finnország 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(35)	Finnország 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(36)

A Finnország által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

—

az SCTEE (11) (jelenlegi elnevezése szerint SCHER (12)2002. szeptember 24-i véleménye a műtrágyázás következtében a mezőgazdasági talajokban bekövetkező kadmiumfelhalmozódásról. Ez a vélemény kilenc tagállam kockázatértékelésről készült jelentésén alapszik, de csak a felhalmozódással foglalkozik, a lehetséges egészségi és környezeti kockázatokkal nem; az SCTEE azt a következtetést vonja le, hogy a kadmium talajban történő felhalmozódásának megelőzése érdekében valóban korlátozni kell a műtrágyák kadmiumtartalmát,

—

a kadmiumra és a kadmium-oxidra a 793/93/EGK tanácsi rendelet (13) alapján elkészített általános kockázatértékelés 2004. szeptemberi végleges tervezete, amely az összes kadmiumforrást figyelembe veszi. A tervezet megerősíti a talajban történő felhalmozódásra vonatkozó SCTEE-véleményt. Kijelenti, hogy bár a műtrágyákban található kadmium hozzájárulása önmagában nem feltétlenül elegendő az emberi egészség vagy a környezet súlyos és azonnali veszélyeztetéséhez, célszerű óvatosnak lenni, mert az élelmiszerek kadmiumtartalmában, az étkezési szokásokban és a tápláltságban tapasztalható jelentős eltérések következtében valamennyi helyi és területi földrajzi környezetre nézve nem zárható ki az emberi egészséggel szembeni kockázat.

(37)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és a finn kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy a finn hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy a finn hatóságok által bejelentett, a finnországi környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

2.2. Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(38)

(39)	A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

2.3. A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(40)

(41)

2.4. A belső piac működése akadályozásának hiánya

(42)

(43)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák finnországi talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

—	a korábban említettek szerint a csatlakozási okmány és a 98/97/EK irányelv a 76/116/EGK irányelvnek a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében történő felülvizsgálata befejezéséig lehetővé tette, hogy Finnország továbbra is alkalmazza a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseit,

—	a 2002/398/EK határozat a finn hatóságok által benyújtott kockázatértékelés alapján lehetővé tette, hogy Finnország 2005. december 31-ig fenntartsa nemzeti rendelkezéseit,

—

a Bizottságnál a műtrágyák kadmiumtartalma határértékeinek meghatározása érdekében folyamatban lévő munka alapján nem látszik reálisnak, hogy kevésbé szigorú intézkedéssel elegendő védelemben részesíthető a finnországi környezet és az emberek egészsége. A kockázatértékelés rámutatott, hogy a finnországi különleges talaj- és éghajlati viszonyok következtében nemzeti szinten kell védeni a környezetet, mert egyes területek, különösen a talaj savas pH-ja miatt, érzékenyebbek a talajba jutó kadmiumra. A kadmiumnak savas környezetben nagyobb az oldhatósága, ezért könnyebben bejut a növényekbe.

2.5. Indokolt időbeli korlátozás

(44)

IV. KÖVETKEZTETÉS

(45)	Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében a Finn Köztársaság által 2005. június 7-én benyújtott kérelem elfogadható.

(46)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

—	az emberi egészség és a környezet védelmének követelményét elégítik ki,

—	arányosak az elérni kívánt céllal,

—	nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét, és

—	nem valósítják meg a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/2003/EK rendelettől eltérve a Bizottság jóváhagyja azokat a finn előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy kilogrammjára vetítve 50 mg-nál több kadmiumot tartalmazó foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát a finn piacon.

Az eltérés mindaddig alkalmazható, ameddig nem szabályozzák közösségi szintű harmonizált intézkedések a műtrágyák kadmiumtartalmát.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 3-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 24., 1976.1.30., 21. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2) HL L 138., 2002.5.28., 15. o.

(3) HL L 304., 2003.11.21., 1. o. A legutóbb a 2076/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 25. o.) módosított rendelet.

(4) HL C 241., 1994.8.29., 37. o. és 308. o.

(5) HL L 18., 1999.1.23., 60. o.

(6) Finnország hivatalos lapja, 45/1994., 1994. január 26., 117. o.

(7) HL C 197., 2005.8.12., 4. o.

(8) Finnország mezőgazdasági és erdészeti minisztériuma: Kadmium a műtrágyákban, egészségügyi és környezeti kockázatok, 2000. április

(9) Az a legnagyobb kadmiumkoncentráció, amelyet a növények képesek felvenni.

(10) PEC: becsült környezeti koncentráció (predicted environmental concentration); PNEC: az a becsült koncentráció, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre (predicted no effect concentration). Ha a PEC/PNEC arány egynél nagyobb, akkor káros következményekre kell számítani.

(11) Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság.

(12) Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottsága.

(13) HL L 84., 1993.4.5., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

17.5.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/31

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 3.)

az Osztrák Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2005) 5549. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/349/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkének (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK

1. A közösségi jog

(1)	A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

(3)	A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

Az Osztrák Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 15-i 2002/366/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat az osztrák előírásokat, amelyek a legalább 5 % P2O5-öt tartalmazó foszfátműtrágyák körében megtiltják a P2O5-tartalom egy kilogrammjára vetítve 75 mg-nál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát az osztrák piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)	A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

(7)	A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)	A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

2. Ausztria csatlakozása

(9)

Ausztria 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium ausztriai használatára és forgalmazására. A 69. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány VIII. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Ausztriában. A csatlakozási okmány 69. cikke és VIII. mellékletének 4. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Ausztriában, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Ausztria területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. november 16-án az Osztrák Köztársaság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/366/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

3. Nemzeti rendelkezések

(13)

A műtrágyákról szóló 2004-es osztrák rendelet (6) egyebek mellett határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára, és ez a határérték az EK-műtrágyákra is vonatkozik. A 2. cikk (4) bekezdése és a 2. melléklet 2. szakasza értelmében a legalább 5 % P2O5-öt tartalmazó foszfátműtrágyák körében tilos az osztrák piacon forgalomba hozni olyan műtrágyát, amelynek egy kilogramm P2O5-ra vetített kadmiumtartalma 75 mg-nál nagyobb.

(14)

A műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára vonatkozóan 1985 óta vannak hatályban előírások, de az akkori határérték egy kilogramm P2O5-re vetítve 120 mg volt. Az egy kilogramm P2O5-re vetített jelenlegi 75 mg határértéket az 1994-es osztrák műtrágyarendelet (7) vezette be, amelyet a 2003/2003/EK rendelet előírásaihoz való igazodást célzó 2004-es műtrágyarendelet hatályon kívül helyezett. A műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó előírások nem változtak.

II. ELJÁRÁS

(15)

2005. június 14-én kelt levelében az Osztrák Köztársaság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Az osztrák hatóságok kérték a 2002/366/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(16)

2005. június 30-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az osztrák hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 15-én, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(17)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Ausztria kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (8) annak érdekében, hogy az Ausztria által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

III. ÉRTÉKELÉS

1. Az elfogadhatóság vizsgálata

(18)

(19)

Az osztrák hatóságok 2005. június 7-i értesítése a 2002/366/EK bizottsági határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Ausztria fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(20)

(21)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy az Ausztria által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy kilogramm P2O5-re vetített kadmiumtartalma meghaladja a 75 mg-ot.

(22)

Az Ausztria által bejelentett nemzeti rendelkezéseket Ausztria európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Ausztria a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Ausztriát, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/366/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(23)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Ausztria értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(24)

Az osztrák hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/366/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(25)	Ausztria 2005. június 14-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

2. A kérelem érdemi vizsgálata

(26)	A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(27)	A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(28)

(29)

Ausztria kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Ausztria hivatkozik egy 2000 októberében közzétett osztrák tanulmányra, (9) amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

2.1. Lényeges követelmények fennállása

(30)

(31)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan az Ausztria által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

—	a vizekkel kapcsolatban az osztrák jelentés leszögezi: „egy kilogramm P2O5-re vetítve átlagosan 25 mg kadmiumot tartalmazó műtrágya alkalmazása esetén a tényleges érték mind ma, mind 100 év múlva meghaladja a PNEC (10) értéket”,

—	a talajjal kapcsolatban az osztrák jelentés megállapítja: „egy kilogramm P2O5-re vetítve átlagosan 25 mg vagy 90 mg kadmiumot tartalmazó műtrágya alkalmazása esetén a tényleges érték mind ma, mind 100 év múlva meghaladja a PNEC értéket”.

(32)	Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések az osztrák talaj különleges állapotára és az ausztriai éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(33)

Összességében tehát az Ausztria által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy az osztrák műtrágyák kadmiumtartalmának tulajdonítható PEC érték (becsült környezeti koncentráció) a legtöbb vizsgált terület vizeiben meghaladja a PNEC értéket (azt a becsült koncentrációt, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre). (11) A biológiai értékesítési adatok alapján a szántóföldi művelésre alkalmas 52 ausztriai terület talajának 5 %-án is ugyanez a helyzet. Az osztrák hatóságok álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Közösség kockázatértékelési módszertana alapján az anyagot aggályosnak kell tekintetni, és további intézkedéseket kell tenni.

(34)	Az osztrák hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(35)	A Bizottság már a 2002/366/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Ausztria 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(36)	Ausztria 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(37)

Az Ausztria által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

—

az SCTEE (12) (jelenlegi elnevezése szerint SCHER (13)) 2002. szeptember 24-i véleménye a műtrágyázás következtében a mezőgazdasági talajokban bekövetkező kadmiumfelhalmozódásról. Ez a vélemény kilenc tagállam kockázatértékelésről készült jelentésén alapszik, de csak a felhalmozódással foglalkozik, a lehetséges egészségi és környezeti kockázatokkal nem; az SCTEE azt a következtetést vonja le, hogy a kadmium talajban történő felhalmozódásának megelőzése érdekében valóban korlátozni kell a műtrágyák kadmiumtartalmát,

—

(38)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és az osztrák kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy az osztrák hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy az osztrák hatóságok által bejelentett, az ausztriai környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

2.2. Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(39)

(40)	A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

2.3. A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(41)

(42)

2.4. A belső piac működése akadályozásának hiánya

(43)

(44)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák ausztriai talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

—	a korábban említettek szerint a csatlakozási okmány és a 98/97/EK irányelv a 76/116/EGK irányelvnek a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében történő felülvizsgálata befejezéséig lehetővé tette, hogy Ausztria továbbra is alkalmazza a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseit,

—	a 2002/366/EK határozat az osztrák hatóságok által benyújtott kockázatértékelés alapján lehetővé tette, hogy Ausztria 2005. december 31-ig fenntartsa nemzeti rendelkezéseit,

—

a Bizottságnál a műtrágyák kadmiumtartalma határértékeinek meghatározása érdekében folyamatban lévő munka alapján nem látszik reálisnak, hogy kevésbé szigorú intézkedéssel elegendő védelemben részesíthető az ausztriai környezet és az emberek egészsége. A kockázatértékelés rámutatott, hogy az ausztriai különleges talaj- és éghajlati viszonyok következtében nemzeti szinten kell védeni a környezetet, mert egyes területek, különösen a talaj savas pH-ja miatt, érzékenyebbek a talajba jutó kadmiumra. A kadmiumnak savas környezetben nagyobb az oldhatósága, ezért könnyebben bejut a növényekbe.

2.5. Időbeli korlátozás

(45)

IV. KÖVETKEZTETÉS

(46)	Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében az Osztrák Köztársaság által 2005. június 14-én benyújtott kérelem elfogadható.

(47)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

—	az emberi egészség és a környezet védelmének követelményét elégítik ki,

—	arányosak az elérni kívánt céllal,

—	nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét, és

—	nem valósítják meg a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/2003/EK rendelettől eltérve a Bizottság jóváhagyja azokat az ausztriai előírásokat, amelyek a legalább 5 % P2O5-öt tartalmazó foszfátműtrágyák körében megtiltják a P2O5-tartalom egy kilogrammjára vetítve 75 mg-nál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát az ausztriai piacon.

Az eltérés mindaddig alkalmazható, ameddig nem szabályozzák közösségi szintű harmonizált intézkedések a műtrágyák kadmiumtartalmát.

2. cikk

Ennek a határozatnak az Osztrák Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 3-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 24., 1976.1.30., 21. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2) HL L 132., 2002.5.17., 65. o.

(3) HL L 304., 2003.11.21., 1. o. A legutóbb a 2076/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 25. o.) módosított rendelet.

(4) HL C 241., 1994.8.29., 35. o. és 305. o.

(5) HL L 18., 1999.1.23., 60. o.

(6) Ausztria szövetségi hivatalos lapja, 100/2004. sz., II. sorozat, 2004. február 27.

(7) Ausztria szövetségi hivatalos lapja, 1007/1994. sz., I. sorozat, 309. sz., 1994. december 21., 7235. o.

(8) HL C 197., 2005.8.12., 2. o.

(9) Osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal: „Az ausztriai kadmiumban rejlő kockázatok értékelése az ERM ajánlásai alapján”, 2000. október 10. (ERM: Environmental Resources Management – a kockázatértékelés alapjául szolgáló módszert kidolgozó tanácsadó cég).

(10) PNEC: az a becsült koncentráció, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre (predicted no effect concentration).

(11) Ez azt jelenti, hogy káros következményekre kell számítani.

(12) Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság.

(13) Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottsága.

(14) HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 129

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. május 17.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 733/2006/EK rendelete (2006. május 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 734/2006/EK rendelete (2006. május 16.) a 2006/2007. tárolási évben egyes sajtok magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról	3
	*	A Bizottság 735/2006/EK rendelete (2006. május 16.) a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról	9
	*	A Bizottság 736/2006/EK rendelete (2006. május 16.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről ( 1 )	10
		A Bizottság 737/2006/EK rendelete (2006. május 16.) a gabonaágazatban 2006. május 17-től alkalmazandó behozatali vámok módosításáról	16

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2006. január 3.) a Svéd Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről (az értesítés a C(2005) 5532. számú dokumentummal történt) ( 1 )	19
*	A Bizottság határozata (2006. január 3.) a Finn Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről (az értesítés a C(2005) 5542. számú dokumentummal történt) ( 1 )	25
*	A Bizottság határozata (2006. január 3.) az Osztrák Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről (az értesítés a C(2005) 5549. számú dokumentummal történt) ( 1 )	31