24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/3

(1)

A cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 20-i 314/2002/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke úgy rendelkezik, hogy április 1-je előtt a folyó gazdasági év tekintetében rögzíteni kell a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-gyártók által az illeték előlegeként fizetendő egységösszegeket.

(2)

Az illeték becsült összege az 1260/2001/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében az alaptermelési díj vonatkozásában előírt maximális összegnek több mint 60 %-a, az említett cikk (5) bekezdésében a B díj vonatkozásában előírt felső határnak pedig kevesebb mint 60 %-a. A 314/2002/EK rendelet 7. cikkével összhangban rögzíteni szükséges egyrészről a cukorra és inulinszirupra vonatkozó előleg egységösszegét mint a maximális összeg 50 %-át, másrészről a cukorra és inulinszirupra vonatkozó B díj egységösszegét mint a becsült összeg 80 %-át. Az izoglükóz esetében az előleg az említett cikk (3) bekezdésével összhangban a cukor esetében becsült termelési alapilleték egységösszegének 40 %-ában kerül rögzítésre.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

fehércukorra tonnánként 6,32 euro termelési alapilletékként az A cukor és a B cukor vonatkozásában;

b)

fehércukorra tonnánként 42,83 euro a B díj előlegeként a B cukor vonatkozásában;

c)

szárazanyagra tonnánként 5,06 euro termelési alapilletékként az A izoglükóz és a B izoglükóz vonatkozásában;

d)

cukornak/izoglükóznak megfelelő szárazanyagra tonnánként 6,32 euro termelési alapilletékként az A inulinszirup és a B inulinszirup vonatkozásában;

e)

cukornak/izoglükóznak megfelelő szárazanyagra tonnánként 42,83 euro a B díj előlegeként a B inulinszirup vonatkozásában.

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/4

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok felhasználásának engedélyezéséről.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 25. cikke átmeneti intézkedéseket állapít meg a takarmány-adalékanyagokra vonatkozóan az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően, a 70/524/EGK irányelvvel összhangban benyújtott engedélykérelmekre.

(3)

Az e rendelet mellékletében felsorolt adalékanyagokra vonatkozó engedélykérelmeket az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontja előtt nyújtották be.

(4)

Az ezen engedélykérelmekre vonatkozó, a 70/524/EGK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti első véleményeket az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontja előtt továbbították a Bizottságnak. Ezért e kérelmeket továbbra is a 70/524/EGK irányelv 4. cikkével összhangban kell kezelni.

(5)

A kérelmező a vas, a mangán, a réz és a cink szintetikus glicinnel képzett kelátvegyületének engedélyezését kérte. A kelátvegyület alkalmazása megoldhat a felszívódással kapcsolatos olyan problémákat, amelyek a más formában való felhasználás során merülnek fel. A szójafehérjéből származó aminosavakat tartalmazó hasonló termék már engedélyezett. Azonban ezen engedélykérelemben a nyomelemek szintetikus glicinnel állnak kelátkötésben, és ezért egyedi engedélyre van szükség.

(6)

A kérelmező iratokat nyújtott be a vas, a mangán, a réz és a cink szintetikus glicinnel képzett kelátvegyülete takarmányanyagokban való felhasználásának alátámasztására.

(7)

A Bizottság felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (a Hatóság), hogy értékelje az engedélykérelem alátámasztására benyújtott vonatkozó adatokat. A kérelmet követően a Hatóság 2005. november 29-én véleményt fogadott el a vas, a mangán, a réz és a cink szintetikus glicinnel képzett kelátvegyülete takarmányanyagokban való felhasználásáról.

(8)

A Hatóság véleménye az mutatja, hogy a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében előírt feltételek teljesültek. Ennek megfelelően a vas, a mangán, a réz és a cink szintetikus glicinnel képzett kelátvegyületének felhasználását engedélyezni kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/8

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/12

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/15

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

17,22 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

28,32 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/16

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (2) 63. cikke (7) bekezdése az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött, a mezőgazdaságra vonatkozó megállapodásban rögzített mennyiségi korlátok és kiadások keretei közé korlátozta a borágazat termékeire nyújtott export-visszatérítések odaítélését.

(2)

A 883/2001/EK rendelet 9. cikke megállapítja azokat a körülményeket, amelyek különleges intézkedések meghozatalára jogosítják fel a Bizottságot az e megállapodás keretében előírt mennyiség és a rendelkezésre álló költségvetés meghaladásának elkerülése érdekében.

(3)

A 2006. március 22-ig a kiviteli engedélyek iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a 2006. április 30-ig tartó időszakra, a 883/2001/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett, 1. Afrika, 2. Ázsia, 3. Kelet-Európa és 4. Nyugat-Európa rendeltetési zónára vonatkozóan fennáll a veszélye a még rendelkezésre álló mennyiség túllépésének, amennyiben korlátozások nélkül állítanak ki a visszatérítést előre rögzítő kiviteli engedélyeket. Ezért következésképpen meg kell határozni egy százalékos együtthatót a 2006. március 16. és 21. között benyújtott igények elfogadására, és 2006. május 1-jéig fel kell függeszteni az e zónára vonatkozóan igényelt engedélyek kiállítását, valamint az új engedélyek benyújtását,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/17

(1)

Az 1058/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/18

(1)

Az 1059/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendele (3) 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/19

24.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/20

(1)

1994-ben a Bizottság jóváhagyta a francia állam 76 millió euro összegű tőkejuttatását az Entreprise Minière et Chimique (a továbbiakban: EMC) részére, melyet az EMC a Mines de Potasses d’Alsace (a továbbiakban: MDPA) társaságnak tervezett nyújtani tőkeemelés formájában. Határozatában (2) a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek ítélte az intézkedést, mivel annak célja a munkavállalók nyugalmazásából fakadó, a bányászok különleges jogállása (3) értelmében az MDPA által viselt többletköltségek (fűtés, szállás, kiegészítő előnyugdíjak és végkielégítés) ellensúlyozása volt.

(2)

1996-ban a Bizottság ugyanezen okokból kifolyólag a francia állam három, egyenként 38 millió euro összegű, az EMC-nek nyújtott tőkejuttatását engedélyezte (4) az 1995-ös, 1996-os és 1997-es évre, melyet az EMC az MDPA-nak tervezett továbbítani tőkeemelés formájában.

(3)

1998. december 7-én a francia hatóságok három új, egyenként 42 millió euro összegű tőkejuttatást jelentettek be, amelyeket 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben terveztek nyújtani az EMC-nek és továbbítani az MDPA-nak. Franciaország szerint ezen intézkedések célja ezúttal az volt, hogy ellensúlyozzák az MDPA-t felszámolásából fakadóan terhelő egyes szociális és környezetvédelmi költségeket.

(4)

A Franciaország által 1999. január 22-én a Bizottsághoz továbbított kiegészítő információk feltárták, hogy a Franciaország által nyújtott támogatás továbbításán kívül az EMC 1995 óta minden évben engedélyezte az MDPA tőkeemelését. 2000. március 14-én kelt levelükben a francia hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy az 1998-ban bejelentett támogatások egy részét már odaítélték a vállalatnak. 2000. április 10-én kelt levelében a Bizottság kijelentette, hogy e támogatások illegálisnak tekintendők.

(5)

A Bizottság 2000. október 10-én kelt levelében értesítette Franciaországot azon határozatáról, hogy a fenti intézkedések ellen megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást. E határozatot közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (5). A Bizottság felszólította az érdekelteket, hogy nyújtsák be a szóban forgó támogatásokkal kapcsolatos észrevételeiket.

(6)

A Bizottság 2000. november 28-án, valamint 2001. március 21-én és 23-án észrevételeket kapott a francia hatóságoktól. A francia hatóságok és a Bizottság képviselői 2004. december 2-án üléseztek. Franciaország 2005. február 8-án és 2005. szeptember 23-án kelt levelében információkat küldött a Bizottságnak.

(7)

Az MDPA trágyaként vagy ipari nyersanyagként használt kálium-kloridot termelt ki 1904 óta egy elzászi szilvinitbányából. Franciaország 1967-ben létrehozta az EMC (6)-t, egy ipari vagy kereskedelmi jellegű állami létesítményt, és az MDPA-t az EMC teljes tulajdonú leányvállalatát képező Société Anonyme à Directoire et Conseil de Surveillance társasággá (7) szervezte át.

(8)

Az ásványok kimerülésével szembesülve az MPDA 1996-ban egy olyan szociális tervről tárgyalt, mely a tevékenységet fokozatosan csökkentené az MDPA 2004-re tervezett teljes bezárásáig. Az MPDA-n kívül, az EMC így közvetlenül vagy EMC Société Anonyme holdingtársaságán (a továbbiakban: EMC SA) keresztül részesedést szerzett néhány, a vegyi termékek, takarmányok a környezetvédelem, és a hulladékok újbóli feldolgozása terén tevékenykedő társaságban.

(9)

A hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló határozatban a Bizottság úgy vélte, hogy a vizsgált intézkedések egyedüli kedvezményezettje az MDPA volt. E határozat fenntartja e véleményt. Valójában egyetlen tényező sem utal arra, hogy az EMC leányvállalatai részesültek volna az MDPA-nak nyújtott támogatásból. Különösen nincs kétség afelől, hogy a támogatások összességét az EMC tőkeemelés formájában az MDPA-nak utalta át.

(10)

Egy 2002-ben bekövetkezett tűzvész idő előtt véget vetett az MDPA bányászati tevékenységeinek. A vállalat tevékenységi körét oly módon módosították, hogy az tükrözze e fordulatot: míg létrehozása idején az MDPA célja a köztulajdon részét képező elzászi káliumbányák korábbi állami létesítményének átengedett káliumsó- és egyéb kapcsolódó sóbányák kitermelése volt, alapszabályzatának módosított 3. cikke úgy rendelkezik, hogy a vállalat célja a Mulhouse-tól északra eső medencében található káliumbányák kitermelésének leállításával kapcsolatos, a korábbi kitermeléseket, azok berendezéseit, épületszárnyait és melléképületeit érintő feladatok ellátása.

(11)

E feladatok főképp abból állnak, hogy segítsék a személyzet átalakítását, és helyreállítsák, biztonságossá tegyék és átadják a telephelyeket. E fázist követően az MDPA-t – a tervek szerint 2009 végén – feloszlatják.

(12)

2005. január 1-jén az EMC költségmentesen átadta MDPA tőketulajdonát az államnak (8).

(13)

Franciaország 1998-ban anélkül nyújtott bejelentett támogatásokat az MDPA-nak (42 millió euro 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben), hogy megvárta volna a Bizottság határozatát. Ezért e támogatások illegálisak.

(14)

Ahhoz, hogy lehetővé tegye az MDPA tevékenységének 2004-ig – a bányák bezárásának tervezett időpontja – történő folytatását, az EMC 1996 óta minden évben tőkeemeléseket hajtott végre leányvállalata részére, az ez utóbbi által az előző gazdasági évre megállapított vesztességgel megegyező értékben. Az 1. táblázatban látható, hogy az MDPA részére ily módon nyújtott összegek meghaladják a Bizottság által, 1996-os határozatában az 1998 és 2000 közötti időszakra bejelentett támogatásokra engedélyezett összegeket.

1. táblázat:   1996 és 2000 között az MDPA-nak nyújtott be nem jelentett támogatások részletei

(15)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kedvezményezett mára teljes mértékben Franciaország tulajdonában áll, véglegesen befejezte valamennyi gazdasági tevékenységét a káliumágazatban, illetve hogy a bányákat nem nyitják meg újra. Az MDPA további fennállásának egyetlen oka, hogy befejezze a bányakitermelés befejezésével kapcsolatos feladatokat, és különösen az, hogy a biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelővé tegye a telephelyet. Az MDPA megszűnése esetén e feladat minden esetben az államra hárulna (9). A feladat elvégeztével az MDPA feloszlik

(16)

A vizsgált esetben, az MDPA biztonsági és környezetvédelmi tevékenységei nem gazdasági jellegűek, így nem indokolt a Szerződés versenyjogi szabályainak alkalmazása. Következésképpen, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az 1. és 2. intézkedés előnyben részesítette az MDPA-t és torzította a versenyt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az MDPA kereskedelmi tevékenységeinek befejeztével, illetve a bányák bezárásával e torzító hatás megszűnt. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az MDPA költségmentesen átadta tőkéjét az államnak. Ilyen körülmények között semmilyen gyakorlati hatása nem lenne egy, a szóban forgó intézkedések támogatási jellegéről, illetve összeegyeztethetőségéről szóló bizottsági határozatnak.

(17)

Az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében kezdeményezett hivatalos vizsgálati eljárás tehát indokolatlanná vált,