23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/1

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/3

(1)

Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről szóló, 1978. december 28-i 3179/78/EGK tanácsi rendelet (2) értelmében az említett egyezményt (a továbbiakban: a NAFO Egyezmény) a Közösség jóváhagyta.

(2)

A NAFO Egyezmény megfelelő keretet nyújt a halászati erőforrások ésszerű megőrzésével és irányításával kapcsolatos többoldalú együttműködéshez az általa meghatározott területen.

(3)

A 2003 júniusában tartott ülésén a NAFO Tudományos Tanácsa tájékoztatást adott arról, hogy a grönlandilaposhal-állomány gyorsan csökken, és a teljes kifogható mennyiség (TAC) szintjének éles csökkentését javasolta.

(4)

A 2003. szeptember 15. és 19. között tartott 25. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 15 éves helyreállítási tervet fogadott el a grönlandi laposhal számára a NAFO 2. altérségében és a 3KLMNO körzetekben (a továbbiakban: a NAFO helyreállítási terv). A helyreállítási terv ugyanazokat a célokat tűzi ki, mint a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i, 2371/2002/EK tanácsi rendelet (3) 5. cikkében meghatározott helyreállítási tervek.

(5)

Az állomány helyreállítása céljából a NAFO helyreállítási terv a TAC szint 2007-ig tartó csökkentéséről, valamint ellenőrzési intézkedésekről rendelkezik a helyreállítási terv hatékonyságának biztosítása céljából.

(6)

A NAFO helyreállítási tervet a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004., illetve 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2287/2003/EK (4) és 27/2005/EK (5) tanácsi rendelete ideiglenes alapon teljesítette egy tanácsi rendelet elfogadásáig, amely a grönlandilaposhal-állomány többéves helyreállítási intézkedéseit foglalja magában.

(7)

Ezért szükség van arra, hogy a NAFO helyreállítási tervet folyamatosan, hasznosítási terv keretében hajtsák végre, a 2371/2002/EK rendelet 5. cikkével összhangban. Ebből a célból eljárást kell kidolgozni azon hajók listájának továbbításáról, amelyek számára különleges halászati engedélyt adtak ki a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet (6) szerint.

(8)

A NAFO helyreállítási terv ellenőrzési intézkedéseinek való megfelelés céljából jelentési kötelezettséget kell róni a közösségi hajók kapitányaira, valamint kötelezni kell a tagállamokat, hogy osszák szét kvótájukat engedélyezett hajóik között.

(9)

További ellenőrző intézkedések szükségesek a közösségi szinten történő hatékony megvalósítás biztosítására és a Tanács által más területeken elfogadott helyreállítási tervekkel való koherencia biztosítására. Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kijelölt tagállamok kikötőjébe történő belépésről szóló előzetes értesítés kötelezettségét és a tűréshatárokat,

1.

„NAFO 2. alterület”: a NAFO Egyezmény III. melléklete 3. bekezdésének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

2.

„3KLMNO körzet”: a NAFO Egyezmény III. melléklete 4. bekezdésének b) pontjában meghatározott földrajzi terület.

a)

2006-ban 18 500 tonna; és

b)

2007-ben 16 000 tonna.

a)

a fedélzeten lévő grönlandi laposhal mennyisége, amikor a közösségi hajó belép a 2. alterületre és a 3KLMNO körzetekbe, amely jelentést nem korábban, mint 12 órával és nem később, mint 6 órával a hajónak az említett területre való belépése előtt kell továbbítani;

b)

a grönlandi laposhal heti mennyiségei. Ezt a jelentést első alkalommal legkésőbb a hajónak a 2. alterületre és a 3KLMNO körzetekbe való belépését követő hetedik nap végéig kell továbbítani, vagy amennyiben a halászati út több, mint hét napig tart, legkésőbb a hétfői napon, azokra a fogásokra vonatkozóan, amelyeket a 2. alterületen és a 3KLMNO körzetekben végzett az előző vasárnap éjjel végződő hét során;

c)

a fedélzeten lévő grönlandilaposhal-mennyiségek, amikor a közösségi hajó kilép a 2. alterületről és a 3KLMNO körzetekből, amely jelentést nem korábban, mint 12 órával és nem később, mint 6 órával az egyes hajóknak az említett területről való kilépése előtt kell továbbítani, és tartalmaznia kell az említett területen halászattal töltött napok számát és a teljes kifogott mennyiséget;

d)

a grönlandi laposhal berakodott és kirakodott mennyiségeit minden egyes átrakásnál, mialatt a hajó a 2. alterületen és a 3KLMNO körzetekben tartózkodik. Ezeket a jelentéseket nem később, mint az átrakást követő 24 órán belül kell továbbítani.

1.

a kijelölt kikötőbe való érkezés időpontja;

2.

a 4. cikkben említett különleges halászati engedély egy másolata;

3.

a fedélzeten tárolt grönlandi laposhal élő tömege kilogrammban;

4.

a NAFO területen belüli terület vagy területek, ahol a fogás történt.

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/7

(1)

Az 1480/2003/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács 34,8 %-os végleges kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: a kiegyenlítő vám) vetett ki a Koreai Köztársaságból származó és a Samsung Electronics Co., Ltd ( a továbbiakban: Samsung) kivételével bármely vállalat által gyártott egyes, dinamikus véletlen hozzáférésű memória (Dynamic Random Access Memory, a továbbiakban: DRAM) néven ismert elektronikus mikroáramkörök behozatalára, míg a Samsung által előállított DRAM-ok esetében 0 %-os vámtételt állapított meg.

(2)

A jelenleg hatályos intézkedések meghozatalát eredményező vizsgálatban (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) két, a Koreai Köztársaságban székhellyel rendelkező exportőr gyártó működött együtt, a Samsung és a Hynix Semiconductor Inc.; az utóbbi az Amerikai Egyesült Államokban is rendelkezik telephellyel. A közösségi gazdasági ágazatot az eredeti vizsgálat során két gyártó, a németországbeli Infineon Technologies AG (München) és az egyesült királyságbeli Micron Europe Ltd (Crowthorne) alkotta; ez a két vállalat állítja elő a Közösségben gyártott DRAM-ok túlnyomó részét.

(3)

A kereskedelem védelmét célzó intézkedések nyomon követésével összefüggésben a Bizottság arról értesült: feltételezhető, hogy a Koreai Köztársaságból származó DRAM-ok importjára vonatkozó hatályos kiegyenlítő vámot nem vetik ki az említett DRAM-ok egyes behozatalaira.

(4)

2005. március 22-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (a továbbiakban: az értesítés) (3) a Bizottság bejelentette: vizsgálat útján kívánja megállapítani, mennyiben szükséges az alaprendelet 24. cikke (3) bekezdésének megfelelően különleges intézkedések révén biztosítani, hogy a Koreai Köztársaságból származó DRAM-ok behozatala esetében a kiegyenlítő vámokat megfelelően kivessék.

(5)

A Bizottság a vizsgálat megkezdéséről hivatalosan értesítette az exportőr ország hatóságait és valamennyi ismert érintett felet. A Koreai Köztársaság két exportőr gyártója, a két közösségi gyártó, valamint a közösségbeli importőrök és felhasználók – akik név szerint szerepeltek az eredeti vizsgálatban, vagy akikről a Bizottság más módon tudomást szerzett – megkapták az értesítés, valamint az annak alapjául szolgáló nem bizalmas természetű dokumentumok másolatát. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeiket írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az értesítésben megállapított határidőn belül.

(6)

A két koreai köztársaságbeli exportőr gyártó, az említett két közösségi gyártó, valamint egy közösségi felhasználó tette meg észrevételeit írásban. Mivel a szükséges információk és adatok mindegyike rendelkezésre állt, a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy ellenőrző látogatásokat tegyen az észrevételeket benyújtó fenti vállalatok telephelyén.

(7)

A jelen vizsgálat szempontjából érintettnek számító termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyával, azaz a Koreai Köztársaságból származó egyes, DRAM (dinamikus véletlen hozzáférésű memória) néven ismert, a fémoxid félvezető (MOS) gyártási technológia változatai, köztük komplementer MOS (CMOS) technológiatípusok révén előállított elektronikus mikroáramkörökkel, összeszerelve, feldolgozott szilíciumszelet vagy csip formájában is, függetlenül azok típusától, sűrűségétől (beleértve a jövőbeli sűrűségeket is), változatától, hozzáférési sebességétől, konfigurációjától, tokozásától vagy adattovábbító blokkjától stb. Az érintett termék magában foglalja a (nem egyedi kialakítású) memóriamodulok vagy (nem egyedi kialakítású) memórialapok formájában, illetve másféle összetett formában kiszerelt DRAM-okat is, amennyiben ezek fő rendeltetése az adattárolás.

(8)

Az érintett termék jelenleg a következő KN-kódok alá sorolható be: 8542 21 11, 8542 21 13, 8542 21 15, 8542 21 17, ex 8542 21 01, ex 8542 21 05, ex 8548 90 10, ex 8473 30 10 és ex 8473 50 10.

(9)

A vizsgálat azt igyekezett megállapítani, mennyiben szükséges különleges intézkedések révén biztosítani, hogy a kiegyenlítő vámot megfelelően kivessék. Középpontjában a következők álltak: 1. az érintett termék leírása és KN/TARIC-kódoknak történő megfeleltetése, illetve 2. a Közösségbe importált érintett termék kereskedelmi forgalmának elemzése kapcsán észlelt rendellenességek.

(10)

Az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy az érintett termék alatt, amely után kiegyenlítő vámot kell fizetni, a Koreai Köztársaságból származó egyes, DRAM néven ismert elektronikus mikroáramkörök értendők, típustól függetlenül. Az érintett termék meghatározása független annak sűrűségétől, hozzáférési sebességétől, konfigurációjától, tokozásától vagy adattovábbító blokkjától stb. A termékleírás kitér a gyártási eljárásra is (amely a fémoxid félvezető (MOS) gyártási technológia változatait jelenti, köztük egyes komplementer fémoxid félvezető (CMOS) technológiatípusokat).

(11)

Egyfelől az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy az érintett terméket milyen KN/TARIC-kódok alá lehet besorolni. Ezek a KN/TARIC-kódok a következő DRAM-típusokat jelölik: szilíciumszeletek, csipek, memóriák (lapra szerelt, azaz terminálokkal és kimenetekkel rendelkező csipek kerámia-, fém-, műanyag- vagy egyéb tokozással vagy anélkül, a továbbiakban: lapra szerelt DRAM-ok, amelyeket a kereskedelemben DRAM-komponenseknek hívnak) és DRAM-modulok, memórialapok és bizonyos egyéb összetett formák (a továbbiakban: többszörösen összetett DRAM-ok).

(12)

Ami a lapra szerelt DRAM-okat illeti, ez a DRAM-típus az ún „back-end” eljárás eredményeképpen jön létre, azaz a csipek összeszerelése (a csip memóriacellájának huzallal történő csatlakoztatása a tok külső felületén található csatlakozókhoz), tesztelése (a tokozott csipek működésének ellenőrzése) és jelölése révén.

(13)

Másfelől az érintett terméknek az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében konkrétan említett típusai a következők: szilíciumszeletek, csipek, összeszerelt DRAM-ok (azaz lapra szerelt DRAM-ok és többszörösen összetett DRAM-ok), valamint a (nem egyedi kialakítású) DRAM-memóriamodulok vagy -memórialapok vagy bizonyos egyéb összetett formák (a továbbiakban: többszörösen összetett DRAM-okba integrált DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok).

(14)

A fentiekből kitűnik, hogy az érintett termék leírása és a KN/TARIC-kódok között nem teljes az összhang. Egyfelől a lapra szerelt DRAM-ok esetében, noha azok egyértelműen megfelelnek az érintett termék meghatározásának – amely a DRAM-ok valamennyi típusára kiterjed – és az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett KN/TARIC-kódok alatt külön említés esik róluk, az érintett termék leírása a félreérthető „összeszerelt” jelzőt alkalmazza, amely a többszörösen összetett DRAM-okra is vonatkozik. Másfelől, habár az érintett termék leírása konkrét említést tesz róluk, a többszörösen összetett DRAM-okba integrált DRAM-csipekről és/vagy lapra szerelt DRAM-okról nem történik külön említés az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett KN/TARIC-kódok egyike alatt sem. Valóban, ezek alatt a kódok alatt vagy a többszörösen összetett DRAM-okról vagy a csipként és lapra szerelt DRAM-ként importált termékekről esik külön említés, ennélfogva a kiegyenlítő vámot a DRAM ezen típusaira eddig nem vetették ki.

(15)

A lapra szerelt DRAM-ok különböznek a DRAM-csipektől és a többszörösen összetett DRAM-októl is. Következésképp indokoltnak tekinthető, hogy a termékleírás erről konkrét említést tegyen a következetesség és jogbiztonság érdekében.

(16)

Az a tény, hogy a többszörösen összetett DRAM-okba integrált DRAM-csipekről és/vagy lapra szerelt DRAM-okról a KN/TARIC-kódok egyike alatt sem esik külön említés, a nem a Koreai Köztársaságból származó többszörösen összetett DRAM-ok esetében bír jelentőséggel, amelyek Közösségbe irányuló behozatala esetében nem kell kiegyenlítő vámot fizetni, annak ellenére, hogy koreai eredetű DRAM-csipeket és/vagy lapra szerelt DRAM-okat tartalmaznak.

(17)

Valóban, összhangban az EU-tagállamok állandó gyakorlatával, miszerint az Európai Közösségnek a WTO harmonizációs munkaprogramjában kialakított tárgyalási álláspontját tekintik irányadónak a Közösségi Vámkódex 24. cikkének értelmezése során (4), az ex 8473 30 10, ex 8473 50 10 és ex 8548 90 10 KN-kódok alá besorolt többszörösen összetett DRAM-ok esetében a Közösségben alkalmazandó nem preferenciális származási szabályok értelmében származási országnak a gyártási folyamat utolsó színhelyéül szolgáló azon ország minősül, ahol a megmunkálás és feldolgozás, és, adott esetben, a helyi származású alkatrészek beépítése révén elért értéknövekedés eléri vagy meghaladja a többszörösen összetett DRAM-ok gyártelepi árának 45 %-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a DRAM-ok származási országának azt az országot kell tekinteni, ahonnan a felhasznált anyagok többsége származik.

(18)

A vizsgálat során benyújtott dokumentumok és bizonyítékok révén megállapítható volt, hogy a nem koreai származású többszörösen összetett DRAM-ok tartalmazhattak koreai eredetű DRAM-csipeket és/vagy lapra szerelt DRAM-okat. A fenti következtetés három különböző bizonyíték alapján született meg. Először is, első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy egyes, a származási nyilatkozat értelmében nem a Koreai Köztársaságból származó többszörösen összetett DRAM-ok olyan lapra szerelt DRAM-okat tartalmaztak, amelyek a Koreai Köztársaságból származtak, s amelyeknek gyártói kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok voltak. A bizonyítékok között szerepelt továbbá az ex 8548 90 10 KN-kód (85489010*10 TARIC-kód) alá besorolt, részben az Amerikai Egyesült Államokban, részben a Koreai Köztársaságban előállított többszörösen összetett DRAM-ok vonatkozásában 2003-ban kibocsátott kötelező érvényű származási felvilágosítás. Végül pedig benyújtottak két újságcikket, amelyek megemlítik: a Közösségben alkalmazandó nem preferenciális származási szabályok révén koreai vállalatok olyan DRAM-csipeket vagy lapra szerelt DRAM-okat exportálhattak a Közösségbe, amelyeknek gyártói kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok voltak; a behozatal olyan DRAM-modulok formájában valósult meg, amelyek a származási nyilatkozat értelmében nem a Koreai Köztársaságból származtak.

(19)

A fentiek alapján a következő álláspont alakult ki: különleges intézkedések révén kell biztosítani, hogy a kiegyenlítő vámot azon DRAM-csipek vagy lapra szerelt DRAM-ok esetében is kivessék, amelyeknek gyártói kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok, s amelyeket a Koreai Köztársaságon kívüli országból származó többszörösen összetett DRAM-okba építettek be.

(20)

A kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok egyike úgy érvelt, hogy a DRAM-csipeket vagy lapra szerelt DRAM-okat többszörösen összetett DRAM-okba történt beépítésüket követően nem lehet olyan terméknek tekinteni, amelyre kiegyenlítő vám vethető ki. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a DRAM-csipek vagy lapra szerelt DRAM-ok a többszörösen összetett DRAM-okba történt beépítés esetén megőrzik tulajdonságaikat és rendeltetésüket. A többszörösen összetett DRAM-okba történő beépítés nem változtatja meg alapvető fizikai és műszaki jellemzőiket. Mi több, a többszörösen összetett DRAM-ok, ha nagyobb mértékben is, de pontosan ugyanazt a funkciót töltik be, mint az egyes DRAM-csipek vagy lapra szerelt DRAM-ok önmagukban, azaz adattárolóként működnek. Következésképp a DRAM-csipek vagy lapra szerelt DRAM-ok többszörösen összetett DRAM-okba történő beépítése nem változtatja meg természetüket, és nem indokolja a kiegyenlítő vám fizetése alóli mentesség biztosítását. Ezen okok miatt a kérelem elutasításban részesült.

(21)

Az említett fél és a Koreai Köztársaság kormánya azzal érvelt, hogy a többszörösen összetett DRAM-okat alkotó DRAM-csipekre és lapra szerelt DRAM-okra nem vonatkozik az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdése, mivel azokra nem terjedt volna ki az eredeti vizsgálat. A fenti (13) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kiegyenlítő vámot a többszörösen összetett DRAM-okat alkotó DRAM-csipek és lapra szerelt DRAM-ok esetében is kivetik. Annak az érvnek az alátámasztására, miszerint a többszörösen összetett DRAM-okat alkotó lapra szerelt DRAM-okra az eredeti vizsgálat nem terjedt volna ki, nem terjesztettek be bizonyítékot. Ellenkezőleg, a juttatott támogatások természetéből adódóan az eredeti vizsgálat – a támogatás szintjének felmérése érdekében – a vizsgált vállalatok valamennyi értékesítésére kiterjedt. Ezen okok miatt a kérelem elutasításban részesült.

(22)

Tekintve, hogy a Közösségben a DRAM-ok behozatalára ún. nem preferenciális származási szabályok vonatkoznak, a kereskedelmi forgalom elemzésére az érintett termék következő két fő kategóriája kapcsán került sor: DRAM-szeletek, -csipek és lapra szerelt DRAM-ok, amelyek abból az országból származnak, ahol a diffúziós eljárás végzik (5), illetve a (17) preambulumbekezdésben ismertetett kritériumoknak megfelelő országból származó többszörösen összetett DRAM-ok. Az elemzés, amelynek alapjául a Comext adatbázis TARIC-kód szintű statisztikai adatai szolgáltak, a 2003 májusától 2005 májusáig tartó időszakot ölelte fel.

(23)

Az érintett termék első kategóriájával kapcsolatban a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott információk alapján megállapítást nyert, hogy jelenleg a diffúziós eljárást kizárólag a következő, Közösségen kívüli országokban végzik (a felsorolás a gyártási kapacitás csökkenő sorrendjét tükrözi): Koreai Köztársaság, Tajvan, Amerikai Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Kínai Népköztársaság. Ebből következően azon termékek behozatala esetében, amelyek a származási nyilatkozat alapján a fentiektől eltérő országokból származnak, a nyilatkozat nem felel meg a valóságnak. Ez a tény különösen a származási nyilatkozat szerint Malajziából, Hongkongból és – bizonyos fokig – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében nyilvánvaló, ezekben az országokban ugyanis a diffúziós eljárás lefolytatására csak korlátozott mértékben van mód. A Comext adatai szerint az utóbbiakon kívül más országokból is történt DRAM-behozatal.

(24)

Tekintettel arra, hogy az alkalmazandó nem preferenciális származási szabályok kellően egyértelműek, s hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően a vámhatóságok eljárhatnak, ha a vámáru-nyilatkozatok a származást tévesen tüntetik fel, úgy tűnik, a probléma megoldásának legmegfelelőbb módja a diffúziós eljárás színhelyéül szolgáló ország vámhatóságainak rendszeres tájékoztatása annak érdekében, hogy azok a szükséges ellenőrzéseket elvégezhessék.

(25)

Ami az érintett termék második kategóriáját illeti, megállapítást nyert, hogy a DRAM-ok valamennyi típusa közül az ide sorolt termékek képezik a Közösségbe irányuló behozatal túlnyomó részét (73 %). Különösen így van ez a vámbevallás szerint Malajziából származó behozatal esetében, ahol ez az arány az országból származó valamennyi típust figyelembe véve 78 %, továbbá Hongkong és a Kínai Népköztársaság esetében, ahol ez az arány 95 %, illetve 93 %.

(26)

Ahogy a fenti magyarázat rámutat, a (25) preambulumbekezdésben említett országokban egyáltalán nem vagy csak kismértékben végeznek diffúziós eljárást. E tekintetben olyan bizonyíték merült fel, amely igazolja, hogy az ezekben az országokban megvalósult értéknövekedés valószínűleg nem érhette el a jelenlegi származási szabályok által előírt 45 %-os értéket; ennél is valószínűtlenebb, hogy a teljes gyártási eljárás döntő hányada ezekben az országokban valósult meg.

(27)

A fentiek alapján a következő álláspont alakult ki: különleges intézkedések révén kell biztosítani, hogy a többszörösen összetett DRAM-ok származását a valóságnak megfelelően tüntessék fel, s hogy a vámhatóságok végre tudják hajtani a szükséges ellenőrzéseket.

(28)

A vizsgálat fenti megállapításai alapján a következő álláspont alakult ki: különleges intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy:

(29)

A (28) preambulumbekezdés a) pontjában említett különleges intézkedés eredményeként az érintett termék leírásának pontosabbá kell válnia; fel kell tüntetnie a DRAM-ok valamennyi formáját, konkrétan említve a lapra szerelt DRAM-okat.

(30)

A (28) preambulumbekezdés b) és c) pontjában ismertetett célokat szolgáló különleges intézkedések hivatkozási szám segítségével valósíthatóak meg, amelyet a nyilatkozattevőnek az egységes vámokmány (EV) 44. rovatában kell feltüntetnie az importált DRAM szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozat kitöltésekor. Ennek a számnak meg kell egyeznie a többszörösen összetett DRAM-ok leírásával, amely ismerteti a DRAM 1. formáját, 2. származását („Koreai Köztársaság” vagy „a Koreai Köztársaságon kívüli ország”), 3. a gyártási folyamatban részt vevő koreai vállalatot („Samsung” vagy „a Samsung kivételével bármelyik vállalat”), ha van ilyen, és 4. a Koreai Köztársaságból származó és a Samsung kivételével bármelyik vállalat által gyártott DRAM-csipeket és/vagy lapra szerelt DRAM-okat tartalmazó, a Koreai Köztársaságon kívüli országból származó többszörösen összetett DRAM-ok esetében a DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok által képviselt értéket a többszörösen összetett DRAM-ok teljes értékéhez képest. Az alábbiakban ismertetett termék/származásleírásoknak a következő hivatkozási számok felelnek meg:

(31)

Azon termékek esetében, amelyekre az 1-es számmal jelzett termék/származásleírás vonatkozik, nincs szükség további igazoló okmányokra. A hivatkozási szám feltüntetésének kötelezettsége ugyanis hatékonyan jelzi a nyilatkozattevő számára: fontos, hogy alaposan ellenőrizze a termék származását és azt, milyen székhellyel rendelkeznek az előállításban részt vevő egyes gyártók. Ezen túlmenően indokolatlanul nagy terhet róna a nyilatkozattevőre, ha további dokumentumokat kellene bemutatnia olyan DRAM-ok behozatala esetében, amelyek előállításában nem vett részt kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalat.

(32)

Azon termékek esetében viszont, amelyekre a 2–7. számmal jelzett termék/származásleírás vonatkozik, a nyilatkozattevőnek az egységes vámokmányhoz mellékelnie kell a DRAM utolsó gyártója által kiadott és a mellékletben feltüntetett információkat tartalmazó nyilatkozatot is, amikor a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot benyújtja. E nyilatkozatban fel kell tüntetnie többek között azt is, mekkora értéket képvisel a kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok által végzett gyártási folyamat az importált DRAM-ok összértékéhez képest.

(33)

A 2–7. számmal jelzett többszörösen összetett DRAM-ok esetében alkalmazandó kiegyenlítő vámtétel nagyságát azzal az értékkel arányosan kell meghatározni, amelyet a Koreai Köztársaságból származó, beépített DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok képviselnek a többszörösen összetett DRAM összértékéhez képest. A vámeljárás, valamint az értékarányos vámtételek alkalmazásának megkönnyítése érdekében a vámtételek alábbi hat szintjét kell megállapítani, amelyek a termék/származásleírásoknak a következőképp feleltethetők meg:

(34)

A (33) preambulumbekezdésben megállapított vámtételszintek a kiegyenlítő vám megadott százalékának feleltethetők meg; e százalék a (többszörösen összetett DRAM-ok adott kategóriája esetében megállapított) legalacsonyabb százalékos érték (pl. a 3-as számmal jelzett kategóriába tartozó többszörösen összetett DRAM-ok esetében a 34,8 %-os kiegyenlítő vám 10 %-a, azaz 3,4 %). Ez a rendelkezés kiegyensúlyozott alkalmazását szolgálja, s azt hivatott biztosítani, hogy az érintett termék Közösségbe irányuló behozatalát és értékesítését végző gazdasági szereplőkre ne háruljon aránytalanul nagy teher.

(35)

Végül a (28) preambulumbekezdés d) pontjában említett különleges intézkedés vonatkozásában a következő nézet fogalmazódott meg: amennyiben az egységes vámokmány 44. rovatában – a (30) preambulumbekezdésben foglaltakkal ellentétben – nem tüntetnek fel hivatkozási számot, továbbá elmulasztják benyújtani a (32) preambulumbekezdésben ismertetett esetekben előírt nyilatkozatot, 34,8 %-os kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni. Ellenkező értelmű bizonyíték hiányában ugyanis feltételezhető, hogy a többszörösen összetett DRAM a Koreai Köztársaságból származik, és azt kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett vállalatok állították elő.

(36)

Ezen túlmenően amennyiben – a (32) preambulumbekezdésben említett esetekben – egyes, többszörösen összetett DRAM-okba beépített DRAM-csipeken és/vagy lapra szerelt DRAM-okon feltüntetett jelzés nem egyértelmű, illetve a vámáru-nyilatkozat alapján azok gyártói nem azonosíthatók egyértelműen, ellenkező értelmű bizonyíték hiányában azt kell feltételezni, hogy ezek a DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok a Koreai Köztársaságból származnak, és kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett gyártók által előállított termékek. Ennek következtében 34,8 %-os kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a fenti okokból kifolyólag a többszörösen összetett DRAM-ok a Koreai Köztársaságból származnak. Az összes többi esetben a (33) preambulumbekezdésben megállapított kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni, a (30) preambulumbekezdésben meghatározott értékhatárokkal összhangban.

(37)

A fenti (35) és (36) preambulumbekezdésben említett különleges intézkedés és az ott ismertetett körülmények tekintetében megállapítást nyert, hogy a DRAM-szállítókat ügyfeleik vonatkozásában a megkötött szerződéses kötelezi arra, hogy egyes, a gazdasági ágazat szabványai által meghatározott előírásokat teljesítsenek. Ide tartozik többek között a diffúziós eljárást és az összeszerelést végző vállalatok nevének feltüntetése. Következésképp megállapítható, hogy a nyilatkozattevőre nem ró aránytalanul nagy terhet az információk és bizonyítékok szolgáltatásának feladata,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Végleges kiegyenlítő vámot kell kivetni a Koreai Köztársaságból származó egyes, dinamikus véletlen hozzáférésű memória (DRAM) néven ismert, a fémoxid félvezető (MOS) gyártási technológia változatai, köztük komplementer MOS (CMOS) technológiák révén előállított elektronikus integrált áramkörökre, függetlenül azok típusától, sűrűségétől, változatától, hozzáférési sebességétől, konfigurációjától, tokozásától vagy adattovábbító blokkjától stb.

Az előző bekezdésben meghatározott DRAM-ok az alábbi formában fordulnak elő:

2.

Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra a következő végleges kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni:

3.

Az 1. cikk (3) bekezdésének számozása (7)-re változik.

4.

A rendelet 1. cikke az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A nyilatkozattevőnek az egységes vámokmány (EV) 44. rovatában fel kell tüntetnie az alábbi táblázatban ismertetett termék/származásleírásoknak megfelelő hivatkozási számot, amikor a többszörösen összetett DRAM-ok szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot a tagállamok vámhatóságainak benyújtja. A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra a következő végleges kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni:

5.

A rendelet 1. cikke az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A (3) bekezdéssel összefüggésben az 1-es számmal jelzett termék/származásleírások esetében elegendő a hivatkozási számot feltüntetni az egységes vámokmány 44. rovatában; további igazoló okmányok benyújtására ebben az esetben nincs szükség. Az összes többi termék/származásleírás esetében a nyilatkozattevőnek be kell nyújtania az utolsó gyártó mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő nyilatkozatát, amely tanúsítja a többszörösen összetett DRAM valamennyi alkotórészének származását, értékét, s feltünteti az előállításukban részt vevő gyártókat. A nyilatkozatot a vállalat fejléces papírján kell benyújtani, s a vállalat bélyegzőjével hitelesíteni.”;

6.

A rendelet 1. cikke az alábbi új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Amennyiben a (3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétben az egységes vámokmányon nem tüntetnek fel hivatkozási számot, vagy ha a (4) bekezdésben ismertetett esetekben kötelező nyilatkozatot nem mellékelik a vámáru-nyilatkozathoz, úgy kell tekinteni, hogy a többszörösen összetett DRAM a Koreai Köztársaságból származó termék, amelyet a Samsungtól eltérő vállalat állított elő; ebben az esetben 34,8 %-os kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni.

Azokban az esetekben, amikor egyes, többszörösen összetett DRAM-okba beépített DRAM-csipeken és/vagy lapra szerelt DRAM-okon a feltüntetett jelzés nem egyértelmű, és a (4) bekezdésben előírt nyilatkozat alapján gyártóik nem azonosíthatók egyértelműen, ellenkező értelmű bizonyíték hiányában azt kell feltételezni, hogy ezek a DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok a Koreai Köztársaságból származnak, és kiegyenlítő vám fizetésére kötelezett gyártók állították elő őket. Ilyenkor a többszörösen összetett DRAM-ok esetében alkalmazandó kiegyenlítő vámtétel nagyságát annak alapján kell kiszámolni, hány százalékát teszi ki a Koreai Köztársaságból származó DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok közösségi határparitáson számolt nettó ára a többszörösen összetett DRAM közösségi határparitáson számolt nettó árának, a (3) bekezdésben található táblázat 2–7. számmal jelzett sorában foglaltakkal összhangban. Ha azonban a fent említett DRAM-csipek és/vagy lapra szerelt DRAM-ok értéke alapján a többszörösen összetett DRAM-ok, amelyekbe beépítették őket, koreai származásúnak minősülnek, a többszörösen összetett DRAM-okra a 34,8 %-os kiegyenlítő vámtételt kell alkalmazni.”

7.

A rendelet 1. cikke az alábbi új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)   A tagállamok vámhatóságai által végzett adatellenőrzés céljára értelemszerűen a 2026/97/EK tanácsi rendelet 28. cikkének (1), 28. cikkének (3), 28. cikkének (4) és 28. cikkének (6) bekezdését kell alkalmazni.”

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/17

(1)

A 384/96/EK rendelettel (1) a Tanács közös szabályokat fogadott el az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelem érdekében.

(2)

Tekintettel az Ukrajna által a piacgazdasági feltételek megteremtése terén elért jelentős előhaladásra, amint azt az Ukrajna és az Európai Unió között 2005. december 1-jén megrendezett csúcstalálkozó következtetéseiben elismerték, indokolt az ukrán exportőrök és gyártók számára rendes érték megállapítását engedélyezni a 384/96/EK rendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/18

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/20

(1)

A 2958/93/EGK bizottsági rendelet (2) megállapította a 2019/93/EGK rendelet közös alkalmazási szabályait a kisebb égei-tengeri szigetek egyes mezőgazdasági termékekkel való ellátására vonatkozó egyedi szabályozást illetően, valamint a 2019/93/EGK rendelet 3. cikkének alkalmazásában az ezen ellátáshoz nyújtott támogatások összegét.

(2)

A 2019/93/EGK rendelet 2. cikkének alkalmazásában a 3175/94/EK bizottsági rendelet (3) megállapította a gabonatermékekre és a szárított takarmányra vonatkozó előzetes ellátási mérleget.

(3)

Ezen előzetes ellátási mérleget 2006-re vonatkozóan is meg kell állapítani.

(4)

Következésképpen a 3175/94/EK rendeletet módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az érintett ágazatok irányítóbizottságai közös bizottságának véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/22

(1)

A 2286/2002/EK rendelet a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodást követően végrehajtja az AKCS-országok behozatalra vonatkozó rendelkezéseit.

(2)

A 2001/822/EK határozat III. melléklete 6. cikkének (1) és (5) bekezdése engedélyezi az AKCS-TOT származási kumulációt a az 1006 KN-kód alá tartozó termékek esetében, hántolt rizs egyenértékben kifejezett 160 000 tonna teljes éves mennyiségén belül.

(3)

A 638/2002/EK bizottsági rendelet (4) a behozatali engedélyek kiállítását olyan időszakosság szerint írja elő, amely biztosítja a piac kiegyensúlyozottságát. E célkitűzés – figyelembe véve az érintett termelő AKCS-országok és TOT-ok betakarítási időszakát – a jelenlegi kezelési feltételek mellett nem valósul meg teljes mértékben. E helyzet orvoslására, valamint ahhoz, hogy a behozatali engedélyek kiállítása jobban igazodjon az érintett AKCS-országok és TOT-ok betakarítási időszakaihoz, a jelenleg januárra előírt sávot egy hónappal el kell halasztani, és következésképpen a 638/2003/EK rendeletet módosítani kell.

(4)

A szóban forgó vámkontingensek megfelelő kezelésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

a 3. cikk (1) bekezdésében a „január” helyébe „február” lép;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésében a „január” helyébe „február” lép;

c)

a 10. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/24

(1)

A 800/1999/EK rendelet 16. cikkében foglaltak szerint a cukor harmadik országokba irányuló importja esetében a vámkezelés elvégzésének igazolásáról szóló, 2004. december 27-i 2255/2004/EK bizottsági rendelet (2) a cukorágazatban az export-visszatérítés differenciálása esetén a vámkezelés elvégzésének igazolását 2005. december 31-ig lehetővé teszi.

(2)

Mivel ezen eltérést eredményező igazgatási nehézségek, valamint e nehézségek piaci következményei továbbra is fennállnak, helyénvaló a rendelet hatályát egy évvel meghosszabbítani.

(3)

A 2255/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/25

(1)

Ahogy az az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszert bevezető 2202/96/EK tanácsi rendelet (2) részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. december 1-i 2111/2003/EK bizottsági rendelet 39. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti tagállami értesítésekből kitűnik, a citrom, a grépfrút, a pomelo és a narancs esetében azok a mennyiségek, amelyekre vonatkozóan a 2004/2005-ös gazdasági évben támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, nem lépik túl a közösségi küszöbértéket. Ezért a 2004/2005-ös gazdasági évet követően Cipruson indokolt támogatáskiegészítést folyósítani.

(2)

A tagállamok a 2111/2003/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében tájékoztatták a Bizottságot a támogatási rendszer keretében feldolgozott kis citrusfélék mennyiségeiről. A fenti adatok alapján megállapítást nyert, hogy a közösségi feldolgozási küszöbértéket 49 220 tonnával meghaladták. E túllépésen belül a küszöbérték meghaladását állapították meg Ciprus esetében. Következésképpen a 2202/96/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett, a mandarinra, a klementinre és a satsumára vonatkozó támogatási összeget Ciprus vonatkozásában a 2004/2005-ös gazdasági évre 17,83 %-kal csökkenteni kell.

(3)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia termelői a 2004–2005-ös gazdasági évre nem nyújtottak be feldolgozásra szánt citrusfélékre vonatkozó támogatási kérelmet. Ennélfogva az említett gazdasági évre ezekben a tagállamokban nem indokolt támogatáskiegészítést fizetni,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/27

(1)

A gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett kiegészítő importvámok alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1996. július 30-i 1555/96/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik az ugyanezen rendelet mellékletben felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeleti tevékenységet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

(2)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai során megkötött Mezőgazdasági Megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazása céljára, és a 2002-re, 2003-re és 2004-ra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok tükrében módosítani kell a körte, a citrom, az alma és a cukkini esetében alkalmazandó kiegészítő importvámok küszöbszintjeit.

(3)

Következésképpen módosítani szükséges az 1555/96/EK rendeletet.

(4)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/29

(1)

A 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) 4. cikke előírja, hogy a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált termékeket illetően a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) alkalmazandó.

(2)

A 800/1999/EK rendelet 3. cikke értelmében valamely meghatározott harmadik országba történő importáláskor a visszatérítésre való jogosultság akkor szerezhető meg, amikor differenciált visszatérítés vonatkozik az említett harmadik országra. Az említett rendelet 14., 15. és 16. cikke meghatározza a differenciált visszatérítés kifizetési feltételeit, különösen az áru rendeltetési helyre történő megérkezésének bizonyítékaként felmutatandó dokumentumokat.

(3)

Differenciált visszatérítés esetén a 800/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a legalacsonyabb visszatérítési rátával kiszámított visszatérítés egy részét az exportőr kérelmére kifizetik, miután igazolást nyújtott be arra nézve, hogy a termék elhagyta a Közösség vámterületét.

(4)

Az Európa-megállodás 3. jegyzőkönyvében található, feldolgozott mezőgazdasági termékekről szóló kereskedelmi megállapodások továbbfejlesztéséről szóló, 2005. július 5-i 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozat (4) rendelkezik a Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt, Romániába 2005. december 1-je után exportált feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó visszatérítések eltörléséről.

(5)

Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy a területére behozott árukra kizárólag akkor alkalmazza a preferenciális behozatali rendelkezéseket, amennyiben a szóban forgó áruk olyan dokumentumokkal vannak ellátva, amelyek igazolják, hogy az áruk után nem fizethető export-visszatérítés.

(6)

E rendelkezések fényében átmeneti intézkedésként Románia Európai Unióhoz való esetleges csatlakozására nézve, és a piaci szereplők harmadik országokkal bonyolított kereskedelmében felmerülő fölösleges költségek elkerülése érdekében a 800/1999/EK rendelettől való eltérés helyénvaló, amennyiben differenciált visszatérítések esetén megköveteli a behozatali igazolást. Amennyiben a szóban forgó rendeltetési országra nem rögzítettek export-visszatérítéseket, helyénvaló a legalacsonyabb visszatérítési ráta meghatározásánál ennek figyelmen kívül hagyása.

(7)

Mivel a 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozatban megállapított intézkedések 2005. december 1-jétől lépnek érvénybe, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(8)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdásági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/31

(1)

A Közösség nemrégiben írt alá Romániával a Közösséghez való csatlakozásának előkészítése keretében egy feldolgozott mezőgazdasági termékekről szóló megállapodást. Ez a megállapodás kedvezményeket biztosít, ideértve a Közösség részéről egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek export-visszatérítésének eltörlését.

(2)

Az Európa-megállapodás 3. jegyzőkönyvében (2) található, feldolgozott mezőgazdasági termékekről szóló kereskedelmi megállapodások továbbfejlesztéséről szóló, 2005. július 5-i 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozat rendelkezik a Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt, Romániába 2005. december 1-je után exportált feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó visszatérítések eltörléséről.

(3)

A 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozatban foglalt export-visszatérítések eltörlése fejében a román hatóságok vállalták, hogy kölcsönös preferenciális behozatali intézkedéseket biztosítanak a területükre beszállított termékekre, amennyiben az érintett termékeket a kiviteli nyilatkozat olyan másolatával látták el, amely külön említi, hogy a termékek nem jogosultak export-visszatérítés kifizetésére. Ilyen dokumentum hiányában a vámot teljes mértékben meg kell fizetni.

(4)

A 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozat hatálybalépésével azon termékek, melyek esetén a vállalkozó a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendeletének (3) megfelelően visszatérítési igazolást kérvényezett, a Romániába történő exportálásuknál többé már nem lesznek jogosultak a visszatérítésre.

(5)

A visszatérítési igazolások összegének csökkentése és a megfelelő biztosítékok arányos felszabadítása akkor engedélyezett, ha a vállalkozók az illetékes nemzeti hatóság előtt hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a visszatérítésre benyújtott igényüket a 3/2005 EU–Románia társulási tanácsi határozat hatálybalépése érintette. A visszatérítési igazolások összegének csökkentésére és a vonatkozó biztosíték arányos felszabadítására vonatkozó kérelmek értékelésekor az illetékes nemzeti hatóságoknak – kételyek esetén – különös tekintettel kell lenniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. december 21-i 4045/89/EGK tanácsi rendelet (4) 1. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumokra a rendelet egyéb előírásainak sérelme nélkül. Adminisztratív okokból helyénvaló arról intézkedni, hogy a visszatérési igazolások összegének csökkentésére és a biztosítékok felszabadítására vonatkozó kérelmeket rövid időn belül beadják, és a csökkentett összegeket a Bizottságnál időben bejelentsék, és számításba vegyék azon összeg megállapításakor, amelyre vonatkozóan a visszatérítési igazolásoknak az 1043/2005/EK rendeletnek megfelelően 2006. február 1-jétől való felhasználásra kibocsátásra kell kerülniük.

(6)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/33

(1)

Az egyes áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1993. február 17-i 350/93/EGK bizottsági rendelet (2) intézkedéseket állapít meg a rendelet mellékletének 8. pontjában szereplő sortnadrág Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (509-es fénykép).

(2)

Szükséges pontosítani a szóban forgó ruhadarab zsebeinek leírását, és ennek megfelelően változtatni az indoklás második bekezdését az eltérő besorolások elkerülése érdekében. Eddig azt a tényt, hogy a zsebek nem rendelkeznek zárórendszerrel, egyedül csak az 509-es fénykép szemléltette.

(3)

Továbbá a szóban forgó ruhadarab besorolásának indoklása anélkül utal a „Kombinált Nómenklatúra 62. Árucsoportjához tartozó Megjegyzések 8. pontjá”-ra, hogy megemlítené, hogy az adott megjegyzésen belül melyik bekezdést kell alkalmazni, ami eltérő besorolást eredményezhet.

(4)

A Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 350/93/EGK bizottsági rendeletben megállapított besorolás nem a Megjegyzések 8. pontjának első bekezdésén alapult, és ezért a besorolást nem azon indok határozta meg, hogy a szóban forgó ruházati cikk szabása olyan, amely egyértelműen jelzi, miszerint azt nők számára készítették.

(5)

Rendelkezni kell arról, hogy a 62. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 8. pontjának második bekezdése alapján a szóban forgó ruházat a 6204 63 90 KN-kód alá került besorolásra, mivel a ruha szabása nem teszi egyértelművé, hogy azt férfiak vagy nők számára készítették, és ezért azokat nem lehet sem férfi- vagy fiú-, sem női vagy leánykaruhaként beazonosítani.

(6)

A 350/93/EGK bizottsági rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

1.

Az 1. oszlop (árumegnevezés) utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A ruhanemű mindkét oldalán van egy nyitott belső zseb és egy kötött belső rövidnadrág (65 % poliészter, 35 % pamut) deréknál varrva (mint a rövidnadrágoknál) (lásd az 509-es számú fényképet) (*)”.

2.

(2) A harmadik oszlop (indoklás) szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabálya, a 62. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 8. pontjának második bekezdése, valamint a 6204, a 6204 63 és a 6204 63 90 KN-kódok szövege határozza meg.

Úszónadrágként való besorolás kizárt, mivel a ruhanemű szabása, általános megjelenése és a ruhaneműn jelen lévő szoros zárórendszer nélküli oldalzsebek miatt nem tekinthető kizárólag vagy elsősorban úszáshoz használandó viseletnek.”

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/35

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/37

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/39

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/43

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/45

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/47

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/50

(1)

A 2005/2006-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2005. július 15-i 1138/2005/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1138/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/51

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/54

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)

Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)

A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/56

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

10,08 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

19,42 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/57

(1)

Az 1058/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/58

(1)

Az 1438/2005/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia, és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/59

(1)

Az 1059/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel, illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/60

(1)

A 1809/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/61

(1)

2004. március 22-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének (6) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyes tagállamaival, a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása során tárgyalásokat kezdjen.

(2)

A Bizottság a Szerződés 133. cikke által létrehozott bizottsággal konzultálva, a Tanács által kiadott tárgyalási irányelvek keretén belül folytatta a tárgyalásokat.

(3)

A Bizottság az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság között az 1994. évi GATT XXIV. cikke (6) bekezdésének és XXVIII. cikkének megfelelően, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokat lezárta. Ezért az említett megállapodást jóvá kell hagyni,

23.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/64

(1)

A Tanács 2005. november 29-én elfogadta a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról és a 2005/722/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2005/848/EK határozatot (2).

(2)

Határozat született arról, hogy el kell fogadni azon személyek, csoportok és szervezetek naprakésszé tett listáját, akikre, illetve amelyekre a 2580/2001/EK rendelet vonatkozik,