MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. december 21-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	71,2
	204	51,0
	212	87,2
	999	69,8
0707 00 05	052	128,1
	204	59,9
	220	196,3
	628	155,5
	999	135,0
0709 90 70	052	109,0
	204	112,3
	999	110,7
0805 10 20	052	59,8
	204	62,5
	220	65,0
	388	22,5
	624	59,8
	999	53,9
0805 20 10	052	60,4
	204	53,0
	999	56,7
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	052	77,0
	220	36,7
	400	81,3
	464	143,9
	624	83,2
	999	84,4
0805 50 10	052	44,9
	999	44,9
0808 10 80	096	18,3
	400	87,8
	404	96,7
	528	48,0
	720	74,2
	999	65,0
0808 20 50	052	125,5
	400	103,9
	720	63,3
	999	97,6

---

(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

Az IAS 39 Nemzetközi Számviteli Standard az alábbiak szerint módosul:

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IAS-szám	Cím
IAS 39	Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Minden meglévő jog fenntartva az EGT-n kívül, kivéve a személyes felhasználás vagy más jogszerű eljárás céljából történő sokszorosítás jogát. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

1.

A 80. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „80. Fedezeti elszámolási célokra kizárólag a gazdálkodó egységen kívüli felet is bevonó eszközök, kötelezettségek, biztos elkötelezettségek és nagyon valószínű előrejelzett ügyletek jelölhetők meg fedezett tételként. Ebből következően a fedezeti elszámolás az azonos csoportba tartozó gazdálkodó egységek vagy szegmensek közötti ügyletek esetében kizárólag az e gazdálkodó egységek vagy szegmensek saját vagy egyedi pénzügyi kimutatásaiban alkalmazhatók, de a csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban nem. Ez alól kivételt jelent a csoporton belüli monetáris tétel devizakockázata (pl. két leányvállalat közötti kötelezettség/követelés), ami minősülhet fedezett tételnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, amennyiben olyan deviza árfolyamnyereségeknek vagy -veszteségeknek való kitettséget eredményez, amelyeket teljes mértékben nem szűrnek ki a konszolidáció során, összhangban az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standarddal. Az IAS 21 standarddal összhangban a csoporton belüli monetáris tételeken keletkező deviza árfolyamnyereségek és -veszteségek akkor nem kerülnek teljes mértékben kiszűrésre a konszolidáció során, ha a csoporton belüli monetáris tétel két olyan, a csoportba tartozó gazdálkodó egység között jön létre, amelyek funkcionális pénzneme eltérő. Ezenfelül egy nagyon valószínű előrejelzett, csoporton belüli ügylet devizakockázata fedezett tételnek minősülhet a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, feltéve, hogy az ügylet olyan pénznemben van meghatározva, amely eltér az ügyletet létrehozó gazdálkodó egység funkcionális pénznemétől, és a devizakockázat hatással lesz a konszolidált nyereségre vagy veszteségre.”

2.

A következő 108A. és 108B. bekezdés beillesztésre kerül: „108A. A gazdálkodó egységnek a 80. bekezdés utolsó mondatát, valamint az AG99A és AG99B bekezdéseket a 2006. január 1-jén vagy azután kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás javasolt. Ha a gazdálkodó egység olyan külső előrejelzett ügyletet jelölt meg fedezett tételként, amely a) az ügyletet létrehozó gazdálkodó egység funkcionális pénznemében van meghatározva; b) olyan kitettséget eredményez, amely hatással lesz a konszolidált nyereségre vagy veszteségre (vagyis a csoport beszámolási pénznemétől eltérő pénznemben van meghatározva); és c) megfelelt volna a fedezeti elszámolás feltételeinek, ha nem az ügyletet létrehozó gazdálkodó egység funkcionális pénznemében lenne meghatározva; alkalmazhatja a fedezeti elszámolást a konszolidált pénzügyi kimutatásokban a 80. bekezdés utolsó mondata, valamint az AG99A és AG99B bekezdések alkalmazási időpontját megelőző időszak(ok)ra. 108B. A gazdálkodó egységnek nem kell alkalmaznia az AG99B bekezdést a 80. bekezdés utolsó mondata és az AG99A bekezdés alkalmazási időpontját megelőző időszakokra vonatkozó összehasonlító információk esetében.”

3.

Az A függelékben, az Alkalmazási útmutatóban az AG99A és az AG99B bekezdések számozása AG99C-re és AG99D-re módosul, és az útmutató a következő, AG99A, AG99B és AG133 bekezdésekkel egészül ki: „AG99A. A 80. bekezdés rögzíti, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatásokban a nagyon valószínű előrejelzett csoporton belüli ügylet devizakockázata megfelelhet a fedezett tétel feltételeinek egy cash-flow fedezeti ügyletben, feltéve, hogy az ügylet olyan pénznemben van meghatározva, amely eltér az ügyletet létrehozó gazdálkodó egység funkcionális pénznemétől, és a devizakockázat hatással lesz a konszolidált nyereségre vagy veszteségre. Ebből a célból a gazdálkodó egység lehet anyavállalat, leányvállalat, társult vállalkozás, közös vállalkozás vagy fióktelep. Ha az előrejelzett csoporton belüli ügylet devizakockázata nincs hatással a konszolidált nyereségre vagy veszteségre, a csoporton belüli ügylet nem felelhet meg a fedezett tétel feltételeinek. Általában ez a helyzet az egyazon csoport tagjai közötti jogdíjfizetések, kamatfizetések és management díjak esetében, hacsak nincsen kapcsolódó külső ügylet. Ha azonban az előrejelzett csoporton belüli ügylet devizakockázata hatással van a konszolidált nyereségre vagy veszteségre, a csoporton belüli ügylet fedezett tételnek minősíthető. Erre példa a készletek egyazon csoport tagjai közötti előrejelzett eladása vagy vásárlása, amennyiben a készlet továbbértékesítésre kerül egy csoporton kívüli fél részére. Hasonlóképpen hatással lehet a konszolidált nyereségre vagy veszteségre a gépek és berendezések csoporton belüli, az előállító csoporttag általi előrejelzett értékesítése azon csoporttagnak, amely működése során használni fogja azokat. Ez például azért fordulhat elő, mert a gépeket és berendezéseket a vásárló gazdálkodó egység fogja értékcsökkenteni, és a gépek és berendezések eredetileg megjelenített értéke megváltozhat, ha az előrejelzett csoporton belüli ügylet a vásárló gazdálkodó egység funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben került meghatározásra. AG99B. Amennyiben valamely előrejelzett csoporton belüli ügylet fedezete megfelel a fedezeti elszámolás feltételeinek, bármely, a 95. bekezdés a) pontjával összhangban a közvetlenül a saját tőkében kimutatásra kerülő nyereséget vagy veszteséget azon időszak vagy időszakok nyereségei vagy veszteségei közé kell átvezetni, amely(ek)ben a fedezett ügylet devizakockázata hatással van a konszolidált nyereségre vagy veszteségre. AG133. A gazdálkodó egység a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszak kezdetén (vagy az összehasonlító információk újbóli megállapítása céljából egy korábbi összehasonlító időszak kezdetén) fedezett tételnek jelölhetett meg egy előrejelzett csoporton belüli ügyletet egy olyan fedezeti ügyletben, amely a jelen (a 80. bekezdés utolsó mondatával módosított) standarddal összhangban megfelelt volna a fedezeti elszámolás feltételeinek. Az ilyen gazdálkodó egység használhatja ezt a megjelölést arra, hogy a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszak kezdetétől (vagy egy korábbi összehasonlító időszak kezdetétől) a fedezeti elszámolást alkalmazza a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Az ilyen gazdálkodó egységnek a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszak kezdetétől alkalmaznia kell az AG99A és AG99B bekezdéseket is. A korábbi időszakok összehasonlító adataira azonban – összhangban a 108B bekezdéssel – nem szükséges alkalmaznia az AG99B bekezdést.”

„(4)   Ahhoz, hogy az 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre visszatérítést lehessen nyújtani, azoknak meg kell felelniük a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) vonatkozó követelményeinek, különös tekintettel az engedélyezett létesítményben történő előállításra és a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszában megállapított azonosító jelölésre vonatkozó követelményeknek.

„(6)   Ahhoz, hogy az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékekre visszatérítést lehessen nyújtani, azoknak meg kell felelniük a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) vonatkozó követelményeinek, különös tekintettel az engedélyezett létesítményben történő előállításra és a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszában megállapított azonosító jelölésre vonatkozó követelményeknek.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NEVÉBEN TETT NYILATKOZATOK

Az Európai Közösség nevében tett nyilatkozat az Alpesi Egyezmény talajvédelemről szóló jegyzőkönyve 12. cikkének (3) bekezdéséről

Az Európai Közösség hangsúlyozni kívánja, hogy a talajvédelemről szóló jegyzőkönyv 12. cikkének (3) bekezdését a meglévő EK-jogszabályokkal összhangban, különösen a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvvel (1) összhangban kell értelmezni. Az Európai Közösség véleménye szerint a szennyvíziszapnak mezőgazdasági szempontból értékes tulajdonságai vannak, és az felhasználható a mezőgazdaságban, feltéve hogy erre a megfelelő módon kerül sor. A szennyvíziszap használata nem veszélyeztetheti a talaj és a mezőgazdasági termékek minőségét, ahogy az az említett irányelv (7) preambulumbekezdésében szerepel, illetve nem gyakorolhat káros hatást az emberre (az emberi egészséget érintő közvetlen vagy közvetett következmények), az állatokra, a növényekre és a környezetre, ahogy az az említett irányelv (5) preambulumbekezdésében és 1. cikkében szerepel. A szennyvíziszapot olyan esetekben lehet felhasználni, amikor az jó hatással van a talaj minőségére és a növények tápanyagigényére.

Az Európai Közösség nevében tett nyilatkozat az Alpesi Egyezmény talajvédelemről szóló jegyzőkönyve 17. cikkének (2) bekezdéséről

A talajvédelemről szóló jegyzőkönyv 17. cikkének (2) bekezdését az EK-jogszabályokkal összhangban, valamint úgy kell értelmezni, hogy az biztosítsa, hogy a hulladék és a maradványanyagok előkezelésére, kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozóan hulladékgazdálkodási terveket készítsenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a talajszennyezés, valamint hogy ne csak a környezettel, hanem az emberi egészséggel való összeegyeztethetőség is biztosított legyen.

Az Európai Közösség nevében tett nyilatkozat az Alpesi Egyezmény talajvédelemről szóló jegyzőkönyve 19. cikkének (2) bekezdéséről és 21. cikkének (2) bekezdéséről

A talajvédelemről szóló jegyzőkönyv 19. cikke (2) bekezdésével és 21. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban a közös megfigyelő rendszernek adott esetben összeegyeztethetőnek kell lennie a Föld-megfigyelő Rendszerek Globális Rendszerével (GEOSS) és figyelembe kell vennie – a tagállamok által, a megfigyelésről, adatgyűjtésről és metaadatokról szóló EK-jogszabályok szerint létrehozott – adatbázist.

Nyilatkozat az Európai Közösség részéről az Alpesi Egyezmény energiáról szóló jegyzőkönyvének 9. cikkével kapcsolatban tett fenntartásról

Az energiáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke az atomenergiát érintő kérdésekkel foglalkozik. Az Európai Közösség vonatkozásában a 9. cikkben említett követelményekről az Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződés rendelkezik. Az Alpesi Egyezmény megerősítéséről szóló határozat nem alapul az Euratom-Szerződésre, hanem kizárólag az EK-Szerződésre. A jegyzőkönyv aláírására felhatalmazó határozatnak ugyanazok a jogalapjai. Következésképpen az Európai Közösséget nem kötelezi az energiáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke, amennyiben a jegyzőkönyv a Közösséget illetően hatályba lép.

---

(1)  HL L 181., 1986.7.4., 6. o.

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

az 1991-es Alpesi Egyezmény talajvédelem területén történő alkalmazásáról

„Talajvédelem” jegyzőkönyv

Preambulum

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A MONACÓI HERCEGSÉG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

MEGFELELVE az Alpok védelméről szóló, 1991. november 7-i egyezményből (Alpesi Egyezmény) eredő feladatukkal, mely szerint átfogó politika keretében biztosítsák az alpesi térség védelmét és fenntartható fejlődését,

ALKALMAZVA az Alpesi Egyezmény 2. cikke (2) és (3) bekezdése szerint rájuk háruló általános kötelezettségeket,

AZZAL A CÉLLAL, hogy csökkentsék a talaj mennyiségi és minőségi károsodását, különösen olyan mezőgazdasági és erdészeti termelési módszerek alkalmazásával, amelyek nem károsítják és mértéktartó módon hasznosítják a talajt, valamint az erózió megfékezésével és a talaj vízzáróvá tételének csökkentésével,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az Alpokban a talaj védelme, a fenntartható talajgazdálkodás, illetve a károsodott területeken a talaj természetes jellegének helyreállítása általános érdekű cél,

FELISMERVE, hogy az Alpok Európa egyik legnagyobb összefüggő természeti területe, valamint hogy az itt található változatos élővilág és rendkívül érzékeny ökológiai rendszerek természetes működését meg kell óvni,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az ott élő népességnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy önmaga határozza meg szociális, kulturális és gazdasági fejlődésére irányuló programját, és a meglévő intézményi kereteken belül részt vegyen annak végrehajtásában,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy egyrészről az alpesi térség a helyi népesség életének és gazdasági tevékenységének keretet, a többi régió lakói számára pedig szabadidős környezetet alkot, másrészről a szűk alpesi térségre összpontosuló különböző használati igények veszélyeztetik a talaj ökológiai jellegét, és hogy ennek következtében a gazdasági érdekeket össze kell hangolni az ökológiai követelményekkel,

FELISMERVE, hogy a talaj különleges helyet foglal el az ökológiai rendszereken belül; hogy e rendszerek rehabilitálása és a károsodott talaj regenerálódása hosszú időt vesz igénybe; hogy az alpesi térség földrajzi sajátosságai következtében a talajerózió a régióban könnyen felgyorsulhat; hogy a talaj a szennyező anyagok gyűjtőedényeként működik; valamint hogy a szennyezett talaj a szomszédos ökológiai rendszerekben szennyező anyagok forrásává és ezáltal az emberekre, az állatokra és a növényekre nézve veszélyforrássá válhat,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a talajhasználat, különösen a városok, az ipar és a kézműipar fejlődése, az infrastruktúra, a bányászat, a turizmus, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a közlekedés hatásai következtében minőségi és mennyiségi károsodást okozhat a talajban, valamint annak, hogy a talaj védelme érdekében elő kell irányozni a megfelelő és összehangolt megelőző intézkedéseket és az okozott károk csökkentését és helyrehozatalát,

TEKINTETTEL ARRA, hogy a talajvédelmi intézkedések számos következménnyel bírnak az alpesi térségre irányuló egyéb politikákra, következésképpen egyeztetni kell őket a többi szakterülettel és ágazattal,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy bizonyos problémák csak országhatárokon átnyúló együttműködés keretében oldhatók meg, és az alpesi térség államai részéről közös intézkedéseket igényelnek, melyek végrehajtásáról a meglévő eszközökkel a szerződő feleknek kell gondoskodniuk,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1)   Ez a jegyzőkönyv az Alpesi Egyezmény szerződő felei által a talajvédelem területén vállalt kötelezettségek végrehajtását segíti elő.

(2)   A talajt

1.

természetes funkcióiban, nevezetesen: a) az emberek, az állatok, a növények és a mikroorganizmusok életének alapjaként és élettereként; b) a természet és a táj meghatározó elemeként; c) az ökológiai rendszerek, különösen a víz és a tápanyagok körforgásának részeként; d) átalakító és szabályozó közegként, nevezetesen a különféle anyagok megszűrését, egyenletes eloszlását és elraktározását elősegítő képességei miatt, különösen a földmélyi víztartalékok védelme érdekében; e) genetikai tartalékok hordozójaként;

2.	a föld- és civilizációtörténet emlékeinek archívumaként;

3.

emberi használati funkcióinak megőrzése érdekében, nevezetesen: a) mezőgazdasági tevékenységi övezetként, beleértve a legelő- és erdőgazdálkodást is; b) a városfejlesztés és a turisztikai tevékenységek területeként; c) egyéb gazdasági funkciók, a közlekedés, az ellátás, a terjesztés, illetve a szennyvíz- és hulladéktárolás terepeként; d) a természeti erőforrások lelőhelyeként

valamennyi összetevőjével együtt tartósan meg kell óvni. Különösen figyelmet kell fordítani arra, hogy a talaj ökológiai jellege, mint az ökológiai rendszerek létfontosságú eleme hosszú távon biztosítva legyen és mind mennyiségben, mind minőségben megőrződjék. Támogatni kell a károsodott talaj helyreállítását is.

(3)   A tervezett intézkedések célja elsősorban a talaj helyi viszonyoknak megfelelő használata, a felületek gazdaságos kihasználása, az erózió és a talajszerkezet káros módosulásainak megelőzése, valamint a szennyező anyagok talajba jutásának minimális szintre csökkentése.

(4)   Ezen túlmenően különösen óvni és ápolni kell a talajfajtáknak az alpesi régióra sajátosan jellemző sokféleségét és a jellegzetes tájakat.

(5)   Mindezek fényében fokozottan kívánatos a megelőzés elvének alkalmazása, mely a talaj természetes működésének, illetve különféle célokra történő felhasználhatóságának biztosítását és az eljövendő nemzedékek számára a fenntartható fejlődés érdekében történő megőrzését tartja szem előtt.

2. cikk

Alapvető kötelezettségek

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy meghozzák az alpesi térségben a talaj védelmének biztosítása érdekében szükséges jogi és közigazgatási intézkedéseket. Az intézkedések betartásának felügyelete a nemzeti hatóságok felelősségi körébe tartozik.

(2)   Azokban az esetekben, amelyek magukban hordozzák a természetes talajműködés súlyos és tartós károsodásának veszélyét, általános szabályként a talajvédelmi szempontokat kell előnyben részesíteni a felhasználási szempontokkal szemben.

(3)   A szerződő felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az e jegyzőkönyvben említett, az alpesi térségre vonatkozó talajvédelmi intézkedéseket adórendelkezésekkel és/vagy pénzügyi intézkedésekkel nyomatékosítsák. A jövőben támogatni kell a talajvédelemmel és a talaj gazdaságos és környezetbarát használatának célkitűzésével összeegyeztethető intézkedéseket.

3. cikk

A célkitűzések figyelembevétele az egyéb politikákban

A szerződő felek vállalják, hogy e jegyzőkönyv célkitűzéseit az alpesi régióra irányuló egyéb politikáikban is tekintetbe veszik. Ezt az elvet különösen a területrendezési, a városfejlesztési, a közlekedési, az energiaipari, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodási ágazatokban, valamint a természeti erőforrások kitermelése, az ipar, a kézműipar, a turizmus, a természetvédelem, a tájvédelem, a víz- és hulladékgazdálkodás, illetve a levegő minősége területén kell alkalmazni.

4. cikk

A területi közösségek részvétele a döntéshozatalban

(1)   Mindegyik szerződő fél vállalja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül meghatározza az intézmények és a közvetlenül érintett területi közösségek közötti egyeztetés és együttműködés leghatékonyabb szintjét a közös felelősségvállalás elősegítése érdekében, a talajvédelemmel kapcsolatos politika alkalmazása, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása terén az együttműködés erősítésére és fejlesztésére törekedve.

(2)   A közvetlenül érintett területi közösségek hatásköreik tiszteletben tartásával és a meglévő intézményi kereteken belül részt vesznek e politikák és intézkedések előkészítésének és végrehajtásának minden egyes szakaszában.

5. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   A szerződő felek támogatják a fokozott nemzetközi együttműködést az illetékes intézmények között, különösen a talajkataszterek létrehozása, a talajmegfigyelés, a védett, szennyezett, illetve veszélyeztetett zónák kijelölése és felügyelete, az adatbázisok rendelkezésre bocsátása és összehangolása, az alpesi talaj védelmére irányuló kutatások koordinálása és a kölcsönös tájékoztatás terén.

(2)   A szerződő felek vállalják, hogy elhárítják az alpesi térség területi közösségei közötti nemzetközi együttműködés akadályait, és előmozdítják a közös problémák legmegfelelőbb szinten történő megoldását.

(3)   Amennyiben a talajvédelem érdekében hozott intézkedések meghatározása nemzeti vagy nemzetközi hatáskörbe tartozik, lehetőséget kell biztosítani a területi közösségeknek, hogy hatékonyan képviselhessék a népesség érdekeit.

II.   FEJEZET

EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

6. cikk

A védett övezetek kijelölése

A szerződő felek a védett övezetek kijelölésekor ügyelnek arra, hogy a védett övezet a megóvásra érdemes talajokat is magába foglalja. Különös figyelmet kell szentelni a jellegzetes vagy a földtörténeti ismeretek szempontjából jelentős talajtani és sziklaalakzatok megóvásának.

7. cikk

A talaj gazdaságos és elővigyázatos használata

(1)   A „Területrendezés és fenntartható fejlődés” jegyzőkönyv 9. cikke (3) bekezdésében említett projektek és/vagy programok kialakítása során figyelembe kell venni a talajvédelmi követelményeket, nevezetesen a talaj és a felületek gazdaságos felhasználásának szempontját.

(2)   Az alpesi talaj vízzáróvá tételének és túlzott területhasználatának korlátozása érdekében a szerződő felek felügyelik a gazdaságos felülethasználatot biztosító, talajkímélő építési módok alkalmazását. Városfejlesztési politikájukban a belső területek kihasználását részesítik előnyben, gátat szabva az agglomerációk növekedésének.

(3)   Az ipar, az építőipar, illetve a közlekedési, energiaipari és turisztikai infrastruktúrák területén tervezett nagy volumenű projektek környezeti és területi hatásait vizsgáló, nemzeti szintű eljárások keretében végzett hatástanulmányokban figyelembe kell venni a talajvédelmi szempontokat és az alpesi térség felhasználható felületének korlátozott mivoltát.

(4)   Ha a természetes körülmények lehetővé teszik, gondoskodni kell a használaton kívüli vagy károsodott talajok, nevezetesen a hulladéklerakók, meddőhányók, egykori infrastruktúrák és sípályák helyén a növényzet helyreállításáról vagy a talaj újraműveléséről.

8. cikk

A nyersanyagok gazdaságos felhasználása és talajkímélő kitermelése

(1)   A szerződő felek felügyelik a talajból kivont nyersanyagok gazdaságos felhasználását. Ezen túlmenően elősegítik a helyettesítő termékek minél szélesebb körű alkalmazását, az újrafeldolgozási lehetőségek kihasználását, illetve ezek fejlesztését.

(2)   A talajból kivont nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és hasznosítása során törekedni kell arra, hogy a talaj egyéb jellegei a lehető legkisebb mértékben károsodjanak. A talajjellegek védelme szempontjából különös jelentőséggel bíró, illetve ivóvíznyerésre alkalmas övezetekben fel kell hagyni a nyersanyagok kitermelésével.

9. cikk

A vizes élőhelyek és a tőzeglápok talajának megóvása

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy megóvják a síkláptőzegeket és dombos tőzegeket. E cél érdekében középtávon törekedni kell a tőzeghelyettesítők kizárólagos használatára.

(2)   A vizes élőhelyeken és a tőzeglápok területén a talajvíz-elvezető intézkedéseket a meglévő rendszerek fenntartására kell korlátozni, egyes, kellően indokolt kivételes esetektől eltekintve. Ösztönözni kell a korábban lecsapolt területek természetes állapotának visszaállítását célzó intézkedéseket.

(3)   Általános szabályként kerülni kell a mocsaras talajok mezőgazdasági hasznosítását; ha mégis hasznosításra kerülnek, a hasznosítás során meg kell őrizni a talaj eredeti sajátosságait.

10. cikk

A veszélyeztetett övezetek kijelölése és felügyelete

(1)   A szerződő felek megállapodnak a földtani, hidrogeológiai és hidrológiai kockázatoknak, különösen a talajmozgások (földcsuszamlások, talajfolyások, kőomlások), lavinák, illetve áradások veszélyének kitett alpesi területek feltérképezéséről, kataszterben történő összeírásáról, valamint szükség esetén a veszélyeztetett övezetek kijelöléséről. Adott esetben a földrengéskockázatot is tekintetbe kell venni.

(2)   A szerződő felek felügyelik, hogy a veszélyeztetett övezetekben a lehető legnagyobb mértékben a helyi, hagyományos és a táj adottságaihoz igazodó anyagok használatára épülő, a természettel összhangban lévő technológiák kerüljenek alkalmazásra. Az erre irányuló intézkedéseket megfelelő erdőgazdálkodási intézkedésekkel kell támogatni.

11. cikk

Az erózió által fenyegetett alpesi területek kijelölése és felügyelete

(1)   A szerződő felek megállapodnak a réteges erózió által érintett alpesi területek feltérképezéséről, valamint – amennyiben az anyagi javak védelme megkívánja – e területek talajkataszterben történő összeírásáról a talajerózió mértékének összehangolt kritériumai alapján.

(2)   A talajeróziót minimális mértékűre kell korlátozni. A talajerózió és a földcsuszamlások következtében károsodott területeket az emberek és az anyagi javak védelme szempontjából szükséges mértékben helyre kell állítani.

(3)   Az emberek és anyagi javak védelme érdekében előnyben kell részesíteni a természettel összhangban lévő technológiák használatát a hidraulika, az építőipar és a fakitermelés területén, a víz által okozott erózió megfékezése, valamint a talajlehordás hatásának csökkentése érdekében.

12. cikk

Mezőgazdaság, legelő- és erdőgazdálkodás

(1)   Az erózió és a káros talajtömörítés elleni védekezés érdekében a szerződő felek vállalják, hogy felügyelik a helyi körülményekhez igazított, optimális módszerek használatát a mezőgazdaságban, valamint a legelő- és erdőgazdálkodásban.

(2)   Ami a műtrágyák, illetve növényvédő szerek használata következtében a talajba kerülő anyagokat illeti, a szerződő felek törekednek az optimális technikák alkalmazására vonatkozó összehangolt kritériumok kidolgozására és végrehajtására. A műtrágyák természetét és mennyiségét, valamint szétszórásuk időpontját a növények igényeihez kell igazítani, figyelemmel a talajban meglévő tápanyagokra és szerves anyagokra, valamint a termesztési szempontokra és a környezetre. Ezen túlmenően felügyelni kell a megfelelő környezetbarát/biológiai, illetve integrált termesztési módok alkalmazását, valamint a legelők eltartó képességének megállapítását a természetes körülmények és a növények növekedési ütemének figyelembevételével.

(3)   Az alpesi legelőkön minimálisra kell csökkenteni az ásványi műtrágyák és a szintetikus növényvédő szerek használatát. Tartózkodni kell a szennyvíziszap használatától.

13. cikk

Erdészeti és egyéb intézkedések

(1)   A környező terület, a szomszédos agglomerációk, a közlekedési infrastruktúrák, illetve a mezőgazdasági vagy egyéb övezetek védelmében különösen jelentős szerepet játszó hegyvidéki erdők esetében a szerződő felek vállalják, hogy elsőbbséget biztosítanak ennek a védő funkciónak, és erdőgazdálkodási politikájukat ehhez a célkitűzéshez igazítják. Ezeket a hegyvidéki erdőket meg kell őrizni eredeti helyükön.

(2)   Az erdők kitermelése és gondozása során fokozottan kerülni kell a talajerózió kialakulását, valamint a káros talajtömörítést. Ennek a célnak az érdekében ösztönözni kell a helyi körülményekhez igazított erdőgazdálkodást és az erdők természetes regenerálódását.

14. cikk

A turisztikai infrastruktúrák hatása

(1)   A szerződő felek meghozzák a legmegfelelőbb intézkedéseket annak érdekében, hogy:

—	kiküszöböljék a turisztikai tevékenységeknek az Alpok talajára tett káros hatásait,

—

megállítsák az intenzív turisztikai használat miatti talajkárosodást, nevezetesen a növénytakaró lehetőségek szerinti helyreállításával, valamint a természettel összhangban lévő technológiák alkalmazásával. A talaj használatát úgy kell alakítani, hogy hasonló esetek a jövőben ne ismétlődhessenek meg,

—	a védőfunkciót ellátó erdőkben csak kivételes esetben, megfelelő kompenzációs intézkedések mellett kerülhessen sor sípályák létesítésére és nivellálására vonatkozó engedélyek kiadására, a veszélyeztetett egyensúlyú területeken pedig egyáltalán ne lehessen kiadni ilyen engedélyeket.

(2)   A sípályák előkészítése során használt kémiai, illetve biológiai adalékanyagokat csak akkor szabad engedélyezni, ha bizonyított a környezettel való összeférhetőségük.

(3)   Amennyiben a talaj és a növényzet jelentős károsodását állapítják meg, a szerződő felek a lehető legrövidebb időn belül meghozzák a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket.

15. cikk

A szennyező anyagok talajba jutásának korlátozása

(1)   A szerződő felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben és megelőző jelleggel csökkentsék a levegő, a vizek, a hulladékok és a környezetre káros anyagok által a talajba juttatott szennyeződéseket. Különösen elő kell mozdítani a szennyezőanyag-kibocsátást a forrásnál csökkentő intézkedéseket.

(2)   A szerződő felek technikai intézkedések meghozatalával, rendszeres ellenőrzéssel, valamint kutatási programok és tájékoztatási kampányok indításával törekednek a talaj veszélyes anyagokkal történő megfertőzésének megelőzésére.

16. cikk

A fagyás- és csúszásgátló anyagok környezetkímélő használata

A szerződő felek vállalják, hogy minimálisra csökkentik a szórósók használatát, és lehetőség szerint kevésbé környezetkárosító anyagokat, például kavicsot, illetve homokot használnak az utak csúszásmentesítésére.

17. cikk

Szennyezett talajok, károsodott területek, hulladékgazdálkodási programok

(1)   A szerződő felek vállalják a szennyezett és a vélhetően szennyezett területek jegyzékbe vételét és leírását (szennyezett területek jegyzéke) ezen övezetek állapotának felmérése, valamint az általuk hordozott kockázatok összehangolt kritériumok alapján történő értékelése érdekében.

(2)   A talajszennyezés elkerülése érdekében, valamint a környezettel összhangban lévő hulladék- és üledékanyagok előkezelése, kezelése és tárolása céljából gondoskodni kell megfelelő hulladékgazdálkodási programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

18. cikk

Kiegészítő intézkedések

A szerződő felek a talajvédelem területén további, az e jegyzőkönyv keretében figyelembe vett intézkedéseket kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

III.   FEJEZET

KUTATÁS, KÉPZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

19. cikk

Kutatás és megfigyelés

(1)   A szerződő felek ösztönzik és szorosan együttműködve összehangolják mindazon kutatási és rendszeres megfigyelési tevékenységeket, melyek e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése szempontjából hasznosnak bizonyulnak.

(2)   A szerződő felek felügyelik a nemzeti szintű kutatások és rendszeres megfigyelés eredményeinek beillesztését egy közös, állandó megfigyelési és tájékoztatási rendszerbe, valamint a nyilvános hozzáférést az eredményekhez, a meglévő intézményi kereteken belül.

(3)   A szerződő felek megállapodnak a talajvédelemmel kapcsolatos alpesi kutatási programoknak az összehangolásáról az egyéb nemzeti és nemzetközi kutatási eredmények figyelembevételével, valamint arról, hogy a jövőben közös kutatási tevékenységeket folytatnak.

(4)   A kutatások során különös figyelmet kell szentelni a talajnak a különböző emberi tevékenységekkel szembeni sebezhetőségével, illetve regenerálódási képességét elemző vizsgálatoknak, valamint az ehhez kapcsolódó legmegfelelőbb technikák kidolgozásának.

20. cikk

Összehangolt adatbázisok kialakítása

(1)   A szerződő felek megállapodnak arról, hogy az Alpesi Tájékoztatási és Megfigyelési Rendszer keretein belül összehangolt adatbázisokat (talajtani paraméterek, talajminták, elemzési módszerek, értékelés) alakítanak ki, valamint lehetőséget biztosítanak az adatcserére.

(2)   A szerződő felek egyeztetik, mely talajra veszélyes anyagok elemzésével kell kiemelten foglalkozni, és összehangolt értékelési kritériumok kialakítására törekednek.

(3)   A szerződő felek törekednek arra, hogy reprezentatív jegyzékben adjanak átfogó képet az alpesi térség talajának állapotáról, egységes értékelési kritériumok és összehangolt módszerek alkalmazásával, a földtani és hidrogeológiai körülmények figyelembevételével.

21. cikk

Állandó mintaterületek létesítése és a környezet megfigyelésének összehangolása

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy az alpesi térségben állandó mintaterületeket létesítenek (ellenőrzés és technikai felügyelet) és azokat egy egységes alpesi talajmegfigyelési hálózatba integrálják.

(2)   A szerződő felek megállapodnak arról, hogy nemzeti szintű talajmegfigyelési tevékenységüket egyeztetik a levegő, a vizek, a vadonélő növények és állatok megfigyelésével foglalkozó intézményekkel.

(3)   A szerződő felek e megfigyelési tevékenység keretében összehangolt kritériumok alapján talajminta-adatbankokat hoznak létre.

22. cikk

Képzés és tájékoztatás

A szerződő felek elősegítik a szakmai alapképzést és továbbképzést, illetve a közvélemény tájékoztatását minden, e jegyzőkönyv célkitűzéseihez, intézkedésihez és végrehajtásához kapcsolódó területen.

IV.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

23. cikk

Végrehajtás

A szerződő felek vállalják, hogy a meglévő intézményi kereteken belül hozott minden megfelelő intézkedéssel felügyelik e jegyzőkönyv végrehajtását.

24. cikk

A kötelezettségek betartásának ellenőrzése

(1)   A szerződő felek rendszeresen jelentést tesznek az állandó bizottságnak az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedésekről. A jelentésnek ki kell térnie a meghozott intézkedések hatékonyságának kérdésére is. A jelentések időszakosságát az alpesi konferencia határozza meg.

(2)   Az állandó bizottság megvizsgálja e jelentéseket, hogy ellenőrizze, a szerződő felek eleget tettek-e az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek. A bizottság e célból kiegészítő információkat kérhet az érintett szerződő felektől, illetve más információforrásokat is igénybe vehet.

(3)   Az állandó bizottság jelentést készít az alpesi konferenciának arról, hogy a szerződő felek mennyiben tettek eleget az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek.

(4)   Az Alpesi konferencia tudomást szerez e jelentésről. Amennyiben a konferencia kötelezettségek elmulasztását állapítja meg, elfogadhat erre vonatkozó ajánlásokat.

25. cikk

A rendelkezések hatékonyságának értékelése

(1)   A szerződő felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékonyságát. Amennyiben a célkitűzések elérése érdekében szükségesnek mutatkozik, a szerződő felek előkészítik a jegyzőkönyv megfelelő módosításainak elfogadását.

(2)   A rendelkezések értékelésében a meglévő intézményi kereteken belül a területi közösségek is részt vesznek. A szerződő felek kikérhetik az érintett területeken működő nem kormányzati szervezetek véleményét is.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Az Alpesi Egyezmény és e jegyzőkönyv kapcsolata

(1)   Ez a jegyzőkönyv az Alpesi Egyezménynek az egyezmény 2. cikke és további vonatkozó cikkei szerinti jegyzőkönyve.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felévé kizárólag olyanok válhatnak, akik az Alpesi Egyezménynek is szerződő felei. Az Alpesi Egyezmény felmondása egyúttal e jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

(3)   Az Alpesi konferencia e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben hozott döntései alkalmával kizárólag e jegyzőkönyv szerződő felei vehetnek részt a szavazásban.

27. cikk

Aláírás és megerősítés

(1)   Ez a jegyzőkönyv 1998. október 16-án az Alpesi Egyezményt aláíró államok és az Európai Közösség tagállamai, 1998. november 16-tól pedig a letéteményes Osztrák Köztársaság számára aláírásra kész.

(2)   Ez a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát kifejező valamennyi szerződő félre vonatkozólag három hónappal azt követően lép hatályba, hogy három állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát.

(3)   Minden olyan aláíró állam tekintetében, amely később fejezi ki a jegyzőkönyvhöz való csatlakozási szándékát, a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. A jegyzőkönyv valamely módosításának hatálybalépését követően a jegyzőkönyv minden újabb szerződő fele a módosított formájú jegyzőkönyv szerződő felévé válik.

28. cikk

Értesítések

A letéteményes értesíti valamennyi, a preambulumban említett államot és az Európai Közösséget e jegyzőkönyvvel kapcsolatosan:

a)	minden aláírásról;

b)	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;

c)	minden hatálybalépési időpontról;

d)	a szerződő vagy aláíró felek által tett bármely nyilatkozatról;

e)	minden felmondásról szóló értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

JEGYZŐKÖNYV

az 1991-es Alpesi Egyezmény energiapolitika területén történő alkalmazásáról

„Energia” jegyzőkönyv

Preambulum

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A MONACÓI HERCEGSÉG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

és az

EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

MEGFELELVE az Alpok védelméről szóló, 1991. november 7-i egyezményből (Alpesi Egyezmény) eredő feladatuknak, hogy átfogó politika keretében biztosítsák az alpesi térség védelmét és fenntartható fejlődését,

ALKALMAZVA az Alpesi Egyezmény 2. cikke (2) és (3) bekezdése szerint rájuk háruló általános kötelezettségeket,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a természetet és a tájat kímélő, valamint a környezettel összhangban lévő energiatermelési, -elosztási és felhasználási módszerek alkalmazása, illetve az energiamegtakarítási intézkedések támogatása kiemelten fontos feladat,

SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségszerűségét, hogy az alpesi térségben is csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, tiszteletben tartva az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéből eredő kötelezettségeiket,

MEGGYŐZŐDVE a gazdasági érdekek és az ökológiai követelmények összehangolásának szükségességéről,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az alpesi térségnek különleges jelentősége van Európa életében és hogy az Alpok különleges földtani, éghajlati, vízrajzi sajátosságai, növényzete, faunája, tájai és kultúrája miatt éppoly egyedi mint amilyen változatos örökséget képvisel, valamint hogy az alpesi magas hegyvidék, az alpesi völgyek és az Alpokalja olyan környezeti együttes, melynek megóvása nem csupán az alpesi államok feladata,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az Alpok nem csak az ott élő népesség számára jelenti életük keretét és gazdasági környezetet, de az Alpokon kívül eső régiók számára is létfontosságú, mivel például fontos transzeurópai személy- és áruforgalmi tranzitútvonalak, valamint nemzetközi energiaelosztó hálózatok is áthaladnak rajta,

FIGYELEMMEL az alpesi térség környezeti érzékenységére, különösen az energiatermelés, energiaelosztás és energiafelhasználás azon tevékenységeit tekintve, melyek kölcsönhatásban állnak a természetvédelem, a területrendezés és a talajhasználat különféle aspektusaival,

FIGYELEMMEL ARRA a tényre, hogy a természetvédelemhez kapcsolódó kockázatok, nevezetesen az emberi eredetű éghajlatváltozások miatt a jövőben különleges figyelmet kell szentelni az ember társadalmi és gazdasági tevékenységei, illetve az ökoszisztémák megóvása közötti szoros összefüggésnek, amely az alpesi térségben különösen megköveteli a megfelelő és diverzifikált, a helyi népességgel, a politikai intézményekkel és a társadalmi-gazdasági szervezetekkel a közös megegyezés alapján hozott intézkedések meghozatalát,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az ott élő népességnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy önmaga határozza meg szociális, kulturális és gazdasági fejlődésére irányuló programját, és a meglévő intézményi kereteken belül részt vegyen annak végrehajtásában,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy bizonyos problémák csak országhatárokon átnyúló együttműködés keretében oldhatók meg és az alpesi térség országai, valamint a közvetlenül érintett területi testületek részéről közös intézkedéseket igényelnek,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az energiaszükségletek kielégítése a gazdasági és társadalmi fejlődés fontos faktorát jelenti mind az alpesi térségen belül, mind azon kívül,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy alkalmazni kell és tovább kell fejleszteni mindazokat a gazdasági eszközöket, melyek révén a valós költségek jobban megjelenhetnek az energia fogyasztói árában,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az alpesi térség európai szinten tartósan hozzájárul az energiaigények kielégítéséhez, és hogy a népesség életkörülményeinek és a régió gazdasági termelékenységének javítása érdekében e térségnek elégséges ivóvízforrásokon túl elégséges energiaforrásokkal is rendelkeznie kell,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az alpesi térség különlegesen fontos szerepet tölt be az európai országok energiahálózatainak összekapcsolásában,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az alpesi térségben az ésszerű energiafelhasználás és a vízkészletek és a faanyag fenntartható felhasználása érdekében hozott intézkedések a nemzeti gazdaságok keretében jelentősen hozzájárulnak az energiaigények ellátásához, valamint hogy a biomassza és a napenergia használata a jövőben egyre növekvő jelentőségű kérdés lesz,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

A szerződő felek vállalják, hogy az Alpesi Egyezmény területi alkalmazásának keretén belül megteremtik a keretfeltételeket, és intézkedéseket fogadnak el az energiagazdaság, az energia termelése, elosztása és felhasználása területén a fenntartható fejlődést elősegítő és az alpesi térség teherbírásának sajátos határaihoz igazított energiapolitikai helyzet érdekében; a szerződő felek ezzel jelentősen hozzájárulnak a népesség és a környezet védelméhez, valamint a természeti erőforrások és az éghajlat megóvásához.

2. cikk

Alapvető kötelezettségek

(1)   E jegyzőkönyv értelmében a szerződő felek törekednek:

a)	energiagazdálkodási tervezésük összehangolására az alpesi térségre vonatkozó általános terveikkel;

b)	energiatermelési, energiaszállítási és energiaelosztási rendszerük adaptálására, az alpesi térség infrastruktúra-rendszerének általános optimalizálása érdekében, figyelemmel a környezetvédelem követelményeire;

c)

az energiaipari eredetű környezeti hatások korlátozására, a végső energiafelhasználóknak nyújtott szolgáltatások optimalizálásával, melynek érdekében, egyebek között, a következő intézkedéseket fogadják el: — az energiaigények csökkentése hatékonyabb technológiák használata révén, — a megújuló energiaforrások részvételének növelése a fennmaradó energiaigények fedezésében, — a nem megújuló energiaforrásokra épülő, meglévő energiatermelő létesítmények működésének optimalizálása;

d)

az energiaipari infrastruktúrák környezetre és tájra tett negatív hatásának korlátozására, beleértve az energiaipari hulladékok kezeléséből adódó problémákat is, az új létesítmények esetében megelőző intézkedések elfogadásával, a meglévő létesítmények esetében pedig, szükség esetén, állapotjavító intézkedésekkel.

(2)   Új, nagy volumenű energiaipari infrastruktúrák kiépítése, valamint a meglévő infrastruktúrák kapacitásának jelentős mértékű növelése esetén a szerződő felek a 12. cikknek megfelelően, a hatályban lévő jogszabályok keretén belül elvégzik az alpesi környezetre tett várható hatások értékelését és a területi és társadalmi-gazdasági szinten várható hatások értékelését. Az olyan projektek esetében, melyek várható hatásai átnyúlnak az országhatárokon, a szerződő felek nemzetközi szinten elismerik a felek jogát a konzultációra.

(3)   A szerződő felek energiapolitikájukban tekintetbe veszik azt a tényt, hogy az alpesi térség alkalmas a megújuló energiaforrások használatára, és ösztönzik az e területen kidolgozandó fejlesztési programokra irányuló kölcsönös együttműködést.

(4)   A szerződő felek megóvják a védett övezeteket és a hozzájuk tartozó pufferzónákat, az egyéb védőkörzeteket és nyugalmi övezeteket, valamint a természet és a táj szempontjából érintetlen övezeteket; ezen túlmenően az alpesi ökológiai rendszerek veszélyeztetettségi szintjének, tűrőképességének, illetve károsodásának megfelelően optimalizálják energiaipari infrastruktúráikat.

(5)   A szerződő felek tudatában vannak annak a ténynek, hogy a megelőző, illetve javító intézkedésekkel kísért megfelelő kutatási és fejlesztési politika jelentősen hozzájárulhat az Alpok megóvásához az energiaipari infrastruktúrák környezeti hatásaitól. E cél érdekében ösztönzik az ilyen irányba mutató kutatási és fejlesztési programokat, és kicserélik a jelentősebb kutatási eredményeket.

(6)   A szerződő felek együttműködnek olyan energiaipari módszerek kidolgozásában, melyek elősegítik a valós költségek tekintetbevételét az energiaárak megállapításában.

3. cikk

A nemzetközi jognak és az egyéb politikáknak való megfelelés

(1)   E jegyzőkönyv végrehajtása megfelel a hatályban lévő nemzetközi jogszabályi normáknak – különös tekintettel az Alpesi Egyezményre, illetve az Alpesi Egyezmény alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvekre –, valamint a hatályban lévő nemzetközi egyezményeknek.

(2)   A szerződő felek vállalják, hogy e jegyzőkönyv célkitűzéseit az alpesi régióra irányuló egyéb politikáikban, nevezetesen a területrendezés, a vidékfejlesztés, a közlekedés, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a turizmus területén is tekintetbe veszik, az alpesi térségben jelentkező negatív vagy ellentétes hatások elkerülése érdekében.

4. cikk

A területi testületek részvétele a döntéshozatalban

(1)   Mindegyik szerződő fél vállalja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül meghatározza az intézmények és a közvetlenül érintett területi testületek közötti egyeztetés és együttműködés leghatékonyabb szintjét, a közös felelősségvállalás elősegítése érdekében, az energiával kapcsolatos politika alkalmazása, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása terén az együttműködés erősítésére és fejlesztésére törekedve.

(2)   A közvetlenül érintett területi testületek hatásköreik tiszteletben tartásával és a meglévő intézményi kereteken belül részt vesznek e politikák és intézkedések előkészítésének és végrehajtásának minden egyes fázisában.

(3)   A szerződő felek ösztönzik a nemzetközi együttműködést az energiához és a környezethez kapcsolódó problémákban közvetlenül érintett intézmények között, a közös problémák megoldásáról való megegyezés elősegítése érdekében.

II.   FEJEZET

EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

Energiatakarékosság és ésszerű energiahasználat

(1)   Az alpesi térségben egyedi intézkedéseket kell hozni az energiatakarékosság, illetve az ésszerű energiaelosztás és energiafelhasználása érdekében; ezeknek az intézkedéseknek tekintettel kell lenniük:

a)	a nagy területen eloszló és tengerszint feletti magasság szerint erősen változó energiaigényre, az idegenforgalmi szezonokra és igényekre;

b)	a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokra;

c)	a mélyen fekvő területek és völgyek fokozott veszélyeztetettségére, melynek oka e területek földtani adottsága, valamint a légszennyeződés-koncentráció.

(2)   A szerződő felek felügyelik az energiafelhasználás környezettel való összhangjának javítását, és fokozottan ösztönzik az energiatakarékosságot és az ésszerű energiafelhasználást, különös tekintettel az energiatermelési eljárásokra, a közintézményekre és a nagy vendéglátóipari infrastruktúrákra, valamint a közlekedési, sport-, illetve szabadidős célzatú létesítményekre.

(3)   A szerződő felek intézkedéseket hoznak és rendelkezéseket fogadnak el, különösen az alábbi területeken:

a)	az épületek szigetelésének, valamint a hőelosztási rendszerek hatékonyságának javítása;

b)	a fűtő-, szellőztető és légkondicionáló berendezések teljesítményének optimalizálása;

c)	a hőerőművek szennyezőanyag-kibocsátásának rendszeres ellenőrzése és adott esetben csökkentése;

d)	az energiatakarékosság elősegítése a modern energiafelhasználási és energiaátalakítási technológiák használata révén;

e)	a fűtés- és melegvízhasználat költségeinek egyéni mérése;

f)	alacsony energiafogyasztású technológiákat alkalmazó új épületek tervezése és értékesítésének ösztönzése;

g)	az energiaipari és éghajlati hatásokat csökkentő közületi/helyi projektek elősegítése és végrehajtása, a 2. cikk (1.c) bekezdésében foglalt intézkedéseknek megfelelően;

h)	épületfelújítás esetén az épületek energiafelhasználásának javítása, valamint a környezettel összhangban lévő fűtési módok használatának ösztönzése.

6. cikk

Megújuló energiaforrások

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy pénzügyi lehetőségeik határain belül előmozdítják és előnyben részesítik a megújuló energiaforrásoknak a környezettel és a tájjal összhangban történő használatát.

(2)   Ezen túlmenően ösztönzik a megújuló energiaforrások, nevezetesen a víz, a napenergia és a biomassza felhasználását szolgáló létesítmények decentralizált létesítését.

(3)   A szerződő felek ösztönzik a megújuló energiaforrások használatát, a meglévő, hagyományos energiaellátással kombinált formában is.

(4)   A szerződő felek különösen ösztönzik a víz- és erdőtartalékok ésszerű felhasználását, a hegyvidéki erdők energiatermelés céljából való fenntartható felhasználása érdekében.

7. cikk

Vízenergia

(1)   A szerződő felek biztosítják a folyóvizek ökológiai funkcióinak fenntartását és a táj épségét; e cél érdekében megfelelő intézkedéseket fogadnak, nevezetesen a minimális vízhozam meghatározása, a vízszintingadozás csökkentését szolgáló normák végrehajtása, az állatok vándorlási útvonalainak biztosítása érdekében az újonnan létesített, illetve – amennyiben lehetőség van rá – a meglévő vízierőművek körzetében.

(2)   A szerződő felek elfogadhatnak a meglévő vízierőművek versenyképességének javítását célzó intézkedéseket, az erőmű-biztonsági és a természetvédelmi normák tiszteletben tartásával.

(3)   Ezen túlmenően vállalják, hogy megóvják a víz állapotát az ivóvíz-előállítás céljára fenntartott övezetekben, a védett övezetekben és pufferövezeteikben, az egyéb védőkörzetekben és nyugalmi övezetekben, valamint a természet és a táj szempontjából érintetlen területeken.

(4)   A szerződő felek az új erőműépítési tervek megvalósítása helyett a használaton kívül levő vízerőművek újra-használatbavételét javasolják. Az 1. bekezdésnek a folyóvizek ökológiai rendszerei és az egyéb érintett ökoszisztémák megóvására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a meglévő vízierőművek újra-használatbavételére is.

(5)   A szerződő felek nemzeti jogrendszerük keretein belül megvizsgálhatják a lehetőségét annak, hogyan fizettethetik meg a piaccal összeegyeztethető áron az alpesi energiaforrások költségeit a végső felhasználókkal, valamint azt, miként lehet igazságosan kompenzálni a helyi népesség által a köz érdekében nyújtott szolgáltatásokat.

8. cikk

Fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia

(1)   A szerződő felek biztosítják, hogy az új hőerőműveket, melyek fosszilis tüzelőanyagokat használnak fel villamos energia és/vagy hőtermelés céljára, a lehető legjobb technológiákkal szereljék fel. Az alpesi térség meglévő létesítményei esetében a szerződő felek lehetőség szerint megfelelő technológiák és/vagy tüzelőanyagok használatával korlátozzák a szennyezőanyag-kibocsátást.

(2)   A szerződő felek megvizsgálják annak a technikai és gazdasági megvalósíthatóságát, illetve környezettel való összeférhetőségét, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó hőerőműveket megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítményekkel, illetve decentralizált létesítményekkel helyettesítsék.

(3)   A szerződő felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek célja a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előmozdítása az ésszerű energiafelhasználás érdekében.

(4)   A határmenti övezetekben a szerződő felek lehetőség szerint megvalósítják a szennyezőanyag-kibocsátást és a légszennyezettséget ellenőrző rendszereik összehangolását és összekapcsolását.

9. cikk

Atomenergia

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy a nemzetközi egyezmények keretein belül kicserélnek minden, az atomerőművekkel és egyéb nukleáris létesítményekkel kapcsolatos információt, melyek hatással vannak – vagy lehetnek – az alpesi térségre, ily módon törekedve arra, hogy hosszútávon megóvják a népesség egészségét, a vadon élő állatokat és növényeket, illetve az élőlények biológiai közösségét, lakóhelyét és környezeti kölcsönhatásait.

(2)   Ezen túlmenően a szerződő felek lehetőség szerint törekednek radioaktivitás-mérő rendszereik összehangolására és összekapcsolására.

10. cikk

Energiaszállítás és energiaelosztás

(1)   A szerződő felek folytatják a meglévő infrastruktúrák ésszerűsítését és optimalizálását, figyelemmel a környezetvédelmi követelményekre, különösen az érzékeny ökológiai rendszerek és a táj megóvásának szükségességére, adott esetben a népesség és az alpesi környezet védelmében is fellépve.

(2)   Új villamosenergia-szállító infrastruktúrák, illetve hozzájuk kapcsolódó alállomások, valamint kőolaj- és gázvezetékek építése esetén, beleértve a szivattyúállomásokat és kompresszorállomásokat, valamint az egyéb, a környezetre hatással lévő létesítményeket is, a szerződő felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a népességre és a környezetre zavaró vagy káros hatásokat, lehetőségek szerint törekedve a már meglévő létesítmények és nyomvonalak felhasználására.

(3)   Ami a villamosenergia-szállító infrastruktúrákat illeti, a szerződő felek különös tekintettel vannak a védett övezetekre és pufferövezeteikre, az egyéb védőkörzetekre és nyugalmi övezetekre, a természet és a táj szempontjából érintetlen területekre, valamint a madárvilágra.

11. cikk

A környezet helyreállítása, környezetmérnöki technikák

A szerződő felek a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő előzetes tervezetekben és környezeti hatástanulmányokban meghatározzák, miként állítják helyre az energiaszektorhoz kapcsolódó köz- vagy magánmunkálatok elvégzése után az érintett területek és vízi környezetek környezetét és ökológiai rendszereit, lehetőség szerint a környezetmérnöki technikák maximális alkalmazásával.

12. cikk

Környezeti hatásértékelés

(1)   A szerződő felek a hatályban lévő nemzeti jogszabályok, nemzetközi egyezmények és megállapodások keretein belül elvégzik a környezeti hatás előzetes értékelését minden olyan projekt esetében, amely az e jegyzőkönyv 7., 8., 9. és 10. cikke szerinti energiaipari létesítmények létesítésére vagy lényeges átalakítására irányul.

(2)   A szerződő felek elismerik a legjobb technológiák lehetőség szerinti alkalmazásának célszerűségét a környezeti hatások megszűntetése, illetve enyhítése érdekében, és adott esetben megteszik a szükséges lépéseket a használaton kívüli és a környezettel összhangban nem lévő létesítmények leszerelése érdekében.

13. cikk

Kölcsönös egyeztetés

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy kölcsönösen konzultálnak minden olyan projekttel kapcsolatban, melyek várhatóan határokon átnyúló hatásokkal járhatnak.

(2)   A várhatóan határokon átnyúló hatásokkal járó projektekkel kapcsolatban kellő időben biztosítani kell a lehetőséget az érintett szerződő feleknek megjegyzéseik megtételére, melyeket adekvát módon figyelembe kell venni az engedélyek kiadásakor.

14. cikk

Kiegészítő intézkedések

A szerződő felek az energiaszektorral és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban további, az e jegyzőkönyv keretében tervezett intézkedéseket kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

III.   FEJEZET

KUTATÁS, KÉPZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

15. cikk

Kutatás és megfigyelés

(1)   A szerződő felek ösztönzik és a nemzeti, illetve nemzetközi kutatás eddigi eredményeit figyelembe véve szorosan együttműködve összehangolják mindazon kutatási és rendszeres megfigyelési tevékenységeiket, melyek e jegyzőkönyv célkitűzései szempontjából hasznosnak bizonyulnak; különös tekintettel a környezeti és éghajlati hatások elemzésének és értékelésének módszereire és kritériumaira, valamint az alpesi térség takarékos és ésszerű energiafelhasználását elősegítő egyedi technológiákra.

(2)   A szerződő felek az energiapolitikai célkitűzések és intézkedések meghatározásának és ellenőrzésének folyamatában, valamint a népességnek, a térség gazdasági szereplőinek, illetve a területi testületeknek nyújtott helyi szintű képzés és technikai segítségnyújtás során figyelembe veszik a kutatások legújabb eredményeit.

(3)   A szerződő felek felügyelik a nemzeti szintű kutatások és rendszeres megfigyelés eredményeinek integrálását egy közös, állandó megfigyelési és tájékoztatási rendszerbe, valamint az eredményekhez való nyilvános hozzáférést a meglévő intézményi kereteken belül.

16. cikk

Képzés és tájékoztatás

(1)   A szerződő felek elősegítik a szakmai alapképzést és továbbképzést, illetve a közvélemény tájékoztatását minden, e jegyzőkönyv célkitűzéseihez, intézkedésihez és végrehajtásához kapcsolódó területen.

(2)   Ezen túlmenően különösen ösztönzik az energiaszektorhoz kapcsolódó szakmai alapképzés, továbbképzés és technikai segítségnyújtás továbbfejlesztését, beleértve a környezet, a természet és az éghajlat védelmének aspektusait is.

IV.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

17. cikk

Végrehajtás

A szerződő felek vállalják, hogy felügyelik e jegyzőkönyv végrehajtását és a meglévő intézményi kereteken belül meghoznak minden megfelelő intézkedést ennek érdekében.

18. cikk

A kötelezettségek betartásának ellenőrzése

(1)   A szerződő felek rendszeresen jelentést tesznek az állandó bizottságnak az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedésekről. A jelentésnek ki kell térnie a meghozott intézkedések hatékonyságának kérdésére is. A jelentések időszakosságát az Alpesi konferencia határozza meg.

(2)   Az állandó bizottság megvizsgálja e jelentéseket, hogy ellenőrizze, a szerződő felek eleget tettek-e az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek. A bizottság e célból kiegészítő információkat kérhet az érintett szerződő felektől, illetve más információforrásokat is igénybe vehet.

(3)   Az állandó bizottság jelentést készít az Alpesi konferenciának arról, hogy a szerződő felek mennyiben tettek eleget az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek.

(4)   Az Alpesi konferencia megismerkedik e jelentéssel. Amennyiben a kötelezettségek elmulasztását állapítja meg, a konferencia elfogadhat erre vonatkozó ajánlásokat.

19. cikk

A rendelkezések hatékonyságának értékelése

(1)   A szerződő felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékonyságát. Amennyiben a célkitűzések elérése érdekében szükségesnek mutatkozik, a szerződő felek előkészítik a jegyzőkönyv megfelelő módosításainak elfogadását.

(2)   A rendelkezések értékelésében a meglévő intézményi kereteken belül a területi testületek is részt vesznek. A szerződő felek kikérhetik az érintett területeken működő nem kormányzati szervezetek véleményét is.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Az Alpesi Egyezmény és a jegyzőkönyv kapcsolata

(1)   Ez a jegyzőkönyv az Alpesi Egyezménynek az egyezmény 2. cikke és további vonatkozó cikkei szerinti jegyzőkönyve.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felévé kizárólag olyanok válhatnak, akik az Alpesi Egyezménynek is szerződő felei. Az Alpesi Egyezmény felmondása egyúttal e jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

(3)   Az Alpesi konferencia e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben hozott döntései alkalmával kizárólag e jegyzőkönyv szerződő felei vehetnek részt a szavazásban.

21. cikk

Aláírás és megerősítés

(1)   Ez a jegyzőkönyv 1998. október 16-án áll nyitva aláírásra az Alpesi Egyezményt aláíró államok és az Európai Közösség tagállamai előtt, 1998. november 16-tól pedig a letéteményes Osztrák Köztársaságban áll nyitva aláírásra.

(2)   Ez a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát kifejező valamennyi szerződő félre vonatkozólag három hónappal azt követően lép hatályba, hogy három állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát.

(3)   Minden olyan aláíró állam tekintetében, amely később fejezi ki a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát, a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. A jegyzőkönyv valamely módosításának hatálybalépését követően a jegyzőkönyv minden újabb szerződő fele a módosított formájú jegyzőkönyv szerződő felévé válik.

22. cikk

Értesítések

A letéteményes értesíti valamennyi, a preambulumban említett államot és az Európai Közösséget e jegyzőkönyvvel kapcsolatosan:

a)	minden aláírásról;

b)	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;

c)	a jegyzőkönyv hatálybalépésének bármilyen időpontjáról;

d)	a szerződő vagy aláíró felek által tett bármely nyilatkozatról;

e)	minden felmondásról szóló értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

JEGYZŐKÖNYV

az 1991-es Alpesi Egyezmény turizmus területén történő alkalmazásáról

„Turizmus” jegyzőkönyv

Preambulum

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A MONACÓI HERCEGSÉG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

és az

EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

MEGFELELVE az Alpok védelméről szóló, 1991. november 7-i egyezményből (Alpesi Egyezmény) eredő feladatuknak, hogy átfogó politika keretében biztosítsák az alpesi térség védelmét és fenntartható fejlődését,

ALKALMAZVA az Alpesi Egyezmény 2. cikke (2) és (3) bekezdése szerint rájuk háruló általános kötelezettségeket,

FIGYELEMBE VÉVE a szerződő feleknek a gazdasági érdekek és az ökológiai követelmények összehangolására, valamint a fenntartható fejlődés biztosítására irányuló akaratát,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az Alpok az ott élő népesség számára életük keretét és gazdasági környezetet jelent,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az ott élő népességnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy önmaga határozza meg szociális, kulturális és gazdasági fejlődésére irányuló programját, és a meglévő intézményi kereteken belül részt vegyen annak végrehajtásában,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a városi civilizáció fejlődése növekvő igényt ébreszt a mai emberben a turizmus és a változatos szabadidős tevékenység iránt,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alpok változatos időtöltési lehetőségei, tájainak gazdagsága és ökológiai körülményeinek sokfélesége miatt Európa egyik legnagyobb idegenforgalmi és szabadidős tevékenységet befogadó térsége, valamint azt, hogy az Alpok jövőjének tétjéről a nemzeti kereteken túllépve kell gondolkodni,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy egyes szerződő felek népességének jelentős része az Alpokban él, valamint arra, hogy az alpesi turizmus közös érdekű kérdés, mivel hozzájárul az állandó népesség fenntartásához,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a hegyvidéki turizmus fejlődésének kontextusát az egyre erősebben globalizálódó piaci verseny jellemzi, valamint arra, hogy a szektor jelentős mértékben hozzájárul az alpesi térség gazdasági teljesítményéhez,

FIGYELEMMEL a turizmus és a környezetvédelem közötti összhang javulására utaló egyes újabb tendenciákat: az ügyfelek egyre növekvő igényét a vonzó és télen-nyáron épségben megóvott természetes környezet iránt, valamint számos helyi döntéshozó törekvését, hogy a környezetvédelmi szempontok szerint javítsák a vendégfogadás kereteinek minőségét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az alpesi térségben minden egyes terület esetében fokozottan tekintetbe kell venni, illetve sajátosságaiknak megfelelően fel kell mérni a helyi ökoszisztémák alkalmazkodási képességét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alpokban a természeti és kulturális örökség és a táj a turizmus létfontosságú alapját képezik,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az alpesi államokat jellemző természeti, kulturális, gazdasági és intézményi különbségek a különböző régiók autonóm fejlődését és eltérő turisztikai kínálatát eredményezték, amely a nemzetközi kínálat egysíkúvá válása helyett diverzifikált és egymást kiegészítő turisztikai tevékenységek forrásává válhat,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a természeti örökség hasznosítására, valamint a szolgáltatások minőségére épülő idegenforgalmi gazdálkodás fenntartható fejlődése elkerülhetetlen szükségszerűség, tekintettel az alpesi régiók többségének a turizmustól való függésére, valamint arra, hogy a turizmus e régiók népessége számára fontos túlélési esélyt jelent,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a turistákat ösztönözni kell a természet megóvására, illetve segíteni kell őket az általuk látogatott régióban élő és dolgozó népesség jobb megértésében, valamint hogy az alpesi térségben meg kell teremteni az optimális feltételeket a természetnek a maga sokféleségében történő valódi felfedezéséhez,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az idegenforgalmi struktúrák, illetve működésük javítására irányuló intézkedéseknek az alpesi térség szintjén, összehangolt keretek között történő végrehajtása az idegenforgalmi szakmai szervezetek és a területi testületek feladata,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az alpesi térség fenntartható fejlődését a természetet tiszteletben tartó turizmus fejlesztése révén biztosítsák, mely egyúttal az ott élő népesség élet- és gazdasági körülményeinek is létfontosságú alapját képezi,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy bizonyos problémák csak országhatárokon átnyúló együttműködés keretében oldhatók meg és az alpesi térség országai részéről közös intézkedéseket igényelnek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül, a természetet tiszteletben tartó turizmus ösztönzésével hozzájáruljon az alpesi térség fenntartható fejlődéséhez, olyan egyedi intézkedésekkel és ajánlásokkal, melyek a helyi népesség és a turisták érdekeit egyaránt figyelembe veszik.

2. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy elhárítják az akadályokat az alpesi térség területi testületei közötti nemzetközi együttműködés elől, valamint hogy ösztönzik a közös problémák megfelelő területi szinten létrejövő együttműködés útján történő megoldását.

(2)   A szerződő felek ösztönzik az érintett országok illetékes szervei közötti fokozott nemzetközi együttműködést. E cél érdekében a természettel összhangban lévő idegenforgalmi és szabadidős tevékenységek egyeztetése révén felügyelik a határon átnyúló turisztikai övezetek megfelelő hasznosítását.

(3)   Amennyiben a területi testületek valamely kérdésben nem tudnak intézkedéseket hozni, mert az nemzeti vagy nemzetközi hatáskörbe tartozik, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy hatékony módon képviselhessék a népesség érdekeit.

3. cikk

A célkitűzések figyelembevétele az egyéb politikákban

A szerződő felek vállalják, hogy e jegyzőkönyv célkitűzéseit az alpesi régióra irányuló egyéb politikáikban, nevezetesen a területrendezési, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és a természet-, illetve környezetvédelmi szektorban, valamint az esetleges negatív vagy ellentétes hatások csökkentése érdekében a víz- és energiaellátásra irányuló politikájukban is tekintetbe veszik.

4. cikk

A területi testületek részvétele a döntéshozatalban

(1)   Mindegyik szerződő fél vállalja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül meghatározza az intézmények és a közvetlenül érintett területi testületek közötti egyeztetés és együttműködés leghatékonyabb szintjét, a közös felelősségvállalás elősegítése érdekében, a turizmussal kapcsolatos politika alkalmazása, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása terén való együttműködés erősítésére és fejlesztésére törekedve.

(2)   A közvetlenül érintett területi testületek hatásköreik tiszteletben tartásával és a meglévő intézményi kereteken belül részt vesznek e politikák és intézkedések előkészítésének és végrehajtásának minden egyes fázisában.

II.   FEJEZET

EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

A turisztikai kínálat felügyelete

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy felügyelik az alpesi térségnek a természettel összhangban, a turizmus által biztosított, fenntartható idegenforgalmi fejlődését. E cél érdekében támogatnak minden olyan, a legmegfelelőbb szinten működő illetékes hatóságok által kezdeményezett irányadó elvet, fejlesztési programot és ágazati tervet, amely összhangban van e jegyzőkönyv célkitűzéseivel.

(2)   Ezek az intézkedések lehetővé teszik a tervbe vett fejlesztések előnyeinek és hátrányainak értékelését és összehasonlítását, nevezetesen:

a)	azok társadalmi-gazdasági következményeit a helyi népesség életére;

b)	a talaj, a víz, a levegő, a természeti egyensúly, illetve a táj megóvása szempontjából várható következményeket, figyelemmel a sajátos ökológiai adottságokra, a természeti erőforrásokra, valamint az ökoszisztémák alkalmazkodási képességének határára;

c)	azok következményeit az államháztartásra.

6. cikk

Az idegenforgalmi fejlődés irányai

(1)   A szerződő felek a turizmus fejlesztése során tekintetbe veszik a természetvédelemmel és a táj megóvásával kapcsolatos aggodalmakat. Ennek érdekében vállalják, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a táj megóvása szempontjából kedvező és a környezetet nem károsító projektek elősegítése érdekében.

(2)   A szerződő felek olyan fenntartható politikát folytatnak, amely erősíti a természettel összhangban az alpesi turizmus versenyképességét, és ezáltal jelentős mértékben hozzájárul az alpesi térség társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Ennek keretében előmozdítják az innovációt és a kínálat bővítését támogató intézkedéseket.

(3)   A szerződő felek felügyelik, hogy az erőteljes idegenforgalmi nyomás alatt álló régiókban fokozottan érvényesüljön a turizmus intenzív, illetve extenzív formái közötti egyensúlyra irányuló törekvés.

(4)   Amennyiben ösztönző intézkedésekre kerül sor, az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni:

a)	az intenzív turizmus esetében: a meglévő idegenforgalmi struktúrák és létesítmények hozzáigazítása az ökológiai követelményekhez, valamint új, e jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban lévő struktúrák kialakítása;

b)	az extenzív turizmus esetében: a természettel összhangban lévő és a környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmi kínálat fenntartása vagy fejlesztése, valamint az idegenforgalmi befogadó régiók természeti és kulturális örökségének valorizálása.

7. cikk

Minőségjavító törekvés

(1)   A szerződő felek olyan politikát folytatnak, amely az alpesi régió egészében elősegíti az idegenforgalmi kínálat minőségének állandó és rendszeres javítását, különös tekintettel az ökológiai követelményekre.

(2)   A szerződő felek előmozdítják a tapasztalatcserét és a minőségi javulást célzó közös cselekvési programokat, nevezetesen:

a)	a létesítmények beillesztését a tájba és a természetes környezetbe;

b)	a városfejlesztést és az építészetet (az új építményeket és a falvak rehabilitációját);

c)	az idegenforgalmi szálláshelyeket és az idegenforgalmi szolgáltatásokat;

d)	az alpesi térség idegenforgalmi termékeinek bővítését, a különféle területek kulturális tevékenységének értéknövelő hatása révén.

8. cikk

A turisztikai forgalom szabályozása

A szerződő felek előmozdítják a turisztikai forgalom szabályozását, különösen a védett térségekben, a helyszínek tartós megóvása érdekében, a vendégforgalom eloszlásának és fogadásának megszervezése révén.

9. cikk

A fejlődés természetes határai

A szerződő felek felügyelik, hogy az idegenforgalmi fejlődés igazodjon a környezet sajátosságaihoz és az érintett település vagy régió rendelkezésre álló forrásaihoz. Az olyan projektek esetében, amelyek várhatóan különlegesen hatást fejtenek ki a környezetre, a meglévő intézményi kereteken belül el kell végezni az előzetes hatásértékelést, amelyet figyelembe kell venni a későbbi döntések során.

10. cikk

Nyugalmi területek

A szerződő felek vállalják, hogy saját szabályozási rendszereiknek megfelelően és az ökológiai kritériumok alapján kijelölik azokat a nyugalmi területeket, ahol le kell mondani minden idegenforgalmi célzatú területrendezésről.

11. cikk

Szálláshely-politika

A szerződő felek olyan szálláshely-politikát alakítanak ki, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló területek szűkösségét, előmozdítva a fizetővendég-szolgáltatást, a meglévő épületek rehabilitálását és kihasználását, valamint a meglévő szálláshelyek korszerűsítését és minőségének javítását.

12. cikk

Sífelvonók

(1)   A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a sífelvonók engedélyezéséhez kapcsolódó nemzeti szintű eljárás keretében olyan politikát alakítanak ki, amely a gazdasági és biztonsági követelményeken túl az ökológiai és tájvédelmi követelményeknek is megfelel.

(2)   A sífelvonók működtetésére vonatkozó új engedélyek kibocsátásának, illetve koncessziók engedélyezésének feltételévé kell tenni a használaton kívüli sífelvonók leszerelését, illetve elszállítását, valamint a használaton kívüli felületek természeti környezetének elsősorban helyi eredetű növényfajok telepítése által történő helyreállítását.

13. cikk

Turisztikai gépjárműforgalom és tömegközlekedés

(1)   A szerződő felek előmozdítják a turisztikai övezeteken belüli gépjárműforgalom csökkentését célzó intézkedéseket.

(2)   Ezen túlmenően ösztönzik mindazokat a magán- vagy közkezdeményezéseket, amelyek célja a turisztikai övezetek és központok tömegközlekedési eszközök általi megközelíthetőségének javítása, illetve a tömegközlekedési eszközök használatának ösztönzése.

14. cikk

Egyedi területkezelési technikák

(1)   A szerződő felek felügyelik, hogy a sípályák kialakítása, karbantartása és üzemeltetése a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tájhoz, tekintetbe véve a természeti egyensúlyt és a biotópok érzékenységét is.

(2)   A lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell a területek átalakítását, valamint amennyiben a természeti körülmények lehetővé teszik, gondoskodni kell az átalakított területek növényzetének elsősorban helyi eredetű növényfajok segítségével történő helyreállításáról.

A nemzeti jogszabályok az egyes területekre jellemző hideg időszakok alatt engedélyezhetik a műhó előállítását, nevezetesen az erőteljes használatnak kitett területek biztonsága érdekében, ha az érintett terület hidrológiai, éghajlati és ökológiai körülményei azt megengedik.

15. cikk

Sportolási szokások

(1)   A szerződő felek vállalják, hogy meghatározzák a szabadtéri sportolási szokások szabályozására irányuló politikájukat, különösen a védett övezetek tekintetében, a sportolás környezetre káros hatásainak elkerülése érdekében. Ez a szabályozás szükség esetén egyes sportolási szokások betiltásához is vezethet.

(2)   A szerződő felek vállalják, hogy maximális mértékben korlátozzák, és szükség esetén megtiltják a motorizált sportok művelését az illetékes hatóságok által e célra kijelölt övezeteken kívül.

16. cikk

Légi járművek leszállása

A szerződő felek vállalják, hogy maximális mértékben korlátozzák, és szükség esetén megtiltják a légi járművek repülőtereken kívül, sportolási célokból történő leszállását.

17. cikk

A gazdaságilag gyenge régiók és közösségek fejlődése

A szerződő felek számára javasolt, hogy tanulmányozzák a gazdaságilag gyenge régiók és közösségek kiegyensúlyozott fejlődését elősegítő, megfelelő területi szintű megoldások lehetőségét.

18. cikk

A szünidő elosztása

(1)   A szerződő felek törekednek a befogadó régiókra irányuló turisztikai kereslet térben és időben való optimális elosztására.

(2)   E cél érdekében helyénvaló támogatni az államok közötti együttműködést a munkaszüneti időszakok elosztásával, valamint a turisztikai szezon meghosszabbításával kapcsolatosan.

19. cikk

Az innováció ösztönzése

A szerződő felek számára javasolt, hogy fejlesszék az e jegyzőkönyv iránymutatásainak megvalósítására alkalmas ösztönző eszközöket; e cél érdekében tanulmányozni kell egy alpesi innovációs díj lehetőségét, mely az e jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban lévő innovatív turisztikai létesítményeket és termékeket jutalmazná.

20. cikk

A turizmus, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a kézműipar közötti együttműködés

A szerződő felek támogatják a turizmus, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a kézműipar közötti együttműködést. E célból különösen elősegítik a fenntartható fejlődés irányába mutató, munkahelyteremtő tevékenységek kombinált fejlesztését.

21. cikk

Kiegészítő intézkedések

A szerződő felek a fenntartható turizmus érdekében további, az e jegyzőkönyv keretében tervezett intézkedéseket kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

III.   FEJEZET

KUTATÁS, KÉPZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

22. cikk

Kutatás és megfigyelés

(1)   A szerződő felek ösztönzik, és szorosan együttműködve összehangolják mindazon kutatási és rendszeres megfigyelési tevékenységeket, melyek a turizmus és az alpesi környezet kölcsönhatásainak jobb megismerése és a fejlődési távlatok elemzése szempontjából hasznosnak bizonyulnak.

(2)   A szerződő felek felügyelik a nemzeti szintű kutatások és rendszeres megfigyelés eredményeinek integrálását egy közös, állandó megfigyelési és tájékoztatási rendszerbe, valamint az eredményekhez való nyilvános hozzáférést a meglévő intézményi kereteken belül.

(3)   A szerződő felek vállalják, hogy információkat cserélnek kölcsönös tapasztalataikról, melyek e jegyzőkönyv intézkedéseinek és ajánlásainak végrehajtása szempontjából hasznosnak ígérkeznek, valamint összegyűjtik a turizmus minőségi fejlesztésére vonatkozó adatokat.

23. cikk

Képzés és tájékoztatás

(1)   A szerződő felek elősegítik a szakmai alapképzést és továbbképzést, illetve a közvélemény tájékoztatását minden, e jegyzőkönyv célkitűzéseihez, intézkedésihez és végrehajtásához kapcsolódó területen.

(2)   A szerződő felek számára ajánlott, hogy a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó mesterségek szakmai képzése keretében bevezessék a természetes környezetre és a környezetvédelemre vonatkozó ismeretek oktatását is. Ez az intézkedés a turizmus és a környezetvédelem területeit egyesítő új képzési formákat eredményezhet. Például:

—	„természetvédelmi oktató”,

—	„üdülőhelyi minőségfelelős”,

—	„idegenforgalmi asszisztens fogyatékkal élő személyeknek”.

IV.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

24. cikk

Végrehajtás

A szerződő felek vállalják, hogy felügyelik e jegyzőkönyv végrehajtását, és a meglévő intézményi kereteken belül meghoznak minden megfelelő intézkedést ennek érdekében.

25. cikk

A kötelezettségek betartásának ellenőrzése

(1)   A szerződő felek rendszeresen jelentést tesznek az állandó bizottságnak az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedésekről. A jelentésnek ki kell térnie a meghozott intézkedések hatékonyságának kérdésére is. A jelentések időszakosságát az Alpesi konferencia határozza meg.

(2)   Az állandó bizottság megvizsgálja e jelentéseket, hogy ellenőrizze, a szerződő felek eleget tettek-e az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek. A bizottság e célból kiegészítő információkat kérhet az érintett szerződő felektől, illetve más információforrásokat is igénybe vehet.

(3)   Az állandó bizottság jelentést készít az Alpesi konferenciának arról, hogy a szerződő felek mennyiben tettek eleget az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek.

(4)   Az Alpesi konferencia megismerkedik e jelentéssel. Amennyiben a kötelezettségek elmulasztását állapítja meg, a konferencia elfogadhat erre vonatkozó ajánlásokat.

26. cikk

A rendelkezések hatékonyságának ellenőrzése

(1)   A szerződő felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékonyságát. Amennyiben a célkitűzések elérése érdekében szükségesnek mutatkozik, a szerződő felek előkészítik a jegyzőkönyv megfelelő módosításainak elfogadását.

(2)   A rendelkezések értékelésében a meglévő intézményi kereteken belül a területi testületek is részt vesznek. A szerződő felek kikérhetik az érintett területeken működő nem kormányzati szervezetek véleményét is.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Az Alpesi Egyezmény és a jegyzőkönyv kapcsolata

(1)   Ez a jegyzőkönyv az Alpesi Egyezménynek az egyezmény 2. cikke és további vonatkozó cikkei szerinti jegyzőkönyve.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felévé kizárólag olyanok válhatnak, akik az Alpesi Egyezménynek is szerződő felei. Az Alpesi Egyezmény felmondása egyúttal e jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

(3)   Az Alpesi konferencia e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben hozott döntései alkalmával kizárólag e jegyzőkönyv szerződő felei vehetnek részt a szavazásban.

28. cikk

Aláírás és megerősítés

(1)   Ez a jegyzőkönyv 1998. október 16-án áll nyitva aláírásra az Alpesi Egyezményt aláíró államok és az Európai Közösség tagállamai előtt, 1998. november 16-tól pedig a letéteményes Osztrák Köztársaságban áll nyitva aláírásra.

(2)   Ez a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát kifejező valamennyi szerződő félre vonatkozólag három hónappal azt követően lép hatályba, hogy három állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát.

(3)   Minden olyan aláíró állam tekintetében, amely később fejezi ki a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát, a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. A jegyzőkönyv valamely módosításának hatálybalépését követően a jegyzőkönyv minden újabb szerződő fele a módosított formájú jegyzőkönyv szerződő felévé válik.

29. cikk

Értesítések

A letéteményes értesíti valamennyi, a preambulumban említett államot és az Európai Közösséget e jegyzőkönyvvel kapcsolatosan:

a)	minden aláírásról;

b)	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;

c)	a jegyzőkönyv hatálybalépésének bármilyen időpontjáról;

d)	a szerződő vagy aláíró felek által tett bármely nyilatkozatról;

e)	minden felmondásról szóló értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

I. MELLÉKLET

Egyes mikotoxinok takarmányokban előforduló koncentrációja (aflatoxin B1, ochratoxin A, zearalenon, deoxynivalenol, fumonizinek, T-2 és HT-2 toxinok)

Valamennyi vizsgált minta egyedi eredményei; minta az 1. bekezdés a) pontjában szereplő jelentéshez

Takarmány			Mintavétel (szúrópróbaszerű vagy célzott)	Mycotoxinok típusa és koncentrációja (μg/kg 12 %-os nedvességtartalmú takarmány vonatkozásában)
Osztály (1)	Típus (2)	Származási ország		Aflatoxin B1	Ochratoxin A	Zearalenon	Deoxynivalenol	Fumonizinek (3)	T-2 és HT-2 toxinok (4)

Az illetékes hatóságnak továbbá meg kell határoznia:

—	az aflatoxin B1 felső határértékének túllépése esetén foganatosított intézkedéseket,

—	az alkalmazott elemzési módszereket,

—	a kimutatási határokat.

---

(1)  Válassza ki a következő osztályok valamelyikét: takarmány-alapanyag, takarmány-adalékanyag, előkeverék, kiegészítő takarmány, teljes takarmány, összetett takarmány.

(2)  Válassza ki a következő típusok valamelyikét: a) takarmány-alapanyagok esetén a takarmány-alapanyag neve, a 96/25/EK tanácsi rendelet (HL L 125., 1996.5.23., 35. o.) mellékletének B. részében rögzítetteknek megfelelően; b) egyéb takarmányok esetében a célfajok.

(3)  A B1 és B2 fumonizinek koncentrációja a kettő együtteseként adható meg.

(4)  A T-2 és a HT-2 toxinok koncentrációja a kettő együtteseként adható meg.

II. MELLÉKLET

Egyes, takarmány-adalékanyagként nem engedélyezett állatgyógyászati készítmények jelenléte

Egyes állatgyógyászati készítmények előfordulhatnak adalékanyagként egyes állatfajtáknak és -kategóriáknak szánt előkeverékekben és összetett takarmányokban az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkében meghatározott követelmények teljesítése esetén.

A nem megengedett állatgyógyászati készítményeknek az egyes állatfajtáknak és -kategóriáknak szánt takarmányokban való előfordulása a tilalom megszegésének minősül.

Az ellenőrizendő állatgyógyászati készítményeket a következő listából kell kiválasztani:

1.

Csak egyes állatfajokra és -kategóriákra engedélyezett, takarmány-adalékanyagnak minősülő állatgyógyászati készítmények:   decokvinát (Deccox)   diklazuril (Clinacox 0,2 %)   halofuginon-hidrobromid (Stenorol)   lazalocid A-nátrium (Avatec 15 %)   maduramicin-ammónium-alfa (Cygro 1 %)   monenzin-nátrium (Elancoban G100, 100, G200, 200)   narasin (Monteban)   narasin – nicarbazin (Maxiban G160)   robenidin hidroklorid (Cycostat 66 G)   szalinomicin-nátrium (Sacox 120G, 120)   szemduramicin-nátrium (Aviax 5 %)

2.

Takarmány-adalékanyagként már nem engedélyezett állatgyógyászati készítmények:   amprólium   amprólium/etopabát   arprinocid   avilamicin   avoparcin   carbadox   dimetridazol   dinitolmid   flavofoszfolipol   ipronidazol   metiklórpindol   metiklórpindol/metil-benzokvát   nicarbazin   nifursol   olaquindox   ronidazol   spiramycin   tetracyclinek   tylosin foszfát   virginiamycin   cink-bacitracin   egyéb mikrobaölő anyagok

3.

Gyógyászati anyagok, amelyek sohasem minősültek takarmány-adalékanyagnak: egyéb anyagok Egyedi eredmények valamennyi, a határértéket túllépő mintára vonatkozóan; a jelentéstétel modellje az (1) bekezdés b) pontja szerint: Takarmány típusa (állatfajta és -kategória) Detektált anyag Mért mennyiség A jogsértés oka (1) Foganatosított intézkedés                     Az illetékes hatóságnak továbbá meg kell határoznia: — az összes tesztelt minta számát, — a vizsgálatnak alávetett anyagok nevét, — az alkalmazott analitikai módszereket, — a kimutatási határokat.

---

(1)  A nem engedélyezett anyag takarmányban való előfordulásához vezető ok, az illetékes hatóság által végzett ellenőrzés eredményei alapján.

III. MELLÉKLET

Az állati eredetű takarmányok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom

A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikke sérelme nélkül a tagállamok 2006 folyamán koordinált ellenőrzési programot hajtanak végre annak megállapítására, hogy a tagállamok betartják-e az állati eredetű takarmányok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalmat.

Különösen annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az egyes állatok takarmányozásához feldolgozott állati eredetű fehérjék felhasználásának tilalmára vonatkozó 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) foglaltakat hatékonyan alkalmazzák, a tagállamoknak célirányos ellenőrzésre épülő speciális ellenőrzési programot kell végrehajtaniuk. A 882/2004/EK rendelet 3. cikkével összhangban az ellenőrzési programnak kockázat alapú stratégiára kell épülnie, amelynek ki kell terjednie a takarmánygyártás valamennyi fázisára, valamint az összes olyan létesítményre, ahol takarmányt állítanak elő, kezelnek és adminisztrálnak. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk olyan kritériumok meghatározására, amelyek kockázati tényezőkkel állhatnak összefüggésben. Minden egyes kritérium súlyozásának arányosnak kell lennie az adott kockázattal. A telephelyeken elvégzett ellenőrzések gyakoriságának és az ellenőrzött minták számának korrelálnia kell az egyes létesítményeknek adott súlyok összegével.

Az ellenőrzési program felállításakor az alábbi indikatív jellegű létesítményeket és kritériumokat kell figyelembe venni:

Létesítmények	Kritériumok	Súlyozás
Takarmányőrlő malmok	— Kérődző és nem kérődző állatok takarmányozására szánt, szabályozás révén engedélyezett, feldolgozott állati eredetű fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat előállító takarmányőrlő malmok — A tilalmat korábban megszegő, illetve tilalom megszegésével gyanúsítható takarmányőrlő malmok — Olyan takarmányüzemek, amelyek nagy mennyiségű magas fehérjetartalmú takarmányt – mint pl. halliszt, szójaliszt, kukoricagluténőrlemény és fehérjekoncentrátumok – importálnak. — Olyan takarmányüzemek, amelyek nagy mennyiségben állítanak elő összetett takarmányokat — Malmok, amelyeknél fennáll az üzemi termelési eljárásokból adódó keresztfertőződés veszélye (pl. silók használata, gyártósorok megfelelő elválasztásának ellenőrzése, az összetevők ellenőrzése, üzemi laboratóriumok, mintavételi eljárások)
Határ-ellenőrzési pontok és közösségi beléptető helyek	— Nagy/kis mennyiségű takarmánybehozatal — Magas fehérjetartalmú takarmányok
Mezőgazdasági üzemek	— Szabályozás révén engedélyezett állati eredetű feldolgozott fehérjét tartalmazó saját keveréket előállító mezőgazdasági üzemek — Kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek (kérődző és nem kérődző állatoknak szánt takarmány keveredésének veszélye) — A takarmányt ömlesztett áruként vásárló mezőgazdasági üzemek
Forgalmazók	— Magas fehérjetartalmú takarmányokat kínáló áruházak és az ilyen takarmányok tárolását szolgáló köztes raktárak — Nagy mennyiségű ömlesztett takarmányok forgalmazói — Külföldön előállított összetett takarmányok forgalmazói
Mobil keverők	— Kérődző és nem kérődző állatoknak szánt takarmányokat előállító keverők — Keverők, amelyek esetében korábban fennállt a tilalom megszegése, vagy annak gyanúja — Magas fehérjetartalmú takarmányt előállító keverők — Nagy termelékenységű takarmánykeverők — Nagyszámú mezőgazdasági üzemet, köztük kérődzőket tartó üzemeket is ellátó takarmánykeverők
Szállítóeszköz	— A feldolgozott állati eredetű fehérjék és takarmány szállítására használt járművek — Járművek, amelyeknél korábban fennállt a tilalom megszegése, vagy annak gyanúja

Az említett indikatív létesítmények és kritériumok alternatívájaként a tagállamok számára lehetőség nyílik arra, hogy 2006. március 31. előtt benyújtsák a Bizottságnak saját kockázatelemzésüket.

A mintavételnek olyan tételekre vagy folyamatokra kell vonatkoznia, amelyek esetében leginkább feltételezhető a tiltott fehérjékkel való keresztfertőződés (pl. a tiltott fehérjét tartalmazó takarmány szállítását követő első tétel, a gyártósoroknál fellépő műszaki problémák vagy a gyártósorokon végrehajtott változtatások, az ömlesztett takarmányok tárolására szolgáló bunkereken vagy silókon végrehajtott változtatások).

Az ellenőrzések kiterjeszthetők a járművekben, a gyártóberendezésekben és a raktárterületeken lévő por elemzésére.

Tagállamonként évente legalább 10 ellenőrzésnek kell jutnia 100 000 tonna legyártott összetett takarmányra. Tagállamonként évente legalább 20 hivatalos mintavételnek kell jutnia 100 000 tonna legyártott összetett takarmányra. Az alternatív eljárások engedélyezéséig a minták elemzéséhez a takarmányok hatósági ellenőrzése során a 2003/126/EK bizottsági irányelvben (3) foglalt mikroszkopikus meghatározást és becslést kell alkalmazni. Az állati fehérjék kimutatását a 999/2001/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell értelmezni.

Az ellenőrzési programok eredményéről a Bizottságot tájékoztatni kell, felhasználva az alábbi formanyomtatványokat.

Összefoglaló az állati eredetű takarmányok használatára vonatkozó korlátozások ellenőrzéséről (tiltott feldolgozott állati fehérjével történő takarmányozás)

A.   Dokumentált ellenőrzések

Szakasz	A feldolgozott állati eredetű fehérje jelenlétét kimutató vizsgálatok száma	Nem laboratóriumi vizsgálat során feltárt szabálysértések száma, pl. dokumentumok ellenőrzése során
Importált takarmány-alapanyagok
Takarmány-alapanyagok raktározása
Takarmányőrlő malmok
Üzemi takarmánykeverő/mobil takarmánykeverő
Takarmány-közvetítő kereskedelem
Szállítóeszköz
Nem kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek
Kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek
Egyéb: …

B.   Takarmány-alapanyagokban és összetett takarmányokban előforduló feldolgozott állati eredetű fehérjék kimutatására irányuló mintavétel és vizsgálat

Létesítmények	A feldolgozott állati eredetű fehérjék kimutatására irányuló hivatalos vizsgálatnak alávetett minták száma			A határértékeket túllépő minták száma
				Szárazföldi állatokból származó feldolgozott fehérje jelenléte			Halakból származó feldolgozott állati fehérje előfordulása
	Takarmányalapanyag	Összetett takarmányok		Takarmányalapanyag	Összetett takarmányok		Takarmányalapanyag	Összetett takarmányok
		kérődzőknek szánt	nem kérődzőknek szánt		kérődzőknek szánt	nem kérődzőknek szánt		kérődzőknek szánt	nem kérődzőknek szánt
Behozatalkor
Takarmányőrlő malmok
Közvetítők/raktározás
Szállítóeszköz
Üzemi takarmánykeverő/mobil takarmánykeverő
Mezőgazdasági üzem
Egyéb: …

C.   A kérődzőknek szánt takarmányból vett, tiltott feldolgozott állati fehérjét tartalmazó minták

	A mintavétel hónapja	A szennyezettség típusa, foka és eredete	Foganatosított szankciók (vagy egyéb intézkedések)
1
2
3
4
5
…

---

(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(3)  HL L 339., 2003.12.24., 78. o.

IV. MELLÉKLET

Valamennyi (határértékeken belüli és azokat túllépő), réz és cink kimutatására irányuló minta egyedi eredményei sertéseknek szánt összetett takarmányokban

Az összetett takarmány típusa (állat kategória szerint)	Nyomelemek (réz vagy cink)	Kimutatott szint (mg/kg teljes értékű takarmányban	A határérték túllépésének oka (1)	Foganatosított intézkedés

---

(1)  Az illetékes hatóság által elvégzett vizsgálat eredményei alapján.

„A fent leírt pulykahús/csirkehús (8) összhangban van a 2005/926/EK bizottsági határozattal.

I. MELLÉKLET

VAKCINÁZÁSI TÉRSÉG, AHOL A VAKCINÁZÁST BIVALENS VAKCINÁVAL HAJTOTTÁK VÉGRE

Veneto régió

Verona tartomány
ALBAREDO D'ADIGE
ANGIARI
ARCOLE
BELFIORE
BONAVIGO
BOVOLONE
BUTTAPIETRA
CALDIERO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CASALEONE
CASTEL D'AZZANO
CASTELNUOVO DEL GARDA	az A4 autópályától délre fekvő térség
CEREA
COLOGNA VENETA
COLOGNOLA AI COLLI	az A4 autópályától délre fekvő térség
CONCAMARISE
ERBÈ
GAZZO VERONESE
ISOLA DELLA SCALA
ISOLA RIZZA
LAVAGNO	az A4 autópályától délre fekvő térség
MINERBE
MONTEFORTE D'ALPONE	az A4 autópályától délre fekvő térség
MOZZECANE
NOGARA
NOGAROLE ROCCA
OPPEANO
PALÙ
PESCHIERA DEL GARDA	az A4 autópályától délre fekvő térség
POVEGLIANO VERONESE
PRESSANA
RONCO ALL'ADIGE
ROVERCHIARA
ROVEREDO DI GUÀ
SALIZZOLE
SAN BONIFACIO	az A4 autópályától délre fekvő térség
SAN GIOVANNI LUPATOTO	az A4 autópályától délre fekvő térség
SANGUINETTO
SAN MARTINO BUON ALBERGO	az A4 autópályától délre fekvő térség
SAN PIETRO DI MORUBIO
SOAVE	az A4 autópályától délre fekvő térség
SOMMACAMPAGNA	az A4 autópályától délre fekvő térség
SONA	az A4 autópályától délre fekvő térség
SORGÀ
TREVENZUOLO
VALEGGIO SUL MINCIO
VERONA	az A4 autópályától délre fekvő térség
VERONELLA
VIGASIO
VILLAFRANCA DI VERONA
ZEVIO
ZIMELLA

Lombardia régió

Brescia tartomány
ACQUAFREDDA
ALFIANELLO
BAGNOLO MELLA
BASSANO BRESCIANO
BORGOSATOLLO
BRESCIA	az A4 autópályától délre fekvő térség
CALCINATO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CALVISANO
CAPRIANO DEL COLLE
CARPENEDOLO
CASTENEDOLO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CIGOLE
DELLO
DESENZANO DEL GARDA	az A4 autópályától délre fekvő térség
FIESSE
FLERO
GAMBARA
GHEDI
GOTTOLENGO
ISORELLA
LENO
LONATO	az A4 autópályától délre fekvő térség
MANERBIO
MILZANO
MONTICHIARI
MONTIRONE
OFFLAGA
PAVONE DEL MELLA
PONCARALE
PONTEVICO
POZZOLENGO	az A4 autópályától délre fekvő térség
PRALBOINO
QUINZANO D'OGLIO
REMEDELLO
REZZATO	az A4 autópályától délre fekvő térség
SAN GERVASIO BRESCIANO
SAN ZENO NAVIGLIO
SENIGA
VEROLANUOVA
VEROLAVECCHIA
VISANO
Mantova tartomány
CASTIGLIONE DELLE STIVIERE
CAVRIANA
CERESARA
GOITO
GUIDIZZOLO
MARMIROLO
MEDOLE
MONZAMBANO
PONTI SUL MINCIO
ROVERBELLA
SOLFERINO
VOLTA MANTOVANA

II. MELLÉKLET

MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1.   Bevezetés és általános használat

A kifejlesztett indirekt immunofluoreszcens teszt (iIFA-teszt) a vad vírus altípusba tartozó heterológ altípusú vakcina használatával a fertőzött állatok megkülönböztetése a beoltottaktól (DIVA) vakcinázási stratégia keretében a vakcinázott/vad vírusnak kitett pulykáknak és csirkéknek a vakcinázott/vad vírusnak nem kitett pulykáktól való megkülönböztetésére irányul.

2.   A friss pulyka- és csirkehúsnak az olaszországi vakcinázási térségről történő kiszállítása céljából végzett vizsgálat alkalmazása

A madárinfluenza ellen vakcinázott pulyka- és csirkeállományból származó hús azzal a feltétellel szállítható ki Olaszországból, hogy – amennyiben minden állatot egy épületben tartanak – a hatósági állatorvos legalább 10 vágásra szánt vakcinázott pulykától és csirkétől vérmintát vett a vágást megelőző hét napon belül.

Azonban, ha a baromfit egynél több csoportban vagy épületben tartják, akkor az összes csoportból vagy épületből véletlenszerűen kiválasztott legalább 20 vakcinázott madártól kell mintát venni.

3.   A vágóbaromfinak az olaszországi vakcinázási térségről történő kiszállítása céljából végzett vizsgálat alkalmazása

A vakcinázási térségről származó vágóbaromfi azzal a feltétellel szállítható ki Olaszországból, hogy – amennyiben minden állatot egy épületben tartottak – a hatósági állatorvos legalább 10 vágásra szánt vakcinázott madártól vérmintát vett a kiszállítást megelőző hét napon belül. Azonban, ha a baromfit egynél több csoportban vagy épületben tartják, akkor az összes csoportból vagy épületből véletlenszerűen kiválasztott legalább 20 madártól kell mintát venni.

III. MELLÉKLET

A VAKCINÁZÁSI TÉRSÉGGEL HATÁROS TÉRSÉG, AHOL INTENZÍV NYOMON KÖVETÉST ÉS FELÜGYELETET VÉGEZNEK

Lombardia régió

Bergamo tartomány
ANTEGNATE
BAGNATICA	az A4 autópályától délre fekvő térség
BARBATA
BARIANO
BOLGARE	az A4 autópályától délre fekvő térség
CALCINATE
CALCIO
CASTELLI CALEPIO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CAVERNAGO
CIVIDATE AL PIANO
COLOGNO AL SERIO
CORTENUOVA
COSTA DI MEZZATE	az A4 autópályától délre fekvő térség
COVO
FARA OLIVANA CON SOLA
FONTANELLA
GHISALBA
GRUMELLO DEL MONTE	az A4 autópályától délre fekvő térség
ISSO
MARTINENGO
MORENGO
MORNICO AL SERIO
PAGAZZANO
PALOSCO
PUMENENGO
ROMANO DI LOMBARDIA
SERIATE	az A4 autópályától délre fekvő térség
TELGATE	az A4 autópályától délre fekvő térség
TORRE PALLAVICINA
Brescia tartomány
AZZANO MELLA
BARBARIGA
BASSANO BRESCIANO
BERLINGO
BORGO SAN GIACOMO
BRANDICO
CASTEGNATO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CASTEL MELLA
CASTELCOVATI
CASTREZZATO
CAZZAGO SAN MARTINO	az A4 autópályától délre fekvő térség
CHIARI
COCCAGLIO
COLOGNE
COMEZZANO-CIZZAGO
CORZANO
ERBUSCO	az A4 autópályától délre fekvő térség
LOGRATO
LONGHENA
MACLODIO
MAIRANO
ORZINUOVI
ORZIVECCHI
OSPITALETTO	az A4 autópályától délre fekvő térség
PALAZZOLO SULL'OGLIO	az A4 autópályától délre fekvő térség
POMPIANO
PONTOGLIO
ROCCAFRANCA
RONCADELLE	az A4 autópályától délre fekvő térség
ROVATO	az A4 autópályától délre fekvő térség
RUDIANO
SAN PAOLO
TORBOLE CASAGLIA
TRAVAGLIATO
TRENZANO
URAGO D'OGLIO
VILLACHIARA
Cremona tartomány
CAMISANO
CASALE CREMASCO-VIDOLASCO
CASALETTO DI SOPRA
CASTEL GABBIANO
SONCINO
Mantova tartomány
ACQUANEGRA SUL CHIESE
ASOLA
BIGARELLO
CANNETO SULL'OGLIO
CASALMORO
CASALOLDO
CASALROMANO
CASTEL D'ARIO
CASTEL GOFFREDO
CASTELBELFORTE
GAZOLDO DEGLI IPPOLITI
MARIANA MANTOVANA
PIUBEGA
PORTO MANTOVANO
REDONDESCO
RODIGO
RONCOFERRARO
SAN GIORGIO DI MANTOVA
VILLIMPENTA

Veneto régió

Padua tartomány
CARCERI
CASALE DI SCODOSIA
ESTE
LOZZO ATESTINO
MEGLIADINO SAN FIDENZIO
MEGLIADINO SAN VITALE
MONTAGNANA
OSPEDALETTO EUGANEO
PONSO
SALETTO
SANTA MARGHERITA D’ADIGE
URBANA
Verona tartomány
BEVILACQUA
BOSCHI SANT'ANNA
BUSSOLENGO
PESCANTINA
SOMMACAMPAGNA	az A4 autópályától északra fekvő térség
SONA	az A4 autópályától északra fekvő térség
Vicenza tartomány
AGUGLIARO
ALBETTONE
ALONTE
ASIGLIANO VENETO
BARBARANO VICENTINO
CAMPIGLIA DEI BERICI
CASTEGNERO
LONIGO
MONTEGALDA
MONTEGALDELLA
MOSSANO
NANTO
NOVENTA VICENTINA
ORGIANO
POIANA MAGGIORE
SAN GERMANO DEI BERICI
SOSSANO
VILLAGA