(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

(1)

A 2202/96/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése egyes citrusfélékre a tagállamok között az említett rendelet II. mellékletének megfelelően elosztott közösségi feldolgozási küszöbértéket állapított meg.

(2)

A 2202/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy e feldolgozási küszöbérték túllépésének esetében az említett rendelet I. mellékletében található támogatási összegeket minden olyan tagállamban csökkenteni kell, ahol a vonatkozó feldolgozási küszöbértéket meghaladták. A feldolgozási küszöbérték túllépésének mértékét az e rendelettel létrehozott támogatási rendszer keretében – az utolsó három gazdasági év, vagy az annak megfelelő azon gazdasági évet megelőző időszak során, amelyre vonatkozóan támogatást kell megállapítani – feldolgozott mennyiségek átlaga alapján kell megállapítani.

(3)

Az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló 2202/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2111/2003/EK bizottsági rendelet (2) 39. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a támogatási rendszer keretében feldolgozott narancsmennyiséget a tagállamok bejelentették a Bizottságnak. A fenti adatok alapján megállapítást nyert, hogy a közösségi feldolgozási küszöbértéket 151 420 tonnával meghaladták. A meghaladás e mértékén belül Olaszország és Portugália vonatkozásában is a küszöbérték meghaladását állapították meg. Következésképpen a 2202/96/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett, a narancsra vonatkozó támogatási összegeket a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozóan Olaszországban 21,69 %-kal, Portugáliában pedig 20,64 %-kal kell csökkenteni.

(4)

A tagállamok a 2111/2003/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében tájékoztatták a Bizottságot a támogatási rendszer keretében feldolgozott kisebb citrusfélék mennyiségeiről. A fenti adatok alapján megállapítást nyert, hogy a közösségi feldolgozási küszöbértéket 54 460 tonnával meghaladták. A meghaladás e mértékén belül Olaszország, Portugália és Ciprus vonatkozásában is a küszöbérték meghaladását állapították meg. Következésképpen a 2202/96/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett, a mandarinra, a klementinre és a satsumára vonatkozó támogatási összegeket a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozóan Olaszországban 44,26 %-kal, Portugáliában 47,02 %-kal, Cipruson pedig 17,83 %-kal kell csökkenteni.

(5)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

A gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett kiegészítő importvámok alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1996. július 30-i 1555/96/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik az ugyanezen rendelet mellékletben felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeleti tevékenységet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308.d cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

(2)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai során megkötött Mezőgazdasági Megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazása céljára, és a 2002-re, 2003-ra és 2004-re vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok tükrében módosítani kell a paradicsom esetében alkalmazandó kiegészítő importvámok küszöbszintjeit.

(3)

Következésképpen módosítani szükséges az 1555/96/EK rendeletet.

(4)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 1993. július 28-i 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) egyebek mellett előírja, hogy az intervenciós hivatal birtokában lévő gabonaféléket pályázati eljárás útján kell értékesíteni, a piac megzavarásának megelőzésére alkalmas árfeltételek mellett.

(2)

Spanyolország nagy részén az időjárási viszontagságok miatt a 2005–2006. gazdasági év gabonatermése a megszokottnál jelentősen kevesebb lesz. Emiatt helyenként máris megnövekedtek az árak, így nehézzé vált a gabonát versenyképes áron beszerezni.

(3)

Magyarországnak kukoricából jelentős intervenciós készletei vannak, amelyek értékesítése nehéznek bizonyul, amelyeket tehát célszerű felhasználni.

(4)

Az 1082/2005/EK bizottsági rendelet (3) a magyar intervenciós hivatal birtokában lévő kukoricának a spanyol piacon történő viszonteladására folyamatos pályázati felhívást nyitott meg, amely 2005. szeptember 14-én lejárt, noha az említett rendelet alapján hozzáférhetővé tett mennyiségeket nem merítették ki, aminek legfőbb oka, hogy a spanyol kikötőkön keresztüli behozatal nehézségekkel járt.

(5)

Tekintettel a piac változatlan helyzetére és a piaci szereplők előrelátható igényeire, indokolt továbbra is a spanyol piac számára hozzáférhetővé tenni a magyar intervenciós hivatal birtokában lévő kukoricakészleteket, az előző pályázati felhívásban rögzítettel azonos mennyiségben. Ezúttal azonban nem helyénvaló kötelezővé tenni, hogy a gabonát meghatározott spanyol kikötőkön keresztül szállítsák.

(6)

A közösségi piac helyzetének figyelembevétele érdekében helyénvaló a pályázati eljárást a Bizottság irányítása alá vonni. Ezenkívül a minimális eladási árat kínáló ajánlatok együtthatókkal történő súlyozásáról is rendelkezni kell.

(7)

Fontos továbbá, hogy a közleményben, amelyet a magyar intervenciós hivatal eljuttat a Bizottsághoz, az ajánlattevők névtelenek maradjanak.

(8)

Az irányítás korszerűsítése céljából a Bizottság által kért információt elektronikus úton kell megküldeni.

(9)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

az ajánlatot mindig azon tétel tényleges minőségére való tekintettel kell elkészíteni, amelyre az ajánlat vonatkozik;

b)

a minimális eladási árat úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja meg a gabonafélék piacát.

(1)

Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 1993. július 28-i 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) egyebek mellett előírja, hogy az intervenciós hivatal birtokában lévő gabonaféléket pályázati eljárás útján kell értékesíteni, a piac megzavarásának megelőzésére alkalmas árfeltételek mellett.

(2)

Spanyolország nagy részén az időjárási viszontagságok miatt a 2005–2006. gazdasági év gabonatermése a megszokottnál jelentősen kevesebb lesz. Emiatt helyenként máris megnövekedtek az árak, így nehézzé vált a gabonát versenyképes áron beszerezni.

(3)

Magyarországnak közönséges búzából jelentős intervenciós készletei vannak, amelyek értékesítése nehéznek bizonyul, amelyeket tehát célszerű felhasználni.

(4)

Az 1080/2005/EK bizottsági rendelet (3) a magyar intervenciós hivatal birtokában lévő búzának a spanyol piacon történő viszonteladására folyamatos pályázati felhívást nyitott meg, amely 2005. szeptember 14-én lejárt, noha az említett rendelet alapján hozzáférhetővé tett mennyiségeket nem merítették ki, aminek legfőbb oka, hogy a spanyol kikötőkön keresztüli behozatal nehézségekkel járt.

(5)

Tekintettel a piac változatlan helyzetére és a piaci szereplők előrelátható igényeire, indokolt továbbra is a spanyol piac számára hozzáférhetővé tenni a magyar intervenciós hivatal birtokában lévő búzakészleteket, az előző pályázati felhívásban rögzítettel azonos mennyiségben. Ezúttal azonban nem helyénvaló kötelezővé tenni, hogy a gabonát meghatározott spanyol kikötőkön keresztül szállítsák.

(6)

A közösségi piac helyzetének figyelembevétele érdekében helyénvaló a pályázati eljárást a Bizottság irányítása alá vonni. Ezenkívül a minimális eladási árat kínáló ajánlatok együtthatókkal történő súlyozásáról is rendelkezni kell.

(7)

Fontos továbbá, hogy a közleményben, amelyet a magyar intervenciós hivatal eljuttat a Bizottsághoz, az ajánlattevők névtelenek maradjanak.

(8)

Az irányítás korszerűsítése céljából a Bizottság által kért információt elektronikus úton kell megküldeni.

(9)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

az ajánlatot mindig azon tétel tényleges minőségére való tekintettel kell elkészíteni, amelyre az ajánlat vonatkozik;

b)

a minimális eladási árat úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja meg a gabonafélék piacát.

(1)

Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 1993. július 28-i 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) egyebek mellett előírja, hogy az intervenciós hivatal birtokában lévő gabonaféléket pályázati eljárás útján kell értékesíteni, a piac megzavarásának megelőzésére alkalmas árfeltételek mellett.

(2)

Spanyolország nagy részén az időjárási viszontagságok miatt a 2005–2006. gazdasági év gabonatermése jelentősen kevesebb lesz. Emiatt helyenként máris megnövekedtek az árak, így nehézzé vált a gabonát versenyképes áron beszerezni.

(3)

Németországnak árpából jelentős intervenciós készletei vannak, amelyek értékesítése nehéznek bizonyul, amelyeket tehát célszerű felhasználni.

(4)

Az 1083/2005/EK bizottsági rendelettel (3) megnyitott, a német intervenciós hivatal birtokában lévő árpának a spanyol piacon történő viszonteladásával kapcsolatos folyamatos pályázati felhívás 2005. szeptember 14-én lejárt, holott különösen a gabona spanyol kikötőkbe bejutási nehézségei miatt az e rendelet értelmében rendelkezésre álló összes mennyiséget még nem használták fel.

(5)

Tekintettel a piac változatlan helyzetére és a piaci szereplők előrelátható igényeire, indokolt továbbra is a spanyol piac számára hozzáférhetővé tenni a német intervenciós hivatal birtokában lévő árpakészleteket, az előző pályázati felhívásban rögzítettel azonos mennyiségben. Ugyanakkor nem helyénvaló kötelezővé tenni, hogy a gabonát meghatározott spanyol kikötőkön keresztül szállítsák.

(6)

A közösségi piac helyzetének figyelembevétele érdekében helyénvaló a pályázati eljárást a Bizottság irányítása alá vonni. Ezenkívül a minimális eladási árat kínáló ajánlatok együtthatókkal történő súlyozásáról is rendelkezni kell.

(7)

Fontos továbbá, hogy a közleményben, amelyet a német intervenciós hivatal eljuttat a Bizottsághoz, az ajánlattevők névtelenek maradjanak.

(8)

Az irányítás korszerűsítése céljából a Bizottság által kért információt elektronikus úton kell megküldeni.

(9)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

az ajánlatot mindig azon tétel tényleges minőségére való tekintettel kell elkészíteni, amelyre az ajánlat vonatkozik;

b)

a minimális eladási árat úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja meg a gabonafélék piacát.

(1)

Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 1993. július 28-i 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) egyebek mellett előírja, hogy az intervenciós hivatal birtokában lévő gabonaféléket pályázati eljárás útján kell értékesíteni, a piac megzavarásának megelőzésére alkalmas árfeltételek mellett.

(2)

Spanyolország nagy részén az időjárási viszontagságok miatt a 2005–2006. gazdasági év gabonatermése jelentősen kevesebb lesz. Emiatt helyenként máris megnövekedtek az árak, így nehézzé vált a gabonát versenyképes áron beszerezni.

(3)

Szlovákiának kukoricából jelentős intervenciós készletei vannak, amelyek értékesítése nehéznek bizonyul, amelyeket tehát célszerű felhasználni.

(4)

Az 1081/2005/EK bizottsági rendelettel (3) megnyitott, a szlovák intervenciós hivatal birtokában lévő kukoricának a spanyol piacon történő viszonteladásával kapcsolatos folyamatos pályázati felhívás 2005. szeptember 14-én lejárt, holott különösen a gabona spanyol kikötőkbe bejutási nehézségei miatt az e rendelet értelmében rendelkezésre álló összes mennyiséget még nem használták fel.

(5)

Tekintettel a piac változatlan helyzetére és a piaci szereplők előrelátható igényeire, indokolt továbbra is a spanyol piac számára hozzáférhetővé tenni a szlovák intervenciós hivatal birtokában lévő kukoricakészleteket, az előző pályázati felhívásban rögzítettel azonos mennyiségben, ezúttal azonban nem helyénvaló kötelezővé tenni, hogy a gabonát meghatározott spanyol kikötőkön keresztül szállítsák.

(6)

A közösségi piac helyzetének figyelembevétele érdekében helyénvaló a pályázati eljárást a Bizottság irányítása alá vonni. Ezenkívül a minimális eladási árat kínáló ajánlatok együtthatókkal történő súlyozásáról is rendelkezni kell.

(7)

Fontos továbbá, hogy a közleményben, amelyet a szlovák intervenciós hivatal eljuttat a Bizottsághoz, az ajánlattevők névtelenek maradjanak.

(8)

Az irányítás korszerűsítése céljából a Bizottság által kért információt elektronikus úton kell megküldeni.

(9)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

az ajánlatot mindig azon tétel tényleges minőségére való tekintettel kell elkészíteni, amelyre az ajánlat vonatkozik;

b)

a minimális eladási árat úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja meg a gabonafélék piacát.

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban minden egyes szóban forgó alaptermék 100 kg-jára minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően a rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban alkalmazandó termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglakozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

(1)

Az 1260/2001/EGK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világkereskedelmi ára és ugyanezen termékek közösségi ára közötti különbséget a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból adódó korlátokon belül export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet szerint a rendelet 1. cikkében említett, természetes állapotban exportált termékek után járó visszatérítések meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

(3)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (5) bekezdésének értelmében a közösségi árakat azon árak figyelembevételével kell kialakítani, melyek a kivitel tekintetében a legkedvezőbbek, a világpiaci árakat pedig a következők figyelembevételével kell kialakítani:

(4)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése értelmében a világpiaci helyzet, illetve bizonyos piacok egyedi követelményei szükségessé tehetik a rendelet 1. cikkében említett termékek után járó visszatérítés differenciálását rendeltetési hely szerint.

(5)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre export-visszatérítést nyújtanak, valamint e visszatérítések összegét legalább négyhetente egyszer rögzíteni kell; a visszatérítés összege azonban maradhat ugyanazon a szinten négy hétnél tovább is.

(6)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében a 804/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. január 26-i 174/1999/EK bizottsági rendelet (2) 16. cikkének megfelelően, a hozzáadott cukrot tartalmazó tejtermékek esetén a visszatérítés két összetevő összegével egyezik meg; az egyik a tejtermék mennyiségét képviselő összetevő, amelyet az alapösszeg és az érintett termék tejterméktartalmának szorzataként kell meghatározni; a másik a hozzáadott szacharóz mennyiségét képviselő összetevő, amelyet a teljes termék szacharóztartalmának és a cukorágazat piacainak közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (1) bekezdése d) pontjában felsorolt termékekre a kivitel napján érvényes visszatérítés alapösszegének szorzataként kell meghatározni. Ez utóbbi összetevőt azonban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hozzáadott szacharóz a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból készült.

(7)

A 896/84/EGK (4) bizottsági rendelet kiegészítő rendelkezéseket állapított meg a visszatérítések nyújtására vonatkozóan az egyik gazdasági évről a másikra való áttéréssel kapcsolatban; e rendelkezések lehetővé teszik a visszatérítések differenciálását a termékek gyártási időpontjának függvényében.

(8)

Az ömlesztett sajt után járó visszatérítés összegének kiszámításához elő kell írni, hogy kazein és/vagy kazeinát hozzáadása esetén ez a mennyiség nem veendő figyelembe.

(9)

Azon termékek és rendeltetési helyek meghatározása során, amelyek tekintetében visszatérítés nyújtható, figyelembe veendő egyrészt, hogy egyes közösségi termékek versenyhelyzete nem indokolja ezek kivitelének ösztönzését, másrészt, hogy bizonyos területek földrajzi közelsége növelheti a kereskedelmi folyamatok elterelése és a visszaélések kockázatát.

(10)

A fentebb ismertetett szabályoknak a tej- és tejtermékpiac jelenlegi helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci áraira való alkalmazásából következően a visszatérítés összegét az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(11)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,