ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 236

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. szeptember 13.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 1477/2005/EK rendelete (2005. szeptember 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1478/2005/EK rendelete (2005. szeptember 12.) a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet V., VII. és VIII. mellékletének módosításáról

3

 

 

A Bizottság 1479/2005/EK rendelete (2005. szeptember 12.) a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői árak és közösségi importárak meghatározásáról a Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára

12

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2004. október 20.) a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 támogatási programról, amelyet az Egyesült Királyság tervez megvalósítani KKV-k számára Észak-Írországban (az értesítés a C(2004) 3917. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

14

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

13.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/1


A BIZOTTSÁG 1477/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. szeptember 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. szeptember 12-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. szeptember 12-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

44,0

999

44,0

0707 00 05

052

100,7

999

100,7

0709 90 70

052

74,2

999

74,2

0805 50 10

052

100,1

382

64,7

388

72,6

524

55,3

528

59,2

999

70,4

0806 10 10

052

80,8

624

151,1

999

116,0

0808 10 80

388

74,7

400

80,4

508

36,5

512

69,0

528

39,5

720

37,5

800

126,8

804

60,0

999

65,6

0808 20 50

052

98,2

388

80,2

512

62,2

999

80,2

0809 30 10, 0809 30 90

052

93,6

999

93,6

0809 40 05

052

75,7

066

46,5

093

40,2

098

40,2

624

113,7

999

63,3


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


13.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/3


A BIZOTTSÁG 1478/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 12.)

a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet V., VII. és VIII. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló, 1993. október 12-i 3030/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. és 19. cikkére,

mivel:

(1)

A Európai Bizottság és a kínai kereskedelmi minisztérium 2005. június 10-én egyetértési megállapodást kötött meghatározott kínai textil- és ruházati termékek Európai Unióba történő behozataláról. Ezt követően a Bizottság az egyetértési megállapodás figyelembevétele érdekében elfogadta az 1084/2005/EK rendeletet.

(2)

Szükségszerű egyrészt a 3030/93/EGK rendelet V. melléklete b) pontja alatt található táblázat 3. lábjegyzetében tisztázni a Közösségbe történő szállítások rendeltetési helyét, illetve a 4. textilkategóriába tartozó gyermekruházati cikkek átváltási árfolyamát is.

(3)

Szükségszerű szabályokat biztosítani a Közösségből Kínába feldolgozás céljából küldött áruk kezelésével kapcsolatban (OPT: passzív feldolgozási forgalom).

(4)

A passzív feldolgozási forgalommal kapcsolatos szabályoknak meg kell jelenniük a 3030/93/EGK rendelet VII. mellékletében.

(5)

Több termékkategória esetében elérték az egyetértési megállapodásban lefektetett keretmennyiségeket. Ennek következményeképpen jelentős mennyiségű áru rekedt meg a közösségi kikötőkben, amely a kereskedelem szabályos menetében váratlan nehézségeket teremt.

(6)

2005. szeptember 5-én a Európai Bizottság és a kínai kereskedelmi minisztérium konzultációkat folytatott ezen problémák kezelésének mikéntjéről, amelyeket az okozott, hogy a Kínából származó textil- és ruházatbehozatal meghaladja az egyetértési megállapodásban lefektetett mennyiségeket. A konzultáció eredményeképpen megegyezés született az érintett kategóriákra vonatkozó kiegészítő mennyiségek biztosításáról, valamint bizonyos rugalmasságok bevezetéséről.

(7)

A Európai Bizottság és a kínai kereskedelmi minisztérium között létrejött megállapodás figyelembevétele érdekében szükségszerű a Kínából származó textil- és és ruházati termékek behozatalára vonatkozó 2005-ös és 2006-os keretmennyiségeket átalakítani, valamint bizonyos rugalmasságokról gondoskodni. A 3030/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Tekintetbe véve ezenkívül e helyzet különleges körülményeit, kiegészítő mennyiségekről kell gondoskodni a kikötőkben rekedt valamennyi textil- és ruházati termék feloldásának érdekében.

(9)

A dolog sürgősségére való tekintettel a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3030/93/EGK rendelet 17. cikkével létrehozott, textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3030/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az V. melléklet az ezen rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.

A VII. mellékletben található táblázat helyébe az ezen rendelet II. mellékletében közzétett táblázat lép.

3.

A VIII. mellékletben található táblázat helyébe az ezen rendelet III. mellékletében közzétett táblázat lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. szeptember 12-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 275., 1993.11.8., 1. o. A legutóbb az 1084/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 177., 2005.7.9., 19. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

A 3030/93/EGK rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

a)

Az V. melléklet helyébe a következő lép:

„V. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI KERETMENNYISÉGEK

a)   a 2005-ös évre alkalmazandó

(Az áruk teljes megnevezése az I. mellékletben található)

Közösségi keretmennyiségek

Harmadik ország

Kategória

Egység

2005

Belarusz

I.A. CSOPORT

 

 

1

tonna

1 585

2

tonna

5 100

3

tonna

233

I.B. CSOPORT

 

 

4

1 000 darab

1 600

5

1 000 darab

1 058

6

1 000 darab

1 400

7

1 000 darab

1 200

8

1 000 darab

1 110

II.A. CSOPORT

 

 

9

tonna

363

20

tonna

318

22

tonna

498

23

tonna

255

39

tonna

230

II.B. CSOPORT

 

 

12

1 000 pár

5 958

13

1 000 darab

2 651

15

1 000 darab

1 500

16

1 000 darab

186

21

1 000 darab

889

24

1 000 darab

803

26/27

1 000 darab

1 069

29

1 000 darab

450

73

1 000 darab

315

83

tonna

178

III.A. CSOPORT

 

 

33

tonna

387

36

tonna

1 242

37

tonna

463

50

tonna

196

III.B. CSOPORT

 

 

67

tonna

339

74

1 000 darab

361

90

tonna

199

IV. CSOPORT

 

 

115

tonna

87

117

tonna

1 800

118

tonna

448

Szerbia (1)

I.A. CSOPORT

 

 

1

tonna

 

2

tonna

 

2a

tonna

 

3

tonna

 

I.B. CSOPORT

 

 

5

1 000 darab

 

6

1 000 darab

 

7

1 000 darab

 

8

1 000 darab

 

II.A. CSOPORT

 

 

9

tonna

 

II.B. CSOPORT

 

 

15

1 000 darab

 

16

1 000 darab

 

III.B. CSOPORT

 

 

67

tonna

 

Vietnam (2)

I.B. CSOPORT

 

 

4

1 000 darab

 

5

1 000 darab

 

6

1 000 darab

 

7

1 000 darab

 

8

1 000 darab

 

II.A. CSOPORT

 

 

9

tonna

 

20

tonna

 

39

tonna

 

II.B. CSOPORT

 

 

12

1 000 pár

 

13

1 000 darab

 

14

1 000 darab

 

15

1 000 darab

 

18

tonna

 

21

1 000 darab

 

26

1 000 darab

 

28

1 000 darab

 

29

1 000 darab

 

31

1 000 darab

 

68

tonna

 

73

1 000 darab

 

76

tonna

 

78

tonna

 

83

tonna

 

III.A. CSOPORT

 

 

35

tonna

 

41

tonna

 

III.B. CSOPORT

 

 

10

1 000 pár

 

97

tonna

 

IV. CSOPORT

 

 

118

tonna

 

V. CSOPORT

 

 

161

tonna

 


b)   a 2005-ös, 2006-os és 2007-es évre alkalmazandó

(Az áruk teljes megnevezése az I. mellékletben található)

Megállapított szintek

Harmadik ország

Kategória

Egység

2005. június 11-től 2005 decemberéig (3)

2006

2007

Kína

I.A. CSOPORT

 

 

 

 

2(beleértve a 2a-t)

tonna

20 212

61 948

69 692

I.B. CSOPORT

 

 

 

 

4 (4)

1 000 darab

161 255

540 204

594 225

5

1 000 darab

118 783

189 719

219 674

6

1 000 darab

124 194

338 923

382 880

7

1 000 darab

26 398

80 493

88 543

II.A. CSOPORT

 

 

 

 

20

tonna

6 451

15 795

17 770

39

tonna

5 521

12 349

13 892

II.B. CSOPORT

 

 

 

 

26

1 000 darab

8 096

27 001

29 701

31

1 000 darab

108 896

219 882

248 261

IV. CSOPORT

 

 

 

 

115

tonna

2 096

4 740

5 214

b)

Az V. melléklet A. függeléke helyébe a következő lép:

„Az V. melléklet A. függeléke

Kategória

Harmadik ország

Megjegyzések

4

Kína

A kiviteleknek a megállapított szintek terhére történő elszámolásának érdekében egy olyan átváltási árfolyam alkalmazható a megállapított szintek 5 %-áig terjedően, amely szerint öt darab, 130 cm-t meg nem haladó kereskedelmi méretű ruházati cikk (csecsemőruházaton kívül) egyenértékű három, 130 cm-t meghaladó kereskedelmi méretű ruházati cikkel.

Az e termékekre vonatkozó kiviteli engedély 9. rovatában fel kell tüntetni a következő szavakat: »A 130 cm-t meg nem haladó kereskedelmi méretű ruházati cikkekre vonatkozó átváltási árfolyam alkalmazandó«. ”


(1)  A textiltermékek kereskedelméről szóló megállapodás alapján, amely az Európai Közösség és Szerbia között jött létre (HL L 90., 2005.4.8., 36. o.), a Szerbiára vonatkozó mennyiségi korlátozások nem alkalmazandók. Az Európai Közösség fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények között újra alkalmazzon mennyiségi korlátozásokat.

(2)  A piacra jutásról szóló megállapodás alapján, amely az Európai Közösség és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya között jött létre (HL L 75., 2005.3.22., 35. o.), a Vietnamra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat felfüggesztették. Az Európai Közösség fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények között újra alkalmazzon mennyiségi korlátozásokat.

(3)  A keretmennyiségek nem vonatkoznak a 2005. június 11. előtt szállított, de ezen időpontban vagy utána szabad forgalmazásra szánt szállítmányként bemutatott, a Közösségbe irányuló termékek behozatalára. Megfelelő bizonyíték mellett, mint például a fuvarlevél és az importőr által aláírt azon nyilatkozat bemutatása, amely igazolja, hogy az árukat az említett időpont előtt szállították, a tagállamok illetékes hatóságai automatikusan megadják az ilyen termékekre vonatkozó importengedélyezéseket, keretmennyiségek alkalmazása nélkül. A 3030/93/EGK tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérően a 2005. június 11. előtt szállított áruk szintén szabad forgalomba bocsátásra kerülnek, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikke (2a) bekezdésének megfelelően kiállított felügyeleti okmány bemutatását követően.

A Közösségbe 2005. június 11. és július 12. között szállított áruk importengedélyezéseit automatikusan megadják, és nem lehet olyan alapon megtagadni, hogy a 2005-ös keretmennyiségeken belül nincsenek rendelkezésre álló mennyiségek. A 2005. június 11. után szállított valamennyi terméket ugyanakkor a 2005-ös keretmennyiségek terhére számolják el.

Az importengedélyezés megadása nem követeli meg Kína kiviteli engedélyezési rendszerének létrehozása előtt (2005. július 20.) a Közösségbe szállított áruk megfelelő kiviteli engedélyeinek bemutatását.

A 2005. június 11-től 2005. július 19-ig bezárólag szállított áruk esetében az e rendelet hatálybalépésének napjától történő behozatalára vonatkozó importengedélyek iránti kérelmet legkésőbb 2005. szeptember 20-ig kell leadni a tagállam illetékes hatóságainak.

A július 12. előtt szállított árukat nem kötelező egyenesen a Közösségbe szállítani ahhoz, hogy azok a keretmennyiségi mentességben részesüljenek, ugyanakkor a Közösség illetékes hatóságai megtagadhatják ezen mentességben történő részesülést, ha okuk van arra gyanakodni, hogy e rendelet megkerülése végett az árukat július 12-e előtt egy másik célállomásra szállították; ebben az esetben az ilyen ügyletek nem felelnek meg a rendes üzleti gyakorlatoknak vagy tisztán logisztikai indítékoknak. Ha például az árukat elosztó központokhoz szállítják, vagy ha az importőr fel tud mutatni egy szerződést, illetve egy hitellevelet a szállítás időpontjával, vagy ha az árukat ésszerűen rövid időn belül egy másik szállítóeszközre rakják át Kína területén kívül, akkor ezen ügyletek úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelnek a rendes üzleti vezetésnek.

A 1478/2005/EK rendelet által megállapított szinteket növelik az olyan áruk behozatali engedélyei kiadásának biztosítása érdekében, amelyeket 2005. július 13. és 19. között, vagy 2005. július 20. után érvényes kínai kiviteli engedéllyel szállítottak a Közösségbe, és amelyek túllépik az 1084/2005/EK bizottsági rendelet V. mellékletével a 3030/93/EGK tanácsi rendeletbe bevezetett megállapított szinteket.

Amennyiben a Közösségbe 2005. július 13. és 19. között szállított bármilyen áru meghaladja ezen szinteket, a Bizottság engedélyezheti a további behozatali engedélyek kiadását, miután erről tájékoztatta a textiltermékekkel foglalkozó bizottságot, és miután elvégezte a VIII. mellékletben biztosított, 2 072 924 kg súlyú terméknek a 2. kategóriából történő átcsoportosítását.

(4)  Lásd az A. függeléket.”


II. MELLÉKLET

A 3030/93/EGK rendelet VII. mellékletében található táblázat helyébe a következő lép:

„TÁBLÁZAT

KÖZÖSSÉGI KERETMENNYISÉGEK AZ OPT ALAPJÁN ÚJRA BEHOZOTT ÁRUK ESETÉBEN

Harmadik ország

Kategória

Egység

Közösségi keretmennyiségek

2005

Belarusz

I.B. CSOPORT

 

 

4

1 000 darab

4 733

5

1 000 darab

6 599

6

1 000 darab

8 800

7

1 000 darab

6 605

8

1 000 darab

2 249

II.B. CSOPORT

 

 

12

1 000 pár

4 446

13

1 000 darab

697

15

1 000 darab

3 858

16

1 000 darab

786

21

1 000 darab

2 567

24

1 000 darab

661

26/27

1 000 darab

3 215

29

1 000 darab

1 304

73

1 000 darab

4 998

83

tonna

664

III.B. CSOPORT

 

 

74

1 000 darab

872

Szerbia (1)

I.B. CSOPORT

 

 

5

1 000 darab

 

6

1 000 darab

 

7

1 000 darab

 

8

1 000 darab

 

II.B. CSOPORT

 

 

15

1 000 darab

 

16

1 000 darab

 

Vietnam (2)

I.B. CSOPORT

 

 

4

1 000 darab

 

5

1 000 darab

 

6

1 000 darab

 

7

1 000 darab

 

8

1 000 darab

 

II.B. CSOPORT

 

 

12

1 000 pár

 

13

1 000 darab

 

15

1 000 darab

 

18

tonna

 

21

1 000 darab

 

26

1 000 darab

 

31

1 000 darab

 

68

tonna

 

76

tonna

 

78

tonna

 


Harmadik ország

Kategória

Egység

Pontosan megállapított szintek

2005. június 11-től 2005. december 31-ig (3)

2006

2007

Kína

I.B. CSOPORT

 

 

 

 

4

1 000 darab

208

408

449

5

1 000 darab

453

886

975

6

1 000 darab

1 642

3 216

3 538

7

1 000 darab

439

860

946

II.B. CSOPORT

 

 

 

 

26

1 000 darab

791

1 550

1 705

31

1 000 darab

6 301

12 341

13 575


(1)  A textiltermékek kereskedelméről szóló megállapodás alapján, amely az Európai Közösség és Szerbia között jött létre (HL L 90., 2005.4.8., 36. o.), a Szerbiára vonatkozó mennyiségi korlátozások nem alkalmazandók. Az Európai Közösség fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények között újra alkalmazzon mennyiségi korlátozásokat.

(2)  A piacra jutásról szóló megállapodás alapján, amely az Európai Közösség és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya között jött létre (HL L 75., 2005.3.22., 35. o.), a Vietnamra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat felfüggesztették. Az Európai Közösség fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények között újra alkalmazzon mennyiségi korlátozásokat.

(3)  A megfelelő bizonyíték mellet – ilyen például a kiviteli nyilatkozat – a Közösségből a Kínai Népköztársaságba 2005. június 11. előtt feldolgozási céllal küldött és onnan ezen időpont után a Közösségbe újra behozott vonatkozó textiltermékek részesülnek ezen rendelkezésekben.”


III. MELLÉKLET

A 3030/93/EGK rendelet VIII. mellékletében található táblázat helyébe a következő lép:

„1.

ORSZÁG

2.

Előzetes felhasználás

3.

Átvitel

4.

Átcsoportosítás az 1. kategóriából 2. és 3. kategóriába

5.

Átcsoportosítás a 2. és 3. kategória között

6.

Átcsoportosítás a 4., 5., 6., 7. és a 8. kategóriák között

7.

Átcsoportosítás az I., II., III. csoportokból a II., III., IV. csoportokba

8.

A kategóriákban lehetséges legnagyobb növekedés

9.

További feltételek

Belarusz

5 %

7 %

4 %

4 %

4 %

5 %

13,5 %

A 7. oszlop tekintetében az V. csoportból, illetve csoportba is végezhető átcsoportosítás. Az I. csoport kategóriái esetében a 8. oszlopban szereplő felső határ 13 %.

Szerbia

5 %

10 %

12 %

12 %

12 %

12 %

17 %

A 7. oszlop tekintetében az I., II. és III. csoport bármelyik kategóriájából végezhető átcsoportosítás a II. és III. csoportba.

Kína

5 %

7 %

 

 

 

 

 

A 4., 5., 6., 7., 26. és 31. kategóriák közötti átcsoportosítás: 4 %.

A 2., 20., 39. és 115. kategóriák közötti átcsoportosítás: 4 %.

2005-ben a Bizottság a 2. kategóriából 2 072 924 kg-ot átcsoportosíthat a 4., 5., 6., 7., 20., 26., 31., 39. és 115. kategóriába.

Bármely ilyen átcsoportosítás előtt szükség van a Bizottság előzetes engedélyére. Az ilyen átcsoportosítások megvalósítását nyilvánosságra kell hozni.”


13.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/12


A BIZOTTSÁG 1479/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 12.)

a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői árak és közösségi importárak meghatározásáról a Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból, valamint Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról szóló, 1987. december 21-i 4088/87/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 4088/87/EGK rendelet 2. cikk (2) bekezdése, illetve 3. cikke előírja, hogy a nagyvirágú rózsára, a kisvirágú rózsára, az egy virágból álló (virágos) szegfűre és a több virágból álló (virágos szárú) szegfűre vonatkozó közösségi importárat és közösségi termelői árat tizenöt naponta kell meghatározni, és az így megállapított árak két hétig alkalmazandók. A Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból és a Gázai övezetből származó egyes virágok Közösségbe történő behozatalára vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló, 1988. március 17-i 700/88/EGK bizottsági rendelet (2) 1b. cikke értelmében ezeket az árakat kéthetes időszakokra kell megállapítani a tagállamok által közölt súlyozott árak alapján.

(2)

Az alkalmazandó vám meghatározása érdekében fontos, hogy ezeket az árakat késedelem nélkül határozzák meg.

(3)

Minthogy Ciprus 2004. május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz, a továbbiakban nincs helye importár megállapításának ezen ország tekintetében.

(4)

Hasonlóképpen, figyelembe veendő az Európai Közösség és Izrael Állam között a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről és az EK-Izrael társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/917/EK tanácsi határozattal (3), az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről és az EK-Marokkó társulási megállapodás 1. és 3. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/914/EK tanácsi határozattal (4), valamint az Európai Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között levélváltás formájában létrejött, kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az Európai Közösség és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti ideiglenes társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének felváltásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló 2004. december 22-i tanácsi határozattal (5) jóváhagyott megállapodásokat, a jövőben nincs helye importár megállapításának Izrael, Marokkó, Ciszjordánia, illetve a Gázai övezet tekintetében sem.

(5)

Ezeket az intézkedéseket az Élőnövény- és Virágpiaci Irányítóbizottság ülései közötti idõszakban a Bizottságnak kell meghoznia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egy virágból álló (virágos) szegfűre, a több virágból álló (virágos szárú) szegfűre, a nagyvirágú rózsára és a kisvirágú rózsára vonatkozó, a 4088/87/EGK rendelet 1. cikkében említett közösségi termelői árakat és közösségi importárakat a 2005. szeptember 14-től 27 terjedő időszakra a jelen rendelet melléklete rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. szeptember 12-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 382., 1987.12.31., 22. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 72., 1988.3.18., 16. o. A legutóbb a 2062/97/EK rendelettel (HL L 289., 1997.10.22., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 346., 2003.12.31., 65. o.

(4)  HL L 345., 2003.12.31., 117. o.

(5)  HL L 2., 2005.1.5., 4. o.


MELLÉKLET

(EUR/100 db)

Időszak: 2005. szeptember 14-től 27-ig

Közösségi termelői ár

Egy virágból álló szegfű

(virágos)

Több virágból álló szegfű

(virágos szárú)

Nagyvirágú rózsa

Kisvirágú rózsa

 

15,08

11,37

26,93

12,41

Közösségi importár

Egy virágból álló szegfű

(virágos)

Több virágból álló szegfű

(virágos szárú)

Nagyvirágú rózsa

Kisvirágú rózsa

Jordanie


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Bizottság

13.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/14


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. október 20.)

a „Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003” támogatási programról, amelyet az Egyesült Királyság tervez megvalósítani KKV-k számára Észak-Írországban

(az értesítés a C(2004) 3917. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol szöveg hiteles.)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/644/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 88. cikkének (2) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be megjegyzéseiket azokkal a rendelkezésekkel kapcsolatban (1) és figyelembe vette megjegyzéseiket,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2003. március 20-án kelt, a Bizottságnál 2003. március 26-án iktatott levélben az Egyesült Királyság hatóságai bejelentették a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 programot a Bizottságnak.

(2)

D/53203 számú, 2003. május 15-én kelt és D/55504 számú, 2003. augusztus 29-én kelt levelében a Bizottság további tájékoztatást kért a bejelentett intézkedésről.

(3)

2003. június 24-én kelt levelében és 2003. szeptember 30-án kelt levelében, amelyeket a Bizottságnál 2003. július 1-jén, illetve 2003. október 1-jén iktattak, a brit hatóságok benyújtották a kért információkat.

(4)

2003. november 26-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást az intézkedésre vonatkozóan.

(5)

A Bizottság határozata az eljárás megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) került kihirdetésre. A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be megjegyzéseiket.

(6)

2004. január 6-án kelt, a Bizottságnál 2004. január 9-én iktatott levelében az Egyesült Királyság benyújtotta reagálását a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatára.

(7)

2004. február 25-i, 2004. február 27-i, 2004. március 1-jei, 2004. március 2-i, 2004. március 3-i, 2004. március 4-i és 2004. március 5-i, a Bizottságnál 2004. március 2-án, 2004. március 3-án, 2004. március 4-én, 2004. március 8-án és 2004. március 10-én iktatott levelekben a Bizottság 11 érdekelt féltől kapott észrevételeket.

(8)

D/52015 számú, 2004. március 18-án kelt levelében a Bizottság továbbította ezeket a megjegyzéseket az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott arra, hogy reagáljon rájuk.

(9)

Az Egyesült Királyság véleményét a harmadik felek megjegyzéseiről a 2004. április 29-i levél tartalmazta, amelyet a Bizottságnál 2004. május 3-án iktattak.

(10)

2004. június 23-án kelt levelében, amelyet a Bizottságnál 2004. június 24-én iktattak, az Egyesült Királyság további információkat nyújtott be a bejelentés tárgyát képező intézkedésről.

II.   AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

1.   Az intézkedés célja

(11)

Az intézkedés célja az, hogy kockázati tőkefinanszírozást biztosítson a kis- és középméretű vállalkozások (3) („KKV-k”) számára Észak-Írországban, egy új, kockázatitőke-alap létrehozásával.

(12)

A Befektetés Észak-Írországi Vállalkozásba 2003 Alap (a továbbiakban: „az alap”) rendeltetése az, hogy azokkal a sajátos finanszírozási nehézségekkel foglalkozzon, amelyekkel az észak-írországi KKV-k találják szemben magukat.

(13)

2003. február 4-én a Bizottság jóváhagyta a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapot (4), egy átfogó programot az Egyesült Királyság minden régiójára, beleértve Észak-Írországot.

(14)

A Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alap szabályozza a KKV-k kockázati tőkefinanszírozására szakosodott vállalkozási tőkealapok létrehozását az Egyesült Királyságban és Gibraltárban.

(15)

2003. február 4-i határozatában a Bizottság jóváhagyta az állami támogatású vállalkozási tőkét egyes, az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult gazdasági körzetekre, egyenként legfeljebb 750 000 EUR részlettel.

(16)

Mivel Észak-Írország jelenleg az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerint támogatható területnek minősül (5), a KKV-kba történő befektetések egyenkénti részletei Észak-Írországban a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapja által képviselt átfogó program alapján 750 000 EUR-ra korlátozódnak.

(17)

Mivel Észak-Írországnak kivételes kihívásokkal kell szembenéznie, az Egyesült Királyság hatóságai a bejelentett intézkedés révén kockázatitőke-finanszírozást kívánnak nyújtani, az egyenkénti részletekben 1 500 000 GBP (2,2 millió EUR) mértékig a KKV-k számára Észak-Írországban, ami ezáltal meghaladja azt a részletenkénti maximális befektetési mértéket, amelyet a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban hagytak jóvá.

(18)

A bejelentett intézkedés összes többi lényeges aspektusa tiszteletben tartja a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban jóváhagyott feltételeket.

2.   Az intézkedés részletes leírása

(19)

A program jogalapját az 1982. évi észak-írországi iparfejlesztési rendelet (Industrial Development [Northern Ireland] Order 1982) 7. cikke képezi.

(20)

Az Egyesült Királyság egy 15 millió GBP (22 millió EUR) és 20 millió GBP (29 millió EUR) közötti vállalkozási tőkealapot javasol létrehozni.

(21)

Ha a tőkebevonás 20 millió GBP (29 millió EUR) alatt van, az állami hozzájárulás arányosan csökken.

(22)

Ha a tőkebevonás 20 millió GBP (29 millió EUR) felett van, az alap elfogadja a további befektetéseket a magánszektorbeli befektetőktől. Az állami finanszírozás nem növekszik meg ennek megfelelő szintre.

(23)

Az államháztartás hozzájárulása semmilyen körülmények között nem haladja meg az alap teljes volumenének 50 százalékát.

(24)

Az alap újonnan jön létre, mint 10 évre szóló korlátolt felelősségű társaság, amely valamennyi befektető egyetértése esetén legfeljebb 12 évre meghosszabbítható, az alapból történő eredményes kiszállások megkönnyítése érdekében.

(25)

A program csak az észak-írországi kis- és középméretű vállalkozásokra vonatkozik.

(26)

A nehézségekkel küzdő cégek ki vannak zárva a programból.

(27)

Nem biztosítanak tőkét az olyan ágazatok vállalkozásai számára, ahol kapacitástöbblet van, beleértve a hajógyártást és az Európai Szén- és Acélközösség ágazatait.

(28)

Az alap a kedvezményezett KKV-kban 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti sávban valósít meg befektetéseket. Alkalmanként folytatólagos befektetéseket valósíthat meg, egy újabb finanszírozási fordulóban. Ezek a döntések függetlenek a korábbi befektetési döntésektől, és a kedvezményezett KKV-k teljesítményén alapulnak.

(29)

Az Egyesült Királyság hatóságai úgy nyilatkoztak, hogy mindazok a KKV-k, amelyek kockázatitőke-finanszírozást kapnak a program keretében, a befektetés időtartama alatt 30 %-kal csökkentett regionális támogatásra és KKV-támogatásra jogosultak ahhoz a támogatási intenzitáshoz képest, amelyet egyébként a Bizottság összeegyeztethetőnek tartana.

(30)

Az állami támogatásról és a kockázati tőkéről szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban „a közlemény”) (6) akkor ismeri el az államháztartási finanszírozás szerepét a kockázatitőke-intézkedésekben, ha az a beazonosítható piaci hiányosságokra irányul.

(31)

A Bizottság megállapítja, hogy konkrét, a KKV-k tőkéhez jutására ható tényezők, mint a tökéletlen, vagy aszimmetrikus információ, vagy a magas ügyleti költségek olyan piaci hiányosságot okozhatnak, amely állami támogatást indokolhat.

(32)

A közlemény megállapítja továbbá, hogy a kockázatitőke-piac elégtelensége nem általános a Közösségben, hanem inkább piaci rések vannak, bizonyos típusú befektetéseknél, a vállalatok életének bizonyos szakaszaiban, valamint sajátos nehézségek azokban a régiókban, amelyek az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének a) és c) pontja szerint támogatásra jogosultak („támogatott területek”).

(33)

A közlemény továbbá kifejti, hogy általában a Bizottság megköveteli majd bizonyíték szolgáltatását a piac elégtelenségéről, mielőtt kész lenne arra, hogy kockázatitőke-intézkedéseket jóváhagyjon.

(34)

A Bizottság azonban készen állhat arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül azokban az esetekben, amikor egy vállalat számára a kockázatitőke-intézkedésekből származó minden egyes – teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott – finanszírozási részlet legfeljebb 500 000 EUR a nem támogatott területeken, 750 000 EUR a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatható területeken, vagy 1 millió EUR a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott területeken.

(35)

Ebből következik, hogy azokban az esetekben, amikor ezeket az összegeket átlépik, a Bizottság megköveteli a piac elégtelenségének bemutatását a javasolt kockázatitőke-intézkedés indoklására mielőtt értékelné az intézkedés összeegyeztethetőségét, a közlemény VIII.3. pontjában felsorolt pozitív és negatív kritériumokkal kapcsolatban.

(36)

A Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program, amelyet az Egyesült Királyság javasolt, 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseket irányoz elő egy befektetési részletre KKV-k számára Észak-Írországban.

(37)

Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint Észak-Írország jelenleg olyan területnek minősül, amely az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján jogosult támogatásra.

(38)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság ezért készen áll arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül, ha Észak-Írországban a KKV-k számára adott – teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott – tőkefinanszírozás legfeljebb 750 000 EUR-ra korlátozódik, ahogyan azt a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területekre a „közlemény” VI.5. pontja előirányozza.

(39)

A bejelentésben az Egyesült Királyság világossá tette, hogy a javasolt 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) kivételével a javasolt intézkedés minden más lényeges vonása megfelel a más jóváhagyott Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal.

(40)

A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alapról szóló határozata vonatkozik minden, a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program szerint javasolt befektetésre, amelyek befektetési részletei egyenként 250 000 GBP (367 000 EUR) és 510 000 GBP (750 000 EUR) között vannak.

(41)

A Bizottság rendelkezéseinek megfelelően a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program alapján javasolt, 510 000 GBP (750 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseknél az Egyesült Királyságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a piac elégtelenségére.

(42)

A piaci elégtelenség fennállásának bemutatása érdekében az Egyesült Királyság hivatkozott az észak-írországi kockázatitőke-piac számos megkülönböztető sajátosságára, ahogyan azokat egy tanulmány hangsúlyozza (7). A fő felhozott érvek a következők voltak:

a)

Van egy rés a KKV-k vállalkozási tőkével való ellátásában Észak-Írországban, a 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti ügyletméret közötti sávban;

b)

Bár az ilyen piaci elégtelenség más regionális gazdaságokban is létezik, Észak-Írországban ez kifejezettebb, a következő okokból:

i.

A vállalkozásitőke-piac Észak-Írországban sok évvel le van maradva az Egyesült Királyság többi részéhez képest a teljes befektetés, az ügyletek száma, az alapok száma és különösen az alapkezelési ismeretek rendelkezésre állása szempontjából;

ii.

Az észak-írországi piac mérete, az a tény, hogy fizikailag elkülönül az Egyesült Királyság többi részétől, valamint az észak-írországi polgári zavargások hosszú távú hatása azt eredményezték, hogy hiányoznak a teljes mértékben magánkézben lévő vállalkozási tőkealapok, akár olyanok, amelyek ottani székhellyel rendelkeznek, akár olyanok, amelyek az Egyesült Királyság anyaországából fektetnének be észak-írországi KKV-kba.

iii.

Emellett nehéz tapasztalt alapkezelőket átcsábítani Észak-Írországba.

(43)

2003. november 26-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 programra vonatkozóan.

(44)

Levelében a Bizottság megállapította, hogy kételyei vannak, miszerint az Egyesült Királyság által a piac elégtelenségének alátámasztására bemutatott érvek elegendően indokolnák a kockázatitőke-befektetések olyan összegeinek megadását, amelyek jelentősen meghaladják az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult területekre a közleményben megadott maximális összegeket.

(45)

A Bizottság továbbá kifejtette, hogy a kérdés alaposabb elemzését tartja szükségesnek. Egy ilyen elemzéshez figyelembe kell venni az érdekelt felek által tett megjegyzéseket. Csak a harmadik felek megjegyzéseinek megfontolása után tud a Bizottság dönteni arról, hogy az Egyesült Királyság által javasolt intézkedés gyakorol-e olyan mértékű hatást a kereskedelmi feltételekre, ami ellentétes a közösségi érdekkel.

III.   MEGJEGYZÉSEK AZ ÉRDEKELT FELEKTŐL

(46)

A hivatalos eljárás megnyitásáról szóló határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt kihirdetésére való reagálásként, a Bizottság a következő érdekelt felektől kapott észrevételeket:

Enterprise Equity (NI) Limited,

Momentum Northern Ireland,

Qubis Limited,

Ulster Farmers’ Union,

CBI Northern Ireland,

Institute of Directors Northern Ireland,

Investment Belfast Limited,

Inter Trade Ireland,

BDO Stoy Hayward,

The Ulster Society of Chartered Accountants,

International Fund for Ireland.

(47)

Minden kapott megjegyzés pozitív volt, és hangsúlyozta az intézkedés fontosságát, valamint a javasolt maximális befektetési összegek helyénvalóságát.

(48)

Az érdekelt felek által felhozott érvek kiemelik, hogy a helyi társaságoknak Észak-Írországban nehézséget okoz az 1 millió GBP (1,5 millió EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti sajáttőke-finanszírozás előteremtése. Ez főként a következő tényezők eredménye:

a)

A vállalkozási alapok az Egyesült Királyság többi részében növelik a minimális befektetési szinteket, és ez Észak-Írországban is tükröződik;

b)

Észak-Írország periferiális jellege hátrányosan hat az alapoknál a költségek szempontjából;

c)

Az Egyesült Királyság többi részéből és az Ír Köztársaságból származó tőke számára nagyrészt érdektelenek az ilyen ügyleti méretekben történő befektetések, és nincs helyi észak-írországi alap, amely képes lenne arra, hogy ilyen befektetéseket felvállaljon;

d)

Van egy általános helytelen negatív felfogás, a múltbeli polgári zavargások miatt, amely továbbra is hátrányosan hat a befektetők hozzáállására, amikor Észak-Írországot befektetési célpontként veszik szemügyre.

IV.   MEGJEGYZÉSEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGTÓL

(49)

Az Egyesült Királyság megjegyzéseit az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos eljárás megnyitásáról szóló bizottsági határozathoz, valamint a harmadik felektől kapott észrevételekhez a következő preambulumbekezdések foglalják össze.

(50)

Van egy sor olyan általános gazdasági gyengeség, amellyel foglalkozni kell ahhoz, hogy Észak-Írország versenypozíciója megjavuljon:

a)

Észak-Írország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az Egyesült Királyság átlaga alatt van (az Egyesült Királyság átlagának 77,5 %-a). Ez a rés csak elhanyagolható mértékben szűkült a 90-es évek folyamán (3 százalékponttal 1989 óta);

b)

A teljes gazdaság termelékenysége, az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel mérve Észak-Írországban alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (az Egyesült Királyság átlagának 89 %-át teszi ki);

c)

Nagyfokú a függés a kisvállalkozásoktól: 85 000 vállalkozás van összesen, amelyek közül 99 % 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, és 93 % 10 főnél kevesebbet;

d)

A feldolgozóipar továbbra is az alacsony hozzáadottérték-tartalmú „hagyományos ágazatokra” támaszkodik, a magas hozzáadottérték-tartalmú üzleti szolgáltatások ágazata méretében csak fele az Egyesült Királyság ugyanilyen ágazatának;

e)

A tudásalapú vállalkozások száma kicsi az Egyesült Királyság más régióival összehasonlítva;

f)

Alacsony az innováció és a K+F tevékenység szintje;

g)

Az Egyesült Királyság régiói közül itt az egyik legalacsonyabb az induló vállalkozások dinamikája;

h)

Hiány van az induló vállalkozások számára rendelkezésre álló adósság- és a sajáttőke-finanszírozásban.

(51)

Az általános gazdasági gyengeségeken túl a vállalkozói tőke piaca Észak-Írországban fejletlen az Egyesült Királyság többi régiójához viszonyítva:

a)

A vállalkozási tőkebefektetések Észak-Írországban az 1985–2002 közötti időszakban mindössze 0,7 %-át képviselték az Egyesült Királyság teljes vállalkozásitőke-befektetéseinek, miközben Észak-Írország részaránya az Egyesült Királyság GDP-jében 2,2 %;

b)

A vállalkozási tőke aktivitását Észak-Írországban jelenlegi szintjének négyszeresére kellene növelni ahhoz, hogy az Egyesült Királyság többi régióinak, mint például Walesnek vagy Skóciának az egy főre jutó szintjét elérje.

(52)

Van számos általános tényező, amely ezzel a jelenséggel kapcsolatos:

a)

Periferiális elhelyezkedés: Észak-Írország jelentős hátrányban van földrajzi elhelyezkedése miatt;

b)

A belföldi üzleti tevékenység növekedése: a helyi gazdaság növekedése szigorúan korlátozott volt az elmúlt években, a polgári zavargások miatt;

c)

Támogatási kultúra: kialakulása amiatt történt, hogy a kormány kénytelen volt sokkal nagyobb mértékben beavatkozni Észak-Írország iparfejlesztési tevékenységeibe, mint másutt az Egyesült Királyságban. Ennek megfelelően az üzleti vállalkozások nem szoktak hozzá ahhoz, hogy új tőke bevonásában gondolkodjanak.

(53)

Bár egyes alapokat létrehoztak az elmúlt években, sokkal többet kellene tenni, különösen azáltal, hogy az üzletkötések megfelelő áramlását biztosítják, de abban is, hogy szélesítik a befektetők körét és számát.

a)

Észak-Írország túl kicsi szerepet játszik a vállalkozási tőke számára, és csak kis számban vannak helyi székhelyű alapok, amelyek főként a kisebb ügyleti méretekre összpontosítanak;

b)

Csak 3 vállalkozásitőke-alapkezelő tart fenn teljes mértékű jelenlétet a régióban;

c)

A rendelkezésre álló vállalkozási tőkealapok 500 000 GBP (730 000 EUR) alatti befektetéseket kínálnak;

d)

Tanulmányok azt jelzik, hogy a technológiai üzleti vállalkozások korai szakaszában szükséges tőke átlagos mérete a piac érésével párhuzamosan növekszik. Észak-Írországban az első körben megvalósuló finanszírozás sajáttőkeeleme iránti igény a következő öt évben várhatóan a 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti ügyletméret közötti sávban lesz;

e)

A projektek megnövekedett léptékét és a kereslet előrejelzett növekedését felismerve két vagy több, kereskedelmi méretű alapot kellene létrehozni, egyenként mintegy 15 millió GBP (22 millió EUR) tőkével Észak-Írországban a következő öt év során, amelyek közül az egyiknek a kormány által támogatott alapnak kellene lennie.

(54)

Az Egyesült Királyságnak nem voltak további megjegyzései a harmadik felektől kapott reagálásokkal kapcsolatban, kivéve, hogy kiemelte az azok által a harmadik felek által kifejezésre juttatott erőteljes támogatást a javasolt alap létrehozása mellett.

V.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(55)

A Bizottság megvizsgálta a programot az EK-Szerződés 87. cikkének szempontjából, és különösen a közlemény alapján. Ennek az értékelésnek az eredményei az 56. és az azt követő preambulumbekezdésekben kerültek összefoglalásra.

1.   Jogszerűség

(56)

A program bejelentésével az Egyesült Királyság hatóságai tiszteletben tartották az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdése szerinti kötelezettségeiket.

2.   Az állami támogatás megléte

(57)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy az egyenkénti részletekre vonatkozóan megengedett maximális kockázatitőke-finanszírozás kivételével a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program minden más lényeges vonatkozása megfelel a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal kapcsolatos bizottsági határozatnak.

(58)

A Bizottságnak az állami támogatás fennállásával kapcsolatos értékelése ezért ebben az esetben annak a határozatnak az értékeléséhez igazodik.

(59)

A Kis- és Középvállalatok Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatában a Bizottság megállapította, hogy a közlemény IV.2. pontjának megfelelően az állami támogatás fennállásának értékelése során figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy egy kockázatitőke-intézkedés támogatást adhat különböző szinteken.

(60)

A Bizottság továbbá azt a következtetést vonta le, hogy a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alap állami támogatást vont maga után az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti értelemben a befektetők szintjén és a kedvezményezett KKV-k szintjén. A Bizottság is úgy vélte, hogy nem áll fenn az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás az alap szintjén, vagy azoknál a fedezet nélküli kölcsönöknél, amelyeket a KKV-k számára az irányadó referencia-kamatláb plusz 4 százalékponton vagy afelett nyújtanak, vagy a fedezettel ellátott, az irányadó kamatláb szerinti kölcsönöknél.

(61)

Ez az értékelés továbbra is érvényes a bejelentett intézkedésnek a jelen határozatban történő értékelésére.

3.   A piac elégtelenségének bizonyítéka

(62)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság ezért készen áll arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül, ha a KKV-k számára a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területeken a teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott kockázatitőke-finanszírozás maximális összege 750 000 EUR-ra korlátozódik, ahogyan azt a közlemény VI.5. pontja előirányozza.

(63)

Az Egyesült Királyság által javasolt intézkedés befektetési összegben egyenként 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseket irányoz elő KKV-k számára Észak-Írországban.

(64)

Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint Észak-Írország jelenleg olyan területnek minősül, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján jogosult támogatásra. Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint azonban Észak-Írország „atipikus”, mint a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti régió, aminek 40 %-os regionális támogatási plafon felel meg, amelyet általában a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatásra jogosult régiók számára tartanak fenn.

(65)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a bejelentett támogatási programban a javasolt kockázatitőke-befektetések a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területekre előirányzott 750 000 EUR küszöböt meghaladják, az Egyesült Királyságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a piac elégtelenségére.

(66)

Ahhoz, hogy a piac elégtelenségének fennállását bemutassa a 750 000 EUR-t meghaladó, észak-írországi KKV-knak adott kockázatitőke-befektetéseknél, az Egyesült Királyság olyan érveket mutatott be, amelyek jelzik, hogy a vállalkozási tőke piacát Észak-Írországban egyedülálló sajátosságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik az Egyesült Királyság többi régiójától.

(67)

Az Egyesült Királyság által felhozott érveket alátámasztotta egy tanulmány, amely hangsúlyozza, hogy van egy rés a KKV-k vállalkozási tőkével való ellátásában Észak-Írországban, a 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti ügyletméret közötti sávban.

(68)

Bár az ilyen piaci rés más regionális gazdaságokban is létezik, az Egyesült Királyság azt állította, hogy Észak-Írországban ez kifejezettebb. Ezt az Egyesült Királyság által benyújtott tanulmány igazolta.

(69)

Ennek a tanulmánynak az alapján a vállalkozási tőke aktivitása Észak-Írországban, az ügyletek száma és az ügyletek értéke szempontjából jelentősen különbözik az Egyesült Királyság többi régiójához, mint például Skóciához és az északnyugati vagy a Merseyside régióhoz képest. Miközben az ügyletek száma a korai szakaszban lévő vállalkozások számára Skóciában a 2000–2002 közötti időszakban az Egyesült Királyságon belül 9,9 %-ot képviselt, és az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban az Egyesült Királyságon belül 8,1 % volt, Észak-Írország csak 4,4 %-ot képviselt az Egyesült Királyságon belül. A bővítési szakaszban lévő vállalkozásokra a vonatkozó számok az Egyesült Királyság egészén belül 10,2 % Skóciában, az Egyesült Királyság egészén belül 7,9 % az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban, és az Egyesült Királyság egészének csak 2,4 %-a Észak-Írországban.

(70)

Ami a korai szakaszban és a bővülési fázisban megvalósuló ügyletek értékét illeti, a tanulmány megmutatja, hogy a korai szakasz befektetéseinél Skócia az Egyesült Királyságon belül 8,1 %-ot képviselt a 2000–2002 közötti időszakban, az északnyugati országrész és a Merseyside régió 5,7 %-ot, Észak-Írország pedig csak 2,2 %-ot az Egyesült Királyság egészéhez viszonyítva. A különbség még hangsúlyosabb, ha az ügyletek értékét nézzük meg a bővítési szakaszban lévő vállalkozások esetében. Ott Skócia 9,5 %-ot képvisel az Egyesült Királyság egészén belül, az északnyugati országrész és a Merseyside régió 21,2 %-ot az Egyesült Királyság egészén belül, Észak-Írország pedig csak 0,7 %-ot.

(71)

Ezt a tényt tovább nyomatékosítják azok az adatok a tanulmányban, amelyek az ügyletek átlagos méreteit hasonlítják össze a 2000-2002. időszakra. Itt az Egyesült Királyság átlaga a korai szakaszban történő befektetésre 1,14 millió GBP, viszont 0,93 millió GBP Skóciában, 0,81 millió GBP az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban és 0,36 millió GBP Észak-Írország esetében. A bővítési szakaszban lévő KKV-k számára a különbség ismét még hangsúlyosabb. Míg az Egyesült Királyság átlaga 2,82 millió GBP, Skóciában 2,63 millió GBP, az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban 7,62 millió GBP, addig mindössze 0,86 millió GBP Észak-Írországban.

(72)

Ezek a számok, amelyek a vállalkozási tőke piacának viszonylagos gyengeségét húzzák alá Észak-Írországban – a tanulmány szerint Észak-Írország általában csak az Egyesült Királyság összes befektetéseinek 0,7 %-át teszi ki, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság GDP-jében 2,2 %-os részarányt képvisel – különösen a bővítési szakaszban lévő KKV-k számára, megmagyarázhatóvá válnak, ha megnézzük azokat a vállalkozási tőkealapokat, amelyek jelenleg aktívak Észak-Írországban. A 8 meglévő és aktív vállalkozási tőkealap közül csak egy olyan van, amely 250 000 GBP és 1,5 millió GBP közötti ügyleti méreti sávban kínál finanszírozást, de az már befektetési időszakának végére ért. Az összes többi alap csak 250 000 GBP alatti ügyletekben kínál finanszírozást.

(73)

Az Egyesült Királyság által a Bizottságnak benyújtott tanulmány úgy érvel, hogy ez a rés, amely a sajáttőke-finanszírozásban a 250 000 GBP és az 1,5 millió GBP között mutatkozik, egyértelműen Észak-Írország általános társadalmi-gazdasági jellegzetességeivel van összefüggésben, ahogyan azokat az 50. és az azt követő preambulumbekezdések ismertetik. Észak-Írországnak ezek a sajátosságai, nevezetesen periferiális helyzete és a polgári zavargások öröksége, súlyosbították a piac elégtelenségének két forrását – a tökéletlen vagy aszimmetrikus tájékoztatást és a magas tranzakciós költségeket – ahogyan azt a közlemény leírja.

(74)

A javasolt támogatási intézkedéssel kapcsolatban az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megállapította, hogy a program szerint javasolt maximális befektetési összegek miatt, amelyek jelentősen meghaladják a közleményben előirányzott maximális befektetési összegeket, szükség volt arra, hogy bekérjék az érdekelt felek észrevételeit, annak érdekében, hogy el tudják dönteni, vajon az intézkedés gyakorol-e olyan mértékű hatást a kereskedelmi feltételekre, ami ellentétes a közös érdekkel.

(75)

Minden, az érdekelt harmadik felektől kapott megjegyzés pozitív volt, és hangsúlyozta általában az intézkedés fontosságát, valamint a javasolt maximális befektetési összegek helyénvalóságát.

(76)

Figyelembe véve az eredeti bejelentésben bemutatott információkat, az érdekelt harmadik felektől kapott megjegyzéseket, valamint az Egyesült Királyság által azt követően leadott kiegészítő információkat, hogy a Bizottság határozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megnyitásáról, a következtetés az, hogy az Egyesült Királyság elegendő bizonyítékot szolgáltatott a piaci elégtelenség fennállására Észak-Írország vállalkozásitőke-piacán.

4.   Az intézkedés összeegyeztethetősége

(77)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy az egyenkénti részletekre vonatkozóan megengedett maximális kockázatitőke-finanszírozás kivételével a bejelentett program minden más lényeges vonatkozása megfelel a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal kapcsolatos bizottsági határozatnak.

(78)

A bejelentett állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelése ezért a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban jóváhagyott értékeléshez igazodik. Az abban az ügyben hozott határozatában a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a közlemény VIII.3. pontjában vázolt összes pozitív elem teljesül. Ez igaz a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 alapra is.

(79)

A következő elemek tekintendők pozitívnak:

a)

A befektetéseknek az induló vagy korai szakaszukban lévő KKV-kra és/vagy bővítésre vagy diverzifikálásra törekvő KKV-kra való korlátozása;

b)

Összpontosítás a kockázati tőke piacának elégtelenségére: finanszírozás biztosítása KKV-k számára, főként saját tőke vagy kvázi-sajáttőke formájában;

c)

A befektetési döntések nyereségorientált jellege: Piacgazdasági befektetők biztosítják majd az alap tőkéjének legalább 40 %-át. Szakszerű alapkezelők hozzák meg a befektetési döntéseket, és javadalmazásuk közvetlenül függ majd az alap teljesítményétől;

d)

Minimalizálják a befektetők és a befektetési alapok közötti nézetkülönbséget: A befektetőket versenytárgyalással választják ki. A magánbefektetőket hirdetésekkel értesítik a befektetési lehetőségről. Egyetlen személyt vagy szervezetet sem zárnak ki az alapba történő befektetésből. A befektetőket úgy választják ki, hogy a magánszektor befektetésre való késztetéséhez szükséges legkevésbé kedvezményes feltételeket alakítják ki. A befektetők túlkompenzálásának elkerülése érdekében a hasznokat megosztják az államháztartási és a magánbefektetők között, azok befektetési szintjének megfelelően;

e)

Ágazati súlypontok: Az érzékeny ágazatok ki vannak zárva;

f)

Befektetés az üzleti tervek alapján: Minden befektetés erőteljes üzleti tervek alapján történik, a különféle szokásos kereskedelmi tesztek alkalmazásával, a projekt életképességéről való megbizonyosodás és a várható üzleti megtérülés érdekében;

g)

Az egyetlen vállalkozásnak adott támogatási intézkedések halmozódásának elkerülése: Az Egyesült Királyság hatóságai úgy nyilatkoztak, hogy mindazok a KKV-k, amelyek kockázatitőke-finanszírozást kapnak a program keretében, a befektetés időtartama alatt 30 %-kal csökkentett regionális támogatásra és KKV-támogatásra jogosultak ahhoz a támogatási intenzitáshoz képest, amelyet egyébként a Bizottság összeegyeztethetőnek tartana.

(80)

Ezért a következtetés az, hogy a közlemény által megkövetelt minden pozitív elem megvan a bejelentett programmal kapcsolatban.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(81)

Ezért a következtetés az, hogy a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program teljesíti a közleményben meghatározott feltételeket. A bejelentett intézkedést ezért a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, mint olyan támogatást, amely megkönnyíti bizonyos gazdasági tevékenységek vagy bizonyos gazdasági területek fejlesztését, anélkül hogy a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolná a kereskedelmi feltételeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatás, amelyet az Egyesült Királyság kíván megvalósítani a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program szerint, összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

A támogatás megvalósítása ennek megfelelően engedélyezett.

2. cikk

Az Egyesült Királyságnak éves jelentést kell benyújtania a támogatás megvalósulásáról.

3. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 20-án.

a Bizottság részéről

Mario MONTI

a Bizottság tagja


(1)  HL C 33., 2004.2.6., 2. o.

(2)  Lásd FN 1.

(3)  Az Egyesült Királyság hatóságai által a program céljaira alkalmazott fogalommeghatározás mindenben egyezik a tagállamok által adott tájékoztatás a legutóbb a 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkeinek a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.) I. mellékletében megadott fogalommeghatározással.

(4)  N 620/2002 állami támogatás – Egyesült Királyság: „Kis- és Középvállalatok Vállalkozási Tőke és Hitel Alap”. A 2003. február 4-i bizottsági határozat (C/2003/110).

(5)  N 265/2000 állami támogatás – Egyesült Királyság: „Regionális támogatási térkép, 2000–2006” (HL C 272., 2000.9.23., 43. o.).

(6)  HL C 235., 2001.8.21., 3. o.

(7)  „A piac elégtelensége KKV-k vállalkozási tőkével való ellátáshoz Észak-Írországban”. Invest NI, 2002. október.