27.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/1

(1)

A Bizottság 2004. május 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) útján (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (USA) és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek Közösségbe történő behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását, valamint az Oroszországból származó egyes szemcseorientált, 500 mm-nél vastagabb elektromos lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes eljárások időközi felülvizsgálatának kezdeményezését.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására a szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek teljes közösségi termelésének nagy részét, ebben az esetben több mint 90 %-át képviselő gyártók nevében az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (a továbbiakban: az EUROFER vagy a panaszos) által 2004. április 13-án benyújtott panaszt követően került sor. A panasz az említett termék dömpingjére és az ebből származó vagyoni kárra vonatkozó bizonyítékot tartalmazott, amit elegendőnek tekintettek az eljárás kezdeményezéséhez.

(3)

Az időközi felülvizsgálatot a Bizottság saját kezdeményezésére indította az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében, a 151/2003/EK rendelet (3) által az Oroszországból származó egyes szemcseorientált, 500 mm-nél vastagabb elektromos lemezek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes intézkedések esetlegesen szükséges módosítása vagy az intézkedések hatályon kívül helyezése érdekében. A szükséges módosítás vagy hatályon kívül helyezés annak következtében merülhet fel, hogy a 151/2003/EK által kivetett intézkedések tárgyát képező termékek azon termékek közé tartoznak, amelyek az USA-ból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek közösségi behozatalára vonatkozó eljárás tárgyát képezik.

(4)

A Bizottság hivatalosan tájékozódott Oroszország és az USA exportáló termelőinél, az importőröknél/kereskedőknél és az érintettnek tekintett felhasználóknál, az érintett exportáló országok képviselőinél, valamint az eljárást kezdeményező panaszos közösségi gyártóknál. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(5)

Az oroszországi és USA-beli exportáló termelők, valamint a közösségi termelők, importőrök/kereskedők és felhasználók írásban ismertették álláspontjukat. Minden fél, aki ezt a megállapított határidőn belül kérte, és igazolta, hogy különös indokai vannak a meghallgatásának, lehetőséget kapott erre.

(6)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes, számára ismert érintett félnek, valamint az összes többi vállalatnak, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett.

(7)

Válasz érkezett egy USA-beli exportáló termelőtől és kapcsolt közösségi leányvállalataitól, valamint két oroszországi exportáló gyártótól és kapcsolt közösségi leányvállalataiktól. Válasz érkezett továbbá négy közösségi gyártótól, 16 felhasználótól és egy, az érintett országokban működő exportáló termelőhöz nem kapcsolódó importőrtől.

(8)

A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározásához. Vizsgálatokat végeztek a következő társaságok telephelyein:

Közösségi termelők

Közösségi felhasználók

Exportáló gyártók Oroszországban

Az USA exportáló termelői

Kapcsolódó közösségi importőrök

Kapcsolódó közösségen kívüli importőrök

(9)

A dömpinggel és a kárral kapcsolatos vizsgálat a 2003. április 1. és 2004. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár megállapítása szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata a 2000 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgált időszak).

(10)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított vizsgálat nyomán a 151/2003/EK tanácsi határozattal végleges dömpingellenes vámot vetettek ki az Oroszországból származó szemcseorientált, 500 mm-nél szélesebb elektromos lemezek (a továbbiakban: a széles szemcseorientált elektromos lemezek) behozatalára. A határozat értelmében kivetett dömpingellenes vám a VIZ Stal esetében 14,7 %, az NLMK esetében 40,1 % volt, ez utóbbi egyben e termékeknek a más oroszországi társaságoktól származó behozatalára kivetett maradvány vámtétele is.

(11)

Az 1000/2004/EK bizottsági rendelet (4) értelmében az NLMK és a Viz Stal, valamint a hozzájuk kapcsolódó értékesítő vállalatok által az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek behozatalait érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat hat hónapos időszakra, 2004. november 20-ig elfogadták. E kötelezettségvállalások célja az Európai Unió 2004. május 1-jén történt bővítését követően a tíz új tagállamba irányuló behozatalra is kiterjesztett dömpingellenes intézkedések ideiglenes kiigazítása volt. A cél annak elkerülése volt, hogy az e tíz államra kiterjesztett és azonnal teljes mértékben alkalmazott intézkedések hirtelen és túlzottan kedvezőtlen hatást gyakoroljanak az importőrökre és a felhasználókra. Az 1995/2004/EK bizottsági rendelet (5) a kötelezettségvállalások elfogadását újabb hat hónapos, 2005. május 20-ig terjedő időszakra terjesztette ki, mivel az elfogadásukat szükségessé tevő körülmények a rendelet szerint továbbra is fennálltak.

(12)

Tekintettel a vizsgálat bizonyos aspektusaira irányuló további ellenőrzés szükségességére, valamint a 3. preambulumbekezdésben említett ideiglenes felülvizsgálattal való összefüggésre, a vizsgálat folytatása mellett döntöttek anélkül, hogy ideiglenes intézkedéseket rendelnének el.

(13)

A vizsgálat előzetes megállapításairól azonban tájékoztattak minden érdekelt felet, akik számára meghatároztak egy határidőt, amelyen belül a megállapításokra vonatkozó észrevételeiket megtehetik. A felek által benyújtott észrevételeket megvizsgálták; a lényeges állításokat adott esetben figyelembe vették, és a megállapításokat ennek megfelelően módosították.

(14)

Az érintett termékek a 7225 11 00 KN-kód (legalább 600 mm szélességű termékek) és 7226 11 00 KN-kód (kevesebb mint 600 mm szélességű termékek) alá tartozó, bármely szélességű, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (a továbbiakban: szemcseorientált elektromos lemezek). A KN-kódok csak tájékoztatásképpen szerepelnek.

(15)

A szemcseorientált elektromos lemezeket melegen hengerelt, különböző vastagságú szilícium-elektromos acéltekercsekből állítják elő, amelyek szemcseszerkezete egységesen orientált, hogy magas hatékonyságú mágneses vezetőképességet tegyen lehetővé. A vezetőképesség elégtelenségét „vasmagveszteségnek” nevezik, ez a termék minőségének elsődleges mutatója. A piac hagyományosan kétféle termékminőséget különböztet meg, a „magas permeabilitású”, azaz nagy vezetőképességű, valamint a szabványos minőségű termékeket. A magas permeabilitású termékek kisebb vasmagveszteséget mutatnak, a lemez vastagságától függetlenül. Szükség esetén a szemcseorientált acéllemezeket ezután megfelelő szélességű darabokra vágják a vevő kívánalmai szerint. Ezt a folyamatot hasításnak nevezik. Az érintett terméket elektromágneses berendezések, valamint energiafejlesztő és -elosztó berendezésekhez szükséges transzformátorok gyártói használják.

(16)

Az áteresztőképesség-, a vastagság- és a szélességbeli különbségek ellenére a szemcseorientált elektromos lemezek minden típusára ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellegzetességek érvényesek, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket.

(17)

A (3) bekezdésben említett, a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó időközi felülvizsgálattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy számos alkalommal megfigyelték, hogy a (10) bekezdésben említett hatályos dömpingellenes intézkedések megkerülésére a szemcseorientált elektromos lemeztekercseket a Közösségbe irányuló kivitel előtt darabokra vágták. A közösségi felhasználók valójában gyakran vásárolnak nagyméretű szemcseorientált elektromos lemezeket, majd azokat a kívánt méretre hasítják. Az intézkedések elrendelése után a szemcseorientált elektromos lemezeket a termelők vagy az exportőrök a kivitelt megelőzően 500 mm-t meg nem haladó részekre vágták, annak érdekében, hogy a termék ne essen a rendelet hatálya alá.

(18)

Egy exportáló termelő arra hivatkozott, hogy a keskeny szemcseorientált elektromos lemezeket (amelyeket ez a társaság 500 mm-nél keskenyebbként határozott meg) meg kell különböztetni a széles szemcseorientált elektromos lemezektől (amelyek 500 mm szélesek vagy ennél szélesebbek), mivel a széles lemezeket nem lehet keskeny lemezekkel helyettesíteni, és mert a keskeny, illetve a széles szemcseorientált elektromos lemezekre különböző versenyfeltételek vonatkoznak. A különböző versenyfeltételekre vonatkozó érv arra az észrevételre támaszkodik, hogy a végső felhasználók gyakran rendelnek és vásárolnak kívánalmaiknak pontosan megfelelő szélességű lemezeket, hogy megtakarítsák a hasítás költségeit, és ezért nem vásárolnak a saját termelési eljárásaikban használtnál szélesebb lemezeket, amelyeket maguknak kell felvágatniuk, az esetek legnagyobb részében erre specializálódó alvállalkozókhoz folyamodva.

(19)

A felcserélhetetlenségre vonatkozó érv azon a tényen alapul, hogy míg a keskeny szemcseorientált elektromos lemezeket lehet széles, később felhasítható lemezekkel helyettesíteni, ennek fordítottja természetesen lehetetlen. Az érintett exportőr az Egyes Kínából és Indonéziából származó, textil-felsőrésszel ellátott lábbelikre vonatkozó dömpingellenes intézkedésekre hivatkozott (6), amelyek során úgy ítélték meg, hogy a házicipő a házon kívül nem használható, és ennélfogva különálló terméknek kell minősülnie.

(20)

Utalással a fent említett dömpingellenes eljárásra, arra a következtetésre jutottak, hogy a házicipőt és az utcai cipőt külön-külön termékkategóriába kell sorolni, mivel a házicipőnek eltérő alapvető fizikai tulajdonságai vannak, amelyek házon kívüli használatra a házicipőt alkalmatlanná teszik. Ennél fogva a jelen esetben a helyzet ettől eltér, hiszen a vizsgálat megállapította, hogy szélességüktől függetlenül a szemcseorientált elektromos lemezeket ugyanabból az alapanyagból állítják elő, ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, és végső felhasználásuk is hasonló. Ezen felül megjegyzendő, hogy a termékek akár csak részleges felcserélhetősége is elegendő ahhoz, hogy a dömpingellenes vizsgálat céljaira egy és ugyanazon terméknek minősüljenek, és hogy a szemcseorientált elektromos lemezek esetében, amint ezt a (17) preambulumbekezdés kifejti, a felcserélhetőség fennáll.

(21)

Az exportáló termelő második érve azon a megfigyelésen nyugszik, hogy a végső felhasználók szívesebben használnak olyan lemezeket, amelyeknek szélessége megfelel a termelés műszaki követelményeinek. Ugyanakkor megállapították, hogy egyes végső felhasználók általános munkamódszerként maguk hasítják darabokra az anyagot, illetve Oroszországban durván hasított keskeny lemezeket vásárolnak, amelyekre nem vonatkozik dömpingellenes vám, majd a behozott terméket a számukra megfelelő méretre hasítják fel. Továbbá a Közösségen belül működő hasító üzemek és acélipari szolgáltató központok széles körű elterjedése is arra mutat, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek nem mindig a végső felhasználó által megkövetelt méretre vágva hagyják el a termelőüzemet. Az exportáló termelő észrevételeit ennélfogva elvetették.

(22)

Ebből kifolyólag és a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek tekintik.

(23)

Az Oroszországból és az USA-ból a Közösségbe exportált termékről, az oroszországi és az USA-beli hazai piacra gyártott és ott forgalmazott termékről, valamint a Közösségben a közösségi termelők által gyártott és eladott termékről megállapítást nyert, hogy alapvetően ugyanolyan fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, valamint a felhasználásuk is ugyanaz, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(24)

A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először minden egyes exportáló termelő számára meghatározta, hogy a termelőnek az érintett termékre vonatkozó teljes hazai értékesítése a Közösség irányába való teljes exportértékesítésével összehasonlítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hazai értékesítést reprezentatívnak tekintik, ha minden egyes exportáló termelő teljes hazai értékesítési mennyisége a Közösségbe irányuló exportértékesítési mennyiségének legalább 5 %-a.

(25)

Minden egyes olyan, az exportáló termelő által saját hazai piacán értékesített típusnál, amely a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített terméktípushoz közvetlenül hasonlítható, megállapításra került, hogy a hazai értékesítés az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdéséhez képest megfelelően reprezentatív-e. Egy adott típusú lemez hazai értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus teljes hazai értékesítési mennyisége a vizsgálati időszak során a Közösségbe kivitt, hasonló terméktípus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselte.

(26)

Ezek után megvizsgálták, hogy az egyes exportáló termelők által belföldön értékesített egyes terméktípusai értékesítése rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint, megállapítva a kérdéses típusra vonatkozóan a független ügyfelek számára történt nyereséges értékesítések arányát.

(27)

Olyan esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő vagy annál magasabb nettó áron értékesített szemcseorientált elektromos lemezek értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 %-át vagy annál többet jelenti, és amikor e típusnak a súlyozott átlagára megegyezik az előállítási költséggel vagy meghaladja azt, a rendes érték a tényleges hazai áron alapul, és a vizsgálati időszak során történt összes hazai értékesítés súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Azokban az esetekben, ahol egy lemeztípus nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a vagy annál kevesebb volt, vagy ahol a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges hazai áron alapult, ami csak e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések a típus teljes értékesítési mennyiségének 10 %-át vagy annál többet képviselték. Azokban az esetekben, ahol bármely típusú lemez nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 %-át képviselte, úgy ítélték meg, hogy e különleges típus a hazai áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze.

(28)

Amennyiben egy exportáló gyártó által értékesített adott terméktípus hazai ára nem használható a rendes érték meghatározásához, más módszert kell alkalmazni. Erre az esetre a Bizottság a számított rendes értéket alkalmazta. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy számították ki, hogy az exportőrnek az exportált típusokkal kapcsolatos előállítási költségéheihez — adott esetben kiigazítva — hozzáadták az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) megfelelő százalékát, valamint a reális haszonkulcsot.

(29)

Az egyetlen együttműködő exportáló termelő esetében úgy találták, hogy az érintett termék hazai értékesítését nem lehetett úgy tekinteni, mint amely a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt, mivel ezek az értékesítések meghatározó mennyiségben az egységár alatt történtek; ebben az esetben a belső piaci értékesítés 90 %-ára ez vonatkozik. Ezenkívül megállapították, hogy a vizsgálati időszak során a hazai ügyletek eladási súlyozott átlagára alatta maradt az előállítási költség egységenkénti súlyozott átlagának.

(30)

Következésképpen az exportáló termelő által értékesített, érintett termék hazai eladási árait nem lehetett a rendes érték megállapításához felhasználni. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellett kiszámítani.

(31)

A rendes értéket az exportáló termelő előállítási költségéből, valamint az SGA-költségekre és a haszonra meghatározott összeg alapján alakították ki. Az SGA-költségekre és a haszonra meghatározott összeget a kérdéses exportáló termelőknél az azonos általános kategóriába tartozó acéltermékek előállítására és értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalomban a hazai piacon alkalmazandó tényleges összegek alapján alakították ki, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(32)

A teljes előállítási költséget minden megfelelő terméktípusra megállapították, az acéltartalomnak, a lemezvastagságnak és annak megfelelően, hogy az érintett terméket tekercsként vagy hasított tekercsként értékesítették-e. Az utóbbi esetben a hasítási költségeket figyelembe kellett venni.

(33)

A kiviteli árakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének értelmében az érintett termék Közösségen belüli felhasználásra történő értékesítésekor fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(34)

Az exportáló termelő az érintett terméket semmiféle mennyiségben nem értékesítette Közösségen belül független vásárló számára. Minden értékesítés a kapcsolt közösségi leányvállalatokon keresztül történt. Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének értelmében számított kiviteli árat alkalmazták, amelyet a Közösségen belüli független vevők számára történő viszonteladás alapján képeztek. Kiigazításokat tettek minden olyan költségre tekintettel, amely a kapcsolódó importőrök által végzett behozatal és viszonteladás között felmerült, ideértve az SGA-költségeket, valamint egy reális haszonkulcsot is.

(35)

A rendes érték és a gyártelepi árat, illetve azonos kereskedelmi szintet képviselő exportár közötti korrekt összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár-összehasonlításokat érintő különbségeket kiigazítások formájában kellőképpen figyelembe vették. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatók és igazoltak, a szállítási költségek, a biztosítás, a hitelköltségek és a kapcsolódó banki díjak, az importköltségek és a hasítási költségek tekintetében került sor.

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében a hasítási költségekre vonatkozó kiigazítás annak érdekében volt szükséges, hogy lehetővé váljon a szemcseorientált elektromos lemezek megfelelő összehasonlítása abból a szempontból, hogy azokat egészben, tekercs formájában importálták és olyanként értékesítették a Közösségben, vagy egészben, tekercs formájában importálták és hasítva értékesítették a Közösségben, vagy hasított termékként importálták és olyanként, illetve még tovább hasítva értékesítették a Közösségben.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának a terméktípusonkénti súlyozott átlagexportárral való összehasonlítása alapján állapították meg, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően.

(38)

Ezen az alapon a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékaként kifejezett dömpingkülönbözet a következő:

AK Steel Corporation, Middletown: 47,6 %.

(39)

Az USA esetében, mivel bebizonyosodott, hogy egy ismert exportőr a vizsgálat során szándékosan nem működött együtt, a maradvány dömpingkülönbözetet e nem együttműködő exportőrre nézve az együttműködő közösségi termelő reprezentatív terméktípusai közösségi értékesítésekor mért legmagasabb különbözet szintjén kell rögzíteni, azaz 60,6 %-nál.

(40)

A rendes értéket a (24)—(28) bekezdésben vázolt általános eljárásnak megfelelően állapították meg.

(41)

A szemcseorientált elektromos lemezek egyetlen típusa esetében, amelynek a rendes kereskedelmi forgalomban történt hazai értékesítése 80 %-a vagy annál kevesebb, de legalább 10 %-a elegendő mennyiségben történt, a rendes érték a jelenlegi hazai áron alapult, amely azon típusnak a vizsgálati időszak során a rendes kereskedelmi forgalomban történt hazai eladási árai súlyozott átlagaként került kiszámításra.

(42)

A fennmaradó terméktípusok esetében, ahol a hazai értékesítés nem volt reprezentatív, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban állapították meg. A rendes értéket az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek) megfelelő százalékának és egy reális haszonkulcsnak — amelyek alapjául az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően a hasonló terméknek a vizsgált exportáló termelő által rendes kereskedelmi forgalomban történő termelésével és értékesítésével kapcsolatos adatok szolgálnak — az exportált típus kiigazított, gyártási költségeihez való hozzáadásával számították ki.

(43)

A Közösségbe történő exportértékesítéseket közvetlenül független fogyasztóknak és egy svájci kapcsolódó vállalkozás útján végezték el. Ez utóbbi esetében az exportárat az első független közösségbeli vásárlónak fizetett viszonteladási árak alapján állapították meg.

(44)

Az exportáló termelő azt állította, hogy az Oroszországból származó és a Közösségbe importált termékeket a minőségbeli különbségek miatt nem lehet összehasonlítani a Közösségben előállított termékekkel. Az exportáló termelő szemcseorientált elektromos lemezeiről azt állítják, hogy több felületi hibával és vasmagveszteséggel rendelkeznek, és bizonyos mértékben eltérő minőségűek. Ez az exportáló termelő ezért minőségi eltérésekre vonatkozó kiigazítást kért.

(45)

A dömpingkülönbözet kiszámítására az összehasonlítás a terméktípusok szintjén történik, megfelelően az acél vasmagveszteség mértéke szerinti minőségi besorolásának. Amerikai és orosz szabványokat hasonlítottak össze az európaiakkal, figyelembe véve a termék összes lényeges tulajdonságát. Ezenkívül összehasonlításokat végeztek az első osztályú anyag előállítása és értékesítése szintjén is. Az egyik exportáló termelő által kért minőségi eltérésekre vonatkozó kiigazításra irányuló kérelmet ezért elutasították. Ugyanezt a módszertani megközelítést alkalmazták a (78)—(83) preambulumbekezdésben ismertetett áralákínálás kiszámítása során.

(46)

A normál érték és az exportárak közötti összehasonlítást gyártelepi alapon és ugyanezen a kereskedelmi szinten végezték el. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek állítólag és kimutatottan is befolyásolták az árakat, valamint azok összehasonlíthatóságát. Ezen az alapon a fuvarozási, biztosítási, csomagolási költségekben, hiteldíjakban és kapcsolódó bankköltségekben, valamint közvetett adóban meglévő eltéréseket engedélyezték. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése i) pontjának megfelelően abban az esetben is kiigazításokat hajtottak végre, ha az exportértékesítéseket olyan kapcsolt vállalkozáson keresztül bonyolították, amely valamely, a Közösségen kívüli országban található.

(47)

Az exportáló termelő azt állította, hogy a számítások során elírási hibák történtek, majd megfelelő ellenőrzést követően a kérelmeket elfogadták, a számítást pedig értelemszerűen kijavították.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusa rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék valamennyi megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(49)

Az összehasonlítás az együttműködő exportáló termelő vonatkozásában kimutatta a dömping fennálltát. A dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következő:

NLMK, Lipetsk: 11,5 %.

(50)

Megállapították, hogy az érintett termék hazai értékesítései egészében véve reprezentatívak voltak, azonban nem rendes kereskedelmi forgalomban történtek, mivel az ilyen értékesítések jelentős mennyisége, ebben az esetben a figyelembe vett ügyletek során értékesített mennyiség több mint 90 %-a, egységnyi költség alatt történt. Ezenkívül megállapították, hogy a vizsgálati időszak során a hazai ügyletek súlyozott eladási átlagára alatta maradt az egységnyi előállítási költség súlyozott átlagának.

(51)

mivel az exportáló termelő által értékesített érintett termék hazai árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapítására, az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban kellett a rendes értéket kiszámítani.

(52)

A rendes értéket az exportáló termelőnek a gyártás során felmerülő saját teljes költségei alapján számították ki — azaz gyártási költség és értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek), továbbá egy reális haszonkulcs —, amelyek alapjául az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően a vizsgált exportáló termelő meglévő gyártási és értékesítési adatai szolgálnak.

(53)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak során a Viz Stal fő nyersanyagait, azaz a melegen hengerelt tekercseket, illetve a melegen hengerelt szalagot, két szállítótól szerezte be: az US Steel Kosice és a Magnitogorsk orosz vállalattól. A (10) preambulumbekezdésben említett, a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó vizsgálat során megállapították, hogy az utóbbi vállalat és a Viz Stal között különösen közeli volt a kapcsolat, és hogy annak a szállítónak a beszerzési árai nem tekinthetők megbízhatónak. Ebben a vonatkozásban a gyártási költség, pontosabban a fő nyersanyagok költségeinek megállapítása kizárólag az US Steel Kosice független szlovák termelőtől/szállítótól vásárolt tekercsek árán alapult. A szlovák határra szállítva meghatározott DAF-árhoz hozzáadták a fizetési feltételeken alapuló szállítási költséget Jekaterinburgba, a biztosítási költségeket és a hiteldíjakat. Ily módon kiszámítva a melegen hengerelt tekercsek a szemcseorientált elektromos lemezek teljes gyártási költségének 61,4 %-át tették ki ezen exportáló termelőre nézve.

(54)

A teljes előállítási költséget minden egyes meghatározott terméktípusra megállapították az acél osztályozásának és vastagságának megfelelően, valamint figyelembe véve azt, hogy az érintett termék teljes tekercsként vagy hasított tekercsként került-e értékesítésre, ez utóbbi esetben a hasítási költségeket számításba kellett venni.

(55)

A Víz Stal az érintett terméket nem értékesítette közvetlenül független közösségi fogyasztók számára. Az összes értékesítés kapcsolt közösségi leányvállalatoknak történt. Ebből következően a kiszámított exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapították meg, azaz a független fogyasztóknak fizetett viszonteladási árak alapján. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazításokat végeztek a behozatal és a kapcsolt importőrök általi viszonteladás között felmerülő összes költség tekintetében, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és egy reális haszonkulcsot is.

(56)

A rendes érték és a gyártelepi árat, illetve az azonos kereskedelmi szintet képviselő exportár közötti korrekt összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár-összehasonlításokat érintő különbségeket kiigazítások formájában kellőképpen figyelembe vették. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatók és igazoltak, a szállítási költségek, a biztosítás, az anyagmozgatási költségek, a banki díjak, a hitelköltségek és a kapcsolódó banki díjak, az importköltségek és a hasítási költségek tekintetében került sor.

(57)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjával összhangban a hasítási költségekre vonatkozó kiigazítás annak érdekében volt szükséges, hogy lehetővé váljon a szemcseorientált elektromos lemezek megfelelő összehasonlítása abból a szempontból, hogy azokat egészben, tekercs formájában importálták és olyanként értékesítették a Közösségben, vagy egészben, tekercs formájában importálták és hasítva értékesítették a Közösségben, vagy hasított termékként importálták és olyanként, illetve még tovább hasítva értékesítették a Közösségben.

(58)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának a terméktípusonkénti súlyozott átlagexportárral való összehasonlítása alapján állapították meg, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően.

(59)

Tekintettel ezen exportáló termelő Közösségbe irányuló behozatalaira, a vizsgálat nem állapította meg dömping fennálltát.

(60)

A nem dömpingelt közösségi behozatalra vonatkozó következtetés az összes különböző termékfajta esetében mind a teljes tekercseket, mind a hasított tekercseket érinti, és következésképp mind a széles, mind a keskeny szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozik.

(61)

Az exportáló termelők magas fokú együttműködést tanúsítottak, mivel az ismert közösségi behozatalok teljes egészét ők fedték le. Egy orosz exportáló termelő esetében 11,5 %-os dömpinget állapítottak meg a vizsgálati időszak során, míg a másik együttműködő exportáló termelő esetében a vizsgálat nem állapította meg a Közösségbe irányuló dömpingelt behozatal fennálltát. A maradvány dömpingkülönbözetet azon exportáló termelő esetében megállapított szinten rögzítették, amelynél dömping fennálltát állapították meg.

(62)

A Közösségben hat termelő állít elő szemcseorientált elektromos lemezt. A három panaszos közösségi termelő Németországban, Franciaországban és Olaszországban található. Meg kell jegyezni, hogy e három termelő ugyanazon csoporthoz tartozik. A többi termelő Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és az Egyesült Királyságban található.

(63)

A vizsgálat megállapította, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban ez a hat termelő teszi ki a teljes közösségi termelés egészét.

(64)

A három (kapcsolt) panaszos közösségi termelőn túl egy másik közösségi termelő is teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. E négy vállalat teljes termelése az érintett termék teljes közösségi termelésének 90 %-át teszi ki.

(65)

Ezért úgy tekinthető, hogy ez a négy közösségi termelő alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi iparágát, és rájuk vonatkozóan a továbbiakban a közösségi iparág elnevezést használják.

(66)

A két fennmaradó közösségi termelő közül az egyik nem nyilatkozott, a másik pedig, bár támogatta az eljárást, nem tekinthető a közösségi iparág részének, mivel csak néhány, termelési és értékesítési mennyiségeire vonatkozó alapinformációt szolgáltatott.

(67)

A közösségi fogyasztást a közösségi piacon megvalósult értékesítések alapján határozták meg, amelyek a következőkből származtak: a) a közösségi iparág; b) más közösségi termelők, amelyek szintén szolgáltattak néhány általános információt; valamint c) az Eurostat jelentésén alapuló, az összes harmadik országból a közösségi piacra történő behozatalok; ezen felül továbbá figyelembe vették az érintett országok együttműködő exportáló termelői által benyújtott adatokat is.

(68)

Ezen az alapon a közösségi fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(69)

A közösségi fogyasztás először 8 %-kal emelkedett 2000 és 2001 között, de ezt követően jelentősen és folyamatosan, 15 %-kal csökkent. A teljes vizsgált időszak alatt a fogyasztás csökkenése 8 % volt. A fogyasztás folyamatos esése a kapcsolódó ágazatok, azaz a transzformátorgyártók által tanúsított csökkenő kereslettel magyarázható, ami azon új ipari projektek csökkenéséből adódott, amelyek számára elektromos transzformátorok szükségesek.

(70)

A Bizottság mérlegelte, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében rögzített kritériumok alapján összesítve kell-e vizsgálni. E cikk előírja, hogy a behozatalt összesítve kell értékelni abban az esetben, amikor az egyes országokból származó behozatallal kapcsolatosan megállapított dömpingkülönbözet meghaladja az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis értéket, amikor az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható, valamint ha az importált termékek közötti és az importált termékek és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételek ilyen értékelést helyénvalóvá tesznek.

(71)

Meg kell jegyezni, hogy egy orosz exportáló termelőnél nem észlelték dömping fennálltát. Ennek megfelelően, az attól az exportáló termelőtől származó behozatalokat nem vették figyelembe annak vizsgálata során, hogy a behozatalok összesített értékelése helyénvaló-e vagy sem.

(72)

Megállapították, hogy a dömpingkülönbözet minden egyes érintett ország tekintetében meghaladta a de minimis értéket. Ezenkívül az ezen országok mindegyikéből érkező dömpingelt behozatal mértéke nem volt elhanyagolható, azaz a vizsgálati időszak során az USA és Oroszország esetében körülbelül 10 %-ot képviseltek, a közösségi fogyasztás esetében pedig 3 %-ot.

(73)

A dömpingelt behozatalok közötti és a dömpingelt behozatalok és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételek tekintetében megállapították, hogy az érintett országok által értékesített és a közösségi iparág által értékesített szemcseorientált elektromos lemezek minden tekintetben hasonlóak voltak, és ugyanazokon a kereskedelmi csatornákon keresztül kerültek forgalmazásra. A vizsgálat kimutatta, hogy mindkét ország esetében az importárak hasonló csökkenő tendenciát mutattak, különösen a vizsgált időszak második részében, és ezek az árak alákínáltak a közösségi iparág árainak. Ez a közösségi iparág által értékesített szemcseorientált elektromos lemezek tekintetében átfogó árleszorításhoz vezetett.

(74)

Következésképpen, az érintett országokból származó dömpingelt behozatalt összesítve kell értékelni.

(75)

A fenti táblázatból kitűnik, hogy az érintett országokból származó szemcseorientált elektromos lemezek behozatala a vizsgált időszak során több mint háromszorosára nőtt.

(76)

(77)

(78)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a vizsgálati időszak folyamán az érintett országok exportáló termelői alacsonyabb árakat kínáltak-e a közösségi iparág árainál. Ezen elemzés vonatkozásában az exportáló termelők CIF-árait a közösségi határparitás vámfizetés utáni szintjéhez igazították. Ezeket az árakat a közösségi iparág gyártelepi áraival az azonos kereskedelmi szinten, valamint a hasonló terméktípusok szintjén hasonlították össze.

(79)

Egy oroszországi exportáló termelő azt állította, hogy az alákínálás (és a kárkiküszöbölési különbözet) felmérésekor a kiigazításokat a kérdéses exportáló termelő által előállított és értékesített, valamint a közösségi iparág által előállított szemcseorientált elektromos lemezek közötti minőségbeli eltérés tekintetében kellene elvégezni. Ezen állítás alapját az a tény képezi, amely szerint ugyanazon típusok vonatkozásában a kérdéses exportáló termelő által előállított szemcseorientált elektromos lemezek minősége jóval elmarad a közösségi iparág által előállítottak minőségétől.

(80)

E tekintetben először is azt kell megjegyezni, hogy ezt a kiigazítást az eredeti, azaz az 1996-ban lezajlott vizsgálat is biztosította, azonban az intézkedések lejáratára vonatkozó 2003-as felülvizsgálatot követő vizsgálat az intézkedések felülvizsgálata és meghosszabbítása tekintetében már arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezőbb oroszországi körülményeknek köszönhetően nincs szükség a minőségbeli kiigazítás biztosítására (7).

(81)

Továbbá a felhasználókat felkérték arra, hogy alkossanak véleményt az Oroszországból behozott és a közösségi iparágtól vásárolt szemcseorientált elektromos lemezek összehasonlíthatóságáról; az együttműködő felhasználók egyike sem jelzett jelentős minőségbeli eltéréseket. Kizárólag egy felhasználó tett említést arról, hogy az oroszországi termékek minősége némileg gyengébb a közösségi termékekénél, e felhasználó azonban nem támasztotta alá állítását. E felhasználó megemlítette továbbá, hogy mindkét termék teljes mértékben helyettesíthető, valamint hogy a jelentős árkülönbözetnek köszönhetően áttértek az oroszországi termékekre. A kérelmet ezért elutasították.

(82)

Az együttműködő exportáló termelők árai alapján az országonként azonosított alákínálási különbözetek a közösségi iparág árainak százalékos arányában kifejezve az alábbiak:

(83)

Oroszországot illetően a 6,1 %-os alákínálási különbözetet azon exportáló termelő esetében állapították meg, amelynél nem azonosítottak dömpingkülönbözetet. A másik százalékos adat a másik együttműködő exportáló termelőre vonatkozik.

(84)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi iparág helyzetét.

(85)

A két csoporthoz tartozó közösségi termelők és az érintett exportáló termelők korlátozott számát tekintve a rájuk vonatkozó számadatok csupán indexált formában és határértékekként szerepelnek.

(86)

A teljes vizsgált időszak alatt a közösségi iparágtermelése 2 százaléknyi csökkenést mutatott. Pontosabban, a termelés kezdetben, 2000 és 2001 között 4 %-kal növekedett, majd 2001 és a vizsgálati időszak között folyamatosan csökkent, ami megközelítőleg 5 %-os csökkenést jelent.

(87)

A jelentett, kapacitásra vonatkozó számadatok technikai kapacitásra vonatkoznak, ellentétben az elméleti kapacitással, amely értelmében — az iparág által szokványosnak tekintett — kiigazításokat, így a szokásos ünnepnapokat, az üzemeltetés indítását, a karbantartást és egyéb szokásos leállásokat levonják. A termelési kapacitás 2001/2002-ben tapasztalt növelésének célja az volt, hogy lépést tartsanak a 2001-re jellemző fokozott kereslettel. A kapacitás visszaesett 2003-ban és a vizsgálati időszak alatt, mivel egy termelő kisebb módosítást hajtott végre termelési folyamatán, ami a technikai kapacitás csökkenését vonta maga után. Ezen az alapon a termelési kapacitás 4 %-kal nőtt a vizsgált időszak folyamán. Amint arra az alábbiakban a (102) preambulumbekezdés is rámutat, ez a növekedés a meglévő termelési eszközök korszerűsítése érdekében megvalósított beruházásokkal kapcsolatos, fokozva ily módon a hatékonyságot, így a befektetések tehát elsősorban a felszerelés cseréjével kapcsolatos vásárlásokból adódnak össze. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a kapacitás növekedésére akkor került sor, amikor a közösségi iparág még nyereséges volt. Továbbá e beruházásokat a 2001-es megnövekedett keresletre adott válaszként, valamint a Közösség számára akkoriban rendelkezésre álló pénzforgalom viszonylatában kell értelmezni.

(88)

A kapacitáskihasználás mértékének csökkenése a termelési kapacitás enyhe növekedésének és a termelés csökkenésének együttes eredménye. Ez a csökkenés 5 százalékpontot tett ki a vizsgált időszak során.

(89)

A hasonló termék egyes típusait a közösségi iparág kifejezetten megrendelésre termeli, ezért e termékekből nem halmoznak fel készleteket. Egyéb, szabványtípusú szemcseorientált elektromos lemezeket azonban rendszeresen termelnek, értékesítésük a piac kereslet és ár vonatkozású alakulásának függvénye. Ezért egyértelmű, hogy a vizsgált időszak folyamán a készletek általános növekedése arra utal, hogy a közösségi iparág nehézségekbe ütközött a hasonló termék szabványosítottabb típusainak értékesítése kapcsán, és ez fokozottan érvényes volt 2002-re, amikor a készletek 2001-hez viszonyítva 46 %-kal növekedtek, valamint 2003-ra, amikor azok további 3,5 %-kal növekedtek az azt megelőző évvel összevetve.

(90)

A készletek csökkenése (23,5 %) 2003 és a vizsgálati időszak között az időszakra vonatkozó értékesítés általánosan jellemző növekedésével magyarázható. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a vizsgálati időszak nem esik egybe a naptári évvel, ami hatást gyakorolhat a készletek szintjének egyéb évekkel történő összehasonlíthatóságára. A vizsgált időszak leteltével a készletek szintje 22 %-kal meghaladta a 2000-es szintet.

(91)

A vizsgált időszak során a közösségi iparág értékesített mennyisége a közösségi piacon 19 %-kal csökkent, a 2000-es [...] tonnáról a vizsgált időszakot jellemző [...] tonnára. Az értékesített mennyiség kezdetben [...] tonnával növekedett 2000 és 2001 között, ami 9 %-ot jelent; ezt követően azonban a vizsgálati időszak lezárultáig [...] tonnával (azaz 26 %-kal) csökkent. A 2003. év és a vizsgálati időszak között tapasztalt növekedésre az a tény adhat magyarázatot, amely szerint a közösségi iparág a piaci részesedés visszaszerzése érdekében csökkentette eladási árait (lásd az alábbiakban).

(92)

A teljes vizsgált időszak alatt a közösségi iparág 8,2 százalékpontot vesztett piaci részesedéséből. Pontosabban, az értékesített mennyiség 2000 és 2001 között tapasztalt 9 százaléknyi növekedése ellenére a közösségi iparág képtelen volt fenntartani piaci részesedésének szintjét, amely mindössze 0,5 százalékponttal növekedett a szóban forgó évek során. 2001 és a vizsgálati időszak között a közösségi iparág piaci részesedése 8,7 százalékponttal esett vissza. A piaci részesedés e csökkenésére akkor került sor, amikor a fogyasztás 15 %-kal csökkent, ily módon jelezve azt, hogy a közösségi iparág értékesítése nagyobb mértékben csökkent, mint a fogyasztás. Ezzel párhuzamosan az érintett országok piaci részesedése folyamatosan növekedett.

(93)

Az átlagos egységenkénti eladási ár kezdetben 8,6 %-kal növekedett 2001-ben, majd 2,6 %-kal 2002-ben. Ezt követően a közösségi iparág jelentős és folyamatos árcsökkenéssel szembesült, amely különösen számottevőnek bizonyult 2003 és a vizsgálati időszak között, amikor is az árak 6,3 %-kal csökkentek. Ez az árcsökkenés szükségesnek bizonyult annak érdekében, hogy lehetővé tegye a közösségi iparág számára piaci részesedése fenntartását.

(94)

A fenti táblázatból kitűnő irányvonal egyértelműen jelzi a Közösségi iparág eladási árainak 2002-től tapasztalható csökkenését. Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a dömpingelt behozatali árak jelentős csökkenést mutattak, ami lehetővé tette számukra a piaci részesedés jelentős fokozását.

(95)

A közösségi iparág eladási áraira gyakorolt nyomás olyan mértéket öltött, hogy azok 2003-ban és a vizsgálati időszak során nem voltak nyereségesek, amint az az alábbi magyarázatból is kitűnik.

(96)

Az alábbi táblázat a közösségi, egységenkénti eladási ár alakulását mutatja be az annak megfelelő előállítási költséggel összevetve; ennek nagy részét az alapanyag teszi ki, azaz az érintett termék előállítására vonatkozó teljes költség átlagosan 70 %-a a melegen hengerelt tekercseknek tudható be.

(97)

A 2001/2002-es időszak folyamán az eladási árak átlagosan nagyobb mértékben növekedtek, mint a hozzájuk kapcsolódó költségek. Ezen időszak során az árak tükrözték a költségeket és ez nyereséget eredményezett, amint az az alábbiakban is látható. Az árak jelentős csökkenést mutattak 2003-ban, és a nyereségesség negatívvá vált az arra az évre vonatkozó átlagköltségek csökkenése ellenére. A vizsgálati időszak folyamán az előállítási költségek — elsősorban a nyersanyag — enyhe növekedését nem lehetett a nagymértékben tovább csökkenő árakra hárítani, és ez jelentős veszteségeket eredményezett. Az árcsökkenés ebből kifolyólag árleszorítással párosult, azaz a közösségi iparág azon képességének hiányával, hogy növelje árait a költségek növekedésének tükrözése érdekében.

(98)

Egyes közösségi termelők 2000. évi pénzügyi eredményeit jelentős mértékben befolyásolták az üzemeltetés megkezdésével kapcsolatos költségek, valamint a termelési eszközökkel kapcsolatos 1999. évi jelentős beruházásokat érintő technikai problémák. Mindez ennek megfelelően hatást gyakorolt a teljes közösségi iparág nyereségességére. Mivel a 2000. év nem számított szokványosnak, nem tekinthető reprezentatív kiindulópontnak egy adott irányvonal vizsgálata szempontjából. A közösségi iparág értékesítései a közösségi piacon 2001 és 2002 során váltak nyereségessé, amely időszakot a kapcsolódó ágazatok által tanúsított fokozott kereslet és kielégítő árszint jellemzett. Ezt követően az árak jelentős csökkenése közvetlen negatív hatást gyakorolt a nyereségességre. A közösségi piacon megvalósult értékesítések 2003-tól kezdtek veszteségessé válni, a vizsgálati időszak során pedig a veszteségek akár a forgalom –5 %-át is elérték.

(99)

E vizsgálat céljából a befektetések megtérülését a befektetések nettó könyv szerinti értékének százalékos nyereségeként fejezték ki. Mivel a közösségi iparágat alkotó vállalatok tevékenysége elsősorban, ha nem kizárólag, a hasonló termék előállítására és értékesítésére terjed ki, a befektetések megtérülésének megállapítására általános helyzetükre való tekintettel került sor. Ezen az alapon a befektetések megtérülése a vizsgált időszak teljes időtartama során nagy vonalakban igazodott a fenti, nyereségességet érintő irányvonalhoz. A 2000-es 0 %-ról 2002-re megközelítőleg 20 %-ra növekedett, majd folyamatosan körülbelül –30 %-ra csökkent a vizsgálati időszak során.

(100)

A működési tevékenységek nettó pénzforgalma a 2000-es megközelítőleg XX millió euróról a vizsgálati időszakra hozzávetőleg — XX millió euróra csökkent. A legmagasabb értéket 2001-ben és 2002-ben érte el, azonban ezt követően 2003-ban nagy mértékben csökkenésnek indult, és a vizsgálati időszak folyamán érte el a legalacsonyabb értéket. Ennek következtében a közösségi iparág átlagosan egyre inkább eladósodik a jelenlegi tevékenységeinek és befektetéseinek finanszírozása érdekében.

(101)

A vizsgálat rávilágított, hogy számos közösségi termelő tőkeigényét roppant kedvezőtlenül érintette nehéz pénzügyi helyzetük. Annak ellenére, hogy e vállalatok többsége nagy acélvállalatok részét képezi, a tőkeigényeknek nem tudnak mindig a kellő szinten eleget tenni, mivel a pénzügyi források e csoportokon belül általában a legnyereségesebb egységekhez kerülnek.

(102)

A közösségi iparág hasonló termékkel kapcsolatos befektetéseinek összessége 2000 és a vizsgálati időszak között megközelítőleg 50 %-kal csökkent. A vizsgálat rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében ezen iparág számára alapvető fontossággal bír a befektetések bizonyos szinten tartása. A legtöbb beruházást korszerűsítési céllal hajtották végre, a kapacitás fokozására keveset fordítottak. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy a korszerűsítésre irányuló beruházások általában hozzájárulnak a technikai kapacitás enyhe fokozásához, egyszerűen azért, mert a jobb felszerelés hatékonyabb és termelékenyebb mint az előző.

(103)

2000 és a vizsgálati időszak között a fogyasztás 8 %-kal, míg a közösségi iparág értékesítési mennyisége 20 %-kal csökkent. A közösségi iparág ennek következtében jelentős mértékben veszített piaci részesedéséből, míg az érintett behozatal piaci részesedése 12,8 százalékponttal nőtt ugyanezen időszak során.

(104)

A közösségi iparágat jellemző foglalkoztatottsági szint stabil maradt 2000 és 2001 között. Az ezt követő években a vizsgált időszak kezdetével összevetve összesen 5 %-os csökkenés volt tapasztalható.

(105)

A vizsgált időszak alatt a munkavállalónkénti átlagos munkabér állandó, így az inflációs ráta alatt maradt. Mivel a foglalkoztatottság az adott időszak alatt csökkent, ahogyan azt az előző táblázat mutatja, a munkabérek teljes költsége szintén csökkent.

(106)

A közösségi iparág munkaerejének termelékenysége — évente, munkavállalónkénti termelésben mérve — először 2000-től 2001-ig 4 %-kal nőtt, majd 2001 és 2002 között megközelítőleg 2 %-kal esett, azután 2003-ban és a vizsgálati időszakban újra emelkedett. A vizsgált időszak végén a termelékenység 3 %-kal magasabb volt az időszak elején megállapított értéknél. A termelékenység növekedése részben a meglévő felszerelések hatékonyságának javítására irányuló befektetésekkel magyarázható a (102) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(107)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének a közösségi iparágra gyakorolt hatását illetően, mivel adott az érintett országokból származó behozatal mennyisége és ára, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak, különösen nem az átlátható, ennélfogva igen árérzékeny piacokon, mint például az érintett termék piacán.

(108)

A korábbiakban kifejtettek szerint az Oroszországból származó, 500 mm-nél szélesebb szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó intézkedések hatályosak a teljes vizsgált időszak alatt. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez csak a jelenlegi vizsgálat által érintett termék egy részét képezi, mivel a jelenlegi eljárás az Oroszországból és egyben az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozik. Ezért a közösségi iparág csak részben jött helyre, hiszen ezt követően szembesült az Oroszországból és az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezek megnövekedett dömpingelt behozatalával is.

(109)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a vizsgálati időszak után jelentős fejlemények történtek, és ezeket a fejleményeket figyelembe kellene venni az elemzés során, mivel e fejlemények az intézkedések elrendelését állításuk szerint egyértelműen helytelenné tennék. Konkrétabban ezek az állítások a hasonló terméknek a közösségi iparág által érvényesített eladási árának növekedésével, valamint a vizsgálati időszak vége után az egyik panaszos üzemének bezárásával függenek össze.

(110)

Elsőként azt kellene megjegyezni, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni. Ennek az az oka, hogy egy adott korlátozott és meghatározott időszak alatt a vonatkozó tényeket meg kell állapítani és ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat eredményei reprezentatívak és megbízhatók legyenek, és mert máskülönben azzal az indokkal, hogy egy adott időszakra, azaz a vizsgálati időszakra vonatkozóan összegyűjtött tények nem tükrözik a későbbiekben uralkodó helyzetet, a vizsgálat szükségtelenül elhúzódna.

(111)

Az alaprendelet szövegéből következik, hogy a vizsgálati időszak után történő fejleményeket csak akkor kellene figyelembe venni, ha azok különleges természetűek, valamint egyértelműen és ténylegesen helytelenné tennék az intézkedések elrendelését. Ezt a megközelítést az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága is megerősítette (8).

(112)

Állítások szerint a közösségi iparág a vizsgálati időszak után áremelkedést jelentett be, és ez az áremelkedés rendkívüli jellegű volt, ugyanis a sajtó szokatlanul nagy mértékűnek nevezte.

(113)

A bizottsági szolgálatok összegyűjtötték a tényleges adatokat; az átlagos közösségi eladási árak közösségi piacon megfigyelt alakulása az alábbi táblázatban olvasható:

(114)

A fenti táblázatból látható, hogy noha a vizsgálati időszak után valóban emelkedtek az árak, ez az emelkedés korántsem szokatlanul nagymértékű. Valójában a 2004 utolsó kilenc hónapjára vonatkozó átlagár csak 5 %-kal nőtt a vizsgálati időszakban lévő szintjükhöz képest, de az árak semmiképpen sem érték el ismét a korábbi évek szintjeit.

(115)

Továbbá, még ha úgy is tekintették, hogy az áremelkedés tényleg rendkívüli jellegű volt -— emlékeztetőül: nem áll fenn ez az eset —, figyelemmel kell lenni a közösségi piac más szereplői árszintjeinek az alakulására a vizsgálati időszak után, különösen az érintett országok esetében, valamint a nyersanyagok árainak ingadozására is annak ellenőrzése érdekében, hogy az árak emelkedése valóban egyértelműen helytelenné tenné-e a dömpingellenes vámok bevezetését. Ezen a téren semmiféle részletes elemzés nem indokolt az árak csak részleges visszaállása tekintetében, ahogyan az fent bemutatásra került. Továbbá nem tudható előre, hogy egy adott áremelkedés tartós lesz-e.

(116)

Ennél fontosabb, hogy ne feledkezzünk meg arról, miszerint a közösségi iparág által elszenvedett kár nem kizárólag az árszinteken alapul, mivel a különféle mutatók kombinációjában bekövetkezett romlás jellemzi. Ezért külön-külön véve egy lehetséges áremelkedés sem, még ha az rendkívüli jellegű és tartós is, teszi helytelenné az intézkedések elrendelését, ha az nem járt együtt más kármutatók hasonló alakulásával olyan mértékben, hogy az a teljes kárképet befolyásolja.

(117)

A fenti okokból kifolyólag úgy tekintendő, hogy a közösségi iparágban a vizsgálati időszak után esetlegesen jelentkező áremelkedés nem teszi helytelenné az intézkedések elrendelését.

(118)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a közösségi iparág részét képező egyik termelő bezárása az intézkedések el nem rendelését kívánja meg, mivel annak eredményeként a Közösségben jelentősen csökkenne a termelési kapacitás, amely a közösségi piacon esetlegesen a szemcseorientált elektromos lemezek hiányát idézné elő.

(119)

Ebből a szempontból meg kell említeni, hogy az alaprendelet vizsgálati időszakot követő eseményekről szóló 6. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a közösségi érdek megállapítására, amelyet az alaprendelet 21. cikke tárgyal. Ezért hivatkozunk a (174) preambulumbekezdésre, amelyben a termelési kapacitással kapcsolatos kérdés a közösségi érdek vizsgálatának keretében kerül megvitatásra.

(120)

Mindesetre meg kell erősíteni, hogy az Olaszországban található termelő üzemének bezárását bejelentették, a termelés az üzemben 2005 júniusától csökkentett szinten folytatódik, majd 2005 szeptemberétől várhatóan teljesen megszűnik.

(121)

Továbbá még ha az üzem előrelátható bezárása tartós, rendkívüli eseménynek is tekintendő, és így az elemzés tekintetében azt figyelembe vennék, mindez csak megerősítené a fenti eredményeket, mely szerint a közösségi iparág a vizsgálati időszak alatt kárt szenvedett, és ez a bizonytalan helyzet tovább folytatódott a vizsgálati időszakot követően.

(122)

Az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemez behozatalára vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések ellenére a közösségi iparág gazdasági helyzete 2000 és a vizsgálati időszak között jelentősen megromlott. Az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozóan bevezetett intézkedések kedvező hatása csakugyan csökkent az Oroszországból és az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemez dömpingelt behozatalának megjelenése miatt. Ez a behozatal jóval kevésbé volt jelentős a vizsgált időszak elején. Továbbá hivatkozás történt a (17) preambulumbekezdésre is, amelyből kiderül, hogy az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre kivetett, hatályos dömpingellenes intézkedéseket megkerülték azáltal, hogy legfeljebb 500 mm-es darabokra félbevágták a szemcseorientált elektromos acél tekercseit.

(123)

Ezen vizsgált időszak alatt az értékesítés mennyisége 19 %-kal, a termelés 2 %-kal csökkent, a készletek jelentősen, 18 %-kal csökkentek, és a piaci részesedés 8 százalékponttal visszaesett. A közösségi termelők árainak a közösségi piacon alákínáltak a dömpingelt behozatallal, és az árakat nem lehetett emelni a vizsgálati időszak alatt a termelés megnövekedett költségeinek tükrözése érdekében. Ennek eredményeként a közösségi iparág 2003-ban és a vizsgálati időszakban veszteséges volt. A foglalkoztatottság és a befektetések 5 illetve 50 %-kal csökkentek a vizsgált időszak alatt.

(124)

Részletesebben, a közösségi iparág gazdasági helyzete a következőképpen alakult. A 2001. év során a közösségi piacot nagyobb kereslet és emelkedő árak jellemezték. Ezen időszak alatt a közösségi iparág ugyanolyan mértékben tudta növelni értékesítési mennyiségeit, mint amilyen mértékben a fogyasztás és az eladási árak emelkedtek. Mindez nyereséges helyzetet teremtett, így az ipar befektetetéseket eszközölt, és valamelyest növelte termelési kapacitását. Noha az eladási mennyiség és a piaci részesedés 2002-ben visszaesett, a közösségi iparág fenn tudta tartani árszintjét, és nyereséges tudott maradni, holott elmaradt a 2001-es szinttől, többek között abban az időben a termelés növekvő költségei miatt.

(125)

2003-tól a közösségi iparág nem tudta fenntartani árait, amelyek jelentősen csökkentek, és ezzel egy időben az eladási mennyiség és a piaci részesedés is erősen visszaesett. A vizsgálati időszak alatt az árak tovább csökkentek, míg a költségek viszonylag állandóak maradtak. Következésképpen a nyereségesség drámaian alacsony szintet ért el. Ilyen szintű veszteségek mellett az iparág jövőbeli fennmaradása veszélybe kerül. Sőt, a vizsgálati időszakot követően az egyik közösségi termelő termelőüzemét be kell zárni.

(126)

A fentiekre való tekintettel megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 3. cikke értelmében a közösségi iparág jelentős kárt szenvedett.

(127)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely jelentősnek minősíthető. Megvizsgáltak továbbá a dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezőket, amelyek ugyanabban az időben károsíthatták a közösségi iparágat, annak biztosítása érdekében, hogy az e más tényezők által okozott lehetséges kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

(128)

A dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedése, amely a vizsgált időszak alatt a kiinduló érték háromszorosánál is meghaladta, egybeesett a közösségi iparág gazdasági helyzetének romlásával, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy ugyanazon időszak alatt az eladási mennyiség kb. 20 %-kal visszaesett. Mivel a meglévő intézkedések kizárólag az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkoznak, nem tudták kellőképpen megvédeni a közösségi iparágat az érintett behozatal hatásától. Ez különösen akkor igaz, ha figyelembe vesszük a mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezek behozatalának fent említett jelentős növekedését, így beleértve az USA-ból származókat is, valamint azt, hogy a nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozó intézkedéseket a lemezek felhasításával időnként megkerülték (lásd a (17) preambulumbekezdést).

(129)

A dömpingelt behozatal folyamatosan növekvő mennyiségének kedvezőtlen hatása 2002-től kezdődően csak még erősebbé vált, amikor is a Közösség fogyasztása csökkent. Valójában a 2002/2003-as időszakban a dömpingelt behozatal több mint 5 százalékpontot szerzett a piaci részesedésből, míg a közösségi iparág részesedése megközelítőleg 7 ponttal visszaesett. A dömpingelt behozatal e hirtelen megugrása azzal magyarázható, hogy ugyanazon időszak alatt a vonatkozó árak drámaian visszaestek. Valójában mindössze egy év alatt az árak 1 282-ről 1 049 EUR/tonnára, azaz körülbelül 15 %-kal csökkentek. Ennek eredményeként a vonatkozó időszakban jelentősen visszaesett a közösségi iparág eladási mennyisége. Míg a közösségi iparág először megpróbálta fenntartani átlagos árszintjét, az árak a 2002-es 1 254 EUR/t-ról 2003-ra mégis 1 189 EUR/t-ra csökkentek. Így az iparnak nem volt más választása, mint tovább csökkenteni árait, hogy a vizsgálati időszak alatt fenntarthassa az eladási mennyiséget és a piaci részesedést. Ennek azonban közvetlen kedvezőtlen hatása volt nyereségességére, amely negatívvá vált, és a vizsgálati időszak alatt elérte az áruforgalom —7,4 %-át.

(130)

Tekintettel az egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti megugrása, másfelől a közösségi iparág veszteséges helyzetbe torkolló, az eladási mennyiségeket és a piaci részesedést érintő vesztesége és az árleszorítása között, arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi iparágban keletkezett kár létrejöttében.

(131)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kárt az USD/EUR közötti átváltási árfolyam alakulása idézte elő, amely csökkentette az USA-ból származó behozatal árát. A helyzet tehát kedvezett az USA-ból származó behozatalnak, amely így növelni tudta piaci részesedését.

(132)

Az alábbi táblázat összehasonlítja az USD/EUR átváltási árfolyam alakulását és az USA-ból származó érintett termék átlagos importárait.

(133)

A fenti adatokból jól látható, hogy nincs egyértelmű összefüggés az USD/EUR átváltási árfolyam alakulása és az USA-ból származó érintett termék átlagos importárai között. Sőt, 2000 és 2002 között az importárak már 21 %-kal csökkentek, míg az átváltási árfolyamok változatlanok maradtak. Továbbá a fenti adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vizsgált időszak alatt a vonatkozó átlagos importár csökkenése (–42 %) sokkal erősebb volt, mint az átváltási árfolyam kedvezőtlen alakulása (–21 %). Ez különösen a 2002/2003-as időszakban volt így, amikor az egységnyi átlagos importár a legerősebb visszaesést mutatta. Ennélfogva megállapítható, hogy az átváltási árfolyamok hatása, ha egyáltalán volt ilyen, nem tekinthető a közösségi iparágban keletkezett kár lényeges okának.

(134)

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a közösségi piac más közösségi termelőinek eladása a vizsgált időszak alatt csaknem 20 %-kal csökkent. A vonatkozó piaci részesedések is lecsökkentek a 2000-es 9,2 %-ról a vizsgálati időszak 8,3 %-os értékének szintjére. A rendelkezésre álló információ alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a többi közösségi termelő is hasonló helyzetben volt, mint a közösségi iparág, és ez nem okozott kárt a közösségi iparágnak.

(135)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi iparágat ért kár részben a közösségi iparág exportteljesítményének tudható be. Azzal érveltek, hogy a közösségi iparág szándékosan csökkentette hazai értékesítését, hogy kedvezzen az EU-ban tagsággal nem rendelkező országokba irányuló nyereséges kivitelnek.

(136)

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a közösségi iparág valóban növelte kivitelét a vizsgált időszak alatt, különösen 2002-től kezdődően. Erre a növekedésre azonban inkább a közösségi piac felé irányuló dömpingelt behozatal fényében kell tekinteni, amikor is a fogyasztás csökkent, és a közösségi árakat jelentős mértékben visszaszorították. Ilyen körülmények között a közösségi iparág úgy reagált, hogy a kár korlátok közé szorítása érdekében megkísérelte növelni kivitelét.

(137)

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a közösségi piac a közösségi iparág természetes piaca marad. Valójában 2001-ben, amikor a helyzet a közösségi piacon kedvezően alakult, a közösségi iparág növelte hazai eladási mennyiségét, és a kiviteli eladás csökkent.

(138)

Továbbá meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár nemcsak a közösségi piacon történt eladások mennyiségében és a piaci részesedésben tapasztalt veszteségben nyilvánult meg. A dömpingelt behozatalból származóan erőteljes árvisszaszorítás és a közösségi iparág áraiban jelentős alákínálás is jelentkezett, ami számottevő agyagi veszteséget okozott. Az árakat illető ilyen mértékű kedvezőtlen hatás egyértelműen nem az érintett termék kiviteli eladásában jelentkező növekedésnek tudható be. Épp ellenkezőleg, úgy tekinthető, hogy a megnövekedett kiviteli eladási mennyiség lehetővé tehette a közösségi iparág számára, hogy nyereségre tegyen szert a méretgazdaságosságból, és így kiegyenlítse a hasonló termék teljes költségeit. Az ilyen növekvő kivitel hiányában a veszteségek várhatóan még számottevőbbek lettek volna. Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár nem a növekvő kivitelnek tudható be.

(139)

Az Oroszországból származó nem dömpingelt behozatal 66 %-kal növekedett a vizsgált időszakban, ami majdnem 3 százalékpontos piacirészesedés-szerzésnek felel meg.

(140)

Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy ez a behozatalnövekedés kevésbé volt észlelhető, mint a dömpingelt behozatalé, a fenti (75) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint. Másodszor, megállapították azt is, hogy a nem dömpingelt behozatal árszínvonala magasabb volt, mint a dömpingelt behozatalé. Valójában, míg a nem dömpingelt behozatal esetén 6,1 %-os áralákínálási arányt állapítottak meg, a dömpingelt behozatal áralákínálási aránya 14,4 % és 26,6 % között mozgott.

(141)

Ezen okokból a következtetés az, hogy a nem dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág helyzetére való hatásai korlátozottak voltak, és nem tekinthetők meghatározó oknak a közösségi iparág káros helyzetére.

(142)

A fenti táblázat mutatja, hogy a más harmadik országokból való behozatal abszolút és relatív értelemben csökkent. Ugyanakkor a megfelelő átlagos eladási ár emelkedett. Ezért megállapítható, hogy a más harmadik országokból való behozatal nem járult hozzá a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

(143)

Egy olyan piacon, ahol csökken a kereslet, várhatóan minden szereplő értékesítésének csökkenésével néz szembe. Ez történt a közösségi iparág esetében is. A vizsgált időszakban azonban az értékesítések nagyobb mértékben csökkentek, mint a fogyasztás. Míg a közösségi iparág, a többi közösségi termelő és a más harmadik országok a vizsgált időszakban vesztettek értékesítési mennyiségükből és piaci részesedésükből, ugyanebben az időszakban a dömpingelt behozatal mennyisége több mint háromszorosára nőtt, és jelentős piaci részesedést nyert. Amint a kárelemzés mutatja, a kereslet körülbelül 25 000 tonnával csökkent a vizsgált időszakban, a közösségi iparág értékesítései körülbelül 40 000 tonnával csökkentek, ugyanakkor az érintett országokból való behozatal körülbelül 30 000 tonnával növekedett.

(144)

Ezzel összefüggésben — még ha a keresleti csökkenés hozzájárulhatott is a közösségi iparág értékesítésének csökkenéséhez — a következtetés az, hogy a főként piaci részesedés elvesztéséből, árleszorításból és a veszteséges állapotból származó kár csak kis mértékben tulajdonítható — ha tulajdonítható egyáltalán — ennek a tényezőnek.

(145)

Következésképpen igazolt, hogy a közösségi iparág által elszenvedett anyagi kárt — amelyet különösen az értékesítési mennyiség, a piaci részesedés és az egységenkénti eladási ár csökkenése jellemez, ami a nyereségességi mutatók romlását eredményezi — az érintett dömpingelt behozatalok okozták.

(146)

Világos időbeli egybeesés van a dömpingelt behozatal megerősödése és a közösségi iparág értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének csökkenése között. A dömpingelt behozatal által okozott árleszorítás 2002-től kezdve volt különösen jelentős. A közösségi iparág 2003-ban próbálta fenntartani árszintjeit, de az értékesítések bizonyos szintjének fenntartása érdekében egyedüli választása az volt, hogy követi a dömpingelt behozatal által meghatározott árszintet. Ez veszteségtermelő állapotot eredményezett.

(147)

Úgy ítélték meg, hogy a többi tekintetbe vett tényező nem okoz törést a fent megállapított oksági összefüggésben, még az esetlegesen összefonódó hatásuk tekintetbe vételével sem. A fogyasztás csökkenése hozzájárulhatott a közösségi iparág értékesítési mennyiségének csökkenéséhez. Megalapozottan ki lehet viszont jelenteni, hogy az alacsony értékű dömpingelt behozatal megerősödésének hiánya nem érintette volna ilyen nagymértékben a közösségi iparág helyzetét, mivel nem lépett volna fel csökkenés a piaci részesedésben. Azt is tekintetbe vették, hogy az Oroszországból származó nem dömpingelt behozatalnak csak korlátozottan volt kedvezőtlen hatása. Végül, az USD/EUR árfolyam alakulása nem magyarázta az USA-ra megállapított dömping magas szintjét és a közösségi iparág által elszenvedett károkat.

(148)

Ezért a következtetés az, hogy az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az érintett országokból származó dömpingelt behozatal anyagi kárt okozott a közösségi iparág számára.

(149)

Megvizsgálták, hogy — a dömpingre, a kárra és az oksági összefüggésekre vonatkozó következtetések ellenére — vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyek ahhoz a következtetéshez vezetnének, hogy ebben a konkrét esetben nem áll a Közösség érdekében intézkedést elfogadni. E célból és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézkedések elrendelésének vagy el nem rendelésének a vizsgálatban érintett minden felet érintő valószínű hatását tekintetbe vették.

(150)

A kárelemzés kimutatta, hogy tisztességes kereskedelmi körülmények között a közösségi iparág életképes és jövedelmező, valamint az iparág befektetéseket is végzett, hogy versenyképes maradjon. Ez volt a helyzet 2001-ben és 2002-ben, amikor a közösségi iparág számára is előnyösek voltak az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek elleni hatályos dömpingellenes intézkedések, és a dömpingelt behozatal szintje még nem volt olyan jelentős, mint amilyenné a vizsgálati időszakban vált.

(151)

Emlékeztetni kell arra is, hogy ez az iparág 1999-ben jelentős átszervezési programon ment keresztül a Közösségben. Ebben az időben a három panaszos egyesülésének célja egy nagyobb gazdasági egység létrehozása volt, amely hatékonyabban versenyezhet és növelheti a befektetéseket.

(152)

2002-től az alacsony árú dömpingelt behozatal folyamatos növekedése általános árleszorítást okozott a közösségi piacon, amelynek a fogyasztás hanyatlásával is szembe kellett néznie. A közösségi iparág veszteséget kezdett termelni, és ennélfogva rendkívül sebezhetővé vált. A veszteségek olyan súlyosak lettek, hogy az olasz termelő bejelentette gyárának szakaszos bezárását. A piac alakulása Olaszországban világosan mutatja, hogy a dömpingelt behozatal milyen mértékben hatott károsan a közösségi iparág gazdasági helyzetére.

(153)

Ennélfogva fontos visszaállítani az árakat egy nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó szintre ahhoz, hogy a különféle termelők mindegyike rendes és tisztességes kereskedelmi körülmények között tudjon működni a közösségi piacon. Ez lehetővé teszi majd a közösségi iparág számára, hogy kielégítő mértékű nyereségét visszanyerje. Intézkedések elrendelése hiányában nem zárható ki, hogy a közösségi iparág további üzembezárásokkal néz majd szembe.

(154)

Végezetül, a dömpingellenes intézkedések bármely elrendelése lehetővé tenné a közösségi iparág számára, hogy helyreálljon a kárt okozó dömping feltárt hatásait követően.

(155)

A szemcseorientált elektromos lemezeket főleg az áram- és elosztó transzformátorok gyártásában használják. A transzformátorgyártók régóta fennálló iparágat alkotnak, amely hagyományosan a nagy energiatermelőket látja el. A transzformátoripar általában olyan nagy ipari csoportokhoz tartozik, amelyek világszerte jelen vannak. Néhány kisebb független vállalat is működik azonban a piacon.

(156)

Az érintett termékre úgy tekintenek, mint a felhasználók számára jelentős költségű tételre, mivel a szemcseorientált elektromos lemezek a transzformátorgyártás összköltségének átlagosan 10—30 %-át teszi ki.

(157)

A kérdőívre 16 felhasználótól érkezett megfelelően alátámasztott, azaz minden kért pénzügyi információt tartalmazó válasz. Néhány további felhasználó is benyújtott írásbeli észrevételeket, de anélkül, hogy részletes információkat szolgáltatott volna. Az általuk benyújtott pénzügyi információk szerint az együttműködő felhasználók a teljes közösségi fogyasztás körülbelül 30 %-át teszik ki.

(158)

A felhasználók általában az intézkedések elrendelésével kapcsolatos tiltakozásukat fejezték ki. Először is azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése az érintett országokból való behozatal megszüntetését eredményezné, és ennélfogva függővé válnának a közösségi iparágtól, amely így vitatható módon szintén monopolhelyzetben találná magát. Továbbá azt is kimondták, hogy az intézkedések elrendelése jelentős áremelkedést eredményezne, ezáltal kedvezőtlenül hatna versenyképességükre a nem közösségi transzformátoriparral szemben. Végül azt hangoztatták, hogy az intézkedések elrendelése esetén a közösségi iparágnak nem lenne elegendő kapacitása a felhasználóipar ellátására.

(159)

Mielőtt kifejezetten a felhasználóipar által felhozott kérdésekre térnénk rá, ezen a ponton meg kell említeni bizonyos háttér-információkat a közösségi piac helyzetének helyes értékelése érdekében.

(160)

Meg kell jegyezni, hogy az érintett termék termelőinek száma világszerte meglehetősen korlátozott. Valójában 13 termelő működik világszerte a szemcseorientált elektromos lemezek gyártását érintő üzleti tevékenységben. Két-két termelő van Japánban, az USA-ban és Oroszországban, és egy-egy Dél-Koreában, Kínában és Brazíliában, valamint hat az Európai Közösségben (amelyből három összekapcsolódik). Az Európai Közösség piacán van tehát a legtöbb termelő. A japán és az USA-beli értékesítési hálózat különösen jól szervezett a közösségi piacon, mivel saját szolgáltató központjaik és/vagy kapcsolódó importőreik vannak az EU-ban. Továbbá úgy tűnik, hogy világszerte csak három termelő képes az érintett termék egyes nagymértékben áteresztő (lézerrel kezelt) típusait szállítani. Ezek a termelők az EU-ban, az USA-ban és Japánban találhatók.

(161)

Emlékeztetésképpen: 1999-ben három közösségi termelő egyesítette tevékenységét egyetlen holdingtársaságban (ThyssenKrupp) egy nagyobb gazdasági egység létrehozása érdekében, amely a világpiacon hatékonyabban tud versenyezni a szemcseorientált elektromos lemezek más termelőivel. Ebben az időben az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta az egyesülést, és jóvá is hagyta.

(162)

Végül a vizsgálat kimutatta, hogy összességében a vizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók szemcseorientált elektromos lemezeik 10, illetőleg 15 %-át olyan orosz és amerikai termelőktől szerezték be, amelyekről megállapították, hogy dömpinget gyakorolnak. Más szóval az együttműködő felhasználók általánosságban túlnyomórészt más beszerzési forrásokra támaszkodtak. Beszerzéseik 75 %-a nem dömpingelt forrásokból származott, amelynek körülbelül 60 %-át a közösségi iparágtól szerezték be. Csak egy felhasználó szerezte be kizárólag dömpingelt forrásokból a szemcseorientált elektromos lemezeket, de nemrégiben áttért a közösségi iparág általi ellátáshoz.

(163)

Ezzel a háttérrel, és tekintetbe véve a felhasználók első állítását, miszerint kizárólag a közösségi iparág által történő ellátástól válnának függővé, először fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a dömpingellenes vámok célja nem a közösségi piac minden behozatal elől való elzárása, hanem egy tisztességes kereskedelmi helyzet visszaállítása a kárt okozó dömping hatásának megszüntetése által. Ennélfogva nem az érintett országokból származó behozatal megszűnése várható, hanem a behozatal nem dömpingelt vagy kárt nem okozó árszínvonalon való folytatódása.

(164)

Ez áll fenn minden bizonnyal Oroszország esetében, mivel a vizsgálati időszak alatt az orosz behozatalok 75 %-át biztosító legnagyobb orosz exportáló termelőnél nem állapítottak meg dömpingkülönbözetet, és a másik exportáló termelőnél is csak egy viszonylag mérsékelt, 11,5 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. Hivatkozni kell az alábbi I. címsorra is, ahol felmerül, hogy a jelen vizsgálat megállapításain alapuló intézkedések lépjenek az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó, 14,7 % és 40,1 % közötti jelenlegi intézkedések helyébe. Más szóval, Oroszország esetében a jelen vizsgálat által megállapított dömpingellenes intézkedések összsúlya jelentősen kevesebb hatással bírna, mint a jelenleg hatályos intézkedések.

(165)

Az USA esetében a behozatal várhatóan szintén folytatódik az érintett termék különleges típusai iránti, a közösségi piacon tapasztalható folyamatos kereslet miatt, amely típusokat világszerte csak korlátozott számú ellátó termeli.

(166)

Továbbá, hivatkozás történik az érintett két exportáló termelő által tett kötelező árajánlatról szóló (190)—(193) preambulumbekezdésekre. Ezen ajánlatok által az exportáló termelők vállalják, hogy terméküket egy bizonyos árszínvonal alatt adják el a közösségi piacon, ami megszünteti a dömping káros hatását. Ezért várhatóan az érintett országokból származó behozatal nem fog megszűnni.

(167)

mivel az érintett országokból való behozatal várhatóan folytatódik, és mivel még léteznek alternatív beszerzési források, megalapozatlan az az állítás, hogy a dömpingellenes vámok kivetése a közösségi iparág monopol helyzetét eredményezné. Valójában várhatóan nemcsak az érintett országokból, hanem a más harmadik országokból származó behozatal is folytatódik. Továbbá a közösségi piac egynél több termelőből áll, és más (nem a közösségi iparághoz tartozó) közösségi termelők is tevékenyek a piacon.

(168)

Egyes felek azt állították, hogy a közösségi iparág monopol helyzete különösen az érintett termék bizonyos különleges típusait illetően állna elő, úgymint egyes nagymértékben áteresztő típusok, amelyeket világszerte csak igen korlátozott számú termelő állít elő. E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi dömpingellenes eljárás céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek kell tekinteni. Ezért a vizsgálatot — a közösségi érdekek elemzését is beleértve — az érintett termék egészére, nem pedig bizonyos különleges típusokra egyénileg kell elvégezni.

(169)

A fentiek ellenére igaz, hogy az érintett termék nagymértékben áteresztő típusait világszerte valóban csak korlátozott számú termelő állítja elő, vagyis egy termelő az USA-ban, kettő Japánban és egy a Közösségben (lásd fent). Ebben a vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy ezek az ellátási források — beleértve az USA-ból való behozatalt is — várhatóan az intézkedések elrendelése után is hozzáférhetőek maradnak, bár nem dömpingelt vagy kárt nem okozó árakon. Ezért várható az elégséges szintű verseny fennmaradása e különleges terméktípusokat illetően is.

(170)

Ezenkívül az az állítás, mely szerint az intézkedések elrendelése a Közösség érdekei ellen való lenne, mivel azokat a különleges típusokat csak néhány vállalat állítja elő, nem tekinthető elfogadható érvnek annak elfogadására, hogy a termelők egyike, jelen esetben az USA-beli, dömpingelt és kárt okozó árakon adja el termékeit a közösségi piacon. Emlékeztetni kell arra, hogy jelentős, 47,6 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg e vállalatot illetően. A vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználók termékeik jelentős részét — beleértve a nagymértékben áteresztő típusokat is — a közösségi iparágtól szerezték be, valamint hogy a dömpingelt behozatal által okozott folyamatos inflációs nyomás üzemek bezárásához vezethet a Közösségben. A kárt okozó dömping kedvezőtlen hatását megszüntető dömpingellenes intézkedések hiányában nem lehet kizárni, hogy a felhasználók kizárólag a behozataltól fognak függeni, ami biztosan hátrányt okozna a verseny és a felhasználó ágazat számára.

(171)

Azt az állítást illetően, hogy dömpingellenes intézkedések elrendelésével az érintett termék árai növekedni fognak a közösségi piacon, el kell ismerni, hogy mivel az intézkedések célkitűzése a kárt okozó dömping megszüntetése, az intézkedések elrendelése várhatóan az árak általános növekedését is okozza majd. Ez azonban várhatóan mérsékelt marad.

(172)

Valójában maradnának különböző beszerzési források, amelyeket nem érintik az intézkedések, és amelyek biztosítják a versenyt. Valamint, amint fent már említettük, Oroszországot illetően, tekintettel a jelen vizsgálat által megállapított intézkedések szintjére, és mivel ezek az intézkedések lépnének a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó meglévő intézkedések helyébe (lásd a (194) és (195) preambulumbekezdést), a jelenlegi megállapításokon alapuló dömpingellenes intézkedéseknek összességében kisebb lenne a hatásuk, mint a vizsgálati időszak idején hatályos intézkedéseknek. Valójában az intézkedések szintjének a jelen, az érintett terméknek a vizsgálati időszak alatt Oroszországból a Közösségbe való behozatalára vonatkozó vizsgálat által megállapítottak szerinti alkalmazása esetén a dömpingellenes vám összességében négyszer kevesebb volna, mint a jelenleg fizetett vámok.

(173)

Az USA-ból származó behozatalt illetően, az alacsonyabb vám szabályának alkalmazásával a dömpingkülönbözetnek csak a kárt okozó része szűnne meg, ami átlagosan a 2002-es árszint alá hozná vissza az USA-ból származó behozatalt.

(174)

Azt az állítást is cáfolni kell, miszerint a dömpingellenes intézkedések elrendelése hiányt eredményezne. Valójában, mint fent elmondtuk, a dömpingellenes intézkedések elrendelésekor a behozatal várhatóan mindenképpen folytatódik. Azonkívül a közösségi iparág termelési kapacitása nagyobb, mint a Közösség összfogyasztása a vizsgálati időszakban. Továbbá, ha visszaállnak a tisztességes közösségi árszintek, a közösségi iparág az exportértékesítések csökkentésével várhatóan visszairányítja értékesítéseit a hazai piacra.

(175)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az olasz üzem bezárása csökkenti az érintett terméknek a közösségi iparág által megvalósuló termelésének összkapacitását, ezért esetleg hiányokat eredményez a közösségi piacon. Ez az érv azonban kétséges, mivel ez inkább a közösségi iparág védelmét követelné meg a dömpingelt behozatallal szemben a további üzembezárások elkerülése végett, és így fenntartva a termelési kapacitást.

(176)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a bejelentett üzembezárás után a közösségi iparág termelésének összkapacitása még mindig nagyobb lesz, mint a közösségi kereslet a vizsgálati időszakban, és a megmaradó termelők szándékában áll befektetni a termelési kapacitásukba abból a célból, hogy tovább biztosítsák a megfelelő ellátást a közösségi piacon. Egy olyan helyzet, amely által visszaáll a tisztességes verseny és árszínvonal a közösségi piacon, és így kielégítő megtérülést biztosít a közösségi iparág számára, bizonyosan kedvezne az ilyen befektetéseknek és az értékesítések közösségi piacra való visszairányításának.

(177)

Végül meg kell jegyezni, hogy a fenti állítások többsége már az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó intézkedések elrendeléséhez vezető korábbi vizsgálatok keretébe tartozó felhasználóktól származik. Ezen állítások ellenére, amelyek mindegyikét már akkor visszautasították, mert vagy megalapozatlannak találták, vagy mert nem tartották a Közösség egészének érdekeivel ellentétesnek, a felhasználók a jelenlegi vizsgálat keretében nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot arra, hogy azoknak az intézkedéseknek valóban kedvezőtlen hatásuk volt, mint ahogy azt akkor állították. Ez arra utal, hogy várhatóan a jelenlegi megállapításokra alapozott intézkedéseknek sem lesz jelentősen kedvezőtlen hatása a felhasználóiparra.

(178)

Az összes fenti okra tekintettel megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése esetében az érintett termék felhasználói összességében nem válnának függővé a közösségi iparágtól, hogy a felhasználók által fizetett beszerzési árat számos körülmény tekintetében semmiféle intézkedés elrendelése nem fogja közvetlenül érinteni, vagy legfeljebb nagyon enyhe mértékben, valamint hogy a szemcseorientált elektromos lemezek ellátása terén a jövőben a közösségi piacon általában véve nem fog hiány fellépni.

(179)

Csak egyetlen független importőr működött együtt a vizsgálatban, és ellenezte az intézkedések elrendelését azzal az indoklással, hogy azok állítólag véget vetnének az érintett termékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységének. Mivel ez a vállalat csak egy érintett országból importált szemcseorientált elektromos lemezeket, őt várhatóan közvetlenül fogja érinteni az intézkedések elrendelése. Mindazonáltal ennek az importőrnek még mindig meglenne a lehetősége arra, hogy más, az intézkedések által nem érintett szállítóktól is importáljon. Ezenkívül az importőr forgalmának mintegy 75 %-a szemmel láthatólag független az érintett terméktől. Figyelembe véve e tényezőket, az intézkedések elrendelésének kedvezőtlen hatása várhatóan viszonylag korlátozottnak tekinthető. Tekintettel arra, hogy több importőr nem hivatkozott arra, hogy az intézkedések esetleges elrendelése kedvezőtlen hatással járna, azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések az importőrökre nem lennének jelentős hatással.

(180)

Meg kell jegyezni, hogy az importőrök kismértékű együttműködése azzal magyarázható, hogy a felhasználók többnyire maguk importálnak szemcseorientált elektromos lemezeket, éppen ezért itt is a fenti következtetésekre kell hivatkozni.

(181)

Az intézkedések elrendelésének hatásai várhatóan lehetőséget adnak a közösségi iparágnak arra, hogy ismét nyereséges értékesítési mennyiségei legyenek, és nagyobb piaci részesedést szerezzen a közösségi piacon. Megállapítható, hogy a dömpingelt behozatal jelentős szerepet játszott egy, a közösségi iparág részét képező vállalat üzemének szakaszos bezárásában; a közösségi iparág leromlott általános állapotának fényében pedig fennáll annak a veszélye, hogy intézkedések hiányában más közösségi gyártóknak is le kell állítaniuk feldolgozósorokat vagy esetleg egész termelési létesítményeket, és el kell bocsátaniuk munkaerejük egy részét. Bár valószínűleg bizonyos kedvezőtlen hatásokra is számítani lehet a felhasználók számára történő áremelkedések formájában, ezek a hatások előreláthatólag korlátozottak maradnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a felhasználók érdekében is áll, hogy élet- és versenyképes közösségi gyártók maradjanak tevékenyek egy olyan közösségi piacon, amelyet nem torzítanak tisztességtelen kereskedelmi árak.

(182)

A világszerte korlátozott beszerzési források fényében valójában a közösségi felhasználók érdeke is, hogy a közösségi beszerzési forrásokat ne gyengítse tovább dömpingelt behozatal, ami tovább mérsékelné a közösségi iparágtevékenységét, és ezáltal a szemcseorientált elektromos lemezek felhasználóit fokozatosan importfüggővé tenné.

(183)

A dömpinggel, az okozott kárral és a Közösség érdekével kapcsolatban levont következtetésekre való tekintettel intézkedéseket kell elrendelni az USA-ból és Oroszországból származó érintett termék behozatalával kapcsolatban.

(184)

A végleges dömpingellenes intézkedések szintjének elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a dömpingelt behozatal által a közösségi iparágnak okozott kárt anélkül, hogy meghaladná a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetőséget kell adnia a közösségi iparágnak arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal hiányában ért volna el.

(185)

A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapították, hogy a közösségi iparág által 2001-ben elért, a forgalom 5 %-ának megfelelő haszonkulcs olyan megfelelő szintnek tekinthető, amelyet a közösségi iparág várhatóan el tudna érni kárt okozó dömping hiányában. Meg kell jegyezni, hogy ugyanez a nyereségszint volt az alapja az azon vizsgálat keretein belül meghatározott kárkülönbözet megállapításának, amely a jelenleg érvényben lévő, az 500 mm-t meghaladó szélességű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó intézkedések elrendelését eredményezte. A szükséges áremelést ezután az azonos kereskedelmi szinten az ár-alákínálási számításokra meghatározott súlyozott átlagos importárnak a közösségi iparág által a közösségi piacon értékesített termékek kárt nem okozó árával történt összehasonlítása alapján határozták meg. A kárt nem okozó ár kiszámításához a profitküszöbhöz igazították az egyes, a közösségi iparágat alkotó vállalatok által alkalmazott összes eladási árat, és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbség aztán a teljes CIF behozatali érték százalékában került kifejezésre.

(186)

Az előbbiek fényében és összhangban az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, megállapítható, hogy végleges dömpingellenes vámokat kell kivetni az Oroszországból és az USA-ból származó behozatalra a dömping- és a kárkülönbözet legalacsonyabbikának szintjén, az alacsonyabb vám szabályával összhangban.

(187)

A fentiek alapján a javasolt végleges vámtételek a következők:

(188)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételeket a jelen vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az országos, „minden más vállalat” esetében alkalmazandó vámmal ellentétben) így kizárólagosan az érintett országokból származó, az említett vállalatok — így konkrét jogi személyek — által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, ennek a rendeletnek a rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(189)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosítani kell.

(190)

Egy USA-beli és egy Oroszországbeli exportáló termelő árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint.

(191)

A Bizottság amellett foglal állást, hogy az AK Steel Corporation és az NMLK által felajánlott kötelezettségvállalások elfogadhatók, mivel megszüntetik a dömping káros hatását. Ezenkívül a vállalatok által vállalt rendszeres és részletes jelentések, amelyeket a Bizottságnak megküldenek, lehetővé teszik a hatékony ellenőrzést; a vállalatok felépítése továbbá olyan, hogy a Bizottság véleménye szerint a kötelezettségvállalások kijátszásának veszélye minimális.

(192)

A kötelezettségvállalások hatékony tiszteletben tartása és ellenőrzése érdekében a kötelezettségvállalások szerinti szabad forgalom engedélyezésének kérelmezésekor a vámmentesség megadásának feltétele olyan kereskedelmi számla bemutatása, amely tartalmazza a mellékletben felsorolt információkat; ezekre a vámhatóságnak szüksége van annak kellő részletességű megállapításához, hogy a szállítmányok megfelelnek-e a kereskedelmi okmányoknak. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be vagy nem felel meg a vámvizsgálatnál bemutatott terméknek, a dömpingellenes vám megfelelő tételét kell megfizetni.

(193)

A kötelezettségvállalás megszegésének gyanúja, megszegése vagy visszavonása esetén az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdésének értelmében dömpingellenes vám kivetésére kerülhet sor.

(194)

Emlékeztetni kell arra, hogy — ahogy azt e rendelet (3) preambulumbekezdése említi — időközi vizsgálat indult annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések esetlegesen szükséges bármiféle módosítása vagy visszavonása. Annak következtében került erre sor, hogy ezek a termékek azon termékek közé tartoznak, amelyek az USA-ból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalát érintő eljárás tárgyát képezik.

(195)

A fenti eredmények és következtetések alapján a vizsgálat megállapította, hogy az intézkedéseket a többek között Oroszországból származó mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozóan el kell rendelni, ahogyan ezt a (3) preambulumbekezdés ismerteti. Ezért az a döntés született, hogy — mivel azok az intézkedések a széles szemcseorientált elektromos lemezekre is vonatkoznak — a 151/2003/EK tanácsi rendelet által bevezetett intézkedések fenntartása már nem helyénvaló, így azokat hatályon kívül kell helyezni.

a)

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek az 1. cikk (1) bekezdésében ismertetett terméknek;

b)

a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozattal egyidejűleg a tagállam vámhatóságainak olyan kereskedelmi számlát is bemutatnak, amely legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, és

c)

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kereskedelmi számlán szereplő termékleírásnak.

27.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/27

(1)

2000 szeptemberében az 1994/2000/EK (2) és az 1993/2000/EK (3) rendelettel a Tanács a Tajvanból származó, hőre lágyuló sztirol-butadién-sztirol gumi (a továbbiakban: SBS) behozatalára 1 % — 8,2 %-os végleges kiegyenlítő vámokat, valamint végleges dömpingellenes vámokat vetett ki.

(2)

A tajvani exportáló termelők esetében megállapított végleges dömpingellenes vámok szintje a CIF határparitás értékének százalékában kifejezve a következő volt:

(3)

2004. május 28-án az alaprendelet 5. cikke alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (4)(a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) a Bizottság bejelentette a dömpingellenes eljárás megindítását a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és Oroszországból származó SBS Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozóan.

(4)

Ugyanezen a napon a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (5) bejelentette az időközi felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján történő megindítását, a Tajvanból származó SBS behozatalára az 1993/2000/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokra vonatkozóan.

(5)

A dömpingellenes vizsgálat megindítására az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: a CEFIC vagy a panaszos) 2004. április 13-án az SBS közösségi előállításának 100 %-át képviselő termelők nevében benyújtott panaszát követően került sor. A panasz olyan bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére, valamint az abból származó anyagi kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tartottak az eljárás megindításához.

(6)

Az időközi felülvizsgálat a CEFIC által benyújtott kérelmen alapult és bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy dömpingre és károkozásra került sor, valamint hogy a meglévő intézkedések többé nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

(7)

A vizsgálat megindításáról a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették Korea, Oroszország és Tajvan exportáló termelőit, az importőröket/kereskedőket és szövetségeiket, az ismert érintett szállítókat és felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, valamint a panaszos közösségi termelőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

A Közösségbe irányuló SBS-behozatalt végző, a panaszban és a kérelemben felsorolt importőrök nagy számára való tekintettel az eljárás megindításáról szóló értesítések mintavétel alkalmazását irányozták elő az importőrök esetében a kár meghatározása céljából, az alaprendelet 17. cikkével összhangban.

(9)

Annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatainak lehetőségük legyen eldönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassanak egy mintát, minden importőrt arra kértek, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítéseknek megfelelően adjon alapvető tájékoztatást a mintavételi időszak (2003. április 1. és 2004. március 31. között) során az SBS-sel kapcsolatosan végzett tevékenységeikről. Az importőrök által benyújtott információk megvizsgálását követően, és a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszok alacsony száma miatt az a döntés született, hogy nincs szükség mintavételre.

(10)

Kérdőíveket küldtek ki az összes, ismert érintett félnek, valamint az összes többi olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésekben meghatározott határidőn belül jelentkezett.

(11)

Egy koreai exportáló termelőtől, egy orosz termelőtől és két kapcsolt vállalatától, négy tajvani termelőtől, négy közösségi termelőtől és négy nem kapcsolt importőrtől érkezett válasz A felhasználóktól nem érkezett válasz

(12)

A Bizottság szolgálatai beszereztek és ellenőriztek minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítéltek a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározása céljából. Az alaprendelet 16. cikke (1) bekezdésével összhangban ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(13)

A vizsgálat azt mutatta, hogy csak egyetlen orosz vállalat, a JSC Voronezhsyntezkauchuk állította elő az érintett terméket, a JSC SIBUR pedig elsősorban a nyersanyagok hazai eladásaiért és szállításáért volt felelős. A Gazexport a vizsgálati időszak legnagyobb részében az export-eladásokért volt felelős. Így e vizsgálat alkalmazásában a három kapcsolt orosz vállalatot egyetlen vállalatként tekintik majd, nevezetesen a „SIBUR-csoportként”.

(14)

Tekintettel a kár, az okozatiság és a közösségi érdek egyes aspektusai további vizsgálatának szükségességére, különös tekintettel a Tajvanból származó SBS behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámok párhuzamos időközi felülvizsgálatára, a Koreából és Oroszországból származó SBS behozatalára vonatkozóan nem került sor ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésére. Mindamellett miután tájékoztatták őket a vizsgálat előzetes megállapításairól, az összes fél számára határidőt biztosítottak arra, hogy benyújthassák kifogásaikat a közzétételt követően; a felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket pedig figyelembe vették.

(15)

A Bizottság szolgálatai továbbra is beszereztek és ellenőriztek minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítéltek a végső megállapításokhoz, különös tekintettel a Tajvanból származó SBS behozatalára vonatkozóan.

(16)

Ezt követően az összes érintett felet tájékoztatták a alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a következő ajánlásokat kívánták tenni:

(17)

Továbbá biztosítottak számukra egy olyan határidőt is, amelyen belül e közzétételt követően kifogásokat nyújthattak be. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették, és adott esetben a megállapításokat megfelelően módosították.

(18)

A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2003. április 1-től 2004. március 31-ig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A kárelemzés keretében a vonatkozó tendenciák vizsgálata a 2000. január 1-től a VI végéig tartó időszakra terjedt ki (továbbiakban: érintett időszak).

(19)

Az érintett termék a hőre lágyuló sztirol-butadién-sztirol gumi, amely jelenleg az ex 4002 19 00, ex 4002 99 10 és ex 4002 99 90 KN-kód alá sorolható be.

(20)

Az SBS háromszakaszos kopolimer, amelyet elsősorban monomer-sztirolból és butadiénből állítanak elő. Lehet száraz vagy — a gyártási szakaszban olaj hozzáadása esetén — olajjal dúsított. Ezen túlmenően különféle specifikációk alapján — mint a sztirol butadiénhez viszonyított aránya, az olajtartalom vagy a kémiai szimmetria — azonosítható, különböző típusokban gyárthatják. Bár az SBS lehetséges típusainak száma tekintélyes, ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és nincsenek éles választóvonalak a különböző típusok között. Ezenfelül az SBS összes típusát azonos célokra használják, mint például az útaszfalthoz és membrános tömítésekhez használt bitumen termikus módosítására, a műszaki célból, illetve lábbelik összeállítására használt anyagok létrehozására, műanyagok módosítására, és ragasztók gyártásához. Ezért e vizsgálat szempontjából ezeket egyetlen terméknek tekintik.

(21)

Az ellenőrző látogatások során megállapítást nyert, hogy az egyik vállalat a VI során sztirén-izoprén-sztirén szakaszos polimert (a továbbiakban: SIS) exportált a Közösségbe. Úgy vélték, hogy e termék nem tekinthető az érintett terméknek. Valójában a SIS-nek az SBS-től eltérő a fizikai összetétele, mivel a polimer középső szakaszában található monomer izoprén, nem pedig butadién. Ezért nem ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkezik, ennélfogva pedig nem esik jelen eljárás hatálya alá.

(22)

Megállapították, hogy az érintett termék és a Koreában, Oroszországban és Tajvanon előállított és belföldön értékesített SBS, valamint a közösségi iparág által előállított és a Közösségen belül értékesített SBS azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik és azonos a használata. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(23)

Az alább meghatározott általános módszertant alkalmazták az összes koreai, orosz és tajvani exportáló termelő esetében. Az érintett országokra vonatkozó dömpinggel kapcsolatos megállapítások továbbiakban történő bemutatása ezért csak az egyes exportáló országokra vonatkozó egyedi kérdéseket írja le.

(24)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság szolgálatai először minden együttműködő exportáló termelő esetében megvizsgálták, hogy összesített hazai SBS-eladásai reprezentatívak-e, vagyis az ilyen jellegű eladások összmennyisége eléri-e a termelő teljes, Közösségbe irányuló exporteladásainak legalább 5 %-át. A Bizottság szolgálatai ezt követően azonosították az összességében reprezentatív hazai eladásokkal rendelkező vállalatok által a hazai piacon értékesített SBS-típusokat, amelyek a Közösségbe irányuló export során értékesített típusokkal azonosak vagy azokhoz közvetlenül hasonlíthatók voltak.

(25)

Az exportáló termelők által a hazai piacaikon értékesített és a Közösségbe irányuló exportra értékesített SBS-típusokkal közvetlenül hasonlíthatónak ítélt típusok esetében meghatározták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a hazai eladások kellőképpen reprezentatívak-e. Egy adott SBS-típus hazai eladásait akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi összértékesítési volumene a VI során elérte a Közösségbe exportált hasonló SBS-típus összértékesítési volumenének 5 vagy ennél nagyobb százalékát.

(26)

A Bizottság szolgálatai ezt követően megvizsgálták, hogy a hazai piacon reprezantív mennyiségekben értékesített SBS valamennyi típusa az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésével összhangban rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettnek tekinthető-e úgy, hogy a szóban forgó SBS-típusra vonatkozóan meghatározták a független vevők számára történt jövedelmező eladások arányát. Azokban az esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő, vagy annál magasabb nettó eladási árú, vonatkozó SBS-típus eladási mennyisége meghaladta az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-át, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, és e típus esetében a VI során történt összes hazai eladás súlyozott átlagárai alapján számították ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e. Azokban az esetekben, amikor az SBS-típus nyereséges eladási mennyisége az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-a vagy annál kevesebb volt, vagy amikor ezen típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, és kizárólag e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések elérték vagy meghaladták e típus teljes eladási mennyiségének a 10 %-át.

(27)

Azokban az esetekben, amikor bármelyik terméktípus nyereséges eladási mennyisége e típus teljes eladási mennyiségének 10 %-nál kevesebb volt, úgy tekintették, hogy ez a bizonyos típus elégtelen mennyiségekben került értékesítésre ahhoz, hogy a belföldi ár kellő alapot biztosítson a rendes érték megállapításához. Abban az esetben, amikor egy exportáló termelő által értékesített bizonyos terméktípus belföldi árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, úgy tekintették, hogy az SBS ezen bizonyos típusának számtanilag képzett értéke kellő alapot biztosít a rendes érték megállapításához.

(28)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy alakították ki, hogy az exportált típusok szükség esetén kiigazított előállítási költségei kiegészültek a megfelelő eladási, általános és adminisztratív költséggel (SGA), valamint a reális haszonkulccsal. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a hazai piacon az egyes érintett exportáló termelők felmerült SGA-költségei, valamint realizált nyereségük megbízható adatoknak minősülnek-e.

(29)

A tényleges belföldi SGA-költségeket abban az esetben tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalat teljes hazai eladásainak mennyiségét a Közösségbe irányuló exportértékesítés mennyiségéhez viszonyítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A hazai haszonkulcs azon típusok hazai eladásai alapján határozták meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a fent meghatározott módszert alkalmazták.

(30)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket közvetlenül független közösségi vevők részére exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(31)

A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi szinten hasonlították össze. A rendes érték és az exportár közötti korrekt összehasonlítás biztosítása céljából, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban, az ár-összehasonlíthatóságot befolyásoló eltérések vonatkozásában kiigazítások formájában történtek meg a megfelelő kiegészítések. Ilyen kiigazításokat fogadtak el minden olyan esetben, ahol ez ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött tény által alátámasztottnak tűnt.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően minden egyes exportáló termelő esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az exportár súlyozott átlagával.

(33)

Egy koreai exportáló termelőtől érkezett válasz a kérdőívre. A vizsgálat azt mutatta, hogy a koreai vállalat teljes hazai eladásai reprezentatívak voltak. Ezen túlmenően az SBS összes típusára vonatkozó, a vállalat által végzett teljes hazai eladások mennyisége elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált SBS összehasonlítható típusai teljes eladási mennyiségének 5 %-át, ezért reprezentatívnak volt tekinthető.

(34)

A rendes érték meghatározásához két terméktípus esetében lehetett felhasználni a hazai árakat. Három terméktípus esetében a rendes érték kizárólag a nyereséges eladásokon alapult. Öt terméktípus esetében a hazai eladások kevesebb mint 10 %-a volt nyereséges a VI során. Így ezekben az esetekben a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban, az exportáló termelő saját előállítási költsége és az ehhez hozzáadott ésszerű eladási, általános és adminisztratív költségek (SGA), valamint a haszon alapján határozta meg. E tekintetben az SGA-költségek a vállalat SGA-költségein alapultak, mivel a hasonló termék hazai eladásai reprezentatívak voltak az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatával összhangban a hazai eladások esetében a rendes kereskedelmi forgalomban realizált haszon került alkalmazásra.

(35)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők számára exportálták, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(36)

Kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek tekintetében. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése b) pontjával összhangban a vállalat a rendes érték tekintetében adóvisszatérítésre vonatkozó kiigazítást kért és kapott is annak okán, hogy a hasonló termékre hárultak az importköltségek, amikor azt az exportáló országban felhasználták, de az importköltségeket csak akkor térítették vissza, amikor az SBS exporteladásra került.

(37)

A vállalat a mennyiségi kedvezményekre vonatkozóan is kiigazítást kért. Az ellenőrző látogatás során a vállalatnak lehetősége volt bizonyítani, hogy a mennyiségi kedvezmények befolyásolták az árakat. Nem tudták azonban mennyiségileg kellőképpen meghatározni az állítólagos kedvezményeket és bebizonyítani, hogy azok közvetlenül kapcsolódtak a vizsgált eladásokhoz. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban a kérelmet elutasították.

(38)

A megállapított dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következő:

(39)

mivel a Korea Kumho Petrochemicals esetében minimális a dömpingkülönbözet, azaz 2 %-nál alacsonyabb, a Korea elleni eljárást intézkedések elrendelése nélkül kell megszüntetni az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésével összhangban.

(40)

A három kapcsolt vállalattól a kérdőívre érkezett válaszokat együttesen vizsgálták.

(41)

A vizsgálat azt mutatta, hogy az összes orosz hazai eladás reprezentatív volt, és hogy csak egy egyedi terméktípust értékesítettek az EU felé. Megállapították, hogy elegendő hazai eladás történt az SBS vonatkozó típusából, valamint hogy ezek az eladások reprezentatívnak voltak tekinthetők. Ezenfelül az EK-ba exportált terméktípusra vonatkozóan megállapítható, hogy az a rendes kereskedelmi forgalomban került értékesítésre. Ezért a rendes érték meghatározásához a tényleges belföldi árakat lehetett felhasználni.

(42)

A SIBUR-csoport egyik vállalata saját maga állította elő a fő nyersanyagokat, a butadiént és a sztirolt, és csak hiány esetén vásárolt ezekből az anyagokból. Mivel ellentmondásos információk kerültek bejelentésre a VI alatt termelt egyes nyersanyagok mennyiségét illetően, az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének és 18. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság szolgálatai a rendelkezésre álló tényeket használták fel — jelen esetben a vállalatok által bejelentett, beszerzett nyersanyag maximális mennyiségét — az előállítási költség meghatározása céljából a nyersanyagköltségek megállapításához. A teljes felülvizsgált előállítási költség azonban nem változtatott azon a megállapításon, miszerint a belföldi árak jelentik a megfelelő alapot a rendes érték meghatározásához.

(43)

Tekintettel az érintett vállalatok közötti feladatmegosztásra, az előállítási költséget a termelő vállalat, a JSC Voronezhsyntezkauchuk vonatkozó költségeinek összesítése révén kellett megállapítani.

(44)

Miután tájékoztatták őket arról a döntésről, hogy nem kerül sor ideiglenes intézkedések elrendelésére, a vállalatok a megállapított rendes érték kiigazítását kérték azzal az indoklással, hogy tévedésből az orosz HÉA-t is tartalmazó hazai eladási áraikat jelentették be. Az ellenőrző látogatás során ellenőrizték az egyik vállalat hazai eladási árait és megállapították, hogy azok nettó, adómentes formában kerültek bejelentésre. A második, a hazai piacon értékesítő vállalat esetében a hazai eladási árakat nem lehetett megfelelően ellenőrizni az ellenőrző látogatás során, mivel a vállalat az adott időpontban nem tudott ügyletei teljes listájával szolgálni. A későbbiekben bejelentett teljes hazai eladási árakat viszont szúrópróbaszerűen kiválasztott számlák alapján ellenőrizték. E számlák alapján a Bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat hazai eladási árait nettó, adómentes formában jelentette be. Ami a többi hazai eladást illeti, a Bizottság szolgálatai nem tudtak a rendelkezésre álló időn belül további ellenőrzést végezni a HÉA-ra vonatkozóan. A fentiek alapján elutasították a kérést.

(45)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők számára exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Közösségbe exportra eladott érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(46)

mivel az összes eladás gyártelepi áron történt, kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — csak anyagmozgatási és hitelköltségek tekintetében került sor.

(47)

Miután tájékoztatták őket arról a döntésről, hogy nem kerül sor ideiglenes intézkedések elrendelésére, a vállalatok az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó eltérések tekintetében kértek kiigazítást az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdése a) pontjával összhangban, azt állítva, hogy az általuk előállított SBS rosszabb minőségű, mint a közösségi iparág által előállított termék. Az ellenőrző látogatás során ellenőrizték és megerősítették, hogy az orosz hazai piacon előállított és értékesített SBS azonos az EK részére értékesített SBS-sel. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban a kérést elutasították.

(48)

A megállapított dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következő:

(49)

A kérdőívekre négy tajvani SBS-termelő válaszolt. A válaszokból kiderült, hogy csak két, egyedi dömpingvám megfizetésére kötelezett vállalat exportálta az érintett terméket az EK-ba a VI alatt.

(50)

Az egyik vállalat esetében a vizsgálat azt mutatta, hogy az összes hazai eladás reprezentatív volt, és csak egy egyedi terméktípust értékesítettek az EU felé Megállapították, hogy elegendő hazai eladás történt az SBS vonatkozó típusából, valamint hogy ezek az eladások reprezentatívnak tekinthetők. Ezen felül az EK-ba exportált terméktípusra vonatkozóan megállapítható, hogy azt a rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Ezért a rendes érték meghatározásához a tényleges belföldi árakat lehetett felhasználni.

(51)

A másik együttműködő vállalat esetében a vizsgálat azt mutatta, hogy a teljes hazai eladások reprezentatívak voltak. Ezen túlmenően az SBS nyolc típusára vonatkozó, a vállalat által végzett teljes hazai eladások elérték vagy meghaladták a Közösségbe exportált SBS összehasonlítható típusai teljes eladási mennyiségének 5 %-át, ezért reprezentatívnak voltak tekinthetők. Az SBS EU részére értékesített egyik típusa azonban nem került értékesítésre a hazai piacon.

(52)

Nyolc terméktípus esetében a rendes érték meghatározásához a belföldi árakat lehetett felhasználni. Azon terméktípus esetében, amelynél nem került sor hazai eladásokra, a Bizottság szolgálatai a rendes értéket az alaprendelet 2 cikke (3) bekezdésével összhangban az exportáló termelő saját előállítási költsége és az ehhez hozzáadott eladási, általános, és adminisztratív költségekre (SGA), valamint a nyereségre meghatározott összeg alapján határozták meg. E tekintetben az SGA-költségek e vállalat SGA-költségein alapultak a hasonló termék azon hazai eladásai esetében, amelyek reprezentatívak voltak az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomra vonatkozó nyereséget alkalmazták.

(53)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők részére exportálták, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Közösségbe irányuló exportra eladott érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(54)

Az egyik vállalat esetében kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozás, biztosítás, anyagmozgatás, hitel és jutalék tekintetében.

(55)

Ez a vállalat ezt követően az eladás utáni költségek tekintetében kiigazítást kért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése h) pontja alapján, azt állítva, hogy különleges, eladás utáni szolgáltatás nyújtására csak a hazai piacon megvalósult eladások esetében került sor. E vállalat lehetőséget kapott ugyan az ellenőrző látogatás során e kérés indokolására, de nem tudta bizonyítani, hogy sor került volna eladás utáni szolgáltatások nyújtására. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban a kérést elutasították.

(56)

Ez a vállalat továbbá a valutaátváltásokra vonatkozóan kért kiigazítást az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjával összhangban. A kérés azon a tényen alapult, miszerint a vállalat néhány exporteladás esetében az értékesítési összeget a számlázott valutában tartotta, és csak akkor váltotta azt át, amikor az árfolyam kedvező volt. Mivel azonban az elszámolási rendszerben alkalmazott árfolyam megegyezett a napi egyedi exporteladás árfolyamával, és így hazai valutában jelenítette meg az értékesítési összeget, nem lehetett kiigazítást adni a spekulatív célú valutanyereségekre. E vállalat nem bizonyította, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjában meghatározott feltételek teljesültek, így a kérést elutasították.

(57)

A másik vállalat esetében kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási, csomagolási és hitelköltségek tekintetében.

(58)

Ez a vállalat is kiigazítást kért az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó eltérések tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjával összhangban, azon indoknál fogva, hogy rosszabb minőségű érintett terméknek az EU részére történt egyes eladásai esetében a hazai piacon nem voltak egyenértékű eladások. Az ellenőrző látogatás során e vállalatnak lehetősége volt bizonyítani, hogy az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó állítólagos eltérések befolyásolták az árakat és az ár-összehasonlíthatóságot. Nem tudta azonban bizonyítani, hogy a fizikai jellemzőkből adódó állítólagos eltérések következetes hatással bírtak az árra vagy az érintett termék felhasználására a hazai piacon értékesített, jobb minőségű, adott SBS-típushoz viszonyítva. Ezért a kérelmet elutasították.

(59)

A megállapított dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

(60)

Az alábbi közösségi termelők támogatták a panaszt:

(61)

mivel ez a négy panaszos együttműködő közösségi termelő az érintett terméknek a közösségi iparág által végzett termelésének 100o %-át képviseli, úgy tekinthető, hogy a panaszos termelők alkotják a közösségi iparágat az alaprendelet 4. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (4) bekezdése értelmében.

(62)

A közösségi felhasználást a közösségi iparágnak a közösségi piacon történt eladási mennyiségei alapján állapították meg, hozzászámítva ehhez a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó teljes importot, valamint a vonatkozó KN-kódok szerinti, egyéb harmadik országokból származó SBS-behozatal becsült arányát, mivel az SBS e vámkódoknak csak egy részét képviseli. Ez az aránybecslés egyéb információs források hiányában a panaszban szereplő módszeren alapult. A Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó importot az e három ország együttműködő exportáló termelői által szolgáltatott számadatok alapján határozták meg, mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ezek a termelők képviselték az érintett termék esetében az érintett országok Közösségbe irányuló exportjának 100 %-át.

(63)

2000 és a VI közötti időszakban a közösségi felhasználás 193 756 tonnáról 180 195 tonnára, azaz 7 %-kal csökkent. Bár a közösségi felhasználás 2002-ben csúcsértéket ért el, azt követően hirtelen, 9 %-kal csökkent.

(64)

A Bizottság fontolóra vette, hogy a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó SBS-behozatal hatásait az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban összesítve kellene-e értékelnie.

(65)

E cikk előírja, hogy a két vagy több, dömpingellenes vizsgálatoknak egyidőben alávetett országból érkező behozatal hatásait csak abban az esetben kell összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy a) az egyes országokból származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis értéknél magasabb, és az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható, valamint b) a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló, tekintettel a behozott termékek közötti versenyfeltételekre, továbbá a behozott termékek és a közösségi hasonló termék közötti versenyfeltételekre.

(66)

Tekintettel Koreára és egy tajvani exportáló termelőre, a vizsgálat azt mutatta, hogy sem de minimis értékről, sem dömpingről nem volt szó. Ezért az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban ezt az érintett behozatalt nem lehetett összesítve értékelni. Ellenkezőleg, mint azt a fentiek mutatják, az Oroszország és a másik együttműködő tajvani exportőr esetében megállapított dömpingkülönbözetek jóval a de minimis szint felett vannak, az említett országokból származó behozatal mennyiségei pedig nem elhanyagolhatók az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdése értelmében, mivel az összesített piaci részesedés eléri az 5,3 %-ot.

(67)

A két vállalat behozott termékei és a hasonló közösségi termék közötti versenyfeltételek tekintetében egy összesített értékelés megfelelőségének megállapítása céljából a Bizottság szolgálatai elemezték az exportőrök piaci magatartását az exportmennyiségek és árak változásának vonatkozásában.

(68)

A kiviteli mennyiségeket illetően Tajvan és Oroszország esetében hasonló változások voltak megfigyelhetők — Oroszország esetében 77 %-os, Tajvan esetében pedig 151o %-os növekedés — a Tajvanra vonatkozó intézkedések bevezetésének évét követően, azaz a 2001 és a VI közötti időszakban. A fentiekre való tekintettel azt a következtetést lehetett levonni, hogy a dömpinget folytató orosz és tajvani exportőrök piaci magatartása jelentősen nem tért el egymástól a Közösségbe irányuló exportmennyiségek változásainak tekintetében.

(69)

Hasonló piaci magatartás mutatkozott az orosz és tajvani termelők részéről az exportárak tekintetében is. Valójában ezek az országok az SBS-re vonatkozó átlagos eladási egységáraikat 2001-től kezdődően a VI végéig 18 %-kal, illetve 6 %-kal csökkentették azt követően, hogy intézkedéseket rendeltek el a Tajvanból származó behozatalra vonatkozóan és az Oroszországból származó behozatali mennyiségek jelentőssé kezdtek válni. Ezen túlmenően e két országból származó behozatal tekintetében hasonló szintű árleszorítás volt megállapítható.

(70)

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az érintett országokból származó, a Közösségbe irányuló behozatal esetében ugyanazokat a csatornákat használták, mivel a szóban forgó behozatal zömében forgalmazókon keresztül bonyolódott, nem pedig a végső vevők számára került értékesítésre.

(71)

Ezen túlmenően, a fent ismertetettek alapján megállapították, hogy az érintett országokból importált, és a közösségi iparág által előállított érintett termékek azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint hogy cserélhetőség és helyettesíthetőség szempontjából hasonlónak tekintendők. Így megállapították, hogy az érintett terméknek az érintett országokból származó kivitelei egymással és a közösségi iparág által előállított SBS-sel versenyeznek.

(72)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Oroszországból és Tajvanból származó SBS behozatalainak összesítését indokoló feltételek mindegyike teljesült.

(73)

Az Oroszországból és Tajvanból származó SBS dömpingelt behozatala jelentősen, a 2000. évi 2 834 tonnáról a VI alatt tapasztalt 9 523 tonnára emelkedett. Az ennek megfelelő piaci részesedés a 2000. évi 1,5o %-ról a VI alatti 5,3o %-ra nőtt.

(74)

Az Oroszországból és Tajvanból származó SBS dömpingelt behozatalára vonatkozó súlyozott átlagár a 2000 és a VI közötti időszakban 12 %-kal csökkent.

(75)

Az árleszorítás meghatározása céljából a Bizottság elemezte a VI-ra vonatkozó adatokat. A közösségi iparág érintett eladási árai a független vevőkre vonatkozó eladási árak voltak, amelyeket szükség szerint a gyártelepi szinttel igazítottak ki, azaz figyelmen kívül hagyták a Közösségen belüli fuvarköltségeket, valamint levonták az árengedményeket és kedvezményeket. A kérdőívekben meghatározott különféle SBS-típusok árait összehasonlították az exportőrök által alkalmazott, nettó árengedményt tartalmazó eladási árakkal, és azokat szükség szerint a CIF közösségi határparitású szinthez igazították, a vámkezelési költségek és a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében történő megfelelő kiigazítás révén.

(76)

Az importőrök és az orosz termelő azt állították — amit egyébként a Közösség iparága is megerősített —, hogy a közösségi iparág által előállított hasonló termék minősége általában jobb, mint az Oroszországból behozott érintett terméké. A talált bizonyítékra alapozva megállapítható, hogy ez a minőségbeli eltérés 5 %-ra becsült kiigazítást tesz indokolttá, amelyet hozzáadtak az együttműködő exportáló termelők CIF közösségi határparitáson számított árához.

(77)

A VI során az árleszorításból származó különbözet súlyozott átlaga a dömpinget folytató orosz és tajvani termelő esetében közel 15 % volt.

(78)

A fenti számadatok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy — a minőségre vonatkozóan tett kiigazítás ellenére — a különböző forrásokból származó SBS széleskörűen felcserélhető, emiatt pedig a beszerzési forrás kiválasztásakor fontos szempont az ár. Ez erősíti a megállapított árleszorítások hatását.

(79)

A közösségi iparágban a termelés mennyisége 4 %-kal csökkent az érintett időszakban. A 2002-es növekedést követően a termelés 2003-ban és a VI alatt is csökkent.

(80)

A termelési kapacitást a közösségi iparág termelési egységeinek névleges kapacitása alapján állapították meg, figyelembe véve a termelésben történt technikai megszakításokat, valamint azt a tényt, hogy egyes esetekben a kapacitás egy részét egyéb, azonos termelési folyamatban gyártott termékekre használták fel.

(81)

Az SBS-re vonatkozó termelési kapacitás állandó maradt az érintett időszak során. Valójában a 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett csekély növekedést követően 2003-ban a 2000-es szintre csökkent, és a VI során ezen a szinten maradt.

(82)

A kapacitáskihasználási arányok 4 százalékponttal csökkentek: 79 %-ról 75 %-ra. Mivel maga a termelési kapacitás állandó maradt, ez a kapacitáskihasználást illető csökkenés pusztán a közösségi iparág termelési mennyiségeiben bekövetkezett csökkenésnek tudható be.

(83)

Az érintett időszak során a készletek 60 %-kal növekedtek. A készletek növekedése két okra vezethető vissza: egyrészt az eladások csökkenésére, másrészt arra a tényre, hogy egy sor olyan új SBS-típust állítottak elő, amelyek piacképessé tétele hosszabb időt vett igénybe.

(84)

Az érintett időszakban a közösségi iparág beruházása közel 60 millió EUR volt, amely főleg üzemeket és gépeket (közel 48 %), valamint kutatási és fejlesztési projekteket (23 %) jelentett. Ezekre a beruházásokra a termelési kapacitás jelenlegi szinten tartása miatt volt szükség. A 2001. és 2002. évben bekövetkezett jelentős csökkenést követően a beruházások 2003-ban és a VI során újra növekedtek, de még így is elmaradtak a 2000. évitől. A 2003-ban és a VI során bekövetkezett növekedés az új SBS-típusok kifejlesztése és bevezetése miatt szükségessé vált karbantartásnak és korszerűsítésnek tudható be, amelyekre a közösségi iparág versenyképességének megtartása érdekében volt szükség. Ezen túlmenően a beruházások ingadozása egyes gépek ciklikus átlagos élettartamával magyarázható. Az érintett időszakban az éves beruházások összességében 11 %-kal csökkentek.

(85)

A közösségi iparágnak a közösségi piacon történt SBS-eladásai a 2000-től a VI-ig tartó időszakban 15 %-kal csökkentek. Mivel a közösségi felhasználás az érintett időszakban csupán 7 %-kal csökkent, a közösségi iparág eladásaiban bekövetkezett hirtelen csökkenés a piaci részesedés 89 %-ról 82 %-ra való jelentős mérséklődését eredményezte.

(86)

A közösségi iparág átlagos eladási egységára többé-kevésbé ugyanazon a szinten maradt a VI során 2000-hez viszonyítva, csupán 1 %-os csökkenést mutatva. A közösségi iparág eladási egységára valójában 2000 és 2001 között emelkedett először 6 %-kal, ezt követően pedig a 2001-től a VI-ig tartó időszakban 7 %-kal csökkent.

(87)

Az érintett időszak során a hasonló termékre vonatkozóan a közösség iparágnak a közösségi piacon történt eladásai esetében a nettó forgalom jövedelmezőségének súlyozott átlaga 2,2 %-ról 1,2 %-ra csökkent. Ennek első jelentős növekedése a 2000-től 2001-ig tartó időszakban következett be — 2,2 %-ról 9,3 %-ra —, amely egybeesett a Tajvanból származó SBS behozatalára vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetésével, ezt követően pedig 2001-től kezdődően folyamatos volt a csökkenés.

(88)

A keletkezett pénzforgalom –0,7 millió EUR volt a VI során. Főleg a beruházások magas szintje miatt volt nehéz a helyzet 2000-ben. A közösségi iparág azonban pozitív pénzforgalmat tudott elérni a 2001., 2002. és 2003. év tekintetében. A pénzforgalom helyzete azonban jelentősen romlott a 2002-től a VI-ig tartó időszakban.

(89)

Az érintett termékre vonatkozóan a nettó eszközállomány hozama a vizsgálati időszak során 5 %-kal csökkent. Miután először a 2001-es 0,3 %-os szintről 2002-ben 2,8 %-ra növekedett, 2003-ban hirtelen lecsökkent –8,5 %-ra, a VI során pedig –11,2 %-ra.

(90)

A négy közösségi termelő közül három nagy olajcsoportok tagja, míg a negyedik egy befektetési alap 100o %-os tulajdonában van. A tőkebevonási képességet illetően nem érkezett panasz vagy utalás a közösségi iparág részéről arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközött volna, amikor tevékenységeihez tőkét akart bevonni.

(91)

A közösségi iparágban a foglalkoztatás 7 %-kal csökkent az érintett időszakban. A bérek stabilak maradtak az érintett időszakban: a bérek összességében enyhe, 1 %-os növekedést mutattak, ami jóval a vonatkozó időszak európai inflációs rátái alatt marad.

(92)

A közösségi iparág termelékenysége 4 %-kal növekedett az érintett időszak során. Az érintett időszak során bekövetkezett kisebb változások közvetlenül kapcsolódnak a foglalkoztatásban végbement változásokhoz. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a közösségi termelők nem csak a foglalkoztatottak számát igazították hozzá az eladások csökkenéséhez, hanem hatékonyságukat is növelni tudták.

(93)

Miközben a közösségi felhasználás 6 %-kal csökkent 2000 és a VI között, a közösségi iparágnak a nem kapcsolt vevők részére történt eladásainak mennyisége 15 %-kal csökkent. Így az érintett időszak során a közösségi iparág által megvalósított eladások erőteljesebben csökkentek, mint a kereslet. Következésképpen a közösségi iparág piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent.

(94)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi iparágra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak, ha figyelembe vesszük az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt importmennyiséget és -árakat.

(95)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett időszak egy részében a közösségi iparágat a Tajvanból származó dömpingelt és szubvencionált behozatal sújtotta. A Tajvanból származó behozatalra vonatkozó 2000. évi dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések elrendelését követően valamennyire felépült a közösségi iparág. A közösségi iparág helyzete azonban 2002 után újból romlott, amikor is a Tajvanból, Oroszországból és Koreából származó behozatal a közösségi árakhoz képesti árleszorítás révén jelentősen megnőtt.

(96)

Az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal összesített mennyiségei növekedtek, mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést illetően, elérve az 5,3 %-os összesített piaci részesedést a VI során. Ezen felül az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatalra vonatkozó súlyozott átlagár az érintett időszak során 12 %-kal csökkent. Ezt a csökkenést tükrözi a megállapított árleszorítás.

(97)

A közösségi iparágnak a legtöbb kárt jelző mutatója az érintett időszak során kedvezőtlenül alakult, ami károkozásra enged következtetni. Miközben a Közösség teljes SBS-felhasználása 7 %-kal csökkent, a közösségi iparág eladási mennyiségei 15 %-kal csökkentek, amely a piaci részesedés 7 százalékpontos csökkenésével járt. A termelési mennyiség 4 %-kal visszaesett; a termelési kapacitás stagnált, a kapacitáskihasználás pedig 4 százalékponttal csökkent. Az átlagos eladási egységár 1 %-kal, a nettó forgalomra vonatkozó jövedelmezőség pedig 1,1 százalékponttal csökkent az érintett időszak során. Más, a jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók — mint például a nettó eszközállomány hozama — is romlottak az érintett időszak során. A foglalkoztatás 7 %-kal csökkent, a termelékenység viszont 4 %-kal emelkedett. Végezetül az átlagjövedelmek 1 %-kal növekedtek, ami az érintett időszakban az európai inflációs ráták alatti érték.

(98)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a közösségi iparág nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben van, és az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett anyagi kárt szenvedett.

(99)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésével és 3. cikke (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a közösségi iparág által elszenvedett anyagi kár az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala miatt következett-e be. Ezen túlmenően az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatalon kívüli más olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek a közösségi iparágnak kárt okozhattak, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák tévesen a dömpingelt behozatal eredményének.

(100)

Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal a piaci részesedést tekintve 3,8 %-kal nőtt a vizsgált időszak során, eközben ez az importár 12 %-kal csökkent, és 15,3 %-kal kínált a közösségi iparág árai alá a VI során. A közösségi iparágnak sikerült eladási árait nagymértékben stabilan tartani az érintett időszak során, de ez az eladási mennyiségek és a piaci részesedés rovására ment, ami viszont jövedelmezőségét befolyásolta.

(101)

Bár a fent említett adatok első elemzése azt sugallná, hogy a dömpingelt behozatal jelentősen hatott a közösségi iparág helyzetére, az első vizsgálat ezt nem erősíti meg. Először is, csak részben van időbeli egybeesés a közösségi iparág helyzetének romlása és azon időpont között, amikor a legerősebben volt érezhető a dömpingelt behozatal jelenléte. Mivel a dömpingelt behozatal mennyisége némiképp csökkent 2001 és 2002 között, azt követően pedig erőteljesen nőtt 2003-ban (+ 80 %), a közösségi iparág eladásai az érintett időszak egészében fokozatos csökkenést mutattak. Másfelől a közösségi iparág piaci részesedésének csökkenése csak a 2000—2002 közötti időszakban következett be, a dömpingelt behozatal viszont az érintett időszak egészében növelte piaci részesedésüket. Ez a növekedés különösen 2003-ban és a VI-ban volt erős, mivel a dömpingelt behozatal piaci részesedése a 2002. évi 2,5o %-ról a 2003. évi 4,7o %-ra nőtt, a VI során pedig 5,3o %-ra emelkedett. Ugyanezen időszak során a közösségi iparág némileg növelte piaci részesedését: a 2002. évi 81 %-ról a 2003-ban és a VI-ban tapasztalt 82 %-ra. Az is megállapítható továbbá, hogy a közösségi iparág 2001-ben és 2002-ben érte el jövedelmezősége csúcsát, vagyis abban az időszakban, amikor piaci részesedése csökkent. Ezt követően a jövedelmezőség folyamatosan csökkent. A közösségi iparág eladási árai stabilak maradtak az egész időszak alatt. Elismerték, hogy ezek valamiképpen nyomott árak voltak 2003-tól kezdődően, mivel a közösségi iparág nem tudta rájuk a költségemelkedések egy részét áthárítani. Azonban a költségemelkedések ilyetén áthárításának lehetetlen volta nem, vagy csak nagyon kis mértékben tulajdonítható a dömpingelt behozatalnak, különösen mivel megjegyzendő, hogy a nem dömpingelt behozatal nagyobb árleszorítás jelentett, mint a dömpingelt behozatal. Ezen túlmenően a dömpingelt behozatal piaci részesedése mindig 5,3 % alatt maradt, míg a nem dömpingelt behozatal piaci részesedése közel 12 % volt. Mindez azt sugallja, hogy a behozatal oldaláról az árra nehezedő nyomás többnyire a nem dömpingelt behozatalból származik.

(102)

A fentiekre való tekintettel megállapították, hogy a dömpingelt behozatal valószínűleg gyakorolt némi nyomást a közösségi iparág áraira és kedvezőtlenül hatott a közösségi iparág helyzetére. Egyrészt a dömpingelt behozatal mennyiségeinek, piaci részesedésének és árainak alakulása, másrészt a közösségi iparág közötti egyértelműbb időbeli egybeesés hiánya miatt azonban nehéz volt megállapítani a dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág jelenlegihátrányos helyzetére gyakorolt hatását. Így nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásában.

(103)

Az SBS Közösségen belüli felhasználása 7 %-kal csökkent az érintett időszak során. Ez részben befolyásolhatta a közösségi iparág helyzetét, mivel az SBS előállítása tőkeigényes tevékenység, amelynek esetében az eladások mennyisége közvetlenül befolyásolja a jövedelmezőséget.

(104)

A felhasználásban mutatkozó csökkenés azonban a közösségi iparág hátrányos helyzetét kiváltó okok közül csak az egyik oknak tekinthető, mivel bizonyítást nyert, hogy növekedett a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó behozatal az érintett időszakban, átvéve ezáltal a közösségi iparág piaci részesedésének egy részét.

(105)

Megvizsgálták az EUR és az USD közötti árfolyam-ingadozásokat, mivel az érintett országokból az EK-ba irányuló importügyletek nagy részét USD-ban kötötték. Az EUR felértékelődött az USD-ral szemben 2002 közepétől kezdődően, a VI során pedig ez erőteljesen mutatkozott, támogatva ezáltal az adott időszak euróövezetbe irányuló exportját. Ennek fényében egy exportőr és egy érdekelt fél azt állította, hogy egy „dollár-orientált” üzleti vállalkozásban e valuta euróhoz viszonyított értékcsökkenésének lényegesen hozzá kellett járulnia a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz, ezért azt figyelembe kell venni.

(106)

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az EUR felértékelése egyidejűleg enyhítette a közösségi iparág által elszenvedett kárt, mivel a nyersanyagok árait — amelyek az előállítási költség közel 40 %-át jelentik — USD-ban jegyzik a nemzetközi árupiacokon.

(107)

Ezen túlmenően, míg a közösségi termelők nem kapcsolt felek részére történő kivitelei megnövekedtek az érintett időszak során, az Amerikai Egyesült Államokból származó érintett termék Közösségbe irányuló behozatala csökkent, azt mutatva, hogy az EUR USD-hoz viszonyított felértékelődése önmagában nem meghatározó tényező a közösségi termelők EK-piaci részesedésének csökkenése vonatkozásában.

(108)

Következésképpen, bár prima facie nem zárható ki, hogy az EUR USD-ral szembeni felértékelődése esetleg kedvezett az SBS érintett országokból származó behozatalának, az árfolyam-ingadozások ellensúlyozták a közösségi iparág által elszenvedett kárt is. Ezenfelül ez a felértékelődés az érintett országokon kívül a többi, dollár alapú kereskedelmet folytató ország behozatalainak nem kedvezett, sem pedig a közösségi termelőket nem gátolta meg abban, hogy növeljék a Közösségen kívüli kiviteleiket. Így nem vették figyelembe, hogy az árfolyam-ingadozásoknak anyagi hatásuk volt a közösségi termelők által elszenvedett kárra. Ennél fontosabb, hogy a kárelemzés a dömpingelt behozatal áraira és mennyiségeire vonatkozik ugyan, de arra a kérdésre nem, hogy a dömpingelt behozatal miért következett be minden adott árszinten. Ezért úgy tűnik, hogy a dömpingelt behozatal áraira vonatkozó árfolyam-ingadozások hatása természetéből adódóan általában nem lehet a kárt kiváltó másik tényező.

(109)

Megvizsgálták a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág helyzetére gyakorolt hatásait. Az egyes vállalatok által szolgáltatott információk bizalmas jellege tiszteletben tartásának biztosítása céljából az adatok összesített formában kerülnek bemutatásra.

(110)

A Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal alakulása azonos volt. Összesítve, a behozatal mennyiség tekintetében 56 %-kal, piaci részesedést tekintve pedig 5,2 százalékponttal növekedett az érintett időszak során, 12,8 %-os piaci részesedést érve el ezáltal a VI alatt. E nem dömpingelt behozatal mennyisége így 2,4-szer nagyobb volt, mint a dömpingelt behozatal VI során mért mennyisége. Ezenfelül az árleszorítási különbözet, ami a nem dömpingelt koreai és tajvani behozatalra vonatkozóan volt számítható, magasabb volt (17,4 %), mint a dömpingelt behozatal esetében (15,3 %). Ez a jelentős árleszorítás, valamint a nem dömpingelt behozatal tekintélyes mennyiségei nagy mértékben hozzájárultak az áraknak az EK-piacon megfigyelt leszorításához.

(111)

Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal mennyisége és árhatása olyan volt, hogy lényegesen hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz, továbbá hogy az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal szerepe jelentéktelenebb volt, mint a nem dömpingelt behozatalé.

(112)

Valamennyi egyéb harmadik országokból származó behozatalnak 0,4 %-os volt a piaci részesedése a Közösségen belül a VI során, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy e behozatal nem befolyásolta jelentősen a közösségi iparág által elszenvedett hátrányos helyzetet.

(113)

Megállapították, hogy a nyersanyagok költségei megemelkedtek az érintett időszak során. Ez hozzájárult a közösségi iparág jövedelmezőségének hanyatlásához. A közösségi iparág azonban általában arra törekedne, hogy vevőire hárítsa át ezeket a költségemelkedéseket. Ez azonban nem volt lehetséges a nem dömpingelt behozatal és valószínűleg jóval kisebb mértékben a dömpingelt behozatal által gyakorolt nagy árleszorítás miatt. Ezenfelül a közösségi termelőkhöz hasonlóan a koreai és tajvani exportáló termelőknek is hasonló mértékű nyersanyagköltség-növekedéssel kellett szembenézniük. Ezért a Közösségen belül nem a nyersanyagköltségek növekedése mint olyan, hanem inkább a behozatal árakra gyakorolt nyomása és a költségnövekedés egybeesése hatott kedvezőtlenül a közösségi iparág jövedelmezőségére.

(114)

A fentiekre való tekintettel azt a következtetést vonták le, hogy a Közösségen belül a nyersanyagköltségekben bekövetkezett változások önmagukban nem voltak a közösségi iparágnak kárt okozó tényezők.

(115)

Az adatok azt sugallják, hogy a dömpingelt behozatal bizonyos árleszorító hatást gyakorolt a közösségi iparág áraira és hozzájárult a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásához. Egy, különösen az érintett időszak tendenciáinak alakulásán alapuló részletesebb elemzés azonban azt mutatta, hogy nem lehet okozati összefüggést felállítani, mivel nem volt egyértelmű időbeli egybeesés a közösségi iparág helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal hatásai között.

(116)

Azt is megállapították, hogy amilyen mértékben fennállt az időbeli egybeesés egyrészt az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal mennyiségeinek és piaci részesedésének növekedése, másrészt a közösségi iparág helyzetének romlása — amely a piaci részesedés és a jövedelmezőség csökkenésében materializálódott — között, olyan mértékben fennállt az időbeli egybeesés a nem dömpingelt behozatal esetében is, amelynek mennyisége erőteljesebben növekedett az érintett időszak során, mint a dömpingelt behozatalé.

(117)

Ezenfelül a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal mennyisége a VI során sokkal nagyobb volt, mint a dömpingelt behozatalé, ami jelentősen magasabb piaci részesedéshez vezetett (12,8 % az. 5,3 % ellenében). Ezen túlmenően, mind a dömpingelt, mind pedig a nem dömpingelt behozatal a közösségi árak alá kínált, sőt, a nem dömpingelt behozatal esetében az árleszorítás szintje még magasabb volt. Ezért a közösségi iparágnak tisztességes árakat jelentő, erősebb versennyel kellett szembenéznie a dömpinget nem folytató termelőktől/országokból származó behozatal esetében. A nem dömpingelt behozatal így domináns tényező volt a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásában.

(118)

Azt is megállapították, hogy az EK-n belüli felhasználás csökkenése hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

(119)

A közösségi iparág azzal érvelve vitatta ezeket a végkövetkeztetéseket, hogy egyéb tényezők nem rendelkeztek olyan hatással, hogy megszüntették volna az egyfelől az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal, másfelől a közösségi iparág által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést. Mivel azonban nem hoztak fel olyan érveket, amelyek érvénytelenítették volna az értékelést és a (100)—(102), a (103), a (109)—(111) és a (115)—(118) preambulumbekezdésben szereplő következtetéseket, megállapították, hogy a felhozott érvek nem voltak elégségesek a következtetések megváltoztatásához.

(120)

Következésképpen, bár a dömpingelt behozatal valószínűleg hozzájárult a kár kialakulásához, nem lehetett kijelenteni, hogy önmagában ez okozta az anyagi kárt. Valójában más tényezőket is megvizsgáltak az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének értelmében és ennek alapján megállapították, hogy a kár jelentős mértékben a nem dömpingelt árak és a keresletcsökkenés hatásainak volt tulajdonítható.

(121)

A Tajvanra vonatkozó időközi felülvizsgálat keretében azt is vizsgálták, hogy a dömpingre vonatkozó, az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők-e az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében.

(122)

Megvizsgálták a tajvani piacon a hazai árak és a Tajvanból származó SBS exportárainak várható alakulását. E tekintetben azt állapították meg, hogy Tajvan fontos hazai piaccal rendelkezik az érintett terméket illetően, és hogy a hazai árak az eredeti vizsgálathoz képest a nyersanyagköltségek növekedését meghaladó mértékben emelkedtek.

(123)

A Tajvanból származó, egyéb piacokra exportált SBS tekintetében először is meg kell jegyezni, hogy az EU-piac a teljes exportnak csak kis hányadát jelenti. A vizsgálat valójában azt is feltárta, hogy az együttműködő vállalatok SBS-előállításuk 75 %-át értékesítették jól bevezetett, harmadik országokbeli piacokon. Ezenfelül megállapították, hogy az exportárak 2002-től kezdődően a VI-ig folyamatosan emelkedtek: közel 10—15 %-kal. Így nem várható, hogy a Tajvannal szemben alkalmazott intézkedések megszüntetésének eredményeképpen megújult dömping jelentős kockázata fog kialakulni.

(124)

Így az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésével összhangban arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingre vonatkozó, az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők.

(125)

Tekintettel arra a tényre, hogy a Koreából származó SBS behozatalára és egy tajvani vállalatra vonatkozóan dömpinget nem megállapítottak meg, valamint hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár jelentős mértékben más tényezőknek — mint a nem dömpingelt árakon értékesített importmennyiségek és árak, valamint a keresletcsökkenés — volt tulajdonítható, nem lehetett megfelelő okozati összefüggést felállítani a dömping és az Oroszországból és Tajvanból származó, dömpingelt behozatal formájában megjelenő kár között. Ezért a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó SBS-re vonatkozó dömpingellenes eljárásokat az alaprendelet 9. cikke (2) bekezdésével és 9. cikke (3) bekezdésével összhangban meg kell szüntetni,

27.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/42

(1)

A Bizottság 2004. május 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés útján (2)(a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (USA) és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek Közösségbe történő behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását, valamint az Oroszországból származó egyes szemcseorientált 500 mm-nél vastagabb elektromos lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes eljárások időközi felülvizsgálatának kezdeményezését.

(2)

Tekintettel a vizsgálat bizonyos aspektusaira irányuló további ellenőrzés szükségességét, valamint a fent említett ideiglenes felülvizsgálattal való összefüggést, a vizsgálat folytatása mellett döntöttek anélkül, hogy ideiglenes intézkedéseket vezetnének be.

(3)

Következésképpen a Bizottság folytatta a dömpinggel, a kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatos vizsgálatot, és ezen vizsgálat végleges megállapításai és következtetései az Amerikai Egyesült Államokból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 1371/2005/EK tanácsi rendeletben (3) kerülnek rögzítésre.

(4)

A vizsgálat megerősítette az USA-ból és Oroszországból származó érintett termék behozatalához kapcsolódó kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes megállapításokat.

(5)

A végleges megállapítások közzétételét követően egy együttműködő exportáló termelő Oroszországból (Novolipetsk Iron & Steel Corporation) és egy az USA-ból (AK Steel Corporation) az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében kötelező árajánlatot tett. Ezen kötelezettségvállalásban a szóban forgó exportáló termelők felajánlották az érintett terméknek a dömping káros hatásának kiküszöböléséhez szükséges áron vagy afölött történő értékesítését.

(6)

A vállalatok rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Bizottságot a Közösségbe irányuló kivitelükről, hogy ezáltal a Bizottság hatékonyan ellenőrizhesse a kötelezettségvállalásokat. Ezenkívül a vállalatok értékesítési struktúrája olyan, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, a kötelezettségvállalás megkerülésének veszélye korlátozott.

(7)

Ezt tekintetbe véve a kötelezettségvállalás elfogadhatónak tekinthető.

(8)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalás vállalat általi teljesítését, amikor a kötelezettségvállalásnak megfelelően a szabad forgalmazásba bocsátásra irányuló kérelmet beterjeszti az illetékes vámhatósághoz, a vám megfizetése alóli mentesség feltétele egy olyan kereskedelmi számla bemutatása, amely legalább a 1371/2005/EK tanácsi rendelet. mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza. Ez az információs szint azért is szükséges, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal tudják megállapítani, hogy a szállítás a kereskedelmi dokumentumokban foglaltak szerint zajlik-e. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, vagy nem a vámvizsgálatnál bemutatott termékre vonatkozik, ahelyett a dömpingellenes vám megfelelő összegét kell megfizetni.

(9)

A kötelezettségvállalás megszegése, visszavonása vagy feltételezett megszegése esetén az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdésének értelmében dömpingellenes vám kivetésére kerülhet sor,