22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 22.)

az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról

(2005/517/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 13., 71., 80., 95., 127., 137., 149., 150., 151., 152., 153., 157., 166., 175., 280. és 308. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat az Albán Köztársasággal az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról.

(2)	Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. szeptember 2-án parafált egyezményt alá kellene írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

KERETMEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és az Albán Köztársaság között, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban „a Közösség”,

másrészről

AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban „Albánia”,

a továbbiakban együtt: „a Szerződő Felek”,

MIVEL:

(1)	Az Európai Tanács 2002. decemberi koppenhágai ülésén megerősítette a nyugat-balkáni országok mint potenciális tagjelöltek európai perspektíváit és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában.

(2)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén elismerte, hogy a stabilizációs és társulási folyamat keretet képez a nyugat-balkáni országok Európához vezető útja során egészen jövőbeli csatlakozásukig, valamint helyeselte a „Thesszaloniki Cselekvési Program a Nyugat-Balkánra: az európai integráció útján”-t, amelynek célja a bővítés során szerzett tapasztalatok alapján az EU és a Nyugat-Balkán közötti kiváltságos kapcsolatok további erősítése.

(3)

A Thesszaloniki Cselekvési Program a nyugat-balkáni országokat a közösségi programokban és ügynökségekben való részvételre ösztönzi a tagjelölt országok részvételéhez meghatározott elveknek megfelelően, amelyek arra irányulnak, hogy az érintett országokat és azok népeit megismertessék az EU politikáival és munkamódszereivel, így erősebb kötődést alakítanak ki az EU-val, és ösztönzést kapnak az európai integrációhoz vezető úton.

(4)	Albánia hangot adott több közösségi programban való részvételi igényének.

(5)	Albániának az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket, nevezetesen a pénzügyi hozzájárulást a Közösségek nevében eljáró Európai Közösségek Bizottsága, valamint az albán kormány közötti megállapodás keretében kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Albánia az alábbi közösségi programokban vehet részt:

1.	Az I. mellékletben felsorolt, folyamatban lévő közösségi programokban, amelyekben ezen megállapodás (a továbbiakban „a megállapodás”) hatálybalépésétől számítva Albánia is részt vehet.

2.	A megállapodás hatálybalépését követően létrehozott vagy megújított közösségi programokban, amelyek Albánia részvételét előirányozó bevezető rendelkezést tartalmaznak.

2. cikk

Albánia az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Albánia képviselői az Albániát érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek az Albánia által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.

4. cikk

Az albániai résztvevők által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.

5. cikk

Albániának az egyes programokban való részvételére vonatkozó kikötéseket és feltételeket, nevezetesen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Bizottság, valamint az albán kormány közötti megállapodás határozza meg szándéknyilatkozat formájában.

Amennyiben Albánia – a legutóbb a 2001. december 10-i 2415/2001/EK tanácsi rendelettel módosított, Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet értelmében vagy hasonló, Albániának közösségi külső segítségnyújtást biztosító később elfogadott rendelet értelmében – közösségi külső segítségnyújtást kér, a közösségi támogatás Albánia általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban fogják meghatározni.

6. cikk

A szándéknyilatkozat a Közösség pénzügyi szabályzatával összhangban előírja, hogy az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Közösségek Számvevőszéke részéről vagy azok felhatalmazása alapján pénzügyi vagy elszámolási ellenőrzésekre kerül sor.

Részletes rendelkezések kerülnek meghatározásra a pénzügyi és elszámolási ellenőrzéseket, közigazgatási intézkedéseket, bírságokat és pénzbeszedéseket illetően, amelyek az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék számára egyenlő jogköröket biztosítanak azokkal a jogkörökkel, amelyekkel a Közösség területén letelepedett kedvezményezettekkel vagy ajánlattevőkkel szemben rendelkeznek.

7. cikk

Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól.

Ezt a megállapodást bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton történő értesítéssel bármikor felmondhatja. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével megszűnik.

8. cikk

Mindkét Szerződő Fél legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását Albánia egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

Ezt a megállapodást alkalmazni kell egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területeken, a Szerződésben rögzített feltételek szerint, másrészről Albánia területén.

10. cikk

Ez a megállapodás az utolsó olyan írásbeli értesítés diplomáciai úton történő beérkezésének napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárás befejezéséről.

11. cikk

(1) Ez a megállapodás két-két eredeti példányban, angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és albán nyelven készült.

(2) Mihelyt az Európai Unió intézményei kötelesek lesznek az Európai Unió Hivatalos Lapjában az összes jogi aktust máltai nyelven közzétenni, e megállapodás két példányban máltai nyelven is el fog készülni.

(3) A szöveg mindegyik nyelvi változata egyaránt hiteles.

Hecho en Bruselas, el veintidós de noviembre del dos mil cuatro.

V Bruselu dne dvacátého druhého listopadu dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles den toogtyvende november to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am zweiundzwanzigsten November zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu kahekümne teisel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι δύο Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the twenty-second day of November in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le vingt-deux novembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addi' ventidue novembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit otrajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio dvidešimt antrą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának huszonkettedik napján.

Magħmul fi Brussel fit-tieni u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de tweeëntwintigste november tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego drugiego listopada roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Bruxelas, em vinte e dois de Novembro de dois mil e quatro.

V Bruseli dvadsiatehodruhého novembra dvetisícštyri.

V Bruslju, dvaindvajsetega novembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenätoisena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den tjugoandra november tjugohundrafyra.

Bërë në Bruksel, në datë njëzet e dy nëntor të vitit dymijë e katër.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenstvi

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Τια τηυ Ευρωπαϊκή Κοιυότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Për Komunitetin Evropian

Për Qeverinë e Republikës së Shqipërisë

MELLÉKLET

AZ I. CIKKBEN EMLÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA

—	A megkülönböztetés elleni küzdelem (2001–2006) (1)

—	A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (2002–2006) (2)

—	A fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések (2004–2007) (3)

—	Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program (2004–2006) (4)

—	Közösségi cselekvési program az aktív európai polgárság előmozdítására (2004–2006) (5)

—	Közösségi cselekvés a közegészségügy területén (2003–2008) (6)

—	Kultúra 2000 (2000–2006) (7)

—	Vám (2003–2007) (8)

—	Daphne II. (2004–2008) (9)

—	eContent Plus (2004–2008) (10)

—	eLearning (2004–2006) (11)

—	Erasmus Mundus (2004–2008) (12)

—	Fiscalis (2003–2007) (13)

—	A nemek közötti esélyegyenlőség (2001–2006) (14)

—	Hercule (2004–2006) (15)

—	Intelligens Energia – Európa (2003–2006) (16)

—	Life (2000–2006) (17)

—	Leonardo da Vinci II. (2000–2006) (18)

—	Marco Polo (2003–2010) (19)

—	Media Plus (20)/Media Training (21) (2001–2006)

—	Safer Internet plus (2005–2008) (22)

—	6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (2002–2006) (23)

—	Socrates II. (2000–2006) (24)

—	Ifjúság (2000–2006) (25)

(1) Vö. A megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának (2001-től 2006-ig) létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/750/EK tanácsi határozat (HL L 303., 2000.12.2., 23. o.).

(2) Vö. A tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 10., 2002.1.12., 1. o.).

(3) Vö. A 2004–2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról szóló, 2003. december 8-i 20/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 5., 2004.1.9., 1. o.).

(4) Vö. Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 138., 2004.4.30., 31. o.).

(5) Vö. Az aktív európai polgárság (társadalmi részvétel) előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. január 26-i 2004/100/EK tanácsi határozat (HL L 30., 2004.2.4., 6. o.).

(6) Vö. A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).

(7) Vö. A Kultúra 2000 program létrehozásáról szóló, 2000. február 14-i 508/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 63., 2000.3.10., 1. o.) és a Kultúra 2000 program létrehozásáról szóló 508/2000/EK határozat módosításáról szóló, 2004. március 31-i 626/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 99., 2004.4.3., 3. o.).

(8) Vö. A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 11-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 36., 2003.2.12., 1. o.).

(9) Vö. A gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak megelőzésére és legyőzésére, valamint az áldozatok és a kockázati tényezőknek kitett csoportok védelmére irányuló közösségi fellépési program (Daphne II. program) (2004–2008) elfogadásáról szóló, 2004. április 21-i 803/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 143., 2004.4.30., 1. o.).

(10) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 96 végleges, 2004/0025 (COD).

(11) Vö. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) európai oktatási és szakképzési rendszerekbe történő hatékony integrálására irányuló többéves (2004–2006) program (eLearning program) elfogadásáról szóló, 2003. december 5-i 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 345., 2003.12.31., 9. o.).

(12) Vö. Harmadik országokkal való együttműködés révén a felsőoktatásban a minőség javítására és az interkulturális megértés támogatására irányuló program (Erasmus Mundus) (2004–2008) létrehozásáról szóló, 2003. december 5-i 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 345., 2003.12.31., 1. o.).

(13) Vö. A belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program (Fiscalis program 2003–2007) elfogadásáról szóló, 2002. december 3-i 2235/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 341., 2002.12.17., 1. o.).

(14) Vö. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program (2001–2005) létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozat (HL L 17., 2001.1.19., 22. o.).

(15) Vö. A közösségi pénzügyi érdekek védelmének területén való tevékenységek támogatására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule program) létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 143., 2004.4.30., 9. o.).

(16) Vö. Az energia területén többéves cselekvési program, az „Intelligens Energia – Európa” (2003–2006) elfogadásáról szóló, 2003. június 26-i 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 176., 2003.7.15., 29. o.).

(17) Vö. A 1682/2004/EK rendelettel (HL L 308., 2004.10.5., 1. o.) módosított, a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE) szóló, 2000. július 17-i 1655/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 192., 2000.7.28., 1. o.).

(18) Vö. A „Leonardo da Vinci” közösségi szakképzési akcióprogram második fázisának elindításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/382/EK tanácsi határozat (HL L 146., 1999.6.11., 33. o.).

(19) Vö. Az árufuvarozási rendszer környezeti teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatásáról (Marco Polo program) szóló, 2003. július 22-i 1382/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 196., 2003.8.2., 1. o.).

(20) Vö. Az Európai Parlament és Tanács 846/2004/EK határozatával (HL L 157., 2004.4.30., 4. o.) módosított, az európai audiovizuális alkotások fejlesztését, forgalmazását és promócióját előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA Plus – Fejlesztés, forgalmazás és promóció) (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat (HL L 336., 2000.12.30., 82. o.) és annak helyesbítése (HL L 13., 2001.1.17., 34. o.).

(21) Vö. A 845/2004/EK határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított, 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.).

(22) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 91 végleges, 2004/0023 (COD).

(23) Vö. Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2002.8.29., 1. o.).

(24) Vö. A „Socrates” közösségi oktatási cselekvési program második szakaszának elindításáról szóló, 2000. január 24-i 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 28., 2000.2.3., 1. o.).

(25) Vö. Az „Ifjúság” közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2000.5.18., 1. o.).

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/8

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 22.)

az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról

(2005/518/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)(2)

A Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat Bosznia és Hercegovinával a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról.Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. szeptember 30-án parafált egyezményt alá kellene írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

KERETMEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina között, Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban „a Közösség”,

másrészről

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA,

a továbbiakban együtt: „a Szerződő Felek”

MIVEL:

(1)	Az Európai Tanács 2002. decemberi koppenhágai ülésén megerősítette a nyugat-balkáni országok, mint potenciális tagjelöltek európai perspektíváit és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában.

(2)

(3)

(4)	Bosznia és Hercegovina hangot adott több közösségi programban való részvételi igényének.

(5)	Bosznia és Hercegovinának az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket, nevezetesen a pénzügyi hozzájárulást a Közösségek nevében eljáró Európai Közösségek Bizottsága, valamint Bosznia és Hercegovina közötti megállapodás keretében kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Bosznia és Hercegovina az alábbi közösségi programokban vehet részt:

1.	Az I. mellékletben felsorolt, folyamatban lévő közösségi programokban, amelyekben ezen megállapodás (a továbbiakban „a megállapodás”) hatálybalépésétől számítva Bosznia és Hercegovina is részt vehet.

2.	A megállapodás hatálybalépését követően létrehozott vagy megújított közösségi programokban, amelyek Bosznia és Hercegovina részvételét előirányozó bevezető rendelkezést tartalmaznak.

2. cikk

Bosznia és Hercegovina az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Bosznia és Hercegovina képviselői a Bosznia és Hercegovinát érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek a Bosznia és Hercegovina által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.

4. cikk

A Bosznia és Hercegovina résztvevői által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.

5. cikk

Bosznia és Hercegovinának az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi kikötéseket és feltételeket, nevezetesen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Bizottság, valamint Bosznia és Hercegovina közötti megállapodás határozza meg szándéknyilatkozat formájában.

Amennyiben Bosznia és Hercegovina – a legutóbb a 2001. december 10-i 2415/2001/EK tanácsi rendelettel módosított, Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet értelmében vagy hasonló, Bosznia és Hercegovinának közösségi külső segítségnyújtást biztosító később elfogadott rendelet értelmében – közösségi külső segítségnyújtásért folyamodik, a közösségi támogatás Bosznia és Hercegovina általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban fogják meghatározni.

6. cikk

7. cikk

Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól.

8. cikk

Mindkét szerződő fél legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását Bosznia és Hercegovina egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

10. cikk

11. cikk

(3) A szöveg mindegyik nyelvi változata egyaránt hiteles.

Hecho en Bruselas, el veintidós de noviembre del dos mil cuatro.

V Bruselu dne dvacátého druhého listopadu dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles den toogtyvende november to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am zweiundzwanzigsten November zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu kahekümne teisel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι δύο Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the twenty-second day of November in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le vingt-deux novembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addi' ventidue novembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit otrajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio dvidešimt antrą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának huszonkettedik napján.

Magħmul fi Brussel fit-tieni u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de tweeëntwintigste november tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego drugiego listopada roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Bruxelas, em vinte e dois de Novembro de dois mil e quatro.

V Bruseli dvadsiatehodruhého novembra dvetisícštyri.

V Bruslju, dvaindvajsetega novembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenätoisena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den tjugoandra november tjugohundrafyra.

Sastavljeno u Briselu, dana 22.11.2004.

Sačinjeno u Briselu, dana 22.11.2004.

Састављено у Бриселу, дана 22.11.2004.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenstvi

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Τια τηυ Ευρωπαϊκή Κοιυότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Za Europsku zajednicu

За Европску зajедницу

Za Vijeće ministara Bosne i Hercegovine

За Савjет министара Босне и Херцеговине

MELLÉKLET

AZ I. CIKKBEN EMLÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA

—	A megkülönböztetés elleni küzdelem (2001–2006) (1)

—	A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (2002–2006) (2)

—	A fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések (2004–2007) (3)

—	Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program (2004–2006) (4)

—	Közösségi cselekvési program az aktív európai polgárság előmozdítására (2004–2006) (5)

—	Közösségi cselekvés a közegészségügy területén (2003–2008) (6)

—	Kultúra 2000 (2000–2006) (7)

—	Vám (2003–2007) (8)

—	Daphne II. (2004–2008) (9)

—	eContent Plus (2004–2008) (10)

—	eLearning (2004–2006) (11)

—	Erasmus Mundus (2004–2008) (12)

—	Fiscalis (2003–2007) (13)

—	A nemek közötti esélyegyenlőség (2001–2006) (14)

—	Hercule (2004–2006) (15)

—	Intelligens Energia – Európa (2003–2006) (16)

—	Life (2000–2006) (17)

—	Leonardo da Vinci II. (2000–2006) (18)

—	Marco Polo (2003–2010) (19)

—	Media Plus (20)/Media Training (21) (2001–2006)

—	Safer Internet plus (2005–2008) (22)

—	6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (2002–2006) (23)

—	Socrates II. (2000–2006) (24)

—	Ifjúság (2000–2006) (25)

(8) Vö. A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 11-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 36., 2003.2.12., 1. o.).

(10) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 96 végleges, 2004/0025 (COD).

(20) Vö. Az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 846/2004/EK határozatával (HL L 157., 2004.4.30., 4. o.) módosított, az európai audiovizuális alkotások fejlesztését, forgalmazását és promócióját előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA Plus – Fejlesztés, forgalmazás és promóció) (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat (HL L 336., 2000.12.30., 82. o.) és annak helyesbítése (HL L 13., 2001.1.17., 34. o.).

(21) Vö. A 845/2004/EK határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított, 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.).

(22) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 91 végleges, 2004/0023 (COD).

(25) Vö. Az „Ifjúság” közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2000.5.18., 1. o.).

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/15

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 22.)

az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról

(2005/519/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)(2)

A Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat a Horvát Köztársasággal a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról.Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. július 30-án parafált egyezményt alá kellene írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

KERETMEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „a Közösség”,

másrészről

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: „Horvátország”,

a továbbiakban együtt: „a Szerződő Felek”,

MIVEL:

(1)	Az egyrészről a Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást (a továbbiakban „STM”) 2001. október 29-én aláírták.

(2)	Az Európai Tanács 2002. decemberi koppenhágai ülésén megerősítette a nyugat-balkáni országok, mint potenciális tagjelöltek európai perspektíváit és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában.

(3)

(4)

(5)	A 2004 június 17–18-i Európai Tanács úgy döntött, hogy Horvátország tagjelölt ország, és hogy el kell indítani a csatlakozási folyamatot. Ezzel kapcsolatban döntött egy kétoldalú kormányközi konferenciának 2005 elejére történő összehívásáról Horvátországgal a tárgyalások megkezdése érdekében.

(6)	Horvátország hangot adott több közösségi programban való részvételi igényének.

(7)	Horvátországnak az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket, nevezetesen a pénzügyi hozzájárulást a Közösségek nevében eljáró Európai Közösségek Bizottsága, valamint az albán kormány közötti megállapodás keretében kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Horvátország az alábbi közösségi programokban vehet részt:

1.	Az I. mellékletben felsorolt folyamatban lévő közösségi programokban, amelyekben ezen megállapodás (a továbbiakban „a megállapodás”) hatálybalépésétől számítva Horvátország is részt vehet.

2.	A megállapodás hatálybalépését követően létrehozott vagy megújított közösségi programokban, amelyek Horvátország részvételét előirányozó bevezető rendelkezést tartalmaznak.

2. cikk

Horvátország az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Horvátország képviselői a Horvátországot érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek a Horvátország által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.

4. cikk

A horvátországi résztvevők által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.

5. cikk

Horvátországnak az egyes programokban való részvételére vonatkozó kikötéseket és feltételeket, nevezetesen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Bizottság, valamint Horvátország közötti megállapodás határozza meg szándéknyilatkozat formájában.

Amennyiben Horvátország – a legutóbb a 2001. december 10-i 2415/2001/EK tanácsi rendelettel módosított, Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet értelmében vagy hasonló, Horvátországnak közösségi külső segítségnyújtást biztosító később elfogadott rendelet értelmében – közösségi külső segítségnyújtást kér, a közösségi támogatás Horvátország általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban fogják meghatározni.

6. cikk

7. cikk

Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól.

8. cikk

Mindkét Szerződő Fél legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását Horvátország egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

Ezt a megállapodást alkalmazni kell egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területekre, a Szerződésben rögzített feltételek szerint, másrészről Horvátország területére.

10. cikk

11. cikk

(1) Ez a megállapodás két-két eredeti példányban, angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, német, olasz, lett, lengyel, litván, magyar, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és horvát nyelven készült.

(3) A szöveg mindegyik nyelvi változata egyaránt hiteles.

12. cikk

Ezt a megállapodást és az ahhoz csatolt mellékletet jegyzőkönyvként csatolják az STM-hez, és az az STM integráns részét képezi.

Hecho en Bruselas, el veintidós de noviembre del dos mil cuatro.

V Bruselu dne dvacátého druhého listopadu dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles den toogtyvende november to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am zweiundzwanzigsten November zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu kahekümne teisel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι δύο Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the twenty-second day of November in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le vingt-deux novembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addi' ventidue novembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit otrajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio dvidešimt antrą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának huszonkettedik napján.

Magħmul fi Brussel fit-tieni u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de tweeëntwintigste november tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego drugiego listopada roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Bruxelas, em vinte e dois de Novembro de dois mil e quatro.

V Bruseli dvadsiatehodruhého novembra dvetisícštyri.

V Bruslju, dvaindvajsetega novembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenätoisena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den tjugoandra november tjugohundrafyra.

Sastavljeno u Bruxellesu, dana dvadeset drugoga studenoga godine dvije tisuće četvrte.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenstvi

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Τια τηυ Ευρωπαϊκή Κοιυότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Za Europsku zajednicu

Za Vladu Republike Hrvatske

MELLÉKLET

AZ I. CIKKBEN EMLÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA

—	A megkülönböztetés elleni küzdelem (2001–2006) (1)

—	A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (2002–2006) (2)

—	A fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések (2004–2007) (3)

—	Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program (2004–2006) (4)

—	Közösségi cselekvési program az aktív európai polgárság előmozdítására (2004–2006) (5)

—	Közösségi cselekvés a közegészségügy területén (2003–2008) (6)

—	Kultúra 2000 (2000–2006) (7)

—	Vám (2003–2007) (8)

—	Daphne II. (2004–2008) (9)

—	eContent Plus (2004–2008) (10)

—	eLearning (2004–2006) (11)

—	Erasmus Mundus (2004–2008) (12)

—	Fiscalis (2003–2007) (13)

—	A nemek közötti esélyegyenlőség (2001–2006) (14)

—	Hercule (2004–2006) (15)

—	Intelligens Energia – Európa (2003–2006) (16)

—	Life (2000–2006) (17)

—	Leonardo da Vinci II. (2000–2006) (18)

—	Marco Polo (2003–2010) (19)

—	Media Plus (20)/Media Training (21) (2001–2006)

—	Safer Internet plus (2005–2008) (22)

—	6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (2002–2006) (23)

—	Socrates II. (2000–2006) (24)

—	Ifjúság (2000–2006) (25)

(8) Vö. A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 11-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 36., 2003.2.12., 1. o.).

(10) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 96 végleges, 2004/0025 (COD).

(21) Vö. A 2004. április 29-i 845/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított, 2001. január 19-i 163/2001/EK határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.).

(22) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 91 végleges, 2004/0023 (COD).

(25) Vö. Az „Ifjúság” közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2000.5.18., 1. o.).

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/22

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 22.)

az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról szóló, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyvének aláírásáról

(2005/520/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)(2)

A Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról szóló, egyrészről az Európai Közösségek és annak tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyvét illetően;Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. október 25-én parafált egyezményt alá kellene írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról szóló, egyrészről az Európai Közösségek és annak tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösségek és annak tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz, az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban „a Közösség”,

másrészről

MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban együtt: „a Szerződő Felek”

MIVEL:

(1)	az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodást (a továbbiakban az „STM”) 2001. április 9-én levélváltás formájában Luxembourgban aláírták, és az 2004. április 1-jén hatályba lépett.

(2)	Az Európai Tanács 2002. decemberi koppenhágai ülésén megerősítette a nyugat-balkáni országok mint potenciális tagjelöltek európai perspektíváit és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában.

(3)

(4)

(5)	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hangot adott több közösségi programban való részvételi igényének.

(6)	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket, nevezetesen a pénzügyi hozzájárulást a Közösségek nevében eljáró Európai Közösségek Bizottsága, valamint az albán kormány közötti megállapodás keretében kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az alábbi közösségi programokban vehet részt:

1.	A mellékletben felsorolt, folyamatban lévő közösségi programokban, amelyekben ezen megállapodás (a továbbiakban „a megállapodás”) hatálybalépésétől számítva Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is részt vehet.

2.	A megállapodás hatálybalépését követően létrehozott vagy megújított közösségi programokban, amelyek a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részvételét előirányzó bevezető rendelkezést tartalmaznak.

2. cikk

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság képviselői a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.

4. cikk

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság résztvevői által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.

5. cikk

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az egyes programokban való részvételére vonatkozó kikötéseket és feltételeket, nevezetesen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Bizottság, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya közötti megállapodás határozza meg szándéknyilatkozat formájában.

Amennyiben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – a legutóbb a 2001. december 10-i 2415/2001/EK tanácsi rendelettel módosított, Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet értelmében vagy hasonló, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak közösségi külső segítségnyújtást biztosító később elfogadott rendelet értelmében – közösségi külső segítségnyújtást kér, a közösségi támogatás Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban fogják meghatározni.

6. cikk

7. cikk

Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól.

8. cikk

Mindkét Szerződő Fél legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

10. cikk

11. cikk

(1) Ez a Megállapodás két-két eredeti példányban készült a Szerződő Felek minden hivatalos nyelvén, kivéve máltaiul.

(3) A szöveg mindegyik nyelvi változata egyaránt hiteles.

12. cikk

Ezt a megállapodást és az ahhoz csatolt mellékletet jegyzőkönyvként csatolják az STM-hez, és az az STM integráns részét képezi.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya részéről

az Európai Közösség részéről

MELLÉKLET

AZ I. CIKKBEN EMLÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA

—	A megkülönböztetés elleni küzdelem (2001–2006) (1)

—	A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (2002–2006) (2)

—	A fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések (2004–2007) (3)

—	Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program (2004–2006) (4)

—	Közösségi cselekvési program az aktív európai polgárság előmozdítására (2004–2006) (5)

—	Közösségi cselekvés a közegészségügy területén (2003–2008) (6)

—	Kultúra 2000 (2000–2006) (7)

—	Vám (2003–2007) (8)

—	Daphne II. (2004–2008) (9)

—	eContent Plus (2004–2008) (10)

—	eLearning (2004–2006) (11)

—	Erasmus Mundus (2004–2008) (12)

—	Fiscalis (2003–2007) (13)

—	A nemek közötti esélyegyenlőség (2001–2006) (14)

—	Hercule (2004–2006) (15)

—	Intelligens Energia – Európa (2003–2006) (16)

—	Life (2000–2006) (17)

—	Leonardo da Vinci II. (2000–2006) (18)

—	Marco Polo (2003–2010) (19)

—	Media Plus (20)/Media Training (21) (2001–2006)

—	Safer Internet plus (2005–2008) (22)

—	6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (2002–2006) (23)

—	Socrates II. (2000–2006) (24)

—	Ifjúság (2000–2006) (25)

(8) Vö. A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 11-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 36., 2003.2.12., 1. o.).

(10) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 96 végleges, 2004/0025 (COD).

(21) Vö. A 845/2004/EK határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított, 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.).

(22) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 91 végleges, 2004/0023 (COD).

(25) Vö. Az „Ifjúság” közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2000.5.18., 1. o.).

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/28

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 22.)

az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról

(2005/521/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)(2)

A Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról.Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. szeptember 2-án parafált egyezményt alá kellene írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, az Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

KERETMEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró között, Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveiről

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban „a Közösség”,

másrészről

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ,

a továbbiakban együtt: „a Szerződő Felek”

MIVEL:

(1)	Az Európai Tanács 2002. decemberi koppenhágai ülésén megerősítette a nyugat-balkáni országok mint potenciális tagjelöltek európai perspektíváit és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában.

(2)

(3)

(4)	Szerbia és Montenegró hangot adott több közösségi programban való részvételi igényének.

(5)	Szerbia és Montenegrónak az egyes programokban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket, nevezetesen a pénzügyi hozzájárulást a Közösségek nevében eljáró Európai Közösségek Bizottsága, valamint az albán kormány közötti megállapodás keretében kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Szerbia és Montenegró az alábbi közösségi programokban vehet részt:

1.	Az I. mellékletben felsorolt, folyamatban lévő közösségi programokban, amelyekben ezen megállapodás (a továbbiakban „a megállapodás”) hatálybalépésétől számítva Szerbia és Montenegró is részt vehet.

2.	A megállapodás hatálybalépését követően létrehozott vagy megújított közösségi programokban, amelyek Szerbia és Montenegró részvételét előirányzó bevezető rendelkezést tartalmaznak.

2. cikk

Szerbia és Montenegró az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Szerbia és Montenegró képviselői a Szerbia és Montenegrót érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek az Albánia által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.

4. cikk

A Szerbia és Montenegró résztvevői által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.

5. cikk

Szerbia és Montenegrónak az egyes programokban való részvételére vonatkozó kikötéseket és feltételeket, nevezetesen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Bizottság, valamint az albán kormány közötti megállapodás határozza meg szándéknyilatkozat formájában.

Amennyiben Szerbia és Montenegró – a legutóbb a 2001. december 10-i 2415/2001/EK tanácsi rendelettel módosított, Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet értelmében vagy hasonló, Szerbia és Montenegrónak közösségi külső segítségnyújtást biztosító később elfogadott rendelet értelmében – közösségi külső segítségnyújtást kér, a közösségi támogatás Szerbia és Montenegró általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban fogják meghatározni.

6. cikk

7. cikk

Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól.

E megállapodást bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton történő értesítéssel bármikor felmondhatja. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével megszűnik.

8. cikk

Mindkét Szerződő Fél legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását Szerbia és Montenegró egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

10. cikk

11. cikk

(3) A szöveg mindegyik nyelvi változata egyaránt hiteles.

Hecho en Bruselas, el veintidós de noviembre del dos mil cuatro.

V Bruselu dne dvacátého druhého listopadu dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles den toogtyvende november to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am zweiundzwanzigsten November zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu kahekümne teisel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι δύο Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the twenty-second day of November in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le vingt-deux novembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addi' ventidue novembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit otrajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio dvidešimt antrą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának huszonkettedik napján.

Magħmul fi Brussel fit-tieni u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de tweeëntwintigste november tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego drugiego listopada roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Bruxelas, em vinte e dois de Novembro de dois mil e quatro.

V Bruseli dvadsiatehodruhého novembra dvetisícštyri.

V Bruslju, dvaindvajsetega novembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenätoisena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den tjugoandra november tjugohundrafyra.

Састављено у Бриселу, дана 22.11.2004.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenstvi

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Τια τηυ Ευρωπαϊκή Κοιυότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

За Европску заједницу

За Савет министара Србије и Ирне Горе

MELLÉKLET

AZ I. CIKKBEN EMLÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA

—	A megkülönböztetés elleni küzdelem (2001–2006) (1)

—	A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (2002–2006) (2)

—	A fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések (2004–2007) (3)

—	Az oktatás és képzés területén európai szinten tevékenykedő szervezetek fejlesztésére irányuló közösségi cselekvési program (2004–2006) (4)

—	Közösségi cselekvési program az aktív európai polgárság előmozdítására (2004–2006) (5)

—	Közösségi cselekvés a közegészségügy területén (2003–2008) (6)

—	Kultúra 2000 (2000–2006) (7)

—	Vám (2003–2007) (8)

—	Daphne II. (2004–2008) (9)

—	eContent Plus (2004–2008) (10)

—	eLearning (2004–2006) (11)

—	Erasmus Mundus (2004–2008) (12)

—	Fiscalis (2003–2007) (13)

—	A nemek közötti esélyegyenlőség (2001–2006) (14)

—	Hercule (2004–2006) (15)

—	Intelligens Energia – Európa (2003–2006) (16)

—	Life (2000–2006) (17)

—	Leonardo da Vinci II. (2000–2006) (18)

—	Marco Polo (2003–2010) (19)

—	Media Plus (20)/Media Training (21) (2001–2006)

—	Safer Internet plus (2005–2008) (22)

—	6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (2002–2006) (23)

—	Socrates II. (2000–2006) (24)

—	Ifjúság (2000–2006) (25)

(8) Vö. A közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 11-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 36., 2003.2.12., 1. o.).

(10) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 96 végleges, 2004/0025 (COD).

(21) Vö. A 845/2004/EK határozattal (HL L 157., 2004.4.30., 1. o.) módosított, 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.).

(22) Elfogadás folyamatban. Vö. COM(2004) 91 végleges, 2004/0023 (COD).

(25) Vö. Az „Ifjúság” közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. április 13-i 1031/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 117., 2000.5.18., 1. o.).

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/35

AZ EU–MEXIKÓ VEGYESTANÁCS 4/2004 SZ. HATÁROZATA

(2005. május 18.)

a 2/2001 vegyestanácsi határozat módosításáról

(2005/522/EC)

A VEGYESTANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodásra, amelyet 1997. december 8-án Brüsszelben írtak alá (1) és különösen annak 6. cikkére, a 47. cikkel összefüggésben,

mivel:

(1)

2004. május 1-jétől az Európai Közösséget létrehozó Szerződés a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban: az „új EU-tagállamok”) is alkalmazandó, az Európai Unióhoz történő csatlakozásukat követően.

(2)

Ilyen körülmények között szükséges a 2/2001 sz. vegyestanácsi határozat I. mellékletének 2004. május 1-jei hatállyal történő kiigazítása, hogy az kiterjedjen az új tagállamok pénzügyi szolgáltatásokért felelős hatóságaira és azokra – a 2/2001 sz. határozat 12–16. cikkével ellentétes – intézkedésekre, amelyeket az új tagállamok az említett határozat 17. cikke (3) bekezdésében foglaltak végrehajtásáig fenntartanak. Ez a kiigazítás lehetőséget teremt a pénzügyi szolgáltatásokért felelős hatóságok jegyzékének frissítésére is,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2/2001 sz. határozat I. mellékletének A. része helyébe e határozat I. mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 2/2001 sz. határozat II. mellékletének A. és B. része helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba. Ezt a határozatot 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 18-án.

a vegyestanács részéről

az elnök

L. E. DERBEZ

(1) HL L 276., 2000.10.28., 45. o.

I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI

1.	A III. fejezetnek a Közösségre és tagállamaira történő alkalmazása függ az Európai Közösségek és tagállamaik által a GATS-vállalási listáik »összes ágazat« részeiben, valamint az alább felsorolt alágazatokra vonatkozóan meghatározott piacrajutási és nemzeti elbánási korlátozásoktól.

A tagállamokat a következő rövidítések jelölik:

AT	Ausztria
BE	Belgium
CY	Ciprus
CZ	Cseh Köztársaság
DE	Németország
DK	Dánia
ES	Spanyolország
EE	Észtország
FI	Finnország
FR	Franciaország
EL	Görögország
HU	Magyarország
IE	Írország
IT	Olaszország
LV	Lettország
LT	Litvánia
LU	Luxemburg
MT	Málta
NL	Hollandia
PL	Lengyelország
PT	Portugália
SK	Szlovák Köztársaság
SI	Szlovénia
SE	Svédország
UK	Egyesült Királyság

Az (1) és (2) típussal kapcsolatos piacrajutási kötelezettségvállalások csak a következőkre vonatkoznak:

—	a »Egyetértési megállapodás a pénzügyi szolgáltatások kötelezettségvállalásairól« a piacra jutásról szóló szakasz B.3. és B.4. bekezdéseiben jelzett ügyletek, minden egyes tagállam esetében,

—

az alábbiakban megjelölt ügyletek, hivatkozva a 11. cikk meghatározásaira, minden érintett tagállam vonatkozásában:

CY: A.1.a) (életbiztosítás) és az A.1.b) (nem életbiztosítás, nem közlekedési-szállítási – tengerhajózási, légi és egyéb közlekedés biztosítása) fennmaradó része a (2) típus szerint, B.6.e) (átruházható értékpapírok kereskedelme) az (1) típus szerint;

EE: A.1.a) (életbiztosítás), és az A.1.b) fennmaradó része (nem élet- és nem közlekedési-szállítási biztosítás) és az A.3. fennmaradó része (nem közlekedési-szállítási biztosítás közvetítése) az (1) és (2) típus szerint, B.1-től B.10-ig (betétek elfogadása, hitelnyújtás minden típusa, pénzügyi lízing, minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, garanciák és kötelezettségvállalások, értékpapír-kereskedelem, bármilyen fajtájú értékpapír kibocsátásában való közreműködés, pénzügynöki tevékenység [a bankközi piacon], vagyonkezelés és pénzügyi eszközök teljesítése és elszámolása) az (1) típus szerint;

LV: A.1.a) (életbiztosítás) és az A.1.b) (nem életbiztosítás, nem közlekedési-szállítási biztosítás) és az A.3. fennmaradó része (közlekedés-szállításon kívüli biztosítás közvetítése) a (2) típus szerint, B.7. (minden fajta értékpapír kibocsátásában) az (1) típus szerint;

LT: A.1.a) (életbiztosítás), és az A.1.b) fennmaradó része (nem élet-, nem közlekedési-szállítási biztosítás) és az A.3. fennmaradó része (közlekedés-szállításon kívüli biztosítás közvetítése) a (2) típus szerint, B.1-től B.10-ig (betétgyűjtés, a hitelnyújtás minden típusa, pénzügyi lízing, minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, garanciák és kötelezettségvállalások, értékpapír-kereskedelem, bármilyen fajtájú értékpapír kibocsátásában való közreműködés, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés, és pénzügyi eszközök teljesítése és elszámolása) az (1) típus szerint;

MT: A.1.a) (életbiztosítás) és az A.1.b) fennmaradó része (nem élet-, nem közlekedési-szállítási biztosítás) a (2) típus szerint, B.1. és B.2. (betétgyűjtés és a hitelnyújtás összes fajtája) az (1) típus szerint;

SI: B.1-től B.10-ig (betétgyűjtés, a hitelnyújtás minden típusa, pénzügyi lízing, minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, garanciák és kötelezettségvállalások, értékpapír-kereskedelem, bármilyen fajtájú értékpapír kibocsátásában való közreműködés, pénzügynöki tevékenység [a bankközi piacon], vagyonkezelés, és pénzügyi eszközök teljesítése és elszámolása) az (1) típus szerint.

A külföldi leányvállalatoktól eltérően, egy mexikói pénzintézet által valamelyik tagállamban közvetlenül létrehozott fióktelepekre – bizonyos korlátozott kivételektől eltekintve – nem vonatkozik a közösségi szinten összehangolt prudenciális szabályozás, amely lehetővé teszi az ilyen leányvállalatok számára, hogy élvezzék az új letelepedett vállalatok létrehozására vonatkozó kedvezőbb lehetőségeket, és határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtsanak a Közösség egészében. Ezért az ilyen fiókvállalatok a tagállam területén való működésre szóló engedélyt ugyanolyan feltételekkel kapják meg, mint amelyek az adott tagállam hazai pénzintézeteire alkalmazandók, és megkövetelhetik tőlük, hogy egy sor konkrét prudenciális követelményt teljesítsenek, mint például – bankok vonatkozásában és értékpapírok esetében – az elkülönült tőkésítés és más fizetőképességi követelmények, valamint a mérlegadatokról történő beszámolás és azok közzététele, vagy – biztosítás esetében – konkrét biztosítéki és letéti követelmények, elkülönült tőkésítés és a technikai tartalékoknak, valamint a szavatoló tőke legalább egyharmadának az érintett tagállamban való elhelyezése. A tagállamok az ebben a vállalási listában szereplő korlátozásokat csak egy mexikói kereskedelmi jellegű közvetlen letelepedésre, vagy határon átnyúló szolgáltatásoknak Mexikóból történő nyújtására alkalmazhatják, következésképpen a tagállam nem alkalmazhatja ezeket a korlátozásokat – beleértve a letelepedéssel kapcsolatosakat is – a Közösség más tagállamaiban székhellyel rendelkező mexikói leányvállalatokra, kivéve ha ezeket a korlátozásokat más tagállamok társaságaira vagy állampolgáraira is alkalmazni lehet a közösségi jogszabályok szerint.

CY: A következő általános feltételek és minősítések alkalmazandók, akkor is, ha nincsenek korlátozások vagy feltételek a vállalási listában:

i)	nemzetbiztonsággal és a közrenddel kapcsolatos megfontolások;

ii)

ez a vállalási lista semmilyen formában nem érinti a kormányzati feladatok gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat. Nem érinti azokat az intézkedéseket sem, amelyek olyan árukkal való kereskedelemre vonatkoznak, amelyek a vállalási listában szereplő szolgáltatás vagy más szolgáltatások szempontjából inputot jelenthet. Emellett a piacra jutásra vagy a nemzeti elbánásra vonatkozó korlátozások, az olyan szolgáltatások vonatkozásában, amelyek inputot jelenthetnek vagy felhasználhatók beszállításként egy, a vállalási listában szereplő szolgáltatáshoz, továbbra is alkalmazandók.

CY: Az ebben a vállalási listában említett jogszabályok és rendeletek nem értelmezhetők a pénzügyi szektort szabályozó jogszabályok és rendeletek teljes körű felsorolásának. Nem engedélyezett például a személyes adatokat, banktitkokat vagy bármilyen üzleti titkokat tartalmazó információ átadása. Az ilyen információátadásra a bank ügyfelei információinak titkossága megőrzésére vonatkozó belföldi jogszabályok alkalmazandók. Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy a nem diszkriminatív, minőségi intézkedések a technikai szabványokról, a közegészségügyről és a környezetvédelmi megfontolásokról, az engedélyeztetésekről, a prudenciális megfontolásról, a szakmai képesítésekről és a versenyjogi követelményekről nem szerepelnek a piacra jutás és a nemzeti elbánás korlátozásai vagy feltételei között.

CY: A szabályozás alá nem eső pénzügyi szolgáltatások és termékek és új pénzügyi szolgáltatások termékek piacra lépésének engedélyezésének feltétele lehet egy olyan szabályozási keret megléte vagy bevezetése, amely az EU–Mexikó vegyestanács 2/2001. sz. határozatának 19. cikkében megjelölt célkitűzések elérését szolgálja.

CY: A Cipruson érvényes tőzsdeszabályozás következtében:

—	a rezidensek nem vehetnek igénybe olyan banki szolgáltatásokat, amelyek tőkének külföldre történő átutalását jelentik, amikor ők maguk fizikailag külföldön vannak,

—	a nem rezidensek/külföldiek vagy nem rezidensek által ellenőrzött társaságok számára nyújtott kölcsönökhöz a Központi Bank engedélye szükséges,

—	értékpapíroknak nem rezidensek által történő megszerzéséhez is a Központi Bank engedélye szükséges,

—	a külföldi pénznemben lebonyolított ügyleteket csak olyan bankokon keresztül lehet lebonyolítani, amelyek megkapták a »engedélyezett kereskedő« státuszt a Központi Banktól.

9.	CZ: Az új pénzügyi szolgáltatások és eszközök piacra lépésének engedélyezésének feltétele lehet egy olyan szabályozási keret megléte vagy bevezetése, amely a 2/2001 sz. határozat 19. cikkében megjelölt célkitűzések elérését szolgálja.

10.	CZ: Általános szabályként és megkülönböztetésmentesen, a Cseh Köztársaságban bejegyzett pénzintézeteknek meghatározott jogi formában kell működniük.

11.

CZ: A kötelező gépjármű-felelősségi biztosítást kizárólagos szolgáltató nyújtja. Amikor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás monopóliuma megszűnik, e szolgáltatás nyújtása megkülönböztetésmentes alapon lehetővé válik a letelepedett cseh szolgáltatók számára. A kötelező egészségbiztosítás kizárólag cseh tulajdonban lévő, engedéllyel rendelkező szolgáltatók által nyújtható.

12.	EE: A kötelező társadalombiztosítási szolgáltatások nincsenek lekötve.

13.	HU: Az új pénzügyi szolgáltatások vagy termékek piacra lépésének engedélyezésének feltétele lehet egy olyan szabályozási keret megléte vagy bevezetése, amely a 2/2001 sz. határozat 19. cikkében megjelölt célkitűzések elérését szolgálja.

14.	HU: A személyes adatokat, banktitkokat, értékpapírtitkokat és/vagy bármilyen üzleti titkot tartalmazó információ átadása nem engedélyezett.

15.	HU: Általános szabályként és megkülönböztetésmentes módon, a Magyarországon bejegyzett pénzintézeteknek meghatározott jogi formában kell működniük.

16.	HU: A biztosítási, banki, értékpapír-forgalmazási és kollektív befektetési szolgáltatásokat jogilag elkülönült és függetlenül tőkésített pénzügyi szolgáltatóknak kell végezniük.

17.

MT: A (3) típus alá tartozó kötelezettségvállalásoknál a tőzsdei szabályozás szerint azok a nem rezidensek, akik bármiféle szolgáltatást egy helyi társaság bejegyzésével kívánnak nyújtani, ezt a Máltai Központi Bank engedélyével tehetik meg. Azoknak a társaságoknak, amelyek nem rezidens jogi vagy természetes személyek részvételével jönnek létre, legalább 10 000 máltai líra tőkével kell rendelkezniük, amiből 50 %-ot be kell fizetni. A saját tőke nem rezidens százalékarányát külföldről származó pénzösszeggel kell befizetni. A nem rezidens részvételével működő társaságoknak engedélyt kell kérniük a pénzügyminisztériumtól, hogy a megfelelő szabályozás szerint helyiségeket szerezhessenek.

18.

MT: A (4) típus alá tartozó kötelezettségvállalásokhoz a máltai törvények és rendeletek követelményei a belépés, a tartózkodás, az ingatlantulajdon szerzése, a munkavégzés és a szociális biztonsági intézkedések tekintetében továbbra is alkalmazandók, beleértve a tartózkodás időtartamát, a minimális béreket, valamint a kollektív bérmegállapodásokat. A belépési, munkavállalási és tartózkodási engedélyek kiadása tekintetében a máltai kormány mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

19.	MT: Az (1) és a (2) típus alá tartozó kötelezettségvállalások esetében a tőzsdefelügyeleti szabályozás lehetővé teszi a rezidens számára, hogy portfolióbefektetés céljára évente legfeljebb 5 000 lírát külföldre utaljon. Az 5 000 lírát meghaladó összegekre a tőzsdefelügyelet engedélyét kell kérni.

20.	MT: Ha a hitelfelvétel három évet meghaladó időtartamra történik, a rezidensek tőzsdefelügyelet jóváhagyása nélkül vehetnek fel hitelt külföldről. Az ilyen hitelfelvételeket azonban nyilvántartásban kell venni a Központi Banknál.

21.	PL: A pénzügyi szektor prudenciális szabályozása jelenleg kidolgozás alatt áll Lengyelországban. Ez szükségessé teheti a jelenleg érvényben lévő szabályok módosítását, valamint új törvények előkészítését.

22.	SK: Az új pénzügyi szolgáltatások és eszközök piacra lépésének engedélyezésének feltétele lehet egy olyan szabályozási keret megléte vagy bevezetése, amely a 2/2001 sz. határozat 19. cikkében megjelölt célkitűzések elérését szolgálja.

23.

SK: A következő biztosítási szolgáltatásokat kizárólagossággal rendelkező szolgáltatók nyújtják: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak, a kötelező légifuvarozási biztosításnak, a munkáltató balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel szembeni felelősségbiztosításának a Szlovák Biztosítótársaságon keresztül kell történnie. Az alapszintű egészségbiztosítást szlovák egészségbiztosító társaságok végzik, amelyek a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma által a 273/1994 törvény alapján kiadott, egészségbiztosítás nyújtására szóló engedéllyel rendelkeznek. A nyugdíjbiztosítási és betegségbiztosítási konstrukciók a társadalombiztosítási társaságra korlátozódnak.

24.	SI: Az új pénzügyi szolgáltatások vagy termékek piacra lépése engedélyezésének feltétele lehet egy olyan szabályozási keret megléte vagy bevezetése, amely a 2/2001 sz. határozat 19. cikkében megjelölt célkitűzések elérését szolgálja.

25.	SI: Általános szabályként és megkülönböztetésmentesen, a Szlovén Köztársaságban bejegyzett pénzintézeteknek meghatározott jogi formában kell működniük.

26.	SI: Biztosítási és banki tevékenységeket jogilag elkülönült és függetlenül tőkésített pénzügyi szolgáltatóknak kell végezniük.

27.	SI: Befektetési szolgáltatásokat csak bankok és befektetési cégek nyújthatnak.

A.	biztosítás és a biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások

1.	Határon átnyúló szolgáltatás

AT: Tilos olyan leányvállalat nevében, amely nincs bejegyezve a Közösségben, vagy olyan fiókvállalat nevében, amely nincs bejegyezve Ausztriában, promóciós tevékenységet vagy közvetítést folytatni (kivéve a viszontbiztosítást és a visszaengedményezést).

AT: A kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Ausztriában letelepedett fiókvállalat kötheti meg.

AT: Magasabb adókulcs vonatkozik az olyan biztosítási szerződésekre, amelyek (a viszontbiztosítási és a visszaengedményezési szerződések kivételével) olyan leányvállalat kötött, amely nem rendelkezik székhellyel a Közösségben, vagy egy fiókvállalat, amely nem rendelkezik székhellyel Ausztriában. A magasabb adó alól mentesítés adható.

CY: Bármely, a biztosítási szuperintendáns által (a prudenciális kritériumok alapján) jóváhagyott külföldi viszontbiztosító kínálhat viszontbiztosítási vagy visszaengedményezési szolgáltatásokat Ciprusban bejegyzett vagy engedélyezett biztosítótársaságok számára.

CY: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

CZ: Semmi más, kivéve az alábbiakat:

Külföldi pénzügyi szolgáltatók létrehozhatnak biztosítótársaságot, amelynek székhelye a Cseh Köztársaságban van, részvénytársasági formában, vagy biztosítási tevékenységet végezhetnek fiókvállalataikon keresztül, amelyeknek bejegyzett irodájuk van a Cseh Köztársaságban, a Biztosítási törvényben megállapított feltételek szerint.

Üzleti jelenlét és engedélyezés szükséges a biztosítási szolgáltató számára:

—	az ilyen szolgáltatások nyújtásához, beleértve a viszontbiztosítást, és

—	közvetítői szerződés kötéséhez egy közvetítővel, amelynek az a célja, hogy biztosítási szerződés jöjjön létre a biztosítási szolgáltató és egy harmadik fél között.

Engedély szükséges a közvetítő számára, amennyiben közvetítői tevékenységét egy, a Cseh Köztársaságban bejegyzett irodával rendelkező fiók számára végzi.

DK: A kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Ausztriában letelepedett fiókvállalat kötheti meg.

DK: Egyetlen személy vagy társaság (beleértve a biztosítási társaságokat) sem segítheti üzleti alapon Dániában a közvetlen biztosítás megvalósítását Dániában letelepedett személyek, dán hajók vagy Dániában lévő ingatlan vonatkozásában, kivéve azokat a biztosítótársaságokat, amelyek a dán törvények vagy az illetékes dán hatóságok által erre engedélyt kaptak.

DE: A kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Németországban letelepedett fiókvállalat kötheti meg.

DE: Ha egy külföldi biztosítótársaság fiókvállalatot létesített Németországban, biztosítási szerződéseket Németországban nemzetközi szállítással kapcsolatban csak a Németországban letelepedett fiókvállalaton keresztül köthet.

FI: Csak azok a biztosítótársaságok nyújthatnak biztosítási szolgáltatásokat, amelyek székhelye az Európai Gazdasági Térségben van, vagy fiókvállalatuk van Finnországban, ahogyan az egyetértési megállapodás 3. albekezdésének a) pontjában szerepel.

FI: A biztosítási bróker szolgáltatásai akkor nyújthatók, ha állandó üzletviteli helye az Európai Gazdasági Térségben található.

FR: A szárazföldi szállítással kapcsolatos kockázatokkal szembeni biztosítást csak a Közösségben letelepedett biztosítócégek nyújthatnak.

HU: A.1. alágazat (közvetlen biztosítás): Csak a devizaszabályozással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalkozók részesülhetnek ilyen szolgáltatásokban. Csak a külföldön felmerülő biztosítási eseményekre köthető biztosítás.

IT: Lekötetlen az aktuáriusi szakma számára.

IT: Az olaszországi rezidensek CIF paritású exportjával kapcsolatos kockázatokkal szembeni biztosítást csak a Közösségben letelepedett biztosítási cégek nyújthatnak.

IT: Az áruk szállítási biztosítása, a járművek biztosítása, mint olyan és az Olaszországon belüli kockázatokkal szembeni felelősségbiztosítás csak a Közösségben telepedett biztosítótársaságok által köthető. Ez a fenntartás nem alkalmazandó az Olaszországba irányuló behozatallal összefüggő nemzetközi szállítmányozásra.

LV: Lekötetlen az egyetértési megállapodás B.3. albekezdésének a) pontjához.

MT: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

PL: Lekötetlen, kivéve a viszontbiztosítást, a visszaengedményezést és a nemzetközi kereskedelemben szereplő áruk biztosítását.

PT: A légi és a tengeri szállításra szóló biztosítás, amely az árukra, a repülőgépekre, a hajótestre és a felelősségre vonatkozik, csak az EK-ban letelepedett cégek által köthetők meg; csak az EK-ban letelepedett személyek vagy társaságok szerepelhetnek közvetítőként a biztosítási üzletben Portugáliában.

SK: Üzleti jelenlét szükséges a következőkhöz:

—	életbiztosítás olyan személyek számára, akiknek állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaságban van,

—	ingatlan biztosítása a Szlovák Köztársaság területén,

—	természetes személyek vagy jogi személyek által okozott veszteség vagy kár elleni biztosítás a Szlovák Köztársaság területén,

—	légi és tengeri biztosítás, amely vonatkozik az árukra, a repülőgépre, a hajótestre és a felelősségre.

SI: Tengeri, légi és közlekedés-szállítási biztosítás: A kölcsönös biztosítási intézmények által nyújtott biztosítási tevékenységek a bejegyzett, a Szlovén Köztársaság területén letelepedett társaságokra korlátozódnak.

SI: A.2., A.3. és A.4. alágazatok (viszontbiztosítás és visszaengedményezés, biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

SE: Közvetlen biztosítás nyújtása csak Svédországban engedéllyel rendelkező biztosítási szolgáltatón keresztül engedélyezett, feltéve hogy a külföldi szolgáltató és a svéd biztosítótársaság ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartoznak, vagy közöttük együttműködési megállapodás van.

2.	Külföldi felhasználás

AT: A kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Ausztriában letelepedett fiókvállalat kötheti meg.

CY: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

CZ: Semmi más, kivéve az alábbiakat:

Az alábbiakban meghatározott biztosítási szolgáltatások nem vehetők igénybe külföldön.

—	Életbiztosítás olyan személyek számára, akiknek állandó lakóhelye a Cseh Köztársaságban van,

—	ingatlan biztosítása a Cseh Köztársaság területén,

—	természetes személyek vagy jogi személyek által okozott veszteség vagy kár elleni biztosítás a Cseh Köztársaság területén.

DK: Kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Ausztriában letelepedett fiókvállalat köthet meg.

DK: Egyetlen személy vagy társaság (beleértve a biztosítási társaságokat) sem segítheti üzleti alapon Dániában a közvetlen biztosítás megvalósítását Dániában devizabelföldi személyek, dán hajók vagy Dániában lévő ingatlan vonatkozásában, kivéve azokat a biztosítótársaságokat, amelyek a dán törvények vagy az illetékes dán hatóságok által erre engedélyt kaptak.

DE: Kötelező légi biztosítást csak egy, a Közösségben letelepedett leányvállalat vagy egy Németországban letelepedett fiókvállalat köthet meg.

FR: A szárazföldi szállítással kapcsolatos kockázatokkal szembeni biztosítást csak a Közösségben letelepedett biztosítási cégek nyújthatnak.

IT: Az olaszországi rezidensek CIF paritású exportjával kapcsolatos kockázatokkal szembeni biztosítást csak a Közösségben letelepedett biztosítási cégek nyújthatnak.

MT: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

PL: Lekötetlen, kivéve a viszontbiztosítást, a visszaengedményezést és a nemzetközi kereskedelemben szereplő áruk biztosítását.

SK: Az (1) típus szerint szereplő biztosítási szolgáltatások, kivéve a légi és tengeri szállítást, amely az árukra, a repülőgépre, a hajótestre és a felelősségre vonatkozik, nem vehetők igénybe külföldön.

SI: A viszontbiztosítási társaságok a Szlovén Köztársaságban elsődlegességet élveznek a biztosítási díjak beszedésénél. Abban az esetben, ha ezek a társaságok nem tudják az összes kockázatot ellensúlyozni, lehet viszontbiztosításuk vagy visszaengedményezésük külföldön. (E feltétel megszűnik a biztosítótársaságokról szóló új törvény elfogadását követően.)

3.	Üzleti jelenlét

AT: A külföldi biztosítók fiókvállalatainak engedélyét meg kell tagadni, ha a biztosító saját országában nem rendelkezik a részvénytársasággal vagy a kölcsönös biztosítótársasággal egyenértékű jogi formával.

BE: Bármely, belga értékpapírok megvásárlására szóló nyilvános ajánlatot egy, az Európai Közösség tagállamának joghatóságán kívül álló személy, társaság vagy intézmény részéről a pénzügyminiszternek kell benyújtani jóváhagyásra.

CY: A.1. alágazat (közvetlen biztosítás):

Egyetlen biztosító sem működhet a Ciprusi Köztársaságban vagy onnan, kivéve ha erre a biztosítási szuperintendáns felhatalmazta, a biztosítótársaságokról szóló törvénynek megfelelően.

A külföldi biztosítótársaságok a Ciprusi Köztársaságban egy fiókon vagy egy ügynökségen keresztül működhetnek. A külföldi biztosítónak engedéllyel kell rendelkeznie arra, hogy származási országában működjön ahhoz, hogy engedélyt kapjon egy fiók vagy ügynökség létesítésére.

Nem rezidensek Ciprusi Köztársaságban bejegyzett biztosítótársaságokban a központi bank engedélyével vehetnek részt. A külföldi részvétel mértékét eseti alapon határozzák meg, a gazdasági szükségletekkel összhangban.

CY: A.2. alágazat (viszontbiztosítás és visszaengedményezés):

Egyetlen biztosító sem működhet a Ciprusi Köztársaságban vagy onnan, kivéve ha erre a biztosítási szuperintendáns felhatalmazta.

Nem rezidensek a viszontbiztosítási társaságokban a központi bank engedélyével vehetnek részt. A tőkében való külföldi részesedés mértékét a helyi viszontbiztosítási társaságokban esetenkénti alapon határozzák meg. Jelenleg nincs helyi viszontbiztosítás társaság.

CY: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

CZ: Semmi más, kivéve az alábbiakat:

Üzleti jelenlét és engedélyezés szükséges a biztosítási szolgáltató számára:

—	az ilyen szolgáltatások nyújtásához, beleértve a viszontbiztosítást, és

—	közvetítői szerződés kötéséhez egy közvetítővel, amelynek az a célja, hogy biztosítási szerződés jöjjön létre a biztosítási szolgáltató és egy harmadik fél között.

Engedély szükséges a közvetítő számára, amennyiben közvetítői tevékenységét egy a Cseh Köztársaságban bejegyzett irodával rendelkező fiók számára végzi.

ES: Mielőtt fiókvállalatot vagy ügynökséget létesít Spanyolországban a biztosítás egyes fajtáinak nyújtására, a külföldi biztosítónak legalább öt éve engedéllyel kell rendelkeznie arra, hogy ugyanazokban a biztosítási ágakban működjön származási országában.

ES, EL: A letelepedéshez való jog nem terjed ki a biztosítótársaságok képviseleteinek vagy más állandó jelenlétének létrehozására, kivéve ha az ilyen hivatalok ügynökségekként, fiókvállalatokként vagy tevékenységi központokként jönnek létre.

EE: A.1. alágazat (közvetlen biztosítás): Nincs, kivéve, hogy egy külföldi részvétellel működő biztosítási részvénytársaság vezető testületében részt vehetnek külföldi országok állampolgárai, a külföldi részvétel arányában, és legfeljebb a vezető csoport tagjai fele mértékéig; egy leányvállalat vagy független társaság legfőbb vezetőjének folyamatosan Észtországban kell laknia.

FI: A biztosítótársaságok esetében a vezérigazgatónak, legalább az egyik könyvvizsgálónak és legalább az ügyvivők, valamint az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok fele állandó lakóhelyének az Európai Gazdasági Térségben kell lennie, kivéve ha a Szociális és Egészségügyi Minisztérium e feltétel alól felmentést adott.

FI: A külföldi biztosítók nem kaphatnak engedélyt Finnországban fiókvállalatként a kötelező társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtására (kötelező nyugdíjbiztosítás, kötelező balesetbiztosítás).

FI: A külföldi biztosítótársaság megbízottjának Finnországban kell lakóhellyel rendelkeznie, kivéve ha a társaság tevékenységi központja az Európai Gazdasági Térségben van.

FR: A fiókvállalatok alapításához külön engedély szükséges a fiókvállalat képviselője számára.

HU: A tervek szerint a közvetlen fiókvállalat kötelező lesz, amikor azt a GATS kimondja, az ott szereplő feltételek szerint.

HU: A pénzintézet igazgatóságnak legalább két tagból kell állnia, akik magyar állampolgárok, rezidensek a vonatkozó devizaszabályozás értelmében, és legalább egy éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Magyarországon.

IE: A letelepedés jogába nem tartozik bele a képviseleti irodák létrehozása.

IT: Az aktuáriusi munkát csak természetes személyek végezhetik. A (bejegyzés nélküli) szakmai szervezetek megengedettek a természetes személyek között.

IT: A fiókvállalatok alapításához az engedély végső soron a felügyeleti hatóságok értékelésétől függ.

LV: A.1. és A.2. alágazatok (közvetlen biztosítás, viszontbiztosítás és visszaengedményezés): Általános szabályként és diszkriminációmentes módon, a külföldi biztosítási intézményeknek meghatározott jogi formában kell működniük.

LV: A.3. alágazat (biztosítási közvetítés): Közvetítő csak természetes személy lehet (nincs nemzetiségi követelmény), és szolgáltatást valamely, a lett Biztosításfelügyeleti Hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező biztosítótársaság nevében nyújthat.

LT: A biztosítótársaságok nem nyújthatnak mind élet-, mind nem életbiztosítást. Külön bejegyzés szükséges erre a két a) és b) típusra.

MT: Szükséges lehet a gazdasági igények megvizsgálása.

PL: A.1–A.3. alágazatok (közvetlen biztosítás, viszontbiztosítás és visszaengedményezés és biztosítási közvetítés):

Letelepedni kizárólag részvénytársaságként létrehozott szervezet, vagy – az engedély beszerzését követően – fiókvállalat formájában lehet. A biztosítási alapok legfeljebb 5 %-a fektethető be külföldön. A biztosítási közvetítést végző személynek engedéllyel kell rendelkeznie. Az országban történt bejegyzés szükséges a biztosítási közvetítőknél.

PL: A.4. alágazat (a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

PT: Külföldi társaságok biztosítási közvetítést Portugáliában csak egy olyan vállalaton keresztül végezhetnek, amelyet a Közösség valamely tagállama jogának megfelelően hoztak létre.

PT: Ahhoz, hogy Portugáliában fiókvállalatot hozzanak létre, a külföldi társaságoknak be kell bizonyítaniuk, hogy legalább ötéves működési tapasztalattal rendelkeznek.

SK: Egy biztosítótársaság vezetősége többségének a Szlovák Köztársaságban kell laknia.

A biztosítási szolgáltatások végzéséhez engedély szükséges. Külföldiek hozhatnak létre olyan biztosítótársaságot, amelynek székhelye a Szlovák Köztársaságban van, részvénytársasági formában, vagy biztosítási tevékenységet végezhetnek fiókvállalataikon keresztül, amelyeknek bejegyzett irodájuk van a Szlovák Köztársaságban, a Biztosítási törvényben megállapított feltételek szerint. A biztosítási üzlet biztosítási tevékenységet jelent, amibe beleértendő az alkuszi és a viszontbiztosítási tevékenység.

Az a közvetítői tevékenység, amelynek célja egy biztosítási szerződés megkötése egy harmadik fél és a biztosító között, természetes és jogi személy által is nyújtható, aki a Szlovák Köztársaságban letelepedett, olyan biztosító javára, amely rendelkezik a Biztosításfelügyeleti Hatóság engedélyével.

Az a közvetítői szerződés, amelynek célja egy biztosítási szerződés megkötése egy harmadik fél és a biztosító között, belföldi és külföldi biztosítótársaság által csak azt követően köthető meg, hogy a Biztosításfelügyeleti Hatóság az engedélyt megadta.

Az engedéllyel rendelkező biztosítótársaságok konkrét biztosítási alapjainak pénzügyi forrásait, amelyek a biztosítási és viszontbiztosítási kötvényeknek a Szlovák Köztársaságban lakó vagy ott bejegyzett irodával rendelkező birtokosaitól származnak, egy, a Szlovák Köztársaságban letelepedett banknál kell letétbe helyezni, és nem utalhatók át külföldre.

SI: A.1. alágazat (közvetlen biztosítás):

A létrehozáshoz a Pénzügyminisztérium által kiadott engedély szükséges. Külföldiek biztosítótársaságot csak belföldi személlyel való közös vállalkozásként hozhatnak létre, ahol a külföldi személyek részesedésének mértéke 99 %-ban korlátozott.

A maximált külföldi részesedés eltörlésre kerül az új Biztosítótársasági törvénnyel.

Külföldi személy részesedést szerezhet, illetve növelheti azt egy belföldi biztosítótársaságban, feltéve hogy megkapja ehhez a Pénzügyminisztérium előzetes engedélyét.

A Pénzügyminisztérium, amikor engedélyt vagy jóváhagyást ad ki a belföldi biztosítótársaságban való részesedésszerzésre, a következő kritériumokat veszi figyelembe:

—	a részvények tulajdonának megoszlása és a különböző országok részvényeseinek megléte,

—	az új biztosítási termékek kínálata és a vonatkozó know-how átadása, ha a külföldi befektető biztosítótársaság.

Lekötetlen a külföldi részesedésre egy biztosítótársaságban a privatizáció esetében.

A kölcsönös biztosítási intézmény tagsága a Szlovén Köztársaságban bejegyzett társaságokra és a belföldi természetes személyekre korlátozódik.

SI: A.2. alágazat (viszontbiztosítás és visszaengedményezés):

A külföldi részesedés egy viszontbiztosítási társaságban legfeljebb az ellenőrző befolyás mértékéig terjedhet. (Nincs, kivéve a fiókvállalatokra, a biztosítótársaságokról szóló új törvény elfogadását követően.)

SI: A.3. és A.4. alágazatok (biztosítási közvetítés és a biztosítást kiegészítő szolgáltatások):

A tanácsadási és kárigény-rendezési szolgáltatásokhoz a jogi személyként történt bejegyzés szükséges, a Biztosítási Iroda beleegyezésével.

Az aktuáriusok és a kockázatelemzési tevékenységek esetében a szolgáltatásokat csak szakmai intézmények nyújthatják.

A működés a közvetlen biztosításra és viszontbiztosításra korlátozódik.

A egyéni vállalkozók esetében követelmény, hogy lakóhelyük a Szlovén Köztársaságban legyen.

SE: Azok a biztosításialkusz-vállalkozások, amelyeket nem jegyeztek be Svédországban, üzleti jelenlétet csak egy fiókvállalat létesítésével hozhatnak létre.

SE: A nem életbiztosítással foglalkozó vállalkozások, amelyek nincsenek bejegyezve Svédországban, és Svédországban üzleti tevékenységet folytatnak, nem a nettó eredmény után, hanem a közvetlen biztosítási tevékenységek díjbevétele alapján adóznak.

SE: A biztosítótársaság alapítójának vagy olyan természetes személynek kell lennie, aki az Európai Gazdasági Térségben rezidens vagy olyan jogi személynek, amely az Európai Gazdasági Térségben van bejegyezve.

4.	Természetes személyek jelenléte

CY: Lekötetlen.

PL:

A.1–A.3. alágazatok (közvetlen biztosítás, viszontbiztosítás és visszaengedményezés és biztosítási közvetítés): Lekötetlen, kivéve a horizontális szakaszban jelzettet, a következő korlátozásokkal: A letelepedés követelmény a biztosítási közvetítőknél.

A.4. alágazat (a biztosítást kiegészítő szolgáltatások): Lekötetlen.

AT, BE, CZ, DE, DK, ES, EE, FR, FI, EL, HU, IT, IE, LU, LT, LV, MT, NL, PT, SE, SI, SK, UK:

Lekötetlen, kivéve a vonatkozó horizontális szakaszokban jelzettet, a következő korlátozásokkal:

AT: Egy fiókvállalat vezetésének két olyan természetes személyből kell állnia, amelyek Ausztriában rezidensek.

DK: Egy biztosítási fiókvállalat általános ügynökének olyasvalakinek kell lennie, aki az utolsó két évben Dániában lakott, kivéve ha a Közösség egyik tagállamának az állampolgára. A gazdasági és ipari miniszter adhat felmentést.

DK: A rezidensi minőségkövetelmény a társaság vezetői és igazgatósági tagjai esetében. A gazdasági és ipari miniszter azonban adhat felmentést ez alól a követelmény alól. A felmentés megadása diszkriminációmentes alapon történik.

ES, IT: A rezidensi minőség követelmény az aktuáriusi szakmában.

EL: A Görögországban létrejött társaság igazgatósági tagjai többségének a Közösség egyik tagállama állampolgárainak kell lenniük.

SI: Az aktuáriusi munkánál és a kockázatelemzésnél a rezidensi minőség követelmény, amellett, hogy az illetőnek minősítő vizsgát kell tennie, tagsággal kell rendelkeznie az Szlovén Köztársaság Aktuáriusainak Egyesületében, és megfelelően kell beszélnie a szlovén nyelvet.

B.	Bankszakma és más pénzügyi szolgáltatások

1.	Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

BE: A Belgiumban történt bejegyzés követelmény a befektetési tanácsadói szolgáltatások esetében. (kivéve a biztosítást)

CY: Lekötetlen.

CZ: A jegybankon kívüli pénzkibocsátási szolgáltatások, kereskedés származékos termékekkel, átruházható értékpapírokkal és más forgatható eszközökkel és pénzügyi eszközökkel, részvétel minden értékpapírfajta kibocsátásában, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés, pénzügyi eszközök teljesítése és elszámolása, tanácsadási, közvetítői és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban: Lekötetlen.

CZ: Semmi más, csak:

Kizárólag cseh bejegyzésű bankok és a levelezői engedéllyel rendelkező külföldi bankok fiókvállalatai végezhetik a következőket:

—	betéti szolgáltatások nyújtása,

—	kereskedés devizaeszközökkel,

—	nem készpénzes, határon átnyúló fizetések lebonyolítása.

A Cseh Nemzeti Bank vagy a Pénzügyminisztérium által kibocsátott devizaengedély szükséges a cseh nem banki rezidensek számára a következőkhöz:

a)	számla nyitása és feltöltése külföldön, cseh rezidensek számára;

b)	tőkeátutalások külföldre (kivéve a közvetlen tőkebefektetéseket);

c)	pénzügyi hitelkeretek és garanciák nyújtása;

d)	származékos pénzügyi termékekkel végzett műveletek;

e)	külföldi értékpapírok vásárlása, kivéve a devizatörvényben leírt eseteket;

f)	külföldi értékpapírok kibocsátása nyilvános és zártkörű kereskedésre a Cseh Köztársaságban, vagy azok bevezetése a belföldi piacra.

EE: B.1. alágazat (betétgyűjtés): Az Eesti Pank engedélye és az észt jogszabályok szerinti bejegyzés szükséges, részvénytársaságként, leányvállalatként vagy fiókvállalatként.

EE, LT: Szakosodott társaság létrehozása szükséges a befektetési alapok és befektetési társaságok működtetéséhez, és csak olyan cégek szerepelhetnek betételfogadóként a befektetési alapok eszközei számára, amelyek bejegyzett székhellyel rendelkeznek a Közösségben.

HU: Lekötetlen.

IE: A befektetési szolgáltatások vagy befektetési tanácsadás nyújtása vagy (I) az Írországban történt bejegyzést követeli meg, ami általában szükségessé teszi, hogy a jogalany bejegyzett cég, vagy társaság vagy egyéni vállalkozó legyen, minden esetben székhellyel/bejegyzett irodával Írországban (bizonyos esetekben lehet, hogy nem szükséges az engedélyeztetés, pl. amikor egy harmadik ország szolgáltatója üzleti jelenléttel rendelkezik Írországban, és a szolgáltatást nem magánszemélyeknek nyújtják), vagy (II) engedéllyel rendelkezik egy másik tagállamban, a Befektetési szolgáltatásokról szóló EK-irányelvvel összhangban.

IT: Lekötetlen a »promotori di servizi finanziari« számára (pénzügyi kereskedők).

LT: Nyugdíjalap-kezelés: Üzleti jelenlét szükséges.

MT:

B.1. és B.2. alágazatok (betétgyűjtés és a hitelnyújtás összes fajtája): Nincs.

B.11. alágazat (pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása): Lekötetlen, kivéve hogy a nemzetközi szolgáltatóknak pénzügyi információkat kell biztosítaniuk.

B.12. alágazat (tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások): Lekötetlen.

PL:

B.11. alágazat (pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása): Követelmény, hogy a nyilvános távközlési hálózatot vagy más, engedéllyel rendelkező szolgáltató hálózatát használják ezeknek a szolgáltatásoknak a határokon átnyúló végzése esetén.

B.12. alágazat (tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások): Lekötetlen.

SK: Kereskedés származékos termékekkel, átruházható értékpapírokkal és más forgatható eszközökkel és pénzügyi eszközökkel, részvétel minden értékpapírfajta kibocsátásában, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés, pénzügyi eszközök teljesítése és elszámolása: Lekötetlen.

SK:

i)	A betételhelyezési szolgáltatások a belföldi bankokra és a külföldi bankok fiókvállalataira korlátozódnak a Szlovák Köztársaságban.

ii)

Csak az engedéllyel rendelkező belföldi bankok, a külföldi bankok fiókvállalatai a Szlovák Köztársaságban és a devizaengedéllyel rendelkező személyek kereskedhetnek devizaeszközökkel. Csak a tőzsdetagok kereskedhetnek a Pozsonyi Értéktőzsdén. A rezidensek az RM-System Slovakia rendszerét korlátozások nélkül használhatják, a nem rezidensek csak az értékpapír-forgalmazókon keresztül.

iii)	Nem készpénzes, határon átnyúló fizetéseket csak az engedéllyel rendelkező belföldi bankok és a külföldi bankok szlovákiai fiókvállalatai végezhetnek.

iv)

A Szlovák Nemzeti Bank által kibocsátott devizaengedély szükséges a következőkhöz:

a)	számla nyitása külföldön szlovák, nem banki rezidens által, kivéve a természetes személyeket, ha külföldön tartózkodnak;

b)	tőkeátutalások külföldre;

c)	pénzügyi hitelkeret megszerzése devizakülföldi nem rezidenstől, kivéve azokat a hiteleket, amelyeket rezidensek kapnak, 3 évnél hosszabb visszafizetési időszakkal, és a magánszemélyek közötti, nem üzleti célú tevékenységekhez nyújtott kölcsönöket.

v)	A szlovák valuta és deviza készpénzben történő exportja és importja, amennyiben meghaladja a 150 ezer SKK-t, illetve a veretlen aranyé, bejelentési kötelezettség alá esik.

vi)	A devizahatóságok által kiadott devizaengedély vagy jogosítvány szükséges ahhoz, hogy egy rezidens pénzügyi eszközöket betétben helyezzen el külföldön.

vii)	Csak a Szlovák Köztársaságban bejegyzett devizajogosítvánnyal rendelkező jogalanyok adhatnak és szerezhetnek garanciákat és kötelezettségvállalásokat, a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott korlát és feltételek szerint.

SI:

Részvétel kincstárjegyek kibocsátásában, nyugdíjalap-kezelés és a kapcsolódó tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Lekötetlen.

B.11. és B.12. alágazatok (pénzügyi információk nyújtása és átadása, tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, kivéve azokat, amelyek kincstárjegyek kibocsátásban való részvétellel és nyugdíjalap-kezeléssel kapcsolatosak): Nincs.

Minden más alágazat:

Lekötetlen, kivéve a hitelek elfogadását (hitelfelvétel minden fajtája), valamint a garanciák és kötelezettségvállalások elfogadását külföldi hitelintézetektől belföldi jogi személyek és egyén vállalkozók részéről. (Megjegyzés: a fogyasztói hitelek szabaddá válnak az új devizatörvény elfogadásával).

Minden fent említett hitelmegállapodást be kell jegyezni a Szlovén Banknál. (Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új banktörvény elfogadásával.)

Külföldi személyek külföldi értékpapírokat csak a belföldi bankokon és értékpapír-kereskedelmi társaságon keresztül kínálhatnak fel. A Szlovén Tőzsde tagjainak a Szlovén Köztársaságban bejegyzett cégeknek kell lenniük.

2.	Külföldi felhasználás

CY: Lekötetlen, kivéve a B.6.e) alágazatot (kereskedés átruházható értékpapírokkal): Nincs.

CZ: A jegybankon kívüli pénzkibocsátási szolgáltatások, kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (bankközi piacon), vagyonkezelés, származékos termékek teljesítése és elszámolása, valamint tanácsadási, közvetítői és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban: Lekötetlen.

CZ: Semmi más, kivéve az alábbiakat:

Kizárólag cseh bejegyzésű bankok és a levelezői engedéllyel rendelkező külföldi bankok fiókvállalatai végezhetik a következőket:

—	betéti szolgáltatások nyújtása,

—	kereskedés devizaeszközökkel,

—	nem készpénzes, határon átnyúló fizetések lebonyolítása.

A Cseh Nemzeti Bank vagy a Pénzügyminisztérium által kibocsátott devizaengedély szükséges a cseh nem banki rezidensek számára a következőkhöz:

a)	számla nyitása és feltöltése külföldön, cseh rezidensek számára;

b)	tőkeátutalások külföldre (kivéve a közvetlen tőkebefektetéseket);

c)	pénzügyi hitelkeretek és garanciák nyújtása;

d)	származékos pénzügyi termékekkel végzett műveletek;

e)	külföldi értékpapírok vásárlása, kivéve a devizatörvényben meghatározott eseteket;

f)	külföldi értékpapírok kibocsátása nyilvános és zártkörű kereskedésre a Cseh Köztársaságban, vagy azok bevezetése a belföldi piacra.

DE: Német márkában denominált értékpapírok kibocsátása csak olyan hitelintézet, leányvállalat vagy fiókvállalt vezető forgalmazóként történő közreműködésével történhet, amely Németországban be van jegyezve.

FI: A kormányzati jogalanyoktól származó fizetéseknek (kiadásoknak) a finn postai giro-rendszeren keresztül kell történniük, amelyet a Postipankki Ltd. működtet. Ez alól a követelmény alól felmentést speciális ok miatt a pénzügyminisztérium adhat.

EL: Követelmény a bejegyzés a letétkezelői és értéktári szolgáltatásoknál, ha a Görögországban kibocsátott értékpapírok után járó kamat- és tőkefizetések lebonyolítását is magában foglalja.

HU: Lekötetlen.

MT:

B.1. és B.2. alágazatok (betétgyűjtés és a hitelnyújtás összes fajtája): Nincs.

B.11. alágazat (pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása): Lekötetlen, kivéve, hogy a nemzetközi szolgáltatóknak pénzügyi információkat kell biztosítaniuk.

B.3–B.10. és B.12. alágazatok: Lekötetlen.

PL:

B.1–B.10. és B.12. alágazatok: Lekötetlen.

SK: Kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés és közvetítés: Lekötetlen.

SK:

i)	A betételhelyezési szolgáltatások a belföldi bankokra és a külföldi bankok fiókvállalataira korlátozódnak a Szlovák Köztársaságban.

ii)

iii)	Nem készpénzes határon átnyúló fizetéseket csak az engedéllyel rendelkező belföldi bankok és a külföldi bankok szlovákiai fiókvállalatai végezhetnek.

iv)

A Szlovák Nemzeti Bank által kibocsátott devizaengedély szükséges a következőkhöz:

a)	számla nyitása külföldön szlovák, nem banki rezidens által, kivéve a természetes személyeket, ha külföldön tartózkodnak;

b)	tőkeátutalások külföldre;

c)	pénzügyi hitelkeret megszerzése devizakülföldi nem rezidenstől, kivéve azokat a hiteleket, amelyeket rezidensek kapnak, 3 évnél hosszabb visszafizetési időszakkal, és a magánszemélyek közötti, nem üzleti célú tevékenységekhez nyújtott kölcsönöket.

v)	A szlovák valuta és deviza készpénzben történő exportja és importja, amennyiben meghaladja a 150 ezer SKK-t, illetve a veretlen aranyé, bejelentési kötelezettség alá esik.

vi)	A devizahatóságok által kiadott devizaengedély vagy jogosítvány szükséges ahhoz, hogy egy rezidens pénzügyi eszközöket betétben helyezzen el külföldön.

vii)	Csak a Szlovák Köztársaságban bejegyzett devizajogosítvánnyal rendelkező jogalanyok adhatnak és szerezhetnek garanciákat és kötelezettségvállalásokat, a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott korlát és feltételek szerint.

SI:

Részvétel kincstárjegyek kibocsátásában, nyugdíjalap-kezelés és kapcsolódó tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Lekötetlen.

B.11. és B.12. alágazatok (pénzügyi információk biztosítása és továbbítása, valamint tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, kivéve azokat, amelyek a kincstárjegyek kibocsátásával és a nyugdíjalap-kezeléssel kapcsolatosak): Nincs.

Minden más alágazat:

Minden fent említett hitelmegállapodást be kell jegyezni a Szlovén Banknál. (Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új banktörvény elfogadásával.)

A Szlovén Köztársaságban bejegyzett jogi személyek lehetnek letéteményesei a befektetési alapok eszközei számára.

UK: A sterlingkibocsátásoknál, beleértve a magánszférában forgalmazott kibocsátásokat, csak olyan cég lehet a vezető forgalmazó, amely az Európai Gazdasági Térségben van bejegyezve.

3.	Üzleti jelenlét

Minden tagállam:

—	Szakosodott társaság létrehozása szükséges a befektetési alapok és befektetési társaságok tevékenységének irányítására (az ÁÉKBV irányelv 6. és 13. cikkei, 85/611/EGK).

—	Csak a Közösség területén bejegyzett székhellyel rendelkező cégek szerepelhetnek letéteményesként a befektetési alapok eszközeinek vonatkozásában (az ÁÉKBV irányelv 8.1. és 15.1. cikkei, 85/611/EGK)

AT: Csak az Osztrák Értéktőzsde tagjai foglalkozhatnak értékpapír-kereskedéssel az értéktőzsdén.

AT: A devizákkal való kereskedéshez az Osztrák Nemzeti Bank devizaengedélye szükséges.

AT: A jelzáloglevelek és önkormányzati kötvények kibocsátását szakosodott és erre a tevékenységre feljogosított bankok végezhetik.

AT: A nyugdíjalap-kezelési szolgáltatások végzéséhez szükséges, hogy kifejezetten erre a tevékenységre szakosodott társaság legyen, amelyet részvénytársaságként jegyeztek be Ausztriában.

BE: Bármely, belga értékpapírok megvásárlására szóló nyilvános ajánlatot egy, az Európai Közösség tagállamának jogrendjén kívül álló személy, társaság vagy intézmény részéről a pénzügyminiszternek kell benyújtani jóváhagyásra.

CY: Megkülönböztetésmentesen alkalmazott alapkövetelmény, hogy azoknak a bankoknak, amelyek a Ciprusi Köztársaságban szolgáltatásaikat kínálják, jogi személyeknek kell lenniük. A jogalanyok között vannak a külföldi bankok/pénzintézetek fiókvállalatai, amelyeket Cipruson bejegyeztek.

CY: Egy bankban a közvetlen vagy közvetett tulajdon egy személy és vagy kapcsolt felei részéről nem haladhatja meg a 10 %-ot, kivéve ha ehhez a központi bank előzetesen írásbeli beleegyezését adta.

CY: A fentieken kívül a három meglévő, a tőzsdén jegyzett helyi bankban a közvetlen vagy közvetett részvénytulajdon vagy részesedés szerzése tőkéjükben külföldi személyek részéről 0,5 %-ban korlátozott minden egyes egyén vagy szervezet tekintetében és 6,0 %-ban ezekre együttesen.

CY:

B.1–B.5. és B.6.b) alágazatok (betétgyűjtés, hitelnyújtás minden fajtája, pénzügyi lízing, minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, garanciák és kötelezettségvállalások, illetve devizában történő kereskedés):

Az új bankokra a következő követelmények vonatkoznak:

a)	A központi bank engedélye szükséges a banki tevékenység végzéséhez. A központi bank, engedélye megadásához, elvégezheti a gazdasági igények megvizsgálását.

b)	A külföldi bankok fiókvállalatait be kell jegyezni Cipruson, a társasági törvény szerint és a banktörvény szerinti engedéllyel kell rendelkezniük.

B.6.e) alágazat (kereskedés átruházható értékpapírokkal):

Csak a Ciprusi Értéktőzsde tagjai (brókercégek) végezhetnek értékpapír-forgalmazási üzleti tevékenységet Cipruson. Azok a cégek, amelyek értékpapír-kereskedőkként működnek, csak olyan magánszemélyeket alkalmazhatnak, akik brókerként tevékenykedhetnek, feltéve hogy rendelkeznek a megfelelő engedéllyel. A bankok és a biztosítótársaságok nem vállalhatják.

Egy értékpapír-kereskedő cég csak akkor válhat a Ciprusi Értéktőzsde tagjává, ha létrehozása és bejegyzése a ciprusi társasági törvénynek megfelelően történt.

B.6.a), c), d) és f), valamint B.7–B.12. alágazatok: Lekötetlen.

CZ: A jegybankon kívüli pénzkibocsátási szolgáltatások, kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), származékos termékek teljesítése és elszámolása, valamint tanácsadási, közvetítői és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban: Lekötetlen.

CZ: Semmi más, kivéve az alábbiakat:

Banki szolgáltatásokat csak bejegyzett cseh bankok vagy külföldi bankok fiókvállalatai nyújthatnak, a Cseh Nemzeti Bank által, a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott engedély birtokában.

Az engedély megadása azoknak a követelményeknek a figyelembevételével történik, amelyeket a GATS-nak megfelelően alkalmaznak. Jelzálogkölcsönöket csak bejegyzett cseh bankok nyújthatnak.

Bankokat csak részvénytársasági formában lehet alapítani. A meglévő bankok részvényeinek megvásárlásához a Cseh Nemzeti Bank előzetes jóváhagyása szükséges.

Értékpapírok nyilvános forgalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a vonatkozó engedélyt megadták, és az értékpapírt ismertető tájékoztatót jóváhagyták.

Az engedélyt nem lehet megadni, ha az értékpapírok nyilvános forgalmazása összeférhetetlen a befektetők érdekeivel, nem felel meg a kormány pénzügyi politikájának, vagy ha nincs összhangban a pénzügyi piac követelményeivel. (1)

Az értékpapír-forgalmazóknak, értékpapír-kereskedőknek, a tőzsdének, illetve a tőzsdén kívüli piac szervezőinek és a befektetési alapoknak létrejöttükhöz, és tevékenységükhöz engedélyt kell kapniuk, amelynek megadás függ a képesítésektől, a személyes rátermettségtől, a vezetési és technikai követelményektől.

A teljesítési és elszámolási szolgáltatások minden fizetési fajtánál a Cseh Nemzeti Bank megfigyelése és felügyelete mellett történnek, a problémamentes és gazdaságos működés biztosítása érdekében.

DK: A pénzintézetek az értékpapír-kereskedésbe a Koppenhágai Értéktőzsdén csak Dániában bejegyzett leányvállalatokon keresztül kapcsolódhatnak be.

FI: Az alapítók, az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok és küldöttek felénél, a vezérigazgató, a cégképviselettel megbízott személy és a hitelintézet nevében aláírásra jogosult személyek esetében az állandó lakóhelynek az Európai Gazdasági Térségben kell lennie, kivéve ha a Pénzügyminisztérium ez alól felmentést ad. Legalább egy könyvvizsgálónak az Európai Gazdasági Térségben kell rezidensnek lennie.

FI: A származékos tőzsdén a brókernek (magánszemélynek) az Európai Gazdasági Térségben kell rezidensnek lennie. Ez alól a követelmény alól felmentés adható, a Pénzügyminisztérium által megállapított feltételek szerint.

FR: A francia hitelintézeteken kívül a francia frankban denominált kibocsátásoknál csak az erre Párizsban felhatalmazott nem francia bankok francia leányvállalatai szerepelhetnek vezető forgalmazóként (a francia törvények szerint), a nem francia bank francia leányvállalatának megfelelő eszközei és kötelezettségvállalásai alapján. Ezek a feltételek vonatkoznak a könyvvezető vezető forgalmazó bankokra. Egy nem francia bank korlátozás vagy megállapítandó követelmények nélkül lehet társforgalmazó vagy vezető társforgalmazó az Eurofrank kötvények kibocsátásánál.

EL: A pénzintézetek az értékpapír-kereskedésbe az Athéni Értéktőzsdén csak Görögországban bejegyzett tőzsdevégeken keresztül kapcsolódhatnak be.

EL: A fiókvállalatok alapításához és működtetéséhez egy minimális devizaösszeget be kell hozni, amelyet drachmára kell átváltani és Görögországban tartani mindaddig, amíg a külföldi bank Görögországban működik.

—	Négy (4) fiókvállalatig ez a minimumösszeg jelenleg a hitelintézetektől a Görögországban történő bejegyzéshez megkövetelt minimális tőke felével egyenlő.

—	További fiókvállalatok működtetése esetén ennek a minimumösszegnek egyenlőnek kell lennie a hitelintézetektől a Görögországban történő bejegyzéshez megkövetelt minimális tőke felével.

HU: Tervbe van véve, hogy a közvetlen fiókvállalat engedélyezve lesz, amint azt a GATS kimondja, az ottani feltételek szerint.

HU: Egy hitelintézetben a közvetlen vagy közvetett tulajdonosi vagy szavazati jogok egyetlen részvényes esetében – a hitelintézetek, a biztosítótársaságok vagy befektetési cégek kivételével – nem haladhatják meg a 15 %-ot.

HU: Egy pénzintézetnél az igazgatóságnak legalább két tagból kell állnia, akik magyar állampolgárok, a vonatkozó devizaszabályozás értelmében rezidensnek minősülnek, és legalább egy éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Magyarországon.

HU: A tartós állami tulajdon minimálisan 25 % + 1 szavazat marad az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. esetében.

IE: A kollektív befektetési konstrukciók esetében, amelyek befektetési alapok vagy változó tőkéjű társaságokként jönnek létre (az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésre létrejött vállalkozások kivételével, ÁÉKBV), a megbízottnak/letéteményesnek és az alapkezelő társaságnak Írországban vagy a Közösség egy másik tagállamában bejegyzett társaságnak kell lennie. Egy korlátolt felelősségű befektetési társaság esetében legalább az egyik beltagnak Írországban bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie.

IE: A tőzsdetagsághoz Írországban az szükséges, hogy a jogalany vagy (I) Írországban bejegyzett legyen, ami beköveteli, hogy bejegyzett társaság vagy személyegyesítő társaság legyen, székhellyel/bejegyzett irodával Írországban, vagy (II) rendelkeznie kell az engedéllyel egy másik tagállamban, a befektetési szolgáltatásokról szóló EK-irányelvnek megfelelően.

IE: A befektetési szolgáltatások vagy befektetési tanácsadás nyújtása vagy (I) az Írországban történt bejegyzést követeli meg, ami általában szükségessé teszi, hogy a jogalany bejegyzett cég, vagy személyegyesítő társaság vagy egyéni vállalkozó legyen, minden esetben bejegyzett székhellyel Írországban (a felügyeleti hatóság engedélyt adhat harmadik ország jogalanyainak fiókvállalatai számára is), vagy (II) engedéllyel rendelkezik egy másik tagállamban, a befektetési szolgáltatásokról szóló EK-irányelvnek megfelelően.

IT: Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala (a 216/74 törvény 18. cikkével összhangban), a részvényeken, adósságpapírokon kívül (beleértve a konvertálható adósságpapírokat is) csak olasz társaságok, kellően felhatalmazott külföldi társaságok, közszolgálati testületek és önkormányzatok tulajdonában lévő társaságok esetében történhet, ha az engedélyezett tőkéjük legalább 2 milliárd líra.

IT: Központosított letéti, letétkezelési és adminisztrációs szolgáltatások nyújthatók az Olasz Bank által az állampapírok esetében, vagy a Monte Titoli SpA által a részvények, a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és más kötvények esetében, ha azok szabályozott piacon forognak.

IT: A kollektív befektetési konstrukciók esetében – a 85/611/EGK szerinti összehangolt ÁÉKBV-k kivételével – a megbízottnak/letéteményesnek Olaszországban vagy az Európai Közösség másik tagállamában bejegyzett cégnek kell lennie, olaszországi fiókvállalattal. Csak olyan bankok, biztosítótársaságok, értékpapír-befektetési cégek végezhetnek nyugdíjalap-kezelést, amelyeknek bejegyzett székhelye az Európai Közösségben van. Az alapkezelő társaságoknak (zártvégű alapoknak és ingatlanalapoknak) is bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük Olaszországban.

IT: A házaló kereskedelmi értékesítés során a közvetítőknek arra felhatalmazott pénzügyi értékesítőket kell alkalmazniuk az Európai Közösségek tagállamának területén.

IT: Az értékpapírok teljesítése és elszámolása csak a hivatalos elszámolási rendszeren keresztül történhet. Az Olasz Bank által, a Consobbal egyetértésben felhatalmazott társaság megbízható a klíringtevékenység elvégzésével, akár az értékpapírok végleges elszámolásáig.

IT: A külföldi közvetítők képviseleti irodái nem végezhetnek befektetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységeket.

LV:

B.7. alágazat (részvétel az értékpapírok összes formájának kibocsátásában): A Lett Bank (a központi bank) a kormány pénzügyi megbízottja a kincstárjegyek piacán.

B.9. alágazat (vagyonkezelés): A nyugdíjalap-kezelés állami monopólium.

LT:

B.1–B.12. alágazatok: Legalább egy vezetőnek litván állampolgárnak kell lennie.

B.3. alágazat (pénzügyi lízing): A pénzügyi lízing fenntartható szakosodott pénzintézetek számára (amilyenek a bankok és a biztosítótársaságok). 2001. január 1-jén nincs, kivéve a »Bankok és más pénzügyi szolgáltatások« szakasz horizontális részében jelzetteket.

B.9. alágazat (vagyonkezelés): Csak nyilvános részvénytársaságként (AB) és zártkörű részvénytársaságként (UAB) alapíthatók – amikor az alapítás zárt körben történik (amikor az összes eredetileg kibocsátott részvényt az alapítók szerzik meg). A vagyonkezelés céljára szakosodott alapkezelő társaságot kell létrehozni. Csak a Litvániában bejegyzett irodával rendelkező cégek szerepelhetnek az eszközök letéteményeseiként.

MT:

B.1. és B.2. alágazatok (betétgyűjtés és a hitelnyújtás összes fajtája): A külföldi tulajdonban lévő hitel- és más pénzintézetek akár fiókvállalatként, akár helyi leányvállalatként működhetnek. Az engedélyezéshez szükséges lehet a gazdasági igények megvizsgálása.

B.3–B.12. alágazatok: Lekötetlen.

PL:

B.1., B.2., B.4. és B.5. alágazatok (kivéve a garanciákat és kötelezettségvállalásokat az államkincstár részéről): Egy bank csak részvénytársaság formájában hozható létre, vagy engedélyezett fiókvállalat lehet. Az engedélyezési rendszer valamennyi bank létrehozása esetében a prudenciális megfontolásokon alapul. Nemzetiségi követelmény létezik a bank ügyvezetőivel szemben – legalább egy.

B.6.e), B.7. alágazatok (kivéve a kincstári papírok kibocsátásában való részvételt), B.9. (csak a portfoliókezelési szolgáltatások) és B.12. (tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, csak a lengyelországi tevékenységekkel kapcsolatban.): Létrehozás – az engedély megszerzése után – csak részvénytársaság formájában történhet, vagy egy értékpapír-szolgáltatásokkal foglalkozó külföldi jogalany fiókvállalata lehet.

B.11. alágazat: Követelmény, hogy a nyilvános távközlési hálózatot használja, vagy egy engedéllyel rendelkező más szolgáltató hálózatát, ezeknek a szolgáltatásoknak a határon túlnyúló nyújtása és felhasználása esetében.

Minden más alágazat: Lekötetlen.

PT: Az EK-n kívüli bankok létrehozásához engedélyre van szükség, amelyet a pénzügyminisztérium ad meg, eseti alapon. Az alapításnak hozzá kell járulnia a nemzeti bankrendszer hatékonyságához, vagy jelentős hatásokat kell gyakorolnia a portugál gazdaság nemzetköziesedésére.

PT: A kockázatitőke-szolgáltatások nem végezhetők olyan kockázatitőke-társaságok fiókvállalatai révén, amelyek székhelye egy EK-n kívüli országban van. Az értékpapír-kereskedői/forgalmazói szolgáltatások a Lisszaboni Értéktőzsdén Portugáliában bejegyzett értékpapír-kereskedési és értékpapír-forgalmazási társaságokon keresztül vagy egy másik EK-országban engedéllyel rendelkező befektetési cégek fiókvállalatain keresztül végezhetők, ha azok saját országokban rendelkeznek az ilyen szolgáltatások végzéséhez szükséges engedéllyel. Értékpapír-kereskedői és -forgalmazói szolgáltatások az Oportói Származékos Tőzsdén és az OTC-piacon nem végezhetők nem EK-beli értékpapír-kereskedő/forgalmazó társaságok fiókvállalatai által.

A nyugdíjalap-kezelést csak Portugáliában bejegyzett társaságok és Portugáliában létrehozott biztosítótársaságok végezhetik, amelyek felhatalmazással rendelkeznek az életbiztosítási üzletágra.

SK: Kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés és közvetítés: Lekötetlen.

SK: Banki szolgáltatásokat csak bejegyzett belföldi bankok vagy külföldi bankok fiókvállalatai nyújthatnak, a Szlovák Nemzeti Bank által, a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott engedély birtokában. Az engedély kiadása azoknak a kritériumoknak a megfontolásán alapul, amelyek mindenekelőtt a tőkeellátottsággal (pénzügyi erővel), a szakmai minősítésekkel, a vezetőség rátermettségével és hozzáértésével kapcsolatosak a tervezett banki tevékenységeknél. A bankok olyan jogi személyek, amelyeket a Szlovák Köztársaságban jegyeztek be, részvénytársaságként vagy közületi (állami tulajdonú) pénzintézetekként.

Egy meglévő kereskedelmi bank saját tőkéjét megtestesítő részvények vásárlása a meghatározott korláton belül a Szlovák Nemzeti Bank előzetes jóváhagyását igényli. Befektetési szolgáltatásokat a Szlovák Köztársaságban nyújthatnak bankok, befektetési társaságok, befektetési alapok és értékpapír-forgalmazók, amelyek jogi formája a részvénytársaság, a törvénynek megfelelően. A külföldi befektetési társaságnak vagy befektetési alapnak a pénzügyminisztériumtól kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy értékpapírokat vagy befektetési jegyeket értékesíthessen a Szlovák Köztársaság területén, a törvénynek megfelelően. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásához a pénzügyminisztérium engedélye szükséges, akár belföldön, akár külföldön történik a kibocsátás. Az értékpapírok kibocsátására és forgalmazására csak azt követően kerülhet sor, hogy a pénzügyminisztérium megadta a nyilvános forgalomba hozatalra szóló engedélyt, az értékpapírtörvénynek megfelelően.

Az értékpapír-forgalmazó, értékpapír-kereskedő vagy a tőzsdén kívüli piac szervezőjének felhatalmazást kell kapnia a pénzügyminisztériumtól. A teljesítési és elszámolási szolgáltatásokat minden fizetési fajta esetében Szlovák Nemzeti Bank szabályozza.

Az értékpapírok fizikai birtoklásának megváltozásával kapcsolatos teljesítési és elszámolási szolgáltatásokat az Értékpapír-központ (Értékpapír-klíring és elszámolóház) nyilvántartásba veszi. Az Értékpapír-központ csak az értékpapír-tulajdonosok vagyoni számlái között végezhet átvezetéseket. Az elszámolás és teljesítés készpénzes része a Bankklíring- és Elszámolóházon keresztül történik – (amelyben a Szlovák Nemzeti Bank az egyik főrészvényes) a Pozsonyi Értéktőzsde Részvénytársaság számára vagy az RM-System Slovakia Jumbo számláján keresztül.

SI:

Részvétel kincstárjegyek kibocsátásában, nyugdíjalap-kezelés és kapcsolódó tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Lekötetlen.

Minden más alágazat:

Minden banktípus esetében szükséges a Szlovén Bank engedélye a létrehozáshoz.

Külföldi személyek bankok részvényeseivé akkor válhatnak, vagy akkor szerezhetnek részesedést bankokban, ha előzőleg megkapják a Szlovén Bank jóváhagyását. (Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új banktörvény elfogadásával.)

A Szlovén Bank engedélyének birtokában a bankok, a külföldi bankok leányvállalatai és fiókvállalatai az összes, vagy korlátozott mértékű banki szolgáltatást nyújthatják, a tőke összegétől függően.

Amikor egy engedély kiadását mérlegelik egy bank számára, amely külföldi befektetők kizárólagos tulajdonában vagy többségi tulajdona mellett jön létre, vagy további banki részvények jóváhagyásáról van szó, a Szlovén Bank a következő iránymutatásokat veszi figyelembe (2):

—	a különböző országokból jövő befektetők meglétét,

—	a bankfelügyeletért felelős külföldi intézmény véleményét.

(Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új banktörvény elfogadásával.)

Lekötetlen a privatizáció alatt álló bankok külföldi tulajdonát illetően.

A külföldi bankok fiókvállalatainak bejegyzéssel kell rendelkezniük a Szlovén Köztársaságban, és jogi személyiséggel kell rendelkezniük

(Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új banktörvény elfogadásakor.)

Lekötetlen a jelzálogbankok, takarékpénztárak és hitelező intézmények tekintetében.

Lekötetlen a magánnyugdíj-pénztárak tekintetében (önkéntes nyugdíjalapok).

Az alapkezelő társaságok üzleti vállalkozások, amelyeket kizárólagosan befektetési alapok kezelésére hoztak létre.

Külföldi személyek közvetlenül vagy közvetve legfeljebb a részvények vagy a szavazati jogok 20 %-át szerezhetik meg az alapkezelő társaságokban, az ennél magasabb részesedéshez az Értékpapír-piaci Ügynökség jóváhagyása szükséges.

Egy Felhatalmazott (privatizációs) Befektetési Társaság olyan befektetési társaság, amely kizárólag azzal a céllal jött létre, hogy tulajdonosi igazolásokat (utalványokat) gyűjtsön, és a tulajdonosi átalakulással kapcsolatos szabályozásokkal összhangban kibocsátott részvényeket vásároljon. A Felhatalmazott Alapkezelő Társaság kizárólagosan a felhatalmazott befektetési társaságok kezelésére hozzák létre.

Külföldi személyek közvetlenül vagy közvetve legfeljebb a részvények vagy a szavazati jogok 10 %-át szerezhetik meg a Felhatalmazott (privatizációs) Alapkezelő Társaságban, az ennél magasabb részesedéshez az Értékpapír-piaci Ügynökség jóváhagyása szükséges, a Gazdasági Kapcsolatok és a Fejlesztés Minisztériumának egyetértése mellett.

A befektetési alapok befektetései külföldi kibocsátók értékpapírjaiba a befektetési alapok befektetéseinek 10 %-ában vannak korlátozva. Az ilyen értékpapírokkal szemben követelmény, hogy az Értékpapír-piaci Ügynökség által előzetesen meghatározott tőzsdéken jegyezzék azokat.

Külföldi személyek egy értékpapír-kereskedő társaságban részvényesekké válhatnak, legfeljebb az értékpapír-kereskedő társaság tőkéjének 24 %-ának megfelelő mértékig, az Értékpapír-piaci Ügynökség előzetes jóváhagyásával. (Megjegyzés: ez az előírás megszűnik az új értékpapír-piaci törvény elfogadásával.)

Külföldi kibocsátó értékpapírjai, amelyeket még nem hoztak forgalomba a Szlovén Köztársaság területén, csak egy értékpapír-kereskedő társaságon vagy az ilyen ügyletek végzésére felhatalmazott bankon keresztül kínálhatók fel. Az ajánlat megjelentetését megelőzően az értékpapír-kereskedő vagy a bank köteles beszerezni az Értékpapír-piaci Ügynökség engedélyét.

A külföldi kibocsátó értékpapírjának a Szlovén Köztársaságban való felkínálásához szükséges engedély iránti kérelemhez csatolni kell a tájékoztató tervezetét, dokumentációt arról, hogy a külföldi kibocsátó értékpapír-kibocsátásának kezese egy bank vagy egy értékpapír-kereskedő társaság, kivéve ha egy külföldi kibocsátó részvényeinek kibocsátásáról van szó.

SE: Azok a vállalkozások, amelyeket nem jegyeztek be Svédországban, üzleti jelenlétet csak egy fiókvállalat létesítésével hozhatnak létre, ami a bankok esetében képviseleti iroda is lehet.

SE: Egy bank alapítójának vagy olyan természetes személynek kell lennie, aki az Európai Gazdasági Térségben rezidens, vagy egy külföldi bank lehet. Egy takarékbank alapítójának olyan természetes személynek kell lennie, aki az Európai Gazdasági Térségben rezidens.

UK: Az árjegyző brókercégeknek, amelyek a pénzintézetek azon kategóriáját jelentik, amelyek az államadóssággal foglalkoznak, az Európai Gazdasági Térségben kell bejegyzéssel rendelkezniük, és különállóan kell azokat tőkésíteni.

4.	Természetes személyek jelenléte

CY:

B.6.e) alágazat (kereskedés átruházható értékpapírokkal): Magánszemélyeknek, akár önállóan dolgoznak brókerként, akár alkalmazásban állnak brókercégeknél brókerekként, meg kell felelniük az ezzel kapcsolatos engedélyezési kritériumoknak.

B.1–B.12. alágazatok, kivéve B.6.e): Lekötetlen.

CZ:

A jegybankon kívüli pénzkibocsátási szolgáltatások, kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), származékos termékek teljesítése és elszámolása, valamint tanácsadási, közvetítői és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban: Lekötetlen.

Minden más alágazat: Lekötetlen, a horizontális szakaszban jelzettek kivételével.

MT:

B.1., B.2. és B.11. alágazatok (betétgyűjtés, a hitelnyújtás minden fajtája, és pénzügyi információk biztosítása és továbbítása): Lekötetlen, a horizontális szakaszban jelzettek kivételével.

B.3–B.10. és B.12. alágazatok: Lekötetlen.

PL:

B.1., B.2., B.4. és B.5. alágazatok (kivéve a garanciákat és kötelezettségvállalásokat az államkincstár részéről): Lekötetlen, kivéve a horizontális szakaszban jelzettet, és a következő korlátozásokat: Nemzetiségi követelmény létezik a bank ügyvezetőivel szemben – legalább egy.

B.6.e), B.7. alágazatok (kivéve a kincstári papírok kibocsátásában való részvételt), B.9. (csak a portfoliókezelési szolgáltatások), B.11. és B.12. (tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, csak a lengyelországi tevékenységekkel kapcsolatban.): Lekötetlen, a horizontális szakaszban jelzettek kivételével.

Minden más alágazat: Lekötetlen.

SK:

Kereskedés származékos termékekkel és veretlen arannyal, pénzügynöki tevékenység (a bankközi piacon), vagyonkezelés és közvetítés: Lekötetlen.

Minden más alágazat: Lekötetlen, a horizontális szakaszban jelzettek kivételével.

SI:

Részvétel kincstárjegyek kibocsátásában, nyugdíjalap-kezelés és kapcsolódó tanácsadási és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Lekötetlen.

Minden más alágazat: Lekötetlen, a horizontális szakaszban jelzettek kivételével.

AT, BE, DE, DK, ES, EE, FR, FI, EL, HU, IT, IE, LU, LT, LV, NL, PT, SE, UK:

Lekötetlen, kivéve a vonatkozó horizontális szakaszokban jelzettet, és a következő korlátozások vannak:

FR: Sociétés d’investissement à capital fixe: az állampolgárság feltétel az igazgatótanács elnöke, a vezérigazgató és az irányítók legalább kétharmada esetében, illetve, amikor az értékpapírcégnek van felügyelő bizottsága az ilyen testület tagjainak és főigazgatójának vonatkozásában is és a felügyelő bizottság tagjainak kétharmadára is.

EL: A hitelintézeteknek legalább két személyt kell megnevezniük, akik felelnek az intézmény tevékenységéért. A rezidensséggel kapcsolatos feltétel vonatkozik ezekre a személyekre.

IT: A »promotori di servizi finanziari« (pénzügyi értékesítők) esetében feltétel, hogy az Európai Közösségek egyik tagállamának rezidensei legyenek.

LV: A fiókvállalat vagy leányvállalat vezetőjének lett adófizetőnek (rezidensnek) kell lennie.”

(1) CZ: Az a jogszabály, amely eltörli a pénzügyi piaci követelmények kritériumát, jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi.

(2) A tőke összege mellett a Szlovén Bank figyelembe veszi a korlátlan vagy korlátozott banki engedély kiadásához a következő iránymutatásokat is (mind a belföldi, mind a külföldi kérelmezők esetében)

—	a nemzetgazdasági preferenciákat bizonyos banki tevékenységeket illetően,

—	a meglévő regionális lefedezettséget a Szlovén Köztársaságban a bankok szempontjából,

—	az adott bank teljesítményét, az adott engedély követelményeivel összehasonlítva.

(Megjegyzés: ez az előírás eltörlésre kerül az új banktörvény elfogadásával.)

II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK

A RÉSZ

A Közösség és tagállamai esetében

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

Belsőpiaci Főigazgatóság

B-1049 Bruxelles

Ausztria

Pénzügyminisztérium

Directorate Economic Policy and Financial Markets

Himmelpfortgasse 4-8

Postfach 2

A-1015 Wien

Belgium

Gazdasági Minisztérium

Rue de Bréderode 7/Brederodestraat 7

B-1000 Bruxelles/Brussel

Pénzügyminisztérium

Rue de la Loi 12/Wetstraat 12

B-1000 Bruxelles/Brussel

Ciprus

Pénzügyminisztérium

CY-1439 Λευκωσία

Cseh Köztársaság

Pénzügyminisztérium

Letenská 15

CZ-118 10 Praha

Dánia

Gazdasági Ügyek Minisztériuma

Slotsholmsgade 10-12

DK-1216 Copenhagen K

Észtország

Pénzügyminisztérium

Suur-Ameerika 1

EE-15006 Tallinn

Finnország

Pénzügyminisztérium

PL 28

FI-00023 Helsinki

Franciaország

Gazdasági, Pénzügy- és Ipari Minisztérium

Ministère de l'économie, des finances et de l'industrie

139, rue de Bercy

F-75572 Paris

Németország

Pénzügyminisztérium

Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht

Graurheindorfer Str. 108

D-53117 Bonn

Görögország

Görög Bank

Οδός Πανεπιστημίου 21

GR-10563 Αθήνα

Magyarország

Pénzügyminisztérium

Postafiók: 481

HU-1369 Budapest

Írország

Ír Pénzügyi Szolgáltatások Szabályozó Hatósága

PO Box 9138

College Green

Dublin 2

Ireland

Olaszország

Kincstárügyi Minisztérium

Ministero del Tesoro

Via XX Settembre 97

I-00187 Roma

Lettország

Pénz- és Tőkepiaci Bizottság

Kungu iela 1

LV-1050 Rīga

Litvánia

Pénzügyminisztérium

Vaižganto 8a/2,

LT-01512 Vilnius

Luxemburg

Pénzügyminisztérium

Ministère des finances

3, rue de la Congrégation

L-2931 Luxembourg

Málta

Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága

Notabile Road

MT-Attard

Hollandia

Pénzügyminisztérium

Directoraat Financieel marktbeleid

Postbus 20201

2500 EE Den Haag

Nederland

Lengyelország

Pénzügyminisztérium

ul. Świętokrzyska 12

PL-00-916 Warszawa

Portugália

Pénzügyminisztérium

Direcção-Geral dos Assuntos Europeus e Relações Internacionais

Av. Infante D. Henrique, 1C-1.o

P-1100-278 Lisboa

Szlovák Köztársaság

Pénzügyminisztérium

Štefanovičova 5

SK-817 82 Bratislava

Szlovénia

Gazdasági Minisztérium

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Spanyolország

Kincstár

Dirección General del Tesoro y Política Financiera

Paseo del Prado 6, 6a Planta

E-28071 Madrid

Svédország

Pénzügyi Felügyeleti Hatóság

Box 6750

S-113 85 Stockholm

Svéd Központi Bank

Brunkebergstorg 11

S-103 37 Stockholm

Svéd Fogyasztóvédelmi Ügynökség

Rosenlundsgatan 9

S-118 87 Stockholm

Egyesült Királyság

Őfelsége Kincstára

1 Horse Guards Road

London SW1A 2HQ

United Kingdom

B RÉSZ

Mexikó esetében, Secretaria de Hacienda y Credito Publico

Mexikó	Unidad de Banca y Ahorro	Insurgentes Sur, 826, piso P.h. Colonia del Valle, Delegación Benito Juárez, C.P.03100 México, D.F.
Mexikó	Direccion General de Seguros y Valores	Palacio Nacional, oficina 4068 Plaza de la Constitución, Delegación Cuauhthemoc, C.P.06000 México, D.F.”

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/63

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. május 30.)

az Európai Közösségnek az új növényfajták oltalmáról szóló, a Genfben 1991. március 19-én felülvizsgált nemzetközi egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról

(2005/523/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)	A Genfben 1991. március 19-én elfogadott, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: „az UPOV-egyezmény”) az új növényfajták nemesítői részére kizárólagos tulajdonjogot biztosít egy sor egységes és egyértelműen meghatározott elv alapján.

(2)

A Közösségnek a nemzetközi megállapodások vagy szerződések megkötésére vagy az azokhoz való csatlakozásra vonatkozó hatásköre nemcsak a Szerződés által kifejezetten ráruházott hatáskörből származik, hanem származhat a Szerződés egyéb rendelkezéseiből és a közösségi intézmények által e rendelkezéseknek megfelelően elfogadott jogszabályokból is.

(3)	Az UPOV-egyezmény tárgya az erre a területre vonatkozó meglévő közösségi szabályozásnak is a hatáskörébe tartozik.

(4)	Következésképpen az UPOV-egyezmény jóváhagyása mind a Közösség, mind a tagállamainak az ügye.

(5)	Az UPOV-egyezményt a Közösség nevében az annak hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában kell jóváhagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Az UPOV-egyezmény felülvizsgált szövege jóváhagyásra kerül a Közösség nevében az annak hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában.

(2) Az UPOV-egyezmény felülvizsgált szövegét és az Európai Közösség nyilatkozatát csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a csatlakozási okiratnak a az Új Növényfajták Oltalmára Létrejött Nemzetközi Unió főtitkáránál a Közösség nevében történő letétbe helyezésére jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A Közösség önkéntes alapon hozzájárulást fizet minden vonatkozó költségvetési időszakban a mellékletben található nyilatkozatban meghatározott hozzájárulási egységek és feltételek szerint, és a Közösség általános költségvetésében erre a célra elkülönített kereteken belül.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

1991. ÉVI OKMÁNY

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY AZ ÚJ NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRÓL

(1961. december 2.)

felülvizsgálva Genfben 1972. november 10-én,1978. október 23-án és 1991. március 19-én

CIKKEK JEGYZÉKE

I. fejezet:

Meghatározások

1. cikk:

Meghatározások

II. fejezet:

A Szerződő Felek általános kötelezettségei

2. cikk:

A Szerződő Felek alapvető kötelezettsége

3. cikk:

Oltalomban részesítendő nemzetségek és fajok

4. cikk:

Nemzeti elbánás

III. fejezet:

A nemesítői jog megadásának feltételei

5. cikk:

Az oltalom feltételei

6. cikk:

Újdonság

7. cikk:

Megkülönböztethetőség

8. cikk:

Egyneműség

9. cikk:

Állandóság

IV. fejezet:

A nemesítői jog megadása iránti bejelentés

10. cikk:

A bejelentések benyújtása

11. cikk:

Elsőbbségi jog

12. cikk:

A bejelentés vizsgálata

13. cikk:

Ideiglenes oltalom

V. fejezet:

A nemesítő jogai

14. cikk:

A nemesítői jog tartalma

15. cikk:

A nemesítői jog alóli kivételek

16. cikk:

A nemesítői jog kimerülése

17. cikk:

A nemesítői jog gyakorlásának korlátozásai

18. cikk:

A kereskedelmi forgalmat szabályozó intézkedések

19. cikk:

A nemesítői jog időtartama

VI. fejezet:

Fajtanév

20. cikk:

Fajtanév

VII. fejezet:

A nemesítői jog megsemmisítése és megszüntetése

21. cikk:

A nemesítői jog megsemmisítése

22. cikk:

A nemesítői jog megszüntetése

VIII. fejezet:

Az Unió

23. cikk:

Tagok

24. cikk:

Jogállás és székhely

25. cikk:

Szervek

26. cikk:

A Tanács

27. cikk:

Az Unió Hivatala

28. cikk:

Nyelvek

29. cikk:

Pénzügyek

IX. fejezet:

Az egyezmény végrehajtása; egyéb megállapodások

30. cikk:

Az egyezmény végrehajtása

31. cikk:

A szerződő felek és a korábbi szövegekhez csatlakozott államok közötti kapcsolatok

32. cikk:

Külön megállapodások

X. fejezet:

Záró rendelkezések

33. cikk:

Aláírás

34. cikk:

Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás; csatlakozás

35. cikk:

Fenntartások

36. cikk:

A jogszabályokra, valamint az oltalom alatt álló nemzetségekre ésfajokra vonatkozó közlések; nyilvánosságra hozandó tájékoztatások

37. cikk:

Hatálybalépés; korábbi szövegek lezárása

38. cikk:

Az egyezmény felülvizsgálata

39. cikk:

Felmondás

40. cikk:

A meglévő jogok megmaradása

41. cikk:

Az egyezmény eredeti példánya és hivatalos szövegei

42. cikk:

A letéteményesi feladatok

I. FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Meghatározások

Ennek a szövegnek az alkalmazásában:

i.	„ez az egyezmény”: az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek a (1991) évi. szövege;

ii.	„1961/1972. évi szöveg”: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült nemzetközi egyezménynek az 1972. november 10-én kelt kiegészítő szöveggel módosított szövege;

iii.	„1978. évi szöveg”: az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek az 1978. október 23-án kelt szövege;

iv.

„nemesítő”:

—	az a személy, aki a fajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette,

—	az említett személy munkáltatója vagy az, aki e személynek ilyen jellegű munka elvégzésére megbízást adott, ha az érintett szerződő fél jogszabályai így rendelkeznek, vagy

—	az esettől függően az első vagy a második pontban említett személy jogutódja;

v.	„nemesítői jog”: az ezen egyezmény által a nemesítő részére biztosított jog;

vi.

„fajta”: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás – függetlenül attól, hogy kielégít-e az oltalmazhatósági feltételeket:

—	adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,

—	bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és

—	jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

vii.	„szerződő fél”: az ebben az egyezményben részes állam vagy kormányközi szervezet;

viii.

„terület”: valamelyik szerződő fél vonatkozásában, ha az adott szerződő fél állam, az az állam területe és, ha az adott szerződő fél kormányközi szervezet, az a terület, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed;

ix.	„hatóság”: a 30. cikk (1) bekezdésének ii. pontjában említett hatóság;

x.	„Unió”: az 1961. évi szöveggel alapított, valamint az 1972. évi szövegben, az 1978. évi szövegben és ebben az egyezményben is említett, az új növényfajták oltalmára létesült unió;

xi.	„az Unió tagja”: az 1961/1972. évi szövegben vagy az 1978. évi szövegben részes valamelyik állam vagy valamelyik Szerződő fél.

II. FEJEZET

A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

2. cikk

A Szerződő Felek alapvető kötelezettsége

A Szerződő Felek megadják és oltalomban részesítik a nemesítők jogait.

3. cikk

Oltalomban részesítendő nemzetségek és fajok

(1) [Államok, amelyek az Uniónak már tagjai] Mindegyik Szerződő Fél, amelyre nézve az 1961/72. évi szöveg vagy az 1978. évi szöveg kötelezővé vált, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza:

i.	akkor, amikor ez az Egyezmény rá nézve kötelezővé vált, minden olyan növénynemzetségre és -fajra, amelyre az 1961/72. évi szövegnek vagy az 1978. évi szövegnek a rendelkezéseit ebben az időpontban alkalmazza; és

ii.	legkésőbb az említett időponttól számított öt év elteltével minden növénynemzetségre és -fajra.

(2) [Az Unió új tagjai] Minden olyan Szerződő Fél, amelyre nézve nem vált kötelezővé az 1961/72. évi szöveg vagy az 1978. évi szöveg, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza:

i.	akkor, amikor rá nézve ez az Egyezmény kötelezővé vált, legalább tizenöt növénynemzetségre és -fajra; és

ii.	legkésőbb az említett időponttól számított tíz év elteltével minden növénynemzetségre és -fajra.

4. cikk

Nemzeti elbánás

(1) [Elbánás] A Szerződő Felek állampolgárai, valamint azok a természetes és jogi személyek, akiknek lakóhelye, illetve amelyeknek székhelye valamelyik Szerződő Fél területén van, az összes többi Szerződő Fél területén a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében – az ebben az Egyezményben biztosított jogok sérelme nélkül – ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint amilyen elbánást a másik Szerződő Fél jogszabályai saját állampolgárainak biztosítanak vagy a jövőben bármikor biztosítani fognak, feltéve hogy az említett állampolgárok, természetes vagy jogi személyek teljesítik az érintett másik Szerződő Fél állampolgárai számára előírt feltételeket és alaki követelményeket.

(2) [„Állampolgárok”] Az (1) bekezdés alkalmazásában „állampolgárok”, ha az érintett Szerződő Fél állam, ennek az államnak az állampolgárai, és, ha az érintett Szerződő Fél kormányközi szervezet, azoknak az államoknak az állampolgárai, amelyek ennek a szervezetnek a tagjai.

III. FEJEZET

A NEMESÍTŐI JOG MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI

5. cikk

Az oltalom feltételei

(1) [Kielégítendő követelmények] A nemesítői jogot meg kell adni, ha a fajta

új;

ii.	megkülönböztethető;

iii.	egynemű; és

iv.

állandó.

(2) [Egyéb feltételek] A nemesítői jog megadása nem köthető további vagy eltérő feltételhez, feltéve, hogy a fajtát a 20. cikk rendelkezéseivel összhangban névvel megjelölik, a bejelentő eleget tesz azon Szerződő Fél jogszabályai által előírt alaki követelményeknek, amelynek hatóságánál a bejelentést benyújtotta, valamint megfizeti az előírt díjakat.

6. cikk

Újdonság

(1) [Követelmények] Új a fajta, ha a nemesítő vagy az ő hozzájárulásával bárki más a bejelentés bejelentési napján a fajta szaporítóanyagát vagy terményét hasznosítás céljából nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett:

i.	annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a bejelentést benyújtották, az említett időpontot megelőző egy évnél korábban; és

ii.	az adott Szerződő Fél területén kívül az említett időpontot megelőző négy évnél, vagy szőlők és fák esetében hat évnél korábban.

(2) [Korábban létrehozott fajták] Ha valamely Szerződő Fél ezt az Egyezményt olyan növénynemzetségre vagy -fajra alkalmazza, amelyre korábban sem ezt az Egyezményt, sem valamelyik korábbi szöveget nem alkalmazta, azt a fajtát, amelyet az oltalom ilyen kiterjesztésének időpontját megelőzően hoztak létre, akkor is az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtának tekintheti, ha az eladás vagy a növényfajtával más módon történő rendelkezés az abban a bekezdésben meghatározott időpontnál korábban történt.

(3) [„Terület” meghatározott esetekben] Az (1) bekezdés alkalmazásakor azok a Szerződő Felek, amelyek egy és ugyanazon kormányközi szervezet tagállamai – ha a szervezet rendelkezései ezt előírják –, a szervezet tagállamainak a területén végzett cselekményeket egységesen a saját területükön végzett cselekményeknek tekinthetik; erről a főtitkárt értesíteniük kell.

7. cikk

Megkülönböztethetőség

Megkülönböztethető a fajta, ha határozottan eltér bármely más, a bejelentés napján közismert fajtáktól. Egy másik fajtát – bejelentése napjától – különösen akkor kell közismertnek tekinteni, ha arra vonatkozóan nemesítői jog megadása vagy hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzés iránt – bármely országban – bejelentést nyújtottak be, feltéve hogy a bejelentés – az esettől függően – a nemesítői jog megadását vagy e másik fajtának a hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzését eredményezi.

8. cikk

Egyneműség

Egynemű a fajta, ha azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkeztére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet, lényeges jellemzői kielégítően azonosak.

9. cikk

Állandóság

Állandó a fajta, ha lényeges jellemzői ismételt szaporítás után, vagy – meghatározott szaporítási ciklus esetén – minden szaporítási ciklus végén, változatlanok maradnak.

IV. FEJEZET

A NEMESÍTŐI JOG MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ BEJELENTÉS

10. cikk

Bejelentések benyújtása

(1) [Az első bejelentés helye] A nemesítő kiválaszthatja azt a Szerződő Felet, amelynek hatóságához a nemesítői jog megadása iránti első bejelentését be kívánja nyújtani.

(2) [A későbbi bejelentések időpontja] A nemesítő más Szerződő Fél hatóságánál is benyújthat nemesítői jogok megadása iránti bejelentést anélkül, hogy megvárná, hogy annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelyhez az első bejelentést benyújtotta, a nemesítői jogot megadja.

(3) [Az oltalom függetlensége] Egyik Szerződő Fél sem utasíthatja el a nemesítői jog megadását, illetve nem korlátozhatja annak időtartamát azon az alapon, hogy ugyanazon fajta oltalmát nem igényelték, azt elutasították, vagy az megszűnt bármely másik államban vagy kormányközi szervezetben.

11. cikk

Elsőbbségi jog

(1) [A jog; a jog időtartama] Azt a nemesítőt, aki a Szerződő Felek egyikében valamely növényfajta oltalma iránt szabályszerű bejelentést nyújtott be („első bejelentés”), tizenkét hónapig elsőbbségi jog illeti meg bármely más Szerződő Fél hatóságánál nemesítői jog megadására irányuló bejelentés benyújtására ugyanazon növényfajta vonatkozásában („későbbi bejelentés”). Ez a határidő az első bejelentés bejelentési napjával kezdődik. A benyújtás napja nem számít bele a határidőbe.

(2) [A jog igénylése] Az elsőbbségi jog érvényesítéséhez a nemesítőnek a későbbi bejelentésben igényelnie kell az első bejelentés elsőbbségét. Az a hatóság, amelynél a későbbi bejelentést benyújtották, előírhatja, hogy a nemesítő – a későbbi bejelentés bejelentési napjától számított nem kevesebb, mint három hónapon belül – nyújtsa be az első bejelentés iratainak azon hatóság által hitelesített másolatát, amelynél azt a bejelentést benyújtották, valamint mintákat vagy más bizonyítékokat arra nézve, hogy a két bejelentés tárgyát képező fajta azonos.

(3) [Iratok és anyagok] A nemesítőt az elsőbbségi határidő lejárta után kétéves, illetve ha az első bejelentést elutasították vagy visszavonták, az elutasítástól vagy visszavonástól számított megfelelő határidő illeti meg arra, hogy annak a Szerződő Félnek a hatóságához, amelynél a későbbi bejelentést benyújtotta, a 12. cikk szerinti vizsgálat céljaira szükséges – az érintett Szerződő Fél jogszabályai által előírt – tájékoztatást, iratot vagy anyagot előterjessze.

(4) [Az elsőbbségi jog időtartama alatt bekövetkezett események] Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt bekövetkező események – így különösen egy másik bejelentés benyújtása vagy az első bejelentés tárgyát képező fajta nyilvánosságra hozatala vagy hasznosítása – nem szolgálhatnak a későbbi bejelentés elutasításának alapjául. Ilyen események folytán harmadik személy javára sem keletkezhet jogosultság.

12. cikk

A bejelentés vizsgálata

A nemesítői jog megadására vonatkozó határozat meghozatalához vizsgálni kell, hogy a bejelentés megfelel-e az 5–9. cikkben meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során a hatóság növesztheti a fajtát és elvégezhet más szükséges vizsgálatot, intézkedhet a fajta növesztése iránt vagy elvégeztethet más szükséges vizsgálatot, vagy figyelembe veheti a már elvégzett növeszthetőségi vagy más vizsgálatok eredményeit. A vizsgálat elvégzése céljából a hatóság a nemesítőt felhívhatja minden szükséges tájékoztatás, irat vagy anyag benyújtására.

13. cikk

Ideiglenes oltalom

Mindegyik Szerződő Fél megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a nemesítő érdekeinek a bejelentés benyújtása vagy közzététele és a nemesítői jog megadása közötti időtartamra vonatkozó védelmét szolgálják. Ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell legalább azt, hogy a nemesítői jog jogosultja méltányos díjazásban részesüljön bármely olyan személytől, aki a fenti időtartam alatt olyan cselekményeket végzett, amelyekhez a jog megadását követően – a 14. cikk értelmében – a jogosult engedélye szükséges. Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy az említett szabályok csak azokkal a személyekkel szemben hatályosak, akiket a nemesítő a bejelentés benyújtásáról értesített.

V. FEJEZET

A NEMESÍTŐ JOGAI

14. cikk

A nemesítői jog tartalma

(1) [A szaporítóanyagra vonatkozó cselekmények]

A 15. és 16. cikkben meghatározott esetek kivételével, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagára vonatkozó következő cselekményekhez szükséges a nemesítő hozzájárulása:

i.	előállítás vagy újbóli előállítás (többszörözés);

ii.	szaporítás céljából való előkészítés;

iii.	forgalomba hozatalra való ajánlás;

iv.	forgalomba hozatal;

v.	országból való kivitel;

vi.	országba való behozatal;

vii.	az i–vi. pontokban említett bármelyik cselekmény céljából való raktáron tartás.

b)	A nemesítő hozzájárulását feltételekhez és korlátozásokhoz kötheti.

(2) [A terményre vonatkozó cselekmények] A 15. és 16. cikkben meghatározott esetek kivételével, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó termény – ideértve a teljes növényeket és növényrészeket – tekintetében az (1) bekezdés a) pontja i–vii. alpontjaiban meghatározott cselekményekhez is a nemesítő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy az említett szaporítóanyaggal kapcsolatban jogait gyakorolja.

(3) [Meghatározott termékekre vonatkozó cselekmények] Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy – a 15. és 16. cikkben meghatározott esetek kivételével – a nemesítő hozzájárulása szükséges az (1) bekezdés a) pontja i–vii. alpontjaiban meghatározott cselekményekhez az oltalom alatt álló fajta (2) bekezdés szerinti terményéből közvetlenül, az említett termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékek tekintetében is, kivéve ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy az említett terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

(4) [Lehetséges kiegészítő cselekmények] Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy – a 15. és 16. cikkben meghatározott esetek kivételével – az (1) bekezdés a) pontja i–vii. alpontjaiban meghatározottaktól eltérő cselekményekhez is szükséges a nemesítő hozzájárulása.

(5) [Lényegében származtatott és meghatározott más fajták]

Az (1)–(4) bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek:

i.	lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta;

ii.	a 7. cikk értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától; és

iii.	előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.

Az a) pont i. alpontja alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából („kiindulási fajta”) lényegében származtatottnak tekinteni, ha:

i.	túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését:

ii.	határozottan eltér a kiindulási fajtától; és

iii.	eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.

c)	Lényegében származtatott fajták nyerhetők például természetes vagy indukált mutánsok, vagy szomaklonális variánsok szelekciójával, továbbá a kiindulási fajta variáns növényegyedeinek szelekciójával, visszakeresztezésével vagy géntechnológiai módosítás útján történő transzformálásával.

15. cikk

A nemesítői jog alóli kivételek

(1) [Kötelező kivételek] A nemesítői jog nem terjed ki:

i.	a magánhasználat céljából és a nem kereskedelmi célból végzett cselekményekre;

ii.	a kísérleti célú cselekményekre; és

iii.	olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá – azt az esetet kivéve, amikor a 14. cikk (5) bekezdése alkalmazásának van helye – az ilyen további fajtákra vonatkozó, a 14. cikk (1)–(4) bekezdéseiben említett cselekményekre.

(2) [Nem kötelező kivétel] A 14. cikkben foglaltaktól eltérve, a Szerződő Felek, ésszerű keretek között és a nemesítő jogos érdekeinek biztosításával, bármely fajta vonatkozásában korlátozhatják a nemesítői jogot abból a célból, hogy lehetővé tegyék a gazdálkodók számára saját földterületükön az olyan termény szaporítás céljából történő felhasználását, amelyhez a gazdálkodók az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. cikk (5) bekezdésének a) pontja i. vagy ii. alpontjaiban meghatározott fajták valamelyikének a saját gazdaságukban való elültetésével jutottak hozzá.

16. cikk

A nemesítői jog kimerülése

(1) [Jogkimerülés] A nemesítői jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott fajtának a nemesítő vagy az ő hozzájárulásával az érintett Szerződő Fél területén eladott vagy más módon forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos cselekményekre, kivéve ha ezek a cselekmények:

i.	a fajta további szaporításával járnak együtt; vagy

ii.	a fajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban azon növénynemzetségnek vagy -fajnak a fajtáit, amelyhez az adott fajta tartozik, kivéve ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.

(2) [Az „anyag” jelentése] Az (1) bekezdés alkalmazásában „anyag”, a fajta vonatkozásában,

i.	bármiféle szaporítóanyag;

ii.	a termény, beleértve a teljes növényeket és a növények részeit; és

iii.	bármely, a terményből közvetlenül előállított termék.

17. cikk

A nemesítői jog gyakorlásának korlátozásai

(1) [Közérdek] Hacsak ez az Egyezmény kifejezetten másképp nem rendelkezik, a Szerződő Felek a nemesítői jog szabad gyakorlását a közérdeken kívül más okból nem korlátozhatják.

(2) [Méltányos díjazás] Ha bármely ilyen korlátozás azzal a következménnyel jár, hogy harmadik személy jogosulttá válik a nemesítő hozzájárulásához kötött cselekmény gyakorlására, az érintett Szerződő Félnek valamennyi szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy biztosítsa a nemesítő méltányos díjazását.

18. cikk

Kereskedelmi forgalmat szabályozó intézkedések

A nemesítői jog független az egyes Szerződő Felek által a fajták anyagának a Szerződő Fél területén való előállítását, elismerését és forgalomba hozatalát, illetve az ilyen anyagoknak az országba való behozatalát és az országból való kivitelét szabályozó bármely intézkedéstől. Az ilyen intézkedések semmilyen esetben nem befolyásolhatják ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását.

19. cikk

A nemesítői jog időtartama

(1) [Oltalmi idő] A nemesítői jogot határozott időtartamra kell megadni.

(2) [Legrövidebb időtartam] Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint a nemesítői jog megadásának napjától számított húsz év. Fák és szőlők esetében ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint az említett időponttól számított huszonöt év.

VI. FEJEZET

FAJTANÉV

20. cikk

Fajtanév

(1) [A fajták nevekkel való megjelölése; a név használata]

a)	A fajtát névvel kell megjelölni; ez a név lesz a fajta általános megjelölése.

b)	Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy – a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével – semmiféle, a fajtanévként lajstromozott megjelölést érintő jog nem akadályozza a névnek a fajtával kapcsolatos szabad használatát a nemesítői jog lejárta után sem.

(2) [A név jellemzői] A megjelölésnek lehetővé kell tennie a fajta azonosítását. Nem állhat kizárólag számjegyekből, kivéve ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére. A megjelölés nem lehet félrevezető vagy megtévesztő a fajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében. Különböznie kell különösen minden olyan megjelöléstől, amely bármelyik Szerződő Fél területén azonos vagy közeli rokon növényfajhoz tartozó, már meglévő fajtát jelöl.

(3) [A név lajstromozása] A fajta nevét a nemesítőnek be kell jelentenie a hatóságnak. Ha a hatóság megállapítja, hogy a név nem felel meg a (2) bekezdés szerinti követelményeknek, elutasítja a lajstromozást, és felhívja a nemesítőt, hogy meghatározott határidőn belül jelöljön meg másik nevet. A nevet a hatóság a nemesítői jog megadásával egyidejűleg lajstromozza.

(4) [Harmadik személyek korábbi jogai] Harmadik személyek korábbi jogai érintetlenek maradnak. Ha a fajtanév használatát – a (7) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban – az annak használatára kötelezett személynek valamely korábbi jog alapján megtiltják, a hatóság felhívja a nemesítőt, hogy a fajtára egy másik nevet jelentsen be.

(5) [Azonos név valamennyi Szerződő Félnél] A fajtát valamennyi Szerződő Félhez ugyanazon névvel kell benyújtani. Mindegyik Szerződő Fél hatósága köteles lajstromozni az így bejelentett megjelölést, kivéve ha megállapítja, hogy a megjelölés saját területén nem megfelelő. Ez utóbbi esetben az érintett hatóság felhívja a nemesítőt, hogy jelentsen be másik nevet.

(6) [A Szerződő Felek hatóságai közötti tájékoztatás] A Szerződő Fél hatósága gondoskodik arról, hogy az összes többi Szerződő Fél hatóságai tájékoztatást kapjanak a fajtanevekkel kapcsolatos körülményekről, különösen a nevek bejelentéséről, lajstromozásáról és törléséről. Bármely hatóság megküldheti a név lajstromozására vonatkozó észrevételeit – ha vannak – annak a hatóságnak, amely az érintett nevet közölte.

(7) [A név használatára vonatkozó kötelezettség] Aki valamelyik Szerződő Fél területén eladásra felkínálja vagy forgalomba hozza az ezen a területen oltalom alatt álló valamely fajta szaporítóanyagát, köteles az érintett fajtának a nevét – a fajtára vonatkozó nemesítői jog megszűnése után is – használni, kivéve ha ezt a használatot – a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – korábbi jogok akadályozzák.

(8) [A névvel összekapcsolt jelzések] A fajta eladásra való felkínálása vagy forgalomba hozatala során a lajstromozott fajtanév összekapcsolható valamely védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek az ilyen összekapcsolás esetén is könnyen felismerhetőnek kell lennie.

VII. FEJEZET

A NEMESÍTŐI JOG MEGSEMMISÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

21. cikk

A nemesítői jog megsemmisítése

(1) [Megsemmisítési okok] Mindegyik Szerződő Félnek meg kell semmisítenie az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapította, hogy:

i.	a 6. vagy a 7. cikkben meghatározott feltételek a nemesítői jog megadásának időpontjában nem teljesültek;

ii.	a 8. vagy a 9. cikkben meghatározott feltételek a nemesítői jog megadásakor nem teljesültek, feltéve hogy a nemesítői jog megadása alapvetően a nemesítő által adott tájékoztatáson, illetve az általa benyújtott iratokon alapult; vagy

iii.	a nemesítői jogot nem annak adták meg, akit az megilletne, kivéve ha azt a jogosult részére átruházzák.

(2) [Más okok kizárása] A nemesítői jogot csak az (1) bekezdésben említett okok miatt lehet megsemmisíteni.

22. cikk

A nemesítői jog megszüntetése

(1) [Megszüntetési okok]

a)	Bármelyik Szerződő Fél megszüntetheti az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapította, hogy a 8. vagy a 9. cikkben meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

Bármelyik Szerződő Fél megszüntetheti továbbá az általa megadott nemesítői jogot akkor is, ha a felhívás ellenére és a meghatározott határidőn belül:

i.	a nemesítő nem bocsátja a hatóság rendelkezésére a fajta fenntartásának igazolásához szükséges tájékoztatást, iratokat vagy anyagokat;

ii.	a nemesítő elmulasztja a joga fenntartásához fizethető díjak befizetését; vagy

iii.	a nemesítő nem jelöl meg megfelelő másik nevet, ha a fajtanevet a jog megadása után törölték.

(2) [Más okok kizárása] A nemesítői jogot csak az (1) bekezdésben említett okok miatt lehet megszüntetni.

VIII. FEJEZET

AZ UNIÓ

23. cikk

Tagok

A Szerződő Felek az Unió tagjai.

24. cikk

Jogállás és székhely

(1) [Jogi személyiség] Az Unió jogi személy.

(2) [Jogképesség] Az Unió az egyes Szerződő Felek területén, az illető állam jogszabályaival összhangban, a céljai eléréséhez és a feladatai elvégzéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik.

(3) [Székhely] Az Unió és állandó szerveinek székhelye Genf.

(4) [Székhelyre vonatkozó megállapodás] Az Unió – székhelyére vonatkozóan – a Svájci Államszövetséggel megállapodást köt.

25. cikk

Szervek

Az Unió állandó szervei a Tanács és az Unió Hivatala.

26. cikk

Tanács

(1) [Összetétel] A Tanács az Unió tagjainak képviselőiből áll. Az Unió mindegyik tagja egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jelöl a Tanácsba. A képviselőket vagy a helyettes képviselőket munkatársak vagy tanácsadók segíthetik.

(2) [Tisztségviselők] A Tanács a tagjai közül elnököt és első elnökhelyettest választ. A Tanács további elnökhelyetteseket választhat. Az első elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az hivatali feladatai ellátására nem képes. Az elnök megbízatása három évre szól.

(3) [Ülések] A Tanács ülését az elnök hívja össze. A Tanács évente egyszer rendes ülésszakot tart. Az elnök a Tanácsot saját kezdeményezésére is összehívhatja; az Unió tagjai egyharmadának kérelmére az elnök három hónapon belül köteles összehívni a Tanácsot.

(4) [Megfigyelők] Azok az államok, amelyek nem tagjai az Uniónak, megfigyelőként hívhatók meg a Tanács üléseire. Ezekre az ülésekre más megfigyelők, valamint szakértők is meghívhatók.

(5) [Feladatok] A Tanács feladatai a következők:

i.	tanulmányozza azokat az intézkedéseket, amelyek az Unió érdekeinek védelméhez, valamint fejlődésének előmozdításához szükségesek;

ii.	megállapítja saját eljárási szabályait;

iii.	kinevezi a főtitkárt; ha szükségesnek tartja, a főtitkárhelyettest, és meghatározza kinevezésük feltételeit;

iv.	megvizsgálja az Unió tevékenységéről szóló éves jelentést, és meghatározza az Unió jövőbeni tevékenységének programját;

v.	megadja a főtitkárnak az Unió feladatainak teljesítéséhez szükséges valamennyi útmutatást;

vi.	megállapítja az Unió igazgatási és pénzügyi szabályzatát;

vii.	megvizsgálja és jóváhagyja az Unió költségvetését, és megállapítja az Unió tagjainak hozzájárulását;

viii.

megvizsgálja és jóváhagyja a főtitkár által előterjesztett számviteli beszámolót;

ix.	meghatározza a 38. cikkben szabályozott értekezletek időpontját és helyét, valamint megteszi az előkészítésükhöz szükséges intézkedéseket; és

x.	meghoz minden szükséges határozatot az Unió hatékony működésének biztosítására.

(6) [Szavazatok]

a)	Az Unió minden egyes tagja, amely állam, a Tanácsban egy szavazattal rendelkezik.

Bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, a hatáskörébe tartozó ügyekben gyakorolhatja a szavazati jogot olyan tagállamai nevében, amelyek tagjai az Uniónak. Egyetlen ilyen kormányközi szervezet sem gyakorolhatja azt a jogot, hogy tagállamai nevében szavazzon, ha a tagállamok szavazati jogukat maguk gyakorolják, és viszont.

(7) [Többség] A Tanács bármely határozatához a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges, azzal a kivétellel, hogy a Tanács bármely, az (5) bekezdés ii., vi. és vii. pontja, valamint a 28. cikk (3) bekezdése, a 29. cikk (5) bekezdésének b) pontja és a 38. cikk (1) bekezdése szerinti határozatának meghozatalához a leadott szavazatok háromnegyede szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

27. cikk

Az Unió Hivatala

(1) [A Hivatal feladatai és irányítása] Az Unió Hivatala ellát minden, a Tanács által ráruházott kötelezettséget és feladatot. A Hivatal a főtitkár irányítása alatt áll.

(2) [A főtitkár kötelezettségei] A főtitkár a Tanácsnak tartozik felelősséggel; felelős a Tanács határozatainak végrehajtásáért. A Tanácsnak elfogadás végett benyújtja az Unió költségvetését, továbbá felelős annak végrehajtásáért. Beszámol a Tanácsnak intézkedéseiről, valamint az Unió tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről.

(3) [Alkalmazottak] A 26. cikk (5) bekezdése iii. pontjának fenntartásával, az Unió Hivatala feladatainak hatékony teljesítéséhez szükséges alkalmazottak kinevezésének és foglalkoztatásának feltételeit az igazgatási és pénzügyi szabályzat határozza meg.

28. cikk

Nyelvek

(1) [A Hivatalban használt nyelvek] Az Unió feladatai teljesítése során az angol, a francia, a német, valamint a spanyol nyelvet használja.

(2) [Meghatározott üléseken használt nyelvek] A Tanács és a felülvizsgálati értekezletek üléseit e négy nyelven kell megtartani.

(3) [További nyelvek] A Tanács további nyelvek használatáról is határozhat.

29. cikk

Pénzügyek

(1) [Bevételek] Az Unió költségeit a következő forrásokból fedezik:

i.	az Unió tagállamainak éves hozzájárulásai;

ii.	a szolgáltatásokért kapott térítések;

iii.	egyéb bevételek.

(2) [Hozzájárulási egységek]

Az éves hozzájárulások teljes összegéből való tagállami részesedés mértékét a tagállamok hozzájárulásaiból fedezendő kiadások teljes összege, valamint a tagállamokra nézve a (3) bekezdés szerint alkalmazandó hozzájárulási egységek számának függvényében kell meghatározni. Az említett részesedést a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell kiszámítani.

b)	A hozzájárulási egységek számát egész számokban vagy azok törtrészében kell kifejezni azzal, hogy a törtszám nem lehet egyötödnél kisebb.

(3) [Hozzájárulások: az egyes tagok részesedése]

Az Unió olyan tagja tekintetében, amely az 1961/72. évi vagy az 1978. évi szöveg szerint már fél volt abban az időpontban, amikor ehhez az Egyezményhez csatlakozott, a hozzájárulási egységek száma azonos lesz azzal a számmal, amelyet az említett időpontot közvetlenül megelőzően rá nézve alkalmaztak.

b)	Bármely más tagállam az Unióhoz való csatlakozásakor a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában köteles megjelölni a rá nézve alkalmazandó hozzájárulási egységek számát.

Bármely uniós tagállam a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában megjelölhet olyan egységszámot, amely eltér az a) vagy b) pont szerint rá nézve alkalmazandó számtól. Ha a nyilatkozat megtételére a naptári év első hat hónapjában került sor, az a következő naptári év kezdetétől, ellenkező esetben a nyilatkozattétel évét követő második naptári év kezdetével válik hatályossá.

(4) [Hozzájárulások: a részesedések kiszámítása]

a)	Az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeget minden költségvetési időszakra úgy kell megállapítani, hogy az adott időszakban az Unió tagállamainak hozzájárulásaiból fedezendő kiadások teljes összegét el kell osztani az ezen államokra alkalmazandó egységek számának összegével.

b)	Az Unió egyes tagállamai hozzájárulásának összegét úgy kell megállapítani, hogy az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeget meg kell szorozni az adott tagállamra alkalmazandó hozzájárulási egységek számával.

(5) [Hozzájárulási hátralékok]

Az Unió azon tagállama, amely a hozzájárulás fizetését tekintve hátralékban van, a b) pontban foglalt eset kivételével nem gyakorolhatja szavazati jogát a Tanácsban, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző teljes évben esedékes hozzájárulás összegét. A szavazati jog felfüggesztése ezen uniós tagállamot nem mentesíti az ezen Egyezményből eredő kötelezettségei alól, és nem fosztja meg az ezen Egyezmény szerinti egyéb jogoktól.

b)	A Tanács az előzőekben említett uniós tagállam számára engedélyezheti szavazati jogának gyakorlását, ha és amíg a Tanács kellően bizonyítottnak látja azt, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülmények következményeként állt elő.

(6) [A könyvelés átvizsgálása] Az Unió könyvelésének átvizsgálását, az igazgatási és pénzügyi szabályzatban meghatározott módon, az Unió valamely tagállamának kell elvégeznie. Ezt az uniós tagállamot, annak egyetértésével, a Tanács jelöli ki.

(7) [A kormányközi szervezetek hozzájárulása] Az a Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, nem köteles hozzájárulást fizetni. Amennyiben vállalja a hozzájárulás fizetését, az (1)–(4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

IX. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA; EGYÉB MEGÁLLAPODÁSOK

30. cikk

Az Egyezmény végrehajtása

(1) [Végrehajtással kapcsolatos intézkedések] Mindegyik Szerződő Fél meghozza az ennek az Egyezménynek a végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, így különösen:

i.	megfelelő jogorvoslatokat biztosít a nemesítői jogok hatékony érvényesítésére;

ii.	a nemesítői jogok megadásával megbízott hatóságot tart fenn, vagy az említett feladattal egy másik Szerződő Fél által fenntartott hatóságot bíz meg;

iii.

az információk rendszeres közzétételével biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását:

—	a nemesítői jogok bejelentéséről és megadásáról, valamint

—	a javasolt és elfogadott fajtanevekről.

(2) [Jogszabályok összhangja] A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor, az eset körülményeihez képest, minden államnak vagy kormányközi szervezetnek abban a helyzetben kell lennie, hogy ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit saját jogalkotásával összhangban érvényre tudja juttatni.

31. cikk

A Szerződő Felek és a korábbi szövegekhez csatlakozott államok közötti kapcsolatok

(1) [Az ehhez az Egyezményhez csatlakozott államok közötti kapcsolatok] Az Unió azon tagállamai között, amelyek mind ehhez az Egyezményhez, mind az Egyezmény bármelyik korábbi szövegéhez csatlakoztak, csak ez az Egyezmény alkalmazható.

(2) [Lehetséges kapcsolatok olyan államokkal, amelyek ehhez az Egyezményhez nem csatlakoztak] Az Unió bármely tagállama, amely ehhez az Egyezményhez nem csatlakozott, a főtitkárhoz címzett értesítésében kinyilváníthatja, hogy az Uniónak kizárólag az ezen Egyezmény szerinti tagjaival való kapcsolataiban azt a legutolsó szöveget fogja alkalmazni, amelyhez csatlakozott. A nyilatkozatot tevő tagállam, az értesítés időpontját követő egy hónap elteltével, addig, amíg ehhez az Egyezményhez nem csatlakozik, a kizárólag az ehhez az Egyezményhez csatlakozott tagokkal való kapcsolatában azt a legutolsó szöveget alkalmazza, amelyhez csatlakozott, míg az utóbbiak ezt az Egyezményt alkalmazzák az előbbiek tekintetében.

32. cikk

Külön megállapodások

Az Unió tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy a fajták oltalmával kapcsolatban külön megállapodásokat kössenek egymással, amennyiben azok nem ellentétesek ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Aláírás

Ezt az Egyezményt aláírhatja bármely olyan állam, amely az Egyezmény elfogadásának időpontjában az Unió tagja. A szöveg 1992. március 31-ig áll nyitva aláírásra.

34. cikk

Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás; csatlakozás

(1) [Államok és meghatározott kormányközi szervezetek]

a)	Az e cikkben foglaltaknak megfelelően, bármely állam csatlakozhat ehhez az Egyezményhez.

Az e cikkben foglaltaknak megfelelően, bármely kormányközi szervezet csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, ha:

i.	az ezen Egyezmény által szabályozott ügyek vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik;

ii.	a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében minden tagállamára kötelező, saját szabályokkal rendelkezik; és

iii.	belső szabályzata alapján megfelelő felhatalmazással rendelkezik arra nézve, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez.

(2) [Csatlakozási okirat] Bármely, ezt az Egyezményt aláíró állam annak részesévé válik, ha letétbe helyezi megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratát. Bármely, ezt az Egyezményt alá nem író állam és bármely kormányközi szervezet ennek az Egyezménynek a részesévé válik, ha letétbe helyezi csatlakozási okiratát. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot a főtitkárnál kell letétbe helyezni.

(3) [A Tanács állásfoglalása] Bármely állam, amely nem tagja az Uniónak, és bármely kormányközi szervezet csatlakozási okiratának letétbe helyezése előtt köteles kérni a Tanács állásfoglalását arról, hogy jogszabályai összhangban vannak-e ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel. Ha az állásfoglalást tartalmazó határozat igenlő, a csatlakozási okirat letétbe helyezhető.

35. cikk

Fenntartások

(1) [Alapelv] A (2) bekezdésben foglaltak kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

(2) [Lehetséges kivétel]

A 3. cikk (1) bekezdésének rendelkezései ellenére bármely államnak, amely ehhez az Egyezményhez való csatlakozásának időpontjában az 1978. évi szövegnek is részese, és amely az ivartalanul reprodukálható fajtákra a nemesítői jogtól eltérő iparjogvédelmi oltalmat nyújt, jogában áll ezt a gyakorlatot folytatni anélkül, hogy ezt az Egyezményt a nevezett fajtákra alkalmazná.

b)	Bármely állam, amely ezzel a joggal él, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megfelelően értesíti erről a főtitkárt. Ugyanez az állam az említett értesítést bármikor visszavonhatja.

36. cikk

Jogszabályokra, továbbá az oltalom alatt álló nemzetségekre és fajokra vonatkozó közlések; nyilvánosságra hozandó tájékoztatás

(1) [Első értesítés] Bármely állam vagy kormányközi szervezet az ezen Egyezmény megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor közli a főtitkárral:

i.	a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályait; és

ii.	azoknak a növénynemzetségeknek és -fajoknak a jegyzékét, amelyekre az ehhez az Egyezményhez való csatlakozás időpontjában, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazni fogja.

(2) [Értesítés a változásokról] Mindegyik Szerződő Fél haladéktalanul értesíti a főtitkárt:

i.	a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályaiban bekövetkező bármely változásról; és

ii.	az ezen Egyezmény további növénynemzetségekre és -fajokra való alkalmazásának bármely kiterjesztéséről.

(3) [Tájékoztatás nyilvánosságra hozatala] A főtitkár a Szerződő Felektől kapott közlések alapján tájékoztatást hoz nyilvánosságra:

i.	a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályokról és az ezekben bekövetkező bármely változásról; és

ii.	az (1) bekezdés ii. pontjában foglalt növénynemzetségek és -fajok jegyzékéről, valamint a (2) bekezdés ii. pontjában meghatározott bármely kiterjesztésről.

37. cikk

Hatálybalépés; korábbi szövegek lezárása

(1) [Hatálybalépés] Ez az Egyezmény egy hónappal azt a napot követően lép hatályba, amikor öt állam a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezi, feltéve hogy az említett okiratok közül legalább hármat az 1961/72. évi vagy az 1978. évi szöveg szerint részes állam helyezett letétbe.

(2) [Későbbi hatálybalépés] Bármely – az (1) bekezdés által nem érintett – állam vagy bármely kormányközi szervezet azt a napot követő egy hónap elteltével válik ennek az Egyezménynek a részesévé, amikor a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

(3) [Az 1978. évi szöveg lezárása] Ennek az Egyezménynek az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követően az 1978. évi szöveg tekintetében csatlakozási okirat nem helyezhető letétbe, azzal a kivétellel, hogy bármely – az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének kialakult gyakorlatával összhangban – fejlődő országnak tekinthető állam 1995. december 31-ig, illetve bármely más állam 1993. december 31-ig letétbe helyezheti a fenti okiratot akkor is, ha ez az Egyezmény ez előtt az időpont előtt lép hatályba.

38. cikk

Az Egyezmény felülvizsgálata

(1) [Értekezlet] Ezt az Egyezményt az Unió tagjainak értekezlete felülvizsgálhatja. Az értekezlet összehívásáról a Tanács határoz.

(2) [Határozatképesség és többség] Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon az uniós tagállamoknak legalább a fele képviselteti magát. Bármely felülvizsgált szöveg elfogadásához az értekezleten jelen lévő és szavazó uniós tagállamok háromnegyedes többsége szükséges.

39. cikk

Felmondás

(1) [Értesítések] Ezt az Egyezményt a főtitkárhoz intézett értesítéssel bármely Szerződő Fél felmondhatja. A főtitkár az értesítés kézhezvételéről az Unió valamennyi tagját haladéktalanul értesíti.

(2) [Korábbi szövegek] Ennek az Egyezménynek a felmondásáról szóló értesítést bármely olyan korábbi szövegnek a felmondásáról szóló közlésnek is kell tekinteni, amelyhez az ezt az Egyezményt felmondó Szerződő Fél csatlakozott.

(3) [A hatálybalépés időpontja] A felmondás az értesítés főtitkár általi kézhezvételének évét követő naptári év végén lép hatályba.

(4) [Szerzett jogok] A felmondás nem érinti a növényfajtára az ezen Egyezmény vagy bármely korábbi szöveg alapján – a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően – már megszerzett jogokat.

40. cikk

A meglévő jogok fennmaradása

Ez az Egyezmény nem korlátozza a Szerződő Felek jogszabályai, illetve korábbi szövegek vagy bármely, az Unió tagjai között létrejött – ettől az Egyezménytől eltérő – megállapodás alapján fennálló nemesítői jogokat.

41. cikk

Az Egyezmény eredeti példánya és hivatalos szövegei

(1) [Eredeti példány] Ezt az Egyezményt angol, francia és német nyelven készült egyetlen, eredeti példányban írják alá; a szövegek közötti eltérések esetén a francia szöveg az irányadó. Az eredeti példányt a főtitkárnál helyezik letétbe.

(2) [Hivatalos szövegek] A főtitkár az érdekelt kormányokkal folytatott tanácskozás után gondoskodik ezen Egyezmény arab, holland, olasz, japán és spanyol, továbbá a Tanács által megjelölt más nyelvű hivatalos fordításának elkészítéséről.

42. cikk

A letéteményesi feladatok

(1) [Másolatok átadása] Ennek az Egyezménynek a hitelesített másolatait a főtitkár minden olyan államnak és kormányközi szervezetnek, amely az ezt az Egyezményt elfogadó diplomáciai értekezleten képviseltette magát, valamint – kérésére – bármely más államnak vagy kormányközi szervezetnek megküldi.

(2) [Bejegyzés] A főtitkár ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál bejegyezteti.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/78

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 2.)

az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről

(2005/524/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című dokumentumot, amely – a tagjelölt országok részvételére vonatkozó elvek mentén – lehetővé tette a stabilizációs és társulási folyamat országainak részvételét a közösségi programokban.„A nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének előkészítése” című közleményében a Bizottság a közösségi programokban történő részvételük általános elveit meghatározó keretmegállapodás megkötését javasolta Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, valamint Szerbia és Montenegróval.A Tanács által 2004. április 29-én elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően a Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat az Albán Köztársasággal, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról.Ezt a megállapodást – annak későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében 2004. november 22-én, Brüsszelben írták alá.A megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokat illetően a Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört.Az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást, a Közösség nevében a Bizottságnak kell meghatároznia. E célból a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottságnak kell segítenie.Az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet (2) értelmében, vagy az Albán Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező és később elfogadható bármilyen hasonló rendelet végrehajtásaként, az Albán Köztársaság pénzügyi támogatást kérhet a közösségi programokban való részvételéhez.A megállapodás alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni.A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat (3) mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében meghatározza az Albán Köztársaságnak az adott programban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a folyósítandó pénzügyi hozzájárulást. E feladatának végrehajtásában a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(2) Abban az esetben, ha az Albán Köztársaság külső támogatást igényel, a 2666/2000/EK rendeletben és az Albán Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező, a jövőben elfogadásra kerülő bármilyen hasonló rendeletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. cikk

A Bizottság legkésőbb három évvel a megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását, és arról jelentést készít a Tanácsnak. E jelentéshez adott esetben csatolni kell a megfelelő javaslatokat.

4. cikk

A megállapodás 10. cikkében előírt értesítéseket a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. FRIEDEN

(1) 2005. május 10-i-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2415/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 3. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 2 oldalát.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/80

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 2.)

az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről

(2005/525/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 13., 71., 80., 95., 127., 137., 149., 150., 151., 152., 153., 157., 166., 175., 280. és 308. cikkeire, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával, (3) bekezdésének második albekezdésével és (4) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című dokumentumot, amely – a tagjelölt országok részvételére vonatkozó elvek mentén – lehetővé tette a stabilizációs és társulási folyamat országainak részvételét a közösségi programokban.„A nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének előkészítése”című közleményében a Bizottság a közösségi programokban történő részvételük általános elveit meghatározó keretmegállapodás megkötését javasolta Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, valamint Szerbia és Montenegróval.A Tanács által 2004. április 29-én elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően a Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat Bosznia és Hercegovinával a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról.Ezt a megállapodást – annak későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében 2004. november 22-én, Brüsszelben írták alá.A megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokat illetően a Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört.A Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást, a Közösség nevében a Bizottságnak kell meghatároznia. E célból a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottságnak kell segítenie.Az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet (2) értelmében, vagy a Bosznia és Hercegovina részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező és később elfogadható bármilyen hasonló rendelet végrehajtásaként, Bosznia és Hercegovina pénzügyi támogatást kérhet a közösségi programokban való részvételéhez.A megállapodás alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni.A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT::

1. cikk

Az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat (3) mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében meghatározza a Bosznia és Hercegovinának az adott programban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a folyósítandó pénzügyi hozzájárulást. E feladatának végrehajtásában a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(2) Abban az esetben, ha Bosznia és Hercegovina külső támogatást igényel, a 2666/2000/EK rendeletben és a Bosznia és Hercegovina részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező, a jövőben elfogadásra kerülő, bármilyen hasonló rendeletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. cikk

4. cikk

A megállapodás 10. cikkében előírt értesítéseket a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. FRIEDEN

(1) 2005. május 10-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2415/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 3. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 5 oldalát.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/82

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 2.)

az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről

(2005/526/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)(10)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című dokumentumot, amely – a tagjelölt országok részvételére vonatkozó elvek mentén – lehetővé tette a stabilizációs és társulási folyamat országainak részvételét a közösségi programokban.„A nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének előkészítése” című közleményében a Bizottság a közösségi programokban történő részvételük általános elveit meghatározó keretmegállapodás megkötését javasolta Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, valamint Szerbia és Montenegróval.A Tanács által 2004. április 29-én elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően a Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat a Horvát Köztársasággal, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról.Ezt a megállapodást – annak későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében 2004. november 22-én, Brüsszelben írták alá.A megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokat illetően a Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört.A Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást, a Közösség nevében a Bizottságnak kell meghatároznia. E célból a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.A Horvát Köztársaság pénzügyi támogatást kérhet a közösségi programokban való részvételéhez az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló, 1989. december 18-i 3906/89/EGK tanácsi rendelet (2) értelmében vagy a Horvát Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező és később elfogadható bármilyen hasonló rendelet végrehajtásaként.A keretmegállapodást jegyzőkönyvként csatolják az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság között létrejött, 2005. február 1-jén hatályba lépett Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz, és annak szerves részévé válik.A megállapodás alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni.A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat (3) mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében meghatározza a Horvát Köztársaságnak az adott programban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást. E feladatának végrehajtásában a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(2) Abban az esetben, ha a Horvát Köztársaság külső támogatást igényel, a 3906/89/EK rendeletben és a Horvát Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező, a jövőben elfogadásra kerülő, bármilyen hasonló rendeletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. cikk

4. cikk

A megállapodás 10. cikkében előírt értesítéseket a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. FRIEDEN

(1) 2005. május 10-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 375., 1989.12.23., 11. o. A legutóbb a 2257/2004 EK/rendelettel (HL L 389., 2004.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 8 oldalát.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/84

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 2.)

az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről

(2005/527/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című dokumentumot, amely – a tagjelölt országok részvételére vonatkozó elvek mentén – lehetővé tette a stabilizációs és társulási folyamat országainak részvételét a közösségi programokban.„A nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének előkészítése” című közleményében a Bizottság a közösségi programokban történő részvételük általános elveit meghatározó keretmegállapodás megkötését javasolta Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, valamint Szerbia és Montenegróval.A Tanács által 2004. április 29-én elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően a Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról.Ezt a megállapodást – annak későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében 2004. november 22-én, Brüsszelben írták alá.A megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokat illetően a Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört.A Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást, a Közösség nevében a Bizottságnak kell meghatároznia. E célból a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.Az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet (2) értelmében, vagy a Szerbia és Montenegró részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező és később elfogadható bármilyen hasonló rendelet végrehajtásaként, Szerbia és Montenegró pénzügyi támogatást kérhet a közösségi programokban való részvételéhez.A megállapodás alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni.A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat (3) mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében meghatározza a Szerbia és Montenegrónak az adott programban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást. E feladatának végrehajtásában a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(2) Abban az esetben, ha Szerbia és Montenegró külső támogatást igényel, a 2666/2000/EK rendeletben és a Szerbia és Montenegró részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező, a jövőben elfogadásra kerülőbármilyen hasonló rendeletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. cikk

4. cikk

A megállapodás 10. cikkében előírt értesítéseket a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. FRIEDEN

(1) 2005. május 10-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2415/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 3. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 14 oldalát.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/86

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 2.)

az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási egyezmény jegyzőkönyvének megkötéséről

(2005/528/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)(2)(3)(4)(5)(6)(7)(8)(9)

Az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című dokumentumot, amely – a tagjelölt országok részvételére vonatkozó elvek mentén – lehetővé tette a stabilizációs és társulási folyamat országainak részvételét a közösségi programokban.„A nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének előkészítése” című közleményében a Bizottság a közösségi programokban történő részvételük általános elveit meghatározó keretmegállapodás megkötését javasolta Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, valamint Szerbia és Montenegróval.A Tanács által 2004. április 29-én elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően a Bizottság a Közösség nevében lefolytatta a tárgyalásokat a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási egyezmény jegyzőkönyvéről.Ezt a megállapodást – annak későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében 2004. november 22-én, Brüsszelben írták alá.A megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokat illetően a Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört.A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást, a Közösség nevében a Bizottságnak kell meghatároznia. E célból a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottságnak kell segítenie.Az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet (2) értelmében, vagy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező és később elfogadható bármilyen hasonló rendelet végrehajtásaként, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pénzügyi támogatást kérhet a közösségi programokban való részvételéhez.A megállapodás alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni.A jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött, 2004. április 1-jén életbe lépett stabilizációs és társulási megállapodás szerves részét képezi.

(10)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyve a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat (3) mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében meghatározza a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az adott programban való részvételére alkalmazandó szabályokat és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást. E feladatának végrehajtásában a Bizottságot a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(2) Abban az esetben, ha a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság külső támogatást igényel, a 2666/2000/EK rendeletben és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részére külső közösségi támogatást kilátásba helyező, a jövőben elfogadásra kerülő, bármilyen hasonló rendeletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. cikk

4. cikk

A megállapodás 10. cikkében előírt értesítéseket a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. FRIEDEN

(1) 2005. május 10-i hozzájárulás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2415/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 3. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 23 oldalát.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/88

Tájékoztatás az EU-Mexikó vegyes bizottság 2/2001 sz. határozatát módosító 4/2004 sz. határozat hatálybelépésének időpontjáról

mivel a szerződő felek tájékoztatták egymást az EU–Mexikó vegyes bizottság 4/2004 sz. – az Európai Unió Tanácsa által 2004. december 13-i ülése során elfogadott – határozatának hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséről, a határozat a 3. cikknek megfelelően 2005. május 18-án lép hatályba.

22.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/88

Tájékoztató az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról szóló, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyve hatálybalépésének időpontjáról

A 2004. november 22-én Brüsszelben aláírt, az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról szóló, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyve (1) – a megállapodás 10. cikkével összhangban – 2005. június 29-én hatályba lépett.

(1) Lásd e Hivatalos Lap 23 oldalát.

Tartalom		II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		Tanács
	*	A Tanács határozata (2004. november 22.) az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról	1
		Keretmegállapodás az Európai Közösség és az Albán Köztársaság között, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről	2
	*	A Tanács határozata (2004. november 22.) az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról	8
		Keretmegállapodás az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina között, Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről	9
	*	A Tanács határozata (2004. november 22.) az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról	15
		Keretmegállapodás az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről	16
	*	A Tanács Határozata (2004. november 22.) az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról szóló, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyvének aláírásáról	22
		Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és annak tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz, az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodásról	23
	*	A Tanács határozata (2004. november 22.) az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló keretmegállapodás aláírásáról	28
		Keretmegállapodás az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró között, Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveiről	29
	*	Az EU–Mexikó vegyestanács 4/2004 sz. határozata (2005. május 18.) a 2/2001 vegyestanácsi határozat módosításáról	35
	*	A Tanács határozata (2005. május 30.) az Európai Közösségnek az új növényfajták oltalmáról szóló, a Genfben 1991. március 19-én felülvizsgált nemzetközi egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról	63
	*	A Tanács határozata (2005. június 2.) az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az Albán Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről	78
	*	A Tanács határozata (2005. június 2.) az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről	80
	*	A Tanács határozata (2005. június 2.) az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről	82
	*	A Tanács határozata (2005. június 2.) az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, a Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodás megkötéséről	84
	*	A Tanács határozata (2005. június 2.) az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási egyezmény jegyzőkönyvének megkötéséről	86
	*	Tájékoztatás az EU-Mexikó vegyes bizottság 2/2001 sz. határozatát módosító 4/2004 sz. határozat hatálybelépésének időpontjáról	88
	*	Tájékoztató az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveket meghatározó keretmegállapodásról szóló, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyve hatálybalépésének időpontjáról	88

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 192

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. július 22.