13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/1

A BIZOTTSÁG 1090/2005/EK RENDELETE

(2005. július 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 12-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. július 12-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	45,4
	096	43,2
	999	44,3
0707 00 05	052	87,6
0707 00 05	999	87,6
0709 90 70	052	77,2
0709 90 70	999	77,2
0805 50 10	388	60,8
	528	60,0
	999	60,4
0808 10 80	388	78,5
	400	79,0
	404	63,8
	508	65,1
	512	80,0
	528	60,4
	720	64,7
	804	89,6
	999	72,6
0808 20 50	388	87,3
	512	45,3
	528	59,4
	800	31,4
	804	99,5
	999	64,6
0809 10 00	052	161,2
0809 10 00	999	161,2
0809 20 95	052	263,8
	400	312,0
	999	287,9
0809 40 05	528	109,1
	624	112,0
	999	110,6

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/3

A BIZOTTSÁG 1091/2005/EK rendelete

(2005. július 12.)

a 2160/2003/EK tanácsi rendeletnek a szalmonellafertőzés elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2160/2003/EK rendelet alapján születhet olyan döntés, mely szerint a tagállamok által létrehozott nemzeti ellenőrzési programok keretében egyes védekezési módszerek nem használhatók az e rendelettel összhangban meghatározott közösségi célok elérésére.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet alapján születhet olyan döntés is, mely szerint a zoonózisok és zoonózis-kórokozók előfordulási gyakoriságának csökkentése érdekében egyes védekezési módszerek alkalmazhatók vagy alkalmazandók az elsődleges állatitermék-előállítás szakaszában és az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban, valamint szabályok kerülhetnek elfogadásra e módszerek alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban.

(3)	A 2160/2003/EK rendelet 15. cikke szerint a Bizottság konzultációt folytat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA), mielőtt az egyedi védekezési módszerek szabályaira javaslatot tenne.

(4)

A Bizottság konzultációt folytatott az EFSA-val a baromfiállományokban az antimikrobiális készítmények és a vakcinák szalmonellafertőzés elleni védekezés céljára történő alkalmazásáról. Az erre irányuló kérést követően az EFSA 2004. október 21-én két külön véleményt tett közzé e kérdésekkel kapcsolatban.

(5)

A baromfiállományokban az antimikrobiális készítmények és a vakcinák szalmonellafertőzés elleni védekezés céljára történő alkalmazásáról szóló véleményében az EFSA azt ajánlotta, hogy e készítmények használatát kerülni kell a rezisztencia kialakulásával, szelekciójával és terjedésével kapcsolatos közegészségügyi kockázatok miatt. Az antimikrobiális készítmények alkalmazását a közegészség védelmét biztosító, hivatalosan megszabott feltételekhez kell kötni, előzetesen teljes körűen indokolni kell, és az illetékes hatóság köteles róla feljegyzést készíteni.

(6)

Habár a tenyészállományok tekintetében a vélemény elismerte a kezelést túlélő szalmonellák szétterjedésének lehetséges kockázatát – a kiválasztódott rezisztens törzsek termelési láncban való terjedését is beleértve –, elismeri azt, hogy a fertőzött tenyészállományok értékes genetikai anyaga megmenthető antimikrobiális készítmények alkalmazásával. A vélemény általánosságban és valamennyi baromfiféle vonatkozásában azt is megállapítja, hogy azokban a ritka esetekben, amikor a szalmonellák klinikai fertőzést okoznak, az antimikrobiális készítmények hasznosnak bizonyulhatnak a megbetegedések és az elhalálozások számának csökkentésében.

(7)	Az EFSA véleménye alapján ennélfogva helyénvaló rendelkezni arról, hogy a 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében nem alkalmazhatók antimikrobiális készítmények, kivéve az EFSA véleményében említett rendkívüli körülményeket.

(8)

Minden esetben kizárólag az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2), vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel, (3) összhangban engedélyezett állatgyógyászati készítmények használhatók. Az antimikrobiális hatású állatgyógyászati készítményeket ez a rendelet antimikrobiális készítményeknek nevezi.

(9)	Általánosan elismert, hogy a baromfitelepeken a szalmonellafertőzéssel szemben helyes gazdálkodási és higiéniai gyakorlat követésével, vizsgálatokkal és a fertőzött állományok termelésből való kivonásával lehet sikerrel védekezni.

(10)

A baromfiállományokban a vakcinák szalmonellafertőzés elleni védekezésre való alkalmazásáról szóló véleményében az EFSA arra a következtetésre jut, hogy a baromfiállomány vakcinázása kiegészítő intézkedésnek tekinthető a szárnyasok szalmonellával szembeni rezisztenciájának növelése és az elhullás csökkentése szempontjából.

(11)

Következtetéseiben az EFSA különösen arra mutat még rá, hogy – amennyiben kimutatási módszerekkel a vakcinatörzsek megkülönböztethetők a vad törzsektől – mind az inaktivált, mind az élő kórokozót tartalmazó vakcinák a szárnyasok egész élete során biztonságosan alkalmazhatók, kivéve a vágást megelőző élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

(12)

Az EFSA véleménye alapján ezért helyénvaló rendelkezni arról, hogy a 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében nem alkalmazhatók élő kórokozót tartalmazó vakcinák, ha a gyártó nem biztosít megfelelő módszert a szalmonella vad törzseinek és vakcinatörzseinek bakteriológiai megkülönböztetésére.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Antimikrobiális készítmények alkalmazása

(1) A 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében antimikrobiális készítmények a Gallus gallus tenyészállományokban nem alkalmazhatók egyedi módszerként a szalmonellafertőzés elleni védekezésre, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott körülmények esetén.

(2) Eltérve az (1) bekezdéstől, valamint az a), b) és c) pontokban és a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel, a 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett antimikrobiális készítmények alkalmazhatók a következő rendkívüli körülmények esetén:

szükségtelen szenvedést okozó klinikai tüneteket mutató, szalmonellával fertőzött állatok; az antimikrobiális készítményekkel kezelt fertőzött tenyészállományokat ilyenkor is szalmonellával fertőzöttnek kell tekinteni, és megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szalmonella termelési láncban való szétterjedésének kockázatát a lehető legkisebbre csökkentsék;

értékes genetikai anyag megmentése – beleértve az „elitállományokat”, a veszélyeztetett fajták állományait, a kísérleti célokra tartott állományokat – új, szalmonellamentes állományok létrehozása érdekében; a kezelt állatoktól begyűjtött keltetőtojásokból kikelt csirkéket a nevelési szakaszban kéthetente mintavételnek kell alávetni egy olyan rendszer keretében, amely alkalmas az adott szalmonellatörzsek 1 %-os előfordulási gyakoriságának 95 %-os konfidenciaszinten történő meghatározására;

az illetékes hatóság által a szalmonellafertőzésre gyanús állományban történő fertőzés elleni védekezéstől eltérő célokra eseti alapon megadott engedély, különösen a szalmonellának a keltetőállomáson vagy a gazdaságban történő észlelését követően; a tagállamok ugyanakkor engedélyezhetik, hogy sürgősségi helyzetekben előzetes engedély nélkül is folytassanak kezelést, azzal a feltétellel, hogy a kezelés tényét haladéktalanul bejelentik az illetékes hatóságnak.

(3) Az antimikrobiális készítmények alkalmazása engedélyhez és az illetékes hatóság felügyeletéhez kötött, és – ahol csak lehetséges – bakteriológiai mintavételen és fogékonysági vizsgálaton alapul.

2. cikk

Vakcinák alkalmazása

A 2160/2003/EK rendelet 6. cikke szerint elfogadásra kerülő nemzeti ellenőrzési programok keretében nem alkalmazhatók olyan, élő szalmonellát tartalmazó vakcinák, amelyekhez a gyártó nem biztosít megfelelő módszert a vad szalmonellatörzsek vakcinatörzsektől való bakteriológiai megkülönböztetésére.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 12-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(2) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o) módosított irányelv.

(3) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/9

A BIZOTTSÁG 1094/2005/EK RENDELETE

(2005. július 12.)

az olívaolajra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 136/66/EGK rendelet 3. cikke értelmében, ha a közösségi ár magasabb, mint a világpiaci árfolyamok, az ezen árak közötti különbséget az olívaolaj harmadik országokba történő kivitele esetében visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	Az olívaolajra alkalmazandó export-visszatérítések megállapítására és odaítélésére vonatkozó részletes szabályokat a 616/72/EGK bizottsági rendelet (2) állapította meg.

(3)	A 136/66/EGK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak.

(4)

A 136/66/EGK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az olívaolajra alkalmazandó visszatérítések mértékét egyrészt az olívaolaj közösségi piaci árai és kínálata, másrészt pedig a világpiacon érvényes árak jelenlegi helyzetének és várható alakulásának figyelembevételével kell meghatározni. Amikor azonban a világpiaci helyzet nem teszi lehetővé az olívaolaj legkedvezőbb árfolyamainak meghatározását, figyelembe lehet venni a főbb konkurens növényi olajak piacán tapasztalható árat és az ezen ár és az olívaolaj ára közötti, egy reprezentatív időszak során jegyzett árrést. A visszatérítés összege nem haladhatja meg az olívaolaj közösségi piaci ára és világpiaci ára közötti különbséget, adott esetben a termékeknek ez utóbbi piacra történő exportálása költségeinek figyelembevételével kiigazítva.

(5)

A 136/66/EGK rendelet 3. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontja szerint határozat hozható arról, hogy a visszatérítést pályázati eljárás útján rögzítik. A pályázati eljárás a visszatérítés összegére vonatkozik, és az egyes rendeltetési országok, mennyiségek, minőségek és kiszerelések tekintetében korlátozható.

(6)	A 136/66/EGK rendelet 3. cikk (3) bekezdés második albekezdése értelmében az olívaolajra vonatkozó visszatérítések eltérhetnek a rendeltetési hely szerint, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

(7)	A visszatérítéseket legalább havonta egyszer rögzíteni kell. Szükség esetén a visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)	A fenti szabályoknak az olívaolaj piacainak jelenlegi helyzetére történő alkalmazása, különös tekintettel e termék közösségi és harmadik országok piacain érvényes áraira, a jelen rendelet melléklete szerinti visszatérítések rögzítését eredményezi.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Olaj- és Zsírpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 136/66/EGK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt termékekre alkalmazandó export-visszatérítéseket a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 12-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o. A legutóbb az 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 78., 1972.3.31., 1. o. A legutóbb a 2962/77/EGK rendelettel (HL L 348., 1977.12.30., 53. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

olívaolajra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról szóló, 2005. július 12-i bizottsági rendelethez

Termékkód	Rendeltetési hely	Mértékegység	Visszatérítés összege
1509 10 90 9100	A00	EUR/100 kg	0,00
1509 10 90 9900	A00	EUR/100 kg	0,00
1509 90 00 9100	A00	EUR/100 kg	0,00
1509 90 00 9900	A00	EUR/100 kg	0,00
1510 00 90 9100	A00	EUR/100 kg	0,00
1510 00 90 9900	A00	EUR/100 kg	0,00
N.B.: A termékkódokat és az „A” sorozatba tartozó rendeltetési helyek kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet rögzíti (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.). A numerikus rendeltetési hely- kódokat a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/11

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. január 31.)

az Európai Közösség és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötéséről

(2005/492/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 170. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Egyiptommal egy tudományos és technológiai együttműködési megállapodásról.

(2)	A 2004. március 4-én parafált megállapodást – az esetleges későbbi megkötésére is figyelemmel – alá kell írni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásnak – esetleges későbbi megkötésére is figyelemmel – a Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ASSELBORN

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

tudományos és technológiai együttműködési megállapodás az Európai Közösség és az Egyiptomi Arab Köztársaság között

Az Európai Közösség (a továbbiakban: „Közösség”)

egyrészről,

és

az Egyiptomi Arab Köztársaság (a továbbiakban: „Egyiptom”)

másrészről,

a továbbiakban: a „Felek”,

TEKINTETTEL az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 170. cikkre, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első mondatával és (3) bekezdése első albekezdésével,

TEKINTETTEL az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1),

TEKINTETTEL a tudomány és a technológia fontosságára a gazdasági és a társadalmi fejlődésükben, valamint a 2001. június 25-én aláírt, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 43. cikkének hivatkozására,

MIVEL a Közösség és Egyiptom közösen végzett kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket különböző közös érdeklődésre számot tartó területeken, és kölcsönösen előnyös lenne számukra, ha viszonossági alapon részt vennének egymás kutatási és fejlesztési tevékenységeiben,

AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy létrehozzanak egy hivatalos keretet a tudományos és technológiai kutatási együttműködéshez, amely lehetővé tenné az együttműködési törekvések kiszélesítését és intenzívebbé tételét a közös érdeklődésre számot tartó területeken, valamint az ezen együttműködésből származó eredmények felhasználásának ösztönzését figyelembe véve a kölcsönös gazdasági és társadalmi érdekeiket,

AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy az Európai Kutatási Térség megnyíljon a nem tagállam országok előtt és különösen a mediterrán partnerországok előtt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és alapelvek

(1) A Felek ösztönzik, fejlesztik és elősegítik az együttműködési tevékenységeket a Közösség és Egyiptom között azokon a közös érdeklődésre számot tartó területeken, ahol tudományos és technológiai kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytatnak.

(2) Az együttműködési tevékenységeket a következő elvek alapján kell végezni:

—	tudásalapú társadalom előmozdítása mindkét Fél társadalmi és gazdasági fejlődése elősegítése érdekében,

—	az előnyök átfogó egyensúlyán alapuló kölcsönös haszon,

—	viszonossági alapon való hozzáférés az egyes Felek által végzett kutatási programok és projektek tevékenységeihez,

—	azon információk kellő időben történő cseréje, amelyek hatással lehetnek az együttműködési tevékenységekre,

—	a szellemi tulajdonjogok megfelelő cseréje és védelme.

2. cikk

Az együttműködés módjai

(1) Az I. mellékletben meghatározott, Egyiptomban letelepedett jogi személyek, ideértve a természetes személyeket és a magánjogi vagy közjogi jogi személyeket, ugyanolyan feltételek mellett vesznek részt az Európai Közösségnek a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre irányuló keretprogramjának (a továbbiakban: „EK-keretprogram”) közvetett cselekvéseiben, mint amelyek az Európai Unió tagállamainak jogi személyeire vonatkoznak, az I. és II. mellékletben megállapított vagy említett feltételekre is figyelemmel.

(2) A Közösség tagállamaiban letelepedett jogi személyek ugyanolyan feltételek mellett vesznek részt az EK-keretprogramnak megfelelő témájú egyiptomi kutatási programokban és projektekben, mint amelyek az egyiptomi jogi személyekre vonatkoznak, az I. és II. mellékletben meghatározott vagy említett feltételekre is figyelemmel.

(3) Az együttműködés a következő formákban és módokon is megvalósulhat:

—	az egyiptomi és a közösségi kutatáspolitika és -tervezés iránymutatásainak és kiemelt területeinek rendszeres megvitatása,

—	megbeszélések az együttműködés távlatairól és fejlődéséről,

—	az egyiptomi és a közösségi programok és kutatási projektek kivitelezésére, valamint az e megállapodás keretében végzett munka eredményeire vonatkozó információk kellő időben való rendelkezésre bocsátása,

—	közös találkozók,

—	kutatók, mérnökök és technikusok kiutaztatása és cserelátogatása, beleértve a képzési célú látogatásokat is,

—	berendezések és anyagok cseréje és megosztása,

—	az egyiptomi és a közösségi program- és projektirányítók közötti rendszeres és tartós kapcsolattartás,

—	a szakértők részvétele szemináriumokon, szimpóziumokon és munkaértekezleteken,

—	információcsere az e megállapodás keretében történő együttműködés szempontjából lényeges eljárások, törvények, rendeletek és programok vonatkozásában,

—	kutatási és műszaki fejlesztési képzés,

—	viszonossági alapon való hozzáférés az ezen együttműködés keretébe tartozó tudományos és műszaki információkhoz,

—	bármely más mód, amelyet a 4. cikkben meghatározott EK-Egyiptom Tudományos és Műszaki Együttműködési Vegyesbizottság elfogad, és megfelelőnek minősülnek a mindkét Fél esetében alkalmazandó politikákkal és eljárásokkal.

3. cikk

Az együttműködés erősítése

(1) A Felek megtesznek mindent, az alkalmazandó jogszabályaik keretein belül, az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának és tartózkodásának, valamint az ilyen tevékenységekben felhasználni szándékozott áruk határokon keresztüli mozgásának elősegítése érdekében.

(2) Amennyiben a Közösség saját szabályaival összhangban egyoldalú pénzügyi támogatást nyújt valamely közösségi közvetett cselekvésben részt vevő egyiptomi jogi személynek, Egyiptomnak biztosítania kell, hogy se adó, se illeték ne kerüljön kiszabásra ezen ügylet tekintetében.

4. cikk

A megállapodás igazgatása

EK–Egyiptom Tudományos és Műszaki Együttműködési Vegyesbizottság

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységek koordinációját és elősegítését Egyiptom részéről a Tudományos Kutatási és Technológiai Akadémiának, a Közösség részéről az Európai Közösségek Bizottsága keretprogramért felelős szolgálatai végezik, a Felek végrehajtási megbízottaiként eljárva (a továbbiakban: „végrehajtási megbízottak”).

(2) A végrehajtási megbízottak létrehoznak egy vegyesbizottságot „EK–Egyiptom Közös Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottság” néven (a továbbiakban: „a vegyes bizottság”), amelynek feladatai magukban foglalják:

—	e megállapodás végrehajtásának biztosítását, értékelését és felülvizsgálatát, valamint mellékleteinek módosítását vagy újak elfogadását a Felek tudományos politikái fejlődésének tekintetbe vétele érdekében, a Felek e célból folytatott belső eljárásai befejezésére is figyelemmel,

—	azon lehetséges ágazatok évenkénti meghatározását, ahol az együttműködést fejleszteni és javítani kell, és e célból bármely intézkedés megvizsgálását,

—	az egyiptomi és a közösségi kutatáspolitikák és kutatástervezés jövőbeni irányultságának és kiemelt területeinek, valamint az e megállapodás keretében történő jövőbeni együttműködés távlatainak rendszeres megvitatását.

(3) A végrehajtási megbízottak képviselőiből álló vegyes bizottság elfogadja az eljárási szabályzatát.

(4) A vegyes bizottság legalább évente egyszer ülésezik, a Közösségben és Egyiptomban felváltva. Rendkívüli ülést kell tartani az egyik vagy a másik Fél kérésére. A vegyes bizottság következtetéseit és ajánlásait tájékoztatási céllal megküldik az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán megállapodás Társulási Bizottságának.

5. cikk

Finanszírozás

Az e megállapodás alá tartozó kutatási tevékenységekben való viszonossági alapon való részvételt az I. mellékletben meghatározott feltételek szerint kell megállapítani, figyelemmel az egyes Felek területén hatályos törvényekre, rendeletekre, politikákra és program-végrehajtási feltételekre.

6. cikk

Az eredmények és információk terjesztése és felhasználása

Az elért és/vagy kicserélt eredmények, valamint az e megállapodás keretében végzett kutatási tevékenységekből eredő szellemi tulajdonjogok kezelésére, megosztására és gyakorlására vonatkozó információk terjesztése és felhasználása a II. mellékletben előírt feltételek mellettörténik.

7. cikk

Záró rendelkezések

(1) Az I. és II. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

Az e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó kérdéseket vagy vitákat a Felek kölcsönös megegyezéssel rendezik.

(2) E megállapodás akkor fog hatályba lépni, amikor a Felek értesítik egymást a megkötéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről. A megkötéséhez szükséges belső eljárások befejezéséig a Felek ideiglenesen alkalmazzák e megállapodást annak aláírásától kezdődően.

Amennyiben az egyik Fél értesíti a másikat arról, hogy nem köti meg a megállapodást, akkor a Felek kölcsönös egyetértése alapján ezen ideiglenes alkalmazás keretében megindított azon projekteket és tevékenységeket, amelyek a fent említett értesítés időpontjában még folyamatban vannak, folytatni kell a befejeződésükig az e megállapodásban megállapított feltételek mellett.

(3) Bármely Fél felmondhatja ezt a megállapodástól tizenkét hónapos felmondási idővel.

A megállapodás felmondásának időpontjában folyamatban lévő projekteket és tevékenységeket folytatni kell a befejeződésükig az e megállapodásban megállapított feltételek szerint.

(4) Amennyiben az egyik Fél úgy határoz, hogy módosítja az 1. cikk (1) bekezdésében említett kutatási programjait és projektjeit, az adott Fél végrehajtási megbízottja értesíti a másik Fél végrehajtási megbízottját a módosítások pontos tartalmáról.

A (2) bekezdés második albekezdésétől eltérve, ez a megállapodás kölcsönös megegyezéssel megállapított feltételek mellett is megszüntethető, amennyiben az egyik Fél az első albekezdésben említett módosítások elfogadásától számított egy hónapon belül értesíti a másikat az e megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról.

(5) Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság területén. Ez nem zárja ki együttműködési tevékenységek végzését a nyílt tengereken, a világűrben vagy harmadik országok területén, a nemzetközi joggal összhangban.

(6) E megállapodás két-két eredeti példányban készül angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd és arab nyelven, e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Kelt Kairóban, 2005. június 21-én.

az Egyiptomi Arab Köztársaság kormánya részéről

az Európai Közösség részéről

(1) HL L 232., 2002.8.29., 1. o. A 783/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

I. MELLÉKLET

Az Európai Unió tagállamai és Egyiptom jogi személyeinek részvételi feltételei

E megállapodás alkalmazásában jogi személy bármely természetes személy vagy a letelepedés helye szerinti nemzeti jog vagy a közösségi jog, illetve nemzetközi jog szerint alapított jogalany, amely jogi személyiséggel rendelkezik és a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

I. AZ EGYIPTOMI JOGI SZEMÉLYEKNEK AZ EK-KERETPROGRAM KÖZVETETT CSELEKVÉSEIBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

Az Egyiptomban letelepedett jogi személyeknek az EK-keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvétele az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 167. cikkének megfelelően meghatározott feltételek szerint történik.

Az Egyiptomban letelepedett jogi személyek részt vehetnek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 164. cikke szerint végzett közvetett cselekvésekben is.

A közösség pénzügyi támogatást nyújthat az 1. bekezdésben említett közvetett cselekvésekben résztvevő, Egyiptomban letelepedett jogi személyeknek az Európai Parlament és a Tanács által, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 167. cikkének, az Európai Közösség költségvetési rendeletének és bármely más vonatkozó közösségi előírásnak megfelelően elfogadott határozatában megállapított feltételek mellett.

A Közösség által bármely egyiptomi jogi személlyel egy közvetett cselekvés elvégzésére megkötött szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy az ellenőrzéseket és a könyvvizsgálatokat a Bizottság vagy az Európai Közösségek Számvevőszéke végezze el vagy az ezek felügyelete alatt történjen.

Az együttműködés és a kölcsönös érdekek szellemében az illetékes egyiptomi hatóságok minden olyan ésszerű és eszközölhető segítséget megadnak, amely szükséges vagy hasznos lehet ezen ellenőrzések és könyvvizsgálatok elvégzéséhez.

II. AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI JOGI SZEMÉLYEINEK AZ EGYIPTOMI KUTATÁSI PROGRAMOKBAN ÉS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1.	Az Európai Unió valamely tagállamának nemzeti joga vagy a közösségi jog szerint alapított, bármely, a Közösségben letelepedett jogi személy az egyiptomi jogi személyekkel közösen részt vehet az egyiptomi kutatási és fejlesztési programok projektjeiben.

Az (1) bekezdésre és a II. mellékletre is figyelemmel, az egyiptomi kutatási és fejlesztési programok kutatási projektjeiben részt vevő, a Közösségben letelepedett jogi személyek jogai és kötelezettségei, és az ilyen projektek esetében a javaslatok benyújtására és értékelésére, illetve a szerződések odaítélésére és megkötésére vonatkozó feltételek az egyiptomi törvények, rendeletek és a kutatási és fejlesztési programok működését irányító kormány irányelvek hatálya alá esnek, ahogy azok az egyiptomi jogi személyekre vonatkoznak és biztosítva az egyenlő bánásmód elvét, tekintettel az Egyiptom és a Közösség között e területen folytatott együttműködés természetét.

Az egyiptomi kutatási és fejlesztési programok kutatási projektjeiben részt vevő, a Közösségben letelepedett jogi személyek finanszírozása az egyiptomi törvények, rendeletek, valamint a kutatási és fejlesztési programok működését irányító kormány irányelvek hatálya alá tartozik, ahogy azok az egyiptomi kutatási és fejlesztési programok kutatási projektjeiben részt vevő nem egyiptomi jogi személyekre vonatkoznak.

3.	Egyiptom rendszeresen tájékoztatja a Közösséget és az egyiptomi jogi személyeket az aktuális egyiptomi programokról és a Közösségben alapított jogi személyek részvételi lehetőségeiről.

II. MELLÉKLET

A szellemi tulajdonjogok elosztásának alapelvei

I. ALKALMAZÁS

E megállapodás alkalmazásában a „szellemi tulajdon” az 1967. július 14-én Stockholmban kelt, a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó egyezmény 2. cikkében szereplő meghatározásnak felel meg.

E megállapodás alkalmazásában az ismeret az eredményeket jelenti, beleértve az információkat, akár oltalom alá helyezhetőek, akár nem, valamint a szerzői jogokat, illetve az ilyen információkhoz tartozó jogokat az oltalom kérelmezését követően, vagy hogy a szabadalmakra, a formatervezési mintákra, a növényfajtákra vonatkozó kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványokat vagy a hasonló típusú oltalmakat megadták.

II. A FELEK JOGI SZEMÉLYEINEK SZELLEMI TULAJDONJOGAI

A Felek biztosítják, hogy a másik Fél területén letelepedett és az e megállapodás szerint végzett cselekvésekben részt vevő jogi személyek szellemi tulajdonjogai és az azokhoz kapcsolódó, az ilyen részvételből adódó jogai és kötelezettségei megfeleljenek a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, beleértve a TRIPS-egyezményt (a Kereskedelmi Világszervezet egyezménye a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről), valamint a Berni Egyezményt (1971-es Párizsi Okmány) és a Párizsi Egyezményt (1967-es Stockholmi Okmány).

Az Egyiptomban letelepedett és az EK-keretprogram valamely közvetett cselekvésében részt vevő jogi személyeknek a szellemi tulajdon tekintetében ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, mint a Közösségben letelepedett jogi személyeknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 167. cikke szerint elfogadott határozatában és a Közösséggel annak megfelelően megkötött szerződésben megállapított feltételek mellett, amely jogok és kötelezettségek összhangban állnak az 1. bekezdéssel.

A Közösségben letelepedett és egyiptomi kutatási programokban vagy projektekben részt vevő jogi személyeknek a szellemi tulajdon tekintetében ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, mint az Egyiptomban letelepedett és ilyen kutatási programokban vagy projektekben részt vevő jogi személyeknek, amely jogok és kötelezettségek összhangban állnak az 1. bekezdéssel.

III. A FELEK SZELLEMI TULAJDONJOGAI

A Felek eltérő, különös megállapodása kivételével, a következő szabályok vonatkoznak a Felek által e megállapodás 2. cikke 2. bekezdése értelmében végzett cselekvések során létrehozott ismeretre:

a)	Az ismeretet létrehozó Fél lesz az ismeret tulajdonosa. Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy a Felek külön-külön milyen mértékben járultak hozzá a munkához, akkor közösen lesznek a kérdéses ismeret tulajdonosai.

b)	Az ismeretet birtokló Félnek hozzáférési jogot kell biztosítania a másik Félnek az e megállapodás 2. cikke 2. bekezdésében említett cselekvések folytatása céljából. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentes alapon kell biztosítani.

A Felek eltérő, különös megállapodása kivételével, a következő szabályok vonatkoznak a Felek írásban készült, tudományos munkáira:

Abban az esetben, amikor az egyik Fél közzétesz tudományos és műszaki adatokat, információkat és eredményeket, folyóiratok, cikkek, jelentések, könyvek útján, beleértve a videót és a szoftvert is, az e megállapodásnak megfelelően elvégzett cselekvésekből fakadóan és azokhoz kapcsolódóan, az egész világra kiterjedő, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes licenciát kell kapnia a másik Félnek e művek lefordítására, többszörözésére, feldolgozására, továbbítására és nyilvános terjesztésére.

A szerzői jogi védelem alatt álló adatok és információk minden olyan példányán, amely e szakasz értelmében nyilvánosan terjeszthető és elkészíthető, fel kell tüntetni a mű szerzőjének/szerzőinek nevét, kivéve, ha valamely szerző nyilvánvalóan lemond neve feltüntetéséről. Jól láthatóan fel kell tüntetni rajtuk a Felek együttműködési támogatását is.

A Felek eltérő, különös megállapodása kivételével, a következő szabályok vonatkoznak a Felek nyilvánosságra nem hozandó információira:

a)	Amikor az e megállapodásnak megfelelően végzett cselekvésekkel kapcsolatos információkat közölnek a másik Féllel, a Feleknek – bizalmas jelek vagy magyarázó feliratok révén – meg kell jelölniük azokat az információkat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni.

b)	A fogadó Fél saját hatáskörében közölheti a nyilvánosságra nem hozandó információkat a felügyelete alatt álló testületekkel vagy személyekkel e megállapodás végrehajtása céljából.

A nyilvánosságra nem hozandó információkat átadó Fél előzetes írásos hozzájárulásával a fogadó Fél az ilyen nyilvánosságra nem hozandó információkat a b) bekezdésben megengedettnél szélesebb körben is terjesztheti. A Feleknek együtt kell működniük az ilyen szélesebb körű terjesztéshez szükséges előzetes írásos hozzájárulás megkérésére és megszerzésére irányuló eljárások kidolgozásában, és az egyes Felek a helyi politikák, rendeletek és törvények által megengedett mértékben adják majd meg a hozzájárulásukat.

Az e megállapodás keretében szervezett szemináriumokon és más találkozókon a Felek képviselői között átadott nem dokumentált nyilvánosságra nem hozandó és egyéb bizalmas információknak vagy a munkatársak közötti kapcsolatból, a létesítmények használatából vagy a közvetett tevékenységekből származó információknak bizalmasnak kell maradniuk, amikor az ilyen nyilvánosságra nem hozandó vagy egyéb bizalmasnak minősített információk fogadójának a tudomására hozzák, hogy a közölt információ bizalmas jellegű a közléssel egyidejűleg az a) bekezdésnek megfelelően.

A Feleknek törekedniük kell arra, hogy biztosítsák az általuk az a) és a d) bekezdésnek megfelelően kapott nyilvánosságra nem hozandó információk ellenőrzését a megállapodásban előírtak szerint. Ha valamelyik Fél tudomására jut hogy nem lesz képes – vagy ésszerűen várható, hogy képtelenné válik – az a) és a d) bekezdésben meghatározott, a nyilvánosságra nem hozatalra vonatkozó előírások betartására, akkor haladéktalanul tájékoztatnia kell a másik Felet. A Feleknek ezután tanácskozniuk kell a megfelelő lépések meghatározása céljából.

13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/20

BIZOTTSÁGI HATÁROZAT

(2003. október 1.)

a Chisso Corporation, a Daicel Chemical Industries Ltd, a Hoechst AG, a The Nippon Synthetic Chemical Industry Co. Ltd és az Ueno Fine Chemicals Industry Ltd ellen

(Eset száma: C.37.370 – Szorbátok)

(az értesítés a C(2003) 3426. számú dokumentummal történt)

(Csak a német és az angol nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/493/EK)

2003. október 1-jén a Bizottság az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódó határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK rendelet (1) 30. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban a Bizottság ezúttal közzéteszi a felek nevét és a határozat tartalmának lényegét, valamint a kirótt büntetést, tekintettel arra, hogy a vállalkozásoknak jogos érdeke az üzleti érdekük védelme. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata olvasható az eset hivatalos nyelvein és a Bizottság munkanyelvein a DG COMP honlapján a http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html címen.

I. A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

(1)

E határozat címzettjei a Chisso Corporation (a továbbiakban: a Chisso), a Daicel Chemical Industries Ltd (a továbbiakban: a Daicel), a Hoechst AG (a továbbiakban: a Hoechst), a The Nippon Synthetic Chemical Industry Co. Ltd (a továbbiakban: a Nippon) és az Ueno Fine Chemicals Industry Ltd (a továbbiakban: az Ueno).

(2)

A címzettek részt vettek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-szerződés vagy a Szerződés) 81. cikke (1) bekezdésének egyszeri és folyamatos megsértésében, és 1994. január 1-jétől az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) megsértésében, az EGT egész területét érintve, a következők által:

—	megállapodtak az irányárakban,

—	mennyiségi kvótákat állapítottak meg a szorbátok esetében,

—	közös elhatározással nem biztosítottak technológiát a potenciális piaci belépőknek; és

—	követték a versenyellenes megállapodásaikat.

(3)	A Nippon legalább 1978. december 31-jétől legalább 1995. november 30-ig vett részt a jogsértésben, a többi fél pedig legalább 1996. október 31-ig.

(4)

A szorbátok elsősorban ételekben és italokban használt kémiai tartósítószerek (baktériumellenes hatóanyagok), amelyek fékezik vagy megakadályozzák a mikroorganizmusok, mint például az élesztő, baktériumok, penész vagy gombák növekedését. Alapvetően úgy működnek, hogy csökkentik a víztartalmat és növelik a savasságot. Bizonyos esetekben ezen adalékanyagok segítségével az élelmiszerek egyéb fontos jellemzői is tartósíthatók, például az íz, a szín, az anyagminőség és a tápérték. A szorbátok élelmiszerekben, tartósítószerként történő felhasználása mellett más termékek esetében stabilizálószerként is jól használhatók, például gyógyszerekben, kozmetikumokban, állateledelekben és takarmányokban.

(5)	A szorbátoknak három fő fajtája van: a szorbinsav, a kálium-szorbát, és a kalcium-szorbát.

(6)

Az alaptermék a szorbinsav, egy olyan fiziológiailag semleges zsírsav, amelyet az emberi szervezet lebont és felhasznál. Nem befolyásolja a tartósítandó termék ízét vagy illatát. Széles körben használt margarinokhoz, majonézhez, salátákhoz, sajtokhoz, haltermékekhez, húsokhoz és virslikhez, gyümölcstermékekhez, italokhoz, cukrászati termékekhez és péksüteményekhez, valamint a gombanövekedést gátló csomagolóanyagokhoz. Technikailag összetett az előállítása, míg az egyéb szorbátokat szorbinsavból készítik egy technikailag egyszerűbb lépéssel. A szorbinsav előállításához két alapanyag szükséges: ketén és kroton-aldehid az előbbit (amely egy gáz) a helyszínen kell előállítani. A termelőüzemek létesítéshez szükséges nagyarányú befektetés komoly akadályt jelent a lehetséges új piaci belépők számára.

(7)	A kálim-szorbátot akkor használják, ha arra van szükség, hogy a tartósítószer könnyen oldódjon vízben. A szorbinsav alkalmazása korlátozott, mivel vízben nehezen oldódik. Ezért a legtöbb magas víztartalmú termékben elsősorban a kálium-szorbátot használják.

(8)	A kalcium-szorbátot kis mennyiségben állítják elő, és sajtok csomagolópapírjának bevonásához használják Franciaországban és Olaszországban.

(9)	A szorbinsav és sói (beleértve a kálium-szorbátot) a leggyakrabban használt tartósítószerek Nyugat-Európában. A szorbátok értékesítésének 30 %-át a szorbinsav, 70 %-át a kálium-szorbát adja.

(10)	A tartósítószerek kiforrott termékek, nem igényelnek kutatást és fejlesztést; minimális annak az esélye, hogy új tartósítószerek jelennek meg a piacon.

(11)

A szorbátok vezető helyet foglalnak el a tartósítószer-ágazatban. A szorbátok fő helyettesítő termékei a nátrum- és a kálium-benzoát, valamint a parabenek. Számos gyártó viszont minőségi okokból – a magas ár ellenére – a szorbátokat választja. E termékek közül egyik sem helyettesíti tökéletesen a másikat, a parabenek pedig csupán egy kis piaci szegmenst képviselnek az élelmiszer-tartósítószerek piacán. A szorbátok iránti kereslet nem árhoz kötött, mivel alig van, vagy nincs is ezeket helyettesítő termék.

(12)	Földrajzilag az egész világ érintett piacnak tekintendő. Tehát a vonatkozó piac átnyúlik a szankció által érintett földrajzi területen, azaz az EGT területén.

(13)	A kartell szerkezete, szervezeti felépítése és működése a piac közös felmérésén alapult. A Hoechst képviselte az európai piacot, és a Daicel, a Chisso, a Nippon és az Ueno csoportba tömörülve a Japán piacot képviselte.

(14)

Számos különböző szinten szerveztek kartelltalálkozókat: a Hoechst évente kétszer találkozott a négy japán termelővel („közös találkozók”); a japán termelők előkészítő találkozókon vettek részt („előkészítő találkozók” vagy „előzetes találkozók”), továbbá kétoldalú találkozók és telefonbeszélgetések formájában („kétoldalú kapcsolatok”).

(15)	Minden közös találkozó előtt a japán termelők előkészítő találkozósorozatot szerveztek azzal a céllal, hogy megállapodjanak abban, milyen árakat és mennyiségi kvótákat tárgyaljanak meg a Hoechsttal.

(16)	A csoporttalálkozók mellett számos kétoldalú találkozóra és telefonbeszélgetésre is sor került a Hoechst és a japán termelők között.

II. BÍRSÁGOK

(17)

Figyelembe véve a jogsértés természetét ebben az esetben, tényleges hatását a szorbátok piacára, azt a tényt, hogy e jogsértés a közös piac egészére, és – létrehozását követően – az egész EGT-piacra kiterjedt, a Bizottság úgy tekinti, hogy az e határozat által érintett vállalkozások az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének és az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdésének megsértését követték el, amely nagyon súlyosnak minősül.

(18)

A rendkívül súlyos jogsértések kategóriáján belül a kiszabható bírságok mértéke lehetővé teszi, hogy megkülönböztető bánásmódot alkalmazzanak a vállalkozások között annak figyelembevétele céljából, hogy a jogsértők tényleges gazdasági kapacitása mennyire teszi lehetővé, hogy komolyan megsértsék a verseny szabályait. Erre a fellépésre különösen akkor van szükség, ha, mint ebben az esetben is, a jogsértésében részt vevő vállalkozások piaci méretében jelentős különbség mutatkozik.

(19)

Ebben az esetben, amikor több vállalkozás is érintett, szükségszerűvé válik megállapítani a bírságok alapösszegét, hogy mérlegelhessék az egyes vállalkozások jogsértő magatartásának a súlyát, és ebből következően a versenyre gyakorolt tényleges hatást. Ezért az érintett vállalkozások különböző csoportokba sorolhatók, a vonatkozó piacon betöltött szerepük viszonylagos fontossága szerint.

(20)	Ezért ebben az esetben a Bizottság szerint helyénvaló, hogy a terméknek a jogsértés utolsó teljes évében (1995.) lebonyolított világpiaci forgalmát vegyék alapul ahhoz, hogy összehasonlítsák az egyes vállalkozások viszonylagos fontosságát az érintett piacon.

(21)

A világpiaci termékforgalom adatai alapján, amelyeket a Bizottság kérésére a vállalkozások maguk bocsátottak rendelkezésre, 1995-ben a Hoechst magasan a legnagyobb szorbáttermelő volt a világpiacon, […]* (2) % piaci részesedéssel (az EGT-ben […]* %). A Hoechst ezért az első csoportba kerül. A Daicel, a Chisso, a Nippon és az Ueno valamennyien […]* % és […]* % közötti piaci részesedéssel rendelkeznek (az EGT-ben […]* % és […* % között). Ezért ezek a vállalkozások a második csoportba kerülnek.

(22)

A fentiek alapján az ebben az esetben alkalmazandó bírságok megfelelő kiinduló összege, amelyet az érintett piacon betöltött szerep viszonylagos fontossága alapján határoznak meg a két csoport tekintetében, a következő:

—	első csoport: 20 millió EUR,

—	második csoport: 6,66 millió EUR.

(23)

Annak biztosítására, hogy bírságnak megfelelő elrettentő ereje van a nagyvállalkozásokra, és annak figyelembevétele céljából, hogy a nagyvállalkozások rendelkeznek olyan jogi és gazdasági ismeretekkel, illetve infrastruktúrával, amely lehetővé teszi számukra annak könnyebb felismerését, hogy az általuk folytatott gyakorlat jogsértésnek minősül, illetve tisztában vannak azzal, hogy az adott gyakorlatnak milyen versenyjogi következményei vannak, a Hoechst tekintetében a kiinduló összeget ki kell igazítani.

(24)

A Hoechst esetében, amely az e határozat által érintett vállalkozások közül messze a legnagyobb, a Bizottság úgy véli, hogy az érintett piacon betöltött szerep viszonylagos fontosságára alapozott bírság megfelelő kiinduló összegét felfelé kell módosítani a vállalat nagyságának és összes forrásainak figyelembevételével. Ezért a Hoechst esetében a (22) preambulumbekezdésben megállapított bírság kiinduló összegét 100 %-kal, 40 millió euróra kell emelni.

(25)

A Bizottság álláspontja szerint a Chisso, a Daicel, a Hoechst és az Ueno az 1978. december 31-e és 1996. október 31-e közötti időszakban sértette meg a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését. Hosszú távú, tizenhét évig és tíz hónapig tartó jogsértést követtek el. Ezért a Chissora, a Daicelre, az Uenora és a Hoechstra a jogsértés súlya tekintetében kiszabott bírság kiinduló összegét 175 %-kal kell növelni.

(26)

A Nippon az 1978. december 31-e és 1995. november 30-a közötti időszakban sértette meg a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését. Hosszú távú, tizenhat évig és tizenegy hónapig tartó jogsértést követett el. A (22) preambulumbekezdésben megállapított, a jogsértés súlya tekintetében a Nipponra kiszabott bírság kiinduló összegét 165 %-kal kell növelni.

(27)	A Bizottság ennek megfelelően a bírság alapösszegét a Chisso tekintetében 18,315 millió EUR, a Daicel tekintetében 18,315 millió EUR, a Hoechst tekintetében 110 millió EUR, a Nippon tekintetében 17,649 millió EUR és az Ueno tekintetében 18,315 millió EUR összegben állapítja meg.

(28)	A Hoechstnak a kartellben betöltött vezető szerepét és ismétlődően alkalmazott jogsértő gyakorlatát súlyosbító körülménynek kell tekintetni, amely alapul szolgál a bírság alapösszegének 30, illetve 50 %-os emeléséhez.

(29)

A Hoechst mellett a Daicel is vezető szerepet játszott a kartellben. A két vállalkozás hangsúlyosan a két legbefolyásosabb tag volt a kartellben: ezek rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel és azonosak voltak az érdekeik. Az a tény, hogy a Hoechst vezető szerepet játszott a jogsértésben nem jelenti azt, hogy a Daicel esetében ez másképpen volt. A Bizottság azonban elfogadja, hogy a kartell más tagjai is kezdeményezőként léptek fel bizonyos esetekben, hogy megvalósítsák közös, versenyellenes céljaikat. A fentiek figyelembevételével a Daicel esetében a bírság alapösszegét 30 %-kal kell növelni.

(30)	A Chisso esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó súlyosbító körülmények.

(31)	A Nippon esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó súlyosbító körülmények.

(32)	Az Ueno esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó súlyosbító körülmények.

(33)	A Hoechst esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó enyhítő körülmények.

(34)	A Daicel esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó enyhítő körülmények.

(35)	A Chisso esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó enyhítő körülmények.

(36)	A Nippon esetében nincsenek a jogsértéshez kapcsolódó enyhítő körülmények.

(37)	Az Ueno esetére való hivatkozással a Bizottság enyhítő körülményként értékeli, hogy a vállalkozás a gyakorlatban nem alkalmazta a megállapított mennyiségi kvóta részeket.

(38)

A 2002. évi engedékenységi közlemény egyértelműen nem alkalmazható ebben az esetben. Az 1996. és a 2002. évi közleményekben foglalt ratione temporis alkalmazása tekintetében a választóvonalat a 2002. évi közlemény 28. pontja jelenti, amely a következőképpen szól:

2002. február 14-i hatállyal az 1996. évi közlemény helyett ezt a közleményt kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a vállalkozás nem lépett kapcsolatba a Bizottsággal azzal a céllal, hogy éljen az abban a közleményben megállapított kedvezményes elbánás lehetőségével.

(39)	Ebben az esetben több vállalkozás – beleértve – a Hoechstet már a megadott időpont előtt „kapcsolatba lépett” a Bizottsággal. Ezért az 1996. évi engedékenységi közleményt kell alkalmazni.

(40)	Az 1996. évi engedékenységi közlemény B. szakaszával összhangban, a Bizottság 100 %-kal csökkenti azt a bírságot, amelyet akkor vetettek volna ki a Chissora, ha nem működött volna együtt a Bizottsággal.

(41)	Tehát a Bizottság nem vet ki bírságot a Chissora.

(42)

A Bizottság, miután az 1996. évi engedékenységi közlemény szerint megfelelően mérlegelte a Hoechst együttműködését, az említett közlemény D. szakasza (2) bekezdésének első és második francia bekezdésével összhangban 50 %-kal csökkenti azt a bírságot, amelyet akkor vetettek volna ki a vállalatra, ha nem működött volna együtt a Bizottsággal.

(43)

A Bizottság, miután az 1996. évi engedékenységi közlemény szerint megfelelően mérlegelte a Nippon együttműködését, az említett közlemény D. szakasza (2) bekezdésének első és második francia bekezdésével összhangban 40 %-kal csökkenti azt a bírságot, amelyet akkor vetettek volna ki a vállalatra, ha nem működött volna együtt a Bizottsággal.

(44)

A Bizottság, miután az 1996. évi engedékenységi közlemény szerint megfelelően mérlegelte a Daicel együttműködését, és figyelembe vette az eljárás állását az együttműködés megvalósulásakor, az említett közlemény D. szakasza (2) bekezdésének első és második francia bekezdésével összhangban 30 %-kal csökkenti azt a bírságot, amelyet akkor vetettek volna ki a vállalatra, ha nem működött volna együtt a Bizottsággal.

(45)

A Bizottság, miután az 1996. évi engedékenységi közlemény szerint megfelelően mérlegelte az Ueno együttműködését, és figyelembe vette az eljárás állását az együttműködés megvalósulásakor, az említett közlemény D. szakasza (2) bekezdésének első és második francia bekezdésével összhangban 25 %-kal csökkenti azt a bírságot, amelyet akkor vetettek volna ki a vállalatra, ha nem működött volna együtt a Bizottsággal.

(46)

Befejezésül, tekintettel a vállalatok együttműködésének természetére, és figyelembe véve az 1996. évi engedékenységi közleményben megállapított feltételeket, az e határozat címzettjeire kivetendő bírságokat az alábbiak szerint kell csökkenteni:

a)	Chisso: 100 %-os csökkentés

b)	Daicel: 30 %-os csökkentés

c)	Hoechst: 50 %-os csökkentés

d)	Nippon: 40 %-os csökkentés

e)	Ueno: 25 %-os csökkentés.

(47)

A Chisso azt állítja, hogy a Japánban két évtizede tartó súlyos és hosszú gazdasági válság, illetve a Minamata betegség miatt, kártérítések és költségtérítések formájában a vállalatra háruló óriási pénzügyi teher következtében az elmúlt években romlott a pénzügyi helyzete. 2003. június 10-én kelt beadványában a Chisso további magyarázatokat és jellemzést nyújt ingatag pénzügyi helyzetéről, és pénzügyi adatokat biztosít a Bizottság számára.

(48)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Ueno nem szolgáltatott konszolidált adatokat. A Bizottság, miután a nem konszolidált adatok alapján megvizsgálta az Ueno pénzügyi helyzetét, megállapítja, hogy az Ueno esetében nem helyénvaló a bírság kiigazítása. Figyelembe véve a vállalatok nehéz pénzügyi helyzetét, ez egyenértékű lenne azzal, mint ha indokolatlan versenyelőnyt biztosítanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kevésbé jól alkalmazkodtak a piaci feltételekhez. Mivel a Bizottság nem vet ki bírságot a Chissora, az érvelésnek nincs jelentősége.

(49)

Végeredményképpen, az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében kiszabandó bírságok a következők:

—	Daicel Chemical Industries Ltd: 16,6 millió EUR

—	Hoechst AG: 99,0 millió EUR

—	The Nippon Synthetic Chemical Industry Co. Ltd: 10,5 millió EUR

—	Ueno Fine Chemicals Industry Ltd: 12,3 millió EUR

(50)	A felsorolt vállalkozások haladéktalanul megszüntetik a jogsértő gyakorlatot, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Tartózkodnak az ebben az esetben megállapított jogsértéssel azonos, illetve minden hasonló tárgyú vagy hatású cselekedettől vagy gyakorlattól.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2) E szöveg egyes részei ki lettek hagyva, hogy semmiféle bizalmas információ ne kerüljön megadásra. E részek szögletes zárójelben vannak, és csillag követi őket.

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

13.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/28

A TANÁCS 2005/495/KKBP HATÁROZATA

(2005. június 13.)

Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteit megállapító, az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)	A harmadik államoknak az EU válságkezelési műveleteiben történő részvételével kapcsolatos feltételeket az ilyen jövőbeli lehetséges részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell rögzíteni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(2)	A Tanács 2004. február 23-i felhatalmazását követően az elnökség a főtitkár/főképviselő segítségével tárgyalásokat folytatott az Európai Unió és Ukrajna közötti olyan megállapodásról, amely keretet biztosít Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételéhez.

(3)	E megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételéhez keretet biztosító megállapodás az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. ASSELBORN

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Ukrajna között, Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteinek megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

egyrészről, és

UKRAJNA

másrészről,

a továbbiakban: a „felek”,

mivel:

(1)	Az Európai Unió (EU) úgy határozhat, hogy fellép a válságkezelés területén, beleértve a békefenntartást is.

(2)	A 2002. június 21–22-i sevillai Európai Tanács megállapodásra jutott az Európai Unió és Ukrajna közötti, válságkezelésre vonatkozó konzultációs és együttműködési rendelkezéseket illetően.

(3)

Az Európai Unió határoz arról, hogy harmadik országokat felkér-e egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételre. Ukrajna elfogadhatja az Európai Unió felkérését és felajánlhatja hozzájárulását. Ebben az esetben az Európai Unió határoz az Ukrajna által felajánlott hozzájárulás elfogadásáról.

(4)

Ukrajnának az EU polgári és katonai válságkezelési műveletekben való részvétele általános feltételeit lehetőség szerint ebben, a lehetséges jövőbeni részvétel kereteit kialakító megállapodásban kell meghatározni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell megállapítani. További végrehajtási rendelkezéseket kell meghatározni valamennyi érintett műveletre vonatkozóan a megállapodás 13. cikkében előírtak szerint.

(5)	Egy ilyen megállapodás nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját, és nem érintheti Ukrajna egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételére vonatkozó határozatainak eseti jellegét.

(6)	Egy ilyen megállapodás kizárólag a jövőbeni EU válságkezelési műveletekre vonatkozhat, és nem érintheti Ukrajna egy már megindított EU válságkezelési műveletben való részvételét szabályozó esetlegesen létező megállapodásokat.

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A részvételre vonatkozó határozatok

(1) Az Európai Unió arra vonatkozó határozatát követően, amelyben felkéri Ukrajnát valamely EU válságkezelési műveletben való részvételre, valamint azt követően, hogy Ukrajna úgy határoz, hogy abban részt vesz, Ukrajna tájékoztatja az Európai Uniót a felajánlott hozzájárulásáról.

(2) Ukrajna hozzájárulását az Európai Unió az Ukrajnával folytatott konzultáció keretében értékeli.

(3) Az Európai Unió a lehető leghamarabb értesíti Ukrajnát a művelet közös költségeihez való várható hozzájárulásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson Ukrajna számára felajánlása meghatározásában.

(4) Az Európai Unió írásban közli Ukrajnával az értékelés eredményét annak érdekében, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban biztosítsa Ukrajna részvételét.

2. cikk

Keretek

(1) Ukrajna e megállapodás rendelkezéseivel és bármely előírt végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik ahhoz az együttes fellépéshez, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU által végrehajtandó válságkezelési művelet végrehajtásáról dönt, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2) Ukrajna valamely EU válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

3. cikk

Az állomány és a haderők jogállása

(1) Az Ukrajna részéről az EU polgári válságkezelési műveletéhez biztosított állomány és/vagy az EU katonai válságkezelési műveletéhez biztosított haderők jogállására az Európai Unió és a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok) között megkötött, a haderő/misszió jogállásáról szóló megállapodást kell alkalmazni, amennyiben van ilyen.

(2) Az EU válságkezelési műveletének helyszínéül szolgáló állam(ok) területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki alakulatokhoz biztosított állomány jogállására az érintett parancsnokság és a parancsnoki alakulatok, valamint Ukrajna közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett haderők/misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Ukrajna joghatóságot gyakorol az EU válságkezelési műveletben részt vevő állományát illetően.

(4) Ukrajna felel egy adott EU válságkezelési műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját állományától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Ukrajna felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.

(5) Ukrajna vállalja, hogy a megállapodás aláírásakor nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a saját részvételével zajló EU válságkezelési műveletekben részt vevő bármely állammal szembeni követelésekről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

(6) Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy Ukrajna egy adott EU válságkezelési műveletben való bármely jövőbeni részvételét illetően a megállapodás aláírásakor nyilatkozatot tesznek a követelésekről való lemondásra vonatkozólag. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

4. cikk

Minősített információ

(1) Ukrajna megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információ a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelő, valamint az illetékes hatóságok által – ideértve az EU műveleti parancsnokát az EU katonai válságkezelési művelete, illetve az EU misszióvezetőjét az EU polgári válságkezelési művelete tekintetében – kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljön.

(2) Amennyiben az EU és Ukrajna között megállapodás jön létre a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, a megállapodás rendelkezéseit egy adott EU válságkezelési műveletkeretében is alkalmazni kell.

II. SZAKASZ

A POLGÁRI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

5. cikk

Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány

(1) Ukrajna biztosítja, hogy az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománya misszióját a következőkkel összhangban teljesíti:

—	e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

—	a műveleti terv,

—	végrehajtási intézkedések.

(2) Ukrajna bármely, az EU polgári válságkezelési művelethez való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjét és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3) Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell az Ukrajna illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

6. cikk

A parancsnoklás rendje

(1) Az Ukrajna által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU polgári válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2) Az állomány egésze teljes mértékben a saját nemzeti hatóságának a parancsnoksága alatt áll.

(3) A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4) A misszió vezetője ellátja az EU polgári válságkezelési művelet vezetését és annak napi irányítását.

(5) Az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban Ukrajnát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(6) Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője fegyelmi felügyeletet gyakorol az EU polgári válságkezelési művelet állománya fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7) Ukrajna saját nemzeti kontingensének a műveletben való képviseletére nemzeti kontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

(8) A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió az Ukrajnával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Ukrajna a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelethez.

7. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) Ukrajna viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös finanszírozásban részesülnek. Ez nem érinti a 8. cikket.

(2) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Ukrajna – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet e megállapodás 3. cikke (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

8. cikk

A működési költségvetéshez való hozzájárulás

(1) Ukrajna hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetésének finanszírozásához.

(2) Ukrajna működési költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)	a referenciaösszeg azon része, amely a művelet működési költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott ország bruttó nemzeti jövedelmével arányos; vagy

b)	a működési költségvetés referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott ország műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

(3) A fenti (1) és (2) bekezdéstől eltérve Ukrajnának nem kell hozzájárulnia az Európai Unió tagállamainak állománya részére fizetett napidíj finanszírozásához.

(4) A fenti (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU polgári válságkezelési művelethez történő pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)	az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít; vagy

b)	a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(5) Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője és Ukrajna illetékes közigazgatási hivatalai között az Ukrajna által az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások tekintetében a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a)	a kérdéses összeg;

b)	a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodások;

c)	az ellenőrzési eljárás.

III. SZAKASZ

A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

9. cikk

Részvétel az EU katonai válságkezelési műveletben

(1) Ukrajna biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesíti misszióját:

—	az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

—	a műveleti terv,

—	végrehajtási intézkedések.

(2) Az Ukrajna által biztosított állomány megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(3) Ukrajna bármely, a műveletben való részvételében bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

10. cikk

A parancsnoklás rendje

(1) Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben a nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt áll.

(2) A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az EU műveleti parancsnokra. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3) Ukrajnát a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4) Az EU műveleti parancsnok – az Ukrajnával folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti Ukrajna hozzájárulásának visszavonását.

(5) Ukrajna saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére katonai főképviselőt nevez ki. A katonai főképviselő konzultál az EU haderőparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

11. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) A 12. cikk sérelme nélkül, Ukrajna visel a műveletben való részvételével kapcsolatos minden költséget, azon költségek kivételével, amelyek az e megállapodás 2. cikke (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (2) értelmében közös finanszírozás alá tartoznak.

(2) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Ukrajna – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikke (1) bekezdésében említett, a haderők jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben létezik ilyen megállapodás.

12. cikk

Hozzájárulás a közös költségekhez

(1) Ukrajna hozzájárul az EU katonai válságkezelési művelet közös költségeinek finanszírozásához, a fenti 11. cikkben említett tanácsi határozatban meghatározottak szerint.

(2) Ukrajna közös költségekhez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)	a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a művelet közös költségeihez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott állam bruttó nemzeti jövedelmével arányos; vagy

b)	a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott állam műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

A (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeg kiszámításakor, amennyiben Ukrajna kizárólag a műveleti parancsnokság vagy a haderő parancsnoksága számára biztosít állományt, az adott állam állományának az érintett parancsnokság állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni. Egyéb esetekben az Ukrajna által biztosított állománynak a művelet állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU katonai válságkezelési művelet közös költségeihez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)	az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam az eszközökhöz és/vagy képességekhez jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít; vagy

b)	a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(4) A katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozatban meghatározott vezető tisztviselő és Ukrajna illetékes közigazgatási hatóságai között megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbiakról rendelkezik:

a)	a kérdéses összeg;

b)	a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)	az ellenőrzési eljárás.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

A 8. cikk (5) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és adminisztratív megállapodások az Európai Unió főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és Ukrajna megfelelő hatóságai között jönnek létre.

14. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben az egyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónappal korábban megküldött előzetes értesítéssel felmondhatja.

15. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

16. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amely során a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2) Ezt a megállapodást legkésőbb 2008. június 1-jéig, azt követően pedig legalább háromévente felül kell vizsgálni.

(3) Ezt a megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(4) Ezt a megállapodást a másik félhez intézett írásbeli felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás az előzetes értesítés másik fél által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-ötödik év június havának tizenharmadik napján, angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

Ukrajna részéről

(1) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A 2004/194/EK határozattal (HL L 63., 2004.2.28., 48. o.) módosított határozat.

(2) HL L 63., 2004.2.28., 68. o. A legutóbb a 2005/68/KKBP határozattal (HL L 27., 2005.1.29., 59. o.) módosított határozat.

MELLÉKLET

A NYILATKOZATOK SZÖVEGE

AZ EU TAGÁLLAMOK NYILATKOZATA:

Az Ukrajna részvételével zajló EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó EU tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekeznek lemondani az Ukrajnával szemben – állományuk tagjainak sérülése, halála, vagy a tulajdonukat képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	az állomány Ukrajnából származó valamely tagja az EU válságkezelési művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét, vagy

—	Ukrajna tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen eszközöket használó EU válságkezelési művelet személyi állományának Ukrajnából származó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.

UKRAJNA NYILATKOZATA:

A valamely EU válságkezelési műveletre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó Ukrajna a belső jogrendje által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekszik lemondani az EU válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – állománya tagjainak sérülése, halála, vagy a saját tulajdonát képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	az állomány valamely tagja az EU válságkezelési művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét, vagy

—

bármely, az EU válságkezelési műveletben részt vevő államok tulajdonában lévő eszköz használata okozta, amennyiben az eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az EU válságkezelési művelet ezen eszközöket használó állományának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 182

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. július 13.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 1090/2005/EK rendelete (2005. július 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1091/2005/EK rendelete (2005. július 12.) a 2160/2003/EK tanácsi rendeletnek a szalmonellafertőzés elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 1092/2005/EK rendelete (2005. július 12.) a banánágazatban az értékesítésből származó jövedelemveszteség ellentételezését szolgáló kompenzációs támogatási rendszer előlegeinek 2005-re történő felfüggesztéséről	5
		A Bizottság 1093/2005/EK rendelete (2005. július 12.) az A3 rendszerű kiviteli engedélyek kibocsátásáról a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, csemegeszőlő, alma és őszibarack)	7
		A Bizottság 1094/2005/EK rendelete (2005. július 12.) az olívaolajra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról	9

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a 191. számú határozat 5. cikkével összhangban az Európai Egészségbiztosítási Kártya bevezetéséhez szükséges átmeneti időszakról szóló, 2004. március 23-i 197. számú határozathoz (HL L 343., 2004.11.19.)	35
*	Helyesbítés az 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a marhahús-felvásárlás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 562/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. július 6-i 1067/2005/EK bizottsági rendelethez (HL L 174., 2005.7.7.)	35

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	A Tanács határozata (2005. január 31.) az Európai Közösség és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötéséről	11
	Megállapodás tudományos és technológiai együttműködési megállapodás az Európai Közösség és az Egyiptomi Arab Köztársaság között	12
	Bizottság
*	Bizottsági határozat (2003. október 1.) a Chisso Corporation, a Daicel Chemical Industries Ltd, a Hoechst AG, a The Nippon Synthetic Chemical Industry Co. Ltd és az Ueno Fine Chemicals Industry Ltd ellen (Eset száma: C.37.370 – Szorbátok) (az értesítés a C(2003) 3426. számú dokumentummal történt) ( 1 )	20
*	A Bizottság határozata (2005. július 8.) a Szardínián (Olaszország) jelen lévő afrikai sertéspestissel szembeni állat-egészségügyi védintézkedésekről szóló 2005/363/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2005) 2110. számú dokumentummal történt) ( 1 )	26

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2005/495/KKBP határozata (2005. június 13.) Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteit megállapító, az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás megkötéséről	28
	Megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között, Ukrajnának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteinek megállapításáról	29

Termék	Visszatérítés legnagyobb mértéke (EUR/t nettó)	A visszatérítés legnagyobb mértéke mellett igényelt mennyiségek odaítélt százaléka
Paradicsom	0	100 %
Narancs	—	100 %
Csemegeszőlő	35	100 %
Alma	46	100 %
Őszibarack	26	100 %