30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/1

A TANÁCS 989/2005/EK RENDELETE

(2005. június 27.)

az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló 1255/96/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 26. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Közösség érdekében áll a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek részleges vagy teljes felfüggesztése az 1255/96/EK rendelet (1) mellékletében nem szereplő több új termék esetében.

(2)

Az említett rendeletben felsorolt több terméket törölni kell a mellékletben szereplő listáról, mert vagy már nem áll a Közösség érdekében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésének fenntartása, vagy mert a technikai fejlődésre és a piac gazdasági alakulására való tekintettel szükségszerű az árumegnevezés módosítása.

(3)	Ennek megfelelően azokat a termékeket, amelyek árumegnevezése módosítást igényel, új termékeknek kell tekinteni.

(4)	Ezért helyénvaló az 1255/96/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani.

(5)

Tekintettel e rendelet gazdasági jelentőségére, szükséges az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I.3. pontjában említett sürgősség esetére hivatkozni.

(6)	Tekintettel arra, hogy ezt a rendeletet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni, ennek azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1255/96/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt termékeket be kell illeszteni;

2.	azon termékeket, amelyek kódja szerepel ezen rendelet II. mellékletében, törölni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. LUX

(1) HL L 158., 1996.6.29., 1. o. A legutóbb a 2271/2004/EK rendelettel (HL L 396., 2004.12.31., 13. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

KN-kód

TARIC

Árumegnevezés

Autonóm vámtétel (%)

ex 2903 43 00

1,1,1-triklórtrifluoretán

ex 2903 49 10

klór-1,1,1-trifluoretán

ex 2904 20 00

2,2'-dinitro-bibenzil

ex 2906 29 00

1-hidroximetil-4-metil-2,3,5,6-tetrafluorbenzol

ex 2907 29 00

Floroglucin, hidratálva is

ex 2909 60 00

bisz(α,α-dimetilbenzil)peroxid

ex 2915 39 90

1-feniletilacetát

ex 2916 39 00

2,6-difluorbenzoesav

ex 2920 90 10

dimetilkarbonát

ex 2920 90 85

triizooktil foszfit

ex 2921 42 10

3,5-diklóranilin

ex 2921 51 19

Toluoldiamin (TDA), amely legalább 78 tömegszázalék, de legfeljebb 82 tömegszázalék 4-metil-m-feniléndiamint és legalább 18 tömegszázalék, de legfeljebb 22 tömegszázalék 2-metil-m-feniléndiamint tartalmaz, és maradék kátránytartalma legfeljebb 0,23 tömegszázalék

ex 2924 19 00

Akrilamid

ex 2924 29 95

3-hidroxi-2'-metoxi-2-naftanilid

ex 2924 29 95

3-hidroxi-2-naftanilid

ex 2924 29 95

3-hidroxi-2'-metil-2-naftanilid

ex 2924 29 95

2'-etoxi-3-hidroxi-2-naftanilid

ex 2924 29 95

4'-klór-3-hidroxi-2',5'-dimetoxi-2-naftanilid

ex 2926 90 95

Aminoacetonitril hidroklorid

ex 2926 90 95

2-bróm-2(brómmetil)pentándinitril

ex 2932 99 70

1,3:2,4-Bisz-O-(3,4-dimetilbenzilidén)-D-glucitol

ex 2932 99 85

Karbofurán (ISO)

ex 2933 19 90

3-metil-1-p-tolil-5-pirazolon

ex 2933 39 99

2-klórpiridin

ex 2933 59 95

Adenin

ex 2933 99 90

2,6-diklórkinoxalin

ex 2935 00 90

N-(2-(4-amino-N-etil-m-toluidin)etil)metánszulfonamid szeszkviszulfát-monohidrát

ex 3205 00 00

Színezékekből készített alumínium lakkfesték gyógyszeripari pigmentek gyártásához (1)

ex 3208 90 19

Keverék, amelynek összetétele tömegszázalékban:

—	30–45 % poliamid gyanta,

—	2–10 % diazonaftokinon,

—	50–65 % γ-butirolakton

ex 3402 11 90

Felületaktív anyagok keveréke, amely dodecil-(szulfon-fenoxi)-benzol-szulfonsav és oxi-bisz(dodecil-benzol-szulfonsav) dinátrium sóit tartalmazza

ex 3811 90 00

Dinonil-naftil-szulfonsav sója, ásványolajban oldott formában, üzemanyag-párlatok és kenőolajok adalékanyagaként való felhasználására (1)

ex 3814 00 90

Nonafluorobutil metiléter és/vagy nonafluorobutil etiléter izomereket tartalmazó azeotrópos keverék

ex 3815 90 90

Katalizátor titán-tetrakloridból és magnézium-kloridból, amely olaj- és hexánmentes alapon számítva tömegszázalékban az alábbiakat tartalmazza:

—	legalább 4 %, de legfeljebb 10 % titán, és

—	legalább 10 %, de legfeljebb 20 % magnézium

ex 3815 90 90

Poliakrilamid-gélben higított, enzimeket tartalmazó Rhodococcus rhodochrous J1 baktériumok, amelyek akrilamid előállításakor az akrilnitril hidratációja során katalizátorszerepet töltenek be (1)

ex 3824 90 99

2-hidroxi-benzonitril, N,N-dimetil-formamidban oldva, legalább 45, de legfeljebb 55 tömegszázalék 2-hidroxi-benzonitril tartalommal

ex 3824 90 99

Tetrametil-ammónium-hidroxidot, valamint egy felületaktív anyagot tartalmazó készítmény vizes oldatban, amely az alábbiakat tartalmazza:

—	2,38 % (+/– 0,01) tömegszázalékban tetrametil-ammónium-hidroxidot, és

—	100–500 ppm közötti mennyiségű felületaktív anyagot

ex 3824 90 99

Készítmény, amely legalább 81 tömegszázalék, de legfeljebb 89 tömegszázalék bisz(3,4-epoxi-ciklohexilmetil)-adipátot tartalmaz

ex 3824 90 99

Készítmény, amely tömegszázalékban legalább 10 %, de legfeljebb 20 % lítium-fluorfoszfátot, illetve legalább 5 %, de legfeljebb 10 % lítium-perklorátot tartalmaz szerves oldószerek keverékében

ex 3904 69 90

Klórtrifluoretilén- és vinilidén-difluorid-kopolimer

ex 3906 90 90

Keverékek, amelyek szemcsék vagy labdacs formájában metil-akrilát és etilén-kopolimereket, valamint tereftálsavat tartalmazó poliéter-észter-kopolimereket tartalmaznak

ex 3906 90 90

Akrilsav észtereinek nem vizes diszperzió típusú polimerjei, a polimer egyik vagy mindkét végén hidrolizálható szilil-csoporttal

ex 3908 90 00

Hőre lágyuló poliamid gyanta, amelynek gyulladáspontja750 °C-nál magasabb, katódsugárcsövek eltérítőtekercseinek készítéséhez (1)

ex 3911 90 99

Divinilbenzol és sztirol kopolimer gömb alakú gyöngyök formájában, amelyek átlagos átmérője legalább 220 μm, de legfeljebb 575 μm.

ex 3926 90 99

ex 3913 90 00

Nátrium-hialuronát

ex 3919 10 69

Szabályos mintájú, fényvisszaverő laminált lemez, amely rétegeiben egy poli(metil-metakrilát) fóliából, majd egy mikroprizmákkal ellátott akril-polimer rétegből, egy poli(metil-metakrilát) fóliából, egy ragasztórétegből és egy elválasztórétegből áll

ex 3919 90 69

ex 3919 90 31

Egyik oldalán antisztatikus réteggel és egy kemény bevonóréteggel, másik oldalán egy ragasztó réteggel és egy elválasztóréteggel borított poli(etilén-tereftalát) lemez, tekercs formájában, optikai szűrők előállításához (1)

ex 3920 20 21

Biaxiálisan orientált polipropilén fólia, egyik oldalán koextrudált polietilén réteggel; a fólia teljes vastagsága legalább 11,5 μm, de legfeljebb 13,5 μm.

ex 3920 91 00

Poli(etilén-tereftalát) fólia, egyik vagy mindkét oldalán fémbevonatú, illetve fémbevonat nélküli, vagy poli(etilén-tereftalát) fóliákból készült laminált fólia, csak a külső oldalán fémbevonatú, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

—	látható fényátbocsátása legalább 50 %,

—	mindkét, vagy egyik oldalán poli(vinil-butirál) réteggel bevonva, de a poli(vinil-butirál) kivételével más ragasztótól vagy bevonattól mentes,

—	teljes vastagsága a poli(vinil-butirál)tól eltekintve legfeljebb 0,2 mm,

hővisszaverő, vagy díszítő laminált üveg gyártásához (1)

ex 3920 99 59

Hideg vízben oldódó, vinil-alkohol kopolimerből készült fólia, amelynek vastagsága legalább 34 μm, de legfeljebb 90 μm, szakadási húzószilárdsága legalább 20 MPa, de legfeljebb 45 MPa, és az anyag szakadási nyúlása legalább 250 %, de legfeljebb 900 %

ex 3921 90 60

Többrétegű lemez, akrilbevonattal, magas sűrűségű polietilén réteggel laminálva, amelynek teljes vastagsága legalább 0,8 mm, de legfeljebb 1,2 mm

ex 3926 90 99

Üvegszállal megerősített műanyag, lengőkarokkal ellátott laprugó, amelyet gépjárművek felfüggesztési rendszerének gyártásakor alkalmaznak (1)

ex 3926 90 99

Nem duzzadó mikrogömbök akrilnitril, metakrilnitril és izobornil metakrilát kopolimeréből, átmérőjük legalább 3 μm, de legfeljebb 4,6 μm

ex 6909 19 00

Katalizátorhordozó, szilícium-karbid és szilícium keverékéből készült porózus kerámiadarabokból, amely a Mohs-skálán nem haladja meg a 9-es keménységet, teljes űrtartalma legfeljebb 65 l, a keresztmetszet felületének minden négyzetcentiméterére legalább egy vagy több lezárt csatorna jut a végeken

ex 7007 19 20

Hőkezelt üvegből készült üveglemez, legalább 81,28 cm (+/– 1,5 cm), de legfeljebb 185,42 cm (+/– 1,5 cm) átmérőjű; vagy hálós szerkezetű fóliával és a közeli infravörös sugárzást elnyelő fóliával, vagy katódos porlasztás útján vezetőréteggel bevonva, egyik, vagy mindkét oldalán további, opcionális fényvisszaverődést megakadályozó réteggel bevonva, amelyet PDP videomonitorok vagy televízió készülékek gyártásakor alkalmazna (1)

ex 7007 29 00

Hőkezelt üvegből készült üveglemez, legalább 81,28 cm (+/– 1,5 cm), de legfeljebb 185,42 cm (+/– 1,5 cm) átmérőjű; vagy hálós szerkezetű fóliával és a közeli infravörös sugárzást elnyelő fóliával, vagy katódos porlasztás útján vezetőréteggel bevonva, egyik vagy mindkét oldalán további, opcionális fényvisszaverődést megakadályozó réteggel bevonva, amelyet PDP videomonitorok vagy televízió készülékek gyártásakor alkalmaznak (1)

ex 8501 10 99

Egyenáramú (DC) léptetőmotor, legalább 18o-os elfordulási léptékkel, legalább 0,5 mNm forgatónyomatékkal, a motortartóval együtt a külső mérete legfeljebb 22 x 68 mm, kétirányú forgásirány-váltással, teljesítménye legfeljebb 5 W

ex 8501 10 99

Egyenáramú (DC) motor, kefe nélkül, külső átmérője legfeljebb 29 mm, névleges percenkénti fordulatszáma 1 500 (+/– 15 %) vagy 6 800 (+/– 15 %), tápfeszültsége 2 vagy 8 V

ex 8501 10 99

Többfázisú egyenáramú (DC) elektromotor, kefe nélkül, 600 percenkénti fordulatszámon számított 31 W (+/– 5 W) kimeneti teljesítménnyel, Hall effektusos érzékelőkkel ellátott elektronikus áramkörrel felszerelve (elektromos szervomotor)

ex 8505 11 00

Neodímium-mágneskorongok, átmérőjük legfeljebb 90 mm, lyukkal vagy anélkül a közepükön

ex 8507 80 94

Elektromos lítium-ion akkumulátor:

—	hossza legalább 35 mm, de legfeljebb 45 mm,

—	szélessége legalább 35 mm, de legfeljebb 53 mm,

—	vastagsága legalább 3,5 mm, de legfeljebb 7 mm,

—	tömege legalább 15,5 gramm, de legfeljebb 35 gramm,

—	névleges teljesítménye legalább 600 mAh, de legfeljebb 780 mAh,

—	névleges feszültsége 3,7 V,

mobiltelefonok gyártásához (1)

ex 8516 90 00

Rozsdamentes acélból készült talplemez, beépített fűtőszállal, villanyvasalók gyártásához (1)

ex 8516 90 00

Gőzölős vasaló, önálló működésre nem képes, gőzölős vasalórendszerek gyártásához (1)

ex 8522 90 98

Szerelvény optikai lemezekhez, amely legalább egy optikai egységből és egyenáramú (DC) motorokból áll, kétrétegű felvételre alkalmas is

ex 8522 90 98

Mágneses jeleket leolvasó fej audio kazetták lejátszásához, a 8 519 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1)

ex 8529 90 81

Folyadékkristályos (LCD) modulok, amelyek egy vagy több TFT üveg vagy műanyag cellából állnak, képernyőérintős funkció nélkül, hátsó (inverterrel ellátott vagy anélküli) fényforrással is és egy vagy több, a pixel (képelem) vezérlésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyával

ex 8537 10 99

Két, p-n átmenetes térvezérlésű tranzisztorból álló egység, kettős kivezetéses tokozással

ex 8543 89 95

ex 8537 10 99

Két fémoxid félvezető térvezérlésű tranzisztorból álló egység, kettős kivezetéses tokozással

ex 8543 89 95

ex 8540 91 00

Elektronágyú színes katódsugárcsövekhez, melyeknek anódfeszültsége legalább 27,5 kV, de legfeljebb 36 kV

ex 8543 89 95

Opto-elektronikus áramkör, amely egy vagy több fénykibocsátó diódát (LED) integrált meghajtó áramkörrel felszerelve vagy anélkül, egy erősítő áramkörrel ellátott fotodiódát integrált logikai kapumátrix-áramkörrel vagy anélkül, vagy egy vagy több fénykibocsátó diódát és legalább 2 db, erősítő áramkörrel ellátott fotodiódát integrált logikai kapumátrix-áramkörrel vagy anélkül, vagy egyéb integrált áramköröket tartalmaz, házban

ex 8548 90 90

Két vagy több fénykibocsátó dióda chipet tartalmazó egység, amelyek legalább 450 nm, de legfeljebb 660 nm hullámhosszon működnek, köralakú nyílással ellátott ólomkeretű házban, amelynek szerelvények nélküli külső mérete legfeljebb 4 x 4 mm

ex 8548 90 90

Optikai egység, amely tartalmaz legalább egy lézerdiódát és egy fotodiódát, jellemző működési hullámhossza legalább 635 nm, de legfeljebb 815 nm

ex 8548 90 90

Folyadékkristályos (LCD) modulok, amelyek egy vagy több TFT üveg vagy műanyag cellából állnak, képernyőérintős funkcióval, hátsó (inverterrel ellátott vagy anélküli) fényforrással is, és egy vagy több, a pixel (képelem) vezérlésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyával

ex 9405 40 35

Elektromos fénycső szintetikus anyagból, 3, egyenként 3,0 mm (± 0,2 mm) átmérőjű, legalább 420 mm (± 1 mm), de legfeljebb 600 mm (± 1 mm) hosszúságú fluoreszkáló csövet (RBG) tartalmaz, a 8528 vámtarifaszám alá tartozó áruk gyártásához (1)

(1) Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó közösségi rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ (lásd a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291-300. cikkét (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.)).

II. MELLÉKLET

KN-kód	TARIC
ex 2932 11 00	10
ex 2933 69 80	10
ex 3824 90 99	54
ex 3907 20 99	25
ex 3911 90 99	75
ex 3926 90 99	75
ex 3920 91 00	93
ex 3920 99 59	60
ex 3926 90 99	85
ex 8522 90 98	44
ex 8529 90 81	31
ex 8540 91 00	32
ex 8543 89 95	52
ex 8548 90 90	39
ex 8548 90 90	46

30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/10

A BIZOTTSÁG 991/2005/EK RENDELETE

(2005. június 28.)

egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 173. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2454/93/EGK rendelet 173–177. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet 26. mellékletében említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottságnak minden felsorolt vámtarifaszámhoz egységértéket kell megállapítania.

(2)

A fent említett cikkekben előírt szabályoknak és feltételeknek a 2454/1993/EGK rendelet 173. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottsággal közölt tényezőkre való alkalmazásának eredményeként a szóban forgó termékekre vonatkozóan az e rendelet mellékletében megadott egységértékeket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 173. cikkének (1) bekezdésében előírt egységértékek az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kerülnek megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 28-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Jelölés

Leírás

Egységérték összege 100 kg-onként

Faj, fajta, KN-kód

EUR

LTL

SEK

CYP

LVL

GBP

CZK

MTL

DKK

PLN

EEK

SIT

HUF

SKK

1.10

Újburgonya

0701 90 50

—

1.30

Hagyma (kivéve dughagyma)

0703 10 19

26,36

15,12

789,29

196,36

412,51

6 516,46

91,03

18,35

11,32

106,21

6 312,40

1 010,28

247,86

17,48

1.40

Fokhagyma

0703 20 00

129,22

74,11

3 868,72

962,46

2 021,92

31 940,39

446,19

89,95

55,48

520,58

30 940,20

4 951,88

1 214,90

85,68

1.50

Póréhagyma

ex 0703 90 00

62,17

35,65

1 861,25

463,04

972,75

15 366,56

214,66

43,28

26,69

250,45

14 885,36

2 382,35

584,49

41,22

1.60

Karfiol

0704 10 00

—

1.80

Fejes káposzta és vörös káposzta

0704 90 10

53,56

30,72

1 603,48

398,91

838,03

13 238,43

184,93

37,28

22,99

215,77

12 823,87

2 052,42

503,54

35,51

1.90

Bimbós brokkoli vagy spárgakel (Brassica oleracea var. italica)

ex 0704 90 90

—

1.100

Kínai káposzta

ex 0704 90 90

104,01

59,65

3 113,85

774,67

1 627,40

25 708,15

359,13

72,40

44,65

419,00

24 903,11

3 985,66

977,85

68,96

1.110

Fejes saláta

0705 11 00

—

1.130

Répa

ex 0706 10 00

30,30

17,38

907,12

225,67

474,09

7 489,25

104,62

21,09

13,01

122,06

7 254,73

1 161,10

284,87

20,09

1.140

Retek

ex 0706 90 90

52,35

30,02

1 567,25

389,90

819,10

12 939,35

180,75

36,44

22,47

210,89

12 534,16

2 006,05

492,17

34,71

1.160

Borsó (Pisum sativum)

0708 10 00

498,36

285,81

14 919,78

3 711,76

7 797,58

123 178,68

1 720,72

346,91

213,94

2 007,63

119 321,40

19 097,01

4 685,29

330,41

1.170

Bab:

1.170.1

—	Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) ex 0708 20 00

126,24

72,40

3 779,25

940,21

1 975,16

31 201,75

435,87

87,87

54,19

508,54

30 224,69

4 837,36

1 186,81

83,69

1.170.2

—	Bab (Phaseolus spp., vulgaris var. Compressus Savi) ex 0708 20 00

151,09

86,65

4 523,33

1 125,32

2 364,04

37 344,92

521,68

105,17

64,86

608,67

36 175,48

5 789,77

1 420,47

100,17

1.180

Széles hüvelyű bab

ex 0708 90 00

—

1.190

Articsóka

0709 10 00

—

1.200

Spárga:

1.200.1

—	zöld ex 0709 20 00

422,34

242,21

12 644,13

3 145,62

6 608,24

104 390,72

1 458,27

293,99

181,31

1 701,41

101 121,78

16 184,21

3 970,67

280,01

1.200.2

—	egyéb ex 0709 20 00

254,55

145,99

7 620,76

1 895,90

3 982,86

62 917,47

878,92

177,19

109,28

1 025,46

60 947,24

9 754,41

2 393,16

168,77

1.210

Padlizsán (tojásgyümölcs)

0709 30 00

95,52

54,78

2 859,66

711,43

1 494,55

23 609,51

329,81

66,49

41,01

384,80

22 870,19

3 660,30

898,02

63,33

1.220

Zeller, a gumós zeller kivételével (Apium graveolens var. dulce)

ex 0709 40 00

124,01

71,12

3 712,59

923,62

1 940,33

30 651,40

428,18

86,32

53,24

499,57

29 691,57

4 752,04

1 165,87

82,22

1.230

Rókagomba

0709 59 10

926,44

531,31

27 735,76

6 900,13

14 495,64

228 988,17

3 198,81

644,89

397,72

3 732,16

221 817,53

35 501,18

8 709,93

614,23

1.240

Édes paprika

0709 60 10

116,98

67,09

3 502,26

871,29

1 830,40

28 914,86

403,92

81,43

50,22

471,27

28 009,41

4 482,82

1 099,82

77,56

1.250

Édeskömény

0709 90 50

—

1.270

Édes burgonya, egészben, frissen (emberi fogyasztásra)

0714 20 10

115,02

65,96

3 443,47

856,67

1 799,67

28 429,49

397,14

80,07

49,38

463,36

27 539,24

4 407,57

1 081,36

76,26

2.10

Gesztenye (Castanea spp.) frissen

ex 0802 40 00

—

2.30

Ananász frissen

ex 0804 30 00

62,26

37,42

1 953,66

486,03

1 021,05

16 129,50

225,32

45,43

28,01

262,89

15 624,41

2 500,64

613,51

43,27

2.40

Avokádó frissen

ex 0804 40 00

132,86

76,19

3 977,51

989,53

2 078,78

32 838,59

458,73

92,48

57,04

535,22

31 810,26

5 091,13

1 249,07

88,09

2.50

Guajava és mangó frissen

ex 0804 50

—

2.60

Édes narancs frissen:

2.60.1

—	Vörös és félvörös ex 0805 10 20

55,08

31,59

1 648,99

410,24

861,81

13 614,12

190,18

38,34

23,65

221,89

13 187,80

2 110,67

517,83

36,52

2.60.2

—	Navels, Navelines, Navelates, Salustianas, Vernas, Valencia lates, Maltese, Shamoutis, Ovalis, Trovita és Hamlins ex 0805 10 20

52,72

30,23

1 578,32

392,66

824,88

13 030,73

182,03

36,70

22,63

212,38

12 622,68

2 020,22

495,64

34,95

2.60.3

—	Egyéb ex 0805 10 20

44,44

25,49

1 330,44

330,99

695,33

10 984,23

153,44

30,93

19,08

179,03

10 640,27

1 702,94

417,80

29,46

2.70

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is) frissen; klementin, wilking és hasonló citrushibridek frissen:

2.70.1

—	Klementin ex 0805 20 10

66,82

38,32

2 000,45

497,67

1 045,50

16 515,85

230,72

46,51

28,69

269,18

15 998,66

2 560,53

628,21

44,30

2.70.2

—	Monreale és satsuma ex 0805 20 30

56,31

32,29

1 685,77

419,39

881,04

13 917,80

194,42

39,20

24,17

226,84

13 481,97

2 157,75

529,39

37,33

2.70.3

—	Mandarin és wilking ex 0805 20 50

67,05

38,45

2 007,21

499,35

1 049,03

16 571,61

231,49

46,67

28,78

270,09

16 052,68

2 569,18

630,33

44,45

2.70.4

—	Tangerine és más ex 0805 20 70 ex 0805 20 90

72,20

41,41

2 161,61

537,77

1 129,73

17 846,37

249,30

50,26

31,00

290,87

17 287,52

2 766,81

678,81

47,87

2.85

Lime (Citrus aurantifolia) frissen

0805 50 90

111,16

63,75

3 327,76

827,88

1 739,20

27 474,21

383,80

77,38

47,72

447,79

26 613,87

4 259,46

1 045,02

73,70

2.90

Grépfrút frissen:

2.90.1

—	fehér ex 0805 40 00

74,07

42,48

2 217,41

551,65

1 158,89

18 307,07

255,74

51,56

31,80

298,38

17 733,79

2 838,24

696,34

49,11

2.90.2

—	rózsaszín ex 0805 40 00

82,86

47,52

2 480,63

617,13

1 296,46

20 480,26

286,10

57,68

35,57

333,80

19 838,80

3 175,16

779,00

54,94

2.100

Csemegeszőlő

0806 10 10

162,78

93,36

4 873,46

1 212,42

2 547,03

40 235,57

562,06

113,31

69,88

655,78

38 975,61

6 237,92

1 530,42

107,93

2.110

Görögdinnye

0807 11 00

38,37

22,01

1 148,72

285,78

600,36

9 483,91

132,48

26,71

16,47

154,57

9 186,93

1 470,34

360,74

25,44

2.120

Dinnye a görögdinnye kivételével:

2.120.1

—	Amarillo, cuper, honey dew (beleértve a cantalene fajtát), onteniente, piel de sapo (beleértve a verde liso fajtát), rochet, tendral, euturo ex 0807 19 00

62,97

36,11

1 885,20

469,00

985,27

15 564,29

217,42

43,83

27,03

253,67

15 076,91

2 413,01

592,01

41,75

2.120.2

—	Más ex 0807 19 00

81,05

46,48

2 426,51

603,67

1 268,17

20 033,40

279,85

56,42

34,80

326,51

19 406,06

3 105,88

762,00

53,74

2.140

Körte

2.140.1

—	Körte – Birs (Pyrus pyrifolia) ex 0808 20 50

—

2.140.2

—	Más ex 0808 20 50

—

2.150

Kajszibarack

0809 10 00

—

2.160

Cseresznye

0809 20 95

0809 20 05

—

2.170

Őszibarack

0809 30 90

—

2.180

Nektarin

ex 0809 30 10

—

2.190

Szilva

0809 40 05

—

2.200

Földieper

0810 10 00

281,43

161,40

8 425,45

2 096,09

4 403,42

69 561,05

971,72

195,90

120,82

1 133,74

67 382,78

10 784,40

2 645,86

186,59

2.205

Málna

0810 20 10

304,95

174,89

9 129,59

2 271,27

4 771,43

75 374,49

1 052,93

212,28

130,92

1 228,49

73 014,18

11 685,68

2 866,99

202,18

2.210

A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse

0810 40 30

1 455,44

834,69

43 572,96

10 840,12

22 772,69

359 741,10

5 025,34

1 013,13

624,82

5 863,24

348 476,00

55 772,46

13 683,32

964,96

2.220

Kivi (Actinidia chinensis Planch.)

0810 50 00

129,87

74,48

3 888,10

967,29

2 032,05

32 100,41

448,42

90,40

55,75

523,19

31 095,21

4 976,69

1 220,99

86,11

2.230

Gránátalma

ex 0810 90 95

67,40

38,65

2 017,82

502,00

1 054,58

16 659,26

232,72

46,92

28,93

271,52

16 137,58

2 582,77

633,66

44,69

2.240

Khaki (beleértve a Sharon gyümölcsöt)

ex 0810 90 95

157,94

90,58

4 728,54

1 176,37

2 471,29

39 039,12

545,35

109,95

67,81

636,28

37 816,63

6 052,43

1 484,91

104,72

2.250

Licsi

ex 0810 90

—

30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/16

A BIZOTTSÁG 992/2005/EK RENDELETE

(2005. június 29.)

hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhákra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A WTO CXL. ütemterve a Közösségtől évi 169 000 hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhára vonatkozó éves behozatali vámkontingens megnyitását követeli meg.

(2)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: az új tagállamok) – melyek közül egyesek Romániával együtt e kontingensen belül a fő szállító országok voltak az elmúlt három kontingensévben – csatlakozását követően, a GATT-egyezmény XXIV.6 cikke szerinti, a WTO-val összefüggő tárgyalások eredményének megszületéséig oly módon kell meghatározni a vámkontingens kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, hogy a 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig, terjedő időszakban az elérhető mennyiséget az 1254/1999/EK rendelet 32. cikke (4) bekezdésének megfelelő módon, egyenletesen osszák el egész évre.

(3)

A Közösség és az e kontingensen belül szállító országok között fennálló hagyományos kereskedelmi gyakorlatok figyelembevétele és a piac egyensúlyának biztosítása érdekében a rendelkezésre álló mennyiséget egyenletesen kell elosztani a 2005/2006-os kontingensév négy negyedévében. Amint a folyamatban lévő XXIV.6 tárgyalások véget érnek és ratifikálásra kerülnek, új irányítási szabályokat kell alkalmazni. E szabályoknak figyelembe kell venniük a tárgyalások eredményeit és az itt megnyitott kontingensen belül már elhasznált mennyiségeket.

(4)	A kontingens kiegyenlítettebb elérésének céljából, biztosítva a kérelmenként kereskedelmileg jövedelmező számú állatot, minden egyes importengedély-kérelem esetén be kell tartani az állatok darabszámára vonatkozó minimum- és maximumértéket.

(5)

Tekintettel a spekuláció megelőzésére, a kontingensen belül elérhető mennyiségeket azon piaci szereplők számára kell hozzáférhetővé tenni, akik bizonyítani tudják, hogy harmadik országokból valóban jelentős mennyiségű behozatalt hajtanak végre. Ezt figyelembe véve és a hatékony ügykezelés biztosítása érdekében az érintett kereskedőkkel szemben feltétel, hogy a 2004. május 1-jétől 2005. április 30-ig terjedő időszakban legalább 100 darab állat importját végezték el, amennyiben a 100 darab állat szállítását kereskedelmileg jövedelmezőnek lehet tekinteni.

(6)	Amennyiben ezeket a feltételeket ellenőrizni kell, a kérelmeket abban a tagállamban kell bemutatni, ahol az importőr a HÉA-nyilvántartásban szerepel.

(7)	A spekuláció megelőzése érdekében a 2005. január 1-jén az élő szarvasmarha szállításában már nem érintett importőröktől a kontingenshez való hozzáférést meg kell vonni, az engedélyeket pedig nem lehet átruházni.

(8)	Rendelkezni kell azokról a mennyiségekről, melyekhez importengedélyt lehet igényelni, és csak az elbírálási időszakot követően kerülnek kiosztásra, továbbá – ahol szükséges – egyszeri alkalommal egységes százalékos levonást kell alkalmazni.

(9)

Az intézkedéseket a behozatali engedélyek felhasználásával kell elvégezni. E célból, ahol szükséges, meg kell alkotni a kérelmek benyújtására, továbbá az igénylésekről és engedélyekről adandó információra vonatkozó szabályokat a marha- és borjúhús-ágazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról, valamint a 2377/80/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1995. június 26-i 1445/95/EK bizottsági rendelet (2) és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelet (3) bizonyos rendelkezései hozzáadásával.

(10)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kontingens megfelelő igazgatása megköveteli, hogy az engedély jogosultja tényleges importőr legyen. Ennek következtében az ilyen importőrnek aktívan kell részt vennie az érintett állatok megvásárlásában, szállításában és importálásában. E tevékenységek igazolásának bemutatását így az engedélyezés biztonságára tekintettel elsődleges követelménynek kell tekinteni.

(11)	A kontingens keretein belül importált állatok szigorú statisztikai ellenőrzésének biztosítására tekintettel az 1291/2000/EK rendelet 8. cikke (4) bekezdésében említett tűréshatár nem alkalmazható.

(12)	E vámkontingens alkalmazása megköveteli az importált állatok pontos célállomásának hatékony ellenőrzését. Az állatokat emiatt azon tagállamban kell hizlalni, amely kiadta az importengedélyt.

(13)

Biztosítékot kell letétbe helyezni annak biztosítása céljából, hogy az állatokat a megadott termelőegységekben legalább 120 napig hizlalják. A biztosíték összegének fedeznie kell a közös vámtarifa és a kérdéses állatok szabad forgalomba hozásának időpontjában érvényes csökkentett vám közötti különbséget.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A GATT XXIV. 6 cikke szerinti, a WTO-val összefüggő tárgyalások keretében, a Közösség és WTO-partnerei közötti utólagosan egyeztetett csökkentés lehetőségének fenntartásával, a 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakra 169 000 darab, a 0102 90 05, 0102 90 29 és 0102 90 49 KN-kód alá eső, Közösségen belüli hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarha számára kerül vámkontingens megnyitásra.

E vámkontingens száma 09.4005.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámkontingens szerint alkalmazandó importvám 16 % érték szerint tonnánként plusz nettó 582 EUR.

Az első albekezdésben említett vámtételt azzal a feltétellel kell alkalmazni, hogy az importált állatokat az importengedélyt kiadó tagállamban legalább 120 napig hizlalják.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségeket a bekezdésben megjelölt időszakra a következőképpen kell szakaszosan felosztani:

a)	42 250 darab élő szarvasmarha a 2005. július 1-jétől 2005. szeptember 30-ig terjedő időszakban;

b)	42 250 darab élő szarvasmarha a 2005. október 1-jétől 2005. december 31-ig terjedő időszakban;

c)	42 250 darab élő szarvasmarha a 2006. január 1-jétől 2006. március 31-ig terjedő időszakban;

d)	42 250 darab élő szarvasmarha a 2006. április 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakban.

(4) Ha a (3) bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett időszakok valamelyike során az egyes időszakok esetében benyújtott engedélykérelmek által lefedett mennyiség kisebb, mint az adott időszakban rendelkezésre álló mennyiség, akkor az adott időszakban megmaradó mennyiség hozzáadásra kerül a következő időszakban rendelkezésre álló mennyiséghez.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben meghatározott kontingensnek való megfelelés érdekében a kérelmezőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük, és az importengedélyre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg az érintett tagállam illetékes hatóságai előtt kielégítő módon bizonyítaniuk kell, hogy a 2004. május 1-jétől 2005. április 30-ig terjedő időszakban a 0102 90 KN-kód alatt legalább 100 darab állatot importáltak.

A jelentkezőknek szerepelniük kell a nemzeti HÉA-nyilvántartásban.

(2) Az import igazolása kizárólag a szabad forgalomba bocsátást biztosító vámokmánnyal történhet, melyet a vámhatóságok megfelelően záradékoltak, és amely a kérelmezőre címzettként utalást tartalmaz.

A tagállamok elfogadhatják az első albekezdésben említett dokumentumok illetékes hatóság által megfelelően hitelesített másolatait is. Amennyiben ilyen másolatokat elfogadnak, a tagállamok erről minden egyes érintett pályázó tekintetében említést tesznek a 3. cikk (5) bekezdésében említett értesítésben.

(3) Azok a piaci szereplők, akik 2005. január 1-jén a harmadik országokkal a marha- és borjúhúságazatban folytatott tevékenységüket megszüntették, semmiféle kérelmet nem nyújthatnak be.

(4) Az a vállalat, amely olyan vállalatok egyesülésével jött létre, amelyek mindegyike rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott minimális mennyiségnek megfelelő referenciaimportokkal, kérelme alapjaként ezeket a referenciaimportokat felhasználhatja.

3. cikk

(1) Az importengedélyekre vonatkozó kérelmeket csak abban a tagállamban lehet benyújtani, amelyben a kérelmező HÉA céljából regisztrálva van.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdésben említett importengedélyekre vonatkozó kérelmek az egyes időszakokra:

a)	legalább 100 darab állatra kell, hogy vonatkozzanak;

b)	nem haladhatják meg a rendelkezésre álló mennyiség 5 %-át.

Ha a kérelmek meghaladják az első albekezdés b) pontjában említett mennyiséget, akkor a többletet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az importengedélyekre vonatkozó kérelmeket az 1. cikk (3) bekezdésében említett egyes időszakok első 10 napja során kell benyújtani. Mindazonáltal az első időszakra vonatkozó kérelmeket legkésőbb a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő második csütörtökig kell benyújtani.

(4) A kérelmezők az 1. cikk (3) bekezdésében említett egyes időszakokra csak egy kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben ugyanazon kérelmező egynél több kérelmet nyújt be, a kérelmezőtől származó minden kérelmet figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Miután a bemutatott okmányokat megvizsgálták, a tagállamok legkésőbb a kérelmek benyújtására nyitva álló időszak végét követő ötödik munkanapig továbbítják a Bizottságnak a kérelmezők és címeik listáját, továbbá a kérelmezett mennyiségeket.

Minden értesítést, ideértve a „tárgytalan” jelentést is, az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával faxon vagy e-mailben továbbítani kell azokban az esetekben, amikor a kérelmeket ténylegesen benyújtották.

4. cikk

(1) A 3. cikk (5) bekezdésében említett értesítést követően a Bizottság a lehető leghamarabb határoz arról, hogy milyen mértékben lehet a kérelmeket teljesíteni.

(2) Amennyiben a 3. cikkben említettek alapján a kérelmek által lefedett mennyiségek túllépik a kérdéses időszakban elérhető mennyiségeket, a Bizottság a kérelmezett mennyiségeket illetően egy egyszeri százalékos csökkentés alkalmazásáról határoz.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott csökkentési együttható alkalmazása során kérelmenként kevesebb mint 100 darab az eredmény, az érintett tagállamok a rendelkezésre álló mennyiséget egyenként 100 darabos behozatali jogot biztosító sorshúzással ítélik oda. Amennyiben a megmaradó mennyiség 100 darabnál kevesebb, azt egyszeri mennyiségnek kell tekinteni.

(3) Az engedélyeket – a Bizottság kérelmek elfogadásával kapcsolatos határozatától függően – a lehető leghamarabb ki kell bocsátani.

5. cikk

(1) Az importengedélyeket a kérelmet benyújtó piaci szereplő nevére kell kibocsátani.

(2) Az engedélykérelmek és az engedélyek a következőket tartalmazzák:

a)	a 8. rovatban a származási ország;

a 16. rovatban a következő Kombinált Nómenklatúra-kódok valamelyikét:

—	0102 90 05; 0102 90 29 vagy 0102 90 49;

c)	a 20. rovatban a kontingens számát (09.4005) és a III. mellékletben megadott bejegyzések valamelyikét.

6. cikk

(1) Az 1291/2000/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése ellenére az e rendelet alapján kiadott behozatali engedélyek nem ruházhatók át, és a vámkontingens alapján csak akkor biztosítanak jogosultságot, ha ugyanarra a névre és címre szólnak, mint amelyet az ezeket kísérő, szabad forgalomba bocsátásról szóló vámáru-nyilatkozatban címzettként feltüntettek.

(2) A behozatali engedélyek nem érvényesek 2006. június 30-a után.

(3) Az importengedélyre vonatkozó biztosíték darabonként 15 euró, azt a kérelmezőnek az engedélykérelemmel együtt kell benyújtania.

(4) A behozatali engedélyek az egész Közösségben érvényesek.

(5) Az 1291/2000/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének megfelelően a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámnyilatkozat elfogadásának napján alkalmazandó teljes közös vámtarifa vámját kell egyesíteni minden, az importengedélyen feltüntetett mennyiséget meghaladó, importált mennyiség tekintetében.

(6) Az 1291/2000/EK rendelet III. címe 4. szakaszának rendelkezései ellenére a biztosítékot nem szabad addig kibocsátani, amíg bizonyíték nincs arra, hogy az engedély névleges tulajdonosa felel kereskedelmileg és logisztikailag az érintett állatok megvásárlásáért, szállításáért és a szabad forgalomba bocsátást lehetővé tevő vámkezeléséért. Az ilyen bizonyíték legalább a következőket tartalmazza:

az eredeti kereskedelmi számla vagy hiteles másolata, melyet az eladó vagy képviselője a névleges tulajdonos nevére állított ki – mindkettő a exportáló harmadik országban létesült –, és a névleges tulajdonos által teljesített fizetés, vagy a névleges tulajdonos által az eladó javára nyitott, visszavonhatatlan akkreditív igazolása;

b)	a hajórakjegy, vagy adott esetben a névleges tulajdonos nevére, az érintett állatokra vonatkozóan felvett közúti vagy légi szállítás okmánya;

c)	az IM 4. formanyomtatvány 8. példánya, amelyen a 8. rovatban egyedüli bejegyzésként a jogosult neve és címe kerül feltüntetésre.

7. cikk

(1) Az import időpontjában az importőrnek bizonyítania kell, hogy:

a)	írásban vállalt kötelezettséget arra, hogy egy hónapon belül értesíti a tagállam illetékes hatóságát a fiatal szarvasmarhák hizlalására szolgáló gazdaságról vagy gazdaságokról;

a II. mellékletben szereplő minden egyes megfelelő KN-kód esetében letétbe helyezte a biztosítékot az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságánál; az importált állatoknak az adott tagállamban a forgalomba hozatali vámnyilatkozat elfogadásának időpontjától kezdődően legalább 120 napig tartó hizlalása a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének értelmében elsődleges követelmény.

(2) Elháríthatatlan akadály eseteinek kivételével az (1) bekezdés b) pontjában említett letét csak akkor kerül visszafizetésre, ha az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatósága számára bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a fiatal szarvasmarhákat:

a)	az (1) bekezdésben megadott gazdaságban vagy gazdaságokban hizlalták;

b)	nem vágták le az importálás napjától számított 120 napos időszak letelte előtt; vagy

c)	egészségügyi okokból vágták le, vagy betegség vagy baleset miatt azok elhullottak az említett időszak letelte előtt.

A letétet az ilyen bizonyíték bemutatása után azonnal vissza kell fizetni.

Ha azonban az (1) bekezdés a) pontjában említett határidőt nem tartották be, akkor a visszafizetendő letétet csökkenteni kell:

—	15 %-kal, és

—	a túllépés minden napjára a fennmaradó összeg 2 %-ával.

A megtartott összegek elvesznek és vámként visszatartásra kerülnek.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett bizonyítékot nem mutatják be az importálástól számított 180 napon belül, akkor a letét elvész és vámként visszatartásra kerül.

Ha azonban az első albekezdésben előírt 180 napos időszakon belül nem mutatják be a bizonyítékokat, de ezek az említett időszakot követő hat hónapon belül bemutatásra kerülnek, akkor a visszatartott összeg 15 %-kal csökkentve visszafizetésre kerül.

8. cikk

Az 1291/2000/EK és az 1445/95/EK rendeletet e rendeletre tekintettel kell alkalmazni.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1899/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 328., 2004.10.30., 67. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 143., 1995.6.27., 35. o. A legutóbb a 1118/2004/EK rendelettel (HL L 217., 2004.6.17., 10. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1741/2004/EK rendelettel (HL L 311., 2004.10.8., 17. o módosított rendelet).

I. MELLÉKLET

EK-fax: (32-2) 292 17 34

E-mail: AGRI-Bovins-Import@cec.eu.int

A 992/2005/EK rendelet szerinti kérelem

II. MELLÉKLET

LETÉTI ÖSSZEGEK

Hizlalásra szánt hím szarvasmarhák (KN-kód)	Állatonkénti összeg (EUR)
0102 90 05	28
0102 90 29	56
0102 90 49	105

III. MELLÉKLET

A 5. cikk (2) bekezdése c) pontjának bejegyzései

—	:	spanyolul	:	„Bovinos machos vivos de peso vivo inferior o igual a 300 kg [Reglamento (CE) no 992/2005]”
—	:	csehül	:	„Živí býci s živou váhou nepřevyšující 300 kg na kus, na výkrm (Nařízení (ES) č. 992/2005)”
—	:	dánul	:	„Levende ungtyre til opfedning, med en levende vægt på ikke over 300 kg pr. dyr (forordning (EF) nr. 992/2005)”
—	:	németül	:	„Lebende männliche Rinder mit einem Gewicht von höchstens 300 kg je Tier, zur Mast bestimmt (Verordnung (EG) Nr. 992/2005)”
—	:	észtül	:	„Elusad isasveised elusmassiga kuni 300 kg, nuumamiseks (määrus (EÜ) nr 992/2005)”
—	:	görögül	:	„Ζώντα βοοειδή με βάρος ζώντος που δεν υπερβαίνει τα 300 kg ανά κεφαλή, προς πάχυνση [κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 992/2005]”
—	:	angolul	:	„Live male bovine animals of a live weight not exceeding 300 kg per head, for fattening (Regulation (EC) No 992/2005)”
—	:	franciául	:	„Bovins mâles vivants d'un poids vif inférieur ou égal à 300 kg par tête, destinés à l'engraissement [Règlement (CE) no 992/2005]”
—	:	olaszul	:	„Bovini maschi vivi di peso vivo non superiore a 300 kg per capo, destinati all’ingrasso [regolamento (CE) n. 992/2005]”
—	:	lettül	:	„Jaunbuļļi nobarošanai, kuru dzīvsvars nepārsniedz 300 kg (Regula (EK) Nr. 992/2005)”
—	:	litvánul	:	„Penėjimui skirti gyvi jaučiai, kurių vieno galvijo gyvasis svoris yra ne didesnis kaip 300 kg (Reglamentas (EB) Nr. 992/2005)”
—	:	magyarul	:	„Legfeljebb 300 kg egyedi élőtömegű élő hím szarvasmarhaféle, hizlalás céljára (992/2005/EK rendelet)”
—	:	hollandul	:	„Levende mannelijke mestrunderen met een gewicht van niet meer dan 300 kg per dier (Verordening (EG) nr. 992/2005)”
—	:	lengyelül	:	„Żywe młode byki o żywej wadze nieprzekraczającej 300 kg za sztukę bydła, opasowe (rozporządzenie (WE) nr 992/2005)”
—	:	portugálul	:	„Bovinos machos vivos com peso vivo inferior ou igual a 300 kg por cabeça, para engorda [Regulamento (CE) n.o 992/2005]”
—	:	szlovákul	:	„Živé mladé býčky, ktorých živá hmotnosť nepresahuje 300 kg na kus, určené na výkrm (nariadenie (ES) č. 992/2005)”
—	:	szlovénul	:	„Živo moško govedo za pitanje, katerega živa teža ne presega 300 kg na glavo (Uredba (ES) št. 992/2005)”
—	:	finnül	:	„Lihotettaviksi tarkoitettuja eläviä urospuolisia nautaeläimiä, elopaino enintään 300 kg/eläin (asetus (EY) N:o 992/2005)”
—	:	svédül	:	„Levande handjur av nötkreatur som väger högst 300 kg, för gödning (förordning (EG) nr 992/2005)”

30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/23

A BIZOTTSÁG 993/2005/EK RENDELETE

(2005. június 29.)

a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-én 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikk (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)	A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)	A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett termékek – a maláta kivételével – előzetesen rögzített mértékű export-visszatérítéseire alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb az 1104/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2005. június 29-i rendeletéhez, a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

(EUR/t)

Termékkód

Viszonylat

Jelenleg

1. időszak

2. időszak

3. időszak

4. időszak

5. időszak

6. időszak

1001 10 00 9200

—

1001 10 00 9400

A00

—

1001 90 91 9000

—

1001 90 99 9000

C01

– 0,46

– 0,92

– 1,38

– 1,84

—

1002 00 00 9000

A00

—

1003 00 10 9000

—

1003 00 90 9000

C02

– 0,46

– 0,92

– 1,38

– 1,84

—

1004 00 00 9200

—

1004 00 00 9400

C03

– 0,46

– 0,92

– 1,38

– 1,84

—

1005 10 90 9000

—

1005 90 00 9000

A00

—

1007 00 90 9000

—

1008 20 00 9000

—

1101 00 11 9000

—

1101 00 15 9100

C01

– 0,63

– 1,26

– 1,89

– 2,52

—

1101 00 15 9130

C01

– 0,59

– 1,18

– 1,76

– 2,36

—

1101 00 15 9150

C01

– 0,54

– 1,09

– 1,63

– 2,17

—

1101 00 15 9170

C01

– 0,50

– 1,00

– 1,50

– 2,00

—

1101 00 15 9180

C01

– 0,47

– 0,94

– 1,41

– 1,88

—

1101 00 15 9190

—

1101 00 90 9000

—

1102 10 00 9500

A00

—

1102 10 00 9700

A00

—

1102 10 00 9900

—

1103 11 10 9200

A00

—

1103 11 10 9400

A00

—

1103 11 10 9900

—

1103 11 90 9200

A00

—

1103 11 90 9800

—

MEGJEGYZÉS.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

C01	:	Minden harmadik ország Albánia, Bulgária, Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechenstein és Svájc kivételével.
C02	:	Algéria, Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Mauritánia, Omán, Quatar, Szíria, Tunézia és Jemen.
C03	:	Minden harmadik ország Bulgária, Norvégia, Románia, Svájc és Liechenstein kivételével.

30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/33

A BIZOTTSÁG 998/2005/EK RENDELETE

(2005. június 29.)

a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok 2003/2004-es, 2004/2005-ös és 2005/2006-os gazdasági évre való megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik a 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nullaszázalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)	Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik a 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nullaszázalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)	Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 EUR vámtételű vámkontingenst nyit meg a 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)	A 2005. június 20-tól 24-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránt kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke értelmében különleges preferenciális cukorra.

(5)	Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. június 20-tól 24-ig tartó héten az 1159/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében behozatali engedély iránt benyújtott kérelmeket illetően az engedélyek az ezen rendelet mellékletében megjelölt mennyiségi határokon belül kerülnek kiállításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 30-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 29-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(3) HL L 162., 2003.7.1., 25. o. A legutóbb az 568/2005/EK rendelettel (HL L 97., 2005.4.15., 9. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Preferenciális cukor AKCS–INDIA

1159/2003/EK rendelet II. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
Barbados	100
Belize	0	elérte
Kongó	100
Fidzsi	0	elérte
Guyana	0	elérte
India	0	elérte
Elefántcsontpart	100
Jamaika	100
Kenya	100
Madagaszkár	100
Malawi	0	elérte
Mauritius	0	elérte
Mozambik	0	elérte
Saint Kitts és Nevis	100
Szváziföld	0	elérte
Tanzánia	100
Trinidad és Tobago	100
Zambia	100
Zimbabwe	0	elérte

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
Barbados	100
Belize	100
Kongó	100
Fidzsi	100
Guyana	100
India	100
Elefántcsontpart	100
Jamaika	100
Kenya	100
Madagaszkár	100
Malawi	100
Mauritius	100
Mozambik	100
Saint Kitts és Nevis	100
Szváziföld	100
Tanzánia	100
Trinidad és Tobago	100
Zambia	100
Zimbabwe	100

Különleges preferenciális cukor

1159/2003/EK rendelet III. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
India	0	elérte
AKCS	94,9374	elérte

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
India	100
AKCS	100

CXL engedményes cukor

1159/2003/EK rendelet IV. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
Brazília	0	elérte
Kuba	0	elérte
Egyéb harmadik országok	0	elérte

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország	A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.6.20.–24. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában	Határérték
Brazília	100
Kuba	100
Egyéb harmadik országok	100	elérte

30.6.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/36

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

(22/04/COL)

(2004. február 25.)

az új, közvetlen szállítási támogatási rendszer bejelentéséről (Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére és 3. jegyzőkönyvére,

tekintettel a Hatóságnak az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazásáról és értelmezéséről szóló iránymutatásaira (3),

felkérve az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a fent idézett rendelkezések szerinti észrevételeiket (4),

mivel:

I. TÉNYEK

1. Bevezető

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. március 26-i levelével (dokumentum száma: 03-1846 A), amellyel továbbították a kereskedelmi és ipari minisztérium 2003. március 25-i levelét, a pénzügyminisztérium 2003. március 25-i levelét és a helyi közigazgatási és vidékfejlesztési minisztérium 2003. március 25-i levelét, amelyeket a Hatóság 2003. március 26-án vett át és iktatott, a norvég hatóságok bejelentették a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokra és egy új, közvetlen szállítási támogatási rendszerre vonatkozó átmeneti időszakot.

A Hatóság a 2003. május 16-i levelével (dokumentum száma: 03-2951 D) megerősítette a fent említett levelek kézhezvételét, és további információkat kért.

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. június 10-i levelével (dokumentum száma: 03-3707 A), amellyel továbbították a pénzügyminisztérium 2003. június 5-i levelét, amelyeket a Hatóság 2003. június 11-én vett át és iktatott, a norvég hatóságok további információkat nyújtottak be.

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. június 19-i levelével (dokumentum száma: 03-3976 A), amellyel továbbították a kereskedelmi és ipari minisztérium 2003. június 10-i levelét, amelyeket a Hatóság 2003. június 20-án vett át és iktatott, a norvég hatóságok benyújtottak egy felmérést, amely adatokkal igazolja a szállítási többletköltségeket (5).

A Hatóság a 2003. július 16-i levelével (dokumentum száma: 03-4598 D) tájékoztatta a norvég hatóságokat azon határozatáról, amely szerint a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok formájában nyújtott állami támogatás és a közvetlen szállítási támogatás tekintetében kezdeményezi a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást (a továbbiakban: a „vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozat”).

A vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé (6). A Hatóság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az érintett támogatási rendszerekre vonatkozóan.

A norvég hatóságoknak a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozatra adott hivatalos válasza a kereskedelmi és ipari minisztérium által 2003. szeptember 17-én küldött faxon érkezett meg, amellyel továbbították a pénzügyminisztérium 2003. szeptember 17-i levelét (dokumentum száma: 03-6381 A). A pénzügyminisztérium szeptember 17-i levelét Norvégia képviseletének 2003. szeptember 18-i levelében szintén továbbították, amelyet a Hatóság 2003. szeptember 19-én vett át és iktatott (dokumentum száma: 03-6451 A). A pénzügyminisztérium levele többek között tartalmazta a Hatóság részére a 2003. június 19-i levéllel benyújtott, a szállítási többletköltségek felmérésének kibővített változatát.

A Hatósághoz tíz érdekelt féltől érkeztek észrevételek a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozattal kapcsolatban.

A Hatóság 2003. október 16-i (dokumentum száma: 03-7071 D) és 2003. október 17-i (dokumentum száma: 03-7135) levelével benyújtotta a harmadik felek észrevételeit a norvég hatóságoknak.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium a 2003. október 21-i faxával továbbította a pénzügyminisztérium 2003. október 21-i, a harmadik felek észrevételeire vonatkozó válaszát (dokumentum száma: 03-7243 A). Norvégia képviseletének 2003. október 23-i levelével, amelyet a Hatóság 2003. október 24-én vett át és iktatott (dokumentum száma: 03-7360 A), a pénzügyminisztérium levelét is továbbították a Hatósághoz.

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. október 22-i levelével, amellyel továbbították a helyi közigazgatási és vidékfejlesztési minisztérium 2003. október 20-i levelét, amelyeket a Hatóság 2003. október 24-én vett át és iktatott (dokumentum száma: 03-7362 A), a norvég hatóságok bejelentették, hogy kibővítik azon földrajzi területek körét, amelyek jogosultak a 2003. március 25-i levéllel bejelentett közvetlen szállítási támogatásra.

A Hatóság a 2003. december 19-i levéllel (dokumentum száma: 03-8952 D) további információkat és egyértelmű meghatározást kért különösen a bejelentett rendszer kumulációs szabályai tekintetében.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium a 2004. január 21-i faxával továbbította a helyi közigazgatási és vidékfejlesztési minisztérium aznapi levelét (eljárás száma: 187224), amely további információkat tartalmazott. Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2004. január 23-i levelével, amelyet a Hatóság 2004. január 26-án vett át és iktatott (eljárás száma: 188041), továbbították ugyanezen levelet a Hatósághoz.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium a 2004. február 9-i faxával továbbította a helyi közigazgatási és vidékfejlesztési minisztérium aznapi levelét (eljárás száma: 189794). Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2004. február 11-i levelével, amelyet a Hatóság 2004. február 12-én vett át és iktatott (eljárás száma: 191138), továbbították ugyanezen levelet a Hatósághoz. A helyi közigazgatási és vidékfejlesztési minisztérium február 19-i levele csekély változást tartalmazott a rendszer igazgatása tekintetében.

A 2003. március 25-i értesítés és a fent említett, a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozat a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokra vonatkozó hároméves átmeneti időszakot, valamint egy új szállítási támogatási rendszer bevezetését érintette. A Hatóság 2003. november 12-én úgy határozott, hogy kedvező határozattal zárja le a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokra vonatkozó hároméves átmeneti időszakkal kapcsolatos vizsgálatot (határozat száma: 218/03/COL) (7).

Következésképpen e határozat a közvetlen szállítási támogatási rendszer két aspektusával foglalkozik. Először is, a 2003. március 25-i értesítéssel és az azt követő, a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozattal. Másodszor, a 2003. október 22-i kiegészítő értesítéssel, amely a rendszer földrajzi kiterjesztését foglalja magában.

2. A 2003. március 25-én bejelentett támogatási rendszer leírása

2.1. A rendszer célja

A norvég hatóságok rámutatnak arra, hogy a szállítási többletköltségek a központi térségekben található gazdasági társaságokhoz viszonyítva a peremterületeken és a ritkán lakott régiókban található gazdasági társaságok tartós veszteségei és a távolságból eredő hátrányos helyzettel kapcsolatos költségei közé tartoznak. A norvég hatóságok szerint a rendszer ennélfogva arra irányul, hogy részben ellensúlyozza azon versenyhátrányokat, amelyeket a szállítási többletköltségek jelentenek a piacoktól távol letelepedett vállalkozások számára.

2.2. A javasolt támogatható földrajzi területek

A következő megyéket/településeket javasolták a közvetlen nemzeti szállítási támogatásra:

—	Troms: Harstad, Tromsø, Kvæfjord, Skånland, Bjarkøy, Ibestad, Gratangen, Lavangen, Bardu, Salangen, Målselv, Sørreisa, Dyrøy, Tranøy, Torsken, Berg, Lenvik és Balsfjord

—	Nordland: valamennyi település,

—	Nord-Trøndelag: Leka, Nærøy, Vikna, Flatanger, Fosnes, Overhalla, Høylandet, Grong, Namsos, Namsskogan, Røyrvik, Lierne, Snåsa, Inderøy, Namdalseid, Verran, Mosvik, Verdal, Leksvik, Meråker és Steinkjer.

—	Sør-Trøndelag: Hemne, Snillfjord, Hitra, Frøya, Ørland, Agdenes, Rissa, Bjugn, Åfjord, Roan, Osen, Oppdal, Rennebu, Meldal, Røros, Holtålen, Midtre Gauldal, Selbu és Tydal.

—	Møre og Romsdal: Kristiansund, Vanylven, Sande, Herøy, Ulstein, Hareid, Norddal, Stranda, Stordal, Rauma, Nesset, Midsund, Sandøy, Aukra, Eide, Averøy, Frei, Gjemnes, Tingvoll, Sunndal, Surnadal, Rindal, Aure, Halsa, Tustna és Smøla.

—	Sogn og Fjordane: Gulen, Solund, Hyllestad, Høyanger, Vik, Balestrand, Leikanger, Sogndal, Aurland, Lærdal, Årdal, Luster, Askvoll, Fjaler, Gaular, Jølster, Bremanger, Vågsøy, Selje, Eid, Hornindal, Gloppen és Stryn.

A közvetlen szállítási támogatásra javasolt területek a Hatóság által 1999. december 17-én jóváhagyott (327/99/COL), regionális támogatásra jogosult térségen belül találhatók, a Møre og Romsdal megyei Herøy (8 374 lakos), Ulstein (6 664 lakos), Hareid (4 780 lakos) és Aukra (3 026 lakos) település kivételével. Norvégiában a regionális támogatásra jogosult térség az összlakosság 25,2 %-át teszi ki (8), míg a 2003. október 25-én bejelentett új, közvetlen szállítási támogatási rendszerre javasolt terület az összlakosság 16 %-át (721 079 lakos).

A norvég hatóságok azt állítják, hogy a terület regionális szállítási támogatás céljából történő kijelölése az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletén alapul, amely megállapítja a szállítási többletköltségek kompenzálására szolgáló támogatás megadására vonatkozó kritériumokat a kis népsűrűségű területek, azaz azon területek tekintetében, ahol 12,5 lakosnál kevesebb jut egy négyzetkilométerre.

Troms, Nordland, Nord-Trøndelag és Sogn og Fjordane megyében 12,5 lakosnál kevesebb jut egy négyzetkilométerre.

Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megyében nem alacsony a népsűrűség, de e megyék azon részein, amelyeket közvetlen szállítási támogatásra alkalmasnak javasoltak, alacsony a népsűrűség (4,1, illetve 9,6 lakos négyzetkilométerenként). A két megye azon településeinek összlakossága 179 792 főt tesz ki, amelyek a javasolt térségbe tartoznak.

A norvég hatóságok azt állítják az értesítésben, hogy a meglévő közvetett szállítási támogatási rendszer (a földrajzi szempontból differenciált szociális biztonsági járulékok rendszere) a lakosság 23,55 %-át érinti, szemben az új javasolt térség lakosságának 16,1 %-ával, és hogy ez megfelel az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének ötödik francia bekezdésében (lásd az alábbi II.3. szakaszt) szereplő, a nemzeti regionális támogatással kapcsolatos feltételnek.

2.3. A közvetlen regionális szállítási támogatás kiszámítása

Az értesítésnek megfelelően támogatás csak a nemzeti területen belüli áruszállítással kapcsolatos többletköltségek tekintetében adható, amelyet a termelés és feldolgozás helye, illetve a legközelebbi kereskedelmi árusítóhely közötti szállítás legközvetlenebb és leggazdaságosabb módja alapján számítanak ki. Amennyiben az árut svédországi és finnországi rendeltetési helyre szállítják, a teljes szállítási táv kiszámítása során beszámítják a svédországi és finnországi útszakaszt is. Támogatás azonban csak a nemzeti határokon belül felmerült szállítási költségekhez adható.

Kizárólag az okmányokkal igazolt szállítási költségek szolgálhatnak a támogatás kiszámításának alapjául. A szállítási támogatást a szállítási összköltségek százalékában számítják ki. A szállítási költséget a fuvarlevélben vagy az annak megfelelő okmányban kell meghatározni, amely a nemzeti határokon belüli szállítási távtól, az áru tömegétől és típusától, valamint a fuvardíjtól és az adott szállítással kapcsolatos egyéb díjaktól függ. A kompenzációt a gazdasági vállalkozás kérelme alapján, a szállítási költségek felmerülését követő évben adják meg.

A támogatás mértéke a két földrajzi szállítási övezet és a szállítási táv (legalább 350 km) szerint különböző. Troms, Nordland és Nord-Trøndelag (1. övezet) esetében a legmagasabb a támogatás, míg Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane (2. övezet) esetében alacsonyabb a támogatás. Az alábbi 1. táblázat mutatja a támogatás különböző mértékét.

1. táblázat

A támogatás mértéke

Szállítási táv kilométerben	1. övezet	2. övezet
350–700	30 %	20 %
701–	40 %	30 %

2.4. A szállítási többletköltségek dokumentumokkal történő igazolása

A kereskedelmi és ipari minisztérium a 2003. június 10-i levéllel benyújtotta a Közlekedés-gazdaságtani Intézetnek (TØI) a szállítási támogatásra javasolt térségben felmerülő szállítási többletköltségekre vonatkozó felmérését (9). A felmérés 33 vállalkozással folytatott megbeszélésen alapul, amelyeket 6 mintára osztottak fel (földrajzi területek). A 33 vállalkozást a Norvég Statisztikai Hivatalnak a Vállalatok és Vállalkozások Központi Nyilvántartásából (CRE) (10) véletlenszerű mintavétellel választják ki. A TØI azt a következtetést vonta le, hogy az 1. minta (a három legészakibb megye [Troms, Nordland és Nord-Trøndelag]) és a 2. minta (a nyugat-norvégiai megyék [Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane]) esetében az átlagos éves, egy főre eső szállítási költség – összességében és a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan – jelentősen meghaladja a referenciaterület összehasonlítható költségadatait. A referenciaterület a földrajzilag differenciált szociális biztonsági járulékokra vonatkozó rendszer 1. övezete (főleg Oslo és a környező területek).

2.5. A rendszer időtartama

2004. január 1.–2006. december 31.

2.6. Költségvetés

A költségvetésre hozzávetőleg 200 millió norvég koronát (mintegy 24,5 millió eurót) irányoznak elő évente.

2.7. Kumuláció

A norvég hatóságok azt állítják, hogy azáltal, hogy a szállítási összköltségek százalékában meghatározzák a támogatás legnagyobb mértékét (lásd a fenti 1. táblázatot), biztosítani fogják, hogy nem kompenzálják túl a gazdasági társaságokat. Amennyiben a vállalkozások ugyanazon időszakban részesülnek a csökkentett szociális biztonsági járulékok előnyéből, az e csökkentésből származó hasznot levonják az 1. táblázat szerint kiszámított szállítási támogatásból. Ezenkívül a vállalkozások nem kapnak nagyobb támogatási összeget az új szállítási támogatási rendszerből származó szállítási támogatás és a csökkentett szociális biztonsági járulékok formájában együttesen, mint amelyet a meglévő differenciált szociális biztonsági járulékok révén kaptak volna.

2.8. A rendszer alá nem tartozó ágazatok és azon érzékeny ágazatok, amelyekre egyedi értesítési követelmények vonatkoznak

Az értesítésnek megfelelően a következő gazdasági tevékenységek nem kaphatnak közvetlen szállítási támogatást:

A rendszer nem alkalmazható a következő ágazatok termékeinek és/vagy az olyan vállalkozások termékeinek szállítása vagy továbbítása esetén, amelyek helye nem választható meg szabadon:

—	villamosenergia-termelés és -elosztás,

—	nyersolaj- vagy földgázkitermelés,

—	az olaj- vagy gázkitermeléshez tartozó szolgáltató tevékenységek a terepfelmérés kivételével,

—	ércbányászat,

—	nefelin-szienit és olivin ipari ásványok kifejtése.

Iparágak, amelyekre egyedi ágazati szabályok vonatkoznak

A következő ágazatok az egyedi ágazati szabályok miatt nem kaphatnak regionális szállítási támogatást:

—	az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1a. és b. pontjában említett törvény hatálya alá tartozó vállalkozások (az acéliparnak és a hajógyártásnak nyújtott támogatásról).

c)	Gazdasági tevékenységek a mezőgazdasági/erdészeti és halászati ágazatban, amelyek továbbra is a jelenlegi differenciált szociális biztonsági járulékok rendszere alá tartoznak.

A gépjárműgyártó ipar számára vagy a szintetikus szálak ipari termeléséhez nyújtott közvetlen szállítási támogatás az értesítés szerint előzetes bejelentéshez és a Hatóság általi jóváhagyáshoz kötött az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően.

2.9. A vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozat

A Hatóság a 2003. július 16-i, vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozatában két dologgal kapcsolatban fejezte ki kétségeit a közvetlen támogatási rendszer tekintetében.

Először is, a Hatóság megjegyezte, hogy a közvetlen szállítási támogatásra javasolt települések közül négy (Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra) kívül esik a jóváhagyott regionális támogatási térképen. Mivel a norvég hatóságok nem jelentették be a támogatott területek térképének kiigazítását, a Hatóság úgy ítélte, hogy az említett négy településnek nyújtandó támogatás összeegyeztethetetlen lenne az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel.

Másodszor, a Hatóság úgy ítélte, hogy a norvég hatóságok által benyújtott dokumentumok nem bizonyították kellően a szállítási többletköltségek meglétét a Norvégia déli részén található, közvetlen szállítási támogatásra javasolt földrajzi területeken (Sogn og Fjordane, Møre og Romsdal és Sør-Trøndelag).

2.10 Norvégiának a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételei

A norvég hatóságok a pénzügyminisztérium 2003. szeptember 17-i levelével észrevételeket nyújtottak be a Hatóságnak a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozatával kapcsolatban. A norvég hatóságok bejelentették, hogy a korábban a szállítási támogatásra bejelentett területeken felmerülő szállítási többletköltségekre vonatkozóan benyújtott dokumentumok érvényességének biztosítása érdekében a 2003. június 19-i levéllel benyújtotthoz képest kiterjedtebb felmérést végeztek (az észrevételekkel mellékelve). E felmérés a norvég hatóságok szerint megerősítette az előző felmérés eredményeit.

A kibővített felmérés (11) 39 vállalkozást foglal magában, többek között az olyan területeken található gazdasági társaságokat, amelyeket nem javasoltak az új nemzeti szállítási támogatásra. A földrajzilag differenciált szociális biztonsági járulékok rendszerének 1. övezetében felmerülő szállítási költségeket határozták meg referenciaként a közvetlen szállítási támogatásra javasolt területeken felmerülő szállítási többletköltségekhez viszonyítva. A tanulmány következtetései a norvég hatóságok szerint megerősítik, hogy a Troms, Nordland, Nord-Trøndelag, Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane megyében található vállalkozások átlagos szállítási költségei – összességében és a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan – lényegesen magasabbak, mint a referenciaterület vállalkozásaié. A szállítási költségek Troms, Nordland és Nord-Trøndelag megyében 220 %-kal magasabbak, mint a referenciaterületen a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan. A szállítási költségek Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane megyében 143 %-kal magasabbak, mint a referenciaterületen a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan.

2.11. Az érintett feleknek a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételei

Tíz norvég szervezet és vállalkozás nyújtotta be észrevételeit a vizsgálat megkezdésére vonatkozó határozattal kapcsolatban. Valamennyi megjegyzés a norvég kormány hároméves átmeneti időszakra vonatkozó javaslatát támogatja. Az észrevételek nagy része a földrajzilag differenciált szociális biztonsági járulékok rendszerére (átmeneti időszak) vonatkozott. Azok az érdekelt felek, akik a közvetlen szállítási támogatási rendszerrel kapcsolatban tettek észrevételeket, többek között azt állították, hogy nem tudják, hogyan fog működni a közvetlen szállítási támogatási rendszer, vagy milyen hatásai lesznek a rendszernek. Bizonyos észrevételekben azt is állították, hogy az új, közvetlen szállítási támogatási rendszer csak korlátozott mértékben fogja csökkenteni a Norvégia peremterületein található vállalkozások szállítási többletköltségeit.

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. október 23-i levelével, amellyel továbbították az ipari és kereskedelmi minisztérium 2003. október 21-i levelét és a pénzügyminisztérium 2003. október 21-i levelét, amelyeket a Hatóság 2003. október 24-én kapott kézhez és iktatott (dokumentum száma: 03-7360 A), a norvég hatóságok rövid magyarázatot fűztek az érintett felek észrevételeihez. A norvég hatóságok megjegyzik, hogy a harmadik felek észrevételeiben megadott szempontok és adatok igazolják a Hatósághoz előzőleg benyújtott érveket. A norvég hatóságok azt is megjegyzik, hogy egyetlen harmadik fél sem ellenezte a bejelentett közvetlen szállítási támogatási rendszert.

3. A 2003. október 22-i értesítés leírása

3.1. A földrajzi hatókör kiterjesztése

A norvég hatóságok 2003. október 22-én értesítést küldtek a 2003. március 25-én bejelentett rendszer földrajzi hatókörének kiterjesztéséről. A következő 13 település esetében is javasolták, hogy részesülhessenek a közvetlen nemzeti szállítási támogatásból:

Hedmark megyében: Rendalen, Engerdal, Tolga, Tynset, Alvdal, Folldal és Os.

Oppland megyében: Dovre, Lesja, Lom, Skjåk, Vågå és Sel.

E 13 település összlakossága 37 271 főt tesz ki. Hedmark és Oppland esetében a népsűrűség kevesebb mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként. A Hedmark megyében található, közvetlen szállítási támogatásra javasolt terület népsűrűsége 1,5 lakos négyzetkilométerenként, míg az Oppland megyében található, közvetlen szállítási támogatásra javasolt terület esetében 2,0 lakos négyzetkilométerenként.

3.2. Módosított indoklás a nem alacsony népsűrűségű megyékben (Møre og Romsdal és Sør-Trøndelag) található települések bevonása tekintetében

A norvég hatóságok a 2003. október 22-i értesítésben módosították az arra vonatkozó indoklásukat, hogy olyan megyékben található településeket is vegyenek a közvetlen szállítási támogatásra javasolt terület alá, ahol nem alacsony a népsűrűség (lásd a fenti I.2.2. pont utolsó bekezdését).

A norvég hatóságok most azzal érvelnek, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének megfelelően indokolt felvenni Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megyében található településeket, mert Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megye lakossága a közvetlen szállítási támogatásra javasolt területen belül 179 792 fő, míg más, alacsony népsűrűségű megyék lakossága (12) a regionális támogatási térképen belül, de a javasolt szállítási támogatási térképen kívül 172 322 fő. Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megyében (ahol egy négyzetkilométerre több mint 12,5 lakos jut) a javasolt szállítási támogatási térképen belül a lakosság száma tehát kissé magasabb (7 470 lakossal), mint az alacsony népsűrűségű megyékben a regionális támogatási térképen belül, de a javasolt szállítási támogatási térképen kívül. A norvég hatóságok úgy ítélik, hogy a rendszer alá tartozó lakosság száma korlátozott emelésének jóváhagyása a Hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik.

3.3. A szállítási költségek további dokumentumokkal való igazolása

A norvég hatóságok a 2003. október 22-i módosított értesítés részeként új felmérést nyújtottak be, amely kiterjedt a Hedmark és Oppland megye bejelentett településein található vállalkozásokra. Ugyanazt a módszert alkalmazták, mint az első felmérés esetében (lásd a fenti 2.4. pontot).

A felmérés (13) – amelyet a TØI is elvégzett – Hedmark és Oppland megye északi részein fekvő 13 település 13 vállalkozását foglalja magában. Engerdal településre nem terjedt ki a felmérés, de szerepel a kiegészítő értesítésben. A felmérés a norvég hatóságok szerint megerősíti, hogy e 12 település vállalkozásainak átlagos szállítási költségei – összességében és a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan – lényegesen magasabbak, mint a referenciaterület vállalkozásaié. A referenciaterület ugyanaz, mint az első tanulmány esetében. A felmérés azt a következtetést vonja le, hogy a szállítási költségek a 12 településen 120 %-kal magasabbak, mint a referenciaterületen a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan.

II. ÉRTÉKELÉS

1. A támogatás megléte

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

A bejelentett támogatást állami forrásokból finanszírozzák, és bizonyos vállalkozásokat fog előnyben részesíteni az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében. Az előnyben részesülő vállalkozások tényleges vagy potenciális versenytársai a norvég és egyéb EGT-állambeli vállalkozásoknak. Mivel a javasolt támogatás torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érinti az EGT-n belüli kereskedelmet, a rendszer az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatást jelent.

2. Értesítési kötelezettség

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése a következőt állapítja meg: „Az EFTA Felügyeleti Hatóságot kellő időben tájékoztatni kell bármilyen, támogatás megadására vagy módosítására vonatkozó tervről, hogy megtehesse észrevételeit.” Az értesítés nélkül nyújtott támogatás vagy az olyan támogatás, amelyet későn, azaz a „megvalósítást” követően jelentenek be, jogtalan támogatásnak minősül.

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. március 26-i (dokumentum száma: 03-1846 A), 2003. június 10-i (dokumentum száma: 03-3707 A), 2003. október 22-i (dokumentum száma: 03-7362 A), 2004. január 23-i (eljárás száma: 188041) és 2004. február 11-i (eljárás száma: 191138) levelével a norvég hatóságok teljesítették a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségüket azáltal, hogy a támogatási intézkedést a megvalósítást megelőzően bejelentették.

3. Vonatkozó jogi alap

A norvég hatóságok a javasolt rendszer alapján nyújtott támogatást szállítási támogatásnak minősítették az értesítéseikben.

A Hatóság állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásai 25.4. fejezetének (27) bekezdése kimondja a következőt: „Az alacsony népsűrűségű régiókban, amelyek a 25.3. fejezet (17) bekezdésében említett, népsűrűségre vonatkozó követelmény alapján jogosultak a 61. cikk (3) bekezdésének a) pontja vagy 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti mentességre, a részben a szállítási többletköltségek kompenzálására szolgáló támogatás (14) különleges feltételek mellett engedélyezhető. Az adott EFTA-államnak kell bizonyítania, hogy az említett többletköltségek ténylegesen fennállnak, és meghatároznia azok összegét.”

Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25(3) fejezetének (17) bekezdése az alacsony népsűrűséget a következőképpen határozza meg: egy négyzetkilométerre 12,5 lakosnál kevesebb jut.

Az azon régiókra vonatkozó különleges feltételek tekintetében, amelyek az alacsony népsűrűséggel kapcsolatos kritérium alapján jogosultak a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplői eltérésre, az iránymutatások 25.4. fejezetének (27) bekezdése a XI. mellékletre hivatkozik, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek a támogatásnak meg kell felelnie a mentesség érdekében. A teljesítendő feltételek a következők:

„—	A támogatás kizárólag a szállítási többletköltségek kompenzálására szolgálhat. Az érintett EFTA-államnak bizonyítania kell, hogy a kompenzációra objektív okok miatt van szükség. Semmilyen esetben nem kerülhet sor túlkompenzációra. Tekintetbe kell venni más szállítási támogatási rendszereket.

—	Támogatás kizárólag az érintett ország nemzeti határain belül felmerült szállítási többletköltségek tekintetében adható. Nem engedhető meg, hogy exporttámogatássá váljon.

—	A támogatásnak előzetesen mennyiségileg objektíven meghatározhatónak kell lennie a támogatás/kilométer arány vagy a támogatás/kilométer és támogatás/egységsúly arány alapján, és éves jelentést kell készíteni, amely bemutatja az arány vagy arányok kiszámításának műveletét.

—	A többletköltségeket a leggazdaságosabb szállítási mód, valamint a termelés vagy feldolgozás helye és a kereskedelmi értékesítőhely közötti legrövidebb út alapján kell megállapítani.

—

Támogatás kizárólag olyan gazdasági társaságok számára adható, amelyek az új, népsűrűségre vonatkozó követelmény alapján regionális támogatásra jogosult területen találhatók. Az ilyen területeket elsősorban NUTS III. földrajzi régiók alkotják, ahol a népsűrűség alacsonyabb mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként. A területek kiválasztásánál azonban megengedett némi rugalmasság a következő korlátozásokra is figyelemmel:

—	a rugalmasság a területek kiválasztásánál nem jelentheti azon terület lakossága számának növelését, amelyre kiterjed a szállítási támogatás,

—	a NUTS III. részeken, amelyek esetében alkalmazható a rugalmasság, a népsűrűségnek alacsonyabbnak kell lennie 12,5 lakosnál négyzetkilométerenként,

—	olyan NUTS III. régiókkal kell határosnak lenniük, amelyek megfelelnek az alacsony népsűrűségre vonatkozó vizsgálatnak,

—	a lakosságuk számának alacsonynak kell maradnia a szállítási támogatás által érintett népességhez viszonyítva.

—	Nem adható támogatás olyan gazdasági vállalkozások termékeinek szállításához vagy továbbításához, amelyek helye nem választható meg szabadon (a kitermelő iparágak, vízerőművek stb. termékei).

—	Az olyan iparágakban tevékenykedő gazdasági társaságoknak nyújtott szállítási támogatást, amelyeket az EFTA Felügyeleti Hatóság érzékenynek tekint (gépjárművek, szintetikus szálak, hajógyártás és acélipar), mindig előzetesen be kell jelenteni, és arra az iparág hatályos iránymutatásai vonatkoznak.”

Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.5 fejezetének (5) bekezdése az EFTA-államok regionális támogatási térképével kapcsolatban a következőt állapítja meg: „A térkép érvényességének időtartama alatt az EFTA-államok kérhetik annak kiigazítását, ha bizonyítják, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek jelentősen megváltoztak. Ilyen változások az intenzitás mértékével és a támogatható régiókkal lehetnek kapcsolatosak, feltéve hogy új régiók esetleges bevonását azonos lakosságszámmal rendelkező régiók kizárásával ellensúlyozzák. A kiigazított térkép érvényessége az eredeti térképre vonatkozóan már megállapított napon jár le”.

A Hatóság az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése c) pontjának és az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások nemzeti regionális támogatással kapcsolatos, fent idézett részeinek figyelembevételével megvizsgálta a 2003. március 25-i és a 2003. október 22-i értesítést.

4. A 2003. március 25-i értesítés

A 2003. március 25-i értesítés vizsgálata, amely a 2003. július 16-i első határozat tárgya volt, a következő észrevételeket eredményezte:

a) A támogatás a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti státusra jogosult, alacsony népsűrűségű régiókra korlátozódik, négy település kivételével (az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.4. fejezetének (27) bekezdése és 25.5. fejezetének (5) bekezdése, valamint XI. melléklete ötödik francia bekezdése)

A norvég hatóságok négy, a jelenlegi regionális támogatási térképen kívül eső települést jelentettek be (Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra).

Norvégia támogatott területei térképének a Hatóság általi, 1999-ben történt engedélyezése (327/99/COL) magában foglalta az olyan vállalkozások számára nyújtandó támogatás elfogadását, amelyek a jóváhagyott regionális támogatási rendszerek szerinti regionális támogatási térképbe tartozó területeken találhatók. Ebből következik, hogy regionális támogatás (például közvetlen közlekedési támogatás) nem adható a támogatott területek jóváhagyott térképén kívüli területeknek.

Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.5. fejezetének (5) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy új régiók bevonása érdekében vegyenek ki a jóváhagyott térképen jelenleg szereplő térségeket. Mivel a norvég hatóságok nem jelentették be a támogatott területek térképének az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.5. fejezetének (5) bekezdése szerinti kiigazítását, a regionális támogatási térképen kívül eső négy település (Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra, mindegyik Møre og Romsdal megyében található) esetében a regionális támogatás (közvetlen szállítási támogatás) összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel. Következésképpen a norvég hatóságok az említett négy település tekintetében nem valósíthatják meg a bejelentett támogatási rendszert.

A 2003. március 25-i értesítésben szereplő érintett összlakosság 721 079 főt tett ki, illetve Norvégia összlakosságának 16,0 %-át. Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra összlakossága 22 844 főt tesz ki. E négy település nélkül az érintett lakosság 698 235 főt tesz ki, illetve Norvégia összlakosságának 15,5 %-át.

Az érintett lakosság Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megyében (ahol nem alacsony a népsűrűség) 179 792 főt tett ki a 2003. március 25-i értesítésben. A négy település, Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra, nélkül e két megye érintett lakossága 156 948 (15) főt tesz ki, ami kevesebb a regionális támogatási térképen belüli, alacsony népsűrűségű, közvetlen szállítási támogatásra nem javasolt megyék (Hedmark, Oppland, Telemark és Aust-Agder) lakossága. A regionális támogatási térképen belül e négy megye összlakossága 209 593 főt tesz ki.

A Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal megyében található, közvetlen szállítási támogatásra javasolt területek népsűrűsége alacsonyabb mint 12,5 lakos négyzetméterenként. Olyan megyékkel határosak, amelyek megfelelnek az alacsony népsűrűségre vonatkozó követelménynek (Nord-Trøndelag és attól északra). Sør-Trøndelag és Møre og Romsdal érintett lakossága (156 948 lakos) a javasolt rendszer által érintett összlakosság (698 235 lakos) 22,5 %-át teszi ki.

A többi bejelentett terület mind az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alacsony népsűrűségű terület. A 25.4. fejezet (27) bekezdésében és a XI. melléklet ötödik francia bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

b) A norvég hatóságok bizonyították, hogy fennállnak a szállítási többletköltségek, és meghatározták azok összegét (Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.4. fejezetének (27) bekezdése)

A szállítási többletköltségek adatokkal való igazolása érdekében a norvég hatóságok két felmérést nyújtottak be. Az elsőt Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. június 19-i levelével, a másodikat, amely az első kibővítése, Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. szeptember 18-i levelével. Mindkét felmérést véletlenszerű mintavétel alapján készítették el, ahol több gazdasági vállalkozást választottak ki bevált statisztikai módszerek alapján. A kiválasztott gazdasági társaságokra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek a szállítási költségekkel kapcsolatban.

Az első határozatban (2003. július 16.) a Hatóság kétségeit fejezte ki a norvég hatóságok által benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban (az első felmérés). A Hatóság úgy ítélte, hogy a felmérés nem bizonyította kellően a szállítási többletköltségek meglétét a Norvégia déli részén található, közvetlen szállítási támogatásra javasolt földrajzi területeken (Sogn og Fjordane, Møre og Romsdal és Sør-Trøndelag).

A második felmérés során megnövelték a vállalkozások számát. Ez a tanulmány már megerősíti, hogy a közvetlen szállítási támogatásra javasolt területen található vállalkozások esetében szállítási többletköltségek merülnek fel. A Troms, Nordland, Nord-Trøndelag, Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane megyében található vállalkozások átlagos szállítási költségei – összességében és a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan – lényegesen magasabbak, mint a referenciaterület vállalkozásaié. A Troms, Nordland és Nord-Trøndelag megyében található vállalkozások szállítási költségei 220 %-kal magasabbak, mint a referenciaterületen található vállalkozásoké a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan. A Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal és Sogn og Fjordane megyében található vállalkozások szállítási költségei 143 %-kal magasabbak, mint a referenciaterületen található vállalkozásoké a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan.

A Hatóság megállapítja, hogy a norvég hatóságok bizonyították a szállítási többletköltségek meglétét, és ezért teljesül az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások 25.4. fejezetének (27) bekezdésében foglalt feltétel.

c) A támogatás kizárólag a szállítási többletköltségek kompenzálására szolgál (Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének első francia bekezdése)

A támogatásnak a fenti I.2.3. pontban található 1. táblázatban bemutatott mértéke biztosítja, hogy a vállalkozások a szállítási költségeik legfeljebb 40 %-áig kaphatnak támogatást (701 kilométert meghaladó szállítási távolság esetében). Kizárólag a 350 kilométert meghaladó szállítás esetén adható szállítási támogatás. A Hatóság úgy ítéli, hogy ez összhangban van a norvég hatóságok által benyújtott felmérések eredményeivel (lásd a fenti 3.3. pontot), és megállapítja, hogy a rendszer nem nyújt támogatást a szállítási többletköltségek kompenzálásához szükséges mértéket meghaladóan.

Annak biztosítása érdekében, hogy nem fordul elő túlkompenzáció a vállalkozások esetében, a csökkentett szociális biztonsági járulékokból származó hasznot levonják a fenti I.2.3. pontban található 1. táblázat szerint kiszámított szállítási támogatásból.

Ennélfogva teljesül az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének első francia bekezdésében foglalt feltétel.

d) Támogatás kizárólag az érintett ország nemzeti határain belül történő áruszállítás tekintetében adható (Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének második francia bekezdése)

A rendszer alapján támogatás kizárólag a nemzeti határokon belüli áruszállítással kapcsolatos többletköltségek tekintetében adható, amelyet a termelés és feldolgozás helye, illetve a kereskedelmi árusítóhely közötti szállítás legközvetlenebb és leggazdaságosabb módja alapján számítanak ki. Amennyiben az árut svédországi és finnországi rendeltetési helyre szállítják, a teljes szállítási táv kiszámítása során beszámítják a svédországi és finnországi útszakaszt is, támogatás azonban csak a nemzeti határokon belül felmerült szállítási költségekhez adható.

Ennélfogva teljesül az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének második francia bekezdésében foglalt feltétel.

e) A támogatás előzetesen mennyiségileg objektíven meghatározható a támogatás/kilométer és a támogatás/egységsúly arány alapján; a többletköltségek megállapítása a leggazdaságosabb szállítási mód és a legrövidebb útszakasz alapján történik (az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének harmadik és negyedik francia bekezdése)

A javasolt rendszer e követelményeknek a következőképpen felel meg:

—	a támogatást a szállítási költségek százalékában számítják ki (lásd a fenti I.2.3. pontban található 1. táblázatot).

—	a szállítási költségek a fuvarlevélben vagy az annak megfelelő okmányban meghatározott ésszerű költségekre vonatkoznak, és a nemzeti határokon belüli szállítási távtól, az áru tömegétől és típusától, valamint a fuvardíjtól és az adott szállítással kapcsolatos egyéb díjaktól függnek.

—	a szállítási költségeket a szállítás leggazdaságosabb módja, valamint a termelés és rendeltetés helye közötti legrövidebb útszakasz alapján számítják ki.

Ennélfogva teljesülnek az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének harmadik és negyedik francia bekezdésében foglalt feltételek.

f) Teljesülnek az ágazatspecifikus rendelkezések (az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének hatodik és hetedik francia bekezdése)

—

A rendszer nem alkalmazható az olyan vállalkozások termékeinek szállítása vagy továbbítása esetén, amelyek helye nem választható meg szabadon: villamosenergia-termelés és -elosztás, nyersolaj- vagy földgázkitermelés, az olaj- vagy gázkitermeléshez tartozó szolgáltató tevékenységek a terepfelmérés kivételével, ércbányászat és nefelin-szienit és olivin ipari ásványok kifejtése.

—	A rendszer nem alkalmazható az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1a. és b. pontjában említett törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetében (az acéliparnak és a hajógyártásnak nyújtott támogatásról).

—	A rendszer nem alkalmazható a mezőgazdaságra/erdészetre és halászatra, amelyek továbbra is a jelenlegi földrajzilag differenciált szociális biztonsági járulékok rendszere alá tartoznak.

Ennélfogva teljesülnek az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások XI. mellékletének hatodik és hetedik francia bekezdésében foglalt feltételek.

5. A 2003. október 22-i módosított bejelentés

Norvégiának az Európai Unióhoz akkreditált képviselete 2003. október 22-i levelével a norvég hatóságok értesítést küldtek a 2003. március 25-én bejelentett rendszer földrajzi kiterjesztéséről (lásd a fenti I.3.1. pontot).

A szállítási többletköltségek adatokkal történő alátámasztása érdekében a norvég hatóságok benyújtottak egy felmérést, amely adatokkal igazolja a Hedmark és Oppland megyében található, támogatásra javasolt 13 település szállítási többletköltségeit. A felmérés azt a következtetést vonja le, hogy e 13 település vállalkozásainak átlagos szállítási költségei – összességében és a 350 kilométert meghaladó távolságra vonatkozóan – lényegesen magasabbak, mint a referenciaterület vállalkozásaié (120 %-kal a 350 kilométert meghaladó szállítási távolságra vonatkozóan).

A Hatóság megállapítja, hogy a felmérés bizonyítja a szállítási többletköltségek meglétét a bejelentett 13 település esetében.

A Hatóság megjegyzi, hogy a rendszer földrajzi hatókörének kiterjesztése 735 506 főre (16) emeli a rendszer által érintett összlakosság számát, vagy másképpen az összlakosság 16,3 %-ára (Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra település nélkül).

A Hatóság azt is megjegyzi, hogy a Hedmark és Oppland megyében található, támogatásra javasolt területek népsűrűsége alacsonyabb mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként.

Ezenkívül a regionális támogatási térképen belül, azon alacsony népsűrűségű megyék lakossága, amelyeket nem javasoltak közvetlen szállítási támogatásra, 172 322 főt tesz ki (17), ami több, mint a Møre og Romsdal és Sør-Trøndelag megyében (ahol nem alacsony a népsűrűség) található azon területek lakossága, amelyeket közvetlen szállítási támogatásra javasolnak (156 948 lakos).

A 2003. október 22-i értesítéssel kapcsolatban a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy a 13 település népsűrűsége alacsonyabb mint 12,5 lakos négyzetméterenként, és hogy e települések a meglévő regionális támogatási térképen belül találhatók. Az említett 13 település bevonása nem emeli a nem alacsony népsűrűségű Møre og Romsdal és Sør-Trøndelag megye érintett lakosságának számát (156 948 lakos) az alacsony népsűrűségű, közvetlen szállítási támogatásra nem javasolt Hedmark, Oppland, Telemark és Aust-Agder megye érintett lakosságának száma fölé (172 322 lakos). A norvég hatóságok azt is bizonyították, hogy a szállítási többletköltségek a hozzáadott 13 település esetében fennállnak. A többi teljesítendő követelmény tekintetében a Hatóság a fenti 4. pontban foglalt vizsgálatra utal, amely a 13 településnek a rendszerbe történő bevonása esetén is érvényes.

6. Következtetés

A Hatóság a fenti érvek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra településnek nyújtandó közvetlen szállítási támogatás összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel, és hogy az említett négy település esetében nem valósítható meg a támogatás. Más tekintetben a bejelentett közvetlen szállítási támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodással.

A norvég hatóságokat emlékeztetik, hogy kötelesek tájékoztatni a Hatóságot a rendszer módosítására vagy kiterjesztésére vonatkozó terveikről. A norvég hatóságokat arra is megkérik, hogy éves beszámolót nyújtsanak be, amely részletes információkat tartalmaz a rendszer megvalósításáról és a támogatás/kilométer arányról vagy a támogatás/kilométer és támogatás/egységsúly arányról.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.	Négy település, Herøy, Ulstein, Hareid és Aukra esetében a közvetlen szállítási támogatás összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel. Az említett négy település esetében nem valósítható meg a támogatás.

A norvég hatóságok által 2003. március 25-én és 2003. október 22-én bejelentett közvetlen szállítási támogatási rendszer – a fenti 1. pontban említett négy településnek nyújtandó közvetlen szállítási támogatás kivételével – összeegyeztethető az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

3.	Ennek a határozatnak a Norvég Királyság a címzettje.

4.	Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2004. február 25-én.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

az elnök

Hannes HAFSTEIN

a testület tagja

Einar M. BULL

(1) A továbbiakban: az EGT-megállapodás.

(2) A továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás.

(3) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és kiadott „Eljárási és lényegi szabályok az állami támogatások terén” (Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások), amelyeket a Hivatalos Lapban hirdettek ki (HL L 231., 1994.9.3. 1. o.). Az iránymutatásokat legutóbb 2004. február 18-án módosították (még nem tették közzé).

(4) A 2003. július 16-i 141/03/COL határozat, HL C 216., 2003.9.11., 3. o., és az EGT Kiegészítő Kiadvány, 45. szám, 2003.9.11., 1. o.

(5) Közlekedés-gazdaságtani Intézet (TØI). Arbeidsdokument av 4.6.2003. U-2899. TR1180/2003.

(6) Lásd a (4) lábjegyzetet.

(7) HL L 145., 2005.6.9., 25. o.

(8) E határozatban a népességgel kapcsolatos valamennyi adat 2002. január 1-jei. Norvégia összlakossága 2002. január 1-jén 4 503 436 lakos volt.

(9) Interju av industribedrifter i aktuelle transportstøttesoner og i referansesoner. Arbeidsdokument av 4.6.2003.

(10) „Statistisk sentralbyrås bedrifts- og foretaksregister”.

(11) „Arbeidsdokument av 4.6.2003 (rev.1.9.2003-U-2899-TR1180/2003)”.

(12) Aust-Agder, Telemark, Hedmark és Oppland alacsony népsűrűségű megyék lakossága.

(13) „Arbeidsdokument av 22.9.2003-U-2929-TR1194/2003”.

(14) A szállítási többletköltség alatt az árunak az érintett ország határain belüli mozgása során felmerült többletköltségeket értjük. Az ilyen támogatás semmilyen körülmények között nem jelenthet exporttámogatást, sem pedig a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseket az EGT-megállapodás 11. cikke értelmében.

(15) 179 792 – 22 844 = 156 948.

(16) 698 235 + 37 271 = 735 506.

(17) 209 593 – 37 271 = 172 322.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 168

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. június 30.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 989/2005/EK rendelete (2005. június 27.) az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló 1255/96/EK tanácsi rendelet módosításáról	1
		A Bizottság 990/2005/EK rendelete (2005. június 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	8
	*	A Bizottság 991/2005/EK rendelete (2005. június 28.) egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról	10
	*	A Bizottság 992/2005/EK rendelete (2005. június 29.) hizlalásra szánt fiatal hím szarvasmarhákra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig)	16
		A Bizottság 993/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	23
		A Bizottság 994/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről	25
		A Bizottság 995/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	27
		A Bizottság 996/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	29
	*	A Bizottság 997/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a 2003/2004-es értékesítési kampány tényleges olívaolaj-termelésének, illetve a termelési támogatás egységalapú összegének meghatározásáról	31
		A Bizottság 998/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül	33

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
	EFTA Felügyeleti Hatóság
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata (22/04/COL) (2004. február 25.) az új, közvetlen szállítási támogatási rendszer bejelentéséről (Norvégia)	36
	Az EFTA-államok Állandó Bizottsága
*	Az EFTA-Államok Állandó Bizottságának határozata (szám: 5/2004/SC) (2004. szeptember 23.) az EGT pénzügyi mechanizmust illető költségmegosztási elv megállapításáról	48

A termékek kódja	Viszonylat	Mértékegység	A visszatérítések összege
1107 10 19 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 10 99 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 20 00 9000	A00	EUR/t	0,00
MEGJ: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg. A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	Folyó 7	1. időszak 8	2. időszak 9	3. időszak 10	4. időszak 11	5. időszak 12
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	43,1
0702 00 00	999	43,1
0707 00 05	052	88,2
0707 00 05	999	88,2
0709 90 70	052	86,5
0709 90 70	999	86,5
0805 50 10	382	71,1
	388	65,3
	528	27,6
	624	71,1
	999	58,8
0808 10 80	388	91,8
	400	91,3
	508	76,0
	512	70,4
	524	62,4
	528	73,8
	720	51,4
	804	92,4
	999	76,2
0809 10 00	052	167,5
0809 10 00	999	167,5
0809 20 95	052	272,9
	068	218,2
	400	325,6
	999	272,2
0809 30 10, 0809 30 90	052	157,0
0809 30 10, 0809 30 90	999	157,0
0809 40 05	624	121,8
0809 40 05	999	121,8

(EUR/t-ban)
Termékkód	A visszatérítés összege
1001 10 00 9400	0,00
1001 90 99 9000	0,00
1002 00 00 9000	0,00
1003 00 90 9000	0,00
1005 90 00 9000	0,00
1006 30 92 9100	0,00
1006 30 92 9900	0,00
1006 30 94 9100	0,00
1006 30 94 9900	0,00
1006 30 96 9100	0,00
1006 30 96 9900	0,00
1006 30 98 9100	0,00
1006 30 98 9900	0,00
1006 30 65 9900	0,00
1007 00 90 9000	0,00
1101 00 15 9100	0,00
1101 00 15 9130	0,00
1102 10 00 9500	0,00
1102 20 10 9200	57,30
1102 20 10 9400	49,12
1103 11 10 9200	0,00
1103 13 10 9100	73,67
1104 12 90 9100	0,00
Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o).