ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 145

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. június 9.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 866/2005/EK rendelete (2005. június 6.) a Kínai Népköztársaságból származó integrált elektronikus kompakt fénycső (CFL-i) behozataláról szóló 1470/2001/EK tanácsi rendelet által kivetett végleges dömpingellenes intézkedések a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságban és a Fülöp-szigeteki Köztársaságban feladott CFL-i behozatalára történő kiterjesztéséről

1

 

 

A Bizottság 867/2005/EK rendelete (2005. június 8.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

16

 

 

A Bizottság 868/2005/EK rendelete (2005. június 8.) a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázat meghirdetéséről

18

 

*

A Bizottság 869/2005/EK rendelete (2005. június 8.) az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének az ivermectin és a carprofen tekintetében történő módosításáról ( 1 )

19

 

 

A Bizottság 870/2005/EK rendelete (2005. június 8.) a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

21

 

 

A Bizottság 871/2005/EK rendelete (2005. június 8.) a 2375/2002/EK rendelet által meghatározott, a kiváló minőségűtől eltérő minőségű közönséges búzáról szóló vámkontingens III. alkontingensének keretében alkalmazandó csökkentési együttható megállapításáról

24

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 218/03/COL határozata (2003. november 12.) a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok formájában nyújtott állami támogatásról – Norvégia

25

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/1


A TANÁCS 866/2005/EK RENDELETE

(2005. június 6.)

a Kínai Népköztársaságból származó integrált elektronikus kompakt fénycső (CFL-i) behozataláról szóló 1470/2001/EK tanácsi rendelet által kivetett végleges dömpingellenes intézkedések a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságban és a Fülöp-szigeteki Köztársaságban feladott CFL-i behozatalára történő kiterjesztéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az „alaprendelet”) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések és korábbi vizsgálatok

(1)

Az 1470/2001/EK rendelettel (2) (az „eredeti rendelet”) a Tanács 0 %-tól 66,1 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, integrált elektronikus kompakt fénycsövek behozatalára („CFL-i”) (az „eredeti vizsgálat”).

(2)

2002 októberében a Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az alaprendelet 12. cikkével összhangban annak megállapítására, hogy semlegesítették-e a fenti dömpingellenes intézkedések hatását (3). Ezt a vizsgálatot 2004 márciusában megszüntették, miután a kérelmező hivatalosan visszavonta kérelmét (4).

2.   Kérelem

(3)

2004. augusztus 16-án a Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése szerinti kérelmet nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy vizsgálják ki a Kínai Népköztársaságból („KN” vagy „Kína”) származó CFL-i-re kivetett dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszását. A kérelmet a Lighting Industry and Trade in Europe („LITE”) nyújtotta be a CFL-i közösségi termelői és importőrei nevében (a „kérelmező”). A kérelem szerint a KN-ból származó CFL-i behozatalára vonatkozó, hatályos dömpingellenes intézkedéseket a Vietnamban, Pakisztánban és/vagy a Fülöp-szigeteken végrehajtott átrakási és/vagy összeszerelési műveletekkel kijátsszák.

(4)

A kérelemben továbbá azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése óta megváltozott a kereskedelem szerkezete (a kínai behozatal csökkent és a fent említett országokból történő behozatal nőtt), amelynek a dömpingellenes intézkedések alkalmazásán kívül nincs elfogadható oka vagy gazdasági indoka, és amely hátrányosan befolyásolja a meglévő dömpingellenes intézkedéseknek a KN-ból származó CFL-i behozatalát érintő kárcsökkentő hatásait mind a minőség, mint az ár tekintetében. Továbbá, elegendő bizonyíték van arra, hogy a Vietnamból, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származó megnövekedett behozatal a vizsgálatban megállapított nem káros ár alatt történt, amely a hatályos intézkedéseket eredményezte.

(5)

Végül a kérelmező azt állította, hogy a Vietnamban, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i tekintetében dömpingelt árakat alkalmaztak az eredeti vizsgálat során a hasonló termék vonatkozásában megállapított rendes értékhez viszonyítva.

3.   Vizsgálat kezdeményezése

(6)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elégséges alapos bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat kezdeményezéséhez, az 1582/2004/EK rendelet (5) (a vizsgálatot kezdeményező rendelet) által vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság a vizsgálatot kezdeményező rendelet által a vámhatóságokat is utasította, hogy 2004. szeptember 11-től vegyék nyilvántartásba a Vietnamban, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i behozatalait, függetlenül attól, hogy azokat vietnami, pakisztáni vagy Fülöp-szigeteki származásúnak nyilvánították-e.

4.   Vizsgálat

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a KN, Vietnam, Pakisztán és a Fülöp-szigetek hatóságait, a termelőket/exportőröket, az ismerten érintett közösségi importőröket és a kérelmező közösségi iparágat a vizsgálat kezdeményezéséről. Kérdőíveket küldtek a vietnami, a pakisztáni és a Fülöp-szigeteki exportőröknek/termelőknek, a kínai exportőröknek/termelőknek, a kérelemben megnevezett közösségi importőröknek, akik ismertek voltak a Bizottság számára az eredeti vizsgálatból, vagy akik ismertté váltak a vizsgálatot kezdeményező rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidőkön belül. Az érdekelt felek lehetőségek kaptak arra, hogy írásban tegyék meg észrevételeiket, vagy meghallgatást kérjenek a vizsgálatot kezdeményező rendeletben megállapított határidőn belül.

(8)

Négy vietnami termelő/exportőr, egy pakisztáni termelő/exportőr és öt kínai termelő/exportőr küldte vissza válaszul a kérdőívet, ezzel szemben nem érkezett válasz a fülöp-szigeteki termelőktől/exportőröktől. Két független és két kapcsolt közösségi importőr is visszaküldte a kérdőíveket.

(9)

A következő vállalatok együttműködtek a vizsgálatban és visszaküldték a kérdőíveket:

 

Független importőrök:

Elektro Cirkel B.V., Hollandia

Carrefour S.A., Franciaország

 

Kapcsolt importőrök:

Energy Research 2000 B.V., Hollandia

e3light A/S, Dánia

 

Vietnami termelők/exportőrök:

Eco Industries Vietnam Co., Ltd, Haiphong (az e3light A/S-hoz kapcsolódik)

Energy Research Vietnam Co., Ltd, Haiphong (az Energy Research 2000 B.V.-hez kapcsolódik)

Halong Service and Import Export Company (Halong Simexco), Haiphong

Rang Dong Light Source and Vacuum Flask Joint Stock Company (Ralaco), Hanoi

 

Pakisztáni termelő/exportőr:

Ecopak Lighting, Karachi

 

Kínai termelők/exportőrök:

Firefly Lighting Co. Ltd, Shenzhen

Lisheng Electronic & Lighting (Xiamen) Co., Ltd

City Bright Lighting (Shenzhen), Ltd, Shenzhen

Ningbo Super Trend Electron Co. Ltd, Ningbo

Zhejiang Sunlight Group Co. Ltd, Shangyu

(10)

Ellenőrző látogatásokat végeztek a következő vállalatoknál:

Ecopak Lighting, Karachi (Pakisztán)

Eco Industries Vietnam Co., Ltd, Haiphong és kapcsolódó vállalata, az e3light Dániában

Energy Research Vietnam Co., Ltd, Haiphong

Rang Dong Light Source and Vacuum Flask Joint Stock Company (Ralaco), Hanoi

Carrefour S.A., Franciaország.

5.   Vizsgálati időszak

(11)

A vizsgálati időszak (VI) 2003. július 1-jétől 2004. június 30-ig tartott. Adatgyűjtés 1999-től a vizsgálati időszak végéig folyt a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából.

6.   Nyilvánosságra hozatal

(12)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a következő ajánlásokat kívánták tenni:

i.

a Kínai Népköztársaságból származó integrált elektronikus kompakt fénycső (CFL-i) behozataláról szóló 1470/2001/EK tanácsi rendelet által elrendelt végleges dömpingellenes intézkedések kiterjesztése a Vietnamban, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i behozatalára;

ii.

a mentességet kérelmező vállalatok kérelmeinek elutasítása.

Az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban, a felek számára biztosítottak egy időszakot, amely alatt előadhatták észrevételeiket a nyilvánosságra hozatalt követően.

(13)

A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételek figyelembevételre kerültek, és adott esetben ezeknek megfelelően módosították a végleges ténymegállapításokat.

B.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1.   Általános megfontolások

(14)

A fent említetteknek megfelelően, a kereskedelem szerkezetének vizsgálata 1999-től a VI végéig tartó időszakban folyt, azaz nagyrészt az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése előtti időszakot fedte le. Azt, hogy történt-e változás a kereskedelem szerkezetében ebben az időszakban, csak úgy lehet pontosan megállapítani, ha összehasonlítják az érintett terméknek a bővítés előtti 15 tagállamba (az „EU-15” vagy „a Közösség”) irányuló behozatalának szintjeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel a bővítés előtt a meglévő intézkedések csak az EU-15-re vonatkoztak, a bővítés előtt ezeket az intézkedéseket csak az EU-15 vonatkozásában lehetett kijátszani. Ezenkívül, a bővítés utáni időszakból származó és a tíz új tagállamra vonatkozó adatok nem teszik lehetővé tendencia megállapítását, mivel nem állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a korábbi évekre vonatkozóan.

2.   Az együttműködés mértéke és a behozatali mennyiség megállapítása

(15)

A (9) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően, négy vietnami exportőr/termelő, amelyek közül csak egy exportált CFL-i-t a Közösségbe, egy pakisztáni exportáló termelő és öt kínai exportáló termelő mutatott együttműködést azáltal, hogy visszaküldte a kérdőíveket. A Fülöp-szigetekről nem mutattak együttműködést.

(16)

Az Eurostat által feljegyzett importmennyiség a CFL-i-nél nagyobb termékcsoportot érintett, azaz valamennyi fénycsövet.

(17)

Az egyetlen vietnami együttműködő exportőr által bejelentett CFL-i exportmennyisége az Eurostat által feljegyzett exportmennyiségnek csak 3 %-át tette ki. A vizsgálat alatt kapott információk számos egyéb nem együttműködő vietnami exportőrt/termelőt jeleztek, amelyek a VI alatt CFL-i-t exportáltak a Közösségbe. Ezért úgy vélték, hogy az együttműködő exportőr által szolgáltatott adatok nem tükrözték megfelelően a Vietnamból származó CFL-i teljes exportmennyiségét.

(18)

Pakisztán vonatkozásában, amint azt az (52) preambulumbekezdés is tartalmazza, megállapították, hogy az együttműködő exportőr által jelentett adatok nem megbízhatók. A Fülöp-szigetekről pedig egyáltalán nem mutattak együttműködést. Alacsony szintű együttműködés volt tapasztalható a kínai exportőrök részéről is, mivel a legalább 12 ismert kínai exportáló termelő (amely az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka során a teljes kínai export megközelítőleg 30 %-át képviselte) közül csak öt küldte vissza a kérdőívet. Továbbá, a visszaküldött kérdőívek közül hármat rendkívül hiányosan töltöttek ki. Ezért az együttműködő felek által benyújtott információk alapján nem lehetett elfogadható megállapítást tenni a Közösségbe irányuló CFL-i behozatali mennyiségéről.

(19)

A fentiek figyelembevételével, a CFL-i Közösségbe irányuló kivitelére vonatkozó ténymegállapításokat részben a rendelkezésre álló tények alapján kellett megtenni az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Mivel nem állt rendelkezésre más, megbízhatóbb információforrás, az Eurostat adatait használták fel a KN-ból, Vietnamból, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről érkező összes importmennyiség megállapítására. Ezeket az adatokat egyeztették és megerősítették más statisztikai források segítségével.

3.   Módszertan

(20)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban, az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan vizsgálták, hogy megváltozott-e a kereskedelem szerkezete a harmadik országok és a Közösség között, hogy ez a változás valamilyen gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a dömpingellenes intézkedések alkalmazásán kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka, hogy volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám kárcsökkentő hatásait csökkentették a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei, és hogy volt-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termék tekintetében korábban meghatározott rendes érték vonatkozásában, amennyiben szükséges, az alaprendelet 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

(21)

A fent említett gyakorlat, folyamat vagy munka többek között magában foglalja az intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokon keresztül történő feladását; továbbá, részek összeszerelését egy összeszerelési művelet által a Közösségben vagy egy harmadik országban. Ebből a célból az összeszerelési tevékenységek meglétét az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapították meg.

(22)

Ebben a tekintetben, és a (42) és a (82) preambulumbekezdésben megállapítottak értelmében meg kell jegyezni, hogy az együttműködő vállalatok egyike sem nyújtott be megbízható információkat, amelyeket felhasználhattak volna arra, hogy kiszámítsák egyrészt az összeszerelési művelet során felhasznált részek értékét, másrészt a műveletek végrehajtása során behozott részekhez hozzáadott értéket. Ezért az erre vonatkozó ténymegállapításokat a rendelkezésre álló adatok alapján tették meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(23)

Annak megállapítására, hogy a tevékenység a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult-e, illetve jelentősen megnövekedett-e, megvizsgálták a Kínából származó behozatalra vonatkozó végleges intézkedések alkalmazása óta a Közösségbe irányuló kereskedelmi forgalmat.

(24)

Annak megállapítására, hogy a behozott termékek a mennyiség és az ár vonatkozásában csökkentették-e a Kínából származó CFL-i behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések kárcsökkentő hatásait, a vizsgálat tárgyát képező három országban behozatalra feladott termékek a független közösségi ügyfelek tekintetében alkalmazott mennyiségeit és árait használták fel. Más esetekben a mennyiségek és az árak tekintetében legjobb rendelkezésre álló adatként az Eurostat adatait használták fel. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti vizsgálatban a közösségi termelők tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel.

(25)

Végül, az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az azonos vagy hasonló termék korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában. Ebben a tekintetben összehasonlították az együttműködő CFL-i termelő/exportőr a VI alatt alkalmazott exportárait azzal a rendes értékkel, amelyet a hasonló termékre kivetett végleges intézkedések alkalmazásához vezető vizsgálatban állapítottak meg. Az eredeti vizsgálatban a rendes értéket az árak vagy a Mexikóban számtanilag képzett érték alapján állapították meg, mivel Mexikó megfelelő piacgazdasággal rendelkezik, amely analóg országnak minősül a KN-nel.

(26)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás céljából, kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A Vietnamból exportált termékek tekintetében megállapították, hogy sajátos fizikai jellemzőkkel rendelkeznek. Ezért megfelelőnek ítélték a fizikai jellemzőkből adódó eltérések kiigazítását az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban.

(27)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésének megfelelően, a dömpinget az eredetei vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat VI-a során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása által számították ki, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül.

4.   Érintett termék és hasonló termék

(28)

Az érintett termék az eredeti rendeletben meghatározottak szerint, a jelenleg az ex 8539 31 90 KN-kód alá sorolt CFL-i. A CFL-i egy olyan elektronikus, kompakt, fluoreszkáló, gáztöltésű kisülési fénycső, amely egy vagy két üvegcsővel rendelkezik, és amelyben az összes világító elemet és elektronikus részt a lámpaaljzathoz erősítették, vagy abba beleépítették.

(29)

A vizsgálat bebizonyította, hogy a KN-ból a Közösségbe exportált CFL-i és a Vietnamban, Pakisztánban vagy a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i-k azonos alapvető fizikai jellemzőkkel és felhasználási területekkel rendelkeznek. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

5.   Változás a kereskedelem szerkezetében

(30)

A kínai behozatal 2001-től, az intézkedések alkalmazása óta több mint felére csökkent, azaz a 2000-es 85 millió egységről 37 millió egységre esett vissza 2002-ben. Bár 2002 után a behozatal némiképp ismét emelkedett, a 2004-es szint még mindig több mint 20 %-kal elmaradt a 2000-es szinttől, azaz az intézkedések alkalmazása előtti időszaktól. Másrészről a Vietnamból, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről érkező behozatal, amely gyakorlatilag nem létezett 2001 előtt, jelentősen nőtt az intézkedések alkalmazását követően.

(31)

A következő táblázat a fénycsöveknek a fent említett országokból az EU-15-be érkező importmennyiségét (darab) tartalmazza, beleértve az Eurostat által KN-kód szinten feljegyzett CFL-i-t.

1. táblázat

Partner/Időszak

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Kína (egység)

70 483 168

85 154 477

46 763 569

37 493 151

54 845 219

69 604 510

Növekedés (%)

151

182

100

80

117

149

Vietnam (egység)

0

0

925 518

1 920 973

5 451 201

8 215 491

Növekedés (%)

0

0

100

208

589

888

Fülöp-szigetek (egység)

768 406

82 840

1 487 219

2 995 323

3 250 691

3 956 526

Növekedés (%)

52

6

100

201

219

266

Pakisztán (egység)

0

0

196 240

584 065

674 119

1 255 456

Növekedés (%)

0

0

100

298

344

640

Forrás: Eurostat, KN-kód: 8539 31 90, EU-15, alap: 100 % 2001-ben

(32)

E más statisztikai forrásokkal egyeztetett adatok további elemzése feltárta, hogy az Eurostat által feljegyzett összes kínai kivitel megközelítőleg felét a CFL-i alkotta, és az érintett termék behozatalának alakulása összefügg a fénycsövek behozatalával, azaz mindkettő hasonlóképpen alakult.

(33)

Ezenkívül megállapították, hogy a kínai behozatal újjáéledése 2003-ban és 2004-ben főként azon vállalatok által folytatott kivitel növekedésének eredménye, amelyekre nem, vagy csak alacsony szinten vonatkoztak dömpingellenes vámok – a Lisheng Electronic & Lighting (Xiamen) Co., Ltd („Lisheng”) és a Shenzhen Zuoming Electronic Co., Ltd („Shenzhen”) –, míg a többi vállalattól érkező behozatal szintje viszonylag változatlan maradt ugyanazon időszak során.

(34)

Az alábbi táblázat, amely a tagállamok által gyűjtött és a Bizottság által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján összeállított statisztikai adatokon alapul, tartalmazza egyrészt a Lishengtől és a Shenzhentől, másrészt a magasabb vám fizetésére kötelezett többi kínai vállalattól származó CFL-i importmennyiségét (darabban):

2. táblázat

Vállalat

Jelenlegi éves vám

2002

2003

2004

Lisheng Electronic & Lighting (Xiamen) Co., Ltd,

0 %

100

101

154

Shenzhen Zuoming Electronic Co., Ltd

8,4 %

100

178

221

Egyéb vállalatok

17,1–66,1 %

100

119

128

Összesen

 

100

110

150

Forrás: a tagállamok által gyűjtött és a Bizottság által összeállított statisztikai adatok, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint

(35)

A (18) és a (19) preambulumbekezdésben említettek szerint, a Fülöp-szigetekre vonatkozó importmennyiségeket az Eurostat adatai alapján határozták meg.

(36)

A végleges dömpingellenes intézkedések 2001-ben történt alkalmazása előtt a Fülöp-szigetekről érkező behozatal nem volt számottevő. Azonban a vámok kivetését követően, 2001-ben, a behozatal csaknem megkettőződött; a növekedés nem állt meg, és a behozatal a 2001-es 1,4 millió egységről 2002-ben 2,9 millió egységre emelkedett. A VI-ban a behozatal 3,9 millió egységet tett ki, azaz összesen 262 %-kal nőtt a 2001-es mennyiséggel összehasonlítva.

(37)

A vizsgálat feltárta, hogy a KN-ból a Fülöp-szigetekre irányuló kivitel 2000-től egyenletesen nőtt, 2003-tól viszont jelentősen megemelkedett. Ugyanakkor a Fülöp-szigetekből irányuló behozatal statisztikái állandó, jelentősen magasabb mennyiségeket mutatnak, mint a Fülöp-szigetekbe irányuló kínai kivitel adatai. A statisztikák közötti különbség azonos a Fülöp-szigetekről a Közösségbe kivitt mennyiséggel, amely azt jelzi, hogy a Közösségbe történő behozatal előtt a Kínából érkező árut átrakodhatták a Fülöp-szigeteken.

(38)

A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint és az (52) preambulumbekezdés értelmében, az egyetlen pakisztáni együttműködő exportőr, az Ecopak Lighting által benyújtott információk megbízhatatlannak bizonyultak, többek között a Közösségbe irányuló kivitel tekintetében, ezért ezeket figyelmen kívül kellett hagyni. Helyette az Eurostat adatait használták fel a Pakisztánból érkező behozatal mennyiségének megállapítására. Az Eurostat adatai szerint a pakisztáni behozatal 2001-ben kezdődött, azaz a végleges intézkedéseknek az eredeti vizsgálatban történt kivetését követően, és a VI alatt 490 %-kal nőtt, a 2001-ben feljegyzett 0,2 millió egységről, 0,9 millió egységre.

(39)

A (17) és a (19) preambulumbekezdésben említettek szerint, a Vietnamból érkező behozatal mennyiségét az Eurostat adatai alapján állapították meg. Ennek megfelelően, a behozatal 2001-ben, a végleges intézkedések alkalmazását követően kezdődött, és 2002-ben megkettőződött. A behozatal összesen a 2001-ben feljegyzett 0,9 egységről 7,1 millió egységre – azaz 767 %-kal – nőtt a vizsgálati időszakban.

6.   A kereskedelem szerkezetének változására vonatkozó következtetés

(40)

A Közösségbe irányuló kínai kivitel általános csökkenése és a vietnami, pakisztáni és Fülöp-szigeteki kivitel párhuzamos növekedése a végleges intézkedések alkalmazását követően egyrészt az említett országok, másrészt a Közösség közötti kereskedelem szerkezetének változását jelenti.

(41)

Szintén figyelembe vették, hogy a KN-ból származó behozatal növekedése 2002 és a VI vége között főként a Lisheng és a Shenzhen behozatalában történt emelkedés eredménye, amely vállalatok mentesültek a vámfizetéstől, vagy alacsony vámot fizettek, következésképpen nem állt érdekükben vagy kevés érdekük fűződött ahhoz, hogy kijátsszák a hatályos intézkedéseket a harmadik országokban történő átrakás és/vagy összeszerelés által. Ezért ez a növekedés nem befolyásolja a fenti következtetést.

7.   Fülöp-szigetek

a)   Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlat természete

(42)

Mivel egyetlen Fülöp-szigeteki vállalat sem mutatott együttműködést ebben a vizsgálatban, az intézkedések kijátszásának megállapítását az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló információkra alapozták. A kérelmező alapos bizonyítékokat szolgáltatott a Fülöp-szigeteken történő átrakodásra és összeszerelési tevékenységekre.

b)   Elfogadhatatlan ok vagy gazdasági indok a dömpingellenes intézkedések alkalmazásán kívül

(43)

Együttműködés hiányában a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatokra kellett alapoznia ténymegállapításait, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Jelen esetben a kérelmező által benyújtott információ meggyőző bizonyítékot szolgáltatott a hatályos dömpingellenes intézkedéseket kijátszó átrakodási és összeszerelési műveletekre. Ezenkívül időben egybeesik egyrészt a KN-ra vonatkozó dömpingellenes intézkedések alkalmazása és a kínai kivitel alakulásának változása, másrészt a Fülöp-szigetekből a Közösségbe irányuló behozatal alakulásának változása, a (37) preambulumbekezdésben említettek szerint. Mivel ez megerősítette a kérelemben már benyújtott alapos bizonyítékot, arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelem szerkezetének változása a dömpingellenes intézkedések alkalmazásából ered, nem pedig más elfogadható okból vagy gazdasági indokból, az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésének értelmében.

c)   A dömpingellenes vám kárcsökkentő hatásának mérséklése

(44)

A közösségi behozatal szerkezetének változása a Kínából származó CFL-i behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések alkalmazását követően történt. A kereskedelmi forgalom e változását a behozatal mennyiségének jelentős, azaz több mint 250 %-os növekedése jellemezte 2001 és a VI között, amint ezt a (36) preambulumbekezdés is megjegyzi. Ezért arra a következésre jutottak, hogy a behozatal növekedése a mennyiség tekintetében csökkentette a dömpingellenes intézkedések kárcsökkentő hatásait a Közösség piacán.

(45)

A Fülöp-szigeteken feladott termékek ára tekintetében és a Fülöp-szigeteki exportőrök együttműködésének hiányában, az exportárakat az Eurostat által feljegyzett adatok alapján állapították meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Ezek alapján megállapították, hogy a Fülöp-szigeteki exportárak átlagosan nem érték el a közösségi árak tekintetében az eredeti vizsgálatban megállapított kármegszüntetési szintet.

(46)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett terméknek a Fülöp-szigetekről történő behozatala az ár és a mennyiség tekintetében csökkentette a vám kárcsökkentő hatásait.

d)   A dömping bizonyítéka

(47)

Az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a (45) preambulumbekezdés szerinti exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása ebben a VI-ban, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, dömpinget mutatott ki a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i behozatala tekintetében.

e)   Következtetés

(48)

A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó CFL-i behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Fülöp-szigeteken végrehajtott átrakodással.

8.   Pakisztán

a)   Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlat természete

(49)

A vizsgálat feltárta, hogy az Ecopak Lighting rendelkezik CFL-i termelő/összeszerelő üzemmel Pakisztánban. Az Ecopack Lighting kapcsolódik egy kínai vállalathoz, a Firefly Lighting Co. Ltd-hez, amelyre vonatkozik a végleges dömpingellenes vám.

(50)

Az Ecopack Lightingot 2001 elején jegyezték be (az eredeti vizsgálat alatt), és 2001 májusában kezdte meg tényleges működését, amikor az eredeti vizsgálatban kivetették az ideiglenes intézkedéseket. A gépeket és berendezéseket egy, a KN-ban telephellyel rendelkező kereskedelmi vállalattól szerezték be. A berendezések átszállítása Pakisztánba 2001 februárjában kezdődött, közvetlenül az ideiglenes intézkedések alkalmazása előtt az eredeti vizsgálatban. A vizsgálat feltárta azonban, hogy az Ecopack Lighting nem kezdte meg a CFL-i termelését Pakisztánban, hanem csak összeszerelési tevékenységet folytatott. Sőt, bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a CFL-i alkatrészeit a KN-ban telephellyel rendelkező és kapcsolt viszonyban álló vállalat állította elő és importálta félig összeszerelt „készletek” formájában. Továbbá, az Ecopack Lighting nem rendelkezett a CFL-i előállításához szükséges gépekkel és berendezésekkel. A pakisztáni üzemben csak összeszerelésre alkalmas gépeket találtak.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy az ellenőrző látogatáskor megállapították: nem folyt semmiféle tevékenység (termelés vagy összeszerelés), nem volt jelen személyzet és árukészletet sem találtak. A vállalat kifejtette, hogy bár folytattak összeszerelési tevékenységet a VI alatt, amit az ehhez szükséges gépek és a rendelkezésre bocsátott személyzeti jegyzék is bizonyít, röviddel a vizsgálat megkezdése előtt beszüntették a tevékenységet, és még nem döntöttek arról, hogy újból beindítják-e. Ezek alapján nem lehetett megállapítani a termelési kapacitás meglétét.

(52)

Ezenkívül megállapították, hogy az Ecopack Lighting két külön számviteli dokumentációt vezetett. A számviteli nyilvántartás, beleértve a könyvvizsgálók jelentéseit, nem felelt meg a nemzetközi számviteli előírásoknak, ezért megbízhatatlannak ítélték. Ennek eredményeképpen nem tudták megbízható módon megállapítani a gépek értékét (amely a hozzáadott érték számításakor felhasznált értékcsökkenés kiszámításához szükséges), sem az importált részek pontos értékét, sem pedig az e részekhez hozzáadott értéket. Mindenesetre, a vállalat nem bocsátott rendelkezésre semmiféle információt, amely lehetővé tette volna az intézmények számára a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértékek vizsgálatát.

(53)

A rendelkezésre álló bizonyíték, azaz a kérelmező által benyújtott információk és annak a ténynek a figyelembevételével, hogy csaknem valamennyi alkatrészt a KN-ból importáltak egy, az intézkedések hatálya alatt álló kapcsolt vállalattól „készletek” formájában, arra a következtetésre jutottak, hogy a VI során Pakisztánban folytatott tevékenységeket összeszerelési tevékenységnek kell tekinteni, amelyek célja a hatályos, végleges dömpingellenes vámok kijátszása.

b)   Elfogadhatatlan ok vagy gazdasági indok a dömpingellenes vám alkalmazásán kívül

(54)

A vizsgálat további tényeket tárt fel, amelyek megerősítették, hogy a pakisztáni összeszerelési tevékenységnek a dömpingellenes vám alkalmazásán kívül nem volt más elfogadható oka vagy gazdasági indoka.

(55)

A kereskedelem szerkezetében végbement, a fentiekben ismertetett változások egybeestek a CFL-i összeszerelési tevékenység megkezdésével Pakisztánban. Szintén megállapították, hogy míg a Közösségbe irányuló CFL-i értékesítése Pakisztánból történt, a kínai kapcsolt vállalat továbbra is szállított más piacokra közvetlenül a KN-ból. Az Ecopack Lighting közösségi ügyfelei közvetlenül a kínai kapcsolt vállalattól rendeltek CFL-i-t.

(56)

Az exportőr azt állította, hogy azért Pakisztánban kezdték meg a tevékenységet, mert ott kedvező a környezet a külföldi beruházások számára, fejlesztették az infrastruktúrát és alacsonyak a bérköltségek. A vállalat azt is állította, hogy a közösségi piac eltér más piacoktól a kereslet, a terméktípusok és az árak tekintetében, ezért az egyéb piacoktól eltérő exportstratégiát igényel.

(57)

Mindazonáltal, ezen érvek egyikét sem tudták megfelelően alátámasztani, és a vállalat nem tudta igazolni, hogy figyelembe vették ezeket a tényezőket akkor, amikor döntés született a tevékenység pakisztáni megkezdéséről. Sőt, a helyszíni ellenőrzés eredményei egyenesen ellentmondtak a vállalat állításainak. Továbbá, a vállalat nem tudott megfelelő magyarázatot adni a tevékenység felfüggesztésére. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a vállalat könnyedén újraindíthatja az összeszerelési tevékenységet, amennyiben így határoz.

(58)

A fentiek figyelembevételével, és mivel a vállalat is elismerte, hogy az összeszerelési tevékenységet a közösségi dömpingellenes vámok hatálybalépése miatt kezdték, arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelem szerkezetében történt változásnak dömpingellenes vám alkalmazásán kívül nem volt más elfogadható oka vagy gazdasági indoka.

c)   A dömpingellenes vám kárcsökkentő hatásának mérséklése

(59)

A kereskedelmi forgalomnak az Eurostat adatai alapján végzett vizsgálata azt mutatja, hogy a közösségi behozatal szerkezetének változása, amely a Kínából származó behozatalra vonatkozó végleges intézkedések alkalmazását követően ment végbe, a közösségi piacra behozott mennyiségek tekintetében csökkentette a dömpingellenes intézkedések kárcsökkentő hatásait. Valójában a pakisztáni vállalatnak a Közösségbe irányuló kivitele e vizsgálat VI-ában jelentősen meghaladta a kínai kapcsolt vállalat által az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában kivitt mennyiséget.

(60)

A Pakisztánban feladott termékek árait tekintve megállapították, hogy a független közösségi ügyfeleknek felszámított árak nem érték el az eredeti vizsgálatban a közösségi termelők tekintetében megállapított kármegszüntetési szintet.

(61)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termék Pakisztánból történő behozatala az ár és a mennyiség tekintetében csökkentette a vám kárcsökkentő hatásait.

d)   A dömping bizonyítéka

(62)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat VI-a során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, dömpinget mutatott ki a Pakisztánban feladott CFL-i behozatalát tekintve.

9.   Vietnam

a)   Általános megfontolások

(63)

A kérelem elegendő alapos bizonyítékot tartalmazott a hatályos dömpingellenes intézkedések átrakodással és összeszereléssel megvalósuló kijátszására a Vietnamban feladott importmennyiségek esetében.

(64)

Négy vietnami exportőr/termelő küldte vissza a kérdőívet. Ezek közül háromnál végeztek helyszíni ellenőrzést. A negyedik vállalat (Halong Simexco) nem engedélyezte a helyszíni ellenőrzést, ezért a visszaküldött kérdőívben megadott válaszokat megbízhatatlannak ítélték. Az e vállalat tekintetében tett ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy e vállalat tevékenységei nem merítették ki az intézkedések kijátszásának fogalmát, az alaprendelet 13. cikkében meghatározottaknak megfelelően.

(65)

A fennmaradó három vállalat tekintetében elmondható, hogy valamennyi létesített CFL-i összeszerelő/termelő részlegeket Vietnamban. Azonban csak egy vállalat exportálta az érintett terméket a Közösségbe a VI alatt (Eco Industries Vietnam). Az Energy Research Vietnam a VI után kezdett exportálni, ezért az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése alapján új szereplőként mentességért folyamodott.

(66)

Végül, a Rang Dong Light Source and Vacuum Flask Joint Stock Company („Ralaco”) egyáltalán nem exportálta az érintett terméket a VI alatt vagy után. E vállalat tekintetében ezért nem lehet levonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogy kijátssza-e a végleges dömpingellenes vámokat. E vállalat helyzetét kérésre felülvizsgálják, ha a 11. cikk (4) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

b)   Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlat természete

(67)

A (65) preambulumbekezdésben említett vállalatok egyike, az Energy Research Vietnam Co. Ltd nem exportált a VI alatt a Közösségbe, a VI után azonban elkezdett CFL-i-t exportálni, és ezért kérte, hogy új szereplőként kezeljék az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésével és 11. cikke (4) bekezdésével összhangban.

(68)

E vállalat kérdőívének ellenőrzését azonban komolyan hátráltatta többek között az, hogy a vállalat félrevezető információkat nyújtott be (például elhallgatta az érintett termék egy olyan készletének létezését, amelyet a Közösség felé értékesített), a benyújtott információkat ezért megbízhatatlannak ítélték. Ezenkívül az Energy Research Vietnam Co. Ltd nem tüntette fel, hogy felvásárolt egy vietnami vállalatot, amely esetében a kérelmező alaposan bizonyította a kérelemben az intézkedések kijátszásának gyakorlatát. Végül az Energy Research Vietnam Co. Ltd nem engedélyezte a helyszíni ellenőrzést hongkongi anyavállalatánál, bár azt állította, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges dokumentumok többsége annál a vállalatnál található.

(69)

A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy az Energy Research Vietnam Co. Ltd nem tekinthető együttműködő félnek, ezért a vállalattal kapcsolatos ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján kell megtenni. Ezen az alapon, és különösen a panaszos által benyújtott bizonyítékok, illetve annak a ténye alapján, hogy a visszaküldött kérdőívben biztosított információk nagyon hiányosak voltak, megállapították, hogy a vállalatnak az új szereplőként történő elbánásra vonatkozó kérése nem fogadható el.

(70)

A nyilvánosságra hozatalt követően a vállalat azt állította, hogy teljes együttműködést mutatott, és tagadta a (68) preambulumbekezdésben részletezett ténymegállapítások többségét. A Bizottság által összegyűjtött tényszerű bizonyítékok alapján azonban ezeket az ellenvetéseket megalapozatlannak és indokolatlannak ítélték. Ezért megerősítették a (69) preambulumbekezdésben megállapított következtetéseket.

(71)

A (65) preambulumbekezdésben említett vállalat, az Eco Industries Vietnam egy csoport része, amelynek anyavállalata, az Eco International Inc. az Amerikai Egyesült Államokban (USA) található. A CFL-i termelési egységét 2003 augusztusában hozták létre, és a Közösségbe irányuló kivitel még ugyanebben az évben elkezdődött. Két kapcsolt közösségi vállalat (Dánia és Spanyolország) részt vesz a CFL-i Közösségbe történő behozatalában, értékesítésében és fogalomba hozatalában. A Vietnamban előállított CFL-i csaknem teljes mennyiségét a Közösségbe exportálják (néhány kisebb mennyiségű értékesítéstől eltekintve Indonéziában, a VI-on kívül). A kapcsolt dán vállalat, az e3-light, szintén vásárolt CFL-i-t egy kapcsolt kereskedőn keresztül (Eco Industries China) Kínából, és újból értékesítette a terméket az USA-ban.

(72)

A vizsgálat felfedte, hogy a vállalat elszámolásai nem feleltek meg a nemzetközi GAAP (általánosan elfogadott könyvelési alapelvek) előírásainak, és az elszámolás egésze komoly hiányosságokat mutatott, amelyet ezért megbízhatatlannak ítéltek. A vállalat költségeit tehát nem lehetett ezen az alapon megállapítani. A vizsgálat azt is felfedte, hogy a VI alatt a vietnami vállalat a CFL-i termeléséhez szükséges csaknem valamennyi alkatrészt Kínából importálta.

(73)

Mivel nem lehetett megállapítani a behozott részek pontos értékét, nem lehetett kiszámítani az e részekhez hozzáadott értéket sem. A vállalat nem biztosított megbízható információkat, amely lehetővé tette volna a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértékek vizsgálatát.

(74)

Ennek következtében az Eco Industries Vietnamot érintő vizsgálatot a rendelkezésre álló tények alapján kellett elvégezni, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azaz azt a tényt, hogy a vállalat a KN-ra vonatkozó intézkedések kivetésétől számítva kezdte meg működését, illetve azt, hogy az alkatrészek nagy részét a KN-ból importálták, arra a következtetésre jutottak, hogy az Eco Industries Vietnam által a VI alatt folytatott tevékenységet a hatályos végleges dömpingellenes vámokat kijátszó összeszerelési tevékenységnek kell tekinteni.

(75)

A nyilvánosságra hozatalt követően a vállalat azt állította, hogy a vietnami termelőüzem szinte kizárólag csak a Közösséget látta el, mivel termelési kapacitása nem volt elegendő más piacok ellátására. Bebizonyosodott azonban, hogy a VI nagy részében nem folyt termelés, ezért számottevő szabad kapacitás állt rendelkezésre a Közösségen kívüli piacok ellátására. A vállalat azt is állította, hogy elszámolásai megbízhatónak tekinthetők, mivel könyvvizsgálat során ellenőrizték azokat, és kijelentette, hogy az elszámolások megfelelnek a vietnami GAAP előírásainak. Ebben az összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy a vállalat nem tartott főkönyvet, és a vállalat által használt könyvelési rendszer nem tette lehetővé az elszámolások hiánytalanságának és pontosságának igazolását. Ezért a (74) preambulumbekezdésben megállapított következtetéseket fenn kell tartani.

c)   A dömpingellenes vám kárcsökkentő hatásának mérséklése

(76)

A kereskedelmi forgalom vizsgálata kimutatja, hogy a közösségi behozatal szerkezetében a Kínából származó CFL-i behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések alkalmazása óta történt változás a közösségi piacra behozott mennyiség tekintetében csökkentette a dömpingellenes intézkedések kárcsökkentő hatásait.

(77)

Mivel csupán egyetlen vállalat mutatott együttműködést a jelenlegi vizsgálatban, amely a VI során exportálta az érintett terméket az EU-15-be, a többi vállalat vizsgálatát – a mennyiség és az ár tekintetében – az Eurostat adatai alapján kellett elvégezni. Amint azt a (17) és a (39) preambulumbekezdés is mutatja, a behozatal számottevően, azaz több mint 700 %-kal emelkedett a végleges intézkedések alkalmazása óta.

(78)

A Vietnamban feladott termékek árai tekintetében megállapították, hogy a vietnami kivitel árai átlagosan nem érték el az eredeti vizsgálatban a közösségi termelők tekintetében megállapított kármegszüntetési szintet.

(79)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termék Vietnamból történő behozatala az ár és a mennyiség tekintetében csökkentette a vám kárcsökkentő hatásait. Azonos következtetés vonatkozik az Eco Industries által folytatott kivitel vizsgálatára.

d)   A dömping bizonyítéka

(80)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat VI-a során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, dömpinget mutatott ki a Vietnamban feladott CFL-i behozatalát tekintve. Azonos következtetésre jutottak az Eco Industries Vietnam exportárainak vizsgálatakor.

(81)

Az Eco Industries Vietnam azt állította, hogy a VI alatt az eredeti vizsgálat rendes értékei nem tükrözték a piac sajátosságait az árak tekintetében, és ezért azokat ennek megfelelően újra kell számítani vagy ki kell igazítani, állításának további indokolása nélkül. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének c) pontja egyértelműen előírja, hogy bizonyítani kell a dömpinget a hasonló vagy ugyanolyan termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában. A Bizottság által alkalmazott módszertan tehát megfelelt az alaprendeletnek, és a rendes érték kiigazítását vagy újbóli számítását nem tartották szükségesnek a jelenlegi VI során. A vállalat továbbá azt állította, hogy az Eco Industries Vietnam exportárának az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti képzésekor a dán kapcsolt importőr (e3-light) eladási, általános és adminisztratív (SG&A) költségeit helytelenül vették be a számításba, mivel ez az összeg az amerikai anyavállalatnak nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik, és ezért nem kapcsolódik az érintett termék közösségi értékesítéséhez, azonban állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Továbbá, a vállalat nem határozta meg pontosan az SG&A-költségekbe állítólag helytelenül beszámított összeg mértékét, és nem bocsátott a Bizottság rendelkezésére semmiféle információt, amely lehetővé tette volna e költségek legalább hozzávetőleges meghatározását. A (80) preambulumbekezdés e vállalatra vonatkozó következtetéseit ezért fenn kell tartani.

C.   KÖVETKEZTETÉS

(82)

Ezt a vizsgálatot a rendkívül alacsony szintű együttműködés jellemezte. Azok a vállalatok pedig, amelyek együttműködést mutattak, megbízhatatlan információkat nyújtottak be; ezért a ténymegállapításokat nagyrészt a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(83)

A fenti ténymegállapítások bizonyították, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében kijátszották a KN-ból származó CFL-i-re vonatkozó intézkedéseket a fent említett három országon keresztül. A fentiek figyelembevételével a KN-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Vietnamban, Pakisztánban és/vagy a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i-re, függetlenül attól, hogy vietnami, pakisztáni vagy Fülöp-szigeteki származásúnak nyilvánították-e.

(84)

A kiterjesztendő intézkedések azok, amelyeket az eredeti rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a „többi vállalat” tekintetében megállapítottak.

(85)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy minden kiterjesztett intézkedést alkalmazni kell a vizsgálatot kezdeményező rendelet által előírt nyilvántartásba vétel mellett a Közösségbe behozott árura, vámot kell szedni a Pakisztánban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken feladott CFL-i nyilvántartásba vett behozatala után.

D.   MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELEM

(86)

A négy vietnami és az egy pakisztáni vállalat, amely visszaküldte a kitöltött kérdőívet, mentesség iránti kérelmet nyújtott be az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(87)

A (64) preambulumbekezdésben említettek értelmében, az egyik vállalat (Halong Simexco) később felhagyott az együttműködéssel, és további megbízható információk hiányában meg kellett állapítani, hogy a vállalat kijátszotta a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. Ezért el kellett utasítani a 13. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet.

(88)

Egy másik vietnami vállalat, a Ralaco, a (66) preambulumbekezdésben említettek értelmében, nem exportálta a terméket a VI alatt vagy után, és nem tudtak következtetéseket levonni a tevékenységei természetét illetően. Ezért e vállalat számára nem biztosítható mentesség. Feltéve, hogy az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésében és 13. cikkének (4) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek a hatályos dömpingellenes intézkedések kiterjesztését követően, kérésre a vállalat helyzete felülvizsgálható.

(89)

A harmadik vállalat, az Energy Research Vietnam Co. Ltd, a (69) preambulumbekezdésben vázoltak szerint, félrevezető információkat nyújtott be, és ennek alapján megállapították, hogy kijátssza a hatályos végleges dömpingellenes intézkedéseket. Továbbá, nem tudták tisztázni kapcsolatát azzal a kínai vállalattal, amely állítólagosan az intézkedések kijátszását célzó gyakorlatot folytat. Ezért el kellett utasítani a 13. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet.

(90)

A negyedik vietnami vállalat, az Eco Industries Vietnam Co. Ltd, a (70) preambulumbekezdéstől kezdődően vázoltak szerint, nem rendelkezett megbízható számviteli nyilvántartással, és ezért nem lehetett meghatározni a behozott részekhez hozzáadott értéket. A CFL-i előállításához szükséges alkatrészeket azonban szinte kizárólag Kínából hozták be. A Vietnamban folytatott összeszerelési tevékenységet ezért a hatályos intézkedések kijátszásának ítélték. Hasonlóképpen, nem adhatták meg a 13. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet.

(91)

Végül, amint azt a (49) preambulumbekezdéstől kezdődően megindokolják, a pakisztáni vállalatról bebizonyosodott, hogy az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kijátssza a hatályos dömpingellenes vámokat. Továbbá, ez a vállalat kapcsolatban áll a Firefly Lighting Co. Ltd-vel, amely tekintetében intézkedéseket alkalmaznak. Ennek alapján, el kell utasítani a 13. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet.

(92)

A többi érintett exportőrnek, amelyek még nem vették fel a kapcsolatot a Bizottsággal ezen eljárás keretében, és amelyek az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében, kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet kívánnak benyújtani, ki kell tölteni egy kérdőívet abból a célból, hogy lehetővé váljon a Bizottság számára annak megállapítása, hogy biztosítható-e a mentesség. Az ilyen mentesség a következők felmérése után nyújtható: az érintett termék piaci helyzete, a termelési kapacitás és kapacitáskihasználás, a beszerzés és értékesítés, annak valószínűsége, hogy folytatódhat-e az a gyakorlat, amelyre nincs elfogadható ok vagy gazdasági indok, valamint a dömping bizonyítéka. A Bizottság rendes esetben helyszíni ellenőrzést hajt végre. A kérést haladéktalanul el kell küldeni a Bizottságnak, minden vonatkozó információval, különösen a vállalat az érintett termék termelésével és kivitelével kapcsolatos tevékenységeinek változásaira vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Kínai Népköztársaságból származó, az ex 8539 31 90 KN-kód alá tartozó, egy vagy két üvegcsővel rendelkező, olyan elektronikus, kompakt, fluoreszkáló, gáztöltésű kisülési fénycső, amelyben az összes világító elemet és elektronikus részt a lámpaaljzathoz erősítették vagy abba beleépítették, behozataláról szóló 1470/2001/EK rendelet által kivetett 66,1 %-os végleges dömpingellenes vámot ki kell terjeszteni a Vietnamban, Pakisztánban és/vagy a Fülöp-szigeteken feladott, egy vagy két üvegcsővel rendelkező, olyan elektronikus, kompakt, fluoreszkáló, gáztöltésű kisülési fénycsőre is, amelyben az összes világító elemet és elektronikus részt a lámpaaljzathoz erősítették vagy abba beleépítették, függetlenül attól, hogy vietnami, pakisztáni vagy Fülöp-szigeteki származásúnak nyilvánították-e (TARIC-kód: 8539319092).

(2)   Az e cikk első bekezdésében kiterjesztett vámokat a 384/96/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vett importáruk tekintetében kell beszedni.

(3)   A vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1)   Az 1. cikkben kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Közösség egyik hivatalos nyelvén, és azt a kérelmező képviseletére felhatalmazott személynek alá kell írnia. A kérelmet a következő címre kell elküldeni:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B. főigazgatóság)

Office: J-79 05/17

B-1049 Brussels

Fax: (32 2) 295 65 05

(2)   A 384/96/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az 1. cikkben kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok importtermékei tekintetében, amelyek nem játsszák ki az 1470/2001/EK rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

3. cikk

A vámhatóságok kötelesek megszüntetni az importáruk nyilvántartásba vételét, amelyet az 1582/2004/EK rendelet 2. cikkével összhangban állapítottak meg.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. KRECKÉ


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 195., 2001.7.19., 8. o.

(3)  HL C 244., 2002.10.10., 2. o.

(4)  HL L 71., 2004.3.10., 35. o.

(5)  HL L 289., 2004.9.10., 54. o.


9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/16


A BIZOTTSÁG 867/2005/EK RENDELETE

(2005. június 8.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 8-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. június 8-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

69,1

204

49,9

999

59,5

0707 00 05

052

83,1

999

83,1

0709 90 70

052

92,6

624

107,4

999

100,0

0805 50 10

388

61,4

528

61,8

624

63,1

999

62,1

0808 10 80

204

70,2

388

80,6

400

124,9

404

122,8

508

68,7

512

68,1

524

65,0

528

64,9

624

173,6

720

80,7

804

93,1

999

92,1

0809 10 00

052

186,0

999

186,0

0809 20 95

052

324,4

068

238,7

400

439,8

999

334,3


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/18


A BIZOTTSÁG 868/2005/EK RENDELETE

(2005. június 8.)

a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázat meghirdetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösségnek az Uruguayi Forduló (2) többoldalú tárgyalásaiból eredő nemzetközi kötelezettségeire tekintettel szükséges megteremteni a feltételeket bizonyos mennyiségű kukorica Spanyolországba történő behozatalához.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a pályázati eljárás lebonyolításához szükséges sajátos szabályokat.

(3)

Tekintettel a spanyol piac jelenlegi szükségleteire szükségesnek mutatkozik pályázatot hirdetni a kukorica behozatali vámkedvezményére vonatkozóan.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Pályázat meghirdetésére kerül sor a Spanyolországba importált kukoricára vonatkozó, az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében szabályozott behozatali vámkedvezmény tekintetében.

(2)   Az 1839/95/EK rendelet rendelkezései alkalmazandók, amennyiben e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

2. cikk

A pályázati eljárás 2005. július 28-ig nyitott. Ezen időtartam alatt heti rendszerességű pályázati felhívások kerülnek közzétételre, amelyek tekintetében a mennyiségeket és az ajánlattételi határidőt az adott pályázati felhívást tartalmazó hirdetmény határozza meg.

3. cikk

A jelen pályázati eljárás keretében kiadott behozatali engedélyek a kibocsátásuk napjától számított ötven napig érvényesek, az 1839/95/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 8-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.


9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/19


A BIZOTTSÁG 869/2005/EK RENDELETE

(2005. június 8.)

az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének az ivermectin és a carprofen tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. és 3. cikkére,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az Állatgyógyászati Készítmények Értékelő Bizottsága által megfogalmazott véleményeire,

mivel:

(1)

Minden olyan farmakológiai hatóanyagot, amelyet a Közösségen belül élelmiszer előállítására szolgáló állatokon történő alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítményekben használnak fel, a 2377/90/EGK rendelettel összhangban értékelni kell.

(2)

Az ivermectin a szarvasmarhák, a sertések, a juhok és a lófélék máj- és zsírszövetei, valamint a szarvasok – beleértve a rénszarvasokat is – máj-, zsír-, izom- és veseszövetei vonatkozásában már szerepel a 2377/90/EGK rendelet I. mellékletében. A bejegyzést módosítani kell és az emberi fogyasztásra szánt tej előállítására szolgáló állatok kivételével ki kell terjeszteni minden élelmiszer előállítására szolgáló emlősállatra.

(3)

A carprofen mint jelző maradékanyag a szarvasmarhák és a lófélék izom-, zsír-, máj- és veseszövetei vonatkozásában – az emberi fogyasztásra szánt tej előállítására tartott szarvasmarhák kivételével – már szerepel a 2377/90/EGK rendelet I. mellékletében. E jelző maradékanyag helyett a carprofen és a carprofen-glukuronid konjugátum együttesét kell beírni. A carprofent a rendelet II. mellékletében csak a szarvasmarhatej esetében kell szerepeltetni.

(4)

A 2377/90/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Megfelelő időtartamot kell engedélyezni e rendelet alkalmazhatósága előtt annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé váljék a rendeletre való tekintettel az esetleg szükséges kiigazítások elvégzése az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően kiadott forgalmazási engedélyekben.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2377/90/EGK rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. augusztus 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 8-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb a 712/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 120., 2005.5.12., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.


MELLÉKLET

A.   A 2377/90/EGK rendelet I. melléklete a következő anyaggal (anyagokkal) egészül ki

2.   Paraziták elleni hatóanyagok

2.3.   Endo- és ektoparaziták elleni hatóanyagok

2.3.1.   Avermectinek

Farmakológiailag aktív anyag(ok)

Jelző maradékanyag

Állatfajok

MRL-ek

Célszövetek

„Ivermectin

22,23-dihidro-avermectin B1a

Minden élelmiszer előállítására szolgáló emlősfaj (1)

100 μg/kg

Zsír

100 μg/kg

Máj

30 μg/kg

Vese

4.   Gyulladásgátló anyagok

4.1.   Nem szteroid típusú gyulladásgátló anyagok

4.1.1.   Arilpropionsav-származék

Farmakológiailag aktív anyag(ok)

Jelző maradékanyag

Állatfajok

MRL-ek

Célszövetek

„Carprofen

Carprofen és carprofen-glukuronid konjugátum összesen

Szarvasmarhák, lófélék

500 μg/kg

Izom

1 000 μg/kg

Zsír

1 000 μg/kg

Máj

1 000 μg/kg

Vese”

B.   A 2377/90/EGK rendelet II. melléklete a következő anyaggal (anyagokkal) egészül ki

8.   Gyulladásgátló anyagok

Farmakológiailag aktív anyag(ok)

Állatfajok

„Carprofen

Szarvasmarhák (2)


(1)  Nem alkalmazandó azoknál az állatoknál, amelyek tejét emberi fogyasztás céljából állítják elő.”

(2)  Kizárólag a szarvasmarhatejre.”


9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/21


A BIZOTTSÁG 870/2005/EK RENDELETE

(2005. június 8.)

a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok 2003/2004., 2004/2005. és 2005/2006. gazdasági évre való megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euró vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2005. május 30-tól június 3-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. május 30-tól június 3-ig tartó héten az 1159/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében behozatali engedély iránt benyújtott kérelmeket illetően az engedélyek az ezen rendelet mellékletében megjelölt mennyiségi határokon belül kerülnek kiállításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 8-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(3)  HL L 162., 2003.7.1., 25. o. A legutóbb az 568/2005/EK rendelettel (HL L 97., 2005.4.15., 9. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Preferenciális cukor AKCS–INDIA

1159/2003/EK rendelet II. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.5.30.–2005.6.3. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Barbados

100

 

Belize

0

elérte

Kongó

100

 

Fidzsi

0

elérte

Guyana

0

elérte

India

3,5018

 

Elefántcsontpart

100

 

Jamaika

100

 

Kenya

100

 

Madagaszkár

100

 

Malawi

0

elérte

Mauritius

0

elérte

Mozambik

0

elérte

Saint Kitts és Nevis

100

 

Szváziföld

0

elérte

Tanzánia

100

 

Trinidad és Tobago

100

 

Zambia

100

 

Zimbabwe

0

elérte


2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.5.30.–2005.6.3. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Barbados

 

Belize

100

 

Kongó

 

Fidzsi

100

 

Guyana

100

 

India

 

Elefántcsontpart

 

Jamaika

 

Kenya

 

Madagaszkár

 

Malawi

100

 

Mauritius

100

 

Mozambik

100

 

Saint Kitts és Nevis

 

Szváziföld

100

 

Tanzánia

 

Trinidad és Tobago

 

Zambia

 

Zimbabwe

100

 

Különleges preferenciális cukor

1159/2003/EK rendelet III. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.5.30.–2005.6.3. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

India

0

elérte

AKCS

100

 


CXL engedményes cukor

1159/2003/EK rendelet IV. cím

2004/2005-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2005.5.30.–2005.6.3. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Brazília

0

elérte

Kuba

0

elérte

Egyéb harmadik országok

0

elérte


9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/24


A BIZOTTSÁG 871/2005/EK RENDELETE

(2005. június 8.)

a 2375/2002/EK rendelet által meghatározott, a kiváló minőségűtől eltérő minőségű közönséges búzáról szóló vámkontingens III. alkontingensének keretében alkalmazandó csökkentési együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003 tanácsi rendeletre (1),

tekintettel, a kiváló minőségűtől eltérő minőségű, harmadik országokból származó közönséges búzáról szóló közösségi vámkontingensek nyitásáról és működtetéséről, valamint az 1766/92/EGK tandesi rendelet (2) alóli mentességekről szóló, 2002. december 27-i 2375/2002/EK bizottsági rendeletre és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2375/2002/EK rendelet 2 981 600 tonnás éves vámkontingenst nyitott a kiváló minőségűtől eltérő minőségű közönséges búzára. Ez a kontingens három alkontingensre van lebontva.

(2)

A 2375/2002/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése 592 900 tonnában rögzítette a III. alkontingens mennyiségét a 2005. április 1-jén 2005. június 30-ig terjedő időszakra.

(3)

A 2375/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2005. június 6-án igényelt mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiségeket. Erre tekintettel az igényelt mennyiségekre alkalmazandó csökkentési együttható megállapítása útján meg kell határozni, hogy milyen mértékig adhatók ki engedélyek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Valamennyi, a kiváló minőségűtől eltérő minőségű közönséges búza vámkontingens III. alkontingenséről szóló, a 2375/2002/EK rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2005. június 6-án benyújtott és a Bizottsághoz eljuttatott behozatali engedély iránti kérelem elfogadásra kerül az igényelt mennyiségek 6,19683 %-os mértékéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 8-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 358., 2002.12.31., 88. o. A legutóbb az 1111/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 21. o.) módosított rendelet.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EFTA Felügyeleti Hatóság

9.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/25


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 218/03/COL HATÁROZATA

(2003. november 12.)

a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok formájában nyújtott állami támogatásról – Norvégia

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, az EFTA Felügyeleti Hatóságot és az EFTA-Bíróságot létrehozó megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére és 3. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL a Hatóság az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazásáról és értelmezéséről szóló iránymutatásaira (3),

TEKINTETTEL a Hatóság azon határozatára, hogy megfelelő intézkedéseket javasol Norvégiának (4),

TEKINTETTEL az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletnek (5) az EGT-megállapodás XV. mellékletébe történő beépítéséről szóló, 2002. június 25-i 88/2002 EGT-vegyesbizottsági határozatra (6),

FELKÉRVE az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a fent idézett rendelkezésekre vonatkozó észrevételeiket (7),

MIVEL a norvég hatóságok 2003. november 26-án kelt levelükkel értesítették a Hatóságot egy hároméves átmeneti időszakról a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékok és egy új, közvetlen szállítási támogatás tekintetében,

MIVEL e határozat csak a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokra vonatkozó hároméves átmeneti időszakról szóló értesítést érinti, és nem az új, közvetlen szállítási támogatásról szóló értesítést,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a Hatóság engedélyezi azt az állami támogatást, amelyet Norvégia kíván megvalósítani a regionálisan differenciált szociális biztonsági járulékokra vonatkozó, bejelentett átmeneti időszak formájában a 3. és a 4. övezetben.

2.

Ennek a határozatnak a Norvég Királyság a címzettje.

3.

Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2003. november 12-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

elnök

Hannes HAFSTEIN

a testület tagja


(1)  A továbbiakban: az EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás.

(3)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság által,1994. január 19-én elfogadott és kiadott „Eljárási és lényegi szabályok az állami támogatások terén” (állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások), amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdettek ki, L 231., 1994. szeptember 3. Az iránymutatásokat legutóbb 2003. november 5-én módosították (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(4)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 172/02/COL határozata (HL C 52., 2003.3.6., 16. o.) és az EGT Kiegészítő Kiadványa, 13. szám, 2003.3.16., 1. o.

(5)  HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(6)  HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és az EGT Kiegészítő Kiadványa, 49. szám, 2002.10.3., 42. o.

(7)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2003. július 16-i 141/03/COL határozata (HL C 216., 2003.9.11., 3. o.) és az EGT Kiegészítő Kiadványa, 45. szám, 2003.9.11., 1. o.

(8)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2003. július 16-i 141/03/COL határozata (HL C 216., 2003.9.11., 3. o.) és az EGT Kiegészítő Kiadványa, 45. szám, 2003.9.11., 1. o.

(9)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 228/99/COL határozata (HL C 3., 2000.1.6., 3. o.) és az EGT Kiegészítő Kiadványa, 1. szám, 2000.1.6.

(10)  HL L 244., 2001.9.14., 32. o.

(11)  172/02/COL határozat.

(12)  Az EFTA-államok állandó bizottsága 2003. július 1-jén úgy határozott (2/2003/SC), hogy az 5. övezetben jelenleg alkalmazott rendszer az ezen övezetben uralkodó kivételes körülmények miatt összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével (lásd a fenti 1. pontot).

(13)  „En analyse av regionale virkninger av omlegging av differensiert arbeidsgiveravgift”. Møreforskning, arbeidsrapport M 0309, lásd a következő honlapot: www.mfm.no

(14)  EFTA-Bíróság, E-6/98. ügy, Norvégia kormánya kontra EFTA Felügyeleti Hatóság [1999]. Az EFTA-Bíróság jelentése, 74. o.

(15)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 228/99/COL határozata (HL C 3., 2000.1.6., 3. o.) és az EGT Kiegészítő Kiadvány, 1. szám, 2000.1.6.

(16)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.), amelyet az EGT-vegyesbizottság 2002. június 25-i 88/2002 határozata (HL L 266., 2002.10.3., 56. o., valamint az EGT Kiegészítő Kiadványa, 49. szám, 2002.10.3.) épített be az EGT-megállapodásba. A kumulációs szabályok biztosítják, hogy a teljes de minimis támogatás a három év során ne haladja meg a 100 000 euró küszöbértéket, hiv. 69/2001/EK határozat.

(17)  Lásd például a következőket: az EGT-megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése, 20. cikke, 3. és 9. jegyzőkönyve, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke.

(18)  A Hatóság megjegyezte, hogy a Bizottság szintén engedélyezett átmeneti rendelkezéseket. Lásd például a következőt: a Mezzogiornónak nyújtott támogatásról szóló, 1986. március 1-jei 64. törvényről szóló, 1988. március 2-i 88/318/EGK bizottsági határozat (HL L 143., 1988.6.10., 37. o.); állami támogatás 586/2002. sz. – Olaszország – az L.R. 9/98. sz. által a drótkötélpálya-építés érdekében bevezetett támogatási intézkedések, Lombardia.

(19)  A Bíróság 1997. március 20-i határozata a C-24/95. sz. Land Rheinland-Pfalz kontra Alcan Deutschland GmbH ügyben, EBHT [1997] I-1591.

(20)  A norvég kormány arra vonatkozó érvelése tekintetében, hogy a Hatóság nem adott „egyértelmű jelzéseket”, a Hatóság fenntartja a 2003. július 16-i határozatának 3.1. pontjában kifejtett véleményét.

(21)  Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások, 25.4. fejezet.


MELLÉKLET

FÖLDRAJZI ÖVEZETEK ÉS ÉRVÉNYES (2003) ADÓKULCSOK

—   I. övezet: 14,1 százalékos adókulcs

Ez az övezet magában foglalja a II–V. övezetekben nem említett valamennyi települést.

—   II. övezet: 10,6 százalékos adókulcs

Ez az övezet a következőket foglalja magában:

Nord-Trøndelag megyében Meråker, Frosta, Leksvik, Mosvik, Verran település,

Sør-Trøndelag megyében Ørland, Agdenes, Rissa, Bjugn, Rennebu, Meldal, Midtre Gauldal, Selbu település,

Møre og Romsdal megyében Vanylven, Sande, Herøy, Norddal, Stranda, Stordal, Rauma, Nesset, Midsund, Sandøy, Gjemnes, Tingvoll, Sunndal, Haram, Aukra, Eide település,

Sogn og Fjordane megyében valamennyi település,

Hordaland megyében Etne, Ølen, Tysnes, Kvinnherad, Jondal, Odda, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Granvin, Kvam, Modalen, Fedje, Masfjorden, Bømlo település,

Rogaland megyében Hjelmeland, Suldal, Sauda, Kvitsøy, Utsira, Vindafjord, Finnøy település,

Vest-Agder megyében Åseral, Audnedal, Hægebostad, Sirdal település,

Aust-Agder megyében Gjerstad, Vegårshei, Åmli, Iveland, Evje og Hornnes, Bygland, Valle, Bykle település,

Telemark megyében Drangedal, Tinn, Hjartdal, Seljord, Kviteseid, Nissedal, Fyresdal, Tokke, Vinje, Nome település,

Buskerud megyében Flå, Nes, Gol, Hemsedal, Ål, Hol, Sigdal, Rollag, Nore és Uvdal település,

Oppland megyében Nord-Fron, Sør-Fron, Ringebu, Gausdal, Søndre Land, Nordre Land település,

Hedmark megyében Nord-Odal, Eidskog, Grue, Åsnes, Våler, Trysil, Åmot település.

—   III. övezet: 6,4 százalékos adókulcs

Ez az övezet a következőket foglalja magában:

Nord-Trøndelag megyében a Snåsa nevű település,

Sør-Trøndelag megyében Hemne, Snillfjord, Oppdal, Røros, Holtålen, Tydal település,

Oppland megyében Dovre, Lesja, Skjåk, Lom, Vågå, Sel, Sør-Aurdal, Etnedal, Nord-Aurdal, Vestre Slidre, Øystre Slidre, Vang település,

Hedmark megyében Stor-Elvdal, Rendalen, Engerdal, Tolga, Tynset, Alvdal, Folldal, Os település.

—   IV. övezet: 5,1 százalékos adókulcs

Ez az övezet a következőket foglalja magában:

Troms megyében az V. övezetben nem említett települések,

Nordland megyében valamennyi település,

Nord-Trøndelag megyében Namsos, Namdalseid, Lierne, Røyrvik, Namsskogan, Grong, Høylandet, Overhalla, Fosnes, Flatanger, Vikna, Nærøy, Leka település,

Sør-Trøndelag megyében Hitra, Frøya, Åfjord, Roan, Osen település,

Møre og Romsdal megyében a Smøla nevű település.

—   V. övezet: 0 százalékos adókulcs

Ez az övezet a következőket foglalja magában:

Finnmark megyében valamennyi település,

Troms megyében Karlsøy, Lyngen, Storfjord, Kåfjord, Skjervøy, Nordreisa és Kvænangen település.