31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/1

A BIZOTTSÁG 819/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 31-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. május 30-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	73,7
	204	91,4
	999	82,6
0707 00 05	052	96,5
0707 00 05	999	96,5
0709 90 70	052	84,5
0709 90 70	999	84,5
0805 10 20	052	50,7
	204	46,9
	220	34,5
	388	53,9
	400	66,7
	624	65,6
	999	53,1
0805 50 10	052	88,7
	388	57,1
	524	56,8
	528	62,6
	624	63,2
	999	65,7
0808 10 80	388	81,5
	400	100,1
	404	68,3
	508	61,0
	512	65,7
	524	62,0
	528	70,5
	720	61,6
	804	98,6
	999	74,4
0809 20 95	220	108,0
	400	545,6
	999	326,8

(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/3

A BIZOTTSÁG 820/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-én 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikk (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)	A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)	A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett termékek – a maláta kivételével – előzetesen rögzített mértékű export-visszatérítéseire alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb az 1104/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2005. május 30-i rendeletéhez, a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

(EUR/t)

Termékkód

Viszonylat

Jelenleg

1. időszak

2. időszak

3. időszak

4. időszak

5. időszak

6. időszak

1001 10 00 9200

—

1001 10 00 9400

A00

—

1001 90 91 9000

—

1001 90 99 9000

C01

– 20,00

—

1002 00 00 9000

A00

—

1003 00 10 9000

—

1003 00 90 9000

C02

– 30,00

—

1004 00 00 9200

—

1004 00 00 9400

C03

– 45,00

—

1005 10 90 9000

—

1005 90 00 9000

A00

—

1007 00 90 9000

—

1008 20 00 9000

—

1101 00 11 9000

—

1101 00 15 9100

C01

– 25,00

—

1101 00 15 9130

C01

– 25,00

—

1101 00 15 9150

C01

– 25,00

—

1101 00 15 9170

C01

– 25,00

—

1101 00 15 9180

C01

– 25,00

—

1101 00 15 9190

—

1101 00 90 9000

—

1102 10 00 9500

A00

—

1102 10 00 9700

A00

—

1102 10 00 9900

—

1103 11 10 9200

A00

—

1103 11 10 9400

A00

—

1103 11 10 9900

—

1103 11 90 9200

A00

—

1103 11 90 9800

—

MEGJEGYZÉS.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

C01	:	Minden harmadik ország Albánia, Bulgária, Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechenstein és Svájc kivételével.
C02	:	Algéria, Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Mauritánia, Omán, Quatar, Szíria, Tunézia és Jemen.
C03	:	Minden harmadik ország Bulgária, Norvégia, Románia, Svájc és Liechenstein kivételével.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/5

A BIZOTTSÁG 821/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséröl szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)	A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)	E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A malátára irányadó, az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett export-visszatérítések a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2005. május 30-i rendeletéhez, a maláta exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

A termékek kódja	Viszonylat	Mértékegység	A visszatérítések összege
1107 10 19 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 10 99 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 20 00 9000	A00	EUR/t	0,00
MEGJ: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg. A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/7

A BIZOTTSÁG 822/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett, a maláta exportjára vonatkozó, előzetesen rögzített visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb az 1104/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A Bizottság 2005. május 30-i rendeletéhez a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	Folyó 6	1. időszak 7	2. időszak 8	3. időszak 9	4. időszak 10	5. időszak 11
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	6. időszak 12	7. időszak 1	8. időszak 2	9. időszak 3	10. időszak 4	11. időszak 5
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/9

A BIZOTTSÁG 823/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 13. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)	A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzetközi egyezmények és más kiegészítő programok keretében megvalósuló közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók, valamint egyéb, ingyenes ellátást jelentő közösségi akciók keretében a gabonaágazat termékei, valamint a rizs tekintetében alkalmazandó visszatérítések a mellékletnek megfelelően kerültek rögzítésre.

2. cikk

E rendelet 2005. június 1-jén lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb a 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 288., 1974.10.25., 1. o.

MELLÉKLET

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló 2005. május 30-i bizottsági rendelethez

(EUR/t-ban)
Termékkód	A visszatérítés összege
1001 10 00 9400	0,00
1001 90 99 9000	0,00
1002 00 00 9000	0,00
1003 00 90 9000	0,00
1005 90 00 9000	0,00
1006 30 92 9100	0,00
1006 30 92 9900	0,00
1006 30 94 9100	0,00
1006 30 94 9900	0,00
1006 30 96 9100	0,00
1006 30 96 9900	0,00
1006 30 98 9100	0,00
1006 30 98 9900	0,00
1006 30 65 9900	0,00
1007 00 90 9000	0,00
1101 00 15 9100	10,96
1101 00 15 9130	10,24
1102 10 00 9500	0,00
1102 20 10 9200	59,11
1102 20 10 9400	50,66
1103 11 10 9200	0,00
1103 13 10 9100	76,00
1104 12 90 9100	0,00
Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o).

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/11

A BIZOTTSÁG 824/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

az új tagállamok számára 2005 harmadik negyedévére vonatkozóan a banánbehozatal kiegészítő mennyiségének meghatározása céljából kiadott engedélyekben szereplő egyes irányadó mennyiségek és egyéni felső határok rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak 41. cikke első bekezdésére,

tekintettel a banánpiac közös szervezéséről szóló, 1993. február 13-i 404/93/EGK tanácsi rendeletre (1),

mivel:

(1)

A 2004. október 29-i 1892/2004/EK bizottsági rendelet (2) bevezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyek a Közösséghez való csatlakozást megelőzően az új tagállamokban hatályos rendszerekről a banánpiac közös szervezésének keretén belüli hatályos behozatali rendszerre történő átmenet megkönnyítése érdekében kell végrehajtani 2005 során. A piac, különösen az új tagállamok piaca kielégítő ellátottságának biztosítása érdekében az említett rendelet a behozatali engedélyek kiadására vonatkozóan átmeneti jelleggel kiegészítő mennyiségeket határozott meg. Ezt a kiegészítő mennyiséget a 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatalát szabályozó rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendeletben (3).

(2)	A 896/2001/EK bizottsági rendelet 14. cikke (1) és (2) bekezdése szerint az év első három negyedévének mindegyikére vonatkozóan irányadó mennyiségek és egyéni felső határok rögzíthetők a behozatali engedélyek kiállításához kapcsolódóan.

(3)

A 2005 harmadik negyedévére vonatkozóan kiadandó engedélyek szempontjából indokolt az említett irányadó mennyiségeket és egyéni felső határokat az A/B és C vámkontingens kezelésére a 825/2005/EK bizottsági rendeletben (4) meghatározott százalékokkal megegyezően megállapítani a megfelelő ellátás, valamint a termelési és értékesítési ágazatok közti kereskedelmi forgalom biztosítása érdekében.

(4)	Tekintettel arra, hogy e rendeletnek a 2005 harmadik negyedévére vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszakának kezdete előtt hatályba kell lépnie, rendelkezni kell a rendelet azonnali hatálybalépése érdekében.

(5)	E rendeletnek a Közösségben letelepedett és az 1892/2004/EK rendelet 5. és 6. cikke szerint bejegyzett piaci szereplőkre kell vonatkoznia.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 896/2001/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésében említett, a banánnal kapcsolatos behozatali engedélyek kibocsátására vonatkozó irányadó, a 1892/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése szerinti kiegészítő mennyiséget 2005 harmadik negyedévére vonatkozóan az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hagyományos és nem hagyományos piaci szereplők számára rendelkezésre álló mennyiség 23 % határozták meg.

2. cikk

A 896/2001/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében említett legnagyobb engedélyezett szintet/mennyiséget az 1892/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése szerinti kiegészítő mennyiségre vonatkozóan 2005 harmadik negyedévére az alábbiak szerint állapítják meg:

a)	hagyományos piaci szereplők esetén az 1892/2004/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésével összhangban közölt egyedi referenciamennyiség 23 %-a;

b)	nem hagyományos piaci szereplők esetén az 1892/2004/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésével összhangban közölt egyedi allokáció 23 %-a.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 328., 2004.10.30., 50. o.

(3) HL L 126., 2001.5.8., 6. o. A legutóbb a 838/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 52. o.) módosított rendelet.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 13 oldalát.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/13

A BIZOTTSÁG 825/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

egyes jelzőmennyiségek és egyéni plafonok megállapításáról a Közösségbe irányuló banánimportra vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásához 2005 harmadik negyedévére az A/B és C vámkontingensek keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a banánpiac közös szervezéséről szóló, 1993. február 13-i 404/93/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1)

A 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatalát szabályozó rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendelet (2) 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a behozatali engedélyek kiállítása céljára a 404/93/EGK rendelet 18. cikk (1) bekezdésében szabályozott A/B és C vámkontingensek keretében rendelkezésére álló mennyiség adott százalékában kifejezett jelzőmennyiség állapítható meg az év első három negyedévére.

(2)

A Közösségben 2004 során értékesített banánmennyiségre vonatkozó adatok, különös tekintettel az év harmadik negyedévében lebonyolított tényleges behozatalra, valamint a 2005 harmadik negyedévében a közösségi piacon várható kínálatra és fogyasztásra vonatkozó adatok ismeretében az A/B és C kontingensre vonatkozó jelzőmennyiségek oly módon állapítandók meg, amely biztosítja a Közösség megfelelő ellátását, valamint a termelés és forgalmazás közötti kereskedelmi mozgás folyamatosságát.

(3)	Ugyanezen adatok alapján a 896/2001/EK rendelet 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően meg kell állapítani azt a maximális mennyiséget, amelyre az egyes piaci szereplők engedély iránti kérelmet nyújthatnak be 2005 harmadik negyedévére vonatkozóan.

(4)	Mivel e rendeletet már a 2005 harmadik negyedévére szóló behozatali engedély iránti kérelmek benyújtására meghatározott időszak kezdete előtt alkalmazni kell, annak haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(5)

A jelen rendeletet a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező gazdasági alanyok vonatkozásában kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy a 1892/2004/EK bizottsági rendelet (3) átmeneti intézkedéseket állapított meg 2005-re a banán Közösségbe irányuló importjára vonatkozóan figyelemmel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, valamint Szlovákia csatlakozására.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 869/2001/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésében említett jelzőmennyiség a 404/93/EGK rendelet 18. cikk (1) bekezdésében szabályozott vámkontingensek keretében kiállítandó, banánra vonatkozó behozatali engedélyek tekintetében 2005 harmadik negyedévére az alábbiak szerint kerül megállapításra:

a)	az A/B kontingensek keretében a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező hagyományos és nem hagyományos piaci szereplők számára a rendelkezésre álló mennyiség 23 %-ában;

b)	a C kontingens keretében a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező hagyományos és nem hagyományos piaci szereplők számára a rendelkezésre álló mennyiség 23 %-ában.

2. cikk

A 896/2001/EK rendelet 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott maximális engedélyezett mennyiség a 404/93/EGK rendelet 18. cikk (1) bekezdésében szabályozott vámkontingensek keretében kibocsátandó, banánra vonatkozó behozatali engedélyek tekintetében 2005. harmadik negyedévére a következő:

a)	a 896/2001/EK rendelet 4. és 5. cikke alapján a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező hagyományos piaci szereplők számára az A/B kontingensek keretében megállapított és közölt referenciamennyiség 23 %-a.

b)	a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező nem hagyományos piaci szereplők számára az A/B kontingensek keretében a 896/2001/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdése alapján megállapított és közölt mennyiség 23 %-a.

c)	a 896/2001/EK rendelet 4. és 5. cikke alapján a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező hagyományos piaci szereplők számára a C kontingens keretében megállapított és közölt referenciamennyiség 23 %-a.

d)	a Közösségnek a 2004. április 30-i állapot szerinti területén székhellyel rendelkező nem hagyományos piaci szereplők számára a C kontingens keretében a 896/2001/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdése alapján megállapított és közölt mennyiség 23 %-a.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a bizottság tagja

(1) HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 126., 2001.5.8., 6. o. A legutóbb a 838/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 52. o.). módosított rendelet.

(3) HL L 328., 2004.10.30., 50. o.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/15

A BIZOTTSÁG 826/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2659/94/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikkének (1) bekezdése előirányozza a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatások összegét. Tekintettel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra, és figyelembe véve a raktározás költségeiben végbement változásokat, valamint a piaci árra vonatkozó előrejelzéseket, szükséges módosítani ezeket az összegeket.

(2)	A 2659/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2659/94/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A sajtra nyújtott magánraktározási támogatás összege a következőképpen alakul:

a)	A fix költségekre 7,50 EUR/tonna;

b)	0,20 EUR/tonna/szerződéses raktározási nap a raktározási költségekre;

a pénzügyi költségekre szerződéses raktározási naponként:

—	0,30 EUR/tonna a Grana padano sajtra,

—	0,40 EUR/tonna a Parmigiano-Reggiano sajtra,

—	0,25 EUR/tonna a Provolone sajtra.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 284., 1994.11.1., 26. o. A legutóbb a 1231/2004/EK rendelettel (HL L 234., 2004.7.3., 4. o.) módosított rendelet.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/16

A BIZOTTSÁG 827/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a 2005/2006. tárolási évre vonatkozó, egyes sajtok magántárolására nyújtott közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke előírja, hogy magántárolási támogatás adható tartós sajtokra, valamint a juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtokra, ha e sajtok esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac súlyos kiegyensúlyozatlanságát jelzi, amely felszámolható vagy csökkenthető szezonális tárolással.

(2)

Bizonyos tartós sajtok, illetve a pecorino romano, a kefalotyri és a kasseri sajtok termelésének időszakosságát súlyosbítja a fogyasztás fordított időszakossága. Ezen felül e sajtok termelésének töredezettsége súlyosbítja a fent említett időszakosság következményeit. Éppen ezért indokolt a sajtot szezonálisan tárolni a nyári hónapok és a téli hónapok termelése közötti mennyiségkülönbözet erejéig.

(3)	Meg kell határozni a támogatható sajtok típusait, és rögzíteni kell a támogatásból részesülő legnagyobb mennyiségeket, valamint a piac valós igényeinek és az adott sajtok eltarthatóságának figyelembevételével a szerződések időtartamát.

(4)

Meg kell határozni a tárolási szerződés tartalmát, valamint a szerződésben szereplő sajtok azonosítását és ellenőrzését lehetővé tevő alapvető intézkedéseket. A támogatás összegét a tárolási költségekre és a támogatásban részesülő sajtok, illetve a piacra kerülő egyéb sajtok közötti egyensúly fenntartására tekintettel kell rögzíteni. Ezen információkat, valamint a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve az állandó költségeket és a napi tárolási költségeket csökkenteni kell; a pénzügyi költségeket 2 %-os kamatláb alapján kell kiszámolni.

(5)	Érdemes pontosítani a dokumentációval, a könyveléssel, valamint az ellenőrzés gyakoriságával és módjával kapcsolatos rendelkezéseket. Ebben a vonatkozásban elő kell írni, hogy a tagállamok az ellenőrzési költségek egy részét vagy teljes egészét a szerződő fél számlájára írhatják.

(6)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke által előírt, egyes sajtok magántárolására adható támogatás (a továbbiakban: támogatás) odaítélésének részletes szabályait a 2005/2006. tárolási évre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„tárolási tétel”: az a legalább két tonna tömegű, egységes összetételű sajtmennyiség, amelyet tárolás céljából egyazon raktárba egyazon napon tároltak be;

b)	„szerződéses tárolás megkezdésének napja”: a betárolás napját követő nap;

c)	„szerződéses tárolás utolsó napja”: a kitárolás napját megelőző nap;

d)	„tárolási év”: a mellékletben rögzített, sajttípusonként változó időszak, amely alatt a sajtra a magánraktározási rendszer kiterjedhet.

3. cikk

A támogatható sajtok

(1) A támogatást a mellékletben meghatározott feltételek mellett bizonyos tartós sajtokra, a pecorino romano sajtokra, valamint a kefalotyri és kasseri sajtokra lehet megadni.

(2) A sajtoknak a Közösségben kell készülniük, és a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	a gyártó céget, valamint a gyártás hónapját és napját a sajtokon letörölhetetlen feliratnak kell jeleznie, esetleg kódolva;

b)	a sajtoknak sikeres minőségi vizsgával kell megfelelő előzetes biztosítékot adniuk arról, hogy kiérlelésük végeztével a mellékletben szereplő kategóriák szerint hova sorolják majd őket.

4. cikk

Tárolási szerződés

(1) Sajtokra vonatkozó magántárolási szerződés a sajtok tárolási területéhez tartozó tagállam intervenciós hivatala és természetes vagy jogi személyek (a továbbiakban: szerződő felek) között jöhet létre.

(2) A raktározási szerződést írásban kötik, szerződéskötési kérelem alapján.

A kérelemnek a betárolás időpontjától számított 30 napon belül be kell érkeznie az intervenciós hivatalhoz, és csak azokra a sajttételekre vonatkozhat, amelyek betárolása már befejeződött. Az intervenciós hivatalok feljegyzik a kérelem beérkezési időpontját.

Ha egy kérelem a határidő lejárta után 10 munkanapon belül érkezik be az intervenciós hivatalhoz, a raktározási szerződés még megköthető, de a támogatás összege 30 %-kal csökken.

(3) Az egy vagy több tárolási tételre vonatkozó tárolási szerződéseknek különösen a következőkre vonatkozó kikötéseket kell tartalmazniuk:

a)	a szerződés tárgyát képező sajtmennyiség;

b)	a szerződés teljesítésére vonatkozó időpontok;

c)	a támogatás mértéke;

d)	a raktárak megnevezése.

(4) A raktározási szerződést a szerződéskötési kérelem iktatásától számított 30 napon belül kell megkötni.

(5) Az ellenőrzésre tett intézkedések, különösen a 7. cikkben említettek, az intervenciós hivatal által készített termékleírás hatálya alá tartoznak. A tárolási szerződésnek e termékleírásra utalnia kell.

5. cikk

Be- és kitárolás

(1) A be- és kitárolási időszakok a mellékletben szerepelnek.

(2) A kitárolást teljes tárolási tételenként kell elvégezni.

(3) Amennyiben a szerződéses tárolás első 60 napjának elteltével a sajtok minőségromlása meghaladja a szokásos, raktározás okozta romlást, a szerződő felek, tárolási tételenként egy alkalommal engedélyt kaphatnak arra, hogy a károsodott mennyiségeket saját költségükre helyettesítsék.

Ha a károsodott mennyiségekre a tárolás során vagy a kitároláskor elvégzett ellenőrzés derít fényt, e mennyiségekre nem jár támogatás. Ezenkívül a támogatható tételből fennmaradó mennyiség nem lehet kevesebb két tonnánál.

A második albekezdés arra az esetre vonatkozik, ha valamely tételnek egy részét az (1) bekezdésben említett kiraktározási időszak előtt vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említett minimális raktározási határidő lejárta előtt kitárolják.

(4) A (3) bekezdés első albekezdésében említett esetben a helyettesített mennyiségek támogatásának kiszámítására vonatkozóan a szerződéses tárolás első napja a szerződéses tárolás kezdetének napja.

6. cikk

Tárolási feltételek

(1) A tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a támogatás kifizetésére jogosító összes feltétel és követelmény teljesül.

(2) A szerződő fél vagy – a tagállam kérésére, illetve annak felhatalmazásával – a raktárért felelős személy az ellenőrzéssel megbízott illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek alapján ellenőrízni lehet a magánraktárba betárolt termékekre vonatkozóan a következőket:

a)	tisztaság a betároláskor;

b)	a sajtok eredete és gyártási időpontja;

c)	a betárolás időpontja;

d)	raktárban való tárolás ténye és a raktár címe;

e)	kitárolás időpontja.

(3) A szerződő fél, illetve adott esetben a raktárért felelős személy minden szerződés kapcsán külön készletnyilvántartást vezet, amelynek a raktárban rendelkezésre kell állnia és a következőket kell tartalmaznia:

a)	a magántárolásra betárolt termékek raktározási tételszáma;

b)	a betárolás és kitárolás időpontja;

c)	a sajtok száma és súlya tárolási tételenként;

d)	a termék helye a raktáron belül.

(4) A tárolt termékeknek könnyen azonosíthatónak, elérhetőnek és szerződésenként elkülönítettnek kell lenniük. A raktározott sajtokat egyedi jelzéssel meg kell különböztetni.

7. cikk

Ellenőrzés

(1) A betároláskor az illetékes hivatal ellenőrzést végez, hogy meggyőződjék a tárolt termék támogathatóságáról, és megelőzzön minden, a szerződéses tárolás alatti termékhelyettesítést.

(2) A hivatal bejelentés nélkül szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a termékek ténylegesen ott vannak a raktárban. Olyan mintát kell kiválasztani, amely reprezentatív, és a szerződés alapján magántárolási támogatásra szánt teljes mennyiség legalább 10 % ának felel meg.

Az ellenőrzés a 6. cikk (3) bekezdésében említett nyilvántartás ellenőrzésén kívül magában foglalja a termékek azonosítását, illetve súlyuk és természetük fizikai vizsgálatát,. E fizikai vizsgálatoknak a bejelentés nélküli ellenőrzés alá vett mennyiség legalább 5 %-ára ki kell terjedniük.

(3) A szerződéses raktározási időszak végén az illetékes hivatal elvégzni a termékek tényleges ottlétének ellenőrzését. Amennyiben azonban termékek a maximális raktározási időszak lejárta után is a raktárban maradnak, az ellenőrzést a kitárolásuk időpontjában is el lehet végezni.

Az első albekezdésben említett ellenőrzés érdekében a szerződő félnek értesítenie kell az illetékes hivatalt az érintett raktározási tétel megjelölésével, legalább öt munkanappal azelőtt, hogy a tárolási időszak szerződés szerint lejár, vagy hogy a kitárolási műveleteket megkezdik, ha e műveletekre a raktározási időszak alatt vagy után kerül sor.

A tagország a második bekezdésben említett öt munkanapnál rövidebb határidőbe is beleegyezhet.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján végzett ellenőrzésekről jelentést kell készíteni, amelyben szerepel:

a)	az ellenőrzés időpontja;

b)	az ellenőrzés időtartama;

c)	az elvégzett műveletek.

A jelentést az ellenőrzésért felelős személy aláírja, a szerződő fél, illetve adott esetben a raktárért felelős személy pedig ellenjegyzi, majd azt a fizetési dossziéhoz csatolják.

(5) Abban az esetben, ha az ellenőrzött termékmennyiség legalább 5 %-át érintő szabálytalanságot állapítanak meg, az ellenőrzést az illetékes hatóságok által meghatározott nagyobb mintára terjesztik ki.

A tagállamok az ilyen esetekről négy héten belül értesítik a Bizottságot.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy az ellenőrzés díja részben vagy egészben a szerződő felet terheli.

8. cikk

Tárolási támogatások

(1) A támogatás mértékei a következők:

a)	7,50 EUR/tonna az állandó költségekre;

b)	0,20 EUR/tonna/szerződéses raktározási nap a raktározási költségekre;

a pénzügyi kiadásokra szerződéses raktározási naponként:

i)	0,23 euró/tonna a tartós sajtok esetében;

ii)	0,28 euró/tonna a pecorino romano sajtok esetében;

iii)	0,39 euró/tonna a kefalotyri és kasseri sajtok esetében.

(2) Semmilyen támogatás nem adható, ha a tárolás szerződéses időszaka hatvan napnál rövidebb. A támogatás legnagyobb mértéke sem lépheti túl a 180 napos szerzdődéses raktározási időszaknak megfelelő mértéket.

Amennyiben a szerződő fél nem tartja be az e rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második vagy adott esetben harmadik albekezdésében említett határidőket, a támogatási összeg 15 %-kal csökken, és csak arra az időszakra jár, amelyről a vállalkozó hitelt érdemlően bizonyítani tudja az illetékes hatóságok előtt, hogy a sajtok szerződéses tárolásban maradtak.

(3) A támogatást a szerződő fél kérelmére a szerződéses tárolási időszak végével, a kérelem kézhezvételétől számított 120 napon belül fizetik ki, feltéve, hogy a 7. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéseket elvégezték, és a támogatásra való jogosultság feltételei teljesültek.

Amennyiben azonban a támogatásra való jogosultság közigazgatási vizsgálata folyamatban van, a kifizetést addig nem lehet folyósítani, amíg a jogosultságot el nem ismerik.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Sajtfélék

Támogatható mennyiségek

Sajtok gyártása óta eltelt időszak

Betárolási időszak

Kitárolási időszak

Francia tartós sajtok:

—	bejegyzett eredetmegjelölés – beaufort és comté típusok

—	piros címke (label) – emmental grand cru

—	A és B osztály – emmentáli és gruyère

16 000 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Német tartós sajtok:

„Markenkäse” vagy „Klasse fein” Emmentaler/Bergkäse

1 000 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Ír tartós sajtok:

„Irish long keeping cheese. Emmental, special grade”

900 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Osztrák tartós sajtok:

„1.	Güteklasse Emmentaler/Bergkäse/Alpkäse”

1 700 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Finn tartós sajtok:

„I luokka”

1 700 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Svéd tartós sajtok:

„Västerbotten/Prästost/Svecia/Grevé”

1 700 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Lengyel tartós sajtok:

„Podlaski/Piwny/Ementalski/Ser Corregio/Bursztyn/Wielkopolski”

3 000 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Szlovén tartós sajtok:

„Ementalec/Zbrinc”

200 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Litván tartós sajtok:

„Goja/Džiugas”

700 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Lett tartós sajtok:

„Rigamond, Ementāles tipa un Ekstra klases siers”

500 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Magyar tartós sajtok:

„Pannónia”

300 t

10 nap

2005. június 1 – szeptember 30.

2005. október 1 – 2006. március 31.

Pecorino Romano

19 000 t

90 nap, 2004. október 1. után gyártott

2005. június 1 – december 31.

2006. március 31. előtt

Juh- vagy kecsketejből, ill. a kettő keverékéből gyártott Kefalotyri és Kasseri

2 500 t

90 nap, 2004. november 30. után gyártott

2005. június 1 – november 30.

2006. március 31. előtt

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/21

A BIZOTTSÁG 828/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

az 1555/96/EK rendeletnek a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra – beleértve a kopaszbarackot és a nektarint –, a körtére és a csemegeszőlőre vonatkozó kiegészítő importvámok küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett kiegészítő importvámok alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1996. július 30-i 1555/96/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik az ugyanezen rendelet mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeleti tevékenységet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

(2)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai során megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazása érdekében, valamint a 2002-re, 2003-ra és 2004-re vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok tükrében módosítani kell a paradicsom, a kajszibarack, a citrom, a szilva, az őszibarack – beleértve a kopaszbarackot és a nektarint –, a körte és a csemegeszőlő esetében alkalmazandó kiegészítő importvámok küszöbszintjeit.

(3)	Következésképpen módosítani kell az 1555/96/EK rendeletet.

(4)	Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1555/96/EK rendelet melléklete helyébe az e rendelet mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. június 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 193., 1996.8.3., 1. o. A legutóbb a 694/2005/EK rendelettel (HL L 112., 2005.5.3., 10. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A kombinált nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csak tájékoztató jellegű. E melléklet alkalmazása szempontjából a kiegészítő importvámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásakor érvényes KN-kódok alkalmazási tartománya határozza meg. Abban az esetben, ha a KN-kód előtt »ex« jelzés található, a kiegészítő importvám alkalmazási körét a KN-kód alkalmazási tartománya és az annak megfelelő alkalmazási időszak együttesen határozza meg.

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Alkalmazási időszak	Küszöbszint (tonna)
78.0015	ex 0702 00 00	Paradicsom	— október 1–május 31.	603 687
78.0020	ex 0702 00 00	Paradicsom	— június 1–szeptember 30.	531 117
78.0065	ex 0707 00 05	Uborka	— május 1–október 31.	10 626
78.0075	ex 0707 00 05	Uborka	— november 1–április 30.	10 326
78.0085	ex 0709 10 00	Articsóka	— november 1–június 30.	2 071
78.0100	0709 90 70	Cukkini	— január 1–december 31.	65 658
78.0110	ex 0805 10 20	Narancs	— december 1-–május 31.	620 166
78.0120	ex 0805 20 10	Klementin	— november 1–február végéig	88 174
78.0130	ex 0805 20 30 ex 0805 20 50 ex 0805 20 70 ex 0805 20 90	Mandarin, beleértve a tangerint, satsumát; wilkinget és a citrusfélék hasonló hibridjeit	— november 1–február végéig	94 302
78.0155	ex 0805 50 10	Citrom	— június 1–december 31.	291 598
78.0160	ex 0805 50 10	Citrom	— január 1–május 31.	50 374
78.0170	ex 0806 10 10	Csemegeszőlő	— július 21–november 20.	222 307
78.0175	ex 0808 10 80	Alma	— január 1–augusztus 31.	730 999
78.0180	ex 0808 10 80	Alma	— szeptember 1–december 31.	32 266
78.0220	ex 0808 20 50	Körte	— január 1–április 30.	239 335
78.0235	ex 0808 20 50	Körte	— július 1–december 31.	29 158
78.0250	ex 0809 10 00	Kajszibarack	— június 1–július 31.	127 403
78.0265	ex 0809 20 95	Cseresznyefélék a meggy kivételével	— május 21–augusztus 10.	54 213
78.0270	ex 0809 30	Őszibarack, beleértve a kopaszbarackot és a nektarint	— június 11–szeptember 30.	982 366
78.0280	ex 0809 40 05	Szilva	— június 11–szeptember 30.	54 605”

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/23

A BIZOTTSÁG 829/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a 2201/96/EK tanácsi rendelet keretében a 2005/2006-os gazdasági év vonatkozásában a feldolgozásra szánt őszibarack támogatásának rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek ágazatának támogatási rendszerére vonatkozó 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazását részletesen szabályozó, 2003. augusztus 29-i 1535/2003/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság a 2201/96/EK rendelet III. mellékletében rögzített határértékek figyelembevételének ellenőrzését követően köteles közzétenni az őszibarackra vonatkozó alkalmazandó támogatás összegét.

(2)	A támogatási program keretében feldolgozott őszibarack mennyiségének átlaga az elmúlt három év folyamán nem érte el a közösségi határértéket. A 2005/2006-os gazdasági évre alkalmazandó támogatás minden érintett tagállamban a 2201/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében rögzített összeg.

(3)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümöcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005/2006-os gazdasági évre a 2201/96/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint az őszibarackra nyújtott támogatás 47,70 euró tonnánként.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A 2005/2006-os gazdasági évre alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 218., 2003.8.30., 14. o. A legutóbb a 180/2005/EK rendelettel (HL L 30., 2005.2.3., 7. o.) módosított rendelet.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/24

A BIZOTTSÁG 830/2005/EK RENDELETE

(2005. május 30.)

a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1763/2004/EK tanácsi rendelet ötödik módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1763/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1763/2004/EK rendelet I. melléklete felsorolást nyújt azokról a személyekről, akikre a rendeletnek megfelelően a pénzkészletek és gazdasági források befagyasztása vonatkozik.

(2)

Figyelemmel a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló további intézkedésekről szóló, 2004. október 11-i 2004/694/KKBP tanácsi közös álláspontra (2), a Bizottság fel van hatalmazva e melléklet módosítására. A 2005. június 6-i 2005/…/KKBP tanácsi határozat (3) végrehajtja ezt a közös álláspontot. Az 1763/2004/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1763/2004/EGK rendelet I. melléklete ezennel e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 30-án.

a Bizottság részéről

Benita FERRERO-WALDNER

a Bizottság tagja

(1) HL L 315., 2004.10.14., 14. o. A legutóbb a 607/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2005.4.20., 17. o. Helyesbítés: HL L 104., 2005.4.23., 46. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 315., 2004.10.14., 52. o. A legutóbb a 2005/316/KKBP határozattal (HL L 100., 2005.4.20., 54. o.) módosított közös álláspont.

(3) A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

MELLÉKLET

Az 1763/2004 rendelet I. mellékletéből törölni kell a következő személyeket:

1.	Borovnica, Goran. Születési idő: 1965.8.15. Születési hely: Kozarac, Prijedor helyhatóság, Bosznia és Hercegovina. Nemzetiség: boszniai és hercegovinai.

2.	Pavkovic, Nebojsa. Születési idő: 1946.4.10. Születési hely: Senjski Rudnik, Szerbia és Montenegró. Nemzetiség: szerbiai és montenegrói.

3.	Popovic, Vujadin. Születési idő: 1957.3.14. Születési hely: Sekovici, Bosznia és Herzegovina. Nemzetiség: szerbiai és montenegrói.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/26

AZ EU–HORVÁTORSZÁG STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCSA 1/2005 HATÁROZATA

(2005. április 26.)

az eljárási szabályzata és a Stabilizációs és Társulási Bizottság eljárási szabályzata elfogadásáról

(2005/404/EK)

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Horvátország) között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra, és különösen annak 110. és 111. cikkére,

mivel a megállapodás 2005. február 1-jén lépett hatályba,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Elnökség

A Stabilizációs és Társulási Tanács elnökségét 12 hónapos időtartamon át a Közösség és tagállamai részéről az Európai Unió Tanácsának egy képviselője, illetve Horvátország Kormányának egy képviselője, felváltva tölti be. Az első időtartam a Stabilizációs és Társulási Tanács első ülésének napján kezdődik és 2005. december 31-én ér véget.

2. cikk

Ülések

A Stabilizációs és Társulási Tanács rendszeresen miniszteri szinten, évente egyszer ülésezik. Bármely Fél kérésére és a Felek egyetértésével, a Stabilizációs és Társulási Tanács rendkívüli üléseket tarthat.

A Felek ellenkező megállapodásának hiányában, a Stabilizációs és Társulási Tanács valamennyi ülését az Európai Unió Tanácsának szokásos ülésezési helyén, a Felek által elfogadott időpontban tarják.

A Stabilizációs és Tárulási Tanács üléseit a Stabilizációs és Társulási Tanács titkárai az elnökkel egyetértésben, közösen hívják össze.

3. cikk

Képviselet

Akadályoztatás esetén a Stabilizációs és Tárulási Tanács tagjai képviseltethetik magukat az üléseken. Ha egy tag képviseltetni kívánja magát, még az adott ülés megkezdése előtt értesítenie kell az elnököt képviselője nevéről.

A Stabilizációs és Társulási Tanács tagjának képviselője a képviselt tag valamennyi jogát gyakorolja.

4. cikk

Küldöttségek

A Stabilizációs és Tárulási Tanács tagjait tisztviselők kísérhetik el az ülésekre.

Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a Felek küldöttségének tervezett összetételéről.

Az Európai Beruházási Bank képviselője megfigyelőként vesz részt a Stabilizációs és Társulási Tanács azon ülésein, ahol a Bankot érintő kérdés kerül napirendre.

A Stabilizációs és Társulási Tanács egyes témákkal kapcsolatban, tájékoztatás céljából a tagoktól eltérő személyeket is meghívhat az üléseire.

5. cikk

Titkárság

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának egy tisztviselője és Horvátország brüsszeli képviseletének egy tisztviselője együttesen látják el a Stabilizációs és Társulási Tanács titkári feladatait.

6. cikk

Küldemények

A Stabilizációs és Társulási Tanácsnak szánt küldeményeket a Stabilizációs és Társulási Tanács elnökének kell címezni és az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának címére kell elküldeni.

A két titkár gondoskodik arról, hogy a küldemények eljussanak a Stabilizációs és Társulási Tanács elnökéhez, és adott esetben megküldik azokat a Stabilizációs és Társulási Tanács más tagjainak is. Az ilyen küldeményeket eljuttatják továbbá a Bizottság Főtitkárságára, a tagállamok állandó képviseleteire és Horvátország brüsszeli képviseletére.

A Stabilizációs és Társulási Tanács elnökének közleményeit a titkárok elküldik a címzetteknek, és adott esetben a Stabilizációs és Társulási Tanács más tagjainak is az előző bekezdésben megjelölt címekre.

7. cikk

Nyilvánosság

A Felek eltérő határozata hiányában, a Stabilizációs és Társulási Tanács ülései nem nyilvánosak.

8. cikk

Az ülések napirendje

1. Az elnök valamennyi ülésre ideiglenes napirendet készít. Az ideiglenes napirendet a Stabilizációs és Társulási Tanács titkárai legfeljebb 15 nappal az ülést megelőzően megküldik a 6. cikkben említett címzetteknek.

Az ideiglenes napirend tartalmazza azokat a tárgypontokat, amelyek napirendre vételét legfeljebb 21 nappal az ülést megelőzően az elnöktől kérelmezték; ezeket a tárgypontokat akkor veszik fel az ideiglenes napirendre, ha az azok alátámasztásául szolgáló dokumentumokat legkésőbb a napirend postázásának időpontjáig továbbítják a titkároknak.

A Stabilizációs és Társulási Tanács az ülések megkezdésekor elfogadja a napirendet.

A Felek hozzájárulásával az ideiglenes napirenden nem szereplő tárgypont is felvehető a napirendre.

2. Az adott eset sajátos körülményeinek figyelembevétele érdekében, a két Féllel egyetértésben az elnök az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt is tűzhet.

9. cikk

Jegyzőkönyv

Valamennyi ülés jegyzőkönyv-tervezetét a két titkár készíti el.

A jegyzőkönyv – általános szabályként – a napirenden szereplő valamennyi tárgypont tekintetében tartalmazza:

—	a Stabilizációs és Társulási Tanácshoz benyújtott dokumentumokat,

—	azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét a Stabilizációs és Társulási Tanács valamely tagja kérte,

—	az meghozott határozatokat, a megtett ajánlásokat, az elfogadott nyilatkozatokat és következtetéseket.

A jegyzőkönyv-tervezetet a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A jóváhagyott jegyzőkönyvet az elnök és a két titkár írja alá. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik el, amely a társulási dokumentumok letéteményese. A 6. cikkben említett valamennyi címzettnek hitelesített másolatot kell küldeni.

10. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A Stabilizációs és Társulási Tanács a Felek közös megegyezésével hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat. Az ülések közötti időszakban a Felek egyetértésével a Stabilizációs és Társulási Tanács írásbeli eljárással is hozhat határozatokat, illetve tehet ajánlásokat.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács határozatai és ajánlásai a stabilizációs és társulási megállapodás 112. cikke szerint sorrendben a „határozat” és „ajánlás” címet viselik, amelyet egy sorszám, az elfogadás időpontja, valamint a tárgy megjelölése követ.

A Stabilizációs és Társulási Tanács határozatait és ajánlásait az elnök írja alá és a két tikár hitelesíti.

A határozatokat és ajánlásokat a 6. cikkben említett valamennyi címzettnek megküldik.

A Felek dönthetnek arról, hogy a Stabilizációs és Társulási Tanács határozatait és ajánlásait a saját hivatalos lapjukban közzéteszik-e.

11. cikk

Nyelvek

A Stabilizációs és Társulási Tanács hivatalos nyelvei megegyeznek a két Fél hivatalos nyelveivel.

Ellenkező döntés hiányában, a Stabilizációs és Társulási Tanács az e nyelveken készített dokumentumok alapján tanácskozik.

12. cikk

Költségek

Mind a Közösség, mind Horvátország maga fedezi a Stabilizációs és Társulási Tanács ülésein való részvételével kapcsolatban felmerülő költségeket, a személyzeti, úti és tartózkodási költségek, illetve a postai és távközlési költségek tekintetében egyaránt.

Az üléseken való tolmácsolás, illetve a dokumentumok fordítási és sokszorosítási költségeit a Közösség fedezi, kivéve a Horvátország hivatalos nyelvére vagy nyelvéről történő tolmácsolás vagy fordítás költségeit, amelyeket Horvátország fedez.

Az ülések szervezésével kapcsolatos egyéb költségeket az üléseknek otthont adó Fél fedezi.

13. cikk

Stabilizációs és Társulási Bizottság

(1) Létrejön egy Stabilizációs és Társulási Bizottság abból a célból, hogy segítse a Stabilizációs és Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában. Ez egyrészről az Európai Unió Tanácsának képviselőiből és az Európai Közösségek Bizottságának képviselőiből, másrészről Horvátország Kormányának képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten.

(2) A Stabilizációs és Társulási Bizottság előkészíti a Stabilizációs és Társulási Tanács üléseit és tanácskozásait, adott esetben végrehajtja a Stabilizációs és Társulási Tanács határozatait és általában véve gondoskodik a társulási viszony folyamatosságáról és a stabilizációs és társulási megállapodás megfelelő működéséről. A Stabilizációs és Társulási Bizottság megfontolja a Stabilizációs és Társulási Tanács által rábízott valamennyi kérdést, valamint bármilyen más, a stabilizációs és társulási megállapodás napról napra történő végrehajtása során felmerülő kérdést. A Stabilizációs és Társulási Bizottság javaslatokat vagy bármilyen határozat-/ajánlástervezetet terjeszt a Stabilizációs és Társulási Tanács elé elfogadásra.

(3) Abban az esetben, ha a stabilizációs és társulási megállapodás kötelező konzultációra vagy a konzultáció lehetőségére utal, az ilyen konzultációkra a Stabilizációs és Társulási Bizottságon belül kerülhet sor. A Felek megegyezése alapján a konzultáció folytatódhat a Stabilizációs és Társulási Tanácsban.

(4) A Stabilizációs és Társulási Bizottság eljárási szabályzatát e határozat melléklete tartalmazza.

Kelt Luxembourgban, 2005. április 26-án.

a Stabilizációs és Társulási Tanács részéről

J. ASSELBORN

az elnök

MELLÉKLET

A Stabilizációs és Társulási Bizottság eljárási szabályzata

1. cikk

Elnökség

A Stabilizációs és Társulási Bizottság elnökségét 12 hónapos időtartamon át a Közösség és tagállamai részéről az Európai Unió Tanácsának egy képviselője, illetve Horvátország Kormányának egy képviselője, felváltva tölti be. Az első időtartam a Stabilizációs és Társulási Tanács első ülésének napján kezdődik és 2005. december 31-én ér véget.

2. cikk

Ülések

A Stabilizációs és Társulási Bizottság – a Felek egyetértésével – akkor ülésezik, amikor azt a körülmények megkövetelik.

A Stabilizációs és Társulási Bizottság valamennyi ülését a két Fél által elfogadott időben és helyen tartják.

A Stabilizációs és Tárulási Bizottság üléseit az elnök hívja össze.

3. cikk

Küldöttségek

Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a Felek küldöttségének tervezett összetételéről.

4. cikk

Titkárság

Az Európai Bizottság egy tisztviselője és Horvátország Kormányának egy tisztviselője együttesen látják el a Stabilizációs és Társulási Bizottság titkári feladatait.

Az e határozatban előírt, a Stabilizációs és Társulási Bizottság elnökének címzett és a tőle származó közleményeket megküldik a Stabilizációs és Társulási Bizottság titkárainak és a Stabilizációs és Társulási Tanács titkárainak, valamint elnökének.

5. cikk

Nyilvánosság

A Felek eltérő határozatának hiányában, a Stabilizációs és Társulási Bizottság ülései nem nyilvánosak.

6. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az elnök valamennyi ülésre ideiglenes napirendet készít. Az ideiglenes napirendet a Stabilizációs és Társulási Bizottság titkárai legfeljebb 15 nappal az ülést megelőzően megküldik a 4. cikkben említett címzetteknek.

Az ideiglenes napirend tartalmazza azokat a tárgypontokat, amelyek napirendre vételét legfeljebb 21 nappal az ülést megelőzően az elnöktől kérelmezték. Ezeket a tárgypontokat akkor veszik fel az ideiglenes napirendre, ha az azok alátámasztásául szolgáló dokumentumokat legkésőbb a napirend postázásának időpontjáig továbbítják a titkároknak.

A Stabilizációs és Társulási Bizottság egyes témákkal kapcsolatban, tájékoztatás céljából szakértőket is meghívhat üléseire.

A Stabilizációs és Társulási Bizottság ülések megkezdésekor elfogadja a napirendet. A Szerződő Felek hozzájárulásával az ideiglenes napirenden nem szereplő tárgypont is felvehető a napirendre.

(2) Az adott eset sajátos körülményeinek figyelembevétele érdekében, a két Féllel egyetértésben az elnök az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt is tűzhet.

7. cikk

Jegyzőkönyv

Valamennyi ülésről jegyzőkönyv készül a Stabilizációs és Társulási Bizottság által levont következtetések és az elnök összefoglalója alapján.

Miután a Stabilizációs és Társulási Bizottság jóváhagyta a jegyzőkönyvet, azt az elnök és a titkárok aláírják, és azt a két Fél elhelyezi a levéltárban. A jegyzőkönyv másolatát a 4. cikkben említett valamennyi címzettnek megküldik.

8. cikk

Határozatok és ajánlások

Azon különleges esetekben, amikor a stabilizációs és társulási megállapodás 114. cikke keretében a Stabilizációs és Társulási Tanács a Stabilizációs és Társulási Bizottságot határozatok meghozatalára és ajánlások megtételére hatalmazza fel, ezen aktusok a „határozat” és „ajánlás” címet viselik, amelyet egy sorszám, az elfogadás időpontja, valamint a tárgy megjelölése követ. A határozatokat és ajánlásokat a Felek közös megegyezéssel fogadják el.

A Stabilizációs és Társulási Bizottság határozatait és ajánlásait az elnök írja alá és a két titkár hitelesíti. Ezt követően megküldik azokat az e melléklet 4. cikkében említett címzetteknek.

A Felek dönthetnek arról, hogy a Stabilizációs és Társulási Bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat a saját hivatalos lapjukban közzéteszik-e.

9. cikk

Költségek

Mind a Közösség, mind Horvátország maga fedezi a Stabilizációs és Társulási Bizottság ülésein való részvételével kapcsolatban felmerülő költségeket, a személyzeti, úti és tartózkodási költségek, illetve a postai és távközlési költségek tekintetében egyaránt.

Az üléseken való tolmácsolás, illetve a dokumentumok lefordításának és sokszorosításának költségeit a Közösség fedezi, kivéve a Horvátország hivatalos nyelvére vagy nyelvéről történő tolmácsolással vagy fordítással kapcsolatos költségeket, amelyeket Horvátország fedez. Az ülések szervezésével kapcsolatos egyéb költségeket az üléseknek otthont adó Fél fedezi.

10. cikk

Albizottságok és különleges csoportok

A Stabilizációs és Társulási Bizottság albizottságokat vagy különleges csoportokat hozhat létre, amelyek a Stabilizációs és Társulási Bizottság felügyelete alatt működnek és annak valamennyi ülésük után beszámolni kötelesek. A Stabilizációs és Társulási Bizottság dönthet egy már létező albizottság vagy csoport megszüntetéséről, megszabhatja vagy módosíthatja feladatmeghatározásukat, vagy a feladatai végrehajtását segítő további albizottságokat és csoportokat állíthat fel. Ezen albizottságok és csoportok nem rendelkeznek döntéshozatali hatáskörrel.

31.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/31

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 4.)

az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás mellékletei módosításának az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2005) 1369. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/405/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek (1) kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 1998. március 16-i 98/258/EK tanácsi határozatra és különösen annak 4. cikke harmadik bekezdésére,

mivel:

(1)	A Közösség szabványos Enterobacteriaceae és életképes baktériumszámlálás vizsgálati módszerét húsra vonatkozóan az Egyesült Államok Escherichia coli vizsgálati módszerével egyenértékűnek fogadták el.

(2)	A Közösség és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytattak további felülvizsgálati, ezen belül állat-egészségügyi vizsgálati útmutatókról. E tárgyalások eredményeként létrejött ezen útmutatók szövege, melyet mindkét fél elfogadott.

(3)

A megállapodás közös irányítóbizottsága („a Bizottság”) a két vizsgálati módszer egyenértékűségének meghatározása, és további felülvizsgálati útmutatók elfogadása tekintetében ajánlásokat bocsátott ki. Az említett ajánlások figyelembevételével megfelelő a megállapodás V. és VI. mellékletének és a Megállapodás (1) lábjegyzetének módosítása.

(4)	Az említett módosításokat a Közösség részéről jóvá kell hagyni.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás 14. cikke alapján létrehozott közös irányítóbizottság által tett ajánlások szerint, az említett megállapodás V. melléklete 6. pontjának, VI. mellékletének és (1) lábjegyzetének módosításait az Európai Közösség nevében a Bizottság jóváhagyja.

A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét, beleértve a megállapodás V. melléklete 6. pontjának, (1) lábjegyzetének és VI. mellékletének a módosításait is csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgató felhatalmazást kap a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására.

3. cikk

Ezt a határozatot azon hónapot követő hónap első napjától kell alkalmazni, amely hónapban az Amerikai Egyesült Államok írásban értesítette a Bizottságot arról, hogy az 1. cikkben említett módosítások jóváhagyásához szükséges belső eljárásokat elvégezte.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 4-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 118., 1998.4.21., 1. o. A legutóbb a 2003/833/EK bizottsági határozattal (HL L 316., 2003.11.29., 20. o.) módosított határozat.

MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN

Brüsszel, 2004. október 7.

Tisztelt Uram,

Utalással az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodásra, tisztelettel javaslom Önnek a megállapodás mellékleteinek módosítását az alábbiak szerint:

A megállapodás 14. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott közös irányítóbizottság javaslata értelmében a megállapodás V. melléklete 6. pontjának és (1) lábjegyzetének szövegét e jelen levél „A” függelékének szövegével helyettesítsék, és a megállapodás VI. mellékletének szövegét e jelen levél „B” függelékének szövegével helyettesítsék.

Lekötelezne, amennyiben szíveskedne megerősíteni az Amerikai Egyesült Államok beleegyezését a megállapodás V. melléklete 6. pontjának, (1) lábjegyzetének és VI. mellékletének a fenti módosításaihoz.

Kérem, fogadja legmélyebb tiszteletemet,

(1)

az Európai Közösség részéről

Jaana HUSU-KALLIO

Brüsszel, 2005. április 6.

Tisztelt Asszonyom,

Megtiszteltetés számomra, hogy válaszolhatok az Ön 2004. október 7-i levelére, amely az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló, 1999. július 20-i megállapodás „A” függeléke V. mellékletének 6. pontja, az (1) lábjegyzet és a „B” függeléke VI. mellékletének javasolt módosításainak a részleteit tartalmazza.

E tekintetben tisztelettel megerősítem, hogy az Amerikai Egyesült Államok elfogadja a javasolt módosításokat, melynek egy másolatát a levélhez csatoltam, összhangban a megállapodás 14. cikk (1) bekezdés alapján létrehozott közös irányítóbizottság javaslatával.

Értelmezésem szerint e módosítások azon a napon lépnek hatályba, amely napon az Amerikai Egyesült Államok írásban értesíti a Bizottságot arról, hogy e módosítások megvalósításához szükséges eljárásokat elvégezte.

Kérem, fogadja legmélyebb tiszteletemet,

(2)

az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatósága részéről

Norval E. FRANCIS

(1)

Melléklet: „A” függelék, amely a megállapodás V. mellékletének 6. pontját és (1) lábjegyzetét váltja fel, és „B” függelék, amely a megállapodás VI. mellékletét váltja fel.

(2)

Melléklet: „A” függelék, amely a megállapodás V. mellékletének 6. pontját és (1) lábjegyzetét váltja fel, és „B” függelék, amely a megállapodás VI. mellékletét váltja fel.

A FÜGGELÉK

„V. MELLÉKLET

—

Áru

—

Fajok

—	Állat/közegészségügy

Egyesült Államokba irányuló EK-export

EK-ba irányuló USA-export

Kereskedelmi feltételek

Egyezőség

Speciális feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyezőség

Speciális feltételek

Intézkedés

EK-szabványok

USA-szabványok

EK-szabványok

Friss hús

Állategészségügy

—

Kérődzők

64/432

72/461

72/462

9 CFR 94

Igen 2

BSE által fertőzött országokból származó szarvasmarhafélék kiegészítő tanúsítása

Az USA vizsgálja felül BSE-szabályait a magas/alacsony fertőzöttségű régiók vonatkozásában

9 CFR 53

(egzotikus megbetegedés kitörése esetén)

72/462

82/426

Igen 2

Három hónapos tartás

Juh- és kecskefélék brucellózismentes tartása

—

Patások

64/432

72/461

72/462

9 CFR 94

Igen 1

9 CFR 53

72/462

82/426

Igen 2

Három hónapos tartás

—	Disznófélék

64/432

72/461

72/462

9 CFR 94

Igen 1

9 CFR 53

72/462

82/426

Igen 2

Három hónapos tartás

Brucellózismentes tartás

Közegészségügy

Kérődzők (8)

Patások

Disznófélék

Juhfélék

Kecskefélék

Kérődzők (8)

Patások

Disznófélék

Juhfélék

Kecskefélék

(folyt.)

64/433

96/22

96/23

9 CFR

301–381, 416, 417

Igen 3

A (7) lábjegyzettel összhangban felsorolt és az (1) lábjegyzetbe foglalt odavágó rendelkezéseket teljesítő üzemek

Enterobacteriaceae vizsgálat és életképes baktériumszámlálás a 2001. június 8-i 2001/471/EK határozat szerint, kivétel:

—	a véletlenszerű mintavételezést folytatni kell a teljes vágási időszak folyamán,

—	a négy mintavételi hely szarvasmarha, sertés, juh kecske és ló esetében nem térhet el a 2001. június 8-i 2001/471/EK határozatban előírtaktól

Az egyezőséget (Igen 2) azt követően adják meg, hogy az USA befejezte az állat-egészségügyi (ki) szállítási rendszerek igazolását

Ezt a folyamatot a megállapodás hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül fejezik be

9 CFR

301–381, 416, 417

72/462

93/158

96/22

96/23

Igen 3

A (7) lábjegyzettel összhangban felsorolt és a (2), (3), (4) és (5) lábjegyzetben foglalt vonatkozó rendelkezéseket teljesítő üzemek

Az EK vizsgálja az USA maradványérték-programját és az USA által benyújtandó kiegészítő tájékoztatást, hogy meghatározza, hogy teljesíti-e az EK védelmi szintet. Ez az értékelés a megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül fejeződik be

Az EK értékeli az USA vízre vonatkozó szabványait annak érdekében, hogy meghatározza, hogy azok teljesítik-e az EK védelmi szintet. Ez az értékelés a megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül fejeződik be

Az EK-nak értékelnie kell, amennyiben az USA ilyen kérést nyújt be, a lóhús folyamatos trichinae vizsgálatának szükségességét

Az (5)e lábjegyzet vonatkozásában, a sertésszív felvágását követő ellenőrzések eredményeit 12 hónap elteltével közösen kell értékelni abból a szempontból, hogy meghatározzák, hogy szükség van-e az 5 (e) lábjegyzetben foglalt rendelkezések módosítására

Az egyezőséget (Igen 2) azt követően adják meg, miután az EK elvégezte a speciális feltételek alkalmazásának az igazolását. E folyamat e megállapodás hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül fejeződik be”

1. LÁBJEGYZET

„(1)

A kórokozók csökkentése: veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) rendszerei; a végleges szabályt a 61. sz. szövetségi regiszterben (38806–38989) tették közzé, és az módosítja a CFR 304, 310, 320, 327, 381, 416 és 417. részeiben foglalt különböző rendelkezéseket.

A szabvány egészségügyi eljárásokról (SSOP-k) szóló rendelkezések alkalmazandók.

Az USA és az EK megvitatja a fenti szabály szakaszos elemeit, jóval a megvalósítási határidő előtt, hogy meghatározza, szükség van-e további speciális feltételekre.”

B FÜGGELÉK

„VI. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓK FELÜLVIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSÁRA

A felek felülvizsgálja e melléklet tartalmát és elvégzi a megfelelő módosításokat, amennyiben az érintett nemzetközi szabványosító szervezetek egyike szabványokat, útmutatókat vagy ajánlásokat fogad el a felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozóan.

Általános rendelkezések

1. Meghatározások

E mellékletben szereplő kifejezésekre az alábbi meghatározások vonatkoznak:

1.1.	»felülvizsgálat«: a teljesítmény értékelése;

1.2.	»felülvizsgált (személy/szervezet)«: az exportáló fél, akinek a jogszabályi megfelelés és ellenőrzési programja a tárgya a felülvizsgálatnak;

1.3.	»felülvizsgáló«: az importáló fél, aki a felülvizsgálatot lefolytatja;

1.4.	»üzem«: állatot vagy állati terméket feldolgozó üzem;

1.5.	»létesítmény«: a feldolgozó üzemtől eltérő telephely, ahol az állatokat vagy állati termékeket kezelhetik, kivéve kiskereskedelmi létesítmények;

1.6.	»állat-egészségügyi vizsgálat«: telephelyi vizsgálat, amelyet abból a célból végeznek, hogy információt gyűjtsenek vagy igazoljanak egy adott térség státuszával vagy körülményeivel kapcsolatosan a III. mellékletben megállapított egy vagy több állatbetegség vonatkozásában.

2. Általános alapelvek

2.1. A felülvizsgálónak és a felülvizsgáltnak együtt kell működnie a felülvizsgálatok lefolytatásában e mellékletben megállapított rendelkezésekkel összhangban. A felülvizsgáló munkacsoportban szerepeljenek mind a felülvizsgáló, mind a felülvizsgált képviselői, és a felülvizsgált jelöljön ki munkatársakat, akik a felülvizsgálat során segítkeznek. A speciális rendszerek és programok felülvizsgálatának lebonyolítása speciális szakmai képességeket tehet szükségessé.

Az információk gyűjtése az interjúk, a dokumentumok és feljegyzések áttekintése és a telephelyi látogatások során történik. A megállapodás elfogadása vagy az előző felülvizsgálat óta bekövetkezett változásokat a szabályzókban szintén felülvizsgálják. Az információk igazolása érdeklődés vagy más források ellenőrzése útján történik; ezek lehetnek fizikai megfigyelés, mérések, minták vagy feljegyzések. A felülvizsgálat során szerzett információkat dokumentálni kell.

2.2. A felülvizsgálatokat úgy kell kialakítani, hogy az a felülvizsgált jogszabályi megfelelés és ellenőrzési programja eredményességét vizsgálja az egyes állatok, élelmiszer-szállítmányok vagy üzemek elutasítása helyett. A megállapodás hatálya alá tartozó felülvizsgált jogszabályi megfelelés és ellenőrzési programját megfelelően kell értékelni.

2.2.1. A megállapodással összhangban lefolytatott valamennyi felülvizsgálat értékelésének alapja az exportáló fél által biztosított szabványok, vagy az exportáló fél és az importáló fél szabványainak a kombinációja és az adott felülvizsgálatnak megfelelő bármely speciális feltétel. Ezen szabványokat és speciális feltételeket az V. melléklet ismerteti, és azokról rendelkezéseket a 6. cikk tartalmaz.

2.2.2. Elfogadott, hogy míg az egyenértékűség első alkalommal történő meghatározásának folyamatában lefolytatott helyszíni felülvizsgálatokat általában az exportáló ország szabványai alapján folytatják le, addig az ezt követő helyszíni felülvizsgálatok során, amelyeket az előzetesen már megállapított egyenértékűségi feltétel teljesülésének igazolására folytatnak le, az exportáló fél szabványait, az importáló fél azon vonatkozó szabványait, amelyekről nem állapították meg az egyenértékűséget, és melyek esetében a megfelelőség követelmény, valamint bármely más, az V. mellékletben körvonalazott, megállapodás szerinti speciális feltételt alkalmaznak.

2.3. A felülvizsgáltnak dokumentált programot kell működtetnie, hogy bemutassa a felülvizsgáló felé azt, hogy a szabványokat következetesen teljesíti.

2.4. A felülvizsgálatok gyakorisága attól függ, hogy milyen az exportáló fél teljesítménye a jogszabályi megfelelés és az ellenőrzési program megvalósításában. Az alacsony szintű teljesítmény fokozott felülvizsgálati gyakoriságot kell, hogy eredményezzen, például annak biztosítására, hogy a nem kielégítő teljesítményt kijavítsák.

2.4.1. A felülvizsgálatok gyakoriságának megállapításához felhasznált információkban, többek között, az alábbiak szerepelhetnek:

—	járványügyi elemzés,

—	előző felülvizsgálatok eredményei,

—	országhatáron végzett állat-egészségügyi vizsgálatok eredményei (beleértve az import szállítmányokból vett minták gyűjtésének és elemzésének eredményeit),

—	az utolsó felülvizsgálat óta eltelt idő,

—	kereskedelem volumene,

—	közegészségügyi felülvizsgálatok eredményei,

—	listán szereplő állatbetegségektől való mentesség,

—	valamint környezeti és földrajzi tényezők

2.5. A felülvizsgálatokat és az azokról hozott döntéseket átlátható és következetes módon kell lefolytatni.

A felülvizsgálónak:

2.5.1.

Biztosítania kell azt, hogy a felülvizsgálati következtetések objektív bizonyítékokon vagy adatokon és megfigyeléseken alapulnak, amelyekről igazolható, hogy azok pontosak és megbízhatóak;

2.5.2.

Mentesnek kell maradnia mindennemű érdekellentéttől és nem helyénvaló befolyástól;

2.5.3.

Biztosítania kell azt, hogy a felülvizsgálati eljárást azzal a céllal folytassák le, hogy

—	igazolják azt, hogy az előzetesen elismert egyenértékűségi feltételeket az exportáló fél teljesíti, és

—

állapítsák meg a felülvizsgált felé azokat a területeket, ahol javításokat lehetne bevezetni, hogy ezáltal előmozdítsák a felülvizsgált dokumentált ellenőrzési programjának a teljesítményét, hogy teljesítse az első értékelés során, illetve továbbra is teljesítse az importáló fél megfelelő védelmi szintje teljesítéséhez szükséges egyenértékűség feltételét;

2.5.4.

Biztosítania kell azt, hogy a felülvizsgálat során átvett valamennyi dokumentumot és feljegyzést tárolják és megőrzik a két fél megegyezése szerint, és az egyes felek vonatkozó jogszabályai és rendelkezései szerint;

2.5.5.

Biztosítania kell a kereskedelmi titok megőrzését az egyes felek vonatkozó jogszabályai és rendelkezései szerint.

A felülvizsgáltnak:

2.5.6.

Biztosítania kell a felülvizsgálat hatáskörébe tartozó információkat, amelyet a felülvizsgáló kér, megfelelő időhatáron belül, a felülvizsgálat során vagy azt követően 20 munkanapon belül, hogy a felülvizsgálat céljai teljesülhessenek;

2.5.7.

Együtt kell működnie és segítenie kell a felülvizsgálót kötelességeinek teljesítése során, annak érdekében, hogy a felülvizsgálat céljai teljesülhessenek. Ez az alábbiakat tartalmazza:

—	a felülvizsgálatban résztvevő személyzet tájékoztatása annak céljairól,

—	kellően szakképzett munkatársak kijelölése, akik kísérik a felülvizsgáló munkacsoportot,

—	a felülvizsgáló munkacsoport számára szükséges eszközök biztosítása az eredményes és hatékony felülvizsgálati folyamat biztosítása érdekében,

—	hozzáférés biztosítása a felülvizsgálat lefolytatásához szükséges helyszínekhez és dokumentumokhoz, a felülvizsgáló kérésének megfelelően.

2.6. Állat-egészségügyi vizsgálatok

Az állat-egészségügyi vizsgálatok célja megfelelő járványügyi és más információk gyűjtése egy adott térség (egy tagállam/állam, egy tagállam/állam része, illetve több tagállam/állam részei) megbetegedési státuszáról. Az állat-egészségügyi vizsgálatot lefolytathatja az egyik fél (itt: az »importáló fél«) a másik fél által végzett első meghatározás (itt: az »exportáló fél«) alátámasztása céljából valamely régió megbetegedési státuszáról (például, valamely konkrét betegségtől való mentesség első alkalommal történő megállapításához), vagy valamely betegség kitörését követően.

ÜZEMELTETÉSI ÚTMUTATÓK

Felkészülés a felülvizsgálatokra

3. Előzetes felkészülés

3.1. Felülvizsgálatok programozása

A felülvizsgálatok kellő előkészítésének és a lehető leghatékonyabb lefolytatásának biztosítása érdekében a felek:

—

állítsanak fel egy olyan kísérleti jellegű felülvizsgálati programot, amely 12 hónapos időszakot fed le, ahol ez kivitelezhető, kellően figyelembe véve, többek között, a megállapodás VI. mellékletének 2.4. pontjában ismertetett elemzést, és a megállapodás 5. mellékletében előírt intézkedéseket; ezt a jelzés jellegű programot hat havonta át kell tekinteni annak érdekében, hogy egy gördülő felülvizsgálati program jöjjön létre,

—	a jelzés jellegű programban előírt felülvizsgálatok lefolytatásának szándékát a lehető legkorábbi stádiumban, lehetőleg 60 nappal előbb erősítsék meg,

—	értesítsék a felülvizsgáltat a lehető legkorábbi stádiumban a jelzés értékű programban várható bárminemű változásról,

—	cseréljenek információt a megállapodás hatálya alá nem eső várható felülvizsgálati programokról, ahogy az szükségszerű és helyénvaló lehet a 6.3. bekezdés rendelkezései megvalósításának az elősegítésére.

3.2. Felülvizsgálat kezdeményezése

Általában az alábbiak szolgálnak alapul a felülvizsgálatok kezdeményezéséhez:

—	a jelzés jellegű programban megállapított felülvizsgálatok,

—	a felülvizsgált által kért felülvizsgálatok,

—	a megállapodás szerinti bármely szerződő fél indokolt kérésére lefolytatandó felülvizsgálat, például felülvizsgálat lefolytatása bármely fél súlyos aggálya esetén, kialakuló vagy a közelmúltban azonosított köz- és állat-egészségügyi kockázatok kapcsán.

Valamennyi esetben a felülvizsgálónak kellő időben kell megküldenie az értesítést a felülvizsgáltnak a tervezett felülvizsgálatról, annak érdekében, hogy az elvégezhesse a felülvizsgálat kielégítő lefolytatásához szükséges előkészületeket. Ezen előzetesen megküldött értesítésnek tükröznie kell a köz- és állat-egészségügyi sürgősséget, összekapcsolva azt annak teljesítményével.

A felülvizsgáló tájékoztatásai a felülvizsgált felé

3.3. Felülvizsgálat előtti tevékenységek

3.3.1. A felülvizsgálati terv elkészítése

A felülvizsgálónak a felülvizsgálttal egyeztetve el kel készítenie egy felülvizsgálati tervet. A felülvizsgálónak időben előre kell benyújtania a felülvizsgálati tervet a felülvizsgált felé, elegendő időt biztosítva a felülvizsgáltnak az információk rendelkezésre bocsátásához, lehetőleg 60 nappal a felülvizsgálat tervezett megkezdési pontja előtt. A felülvizsgálatot úgy kell felépíteni, hogy a felülvizsgálat hangsúlya változtatható legyen a felülvizsgálatot megelőzően vagy közben begyűjtött információk alapján.

A tervnek tartalmaznia kell:

—	a felülvizsgálat tárgyát, mélységét és hatályát,

—	a felülvizsgálat célkitűzéseit,

—

az V. mellékletben megállapított, vonatkozó szabványok azonosítását, amelyek alapján a felülvizsgálatot lefolytatják. Ezek konkrétan az exportáló fél által alkalmazott szabványok, amikor a felülvizsgált ellenőrzési programja teljesítményének a helyszíni értékelését első alkalommal végzik részben annak a meghatározására, hogy fennáll-e az egyenértékűség feltétele, vagy, amikor egy következő felülvizsgálatot folytatnak le a korábban megállapított egyenértékűség feltétele meglétének az igazolására, az exportáló fél által alkalmazott szabványok és az importáló fél által alkalmazott szabványok kombinációja alapján végzik, ahogyan azokat az V. mellékletben előírt megfelelő speciális feltételek módosítják,

—	a felülvizsgálat dátumát és helyét, és a meglátogatandó üzemek és létesítmények típusát, hogy a megfelelő felülvizsgálati munkacsoport tagokat válasszák ki,

—	a menetrendet az utolsó jelentésig, beleértve annak ismertetését;

—	a nyelvet, illetve nyelveket, amelyen a felülvizsgálatot lefolytatják, és amelyen a jelentést megírják,

—	a felülvizsgálati munkacsoport tagjainak, köztük a vezetőnek az azonosítását,

—	vezetőkkel lefolytatandó értekezletek és üzemek vagy létesítmények látogatásának a menetrendjét, beleértve megfelelően a bejelentés nélküli látogatásokat is,

—	az üzleti titok tiszteletben tartására és az érdekellentétek elkerülésére tett intézkedéseket.

3.3.2. Megállapodás a felülvizsgálttal a tervről és a dátumokról

Amennyiben a felülvizsgáltnak ellenvetése van a felülvizsgálati tervben részletezett bármely intézkedéssel szemben, ezen ellenvetéseket haladéktalanul közölnie kell a felülvizsgálóval, rendszerint a felülvizsgálati terv átvételétől számított 10 napon belül. A felülvizsgálónak és a felülvizsgáltnak megoldást kell találnia az ellenvetésekre. A felülvizsgálatot megelőzően vagy aközben szerzett információk következtében javasolt felülvizsgálatiterv-módosítást/módosításokat a módosítást javasló félnek közölnie kell a másik féllel a kivitelezhető legrövidebb időn belül.

3.3.3. A szükséges nyilvántartás megszerzése a felülvizsgálttól

A felülvizsgálatot megelőzően a felülvizsgáló kérheti a felülvizsgálttól a nyilvántartását, amely a felülvizsgálat előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódik. E nyilvántartás tartalmazhat, például:

—	jogszabályokat és vonatkozó technikai szabványokat és specifikációkat,

—	a felülvizsgált vezetői struktúráját,

—	a felülvizsgált szabályzói feladatait és jogköreit és bármely jogszabályi megfelelést célzó intézkedés eredményeit,

—	a felülvizsgáló által üzemeltetett jóváhagyási eljárásokat,

—	ellenőrzési programok részleteit, köztük munkadokumentumok, kézikönyvek és hasonló működési útmutatók példányait.

A felülvizsgáló kérheti a felülvizsgálttól az általa benyújtott bármely nyilvántartás tisztázását.

A felülvizsgálat lefolytatása

4. Nyitóértekezlet

A felülvizsgált és a felülvizsgáló tartson nyitóértekezletet egy olyan helyszínen, amelyben mindkét fél előzetesen megállapodott. Amennyiben a felülvizsgálathoz kapcsolódóan kérdéseket szükséges és kell tisztázni, a nyitóértekezlet megtartható Washington D.C.-ben az Európai Bizottság munkacsoportjai által lefolytatandó felülvizsgálatok esetében, illetve Brüsszelben, Belgiumban vagy Grange-ban, Írországban az USA munkacsoportjai által lefolytatandó felülvizsgálatok esetében. Más esetekben a nyitóértekezleteket a megfelelő helyszíneken lehet tartani, például az EU tagállam fővárosában vagy az USA városaiban, ahogy az az adott felülvizsgálat esetében kivitelezhető és kényelmes. Amikor a nyitóértekezletre sor kerül, annak elnökségi feladatát a felülvizsgált illetékes hatóságának/hatóságainak valamely megfelelő képviselője lássa el. A nyitó értekezlet célja:

—	a felülvizsgáló munkacsoport bemutatása a felülvizsgált felé;

—	a felülvizsgálat tárgyának, mélységének, hatályának, a felülvizsgálati szabványoknak és céloknak a megerősítése,

—	a felülvizsgálat során alkalmazandó munkamódszerek és eljárások körvonalazása,

—	a felülvizsgáló munkacsoport és a felülvizsgált között a felülvizsgálat során felhasználandó hivatalos kommunikációs kapcsolatok megerősítése, ezen belül annak megállapítása, hogy a hivatalos szolgálatok mely képviselői kísérik a felülvizsgáló munkacsoportot az egyes látogatások alkalmával,

—	a meglátogatandó kormányzati és nem kormányzati helyszínek megerősítése,

—	a termelő üzemek vagy létesítmények helyszíni látogatásaiban résztvevő, vagy megfigyelőként szereplő munkacsoporttagok megfelelő számának és szerepének a megerősítése,

—	a záróértekezlet, és bármely közbenső értekezlet időpontjának, dátumának és helyszínének a megerősítése a felülvizsgált felé,

—	utazás és szállás elrendezésének a megerősítése,

—	az erőforrások és eszközök/létesítmények rendelkezésre állásának a megerősítése a felülvizsgáló munkacsoport számára,

—	az alkalmazandó jelentéstételi módszerek megerősítése,

—	kiegészítő nyilvántartás kérése, amelyről a felülvizsgálat előtti szakaszban kiderült, hogy szükséges a felülvizsgálat lefolytatásához,

—	válaszadás a felülvizsgált kérdéseire a felülvizsgálati folyamattal kapcsolatosan.

5. Nyilvántartás áttekintése

5.1. A nyilvántartás áttekintésébe beletartozhatnak, például, az alábbiak:

—	megfelelőségi programokkal kapcsolatos feljegyzések,

—	felügyeleti és belső felülvizsgálati jelentések,

—	javító intézkedésekkel és szankciókkal kapcsolatos nyilvántartás,

—	elvégzett megfelelőségi intézkedésekről készült feljegyzések,

—	mintavételi tervek és azok eredményei,

—	igazoláshoz kapcsolódó nyilvántartás,

—	a felülvizsgált által követett szabályzói eljárások.

5.2. Egyenértékűség meghatározása utáni felülvizsgálat esetében a nyilvántartás áttekintésébe beletartozhat a felügyeleti és tanúsítási rendszerek kapcsolódó módosításainak az áttekintése, amelyek az egyenértékűség meghatározása óta, illetve az előző felülvizsgálat óta következtek be.

5.3. A felülvizsgált teljes mértékben együttműködik a felülvizsgálóval a nyilvántartás áttekintési folyamatban, és közreműködik abban, hogy a felülvizsgáló hozzáférhessen a kért dokumentumokhoz és feljegyzésekhez.

6. Helyszíni igazolás

6.1. A helyszíni igazolások jellegéről és mértékéről hozott döntésekben a felülvizsgálónak figyelembe kell vennie az olyan tényezőket, mint például az adott terület, az ágazat vagy az exportáló ország megfelelése a követelményeknek és annak korábbi adatai, melyeket korábbi felülvizsgálatok és/vagy állat-egészségügyi határellenőrzések állapítottak meg (beleértve a mintavételezés és importszállítmányok elemzési eredményeit), az előállított és importált vagy exportált termék volumene, az infrastruktúra változásai, és a nemzeti felügyeleti és tanúsítási rendszerek jellege és működtetése.

6.2. A helyszíni igazolás keretében meglátogathatnak termelő és gyártó üzemeket, létesítményeket, élelmiszer kezelő és tárolóhelyeket és ellenőrző laboratóriumokat abból a célból, hogy ellenőrizzék az 5.1.-ben említett nyilvántartási anyagban szereplő adatok pontosságát.

6.3. Az üzemek vagy létesítmények ellenőrzése során a felülvizsgált a létesítmény vagy üzem ellenőrzését a felülvizsgált szokásos eljárásai alapján végzi, és a felülvizsgáló általában, mint megfigyelő vesz részt, de a felülvizsgáló, amennyiben az szükséges, a teljesítmény más vonatkozásait is ellenőrizheti. A korlátozottan rendelkezésre álló idő miatt a felülvizsgáló dönthet úgy, hogy nem nézi végig a teljes, átfogó ellenőrzést, hanem ehelyett, konkrét felügyeleti gyakorlatok igazolása céljából, helyszínen kívüli interjúkat készít a felülvizsgált felügyeleti munkatársaival.

6.4. A felülvizsgált teljes mértékben együttműködik a felülvizsgálóval a helyszíni igazolási folyamatban, és segítséget nyújt a felülvizsgálónak bejutni a helyszíni igazolás tárgyát képező üzemekbe és létesítményekbe.

6.5. Amennyiben a helyszíni ellenőrzések során súlyos potenciális vagy tényleges kockázatra derül fény az emberi vagy állati egészségre nézve, a felülvizsgálónak haladéktalanul tájékoztatnia kell ezen értékelésről a felülvizsgáltat, akinek meg kell tennie a megfelelő intézkedést a megállapított és megerősített kockázat kijavítására.

7. Követő felülvizsgálat

Követő felülvizsgálat lefolytatható az előző felülvizsgálat során megállapított hiányosságok kijavításának igazolása céljából.

8. Munkadokumentumok

A munkadokumentumok közé sorolhatók az értékelendő elemek ellenőrző listái, így az alábbiak:

—	jogszabályok,

—	a felügyeleti és tanúsítási szolgálatok felépítése és működtetése,

—	üzem és létesítmény felépítése, helyszínrajz, üzemeltetési és munkaeljárások,

—	egészségügyi statisztikák, mintavételi tervek és eredmények,

—	megfelelősség érdekében tett intézkedés és eljárások,

—	jelentéstételi és panaszeljárások,

—	oktatási programok.

8.1. Támogató dokumentumok

A felülvizsgálat eredményeit, következtetéseit és ajánlásait támogató dokumentumokat a lehető legnagyobb mértékben szabványosítani kell annak érdekében, hogy a felülvizsgálat eredményessége és az eredmények ismertetése egységes, átlátható és megbízható legyen. A támogató dokumentumok között szerepelhetnek segítő memorandumok, vagy az értékelendő elemekkel kapcsolatos bármely háttéradatok.

9. Záróértekezlet

A nyitóértekezlethez hasonlóan, a záróértekezlet is tartható olyan helyszínen, amely kölcsönösen kényelmes mind a felülvizsgáltnak, mind a felülvizsgálónak. A záróértekezleten szintén a felülvizsgált illetékes hatósága(i) megfelelő képviselője lássa el az elnöki feladatot.

A záróértekezlet célja:

—	ismételten megerősíteni a felülvizsgálat tárgyát, mélységét, hatályát, a felülvizsgálati szabványokat és céljait,

—	emlékeztetni a felülvizsgáltat arra, hogy a felülvizsgálat a rendszerellenőrzések mintavételein alapul, és nem irányul a rendszer összes hiányosságának a feltárására,

—	ismertetni a felülvizsgálttal a felülvizsgáló előzetes eredményeit és/vagy a felülvizsgáló eredményeiről általános áttekintést adni,

—	részletesen ismertetni a lényeges hiányosságokat, ezen hiányosságokra vonatkozó objektív bizonyítékokkal együtt,

—	megadni minden kiegészítő magyarázatot annak biztosítására, hogy a felülvizsgált megértse a lényeges hiányosságok jellegét,

—	megerősíteni azt, hogy a felülvizsgálat minden részlete felülvizsgálati jelentés formájában áll majd rendelkezésre, és a felülvizsgáltnak lehetősége lesz megjegyzést tenni a jelentésről,

—	lehetőséget adni a felülvizsgáltnak arra, hogy megjegyzéseket fűzzön a felülvizsgálat eredményeihez, illetve tisztázást kérjen bármilyen kérdéssel kapcsolatosan.

Felülvizsgálat utáni tevékenységek

10. Felülvizsgálati jelentés

A felülvizsgálati jelentés kiegyensúlyozott képet adjon a felülvizsgálat eredményeiről, és tartalmazza azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyek pontosan tükrözik ezeket az eredményeket. Általában az alábbiakat tartalmazza:

—	a felülvizsgálat tárgyát, mélységét, hatályát, a felülvizsgálati szabványokat és célokat,

—	a felülvizsgálati terv részleteit,

—	azon referenciadokumentumok azonosítását, amelyek alapján a felülvizsgálatot lefolytatták,

—	a felülvizsgáló értékelését az eredményekről, összevetve azokat a felülvizsgálat tárgyát képező szabványokkal,

—	az(oka)t a területe(ke)t, ahol nézeteltérés van a felülvizsgáló és a felülvizsgált között,

—	a felülvizsgáló ajánlásait arra nézve, hogy milyen lényeges hiányosságokat kellene kijavítani,

—	az eredmények ismertetésére adott reagálást, köztük minden olyan vállalást, amellyel az azonosított hiányosságokat akarják kezelni.

10.1. Az üzleti titkot tiszteletben kell tartani a felülvizsgálati jelentés elkészítése és azt követő kiosztása során. A felülvizsgálatot megelőzően mindegyik fél tájékoztatja a másikat az üzleti titok körébe tartozó, és más, az egyik vagy mindkét fél számára érzékeny adatok körébe sorolható információk védelmére vonatkozó szabályairól és eljárásairól. Mindegyik fél maradéktalanul tiszteletben tartja az üzleti titok védelmére vonatkozó saját követelményeit. Ahol jelentős eltérések vannak a felek között a védendő adatok jellege tekintetében, a felek megállapítják ezeket az eltéréseket a felülvizsgálatot megelőzően, és megállapodnak a követendő megfelelő eljárásokról.

10.2. A jelentés tervezeteket meg kell küldeni a felülvizsgáltnak a megállapodásban meghatározott határidőn belül. A felülvizsgált 60 napon belül megjegyzést tehet, és ismertetnie kell minden olyan konkrét javító intézkedést, amelyet meg fog tenni vagy megtett annak érdekében, hogy az egyenértékűség első alkalommal teljesüljön, vagy az egyenértékűség továbbra is teljesüljön, megjelölve a megvalósítás határidejét.

10.3. A végleges jelentés szövegének módosítása az illetékes hatóság megjegyzései nyomán korlátozódjék a tényszerű pontatlanságok kijavítására. Azonban a felülvizsgált által tett más egyéb megjegyzések külön feltüntethetők a jelentésben, amennyiben azok a jelentés tartalmának a tisztázását szolgálják. A felülvizsgált megjegyzéseit minden esetben csatolják a végleges jelentéshez.

11. Javító intézkedés követő lépése

Az egyenértékűség teljesítéséhez szükséges javító intézkedés igazolása eltérő az eredeti hiányosság jellegétől függően. A javító intézkedés igazolása a felülvizsgált részéről a következőkből állhat:

—	a felülvizsgált által biztosított biztosítékok áttekintése,

—	a felülvizsgált által biztosított nyilvántartás áttekintése,

—	követő felülvizsgálatok,

—	a rögzített javító intézkedés áttekintése a következő felülvizsgálat során.

A követő felülvizsgálat folyamata hasonló a szokásos felülvizsgálatéhoz, de inkább annak megerősítésére összpontosít, hogy a felülvizsgált áltat tett intézkedés kielégítően kezeli-e és oldja meg az azonosított hiányosságokat. El kell készíteni a javító intézkedéssel kapcsolatos követő jelentést és hasonló módon kell szétosztani, mint az eredeti felülvizsgálati jelentést.

Állat-egészségügyi vizsgálatok

12. Állat-egészségügyi vizsgálatok

12.1. Általános alapelvek

Az állat-egészségügyi vizsgálatban résztvevő valamennyi fél működjön együtt a vizsgálat lefolytatásában nyílt és átlátható módon, annak érdekében, hogy minden szükséges eljárást a lehető legrövidebb időn belül lefolytassanak.

12.2. Eljárások

12.2.1. Állat-egészségügyi vizsgálat programozása és állat-egészségügyi vizsgálat kezdeményezése

Az esetek többségében e vizsgálat lefolytatására az exportáló fél kérésére kerül sor. Az állat-egészségügyi vizsgálat eredményeinek lényeges információt kell biztosítaniuk az adott térségből exportált konkrét áruféleségekhez társuló megbetegedési kockázatról. Az importáló fél kellő időn belül elismeri a kérés tudomásulvételét és megnevez egy kapcsolattartó személyt, aki az exportáló fél képviselőivel szorosan együttműködik. A szükséges helyszíni látogatások menetrendjét gyorsított eljárással állapítják meg valamennyi fél közreműködésével.

A III. mellékletben rögzített betegségek valamelyikének a kitörése esetén, és amennyiben biztonsági és regionalizálási intézkedéseket fogadtak el, az importáló fél megkövetelheti az állat-egészségügyi vizsgálatok elvégzését, mielőtt az érintett termékek kereskedelme ismét elindul. A kereskedelem megszakítása minimalizálásának és a betegségtől való mentesség elismerésének, vagy a megfelelő kockázat csökkentési intézkedések megállapításának elősegítése érdekében, mind az importáló mind az exportáló fél megfelelő képviselői a vizsgálat menetrendjét a lehető legrövidebb időn belül kidolgozzák. Miközben a látogatás időzítése a betegség ellenőrzés alá vonása terén elért előrehaladástól függ, a két fél a lehető legkorábbi gyakorlati szakaszban kezdje meg a megbeszéléseket.

12.2.2. Látogatás előtti tevékenységek

Az importáló fél megállapítja a helyszíni látogatás keretében meglátogatandó régiókat, valamint az abban szereplő vállalkozástípusokat, közvetlenül tájékoztatva arról az exportáló felet. A két fél szoros konzultáció keretében dolgozza ki a vizsgálati tervet, amely az alábbi pontokat tartalmazza:

—	a helyszíni látogatás javasolt dátumait,

—	a meglátogatandó területe(ke)t, és azt, hogy milyen típusú információkat lesz szükséges összegyűjteni,

—	a vizsgálati munkacsoport tagjainak, köztük a vizsgálati munkacsoport vezetőjének a nevét,

—	megbeszélések menetrendjét a vezetőkkel, és gazdaságok vagy más helyszínek meglátogatásának a menetrendjét,

—

a vizsgálat keretében kért konkrét nyilvántartást, így például a betegségek felszámolására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat, felügyeleti és monitorozási adatokat, nyomonkövetések beszámolóit visszamenőleg és előre, oltásokról szóló feljegyzéseket, amennyiben megvalósultak, a kérdéses betegség kitörésével vagy a közelmúltban bekövetkezett betegség kitörésével kapcsolatos járványügyi adatokat, laboratóriumi jelentéseket stb.,

—	az exportáló fél megfelelő kapcsolattartóinak neveit (beleértve az érintett tagállamok/államok megfelelő szolgálatai képviselőit), illetve mindkét fél felelős szabályzó hatóságait.

A vizsgálati tervnek a vizsgálati munkacsoport indulása előtt el kell készülnie, és azt el kell juttatni az állat-egészségügyi vizsgálatban résztvevő valamennyi félnek.

12.2.3. A vizsgálat lefolytatása

12.2.3.1. Nyitóértekezlet

Nyitóértekezletet kell tartani valamennyi fél képviselői számára. Az értekezlet során a vizsgáló fél áttekinti a vizsgálati tervet, és megerősíti azt, hogy elvégezték a szükséges előkészületeket a vizsgálat lefolytatásához.

A nyitóértekezlet helyszínét a vizsgálati terv keretében határozzák meg, amely helyszínt, amennyiben helyénvaló, biztosíthatják a megfelelő szabályzó hatóságok képviselői.

E nyitóértekezlet célja:

—	a vizsgálati csoport bemutatása az exportáló fél képviselőinek,

—	a fő vizsgálati területek és követendő eljárások vázlatos ismertetése,

—	a vizsgálati munkacsoport és az exportáló fél képviselői közti hivatalos kommunikációs kapcsolatok megerősítése,

—	a menetrend és a meglátogatandó helyszínek megerősítése,

—	a záróértekezlet dátumának, időpontjának és helyszínének a megerősítése,

—	utazás- és szálláselrendezés megerősítése,

—	a vizsgálati munkacsoport számára szükséges erőforrások és nyilvántartás rendelkezésre állásának a megerősítése,

—	az exportáló fél képviselői részéről felmerülő, vizsgálattal kapcsolatos bármely kérdés megválaszolása.

12.2.3.2. A vizsgálat dokumentálása

A vizsgálatot lefolytató tisztségviselők az eredményekről írásos feljegyzéseket készítenek a házigazda fél képviselői által biztosított nyilvántartással együtt. A feljegyzés tartalmazza a meglátogatott helyszíneket, köztük gazdaságokat, és a vizsgálat részeként meginterjúvolt tisztségviselők neveit és beosztását.

12.2.3.3. Záróértekezlet

Záróértekezletet kell tartani mindkét fél képviselői részvételével. Az értekezlet helyszínét a vizsgálati terv részeként határozzák meg, amely helyszínt, amennyiben helyénvaló, biztosíthatják a megfelelő szabályzó hatóságok képviselői.

Az értekezlet célja:

—	a fő vizsgálati területek és követendő eljárások áttekintése,

—	lehetőség biztosítása az exportáló fél képviselői számára, hogy tisztázzák a vizsgálathoz vagy az átadott nyilvántartáshoz kapcsolódó kérdéseket,

—	az értékelés elvégzéséhez szükséges bármely kiegészítő adat megállapítása,

—	válaszadás az értékeléssel és az azt követő intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre,

—	jelzés jellegű menetrend felállítása az állat-egészségügyi vizsgálati értékelés és/vagy jelentés átadására az exportáló fél számára.

12.2.4. Értékelés

Az értékelés legyen tudományosan megalapozott, átlátható, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal és az importáló fél által lefolytatott hasonló értékeléssel összeegyeztetett.

Az importáló fél eljárásaitól függően, az értékelés és/vagy jelentés nyilvánosságra hozható. Az exportáló fél megjegyzéseire az értékelés és/vagy jelentés tekintetében az importáló fél érvényes szabályzási követelményei alkalmazandók.”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 137

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. május 31.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 819/2005/EK rendelete (2005. május 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 820/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	3
		A Bizottság 821/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről	5
		A Bizottság 822/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	7
		A Bizottság 823/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	9
		A Bizottság 824/2005/EK rendelete (2005. május 30.) az új tagállamok számára 2005 harmadik negyedévére vonatkozóan a banánbehozatal kiegészítő mennyiségének meghatározása céljából kiadott engedélyekben szereplő egyes irányadó mennyiségek és egyéni felső határok rögzítéséről	11
		A Bizottság 825/2005/EK rendelete (2005. május 30.) egyes jelzőmennyiségek és egyéni plafonok megállapításáról a Közösségbe irányuló banánimportra vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásához 2005 harmadik negyedévére az A/B és C vámkontingensek keretében	13
	*	A Bizottság 826/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról	15
	*	A Bizottság 827/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a 2005/2006. tárolási évre vonatkozó, egyes sajtok magántárolására nyújtott közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól	16
	*	A Bizottság 828/2005/EK rendelete (2005. május 30.) az 1555/96/EK rendeletnek a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra – beleértve a kopaszbarackot és a nektarint –, a körtére és a csemegeszőlőre vonatkozó kiegészítő importvámok küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról	21
	*	A Bizottság 829/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a 2201/96/EK tanácsi rendelet keretében a 2005/2006-os gazdasági év vonatkozásában a feldolgozásra szánt őszibarack támogatásának rögzítéséről	23
	*	A Bizottság 830/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1763/2004/EK tanácsi rendelet ötödik módosításáról	24

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	Az EU–Horvátország Stabilizációs és Társulási Tanácsa 1/2005 határozata (2005. április 26.) az eljárási szabályzata és a Stabilizációs és Társulási Bizottság eljárási szabályzata elfogadásáról	26
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2005. május 4.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás mellékletei módosításának az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról (az értesítés a C(2005) 1369. számú dokumentummal történt) ( 1 )	31
	Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás mellékletei módosításáról	33