26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/1

(1)

2004 márciusában egy lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács a 398/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó fém-szilícium (a továbbiakban: szilícium) behozatalára. A közösségi határparitáson számított, vámmal nem növelt nettó ár tekintetében alkalmazandó végleges vám mértéke 49 % volt.

(2)

2004. március 20-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (3) jelentette be a többek között a KNK-ból származó szilícium behozatalára vonatkozó intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának kezdeményezését az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 22. cikkének c) pontja értelmében.

(3)

A felülvizsgálatot a Bizottság kezdeményezte annak megvizsgálására, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítésének (a továbbiakban: a bővítés) következtében, és a közösségi érdekek szem előtt tartásával szükséges volt-e ezen intézkedések módosítása az érdekelt feleket – köztük a felhasználókat, forgalmazókat és a fogyasztókat – érő hirtelen bekövetkező, túlzott mértékű negatív hatás elkerülése érdekében.

(4)

Az érintett termék megegyezik a hatályos intézkedéseket eredményező, az eredeti vizsgálat által érintett termékkel, azaz a Kínából származó, a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó fém-szilícium ötvözettel (kevesebb mint 99,99 tömegszázalék szilíciumtartalommal). Ezt kizárólag a vámnómenklatúrában meghatározott jelenlegi besorolás miatt kell „szilíciumnak” tekinteni. Az ennél tisztább szilícium, amely legalább 99,99 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz, és amelyet főként az elektromos félvezetők gyártásában alkalmaznak, más KN-kód alá tartozik és ez az eljárás nem érinti.

(5)

A Bizottság a felülvizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan tájékoztatta az ismert érintett importőröket, felhasználókat, exportőröket, azok szövetségeit, az exportáló ország érintett képviselőit, illetve a közösségi termelőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék észrevételeiket, és a kezdeményezésről szóló értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(6)

A kínai fém-, ásvány- és vegyianyag-importőrök és exportőrök kereskedelmi kamarája (China Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters – CCCMC), a közösségi ipari szövetség (Euroalliages), importőrök/kereskedők, valamint az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott egyes új tagállamok (a továbbiakban: EU10) hatóságai és az EU10 szilícium felhasználói írásban ismertették észrevételeiket. A felek, akik erre vonatkozó igényüket határidőn belül jelezték, és ismertették a meghallgatásukat indokoló okokat, lehetőséget kapnak meghallgatásra.

(7)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek vélt a hatályos intézkedések megfelelőségének meghatározásához.

(8)

A vizsgálat megállapította, hogy az Eurostat adatai szerint a KNK-ból az EU10-be irányuló szilíciummennyiség-behozatal növekedésének évi átlagos mértéke 2001-ben és 2002-ben megközelítette a 13 %-ot. A 2003. október–december közötti időszakban tapasztalt számottevő növekedés miatt az importmennyiség növekedésének mértéke megközelítette az 54 %-ot.

(9)

Emellett a bővítést megelőző, azaz a 2004. január–áprilisi hasonló időszakkal összehasonlítva az importmennyiségek terén rendellenes, körülbelül 120 %-os növekedés volt tapasztalható.

(10)

A vizsgálat kimutatta azt is, hogy a KNK-ból az EU10-be irányuló szilíciumbehozatal a bővítés után visszaesett. Ezt a visszaesést az importmennyiségek bővítés előtti rendellenes növekedése magyarázhatja.

(11)

Emellett az EU10-be irányuló, és a bővítést követő időszakban megvalósuló importtal kapcsolatos statisztikák azt mutatják, hogy a KNK-ból származó importmennyiségek visszaesése egybeesik a Norvégiából és Brazíliából származó importok, valamint az Európai Unió bővítés előtti 15 tagállama (EU15) értékesítéseinek fokozatos növekedésével.

(12)

Az EU10-ben jellemző szilíciumkeresletet a teljes importból levont teljes export alapján állapították meg. Meg kell jegyezni, hogy az EU10-ben nincs bejelentett szilíciumtermelés.

(13)

A Kínai Népköztársaságból a bővítés előtt érkező importmennyiségek rendellenes növekedésének figyelembevétele mellett 2003-ban és 2004-ben az importmennyiségek bizonyos kiigazításaira volt szükség az említett időszakokban, a bővítés bekövetkezése nélkül valószínűsített rendes behozatali szint meghatározása érdekében.

(14)

Ebben a tekintetben 2001-ben és 2002-ben a KNK-ból érkező importmennyiség éves átlagban 13 %-kal növekedett. Ennek alapján a KNK-ból 2003-ban és 2004-ben érkező rendes importmennyiséget a korábbi évek importmennyiségei 13 %-os éves növekedési mértékének alkalmazásával határozták meg, amely egyébként az említett, de a bővítés bekövetkezése nélküli időszakokban várt behozatali szint is lehetett volna.

(15)

Ugyanezen módszer szerint 2004-ben az EU10-ből indított kivitelek becsült mennyiségét úgy határozták meg, hogy a 2003-as év teljes exportját a 2002-es és 2003-as exportmennyiségek évi átlag 80 %-os növekedési mértékével megemelték.

1. táblázat

Szilícium iránti kereslet az EU10-ben

(16)

A fentiek fényében – és a KNK-ból származó szilícium behozatalára irányuló dömpingellenes intézkedések legutóbbi lejárati felülvizsgálata folyamán, a 398/2004/EK rendeletben ismertetett becslések értelmében – megállapították, hogy az EU10 szilíciumkereslete megközelíti az EU15 szilíciumkeresletének 6 %-át.

(17)

A vizsgálat megállapította, hogy a KNK-ból érkező szilíciumszállítás helyett elegendő alternatív szállítási források állnak rendelkezésre, amelyek még akkor is ki tudják elégíteni az EU10-ben jelentkező keresletet, ha a dömpingellenes vám EU15-ről a tíz új tagállamra történő kiterjesztésével a KNK-ból származó behozatal visszaesne vagy teljesen megszűnne.

(18)

Az EU15-nek hozzávetőleg 18 000 tonna a szilíciumszállítási potenciálja. E számítás a KNK-ból származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések legutóbbi lejárati felülvizsgálatán alapul. Ez a felülvizsgálat megállapította, hogy az EU15 szilíciumtermelése 2001-ben megközelítette a 148 000 tonnát. Ugyanez a lejárati felülvizsgálat megállapította azt is, hogy az EU15 termelési kapacitása megközelítette a 166 000 tonnát, s ez körülbelül 18 000 tonna kihasználatlan kapacitást jelent.

(19)

Emellett léteznek egyéb lehetséges – a dömpingellenes vám által nem érintett – szilíciumszállítási források is többek között Norvégiában (18 000 tonna szabad termelési kapacitással), Brazíliában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

(20)

A (11) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint azt is megállapították, hogy a bővítést követő időszakban – azaz 2004. május–november között –, amelyre vonatkozóan az Eurostat egyéb forrásokból már közölt megbízható adatokat, a különösen Norvégiából és Brazíliából érkező behozatalok, valamint az EU15 értékesítései fokozatosan emelkedtek. A 2003-as év hasonló időszakával összevetve az EU15 értékesítései négyszeresre emelkedtek, a Norvégiából érkező behozatal mennyiségei ötszörösre emelkedtek, a brazil import pedig hatszorosára emelkedett.

2. táblázat

A Norvégiából és Brazíliából az EU10-be irányuló behozatal mennyiségei, valamint az EU15 értékesítései

(21)

A fentiek fényében nem léteznek olyan meggyőző érvek, amelyek alátámasztják azt a feltételezést, hogy az EU10 piacán szilíciumhiány keletkezik.

(22)

Amint azt számos érdekelt fél kijelenti, a szilícium egy olyan közbenső termék, amelyet az új tagállamokban csak kevés feldolgozóipar használ, elsősorban másodöntésű alumíniumötvözetek előállítására.

(23)

Az EU10 alumíniumtermelői megerősítik, hogy a másodöntésű alumíniumötvözetek előállításában felhasznált szilícium átlagos aránya 3 % és 13,5 % között volt.

(24)

A vizsgálat megállapította, hogy az EU10-ben a szilícium árának emelkedése, illetve egyéb alternatív ellátási forrásokra való átállás várhatóan kis mértékben befolyásolja az EU10 felhasználói számára a termelési költségeket.

(25)

A másodöntésű alumíniumötvözetek előállításához felhasznált szilíciumfogyasztás fent említett százalékos arányainak fényében, valamint figyelembe véve a KNK-ból származó szilíciumbehozatalra kivetett dömpingellenes vám 49 %-os mértékét, a másodöntésű alumíniumötvözet-termelőkre háruló költséghatás a másodöntésű alumíniumötvözetek teljes előállítási költségének mindössze 1,47 %–6,6 %-a lenne.

(26)

Egyes érdekelt felek jelezték, hogy a dömpingellenes intézkedések EU10-et érintő behozatalra való kiterjesztése miatt alternatív szilíciumszállítási forrásokat kerestek, azonban az ilyen alternatív források miatt a szilícium ára hozzávetőlegesen 34 %-kal emelkedett meg. Ebben a tekintetben az a megállapítás tehető, hogy a másodöntésű alumíniumötvözet-termelőket érintő költséghatás még ennél is kisebb mértékben, a másodöntésű alumíniumötvözet teljes termelési költségének 1 %–4,6 %-át kitevő arányban változik.

(27)

Számos importőr és felhasználó úgy érvelt, hogy az EU10-piacon szilíciumellátási hiány lép fel. Ugyanakkor, amint azt a (11), (19), és (20) preambulumbekezdés is hangsúlyozza, a KNK-ból a bővítés után érkező behozatali mennyiségeket fokozatosan az EU15-ből, Norvégiából és Brazíliából származó szilícium váltja fel. Ezért nincs ok azt feltételezni, hogy az EU10-piacon szilíciumhiány jelentkezik.

(28)

Az EU10 egyik felhasználója, valamint a szlovák és szlovén hatóságok állítása szerint az egyéb forrásokból származó szilícium minőségi szempontból más, mint a KNK-ból származó. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a KNK-ból származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések lejárati felülvizsgálatát elrendelő 398/2004/EK rendelet megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaságban előállított és a Közösségbe exportált szilícium, illetve a Norvégiában előállított és közösségi termelők által a Közösségben feldolgozott szilícium azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel és alapvető felhasználási területekkel rendelkezik. Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni. Azt is megjegyezték, hogy a termék minőségének tekintetében nem volt szükség kiigazításokra. Ezért nincs ok azt hinni, hogy az EU10-be irányuló kínai import helyébe lépő, fent megnevezett országokból származó import minőségi tekintetben különbözne. Emellett az egyéb országokból származó behozatal növekedése – amint azt e rendelet (11), (19) és (20) preambulumbekezdése is kiemeli – azt mutatja, hogy a termékek helyettesíthetők.

(29)

Ugyanezek a felhasználók úgy érveltek, hogy a másodöntésű alumíniumötvözet-termelőkre háruló költséghatás az ezen iparágra jellemző alacsony haszonkulcs miatt nem elhanyagolható. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a (25) és (26) preambulumbekezdés arra a következtetésre jutott, hogy dömpingellenes intézkedések az EU10 fém-szilícium felhasználóira való kiterjesztésének korlátozott hatása miatt a másodöntésű alumíniumötvözetek összes termelési költségei legfeljebb 6,6 %-kal emelkednek. Azonban ez nem volt olyan kényszerítő ok, amely feltétlenül indokolta volna a meglévő intézkedéseknek átmeneti szabályok bevezetésével történő módosítását. E hatás lényegét tekintve nem különbözött a 2004-es végleges intézkedések kiszabását eredményező vizsgálat során az EU15-vonatkozásában megállapított hatástól, amely vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos intézkedések a felhasználókra nézve nem járnának számottevő hatással.

(30)

Tekintettel az EU10-ben az alumíniumötvözetek előállítási költségeire kivetett vám korlátozott hatására, valamint az EU10 alternatív szállítási forrásainak meglétére, az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi intézkedéseknek az EU15-ről az EU10-re- való kiterjesztése az érdekelt felekre – köztük a felhasználókra, forgalmazókra és a fogyasztókra – nézve várhatóan nem okoz hirtelen bekövetkező, túlzott mértékű negatív hatást. Ezért az átmeneti szabályok nem indokoltak,

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/6

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/8

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euró vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2005. május 16-tól 20-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/11

(1)

Az 291/2005/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza azokat az indikatív mennyiségeket, amelyekre B rendszerű kiviteli engedélyeket lehet kibocsátani.

(2)

A paradicsom, a narancs, a citrom és az alma esetében a 2005. március 16. és 2005. május 13. között benyújtott, B rendszerű engedély iránti kérelmek tekintetében a visszatérítés végleges mértékét a visszatérítés indikatív mértékének szintjén kell megállapítani, valamint meg kell határozni azt a százalékos mértéket, ameddig a benyújtott kérelmek teljesítésre kerülnek,

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/13

(1)

Az 1858/93/EGK bizottsági rendelet (2) 7. cikke megállapította a 404/93/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 404/93/EGK rendelet 12. cikkében előírt, a banánágazatban az értékesítésből származó jövedelemveszteség ellentételezését szolgáló kompenzációs támogatás előlegeire irányuló kérelmek, valamint a kompenzációs támogatásból fennmaradó összeg kifizetésére irányuló kérelmek benyújtására vonatkozóan. A szabályszerű igazgatás céljából és annak érdekében, hogy év végére haladéktalanul rendelkezésre álljon minden, nevezetesen a támogatás kiszámításához szükséges adat és információ, szankciókat kell előirányozni a támogatás fennmaradó összegének kifizetésére irányuló kérelmek késedelmes benyújtása esetére.

(2)

Helyénvaló pontosítani a kifizetési kérelmekhez csatolandó igazoló okmányokat és rögzíteni, hogy ezeknek az okmányoknak az áru eladását kell igazolniuk, különösen az áru vevő általi elfogadását.

(3)

Az 1858/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A (2) bekezdés b) pontjának harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatás fennmaradó összegének kifizetésére irányuló kérelemnek az első albekezdés b) pontjában megállapított időpont utáni benyújtása a fennmaradó támogatás összegének – amelyre a termelő a kérelem határidőben történő benyújtása esetén lett volna jogosult – munkanaponkénti 1 % csökkenését vonja maga után. Ha a késedelem meghaladja a tizenöt napot, a kérelem nem fogadható el.

Rendkívüli és megfelelően indokolt esetekben az illetékes hatóság elfogadhatja az első albekezdés b) pontjában megállapított időpont után benyújtott, a támogatás fennmaradó összegének kifizetésére irányuló kérelmeket, amennyiben ez a késedelem nem akadályozza a 10. cikk (1) bekezdésében előírt ellenőrzések végrehajtását. Ilyen esetekben az előző albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.”

2.

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A kérelmekhez a következő okmányokat kell csatolni:

A bemutatott okmányoknak igazolniuk kell az árunak a vevő általi elfogadását.

3.

A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a).   Azok a kérelmek, amelyek nem tartalmazzák a (3) bekezdésben meghatározott információkat és amelyekhez nem csatolták a (4) bekezdésben említett igazoló okmányokat és bizonyítékokat, nem fogadhatók el.”

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/15

(1)

A 104/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint az adott rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre, illetve ezek csoportjaira vonatkozóan közös forgalmazási előírások határozhatók meg.

(2)

A 104/2000/EK rendelet IV. melléklete felsorol egyes olyan fajokat, amelyek intervenciós mechanizmus tárgyát képezik. A 2003-as csatlakozási okmány arról rendelkezett, hogy az említett melléklet egészüljön ki a spratt nevével.

(3)

A közös, a Közösségen belül harmonizált forgalmazási előírások meghatározása különösen fontos a 104/2000/EK rendelet által előírt intervenciós mechanizmusok megfelelő lebonyolítása szempontjából.

(4)

Az egyes halászati termékek forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 1996. november 26-i 2406/96/EK tanácsi rendelet (2) nem határoz meg a sprattra vonatkozó előírásokat. Ezt a rendeletet módosítani kell, hogy a spratt is tárgyát képezze.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászatitermék-piaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő francia bekezdéssel egészül ki:

2.

Az I. és a II. melléklet a következőképpen módosul:

26.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/17

(1)

Az Európai Unió Katonai Törzsének (EUKT) jelenlegi szervezete és felépítése nem teszi lehetővé számos új feladatkör figyelembevételét.

(2)

Ezen túlmenően, önálló katonai műveletek irányítását illetően a Tanács egyes körülmények fennállása esetén az EU Katonai Bizottsága tanácsára az EUKT kollektív kapacitásának igénybevételéről határozhat, különösen ha közös polgári-katonai válaszra van szükség és nincs megjelölve nemzeti főhadiszállás.

(3)

Következésképpen módosítani kell az EUKT szervezetét és feladatmeghatározását.

(4)

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2005. április 12-i ajánlása szerint módosítani kell az EUKT szervezetét és feladatmeghatározását.

(5)

Ezért a 2001/80/KKBP határozatot (1) módosítani kell,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az Európai Unió Katonai Törzsének szervezetét és feladatmeghatározását e határozat melléklete állapítja meg.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az Európai Unió Katonai Törzsének tagjaira a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról szóló, 2003. június 16-i 2003/479/EK tanácsi határozatban (2) foglalt szabályok vonatkoznak.

3.

A 2001/80/KKBP tanácsi határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.