30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/1

(1)

2003. január 27-én a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: „WTO”) Vitarendezési Testülete (a továbbiakban: „DSB”) elfogadta a Fellebbezési Testület jelentését (1) és a vizsgálóbizottságnak a Fellebbezési Testület jelentésével megerősített jelentését (2), és úgy találta, hogy a folyamatos dömping- és támogatás-ellentételezésről szóló törvény (a továbbiakban: „CDSOA”) nincs összhangban az Egyesült Államoknak a WTO-megállapodásokból eredő kötelezettségeivel.

(2)

Az Egyesült Államok elmulasztotta jogszabályait összhangba hozni a vonatkozó megállapodásokkal, ezért a Közösség felhatalmazást kért a DSB-től, hogy az Egyesült Államokkal szemben felfüggessze az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: „GATT”) szerinti vámkedvezményei és vonatkozó kötelezettségei alkalmazását (3). Az Egyesült Államok kifogásolta a vámengedmények és a vonatkozó kötelezettségek felfüggesztésének mértékét, ezért az ügy választottbíróság elé került.

(3)

2004. augusztus 31-én a választottbíró megállapította, hogy a Közösséggel szemben egy adott évben alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértéke megfelelt a Közösségből érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes, illetve kiegyenlítő vámok utáni CDSOA-kifizetések 72 %-ának azon legutóbbi évre, amely tekintetében abban az időben az Egyesült Államok hatóságai által közzétett adatok rendelkezésre állnak. A választottbíró arra a következtetésre jutott, hogy a WTO szabályaival összhangban állna a közösségi engedmények vagy egyéb kötelezettségek közösségi felfüggesztése egy olyan, a kötött kereskedelmi vámokon felüli kiegészítő behozatali vám formájában, amelyet a hatálytalanítás és gyengítés összegét nem túllépő kereskedelem teljes értékét éves alapon magában foglaló, az Egyesült Államokból származó termékek listáján felsorolt termékekre vetnek ki. 2004. november 26-án a DSB megadta a felhatalmazást az 1994. évi GATT szerinti vámkedvezmények és a vonatkozó kötelezettségek alkalmazásának az Egyesült Államokkal szembeni felfüggesztésére, a választottbíró határozatával összhangban.

(4)

A legutóbbi olyan év CDSOA-kifizetései, amellyel kapcsolatban adatok állnak rendelkezésre, a 2004. pénzügyi év (2003. október 1-jétől 2004. szeptember 30-ig) során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kifizetéseire vonatkoznak. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által közzétett adatok alapján a Közösséggel szembeni hatálytalanítás vagy gyengítés mértéke 27,81 millió USD. A Közösség ezért ennek megfelelő mértékig felfüggesztheti vámkedvezményei alkalmazását az Egyesült Államokkal szemben. Az I. mellékletben felsorolt, az Egyesült Államokból származó termékek behozatalára vonatkozó 15 %-os ad valorem kiegészítő behozatali vám egy évre vonatkozó hatása által képviselt kereskedelmi érték nem lépi túl a 27,81 millió USD-t. E termékek vonatkozásában a Közösségnek 2005. május 1-jétől fel kell függesztenie vámengedményeinek alkalmazását az Egyesült Államokkal szemben.

(5)

Ha továbbra sem történik meg a DSB határozatának és ajánlásának végrehajtása, a Bizottság a CDSOA alapján évente kiigazítja a felfüggesztés mértékét az abban az időben a Közösséggel szemben alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékének megfelelően. A Bizottság úgy módosítja az I. mellékletben foglalt listát vagy a kiegészítő behozatali vám mértékét, hogy a kiválasztott termékeknek az Egyesült Államokból történő behozatala tekintetében a kiegészítő vámok egy évre vonatkozó hatása által képviselt kereskedelmi érték ne lépje túl a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét.

(6)

A Bizottság tiszteletben tartja a következő feltételeket:

(7)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni.

(8)

Annak érdekében, hogy a kiegészítő vám megkerülésére ne legyen lehetőség, e rendeletnek a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

a)

a hatálytalanítás vagy gyengítés mértéke megfelel a Közösségből érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő vámok utáni CDSOA-kifizetések 72 %-ának azon legutóbbi évre, amely tekintetében abban az időben az Egyesült Államok hatóságai által közzétett adatok rendelkezésre állnak;

b)

a módosítás úgy történik, hogy az Egyesült Államokból származó kiválasztott termékek behozatala tekintetében a kiegészítő behozatali vámok egy évre vonatkozó hatása által képviselt kereskedelmi érték ne lépje túl a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét;

c)

az e) pontban szereplő esetek kivételével, ha a felfüggesztés mértéke nő, a Bizottság kiegészíti termékekkel az I. mellékletben foglalt listát. Ezeket a termékeket a II. mellékletben foglalt listáról kell kiválasztani a lista szerinti sorrendben;

d)

az e) pontban szereplő esetek kivételével, ha a felfüggesztés mértéke csökken, az I. mellékletben foglalt listáról termékeket kell törölni. A Bizottság először azokat a termékeket távolítja el, amelyek jelenleg a II. mellékletben foglalt listán szerepelnek, és amelyekkel egy későbbi stádiumban az I. mellékletben foglalt lista kiegészült. A Bizottság ezt követően eltávolítja a jelenleg az I. mellékletben foglalt listán lévő termékeket, a lista szerinti sorrendben;

e)

a Bizottság akkor módosítja a kiegészítő vám mértékét, ha az I. mellékletben foglalt terméklista kiegészítésével vagy az arról való törléssel nem lehet a felfüggesztés mértékét a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékéhez igazítani.

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/6

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/8

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/10

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/12

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)

A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/14

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK (2) tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/16

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/18

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendeletnek a piaci mechanizmusok tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) többek között megállapítja az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikke alapján végzett desztillációból származó, az intervenciós ügynökségek birtokában lévő alkoholkészletek forgalomba hozatalának részletes szabályait.

(2)

Az 1623/2000/EK rendelet 80. cikkével összhangban pályázati eljárást kell lefolytatni boralkohol újszerű ipari felhasználás céljára való értékesítése végett, a közösségi boralkohol-készletek csökkentése, valamint kis volumenű ipari projektek Közösségen belüli megvalósításának, illetve a szóban forgó alkohol ipari célú exporttermékké való feldolgozásának lehetővé tétele érdekében. A tagállamokban tárolt közösségi eredetű boralkohol-készlet az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikke alapján történő desztillálással előállított mennyiségekből áll.

(3)

1999. január 1-jétől az euróval kapcsolatos agrár-pénzügyi rendelkezések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelet (3) értelmében az ajánlatokban feltüntetett árakat és a biztosítékokat euróban kell kifejezni, és a kifizetéseket is euróban kell teljesíteni.

(4)

A végső felhasználás típusa szerint differenciáltan meg kell határozni az ajánlatokban felkínálható minimálárat.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

Onivins-Libourne, Délégation nationale

17 avenue de la Ballastière, postafiók 231,

F-33505 Libourne Cedex

Telefon: (33-5) 57 55 20 00

Telex: 57 20 25

Fax: (33-5) 57 55 20 59

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/21

(1)

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik egyebek mellett a rostlenre vonatkozó területalapú támogatás megszerzésének feltételeiről.

(2)

Az 1973/2004/EK rendelet 56. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint a rostlenre vonatkozó területalapú támogatás megszerzésének egyik feltétele az V. mellékletben felsorolt vetőmagfajták használata. Mindazonáltal az 1782/2003/EK rendeletben megállapított termeléstől függő támogatások keretében ez a jogosultsági feltétel nem indokolt, mert a lenre, illetve az egyéb szántóföldi növényekre vonatkozó termeléstől függő támogatás hektáronkénti összege megegyezik. A termeléstől független rendszer keretében nincs előírás, amely a lenre vonatkozóan utalna a vetőmagfajták jegyzékére. Ezért az egyszerűsítés érdekében célszerű hatályon kívül helyezni ezt a feltételt.

(3)

Az 1973/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Mivel az 1973/2004/EK rendelet 2005. január 1-jei kezdettel alkalmazandó az adott gazdasági évre vonatkozó támogatási kérelmekre, ezt a rendeletet attól az időponttól kell alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

1.

Az 56. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontját el kell hagyni.

2.

Az V. mellékletet el kell hagyni.

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/22

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó bizonyos vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/24

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó egyes vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/26

(1)

A takarmányozásra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatásra és az ilyen sovány tejpor értékesítésére vonatkozóan az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2799/1999/EK bizottsági rendelet (2), 26. cikke értelmében az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján értékesítésre kínálták fel az általuk tárolt sovány tejpor bizonyos mennyiségeit.

(2)

Az említett rendelet 30. cikkének megfelelően, az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatok fényében minimális eladási árat kell rögzíteni, de olyan határozat is hozható, hogy a fordulóban nem hirdetnek győztest. A feldolgozási biztosíték összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a sovány tejpor piaci ára és a minimális eladási ára közötti különbséget.

(3)

A beérkezett ajánlatok alapján a minimális értékesítési árat az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és ennek megfelelően meg kell határozni a feldolgozási biztosítékot.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/27

(1)

A Közösségben közvetlen fogyasztásra szánt vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás pályázati eljárás útján történő nyújtásáról szóló, 1990. február 20-i 429/90/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban, az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás keretében nyújtanak támogatást a vajkoncentrátumra. Az említett rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyedi pályázati felhívásokra beérkezett pályázatokat figyelembe véve rögzíteni kell a támogatás legnagyobb összegét a legalább 96 % zsírtartalmú vajkoncentrátum tekintetében, de olyan határozat is hozható, hogy a pályázati felhívás tekintetében nem hirdetnek nyertest. A rendeltetési biztosíték rögzítéséről ennek megfelelően kell rendelkezni.

(2)

A beérkezett ajánlatok alapján a maximális támogatást az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és megfelelően meg kell határozni a rendeltetési biztosítékot.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/28

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)

Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)

Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/29

(1)

A sovány tej piacán végrehajtandó intervenciós intézkedésekkel kapcsolatosan az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben előírt rendelkezések végrehajtásának részletes szabályairól szóló, 2001. január 12-i 214/2001/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek állandó pályázati felhívás kihirdetése formájában készleteikből bizonyos mennyiségű sovány tejből készített tejport kínáltak fel értékesítésre.

(2)

Figyelemmel az egyes pályázati felhívásokra beérkező ajánlatokra, vagy minimális eladási árat kell rögzíteni, vagy a 214/2001/EK rendelet 24a. cikke értemében határozatot kell hozni arról, hogy a szerződést nem adják ki.

(3)

Figyelemmel a beérkezett ajánlatok megvizsgálására, minimális eladási árat kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/30

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/33

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)

Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/34

(1)

A 2032/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot írt ki a rizs kivitele után járó export-visszatérítésre.

(2)

A legutóbb az 584/75/EGK bizottsági rendelet (3) 5. cikke értelmében a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1785/2003/EK rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint határozhat úgy, hogy rögzíti a maximális export-visszatérítés összegét. Ehhez különösen az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében feltüntetett kritériumokat kell figyelembe venni. Pályázatnyertesnek minősül minden olyan ajánlattevő, akiknek ajánlata a maximális export-visszatérítés összegével egyenlő, vagy annál alacsonyabb.

(3)

A fenti kritériumoknak a rizspiac jelenlegi helyzetére való alkalmazása eredményeképpen az export-visszatérítés maximális összegét az 1. cikkben említett összegben kell megállapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/35

(1)

A 2031/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg rizs kivitele után járó export-visszatérítésre.

(2)

Az 584/75/EGK bizottsági rendelet (3) 5. cikke értelmében a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1785/2003/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint határozhat úgy, hogy nem hirdet győztest az adott pályázati eljárás vonatkozásában.

(3)

Különös tekintettel az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett kritériumokra, az export-visszatérítés maximumának megállapítása nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/36

(1)

Az 1935/2004/EK rendelet 5. cikke értelmében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelv (2) egyedi intézkedés. Ez az irányelv olyan kerámiatárgyak esetleges ólom- és kadmiumkioldódásra vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek, és e célra készültek.

(2)

Az 1935/2004/EK rendelet 16. cikke előírja, hogy az egyedi intézkedés követelje meg azon intézkedések által szabályozott anyagok és tárgyak írásbeli nyilatkozattal való ellátását, amely nyilatkozat igazolja, hogy megfelelnek a rájuk alkalmazandó szabályoknak.

(3)

A 84/500/EGK irányelvben még nem szerepel ez a követelmény. Ezt a kötelezettséget minden olyan kerámiatárgy tekintetében elő kell írni, amely még nem került élelmiszerekkel érintkezésbe, hogy világosan meg lehessen őket különböztetni a dísztárgyaktól.

(4)

Az illetékes nemzeti hatóságoknak hozzá kell férniük azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek bizonyítják, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom- és kadmiumkioldódás határértékeinek. Következésképpen, a gyártónak vagy a Közösségbe importálónak a hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania az elvégzett vizsgálatra vonatkozó információkat.

(5)

A 84/500/EGK irányelv megállapítja az ólom és a kadmium vizsgálatának módszerét. Ezen a területen technológiai fejlődés ment végbe, és a fenti irányelvben tárgyalt vizsgálati módszer csupán egyike a lehetséges módszereknek. Ez az irányelv figyelembe veszi a technológiai fejlődést, és megállapítja azokat a teljesítményjellemzőket, amelyeknek a vizsgálati módszernek meg kell felelnie, figyelembe véve az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 2001/22/EK bizottsági irányelvet (3).

(6)

Az arányosság elvével összhangban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak szabad mozgásának biztosítására vonatkozó alapvető célkitűzés elérése érdekében szükséges és helyénvaló szabályokat rögzíteni a 84/500/EGK irányelv szabályos végrehajtásához. Ez az irányelv nem lépi túl a Szerződés 5. cikke (3) bekezdése szerinti célok eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

A 84/500/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A szöveg a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1)   Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat piacra bocsátásuk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni.

Ezt a nyilatkozatot a gyártónak vagy a Közösségben székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott információkat.

(2)   A gyártónak vagy a Közösségbe importálónak az illetékes nemzeti hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom- és kadmiumkioldódás 2. cikkben rögzített határértékének. Ennek a dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégző laboratórium nevét és címét.

2.

A II. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

3.

A szöveg új III. melléklettel egészül ki, melynek szövegét ezen irányelv II. melléklete tartalmazza.

a)

megengedik az ezen irányelvnek megfelelő kerámiatárgyak kereskedelmét és használatát 2006. május 20-tól;

b)

megtiltják az ezen irányelvnek nem megfelelő kerámiatárgyak gyártását és a Közösségbe való importálását 2007. május 20-tól.

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/40

(1)

2001. október 16-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a Monacói Hercegséggel egy olyan megállapodásról, amely alkalmas annak biztosítására, hogy ez az állam a megtakarításokból származó kamatjövedelem tényleges megadóztatására a Közösségen belül alkalmazandó szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket fogadjon el.

(2)

A tárgyalások eredményeként keletkezett megállapodás szövege megfelelően összhangban van a Tanács által kiadott tárgyalási irányelvekkel. A megállapodáshoz szándéknyilatkozatot csatolnak, amely egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Monacói Hercegség között jött létre. E két szöveget csatolták a 2005/35/EK határozathoz (2).

(3)

A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv (3) rendelkezéseinek alkalmazása függ az ezen irányelv intézkedéseivel egyenértékű intézkedéseknek a Monacói Hercegség általi, az ezen állam és a Közösség által kötött megállapodással összhangban történő alkalmazásától.

(4)

A 2005/35/EK határozatnak megfelelően, valamint a megállapodás megkötéséről szóló, egy későbbi időpontban elfogadandó határozatra is figyelemmel, a megállapodás az Európai Közösség nevében 2004. december 7-én aláírásra került.

(5)

A megállapodást és az ahhoz fűzött szándéknyilatkozatot a Közösség nevében jóvá kell hagyni.

(6)

A megállapodás 1. és 2. mellékletének lehetséges kiigazítása érdekében egy egyszerű és gyors eljárás megállapítása szükséges,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/42

(1)

A Szerződés 104. cikkével összhangban a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A stabilitási és növekedési paktum a költségvetési egyensúly célkitűzésén alapul, mint olyan eszköz, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és az erőteljes fenntartható növekedés feltételeit erősíti. A stabilitási és növekedési paktum magában foglalja a Szerződés 104. cikkében megállapított túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) a túlzott költségvetési hiány korrekciójának további elősegítése érdekében.

(3)

Az Európai Tanácsnak a stabilitási és növekedési paktumról szóló, 1997. június 17-i amszterdami állásfoglalása (2) ünnepélyesen felkéri valamennyi részes felet – azaz a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot – a Szerződés, valamint a stabilitási és növekedési paktum szigorú és időben történő végrehajtására.

(4)

A 2004/918/EK határozattal (3) a Tanács, a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy Magyarország túlzott hiánnyal rendelkezik.

(5)

A Szerződés 104. cikke (7) bekezdésével és az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban a Tanács 2004. július 5-én elfogadott egy ajánlást, amelyet a magyar hatóságoknak címzett a célból, hogy a túlzott hiányt a lehető legrövidebb időn belül szüntessék meg, valamint hogy foganatosítsanak középtávú intézkedéseket annak megvalósítása érdekében, hogy 2008-ra a hiányt hiteles és fenntartható módon a GDP kevesebb mint 3 %-ára csökkentsék, a hatóságok által benyújtott, és a Tanács 2004. július 5-i, a programról szóló véleményében (4) megerősített konvergenciaprogramban meghatározott hiánycsökkentő pályával összhangban. Ezen ajánlás a magyar kormány számára 2004. november 5-ét jelölte ki határidőül a GDP 4,1 %-át kitevő, 2005. évi tervezett hiány megvalósításának érdekében tervezett intézkedésekkel kapcsolatos hatékony intézkedések foganatosítása tekintetében. E dokumentumban a Tanács továbbá azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a 2004. májusi konvergenciaprogramban előirányzott intézkedéseket nyomatékosan hajtsa végre, különös tekintettel az olyan kiegészítő intézkedésekre való felkészültségre, amelyek szükségesek lehetnek a 2004. évi, a GDP 4,6 %-át kitevő tervezett költségvetési hiány megvalósításának érdekében. A magyar hatóságok emellett felkérést kaptak a Tanácstól arra, hogy minden lehetőséget használjanak ki a költségvetési kiigazítás gyorsításának érdekében, valósítsák meg a közigazgatásban, az egészségügyi és oktatási rendszerben tervezett reformokat, valamint biztosítsák a tervezett adócsökkentések megfelelő finanszírozását, és azok végrehajtását a tervezett hiány megvalósításától tegyék függővé.

(6)

Az 1467/97/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanácsnak, amennyiben azt mérlegeli, hogy a Szerződés 104. cikke (7) bekezdésével összhangban tett ajánlásai eredményeként foganatosítottak-e hatékony intézkedéseket, határozatát az érintett kormány vagy tagállam által nyilvánosan közzétett határozatokra kell alapoznia.

(7)

A Magyarország által a Szerződés 104. cikke (7) bekezdésével összhangban tett tanácsi ajánlás kiadása és az ajánlásban meghatározott időpont között hozott, nyilvánosan közzétett határozatok vizsgálatából az alábbi következtetések vonhatók le:

(8)

A 104. cikk (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Tanács megállapítja, hogy a 104. cikk (7) bekezdése szerint tett ajánlása eredményeként nem foganatosítottak hatékony intézkedéseket, ajánlásának közzétételéről határozhat. Az Európai Tanács a stabilitási és növekedési paktumról szóló állásfoglalásával összhangban azonban Magyarország már 2004 júliusában hozzájárult az ajánlás közzétételéhez,

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/44

(1)

A határozat címzettjei az alábbi vállalkozások és/vagy vállalkozások társulásai:

(2)

1971-től kezdődően az akkori fő peroxid-előállítók (Akzo Nobel Chemicals International B.V. és Akzo Nobel Polymer Chemicals B.V., Luperox GmbH [amely az Atofina SA fő német leányvállalatának részévé vált], a továbbiakban: „Akzo és Peroxid Chemie GmbH & Co. KG”) a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésével és az – időnként a Közösség és az EGT egészére, időnként legnagyobb részére kiterjedő hatályú – EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdésével ellentétes megállapodást kötöttek és lettek annak részes felei, amely alapján megállapodtak a piaci részesedésekről, rögzítették a termék árait, áremelési mechanizmust egyeztettek és valósítottak meg, felosztották a vevőket, és a megállapodásokat figyelemmel kísérő és végrehajtó apparátust hoztak létre. A Peroxidos Organicos SA egyedi megállapodásokban vett részt az átfogó megállapodáson belül (1975-től 1999-ig). Az ügyben az AC Treuhand AG is részt vett (1993-tól 1999-ig).

(3)

A részvétel időtartama

(4)

A szerves peroxidok olyan szerves molekulák, amelyekben van egy „peroxi-” vagy kettős oxigénkötés. A szerves peroxidok (a továbbiakban: „OP-k”) rendkívül robbanásveszélyesek, és az iparban nem ritkák a jelentős balesetek. Szilárd (általában finom por), cseppfolyós vagy paszta formában léteznek. Az OP-k és az OP-ket tartalmazó keverékeket gyorsítóként, aktiváló szerként, katalizátorként, térhálósító szerként, hálósító adalékként, keményítőszerként, indítóanyagként és katalizátorgyorsítóként használják. Az OP-k három fő „alkalmazásuk” és hét „osztályuk” szerint különböztethetők meg.

(5)

Az OP-k kritikus fontosságú szerepet játszanak a műanyag- és gumiiparban, ahol három fő célra használják őket:

(6)

A Bizottság megállapította, hogy az üzletág földrajzilag legalább az egész EGT-re kiterjed. 1999-ben, a jogsértés utolsó évében a kartell az EGT piacának több mint 90 %-át birtokolta az érintett termék vonatkozásában, és e piac teljes becsült értéke abban az évben 250 millió EUR volt.

(7)

Az alapmegállapodás 1971-ben kezdődött, és kezdetben három fél (Akzo, Peroxid Chemie és Atofina [abban az időben Luperox néven]) vett részt benne. Tartalmazott részmegállapodásokat az óriásmolekula- és hőre keményedő OP-k esetében, illetve regionális kritériumok szerinti megosztást is. A regionális részmegállapodások Franciaországra (1992-ig), az Egyesült Királyságra (1992-ig), Spanyolországra (1975 végétől) és Európa többi részére vonatkoztak az átfogó megállapodás fő elvei és szabályai szerint. A térhálósító OP-k esetében 1983-ban egy másik részmegállapodást kötöttek, amely a legtöbb európai országra kiterjedt. E részmegállapodások jelentős átfedésben voltak az általános megállapodással, pl. a szóban forgó időszak, a kölcsönös ellenőrzési mechanizmus és ellentételezés, a felek, a termékek, az ügyfelek és az érintett eljáró személyek minden részmegállapodásban megtalálhatók.

(8)

Az alapmegállapodás célja a piaci részesedések megőrzése és az áremelések összehangolása volt, és egy 1971-ben kelt írásbeli „szerződésre” épült. E célkitűzés elérése érdekében egy független testület (1993-tól az AC Treuhand) szigorúan figyelemmel kísérte a résztvevő társaságok részletes értékesítési adatait, felosztották az ügyfeleket, és a tervezett piaci részesedéstől való eltérés esetére ellentételezéseket alkalmaztak, vagy újra felosztották a vevőket. Rendszeres találkozókat tartottak a megállapodás működésének finomhangolása érdekében. A megállapodás számos részmegállapodást tartalmazott meghatározott termékek vagy résztermékek vagy régiók esetében. E részmegállapodások részben csak korlátozott ideig léteztek, vagy más részmegállapodásokba integrálták azokat. A Perorsa a spanyol részmegállapodásban vett részt.

(9)

Megállapítást nyert, hogy az AC Treuhand találkozók szervezésével, konfliktusok esetén közbenjárással, piaci részesedések ajánlásával és terhelő bizonyíték rejtegetésével megsértette a Szerződés 81. és az EGT-megállapodás 53. cikkét. Az AC Treuhand vállalkozások társulásaként és/vagy vállalkozásként járt el.

(10)

1992-ben a kartellben súrlódások zajlottak, és az 1999 végén megszűnt, miután a felek sikertelenül kíséreltek meg megállapodni a kvótákban. Egyes részmegállapodások korábban megszűntek.

(11)

A Bizottság úgy véli, hogy az érintett vállalkozások nagyon súlyos jogsértést követtek el. A jogsértés jellege és földrajzi kiterjedése indokolja annak nagyon súlyos minősítését függetlenül attól, hogy lemérhető-e az általa a piacra gyakorolt hatás mértéke.

(12)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriáján belül a valószínű bírságok mértéke lehetővé teszi a vállalkozásokkal való differenciált elbánást a jogsértők által a versenyben való károkozással kapcsolatos effektív gazdasági kapacitás figyelembe vétele és olyan mértékű bírság megállapítása érdekében, amely biztosítja annak kellően elrettentő hatását. Az e piacokon több mint 40 %-os részesedéssel rendelkező Akzo a legnagyobb előállító, és ezért az első kategóriába kell sorolni. Az Atofinának és a Peroxid Chemie-nek, amelyek körülbelül 20–25 %-os piaci részesedéssel rendelkeznek, a második kategóriába kell kerülniük. Az 5 % alatti európai piaci részesedéssel rendelkező Perorsának kell a harmadik kategóriában lennie.

(13)

1992. szeptember 1. óta a Degussa UK Holdings (korábbi nevén Laporte plc.) a Peroxid Chemie anyavállalata, és ezért ugyanabba a kategóriába kell kerülnie, mint a Peroxid Chemie-nek, és Peroxid Chemie-vel együttesen felelős a Peroxid Chemie törvénytelen tevékenységeiért.

(14)

A Peroxid Chemie és a Degussa UK Holdings közötti felelősség megosztása a bírság tekintetében a következőképpen alakul. A Peroxid Chemie 1971. január 1-től 1999. december 31-ig vett részt a megállapodásban, és a Degussa UK Holdings egyetemlegesen abban az időszakban felelős, amikor a Peroxid Chemie teljesen a tulajdonába került, azaz 1992. szeptember 1-től 1999. december 31-ig.

(15)

Az AC Treuhandot külön kell kezelni. A Bizottság elismeri, hogy bizonyos mértékig újdonságnak számít egy határozatot a kartellban ilyen szerepet játszó vállalkozáshoz és/vagy vállalkozások társulásához címezni. Ezt figyelembe kell venni a bírság mértékének megállapításakor. A fentiekre való tekintettel a Bizottság azt látja indokoltnak, hogy 1 000 EUR összegű bírságot szabjon ki az AC Treuhand számára.

(16)

A vállalkozások méretének és egyesített erőforrásainak figyelembe vétele és a bírság elrettentő hatásának biztosítása érdekében a Bizottság úgy véli, hogy az Akzo és az Atofina esetében ki kell igazítani az induló összeget.

(17)

A Bizottság megállapította, hogy az Akzo, az Atofina és a Peroxid Chemie 1971. január 1-től 1999. december 31-ig, a Perorsa legalább 1975. december 31-től 1999. december 31-ig, a Degussa UK Holdings Limited 1992. szeptember 1-től 1999. december 31-ig megsértette a Szerződés 81. cikke (1) bekezdését, az AC Treuhand pedig 1993. december 28-tól 1999. december 31-ig tevékenykedett vállalkozásként vagy vállalkozások társulásaként.

(18)

A bírság kiszámításának érdekében a Bizottság az egész hónapokat veszi figyelembe, és ezért az e vállalkozások által elkövetett jogsértés megállapított időtartama 29 év (Akzo, Atofina és Peroxid Chemie), 6 év (AC Treuhand), 7 év és 4 hónap (Degussa UK Holdings) és 24 év (Perorsa). A Peroxid Chemie esetében az időszak két részidőszakra oszlik, amikor egyedül volt felelős (21 év és 8 hónap) és amikor az anyavállalatával, a Degussa UK Holdingsszal együtt volt felelős (7 év és 4 hónap).

(19)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés hosszú időtartamú (több mint öt év) volt az AC Treuhand, az Akzo, az Atofina, a Degussa UK Holdings, a Peroxid Chemie és a Perorsa esetében. Ennek megfelelően az Akzo és Atofina esetében az alapösszeg 245 %-kal növelt mértékét kell alkalmazni. A Peroxid Chemie esetében a kiszabott bírság alapösszegének 207,5 %-kal növelt mértékét kell alkalmazni. A Peroxid Chemie/Degussa UK Holdings esetében a kiszabott bírság alapösszegének 70 %-kal növelt mértékét kell alkalmazni. A Perorsa esetében a kiszabott bírság alapösszegének 220 %-kal növelt mértékét kell alkalmazni. E százalékok a jogsértés utolsó 20 éve (1980–1999) alatti 10 %-os és az első 9 éve (1971–1979) alatti évi 5 %-os növekedésből származnak.

(20)

Az Atofinát korábban már megbírságolták négy kartellban való részvételért, a Peroxid Chemie/Degussa UK Holdingsot pedig már megbírságolták egy kartellban való részvételért. Ezért az ismételt jogsértés súlyosbító körülmény.

(21)

A Bizottság ennek megfelelően úgy véli, hogy a kiszabandó bírság alapösszegét 50 %-kal meg kell növelni az Atofina esetében, figyelembe véve, hogy már jelentős számú korábbi kartell esetében volt bizottsági határozatok címzettje, valamint 50 %-kal a Degussa UK Holdings és a Peroxid Chemie esetében, figyelembe véve, hogy azok egyetlen korábbi bizottsági kartellhatározat címzettjei voltak akár közvetlenül (Degussa UK Holdings), akár azon a vállalkozáson keresztül, amelyhez tartozott (Peroxid Chemie).

(22)

Az Atofina megerősítette a Bizottság azt bizonyító érveit, hogy a kartell 29 évig tartott.

(23)

A méltányosság elvével összhangban javasolták, hogy az Atofina esetében alkalmazzák a „bírságelengedési közleményen kívüli együttműködés” speciális enyhítő körülményét. Ez az enyhítő körülmény megakadályozza, hogy az Atofina magasabb bírságot fizessen az együttműködését követően, mint amit együttműködés nélkül fizetett volna.

(24)

A fentiek fényében a Bizottság indokoltnak tartja, hogy az Atofina esetében csökkentse a 94,19 millió EUR alapösszeget az engedékenységi közleményen kívüli sikeres együttműködés fejében.

(25)

A 17. rendelet 15. cikk (2) bekezdésében említett 10 %-os világméretű forgalmi határérték vonatkozik a Perorsa és a Peroxid Chemie cégekre.

(26)

Az Akzo számára mentességet biztosítanak a bírság alól azért, mert ez volt az első vállalkozás, amely jelentette a kartellt a Bizottságnak.

(27)

Az Atofina 50 %-os csökkentésben részesül a bizottsági vizsgálatban való együttműködéséért. A bírság jelentős csökkentésére jogosult társaságok közül az Atofina volt az első társaság, amely együttműködött a Bizottsággal, és ennek hozzájárulása volt a leghasznosabb. A Bizottsággal együttműködő többi társasághoz hasonlóan alapvetően nem vitatta azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság az állításait alapozta.

(28)

A Peroxid Chemie és a Degussa UK Holdings 25 %-os csökkentésben részesül a bizottsági vizsgálatban való együttműködéséért. Az általa biztosított bizonyíték később érkezett, és együttműködése korlátozottabb volt, mint az Akzóé és az Atofináé.

(29)

A Perorsa, aki utoljára működött együtt, 15 %-os csökkentésben részesül.

(30)

Egyik társaság sem jelentett fizetésképtelenséget.

1.

Az alábbi bírságok fizetendők:

2.

A felsorolt vállalkozások vagy vállalkozások társulásai haladéktalanul véget vetnek a jogsértésnek, amennyiben még nem tették volna meg. Tartózkodnak a jelen esetben megállapított bármely jogsértő cselekmény vagy magatartás megismétlésétől és a hasonló tárgyú vagy hatású bármely cselekménytől vagy magatartástól.

30.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/48

(1)

A Bizottság 2001. december 14-én levélben kért információt a spanyol hatóságoktól az olívamaradék-olajat előállító üzemeknek nyújtott támogatási rendszerről.

(2)

2002. január 4-én a spanyol hatóságok értesítették a Bizottságot az olívamaradék-olajat előállító üzemeknek nyújtott támogatási rendszerről, amelyre vonatkozóan megszületett a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindításáról szóló határozat.

(3)

Mivel egy már elfogadott támogatási rendszerről volt szó, az felkerült a be nem jelentett támogatások listájára (NN 14/2002. sz. támogatás).

(4)

2002. március 12-én a Bizottság levél útján tájékoztatta Spanyolországot határozatáról, amely szerint e támogatási rendszer kapcsán megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

(5)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (2) kihirdetésre került. A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy a kérdéses intézkedésekkel kapcsolatban tegyék meg észrevételeiket.

(6)

2002. április 15-én kelt levelében Spanyolország számos észrevételt küldött. 2004. április 2-án Spanyolország kiegészítő információkkal szolgált.

(7)

A Bizottság a felkérés kapcsán nem kapott észrevételeket az érdekeltek részéről.

(8)

Elnevezés, rendszer: az olívamaradék-olajat előállító üzemeknek nyújtott támogatási rendszer.

(9)

Költségvetés: A költségvetés becsült összege nem haladhatja meg az 1 202 024,21 eurót.

(10)

Időtartam: egy év.

(11)

Kedvezményezettek: az olívamaradék-olajat kinyerő, finomító és csomagoló üzemek.

(12)

Az intézkedések célja: az üzemek termelési folyamatainak az Elnökségi Minisztérium (Ministerio de la Presidencia) 2001. július 25-i, az olívamaradék-olajban található egyes aromás szénhidrogének határértékeinek meghatározásáról szóló rendeletében előírt új feltételekhez való adaptálásának finanszírozása (3), valamint az olajprések megfelelő működésének biztosítása a 2001/2002-es gazdasági év alatt.

(13)

Az intézkedések lehetséges következményei: a verseny eltorzulása bizonyos olívamaradék-olaj termelők javára, valamint az érintett piacok közös szervezése által hozott rendelkezések megszegése.

(14)

Támogatási intenzitás, elszámolható költségek, felhalmozás: hitelkamat-jóváírás és hitelgarancia-jóváírás. A hitelek összege kedvezményezettek szerint változó.

(15)

Az alábbiakban kifejtésre kerül az eljárás megindításának indoklása.

(16)

Az olívamaradék-olaj kinyerését, finomítását és csomagolását végző üzemek számára támogatás létrehozásáról szóló, 2001. november 14-i földművelési, halászati és élelmezési minisztériumi rendelet (4) által előirányzott kölcsönök összege legfeljebb 5 milliárd peseta (30 050 000 euró) lehet. E kölcsönöket a Földművelési, Halászati és Élelmezési Minisztérium (a továbbiakban „MAPA.”, Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación)) kamatjóváírásban részesíti, és a kölcsönök hitelgaranciára is kedvezményt biztosíthatnak.

(17)

A kölcsönök rendeltetése az üzemek termelési folyamatainak az Elnökségi Minisztérium 2001. július 25-i rendeletében előírt új feltételekhez való adaptálásának finanszírozása és az olajprések megfelelő működésének biztosítása a 2001/2002-es gazdasági év alatt.

(18)

A kölcsönök egy kedvezményezettre eső egységnyi maximális összege a MAPA. megbízásából eljáró Olívaolaj Ügynökség (Agencia para el Aceite de Oliva) által kiállított jogelismervényben szereplő összeg. Ennek megállapításakor figyelembe veszik valamennyi üzemre és a termelési eljárás minden egyes szakaszára a 2001. július 3-i olajkészletek hitelesített mennyiségét, a csomagolóüzemeknek ettől a naptól a MAPA 2001. november 14-i rendelete hatálybalépésének napjáig kereskedelmi forgalmazásra átadott olaj mennyiségét és a készlet kilogrammonkénti 125 pesetás (0,761266 euró) maximális névleges árat.

(19)

A kedvezményezetteknek a kamatok első lejárati dátuma előtt termelési eljárásaikat adaptálniuk kell az új feltételekhez, illetve meg kell kezdeniük azok adaptálását, a 2001/2002-es gazdasági év termelési mennyiségének pedig nagyságrendben hasonlónak kell lennie az előző három gazdasági év termelési mennyiségéhez.

(20)

A kölcsönök maximális összege a különböző ágazatok esetében az alábbiak szerint alakul:

(21)

A Hivatalos Hitelintézet (ICO: Instituto de Crédito Oficial) – a pénzintézetek közreműködésével – hitelkeretet nyújt az alábbi feltételekkel:

(22)

Amennyiben a kölcsönök elnyeréséhez kezességvállalás szükséges, a MAPA hitelgarancia kedvezményt biztosíthat az Állami Agrárgarancia Társaság (Sociedad Estatal de Caución Agraria) által nyújtott garanciákhoz. A garanciakedvezmény összege a kezelési költség fedezésére szolgál, és nem haladja meg a garanciával biztosított kölcsön esedékes egyenlegének 1 %-át.

(23)

Az eljárás megindításakor a Bizottság figyelembe vette az alábbi megfontolásokat.

(24)

A kölcsönkamatok jóváírása az olívamaradék-olaj kinyerését, finomítását és csomagolását végző üzemeknek nyújtott állami támogatásnak tekintendő. Ezenfelül egyes üzemek további állami támogatásban is részesülnek, amikor a kedvezményes kölcsönök garanciái kapcsán felmerülő kezelési költségek egy részének megfizetése alól mentesülnek.

(25)

A kölcsönök a tervek szerint részben az üzemek termelési folyamatainak az Elnökségi Minisztérium 2001. július 25-i rendeletében előírt új szabványokhoz és feltételekhez való adaptálásának finanszírozására szolgálnak. Azonban a kedvezményes kölcsönök összege és a támogatás összege nem áll szoros kapcsolatban a termelési folyamatok adaptációs költségeivel. A kölcsönök egy kedvezményezettre eső egységnyi maximális összege valójában a MAPA megbízásából az Olívaolaj Ügynökség által kiállított jogelismervényben szereplő összeg, amelyet valamennyi üzemben és a termelési eljárás minden egyes szakaszában a 2001. július 3-án található olajkészletek hitelesített mennyisége és a csomagolóüzemeknek kereskedelmi forgalmazásra átadott olaj mennyisége alapján állapítanak meg. A Bizottság ebben a szakaszban nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek szerint ezek a támogatások kapcsolatban állnának a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásokban (5) felsorolt elszámolható költségekkel összefüggő beruházásokkal.

(26)

A rendelkezésre álló információ alapján tehát a Bizottság megítélése szerint a kölcsönök kamattámogatása és a kezességvállalási költségek egy részének jóváírása útján nyújtott támogatások olyan állami támogatásoknak tűntek, amelyek célja a termelők pénzügyi helyzetének javítása anélkül, hogy az ágazat fejlesztéséhez bármely formában hozzájárulnának (a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 3.5. pontja). Ezért az ebben a szakaszban esetleg odaítélt támogatások a közös piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásoknak látszottak. E támogatások semmiféle tartós hatást nem gyakorolnak az ágazat fejlődésére, azonnali hatásuk pedig az intézkedéssel együtt megszűnik (lásd az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága 1995. június 8-i ítéletét a T-459/93. sz., Siemens Rt. kontra Bizottság ügyben (6). E támogatások közvetlen eredménye, hogy az érintett gazdasági szereplő e termékek tekintetében jobb termelési és értékesítési feltételekhez jut, mint a többi gazdasági szereplő (hazai területen és a többi tagállamban), akik nem részesülnek hasonló támogatásokban.

(27)

Továbbá az olívamaradék-olaj kinyerését, finomítását és csomagolását végző üzemeknek nyújtott támogatások egy olyan termékre vonatkoznak – az olívaolajra –, amely az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendelet értelmében a piacok közös szervezésének hatálya alá tartozik (7), amelynek működésébe a tagállamoknak csak korlátozott mértékben szabad beavatkozniuk, mert ez a Közösség kizárólagos hatásköre. Az Európai Bíróság több ítéletében (lásd, többek között, az 1979. június 26-i ítéletét a 177/78. sz. ügyben (8) – Pigs and Bacon Commission kontra McCarren and Company Limited) kimondja, hogy a piacok közös szervezései teljes és kimerítő rendszereknek tekintendők, amelyek kizárják, hogy a tagállamok ezekkel ellentétes vagy ezekre káros intézkedéseket hozzanak. Éppen ezért ebben a szakaszban úgy tűnt, hogy e támogatások a piacok közös szervezése és következésképpen a közösségi normatíva megszegésének tekintendők.

(28)

Ennek megfelelően a Bizottság az eljárás megindításának szakaszában úgy ítélte meg, hogy az elemzett támogatások a közös piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásoknak tekintendők és rájuk a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott kivételek közül feltehetőleg egyik sem vonatkozik, és ezért úgy döntött, hogy velük kapcsolatban megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

(29)

2002. április 15-én kelt levelében Spanyolország a következők szerint érvelt.

(30)

2001. július 3-án a spanyol kormány nevében az Egészségügyi és Fogyasztási Minisztérium (Ministerio de Sanidad y Consumo) határozatot hozott az adott pillanatban a spanyol piacon található összes olívamaradék-olaj befagyasztásáról az élelmiszeripari termelés valamennyi szakaszában.

(31)

Az olívaolaj befagyasztásáról és nyilvános árusításának betiltásáról hozott döntés egyedül és kizárólag a fogyasztók érdekeinek védelmében született meg, mivel az előző napokban az egészségügyi követelmények betartásának felügyeletéért felelős különböző szervek által elvégzett ellenőrzések során kiderült, hogy a piacon található olívamaradék-olaj legalább részben olyan koncentrációban tartalmazott bizonyos, a policiklusos aromás szénhidrogének csoportjába tartozó vegyületeket, amely veszélyes a fogyasztókra nézve.

(32)

Ez a körülmény késztette a spanyol kormányt arra, hogy 2001. július 25-én – az Elnökségi Minisztérium útján – rendeletet hozzon az említett olajakban található egyes policiklusos aromás szénhidrogének határértékeinek meghatározásáról és egyben előírta az olívamaradék-olaj előállítására alkalmazott termelési eljárásnál betartandó szabványosított munkaeljárást.

(33)

Az intézkedések az 56 működő spanyolországi olajgyárban mintegy 30 000 tonna olívamaradék-olajkészletet érintettek, ezenfelül 12 000 tonna volt raktáron a 7 finomítóban, valamint 8 000 tonna a 150 spanyolországi csomagolóüzemben.

(34)

A MAPA felmérte, hogy mekkora nehézséget okoz majd az ágazat számára az olívaolaj-gyártási idény csúcsidőszakában befagyasztott 50 000 tonna, mivel erre az évre több mint egymillió tonnás terméssel számoltak, s így a kinyert olívamaradék-olaj mennyisége minden bizonnyal meghaladja majd a 80 000 tonnát. Vagyis a 2002. év elejére 130 000 tonna olívamaradék-olaj lehetne raktáron, amelynek piaci elfogadása aligha várható.

(35)

Spanyolországban az olívamaradék-olajat előállító üzemek feladata az olívaétolaj-gyártási melléktermékek – az olívacefre és az alperujo iszap – elszállítása. Mivel azonban krízishelyzet állt elő, kétségessé vált, hogy elszállítják-e az olajprésekből a cefrét és az alperujo iszapot a megfelelő létesítményekbe, ahol abból olívamaradék-olajat állítanak elő. Ennek elmulasztása felbecsülhetetlen nagyságú környezeti tragédiát okozott volna, hiszen az olajprések nem voltak felkészülve sem a melléktermékek határozatlan ideig tartó tárolására, sem pedig ezek dekontaminációjára.

(36)

Az olívamaradék-olaj előállítói a melléktermékeknek az olajprésekből való elszállításával tökéletesen megoldják az olívaolaj-előállítási folyamat során keletkezett környezeti problémákat. Hasonlóképpen, az olívamaradék-olaj kinyerése-finomítása-csomagolása-disztribúciója lánc döntő jelentőségű az ágazat gazdasági tevékenységében (a spanyol mezőgazdasági végtermék 10 %-át teszi ki).

(37)

Az olívaolaj élelmiszeripari termelési láncának inaktív állapota és az ágazat ebből következő megbénulása lehetetlenné tennék a következő gazdasági év finanszírozását, mivel az előző év finanszírozásából eredő fizetési kötelezettségek egy része teljesíthetetlenné válna és ezért a pénzintézetek nem szívesen finanszíroznák az új gazdasági évet.

(38)

A kormány célja az volt, hogy hozzájáruljon, hogy az egészségügyi készenlét elrendelése miatt a szokásos értékesítéseikből származó bevételektől eleső érintettek eleget tudjanak tenni az előző gazdasági évből eredő fizetési kötelezettségeiknek és még az újabb év kezdete előtt visszaszerezzék hitelképességüket a hitelintézetek szemében; továbbá, hogy előmozdítsa az egészségügyi szempontból teljesen biztonságos termelési folyamatokat és egyben helyreállítsa a fogyasztók bizalmát.

(39)

A piacnak a spanyol kormány által élelmiszerbiztonsági okokból elrendelt befagyasztása miatt előállt kivételes helyzetről volt szó, bár sem a közösségi, sem a spanyol törvények nem határozták meg az észlelt anyagok mennyiségének felső határértékét. Átmeneti megoldást jelentő csekély jelentőségű intézkedésről volt szó egy olyan kivételes esetben – egy adott piac felfüggesztésének esetében –, amely nagyon súlyos következményekkel járhatott volna az egész spanyol olajgyártó ágazat számára.

(40)

A támogatások odaítélésekor a kedvezményezettek bizonyos kötelezettségeket vállalnak. Az első követelmény a termelési folyamatok adaptációjának megkezdése az olívamaradék-olajban található – korábban sem a közösségi, sem a spanyol jogszabályok által nem szabályozott – egyes policiklusos aromás szénhidrogének határértékeiről szóló spanyol jogszabály új rendelkezéseinek teljesítése céljából. A második ellentételezés a kedvezményezettek kötelezettségvállalása arra nézve, hogy a 2001/2002-es gazdasági év teljesítménye az előző három évéhez hasonlóan alakul. Ily módon biztosítva van az olívamaradék-ágazat fejlődése és a szennyező hulladékok elszállítása.

(41)

A támogatások célja nem egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítása az ágazat fejlődéséhez való hozzájárulás nélkül. E támogatások összeegyeztethetők a közös piaccal, mert olyan ösztönző erőt képviselnek, amely a kedvezményezettek részéről ellenszolgáltatásokat igényel. Ezenkívül nem pontos az az állítás, hogy a támogatások odaítélésekor egyedül az árat, a mennyiséget és a termelési egységet vagy a termelőeszközök egységét veszik figyelembe. A kölcsönök értékének meghatározására szolgáló mennyiségi referenciaszám mellett számos kötelezően teljesítendő követelmény is alapul szolgál.

(42)

Az agrárszektorban rövid lejáratú, kamatjóváírásos kölcsönök formájában nyújtott állami támogatásokról („kezelési hitel”) (9) szóló bizottsági közlemény elismeri, hogy más ágazatokhoz képest a közösségi mezőgazdaság hátrányos helyzetben van mind a rövid lejáratú kölcsönökre való utaltsága miatt, mind pedig ezek finanszírozása szempontjából. Ezeket a kölcsönöket nem szabad az agrárszektor bizonyos ágazatainak vagy szereplőinek szelektív, nem kizárólag a fenti nehézségekhez kapcsolódó indokokból történő támogatására felhasználni. Mindazonáltal az érdekelt tagállam megítélése szerint a fenti kölcsönökhöz nyújtott állami támogatásokból ki lehet zárni azon gazdasági tevékenységeket vagy szereplőket, amelyek számára a rövid lejáratú kölcsönök szerzése nem okoz nehézséget.

(43)

Következésképpen Spanyolország úgy ítéli meg, hogy:

(44)

2004. április 2-i keltezéssel Spanyolország kiegészítő információkat küldött. Az információk szerint a piaci tevékenységnek az egészségügyi készenlét elrendelése miatti felfüggesztése és az új hatósági szabályozás következtében az olívamaradék-olajat ki kellett vonni a piacról. Az ágazat ezt az olajat – későbbi értékesítése céljából – újbóli finomításra, a tartalmazott policiklusos aromás szénhidrogén eltávolítására, átcsomagolásra és címkézésre a csomagólóüzemekbe szállította.

(45)

Az állami intézkedés által érintett olívamaradékolaj-készletek becsült mennyisége 50 000 tonnát tett ki. Mivel a maximális becsült költségvetés 1 202 024,21 euró, az egy tonnára eső támogatás 24 euró. Minthogy egy tonna olívamaradék-olajat 600 euró költség terhel, a támogatás összege az olaj előállítási költségeinek 4 %-át teszi ki.

(46)

Jelentős költségvonzattal járt az ágazat számára, és komoly veszteségeket okozott az ágazat üzemeinek az olajnak a piacról való eltávolítása, kicsomagolása, újbóli feldolgozása és csomagolása a későbbi értékesítés céljából. E költségek nagymértékben meghaladják a nyújtott támogatások összegét.

(47)

A kölcsönök kamatainak jóváírása az olívamaradék-olaj kinyerésével, finomításával és csomagolásával foglalkozó üzemeknek nyújtott állami támogatásnak tekintendő. Ezek közül az üzemek közül néhány további állami támogatásban is részesül, amikor a támogatott kölcsönök garanciáinak kezelési költségeit számukra részben jóváírják. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések szelektív állami támogatásoknak tekintendők.

(48)

A Szerződés 87. és 88. cikke az I. mellékletben szereplő valamennyi olyan mezőgazdasági termékre alkalmazandó, amely a piac közös szervezésétől függ. Az olívamaradék-olajat kinyerő, finomító és csomagoló üzemek egy olyan termékkel, az olívaolajjal állnak kapcsolatban, amely a piac közös szervezésétől függ. Következésképpen a 87. és 88. cikk vonatkozik ezekre a támogatásokra.

(49)

A 87. cikk (1) bekezdésének rendelkezésének megfelelően a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(50)

Ebben az esetben a támogatások a kedvezményezetteket olyan előnyben részesítik, amely csökkenti pénzügyi terheiket. A támogatásokat az állam nyújtja vagy állami forrásból származnak. Specifikusak vagy szelektívek abban az értelemben, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesítik – ebben az esetben az olívamaradék-olaj kinyerésével, finomításával és csomagolásával foglalkozó üzemeket.

(51)

Ahhoz, hogy a támogatások a 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozzanak, érinteniük kell a tagállamok közötti versenyt és kereskedelmet. Ez azt feltételezi, hogy az intézkedés kedvezményezettjének gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Az e rendelkezéssel kapcsolatos bírósági ítélkezési gyakorlat szerint a kereskedelmi forgalom érintett, ha a kedvezményezett vállalkozás olyan gazdasági tevékenységet folytat, amely a tagállamok közötti kereskedelmi forgalom tárgyát képezi. A puszta tény alapján, hogy a támogatás megszilárdítja a vállalkozás pozícióját más, a közösségen belüli kereskedelemben folyó versenyben részt vevő vállalkozásokkal szemben, a kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás megállapítható.

(52)

Jelen esetben a kedvezményezettek gazdasági tevékenységet folytatnak: kinyerik, finomítják és csomagolják a tagállamok között kereskedelmi forgalom tárgyát képező olívamaradék-olajat. 2000-ben Spanyolország 7 160 250 euró értékben szállított olívamaradék-olajat a Közösségbe, míg 2 941 310 euró értékben importált (10).

(53)

A kedvezményezett vállalkozások valójában a versenynek különösen kitett ágazatban tevékenykednek. Rá kell mutatni, hogy az olívaolaj ágazatban erős verseny áll fenn a közösségen belüli kereskedelmi forgalom tárgyát képező termékeket előállító különböző tagállamok termelői között. A spanyol termelők valamennyien részt vesznek ebben a versenyben, és jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket szállítanak más tagállamokba.

(54)

Ennek következtében e támogatások befolyásolhatják a tagállamok közötti olívaolaj-kereskedelmet azáltal, hogy a támogatások az egyik tagállam aktív piaci szereplőinek kedveznek más tagállamok piaci szereplőinek hátrányára. A kérdéses intézkedések közvetlen és azonnali következménnyel járnak a spanyolországi olívamaradék-olaj termelési költségeit illetően. Így gazdasági előnyt biztosítanak más tagállamok hasonló támogatásban nem részesülő üzemeivel szemben. Tehát eltorzítják a versenyt, vagy annak eltorzításával fenyegetnek.

(55)

Az előbbiek alapján a kérdéses támogatások olyan állami támogatásoknak tekintendők, amelyek megfelelnek a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek. Mindazonáltal a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott összeegyeztethetetlenség elve helyet ad kivételeknek is.

(56)

A 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetők a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások.

(57)

Spanyolország szerint a piaci tevékenységnek a spanyol kormány által élelmiszer-biztonsági okból történt felfüggesztése rendkívüli esemény, amelyre vonatkozhatna a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeegyeztethetőség.

(58)

Az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének a 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános elve kivételeit illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megszorítóan kell értelmezni a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő „rendkívüli esemény” fogalmát. Mostanáig a Bizottság kivételes jellegű eseményként fogadta el a háborúkat, a belső zavargásokat vagy sztrájkokat, továbbá fenntartásokkal és jelentőségüktől függően, a súlyos nukleáris vagy ipari baleseteket, illetve a nagy veszteségeket okozó tűzeseteket. Figyelembe véve, hogy ezen a területen nehéz előrelátónak lenni, a Bizottság dönti el, hogy e támogatások összeegyeztethetők-e vagy sem, külön-külön elemezve az egyes eseteket és szem előtt tartva az adott területtel kapcsolatos korábbi gyakorlatot (a mezőgazdaságban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 11.2.1. pontja).

(59)

Jelen esetben a támogatásnyújtás oka a spanyol hatóságok szerint az volt, hogy a hatóságok közbelépésére a spanyol kormány élelmiszerbiztonsági okokból felfüggesztette az olívamaradék-olaj piacának tevékenységét. Spanyolország azonban nem bizonyította be, hogy a piaci tevékenység felfüggesztése a Szerződés 87. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelő rendkívüli esemény.

(60)

Következésképpen e támogatások nem tartoznak a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontjában leírt kivételek (rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások) közé.

(61)

A Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott kivételeket csak akkor lehet alkalmazni, amikor a Bizottság döntése értelmében a támogatás szükséges a figyelembe vett célok megvalósításához. Ha olyan támogatások részesülnének ebben a kivételben, amelyek nem felelnek meg e feltételnek, a tagállamok közötti kereskedelmi forgalom megsértése és a versenynek a Közösség érdekei által nem indokolt torzítása kerülne engedélyezésre, következésképpen bizonyos tagállamok piaci szereplői tiltott előnyöket kapnának.

(62)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérdéses támogatásokat nem új beruházások ösztönzése vagy munkahelyek teremtése, sem pedig egy régió összes termelőit érintő infrastrukturális hátrányok horizontális kiegyenlítése céljából alakították ki, hanem a mezőgazdasági ágazat támogatására. Tehát alapvetően ágazati támogatásokról van szó, amelyeket a 87. cikk (3) bekezdése c) pontjának rendelkezéseinek értelmében kell értékelni.

(63)

A 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(64)

A támogatások elnyerésének egyik feltétele az üzemek termelési eljárásainak adaptálása az Elnökségi Minisztérium 2001. július 25-i minisztériumi rendeletében meghatározott új szabványokhoz és feltételekhez. Azonban sem a támogatott kölcsönök összege, sem a támogatások összege nem áll összefüggésben a termelési eljárások adaptálásának költségeivel. Valójában a kölcsönök egy kedvezményezettre eső egységnyi maximális összege a MAPA megbízásából eljáró Olívaolaj Ügynökség által kiállított jogelismervényben szereplő összeg, amelyet az egyes üzemekben és a termelési eljárás valamennyi szakaszában 2001. július 3-án található hiteles olajkészletek és a csomagolóüzemeknek kereskedelmi forgalmazásra átadott olaj mennyisége alapján állapítottak meg. A spanyol hatóságok nem adtak át olyan információt, amely azt mutatná, hogy a támogatások a mezőgazdaságban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban felsorolt elszámolható költségekhez kötődő beruházásokhoz kapcsolódnának. Sőt, ha feltételezzük, hogy ezek a támogatások beruházásokhoz kapcsolódnak, Spanyolország akkor sem nyújtott olyan tájékoztatást, amelynek segítségével ellenőrizni lehetne, hogy ezek a beruházási támogatások megfelelnek-e az idézett iránymutatásokban előírt feltételeknek.

(65)

Spanyolország észrevételei között utal az agrárszektorban rövid lejáratú, kamat-jóváírásos kölcsönök formájában nyújtott állami támogatásokról szóló („kezelési hitel”) bizottsági közleményre, de itt sem nyújt olyan tájékoztatást, amelyek segítségével ellenőrizni lehetne, hogy a támogatások megfelelnek-e a fenti közleményben megfogalmazott feltételeknek.

(66)

Ezeket a támogatásokat megkülönböztetés nélkül kell nyújtani az agrárágazat összes gazdasági szereplőjének. Amennyiben kizárnának bizonyos tevékenységeket vagy szereplőket, a tagállamnak be kell bizonyítania, hogy a kizárás valamennyi esetben megfelelően indokolt volt. Spanyolország semmilyen ezzel kapcsolatos tájékoztatást nem adott. A támogatásnak szigorúan a hátrány ellentételezéséhez szükséges mennyiségre kell korlátozódnia, amelyet a tagállam állapít meg. Spanyolország ezzel kapcsolatban semmilyen tájékoztatással nem szolgált. Következésképpen, a támogatások nem felelnek meg az idézett közleményben előírt feltételeknek.

(67)

Spanyolország 2004. április 2-án kelt levelében kifejtette, hogy a piaci tevékenységnek az egészségügyi készültség elrendelése miatti felfüggesztését a spanyol kormány 2001. július 3-án élelmiszer-biztonsági okokból hirdette ki. Ennek következtében a termelők kénytelenek voltak kivonni az olívamaradék-olajat a piacról és későbbi értékesítése céljából újbóli finomításra, a tartalmazott policiklusos aromás szénhidrogén eltávolítására, átcsomagolásra és címkézésre a csomagolóüzemekbe szállíttatni.

(68)

Az ágazat üzemei számára az olaj piacról való kivonása és az újbóli forgalmazáshoz szükséges kicsomagolása, finomítása, becsomagolása és címkézése olyan költségekkel járt, amelyek jóval felülmúlják a kapott támogatások összegét.

(69)

Az egészségügyi készültséget azután rendelték el, hogy a különböző ellenőrzések során végzett vizsgálatok nagy mennyiségű policiklusos aromás szénhidrogén jelenlétét mutattak ki az olívamaradék-olajban, többek között benzopirént, amely az Egészségügyi Világszervezet szerint rákkeltő anyag. Erre vonatkozó jogszabály hiányában az Elnökségi Minisztérium minisztériumi rendelet útján határozta meg egyes policiklusos aromás szénhidrogének határértékeit az olívamaradék-olajokban.