16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/3

(1)

A 75/91/EGK bizottsági rendelet (2) rögzíti a hántolatlan nyers rizs intervenciós hivatalok általi értékesítési eljárásait és feltételeit.

(2)

Jelenleg a francia intervenciós hivatal birtokában nagy mennyiségű hántolatlan nyers rizs van, amelynek a tárolási időszaka nagyon hosszú. Ennélfogva helyénvaló a fenti hivatal birtokában lévő kb. 5 000 tonna hántolatlan nyers rizs belső piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ONIC

Service „Intervention”

21, avenue Bosquet

F-75341 Párizs Cedex 07

Fax: (33) 144 18 20 08.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/5

(1)

A 75/91/EGK bizottsági rendelet (2) rögzíti a hántolatlan nyers rizs intervenciós hivatalok általi értékesítési eljárásait és feltételeit.

(2)

Jelenleg az olasz intervenciós hivatal birtokában nagy mennyiségű hántolatlan nyers rizs van, amelynek a tárolási időszaka nagyon hosszú. Ennélfogva helyénvaló a fenti hivatal birtokában lévő kb. 30 010 tonna hántolatlan nyers rizs belső piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

Ente Nazionale Risi (ENR)

Piazza Pio XI, 1

I-20123 Milano

Telefon: (39) 02 885 51 11

Fax: (39) 02 86 13 72

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/7

(1)

A 75/91/EGK bizottsági rendelet (2) rögzíti a hántolatlan nyers rizs intervenciós hivatalok általi értékesítési eljárásait és feltételeit.

(2)

Jelenleg a görög intervenciós hivatal birtokában nagy mennyiségű hántolatlan nyers rizs van, amelynek a tárolási időszaka nagyon hosszú. Ennélfogva helyénvaló a fenti hivatal birtokában lévő kb. 18 000 tonna hántolatlan nyers rizs belső piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

OPEKEPE

Acharnon Street 241

GR-10446 Athén

Telefon: (30-210) 212 48 46 és 212 47 88

Fax: (30-210) 212 47 91.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/9

(1)

A 75/91/EGK bizottsági rendelet (2) rögzíti a hántolatlan nyers rizs intervenciós hivatalok általi értékesítési eljárásait és feltételeit.

(2)

Jelenleg a spanyol intervenciós hivatal birtokában nagy mennyiségű hántolatlan nyers rizs van, amelynek a tárolási időszaka nagyon hosszú. Ennélfogva helyénvaló a fenti hivatal birtokában lévő kb. 25 021 tonna hántolatlan nyers rizs belső piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

Fondo Espagnol de Garantia Agraria (FEGA)

Beneficencia 8

E-28004 Madrid

Telex: 23427 FEGA E

Fax: (34) 915 21 98 32 és (34) 915 22 43 87.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/11

(1)

A Tanács a 3068/92/EGK rendelettel (3) a többek között az Orosz Föderációból („Oroszország”) származó kálium-klorid behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A 969/2000/EK rendelettel (4) a Tanács módosította és kiterjesztette az eredetileg a 3068/92/EGK rendelet által a többek között Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára kivetett intézkedések alkalmazási időszakát.

(2)

2004. márciusában az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt értesítés (5) útján a Bizottság saját kezdeményezésére részleges ideiglenes felülvizsgálatot indított a többek között Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára vonatkozó hatályos intézkedésekről annak megvizsgálására, hogy az Európai Unió 25 tagállamra való bővítésének (a „bővítés”) figyelembevételéhez szükséges-e ezen intézkedések módosítása.

(3)

Az említett részleges ideiglenes felülvizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a Közösségnek érdekében állt előírni az intézkedések ideiglenes elfogadását annak érdekében, hogy elkerülje a tíz új tagállam („EU10”) importőreire és felhasználóira közvetlenül a bővítés után nehezedő, hirtelen bekövetkező szélsőségesen negatív gazdasági hatásokat.

(4)

A Tanács a 992/2004/EK rendelettel a Bizottság számára engedélyezte az említett rendelet (27)–(32) preambulumbekezdésében szereplő feltételeket teljesítő kötelezettségvállalási felajánlások elfogadását. Ezen az alapon és az alaprendelet 8. cikkének, 11. cikke (3) bekezdésének, 21. cikkének, valamint 22. cikke c) pontjának értelmében a Bizottság az 1002/2004/EK rendelettel (6) két oroszországi exporttermelőtől fogadta el a kötelezettségvállalási felajánlásokat.

(5)

Az egyik exporttermelő esetében a Bizottság elfogadta a JSC Uralkali (Berezniki, Oroszország) által előállított, és a JSC Uralkali közösségi értékesítéseinek kizárólagos forgalmazójaként fellépő Fertexim Ltd. (Limassol, Ciprus) kereskedelmi vállalat által értékesített kálium-klorid behozatalára tett közös kötelezettségvállalást.

(6)

A JSC Uralkali úgy tájékoztatta a Bizottságot, hogy a jövőben a közösségi irányú értékesítéseit egy másik, Uralkali Trading SA (Genf, Svájc) elnevezésű vállalaton keresztül végzi. E változás figyelembevétele érdekében a JSC Uralkali és a Fertexim Ltd. kérvényezte az 1002/2004/EK rendelet közös kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását. Ebből a célból a JSC Uralkali és az Uralkali Trading SA közösen tettek ajánlást felülvizsgált kötelezettségvállalásra.

(7)

A JSC Uralkali azt is hangsúlyozta, hogy az 1002/2004/EK rendelet által elfogadott kötelezettségvállalás nem veszi figyelembe a JSC Uralkali által a Közösség első független vevője felé történő közvetlen értékesítést. A felülvizsgált kötelezettségvállalással a JSC Uralkali azt is vállalja, hogy teljesíti a fenti rendelet közvetlen közösségi értékesítésekre vonatkozó feltételeit.

(8)

A Bizottság megvizsgálta a kötelezettségvállalásra vonatkozó felajánlást. Arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgált kötelezettségvállalás a 992/2004/EK rendeletben előírt valamennyi következő elfogadási kritériumot teljesítette: i. a szóban forgó vállalatok eladási árszintjeikkel jelentősen hozzájárulnak a kár felszámolásához; ii. az EU10 vevőinek történő értékesítések céljára a vállalatok tiszteletben tartanak bizonyos behozatali mennyiségeket; és iii. e vállalatok a legmesszemenőbbig tiszteletben tartják az EU10 egyéni vevőinek történő értékesítések hagyományos mintáit. Azt is megállapították, és a JSC Uralkali is emellett érvelt, hogy a Fertexim Ltd. kereskedelmi tevékenységeinek az Uralkali Trading SA-hoz történő átruházása sem a kötelezettségvállalás megvalósíthatóságát, sem pedig – a gazdasági egységek által nyújtott információk alapján – annak tényleges ellenőrzését nem érintette.

(9)

Ezen túlmenően a JSC Uralkali közvetlen közösségi értékesítéseinek dömpingellenes intézkedések alóli mentességére vonatkozó kérelmet elfogadhatónak tekintették, mivel összhangban van azzal a hagyományos gyakorlattal, mely szerint a közvetlenül a Közösségbe exportáló termelők által felajánlott kötelezettségvállalásokat el kell fogadni.

(10)

A fentiek fényében az 1002/2004/EK rendelet operatív részének ennek megfelelően történő módosítását helyénvalónak ítélték,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/14

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó bizonyos vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/16

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó egyes vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/18

(1)

A Közösségben közvetlen fogyasztásra szánt vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás pályázati eljárás útján történő nyújtásáról szóló, 1990. február 20-i 429/90/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban, az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás keretében nyújtanak támogatást a vajkoncentrátumra. Az említett rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyedi pályázati felhívásokra beérkezett pályázatokat figyelembe véve rögzíteni kell a támogatás legnagyobb összegét a legalább 96 % zsírtartalmú vajkoncentrátum tekintetében, de olyan határozat is hozható, hogy a pályázati felhívás tekintetében nem hirdetnek nyertest. A rendeltetési biztosíték rögzítéséről ennek megfelelően kell rendelkezni.

(2)

A beérkezett ajánlatok alapján a maximális támogatást az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és megfelelően meg kell határozni a rendeltetési biztosítékot.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/19

(1)

A 2771/1999/EK rendelet 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság, értelemszerűen, megnyithatja vagy felfüggesztheti a felvásárlásokat valamely tagállamban, amennyiben az tapasztalható, hogy az adott tagállamban a piaci ár két egymást követő héten át alacsonyabb vagy egyenlő, illetve magasabb mint az intervenciós ár 92 %-a.

(2)

Az 544/2005/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja azon tagállamok legfrissebb listáját, melyekben az intervenció fel van függesztve. Ezt a listát Svédországra vonatkozóan a 2771/1999/EK rendelet 8. cikke alapján közölt piaci árakra figyelemmel ki kell igazítani. Az egyértelműség érdekében a szóban forgó lista helyébe másikat kell léptetni, és az 544/2005/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/20

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)

Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)

Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/21

(1)

A sovány tej piacán végrehajtandó intervenciós intézkedésekkel kapcsolatosan az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben előírt rendelkezések végrehajtásának részletes szabályairól szóló, 2001. január 12-i 214/2001/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek állandó pályázati felhívás kihirdetése formájában készleteikből bizonyos mennyiségű sovány tejből készített tejport kínáltak fel értékesítésre.

(2)

Figyelemmel az egyes pályázati felhívásokra beérkező ajánlatokra, vagy minimális eladási árat kell rögzíteni, vagy a 214/2001/EK rendelet 24a. cikke értemében határozatot kell hozni arról, hogy a szerződést nem adják ki.

(3)

Figyelemmel a beérkezett ajánlatok megvizsgálására, minimális eladási árat kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/22

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/25

(1)

A hagyományos és új importőrök által 2005. április 11-én és 12-én az 565/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése alapján benyújtott engedélykérelmekben megjelölt mennyiségek meghaladják a Kinából, valamint Kina és Argentina kivételével a harmadik országokból származó termékekre rendelkezésre álló mennyiséget.

(2)

Ebből következően meg kell határozni, hogy a Bizottsághoz 2005. április 14-én benyújtott engedélykérelmeknek milyen mértékben lehet eleget tenni, valamint az importőrök osztályozása és a termékek származása szerint rögzíteni kell azokat az időpontokat, ameddig az engedélyek kiállítását fel kell függeszteni,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/27

(1)

A holland Tetra Laval B.V. („Tetra”) a folyékony élelmiszerek feldolgozására, csomagolására és terjesztésére szolgáló berendezések, élelmiszerek és kiegészítő szolgáltatások megtervezésében, illetve gyártásában tevékenykedő, magántulajdonban lévő vállalatcsoport. A Sidel S.A., („Sidel”) egy, a csomagoló berendezések és rendszerek – különösen a polietilén-tereftalát műanyag flakonokkal („PET flakonok”) kapcsolatos nyújtásos fúvóformázó gépek, záróréteg-technológiák és töltőgépek – tervezésével és gyártásával foglalkozó francia vállalat.

(2)

2001. május 18-án a Bizottság a 4064/89/EGK tanácsi rendelet („Összefonódási rendelet”) 4. cikke alapján egy összefonódásról szóló bejelentést kapott („az eredeti bejelentés”), miszerint a Tetra, az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, egy 2001. március 27-én közzétett nyilvános ajánlaton keresztül megszerezte a Sidel feletti irányítást.

(3)

Az eredeti bejelentés áttanulmányozását követően a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a bejelentett művelet az összefonódási rendelet hatálya alá tartozik, valamint annak a közös piaccal, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással való összeférhetősége komoly kétségeket támaszt. 2001. július 5-én a Bizottság az összefonódási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban úgy határozott, hogy eljárást kezdeményez ebben az ügyben.

(4)

Egy mélyreható vizsgálatot („Tetra I”) követően 2001. október 30-án a Bizottság a közös piaccal összeférhetetlennek nyilvánította az ügyletet. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága 2002. október 25-én hozott ítéletével („az ítélet”) teljes egészében semmissé nyilvánította a Bizottság határozatát. Az ítéletet követően a Bizottság az összefonódási rendelet 10. cikkének (1) és (5) bekezdése alapján újrakezdte a bejelentett összefonódás vizsgálatát. 2003. január 13-án a Bizottság – az összefonódási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja, illetve. 6. cikkének (2) bekezdése alapján, úgy határozott, hogy nem kifogásolja a bejelentett művelet, és azt a közös piaccal, valamint az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja azzal a kikötéssel, hogy a felek teljes mértékben betartják a kötelezettségvállalásukat és a megszabott kötelezettségeket („Tetra II”).

(5)

Az Elsőfokú Bíróság ítéletét követő összefonódási javaslat vizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a Tetra nem hozta nyilvánosságra a Tetra Fast aktív fejlesztésével kapcsolatos fontos információkat, beleértve annak potenciális hatását a nyújtásos fúvóformázás (SBM) piacán belüli versenyfeltételek hatása tekintetében. A Tetra nem hozta nyilvánosságra a fenti információkat

(6)

A Tetra Fast technológiát a Tetra fejlesztette ki és szabadalmaztatta. E technológiával a nyújtásos fúvóformázó gépek (ang. stretch blow moulding machines, „SBM gépek”) egy robbanóanyagokat felhasználó új módszer segítségével fújnak műanyag PET palackokat. Ennek az új módszernek a kereskedelmi előnyeit a Bizottság a Tetra II vizsgálatban jelentősnek vélte, a vizsgálat alapján (63. pont) „… úgy tűnik, a technológia egy sor gazdasági, működési és környezeti előnyt kínál a hagyományos nyújtásos fúvóformázással szemben”.

(7)

A Tetra sem a Tetra I eljárások során a CO formanyomtatványban, sem a PET csomagolópiacokkal kapcsolatos információt kérő, 11. cikk szerinti levelek legalább egyikére adott válaszában nem hozta nyilvánosságra a Tetra Fast létezését. A Bizottság egyáltalán nem tudott a technológia létezéséről, s így annak jelentőségéről sem.

(8)

A Bizottság először hónapokkal a Tetra I elfogadása után fedezte fel a Tetra Fast létezését. Az ügy a Bizottság vagyonkezelőjének monitoring munkája által került a Bizottság figyelmébe. Ezt követően a Tetra a Tetra II eljárás során hozott nyilvánosságra információkat a Tetra Fast-tal kapcsolatban.

(9)

A Tetra fenti, az információ nyilvánosságra hozását érintő mulasztása az összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alá tartozik, amely úgy rendelkezik, hogy a Bizottság 1 000-től 50 000 euró összegig terjedő pénzbírságot szabhat ki a vállalkozásoknak, ha azok bejelentésükben, szándékosan vagy gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információkat szolgáltatnak, illetve ha a 11. cikk alapján történő információkérésre adott válaszukban helytelen információt szolgáltatnak.

(10)

A Bizottság által kirótt bírságok alapját képező jogsértések a következők:

(11)

A Tetra jogsértései különösen súlyosak, mivel az információ fontos lett volna a Bizottság vizsgálatához, és a Tetrának tudnia kellett volna ennek fontosságáról. Amennyiben a Tetra Fast-tal kapcsolatos információt a Tetra I eljárás alatt közzétették volna, az fontos eleme lett volna a Bizottság vizsgálatának. Ezért a Bizottságot az első elemzés alkalmával súlyosan félretájékoztatták.

(12)

A Tetra már 1996-ban elkezdte a Tetra Fast kidolgozását. A Tetra egy svájci (1996) és egy európai (1997) szabadalmat szerzett az új technológiára, és a Tetra I-hez tartozó eredeti bejelentés idejére (2001. május 18.) legalább négy szabadalmi bejelentést nyújtott be. A 2000. év végéig a Tetra Fast kifejlesztésére több mint [0–10] millió eurót költöttek, illetve az eredeti bejelentés évére további [0–10] millió euró összegű beruházást terveztek. A Tetra 2000-ben a technológia tekintetében tanulmányokat végzett vagy rendelt meg. 2000 és 2001 folyamán vizsgálatokat is végeztek egyetemi központokban és intézményekben. A Tetra 2000-ben megkapta a biztonsági követelményekre vonatkozó minősítést, illetve a CO formanyomtatvány Bizottsághoz történő benyújtása előtt néhány héttel helyszíni vizsgálatokat kezdett.

(13)

A CO formanyomtatvány 8.10. pontja arra kéri a bejelentő fel(ek)et, hogy bocsássák rendelkezésre az érintett piacok – különösen a felek által történő – kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos információkat. A fenti cikk az alábbi kérést tartalmazza:

»Írja le az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódás által érintett piac(ok)on végzett kutatás és fejlesztés jellegét.«

Ennek megválaszolását az alábbiak figyelembevételével kell tenniük: »b) az e piacokra irányuló technológiai fejlesztés folyamata egy megfelelő hosszúságú időszakon belül (beleértve a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, forgalmazási rendszerek stb. fejlesztését); és c) az e piacokon végzett fontosabb innovációk és az ezen innovációkért felelős vállalkozások;«.

(14)

A bejelentés nem tesz említést a Tetra Fast technológiáról.

(15)

A Tetra elsődleges érve, hogy a Tetra Fast nem képezi a művelet által érintett piacok részét, továbbá nem kapcsolódik szorosan az SBM gépek érintett piacához, így a Tetra Fast-ot nem volt szükséges megemlíteni a CO formanyomtatvány 8.10. szakaszában. A Tetra úgy véli, hogy a Tetra Fast technológia az SBM gépen belül a berendezésnek a flakonfúváshoz szükséges nyomást biztosító külső részét helyettesíti. E nyomást a hagyományos módszer szerint egy – az esetek többségében az SBM gépek szolgáltatóitól eltérő fél által szolgáltatott – kompresszorral létrehozott sűrített levegő felhasználásával biztosítják, míg a Tetra Fast technológiában e nyomás egy hidrogén/oxigén keverék robbanó égéséből származik.

(16)

A Bizottság véleménye szerint ez az érv nyilvánvalóan helytelen. Egy, az SBM gépek teljesítményében fontos változást eredményező technológia nyilvánvalóan hozzátartozik az SBM gépek érintett piacához, feltéve hogy a technológiát valóban nem külön hozzák forgalomba (mely esetben a Tetrának egy, e külön technológiára vonatkozó piac tekintetében kellett volna rendelkezésre bocsátania az információt). A Tetra 2000-es, csupán a Tetra II eljárás során közzé tett R&D áttekintése megmutatja, hogy maga a Tetra is az SBM gépek piacának részeként tekintette a Tetra Fast technológiát.

(17)

A Bizottság ugyancsak visszautasítja a Tetra azon érvét, miszerint a technológia lényegtelen volt, hiszen az SBM gépek működése tekintetében nem idézett volna elő jelentős fejlődést. A Tetra belső dokumentumai egyértelműen azt mutatják, hogy a Tetra ezt egy jelentős lehetőségnek tekintette, többek között az áramfogyasztás csökkentése tekintetében.

(18)

Az Összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Bizottság határozatot hozhat 1 000 és 50 000 euró összegig terjedő pénzbírságok kiszabásáról, amennyiben egy vállalkozás – szándékosan vagy gondatlanságból – helytelen vagy félrevezető információt szolgáltat ki egy, a 4. cikk szerinti bejelentésben.

(19)

Nyilvánvaló, hogy azáltal, hogy a Tetra a CO formanyomtatvány 8.10. szakaszában nem tüntette fel a Tetra Fast-tal kapcsolatos információkat, helytelen információt nyújtott be. Bár a Bizottságnak nincs bizonyítéka arra nézve, hogy a Tetra szándékosan cselekedett volna így, jogsértése súlyos gondatlanságnak tekintendő.

(20)

A Bizottság Tetra I vizsgálata során helyszíni teszteket végeztek, és több vezetőségi értekezletet tartottak. A Bizottság tiltó határozata elfogadásának idejére több millió palackot gyártottak a Tetra Fast technológia felhasználásával. Még ha a bejelentés idején a Tetra nem is volt tudatában a technológia fontosságának, a Tetra I igazgatási eljárása alatt számos alkalma nyílt arra, hogy felismerje a CO formanyomtatványban közölt információk helytelenségét. Ebben az összefüggésben megemlítendő, hogy a Végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kötelezettséget ír elő a Bizottság tájékoztatására az igazgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról.

(21)

Egy 2001. július 13-án, a 11. cikk szerint küldött információkérésben a Bizottság a következőket kérte a felektől:

(22)

A fenti kérdésekre válaszul a felek 6 mellékletet nyújtottak be, többek között számos műszaki dokumentumot is. 2002. július 26-án kelt válaszában viszont a Tetra nem bocsátott semmiféle olyan dokumentumot rendelkezésre, mely utalást tett volna magára a Tetra Fast technológiára, illetve a záróréteg- (barrier) vagy bevonat- (coating) technológiára (PCT/EP02/02160), melyet a Tetra Laval a Tetra Fast technológiájával történő felhasználásra dolgozott ki.

(23)

A Tetra Fast nem csupán a PET palackok újszerű módon (robbanással) történő fúvására kidolgozott módszer, hanem két további előnye is van: i. a robbanásnak sterilező hatása van az üvegre, illetve ii. a robbanási folyamatba bevezetett speciális gázok által a palack belseje zárórétegként szolgáló anyagokkal vonható be.

(24)

A Tetra teljes mértékben tisztában volt a fenti két előnnyel. 2001. március 23-án a Tetra szabadalmi bejelentést nyújtott be egy, a Tetra Fast-tal kapcsolatos új záróréteg (barrier) technológiára, mely egyrészt hangsúlyozta a Tetra Fast technológiával fújt palackok aszeptikus tulajdonságát, másrészt szabadalmaztatni igyekezett a gáz záróréteget, megerősítve ezáltal az új technológia tulajdonságait. E sterilező tulajdonságokat egy belső Tetra elemzés is megerősítette.

(25)

A Tetra a CO formanyomtatvány és az információkérés között által vélt különbségre támaszkodik. A Tetra véleménye szerint a CO formanyomtatvány egy sorozat előre meghatározott tényszerű kérdést tartalmaz, mely lehetővé teszi a bejelentés teljességének felmérését, míg az információkérelmek tartalma a Bizottság döntéshozatali folyamata során adott időbeli információkérelmei alapján áll össze, így azt ebben az összefüggésben kell értelmezni, továbbá a felvetett kérdésekkel kapcsolatban a címzettet nézetei szubjektív kifejezésére kéri. Emellett a Tetra úgy véli, hogy az információkérelmek kevésbé formálisak, illetve azok – mind a Bizottság, mind a felek számára – a megbeszélés és a véleménycsere eszközei. A Tetra szerint ezt elismeri a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja, mely a helytelen, de nem félrevezető információ nyújtását szankcionálja, míg ezzel szemben a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja a helytelen vagy félrevezető információ nyújtását szankcionálja. Ennek alapján a Tetra úgy véli, hogy a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kiszabott büntetések alkalmazási köre jelentősen korlátozottabb, mint a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján történő büntetéskivetés.

(26)

A Bizottság véleménye szerint a Tetra érvei elutasítandók, mivel a CO formanyomtatvány, illetve a 11. cikk által megkövetelt szabvány a pontos információ rendelkezésre bocsátása tekintetében a legkevésbé sem különböző. Ugyanezen okból kifolyólag alaptalan a Tetra azon állítása, hogy a büntetések 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján történő kivetésének alkalmazási köre korlátozottabb.

(27)

A 4. kérdés tekintetében a Tetra szerint a technológia „nem lenne szükséges” a gyümölcslevek és LDP termékek csomagolásához, és ezért a Tetrának – e kérdésre adott válaszában – nem kellett közzétennie annak létezését. A Bizottság viszont megjegyzi, hogy a kérdés szerint a PET flakonoknak a folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához való potenciális használatával kapcsolatos valamennyi tanulmányt és belső dokumentumot rendelkezésre kellett volna bocsátani, és a kérdés arra irányult, hogy a sikeres piaci verseny érdekében mi szükséges a folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához. A Bizottság kérdésében arra is felszólította a Tetrát, hogy mutassa be saját, illetve versenytársai e területen folytatott tevékenységeit. Ez a felek és versenytársaik által birtokolt, illetve a jövőbeni hatékony versenyhez jelenleg kifejlesztett technológiák megvitatását tette szükségessé.

(28)

Amint az már fent említésre került, a Tetra szabadalmi bejelentést nyújtott be a Tetra Fast-tal kapcsolatos záróréteg-technológiára, amely – a gyümölcslevek külön megemlítésével – kiemelte az új technológia megnövekedett/jelentősebb gázvisszatartó hatását és hangsúlyozta annak aszeptikus tulajdonságait, mely utóbbi tényező rendkívül fontos mind a gyümölcslevek, mind a folyékony tejtermékek kereskedelmileg eredményes csomagolásához. Maga a Tetra vázlatosan ismerteti, hogy a gázzáróréteg-technológiák fejlesztései különösen fontosak a gyümölcslevek jövőbeni csomagolása tekintetében, és hogy a steril töltésnek magas potenciális jelentősége van a gyümölcslevek és folyékony tejtermékek csomagolása szempontjából. Következésképpen a Tetrának ismertetnie kellett volna a Tetra Fast-ot a 4. kérdésre adott válaszában, mely azon technológiák ismertetését kérte, melyek a PET flakonok folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához történő eredményes felhasználása érdekében szükségesek, valamint arra kérte a Tetrát, hogy fejtse ki saját tevékenységeit.

(29)

Az 5. kérdés tekintetében a Tetra azzal érvel, hogy a Tetra Fast nem kifejezetten záróréteg-technológia, és ezért a kérdésre adott válaszában nem volt szükséges említést tennie annak létezéséről. A Bizottság megjegyzi, hogy a Tetra 2001. március 23-i bevonattechnológiára irányuló szabadalmi bejelentése félreérthetetlenül összekapcsolja a Tetra Fast-ot a záróréteg technológiákkal. A szabadalmi bejelentés a palackfúvás egy olyan módszerét írja le, mely egy újításnak számító gázkeverék felhasználásával, a fúvással egyidejűleg képez bevonatot a flakon belsején; e technológia annak ellenére, hogy a flakonfúváshoz is kapcsolódik, alapvetően mégis egy, a flakon belső felületét záróréteggel ellátó technológia. Az a tény, hogy ezt a többi záróréteg-technológiától eltérő módon fújják vagy alkalmazzák a flakon belső felületére még nem jelenti azt, hogy ez kevésbé kapcsolódik a PET záróréteg-technológiákhoz.

(30)

Az Összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a Bizottság határozatot hozhat 1 000–50 000 euró összegig terjedő pénzbírságok kiszabásáról, amennyiben egy vállalkozás egy, a 11. cikk szerinti információkérésre adott válaszban – szándékosan vagy gondatlanságból – helytelen információt szolgáltat ki.

(31)

A 4. kérdés tekintetében nyilvánvaló, hogy a jövőbeni potenciálisan versenyképes környezet teljes körű megvitatásának tartalmaznia kellett volna a Tetra Fast részletes leírását, mind annak a Tetra Fast technológia által a lehetséges záróréteg-bevonásokra történő alkalmazása, mind azok fokozottabb aszeptikus tulajdonsága tekintetében. A gázzáróréteg-technológia, mint ahogyan azt a Tetra is elismeri, különösen fontos a gyümölcslevek csomagolásához, illetve a steril töltés fontos mind a gyümölcslevek, mint a folyékony tejtermékek csomagolásához. A Tetra válasza helytelen volt, mivel nem adott a Bizottságnak teljes képet a piaci verseny alakulásának jövőbeni lehetőségeiről.

(32)

Az 5. kérdés tekintetében a Tetra ekkor tudatában volt a Tetra Fast-nak a PET flakonok belsejének bevonattal való ellátására történő potenciális felhasználásának. A Tetra Fast megemlítésének elmulasztása miatt a Tetra válasza helytelennek minősül.

(33)

Bár semmi nem mutat arra, hogy a Tetra szándékosan cselekedett volna így, jogsértése súlyos gondatlanságnak tekintendő. A kifogási nyilatkozatra adott válaszában a Tetra nem tett megjegyzéseket a jogsértés súlyossága tekintetében. A Tetra semmilyen enyhítő tényezővel sem állt elő.

(34)

A Bizottság véleménye szerint ebben az esetben a jogsértések nagyon súlyosak. Az összefonódás Bizottság által történő megvizsgálásának a bejelentés az alapja és a kiindulópontja is egyben. E bejelentés nagymértékben meghatározza a Bizottság üggyel kapcsolatos megközelítését, valamint megállapítja vizsgálatának területét és fókuszpontjait. A helytelen információ azzal a kockázattal jár, hogy a Bizottság nem vizsgálja meg vagy nem elemzi az ügylet versenyképességi vizsgálatára vonatkozó fontos szempontokat, aminek folytán végső határozata hibás lehet, hiszen azt pontatlan vagy hiányos információ alapján hozta. Ugyanez mondható el arról, hogy a Tetra a 11. cikk szerinti válaszban is elmulasztott pontos információkat rendelkezésre bocsátani, ami megakadályozta a Bizottságot az összefonódás teljes és megfelelő vizsgálatának elkészítésében.

(35)

A Bizottság PET csomagoló piacok versenyfeltételeiről készített elemzéséhez fontos volt a Tetra Fast fejlesztése. A Tetra I-ben rendkívül fontos volt a rendelkezésre nem bocsátott információ a Sidel feletti irányítás Tetra által történő megszerzése tekintetében. A technológia lehetősége jelentős hatással bírt volna a Bizottság a) PET csomagoló piacokról és különösen az SMB piacokról; illetve b) az összefonódott egység PET csomagoló piacokon, különösen az ide vonatkozó SBM piacokon való jövőbeni helyzetéről készített értékelésére.

(36)

A 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértése megállapításához egy másik figyelembe veendő tényező, hogy a Bizottság által a 11. cikk alapján küldött információkérésre adott válaszában a Tetra két különböző témájú kérdésre is helytelen választ adott, miközben mindkét kérdésre adott válaszában két különböző okból kifolyólag információt kellett volna rendelkezésre bocsátania a Tetra Fast-tal kapcsolatosan.

(37)

A 14. cikk (1) bekezdése b) pontjának, valamint a 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértése miatt a Bizottság 1 000–50 000 euró közötti pénzbírságot szabhat ki.

(38)

A fentiek álapján a Bizottság úgy véli, hogy helyénvaló 45 000 euro bírságot kiszabni a Tetra két, vagyis a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjából, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjából fakadó jogsértésére egyenként.

(39)

A Bizottság két, egyenként 45 000 euró (összesen 90 000 euró) összegű pénzbírságot szab ki a Tetra számára a 14. cikk (1) bekezdése b) pontjának, illetve a 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértéséért.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/32

(1)

Az Európai Közösség és Kanada kormánya között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelmére alkalmazandó, a köz- és állategészségügyi védelemre vonatkozó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) az állat-egészségügyi intézkedések egyenértékűsége elismerésének lehetőségét írja elő, miután az exportáló fél objektíven kimutatta, hogy intézkedései elérik az importáló fél megfelelő védelmi szintjét. Kanadával a szarvasmarhaspermára vonatkozó állat-egészségügyi intézkedésekre és a sertéshúsra vonatkozó közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó egyenértékűség meghatározását elvégezték és befejezték. Az egyenértékűséget viszonossági alapon megállapították.

(2)

A sertéshús EU-ba történő kanadai exportjaira vonatkozó ante- és post-mortem rendelkezések egyenértékűsége tekintetében a piacra szánt vaddisznó meghatározását és egyéb higiéniai követelményeket felül kell vizsgálni, amikor az EU új élelmiszerhigiéniai rendeleteit alkalmazni fogják. Hasonlóképpen a sertéshúsnak az EU-ból Kanadába történő exportjaira vonatkozó néhány rendelkezés egyenértékűségét is felül kell vizsgálni, amikor a kanadai húsvizsgálati rendeletet módosítják.

(3)

A megállapodással foglalkozó közös irányítóbizottság 2004. február 16-i és 17-i ülésén a szarvasmarhasperma és a sertéshús egyenértékűségének meghatározására vonatkozó ajánlást adott ki. Ugyanezen ülésén a bizottság a megállapodás mellékleteiben szereplő, az EU és Kanada jogszabályaira történő hivatkozások naprakésszé tételét ajánlotta. A bizottság a 2003. július 16-i és 17-i ülésén – a kanadai jogszabályok legutóbbi módosításán alapuló – ajánlást adott ki a fagyasztott halat tároló helyiségekben az automatikus hőmérsékletíró berendezések, és a feldolgozó területeken a nem kézi működtetésű mosdókagylók tekintetében a megállapodás V. melléklete B. lábjegyzete I. fejezete 2. pontjának törlésére vonatkozóan. Ugyanezen ülésén a bizottság – egyes Kanadából származó kanadai halak és halászati termékek behozatalaival és az állatjóléti megfontolásokkal kapcsolatos közösségi tapasztalatokon alapuló – az e szállítmányok behozatala esetében alkalmazandó EK azonossági és fizikai vizsgálatok gyakoriságának csökkentésére vonatkozó ajánlást adott ki.

(4)

Ezen ajánlások eredményeként helyénvaló a megállapodás V. és VIII. melléklete megfelelő részeinek módosítása.

(5)

A megállapodás 16. cikkének (3) bekezdése értelmében a mellékletek módosításairól a felek jegyzékváltás útján állapodnak meg.

(6)

E módosításokat a Közösség nevében jóvá kell hagyni.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/42

(1)

A 3220/84/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hasított sertések osztályozását a színhústartalom becslése alapján kell meghatározni a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszereknek megfelelően. Az osztályozási módszerek engedélyezése az értékelés során kapott statisztikai hibákkal szembeni felső tűréshatárnak való megfeleléstől függ. Ezt a tűréshatárt a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. október 24-i 2967/85/EGK bizottsági rendelet (2) 3. cikke határozta meg.

(2)

Lettország kormánya kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a hasított sertések osztályozása egy módszerének engedélyezésére vonatkozóan, és a 2967/85/EGK rendelet 3. cikkében előírt jegyzék 2. részének formájában benyújtotta a csatlakozás napja előtt végzett vizsgálat eredményeit.

(3)

E kérelem értékelése azt mutatta, hogy az ezen osztályozási módszer engedélyezéséhez szükséges feltételek teljesültek.

(4)

Lettországban a kereskedelmi gyakorlat előírhatja, hogy a fejet, a hátsó lábakat és a farkat távolítsák el a hasított sertésről. Ezt figyelembe kell venni a tömeg standard előkészítéshez való igazításakor.

(5)

A műszerben és az osztályozási módszerben nem lehet módosítást engedélyezni, csak a szerzett tapasztalatok fényében elfogadott új bizottsági határozat alapján. Ezért ezen engedélyt vissza lehet vonni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

—

7,61 %-kal a hiányzó fej esetében,

—

1,61 %-kal a hiányzó hátsó lábak esetében,

—

0,11 %-kal a hiányzó farok esetében.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/44

(1)

A 3220/84/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hasított sertések osztályozását a színhústartalom becslése alapján kell meghatározni a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszereknek megfelelően; az osztályozási módszerek engedélyezése az értékelés során kapott statisztikai hibákkal szembeni felső tűréshatárnak való megfeleléstől függ; ezt a tűréshatárt a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. október 24-i 2967/85/EGK bizottsági rendelet (2) 3. cikke határozta meg.

(2)

Észtország kormánya kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a hasított sertések osztályozása két módszerének engedélyezésére vonatkozóan, és a 2967/85/EGK rendelet 3. cikkében előírt jegyzék 2. részének formájában benyújtotta a csatlakozás napja előtt végzett vizsgálat eredményeit.

(3)

E kérelem értékelése azt mutatta, hogy az ezen osztályozási módszerek engedélyezéséhez szükséges feltételek teljesültek.

(4)

Észtországban a kereskedelmi gyakorlat előírhatja, hogy a fejet, az elülső lábakat és a farkat távolítsák el a hasított sertésről; ezt figyelembe kell venni a tömeg standard előkészítéshez való igazításakor.

(5)

A műszerekben és az osztályozási módszerekben nem lehet módosítást engedélyezni, csak a szerzett tapasztalatok fényében elfogadott új bizottsági határozat alapján; ezért ezen engedélyt vissza lehet vonni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

az „Intrascope (Optical Probe)” műszer és az ehhez kapcsolódó értékelési eljárások, amelyeknek részleteit a melléklet 1. része tartalmazza;

b)

az „Ultra-FOM 300” műszer és az ehhez kapcsolódó értékelési eljárások, amelyeknek részleteit a melléklet 2. része tartalmazza.

16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/47

(1)

Amikor a tagállamok irányelveket vesznek át a nemzeti jogba, megválaszthatják ezen átvétel formáját és módját, de az elérendő eredmény és az átvétel megtörténtének határideje tekintetében az irányelvben megadott feltételek kötelezik őket.

(2)

Felismerve a belső piac (1) megfelelő működésének fontosságát az európai gazdaság versenyképessége szempontjából, az Európai Tanács számos csúcstalálkozón, többek között a 2001. márciusi stockholmi, a 2002. márciusi barcelonai, valamint a 2003. és 2004. márciusi brüsszeli ülésén ismételten sürgette, hogy a tagállamok tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a belső piacot érintő irányelvek a nemzeti jogukba történő átvételének.

(3)

Az Európai Parlament (2), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (3) és a Régiók Bizottsága (4) több alkalommal aggodalmait fejezte ki a tagállamok gyenge teljesítményét illetően a belső piaci irányelvek helyes és megfelelő időben történő átvétele terén. A jobb jogalkotásról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodás (5) szintén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tagállamok tegyenek eleget a Szerződés 10. cikkének, és felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közösségi jogot az előírt határidőkön belül, helyesen és haladéktalanul átveszik a nemzeti jogba.

(4)

A felszólítások, illetve azon tény ellenére, hogy az időszerű és helyes átvétel jogi kötelezettségük, a tagállamok rendszeresen nem veszik át a belső piaci irányelveket a saját maguk által megállapodott határidőre, a tagállamok többsége az Európai Tanács által meghatározott időközi átvételi célkitűzéseknek sem tesz eleget, és számos ilyen irányelvet a határidő lejárta után hosszú idő elteltével még mindig nem vettek át az összes tagállam nemzeti jogába.

(5)

A belső piaci irányelvek késedelmes vagy helytelen átvétele kárt okoz az üzleti vállalkozásoknak és az állampolgároknak, mivel gyakran jogaiktól fosztja meg őket.

(6)

A késedelmes és helytelen átvétel az üzleti vállalkozásokat és fogyasztókat megfosztja továbbá a helyesen működő belső piac teljes gazdasági előnyeitől, és kárt okoz az európai gazdaság mint egész versenyképességének, aláásva a Közösségnek a gazdasági növekedés létrehozására való képességét a társadalmi kohézió magas szintjének fenntartása mellett.

(7)

A huszonöt vagy több tagállamból álló Európai Unióban fokozódik annak a kockázata, hogy az irányelvek kései vagy helytelen átvétele a belső piac töredezettségéhez és ezáltal a gazdasági előnyök fogyatkozásához vezet.

(8)

A Bizottság továbbra is elsőbbségi ügynek fogja tekinteni, hogy nyomatékos jogi lépéseket tegyen a tagállamokkal szemben a késedelmes vagy helytelen átvételért, és a tagállamok átvételi eredményeinek a belső piaci eredménytáblán való rendszeres közzététele révén fokozza az egymásra gyakorolt nyomást; azonban – bár e fellépések korábban jártak némi sikerrel – az átvételbeli elmaradások továbbra is fennállnak, és ezért a Bizottság és a tagállamok részéről előremutatóbb megközelítésre van szükség.

(9)

Az Európai Közösség joga alkalmazásának jobb ellenőrzéséről szóló 2002. évi közleményében (6) a Bizottság jelezte, hogy az irányelvek nemzeti jogba történő átvétele terén hogyan tudja segíteni, illetve hogyan segíti a tagállamokat.

(10)

Az irányelvek helyes és időben történő átvételéről azonban a tagállamoknak kell gondoskodniuk.

(11)

A Szerződés 10. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy tegyenek meg minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést a Szerződésből eredő vagy a Közösség intézményei által megtett cselekvésekből következő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására.

(12)

Az Európai Közösségek Bírósága kitart azon álláspontja mellett, hogy a tagállamok nem hivatkozhatnak a saját belső jogrendszerükben meglévő rendelkezésekre, gyakorlatokra vagy körülményekre az irányelvekben megállapított kötelezettségek és határidők betartása elmulasztásának indoklására.

(13)

Tekintettel az irányelvek helyes és időben történő átvétele elmulasztásának ismétlődő jellegére, szükség van arra, hogy a tagállamok újra megvizsgálják eljárásaikat és gyakorlataikat annak biztosítása érdekében, hogy ennek a jogi kötelezettségnek következetesen megfeleljenek.

(14)

Egyes tagállamok a többinél következetesen jobb eredményeket mutatnak az átvétel terén, ami hatékonyabb struktúrák, eljárások és gyakorlatok meglétét vagy elfogadását tükrözi; az a tény azonban, hogy a tagállamok egyike sem büszkélkedhet tökéletes eredményekkel, arra utal, hogy valamennyi tagállamnak törekednie kell a fejlődésre. A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően a tagállamoknak – saját érdekükben, illetve a Közösség érdekében – megfelelési táblázatokat kell összeállítaniuk az irányelvek és az átvételi intézkedések közötti megfelelés lehetőség szerinti szemléltetésére, és ezeket a táblázatokat nyilvánosságra kell hozniuk.

(15)

A Bizottság „Belső piaci stratégia 2003–2006” (7) című közleményében bejelentette, hogy egy helyes gyakorlatokat meghatározó ajánlást ad ki, amelyet a tagállamoknak a belső piaci irányelvek jobb és gyorsabb átvételének biztosítása érdekében követniük kell.

(16)

A tagállamok érdeklődésüket fejezték ki az egymás gyakorlataiból való tanulás lehetősége iránt, és a belső piaci tanácsadó bizottságon keresztül konzultáltak helyes átvételi gyakorlataikról, illetve különböző nemzeti alkotmányos, jogi és közigazgatási szabályaikról és gyakorlataikról, amennyiben azok az átvételt érintik.

(17)

Számos olyan helyes gyakorlatot azonosítottak, amelyek segítik a tagállamokat a belső piaci irányelveknek a nemzeti jogba történő helyes és időszerű átvételében.

(18)

Minden egyes tagállamnak magának kell megválasztania azokat az eljárásokat és gyakorlatokat, amelyek a legalkalmasabbak a belső piaci irányelvek helyes és időszerű átvételének biztosítására, tekintettel az adott tagállam kontextusában a leghatékonyabb megoldásra, mivel az egyik tagállamban hatékony eljárások és gyakorlatok nem feltétlenül ugyanolyan hatékonyak a másikban is.

(19)

A belső piaci irányelvek megkésett átvétele által okozott jogi bizonytalanság és zavar okán az üzleti vállalkozásokat és az állampolgárokat tájékoztatni kell, ha az irányelveket nem veszik át időben, illetve az ilyen esetekben fennálló jogaikról.

(20)

Amikor a nemzeti parlamentekhez végrehajtási rendelkezés tervezeteket terjesztenek elő, azokat egy nyilatkozatnak kell kísérnie azok megfeleléséről a közösségi jognak, amely tájékoztatja a parlamentet arról, hogy a tervezet egészében vagy részben veszi át az érintett irányelvet.

(21)

A Bizottságnak a Szerződés őreként fennálló szerepe és kötelezettségei sérelme nélkül, a Bizottságot a nemzeti végrehajtási rendelkezésekről küldött értesítéskor tájékoztatni kell arról, hogy az érintett irányelvet ilyenformán egészében vagy részben vették-e át, valamint hogy a rendelkezésekről azt feltételezik-e, hogy megfelelnek a közösségi jognak.

(22)

Ha a tagállamok úgy határoznak, hogy egy irányelv átvételét szélesebb körű jogalkotói gyakorlat keretébe foglalják, ez a határidő betartásának elmulasztásához vezethet; az irányelv átvételéhez szükségeseken kívüli feltételek és követelmények beemelése szintén akadályozhatja az érintett irányelvben foglalt célkitűzéseket,

1.

A tagállamok tegyék meg azokat a szervezeti vagy egyéb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a belső piaci irányelvek helyes és időszerű átvételére vonatkozó jogi kötelezettségeik állandó megsértése mögött rejlő okokkal haladéktalanul és hatékonyan foglalkozzanak.

2.

A tagállamok vizsgálják meg a mellékletben meghatározott legjobb gyakorlatokat, és – tekintettel nemzeti intézményi hagyományaikra – fogadják el azokat a gyakorlatokat, amelyek a belső piaci irányelvek átvételének gyorsaságát és minőségét javítják, vagy várhatóan javítani fogják.

3.

A tagállamok megfelelő időben tegyék közzé azon belső piaci irányelvek jegyzékét, amelyeket nem vettek át időben teljes mértékben a nemzeti jogba, és tájékoztassák az üzleti vállalkozásokat és az állampolgárokat arról, hogy az átvételük elmaradása ellenére bizonyos körülmények között az át nem vett irányelvek alapján jogokkal rendelkeznek; ezt az információt legalább egy kormányzati weboldalon hozzáférhetővé kell tenni.

4.

Biztosítsák, hogy a nemzeti végrehajtási rendelkezések tervezeteinek a nemzeti parlamentek elé terjesztésekor azokat egy nyilatkozat kíséri arról, hogy feltételezetten megfelelnek a közösségi jognak, valamint hogy egy bizonyos irányelv egészét vagy egy részét veszik át.

5.

A tagállamok a nemzeti végrehajtási rendelkezésekről szóló értesítéskor nyilatkozzanak a Bizottság felé, hogy legjobb tudásuk szerint az ilyen rendelkezések megfelelnek a közösségi jognak, tovább nyilatkozzanak arról, hogy az érintett irányelv egészét vagy egy részét vették-e át.

6.

A tagállamok tartózkodjanak a nemzeti végrehajtási jogszabályokba olyan feltételek vagy követelmények felvételétől, amelyek az érintett irányelv átvételéhez nem szükségesek, ha az ilyen feltételek vagy követelmények hátráltathatják az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását.

7.

A tagállamok biztosítsák, hogy amikor egy irányelv átvételét szélesebb körű nemzeti jogalkotói gyakorlat keretében hajtják végre, ez nem vezet az átvétel határidejének elmulasztásához.